Kommunikáció halálközelben - Rossz hír közlése

Dr. Muszbek KatalinMagyar Hospice Alapítvány

Budapest Hospice House

A gyógyító folyamat résztvevői

BETEG ORVOS

Beteg részére mit jelent az egészség elvesztése?

• Félelem, szorongás• Szerepváltozások • Veszteségek

F é l e l e m, s z o r o n g á s a betegségfolyamatban

Félelem a haláltól, haldoklástól szenvedéstől, fájdalomtól kezelésektől, mellékhatásoktól kiszolgáltatottságtól izolációtól személyzetelenségtől

Szerepváltozás, veszteségek

Elvesztése a fizikai és mentális képességeknek önbecsülésnek identitásnak női- ill. férfiszerepnek kapcsolatoknak őszinte kommunikációnak egzisztenckiális biztonságnak

A betegségre adott pszichés reakció

• kihívás - aktivitás, küzdelem• támadás - düh, agresszió• fenyegetettség - szorongás, félelem• veszteség - depresszió• Megbélyegzés - reménytelenség• fatalizmus - sztoikus elfogadás• elutasítás - tagadás, elfojtás

„De mit félnék ugyan, egy tű fokát sem ér életem s lelkem”

Shakepeare: Hamlet

Orvos helyzete a gyógyító folyamatban

Orvosképzés• mindent tudni -

objektív tudás• mindenkit meggyógyítani -

terápiás kudarc nem létezik• mindenkit szeretni-

pozitív érzések elvállalhatók - negatív érzések elfojtása

Idealizált orvos szerep

Elvárások• biztos tudás• szakmai kompetencia• gyakorlat• objektivitás• nyugodtság• tolerancia

Vágyaink• gyógyítás• hasznosság érzése• megbecsültség érzése• elégedettség érzése• bizalom,elfogadottság• „jó orvos” idea

fenntartása

„Kizökkent az idő, - ó kárhozat, hogy én születtem helyretolni azt”

Shakespeare: Hamlet

Realitás az orvos – beteg kapcsolatban

• Időnyomás – orvosok túlterheltsége• Képzetlenek a nehéz beteggel való

kommunikációban• Félelem a beteg érzelmi reakciójától és annak

kezelhetőségétől

Az orvos és a súlyos betegség

• A beteg az orvosban frusztráció érzetét kelti• Nem tudja meggyógyítani a beteget• Nem hasznos• Omnipotencia sérül

Sérülékenység és szorongás a betegágy mindkét oldalán

BETEG• Súlyos, életet

fenyegető betegség• gyógyulás

bizonytalan és milyen áron

• nő a szorongás, a félelem,kiszolgáltatott

• sérelem a betegség miatt

• Elégedetlenség

ORVOS• Az orvosudomány

lehetőségi korlátoltak

• gyógyítás sikertelen• elvárásoknak nem

tud megfelelni• tehetetlenség• omnipotenca sérül• Elkerülés

Frusztráció a betegágy mindkét oldalán

„Hárítsuk inkább a bajt, mely remegtet, mintsem remegjünk

az elhárítástól”

Shakespeare: Lear király

Mit nevezünk rossz hírnek?

Minden olyan hír ami a beteg szempontjából negatívan hat jelen állapotára és a jövőjére

• Krónikus, súlyos betegség diagnózisa, a betegség kiújulása• Súlyos mellékhatásokkal járó kezelések• Nagy költséggel járó kezelés

Törvényi háttér Magyarországon

Egészségügyi törvény, 1997:• A páciensnek joga van minden információhoz a

diagnózissal, prognózissal, kezelési lehetőségekkel kapcsolatban

• Az orvosnak kötelessége megosztani ezeket az információkat a beteg igényének megfelelően

• A beteg visszautasíthatja az információt• A beteg családtagjai csak a beteg beleegyezésével

kaphatnak információt•

Miért közöljük egyáltalán a rossz híreket?

• Felmérések szerint a betegek 50-80%-a igényli az őszinte és teljes informálást

• Partneri viszony segíti a döntéshozatalt (korábbi paternalista modellel szemben)

• Összhangolhatja a beteg döntéseit szándékaival, értékeivel

Szükséges a jó kommunikáció rossz hír esetén is:

A közlésünk módja befolyásolja:

• Milyen mértékben működik együtt a kezeléssel• Hogyan látja a jövőjét• Életminősége, lelki egészsége hogyan alakul• Megérti-e és képes-e alkalmazkodni hozzá• Bízhat-e az orvosában

