Upload
nemo
View
28
Download
0
Embed Size (px)
DESCRIPTION
Köszöntjük a Tanácskozás résztvevőit!. Kistérségi Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központ Gyöngyös, 2014. március 26. Gyermekvédelmi tanácskozás jogszabályi rendelkezés. 15/1998 (IV.30) NM 15. § (7) A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
Köszöntjük a Tanácskozás résztvevőit!
Kistérségi Humán Szolgáltató Központ
Gyermekjóléti KözpontGyöngyös, 2014. március 26.
Gyermekvédelmi tanácskozás jogszabályi rendelkezés 15/1998 (IV.30) NM 15. § (7) A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást
szervez, amelyen a) átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség
szerint javaslatot tesznek működésük javítására. (8) A (7) bekezdés szerinti tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a
jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhatóság munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, h) a megyei gyámhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort.
A GYERMEKVÉDELEM AKTUÁLIS HELYZETE
A gyermekvédelem mindig egy reaktív jellegű tevékenység - egy adott társadalmi helyzetben fellépő problémákra reagál- az, hogy mit tekint a gyermekek szempontjából
veszélyeztetőnek, attól függ, hogy mitől kívánja megvédeni a gyermeket
Magas csecsemőhalandóság – egészségügy dominanciájú gyermekvédelem Háborús helyzet – egzisztenciális fenyegetettség megszüntetése Rossz szociális, családi helyzet – nagyobb szociális, pedagógiai biztonság nyújtása Konszolidált társadalom – magatartási zavarok, drog, stb. helyzet kezelése,
terápiás megközelítés
Gyermek – és ifjúságvédelem jogszabályi háttere
1952. Évi IV. törvény a házasságról, családról és a gyámságról 1953. Évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1997. Évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. Évi LXXXXIV. törvény a családok támogatásáról
Jogszabályok jelentősége: jelentős beavatkozások a személyes szférába, állampolgári és emberi jogokba garanciális elemek eljárásjog (szülői felügyeleti jogok korlátozása, megvonása, család autonómiájának
korlátozása…)
Általános és preventív gyermekvédelem A család a társadalom alapvető és létfenntartó egysége Az általános gyermekvédelem legfőbb feladata, hogy a családokban teremtse meg a gyermeknevelés
feltételeit. A gyermekkép változásának hatása (ókortól napjainkig): a gyermek nem alárendeltje a családnak és az
őt ellátó intézményhálózatnak. Gyermek jogairól szóló ENSZ egyezmény – 1989. november 20. Mo-on kihirdetve: 1991)
„Minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges”
Az államnak minden gyermeknek családban történő nevelésének elősegítése terén vannak kötelezettségei, hiszen nem minden család tud külső segítség nélkül eleget tenni a gyermekekkel kapcsolatos feladatainak.
Az ehhez szükséges támogatást a GYERMEKVÉDELEM RENDSZERE biztosítja.
A GYERMEKEK VÉDELMÉNEK RENDSZERE
A Gyermekvédelmi Törvény egyik legnagyobb vívmánya, hogy a gyermeki jogok figyelembevételével elkülönítette
PREVENCIÓ SZINTJE
Önkormányzat által biztosított…
1. pénzbeli ellátások
2. természetbeni ellátások
3. személyes gondoskodást nyújtó ellátások
HATÓSÁGI BEAVATKOZÁS
SZINTJE
A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések
- veszélyeztetettség megelőzése- családban történő nevelés segítése- pénzbeli, természetben ellátások - gyermekvédelmi jelzőrendszer
működése
A gyermekjóléti szolgáltatás, mint gyermekjóléti alapellátás
A gyermek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és
eszközeinek felhasználásával járul hozzá a gyermek testi és lelki egészségéhez, családban történő nevelésének
elősegítéséhez, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzéséhez, illetve a családjából kiemelt gyermek
visszahelyezéséhez.
