Anyagbeszerzés tételek

1. tétel Anyagbeszerzés

1.A beszerzési szervezet részére beszerzési igény érkezik valamelyik belső szervezeti egységtől. Mutassa be a beszerzési folyamat lépéseit, amennyiben új, eddig még nem vásárolt, illetve, ha rutinszerűen beszerzendő termékről van szó!

A beszerzés lépései :

1. Új beszerzés esetén szükséglet azonosítása, az igények pontosítása, a szükséges információk beszerzése, hiányzó információk pontosítása

2. A szállító felkutatása

a/ új termék vagy szolgáltatás esetén

b/ rutin beszerzésnél

3. A beszállító kiválasztása, szállítói ajánlatok értékelése

4. Rendelés feladása

5. Megrendelés utáni tennivalók

A beszerzés lépései új beszerzés esetén: A szükséglet azonosításával kezdem, tehát, hogy mire van szükség a tevékenység során. Pontosítani kell a beszerzendő termékeket, hogy a beszerzési szervezet pontosan el tudja küldeni az ajánlatkérést.

A SÜE (stratégiai üzleti egység) a beszerzési egység felé kérelmet nyújt be a szükséges anyagok beszerzésére, majd a beszerzési egység, ha szükséges pontosít a megrendelés pontos elküldése érdekében, ezután a beszerzési egység beszerzési forrásokat kutat fel, ez történhet pl: internet, cégjegyzék, szakirodalom, szakmai folyóiratok, szakmai kamarák és saját ismeretség alapján.

Miután kiválasztódtak a beszerzési források, ajánlatokat gyűjtünk be (ajánlatkérés) Az ajánlatkérés nagyrészt írásban történik. Tartalmaznia kell a felek nevét, címét, elérhetőségeiket, az ajánlatkérés tárgyát, az árú pontos paramétereit, megnevezését, cikkszámát, a határidő dátumát, szállítási előírásokat, fizetési feltételeket, aláírásokat, dátumot.

Az ajánlat begyűjtést követően kiértékeljük a beérkezett anyagokat, ajánlatokat, a következők figyelembe vételével: minőség, ár, szállítási határidő, szállítási feltételek, fizetési mód, fizetési feltételek, csomagolás módja, esetleges garancia, szervizelés, alkatrészellátás szerint.

Miután a feltételek alapján kiválasztottuk a cég részére megfelelő beszállítót, írásban megrendelem a szükséges terméket, vagy szolgáltatást, melyről pontos visszaigazolást kérek.

Ez a megrendelés, melynek a következőket kell tartalmaznia: Megrendelés száma, a szerződő felek megnevezése, címe, a kiállítás dátuma, a szerződés tárgya, a megrendelt áru megnevezése, paraméterei, mennyisége, a szállítás kért dátuma, a szállításra vonatkozó feltételek, szállítási előírások, szállítási cím, szállítás módja, az áru kiegyenlítésének módja, fizetési határidő, fizetési feltételek.

A visszaigazolásnál nagy hangsúlyt kell fektetni a megrendelt és visszaigazolt adatokra.

A beérkezett árut ellenőrizni kell, hogy megfelel-e a megrendelésben szereplő adatokkal, az áru beérkezésével kapcsolatos dokumentumokat: szállítólevél, számla, műbizonylat. Az árut átvétel után bevételezzük (készlet bevételezés) A beszállítás megtörténte után, megtörténik a szállítói kiértékelés. PL.: a szállítás pontos beérkezése, hibás, vagy nem megfelelő termékek aránya, szállítmány pontossága, csomagolás alapján.

Az áru ellenértékének kiegyenlítése, a megrendelésben meghatározott módon történhet. PL.:kézpénzben, átutalással, esetleg bankkártyás fizetéssel.

Garanciális problémák kezelése: A minőségi problémákat jegyzőkönyvbe feljegyzem (reklamáció, minőségi kifogás, jegyzőkönyv)

Visszáru kezelése: A hibás, sérült, árut, az árutöbbletet, vagy a göngyöleget visszaküldöm.

Beszerzési folyamat értékelése: időbeliség, fizetési határidő, szállítási határidő, csomagolás, ( a megrendelés, mennyiben valósult meg) Vevői elégedettség mérése.


2. Mutassa be a beszerzési ajánlatok megszerzésének lehetséges eljárásait! Említsen meg olyan szituációkat, termékeket vagy szolgáltatásokat, amikor az egyes eljárás fajták használata célszerű! Válaszát indokolja!

Leggyakrabban használt eljárások

1. Ajánlat kérés formái, tartalma, jogi keretei, speciális forma az elektronikus aukció

2. Tender kiírás, tartalma, célja, formái

Az eljárásformák alkalmazásának feltételei

Az ajánlatkérés történhet szóban, közvetítőn keresztül, de nagyrészt írásban kérjük.

Az írásbeli ajánlatkérés tartalma: az ajánlat kérés számát, az áru/anyag pontos megnevezését, az áru/anyag mennyiségét, áru/anyag minőségét, szállítási feltételeket, teljesítés helyét, idejét, módját, szállítási határidőt, az ajánlat adási határidőt.

Tárgy: Valamilyen árú, berendezés szállítása, szolgáltatás nyújtása. Projekt megvalósítása (útépítés, hálózatfejlesztés) Kiíró: a vevő, megrendelő lehet: nemzetközi szervezet, állami, önkormányzati szervezet, magánvállalkozás. Cél:a legjobb ajánlatot tevő kiválasztása, a

verseny tisztaságának biztosítása,a feladatra szánt összeg lehető leghatékonyabb felhasználása. A kiírás oka:a megrendelő nem ismeri, vagy nem ismeri eléggé a piacot nem tudja eldönteni, hogy az ajánlattal kit, vagy kiket keressen meg. A versenytárgyalás menete: az előkészítés, a kiírás feltételeinek kialakítása, a versenytárgyalás meghirdetése,

Formák: Nyilvános kiírás, pl: bárki részt vehet a tendereztetésen.

Zárt kiírás, pl: csak bizonyos előre meghatározott cégek vehet részt a tenderen.A cégek köre meg van hirdetve.

Regisztrációhoz kötött: Előzetesen regisztráltatni kell magukat a beszállítóknak.

Prekvalifikációs: (Elő minősítéses Mielőtt valaki beadja a tendert, előminősítésnek kell megfelelnie, résztvennie.

Általános feltételek: tartalmazzák az adott országban kiírásra kerülő, minden tenderre vonatkozó feltételeket (kik vehetnek részt, milyen paraméterekkel kell rendelkezniük, pályázat nyelve, példányszám, előzetes anyagi biztosíték (bánatpénz) mértéke formája.

Műszaki feltételek: a megrendelni szándékozott árú, berendezés, szolgáltatás pontos, részletes műszaki, minőségi paraméterei. Komplett beruházások esetén rendkívül terjedelmes lehet. Az ajánlattevőnek az előre közölt feltételek keretei között kell maradni.

Kereskedelmi feltételek: fizetés módja, ütemezése, garanciák, bánatpénz, hitelnyújtás.


3. Mutassa be egy Ön által kiválasztott termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, hogy hogyan végezne beszerzési piackutatást!

A beszerzési piackutatás célja

A megszerezni kívánt információk köre

Az adatok begyűjtésének forrásai

A gyűjtött adatok feldolgozása és tárolása

Piackutatás: - a vevőkre, a termékekre, az árakra, a disztribúcióra és a marketingkommunikációra vonatkozó adatokat gyűjt a piacról. Mint, a marketing információs rendszer alapvető része, jelentősen hozzájárul a marketingmix tervezéséhez.

A piackutatás módszerei

Szekunder kutatás lényege, hogy a valahol már meglévő információkat szerezzük be és dolgozzuk fel.

Problémák megoldására belső (vállalati) ill. külső inf. forrásokat használhatunk fel.

