29
Kormányzásfonológia 2. Szótagelmélet

Kormányzásfonológia 2

  • Upload
    cuyler

  • View
    22

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Kormányzásfonológia 2. Szótagelmélet. A GP szótagelméletének alapvetései. Nincs kóda (szótagzárlat), mivel A konstituensek mindig elágazóak és a kóda nem tud elágazni, mivel a második hang mindig a következő szótag elejére fog kerülni. Nincs szótag ( σ ), mivel - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Kormányzásfonológia 2

Kormányzásfonológia 2.

Szótagelmélet

Page 2: Kormányzásfonológia 2

A GP szótagelméletének alapvetései

• Nincs kóda (szótagzárlat), mivel– A konstituensek mindig elágazóak és a kóda

nem tud elágazni, mivel a második hang mindig a következő szótag elejére fog kerülni.

• Nincs szótag (σ), mivel– Nincs olyan nyelvi folyamat, ami a szótagra,

mint konstituensre érzékeny volna– A kormányzás iránya nem megfelelő

Page 3: Kormányzásfonológia 2

A klasszikus GP konstituens-rendszere és a kormányzás (KLV90)

• Egy szótagösszetevő egy kormányzási tartomány, amiben a kormányzási kapcsolat– Szigorúan lokális (csak szomszédos elemek

között lép fel a megfelelő projekción)– Szigorúan direkcionális (mindig a fej

kormányoz) (-> balról-jobbra)

• Minden konstituens maximálisan bináris (Maximal Binarity Principle)

Page 4: Kormányzásfonológia 2

Mit jelent ez nekünk?

• Kilőve: a bal fej nem tudja kormányozni a jobb bővítményt(megsérti a szigorú lokalitást)

• Kilőve: ugyanez, csak vissza(megsérti a szigorú lokalitást)

• Kilőve: megsérti a szigorú direkcionalitást

Page 5: Kormányzásfonológia 2

Tehát

• A szillabikus konstituensek kimerítő listája a következő:

• (O és R nem áll össze szótaggá)

Page 6: Kormányzásfonológia 2

És még

• Ilyen rím nincs, mert hiába bináris, a szigorú lokalitás elvét megsérti

• (megjegyzés: ez az egyik alapvető probléma, amely mentén megszületik a GP 2.0)

Page 7: Kormányzásfonológia 2

A szonoritástól a hangkomplexitásig

• A régi elméletekben a hangokhoz szonoritást párosítottak, minél szonorúsabb a hang, annál hangosabb– Vegyük észre, hogy ez durván fonetikai alapú

megközelítés

• A GP-ben ezt az elemelmélet logikáját követve egy fonológiai alapú megközelítés váltja fel: a hangkomplexitás

• Egy hang minél több elemet tartalmaz, annál komplexebb lesz, annál nehezebb lesz kiejteni, és egyre kevésbé lesz szonorús

Page 8: Kormányzásfonológia 2

Hangkomplexitás, illusztráció

• szonoritási skála: mgh. > félmgh. > likvida > nazális > frikatíva > affrikáta ~ felpattanó

[t] = {R, h, H, ʔ} [d] = {R, h, L, ʔ}

[s] = {R, h, H} [z] = {R, h, L}

[r] = {R}

[l] = {R, ʔ}

[ʔ] = {ʔ}

[h] = {h}

[n] = {R, N}

Page 9: Kormányzásfonológia 2

Interkonstituens kormányzás

• Az interkonstituens (vagy összetevők közötti) kormányzás két szomszédos konstituens között fog létrejönni, a konstituens kormányzással ellentétes irányban (jobbról balra)

• A komplexebb elem kormányozza a kevésbé komplex elemet

• Ez jólformált szótag definícióját az emelkedő-csökkenő szonoritástól a csökkenő-emelkedő komplexitás felé mozdítja el

• Összetettségi feltétel: egy semleges hang kormányozhat egy másik hangot, ha annál összetettebb

Page 10: Kormányzásfonológia 2

Konstituens kormányzás, illusztráció

• a. onseten (kezdeten) belüli

• b. nucleuson (magon) belüli

• c. rímen belüli (a mag kormányozza a posztnukleáris tengelypozíciót [„kóda”])

Page 11: Kormányzásfonológia 2

Interkonstituens kormányzás, illusztráció

• a. a kezdet kormányozza az azt megelőző „kódát”

• b. a mag kormányozza a kezdetet

Page 12: Kormányzásfonológia 2

A jogosítás elve

• Egy tartományban a tartomány fején kívül minden pozíciónak jogosítja kell lennie.

• Nyitány jogosítás: egy nyitány fejét egy magpozíciónak kell jogosítania

• „Kóda”-jogosítás: egy posztnukleáris pozíciót („kódát”) egy kezdetnek kell jogosítania– > VC1C2 esetén C1 „kóda”, míg VC esetén C

kezdet lesz

Page 13: Kormányzásfonológia 2

Üres kategórák elve

• Noam Chomsky Empty Category Principle-je (ECP) az alapos (vagy szoros) kormányzásban nyilvánul meg (szintaxisból átemelve)

• Az alapos kormányzás szabályai:• α magpozíció alaposan kormányozza β

magpozíciót ha– α és β szomszédosak a megfelelő vetületen– α maga nincs jogosítva– α-t és β-t nem választja el kormányzási tartomány

Page 14: Kormányzásfonológia 2

Na de asznemmontad hogy van magjogosítás he!