A gyermekjóléti segítő szolgáltatások
1. A gyermekjóléti szolgálat rövid, egyszeri segítő szolgáltatásai
2. Gondozás – családgondozás folyamata
3. Kötelezésen alapuló családgondozás – védelembe vétel
4. Utógondozás
1. A gyermekjóléti szolgálat rövid, egyszeri segítő szolgáltatásai
• információnyújtás• tájékoztatás• tanácsadás• környezettanulmány készítése• ügyintézés• más szolgáltatóhoz történő irányítás, közvetítés
2. Gondozás – családgondozás folyamata
Meghatározott ideig tartó folyamatos segítő kapcsolat kialakítását és fenntartását jelenti annak érdekében, hogy a család képessé váljon problémái
megoldására
Szakaszai: Feltáró-diagnosztizáló Megoldást kereső munkaszakasz
Cél: Az önkéntesség szerepének növelése A szolgálat szerepének hangsúlyozása, növelése A jóléti szükségletekre és problémákra fordított figyelem összehangolása
A gyermekjóléti alapellátásban végzett családgondozás formái
Önként segítséget kérőkkel végzett családgondozás Jelzőrendszeri jelzés alapján induló gondozási folyamat Krízishelyzet ellátása Vegyes gondozású családok Kiegészítő tevékenységek
3. Kötelezésen alapuló családgondozás - védelembe vétel
Hatósági intézkedés, amely segítséget nyújt abban, hogy a gyermek veszélyeztetettsége a családon belül megszüntethető legyen, ezzel akadályozva meg a gyermek családból történő kiemelését.
4. Utógondozás
Olyan segítő szolgáltatás, melynek célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének,
tanulmányai folytatásának segítése, illetve a fiatal felnőtt iskolai végzettségének, szakképzettségének
megfelelő munkahely felkutatása.
A gyermekjóléti szolgáltatást úgy kell megszervezni, hogy a településen élő valamennyi gyermek és család számára elérhető legyen.
A jelzőrendszernek minden településen kell, hogy legyen olyan tagja, aki szükség esetén elindítja a segítő folyamatot.
Az észlelő – és jelzőrendszer optimális működése felelős a gyermeki jogok megvalósulásáért!
Az észlelő- és jelzőrendszer tagjai (1997. évi XXXI. Törvény 17.§)
Egészségügyi szolgáltatást nyújtók (védőnői szolgálat, gyerekorvosok) Személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (családsegítő szolgálat) Közoktatási intézmények (nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó) Rendőrség Ügyészség Bíróság Pártfogó felügyelői szolgálat Áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek Menekülteket befogadó állomás Társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok
Gyámhivatal Szociális irodák alkalmazottjai Közművelődési intézmények munkatársai lakóközösségek
JELZŐR
END
SZERI H
ÁL
ÓZ
AT
Kötelesek
a) jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál
b) hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, illetve súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén
Az észlelő és jelzőrendszer kiépítése, illetve optimális működtetése a gyermeki jogok érvényesülésének alapvető feltétele!!!
Gondozott gyermekek száma 2013-ban Gyöngyös városban
Korosztály
Alapellátás
Védelembe vétel
Utógondoz
ás
Ideiglenes
hatállyal elhelyeze
tt
Átmeneti
neveltÖsszes
en
0-2 éves 5 5 0 3 1 143-5 éves 8 9 0 3 1 21
6-13 éves 15 25 0 3 5 4814-17 éves
6 33 1 0 6 46
Összesen 34 72 1 9 13 129Családok
száma 18 53 1 2 7 81
Az utóbbi 5 év tükrében…
2009 2010 2011 2012 20130
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
30
47
33 33 34
5055
77
88
72
Gondozási esetek számaGyöngyös
Alapellátott Védelembe vett
Védelembe vétel vezető problémái2013-ban 22 új védelembe vétel történt, melynek
vezető okai:
41% Nagyszámú igazolatlan hiányzás (de csökkenő arányú)18% Szülői elhanyagolás18% Egészségügyi veszélyeztetés 9% Családon belüli bántalmazás 9% Szülők életvitele 5% Saját és más testi épségének veszélyeztetése
A korábban védelembe vett 50 gyermekkel együtt összesen 72 védelembe vett gyermek volt december 31-én.
Változások: A 2011. évben jelentkezett a 2010. évi jogszabályi változás hatása, mely
nagyban megnövelte az esetszámokat, és jelentős többletfeladatokat rendelt a gyermekjóléti szolgálatok feladatkörébe.
A jogalkotó maga is felismerte ezt, és módosította, így a 16. életévüket betöltött diákok esetében a jegyzői gyámhatóság a támogatást – a korábbi gyakorlattól eltérően – 2012. február 1-től nem felfüggesztette, hanem a szüneteltetését kezdeményezte.
Majd a 2012. augusztus 31-e után indult ügyekben a 16 év alatti korosztály esetében is az iskoláztatási támogatás szüneteltetését rendelte el.
