A Közlekedéstudományi Intézet hajózással kapcsolatos hazai és nemzetközi tevékenységéből

levonható tapasztalatok, az EU WATERBORNETP-ben végzett tevékenység

Dr. Pál Ernő

Közlekedésbiztonsági Szervezet Szakmai Napja 2008. április 9.

Siófok

TARTALOM

A KTI és a HAJÓZÁS

A BELVíZI HAJÓZÁS ELŐNYEI

ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ KIKÖTŐK

HAJÓZÁSI INFORMATIKAI FEJLESZTÉSEK

KÖVETKEZTETÉSEK

A KTI Kutatásszervezési és Fejlesztési Irodája 1989-ben az Országos Közforgalmú Kikötők fejlesztési koncepciójának kidolgozásával kapcsolódott be a hajózási kutatásokba.

Korábban Horvai Árpád a TRANSINNOV –nál foglalkozottDMR csatorna megnyitásának előkészítésével kapcsolatos fejlesztésekkel.

A KTI és a HAJÓZÁS

A KÖZUTI KÖZLEKEDÉS OKOZTA NEGATIV HATÁSOK

• Az egyes közlekedési módok teljesítményének egyenlőtlen növekedése miatt,

•

• tűrhetetlen közúti torlódások,

• aránytalanul nagy környezetszennyezés, egészségkárosítás és egyre több baleset fordul elő.

• Az áttérés a „raktározó” gazdaságról a „folyamatos” gazdaságra.

• A határok megszüntetése az „éppen időben” (just-in-time) és a „folyamatos készletezés” termelés kialakulását eredményezi.

• Különböző szállítási módok összekapcsolásával az intermodális szállítás kerül az előtérbe.

A KÖZLEKEDÉSI MUNKAMEGOSZTÁS ÁTRENDEZŐDÉSE

A BELVíZI HAJÓZÁS ELŐNYEI

Legkisebb felhasznált fajlagos energia

Legnagyobb fajlagos szállítási teljesítmény

Túlméretes, túlsúlyos rakományok viszonylag egyszerű szállítása

Az intermodális belvízi közlekedés piaci helyzetének javítására korszerű, gyors átrakó berendezésekkel felszerelt kikötőket kell kialakítani

• Létre kell hozni a jelentős kapacitással rendelkező szállítási módok integrációját az országos közforgalmú kikötőkben (OKK)

• Lehetővé kell tenni a rendszerek közötti műszaki harmonizációt és interoperabilitást, különösképpen a konténeres és RO-RO szállítás lehetőségeinek megteremtésével

INTERMODÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK

• Az EURÓPA TANÁCS göteborgi határozata az egyes közlekedési módok közötti teljesítményarányok megváltoztatását a fenntartható fejlődés központi kérdésévé tette.

• Az infrastrukturális beruházási politika segítségével előnyben kell részesíteni az intermodális, elsősorban trimodális műveletekre alkalmas kikötők, logisztikai központok megvalósítását.

A KÖZLEKEDÉSI MÓDOK EGYMÁSHOZ KAPCSOLÁSA

ORSZÁGOS KÖZFORGALMÚ KIKÖTŐK

A rendszerváltás előtti 22 fejlesztésre kijelölt kikötő helyett, 7 Országos Közforgalmú Kikötőt (OKK) jelöltünk ki központi fejlesztésre. Ezek közül a Dunán a következő 3 fejlesztése kiemelt feladat a közeli jövőben :

Győr-Gönyű,

Budapest-Csepel, Baja

Kikötői rakodás a Győr-Gönyű RO-RO terminálon

Forrás: Kikötő Rt.

A kikötő és fejlesztési területe

Forrás: Kikötő Rt.

Budapesti Kikötő Budapesti Kikötő Logisztikai Zrt. Konténer Logisztikai Zrt. Konténer

Terminál Kft.Terminál Kft.

Forrás: Somlóvári L.

Baja Országos Közforgalmú Kikötő Kft.

