Tartalom 1. tétel: ........................................................................................................................................ 1

2. tétel ......................................................................................................................................... 3

3. tétel ......................................................................................................................................... 4

4. tétel ......................................................................................................................................... 5

5. tétel ......................................................................................................................................... 7

6. tétel ......................................................................................................................................... 7

7. tétel ......................................................................................................................................... 9

8. tétel ....................................................................................................................................... 11

9. tétel ....................................................................................................................................... 13

10. tétel ..................................................................................................................................... 14

11. tétel ..................................................................................................................................... 17

1. tétel:

- Könyvtár: Dokumentumok tervszerűen gyarapított, rendezett, feltárt és használatra

szánt gyűjteménye; könyv, könyvtáros és olvasó egysége; funkcionális terek.

KTtöri

- beszéd: gondolatközlés hanggal

- írás: kagyló-, csomó-, rovásírás, betűírás: cél a gondolat rögzítése

- könyvnyomtatás: cél az információ terjesztése

- távközlés: még gyorsabb infóáramlás

- elektronika: továbbítás és őrzés.

Közgyűjtemények: Könyvtár, múzeum, levéltár

Egyetemes könyvtárügy

- Marcus Terentius Varro: De bibliothecis

- Richard de Burry: Philobiblon

- Michael Denis: Einleitung in die Bücherkunde

- Martin Schrettinger: Handbuch der Bibliothek-Wissenschaft

- Franz Milkau: Handbuch der Bibliothekswissenschaft

Magyar könyvtárügy:

- Toldy Ferenc: Könyvtártan

- Ferenczy Zoltán: Könyvtártan

- Gulyás Pál: A bibliográfia kézikönyve

- Sallai István - Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve

Könyvtártan

- könyvtárügy (a könyvtár társadalomban betöltött szerepét vizsgálja)

- a könyvtári munka módszertana

- könyvtári menedzsment.

Jogszabályok

- 1897: az első könyvtári jogszabály

- 1919: könyvtárügyi népbiztosság a Tanácsköztársaság idején

- 1922: új hivatal (OKBK – Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ),

amelynek célja a könyvtári munka irányítása. A központi szolgáltatások csírája itt van:

központi lelőhely-nyilvántartást vezet, amelyet nyomtatott könyvként ki is adtak.

- 1929: törvény a közgyűjtemények feladatairól

- 1945 után: OKK (Országos Könyvtári Központ)

- 1952: rendelet

- 1956. törvényerejű rendelet a könyvtárügyre vonatkozóan

- 1976. évi II. tvr. és 1978-as miniszteri rendelet

1997. évi CXL. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a

közművelődésről:

I. fejezet: nyilvános KT-i ellátással kapcs. ált. szabályok

II. fejezet: könyvtárhasználók jogai és a könyvtárhasználat

III. fejezet: nyilv. KT-i ellátás működésének feltételei

IV. fejezet: nemzeti KT

V. fejezet: tud-os és szakKT-i ellátás

VI. fejezet: közKT-i ellátás, települési és megyei KT-k

VII. fejezet: KT-k fenntartása, irányítása

VIII. fejezet: KT-k finanszírozásának és központi támogatásának alapelvei

III: A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:mindenki által megközelíthető és használható;

könyvtári szolgáltatásra alkalmas térrel rendelkezik; könyvtáros végzettségű

szakembereket alkalmaz; rendszeres a nyitva tartás; alapszolgáltatásai ingyenesek;

rendszeresen szolgáltat statisztikai adatokat

feladatai: az alapító okiratban és SZMSZ-ben meghatárzott céljait

küldetésnyilatkozatban közzéteszi; a gyűjteményt fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és

rendelkezésre bocsátja; tájékoztat a KT és a nyilvános KT-i rendsz. dok-iról és

szolgáltatásairól; biztosítja más KT-k állományának és szolgáltatásainak elérését; részt vesz a

KTközi dok- és infócserében; biztosítja az elektronikus KT-i dokok elérhetőségét; segíti a

felhasználót a digitális írástudás, infós műveltség elsajátításában (life-long learning); kult.

közösségi programok szervezése; életminőség növeléséhez hozzájárul

- Feladatai:

- küldetésnyilatkozat, alapító okirat és SZMSZ megléte

- a gyűjtemény gondozása (gyarapítás és feldolgozás) és rendelkezésre bocsátása

- biztosítja a könyvtári rendszer megismerését és használatát

- részvétel a könyvtárközi dokumentum-ellátásban.

- A nyilvános könyvtárak szolgáltatási szintjei:

- teljesen ingyenes: helyben használat, katalógusok használata, eligazítás kérése

- beiratkozáshoz/regisztrációhoz kötött szolgáltatások: lehet a fenti is. Kérhető érte

beiratkozási díj, de akkor többletszolgáltatást kell adni: kölcsönzés, raktári kérés,

szaktájékoztatás

- térítéses szolgáltatások: az alapszolgáltatásokon felül bármi

A 1997. évi CXL. törvény módosításáról

- 2012. jan. 1. megyei KT-k állami tul. & fenntartás 2013. jan. 1-től személyi, tárgyi és

pénzügyi feltételek, az ingó tárgyak (és a dokumentumok) térítésmentesen az önkormányzat

tulajdonába kerülnek.

2. tétel

Könyvtártípusok

- Hozzáférés szempontjából: nyilvános, korlátozottan nyilvános vagy zárt.

- Használat szempontjából: kölcsönző vagy helyben használható (prézens).

- Nagyságrend szempontjából: 1-10.000 darab: kiskönyvtár, 10.001-100.000 közepes

könyvtár, nagykönyvtár: 100.001 darab felett.

- Tulajdon szempontjából: közkönyvtár vagy magánkönyvtár.

- Szervezetileg: önálló, központi, fiók vagy letéti.

- fiók: Különálló helyszínen, a használók meghatározott csoportjának (pl. gyermekek,

felsőoktatási karok) vagy a használók helyileg meghatározott körének szolgáltatást nyújtó

nagyobb adminisztratív egység (önálló könyvtár) része; tulajdonosa a központi KT

- letéti: nincs saját gyűjteménye, állományát a központi (ellátó) könyvtár állítja;

tulajdonosa nem az ellátója (pl. az EU letéti KT-a az OGYi KT)

- Funkció szempontjából: nemzeti, szakkönyvtár, közművelődési, iskolai, felsőoktatási.

Közművelődési könyvtárak: 19. század: public library és népkönyvtár („porosz út”)

- 1994. UNESCO: ingyenesség, az élethosszig tartó tanulás segítése, a helyi tájékoztatás

alapintézménye

- állomány pol-ilag és gyűjtőkörileg kiegyensúlyozott – olvasói igényekre támaszkodik, elébe

megy

Felsőoktatási könyvtárak: 11-13. század

- Feladata:

- a felsőoktatási intézmény oktatási és kutatási tevékenységének támogatása;

szakkönyvtári feladatok ellátása; a használók oktatása.

- Gyűjteménye: könyvek, folyóiratok, a felsőoktatás egyéb kiadványtípusai (szakdolgozat,

disszertáció), elektronikus publikációk (e-folyóiratok, e-könyvek).

- A gyűjtőkört az oktatók elvárásai és a hallgatói igények alakítják leginkább.

Iskolai könyvtárak: 18-19. század

- Célja: megtanítson az információkeresésre, biztosítsa a tankönyvek és oktatási

segédanyagok ellátását.

- Módszerei: általános iskolában főként csoportos tanulást végeznek a gyermekek, míg

középiskolában egyre több önálló kutatást kell elvégezniük.

Szakkönyvtárak: 18-20. század

- egy szakterület dok-jainak, infóinak szolgáltatása, infóhordozóra való tekintet nélkül

Felsőoktatási könyvtárak, hivatali könyvtárak szerepe

- Típusai:

- Országos, nyilvános szakkönyvtárak

- Kutatóintézeti könyvtárak

- Vállalati könyvtárak

- Egyházi könyvtárak

- Felsőoktatási könyvtárak

Nemzeti könyvtárak

3. tétel

Nemzeti könyvtár: Fr.o. első kötpéldrend 1537 – alapítása; gyak. 18. században alakultak

- Három típus: csak nemzeti (OSZK, Bibl. Nat.), nemzeti és országgyűlési (LoC), nemzeti és

egyetemi (Finnország, Szlovénia, Izland).

