KÜLKERESKEDELMI PÉNZÜGY / Előadások vázlatai/

LT6ma. Kiilgazdasigi kapcsolatok sritypontjai Magyarorsz6gon.

A magyat g*das|g a rendszervi t6s utiin - rdszben azel6tt is, a vileggazdasag szervesrdsze Ezdrt a vil6ggazdasegban tdrt6n6 folyamatok meghatiirozz6k a magyar gazdasiig

fejl6d6sdt is.

A vil6ggazdasag globaliz6ci6j6, a piacok egym6shoz val6 kdzeled6se a harmadik 6vezredelejdn tov6bb fokoz6dik A nenuetkdzi munkamegosztiis folyamatai latvanyos b6viilnek, az6ruke.eskedelem ndvekeddse isjelent6s, de m6g enh6l dinamikusabban alakul a nemzetkdziszolgAltat6s kereskedelem 6s a t6keforgatom

Magyarorsz6g csatlakozisa az Eur6pai uni6hoz egy6ltar6n nem teszi feleslegessd akiilkereskedelemmel kapcsolatos ismereteket, s6t tovrilb noveli azok jelent6s6gdt

A tant6rgy Atfoglalja a kdvetkez6 tdrnai- kilkereskedelem ds dllami szab6lyozds- a rcmzetkdzi kercskedelem int6zm6nyi kdmy€zete- szokiisok 6s szokviinyok (Incoterms 2000)- kereskedotipusok a nemzelkdzi piacor- kiltinleges kiilkereskedelmi iigyletek- kdlkereskedelmi szerz6d6s el6k6szit6se, dsszeellitesa ds lebonyolitesa- okm6nyok ds drtdkpapirok- fizet6si m6dok ds eszkdzdk a kiilkereskedelemben- kockizat a kockAzatmenedzsment- bank garancia 6s a bankkezessdg a kulkereskedelemben

Kiilg aula*lgi kapcsolatok st lpontj ai Magyaron ztigo n,Mindenekel6tt meg kell mondani, hogy a KSH hivatalos adatai a 2003 6!T0l mdg nemjelentek meg' igy csak a 2002 dvig fogjuk megvizsgr ni a helyzetet, vagy a MNB adataialapjdn

El6szdr is ndzzrik meg a l.sz6mu tiblimt adalart.A 2003 dvben a behomtnl (termdkforgalom) 42358.7 mil1i6 eur6 volt, az 2002.6vhe2viszonyitva 5.9yo-a1 n5tt, mig a kivitel 38381 ni[i6 eur6 volt ds csak 4,40lo-al ndlt ALrilkereskedelmi delicit ( negativ egyenreg, szrild6) 2003 6vben m6r 3 977 milli6 eu.6 vort,mintegy 760 milli6val tbbb mint 2oO2 dvben (energiahordoz6k 2 643 mili6 eur6 6sfeldolgozott termdkek - 4038 milli6 eur6 negativ sz6ld6)Itt viszont van egy nagyon pozitiv t6nyezo

Az export 82ol-a a, fejlett orszagokba, t4% a kdzdp ds kelet_eur6pai orszAgokb4 4y. afejl6d6orszegokba ir6nyllt.

Az import 67yo-a a fejlett orsztgokb6l, 16 5olo a kdz6p ds kelet-eur6pai orsz6gokb6l, 16 5oZ afejl6d6 orszigokb6l sz6rmazott.

Az utols6 6vekben a magyar kiilkercskedermi forgarom a fejrett orszrigok ir'nyriban altivegyenleggel zi]J]')lt 2002 evber,, minr a 2001, 2000 ds 1999 6vben.(sajnos nem nincs adatai alollkereskedelem forgalom 6rt6kdr6l orszAg csoportok szerint 2003 6vben)

A kiilkereskedelemi temdkforgalom dfiekd' orsztig csoportok szertfi 2000 6s 2002 6vben2. szdntu tih ld.zat rsmerteti

Ez az akliv egyenleg m6rsdkelte a lrrilkereskedelmi deficitet, ami els6 sorban a fejl6d6orsz6gokbol szermaz6 behozatali tobbletb6l jdtt ldtre - az 2000.6vben 3,1 milli6rd USD, a2002 6vben 4,8 milliard USD

Tudju\ hogy Magynorszag 2004 m6jis 4-t6t az Eur6pai Uni6 teljes jogu tagja lett Ez6n

vizsgajuk meg a magyar exTort 6s impofl adatait az EU ir6ny6ban

Ebben a rel6ci6ban nagyon kedvez6k a mutat6k. A 2002.6vben a magyar export az EU

orszagaiba a 2000 6vhez \liszonyitva 22yo-al, mig az import az EU orsz6gaib6l csak 12,8o2_al

emelkedett. A magyar krilkereskedelmi m&leg .rz EU viszonylatban a 2000.6vben 2,3 MD

USD, mig a 2002 dvben m.ir 4,6 MD USD aktiv szald6val zarult

Ugyanakkor, a 2l02.6yber\ a ma&t)ar etVott a fejl6di5 orszdgaiba a 2000 dvhez viszonyitva

40%-al, a kdz6p 6s kelet-eur6pai orszdgokba - 13oz-al emelkedett

A l(dzdp 6s kelet-eur6pu orsz6gokb6l szimazi import 16yo-kalb6viilt Jelent6sebben n6tt az

energiahordoz6k, a feldolgozott termdkek imporrja-(azert negativ szald6 1,5 MD USD)

A fej16d6 orsz6gokb6l szirmaz6 50%-al emelkedett (export ndvekeddse csak 40%), a

tdbbletb6l lMD USD exTort cdjera, ipari vamszabadteriiletre &kezett

A tov6bbiakban a kivitel is behomtd strukttinijdt fogjuk vizsgalni Egy teljesen 6tfog6

vizsg6latra nincs lehet 6seg, ez&t csd< a f6'bb tentikcsoport adatait elemeziink en dzdt 3.)

Az export kozel 6l%-6t a g6pek 6s gdpi berefldezesek,29yo -6t a feldolgozott term6kek, 6,60%-rit az dlelmiszer, ital, dohitny, 3,1Yo-6t a nyersanyagot 6s energiahordoz6k.

Az export-strukhira kedvez6 valtozdsat mutatja a gdpek is gipi betendezisek ar6szar6ny6nak noveked6se Az elmilt 6vekber stabil 6s dinamil-us export ndveked6st eld.6

i4rucsoportok kdziil kiemel6st drdemelnek a hirad6stechnikai hangrogzit6 6s visszaad6

kdsziildkek, a villamosgdp, az irodagdp 6s g6pi adafeldolgoz6 berendezdsek A kivitelben azipari \ ;mszabadterllelek reszaraiya 7Oo o

Afeldolgozotl tetmikek 6rufbcsoport exportja, ez a miianyag alapanyagolq a szinesfdmekd. agy6gyszer n6tt, mig a ruhazati cikkek6 csdkkent

Az ilelmiszer, ital, dohiny arufiicsopolt kivitele kevesebb volt, mint az el6z6 dvben. Ez atdny sajnos, hogy a mez6gazdasegi termelds az 1990-es dvekben tdrtdnt visszafejl6d€sdr6lta iskodik El€g megiegyezni, hogy a rendszervaltas el6tt a magyar exportban amez6gazdasdgi ds 6lelmiszeripari term6kek r6szar6nya tdbb mint 2 5yo volr (mos: 6 60/0)_ Igdlhogy azokban az 6vekben a KGST kereskedelem beltl a magyar agrertermdk exportja biztospiacot talAlt a szocialista orszagokban, migjelenleg ez a piac gyakorlatilag elvesztett

Az impoftllan 52yo a gepek ds g6pi berendezdseh 360lo a feldolgozott termdkelg 30% azdlelmiszer, ital, doh6ny, l0olo a nyersanyagot ds energiahordoz6k r6szar6nya.Az import-struktrira kedvez6 v6ltoz6s6t nrntata a g6pek 6s gdpi herenrlezdsek a

rdszarriny6nak nbvekeddse Az import titbb mi;t fele, a ndvekmdny hdromot6de az iparivemszabadteruleteke 'ftezett. Az arufScsoport belul a specialis szakipari g6p, valamint akdzuti j6rmij, villamosgdp is k6sztil6( az iod.ag6p ds a hirade$echnjkai k6szul6kekbehozatala b6viilt.

A feldolgozott tetmdke& arufdcsoport expo ftja 4y6-kal n6ll. A tov6bbfeldolgoz6sra importelttemdkek k6ziil n6tt a szinesfdmek (30olo), a miianyag alapanyagok (20%), a vas 6s ac6l, aszerves vegyi termdkek A rutt.{zati cikkek importja nem viiltozott 6s a gy6gyszerek6 pedig

cs6kkent

A nJtersanlag ds eneryiahofllozdk dtufacsoport behoTatala I0% n6tt, a k6olalk6olajtermdkekd, a loldgAzd importja b6viilt.

A7 dlelmis4,er, ital, lohdny Aufbcsopolt behozarala 3,7yo-kal tdbb volt, mint az eloz6 6vben.M€$6kl6dbtt a dohrlny (hivatalos - I(SH nem szamitja csempdsz 6rut), a kave, tea, kaka6

behozatala, mig a hris6 6s a hriskdszitm6nyekd, a zolds6gf6l6kd ds a gyrihdlcsk6 meghaladtaM 2002 e.Vit.

Most fogjuk vizsg6ltii, hogy MagyarorszAg qfr4rnara, uery mint az elmult 6vekberl is alegfontosabb ktilkereskedelmi partnerek (tdblizat 4).

igy csak arra keil felhivni a figyehnet, hogy Magyarc.szag szemdra _ igy hogy az etmultdvekben - Nirnetors ig legfontosabb ktilkereskedelmi partner Eldg kiemelni, hogy azexportban Ndmetorszdg r6szesedd$e 35.502 6s az imbotban is 24:3%A lcilkereskedelem an)szerkezetet tekntve mindkdt jrehyi sz6ltitiisokban a feldolgozottte.mdkek ds gdpek 6s a g6pi berendezdsek domin6lnak (a kivitelben 26o/0 es 6\yo, abehozatalban 369/0 6s 620/0) A mez6gazdas6gi ds dlelmiszeripari termdkek ariinya nem e. et4o/n-ot

A ndmet behozatal ledelent6sebb tervalarnirr ezek r6szei, vesyi ""r"*".:;:;t:lj;ilff:#'fbmipa termdkek.

a teherg6pj Armriveh

berendezdsek, vas 6s

Fizetdsi szok'sok a fizetdsi fegyelemmel kapcsolatos probrdmdk megel6zhetdtq ilretue apotencialis n6met pa.tnerrdl c6ginforrnrici6k szerezhet6k be tdritds eLlendben aNdmetorszegban miikod6 KSz irodrik<N6metorszrig cgyik regfo n o"uoo or*rhul"'ve

a creditreform Budapesti k6pviselet6n

Magyarorszdg tov6bb er6sitette pozici6jat a ndmet -l

igy p6ld6ul, l6tezik Konlrollbankban list6ja, amelyeket szerz6d6s partnerekdnt elfogat.