Új szabályozás két oka:
16 év felettiek az igazolatlanul hiányzók több mint 50%-a
Az iskoláztatási támogatás szüneteltetése nem jár együtt kötelező módon a gyermek védelembe vételével. E szabályozás oka az, hogy nem váltott ki pozitív hatást a védelembe vétel ennél a korosztálynál.
Tankötelezettségi korhatárA 2012. szeptember 1-től hatályos nemzeti köznevelésről szóló
2011. évi CXC. törvény 45. §
A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart.
Azok a tanulók, akik tanulmányaikat az iskolai nevelés-oktatás kilencedik évfolyamán a 2011/2012. tanévben vagy azt megelőzően kezdték meg, tankötelezettségük azon tanítási év végéig tart, amelyben a tizennyolcadik életévüket betöltik vagy sikeres érettségi vizsgát vagy szakmai vizsgát tettek.
Eljárásrend igazolatlan mulasztások esetén
TANKÖTELES TANULÓ
Szülő értesítése már az 1. óra után Ismételt hiányzás esetén értesíti a
gyermekjóléti szolgálatot 10 óránál – gyámhatóságot és
gyermekjóléti szolgálatot is 30 óránál – szabálysértési
hatóságot és gyermekjóléti szolgálatot
NEM TANKÖTELES TANULÓ
Szülő értesítése 10 óra után (legalább két alkalommal)
30 óra után megszűnik a tanulói jogviszony
50 óra igazolatlan hiányzás esetén a gyámhivatal kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az iskolai támogatás szüneteltetését,
valamint
A 16. életévét be nem töltött tanuló esetén
Hivatalból megindítja az eljárást a gyermek
védelembe vétele iránt.
A 16. életévét betöltött tanuló esetén
Megkeresi a gyermekjóléti szolgálatot, hogy vegye fel a
kapcsolatot a családdal, nyújtson tájékoztatást az iskoláztatási
támogatás ismételt folyósításához szükséges feltételekről és jelezze, ha a gyermek érdekében gyámhatósági
intézkedést tart szükségesnek.
Magántanulóvá nyilvánítás eljárásrendje
2012. szeptember 1-ig
Iskola igazgató jelez
Gyermekjóléti szolgálat javaslatot készít
Iskola igazgató dönt
2012. szeptember 1-től
Iskola igazgatójának megítélése szerint hátrányos
jelez a Kormányhivatalnak
kikéri a gyámhatóság és gyermekjóléti szolgálat véleményét (a gyámhatóság
a gyermekjóléti szolgálat véleményét kéri)
A gyermekjólét megküldi a véleményét a Kormányhivatalnak és a gyámhatóságnak
Magántanulói jogviszony
2013. évben 11 gyermek esetében kértek a Gyermekjóléti Központtól javaslatot (2012-ben 25!) és 6 gyermek esetében javasoltuk a magántanulóvá nyilvánítást.
Okok: 3 esetben egészségügyi, pszichés betegség 1 esetben túlkoros általános iskolai tanuló 1 esetben család külföldre költözése munkavállalás céljából 1 esetben a fiatalnak dolgoznia kell, hogy eltartsa a családját
Észlelő- és jelzőrendszer
Jelzőrendszer tagja Jelzések száma
Közoktatási intézmény 312
Egészségügyi szolgáltató (védőnő) 25
Állampolgár 15
Rendőrség 8
Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltató
5
Önkormányzat, jegyző, gyámhivatal 2
Leggyakoribb problématípusokMegnevezés Kezelt problémák
számaGyermeknevelési 438Gyermekintézménybe való beilleszkedési nehézség
411
Magatartászavar, teljesítményzavar 342Szülők vagy a család életvitele 149Családi konfliktus 147Anyagi 141Szülői elhanyagolás 34Fogyatékosság, retardáció 31Szenvedélybetegség 25Családon belüli bántalmazás 10
Szakmai tevékenységek száma
Megnevezés Szakmai tevékenységek száma
Családlátogatás 815Segítő beszélgetés 538Információnyújtás 420Tanácsadás 349Pszichológiai tanácsadás 242Hivatalos ügyekben közreműködés
166
Jogi tanácsadás 124Adományozás 33Mediáció és konfliktuskezelés 28Közvetítés más szolgáltatásba
12
Gyermekjóléti Központ
15/1998 (IV.30.) NM rendelet 27§
A gyermekjóléti szolgáltatás megszervezhető különösen
a) önálló gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
b) közös igazgatású, többcélú intézményben önálló szakmai és szervezeti egységként működtetett gyermekjóléti szolgálat vagy központ működtetésével,
Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatási formák mindegyike társulás keretében is megszervezhető.