- gyűjtőkörük: 4, nemzeti könyvtáranként eltérő mélységben gyűjtött kategória:

- négy patriotikum (magyar vonatkozásban hungarikum): területi (adott ország

területén; Trianon?), nyelvi (adott ország/nép nyelvén), személyi (adott ország népének

fiaihoz köthető – akár kivándorolt), tartalmi (adott országról, népről, nyelvről stb – másképp

válogat minden KT)

Nemzeti könyvtár feladatköre

- Gyűjtés: szakterületi gyűjtés megosztása és a hálózatban gondolkodás.

- Archiválás: minden dok. legalább egyetlen példányát meg kell őrizni, amelyet nem

befolyásolhat a használat (könyvmúzeum).

- Kurrens és retrospektív bibliográfiakészítés

- Meghatározó szerep az adott ország könyvtárügyében.

- Kiállítások a könyvtár állományából/állományához kapcsolódóan.

- Központi szolgáltatások

- A nemzeti irodalom gyűjtése

- A külföldi irodalom válogató gyűjtése

- Kötelespéldány gyűjtése, szétosztása

- A nemzeti bibliográfia megalkotása, folyamatos építése és fejlesztése

- A nemzetközi dok.ellátás biztosítása (könyvtárközi kölcsönzés, cserekapcsolatok)

- Könyvtári-informatikai kutatás

- Gyűjteményének hozzáférhetővé tétele akár prézens (helyben használatos) módon

- Lelőhely-nyilvántartás

Az Országos Széchényi Könyvtár:

- Gróf Széchényi Ferenc magánkönyvtárát ajánlotta fel 1802-ben a Magyarországgal és a

magyarsággal kapcsolatos művek (magyar és külföldi egyaránt) gyűjtésére. Nem törekedett

univerzalitásra.

- könyvek, kéziratok, metszetek, térképek, pénzérmék alkották; emellett gyűjt zeneműveket,

aprónyomtatványokat, vizuális- és elektronikus dok-okat

- 1804 kötpéldrend; 1860 beköltözött a neki szánt épületbe (az állomány és a termek sem

tették lehetővé a használatot); 1949 kivált a Nemzeti Múzeumból; 1985 beköltözött a

Budavári Palotába

Az OSZK mai feladatai és szolgáltatásai

- Kurrens és retrospektív nemzeti bibl. építése és szolgáltatása

- Cédulaszolgáltatás a KELLO-n keresztül

- Kötelespéldányok gondozása

- Nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés bonyolítása

- Vezető szakmai szerepvállalás

- Hatósági feladatok

- ISBN/ISSN számok; Kttörténeti & Kttud-i szakKT gondozása

- múltban: fölöspéldányok elosztása, nemzetközi csereközpont, külföldi könyvek országos

katalógusépítése (ma: NPA)

Kötpéldszolg

- A legtöbb országban jogszabály határozza meg működését

- Mo. 17. sz. bécsi udvar gyűjtött 3 példányt privilegiális és cenzurális okokból; Mo-ra nem

kerültek vissza

- 1780-tól Egyetemi KT kapott példányokat, 1848-tól az MNM KT-a

- 1897. átfogó kötpéldrend. 2 példány: OSZK és MTAK – szolgáltatásra a nyomdászt

kötelezték

- jelenleg: 1997. évi CXL. tv. (60/1998 (III. 27.) Korm. rend.) a sajtótermékek

kötpéldányainak szolgáltatásáról és hasznosításáról: nyomtatott dok.: min. 50. példány

megjelenése esetén 6 kötpéld, amiből 2 péld megy az OSZK-ba, 1 a DEENK-be, a többit

szétosztják a szakkönyvtárak között – kötelezett a nyomda

4. tétel

Könyvtári szervezetek:

Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE – www.mke.info.hu )

- 1935 óta a KT-osok és szakinformációs tevékenységet végzők, KT-k és szakinfós

intézmények országos, civil, nonprofit szervezete

- céljai:

- KT- és szakinfós politika alakítása; tvhozási-, kormányzati és egyéb társ-i döntések

előkészítése, meghozatala, végrehajtása

- tagjainak szakmai és ált ismeretinek gyarapítása, hivatástudat fejlesztése;

KTosképzés és továbbképzés kérdéseiben állást foglal, véleményezi a képző intézmények

munkáját

- érdekképviselet

- KT-k és szakinfós intézmények együttműködésének, munkamegosztásának,

rendszerbe szerveződésének előmozdítása tanácsok a fenntartóknak (állami, önkorm-i és

más intézmények)

- bel- és külföldi, nemzeti, nemzetközi szakmai és egyéb területek közti

együttműködés elősegítése, különös tekintettel a határon túliakra

- vándorgyűlések (46. Sopron, 47. Szolnok)

- szekciói: 20 lakóhelyi/területi, 11 szakterületi szervezet

- elnöke a tanszékvezetőnk

- tevékenységei, szolgáltatások:

- vitaülések, konferenciák, tanfolyamok, tanulmányutak, egyéb rendezvények

szervezése

- KT-i szolgálat érdekvédelme, fejlődésének előmozdítása EMMI bizottságok,

véleményezi a jogszabálytervezeteket

- szakmai ajánlások, javaslatok, kiadványok készítése

- a tagok külföldi konferenciákon, tanulmányutakon való részvételének támogatása,

ösztöndíjak, pályázatok

- aktuális szakmai kérdések, nyilvános tevékenységeiről való tájékoztatás

Informatikai és Könyvtári Szövetség (IKSZ)

- 1990-ben alakult a megyei KT-k vezetőinek kezdeményezésére (Könyvtári és Informatikai

Kamara)

- KT-k és informatikai intézmények szakmai, képviseleti, érdekegyeztető közhasznú

szervezete; célja: KT-k működőképességének fejlesztése, értékmegőrzés, színvonal emelése,

jogszabályok és szakmai követelmények érvényesítése

- szakmai továbbképzések, részvétel a jogszabálytervezetek kidolgozásában

- legismertebb rendezvénye: Országos Könyvtári Napok (minden októberben), elnöke:

Fodor Péter

Magyar Információbrókerek Egyesülete (MIBE)

- 2001-ben alakult, szakmai egyesület: célja a tagok képzése, a szakma ismertebbé tétele

- konferenciák szervezése, kiadványkészítés; rendszeresen megjelennek a szaksajtóban

Országos Könyvtári Kuratórium

- 2000-ben alakult (KT tv hatására), 2009 óta nem állt fel.

- 9 tag, melyet a szakma, felsőoktatás és felhasználók választanak

- célja: döntéselőkészítés a kult. kormányzat részére; OSZK és KI (Könyvtári Intézet) szakmai

felügyelete

Országos Széchényi Könyvtár: A nemzet könyvtáraként szakmai iránymutatást végez,

követendő példaként szolgál.

Könyvtári Intézet:

- 6/2000. (III. 24.) NKÖM rendelet hozta létre, OSZK egy intézete: KT-k és a társ. közti

kapcsolat fejlesztése; KT-i szakemberek továbbképzése, iskolarendszeren kívüli képzése; KT-

i és infós szolgáltatás a szakterületen

IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions)

- 1927-ben alakult, székhelye Hága.

