A rendszeres szociális segély családi

alapúvá válásának problémái

2006. Július 1-től a rendszeres szociális segély családi segéllyéalakul át• a segély az egész családnak nyújtott támogatás• összegének meghatározásakor a házastársat (élettársat) és a gyermekeket is figyelembe kell venni• egy család- egy segély

Főbb elemei:• fogyasztási egység bevezetése: minden családtaghoz rendelődik egy arányszám• mind a jogosultság, mind a segély összege egy fogyasztási egységre - és nem az egy főre - jutó jövedelem alapján számítódik• a segély nem fix összegű, hanem a jogosultági jövedelemhatárig ( a nyugdíjminimum 90%-a) egészíti ki a család jövedelmét

Az új típusú rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeiről szóló szabályozás 2006. Április 1 napjától lépett hatályba, azzal, hogy az új feltételű segély csak 2006. Július 1-től állapítható meg és folyósítható (2005. Évi CLXX. tv. 56.§ (1) bek.)

Felülvizsgálat:• akinek 2006. Március 31.-én hatályos rendelkezések szerint segélyt folyósítanak 2006 június 30.-ig felül kell vizsgálni azzal, hogy addig - a jogosultsági feltételek felhasználása esetén - a régi feltétel szerint kell tovább folyósítani (2005.évi CLXX.tv. 56.§ (2) bek. a.) pont)• akinek 2007. Április 1-én az önkormányzat által szervezett foglalkoztatás (közhasznú, közmunka, közcélú munka) miatt szünetel a segély folyósítása azt a segély visszaállítását megelőzően kell felülvizsgálni

Új megállapítás:• 2006. április 1- június 30-ig nyújt be kérelmet jogosultsága esetén már a határozatban rendelkezni kell az új feltételű segélyre való jogosultságról és annak összegéről is. (2005.évi CLXX.tv. 56.§ (3) bek.)

A családi segély megállapításának, felülvizsgálatának dilemmái

1. A fogyasztási egység számításával kapcsolatos értelmezési problémák

2. Ki legyen a segélyezett?

3. Mi a teendő a családtagok megegyezésének hiányában?

4. Mi a követendő eljárás ha a rendszeres szociális segély kérelmet a nagykorú hozzátartozó/k nem írja/írják alá?

5. Lakóhely - tartózkodási hely mint az illetékesség problémái

6. Házastársak (élettársak) lakcímének azonossága illetve különbözősége

Fogyasztási egység számításával kapcsolatos értelmezési problémák

A fogyasztási egységet az az új típusú rendszeres szociális segély megállapításakor kell alkalmazniAz új típusú segélyt 2006. Július 1 napjától kell megállapítanin.) Fogyasztási egységek: (Szt. 4§ (1) bek. n.) pontja)na.) Első nagykorú családtag arányszáma: 1, 0 (ő a kérelmező) azzal, hogy a gyermekét egyedül nevelő szülő arányszáma: 0,2-vel növekszik;nb.) házas- vagy élettárs arányszáma: 0,9;nc.) első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8;nd.) minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7;ne.) a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0 azzal, hogy az na.-nb. /tehát ha a kérelmező vagy annak házas- illetve élettársa/ alpontok szerinti arányszáma további 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági támogatásban részesül.

Példák a fogyasztási egység számolására

1.) Amennyiben a család több gyermeket nevel, akkor miként alakulnak az egyes gyermekekhez rendelt arányszámok?

Példák a számolásra:

a.) egy fogyatékos és egy egészséges gyermek: 1+0,8;

b.) egy fogyatékos és két egészséges gyermek: 1+0,8+0,8 /tehát mindig az egészséges gyermeket kell az nc.), illetve nd.) alpontok szerint/ az első, második és minden további gyermekként figyelembe venni;

c.) egy fogyatékos és három egészséges gyermek: 1+0,8+0,8+0,7

d.) kettő fogyatékos és kettő egészséges gyermek: 1+1+0,8+0,8

2.) Példa olyan családra, ahol a szülő egyedül neveli négy gyermekét, közülük egy fogyatékos, három egészséges és maga

a szülő is fogyatékossági támogatásban részesül:

szülő arányszáma: 1 (mert ő a kérelmező) + 0,2 (mert egyedül neveli gyermekét) + 0,2 (mert maga is fogyatékossági támogatásban részesül) 1+0,2+0,2= 1,4;

gyermekek: 1+0,8+0,8+0,7= 3,3

1,4 + 3,3 = 4,7 a család fogyasztási egységeinek arányszáma

3.) Példa olyan családra, ahol a kérelmező házastársa részesül fogyatékossági támogatásban, és két gyermeket nevelnek,

közülük egyik tartósan beteg, emelt összegű családi pótlékban részesül

Kérelmező szülő: 1,0;

