Kovacs_E_06_03

7/18/2019 Kovacs_E_06_03

http://slidepdf.com/reader/full/kovacse0603 1/15

KUTATÁS KÖZBEN

tünk ... a, mikor sötét volt és lementünk gyalog, lementünk az e l s ő e m e l e t r ő l az é t k e z ő eés ot t olyan ablakok voltak, rácsuk volt, de felül nyitva volt. Elég nehéz tornamutatvány

nyal az ember fölnyomta magát és akkor így át tudott ugrani. Há t ma már nem tudnámmegcsinálni már sok éve nem tudnám megcsinálni. Pokrócot tettünk - emlékszem - rá.És akkor leléptünk. És a szenzációs eset egyszer megtörtént hogy el lehetett néha menni

akik nagyon jól tanultak a gimnáziumban... k ü l ö n b ö z ő iskolákból voltak ugye gyerekek.

A v é g z ő s osztályból el lehetett menni az innsbrucki színházba. De hát akkor olyan volt,hogy azért i d ő e haza kellett jönni. Nem tudom ll-12-re otthon kellett lenni. És ültünk

egyszer. volt egyGasthaus és egy ilyen vörös hajú kocsmárosné volt, aki nagyon szeretett

bennünket és majdnem ingyen ott sörözgettünk esténként. nevetés) És kérem egyszerott ülünk buliból pizsamában voltunk és rajtunk volt egy, vagy m e l e g í t ő vagy rajtam pl.egy ballonkabát

volt.Emlékszem.

És ottülünk

négyen és egyszercsak nyílik

az ajtóés

bejönnek ezek a - hát mi akkor strébereknek hívtuk de hát most már máshogy látnám

bejön ez a három-négy stréber osztrák és gondolták hogy olyan merészek vagyunk bedo

bunk még egy sört És kérem szépen, megláttak bennünket. És akkor direkt demonstratív

mutattuk hogy mi pizsamában vagyunk és há t ezek nevetés közben) úgy megijedtek. Éshá t mondták hogy jézus, há t mi t csináltok itt? Hát mi minden este it t ülünkl Ezek úgy

megijedtek. Gondolták hogy ezek az ungarische Teufel, magyar ördögök ezek mindent

megtudtak úgyhogy ezek egy pillanat alatt leléptek. Lenyomták a sört és leléptek.A két egykori diák teljesen más habitusú ember, k ü l ö n b ö z ő gimnáziumokba jártak el

t é r ő pályát választottak és nem s ismerik egymást. M i n d k e t t ő j ü k életében fontos szerepe t játszik az a fél i lletve másfél év, amit az ausztriai magyar iskolákban töltöttek de az

interjú során semelyikük sem mesélt az iskoláról a k ü l s ő s z e m l é l ő számára is megragadó

történeteket. Talán az internátusok zárt világa is megnehezíti hogy a konkrét s z e r e p l ő kismerete nélkül át tudjuk élni a disszidens gimnazisták fiatalkori élményeit.

énárt ndrás

A gimnáziumi történelemtankönyvek tartalmi és szemléletiváltozásai 1945 és 1962 között

Az 1945 és az 1962 között k e l e t k e z ő gimnáziumi történelemtankönyvek tartalmi és szemléleti változásait nyomon k ö v e t ő e kérdéskört átfogó igénnyel feltáró kutatás tanulmány

napjainkig nem keletkezett.A szocialista tömb országaiban - így Magyarországon is - a legfontosabb társada

lomtudományi tantárgy a történelem volt. A történelem oktatása pedig központilag ell e n ő r z ö t t jóváhagyotttantervek és tankönyvek alapján mehetett csak végbe. Mivel a tan

könyvekarendszer önkifejezésének

fontos eszközeilettek ezért

amerev dogmatizmus

sematizmus ideológiai korlátok, sztereotipizálás, nagyfokú hiányosságok és elhallgatásokjellemezték, persze f ő k é n t az 1950-es évek gimnáziumi történelemtanítását. A tanköny

vek mind szakmailag mind politikai nyitottság szempontjából csak az 1980-as évek köz e p é t ő l változhattak alakulhattak teljes egészükben, de az 1960-as é v e k t ő l bizonyos fokú módosulás e l ő r e l é p é s volt é r z é k e l h e t ő a történelemtanításban.

l E témáról átfogó j e l l e g ű tanulmány nem született s a rendszerváltozás e l ő t t i történelemtanítás objektív

jellemzéséröl s csak alig akad írás. Ld. b ő v e b b e n Miklósi 1996, Dárdai 1996.

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

A reményteljes kezdet 1945-1948)

Az 1945 utáni periódus tankönyvtörténeti szempontból is) jól indult. Olvasmányos, elb e s z é l ő magyar történetek jelentek meg, melyek neves, fiatal, k e z d ő tudósok tollából lát

ta k napvilágot p1.: Kosáry Domokos, BendaKálmán, Ferenczy Endre . Az új igényeknek

próbált meg eleget tenni az ún. ideiglenes tankönyvsorozat, amely nagyon magas s z i n t űértékes tankönyveket produkált. 1945 e l ő t t de még az az t k ö v e t ő három évben, a magyar

és az egyetemes történelmet külön évfolyamokon tanították, s ez t a rendszert követte az

új, provizórikusnak nevezett sorozat is.

kötete, melyet Benda Kálmán neve fémjelzett, még az alsóbb gimnáziumi osztá

lyok számára íródott, de mivel a tankönyvsorozat szerves egységet alkotott, ezért ennek

bemutatása sem m e l l ő z h e t ő . E könyv a k e z d e t e k t ő l 1945-ig tekintette át Magyarországtörténetét, lényegre t ö r ő ö s s z e g z ő objektív módon. A rövidsége ellenére igen nagy kor

szakot foglalt össze a nem m e l l ő z v e olyan témaköröket sem, mint például A Kárpát-

medencefoidrajzi helyzete a honfoglalás e l ő t t vagy A kereszténységjélvétele. Kultúráról,

m ű v e l ő d é s r ő l nem sok szó eshetett a könyvben, de a társadalmi folyamatok, változások