- 36 szekció, 10 kerekasztal (KTtípusok, munkafolyamatok, régiók szerint rendeződve)

- kb. 1800 tag (szervezetek és magánszemélyek), Mo-t az MKE képviseli, de több KT is tag

- kiadványai: IFLA Publications és IFLA Journal

- évente más országban kerülnek megrendezésre konferenciái és rendezvényei

UNESCO: KT-kkal kapcsolatos tevékenységei: KTügy fejlesztése, nemzetközi

kiadványcsere, biblgrf-i számbavétel; legnagyobb partnere az IFLA

FID (Fédération Internationale de Documentation)

- az 1895-ben alapított Office International de Bibliographie utóda, 2002-ben szűnt meg

- fő célja az osztályozás fejlesztése; kiadványok konferenciák

EBLIDA (European Bureau of Library, Information and Documentation Associations –

www.eblida.org ) - feladata képviselni az EU felé a KT-k érdekeit

- magyar tagja a Közép-Európai Egyetem Könyvtára

LIBER (Ligue des bibliothèques europeénnes de recherche – www.libereurope.eu ):

- európai tud-os KT-k szövetsége; tevékenységei szakbizottságban, projetek indítása,

kiadványok megjelentetése LIBER Quarterly (negyedéves folyóirat)

- magyar tagja: DEENK, MTAK, OGYK, PTE

Metropolitan Libraries Section (volt INTAMEL)

- 1967-ben alakult

- nyugat- és észak-európai, észak-amerikai 400 ezernél több lakosú városok könyvtárait

tömöríti, az IFLA-n belül működik

- magyar tagja: FSZEK

Egyéb szervezetek: CILIP (brit KT-osok), IATUL (műszaki egyetemi KT-k: BME OMIKK és

Pannon Egyetem KT-a), ALA (egyik legnagyobb súlyú KT-os szervezet)

Nemzetközi szakmai programok:

- ICABS (UBC – Universal Bibliographic Control): 1973-ban alapította az IFLA, célja:

globálisan egységesíteni a bibliográfiai adatok formáját, hogy a nemzeti bibliográfiákon

hozzáférhetővé váljanak; a 2003-ban létrehozott ICABS bizottság már nem említi az

egyetemes bibliográfiát, csak az adatcsereformátumok és szabványok fejlesztését

- UNISIST: tud-os-műszaki infók egyetemes hozzáférhetősége; legnagyobb vívmánya az

ISDS-központ (International Serials Data System)

- UAP: kiadványok egyetemes hozzáférhetőségének programja, létrejött a könyvtárközi

kölcsönzés hatásos rendszere (pl. BLDSC)

- PAC: 1984, jelenleg a Bibliothéque Nationale kezeli; IFLA állományvédelmi programja,

célja: nemzetközi együttműködéssel minden KT-i dok minél hosszabb ideig tartó megőrzése,

ehhez szakmai anyagok és továbbképzések biztosítása

5. tétel

Szaksajtó (referált szaklapok)

Könyvtári Figyelő (www.ki.oszk.hu/kf ):

- 1955: Könyvtári Tájékoztató, Külföldi Lapszemle; 1958: Könyvtári Figyelő

- kiadója kezdetben a KMK, most a KI; negyedéves; referált

- célja a hazai és nemzetközi KTügyi és KTpolitikai trendek, eredmények tálalása

Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT) www.tmt.omikk.bme.hu

- 1954, Országos Műszaki Könyvtár, utódja, a BME OMIKK adja ki; referált

- korszerű technikák, technológiák bemutatása, külföldi szakmai programok ismertetése, hazai

és külföldi fejlemények, újdonságok ismertetése; havilap

- útmutató terminológia

Magyar Könyvszemle www.iti.mta.hu/mksz.html

- 1876. MTA és OSZK közös kiadása, negyedévente; lektorált

- könyv- könyvtár- és sajtótörténet reprezentálása

Könyv, Könyvtár, Könyvtáros (3K) www.ki.oszk.hu/3k

- 1992. a Könyvtáros c. folyóirat folytatása (de nem jogutódja), KI adja ki, havonta

- köztes helyen a szaktud-os folyóiratok és a napi hírek közlésére szakosodott lapok között

- témái: legfrissebb jelenségek (de nem események) bemutatása, elemzése, korszerű KT-i

trendek és problémák érthető stílusban

Könyvtári Levelezőlap www.epa.oszk.hu/html/vgi/boritolapuj.phtml?id=365

- 1989. az IKSZ havilapja

- események, személyek bemutatása rövid összefoglalókban; célja nem a tudományosság,

hanem az informálás

Külföldi

- IFLA Journal: 1993. negyedévente, nemzetközi, online olvasható, KT-üggyel és trendekkel

foglalkozik

- Journal of Documentation, Libraries and the Cultured Record, The Library Quaterly, The

Library, Information Wissenschaft

6. tétel

Országos Könyvtári Stratégia

2003-2007.

- stratégiai célok már ’97-ben: ODR, KI felállítása, KT-osok továbbképzésének

megszervezése, telematikai fejlesztés, nemzeti KT működésének és szolgáltatásainak

fejlesztése

- stratégia alkotásakor figyelembe kellett venni: EU-csatlakozás, hátrányos helyzetű térségek

és KT-k, minőségbiztosítás

- jövőkép: az infós társ. alapintézménye az infót gyűjtő, feltáró és szolgáltató intézmény = KT

- küldetésnyilatkozat:

- hazai és nemzetközi infókhoz történő szabad és korlátlan hozzáféréssel az egész KT-i

rendszer legyen alkalmas: demokratikus jogállamiság továbbfejlesztésére; piacgazdálkodási

kérdésekben való eligazodására, ehhez kapcs. infók aktív felhasználására; oktatásban részt

vevők segítésére, egész életen át tartó tanulás, szabadidős tevékenység; írni-olvasni tudás

fejlesztésére

- strat. célok:

1. EU-csatlakozásból adódó KT-i követelmények teljesítése: minőségbiztosítás,

színvonalra hozás

2. Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) fejlesztése, telematikai

fejlesztésen keresztül a cél, hogy bárki, bárhonnan a lehető leggyorsabban férjen hozzá az

infóhoz digitalizálás

3. regionális KT-i ellátás: a kisebb településeken élők is uolyan szolgáltatáshoz

jussanak, mint a nagyvárosiak ellátórendszerek, mozgókönyvtári ellátás korszerűsítése

4. KTosi életpálya vonzóbbá tétele, presztízs és bérezés növelése

- utóbbi nem valósult meg; viszont kialakult a minőségi szemlélet, minőségmenedzsment

tanfolyamok indultak (először Kmét), fejlesztették az ODR-t és a MOKKA-t, kiterjesztették

a szolgáltatói köröket

2008-2013.

- SWOT-analízis a magyar KTügyről:

- erőssége: ODR eredményessége, szakfelügyeleti rendszer, NAVA (Nemzeti

Audiovizuális Archívum) létrejötte, szakmán belüli partnerség, növekvő nemzetközi kapcs-

ok

- gyengesége: ésszerűtlen összevonások, forráshiány, nyelvismeret hiánya

- nincs pol-i támogatottság, hagyományos KT-kép él a felhasználókban, a kultúra különböző

területei nem fognak össze, sőt az EU-s forrásokkal könnyebben lehet kezdeni valamit

- a 2001-2006 közti adatok szerint:

- kevesebb a személyes KT-használat, több az elektronikusforrás-használat

- kevesebben 14 éven aluli

- csökkenő kölcsönzött dok.

- hatványozottan nő az informatika használata (katalógusok, honlapok, adatbázisok,

KT-n belüli szgép használat)

- jövőkép: a rendszer egésze alkalmas a lakóhelytől független, egyenlő esélyű hozzáférésre

versenyképesség növelése, leszakadó térségek és csoportok felzárkóztatása

- cél: minőségi közszolg.; kompetens és korszerű ismeretekkel rendelkező szakembereket a

KT-akba; formális, nem formális és informális oktatásban való aktív részvétel;

vidékfejlesztés, fogyatékkal élők felzárkóztatása

- beavatkozási területek:

- KT-i rendszer fejlesztése (minden infót szolgáltató intézmény!)