- belső: fogyasztói visszajelzések, vevő/szállítói adatbázisok, értékesítési,- pénzügyi adatok, korábbi kutatási eredmények

- külső: országos intézmények adatbázisai (KSH), szakirodalom, szakfolyóiratok, internet, piackutató ügynökségek kutatásai

Primer kutatás, ha „testre szabottabb” megoldásra van szükségünk. Külső kutatók, ügynökségek végzik, ui. a vállalatok többsége nem rendelkezik önálló piackutató osztállyal.

A felmerülő költségek és kapacitások szempontjából nem lenne célszerű önálló kérdezői hálózat fenntartása.

A primer kutatások megtervezése, a megfelelő módszer kiválasztása a megrendelő és az ügynökség együttes munkája.

Az adatok begyűjtésének forrásai:

- kérdőíves kutatás (önkitöltős v. kérdezőbiztossal)

- telefonos kérdezés

- megfigyelés (forgalomszámlálás)

- média,- hirdetéskutatás (újságolvasási szokások)

- kísérlet (kísérleti és kontroll csoport)

- tesztek (bevezetni kívánt termék)

A gyűjtött adatok feldolgozása és tárolása: Történhet kézi erővel, kézi számlálással és gépi erő segítségével a számítógép használatával. Tárolása történhet papír alapon és számítógépen történő tárolással.


4. Készítsen ajánlatkérést a mellékelt információk alapján a megadott termékre vagy szolgáltatásra!

- Szükséglet azonosítása

- Termékek és szolgáltatások beszerzése közötti fontosabb különbségek

- Ajánlatkérés módjai

- Ajánlatkérés tartalmi elemei

Az ajánlatkérés történhet szóban, közvetítőn keresztül, de nagyrészt írásban kérjük.


Tárgy: Valamilyen áru, berendezés szállítása, szolgáltatás nyújtása. Projekt megvalósítása (útépítés, hálózatfejlesztés) Kiíró: a vevő, megrendelő lehet: nemzetközi szervezet, állami, önkormányzati szervezet, magánvállalkozás. Cél:a legjobb ajánlatot tevő kiválasztása, a verseny tisztaságának biztosítása,a feladatra szánt összeg lehető leghatékonyabb felhasználása. A kiírás oka:a megrendelő nem ismeri, vagy nem ismeri eléggé a piacot nem tudja eldönteni, hogy az ajánlattal kit, vagy kiket keressen meg. A versenytárgyalás menete: az előkészítés, a kiírás feltételeinek kialakítása, a versenytárgyalás meghirdetése,

Formák: Nyilvános kiírás, pl: bárki részt vehet a tendereztetésen.

Zárt kiírás, pl: csak bizonyos előre meghatározott cégek vehet részt a tenderen. A cégek köre meg van hirdetve.

Regisztrációhoz kötött: Előzetesen regisztráltatni kell magukat a beszállítóknak.

Prekvalifikációs: (Elő minősítéses Mielőtt valaki beadja a tendert, előminősítésnek kell megfelelnie, részt vennie.

Általános feltételek: tartalmazzák az adott országban kiírásra kerülő, minden tenderre vonatkozó feltételeket (kik vehetnek részt, milyen paraméterekkel kell rendelkezniük, pályázat nyelve, példányszám, előzetes anyagi biztosíték (bánatpénz) mértéke formája.

Műszaki feltételek: a megrendelni szándékozott árú, berendezés, szolgáltatás pontos, részletes műszaki, minőségi paraméterei. Komplett beruházások esetén rendkívül terjedelmes lehet. Az ajánlattevőnek az előre közölt feltételek keretei között kell maradni.

Kereskedelmi feltételek: fizetés módja, ütemezése, garanciák, bánatpénz, hitelnyújtás.


5. Ajánlatkérésére három ajánlat érkezett. Mutassa be, hogy milyen tartalmi és formai szempontok szerint értékelné azokat, illetve milyen tényezők befolyásolják az értékelést!

- Ajánlatok tartalmi, formai elemei

- Ajánlatok értékelésének szempontjai

- Az ajánlatok értékelését befolyásoló tényezők

- Ajánlatok kezelése

Ajánlatok tartalmi, formai elemei: Az ajánlatkérés történhet szóban, közvetítőn keresztül, de nagyrészt írásban kérjük.


Ajánlatok értékelésének szempontjai: minőség, pontos szállítás, megfelelő ár, stabil háttér, háttérszolgáltatások, megbízhatóság, pontos információ, garancia és alkatrészellátás.

Az ajánlatok értékelését befolyásoló tényezők: Elemzéskor figyelni kell az elrejtett költségnövelő és csökkenő tényezőkre. Ezek a tényezők lehetnek pl.: Csomagolás megléte, fuvardíjak és költségeik, raktározási díjjak, átvételi költségek, kommunikációs költségek, vám, szállítmánybiztosítás, finanszírozási költségek, járulékos fizetési költségek.


6. Az Ön vállalatánál centralizált beszerzési szervezet van. Foglalja össze ennek jellemzőit, előnyeit, hátrányait összehasonlítva más megoldási módokkal! Hogyan befolyásolja a beszerzési szervezet kialakítása a belső igénylőkkel, illetve a beszállítókkal való kapcsolatot?

- Beszerzés helye a vállalati szervezetben

- Centralizált, decentralizált beszerzési szervezet és jellemzői

- Beszerzett termékek és szolgáltatások csoportjai, jellemző felhasználóik

- Belső igénylőkkel és szállítókkal való kapcsolat kezelése, az információáramlás módjai

Beszerzés helye a vállalati szervezetben: A belső igénylőkkel és szállítókkal való kapcsolat: A vállalati célok elérését, az ellátás biztosítását az szavatolja, ha a beszállítók száma minél kisebb, velük viszont olyan kapcsolatot alakítanak ki, amely hosszabb távra szóló együttműködésen és kölcsönös előnyökön alapszik. Ennek hatására szövetség alakulhat ki. A szorosabb együttműködésre építve, a vállalatok összehangolják logisztikai rendszerüket, így hatékonyabbá teszik működésüket.

A beszerzési folyamatok vállalaton belüli elvégzésének módját alapvetően határozza meg az, hogy a beszerzés hol helyezkedik el a szervezeten belül. A szervezet kialakításának alapvető kérdése, hogy a beszerzés központosítottan, vagy decentralizáltan történjen. Központosított (centralizált) beszerzésnél a beszerzéssel kapcsolatos teendőket egyetlen beszerzési szervezet látja el. A decentralizált struktúrában a feladatok szervezeti egységekhez kapcsolódva jelennek meg.(üzemek, telephelyek, leányvállalatok) Decentralizáció: leadja az információt a döntésre, az információk szintjére.

Előnye: gyorsan dönt, az emberek elégedettebbek, kevesebb koordinációt igényel, vevőorientáltabb, közvetlenebb kapcsolat a beszállítókkal.

Hátránya: a csoportérdekek a szervezet fölé kerülhetnek, a piaci információ széttagolt, a beszerzéseket külön-külön hajtják végre, így a nagy tételekből a kedvezmények elmaradnak. Rugalmatlanabb, az egyes beszerzések nem átcsoportosíthatók.

Jellemzőik: Decentralizált:

- vevőorientáltabb

- közvetlenebb felelősség

- kevesebb koordináció

- beszerzések átcsoportosíthatósága nehézkes

- közvetlenebb kapcsolat a beszállítókkal

- piaci információ áttagolt

Centralizált:

- bürokratikusabb

- a belső felhasználótól való nagyobb távolság

- egységes fellépés a szállítókkal szemben

- nagyobb beszerzési tételek, lehetőség a kereskedelmi kedvezményekre

Szállítói kapcsolatok kezelése: Lehet versenyezhető és együttműködő kapcsolat.

Versenyeztető típus: A vevő-szállító viszony szerint az ár az a szempont, ami alapján a vállalatok kiválasztják a beszállítóikat. A legalacsonyabb árat az egymással való versenyeztetéssel érhetjük el. Minél több a felderített beszállító, annál nagyobb biztonságban érezhetik magukat a vállalatok.