összegzése több leckében is helyet kapott, de nem az osztályharc történelmi menetének

bemutatásaképpen, hanem az adott korszakot alátámasztva, színesítve.A j e l e n t ő s e b b ma

gyar államférfiakat kiemelte a könyv, Géza f e j e d e l e m r ő l és István királyról, mint a ma

gyar történelem legnagyobb forradalmárairól szólt, de nagy elismeréssel beszélt Bethlen

Gáborról, Kossuth Lajosról és Széchenyi Istvánról is.3

Hibák, nagy tévedések nemigen találhatók a könyvben, bár az igen szemet szúró kijelentés, hogy Károlyi Mihály minisz

terelnök vezetése alatt kikiáltották a Tanácsköztársaságot. 4 A könyv még valóban a népi

demokratizmus szellemét tükrözte, hiszen sem a Tanácsköztársaságot, sem a Horthy-kor

szakot nem méltatta, inkább hibáit emelte ki, a k é s ő b b i e k b e n felszabadulásként em

legetett eseményt pedig így összegezte: Miután az orosz hadsereg 1945 tavaszára meg-

tisztította a n é m e t e k t ő l és Szálasi csapataitól Magyarország területét, s Magyarország, ha

nagy áldozatok árán is, de független államként megkezdhette a nagy demokratikus át

alakulást. 5 E tankönyv - és ez a sorozat többi tagjára is igaz - tényanyagát tekintve ér

dekesnek mondható, de mindenfajta metodikai apparátust m e l l ő z ö t t . Hiányzott az ösz

szefoglalás, a szemléltetés ábrák, grafikonok, térképek , a kiemelés, a forrásanyag, azaz

a tanulást s e g í t ő módszerek.

A tankönyvsorozat második példányát Fischer Endre és Ferenczy Endre írta meg, s a

VilágtiJrténelem II. kötete az kortól a népvándorlások koráig és NagyKároly uralkodásá

nak i d ő s z a k á i g jutott e1. 6 A legterjedelmesebb, legrészletesebb a római történelem feldol

gozása, de az ókori kultúrák bemutatása pl.: zsidó) is sokrétü volt. Az ő s k o r t csak rövi

den, azókor, a k é s ő b b i történelemtanításban osztálytársadalomként nevezett formációját

2 Benda Kálmár. 1945) M,zgy,zrorszdg története. Az ő s k o r t ó l napjdinkig. A pulgdri iskolák II IV és a gimnáziu-

mok lll. osztálya szdmára. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat I.

3 Benda Kálmán 1945) M.zgyarorsz.ig története. Az ő s k o r t ó l napjainkig. A polgdriiskoLík I I ~ I V és a gimnáziu-

mok III. osZldlya számára. Budapest: Szikra. Ideiglenes történclemtankönyv sorozat L 19. o.

4 Benda Kálmán 1945) Mag),arorszdg története. Az óskortól napj.zinkig. A polgári iskolák I I ~ I V és a gimnáziu-

mok III. osztálya számánl. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat L 129. o.

5 Benda Kálmán 1945) M g) .1rorszdg története. Az ő s k o r t ó l napjainkig. A polg;Í1 i iskoLík II IV és a gimnáziu-

mok lll. osztálya számár . Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat L 133. o. A szöveg

ben a kiemelés t ő l ü n k származik.

6 Ferenczy Endre 1945) Világtiirténelem. Az ókor és középkor Nagy k,írolyig. A girrmdziumok IV, a líceumok ésgazdasági középiskolák l. Budapest: Szikra. Ideigler.es történelemtankönyv sorozat II.

Fischer Endre 1945) Az rfkor és kó zépkor Nag) Káro0 tg. A girmdziumok I V a Iíceumok és

gazdasági krfzépiskolákl. osztály szd7 11ár z. Budapest: Szikra. Ideiglenes t ö r t é n e l e m t a n k ő n y v sorozat III.

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

pedig egyáltalán nem taglalta a könyv. A tankönyv, az e l ő z ő h ö z hasonlóan szintén objektív tényanyagra épült, s sok, nem feltétlen a történelem körébe tartozó, de helytálló, érde

kes megállapítást is tartalmazott, például a g ö r ö g s é g r ő l : A külön dolgozó és gondolkozóészaki emberekkel szemben ez a nyilvános, közösségben lefolyó élet rányomja bélyegét agörögség minden életmegnyilvánulásaira, intézményére és alkotásaira. 7 Bár helyenként

olvashatók a könyvben olyan megfogalmazások, amelyek nem feltétlen az ókor fogalomkörébe tartoznak, nem oda i l l ő e k : megtudható, hogy Periklész korában Az athéni nemzeti

érzés... imperialista nagyhatalmi) célok felé tört és Róma A Földközi-tenger keleti medencéjének meghódításáért már tudatos hódítópolitikát folytatott imperializmus) . 8

A koraközépkortól a felvilágosult abszolutizmus koráig, tehát a XVIII. sz. elejéig töregyetemes történeti eseményeket foglalta magába a lll. kötet, melyet már Komjáthy

Miklós és Makkai Lászlós z e r z ő p á r o s

neve fémjelzett.9

A tankönyv a korszak hosszúságaellenére nemcsak a lényeges eseményeket Nagy Károlytól egészen N agy Péterig), hanema kultúra, a szellemi élet pl.: szerzetesrendek, humanizmus), a gazdaság f ő b b jegyeit istaglalta. A cím (Világtörténelem) ellenére javarészt Európa történelmével foglalkozott. Ahagyományosan e l ő t é r b e helyezett Nyugat-Európa történet mellett azonban nagy teret

szenteltek a s z e r z ő k Kelet-Európa, de még a Skandináv államok kialakulásának is. A tan

könyv haszonnal forgatható még napjainkban is, hiszen Beda V e n e r a b i l i s r ő l Torstensonról,