Forrás: Kikötő Rt.

Forrás: BOKK Kft.

Baja Ro-Ro Terminál

Forrás: BOKK Kft.

Bajai Kikötő

Áti Depo

Forrás: BOKK Kft.

A projekt célja; az európai RIS informatikai fejlesztések harmonizálása és magyarországi megvalósításának

demonstrációja volt.

A RIS rendszer működtetéséhez szükséges hardver és szoftver eszközöket, a gönyűi, budapesti, valamint a

bajai országos közforgalmú kikötőbe telepítettük.

Az IRIS projekt keretében folytatódó projekt feladata a vonatkozó EU direktívák alapján megvalósítani az

egységes folyami információs rendszert, a DMR vízi útrendszer és a magyar Dunaszakasz teljes hosszában.

. EU 5 COMPRIS PROJEKT

A folyami információs rendszer működtetéséhez szükségeselektronikus navigációs térkép (ENC)

A COMPRIS projekt keretében tervezett folyami információs rendszer

Forrás: VIA DONAU

Az RSOE által üzemeltetett Teszt Központ

Forrás: RSOE.

A Duna budapesti szakaszát felügyelő rendszer

A „Notices to Skippers” (hajósoknak szóló hirdetmények) aktuális információkat szolgáltat a

hajózási feltételekről.

A Nemzeti Közlekedési Hatóság bocsátja ki.

A „Tracking & Tracing” rendszer a RIS egyik legfontosabb szolgáltatása.

Ez a szolgáltatás biztosítja a hajók mozgásának követését, pillanatnyi sebességük és irányuk rögzítését.

A rendszerek működéséhez a hajókat un. AIS (Automatic Identification System) transzponderekkel

kell felszerelni.

A vízi út mentén kb. 30 km-ként és a kikötőkben un. stabil transzpondereket szükséges elhelyezni.

A WATERBORNETP

• 2003. decemberében a Tengerhajózási Fórumon (Maritime Industry 2003. decemberében a Tengerhajózási Fórumon (Maritime Industry Forum) határozták el a WATERBORNE (Advisory Council for Forum) határozták el a WATERBORNE (Advisory Council for Waterborne Transport Research) technológiai platform létrehozását. A Waterborne Transport Research) technológiai platform létrehozását. A T. P. 2005. január 25-én jött létre.T. P. 2005. január 25-én jött létre.

• A WATERBORNE célja az európai hajózás versenyképességének az A WATERBORNE célja az európai hajózás versenyképességének az elősegítése a kutatásokból származó tudásanyag hatékonyabb elősegítése a kutatásokból származó tudásanyag hatékonyabb felhasználásával, hálózatán keresztül annak szélesebb körű felhasználásával, hálózatán keresztül annak szélesebb körű megismertetésével.megismertetésével.

• Ez a platform ipar- vagy ágazat-centrikus, de tevékeny-ségébe bevonja Ez a platform ipar- vagy ágazat-centrikus, de tevékeny-ségébe bevonja a kutatási intézményeket, az EU tagállamait és azokat a befektetőket, a kutatási intézményeket, az EU tagállamait és azokat a befektetőket, akik fontosak a társadalom egésze számára.akik fontosak a társadalom egésze számára.

• A platform stratégia kutatási programját (Strategic Research Agenda) A platform stratégia kutatási programját (Strategic Research Agenda) 2006. végén jelentette meg.2006. végén jelentette meg.