A beteg elvárása a tájékoztatásban

• Legyen ideje a kérdéseit feltenni• Legyenek érthetőek számára az orvos által

használt szakkifejezések• Az orvos legyen jó szakember, őszinte,

figyeljen

A betegtájékoztatás / rossz hír közlésének lépései

1. Megfelelő előkészítés, helyzet, idő

2. Mérjük fel, hogy a beteg mennyit ért meg a betegségéből

3. Mérjük fel, hogy a beteg mennyit szeretne tudni

4. A betegtájékoztatás lépései

A betegtájékoztatás / rossz hír közlésének lépései

5. Adjunk időt a betegnek, hogy kifejezhesse érzéseit, aggodalmait

6. Figyeljünk a beteg reakcióira

7. Beszéljünk a beteggel a jövőről

8. Foglaljuk össze az elhangzottakat

1.Megfelelő előkészítés,helyzet, idő

• Nyugodt, zavartalan környezet biztosítása• A beteg döntsön, hogy jelen legyen-e más is a

beszélgetésen• Üljünk le, ezzel is jelezve, hogy van időnk

(szemmagasság)• Engedjük,hogy a beteg reagálhasson, hagyjunk

erre időt

2. Mérjük fel azt, hogy a beteg mennyit ért meg a betegségéből

• Célunk az, hogy kiderüljön, hogy a beteg hogyan látja saját betegségét (ez nem mindig felel

meg a valóságnak)• Lehetőségünk nyílik arra, hogy

o A téves információkat kijavítsuko A közlendőket ahhoz igazítsuk, amennyit a beteg

tud/érto A beteg által használt szavakkal közöljük a hírt

3. Mérjük fel azt, hogy a beteg mennyit szeretne tudni

• Kérdezzük meg, hogy mit szeretne tudni (diagnózis, kezelések, prognózis, stb)

• Soha ne adjunk több információt annál, mint amennyit a beteg kapni szeretne

• Ajánljuk fel a betegnek, hogy mondhat nemet is. A betegnek joga van a teljes informáltsághoz, de visszautasíthatja

4. Tájékoztatás lépései

• Az információt kisebb lépésekben közöljük, ellenőrizve, hogy a beteg tud-e követni minket. Ismételjünk.

• A beteg kérdéseire egyszerű kifejezésekkel feleljünk, kerüljük a szakzsargont

• Reális reményt kínáljunk fel• Hívjuk fel a figyelmet a nem-orvosi segítség (pl.

pszichológus) lehetőségére

5. Adjunk időt a betegnek arra, hogy kifejezhesse érzéseit, aggodalmait

• Derítsük ki azt, hogy a beteg hogyan értelmezi a diagnózist

• Engedjük a beteget ventillálni

6. Figyeljünk a beteg reakcióira…

• Készüljünk fel arra, hogy a beteget sokkolhatja a hír, sírhat, nem hiszi el, dühös, (intenzív érzésekre számítsunk)

• Figyeljünk a beteg nonverbális jelzéseire is,

6. …és a saját reakcióinkra

• Figyeljünk arra, hogy saját nonverbális jelzéseink lehetőleg összhangban legyenek a verbálisakkal

• Ne erőltessük a betegre az igazságot, ha ő a betegséget nem tartja végzetesnek

• Ne kezdjünk hosszas magyarázatokba, ha a beteg csak egyszerű kérdést tett fel

7. Beszéljünk a beteggel a jövőről

• A jövőre vonatkozó tervet lépésenként dolgozzuk ki

• Pontosan mondjuk meg a betegnek, hogy mikor találkozunk újra és akkor mi fog történni

• Közöljük a beteggel azt, hogy más orvos véleményét is kikérheti

8. Foglaljuk össze az elhangzottakat

• Ismételjük el a legfontosabb információkat• Hasznos lehet az írásba foglalt információ• Általában szükség van későbbi beszélgetésekre

a jobb megértés és a jobb együttműködés miatt

8. A jó orvos – beteg kapcsolat

Lehetőség:• Reális remények fenntartására • Negatív gondolatok pozitív átformálására• Bizalom megtartására

Negativ gondolatok pozitív átformálása

Negativ gondolatok

Haszontalan vagyok…

Mostanában mindig veszekszünk…

Jobb lenne, ha meghalnék…

A gondolatok pozitív átformálása (a beteg és nem a terapeuta által)Gyenge vagyok, de mindig elfelejtem, hogy alkalmazkodnom kell a betegségemhez

Sokat vitatkozunk, mert mindnyájan nagyon feszültek vagyunk

A betegségem nem gyógyítható, de még értékes hónapjaim lehetnek…

Negativ gondolatok pozitív átformálása

Negatív gondolatok

Az életem értelmetlen…

A családom nem törődik velem…

Már kertészkedni sem tudok…

A gondolatok pozitív átformálása (a beteg és nem a terapeuta által)Megváltozott az életem, de még vannak dolgok amit élvezhetek…

Sokszor kívánom, hogy a család törődjön többet velem, de amikor túl körülvesznek, zavar a sok hűhó

Bűntudatom van, hogy nem segítek otthon, de mindig elfelejtem, hogy milyen beteg vagyok…

Ajánlott irodalom

IPOS online tananyag

www.hospicehaz.hu

www. Ipos-society.org

Irodalom

• You, J.J., Fowler, R.A., Heyland, D.K., Canadian Researchers at the End of Life Network (2013) Just ask: discussing goals of care with patients in hospital with serious illness, Canadian Medical Journal, CMAJ 2013. DOI:10.1503 /cmaj.121274

• Clayton, J.M., Hancock, K.M., Butow, P.N., Tattersall M. H.N., Currow, D.C. (2007) Clinical practice guidelines for communicating prognosis and en-of-life issues with adults int he advanced stages of a life-limiting illness and their caregivers, The Medical Journal of Australia, 186(12): 76-108

Köszönöm a figyelmet