Magyarorsz6gon szerepelnek a kovelkez6k: Budapest Barh CIB, Citibanh Magyar

Kiilkereskedelmi Bank ING, K 6s H, OTP, Creditinstelt Rt

Ok$z-mogtar kercske elmi kopcsolatok

Az olasz ge']das'g szerkezete teljesen eltdr az unios tag6llamok zdm6t6l Olaszorszagban

kev6s az igaz6n nagy v6llalat, holding, ezert s legtobb kereskedelmi partnere kis 6s kdz6p

va l la la tok .

A k6t oldalir kereskedelmi forgalomban Olaszorsz6g - Ndmirtorsz6Lg 6s Ausztria ut6n - a

harmadik legnagyobb partneriink

A kiilkereskedelem aruszerkezetdt tekintve mindkdt ir6nyu szellitasokban a feldolgozott

termdk€k 6s gdpek 6s a gdpi berendez6sek domin6lnAk (egyrittesen a magyar export 83oZ-41, a

magyar import 97o/*it teszikki ) A mez6gazdaslgi 6s 6lelmiszeripari termdkek aranya nem

6r el a kivitelben 8 5 o/o-ot 6s a behozatalban l,5olo-ot.

Ugyanakkor nem hagyhat6 figyelmen kiviil, hogy a jelent6s kiilkereskedelmi partnereink

kdznl, Oroszorsztig ir6ny6ban ielent6s az export-import deficit ltt meg kell jegyezni' hogy

mig Magyarorsz6g a 2002. 6vben Oroszorszagba mindossze 0,58 MD UsD 6rt6kii erut

export6lt, addig az Oroszorsz6gban 6rkez6 import 2,9 MD USD voh, ami MD USD deficitet

eredmenyezett.

Tudjuk, hogy Magyarorsz6g a rendszerv61t6s utan jelent6s mdrtdkben elvesztette a .'keleti

piacait", amit nem csak KGST flegsziint6sdvel lehet magiarAzni Egy orosz kozmondis

szerint ,,a szent hely sohasem marad uresen ' Ugy az orosz, mint a tdbbi FAK orszag piacra -

betortek a nyugati sza1ft6h mig a Magyarorsz6g tov6bbn is import6lia az orosz

energiahordoz6kat 6s m6s nyersanyag term6keket

A ktilkereskedelem terdn viszont figyelembe kel1 venni, hogy az EU gazdas6g politikdja

alapj6n a magyar piacon a mostanindl l6nyegesen nagyobb tomegben fognak megielelni a

Nlugat-Eur6paban gyertott termdkek, 6s igy a magyar exTort-import mdrleg csak abban

es€tben ia\ulhat, ha a magyar gazdasig versenyk€pes term6keka 6llil el6 rigy abels6 mint a

kiils6 piacon versenyk6pes termdkeket

Az export az els6 ot h6napban 19,7olo-kaa ja\u ll (belfoldi eladasai 1,2%-kal csokkentek (2003

j anu6r-mejus6hoz viszonyitva)

A m(gtaf versenykipessig alakulds&

A magyar versenyp6pesseg - a nemzetkozi rangsorban - elemzdsekor Az Ecostat h6rom

legfontosabb t6nyez6t vettek figyelembe. a termeldkenys6g, a forint arfolyamanak v6ltoz6s6t

es a munkaer6 kdlts6geit

Versenyk6pessdgiink szemp ottj{b 6l ke6,e z6 j e I e k:

- Magyarorv6gi gazdasagi nriveked6se tart6san az ErJ itla:gt meghalad6 intezit6ssal

gyorsul

- M6rs6k16dik a befel'.tetds kock6zata (iogharmonizici6, stabil a jogi komyezet)- A fejlett orszagokloz kdpest mdg mirdig alacsonyok a bdrek- A munka termel6kenysdge viszonylag magas (Kiilfoldi T6ke megjelenese,

multinacion6lis v6llalatok haz6nkba telepitdse, sok ipari park j6 infiastrukturival

miikdddse).

Versenyk6pess6gnnk szempontjik6l kerh'ezthl en j elek :

- bizonyos teflrleteken a be1s6 piac telitett

- magas kulkereskedelmi hi6ny negativan hat a gazdasegra

- a komyezetvddelmi ds fogyaszt6vddelmi szab6lyoz6s EU konformizal6sa miatt

terhelik a beruh6z6sokat

- a befektet6k szitmfua r'dhirry szakm6ban munka€r6hi6ny alakult ki, a munka er6

immobil

- a b6rek kozterhei magasak (bar az EU bdrszinvonalhoz m6g legalibb 15 6v

szti,ksdges) Az elmilt k6t 6vben nemzetktjzi viszonylalbar jelent6sen megdr6gult a

magyarorsziigi munkaer6. A minimdl b6r emel6se 6s a forint fel&tdkel6ddse -

Magyarorsz6g hatiLrozofiar veszitett versenypdpess6g6b6l a tdrsdg (kelet-kdzdp

eur6pai r6gi6) meghat6roz6 gazdasagaival szemben

- a menedzsment mdg nem felel meg a nemzetkcizi elvr{rasoknak

- a k+fkiadisok arinya a GDP szazal6k6ban alacsony

- az er6s forint kedvez6tleniil hat az ex?ortr4 ndveli a kiilkereskedelem m6rleg hiin6t- a besz6llit6 vdllalatok nagy rdsze nem eldg t6keer6s.

A kdlkereskedelem sirlya az EU-ban s..szimt tihlizat ismettetj.

Killkereskedelmi iigyletek rcndszerezdsc:

l. E$/szeni 6nrii$/lelel(1.1. Az exportiigylet - kiviteli tigylet._walamely dru, szolgdltatds, anyagi drtdket k6p_visel6 jog 6rt6kesGsdre {anlgl qiil&ldrpartnei sq{1nr{r4 ieviza esetieg vatuta ellend_beIr.

1.7.7. Kdnetlen exportiig)lett atermell&lmaga exportdljatemdkeit_1.1.2..

.Kdzve,teft etport g)leti a termel6 k6"u"titOt "t

o.o igdnybe az flgytet megva_l6sitrisihoz.

1.2. Az-. ilpgr!!ryJet 6n&, szolgdlrarjsok, _anyagi drteket kdpviseki javak (szellemitermdkek) kiilfdldr6l tdrt6n6 beszerzdse, _beirozatala. Ezt a ievekenyseget egy_egygazd6lkod6 egysdg, cdg, vdrlarkozds vdgezheti, riberariz r kdrben nyir'v,inrartisba v6-tel melletr, 6nAll6 clharjxozAs utapj,i", n.nr tit"raEiii t-orU*=ing"dety b"*r".or"

mellett.Kttnetleh import: ha a belftildi felhasznril6 a kiUft,ldi paftncfiil szevL be a javakat,tenndkeket, 4s khttetett impofi: ha a berfd,rdi fettrasznat,l ktilkeresked"]mi ."e*"ret"-ket kapcsol be a lebonyolitds folyamatriba.

2. Kiildnlegerirutryletek- kereskedelmi kompenzrici6k lehetnek, gmelyek hagyom6nyos ellenijgyletkdnt drtel_mezhel6k, ds- hosszrilejdratri ipari kapcsolatokhoz igazrcd6 iigyletek, ipad koopedci6k, amelyekdvekre meghatfuozo felteteleket nigzirenek.2,1. Anrcsereilgyletek

2.1.1-, A birrteriigiet egyszeni nahftilis iimcsere, Harmadik fdl ^z6rucsereforgalomba nem kapcsol6dhat be, azaz szigonian kdtol{qliagy4lrOl vansz6, a megszerzett iirut teljes egdszeben iiruvat t tiettentereteariEaz egy6ltal6n- . -

nincs pdn"mozg.is. Megval6sifialo h.iromsziigilgylel formaiaOan is2,1.2.. Kompenzdcifu ?i.g/err olyan csereiigytetetleient, r-"lt' ;;*;;" a partnerek

kdztitti 6.uszdllitasokat a sz.erz6d6sben p.gnz=bgqp Lifejdk, e. ."iik.eg esetdn aziigylet kiegyei it6s6hez is felhasznrilirifti vaG{tta"irA. '

A lgljes kompenz6ci6 cset6ben a szdllitott 6mt teljcs egdsz€ben iruval ellentdte_lezik' mig a dsqlqges kompe4zdci6 esetdben megiatirizon rdsznJnyaa penzzel,vagy viszonlvdsarl6ssal ellentdtelezett_ A teles ko-rnpenzaciO az eitbb szrillit6 felsz6mri?jelentds kockdzatot rejt is nagy finanszlrozrisi terheket ietent.Onl(ompelz6ci6: kdt fdl cserdl {rut. is tobbldbu komnenzecii, iouo tet

"""retdrut.2.1.3.. Viszontvdsdrltisos .iig)let: A partnerckkdt ad6s_\dteli szerz6ddst kdhrek ame_lyek egymdst feltdrclezik. Ez azt jelenti, hogy az expofi6;;;;;-itrpo(i,r ki,zi,ttldtrejdr egy szerz6d6s az riru sz'lite#a. -Az exportri- Jonuan kiironkerermegdllapodrisban arra v6llal kdtelezensde"t, h"gf;;;ilt tt dru 6ftdkdnek

heretbl 6rut vdsiirol, vagy vdsaroltat, megha_ssdg, a hosszri id6t6v 6s a szerz6ddsben mee-dvezdve teszik e,,r az iigylerlajrdl.

melt term6kekkel egyenliti ki. A kulcsra kdsz iizemek exportja eset6ben alkalma-zott. Az exportdr befektetdsei hosszir idoszak alatt teriilnek meg.(S- I 5 6v)

2.2. Reexport iiryletEgy import 6s egy exportiigyletet jelent. .Ielen16s t

- rir kialakJt6sara kell nagy gondot forditani,- meg k€ll jelitlni a fizet€si form6kal- specidlis szeEdddsi feltdteleket 6s a korl6toz6 kikiitdseket a szeE6ddsben szerepeltetni

kell,- kiiliin figyelemet kell forditani a fejlesztds, javltris tov6bbadds kdrd€sire.

