A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS

NAPJA

2015. június 4.

Törvényi háttér

A Nemzeti Összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának 90. évfordulójára emlékező, június 4-ére eső

nemzeti emléknap Magyarországon

2010. május 31-én iktatta törvénybe az Országgyűlés.

A törvényjavaslat elnevezése: „Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről.”

Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt, majd 2010. június 4-én hatályba is

lépett.

A törvény2010. évi XLV.

törvény

Magyarország vesztesen kerül ki az első világháborúból

(1914-1918) A győztes antant nagyhatalmak (Nagy-Britannia,

Franciaország, Egyesült Államok és Olaszország) szándéka az Osztrák-Magyar Monarchia hegemóniájának megszüntetése és nemzetállamok létrehozása

Sorra jöttek létre a nemzetiségek nemzeti tanácsai Károlyi-kormány Belgrádban egy Magyarország számára

rendkívül kedvezőtlen fegyverszüneti egyezményt volt kénytelen kötni

1919. január 18-án Versailles-ban megnyílt a világháborút lezáró békekonferencia, ekkor még csak a győztes államok részvételével

Történelmi háttérAz I. világháború

vége

A magyar küldöttséget csak 1920. januárjában hívták meg

a béketárgyalásokra. A delegáció január 7-én érkezett Párizsba, Apponyi Albert gróf vezetésével, Bethlen István és Teleki Pál grófokkal a soraiban.

Teleki Pál, nemzetközileg elismert földrajztudós azonban hiába vitte magával a híres, ún. vörös térképét, amely az 1910. évi népszámlálási adatok alapján a Kárpát-medence tényleges etnikai viszonyait ábrázolta

Teleki térképe 1:1000000 méretarányban készült, eredeti címe „Magyarország néprajzi térképe a népsűrűség alapján” volt, azonban a színhasználata miatt „Carte Rouge” (Vörös térkép) néven vonult be a történelembe. 

Trianon 1920. június 4.

A „Carte Rouge”

Trianon 1920. június 4.

Nagy-Trianon palota, La galerie des Cotelles

1920. június 4., délután 16 óra 30 perc. A kép közepén Apponyi Albert

gróf Apponyi Albert

1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon

palotában aláírták az első világháborút Magyarország számára lezáró békediktátumot, amelynek értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán részt vevő Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát elcsatolták.

Trianon 1920. június 4.

A „négy nagy” szabta meg a békefeltételeket: Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterelnök és Woodrow Wilson amerikai elnök.

A szerződést végül a lényegében erre kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá.

A szerződést az 1921. évi XXXIII. törvénycikkel iktatták be a magyar jogrendszerbe.

Trianon 1920. június 4.

Romániához kerül : Erdély, Partium, Bánság keleti része –

103 093 km², a Magyar Királyság 31,78%-a Csehszlovákiához kerül: Kárpátalja, Felvidék, Csallóköz –

61 633 km², a Magyar Királyság 18,9%-a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz kerül: Szerémség,

Drávaköz Bácska és a Bánság nyugati része, valamint a Muraköz és a Muravidék – 62 092 km², a Magyar Királyság 19,14%-a

Horvát-Szlavónország Független lesz; – 42 541 km², a Magyar Királyság 12,87%-a.

Ausztriához kerül : Burgerland – 3 965 km², a Magyar Királyság 1,22%-a. (Sopron a „hűség városa” – népszavazás)

Elcsatolt területek

Terület vesztesség: 282 870 km²-ről 92 963 km²-re csökkentLakosság vesztesség: 20 886 487 fős ország lakossága 7 615 117 főre esett vissza.

Trianon 1920. június 4.

„A budapesti templomokban ma délelőtt megkondultak a harangok, a gyártelepek megszólaltatták szirénáikat, és a borzongós őszies levegőben tovahömpölygő hanghullámok a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelentették: ma délután 4 óra 30 perckor írták alá Trianonban a magyar meghatalmazottak a békeokmányt. […]A város és az ország némán, méltóságteljesen, de komor daccal tüntetett az erőszakos béke ellen. Egész Budapest a gyászünnep hatása alatt állott. A mulatóhelyek zárva voltak, a vonatok, a kocsik megálltak, s a munkások letették a szerszámot néhány percre ezen a fekete pénteken. A nemzetgyűlés, a főváros tanácsa, az egyházak, a hazafias egyesületek és az idegen megszállás borzalmai elől ide menekült véreink impozáns módon fejezték ki tiltakozásukat a ránk kényszerített aktus ellen. […]Árpád fejedelem szobra előtt már fél kilenc óra tájban gyülekeztek a megszállott területek elüldözött magyarjai. Asszonyok, leányok, gyermekek jöttek el a hontalanná vált családfőkkel, hogy részt vegyenek a tragikus jelentőségő napon rendezett néma tüntetésen Őszi hangulatot árasztó eső verte a vagonlakók, menekültek és kiüldözöttek tömegét, és minduntalan hangzott a megjegyzés: »még az ég is velünk gyászol«. Az elszakított területek menekültjei hatalmas jelzőtáblák mögött csoportosultak. Kelet-Magyarország, Dél-Magyarország fiai álltak össze tömött négyes sorokban. Külön csoportba állottak a vagonlakók, és táblákat tartottak kezükben a következő felirattal: »Békés otthonából kiüldözött 12 000 vagonlakó tiltakozik a békeszerződés ellen.« Külön csoportba tömörültek az Unió zászlaja alatt az Erdélyi Magyar Székely Szövetség tagjai, valamint a menekült államvasúti alkalmazottak is. Fél tíz órakor indult el a tüntető menet az Árpád-szobor elől. A menet élén vitték az Erdélyi Otthon újonnan fölavatott zászlaját, majd egymás után következtek a különböző csoportok. Zajtalanul, némán, de méltóságteljesen demonstrálva haladt végig az eső verte Andrássy úton, melynek utcai közönsége nagy megilletődéssel és együttérzéssel nézte az igazán megrendítő felvonulást. […]”

A PESTI NAPLÓ TUDÓSÍTÁSAPesti Napló, 1920. június 5.

Forrás: Középiskolai történelmi atlasz

Forrás: Középiskolai történelmi atlasz

Forrás: Középiskolai történelmi atlasz

Elcsatolt területen élő magyarok (1990,

2001)

Forrás: Magyar kisebbségek a kutatások tükrében. Gyurgyík László URL: http://www.matud.iif.hu/05feb/03.html [Hozzáférés: 2015.06.02.]

A legtöbb országban lehetséges: Magyar nyelvű óvodák, iskolák,

gimnáziumok, egyetemek, főiskolák látogatása

Magyar nyelvű napi lapok, heti lapok, havi lapok, rádió és tv műsorok megtekintése

Magyar vonatkozású kulturális rendezvények látogatása

Saját anyanyelv használta Kettős állampolgárság

(2010. augusztus 20.)

Határon túli magyarok élete

A MAGYAR

Nyelv Kultúra Történelem Identitás ÁPOLÁSA

Mi a feladatunk?