Francom Marsiliusról, Slutar Clausról napjainkban már csak egyetemi könyvek írnak. Atankönyv tényagát, felépítését tekintve nem kifogásolható, bár azért az a korszak, melyben keletkezett valamelyest rányomta bélyegét. Hiszen a hangzatos szólamok, példának

okáért Jézus Krisztus, akinek ajkáról hangzott el a legtökéletesebb szociális program ,

vagy a normannok, akik megalapították az izlandi demokratikus parasztköztársaságot ,

inkább az 1945 utáni magyar történelmet, mint a középkort idézték. l

Szintén egy s z e r z ő p á r o s készítette el a folytatást . Míg az e l ő z ő Világtörténelem a középkort és az Újvilág meghódításától számított újkort foglalta össze, addig a IV. kötet A.franciafor radalomtóla második világháború végéig t e r j e d ő eseményeket, azaz a legújabbkori

históriát követte nyomon. Csapodi Csaba és e r l á s z J e n ő könyve jellegét tekintve nem tért

el a sorozat többi tagjától, de a tárgyalt történelmi i d ő k közelsége, aktualitása, problema

tikus feldolgozása má r különbözött az e l ő z ő e k t ő l Ezért az alkotók könyvük l ő s z a v á b a nígy összegezték saját tankönyvírásuk és történelemszemléletük ars poeticáját : Haragés

kedvezés nélkül igyekeztünk e könyvben az 1789 utáni világ történetét megírni. Most, hogy

a második világháború apokaliptikus vihara végigszáguldott felettünk, sEurópának majd

minden népe temet és romokat takarít, úgy érezzük, különösképpen k ö t e l e z ő a történetírás

7 Fischer Endre 1945) zókor és középkor Nagy Kdrolyig. A girnndziurnok IV a liceurnok és gaz-szdmdra. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat III., 20. o.

8 Fischer Endre 1945) ViUgtörténelem. zókor és középkorNagy Kdrolyig. A girnndziurnok IV a líceurnok és gazdasdgi középiskoldk oszttílya szdmdra. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat III . 42. o.,

90 . o.9 KomjáthyMiklós Makkai László 1945) ViUgtörténelern. Nagy Kdro lytólaftarJliaforradalornig. A gimnd-

ziumok V, a l iceumok és gazd,zsdgi kiizépiJkoUk I osztdlya szdmdra. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyvsorozat IV

10 Komjáthy Miklós Makkai László 1945) Vildgtiirténelern. Nagy Kdrolytólaftanciaforradalomig. A girnnd

ziumok V, a l iceumok és gazdasdgi középiskoldk I osztdlya szdmdra. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat IV., 5 o., 45. o.

I I Csapodi Csaba Berlász J e n ő 1945) ViUgtörténelem. A jranciajórradalorntól napjainkig. A x;irnndziurnok

VI., a liceurnok ésg zcla l<Ígi középiJkoLík II. osztdlya szdrndra. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat V

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

f ő p a r a n c s o l a t a Ha gyermekeinkben a népek testvériségének tudatát akarjuk meggyöke

reztetni, és ilyen módon kívánunk elébe vágni egy újabb katasztrófa kibontakozásának,

történetoktatásunkban a legszigorúbb tárgyilagosságelvénekkell érvényt szereznünk. Meg

kell tanítanunk az utánunk j ö v ő nemzedéket, hogya fény és árnyék minden nép, az egész

emberiség történetében együtt jár. Nincsenek hibátlan nemzetek, mi sem vagyunk azok.

A mérték, amely szerint a népek cselekvését megítélhetjük, csak az igazság, az emberies

ség és a szabadság ö r ö k é r v é n y ű eszményei lehetnek. E l ő a d á s u n k b a n m e g é r t ő szemlélet

re, s szenvedélymentes szövegezésre törekedtünk. 12 Talán azóta sem fogalmazták meg a

fentebbi elveket, melyeket a hazai történelemtanításban alkalmazni kellett volna vagy

kellene még ma is), de az 1945 után alkotó történészek - ha csak néhány év erejéig - , de

megpróbáltak ebben a szellemben alkotni. Tet te ezt ez a tankönyv is, amely nemcsak a

nagyhatalmak pL USA, Nagy-Britannia, Franciaország),hanem - hihetetlen igényességgel- Spanyolország, Portugália, Görögország, Norvégia, Dánia, Finnország, Lettország,

Svájc, Japán, Kína, valamint a románok, szerbek, szlovákok, horvátok történelmét is meg

elevenítette a diákok számára. Mindezt olyan módszerrel, amelyet a s z e r z ő k az idézett be

v e z e t ő b e n hangsúlyoztak. A m ű v é s z e t e k irodalom, tudomány tárgyalása ugyan kimaradt

a t a n k ö n y v b ő l de a gazdaság szemléltetésétmár több, táblázatos adattal támasztotta alá

a könyv. Emellett, az írók apró b e t ű s egységekben, olvasmányos történeteket, illetve for

rásokat pL: az amerikai Függetlenséginyilatkozat, a francia Emberi és polgári jogok nyi

latkozata is belefoglaltak m ű v ü k b e A legújabbkor története azonban már az új eszmék,

ideológiák megjelenését is magával vonta , de a tankönyv az egyes történetfilozófiai kategóriákat, egy-egy felfogás ként - nem pedig ítélkezve, vagy példaként állítva -, s egyiket

sem k i t ű n t e t e t t módon tárta a tanulók elé. Szó esett tehátMarxról, E n g e l s r ő l Kommunista