3.2. FranchiseEz az ilgylet saj6tds, hosszf tdvon mtk6d6 egyilthniikdddsi foima a teffrelds ds elosztas kit-liint('zri fiizisaiban. Olyan - szetzdddsben Fecizen rdgzitett,egyiiltmfkdd6si form4 aholegyik fdl jutal6k ellen6ben engedebt 44 qrlrisik f6l {szdra, hogy ̂ z ut6bbi valarnely kereske-aaT i ry!t

3.5. Lizing

3.6. KlilFdlddn maryar €rdekeltsdgeL l€tesit6se illetve ldi ltldiek magrarorszdgi ke-- iaskbdelmi k€pviselete

Ez ad m6dot ana, hogy kedvez6bb hform6ci6s brizishoz ds k€pviseleti lehet6s6ghezjussanakegy-egy orszig gazdas6gi egysdgei, illetve adott orszAgban tev€kenys€giikkel r€szt villal6cdgek.

4. Szolgiltatisra kdtitttilgylefelrA tevdkeDysdget- szerz6ddses kapcsolatkentkellmegval6sitani,- eredm6ny6rdekelts6gervenyesill,- kapcsol6dikm,is kiilkereskedelmiitgyletekhez.SzolEiltatdsi tev6kenvsdsek:

_-:.: ---1--.-. ,! -:_- -:--

- ruvarozasl ugyleleK,- sz6llitmanyozds-- min6sdg-ellen6rz€s,- reklim €s propaganda tevekenysdg elldtdsa-

A Kereskedelrni Viligszervezet ('ftTO) \U6igdllamanak kdpvisel6i dolgavdgezetleniil tii-voztak vas6map a mexik6i Cancfnb6l, ahol a katari Dolxibar kdt 6ve kezd6ddtt t qyaldsifordul6 {llomdsak6nt az riruk 6s szolgdltatrAsok ttjdban 6116 akaddlyok lebontrisdr6l tan6cskoz-tak. A fiask6 oka formailag az vott, hogy a fejl6d6 orsz{gok nem v'oltak haland6k az EU, azUSA, Japen 6s Sv6jc 6ltal kdrt refomoka. Ennek kereteben a befektet6s- €s versenypolitik6t,illetve a komaoyzati rnegrendel€sek rendszeret kellene 6tl6that6bb6 tenni, valamint tk{taniaz iiru-, szolgiiltal6s- ds t6keimport utjaban a 6 adminiszh6ci6s dzsuDgelt. A 2004 vdgdigbefejezni tervezett, de most lcioszba siillyedt dohqi-WTO-fordul6 k6zeppontjriban ugyanakkora irrczbgozAas g\ 6x- ds exportiimogatds, valgniint az agn{rpiaci liberalizdci6 6ll, amiben to-vebbra is kibdkithetetlennek tfioik az elleqtdt a termdkeiket gyakran ddmpingiron 6rtdkesit6lejlen, illewe a tdmogardsi versenyben alulmarad6 fejldd6 orszdgok kitzitn.HVG 2003. szeptember 20., )O(V. ft{olyam, 38. szim

A irereskedeiemben a rendszeresen ismdtl6d6 uzletkdtqsek tartalmi 6s formai elemeit-fbltdtelcit,

A kereskedtj'k eleter nag)rban meAlidnnyi{e.tte a szo[

A hqlyi szokvinv!]k4.2 aldbbi helyi szok'rdnyokat,,smk6s', megldldnbiiztetni:

- tczsdei szokviin;ck- kikdl6i szokl+.nyok- lranf,szoh.anyok- biztositci szolwrinyok- monopolszer";ezetek szch'tinyat

JZailetnek.

Tfizsll€i szGkydnyot;

Min?e! ldzsddnek a s4tar szobdrryaiszabA1.,.ozzaka|6zsd dsdr (,iigyletkartesre d1e, t6zsdetagslg, slb ) ezek sz elialenos szokviirryok. A tdzsden tbrgsiiaazoii i.f,Jkmuriseget ajr!1U!!S!!4rEE!5,oL lratrirozzdk meg e t6zsddn kotireti iiglletekdlhnd6 felteteL"it (szdllita€ilaierid6, fizetesi m6d, firva,-peritris) az u . triz-sdeikoitraktusol( tartalmazak..lgy a tdzsdei iigytatldGviilik. hiszen a vdltczo feltei@l neveftartalEaz,6 kdtjegyen hivatkoznak a megfelelo kontrakt.cra

Ke0ldirqplivlilrok

4Z rgygq!4q4k -fkddesiiket 6s rizleti iblidteleiket (be- ds kirakodas iCeje, fizetend6d@ek,.1 szokvanyokban trozlik-:melleknek elfogadisa Ldlel(7d A kikolii szokvd ,ok..h6€EbFk-miir a red,uirvcnrtlozo nemz{:rkdzi sz.a'iv-quuak tehat jlven eseLben a kil:ot

a'@

A nemzetkdzi szerez€tek kdziil a Nemzotkdzi K ereske_delmi Kamara licc.)!4shc4!yq_ry?l fselelkezu4!{. mive@ uo,, uleFielentlisebb szerepiik.

6 JizEttbi m&lokra vonatkozri szokv:involqokmdn),os,meg!{glg?esrg_vqglk!4 lgsr,ger qzab:rlvo&is r?qkvlnyok - Br-giesA kereskedelmi okmdnyok beszedesere Yonatkoz6 egisege, szabdl],zat CAD_olondnvos inkassz6

A,. dn& lemzetkdzi addsvetetiszerzftieseirdl szolo ne ivlon erryereJri rendelettel hadnl{ lQ8fl lanudr ! -vcl ldprefle hatrilyba Az Fgvezmdnvkelt€ e5/dbkdnt i980 6prilis 11. Az Egyezmeny az 6ruk sddsvetel6re -/on;tke?prze.rz6d6sekre alkahnazend6, szebdll'ozsa az adiis-/eieli szerz&is megkdt6senekmedj61, vaiamint az eiadqnak 4s a .€vdriek az ilyen szerzridesbril sznrmaz6 jogait eskdt€lezettsfueit.Az Esyezm6ny i 0l cil

T6:zsdei sz,okvdnvok:A ldzsdek azAltal egyszeriisitettdk az tigyleftdteseiket, hogy kialakitottak a t6zsdeitipusszerz6desekot, a 1{ontrald|Isol(a1, *t egysegesitettei az adiisvef€li szcrzodeslqltalrr4t, .. 4r9!ts0i--ncr-n-lehci--elEttri A i6Zfrei T.onrrattusoi..-I6inyomt?tott _ szerzrldesrninLik. UgletkOt6skor elegend6 a megfeleld lrontraldusrahi';s.tkocn: ds az s.hhoz kapesclod_6 kdfiegyet hit{tlteni.

A kotiegy esak a sze.rlddds legfontosabb a&tait tartalmazza:- A t6zsde mcg evezdse=- Az iru megter/ezese,- A vQnatkozd szokvdny elneve#se,- Az iizletkrites pontcs id6partja,- Az elado 6s -rev6 F.egnev.a:€ese!- A tdtele,k szima,- A sz6llilisi haiaririri,- Az elad6 6s yev6 aldirdsa

trlennrisAgi szoh)Anyok: a t{izsdeken "ruk_

* ,i* fa;tdnke.nt melllatirozofr4gpqfenr!4!9e.glerq!.e vagy annak egeszsffikontraktus pem szolhat. a_minilnalis mernllsegndl kisebb mennyisdgre. A rozsdeiTerrnrrorogla 57ennl eg) kctitrakfus egyelrld a meghaldrczoil alapmennl,js6ggc!A_{o_t-d!9a€9c!!]:('-zsdqqnt+ gfCE!94C9"ft,.r!@onb

IY

Az Iueolernry.illal szabdlv,saqfi k€rd4seklr-i!rc

hlbnlrtional commercial Terms - A Nernzetkozi I(ereskedelmi Kamara 6ltalrendszerezett sziillit:lsi felt6tel-valtozatok gy0jtemdnye, nemzetkdzi szok6sokinlsos megjelenit6se. C6!i4 hogy egys zeribbl tegye az adds-vdteli szerzdd6sekmegkdtesit 6s lebonyolitiis6t a nemzetkozi kereskedelemben, egysdgesitse afogalmak 6rtelmez6s1t, 6s ezznl ho'.z6j6mljon a vitis esetek szrirn6nakcsokkentds6hez.

Az Incoterms jelentdse: Nemzetkiizi Kereskedelmi Fehdtelek

A pfrizsi Nemzetk

Szokvinyok csonorfositiisa:- Hell'i szokviinvok: t6zsde, kikrit6, biztosit6 t6rsas6gok, keresked6 hilaak,

bankok szokviinyai.- Nemzetk

Vevd kdtelezettsdgei

az 6r megfizetfse

engeddlyek, felhalmozisok, vilmformas6gok int6z6se

fuvaroz6si 6s biztositasi szerz6desmegkdt6se

fuvarozdsi szerz 6d6s megkot6se

kocklzatv6llal6s

koltsdgmegoszl6s

drtesitdsadiis a vev6 r6sz6re ertesitdsadds az elad6 rdszere

dtaddst igazol6 olnndnyok k itdltese az irtad{s igazol1sa, sziiLllitiisi okm6nyvagy ezzel egyerdrt6kii elektronikus

kdzl6s

I ellen

A k6lts6gek v6llal6saA fu varszerz6dds megkotdseEtesit6s kiild6se : avizal6sAz riru 6tvizs giil6saAz 6tv6teli okmenyok beszerzdse, 6tad6saEgyebek

13 kiil6nboz6 klaunrJalltezik'. meghatirozz6k hogy mik a vev6 6s mik az elad6kdtelezettsegei, mikor sziill iit a koltsdg ds a kockdzat.. .Fuvarparitils: az a ftildrajzi pont, ahol a kiiltsegek 6tsz6llnak az elad6r6l avev6re.Teljesit6si hely: az a ftildrajzi pont, ahol a kock6zat 6tsz61l az elad6r6l a vev6re.A Klauzula mindlett6t jelenti.A hlauzul:ik csonortosit6sa:1. Betii szerint: minden klauzul6nak 3 betiijele van (1990 6ta): E,F,C,D

klarzul6k2. Erypontos: elad6r6l a vevtire a kock6zat ds kolts6g6tsz6ll6s egy izonos

fdldrajzi ponton toft6nik. VagyKetpontos: ha az elad6t6l a vev6re a kockiizat 6s kcilts6g ritrillas 2 kiilonbdzoponton tortenik.