2012. január: Gyermekjóléti Központtá alakult, mellyel együtt járt speciális feladatok ellátása is.
Speciális feladatok
Alapfeladat a gyermekjóléti szolgáltatás biztosítása, ezen felül
a) utcai és lakótelepi szociális munka
b) kapcsolattartási ügyelet
c) kórházi szociális munka
d) készenléti szolgálat
Utcai és lakótelepi szociális munkaAz ellátás célja, célcsoport:
Olyan gyerekek és fiatalok felkutatása, akik szabadidejüket rendszeresen az utcán töltik, csellengő gyermekek speciális segítése.
Célja egyrészt a csellengés csökkentése, megszüntetése, másrészt a prevenció, továbbá a gyermekek beilleszkedésének, szabadidejük hasznos eltöltésének segítése.
Potenciális klienskör: csellengő gyermekek gyermekvédelmi szakellátásból kikerülő fiatalok gyermekvédelmi ellátórendszerből szökésben lévő fiatalok kolduló gyermekek, fiatalok egyéni vagy családi krízishelyzetben utcára kerülő gyermekek
Utcai és lakótelepi szociális munka
Utcai szociális munka céljából az alábbi területeken tevékenykedtek családgondozóink
Gyöngy Pláza területén Tesco áruház területe Buszpályaudvar Fő tér
Emellett a családlátogatás útvonalán is találkoztak olyan személyekkel, akik szociális megsegítést igényeltek.
2013. évi adatok
Családgondozóink 30 esetben végeztek utcai szociális munkát Gyöngyösön.
tanítási időben utcán csellengő gyermekek – okfeltárás, szülővel való kapcsolatfelvétel
Szakellátásból szökött kiskorú – Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ értesítése
felnőtt lakosok információkérése – tájékoztatás, időpont egyeztetés ismert kliensek – segítő beszélgetés
Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet évek óta biztosított, évről évre egyre nagyobb az igény a
szülők részéről.
Képzett mediátorok segítik a szülők konfliktusából adódó elmérgesedett helyzetben a gyermekek és családtagjaik kapcsolattartását.
A központ
semleges helyet
megfelelő szakmai háttérrel, tapasztalatokkal rendelkező munkatársakat biztosít
Feladata: bíróság által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása gyámhivatal által határozatban rögzített kapcsolattartás biztosítása az érintettek kezdeményezésére közvetítői (mediációs) eljárás biztosítása fokozatosság elvére épül
2013. évi adatok
2013-as évben 14 alkalommal mediátor kollégáink.
11 apai kapcsolattartás 3 nagyszülői kapcsolattartás
12 alkalommal az Gyermekjóléti Központba szabályozott kapcsolattartást előzte meg (Gyámhivatal 9 esetben, Bíróság 3 esetben)
2 alkalommal a szülők maguk kezdeményezték a gyermekláthatás szabályozása miatt
A kapcsolattartási ügyelet eredményei
2013. évben 6 család vett részt huzamosabb ideig kapcsolattartási ügyeletben.
Pozitív eredményt 2 családnál sikerült elérni Felügyelet nélkül is rendben zajlott a találkozás és végül
intézményen kívül is megvalósult a kapcsolattartás.
Sikertelenség okai: mire intézményünkbe kerül a kapcsolattartás, a felek közötti kapcsolat annyira megromlik, hogy ezt már nem tudják elvonatkoztatni a gyermekkel való kapcsolattól és a gyermek a köztük zajló játszmák eszközévé válik.
Készenléti szolgálattelefonszám: 06-30 699-3670
Célja: A Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben azonnali
segítség, tanácsadás, tájékoztatás nyújtása. Igénybe vehető az intézmény nyitvatartási idején túl minden nap 16. 00-tól, illetve 18.00-tól
8.00-ig, hétvégén, illetve ünnep és munkaszüneti napokon a nap bármely időpontjában.
Feladata: állandóan hívható, közismert mobiltelefonszám biztosítása telefonon történő tanácsadás, tájékoztatás; segítség mozgósítása; kapcsolatfelvétel olyan intézményekkel, szolgáltatókkal (rendőrség, kórház, családok átmeneti
otthona, anyaotthonok), akik krízishelyzet esetén azonnali, konkrét segítséget tudnak nyújtani.