Házastárs: 0,9 + 0,2 (mert fogyatékossági támogatásban részesül) = 1,1;

Tartósan beteg gyermek: 1,0 (Szt. 4.§ (1) bek. d.) pont dc.) alpontja korhatárra tekintet nélkül, a tartósan beteg illetve a testi, érzékszervi stb. vagy más fogyatékos gyermek (a továbbiakban: fogyatékos gyermek);

Egészséges gyermek: 0,8

Összesen: 3,9

Ki legyen a segélyezett ?

•Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatottként részesül rendszeres szociális segélyben

•Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is nem foglalkoztatottként kapja a rendszeres szociális segélyt

•Házastársak (élettársak) mindegyike nem foglalkoztatott, az egyik segélyben részesül, a másik közcélú munkát végez

•Házastársak ( élettársak) mindegyike kapja a rendszeres szociális segélyt, egyik nem foglalkoztatott, a másik egészségkárosodott,

•Egyik vagy mindkét szülő és a 20 évnél fiatalabb gyermek is egészségkárosodottként kapja a rendszeres szociális segélyt

Megoldási javaslatok

•Tájékoztatás a rendszeres szociális segély feltételeinek megváltozásáról az új típusú „családi segély” lényegéről (szóban, írásban stb.)

•Ha egy családban több személy részére is rendszeres szociális segélyt folyósítanak (ideértve a Szt. 37/C.§ szerinti szüneteltetést is) NYILATKOZNIUK kell, hogy melyikük kéri a segély megállapítását (célszerű figyelembe venni, hogy ki az egészségkárosodott a közgyógy miatt)

•A segélyről lemondó nem foglalkoztatott figyelmét célszerű felhívni az önkéntes együttműködés teljesítésére

A 20 évnél fiatalabb segélyben részesülő gyermek vonatkozásában több kérdés merül fel:

•Egyszemélyes háztartást alkotnak, vagy családba tartozónak kell-e őket tekinteni? (ha a szülő is segélyezett)Szt. 4.§ (1) bek. d.) pontja szerint közeli hozzátartozó a 20 évnél fiatalabb önálló keresettel nem rendelkező gyermek

•A rendszeres szociális segély kereset? (nem) őt is nyilatkoztatni kell? (igen) Célszerű, ha ő mond le (0,8-cal bejön, fogyasztási egység számítása visszafelé nem működik

•Amennyiben lemond, célszerű felhívni figyelmüket, hogy a 20. életévének betöltése után - egyéb feltételek fennállása esetén - saját jogán kérelmezheti az ellátás megállapítását (önkéntes együttműködés)

A nyilatkoztatás során problémát jelent, hogy mit kell tennünk abban az esetben, ha a segélyre jogosult közeli hozzátartozója

(házastársa/élettársa vagy 20 évnél fiatalabb gyermeke) az önkormányzat által szervezett foglalkoztatásban vesz részt

•A Kr.58.§ (4) bek. alapján a felülvizsgálat során nyilatkoztatni kell azokat is akiknek az Szt. 37/C.§-a szerint szünetel az ellátásuk (pl.: közcélú munka miatt)

•Ha a 20. évnél fiatalabb gyermek segélye szünetel pl.: közcélú munkavégzés miatt: nem kell nyilatkoztatni, önálló keresete van nem tartozik a család fogalmába (Szt. 4.§ (1) bek. d.)/db. pontja alapján

•Házastárs (élettárs) egyike segélyezett a másik közcélú közcélú munkát végez:

- nyilatkoztatni mindkettőt (formális lesz)

- melyik mondhat le? (közcélú munkaviszony időtartam …

szünetel a segély a másik esetleg kaphat valamennyit … kikerülhet a rendszerből …. segély benyújtásakor indokolt.)