- teljes bibliográfai feldolgozás megvalósítása

- országos közös nyilvtartások (ODR, MOKKA) összehangolása

- digitalizálás, elektronikus infók terjesztése

- autentikáció (otthoni adatbázishaszn.) megvalósítása

- olvasáskultúra fejlesztése, felhasználóképzés, KT a turizmusba

- erőforrások: KTosok folyamatos továbbképzése, anyagiak (TÁMOP – Társi Megújulás

Operatív Prog., TIOP – Társi Infrastrukt. Operatív Prog.), tervezés, felülvizsgálat, folyamatos

médiajelenlét

- ami megvalósult: TIOP-pályázatok (infóeszközök, épületfelújítás stb.), TÁMOP-pályázatok

(szoftverek, programszervezés), Tudásdepó-Expressz (élethosszig tartó tanulás kapcsán nem-

formális és informális tanulás erősítése); egyéni kezdeményezésként a turizmus

- szakmai szabályozás pl. Könyvtárosok Etikai Kódexe (2005): alapértékek: emberi

jogok, demokrácia, esélyegyenlőség, szellemi- és infószab.; KTosság hivatás, kult. örökség

védelme, egyenlő bánásmód a felhasználókkal szemben, korlátozás nélküli infószolgáltatás,

szakmai közösség része, elkötelezettség a KT irányában, társi kapcsok építése, kódex

betartása + protokoll: köszönés, viselkedés, evés/ivás, ruházat (viselkedési faszságok…)

2014-2020

- a KT-i rendszer külső környezetének változásai: 1997. évi CLX. törvény korszerűsítése,

nyilv. KT alapfeladatainak kibővítése; közKT-ak táámogatási rendszerének felesztése,

Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer megújulása, új modell – integrált intézmények,

felsőoktatási és felnőttképzés átalakulásának hatásai, iskolai KT-k a KLIK-ben

- KT-k küldetése, feladatai: Mo-n >6000 KT és KT-i tevékenységet folytató szervezet Mo.

legnagyobb kult. intézményrendszere

- feladata: válaszokat adni a társ-i és gazd-i változások által előidézett használói

igényekre

- cél: valamennyi településen minőségi KT-i ellátás, hatékony értékközvetítő és –

teremtő KT-i rendszer kialakítása, egyenlő esélyű hozzáférés + összefogni a települési, iskolai,

felsőoktatási, intézményi, szakmai közösségeket, tud-os kutatás közösségeit a

legfontosabb közösségépítő hely [:’D] fokozni kell a KT-k társ-i szerepvállalását (nem

formális és informális képzések), egyéni és közösségi igények támogatása

- jövőkép: a folyamatosan fejlesztett KT-i rendszer a társ-i növekedés, gazd-i fellendülés,

egyéni érvényesülés bázisa; ismeretszerzés, kompetenciák fejlesztésének támogatása, társ-o

kohézió növelése

- küldetés:

1. a KT hozzájárul: nemzet jóléte, közösségfejlesztés, életminőség javítása,

versenyképesség, foglalkoztatás növelése

2. elősegíti a demokrácia és a kult. identitás érvényesülését, állampolg-i jogok

gyakorlását

3. a KT közszolg., állami feladata gyűjteni, hozzáférhetővé tenni a kult. örökséget,

segíti annak kreatív hasznosítását

4. élményt és inspirációt ad a tanuláshoz, munkához, szabadidő eltöltéséhez, tud-os

kutatáshoz

5. integráltan biztosítja a hagy. és elektronikus dokok elérést, a net adta infós

lehetőségeket + hatékony tanulás

6. elősegíti a fizikai, mentális, társ-i hátrányokkal küzdő csoportok kult.

integrációját, a nemzetiségek identitásának megőrzését

- célok:

1. a KT-k társ-i szerepvállalásának erősítése

2. a KT-i rendszer hosszútávú működésének fenntartása, innovatív fejlesztése

3. korszerű, felhasználó-központú, versenyképes országos KT-i szolgáltatások

fejlesztése, elektronikus hozzáférés

4. KTos szaktudás folyamatos megújítása, presztízs

7. tétel

Dokumentumtipológia

- Dokumentum: docere = tanítani főnév: tanúsítás, bizonyítás

- dok és dokumentáció Paul Otlet és a dokumentalisták (20. sz. eleje) – a

dokumentumokat funkcionális szempontok alapján csoportosították

- „bármilyen, anyagilag testet öltött – tájékoztatásra, tanulmányi céllal vagy forrásműként

használatos – információ lehet dokumentum” (1937)

- 70-80-as évek: „A dokumentum rögzített információt tartalmazó és az információ átadására

szolgáló anyagi objektum” (1981 – Tószegi); „gyűjtőfogalom, mely lényegében véve

magában foglalja az emberi ismeretnek minden tárgyi jellegű foglalatát, hordozóját” (1982 –

Bobokné Belányi Beáta)

- Dokumentáció - Otlet 1903-as tanulmányában jelenik meg először a „dokumentáció”

fogalma

- Cél: az emberiség legkülönfélébb típusú, eleinte csak szöveges, majd ikonografikus

dokumentumokban fennmaradt teljes tudáskincsének számbavétele

- felfogásbeli különbség: míg az egyetemes repertórium (és a könyvtár, mint

intézmény) a gyűjteményből és annak gondozásából indul ki, addig a dokumentációs

tevékenység középpontjában a gyűjtemény használója, a valamely kérdésre választ kereső

személy áll

- a dokumentáció tárgyának tekinti nemcsak az írásban foglalt ismeretanyagot, hanem

a ’dokumentumot’ a legtágabb értelemben, ami lehet optikai /kép, fénykép, film/, akusztikai

/hanglemez, hangszalag/, sőt tárgyi alakban jelentkező anyag is /múzeumi gyűjtemény/”

Dokumentumok csoportosítása:

- Előállítás technológiája: nyomtatás v elektronikus út (dinamikus, kivéve pl CD)

- Tartalom szerint: Elsődleges (primer: tud-os kutatás és fejlesztés eredményeiről elsőként

tudósít: jelentések, disszertációk), Másodlagos (szekunder: már ismert infó feldolgozása:

lexikon, enciklopédia, tankönyv, folyóirat), Harmadlagos (tercier: analitikus tanulmányok,

szemlék)

- Információ érzékelése: Vizuális (látható), Auditív (hallható), Taktilis (tapintható)

- Egyéb:

- Megjelenési gyakoriság (egyszeri, periodikus)

- Hordozó (papír, film, optikai…)

- Publicitás (publikált / nem publikált dok.)

- ? Mikrofilm, video, hangdokumentum, kézirat ? (ugye nyomtatott, meg elektronikus)

Formai sajátosság

Információ rögzítésének módja: vizuális és auditív összetevők gyakran együtt fordulnak elő

(video, multimédia); klasszikus dokumentumokra érvényes – számítógéppel hallhatóvá lehet

tenni az írást…

- Vizuális dokumentumok:

- Írásos: írásjelekkel, vagy vmilyen egyezményes jelrendszerrel (hangjegy) rögzített

információ

- Ikonográfiai: elsődleges jellemző képi ábrázolás – fénykép, illusztrációk,

reprodukciók, filmek, térképek…

- Plasztikai: térbeli kiterjedés, háromdimenziós alkotások – szobrok, érmék

- Taktilis: az információtartalom tapintás útján érzékelhető – pl. Braille-írásos könyv

- Újabb dokumentumtípusokban keverednek multimédia

Egyéb szempontok

- Megjelenési gyakoriság / időszakosság:

- Eseti: befejezett, lezárt egész – de! állhat több kötetből (monográfia, poligráfia)

- Folytatódó (serials): egymást követő részegységek – megjelenésük előre meg nem

határozott időre tervezett; időszaki kiadványok, sorozatok ( Hirons&Reynolds új

doktipológiája: befejezett és folytatódó források – ezen belül időszakos és integrálódó

források; 2002 ISBD/CR (continuing resources) folytatódó források biblgrf-i leírási

szabványa (a magyar: 2001-es KSZ/3, ez az utolsó)

- infóhordozó: papír, film, mágneses, optikai

- elsődleges: a rögzített dok szabad szemmel olvasható

- másodlagos: segédeszközzel olvasható (pl audiovizuális dok-ok)