3. Tengeri: belvizi klauzula, vagy multimod6lis: birmilyen fuvaroz6sim6dban.

Az incoterms klauzulfi:

1. EXW (Ex Works) iizemb6l:. E-s, eC}?ontos, multimod6lis ldauzulao Elad6 feladata: az exporha becsomagolt 6s ellen6rzOtt iirut a gyi{r udvarrin a

vev6 rendelkez6sdre bocsassa. Itt szrill:it minden k

8 .

Akocktzat az I . fuvaroz6nak t

13.DDP @elivered Duty Paid) virnfizet6ssel leszillitva:o Elad6 feladata: minden, kiv6ve az importengeddly beszerzese.

Befolyisol6 szenpontok a vilaszt6snfl:- A c6g likviditisa (tudjrik-e finanszirozni a fuvark

A kiilkereskedelmi adiw6teli szerz6d6s tartatma, felt6telei

A kiilkereskedelmi addsvdteli szerz6dds az elad6 6s a vev6 kdtelezettsigeil 6s Jogalt, az eftahnosds az eseti iigyletktitdsi felt6teleket tafialnazza. Az 6ltal6nos feltdtelek irinden egyes gondosan6s kiidiltekint6en megfogalmazott kiilkereskedelmi addsv€teli szerz6ddsben megialalhat6k, azeseti,egyedi felt6telek a konkrdt ijgylet saj.itoss6gaib6l fakad6 specidlis k6rdEseketszab lyozzik-

A kiilkereskedelmi addsvdteli szerz6d6s ,?inimdlis tartalmtit j6r6s,,t ugyanazok a k6rd6sekIati feltdlelckkel - rDrir foglalkoztunl(. Az aifnlali.ova1.bi elengedheretlen feltdrellel bdvii l. igy)ntos megnevezdsdn tirl a szerzdd6skdtdsreI eset6n fizetend6 k6rt6rit6s stb. k6rd6s6r6l is

rendelkeznie.kell A kajnyv tovdbbi fejezetei az a&ist6teli szerz&)ds legfontosahb fettiteleit, azazoloa vonatkoz6 keieskedelmi szokiisokat, nenzetktizi szokvaryokatinutatj6k be.

A szerz6d6ses feltdtelekel a kcivetkez6 bonl6sban trirgyaljuk:

- az adesvdteii szerz6dis 16rgya (az riru rnegnevezdse, min6s6g6nek iis mennyis6gdnek ahcghatdrozis4 az fuu csomagoliisa),

- a sz6llitdsi felrdtelek (sz6llitasi ha1tuid6, tuvarparitds megv6laszt6sa),- az adiisvdteli iir.

- a fizetdsi kondici6k,

- egy6b szerz6ddses feltdtelek.

. Az iru megnevez6se 6s a min6s6g megjela 6se

f1dlu_ryrc;segglek egl enelmti meghat6rozdsa a7 adiisveteli szerzridds egl ik al4pverd_lelLelele,nrs/en a-l.etado es a \evo kStelezettsdgviiLlal6sa egyarint pontosan mcgjeldl( minOGgI #uri-vonatkork. Az ifuurnin6sdg egydflelmii meghatrirozdsa eliiisorban az ily)et zavartalanlebonyolitdsfnak el6felt6tele, de szdllitmdnyoz6stechnikai 6s kereskede.Gmpolitikai el6ir6sok issziiksdgessd tehetik azt.

Az 6ru jellege szerint az iiru min6s6g6nek megieldldse igerl veftozatos lehet. Ennekszemldltetdsdre alljon itt ndhdny p6lda.

. 9. yg".Cu::59!yl nagtherendezeseknil,6ltal6ban a nehdzipari term6kekn6l a min6s6g r6szletesk6dilir6sa a szokdsos, amit iltalaban m6g kiilonfdle miiszakidokument6ci6kkal isalitAmasztanak (pl- specifikeci6kkal, mriszgki rajzokkql. szerelesi ttmurat6kkal, a felhaszn6land6anyagok min6sdg6nek pontod megn"u"ieseu"li7"gE;, berendezdsnek is rdszegysdgeinekperet- es s!ly4ataivai. a megadott lolerancidk megieldldsd\eL a berendezdsenergratogyasztds6n.rk kdzldsevel stb. ).

- FrgplptLglqbqq!49aisek expo(ja esetdrl ahol az etad6 az drusz6nit6s mellen szamosmuszakl-tudomanyos szolgdltatdst is nyrijt a vev6nek, az A! min6sdg€nek meghatdroziisa eszolgdltatdsok tededelm6nek 6s min6s6gdnek raigzit6s6t is fehdtelezilA min6sZg r€szletekbemen6' pontos meghardrozisa e tem6kekn6l terjedelmes miiszaki dolcumentrici6is az ad6sv6teli

f,

szerz5d6s rdsz6t kdpez6 vagy azt kieg6szitd szereldsi, vevtiszolgdlati_stb. szerz6d6sek rdv6noldhald meg.

lCpp_rl!4j9lr?4lrryfrkk4f,"gyancsak a minqsdg kd{!{q6sa a szok6sos elj6rds, ezt iltaliban&1S.Etd.Jrlvgql"ll6lSBd egdszitik ki. Ndmzetkitzi himevii rerm6kekn6l a mrirka 6s atipuselievezds is elegend6.

- -19::lllygggtn,!l X 4gl:14

Aukci6kon tal{lhatunk ilyen felt6teleket, de gyakori a z5rad6k kikiitdse a mez6gazdas6gi ds abdnyaterm6kek kiilkereskedelmdben, ahol a sz6llitand6 temdk min6s6sdt az elad6 sembelolyisolni. sem ekire meghatdrozni nem tudja.

- Kaufin Bausch lrhd Boge, rrregh^tfirozas rendszer-int sem min6sdgileg, sem mennyisegileg nemspecifik5lt elfekv6 rakt6r- k6szlet, ,parti' tur egy tiimegben val6 6rt6kesitds6n6l alkalmazottzdradek. A tel - quelhez hasonl6an kizrirja a vev6 min6sdgi r eklam6ci6s jog6t. A vevii a teljest6telt tafiozik 6tvenni, 6s azt sem egiszben, sem rdszbeq semmilyen cimen nem utasithati,vissza.

- ,,Megtekintis szefinlt" mindsdgmeghatdroziis szintdn rakldrk6szlet drt6kesit6sdhezkapcsol6dik, ahol a vev6 a teljes Arumennyisdget el6zetesen megtekintheti. Az elad6 ilyenkorsem felel az 6ru miniis6g66rt, hacsak nenl voltak az drunak olyan rejtelt hib6i, ame{yeket a vev6meglekinLds soriin nem dllapilhaton meg-

- A szokisos mindsig az elad6 6s a vev6 kiiziitti hosszabb iizleli dsszektittet6s, soriln kialakul,megszokott 6l1and6 felt€telek ese€n a kdvetkez6 kitt6sekn6l ezt a ziraddkot alkalmazzik.

:3 44 (luit u,r.tuge quality) a bdcsi term6nlt6zjde meghalArozdsa szerint bizonyos 6rucikkminta n€lkiil e feltdtellel tiirtdn6 eladdsdn6l a szdrmazAsi oiszig vagy vid6k az €vi, az elszilftAsid6pontj6ban meglev6 ritlagmin6s6gii term6se szillitand6.

-. 4 !_O4lCg!=94!!_"ry AIqqO j6, megszokotr, rendes tuulnirka. Az ilyen m6don meghar.irozottarumindseg aztjelenti, hogy a kordbbi szfllitAsokn6l megszokott, vagy az illet6 piacon kialakultatlagmin6s€gnek megfeleliien kell a szallitdst teljesiteni.

- A szokrintnindsdg, nyersanyagoknal, mez6gazdasdgi term6kekndl ritk6bban k6sztdmeg#uknal kialakult min6segi meghattuozfs, kiildndsen egyes 6rut6zsd6ken.iegyzett cikkehevonatko26an.

Az fru csomqgolisa

Az_e{u 9!S!q!Ca!6slm6dj!fuo!!gyarasake_!Zqrzjq6,s_Iqn!9&zik, A csonagolis jelent6s6getegyfel6l a csomagolds vddiiTunkciqiaFan, nr.isfel6l piac_befgfulqq[szerepdben kell kercsnUnk.

A csomagolas v6d6firnkci6ja a ktilkereskedelemben - az elad6 ris a vev6 kitzdtti nagy t6vokegokds-a tuvaro zrisi ko ck414qL!si4il= nlSJ_Ue4Cquyt_lgp,

A csomagoliisnak azt kell biztosilania, hogy:

- urz Aru fuvarozdsra, tdroldsra alkalmas egysegeket kdpezzen;

- az eladd, illetve a vev6 fuvaroz6si kockrizatai csdkkenjenek;

- az 6ru esetleges kiiros hatdsai a kiimyezetdt ne vesz6lyeztess6k.

E feladatoknak a csomagoliis csak akkor tud megfelelni, ha az rlru jelleg6hez, a fuvarozdsim6dhoz 6s a fuvaroziisi irtvonalhoz maximiilisan alkalmazkodik.

A nemzetkdzi kereskedelem kialakitotla az 6ru 6s a {ivaroz6si rn6djelleg6nek megfelel6csomasol6si fo.miikat.

&a,u,.a-il./i* Lk'"r,:-ol:lr/r-Ezek ktiziil megemlitjiik a l'6ve1kezdkel.

- A SW? (seaworthy packing) tengerkdpes". csomagolis. Jellemz6je az er6s kiils6 burkolat,amely az 6rut a haj6t6rben a mechanftus, a klimatikus 6s a fiziol6giai igdnybevdtelt6l vddi,tovAbba a vizhatlans6got bixosit6 bels6 v€d6 csomagol6s-

- A CP (continental packing), szrirazliildi csomagol6s. Az el6irAsok itt kevesb6, szigoniak, mint atengerkdpes csoniagol6snSl de a csomagoldsnak itt is vddelmet kell nyrijtania a fuvarozasi kAtokellen. A sztuazftjldi csomagol6s az 6ru jelleg6t6t ffigg6en l6d6ba, bril6b4 kartondobozba 6ssz6llit6tart6lyba iitrt6r6 csomagoldst jelent

- Az MP (mactinepacking), b6laFds: nagy tbmegi:, laza 6ruk szallitdsra val6 el6k6szitdsen€lalkalnazzik @1. a rypiir, gyapot, ju!a), ahol az rilu tededelmdnek cs6kkent6se jelent6sfu vark6ltsd g-me gtakaritassal j6rhat.

- Az FP (iit packing), az 6ru alakj6hoz idomul6 csomagolds. Az dru v€delmet biztositja, s ai.rvartdr jobb kihaszr6l6s6t szolgdlja.

- Az 6ru szdllithat6 kiildn csomagol6s n6lkiil is, iiniesztve plat6kocsin vagy z6rt vagonban segydb speci6lis m6don is (pl. akaszt6s vagonban r,agy akaszt6s kamionban).