Kiáltványról, de keresztény é r t é k r e n d r ő l s a kapitalizmus e l ő n y e i r ő l is: A felszabadult

szellem, az ö s s z e g y ű l t t ő k e és a szervezett munka még alig kezdte meg csodálatos, terem

e g y ü t t m ű k ö d é s é t Smégcsak c s e c s e m ő k o r u k a t élték a közép-európai nemzetállamok,

forrásai r o p p a n t m é r t é k ű friss e r ő k n e k s politikai támogatói a kapitalizmus n a g y s z e r űtávlatokat nyitó, mesés hatalmat vállalkozásainak. - írta a könyv.n

A sorozat V kötete már a gimnáziumok V osztálya számára azaz 16-17 éves diá

koknak íródott, Magyarország történelmét dolgozta fel az ő s k o r t ó l a szatmári békéig.

Kosáry Domokos nagy igényességgelmegírt munkája talán a legvékonyabb a kötetek kö

zött, de mégis részletes, é r d e k f e s z í t ő áttekintését nyújtotta az adott korszaknak.A Duna

medence múltja, az ő s h a z a e l m é l e t e k bemutatása, a honfoglalás törzseinek ismertetése, a

HármaskiJ nyv részletes elemzése, Bethlen Gábor alakjának és Erdély történetébenbetöltött

szerepének kiemelése mind-mind e l ő n y e i a tankönyvnek. Az említett példák természete

sen csak esetlegesek, s tovább sorolhatók a tankönyv pozitívumai, hiszen nagy hangsúlyt

fektetett az egyes korszakok népesedési, nemzetiségi, kulturális, társadalmi viszonyai

ra. Helyenként, elvétve ugyan , de f o r r á s é r t é k ű idézeteket is olvashatunk, Bölcs Leótól,

Burgio pápai nuncius tól, Zrínyi Miklóstól, Bornemissza P é t e r t ő l de István királytól is,

12 Csapodi Csaba B e r l á s z ] e n ő 1945) Világtörténelem. A francia/órrada omtó napjainkig. A gimnáziumok

VI .. a Iíreumok ésgazdasági középiskolák ll osztálya számára. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtan

könyv sorozat V., 3. o A szövegben a kiemelés t ő l ü n k származik.

3 Csapodi Csaba B e r l á s z ] e n ő 1945) Vitágtárténe em. A francia/órrada omtó napjainki; . A girm áziumok

VI., a Iíceumok ésgazdasági középiskolák f osztálya számám Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtan

könyv sorozat V., 95. o.

4Kosáry Domokos 1945) Magyarország tárténete. Az ő s o r t ó a szatmári békéig. A gimnáziumok VI/ ., a Üau-

mok ésgdzcfaJági középiskolák lJ . o. számárd. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozatVI.

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

amint az idegen n é p e k r ő l szól: Jóakarattal tápláld és tisztességgel tartsd ő k e t hogy szí

vesebben éljenek veled, mint másutt , hiszen - folytatódik az idézet - fegyvert és is

mereteket arma et documenta) hoznak az országba. s E kis s z ö v e g r é s z l e t b ő l is kiviláglik,hogy a s z e r z ő - történészi igényességgel-, több esetben is közli az egyes kifejezések latin

m e g f e l e l ő i t (pL: dei gratia rex , decrevimus , Admotiones , supra reformatione regni

nostri , regnicolae , una edamque nobilitas ), ezzel is alátámasztva az egyes korszakok

jellegét, de a könyv hitelességét úgyszintén.

Az ideiglenes tankönyvsorozat záródarabján Kosáry Domokos mellettMéreiGyula ne

ve is f e l t ű n t hiszen kettejük munkájaként született meg a Magyarország k é s ő b b i történe

té t tárgyaló könyv. 6 Méltó, igényes lezárása volt ez az egész tankönyvsorozatnak, amely

úgy tekintette végig hazánk történetét I 7 l I t ő l I94S-ig, hogy semmiféle aktualizálás t

nem engedettmeg magának. A helyenként idézetekkel tarkított (pl.: Türelmi rendeletb ő l

Deák F e r e n c t ő l vagy Károlyi Mihálytól) taneszköz inkább politika- és eseménytörténeti

áttekintés volt, de olyan témákkal, mint például a magyar területeken nemzetiségek

helyzete, formálódása minden korszakban kiemelten foglalkozott. Nagy pozitívuma volt

a könyvnek, hogy nem értékelt, minden i d ő s z a k r ó l e s e m é n y r ő l a leglényegesebb adato

ka t közölte (pl.: agrárszocializmus, Tanácsköztársaság, trianoni b é k e s z e r z ő d é s Horthy

korszak).

A fentebb elemzett sorozat könyvein kívül, egyéb - f ő k é n t felekezeti középfokú tan

intézmények által - kiadott történelemtankönyvek is napvilágot láttak, igaz csak rövid

i d ő r e . Ezek általános j e l l e m z ő jegye természetesen a mérsékelten vallásos, de objektív,

é r d e k l ő d é s t f e l k e l t ő jelleg, stílus volt. Ilyen volt Varga Zoltán, Iván János és Nádor J e n ők ü l ö n b ö z ő témájú tankönyve.