- publicitás: publikált (50 példány v. fölötte), félig publikált (50-200 példány, de nincs

kerforgalomban), nem publikált (nem sokszorosított)

- szürke irodalom (grey literature): kormányzati, tud-os, üzleti és ipari nyomtatott és

elektonikus dok-ok (disszertációk, beszámolók, konferenciaanyagok)

Információk csoportosítása:

- infó rögzítésének módja:

- kéziratos: kódex, modern kézirat

- nyomtatott: könyv, időszaki kiadv, kisnyomtatv, kotta

- képrögzítéses: álló- és mozgókép, térkép, grafika

- hangrögzítéses: hanglemez, hangszalag, CD

- plasztikai: szobor, dombomű, plakett, érme, pecsét

- elektronikus: multimédia, szgéppel olvasható egyéb infóhordozók

- műfaj szerint:

- szépirodalmi

- ismeretközlő: kézikönyv, segédkönyv (szótár, lexikon, enciklopédia, adat- cím- és

névtárak, bibliográfia) monográfia, tanulmány (értekezés, disszertáció, esszé, kritika)

- efemer (aktuális eseményekre való gyors reakció): pamflet, riport, tudósítás, tárca,

karcolat

- tankönyvek

Könyv: min. 48 oldal, két fedőlap, tartós kötés (eseténk kivehető lapok), szöveg/illusztráció

szabad szemmel olvasható, nem időszakos, publikált; kötelező ISBN, kolofon + szerző teljes

neve, címadatok, közreműködők, kiadásjelzés, kiadási adatok (kiadó neve, helye, éve)

- 3 rész: kötéstábla/borítófedél (védőborító fülszöveggel, könyvtok)

beleerősített könyvtest

könyvtesttől független részek (CD, térkép)

- gerincen: szerző és cím (majd a raktári jelzet)

- ISBN (Internat. Standard Book Number) Mo-n 1974. jan. 1-től kötelező, OSZK működteti,

2007. jan. 1-től 13 jegyű, ingyenesen igényelhető

- felépítése: előtag (978), országkód (1 – USA, 3 – Németo., 963 – Mo.),

kérelmezőelem/kiadói azonosító (372 – Eötvös Kiadó, 05 – Akadémiai K.), kiadvány

sorszáma a kiadónál (1-4 számjegy), utolsó jegy ellenőrző szám (0-X)

- bele kell nyomtatni a könyvbe, kolofonba, címlap hátoldalára, önálló vonalkódként

működik (vonalkód alatt is ott lehet)

8. tétel

Állományvédelem:

- restaurálás, gyűjtmények vagyon-, tűz-, jogszabályi védelme, dok-ok digitalizálása

- 3 csoport:

- 1. megőrzés, megvédés: a dok. meg/fennmaradjon a gyűjteményben

- 2. aktív/passzív megelőző védelem: károsodás megelőzése, idejének lelassítása

- 3. helyreállító védelem: javítás, konzerválás, restaurálás

- 1997. évi CXL tv a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a

közművelődésről

- tilos a kult. örökség védett javainak veszélyeztetése, megrongálása,

megsemmisítése, meghamisítása, hamisítása (mé kell kétszer. 4§)

- a kult. örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködési jogosultságot és

együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormány-i szervek, a nemzetiségi

szervezetek, az egyházak, a társadalmi és gazdasági szervezetek, valamint az állampolgárok

számára. (5§/1)

- érvényesíteni kell a határon túli magyar vonatkozású kult. ökörség és más

nemzetek hazánkban taálató kult. örökségének védelmét (5§/2)

- 2001. évi LXIV tv a muzeális intézményekben és a levéltárakban – vmint a KT-akban

muzeális dok-ként – őrzött kult. javak védettnek minősülnek (46§)

- 1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet

- KT-i állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból való törlésről szóló

szabályzat kiadásáról

- az áll. nyilvántartása, ellenőrzése, a törlés lehetőségének szigorú szabályozása

- részben elavult, de hatályos, elkezdődött korszerűsítésének előkészítése

- a KT által kikölcsönzött és a kölcsönvevőnél elveszett, vagy megsemmisült,

megrongált dok. esetén: indokolt estetben büntető eljárás kezdeményezhető (polgári jog –

megtéríttetés), elveszett dok.-nál egy másik példányt a KT által meghatározott technikával

készült másolat, vagy annak költsége, antikvár-forgalmi becsérték, beszerzési ár + köttetési

költség

- BTK 1978. évi IV. tv. Kult. javak megrongálása:

- 216/A. § (1): 3 évig terjedő szabvesztés annak, aki a tulajdonában álló kult. javak

körébe tartozó és védett tárgyat megrongálja; (2) aki uezt megsemmisíti, helyrehozhatatlan

kárt okoz, 5 évig terjedő szabvesztést kaphat

- lopás/tulajdonjog változásának be nem jelentése 3 év szabveszt

- 216/B. § (2) kiviteli engedélyhez kötött tárgyak engedély nélküli külföldre juttatása

(büntiről nincs infó)

218/1999. (XII. 28.) Korm. rend. az egyes szabálysértésekről

- 145. §: közgyűjteményben, muzeális intézményben őrzött/védetté nyilvánított kult.

javakról engedély nélküli másolatot forgalomba hozatali célból sokszorosít, max. 50 ezer

forintra büntethető

- 146. §: a kult. javakkal kapcsolatos kötelességek elmulasztása max. 50 ezer forintra

büntethető

- 1. Megőrzés: könyvtáranként változó a használható állapotban való megőrzés ideje

különböző állományvédelmi követelmények

- 2. Megelőzés:

- konzerválás: intézkedés/tevékenység, melynek eredménye a dok. adott helyen való

optimális tárolása és megfelelő használati módja, vmint olyan intézkedések/tevékenységek,

melyek megállítják/lassítják a károsodást

- fajtái: passzív: jobb raktári körülmények kialakítása, megkímélő használati

módok (pl. megfelelő hőmérséklet, légnedvesség, UV-sugárzás, por távoltart.) // aktív: dok-

ok egyedi/tömeges kezelése; személyzet állományvédelmi képzése; olvasók számára

útmutatók; savtalanítás

- tűzvédelem: feladata: megelőzés, érzékelés, oltás, veszélyes helyek védelme,

villamos vezetékek szigetelése, karbantartása, tűzjelző rendszer, nem biztonságos helyek

gyakori ellenőrzése; helyszín behatárolása, értesítés (105), kiűrítés tűz kialakulási

lehetőségeinek csökkentése, füst és lángok elterjedésének megakadályozása, károk

minimalizálása (esetleg oltással); tűzriadóterv, tűzvédelmi oktatás

- elemi csapások ellen (pl. földrengés, fagykár, vízkár, LÁVA, CUNAMI, BÉKÁK!)

- vízvédelem: csőtörés, árvíz, felhőszakadás, beázás, dugult csatorna, rossz csomagolás,

nyitva hagyott csap, talajvíz szárítás, szellőztetés, hibaelhárítás; védelem: csővezetékek

ellenőrzése, esővíz elleni védekezés, padlótól legalább 10 centire legyen minden); meleg és

nedves idő (penészesedés) azonnal szárítani, hidegben van néhány nap ventilláció,

fagyasztás (hűtőkocsi, jéggyár)

- vagyonvédelem: térfigyelő, beléptető rendszerek, páncélszekrények, termék- és

személyazonosítás, röntgensugaras személy- és csomagvizsgálók stb.

- Eredményes állományvédelem előfeltétele a könyvtári dokumentumokat károsító fizikai,

kémiai, biológiai és mechanikai tényezők felismerése.