Az iru rnennyis6g6nek meghatirozisa a szerzdd6sben

Az riru mennyisdgdnek meghatiirozasa a nemzetkcjzi kereskedelemben megkivrinja , egyeskerddsek egydrtelnii rtigzit6sdt. Ilyenek:

- a megengedett mennyis6gi toleranci4 az alkalmMott m&t6kegysdg,

- a mennyisdg, illetve sflymeghatarozds m6dszere, helye ds ideje,

- a bru[6-. i l lelve a netr6sily kdrddr.

A kiifkereskedelmi iigyletek j6 dszdben az 6n mennyisege Lmtosan rAgzithet' (pl. g'pekt]f,ldb-ban, fogyaszt6si cikkekn6l db, tucat vagy prir megjeliilessel stb.). Egyes arufijtdkn6l (pl. sz6n,

megjeldl6se.

_gq!Ilj) azonban nehdzs6gekbe iitkijzik a sz4llitand6 mennyisdg pontos meghatarozSsa. ,A t-

mennyisdg meghatdrozisanak szok6sos m6dja itt a mennyisdg, ,,161-ig', vagy ,,kb.,,

4 ,,!!ifqhqluli" mennyis6g lehetsdges + eltdrdseinek hatdrAt szdmos iiru esetdben nenzetkoziszokviiny hatdrozza meS tglla.J4ban 3: !0j"J. de a szFr?ddd leleknek leherdsdgtik van arra is - s ezgyakJan kivdnatos -. hogy a;mEi GTerancia mdrtekdt a szerzttd€sben kiilitn riigdtsek. Arnermyis6gitolerancia kikdtdse egyes Arufajtdkn6l sziiksdgszerd, de smlgrilhatia az elad6 6rdekeitis: a legyfutott 6rut a fels6 hattuig kiszillithatja, nem marad mkt6rkdszlete (specialis 6rular4l ezkiiltinitsen fontos lehel), illetve ha a legy6rtott teljes drurnennyisdg nem kifogdstalan min6sdgff,kevesebbet is szdllithat. A mennls6g egydrteLnii megjelitldse 6s a mennyis6gi eltdrdsekmegengedett m6rtdkdnek rdgzit6se mellett tov6bbi l6nyeges k6rd6s a m4rt4tegs|g eg)Attelmfrmeghaldrozisa. Fonlos annak rneghat tLrozisa is, hogy az dnt fielyik mennyis'ge tekir|1terld6hivatalosan szerz6d6s szerinti mermyis6gnek. A tengerentirli kereskedelehben peld6ulmegkiildnbdztetik a behaj6mtt mennyisdget (shipped weight) ds a rendeltet€si kiktitdben kfuakotrmennyisdget (landed weight), a szerz6d€sben ez6rt ttgziteni kell, hogy a vevd fizet6sikiitelezettsdge melyik mennyisdgre dll ferl|

A szillitisi hatirid6 meghatirozisa a szerz6d6sbcn

A kilkereskedelmi ad6sv6teli szerz6d6sekben a sz6llit6si hatirid6 vonatkozis6barr alegkiilijnbdz6bb me&ieliildsekkel taldlkoarnk, e veltozatok azonban viszonylag egy6rtehnfiencsopofiosithat6k. Az elad6 ugyanis vagy arla velhkozik, hogy az 6rut az iigyletkittes !t6nazonnal lesz6llitja (prom?tsz6llit6s), vagy a1a4 hogy a szerz6ddsben kiktttittt kds6bbi id6pontban- illetve lattuidiin beliil - fog sz6l1itani.

Prcnpt szdllltdsi hatdlidi megl-elttl6se akkor szokdsos, ha az exporl6r raktdron Iev6 arut6r16kesit. A prompt iigyletkiit6s azonnali druszilllttssal jdr Az egyes 6ruGl6kkillkereskedelm6bsn kialalarlt kereskedelmi szokdsok, vagy az egyes piacok (Pl. rozsdek)szokiisai szerint azonban a prompt kifejezds kiildnJdle id6tartamra u1al, s sz6mos rokonkifejezdshasznilata is szok6sos az azonnali szelftisi hararid6 mesieldl6sdrc.

A prompl s,/i i l l irr isi hardridd megje16ldse tt ibblele Iehet. igy peldAul:

- valamilyen feltdtel teljesiilte ut6n azonnal (az importengeddly kdzhezvdtele utAu,aldoeditivnyitAs ut6n azonnal),

- a szdllit6si hardrid6 pontos megjelijldsdvel (6 napon beliil),

- egydrtelmii megjelail6s hi6ny6ban a prompt (sofofl, quick stb.) kifejezds mttgittti id6lartamkezdetea szelziiddskiitdsid6pontia,

- prompt iigyletktit6snek mtt6sijl az iszd dru&ra kdttitt addsvdteli szeuiidds is.

Kfsdbbi szLillitdst az elad6 olyan iiru eset6n v6l1a1, amelyet m6g be kell s@!caje, vagy le]ell_gylqFlla. A kdsiibbi saillitrisi hat6rid6 szokasos megjeldldsei kiizul megemlitjiik a kitvetkez6v6ltozatokat:

- meghatdrozott naptAri nap (rdszsz61lit6sok esetdn napok) kikdtds€;

- megkiizelit6 iddpont riigzit6se. Ez olyan esetekben gyakori, amikor az 6ru szAllithat6sfga nemaz elad6t6l ffigg (pl. gabona-, gyiimatlcskereskedelqmben);

- szAlftdsi id6taitam megielijldse. [z esetben a legutols6 napon teljesitett szillitds isszez6d6sszer0nek min6siil. Az amerikai szohaszndlatban a,Jhe prompt" kifejezes a szillitdsiid6tafl am legutols6 napjdt jeldli;

- valamilyen felt€tel teljesiill6nek ffiggv6nye (pl. 180 nap a vev6 6ltal al6irt rendeldsigazol6svagy az aklceditiv kelt616l);

Jlx_lz!1!r!4si hat.iridq\kqllf. A lontosan mc&ieltjlr szil1i16si hatarid6 melletr a fix sz6iettilntetese az iigyletelJixiigtletti alakilja. A lixligyletet - nemzetkdzileg elfogadottan - azjellemzi, hogy a l-z4l!4sf_t'atgftdSli €p1s9_9cet1!-q vCyoEdekodquuatt ygqzalepbel e161lha1a szerz6ddstiil. Az iigyletktitds fixiigyletnek min6siil akkor is, lla a fix sz.d a szSllitdsi hatdrid6mellett nem szerepel ugyan, de az 5ru megjelitldseb6l felealhetetleniil kideriil , hogy a vev6 az6rut a szillitasi hat6rid6 ut6n nxir nem tudja rendeltet6s€nek megfelel6en haszrullni (pl.kar6csonr,fadisz).

F varparitis az addsv6teli szerz6d6sben

A ftvarparites 6s az eladdsi er kdzdtt egydrtelmri a kapcsolal; min6l tdbb kdltsdget 6s kockazatotv6llal mag6ra az elad6, annel magasabb iiron adja el az dru! illetve mindl lttbb kdlts6g 6skock6zat hiirul a vev6re, ann6l alacsonyabb v6tel6rat hailand6 az drudrt fizetni. Az iigyletktjtdsparit6sa teh6t mind az elad6, mind a vev6 iizleti kalkuldci6idt, iizleti eredmdny6t befoly6solja.Altaliha d fi.roli pafitdsotl tdrtind tig)letkdtis az el'nyosebb, ez a kialalult gyakorlat szednt azeladti sziirn6ra CIF- vagy C- and F-feltetellel, illetve firvarparitAson tiirtdn6 elad6st, a vev6sziimtua FoB-parit6son va16 v6teltjelent. A tavoli paritas ugyanis importnal alacsonyabbvdteliirat jelenl, s exportnil magasabb eladSsi 6r.al.i6. egyiitt. Nem helyes azoobanautomatfl

A mozg6- (csriszj) drus megdllapoddsok:

Szimos termeknel a szerz6d6skiiteskor mdg nem ismert az elad6 iiltal szAliland6 termdktdnyleges min6sdge, viszont mind az elad6, mind a vev6 6rdeke azt kivanj4 hogy a vev6 az rfurt6tryleges drtdke szerint fizessen. A t6nyleges 6ru6rt6k az 6ru min6s6gdt6l ffiggiten lehetnagyobb, de kisebb is, mint a szerz6d6sben rdgzitett ijsszeg.A mindsdg ftiggvinydben mozgti dra p'ldit els6sorban a brinyatqllq6,keknek 6s azoknak amez6 gdzddsAgi tefrl6keknetgEiilksresLerlgbrebgr'J4liilbalunlq ahol - 44I{q!991j4id6jtr-d'S nilto;6-4 rn€s;.^iZoa"*ot6rt- ill@; t"t"rya""m@

VilLozlnat az.6lt 6ra a konjulkira fiiggvinydber is. A konjunktrira ffiggv6ny6ben mozg6 dralkalmaz6sara fikdnt nagt berendezisek adiii:vitebfiAlkedrlsot. A.nagyberendezdsek hosszrigy.irtAsi id6t igdnyelnek, 6s

-ez 6init az eiad6, mind a vdvti 6rkockrizatAt ndveli. A szez6d6skdtds

6s a berendez6s szfllitiisa, illetve az ellend dk kifizetese kitziitti id6ben ugyanis v6ltozhatnakmind az anyagdrak, mind a b6rek, s ez mindkdt f61 sz6m6ra lehet el6ny6s 6s hahiinyos is. Aszerz6d6 felek ilyen esetekben az Arat tdbbnyre hausse-baisse klauzuldval rdgzitik:meg6llapodnak abban, hogy a fontosabb nyersanyagok €s a munkab6rek mindk6t ir6nyri

i ifflltoz1st f\gyetembe veszik, 6s a szerz6ddses erat k6s6bb k"p_!"t .99$!ge,oll999qti4\.

- l

Egy6b okmrinyok a kiilkereskedelemben I

Az enged6lyek 6s fuvarokminyok mellett igen jelent6s szerepiik van a kiildnfele szimliknak(kereskedefmi szrinrl4 eldsziimla, pro forma szAmla,:rfunsz6mla), az lnn szitfitazAsar igazol6okmdnyoknak (szdrmaz6si bizonyit\,6nv. konzuli sziimla) 6s a k6vetkez6kben hetnulatottegy6b okmrinyokmk is. ,. _v -,-_.