Együttműködő típus: A beszerzés fő célja a vállalati versenyképesség javítása. Ennél a típusnál a beszállítók száma kisebb, viszont azokkal a kapcsolat a kölcsönös együttműködésen és előnyökön alapszik. Ez a kapcsolat kölcsönös előnyökön és hosszú távú együttműködésen alapszik. Ez alapján bizalmas információkat nyújtanak át egymásnak, mint pl.: termelési terv, pénzügyi helyzet.

A vevő-szállító kapcsolat két modelljének összehasonlítása.

Versenyeztető modell Együttműködéses modell

Kapcsolat jellegeA beszállító ellenfél

Bizalom hiánya

Viták, elzárkózás

A beszállító partner

Bizalom

Közös problémamegoldás

Szállítók száma Sok Egy, vagy kevés

Kapcsolat hossza Egyszeri, rövidtáv Közép, hosszútáv

Szerződés Szabályozott, merev Rugalmas

Közös tevékenység Nincs Lényeges

Termelés, tevékenység Elkülönül Integrált, összekapcsolt

Rendelés Alkalomszerű Gyakori kis tétel

Tárgyalási stratégia Győztes-vesztes Mindkét fél számára előnyös

Szállítókiválasztás Versenyeztetés Tárgyalás


7. Vállalatánál értékelik egy termék három beszállítóját, és ehhez az Ön közreműködését is kérik. Melyek a szállítóértékelés lehetséges céljai és módszerei? Mutassa be ezek gyakorlati alkalmazásának feltételeit és szempontrendszereit!

1. A szállítóértékelés célja

2. Eljárások:

- kategórikus eljárás,

- súlyozott pontrendszer,

- költségalapú eljárások,

- egyéb eljárások.

A szállítóértékelési eljárás kiválasztásának szempontjai

3. A szállítóértékelés szempontjai és az azt befolyásoló tényezők

A vállalaton belül jelentkező igényeket és a piaci ajánlatokat értékelni kell abból a szempontból, hogy melyik az a funkció, amelyre a vállalatnak valóban szüksége van, és mire nincs.

Szállítóértékelés célja: a kiszolgáló színvonal a lehető legmagasabb értéken tartása.

Módszerek:

Hagyományos szállítóértékelés: A beszerzés egy előre meghatározott szempontrendszer alapján értékeli a beszállító teljesítményét. Ilyenek pl.: Minőség, pontos szállítás, megfelelő ár, stabil háttér, jó háttérszolgáltatások, megbízhatóság, pontos információ, fizetési szempontok. Előnye, hogy egyszerű, nem költséges, nem igényli jelentősebb adatbázis kialakítását. Hátránya, hogy szubjektív véleményt tükrözhet.

Súlyozott pontrendszer: A szállítóértékelés során, kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egymással nehezen összevethető szempontokat kell, összehasonlíthatunk. PL.: Az egyik szállító jobb minőséget szállít, a másik, viszont gyorsabb. Ezért meg kell határoznunk azokat a fő értékeket, amelyek a beszerzés szempontjából jelentősek lehetnek. A minőséget mérhetjük PL.: a hibátlan beszállítások arányával, a szállítások pontosságával, vagy az időben való beérkezések arányával.

Költségalapú szállítóértékelési módszerek: A szállító értékelésekor fontos szempont a költségek alakulása, ha egyik, vagy másik szállítót választjuk. A költségarányok módszere, hogy a vásárolt termékhez kapcsolódó költségeket a termék teljes árának arányában vizsgáljuk. Költségelemek lehetnek pl.: minőségellenőrzés, szállítás, raktározás, ár.

Költségarányok módszerének alkalmazása:

1. Beszerzési ár2. Minőség költsége (termékek vizsgálata, hibás termékek visszaküldése, javítása)3. Szállítási költségek (fuvarozási költség, hiány miatti állásidő, helyettesítés költsége)

A beszerzési döntésekhez a beszerzendő termékek ára nem szolgáltat elegendő információt. A tulajdonlás teljes költsége (TCO) megpróbál számba venni minden olyan költséget, amely egy adott szállítóval való kapcsolattartás során (beszerzés előtt, közben, után) jelentkezhet. A beszerzés befolyásoló költségek: Beszerzési ár, a beszerzés lebonyolításával kapcsolatos költségek, készlettartás költségei (raktározás, biztosítás), minőség költségei.


8. Vállalatánál Ön is közreműködik a beérkező áruk átvételében. Mutassa be az áru átvételéhez kapcsolódó főbb feladatokat és a kezelendő bizonylatokat!

Az áruátvételhez kapcsolódó főbb feladatok:

- szerződés teljesülésének ellenőrzése,

- áru minőségi, mennyiségi és értékbeni ellenőrzése

- az áruátvétel területe és technikai háttere

Bruttó átvétel, vakátvétel, tételes átvétel fogalma, teendői

Az átvevő felelőssége

Az áruátvétel során kezelt bizonylatok (az áru átvételét igazoló bizonylatok, a készletre vétel bizonylatai)

Reklamációk intézése

Az áruátvételnél használt eszközök:

- anyagmozgató eszközök

- mérő eszközök

- azonosító eszközök

Az áruátvételhez kapcsolódó főbb feladatok: Legelső feladatunk megvizsgálni, hogy a megfelelő áru érkezett-e, a megfelelő szállítótól, a megfelelő minőségben és mennyiségben. Ezután az áru megérkezését követően, össze kell hasonlítanunk (egyeztetnünk kell) a megrendelés dokumentumot, a beérkezett szállítólevéllel, vagy számlával, hogy egyezik-e. Ha az egyezősség kimutatható és a dokumentumok is megfelelőek, megkezdhetjük a kirakodást. Kirakodásnál a szállító cég képviselőjének is jelen kell lennie a felmerülő problémák tisztázása miatt. (Pl.: sérült vagy hiányos szállítás bizonyítása) A beérkezett árut mindig át kell vennünk, hiszen az esetlegesen felmerülő problémák megoldását csak így tudjuk érvényesíteni.

Szerződés teljesülésének ellenőrzése: A megrendelésben foglaltak megfelelnek-e a mennyiségi és minőségi elvárásoknak.

Áru minőségi ,mennyiségi és értékbeli ellenőrzése: Áruátvétel során a mennyiségi és minőségi ellenőrzést végzünk.

Az áruátvétel területe és technikai háttere: Területe a helyszín, melyet biztosítani kell. Itt történik az áruátvétel. Erőforrások lehetnek pl.: fizikai, humán és technikai erőforrások.

Az áruátvétel után, az átvevő egyetemleges anyagi és erkölcsi felelősséggel tartozik az átvett áruval kapcsolatban.

Bruttó átvétel: Gyűjtő csomagolást veszünk át, melykor súlyt és méretet határozunk meg. Bruttó áruátvétel során, végezhetünk vakátvételt is.

Vakátvétel: Ekkor a beérkezett raklapos egység rakományt esetlegesen megbontva és az azt tartalmazó pl.: dobozos árut nem bontjuk fel, hanem a dobozok számát vetjük össze a megrendelővel és a szállítólevéllel.

Tételes átvétel: A beérkezett árut tüzetesen darabszámra átvizsgáljuk, tehát az egységcsomagolást, dobozokat és az azt tartalmazó árut tételesen leellenőrizzük.

Az áru átvételét igazoló bizonylatok: Szállítólevél, számla, csomaglista/csomagjegyzék (paklist)

A készletre vétel bizonylatai: Bevételi készletbizonylat, visszavételezési bizonylat, átvételi bizonylat.

Reklamáció intézése: Ha az áruátvétel folyamán esetlegesen hiányt, sérülést észlelünk, azt reklamációs jegyzőkönyv formájában hivatalos dokumentumban rögzítjük.