- a házastárs (élettárs) közcélú munkából származó jövedelmét figyelembe kell-e venni a jogosultság vagy a segély összegének megállapításakor ? (igen)

Mi a teendő ha a családtagok nem tudnak megegyezni abban, hogy ki kapja a segélyt ?

(A Kr.58.§ (4) bek. alapján erről nyilatkozniuk KELL)

Két formája lehet:•megtagadja a nyilatkozattételt (hiányzik az akarat)•nem tudnak megállapodni (megvan az akarat, de nincs kompromisszum)

Jogszabályi háttér:•az Szt.5.§-a rendelkezik arról, hogy a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érinti jog és kötelezettség megállapítására (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárásra) a KET. rendelkezéseit kell alkalmazni)•KET. 51.§ (1) bek. szerint az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy eljárás során írásban van szóban nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Ha az ügyfél a hatóság felhívására nem nyilatkozik, a hatóság

a rendelkezésére álló adatok alapján dönt vagy az eljárást végzéssel megszünteti. Erre az érintetteket az eljárás során figyelmeztetni kell.

•Határidő tűzéssel felszólítjuk őket a nyilatkozat pótlására és ha nem tesz eleget az új feltételű segélyt egyiküknek sem tudjuk megállapítani.

Mi a követendő eljárás, ha a segélykérelmet a nagykorú hozzátartozó/k nem írja/írják alá ?

1.) Felszólítjuk hiánypótlásra, határidő tűzéssel (ha eleget tesz nincs probléma)

2.) Felhívás ellenére sem írja alá a kérelmet ?

Milyen okai lehetnek ennek?

•Nem írja alá, nem is nyilatkozik

•Nem ért vele egyet (mert nem a valós adatok szerepelnek a kérelemben)

•Azonos a lakcímük és életvitelszerűen is együtt élnek, de konfliktus van közöttük

Mi a megoldás ?

•Vizsgálhatom az okokat ? (a Kr. az rszs-nél nem ad erre felhatalmazást, mint pl. az időskorúak járadékánál)

•Nyilatkozattétel hiányának tekintem és a KET. szerint járok el ? (segélyt vagy eljárást megszüntetem) NEM

•Célszerű rákérdezni az aláírás hiányának ezt rögzíthetem, de ha annak elmaradása a jogosultnak nem róható fel - és a segély megállapításának feltételei adottak - szerintünk a kérelem nem utasítható el.

Lakóhely - tartózkodási hely mint az illetékesség problematikája

A Szt. 32.§ (1) bek. a kérelem benyújtásának helyét határozza meg, ez a lakóhely szerint illetékes önkormányzat (Polgármesteri Hivatal, vagy önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati szerv), illetve szociális eljárás tekintetében a KET.-re hivatkozik vissza.

A 63/2006.(III.20.) Kr. 2.§-a rendelkezik arról, hogy a kérelem elbírálására az a lakó- vagy tartózkodási hely szerinti önkormányzat köteles, ahol a kérelmező életvitelszerűen lakik.

Lehetőségek:

• lakóhelyén nyújt be kérelmet és ott is él

• nem a lakóhelyén hanem a tartózkodási helyén nyújtja be kérelmét és életvitelszerűen a tartózkodási helyén is él (célszerű értesíteni az ellátás megállapításáról a lakóhely szerinti önkormányzatot a kettős ellátás elkerülése érdekében)

• tartózkodási helyén nyújtja be kérelmét, de életvitelszerűen nem ott él (áttenni a lakóhely szerinti önkormányzatnak? És ha ott sem él? Nyilatkoztatni, hogy tartózkodik életvitelszerűen …. Illetékességi vita esetén, Közigazgatási Hivatal)

• azon a településen nyújtja be kérelmét, ahol életvitelszerűen él, de ott sem lakó- sem tartózkodási hellyel nem rendelkezik (felhívni figyelmét, hogy létesítsen tartózkodási helyet)

• ha a kérelmezőnek nincs lakcíme még településszintű sem (legalább lakóhelye létesítsen pl.: hajléktalanok, vagy településszinten ott ahol életvitelszerűen él)

Házastársak (élettársak) lakcímének azonossága illetve különbözősége

Szt. 4.§ (1) bek. c.) pont család: egy lakásban vagy személyes

gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális gyermekvédelmi

intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy

tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók

közössége.