A sz6ml6k --r

A szerr ek, att6l ffigg6en, hogy milyen c6lb6l 6litjdk ki azokll, hildnkiz6ek lehetnek, Anemzetkdzi kereskedelemben alkalmazott szamlatipusok:

a) A kereskedelmi sz6n a,b) Az el6szrimla,c) A pro fonna szrfirl4d) A vdmszrinla ds

") A!l4!;1i11lu.

A kereskedelmi sziinrla

A kereskedelmi szimla egfel6l az elad6 6s a vev6 kdzdfti - 6rusz6 it.isb6l ad6doelsz6mol6si kapcsolatot tiikrdzi, dol-umentdlj4 mdsfel61 szrimos orsziig el6irdsa szerint akiil6nf6le importillet6kek kivet6s€hez sziiks6ges okirat, az impofiellen6rzds, devizaellen6rzdseszkdze. Esetleg a sz{ll a adatai k6pezik egyutlal a be\.iteli v6m kivetdsdnek alapjit is,A kereskedelmi sz6mla 6ltal6ban nircs szigoiu alakisdghoz kdtve, kidllitdsdnak fontoskdvetelndnye azonban, hogy lehet6leg az irnport6r orszig nyelvdn, de legaldbbis az otthaszn6latos kereskedelmi nyelven sz6ljon, s adatai minden sztks6ges inforfixici6t megadjanakaz elad6r6l, a vev6i61 6s az 6rur61.A kereskedelmi szdmla rendszednt tartalmazza:

. a y9v.6 nev6t ds cim6t (telephely6t),

. az q!4!4 nev6t ds cimet (telephely6t),

. a ki6 it4qbely-d.! 6s idejdt,

. a szen6des szinnfit 6s keltdt, illetve k6dszilm6t, a rendelds visszaigazolis szrlm6t dskelldt

r a ftvaroz6s m6dj6t, a fuvaroziisi eszkdzt,. a csomagoldsi egysdgek szdm6t ds meg6llapoddsszeni jeldldsdr.. az egy€s csomagol6si egysdgek tartatftlt (csomaglistdk - cikklistAk - mell6kel6s6vel),. az 6tt megnevezdset, mindsdgdt a vdmtatifrihak megfelel&n,o az riru mennyis6gdt,. az egysdg6rat 6s a sz6n{a dsszdrtdkdt, a vdmdrtdket befolyesob rirengedrn6nyekkel

egyiitt,. a fuvarparitdq!

a fizetesimodot (az aklffeditiv szdmit),az exDort6r bankdsszekdttetds6t.a rendeltetesi helleL 1az elvrimolds hel5erl,a szirmaz:is meeieldl6sdt.az importengeddly szam61az eraqo cegszeru atarasat.

Az el6sz6mla

Gyakori eset, hogy az elad6 drkezesi sri1y3!pig134!3-1, de az ellen6rt6ket m6g az 6rkez6s el6ttkivlnia megkapni. Ilydesei6EiGBi mldt 6llit ki a-felad6si sfly alapjinazzal,hogy av6gleges szirddz5s az 6ru megdrkez6se 6s 6tv6tele utAn tdrt6nik riajd meg.

Pro forma szdmla

A beviteli engedgly-!4lqti k!!9!94!gz egyes otsz6gok rcndelkez6sei szerint a vev6ne!-6 et"r"l"1iir - .ruao oyirutto4gl;.fgygl6rsra!*aaqruelayis6eri'-6-t84elt-6si pariteser6ffzt a cdltJzol-lt szolgtn;di etad6 riltal kirillitott pro forma sziirnla, Egyessffi&ban elteiedt szokris, hogy a pro fonna szdmla ajdnlato-t hdyqugltt. Ha az nem

,,kijtelezettsdg ndlkiili", aktor a vev6 elfogad6i nyilatkozata szerz6ddst hozhEt l6tre.Lehetdsdg szerint ezt a helyzetet el lehet keriilni, ez6rt az elad6 rcndszerint k

trPFrr.r4 t-r to)ltILlcLr ' /7hivatalosan tanfsitja, hogy az exportiiruaz eladg_orszrig&e419ry91t, ifletve azt olt 6[itoftAk

.'-.+elo.A sz6r:nazdsi bizonyMnyt a kereskedelmi ds/vagy iparkamar6k nyomtatv6nyrin az elad66llitja ki (al6imia azonban nem szabad!), s mel16kel egy szirmazisi bevalliist, amelynekalapjtul a szarmazasi bizonyitvriny hibas kifllitiisd€rt ut61ag feleliiss€gre vonhat6,A szdrmaz6si bizonfltwir;'nak a nemzetkiizi kereskedelrni forgalomban nagy jelentos6ge vaqmet igazolja az dru szdrmazdsi helydt annak drdek6ben, hogy az rirut a beviteli viirnkezeldsndla@q9g&l9l9lavat4!a sqrolhassrlk; mez6gazdas6gi term6kekn6l a szdrmazrisi helyigazol6srival felhivja a figyelmet a sziirmaziisi orszlgban esetleg fennrill6 fert6zti betegsegbehulcolasdnak veszdlydre. A szimazdsi bizonyitv6ny a tisztess6gtelen verseny elleniharcnak is egyik hatisos feg)'vere lehet. Szdnn z6si bizoryitvdny segits6gdvel vddhet6 ki pl.,hogy az import6l6 orsz.6E 61ta1 az export6l6 orszignak nfijtott kedvezmdnyeket (pl.kqdvezmeiryes rLintesorol6s,-vrtokontingensck, liber4balt forg4lgm) egy harmadik orszdg isfiegszetezzF,

Az ee6szsdqiieyi bizonyitvf nvok

Ndvdnyek 6s 6llatok, illetve ilyen eredetii term6kek nemzetk6zi forgalm6nril megfelel6egdszs6gngyi bizoryitvdnyhoz 6ltal6ban nemcsak az import6r, hanem a tranzit orszigok isragaszkodnak annak 6rdek6ben" hogy a fert6z6 betegs6gek behurcolas6t elkeriiljdk. Ennekmegfelel6en a bizonltviiny irtja nem szakad el az arr-r6t6l, az mindig 6rut kis6r6 okm6ny.

Az dllategdszsdgiiryi bizonyitvlhy

El6 6llat, his, Aflali term6kek export szeflitm.'turyait kis6r6, hal6s6gi A]htoNos 6ltal kidilitotthilatalos bizonyitv6ny. Igazolja, hogy az elszt',llit.6s idi5pontj{bn az 6ru megfelelt azimport6r-, illetve a tranzit orszeg alateg6szsdgiigyi-el6idsainak, s hogy az 611at kitrnyezeteszintdn mentes meghatdrozott fert6z6 betegsdgell6l.Hisnal 6s hiskdszitm6nyekndl szerepel ,,ante mortem et post moftem" klauzula is, vagyisarLnak igazoldsa, hogy remcsak a kdszfur eg6szs6ges, de v6gris e16tt ds ut6n megvizsgriltdk 6segeszsdgesnek tal6lt6k Mokat a v6g6611atoka1, amelyeknek hrisa feldolgozdsra keriilt.

A niiv6nyegdszs6giiryi bizonyitv6my

Nijv€nyeket, g/iimdlcsdket, egydb mez6gazdas6gi expofttenndkeket kfsdr6 hivatalosbizodtviny, amely igaznlja,hogy a^ fun az elszillit6s id6pontjdban megfelelt a fogad6orszdg ntir dnyegdszsdgngyi e16irdsainal. kijverelndnyeinek.

A miibizonvlat

BS,*!4rdqgygL-gqp4jf_Erendezesek.jdrmiivek. stb. kereskedeln.ri forgalrn6banhasm;ilatos oknfny, anelyben az iiru min6s6g6t maga az elad6, illet6leg az azt 9166:llit6 gyitigazolj4 beledtve a berendezds fontosabb tulajdonsAgait paramdtereit is. NemdR66EonFiffii ,)r6b6k" sikeres elv6gz6sdt is tanusitja, s igy a min6sdgi bizonyilv6ny egyes elemeit isartatnazza. Egtik viLltozata a gyilr't ana,lizis. Alkalmazris6nak alapja a megfelel6 bizalonr,mert annak hidny6ban a vev6k 6ltaliban min6segi bizonyitvdny kiA[it6s6hoz ragaszkodnak.

A minds6qi bizonyitvrinv

A min6s6gi bizoryitvdnf a felek megrillapod6s6nak megfelel6 szerv illlitja ki, leggyakabbanvalanelyik nemzetktjzileg elismert min6sdgellen6rz6 \,6llalat, laborat6rium vagylartat6intdzet, Megfelel6 bizalom esetdn a rnin6s6get maga az elad6 igazolja milblzonylattal.A min6s6gi bizonylatok egyik tipusa az erpot6ru standard min6seg6t igazolja 6ltal6ban bdrkife1d, m6sik tipusa meghatrirozott adiisvdteli szerz6ddshez kapcsol6dik,

A csomagol6si ieqyz6k

A csomagolasijeglzdk az adiis-r'eteli szerz6d6s 6s/vagy tdn'6ny riltal rnegkivdnt olyanokmdny, arrely az dru p9@!y9Z9E!3 qlo_rl4Cql4d egyS4gckjzd!0a.1, azskrCyqlkeqtitgllallniL(m6ret, szin, g6ptipus, alkatrdsz, stb, megqevezdsdvel), az egyes csomagoliisiegys6gek brutt6 6s oett6 srilydt ds ugyanezt az egdsz szallitmary'ra vonatkoz6an, az addsveteliszerz6dds sz6miit, a rendeltet6si helyet, a sz6mlaszdmot 6s a kereskedelmi hitellevdl sz6mdt,valanint az egyes csomagohsi egysdgek terjedelmdt egyardnt tartalmazza.

A feladfsi 6rtesit6s

A vev6 kikijti 6s az 6ltalinos kereskedelni szokds is megkir'6nja, hogy az elad6 az tuufelad6s6r6l a vev6t megfelel6 rn6don €rtesitse annak drdekdben, hogy a vev6 az drufogad6sdra felk6szi.ilhessen, Ezt a felad6si dnesitdst az ASZF ds az Incoteffns is kdtelez6enel6irja,

A srilvbizonvlat

A srllybizonylata hat6sdg vagy iiiggetlen in16419lxylitql kEll4qtt, vagy igMolt bizonylat,amely az dru-l!ll!!! !!!!,1!!ja meglatd_rozotr iddBonrban. Tdrnegdruk rengerenrulikereskedelmdben van nagy szerepe, ahol az elhaj6zisi vagy az drkez6si sullt igazoljrlk.Amennyiben az 6rut sill)vim 1erhe1i, az impofi616 orsztig vdmhat6sdgai ez meg is krivetelik.Nl,ugat-Eur6pdban hat6s6gi engeddllyel rendelkez6 v6llalatok is vdgeznek hivatalosmerlegel6st.