A jegyzőkönyv tartalmi ismérvei: Hol készült a jegyzőkönyv. (név, cím, elérhetőség, dátum) A jegyzőkönyv elkészültének oka és a jelenlévő egyének neve címe elérhetőségeik. (mind a szállító, mind az árut átvevő személy/ek), az árut kísérő okmányok másolata és annak sorszámai. Jegyzőkönyv tárgya (áruhiány, árusérülés), az esetleges megállapodás,( visszaszállítás, engedmények) tényének írásba foglalása. Végül a jelenlévők aláírásaikkal (esetleg cégbélyegzővel) és dátummal igazolják a dokumentum hitelességét.

Az áruátvételnél használt eszközök:

Anyagmozgató eszközök: Kézi, gépi anyagmozgató eszközök, daru, - szalag, - csőrendszerek.

Mérő eszközök: Mérleg, hőmérsékletmérő rendszerek, páratartalom mérő rendszerek.

Azonosító rendszerek: Kézi scannerek, vonalkód olvasók, lapolvasók.


9. Készítsen megrendelést a megadott információk alapján! Foglalja össze a megrendelés utáni feladatokat is!

- A megrendelés tartalmi elemei

- A megrendelés formai és jogi elemei

- A megrendelés utáni feladatok (visszaigazolás ellenőrzése, áru ellenértékének kiegyenlítése, garanciális problémák kezelése, dokumentáció ellenőrzése, visszáru kezelése, beszerzési folyamat értékelése, áru beérkeztetése)

A beszerzés lépései új beszerzés esetén: A szükséglet azonosításával kezdem, tehát, hogy mire van szükség a tevékenység során. Pontosítani kell a beszerzendő termékeket, hogy a beszerzési szervezet pontosan el tudja küldeni az ajánlatkérést.

A SÜE (stratégiai üzleti egység) a beszerzési egység felé kérelmet nyújt be a szükséges anyagok beszerzésére, majd a beszerzési egység, ha szükséges pontosít a megrendelés pontos elküldése érdekében, ezután a beszerzési egység beszerzési forrásokat kutat fel, ez történhet pl: internet, cégjegyzék, szakirodalom, szakmai folyóiratok, szakmai kamarák és saját ismeretség alapján.

Miután kiválasztódtak a beszerzési források, ajánlatokat gyűjtünk be (ajánlatkérés) Az ajánlatkérés nagyrészt írásban történik. Tartalmaznia kell a felek nevét, címét, elérhetőségeiket, az ajánlatkérés tárgyát, az árú pontos paramétereit, megnevezését, cikkszámát, a határidő dátumát, szállítási előírásokat, fizetési feltételeket, aláírásokat, dátumot.

Az ajánlat begyűjtést követően kiértékeljük a beérkezett anyagokat, ajánlatokat, a következők figyelembe vételével: minőség, ár, szállítási határidő, szállítási feltételek, fizetési mód, fizetési feltételek, csomagolás módja, esetleges garancia, szervizelés, alkatrészellátás szerint.

Miután a feltételek alapján kiválasztottuk a cég részére megfelelő beszállítót, írásban megrendelem a szükséges terméket, vagy szolgáltatást, melyről pontos visszaigazolást kérek. Ez a megrendelés, melynek a következőket kell tartalmaznia: Megrendelés száma, a szerződő felek megnevezése, címe, a kiállítás dátuma, a szerződés tárgya, a megrendelt áru megnevezése, paraméterei, mennyisége, a szállítás kért dátuma, a szállításra vonatkozó feltételek, szállítási előírások, szállítási cím, szállítás módja, az áru kiegyenlítésének módja, fizetési határidő, fizetési feltételek.

A visszaigazolásnál nagy hangsúlyt kell fektetni a megrendelt és visszaigazolt adatokra.

A beérkezett árut ellenőrizni kell, hogy megfelel-e a megrendelésben szereplő adatokkal, az áru beérkezésével kapcsolatos dokumentumokat: szállítólevél, számla, műbizonylat. Az árut átvétel után bevételezzük (készlet bevételezés) A beszállítás megtörténte után, megtörténik a szállítói kiértékelés. PL.: a szállítás pontos beérkezése, hibás, vagy nem megfelelő termékek aránya, szállítmány pontossága, csomagolás alapján.

Az áru ellenértékének kiegyenlítése, a megrendelésben meghatározott módon történhet. PL.:kézpénzben, átutalással, esetleg bankkártyás fizetéssel.

Garanciális problémák kezelése: A minőségi problémákat jegyzőkönyvbe feljegyzem (reklamáció, minőségi kifogás, jegyzőkönyv)

Visszáru kezelése: A hibás, sérült, árut, az árutöbbletet, vagy a göngyöleget visszaküldöm.

Beszerzési folyamat értékelése: időbeliség, fizetési határidő, szállítási határidő, csomagolás, ( a megrendelés, mennyiben valósult meg) Vevői elégedettség mérése.


10. Vállalatánál Ön is közreműködik annak meghatározásában, hogy az egyes anyagokból mikor és mennyit kell rendelni. Mutassa be a készletgazdálkodás költségeit! Hogyan hat a rendelési mennyiség és a rendelési gyakoriság alakulása a készletezési költségekre?

A készletgazdálkodáshoz kapcsolódó főbb költségcsoportok

A rendelési költség és a készlettartási költség közötti kapcsolat, gyakorlati példákkal

Az optimális rendelési mennyiség grafikai meghatározása

A készlet fogalma: Ha készleteink vannak, az jelenti, hogy több van valamiből, mint amennyire éppen szükségünk lenne. A számvitelben a készlet fogalmát a felhalmozás időtartamához kötik: Készlet az, amit egy éven belül felhasználnak. A készletekbe fektetett pénzt meg kell előlegeznünk, le kell kötnünk. A készleteket tárolnunk, kezelnünk kell, ezek mind többletköltséget jelentenek. A készletek felhalmozásának oka, hogy a javak előállítása és felhasználása eltérő ütemű. Gazdasági oldalról pedig Pl.: a termelő kedvezőbb áralakulásra várva, későbbre halasztja az eladást/értékesítést, esetleg olcsóbb beszerzési árnál, előrébb hozza vásárlásait. A készletezés biztosítja az anyagáramlási folyamat zavartalanságát. (termelési és felhasználási folyamat időben eltérő ütemű.) A kiszolgálási színvonal folyamatos fenntartása érdekében a termelést és a szolgáltatást mindig szinten kell tartani. A készletek lehetnek, pl.: vásárolt készletek és saját termelésű készletek.

Fő költség csoportok:

1. Rendelési költség: A tervezés költségei Információ megszerzésének költségei Humán erőforrás költségei Árajánlat kérésének költségei Szállítás költségei

2. Készlettartás költségei: Lerakodás költségei Anyagmozgatás költségei Informatika költségei Ingatlan költségei Karbantartás költségei

A rendelési költség és a készlettartási költség közötti kapcsolat, gyakorlati példákkal: A rendelési és a készlettartási költségek összevetésekor nagy figyelmet kell fordítani a két adat mértékére, hiszen ha túl sokat rendelünk egy bizonyos termékből és azt nem tudjuk rövid időn belül továbbítani/eladni, akkor a raktározás költsége felesleges többletkiadást eredményez. Pl.: borítékgyártásnál a megrendelt alapanyagot (ami raklapon érkező papírtekercs),

raktározni kell, míg az feldolgozásra nem kerül. De a felhasznált alapanyagból legyártott borítékokat eladás előtt ismételten tárolni kell és ez felesleges költségeket jelent.

A készletezési rendszer jellemzői:

1. Maximális készlet: Az a maximális érték, amit a készletállomány elérhet. (beérkezési idő végéhez kapcsolódik)2. Minimális készlet: Ami alá a készletszint nem kerülhet.3. A készletezés ciklusideje: Két beérkezés között eltelt idő.4. A rendelés tételnagysága: A ténylegesen beérkezett árumennyiség.5. Ciklus átlagkészlete: Rendelési tételnagyság fele+minimális készlet.6. Rendelésátfutási idő: A rendelés feladás és a készletbeérkezés közötti idő.7. A felhasználás időegységre jutó üteme: Lehet pl.: napi, havi, évi ütem.8. A rendelés feladáskori készlet mennyisége.9. Biztonsági készlet: A rendszer tartalékát jelenti.