Házastársak esetén:

• lakóhelyük azonos, együtt élnek (házastársak)• egyikük lakóhelye, másikuk tartózkodási helye ugyanaz a lakás ahol együtt élnek (házastársaknak kell tekinteni)• házastársak tudomásunk szerint együtt élnek, de lakcímük különböző, vagy egyikük ugyanazon településen más lakcímet/tartózkodási helyet létesít, hogy a segélyt megkapja (különélőnek kell tekinteni)• házastársak lakcímük/tartózkodási helyük azonos, ott is élnek, de van bírói ítélet a válásról (nyilatkoztatni + ítélet)

Élettársak esetén:• életvitelszerűen együtt élnek, így is nyilatkoznak, de lakcímük

különböző (nem élettárs)• lakcímük azonos, de úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek élettársi közösségben (nem élettárs)

Példák a „családi segély” számolására

1.) Az egy gyermekes családban mindkét szülő rendszeres szociális segélyben részesül. A férj „lemond” a segélyről 2006. Július 1-től a feleség javára

Fogyasztási egység Család jövedelme1.) feleség 1 ----2.) férj 0,9 ----egy gyermek 0,8 11.000,-Ft (családi pótlék)

-------------------------------------------------------------------------------arányszámok összege:2,7 összesen: 11.000,-Ft

Nyugdíjminimum 90 %-a: 23.220,-FtCsaládi jövedelemhatár: 23.220,-Ft x 2,7 = 62.694,-FtRendszeres szociális segély összege: 62.694 - 11.000 = 51.694,-Ft

A segély munka melletti továbbfolyósítása

•Az alkalmi munkavállalás időtartama alatt a segélyt változatlan összegben kell folyósítani (37/E.§ (3) bek. szabályozta korábban, hogy csökkenteni kell a segély összegét, ez módosult 2006. Július 1-től, már nincs benne)

•Munkaerőpiacon történő elhelyezkedéskor a rendszeres szociális segély összegét, részösszegben kell továbbfolyósítani:

- első 3 hónapban: 50 %,- további 3 hónap alatt: 25 % (de legalább 1.000,-Ft Szt. 37/E.§ (6) bek.)

•Továbbfolyósításkor:- ez ellátást felülvizsgálni nem kell,- együttműködésben nem kell részt venni,- a keresőtevékenység folyamatos fennállását havonta

igazolni (munkáltatói irattal, vagy nyilatkozattal)•Továbbfolyósításra, annak megszűnését követő 6 hónapon belül ismételten nem kerülhet sor

Rendszeres szociális segélyezettek együttműködése

2005. Szeptembertől nem az önkormányzattal, hanem az együttműködésre kijelölt szervvel kell a segélyezettnek együttműködnie:

• nyilvántartásba vétel

• írásban rögzített egyéni beilleszkedési program tartalmazza a segélyezett vállalását

• a beilleszkedési program végrehajtásának figyelemmel kísérése (legalább 3 havonta személyes találkozás

• évente értékelés, esetleg korrekció és a jegyző tájékoztatása

• megelőző együttműködésnél nem kell beilleszkedési programot készíteni (csak a nyilvántartásba vétel és a munkalehetőség elfogadása)

Beilleszkedést segítő programok típusai

• kapcsolattartás

• képességfejlesztő és életmódformáló foglalkozások

• képzésben, oktatásban való részvétel

• munkavégzésre történő felkészítés

• közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel

• munkaügyi központtal való együttműködés - ha a beilleszkedés program erre irányul, akkor a munkaügyi központ szakemberét is be kell vonni (közös döntés!)

• az új belépőkre alkalmazni kell (a többi a felülvizsgálat során kerül át)

• akiknek már szeptember 1. előtt is folyósították, határozatban kell majd rendelkezni, hogy mikortól vonatkozik rájuk, de legkésőbb 2007. Június 30-ig.

Együttműködési kötelezettség megszegése esetén

• A segély összegének csökkentése (maximum 6 hónapig 75 %)

• a segély megszüntetése:

- ha 2 éven belül ismétlődik

- súlyos esetben:

- munkalehetőség el nem fogadása

- rendkívüli felmondás

- önkormányzati rendeletben meghatározott eset

KÖSZÖNÖM

FIGYELMÜKET !