A gy6qyszerbizonyitvf nv

Az EASZ E_Celzc9Cl$lYllCszervezgl:e (WHO) ,,Bylgyq4lbfz9rylyqny_!-CndszeJt" fogadottel a nemzetkdzi kereskedelmi forgalornba kedil6 gy6gyszereke vonatkoz6aLr. Az egdszviligra kiterjed6 ellen6rzdsi 6s bizonyitvdny ki6llitdsi rendszer szempontj6b6l gy6gyszerdszetitermdknek min6siil minden olyan emberi hasm.ilatra sz.int, v6glegesen kiszerelt formibanlevo on'oss6g, amely az export6l6 6s importdl6 orsz6gok tdryd$ozdsa drtelmdben ellenrirzesal6 tartozik. Minden olyan gy6gyszerdszeti term6ket, amelyet e rendszer keret6benexpofi6lnat vagy importiilnak, az exporriil6 tagdllam illetdkes hat6s.iga riltal az &dekelt f61kdrclm6re kibocsritott gy6gyszerbizonltviinnyal kell igazolni. Az ilyen olcndny alapidn dr5ntaz importiil6 tagdllam illetdkes hal6sAga a temel6si 6s kereskedelmi enged6ly megaddsdr6l.

f 1 - : r i / $

. Hitelkedvez.mdnltsl{

. Exporthitel-biztosfttis (cdljtr)

. Exp orth i te l-biz.tositris Mo gyarorsz.tigo tt

. HiteWdez.etiesz,kizdk

trtritelkedt,ezntdn.yek: az. iillami hitellicdvezntenyeli az exporttefm6l( gydrtdsiira ds/

vag)' az 6nr hitelben torfdn6 6r'tdkesitisrc vonalkoznali. Az expor.tter.nrdliek

gyaltisihoz ny[ritott hitelliedvezmdnyek Ieggyakolibb fbrrriija az im. elo finar.rszirozdsi

renclszer', anii lelretovd tcszi, hogy az exporltelntdket el06llit6 gazdrilkod6 szervczet

hilelt vegyen fel a gydrtds valamennyi vagy brirmelyih flzisiira (a tervez6sto a

Ieszfllitzis elott esetleg sztil

verserlykdpessdg, magasabb dr'), andrkiil, hogy a'nak hrltrii 'yai (az ellendrtdk k6scibbibefolydsa, a fize16sser kapcsoratos kockrizatok) 1er.rrcrn6k. Az dllam a cdghitelek(druhitelek) nytitasdt is tctbbfdre rormdban trimogarhatja ds r:imogatia. A temogatasegyifr gyakori m6d ja az zirLrlritel okmzinl'ainar< nreger6legezdse (refinansz iroz6sa). Ezaz ell6rAs lehet6vd teszi, hogy az export6r a hitelbcr.r drtdkesitett 6rr.r ellendrtik6hez azd'u leszrillit6srit licivet5en, az iillami tiimogatis j6voltzib6l gyakor.latilag azonr.ralhozziij.sson. A hitelkecl'ezminyek kci'dben emrite'do az cxpofihitel-bizI ositiis, mintaz iillami expolttiimogatiis eszlicize. A szubvenciondlis irt a biztosilrisi diibev6teltmessze megharad6 karldritdsi kifizetdsekben jerenik meg. Ez a poritikai 6sdrfblyaml

Iit szol96ltat6sai kiterjednek minden oryan vriIalriozrisi cerir hiteitipr.rsra, amery hzirom116napr.r6l hosszabb, de r5 dvndr rci'r,icrebb rejdratir, pr. re.jlcszlesi hiter,japdn hitel, \,ilagbankihitel, reorganizzici6s hitel, rorg6eszkcizhiter, E-hiter, exrrorrhiter. A rriszfizelo kczess6gvillaliskite.jedhet a vrillalkozdsol< szerzciddsszerti teliesitdsdt l)iztosito Lra'kgaranci6ra is. Minderresetben sziiksdges a vdllalkoziis sajiit fedezete, ezt egesziti ki a llirclgarancia Rt. k6szllzetcikczessdgvrillaldsa, ha a fedezet nenr kiel6gito a hiteJt vag1, sarancidl nyirit6 pdnzintdzetszdr'ii 'a Az exporthitel-biztosftrisi tevdkenys6gre sziilerctr az 199:1. 6vi XLII. tdrvenJ,,ame ly 1 994.nrijLrs26-.{n haliilyba ldpve rdtrehozta a i\,rrg1.ar Ilxpofthitel Biztosit6 ttt.-t(N4liIIIB Rt.). Az exporl6r vrilralkozrisok n piaci 'cr.scry liiivetkeztdben sokszorlienl'szeriilnek terndkeik 6s szolgaltatiisaik hitelben t.r'rcnli c]aclislir.a. F.z a helyzet mind1inansziroziisi terheket, rrinil peclig kockiizatot lelent a 'illalliozris'knak. A I\4EHIB ltt. akiizponli kcihsigvetds lerhdre az al6bbi biztosit6si lehetiisdgeker nyirjlia.Ker e s ke cl el m i ko c kdzan.i b izt o s i td,g o kKl ntidozal'teljes forgalom biztosftrisa a kereslieclelnri szer.ziicles lel.iesitdse elolti ds utanillzetdsj liockdzatok ellen (fizetdskdptelensdg ds nemfizercs).K2 ntridozut telles forgalom biztositdsa a kereskedcinri szerzii(les teljesit6se elotti ds utrinilizetest liockiizatol< ellen (fizetdskdptelens6g 6s nemfizetds);K3 nt6dozut teljes lbrgalom biztositiisa a kelesltedelmi szer.zricles ttljesitdse elotti ds ut/inillzetdsi lioclidzatok ellen (liizrir.olag fizeteskdptelenseg.l;KJ mddozat teljes forgalom biztosftdsa a l

- a vevo orsz6g6ban bekrivetltezett 6ltaliinos poiitiliai cscnrinyek, 6llamhatalnii 6s

gazr lasagi inrezkedr 'sek.

- az export6r orsziigziban a kiilkeresltedelmi szelziides telicsirclsit befolydsol6 hat6sdgi

int6zkeddsek,

- a vevo, illelve a vev66rt fizetdsi biztositdkot nyilito lrank ncutllzetdse.

\ l \ l l lHlB Rt. r l i l

Fedezetet nyirjt a biztosites a vevo nemfizetdsdsre, hn a liclesl

engedmdnyezi. Mind a bel-, rnind a kiilkereshcclclmi hitellbrrllomban alkalmazhat6

cljirris.

. | : crpo t tfu kt, t rti I ri.s rci.tznt vtji

- a rnegbiz6, vagyis az adisviteli iigylet elad6ja,

- az expofifaktor', akire az exportor kdveteldset engcrlnrcll czr.

- az in,portfaktor, az exportfaktornak a vevci olszrisriban lc,,.r tizleti kapcsolata, akire

lovAbb engedrndnyezi a kdvetel6s6t 6s ily n6don nregosztjr . cle kock6zatiit,

- az importrir', aki krizvetleniil az inrportlhktornnli tiiltcn,r fizet6ssel tesz eleget

hcitelezetts6gviil lal iisdnak.

N4egiegyzdsill: az irn. ,,csendes" laktordliis esetdn a ver,,-lreli nir. ; tudomdsa an'61, hogy

lizetdsi ig6reldt elad6ja feliilgarantdlja, ilyenkor termiszctL-scn az clrririnak fizet kcizvetleniil.

:\z TJNDROIT 1988-ban fogadta el a faktorrilis egys6ges szablil-r'zr,r.ri. Ilszerint a faktor, mint

a k(ivetel6sel( engedmdnyezettje, az alAbbi szolgfltataisokat nyirjtil. ill. legal6bb keltore vdllal

k(itelezelisdget:

- hrivetel6sek nyilv6r.rtartdsa esedikessig szerint,

- il vevtj fizetdskdptelensdgdbol fahad6 liocllizatoii .,r, rillaLisa (,,dclcledere"

fclelossigvdllal6sa),

- liijvetel6sekbehajtisa,

- cxportokmdnyoknlegelolegez6se.

A firhtoriilas dija az egyes r6sztevikenysdgek ut6n nregil)apitott ..llls6g-, ill. dijtdtelekbol

t . . r r i . l iL ossze:

- a rTyilvdntarlis vezetdse utdn egy rlsszegben neg/illapitott di.i,

- a ,,delcredere" felel6ssdgvrillal6s diia (SltalLiban az iigvlct drtdke Lrt6n %-ban

megAllapitva),

- a finanszirozis kaniatkciltsdge a kifizet6s cs a leillfrt l(dziitti iiin.liclore szdmitva.

;1 .fd kt o r d I lts e I 6ry,e i

Az eladci nyerhet olyan vevoket, akik Atmeneti lihviditisi goncljail< miatt az iigyletkdt6s

idopontj6ban nem lizet6k6pesek, ds a hilelkockiizat iithiir-itisa nrcll, i rn6g sajat likviditds.it is

.javithatja llnanszfroziisi faktorszelzod6ssel. Kiiliiniiscn clonlds hct a faktordl6s olyan

elaclcil< szdmiira, akilt egy- egy piacra rendszercsen hitelben s. :,tlitanak, ds igy meg a

n.vilv:ir.rtartiis adntinisztrdci6s terhei16l is mentesiilhetne k. Ilitrrnr4

peuzug'l helyzete ezt nem teszi lehetcivd. Mentesiirrrct a kcirtsdgL, S,kgarancia vagy egydb.iztositdk nfirjt6sa ar6r, is a raktorszerz

MagYar ExPort-ImPort Bank Rt.

Az 7994. 6vj XLII . torv6nnyel l6trehozott , 6 l lami tulajdonban lev

Fontos je l lemz6je a banknak, hogy - mint eddigi tortenet6ben mindlg is - a kol ts6gvet6sSltal biztositott kereteket betartva, a szakositott pdnzint6zeti stiltuszdnak megfelel5orudenci5val 6rte el a 2002. Evi eredm6nveit .