? Nádor J e n ő m ű v e a középkor és az újkor történeté t össze

gezte, s 896-tól tekintette végig teljesen szinkronban, mind az egyetemes, mind a magyar

történelem eseményeit. lS Nemcsak ebben volt egyedülálló, hanem abban is, hogy igen sok

olvasmányt, forrást és összefoglalásokat is tartalmazott e rövidke A szövegrészletek

s o k s z í n ű s é g e változatossága méltán felkelthette a diákok é r d e k l ő d é s é t hiszen többek

közt olvashattak idézeteket Guibert NogentJeruzsálem bevétele c Í m ű m ű v é b a lvlazna

Charta és az Aranybulla ellenállási záradékából, Luther Worms-i b e s z é d é b ő l de a francia

udvari é l e t r ő l is. Se református tankönyv szellemiségét mutatja az a történetírói hozzáál

lás is, amely a katolikus ellenreformációról képes volt ilyen szenvtelen, ítéletalkotás nél

küli módon megnyilvánulni: A reformáció gyors terjedése cselekvésre bírta a katolikus

egyház v e z e t ő i t . Arra törekedtek, hogy megszüntessék azokat a visszásságokat, melyek a

reformációt kiváltották, smegvalósítsák a már száz évvel e z e l ő t t is szükségesnek elismert

reformokat, és arra, hogy a reformáció térhódításait visszaszerezve Európa népeit kato-

Kosáry Domokos (1945) Magyarország története. Az ő s k o r t ó l a szatmári békéig. A gimnáziumok VJJ., a liau-

mok ésgazdasági középiskolák lll. o számára. Budapest: Szikra. Ideiglenes történelemtankönyv sorozat VI.,

43 . o.16 Kosáry Domokos Mérei Gyula (1945) Magyarországtö rfénetea szatmári b é k é t ő l napjainkig. Agimnázi-

umok VIII. , a liaumok gazdasági kiizépiskolák és a tanítóképziiintézet IV osztályaszámára. Budapest: Szikra.Ideiglenes történelemtankönyv sorozat VII.

17 Varga Zoltán 1946) MagYal országtiirténetea szatmári békéig. A gimnáziumok és leánygimnáziumok 7 osztá

lya számára. Debrecen: Városi Nyomda.

Varga Zoltán 1946) Magyamrszág tö rténete 2. A szatmári b é k é t ő l . Agimnáziumok és leánygimnáziumok 7 8.

o számára. Debrecen: Városi Nyomda.

8 Nádor Jenö 1946) A és újkor tárténete 896-1789-ig. A gimnázium osztálya

számár Debrecen áros Nyomda

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

likussá tegyél<. Egymásután több kiváló pápa igyekezett céltudatos munkával újra e r ő s s étenni a katolikus egyházat. 19

Iván János m ű v e is felekezeti tankönyvként, a Szent István Társulat kiadványa ként jelenhetett meg, de lényegében a tankönyv szemlélete, felépítése nem sokban különbözött a

Kosáry - Mérey s z e r z ő p á r o s m ű v é t ő P O Az eltérés pusztán annyiban állt, hogy az Iván-féle

könyv többet foglalkozott a barokk korszak vallási életével s említést tett olyan kifejezé

s e k r ő l mint Regnum Jvfarianum, vagy PatronaHungariae), és kissé talán megszépítette a

katolikus egyház szerepét a Horthy-korszakban. De a könyv a l a p v e t ő szemlélete k i t ű n i ka zárósoraiból is, amely igazából nemcsak a tankönyvíró, hanem egy nemzet lelkiállapo

tá t is tükrözte, 1945-ben: Azúj demokratikus Magyarország újjáépítésének még csak a

kezdetén vagyunk, s csak az alapkövet raktuk le. Dolgozzunk és tanuijunk, hogy Isten se

gítségével annyi keserves szenvedés és h ő s i áldozat után felépítsük a befelé szabad, kifeléfüggetlen demokratikus szociális jVfagyarországot, melynek békés otthonában a hon min

den polgára emberibb és magyarabb életet élhet. 2

A fordulat évének hatása a gimnáziumi tankönyvekre (1948-19 )

A bef elé szabad, kifeléfüggetlen Magyarorsztig - a bizakodás ellenére - nem valósult meg,

s ez t tükrözték a történelemtanításban lezajlott változások is. 1948 után - m e g d ö b b e n t őmódon nem kis-, hanem nagyfokú átalakulások következtek be, mind a történelem tan

anyagának összetételében, tematikájában, mind az egész történelemtanítás szemléletében.

A magyarországi történelemoktatás az élet t a n í t ó m e s t e r é b ő l a politikaszolgálóleányává vált. Leginkább persze a tantervek és a tankönyvek tükrözték ez t a lesújtó folyamatot,

amely az e r ő l t e t e t t aktualizálásokat, a kommunista egypártrendszert legitimáló történeti

tényeket, és a történelmi materializmust állította a középpontba.

Az egyetemes történelem kapcsán elmondható, hogy 1945 után a személyes t e t t e k r ő l a

formációk változásaira, az államrend, a társadalom és a gazdaság f e j l ő d é s é r e h e l y e z ő d ö t ta hangsúly, s a korábbinál kevesebb t é n y s z e r ű kronologikus elem került be a tananyagba.22

Megjelentek és relatíve nagy teret kaptak viszont új tematikai egységek, például a szláv

államok f e j l ő d é s e Kína története, a k ü l ö n b ö z ő elnyomott társadalmi rétegek felkelései

és a munkásmozgalom eseményei, szervezetei, programjai, melyek szinte alig voltak jelen az ezt m e g e l ő z ő korszakok történelmi tananyagában. A magyar történelem esetében

is a társadalmi formációk alakulásával és a népi e lemek harcaival kapcsolatos ismeretek

domináltak 1945 után (pl.: Dózsa György története, a Tanácsköztársaság vívmányai). A

hazai történelemtanítás ebben az i d ő s z a k b a n tehát a l a p v e t ő en három pillérre épült: a tör

ténelem marxista értelmezésére, az osztályharcos szemléletre, illetve a dolgozó nép törté

netének bemutatására. Átalakult a tananyag felosztása is: osztályban az ő s k ö z ö s s é g r ő lés az ókorról, II. osztályban a feudalizmus koráról, III. évfolyamon a kapitalizmus e l s őké t szakaszáról, a negyedikesek pedig az imperializmus és szocializmus i d ő s z a k á r ó l sze

rezhettek ismereteket a gimnáziumi történelemórákon.19 Nádor (1946) A középkor újkor története 896-1789·ig. A gimnázium leánygimnáziumok 5 osztálya

számára. Debrecen: Városi Nyomda., 117 o.