A készletezés két alapkérdése: Mikor és mennyit rendeljünk, hogy a folyamat zavartalanságát biztosítani tudjuk. A készletek csoportosítása:

biztonsági készlet v. minimális készlet: az a készletmennyiség, ami alá a készletszint nem süllyedhet.

jelzőkészlet: elérésekor gondoskodni kell az új készlet megrendeléséről. folyókészlet: két utánpótlási időpont között az anyagellátást biztosító készlet. átlagkészlet: a folyókészlet felének és a biztonsági készletnek az összege. maximális készlet: a minimális készlet és a folyókészlet együttese. A készlet nem

emelkedhet e szint fölé. normán felüli készlet: az a készletmennyiség, amivel az adott

készletféleség az előírtnál magasabb.


11. Egy vásárolt termékkel kapcsolatosan utólag minőségi problémák adódtak. Ismertesse a teendőket! Térjen ki a minőség fogalmának értelmezésére és a szavatosság, jótállás, termékfelelősség kérdésére is!

1. A minőségi problémák észlelése, felmérése, dokumentáció

2. Minőség fogalmának értelmezései:

- szabványalapú és piaci minőség értelmezések

http://hu.shvoong.com/tags/%C3%A9s/

http://hu.shvoong.com/tags/az/

- minőség szintjei (Shoji Shiba)

- az MSZ EN ISO 9000: 2001 szerinti minőségértelmezés

- objektív, szubjektív, ökonomikus, funkcionális, nem funkcionális minőség

3. Szavatosság, jótállás, termékfelelősség

Minőség fogalma: A minőséget a tényleges és az előírt érték összehasonlításával lehet megítélni. Pl.:

Szabványalapú minőségértelmezés: Valamely gyártmány mennyire felel meg a műszaki előírásoknak, rajzoknak, specifikációknak

Piaci fogyasztói kereskedelmi minőségértelmezés: Valamely meghatározott termék vagy szolgáltatás milyen mértékben elégíti ki egy bizonyos felhasználó igényeit.

Minőség a logisztikában: Megfelelés a vevő követelményeinek, elvárásainak:

Egyszerű rendelésfeladás, rendeléstovábbítás Időben történő, megbízható rendelés kielégítés és kommunikáció Pontos, komplett, sérülésmentes szállítás, hibamentes papírmunka Értékesítés utáni támogatás Pontos időben történő információtovábbítás.

Az ISO 9000-es család (9000,9001,9004,) lényege: minőségirányítási rendszerekkel szemben támasztott követelmények, melyeket egy szervezetnek teljesítenie kell ahhoz, hogy bizonyítani tudja képességét, az ügyfelekkel, valamint a jogszabályokban előírt követelményekkel szemben támasztott igény kielégítésére.

A szabvány alapelvei:

1. Vevőközpontúság: A szervezetek a vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket.

2. Vezetés: Az ő feladatuk olyan belső környezet létrehozása és fenntartása, melyben a munkatársak részt vehetnek a szervezeti célok elérésében.

3. Munkatársak bevonása: Teljes mértékű bevonása teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

4. Folyamatszemlélet: Tevékenységeket és az erőforrásokat folyamatként kell irányítani.5. Folyamatos fejlesztés: A folyamatos fejlesztés a szervezet állandó célja kell, hogy

legyen.6. Kölcsönös előnyök: A szervezet és szállítói kölcsönösen függnek egymástól és

kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

A minőség szintjei: Shoji Shiba Japán professzor, aki elsőként kezdte (1987) el a Teljes Körű minőségmenedzsment oktatását Magyarországon. Szakaszai:

Megfelelés a szabványnak, - A használatra való alkalmasságnak, - a vevő nyilvánvaló igényeinek, - a vevő látens igényeinek, - a környezetvédelmi előírásoknak, - a társadalmi elvárásoknak.

Minőség szintjei:

Objektív minőség: az anyag tulajdonságait veszi figyelembe. Pl.: Kémiai, fizikai, mechanikai

Szubjektív minőség: A terméket az igények kielégítésére való alkalmasságnak fokozatai szerint értékeljük.

Ökonomikus minőség: A vásárlóerő hatása. Funkcionális minőség: Rendeltetés szerinti hasznosság, használati megbízhatóság,

emberi tényezők. Nem funkcionális minőség: szerepet játszik a típus, a forma, a választék, a presztízs, a

korszerűsség.

A szavatosság és a jótállás: Minőségvédelmi eszközök, mindkettő a kötelezett (az eladó) helytállását jelenti arra nézve, hogy a termék vagy szolgáltatás megfelel a törvényi illetőleg a szerződéses követelményeknek.

Jótállás: Bizonyos tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállási kötelezettséget jogszabály ír elő. A gyártó/forgalmazó garantálja, hogy a megvásárolt termék legalább egy évig kifogástalanul fog működni.

Szavatosság: A szavatossággal az eladó felelősséget vállal azért, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek.(nincs rejtett hibája, mely,csak később fog kiderülni)

A termékfelelősség: A már bekövetkezett károk helyrehozatalát jelenti.


12. Önnek egy műszaki cikk megvásárlását kell lebonyolítania. A lehetséges beszállítók azonosítása után a műszaki dokumentáció vizsgálatát végzi. A termékek minőségének összehasonlításakor a minőségtanúsítás milyen formáit lehet vizsgálni? Milyen elemei vannak a vásárlási tájékoztatónak?

1. Vásárlási tájékoztató a használati/kezelési útmutatóból és a minőségjellemzőkből áll.2. A minőségtanúsítás leggyakrabban használt formái

- minőségi tanúsítvány

- műszaki leírás

- minőségi jel

- kísérőjegyzékben, szállítólevélen közölt adatok

- hatósági tanúsítvány a minőségről

A beszállítók teljesítményének értékelése: A beszállítók számának növekedésével egyre több felhasználó (vevő) értékeli rendszeresen a beszállítók teljesítményt.

1. A rendelés teljesítésének pontossága és komplettsége. A hibák lehetnek: hiba a rendelés feladásában, a termékek gyártásának hiánya, kevesebb terméket gyártottak, kevesebb/több/más terméket szállítottak, árusérülés, szállítási veszteség. 2. Időben való szállítás. A hibák lehetnek: nem időben történő szállítás, okai: félreértés a vevő és a vevőszolgálat között, kommunikációs félreértés. A hiba hatása: a kései vagy korai szállítás többletköltsége. 3. A termék sérülése. A sérült termékek százalékos aránya. A hiba hatása: a sérülés miatti többletköltségek. (alacsonyabb osztályba sorolás, bevételcsökkenés, kétszeres anyagnozgatás)


13. Vállalatánál Ön is közreműködik a minőségirányítási rendszer kialakításában. Foglalja össze a minőségbiztosítási rendszerekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat! Mutassa be a minőség értelmezését a logisztikában!

1. Minőségbiztosítási, minőségirányítási rendszerek

- Az ISO 9000:2000 (MSZ EN ISO 9000:2001) szabványsorozat tagjai, az egyes szabványok szerepe

- Az ISO 9001: 2000 (MSZ EN ISO 9001:2001) szabvány

- dokumentációs rendszere,

- tanúsítási folyamata.

- Példák ágazatspecifikus minőségbiztosítási szabványokra

2. Minőség a logisztikában:

- vevői igényeknek, elvárásoknak való megfelelés, ennek dimenziói

- a minőség mérése és mutatói

Minőség a logisztikában: Megfelelés a vevő követelményeinek, elvárásainak:

Egyszerű rendelésfeladás, rendeléstovábbítás Időben történő, megbízható rendelés kielégítés és kommunikáció Pontos, komplett, sérülésmentes szállítás, hibamentes papírmunka Értékesítés utáni támogatás Pontos időben történő információtovábbítás.