Hitef int6zetek refinansziroz5sa

Az 1998 6ta m[ikodtetett refinanszirozdsi hitelkonstrukci6 a bank egyik vez6:rterm6ke, akereslet iranta 6vr6l 6vre folyamatosan b6vr-il. A refinanszirozdsba n r6szesti15 bankok szemahuszonkett6, 2002-ben 15 bankt6l 131 t6tel kert i l t t i jonnan befogaddsra, mintegy 53,7mil l i i i rd for int osszegben. A hi tel t igdnybe vev5k kozdtt egyre nagyobb teret kapnak azok akoz6p-, illetve nagyv6llalatok, amelyek ki6pitett vev5kcjrrel rendelkeznek. A refinanszirozdsikonstrukci6 eddig tobbs6gdben koz6pv6l la lkoz6k - je l lemz6en magas feldolgozottsdg i -

exportja osztonz6s6nek feladat6t toltaitte be, de a konstrukci6 alkalmas az dltal6ban fejl6d6orszd gokba i rel nyul6 na gyobb proj ektek fl nanszirozilsiira is.

hlazai 0gyfeieknek ny&jtott hitelek

A belfdldi v6l la l lcozdsoknak ny( j tot t h i te lek 2002-ben a port f6l i6 legdinamikusabb r6sz6ttettdk ki, iillomdnyuk 7go/o-kal (10,7 milliSrd forinttal) 24,4 milli{rd forintra ndvekedett.Az Eximhitel konstrukci6 - a GKM-mel a 2001-2002. 6vekre kdtott keretszerzcid6s6rtelmdben - tizennyolc kereskedelmi bankkal egytlttmii kctdve 2002-ben is folytat6dott. Az6v sordn 105 hi tel t igyleten kereszt i j l 84 kis- ds kdzepvdl la lkozdsna k 10,2 mi l l iSrd for intosszegf i h i te l t fo ly6si tot t a Bank, ami mind az i igyletek szSmdban, mind a kihelyez6sosszegdben 30 o/o feletti noveked6st jelent az el5z6 6vhez viszonyitva. A jellemz6en 6venbelt i l i le j6rat f h i te lek 6v v6gi Sl lomdnya 4,63 mi l l idrd for int vol t . Az e hi telekkel el6segitet texport 6rt6ke mintegy 21,8 millidrd forintot tett ki,A l(edvez5tlen helyzet[i megy6k exportcireit segit5 kamat- 6s garanciadij kedvezm6ny 100mil l i6 for intos l (erete tel jes mdrtdkben, mig az i i l ta lSnos kedvezm6ny 200 mi l l i6 for intoskerete 90 c/o-ban keri.ilt kihaszn6l6sra.Az Ag r5r- Eximhitel , amely az alapkamat 6s a garanciadi j 50o/o-dra, egy 6ves futamidSrenyir j t kedvezm6nyt, 2002.6vben az Eximbank egyik legkedveltebb term6ke vol t . Az FVM akedvezm6nyekre felhaszndlhat6 keretet 6v krizben 700 milli6 forintra megemelte. A Bank eterm6k6t is a kereskedelmi bankokkal szorosan egyilttmijkodve kinSlta. 50 6lelmiszergydrt6r.igyfdl exportj6hoz 60 forg6eszkozhitel foly6sit6sdra kerlilt sor 12,1 milliSrd forintosszegben. E hi telek 36,4 mi l l i . i rd for int 6rtdk( export megval6si t6s6t segi t ik el6.

Kiilfaildi kockSzatri kihelyez6sek

Az Eximbank, osszhangban a mindenkori kormdnyzati elviirdsokkal, a projektfina nszirozi:sravonatkoz6 oECD ajdnliisokkal 6s EU direktivdkkal, magyar r6szv6tellel ktilfoldonmegval6su16 projekthez is nyijtott kedvezmdnyes finanszirozSst, 2002-ben a BankRomdni;iban finanszirozott kiilfoldi befektet6seket a Corvinus Rt.-vel egyiittmfikod6sben.Oroszorszdgba 6s Brazili6ba i16nyul6 exporthoz nyijtott vev6hiteleket 6s egyedirefina nsziroz6st, valamint jugoszl6v viszonylatban kotdttUnk vevShitel megdllapoddst.A Bank a MEHIB Rt.-vel egyi]ttm likodve j6viihagyta egy maced6n rekonstrukci6s projektf inanszirozdsdt a d6lkelet-eu16pai magyar hi te lprogramb6l.lugoszldv viszonylatban intenziv kereskedelmi titrgyaldsok folytak sz6mos projektmegval6sitiisa 6rdek6ben.

Garancianyfjt6si tev6kenys6g

A 2Oo2.6v v696n a Bank ga ra nciadl lomzinya 45,2 mi l l i i i rd for int vol t . Az 6v sorSn 63garancia kert i l t k ibocsdt i lsra, 25 mi l l i6rd for int 6rt6kben. Az dl lomd nynoveked 6s, az el6z6 6vv6g6hez viszonyitva, 10 millidrd forint 6rt6k[i, 28olo-os volt.

A 2002-ben megval6sul t garanciaugyletek kozi i l k iemelked6 jelent6s6gi i az U.S. Ex-ImBankkal kozosen megval6sitott gara ncia r.]gylet. Tordkorsz6gi tu rbinasz.i llitdsra egy amerikaibank Sltal ny j tot t h i te l mdgott az U.S. Ex-Im Bank hossz le jdratd garanciSja 6l l . A magyarhdnyadra a Magyar Export- Import Bank Rt. vSl la l t v iszontgaranciSt. Az 0n, , ,one stop-shop"finansziroz6s jelent6s6ge, hogy a magyar 6s az amerikai eximbank kdzcis iigylet keret6benvSl lal kockdzatot harmadik orszdgba i r i inyu16 magyar ds amerikai v i i l la latokexportszSllit6siihoz kozos szerzSd6s 6s eljdrds keret6ben. A hitelosszeg a kereskedelmiszerz6d6s 85 o/o-5nak f inanszirozds6t, valamint a maximSl isan nyi j that6 15 %-os helyikdltsdgfinanszfrozdst, valamint a garanciadij finanszirozdsdt tartalmazza az OECD el6fr;isok6rtelm6ben. A 30,9 mi l l i6 USD-os i . igyletb6l a magyar r6sz 4,6 mi l l i6 USD.

A teljes hitel5llomSny koek6zati min6sit6se

A min6sitett kcivetel6sek r6szardnya a hitel 6s gara nciaSllomd ny folyamatos ncjvekeddsemel let t csokkent. 2001. 6v v6gdn a probl6mamentes hi telek dl lomdnya 78,6 o/o vol t ,ugyanez az 6rtek a 2002. 6v veg6n 90 o/o-ra ndvekedett, mig a kiilon figyelend5kd 19,3 o/o-rol 9,8 o/o-ra csokkent. Az.itlag alatti, k6tes 6s rossz ktjvetel6sek egy ttes r6szardnya 2002.6v v6g6n mindossze 1 o/o volt.

A bank forrSsgazd5lkod5sa, treasury tev6kenys6ge

A Bank a hitelez6s forreisait a hazai 6s a nemzetkdzi p6nzpiacr6l vonja be.Az dsszesen 350 milli6 USD 6rt6k6 kozdplejdratti szindik6lt hitelt meghalad6forrdsszil ks6g letet a Bank rdvid lejdratrl hitelfelvdtellel a pdnzpiacr6l biztositotta.Decemberben a megnovekedett hiteldllomdny. finansziroziisd ra a Bank vezet6se ddntotttovdbbi cisszesen 55 milliri EUR ertek[i, 2 6ves forrds felvetel616l.A Treaeury iiltal kezelt dllamkcitvdny-Sllomdnyt a Bank - a sajdt trike felhaszniilhat6 r6szdnfelr . i l (mintegy 7 mi l l i6rd for int) - az 6v je lent5s r6sz6ben szint6n a bankkozi piacr6lf inanszirozta.A forintban rendelkez6sre dll6 szabad eszkriztik befektet6sere az Eximbank a kordbbi6vekhez hason16 befektet6si politikdt folytatott. A legalacsonyabb kockdzati szintfibefektetdsi formdkat viilasztotta, amelyben a lehet6s6gekhez k6pest maximiilis jovedelemel6r6s6nek cdlja vez6relte. Tovdbbra is f5 befektet6si formak6nt szerepelt az Sllamk

A Bank 2002-ben is k iemelt f igyelmet fordi tot t a munkav6l la l6k szakmai kepzetts6gdnekfejleszt6sdre, tov6bbk6pz6seken 6s konferenci6kon val6 16szv6tel6re'A munkavdl la l6k 6t lag6letkora 39 6v vol t .

Ugyf6lmarketing tev6kenys6g

Az Eximbank 2002. 6vi marketing 6s PR tev6kenys6g6nek tervezett c6lj6t, a Bankismerts6g6nek szinten tart6s6t fenntart6 rekldmokkal, term6keinek megismertet6s6t ac6lzott iigyf6lkorrel sikeresen megval6sitotta. Al image-rekliimozds kiemelt eszkaize a sport-es kul tu16l is esemr!nyeken tdrtdn5 reklS mmegjelen6s vol t .Az internetes kapcsolat6pit6sben 6s el6rhetSs6gben jelent6s e16re16p6s tdrtdnt.

Az Eximbank 2OO2. 6vi eredm6ny6nek alakul6sa

A Bank - tervezettet je lentdsen meghalad6 - ad6zds el6t t i eredm6nye 515 mi l l i6 for int ,amelv 122 mi l l i6 for int tal magasabb, mint az ekjz5 6vben.Az eredm6nv osszetev6iben struktu16lis viiltoziist okoztak a 2002. 6vi 5llampapirpiackedvez6t len fej lem6nyei is.A tervezettn6l es az el6zo 6vin6l kedvez6bb eredm6ny alapvetcien a megndvekedetthitelezdsi tev6kenys6gnek 6s a kolts6gtaka r6kos gazd5lkodiisnak kosz

. Ugyf6lkcir 6s a partneri viszonyok alakitdsa: a term6szetes iigyfelek tovdbbra is akereskedelmi bankok, mert alapvet6 feladat, hogy az exportc6lok teljesitds6hezszr.iks6ges finanszirozdsi hajland6siigot a kedvez6 kondici6jrl kciz6p- 6s hossztilejd ratrl forrdsok kindlat5val fenntarts6k.

. n i Eximbank Rt. 6s a MEHIB Rt. term6kei kapcsol t 6rt6kesi tdse 6s a, ,Hi telbiztosi t6sifedezettel kdvetel6s v5sdrliis az FVM t6mogatdsiival" kdzos term6k beinditilsa aza g riir-export6rok szdm6ra,

Az Eximbank nagy s lyt helyez nemzetkozi ilzleti kapcsolatai 6pit6s6re. A jelent6snemzetk6zi 6s hazai t6rsasdgokkal, i l letve p6nzr. igyi int6zm6nyekkel, mint az IFC' EBRD,IBRD, U.S. Ex-Im Bank, Corvinus Rt. , stb. megl6v6 egy0ttmfikod6si megdl la podi isai t amagyar export5r0k 6s ktilfoldi vev6ik szolgiilatdba Sllitja.

5 .