20 Iván János (1947) Magyarország története a szatmári békét/il napjainkig. A k tolikmgimnáziumok leánygim

náziurr ok 8 a íaumokés leánylíreurnok 4. Jzárná7 a Budapest: Szent István Társulat

21 Iván János (1947) Magyarország történetea szatmári békét/il napjainkig. A kütolikusgimnáziumok leánygim

náziurr ok 8 a líaumok és leányLíreumok 4 számára Budapest: Szent István Társulat 117 o. A s z e r z ő ki-

emelései.)

22 A t ő r t é n e l e m tananyagának változását - ugyan igen nagyvonalakban - mutatja be G ő n c z ő l n i k ő A tör

ténelem tananyagának változásüiMagyarországon z lmúlt száz évben c í m ű 1999-ben megjelent munkája.

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

Az 1950-ben gimnáziumok számára kiadott Tanterv a marxista-Ieninista koncepció

terméke volt, de ennél sokkal m e g t e r h e l ő volt, hogy a tanterv e r ő t e l j e s e n aktualizálta

is koncepcióját. Már ekkor megjelentek - csírájában ugyan - a tantárgyn e v e l ő

jellege, afelületes átpolitizálás az elsekélyesedés elleni tiltakozások e l s ő jelei, de a hatás még el

maradt. 23 Az 1950-es új, országosan egységes gimnáziumi történelemtanterv é l k i t ű z é s evolt: ...hogy a tanulóifjúságotNépköztársaságunk öntudatos fegyelmezett állampolgárá

vá, a dolgozó nép h ű s é g e s fiává, a szocializmus é p í t ő j é v é nevelje a közösség, a nép, a haza

önzetlen szolgálatának a munka szeretetének és megbecsülésének, a nemzeti független

ség, a dolgozók nemzetközi haszna érdekében való önfeláldozásának és bátorságának a

szellemében. 24 A tanterv kiadását k ö v e t ő e n minden középiskolai tanár megkapta az ún .

Módszertani levelet melyben a történelemtanítás célja így fogalmazódott meg: A történe

lemnek mint iskolai tantárgynak az a célja - ahogy aztKarcov a történelemtanítás mód

s z e r é r ő l írott munkájában megállapítja - hogyatanulók részére a történelmi ismeretnek

a megkívánt ... mennyiségét nyújtsa, hogy kifejlessze bennük a marxista-Ieninista világ

nézetet amely nélkül nem tudnak eligazodni a történelmi eseményekben. A történelem

tanítói fejtsék ki a tanulóknak és vezessék rá ő k e t a marxista értelmezésre, hogy k i f e j l ő d -jék bennük az állampolgári hazafias érzés, a haza iránti forró szeretet. 2SAzonban az egy

oldalúság a történelemtantárgy monolitikus jellege a levelet tovább olvasva - szintén

s z e m b e ö t l ő hiszen: A történelmet mint a politikai nevelés eszközét, úgy tudjuk valóban

jól felhasználni ha tanításunk gyakorlati eredményét részint a munkásosztály harcainak

eddigi eredményein részint a most folyó harc szakaszain mutatjuk be. A történelmet ak

kor tanítjuk pártosan, ha minden alkalmat helyesen használunk fel arra hogyaPártnakés a munkásosztálynak a társadalom megváltoztatásáért vívott harcát támogassuk. 26 A

harcos szemlélet, a hazafias nevelés az érzelemkeltés mellett e módszertani útmutató

meghirdette az elnyomók és a kizsákmányolók elleni g y ű l ö l e t r e nevelés elvét is, amely az

1960-as évekig, de még burkoltan évtizedekig része volt a hazai történetírásnak.

Az 1948 és 1950 között lezajlott szocialista fordulat a tankönyvírásban de a tankönyv

kiadás államosításában is egyaránt éreztette hatását. E célbóllétrehozták a z) - e l ő b bNemzeti majd - Tankönyvkiadó Vállalatot.27 Ilyen körülmények között jelentek meg a

k é s ő b b i gimnáziumi történelemkönyvek amelyek az e l s ő marxista-Ieninista s z e l l e m i s é g űtankönyvek lettek hazánkban. A marxista történelemtanítás alapfogalmairól pl.: társadalom t e r m e l ő e s z k ö z osztálytársadalom t e r m e l ő e r ő stb....) ugyan gondoskodtak ezek

a kiadványok de a metodikai apparátus teljesen háttérbe szorult. z e k b ő l a tankönyvek

hiányoztak az összefoglalások, képek, kérdések, rajzok, vázlatok, de ez az ideiglenes

tankönyvek esetében is hasonlóképpen volt. A korabeli értékelés - ezzel szemben - elé

gedetten mondhatta hogy e m ű v e k megjelenése véget vetett a zavaros, demokratikusmezbe öltöztetett történelemszemléletnek melyet a felszabadulás utáni e l s ő tankönyvekhirdettek .28

A marxista történeti periodizáció nem vetette el az ókor, középkor, újkor fogalmakat

tehát a tananyag felbontása is ezt követte - de az egyes korszakoknak társadalmi tartalmat

23 Ld. b ő v e b b e n Szebenyi Péter 1970) Felad ttok - módszerek - eszkózák. Visszapiffantás a hazai tárténelemt 1-nÍlás rmíftjára. Budapest: T a n k ő n y v k i a d ó 178-185.

