KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK

KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS,

EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK

Fleischer TamásMTA KRTK Világgazdasági Intézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]

Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’

Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásávalBudapest, 2012. június 13.


EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK

Fleischer TamásMTA KRTK Világgazdasági Intézet

http://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]

Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’

Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásávalBudapest, 2012. június 13.

Összefoglalás egyetlen ábrán: kiinduló helyzetkép FK 2011

Üvegház-gáz kibocsátás SEC(2011) 391 final p.18.

Városi, várostérségi

Makro-regionális(közepes itt <500 km)

Globális ésinterkontinentális

személy 17 % 33 % 10 %

Ebben közút 16 % 29 % 0 %

teher 6 % 23 % 11 %


Az összes uniós közl. ÜHG-kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes közlekedési kibocsátás 70 %-át

Közlekedés, város, Európai Unió, visegrádiak, klíma/energia

Közlekedés, város, Európai Unió, visegrádiak, klíma/energia

Fenntarthatóság: erős fenntarthatóság, peremfeltételek Kibocsátás-csökkentés és alkalmazkodás Az IPCC modellek (jövőkép) bemutatása

és közlekedési felhasználása Kibocsátás-csökkentés: back-casting Egy angol tanulmány (VIBAT 2004) gondolatmenetének az

ismertetése (Elődje EST OECD 2000) Miért fontos a fenti gondolatmenet:

ez vált az új uniós közlekedéspolitika alapjává (Fehér Könyv 2011 márc. 28.)

Az uniós közlekedéspolitika előzményei – 1992 – 2001 – 06

Klímaváltozás és közlekedés

Kiinduló helyzet: kibocsátások Az 1990-es (EU-10-eknél a 85-90-es) bázisévhez képest az

üvegházi gázok kibocsátása valamennyi ágazatban csökkent, kivéve a közlekedési ágazatot, ahol emelkedett

Magyarországon az emelkedés 2003-ra +27,5% volt [Az EU-15 országaiban 2004-re + 26% ]

Ezzel Magyarországon a közlekedési eredetű kibocsátások részaránya 6,5%-ról 12,2%-ra nőtt. [Az EU-15-ben ez 21% volt. ]

Fehér könyv 2011 …úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

FEHÉR KÖNYVÚtiterv az egységes európai közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

Elérhetősége: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

Uniós közlekedéspolitika 1990 előtt csak elemeiben létezett és a versenypolitikai szabályozás szempontja volt a döntő.

1992-től az egységes belső piacot lehetővé tevő egységes szabályozás akadályainak a leépítése és a közös uniós hálózat megteremtése (TEN-T) került a szakpolitika fókuszába.

2001 fontos előrelépés volt a környezeti célok szempontjából, a közúti forgalom visszafogása explicit célkitűzéssé vált.

A 2006-os felülvizsgálat jelentős fuvarozói ellentámadás volt, és finoman érvénytelenítették a közút rovására meghirdetett célokat.

Az új, 2011-es közlekedéspolitika (egy helyett négy évtizedes távlatra tűzve ki célokat) 2050-re ismét nagyon progresszív módon számol környezeti korlátokkal, és 60 %-os széndioxid kibocsátás csökkentéssel, továbbá a hagyományos meghajtású gépkocsiknak a városközpontokból történő kitiltásával. Ugyanakkor a dokumentum egyes megfogalmazásaiban ellentmondani látszik a határozott céloknak.

Az uniós közlekedéspolitika előzményei

Már a cím is azt sejteti, hogy a környezetvédelem visszanyert pozíciókat a közlekedéspolitikában.

Az új közlekedéspolitika 2050-re 60%-kal kívánja csökkenteni a közlekedési eredetű széndioxid kibocsátást.

A közlekedéspolitika úgy tekinthető, mint ennek a célnak az elérésére kidolgozott stratégia

Részleteiben a törekvés nem ennyire következetes, egyes mondatokban érezhetően benne maradtak vállalhatatlan kompromisszumok

Az európai egységes hálózat, -közlekedés, -hozzáférés láthatóan tabu, ennek semmilyen eleme nincs megkérdőjelezve, (sem igazolva)

A dokumentumhoz készült hatástanulmány rámutat, hogy a csökkentési cél tisztán technológiai alapú elérése nem járható, a kereslet-oldali menedzsment eszközeit elengedhetetlen alkalmazni.

Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

Négy dokumentum COM(2011) 144 végleges. Fehér Könyv: Útiterv az egységes

közlekedési térség megvalósításához – Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0144:FIN:HU:PDF

SEC(2011) 358 final Commission Staff Working Paper: Impact Assessment European Commission, Brussels, 28.3.2011. http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_2011_ia_full_en.pdf

SEC(2011) 359 végleges Bizottsági Szolgálati Munkadokumentum: A hatásvizsgálat összefoglalása. Európai Bizottság, Brüsszel, 2011. 3. 28. http://www.europarl.europa.eu/RegData/docs_autres_institutions/commission_europeenne/sec/2011/0359/COM_SEC(2011)0359_HU.pdf

SEC(2011) 391 final Commission Staff Working Document: Accompanying the White Paper – Roadmap to a Single European Transport Area – Towards a competitive and resource efficient transport system. European Commission, Brussels, 28.3.2011 http://ec.europa.eu/transport/strategies/doc/2011_white_paper/white_paper_working_document_en.pdf


Esetenként a fogalmazás ellentmond a lefektetett céloknak. § 17 … „az európai közlekedéspolitika elsődleges célja annak

elősegítése, hogy olyan közlekedési rendszer jöjjön létre, amely hozzájárul a gazdasági fejlődéshez, növeli a versenyképességet, magas színvonalú mobilitási szolgáltatásokat nyújt, és emellett az erőforrásokat is hatékonyabban használja fel.”

§ 18 „A mobilitás visszaszorítása nem tekinthető megoldásnak.”

A másik oldalról elsősorban két meghirdetett cél, nevezetesen a 60%-os kibocsátás-csökkentés, valamint az ugyancsak 2050-re a városközpontokból kitiltandó hagyományos gépkocsik célkitűzése ellen indult meg támadás a dokumentum vitájában.

Fehér Könyv 2011: Úton egy versenyképes és erőforrás-hatékony közlekedési rendszer felé

Helyzetértékelés (§12) Sikerek -- az eltervezett akciók közül a piacnyitás, az

áruvédelem, az utas-jogok, a közlekedésbiztonság, a TEN hálózati elemek kiépítése, a közlekedés környezeti mutatóit javítani hivatott lépések megtétele terén

(§13) Az energiafelhasználás, a kibocsátások, vagy a kohézió terén nem, hogy a változások mértéke nem éri el a kívánatost, de a változások előjele sem a kívánt irányba mutat

(Háttértanulmány) 2008. évi kibocsátásértékek térség-kategóriák szerint


Helyzetértékelés






személy

Ebben közút

teher

Ebben közút

Helyzetértékelés






személy 17 % 33 % 10 %


teher 6 % 23 % 11 %


Az összes uniós kibocsátás a 100 %; – a táblázat ehhez viszonyít. 23 % városi/környéki, 56 % makro-regionális és 21 % interkontinentális. Személyközlekedés 60 % teherforgalom 40 % Közút adja az összes kibocsátás 70 %-át

A jól felépített stratégiai dokumentum (pl. ágazatpolitika) cél-hierarchiája

Általános társadalmi alapelvek (méltányosság, igazságosság stb.)

Részletesebb, aktuális társadalompolitikai célok, melyek már relevánsak a közlekedéspolitikai megfontolásokhoz (pl. térségi kiegyenlítés, unióhoz való csatlakozás, környezeti állapot javítása stb.) => (1996 stratégiai főirányok)

A társadalompolitikai célokat elősegíteni képes fő közlekedéspolitikai célok (pl. belső közlekedési kapcsolatok erősítése, közösségi közlekedés előnyben részesítése stb.)

A közlekedéspolitikai célok további részletezése, bontása(pl. tennivalók az infrastruktúra fejlesztésében, a személyközlekedés szabályozásában stb.) =>

Kitérő: hazai előzmények

1996 Magyar Közlekedéspolitika

Öt stratégiai főirány

Célterület

1.

Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

2.

A szomszédos országokkal való együtt-működés

3.

Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése

4.

Az emberi élet és a környezet védelme

5.

Hatékony, piackon-form…???

Infrastruktúra-hálózat,járművek

Forgalom, szolgáltatás

Szabályozás, humánpolitika


1996 Magyar Közlekedéspolitika

Öt stratégiai főirány

Közlekedési célok

1.

Az Európai Unióba való integrálódás elősegítése

2.

A szomszédos országokkal való együtt-működés

3.

Az ország kiegyensú-lyozottabb térségi fejlődése

4.

Az emberi élet és a környezet védelme

5.

Hatékony, piackon-form…

Átfogó közlekedési célok

TEN-T ??? Határátkelő-helyek visszaállítása

Gyorsforgal-mi hálózat ???