Az ISO 9000-es család (9000,9001,9004,) lényege: minőségirányítási rendszerekkel szemben támasztott követelmények, melyeket egy szervezetnek teljesítenie kell ahhoz, hogy bizonyítani tudja képességét, az ügyfelekkel, valamint a jogszabályokban előírt követelményekkel szemben támasztott igény kielégítésére.

A szabvány alapelvei:

1. Vevőközpontúság: A szervezetek a vevőiktől függenek, ezért ismerniük kell a jelenlegi és a jövőbeli vevői szükségleteket.

2. Vezetés: Az ő feladatuk olyan belső környezet létrehozása és fenntartása, melyben a munkatársak részt vehetnek a szervezeti célok elérésében.

3. Munkatársak bevonása: Teljes mértékű bevonása teszi lehetővé képességeik kihasználását a szervezet javára.

4. Folyamatszemlélet: Tevékenységeket és az erőforrásokat folyamatként kell irányítani.

5. Folyamatos fejlesztés: A folyamatos fejlesztés a szervezet állandó célja kell, hogy legyen.

6. Kölcsönös előnyök: A szervezet és szállítói kölcsönösen függnek egymástól és kölcsönösen előnyös kapcsolatuk fokozza mindkettejük értékteremtő képességét.

A vevői igényeket a következő információk segítségével tudjuk kezelni:– vevői reklamációk,– a vevőkkel való kapcsolattartásból származó információk,– kérdőívekből és vizsgálatokból származó információk,– vevői megelégedettség vizsgálatára létrehozott csoportoktól származó információk,– fogyasztói szervezetek jelentései,– riportok különböző médiumokban.

A minőség mérése a következők alapján lehetséges:

1. A rendelés teljesítésének pontossága és komplettsége. Jellemzői; A nem teljes rendelésteljesítés százaléka. A hiba hatása: Pontatlan vagy nem teljes rendelésteljesítés miatti többletköltség (visszaszállítás költsége, árengedmény, kártérítés, sürgősségi pótszállítás költsége)2. Az időben történő szállítás: Jellemzői; a nem időben történő szállítás százaléka. A hiba hatása: A kései, vagy túl korai szállítás többletköltsége (törölt rendelések és sürgősségi szállítások többletköltsége)3. A termék sérülése: Jellemzői: A sérült termékek százaléka. A hiba hatása: A sérülés miatti többletköltség (alacsonyabb osztályba sorolás, kétszeres anyagmozgatás, bevételcsökkenés)


14. Mutassa be példákon keresztül a raktárak helyét és szerepét az ellátási láncban! Melyek a korszerű raktárakkal szemben támasztott követelmények?

Raktár típusok, jellemzőik:

- Raktárak szerepe a hagyományos anyagáramlási kapcsolatokban

- Kihelyezett raktárak: elosztó raktárak (egy termelő több felhasználónak) vagy ellátóraktárak (több termelő szállít be a raktárba egy felhasználónak).

- Logisztikai ellátó-elosztó központok.

Korszerű raktárakkal szemben támasztott követelmények

Raktár technológia fogalma: mindazon tényezők, melyek a raktár működését jellemzik. Olyan belső rendszer, amely az áruáramlási és az információáramlási rendszerrel áll kapcsolatban. A folyamatokat mi irányítjuk: bevételezés, kivételezés, listázás. Raktári munkafolyamatok: bevételezés, kiadás, kivételezés, leltározás.

A raktári humán erőforrások: Raktáros=raktárvezető, raktárvezető helyettes, komissiózó, targoncás. Ha nincs humán erőforrásom, akkor bérlek, vagy felveszek embert. A kompetencia=képes, alkalmas, van hatásköre.

A raktárirányítás rendszere: A raktár külső és belső áruáramlási és információáramlási folyamatainak vezénylése, amely lehetővé teszi a raktár ellátási és tárolási feladatainak hatékony lebonyolítását. A raktárirányítás információi:

Primer információ: A megrendelést jelenti és az ellátási körzetből érkezik. Szekunder információ: Utasítások a folyamat végrehajtási szintje felé. Háttér információ: Nyilvántartások pl.: készlet,- tároló hely,- erőforrások

nyilvántartása. Tercier információk: Ezek az információk visszaigazolás jellegűek, amelynek alapján

a raktárirányítás nyilvántartja az adott folyamat aktuális állapotát.

A főbb tárolási módok:

1. Állvány nélküliek. A tárolást az jellemzi, hogy az egységrakományokat közvetlenül egymásra halmozzák. Lehet soros és tömbös Pl.: zsákos cukor, cement, hűtőszekrény, mosógép.2. Állványos: soros, kettős mélységű, bejárható, gördíthető, görgős.

Komissiózás: A raktári árukészletből az egyes megrendelések szerinti áruválaszték kerül összeállításra. A komissiózás az a folyamat, amely a raktárakban a legtöbb élőmunkát igényel, éppen ezért nehezen tervezhető és magában rejti a tévedés kockázatát. Lehet egylépcsős és kétlépcsős komissiózás.

A komissiózás eszközrendszere: az árukiszedéshez előkészített árutároló helye és az árukiszedéshez használt gépi eszközök. Lehet - kézi anyagmozgatás: kézikocsi, molnár kocsi, emelő kocsi, kézi emelő.

- gépi anyagmozgatás: mobildaruk, hidraulikus emelő berendezések, szállító targoncák, villás targoncák.

Külső áruszállítási és információs kapcsolat: A raktár külső kapcsolata a beszállítók.


15. Vállalatánál Ön is közreműködik a raktározási folyamatok kialakításában. Mutassa be a raktárak működésének folyamatmoduljait! Milyen tevékenységek végzendők az egyes folyamatmodulokban?

Folyamatmodulok:

- Árubeszállítás, (járműfogadás, járműkirakás, áruátvétel, tárolási egység képzése, előkészítés betárolásra)

- Tárolás

- Komissiózás

- Expediálás (kiszállítás előkészítése: csomagolás, kiszállítási egység képzése, járműrakodás)

A logisztika alapvető célja minél magasabb kiszolgálási színvonal nyújtása, a lehető legalacsonyabb költségek mellett.

Raktárak helye és szerepe a logisztikai rendszerekben: A raktározás általános szerepeAz integrált ellátási láncok (hálózatok) folyamatain belüli kapcsolódási helyeken készletek képződnek, mégpedig annál több helyen, minél tagoltabb e folyamatok térbeli, illetve időbeli kapcsolata (fizikai kényszer a készletezésre). A készletek hosszabb-rövidebb ideig nyugalmi állapotban vannak. Ebben az állapotban is védeni kell az árut a károsodástól, meg kell őrizni használati értékét, megfelelő időpontban és kívánatos intenzitással be kell kapcsolni a folyamatba, tehát raktározni kell. Rendelés feldolgozás és előkészítés:Rendelési ciklusidő=a rendelés beérkezése és a rendelés kielégítése között eltelt idő.

1. Rendelés előkészítése/továbbítása: A vevő és az eladó között létrejött kommunikáció. Történhet manuálisan (postán feladott, személyesen átadott nyomtatvány) és elektronikus úton(fax, E-mail)2. Rendelés beérkezése: Ekkor a következőket kell előtérbe helyezni:

Rendelés ellenőrzése Pl: termékleírás, mennyiség, ár A termék rendelkezésre állásának vizsgálata Rendelés visszaigazolása A vevő hitelképességének vizsgálata Rendelési információ leírása Számlázás

1. 3. A rendelés előkészítése: Komissiózás (egységcsomagolás képzés), Termék csomagolása, szállításra előkészítése, Szállítás ütemezése, Szállítási dokumentációk előkészítése

2. 4. Rendelési állapotjelentés: A vevő megfelelő információval rendelkezzen a áru szállításának idejéről.