Tanterv {l Z általános gimnázitunok Jzárnára. 1950 o

25 Módszertani leoéla történelem tanÍlásához az általános középiskolák számára. 1950 3.

6 Történelem. Módszertani lel elek. 1952 20. o.

27 Mészáros István 1989) A tankönyvkiadás tö rténete Magyarországon. Budapest: Tankönyvkiadó 127-162.

28 Bólyai Imréné 1951) Tankönyvbírálat. Kö zrlevelés 12, pp. 541-542

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

adott. A tankönyvek Marx, Lenin és Sztálin idézetek sokaságát tartalmazták, a történelmi

összefüggések, a világtörténelmi és földrajzi vonatkozások nem kaphattak hangsúlyt.

A marxista tankönyvek e l s ő példánya, amely e l s ő s gimnazisták számára készült, azkor és az ókor Egyiptom, Mezopotámia, Fönícia, India, Kína, Asszír ia , a zsidók, a gö

rögök és a rómaiak) történetét dolgozta fel. 9 Az ideiglenes tankönyvnek nevezett kiad

vány - amelyet éveldg használtak - s z e r z ő i Hahn István, Harmatta János, Szabó Árpádés TelegdiZsigmond voltak. Talánmég ez volt az egyetlen olyan könyv, amely mentes volt

a egyhangúságtól, de a tárgyalt korszakok történeté t pusztán az osztályharcok történe

tére redukálta. Az egyes osztályok tárgyalásánál érezhetö volt a sematizmus, és a túlzott

l e e g y s z e r ű s í t é s amely rabszolgák és rabszolgatartók, azaz kizsákmányolók és kizsákmá

nyoltak antagonisztikus ellentétét ismételgette, és az ókori államot, mint az osztályelnyo

más gépezetét jellemezte: Mindazokat, akik nem tartoztak az uralkodó osztály két legf e l s ő b b rétegéhez, a rómaiak hitvány embernek nevezték... azért, mertmunkából éltek,

márpedig a munkát az a római társadalom, amelynek egész uralkodó osztálya a rabszol

gák kizsákmányolásából élt, nem becsülte. 30 A tankönyv ugyan végigtekintette a legje

l e n t ő s e b b eseményeket, gazdaság- és kultúrtörténeti jelenségeket, s elvétve mindezeket

térképekkel is szemléltette, a tananyag aktualizálás a azonban nem maradhatott el. A

ideológusoktól f ő k é n t Sztálintól) ugyan mégcsak kevés idézet volt f e l l e l h e t ő a könyvben,

de amegfogalmazás tükrözte a korszak történelemtanításának elmaradhatatlan, didakti

kus s z í n e z e t ű kellékeit: Így mindenütt kialakult az osztálytársadalom, az a társadalom,

amelyben az emberekmár nem egyformák, hanem a gazdagoke r ő s z a k o s a b b a k

a magukjavára dolgoztatják, kizsákmányolják, elnyomják a lakosság többségét: a dolgozókat. A

történelem folyamán a kizsákmányolás és osztálytársadalom k ü l ö n b ö z ő formáival fogunktalálkozni: az ókori rabszolgatartó társadalmat a középkorban felváltja a feudalizmus, az

újkorban a kapitalizmus és csak a diadalmas Nagy Októberi Szocialista Forradalom vet

véget 1917-ben a föld egyhatodán a kizsákmányoláson alapuló osztálytársadalomnak. 31

Az 1951-ben megjelent tankönyv a nyugatrómai birodalom bukásával f e j e z ő d ö t t be, mígaz egyetemes történelmet feldolgozó második rész a feudalizmus virágkorával k e z d ő d ö t tEzt a hiátust csak 1954-ben sikerült betölteni, hiszen akkor készült el az Egyetemes tÓrté-nelem e l s ő részének k i e g é s z í t ő fejezete, amely a korai feudalizmust - germán államok, ke

leti, nyugati szlávok, Bizánc és az arab világ történetét - foglalta össze, vázlatosan. Ez a

kiegészítés Kulcsár Zsuzsanna és Székely György munkája volt, azé a s z e r z ő p á r o s é akik

az Egyetemes fijrténelem második részének is szellemi alkotói voltak, 1950-benYA feuda

lizmus virágkorát és bomlás át, valamint a kapitalizmus kialakulását v é g i g t e k i n t ő szin

té n ideiglenes tankönyvük mind Nyugat-, mind Kelet-Európa, még Dél-Európa f ő b bállamalakulatainak históriáját is bemutatta, a századtól a 7 századig. A könyv szak

mailag igényes is lehetett volna - még i d ő r e n d i táblázatot, illetve kultúra- és tudomány-

29 Hahn István

Harmattajános

Szabó Árpád

Telegdi Zsigmond 1951) Egyetemes történelem

részBudapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv)

30 Hahn István Harmattajános Szabó Árpád Telegdi Zsigmond 1951) Egyetemes történelem részBudapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv), 116. o

3 Hahn István Harmattajános Szabó Árpád Telegdi Zsigmond 1951) Egyetemes történelem részBudapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv), 12. o.

32 Kulcsár Zsuzsanna Székely György 1954) Egyetemes történelem rész A koraifeudalizmus az általánosgimnáziumok számára Budapest: Tankönyvkiadó.