- veszélyek: fényérzékeny anyag színváltozásai (fényképészeti, elektromechanikai,

elektromágneses dok-ok), környezeti károsító tényezők (légnedvesség, fényerősség,

levegőszennyezettség), biológiai károsító tényezők (penészgombák, baktériumok, rovarok,

rágcsálók), kémiai és fotokémiai károsodás, használat, elemi csapások

9. tétel

A szervezetek működéséhez szükséges alapdokumentumok

1. Intézményen kívüli dokumentumok: jogszabályok, rendeletek, irányelvek

- 1999. évi LXXVI. tv. a szerzői jogokról: biztonsági másolatok készítése, kölcsönzési és

jogdíjak fizetésének mértéke, módja (pl. nyilvKT készíthet másolatot, ha nem

jövedelemszerzés céljából, hanem mondjuk kutatáshoz/archiváláshoz készül)

- 1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról: munkaidő, pihenőidő,

foglalkoztatási szabályok, ki lehet KTos, vezetőkre vonatkozó szabályok, fegyelmi felelősség,

fizetési kategóriák

- 150/1992. (XI. 20.) Korm. rend. (követő jogszabály): iskolai végzettség, fizetési

kategóriák, vezetői jogviszony, egyéb kérdések rendezése stb.

- 6/2001 (I. 17.) Korm. rend. a KThasználókat megillető kedvezményekről (be kell épülnie a

KThasználói szabályzatba): érvényes diák 50%, 70 év felett & 16 év alatt ingyenes

beiratkozás, közgyűjtemények dolgozóinak, pedagógusoknak kedvezmény + fenntartói döntés

- 64/1999. (IV. 28.) Korm. rend. a nyilvKT-k jegyzékének vezetéséről: NKA- és EU-s

pályázatoknál van szerepe

2. Intézményen belüli szabályzatok, dok-ok

- alapító okirat: minden önálló KT-nak kell lennie (megyei, városi, szak-), a fenntartó adja ki

(gyakorlatilag a KT állítja össze, a fenntartó aláírja), tartalmazza a fenntartót és a célt, néhány

évente korszerűsítik. (az intézmény neve idegen nyelv, fenntartó neve, címe, intézmény

besorolása [pl. önálló költségvetésű és gazdálkodású közintézmény], TEÁOR szerinti és/vagy

részletesen felsorolt feladatai, vezetőjének kinevezési rendje)

- küldetésnyilatkozat: pár mondatnyi, átfogó nyilatkozat az intézmény céljáról, filozófiájáról,

szolgáltatásokról – mindenkinek tartania kell magát hozzá.

- szervezeti és működési rend1: a fenntartó adja ki (ua. mint az alapító okiratnál), de csak a

fenntartó módosíthatja; Tart:

- a KT hivatalos nyelve idegen nyelven is

- a KT-i bélyegzők mintája, leírása

- szervezeti felépítés

- szervezeti egységek feladatai

- vezetői szintek kötelezettsége, jogosultsága

- állgyar. módjai, forrásai

- állomány feltárására, tárolására vonatkozó tények

- SzMSz mellékletei:

1. gyűjtőköri szabályzat: mit és milyen mélységben gyűjt a KT

- főgyűjtőkör: viszonylagos teljességre törekszik; lehet kiadványtípus (pl. lexikonok,

DVD-k), témakör (pl. szociológia), nyelv (pl. OSZK hungarikumok)

- mellékgyűjtőkör: erősen válogatva veszi meg a KT

- KT-típusonként változó pl. egy lexikon a városi KT-akban fő-, felsőoktatásiban

mellékgyűjtőköri tétel (mert

2. használati szabályzat: használók és a KT lehetőségei, jogai, kötelezettségei

3. munkaköri leírások: egyes munkakörök tartalma, követelmények (nem szabad egy

meglévő személyhez igazítani – ált. így van), új munkatársak tájékoztatására, viták

rendezésére szolgálhat [kényes mondat: „amire a vezető utasít”]

- ügyrend: SzMR alapján készített dok., az SzMR kifejtése napi gyakorlatra, a KT

állítja össze, nem kell hozzá a fenntartó engedélye

- dok.leltározási szabályzat: ki, mikor, hogyan végezhet állományellenőrzést

1 szabályzata a fenntartónak van, ennek alárendeltje a rend

- pénzkezelési sz.: bevételre vonatkozó szabályok (anyagi felelősség)

- selejtezési sz.: mit, mikor, hogyan selejtezhet a KT

- raktárkezelési sz.: ki jogosult belépni, milyen nyilvtartással vihető könyv,

biztonsági előírások

- adatvédelmi sz.: milyen adatok az olvasóktól, mire használjuk stb.

10. tétel

Állományalakítás:

- állomány: a KT által gyűjtött dokok összessége

- állományalakítás = gyarapítás + apasztás (selejtezés)

- a XX. sz-ig megőrző intézmény, ma már szolgáltató birtoklás vagy hozzáférés a

fontosabb? megosztás: a rendszer egésze szolgálja ki az igényeket; nem oldható meg

minden az internettel, de az elektronikus forrásoknak be kell épülniük a gyűjteménybe

- a hordózónak is van szerepe (pl. kötés- vagy nyomdászattörténet)

- stratégiai feladat:

- akcióterv: 1-1 feladat gyors elkészítéséhez készült leírás

- taktikai terv: rövid-, közép-, vagy hosszútávú terv a konkrét cselekvésről

(munkamenet terv – 1-1 feladat munkamenetének terve)

- stratégiai terv: mindig hosszútávú, rugalmas (környezet változásai)

- állományalakítás strat. tervének 3 szempontja: gyűjtemény/állományelemzés;

igényvizsgálat; együttműködés más KT-akkal

Állományelemzés

- mennyiségi: viszonyszámok: Vt/Va (viszonyítás tárgya/alapja)

- pl. irodalomtud.; doktípus sz., nyelv szerinti megoszlás; kronológiai (avulás)

- pl. 1000 KT-i egységből 200 irodalomtud 200/1000=0,2 (viszonyszám)x100=20%

- KT jellege – az adatokat valamihez képest kell értékelni (folyamat!)

- de mégis mi értelme van ennyi fölösleges szarságnak: adott területen megjelenő

dokok ↔ az én dokjaim; szakterületi együttműködés esetén állományok összehasonlítása;

ráfordítás-haszon összefüggése

- minőségi: leíró jellegű elemzés v. számadatos elemzés

- tudománymetria (tudterületek alakulása)

- bibliometria (tudos infók hordozójával, dokok értékmérésével foglalkozó tudág)

- Bradford-féle szóródási tv (már osztályozásin se vágtam), a lényeg, hogy nem elég a

magfolyóiratokat beszerezni, mert a többiben (határterület, egyéb), összességében több

témakört érintő cikk van; társtudokban nagyobb a szóródás, mint az

alkalmazott/termtudokban

- impakt faktor (hatástényező)

- alapja az idézettség mérése Science Citation Index (SSCI nemtommérkétess),

hivatkozások alapján méri a dok avulását felezési idő (amikor a hivatkozások száma a

felére esik, a használata/haszna is felére esik); a termtudok gyorsan, a humántudok alig

avulnak

- indexek: idézetek szerzői, szerzők munkahelyei, címek; idézett folyóiratok

- Conspectus-módszer: 4 amerikai egyetemi KT (Columbia, Harvard, New York, Yale)

gyűjtőkörének megosztása (LoC rendszerét használva – eu-i változata az ETO) szám + betű

- használói igények elemzése

- olvasótábor: szűkebb (valós), tágabb (potenciális) [szak- és nemzeti KT esetében

nem értelmezhető], nem tudom, mi az az IKR (integrált KT-i rendszer), de ezzel megoldható a

beiratkozott használók elemzése, a nem beiratkozottakat viszont nehéz elérni.