Disztribúciós hálózat/készletezési pontok. A következő rendszereken keresztül juthat el fizikailag az áru a vevőkhöz:

1. 1. Közvetett rendszer; Az elosztás legalább egy készletezési pont közbeiktatásával valósul meg. Készletezési pont pl: átrakóhely, raktár (valami miatt az áru megáll) Termelő üzem- Központi raktár- Regionális raktár- Kiszállítási raktár- Vevő. Termelő és felhasználó közötti létesítmény lehet Pl.: -A, elosztó létesítmény, ekkor sok beszállítótól nagy mennyiségű beszállítás történik.(Itt történik a termékek szortírozása) pl: nagykereskedők raktára,

-B, konszolidációs raktár. A különböző földrajzi helyen lévő termelőegységek áruit egy központi helyre összegyűjtik, és itt alakítják ki a vevői igények alapján a választékot.

2. Közvetlen (direkt) rendszer: Készletezési pont beiktatása nélkül valósul meg az árujuttatás termelő és felhasználó között. Általában kis számú vevő esetén, rövid szállítási távolságoknál alkalmazzák.3. Rugalmas rendszer pl: Szükséghelyzeti rendszer, amikor a vállalat alapvetően közvetett elosztást alkalmaz, de szükséghelyzetben, mikor valamilyen oknál fogva az adott kulcsfontosságú megrendelőt nem tudják kielégíteni raktárról, akkor közvetlenül a termelő egységből szállítanak árut a vevőhöz. Rutin rendszer pl: Bizonyos mennyiségű megrendelés felett közvetlen elosztás valósul meg.

Folyamatmodulok:

Árubeszállítás:- Járműfogadás: A raktárak járműfogadó részét úgy kell kialakítani, hogy biztosítható legyen a gyors és pontos lehetőleg gépi kirakodás. Ilyenek lehetnek a vasúti és közúti járművek.

Járműkirakás: A legfontosabb követelmény a gyorsaság. (villás targonca, mobil szállítópályák)

Áruátvétel: A beérkezett árut mennyiségileg és minőségileg össze kell vetni a megrendelésben szereplő paraméterekkel. Az átvétel manuálisan történik, automatikus azonosítás segítségével (vonalkód leolvasó) Ha a beszállított áru sérült, hiányos, akkor kármegállapítási jegyzőkönyvet készítünk.

Tárolási egység képzése: Előkészítés betárolásra: Ez a művelet információs (tárolási hely meghatározása) és

árumozgatási elemet(a kijelölt tároló hely átadási pontjához való beszállítás) tartalmaz. A tároló hely kijelölése a raktárirányítás feladata. Két fő szempontot kell figyelembe venni: a raktárban kialakított tárolási rendszert és a forgalmi adatok alapján történő ABC elemzést. Az ABC elemzés célja: Valamilyen szempont alapján fontossági sorrendet állapítson meg egy sokaságon belül. Az ABC elemzés során az egyes árucikkeket forgalmuk nagysága alapján sorba rendezzük, majd a kumulált értékekből megvizsgáljuk a cikk elemszám és a forgalom viszonyát.

Tárolás: A raktári tárolótér a raktári készlet nagyobb hányadának elhelyezésére szolgál. Ez a mutató, a tárolótér kihasználási tényező. Nem mindegy ugyanis, hogy egy raktérben milyen mennyiségű árut tudunk elhelyezni.


16. Ön közreműködik vállalatánál egy új raktár kialakításában. Mit jelent a raktártechnológia fogalma? Melyek a főbb elemei? Mutassa be a főbb tárolási módokat!

Raktártechnológia fogalma

Főbb elemei:

- a tárolás technikai eszközrendszere

- a komissiózás technikai eszközrendszere

- a raktári belső anyagmozgatás technikai eszközrendszere

- a raktárirányítás rendszere

- a raktári munkafolyamatok

- humán erőforrások

- külső áruszállítási és információs kapcsolatok

Raktár technológia fogalma: mindazon tényezők, melyek a raktár működését jellemzik. Olyan belső rendszer, amely az áruáramlási és az információáramlási rendszerrel áll kapcsolatban. A folyamatokat mi irányítjuk: bevételezés, kivételezés, listázás. Raktári munkafolyamatok: bevételezés, kiadás, kivételezés, leltározás.

A raktári humán erőforrások: Raktáros=raktárvezető, raktárvezető helyettes, komissiózó, targoncás. Ha nincs humán erőforrásom, akkor bérlek, vagy felveszek embert. A kompetencia=képes, alkalmas, van hatásköre.

A raktárirányítás rendszere: A raktár külső és belső áruáramlási és információáramlási folyamatainak vezénylése, amely lehetővé teszi a raktár ellátási és tárolási feladatainak hatékony lebonyolítását. A raktárirányítás információi:

Primer információ: A megrendelést jelenti és az ellátási körzetből érkezik. Szekunder információ: Utasítások a folyamat végrehajtási szintje felé. Háttér információ: Nyilvántartások pl.: készlet,- tároló hely,- erőforrások

nyilvántartása.

Tercier információk: Ezek az információk visszaigazolás jellegűek, amelynek alapján a raktárirányítás nyilvántartja az adott folyamat aktuális állapotát.

A főbb tárolási módok:

1. 1. Állvány nélküliek. A tárolást az jellemzi, hogy az egységrakományokat közvetlenül egymásra halmozzák. Lehet soros és tömbös Pl.: zsákos cukor, cement, hűtőszekrény, mosógép.

2. 2. Állványos: soros, kettős mélységű, bejárható, gördíthető, görgős.

Komissiózás: A raktári árukészletből az egyes megrendelések szerinti áruválaszték kerül összeállításra. A komissiózás az a folyamat, amely a raktárakban a legtöbb élőmunkát igényel, éppen ezért nehezen tervezhető és magában rejti a tévedés kockázatát. Lehet egylépcsős és kétlépcsős komissiózás.

A komissiózás eszközrendszere: az árukiszedéshez előkészített árutároló helye és az árukiszedéshez használt gépi eszközök. Lehet - kézi anyagmozgatás: kézikocsi, molnár kocsi, emelő kocsi, kézi emelő.

- gépi anyagmozgatás: mobildaruk, hidraulikus emelő berendezések, szállító targoncák, villás targoncák.

Raktárirányítás rendszere: Raktár technológiai folyamatok: Árubeszállítás A beérkező áruk kezelésével kapcsolatos műveletsorok.

Járműfogadás járműkirakás, áruátvétel, tárolási egység képzése, előkészítése betárolásra.

Az üzemen belüli raktárakba az árubeszállítás többnyire valamilyen anyagmozgató eszközzel történik. Célja, hogy a gyors és pontos, lehetőleg gépi erővel történő kirakodás. A kirakodás történhet vasúti és közúti járművekről. Az egységrakomány formájában érkező áruk kirakása gépi eszközökkel történik, általában villás emelőtargoncákkal. Egyedi áruk kirakása kézi rakodást igényel. Az áruátvétel folyamán a beérkező árut mennyiségileg és minőségileg össze kell vetni a megrendelésben szereplő paraméterekkel. Kézi átvételnél segítséget jelenthet a vonalkódos áruátvétel. Ha a beszállításnál kár, hiány, sérülés merül fel, kármegállapítási jegyzőkönyvet kell felvenni. A betárolás tartalmaz egy információs és egy árumozgatási elemet. Információs elem a tárolási hely meghatározása, az árumozgatási elem, pedig a kijelölt tároló hely átadási pontja. A tároló hely kijelölése a raktárirányítás feladata. Pl.: Raktárban kialakított tárolási rendszer és a forgalmi adatok alapján történő ABC elemzés.

Az ABC elemzés célja, hogy valamilyen szempont alapján fontossági sorrendet állapítsunk meg. Az egyes árucikkeket forgalmuk nagysága alapján sorba rendezik, majd a kumulált értékekből megvizsgáljuk a cikkelem szám és a forgalom viszonyát.