Waterborne Transport and Operations Complex Value Chains and extensive know-how Synergies

Waterborne Transport and Operations Complex Value Chains and extensive know-how Synergies

Research

Shipbuilding

Equipment

OffshoreStructures

ConceptsDesign Cruise + Ferry

Operation

MerchantShipping

Inland Navigation

Supply +Services

OffshoreOperations

Fishing

Security OpsSurveillance

Research OpsAnti Pollution

TrafficManagement

Protection ofEnvironment

Ports

Waterways

Navigation Aids

Recycling

SurveillanceSystems

Front-End Construction Operation Support Life Cycle

Education

FloatingInfrastructure

RepairMaintenance

Dredging

Training

Software

Life CycleManagement

Engineering

Codes + Standards

IntegrationIntermodal Ops

Research

Shipbuilding

Equipment

OffshoreStructures

ConceptsDesign Cruise + Ferry

Operation

MerchantShipping

Inland Navigation

Supply +Services

OffshoreOperations

Fishing

Security OpsSurveillance

Research OpsAnti Pollution

TrafficManagement

Protection ofEnvironment

Ports

Waterways

Navigation Aids

Recycling

SurveillanceSystems

Front-End Construction Operation Support Life Cycle

Education

FloatingInfrastructure

RepairMaintenance

Dredging

Training

Software

Life CycleManagement

Engineering

Codes + Standards

IntegrationIntermodal Ops

A WATERBORNE TP arra épít, hogy a vízi A WATERBORNE TP arra épít, hogy a vízi közlekedés a leghatékonyabb, legtisztább és közlekedés a leghatékonyabb, legtisztább és legbiztonságosabb szállítási mód,legbiztonságosabb szállítási mód,

óriási mennyiségű áru nagy távolságra történő óriási mennyiségű áru nagy távolságra történő szállítására képes,szállítására képes,

a versenyképesség és növekedés szemszögéből a versenyképesség és növekedés szemszögéből vezető szerepet játszhat és megkönnyíti a vezető szerepet játszhat és megkönnyíti a globalizációt,globalizációt,

Európa vezető ágazata,a foglalkoztatás Európa vezető ágazata,a foglalkoztatás szempontjából kiemelkedő jelentőségű.szempontjából kiemelkedő jelentőségű.

Main Mission of the Technology Platform:

Medium- and Medium- and long term long term

visionvision

Where are we today?

Where do we want to be in 20XX?

How do we get there?

stakeholdersstakeholders

WATERBORNEStrategicResearchAgenda

Functional Structure of the platform:Reliable „Bottom up“-Structure for Definition of R&D Policy

Functional Structure of the platform:Reliable „Bottom up“-Structure for Definition of R&D Policy

[Chair] elected by General Assembly for 2 years

General Assembly

Decision body (1x per year):

Industry Leaders, EU-Commissioners, Ministers

Representatives of all Stakeholder‘ European Associations (directors level), all Member States (directors level), concerned EC-DGs (director or head of respective unit), European Parliament

Support Group Standing working group, prepares all decisions: R&D-Representatives of Associations + 2-3 elected Member States Representatives + European Commission & Parliament Representatives

Working Groups Addressing the Challenges on Expert Level: e.g. Waterborne Industry Competitiveness, Safety, Security, Short Sea Shipping, Offshore Technologies, Environmental Issues, Education and Training, New Financing Models for Mar. R&D

Mirror Group of

Member States

WATERBORNETP és A BIZTONSÁG

• A „Zero Accidents” azaz a nulla baleset célkitűzés a hajózás területén továbbra is kiváló munkát követel a szakma minden területén

• Ennek az ambíciózus célkitűzésnek a célja, hogy minimálisra csökkententse a balesetek kockázatát a vízi szállítás és operáció területén

KÖVETKEZTETÉS:

A WATERBORNETP stratégiai ajánlásai és az EU

kutatási projektek eredményei alapján megvalósuló

informatikai és egyéb technológiai fejlesztésekkel

biztosítható a magyar hajózási szektor

hatékony bekapcsolása az európai szállítási

rendszerekbe.

A FALKIRKI VÍZIKERÉKGlasgow-Edinburgh között 11 zsilipet váltott ki 24m

szintkülönbséget hidal át

Így is lehet hajózni

Köszönöm megtisztelő figyelmüket !

dr. PÁL Ernő

Tel.: +36-1-371 5945 Fax: +36-1-205 5927

email: pal@kti.hu