- módszerek: kérőlapok, előjegyzések vizsgálata, távollétmutató, sosem kölcsönzött

dokok listája (null-lista), kérdőíves felmérés, mélyinterjú

Állományalakítás menete

- részfolyamatai: kiválasztás, előszerzeményezés, rendelés, értekeztetés, nyilvtart-ba vétel

- Kiválasztás (gyűjtőköri szab. és felhasználói igények alapján), forrásai:

- nemzeti bibliográfiák (1-1 ország doktermését tartalmazzák, megbízható biblgrf-i

adatokkal; tematikus, kereshető gépi formátum, hátránya, hogy csak a címleírás, ∅tartalmi

kivonat; leginkább tud-os KT használják)

- kurrens szakbiblgrf-k: 1-1 tudterület aktuális szakirodalma; szakemberek állítják

össze, néha annotálják, de sok idő, míg elkészül

- kiadói jegyzék (prospektus): 1-1 évről retrospektív v. az újdonságokat tartalmazza;

nincs/pontatlan a biblgrf-i leírás

- kereskedelmi jegyzék: kerben megjelenő kiadványok; brosúra (Könyvhét), rendszeres

jegyzék (Új Könyvek), hírlevél (Bookline Kategória-értesítő); ide tartoznak az antikv-ok és

aukciók jegyzékei

- szakfolyóiratok: hivatkozások, recenziók, reklámok alapján (lehetnek nagyon régiek)

- személyes piackutatás, olvasói javaslatok (vendégkönyv, javaslatok könyve)

- előszerzeményezés: döntés folyamata, kiválasztott tételek összevetése a katalógussal

- megvan-e a mű/kiadás, hány példányban

- ugyanez a tartalom más formában

- mennyire preferált a téma a KT-ban

- birtoklás/hozzáférés?

- hány példány kell?

- ha úgy döntünk, hogy kell, a dezideráta-katalógusba (ma már az IKR-be) kerül

- Rendelés: dönteni kell a forrásról (kiadó/terjesztő), módról (elektronikusan/papíron) –

nyomkövethetőség!

- minden rendeléshez tartozik jegyzék (számla, szállítólevél, kiszedési jegyzék) ellenőrizni

(kötés/nyomdahiba miatt magukat a köteteket is) hiány/hiba esetén azonnal reklamálni

ha minden zsír, ideiglenes nyilvtart (megérkeztek, de nincsenek még az állományban =

novumkatalógus; folyóiratoknál kardex nyilvtart: célja, hogy megérkezett-e, mikor az időszaki

kiadvány, kell-e reklamálni az IKR-ek folyóiratmoduljai nem olyan hatékonyak, mint a

papíralapú nyilvtart-ok)

- könyvekhez kísérőlapok = belső nyilvtart a könyvön végzett munkafolyamatokról

(helyretétel után kidobható, az IKR kiváltja)

Nyilvtartba vétel:

- leltárba vétel: a dok a KT tulajdonává válik

- ideiglenes nyilvtart (brosúra-leltár): hamar avuló/elhasználódó dokok; nem kerül bele

tulajdonbélyegző, selejtezni se kell őket

- tartós/végleges nyilvtart: a KT tulajdonát képező dokok – összességük az állomány –

rendezett, feltárt formája a gyűjtemény

- a leltárba vételhez hivatkozható okmány kötődik (számla, adásvételi szerződés); történhet

papíralapú leltárkönyvbe v IKR gyarapítási moduljába – mindkettő hiteles, a javításokat

jelölni kell; az IKR-ben lévő tételeket ki kell nyomtatni és bekötni, hogy

leltárkönyvkinézetük legyen (LOL.)

Állományalakítási együttműködések:

- olyan kötelezettség, amit be kell építeni az állományalakítási strat-ba (de azért könnyebb, ha

más gyűjti azt, amit én nem)

- nemzetközi együttműködés (kevés): Skandia-terv (1950-től napjainkig, Skandinávia tud-os

KT-k együttműködése külföldi irodalom forrásmegosztására), Farmington-terv (1948-tól,

USA KT-i rendszerének külföldi dokokkal való ellátása – sikertelen) NPAC (National

Program for Acquisitions and Cataloguing; újraindult Farmington, a LoC megállapodott más

KT-kkal a folyamatos gyarapításról)

- belföldi állományalakítás együttműködési szintjei (Morris Line)

1. egy KT koncentrált szerepben pl. Brit. Lib. Doc. Supply Center (BLDSC)

2. viszonylag kevés szakKT együttműködése (pl. Conspectus ↑)

3. koordinált decentralizáció azonos IKR-rel (Hollandia - PICA2)

4. koordinálatlan decentralizáció (Kelet-Eu)

- típusok: szakterületi (szak- és felsőokt KT-k), doktípus szerinti (KT-k és más

közgyűjtemények)

- alapvető követelmények: pontos gyűjtőköri elv (selejtezési és megőrzési szempontokkal),

központi lelőhely-nyilvtart; gyűjt. hozzáférhetőségének biztosítása a tagok számára (=KTközi

kölcsönzés)

TárolóKT-k

- nem önálló KTtípus, de fontos a KT-i rendszerben

- 1900-as évek elején a nagy KT-k a helyhiány miatt depókba rakták a nem használt

anyagokat; több KT együtt épít és tart fenn depót (külön szárnyban, tuljogokat megtartva, de

a kölcsönzési jogot megengedve tárolják az anyagokat)

- ’50-es évektől a tárolóKT-k önállósodtak, átvették a tuljogot a KT-któl, ma már nemcsak

tárol, de kötpéldányból is részesülhet (várhatóan keveseket érdeklő dokokból)

- érvek mellette: kötpéld elosztás segítsége; nyugodt apasztás, valahol a dok úgyis meglesz;

fölöspéld-ok hasznosítása; egyszerűbb állományvéd (1 péld. állagmegőrzése gazdaságosabb,

mint 5 KT-ban 5-nek), KTközi kölcsönzés

- típusai: országos (szaktárolóKT, ált. gyűjtőkorű – pl BLDSC, doktípus szerinti – pl csak

CD-k), regionális (egy terület ált. gyűjtőkörű), azonos funkciójú KT-k tárolóKT-a, lokális

(központi + fiókKT-k háttérintézménye – a selejtezett anyagokat gyűjti, szolgáltatja, pl. 2001-

ig KESZ a FSZEKben)

- Mo-n: ’50-es években merült fel igényként, ’70-es években kezdték építeni Törökbálinton,

1984-ben indult, 2000-ben megszűnt (lassú alakulás, forráshiány); nemzeti KT kezelésében,

majdnem ált. gyűjtőkörű (műszaki tud-ok ∅) az állományt szétosztották, azóta nincs

tárolóKT; a depót az MTA, KSH, BME OMIKK használja külső raktárként

Gyűjtőkör: a dokok tartalmi, formai, földrajzi, kronológiai szempontból meghatározott

kategóriáinak együttese – vonatkozhat a katalógus által feltárt gyűjtési területre; a KT által

gyűjtött állományra (inkább az utóbbi értelemben használjuk)

- az állomány befolyásolja a KT-i funkciót, a gyűjtőkört meg a KT szervezeti formája

(fiók/önálló), együttműködési rendszere (részt vesz-e forrásmegosztásban), típusa

- fő- és mellékgyűjtőkör (lásd az emlékszikafenehanyadik tételben)

- közművelődési/iskolai KT-kban törzsanyag és ajánlott dokok előbbi a KT funkciójához

szükséges anyag, a többi kiegészítés

- gyűjtési teljesség fajtái (az abszolút lehetetlen, de törekedni lehet): viszonylagos (amit

ismerek, megszerezhető), v. szükségszerű (amennyire szükségem van)

- a gyűjtőköri szabályzat az SzMR része, kibocsátója és módosítója a fenntartó, célszerű

ritkán (10-20 évente) módosítani, minden KT számára kötelező

- tartalma:

- szakterületi felsorolás: fő- és mellékgyűjtőkör meghatározása, bennfoglaló

vagy kirekesztő fogalmazással

- tipológiai felsorolás (doktípusok)

- kronológiai szempont: időintervallum, vagy milyen régen megjelent dokok

(pl. napilapokat csak köv. év márciusig tart meg)

- nyelvi szempont: milyen irodalom, milyen nyelven, milyen mélységben

2 https://www.google.hu/search?q=bldsc&ie=utf-8&oe=utf-

8&gws_rd=cr&ei=Z4ZtVsXgF4SYsgHO8464Bw#q=PICA ;DDDD

- földrajzi szempont: vhol megjelent művek gyűjtése

- példányszám: pl. kötelező irodalomból a diákok X%-át el kell látni

- megőrzési funkció hány példányra vonatkozik

- használat módja (mit lehet, mit nem kölcsönözni)

- gyarapítási módok, apasztási szempontok

- különgyűjtemények részletező gyűjtőköre

11. tétel

Gyarapítási módok

- kötpéld: kevés KT-t érint, az OSZK Kötpéld Szolgálata végzi az osztást. Kapnak: OSZK

(2 db), DEENK (1), KSH Könyvtára (1), többi a szakKT-kban [ha lokális jelentőségű a mű,

akkor a megyei KT-nak jut még egy db] sokan elfogadják, aztán eladják (pl ELTE EK)

- kurrens vétel: folyamatosan megjelenő kiadványok vásárlása a szortiment (kurrens árukat

forgalmazó) kerből

- retrospektív vétel: antikvár ker.