Kórházi szociális munkaCélja: a kórházi szociális munka koordinátora kapcsolatot tart a kórházi szociális
munkással, annak érdekében, hogy az esetlegesen jelentkező problémás esetek mielőbb felszínre kerüljenek.
Jelzés, segítségkérés a Bugát Pál kórházból nem érkezett, csak budapesti és miskolci kórházakból.
1. A kórházi szociális munkás saját hatáskörben megoldja a felmerülő problémákat2. Azokat a gyerekeket, akikről jelzés érkezett, a fővárosi vagy miskolci kórházban kezeltek valamilyen speciális betegség miatt. Pl.: Miskolc: leukémiás gyermek – körny.tanulmány, családgondozás SOTE cukorbetegség miatt – folyamatos ellenőrzésre van szükség Vadaskert, Heim Pál gyermekosztálya – pszichológiai gondozást kértek
Gyermekek Átmeneti Gondozása
A KHSZK gyermekjóléti alapellátás keretén belül biztosítja a gyermekek átmeneti gondozását-nevelését mindazoknak a Heves Megye közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező, 3-18 éves korú gyermekeknek, akik átmenetileg ellátás és felügyelet nélkül marad, vagy elhelyezés hiányában ezek nélkül maradna, valamint, akinek ellátása a család életvezetési nehézségei miatt veszélyeztetett.
Cél: segítse a gyermek gondozásában, nevelésében akadályozott szülő gondoskodását. megelőzze a gyermek családjából történő kiemelését növelje a család megtartó erejét
Lehetőségek az átmeneti gondozás igénybevételére
1) A szülő közvetlenül keresi fel a Gyermekek Átmeneti Otthonát2) A Gyermekjóléti Központ közreműködésével történik az igénybevétel.3) Hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy, illetve magánszemély javaslatára,
illetve segítségével keresi fel az intézményt
A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart (6 hónappal meghosszabbítható).
A krízisben lévő családok gyermekei számára ideiglenesen pótolja a szülői gondoskodást úgy, hogy a szülői felügyeleti jog továbbra is megilleti a szülő.
Alapelvek
Prevenció és krízisintervenció Átmeneti jelleg Önkéntesség-motiváltság A probléma helyben történő megoldása Teljes körű ellátás Gyermek testi, értelmi, erkölcsi fejlődésének
támogatása
2013. évi adatok A Gyermekek Átmeneti Otthonát 6 gyöngyösi
lakóhellyel rendelkező gyermek vette igénybe az év folyamán.
Jellemzően családi konfliktusok miatt volt szükség a gyermekek otthonban történő elhelyezésére.
Eredmények: ha a családi konfliktusok olya mértékben nem is rendeződtek, a gyermekek testileg és mentálisan megerősödtek.
Családok Átmeneti Otthona
A felnőtt és a gyermek együttes ellátása során biztosítja a gyermek átmeneti gondozását és befogadja otthontalanná vált szüleit.
Heves Megye közigazgatási területén állandó lakóhellyel rendelkező szülő és gyermeke, válsághelyzetben lévő várandós anya helyezhető el.
Az átmeneti otthon pszichológiai, jogi, szociális és mentálhigiénés segítséget nyújt.
2013. évi adatok A 25 férőhelyes Családok Átmeneti Otthona 2013-ban is 100%-os
kihasználtsággal működött. A jelentkező családok esetében a Gyermekjóléti Központ készít javaslatot Az elmúlt évben 7 család került be az Otthonba (Gyöngyösről 3 család 7 gyermekkel - lakhatási és életvezetési problémák) 2013-ban 7 család elhelyezése szűnt meg (3 esetben rendeződött a
lakhatási krízis, 4 esetben lejárt a megállapodási idő) A kikerülő családok intézményen kívüli életét a Gyermekjóléti Központ
követi nyomon (kigondozás) 3 család 4 gyermekét védelembe vétel keretein belül gondozzuk 4 család számára alapellátást biztosítunk
Célkitűzések
Meghatározott eljárásrend kidolgozása a Gyermekjóléti Központ és az egyes jelzőrendszeri tagok közötti együttműködés javítása céljából.
A veszélyeztetettség jeleinek felismerését segítő anyagok eljuttatása egyes intézményekbe.
A speciális feladatok erősítése.
„Úgy érezzük, amit teszünk, csak csepp a tengerben,de enélkül a csepp nélkül sekélyebb lenne a tenger!” Teréz anya
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!