• Akkor most mondom!• A nyelvekben parametrikusan jogosítva lehet a

tartomány végi üres mag (CVCVFEN)• Ezt végső üres magnak, vagy Final Empty

Nucleus-nak (FEN) nevezzük• Ez a FEN, mivel jogosított, alapos kormányzásra

képtelen• + az kezdetközi kormányzást tartalmazó

elméletekben a közrefogott N engedélyezett• + magic licencing (s+C, p-licencing)

Page 15: Kormányzásfonológia 2

PG és FEN, illusztráció

+ bokor, bokrot, bokorban

Page 16: Kormányzásfonológia 2

Szótagtípus paraméterek és fonotaktika

Page 17: Kormányzásfonológia 2

Nyelvi paraméterek realizációi

• pl. kötelező C kezdet a németben -> ʔ-betoldás V elé (hard attack)– pl. Achtung /ʔaxtʊŋ/

• szó eleji msh. torlódás elkerülése a spanyolban– pl. estudiar

Page 18: Kormányzásfonológia 2

Elemek és pozíciók viszonya

• Attól függően, hogy egy elem milyen pozícióra kapcsolódik, a kimeneti hang tulajdonságai változhatnak

• pl. Egy A elem magpozícióra kapcsolódva [a]-szerű hangként, míg nem-mag (mássalhangzós) pozícióra kapcsolódva [r]-szerű hangként realizálódik

Page 19: Kormányzásfonológia 2

A fonológia és morfológia viszonya

• szintetikus tartományok, pl. [A B]

• analitikus tartományok, pl. [[A][B]]

Felfogható úgy, hogy a szintetikus összetétel a hagyományos elméletek + jelének, az analitikus összetétel pedig a # jelnek felel meg (áttetsző-nem áttetsző disztinkció)

Page 20: Kormányzásfonológia 2

CVCV, mint az egyetlen szótagstruktúra

• Lowenstamm 1996: CV as the only syllable type

• Az alap állítás az, hogy akármelyik nyelv attól függetlenül, hogy templatikus, vagy sem, egyetlen szótagtípussal rendelkezik, ami egy mássalhangzós és egy magánhangzós pozícióból áll

Page 21: Kormányzásfonológia 2

CVCV, illusztráció

Az alapos kormányzás, és a tartományok végzik a dolgukat

Page 22: Kormányzásfonológia 2

A kóda újradefiniálása a CVCV-ben

• Ségéral & Scheer (1999) – The Coda Mirror• Kódaként interpretáljuk azt a C pozíciót, amelyet egy

üres V pozíció követ (szó végén és heteroszillabikus C előtt)

• Kóda-tükörként interpretáljuk azt a C pozíciót, amely előtt egy üres V pozíció van (szó elején és heteroszillabikus C után) (kormányozatlan és engedélyezett) (korm.-zatlan és engedélyezetlen)

• Intervokalikus (VCV) msh. = kormányozatlan és engedélyezetlen

• A kormányzást romboló, míg az engedélyezést építő erőként értelmezi

Page 23: Kormányzásfonológia 2

Kóda-tükör

Intervokalikus C

Kóda

Page 24: Kormányzásfonológia 2

Problémák a klasszikus GP-vel

• Nem képes az olyan jelenségeket leírni, mint a lenis msh-k által kiváltott nyúlás

• Az elemek kombinációs készsége még leszűkített állapotban is képes túlgenerálni

• Az elemek nem univerzálisak, egyes elemek pozícióra vannak korlátozva (pl. ʔ csak nem-nukleáris pozícióban), ami eléggé kilógni látszik a többi közül

Page 25: Kormányzásfonológia 2

Megoldás: GP 2.0

• Markus Pöchtrager 2006: The Stucture of Length

• Az elemek számát 4-re szűkíti, ami visszaszorítja a felesleges túlgenerálást

• A hangoknak a szintaxis frázisszerkezeteihez hasonló szerkezetet feltételez

• A zárat és a zörejt, elemek helyett strukturális konfigurációnak feltételezi

Page 26: Kormányzásfonológia 2

GP 2.0 illusztráció

Page 27: Kormányzásfonológia 2

GP 2.0 illusztráció

Page 28: Kormányzásfonológia 2

Források

• KLV90 (Kaye-Lowenstamm-Vergnaud: Constituent Structure and Govenment in Phonology (1990))

• Lowenstamm: CV as the only syllable type (1996)

• Ségéral & Scheer: The Coda Mirror (1999)• Balogné Bérces Katalin – Fonológia előadás

(PPKE-BTK, 2013 tavasz)• Markus Pöchtrager: The Structure of Length

(doktori disszertáció) (2006)

Page 29: Kormányzásfonológia 2

Köszönöm a figyelmet!