- ajándék, hagyaték, csere Vétel:

- lehet jogi személyektől, ker-i vállalkozásoktól, term. (magán)személyektől – ez esetben nem

számla, hanem adásvételi szerződés; jogi személynél számla (kiegyenlítési módja KP, vagy

átutalás – a közszféra inkább ezt választja, 8-15-30 napos határidővel, késedelmi kamattal =

ált. a mindenkori jegybank alapkamata)

Kurrens vétel:

- ált. jogi személyiség a forrása: nagyker, kisker, kiadó

- közvetlenül külföldről is lehet (e-boltok), de ezt nehezíti a devizaváltás, a Magyar

Államkincstár lassúsága, ill. a hitelkártyával/közvetlen átutalással történő fizetés

- fontos tényezők az árkülönbségek (nagyker akár 35% is), és az idő (ki a gyorsabb)

- kisebb KT-k beszerzési forrása a KELLO (forgalmaz KT-i nyomtatványokat, bútorokat, ill.

felszerelve is forgalmaz könyveket – jelzet és katalóguscédulák) gyarapítási tájékoztatója az

Új Könyvek (OSZK címleírásai alapján)

- lehet/kell szerződést kötni, amiben egy meghatározott összeg elköltését vállalja a KT,

de kedvezményt kap (csak hát sokszor megbízhatatlan partner)

- további partnerek: nagykerek (Alexandra, Líra, Bookline, Librotrade), terjesztők (KELLO,

Books.hu, Prospero), kiadók; külföldi könyveknél BNB, Speedup, Interacta, Minerva (Bécs),

Librotrade, Idegennyelvű Könyvesbolt

- többkötetes művek: standing order (állórendelés) – egyszeri rendelés, a kiadó

folyamatosan teljesít és számláz

- időszaki kiadványok: terjesztők (pl. HELIR-Lapker, MédiaLog, Sanoma), kiadók

- változó az előfizetés lehetősége (negyedéves – több éves) minél hosszabb, annál

olcsóbb.

- külföldről terjesztőktől (Minerva, Swets, Suweco, Interacta) vagy a kiadóktól lehet

vásárolni előfizetéssel; lehet csak tartalomjegyzéket, egyes tanulmányokat vásárolni, de

érdemes mérlegelni

Elektronikus dokok

- közvetett (CD, DVD): normál rendelés, csak nehéz a nyilvtart – mi legyen a régiekkel?

Problémás, ha a CD csak egyszer telepíthető (pl. Akadémiai Kiadó szótárai)

- közvetlen (adatbázis): pay per view vagy licenszelőfizetés konzorciumok (EISZ)

Publishing/printing on demand: külföldi szolgáltatások: a mikrofilmen lévő dokot papíron

megjelentetik

Közbeszerzés: hazai értékhatár árubeszerzés esetén 8 millió Ft; közösségi: 125 ezer € (33

millió Ft); 2010. szept. 15-én módosult utoljára, van benne könnyítés (25 millió alatt kötbér

nélkül tárgyalnak), de korrupcióra okot adó tétel is – ált. külföldi folyóiratokra és

adatbázisokra költik

Retrospektív vétel:

- ált. antikváriumokból használt/új elfekvő készletből; az OSZK-nak elővásárlási joga van,

ha olyan dokot talál, ami neki nincs meg (többedpéld-ok esetén nem) – a legmagasabb leütési

áron, vagy a kikiáltási áron veheti meg

- általános és szakantikv-ok is vannak árbeli különbségek; nagy ált. antikváriumok:

Bookline, HunBook, Antikvarium.hu

- kerestetésjegyzék: összeírom az antiv-nak, amit én keresek, ő meg szól, ha megvan nem

működik (demeglepő.)

- aukció, árverés: katalógus alapján, a KT-k előfizethetnek rá; saját és átvett készletből

- személyes részvétel: a KT meghatározza, mennyiért veszi mag max. a dokot (!OSZK

és állami elővásárlási jog)

- vételi megbízás: a rendező céget bízza meg a licitálással a KT max. összegének

erejéig

- magánszemélyektől: ritka, módja az adásvételi szerződés; ált. a KT határozza meg a

vételárat – nagy körültekintést és a könyvpiac ismeretét igényli

- segédletek: évente megjelenő könyvlisták

- American Books Prices Current: antikvár piaci árak a legnagyobb aukciósházak

kínálatából (online/adathordozón)

- Jahrbuch der Auktionspreise: néha magyar vonatkozás, alapvetően német, belga,

holland, osztrák, svájci aukciók

- Makkai-Horváth: A magyar könyvgyűjtő kézikönyve (1939)

- A magyar könyvgyűjtő új kézikönyve (1989, 1990)

Csere:

- 4 kategória:

1. saját kiadvány cseréje: legegyszerűbb

2. új kiadványok cseréje: nemzetközi cserében (a gyarapítási keretben van erre

összeg), ha nem sikerül elkölteni, a fennmaradó összeget pénzben átadják a partnernek

3. hivatalos kiadványok cseréje: állaim, közig-i kiadványok cseréje pl. OGY KT

4. fölöspéldánycsere

- lehet belföldi/külföldi, KT-k, intézmények, magánszemélyek között

- interaktív csere: a csereközpont gyűjti a fölöspéldányokat, ebből lehet válogatni

- elszámolás: pénzbeli értékegyenlőség (könyvelés), mennyiségi egyenlőség

(példányszám/oldalszám), átalány (nem számít az érték, ez az interaktív csere jellemzője)

Ajándékozás:

- spontán ajándék: egy dok/egész gyűjtemény felajánlása (csak olyat szabad bevinni, ami

beleillik a gyűjtőkörbe, ha nem, inkább vigyük máshova); az ajándékozónak lehetnek igényei:

gyűjt. egyben tartása, ex libris, olvasóterem elnevezése stb.

- bekérés: a KT kezdeményezheti új dokok esetén, ha azok nem jelennek meg

kerforgalomban; a kifizetést fel kell ajánlani, de ált. nem küldenek számlát (heló NAV!)

- hagyaték: ezt csak akkor szabad elfogadni, ha TÉNYLEG kell (nem szabad szétszedni,

eladni, továbbajándékozni)

- letét: lehet ideiglenes/örök; oka: pol-i, magánügyi (fél, hogy az unokák eladják stb.); nem

kerül a KT tulajdonába, de használhatják, a letétező joga meghatározni, hogy meddig él a

szerződés, ki használhatja az egyben tartandó gyűjteményt

Saját előállítás:

- egy meglévő dokról maga állít elő újabb példányt; okai:

- állománykiegészítés (régi, nem kapható könyv, a másolatát a KT használja)

- példányszámnövelés (nagy kereslet, de már nem kapható)

- állagmegóvás (értékes és/vagy rongált könyv, a másolatot használatra, az eredetit

archiválja)

- szerzői jog: saját előállítású péld. kölcsönözhető, de nem reprodukálható, CD/DVD-ről

biztonsági másolat sem készíthető; digitalizált anyag (szerzői jogvédelem alatt) csak helyi

használatú gépen szolgáltatható (belső hálózat…?)