Baleset-mentesség SKV …


Lehet vitatni, kimaradt-e egy lépés…

Kitérő: hazai előzmények: A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

http://www.gkm.hu/data/cms18631/k_zlpol_nyomt.pdf

Tartalom:I. A közlekedéspolitika I.1 A közlekedéspolitikára ható főbb

tényezők I.2. Célok, stratégiai főirányok I.3. Intézményrendszer és szabályozás

II. A közlekedéspolitika programja II.1. Korszerűbb közlekedés, jobb

szolgáltatás II.2. A fejlődés közlekedési módonként II.3. Középtávú infrastruktúrafejlesztési

gördülőterv

Mellékletek (jogszabályok, dokumentumok)

A közlekedéspolitika feladata: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p2 ill. 7-8), a Határozatban nem)1(-3). feladat: (1) a tartós gazdasági növekedés elősegítése,

(cél*) (2) az életminőség javítása (3) a környezet szempontjából fenntartható

mobilitás biztosításával

A közlekedéspolitika három prioritása: (A Közlekedéspolitikában szerepel (p1), a Határozatban nem)1. prioritás: (4) a hiányzó infrastruktúra kiépítése,2. prioritás: (5) az EU közlekedésben alkalmazott

szabályozásának követése,3. prioritás (6) környezetkímélő közlekedési rendszer

megteremtése(+ két üzemeltetési-forgalmi prioritás…

(31) közforgalmú és nem-motorizált személyközlekedés ill. (32) vasúti, vízi és kombinált szállítás)

A Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015

A közlekedéspolitika öt stratégiai főiránya: (A Határozatban szereplő formában)

1. főirány: (7) az életminőség javítása, (8) az egészség megőrzése, (9) a területi különbségek csökkentése(10) a közlekedés-biztonság növelése, (11) az épített és természeti környezet védelme,

2. főirány: (12) az Európai Unióba való sikeres integrációnk elősegítése,

3. főirány (13) a környező országokkal a kapcsolatok bővítése és feltételeinek javítása,

4. főirány: (14) a területfejlesztési célok megvalósításának előmozdítása,

5. főirány: (15) a hatékony üzemeltetés feltételeinek megteremtése a szabályozott verseny segítségével


A közlekedésfejlesztési program kilenc követelménye: (A közlekedésfejlesztés programjából)

1. követelmény: (16) a fenntartható fejlődés biztosítása,2. követelmény: (17) a közlekedésbiztonság növelése,3. követelmény: (18) az ország védelmi képességének

erősítése,4. követelmény: (19) magas színvonalú közlekedési

szolgáltatások biztosítása,5. követelmény: (20) a meglévő közlekedési elemek

hatékony kihasználása,6. követelmény: (21) a hiányzó infrastrukturális elemek

kiépítése,7. követelmény: (22) kiszámítható finanszírozási

rendszer,8. követelmény: (23) nemzeti és nemzetközi szintű

versenyképesség és hatékonyság,9. követelmény: (24) korszerű szaktudás és technológia

alkalmazása.


A közlekedéspolitikai célok megvalósítását szolgáló hat általános közlekedési elem: (Közlekedéspolitika p8. ill a Határozatban szereplő formában)

1. általános elem: (25) a páneurópai hálózat magyarországi bővítése a főváros-központúságot oldó gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésével, *

2. általános elem: (26) a közlekedési alágazatok összehangolása a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával,

3. általános elem: (27) a közlekedésbiztonság javítása,4. általános elem: (28) a környezetszennyezés csökkentése,5. általános elem: (29) EU konform közlekedési díjak,

támogatások rendszere,6. általános elem: (30) a közlekedésben foglalkoztatottak

jövedelmének növelése.


Új Magyarország Fejlesztési Terv

Elérhetősége: http://www.nfu.hu/download/1770/K%C3%96ZOP_070712_hu.pdf

2. prioritás: A közlekedés fejlesztése Az ország és a régiók nemzetközi elérhetőségének

javítása,. A térségi elérhetőség javítása, Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági

központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése,

A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése.

Új Magyarország Fejlesztési Terv

0. Horizontálisan ható tényezők a közlekedésben– 0.1. Közlekedésbiztonsági helyzet.

0.2. A környezet terhelhetősége0.3. A közlekedés energiafelhasználásának alakulása0.4. Intelligens technológiák, a telematika alkalmazása0.5. Hazai intézményi környezet

1. A személyközlekedés fejlesztésének stratégiája 2. Az áruszállítás fejlesztésének stratégiája 3. A közlekedési infrastruktúrafejlesztés stratégiája

– 3.1. Helyzetelemzés3.2. SWOT elemzés3.3. A SWOT elemzésből levezethető kulcsterületek3.4. A fejlesztés kihívásai és a megvalósítás eszközei.

Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia

Jövőkép – célok Átfogó cél: fenntartható közlekedési rendszer Három specifikus cél: -60% széndioxid-kibocsátás, olajfüggőség

csökkentése, torlódások növekedésének megakadályozása (Háttértanulmány) elérhetőség, méltányosság, szolgáltatás-minőség,

jó ellátottság, megfizettetett társadalmi költségek ! (Hatástanulmány) Három forgatókönyv: (1) jm / üa technológia

(2) mobilitás-menedzsment és árképzés (3) vegyes 1+2 FK három vezérfonal (1) jm-üa technológia, (2) szállítási lánc

menti, (3) info-forgalomirányítási + piackonform

*FT „implicit cél” …egységes közlekedési térség megvalósítása” *Egységes és homogén-e a 27-ek Európája? Ki lehet-e egyenlíteni

összenyitással 2-szeres, 3-szoros, 4-szeres fejlettségi különbségeket?



Tíz cél a 60 %-os kibocs-, az olajfügg és torl. -csökkentés elérésére


Makro-regionális

(közepes 100?- -300-800 km)

Globális ésinterkontinentál

is

Üzemanyag és motor

(1) Hagyományos üzemanyaggal működő autók kiszorítása

(2) Tengeri hajózás -40% kibocsátás, légiközleke-dés 40% alacsony C üzemanyag

Multimodális láncok és módváltás

(3) >300km közúti áru-fuvarozás 30%-a más módon 2030; 50-re 50% (4) 3x nagyseb vasút 2030, 2050 köz. szem vas

(5 ? TEN-T törzshálózat 2030-ra, 2050 kapac. növ. (6) repterek és kikötők vasúti ellátása 2050-re

Információs rendszerek forgalomirányítás, biztonság piackonform eszközök

(9) 0-baleseti-halál 2050

(10) Használó / szennyező fizet, káros támogatás=0

(8) Multimodális inform. Forg.ir- viteldíjfiz. rdsz

(9) 0-baleseti-halál 2050


(7) 2020-ra korsz légiirányítási rendszer, szárazf és vízi, + Galileo

(9) 0-baleseti halál 2050


Stratégia * (def) A jövőképbeli célokhoz kellene szakpolitikai akciókat,

eszközöket és ütemezést társítani. Helyette: egységes unió, országok közötti piaci akadályok lebontása,

egységes európai közlekedési térség létrehozása; ezt tekinti keretnek Ennek a stratégiájába kívánja beépíteni a szociális, biztonsági,

védelmi, környezeti követelményeket Ez a fenntarthatósági logika megfordítása Szociális, környezeti, biztonsági megfontolások alapján kellene az

európai közös társadalmi célokról, az egységesség szintjéről / határairól dönteni, és ennek a stratégiájába lehetne beépíteni a célok elérését akadályozó korlátok lebontását, a szükséges mértékű kapcsolatok elősegítését.


Összefoglalva A 2011-es közlekedéspolitikai Fehér könyv progresszív és

számszerűsített környezeti kereteket, cél-értékeket tűz ki 2050-re E cél-rendszer jól dokumentált, de hiányzik a következtetések lebontása

a 2011-20 időszakra. A célokat operacionizálni hivatott stratégiai fejezet éppen fordított logikából indul ki, az egységes európai közlekedési tér megteremtéséhez (1992) kívánja igazítani a környezeti és társadalmi kö-vetelményeket. Megkérdőjelezhető, 28 országra mennyire érvényes ez.

A Fehér könyv címében ráadásul ez az implicit cél került az élre. A FK szakmai tanulsága a városi közlekedési kérdéskör (23%) előtérbe

kerülése, jelentősége, továbbá a makro-regionális távolságú közlekedés (56%) óriási súlya. Utóbbinak hiányzik az uniós intézményi háttere, a makro-regionális tervezés és szabályozás letéteményese. Itt világosan körvonalazódik a Visegrádi együttműködés lehetséges szerepe

A közös makro-regionális V4 célokból kellene levezetni a tennivalókat



EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAKFleischer TamásMTA KRTK Világgazdasági Intézethttp://www.vki.hu/~tfleisch/ [email protected]

Energiahatékony városi közlekedés: együttműködési lehetőségek keresése ‘Együttműködés a fenntartható közlekedésért a visegrádi régióban’ Az International Visegrad Fund és a CEE Trust támogatásávalBudapest, 2012. június 13.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Documents

KLÍMAVÁLTOZÁS, KÖZLEKEDÉS, VÁROS, EURÓPAI UNIÓ, VISEGRÁGIAK