Külső áruszállítási és információs kapcsolat: A raktár külső kapcsolata a beszállítók.


17. Vállalatánál Ön is közreműködik az anyagmozgatási rendszer kialakításban. Mutassa be az anyagmozgató rendszerek logisztikai rendszerekben betöltött szerepük szerinti főbb csoportjait! Térjen ki az egyes termelési folyamattípusok anyagmozgatási igényeire is!

Anyagmozgatási rendszer fogalma

Anyagmozgatási rendszer típusai:

- Termelési folyamatokat kiszolgáló: (termelő részlegek közötti, termelő részlegeken belüli, munkahelyi)

- Raktári (tárolótéri, áruelőkészítő- téri anyagmozgató rendszerek)

- Rakodóhelyi (vállalati, közlekedési rakodóhelyi)

- Egyéb speciális területet kiszolgáló

Termelési folyamattípusok anyagmozgatási igénye:

- Műhelyrendszer

- Csoportos gyártási rendszer

- Folyamatrendszer

Az anyagmozgatási rendszer fogalma: Anyagok félkész és késztermékek, áruk nem nagy távolságú, egy-egy üzem keretein belüli helyváltoztatását és az ahoz kapcsolódó részfolyamatok összességét jelenti.

Az anyagmozgató rendszerek csoportjai:

Termelési folyamatokat kiszolgáló anyagmozgató rendszer. Pl.: Termelő részlegek(üzemrészek)közötti anyagmozgatás, termelő részlegen belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás, munkahelyi anyagmozgatás.

Raktári anyagmozgató rendszerek:

1. Tárolótéri anyagmozgató rendszerek: (tárolási egységek be és kitárolása, és az árukiszedéssel kapcsolatos anyagmozgatás) Pl.: felrakó gépek, felrakó targoncák, komissiózó gépek és targoncák, szállító targoncák, görgős és láncos szállítópályák.

2. Áru előkészítő (fogadó, kiadó) téri anyagmozgató rendszerek. Pl.: rakodó targoncák, szállító targoncák, univerzális villás emelőtargoncák, görgős és hevederes szállítópályák.

Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek:

1. Vállalati rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek, az üzemi belső mozgatás és a szállítás közötti kapcsolatot teremtik meg. Feladatuk a termeléshez szükséges alap és segédanyagokat beszállító járművek kirakása.2. Közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek, az áruszállító járművek meg és kirakásán túl, a járművek közötti átrakási feladatokat is ellátják.

Az anyagmozgató rendszereket, anyagtovábbítás jellege szerint csoportosíthatjuk:

1. Folyamatos működésű anyagmozgató gépek Pl.:- hordozóelemes szállító gépek, melyeknél az anyag a hordozóelemmel együtt mozog. (hevederes szállítószalagok, mozgó asztalok, láncos szállítópályák), - Az anyagot helyben maradó alátámasztáson, mechanikus vagy gravitációs úton továbbító szállítógépek. Pl.: vonóelemes vibrációs szállítógépek, szállítócsigák, görgős pályák.2. Szakaszos működésű anyagmozgató gépek Pl.: Padlószinti sínpályához nem kötött anyagmozgató gépek (önjáró daruk, rakodógépek, homlokrakodó, forgó rakodó, géplapát, szállító, vontató emelő, felrakó targoncák.) Padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek (bakdaruk, rakodóhidak, portáldaruk, toronydaruk, raktári felrakógépek) nem padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek (futódaruk) Helyhez kötött anyagmozgató gépek (konzoldaruk, felvonók)

Az anyagmozgató rendszerek megválasztása: - Anyag és információáramlás megvalósításához alkalmazandó gépek, eszközök, berendezések megválasztása,- részletes elrendezési terv kidolgozása,- gép, eszköz, berendezés, létszámigény meghatározása,- a rendszer várható költségének meghatározása, rendszerjellemzők, és a tervváltozatok összehasonlítása.

Anyagmozgató gépfajta megválasztása: feladatjellemzők, helyszíni adottságok, valamint gazdaságossági szempontok alapján kell megválasztani.

Anyagmozgató géptípus megválasztása: műszaki paraméterek alapján pl.: teherbírás, emelési magasság, közlekedő út szélessége.


18. A mellékelt képek vagy leírás alapján azonosítsa az egyes anyagmozgatási technológiákat! Ismertesse azok jellemzőit, alkalmazásának feltételeit!

Megkülönböztethetők:

- folyamatos,

- szakaszos,

- kombinált (vegyes)

árutovábbítást biztosító anyagmozgató rendszerek.

A mellékelt forrásban szereplő anyagmozgató rendszer jellemzői, választásának feltételei.

Az anyagmozgató rendszereket a leggyakrabban az anyagtovábbítás jellege szerint csoportosíthatjuk.

Az anyagmozgató rendszerek csoportjai:

Termelési folyamatokat kiszolgáló anyagmozgató rendszer. Pl.: Termelő részlegek(üzemrészek)közötti anyagmozgatás, termelő részlegen belüli, munkahelyek közötti anyagmozgatás, munkahelyi anyagmozgatás.

Raktári anyagmozgató rendszerek:

1. Tárolótéri anyagmozgató rendszerek: (tárolási egységek be és kitárolása, és az árukiszedéssel kapcsolatos anyagmozgatás) Pl.: felrakó gépek, felrakó targoncák, komissiózó gépek és targoncák, szállító targoncák, görgős és láncos szállítópályák.2. Áru előkészítő (fogadó, kiadó) téri anyagmozgató rendszerek. Pl.: rakodó targoncák, szállító targoncák, univerzális villás emelőtargoncák, görgős és hevederes szállítópályák.

Rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek:

1. Vállalati rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek, az üzemi belső mozgatás és a szállítás közötti kapcsolatot teremtik meg. Feladatuk a termeléshez szükséges alap és segédanyagokat beszállító járművek kirakása.2. Közlekedési rakodóhelyi anyagmozgató rendszerek, az áruszállító járművek meg és kirakásán túl, a járművek közötti átrakási feladatokat is ellátják.

Az anyagmozgató rendszereket, anyagtovábbítás jellege szerint csoportosíthatjuk:

1. 1. Folyamatos működésű anyagmozgató gépek Pl.:- hordozóelemes szállító gépek, melyeknél az anyag a hordozóelemmel együtt mozog. (hevederes szállítószalagok, mozgó asztalok, láncos szállítópályák), - Az anyagot helyben maradó alátámasztáson, mechanikus vagy gravitációs úton továbbító szállítógépek. Pl.: vonóelemes vibrációs szállítógépek, szállítócsigák, görgős pályák.

2. 2. Szakaszos működésű anyagmozgató gépek Pl.: Padlószinti sínpályához nem kötött anyagmozgató gépek (önjáró daruk, rakodógépek, homlokrakodó, forgó rakodó, géplapát, szállító, vontató emelő, felrakó targoncák.) Padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek (bakdaruk, rakodóhidak, portáldaruk, toronydaruk, raktári felrakó gépek) nem padlószinti sínpályához kötött anyagmozgató gépek (futódaruk ) Helyhez kötött anyagmozgató gépek (konzoldaruk, felvonók)

Az anyagmozgató rendszerek megválasztása: - Anyag és információáramlás megvalósításához alkalmazandó gépek, eszközök, berendezések megválasztása,- részletes elrendezési terv kidolgozása,- gép, eszköz, berendezés, létszámigény meghatározása,- a rendszer várható költségének meghatározása, rendszerjellemzők, és a tervváltozatok összehasonlítása.

Anyagmozgató gépfajta megválasztása: feladatjellemzők, helyszíni adottságok, valamint gazdaságossági szempontok alapján kell megválasztani.

Anyagmozgató géptípus megválasztása: műszaki paraméterek alapján pl.: teherbírás, emelési magasság, közlekedő út szélessége.

Documents

Anyagbeszerzés tételek