33 Kulcsár Zsuzsanna Székely György I950) Egyetemes történelem J rész A középkor XI XVII. sz Az ál-t lános girnnáziumok 2 számár Budapest: Tankönyvkiadó Ideiglenes tankönyv

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

történetet is tartalmazott ha nem épültek volna be a k ö t e l e z ő elemek. Nagy hangsúlyt

kaptak a könyvben a k ü l ö n b ö z ő paraszti-, vagy népi mozgalmak pl.:Jacqueri, Wat 1]ler,

ciompók, Sztyepan Razin felkelései), illetve az egyház középkorban betöltött szerepénekszubjektív megítélése: Az egyház átvette az eretnekek tanításainak k ü l s ő s é g e i t , propagandáját, hogy ezzel kifogja a szelet a vitorlákból... De mindez csak látszat volt. E rendek

éppoly gonoszak voltak, mint a többi. , illetve: ... az egyház ma is e r ő s e n harcol a haladó

tudomány ellen, feleleveníti a régen szertefoszlott dajkamesét. De a marxista-Ieninista

alapon álló tudomány sikerrel veri vissza a reakció támadásait, és élén a Szovjetunió tu

dományával, minden eddigit felülmúló f e j l ő d é s t hoz az emberi m ű v e l t s é g történetében. 34Az aktualizálás és az ideológia más helyütt s megjelent a könyvben, nemcsak a Marx,

Engels, Lenin, Sztálin idézetekben, hanem egyes kifejezések használatában is, amelyek a

többi tankönyvben s v i s s z a t é r ő

toposzok lettelc. Példának okáért ilyen volt az ideológiai támasz , a t e r m e l ő e r ő k f e j l ő d é s e , a papok m ű v e l t s é g i egyeduralma , a munkásosz

tály harcos ünnepe , a dolgozó nép fogalmak többszöri említése, annak ellenére, hogya könyv témája a középkor volt.

Az 1640-es é v e k t ő l 1 8 7 1 i g t e r j e d ő eseményeket már Bellér Béla és Hanák Péter mun

kája volt hivatott a harmadikos gimnazisták elé tárui. 35 A tankönyv szellemiségében s

az t folytatta, amit a fentebbi kiadványok. Azonban ebben a kötetben már egyre inkább

fogyatkoztak az évszámok és a konkrétumok, s egyre többször lehetett olvasni a haladó

és reakciós e r ő k harcáról , az egyházi reakcióról , a kapitalista bérrabszolgaságról , a burzsoá köztársaságról , a harcos materializmusról és természetesen a munkásmozga

lom kialakulásáról, e l ő z m é n y e i r ő l , harcairól, t ö r t é n e t é r ő l . Nemcsak a munkásmozgalmak,

hanem az 1848-as forradalmak s kiemelt szerepet kaptak e könyvben. Smindemellett nem

maradhatott el a kapitalizmus és a szocializmus vívmányainak összehasonlítása - hideg

háborús szellemben. A tankönyv így ír t az amerikai Függetlenséginyilatkozat ismertetése

után: Az Amerikai EgyesültÁllamok ma a legreakciósabb állam. Az amerikai imperialis

tá k t ű z z e l - v a s s a l elfojtják a demokráciát saját országukban, a t ő l ü k f ü g g ő gyarmatokon

és a csa tlós országokban. Új háború t ű z c s ó v á i t gyújtogatják mindenütt , elnyomással éspusztulással fenyegetik a b é k e s z e r e t ő demokratikus népeket. Aljas fasiszta tevékenységükkellábbal tapossák saját tOrténelmük haladó hagyományait, e l s ő s o r b a n a 18. századi füg

getlenségi háború hagyományát. Annáljobban értékeljük mi, a szocialista országok dolgozóie hagyományokban mindazt ami az amerikai nép és az egész emberiség haladását szolgálta, aszabadság és demokrácia ügyét e l ő b b r e v i t t e . 0 6 A fejedelmi többesben való megnyilvánulás, aszocializmust, a Szovjetuniót és Sztálint t ö m j é n e z ő szólamok a könyv más fejezeteibenis elhangzottak: Agép a kapitalizmusban nem az emberi munka megkönnyítésének, az em

ber felszabadításának, hanem a dolgozók kizsákmányolásának és a profit nó velésének eszkiJ ze

lett...A proletárforradalommalfelszabadult dolgozó nép az ember szolgálatába állítja a gépet is

A mi szocialista ipamnk - ellentétben a kapitalista iparral - nem a dolgozók nyomorba

döntése, hanemjóléte alapján született meg és f e j l ő d i k . A mi iparunk a tó megek szabadságát,

jólétét és békéjét teremti meg, nem pediga dolgozók durva kizsákmányolását, mint a kapitalista

34 Kulcsár Zsuzsanna Székely György 1950) Egyetemes tó rténelem l rész A középkor. X1-XVJI. sz.) Az

általános gimnáziumok 2. o sz,imára. Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv , 25. o., 172. o As z e r z ő k kiemelése.)

35 Bellér Béla Hanák Péter 1951) Egyetemes történelem [[J. rész. Újkor. 1642-1871)Az általánosgimnáziu-

mok 3. o számára. Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv

36 Bellér Béla Hanák Péter 1951) Egyetemes történelem [JI rész. Újkor. 1642-1871)Az általánosgimnáziu-

mok 3. o számára. Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv , 42. o

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

Ezért e r ő n k e t nem kimélve, legjobb tuddsunk szerint meg{esdtett e r ő v e l kell dolgoznunkés m e z ő g a z d a s á g u n k fejlesztésén. 37Másutt pedig ez olvasható: Hatalmastörténel

mi példák, a Szovjetunió h o n v é d ő háborúi bizonyítják, hogy a szocialista hadsereg, a zseniális sztálini hadvezetés toronymagasan dl l minden imperialista hadseregjélett. Vagy napjaink

bizonysága, a koreai nép h ő s i h o n v é d ő háborúja tanúsítja, hogya hazdjdt v é d ő felszabadultnépfirradalmi hadseregévelszemben a l e g e r ő s e b b nek hirdetettimperialista hadszervezet is csúfiskudarcot vallott. 38 S hogy ezen megállapításokat a lelkes diák véletlenül se felejtse el, ezért

voltak a fentebb is látható kmziválások.

A legkritikusabb pont természetesen a legújabbkor története volt. Az Egyetemes to rté-

nelem IV. részének, Hanák Péter munkájának, az 1 8 7 1 - t ő l 19l8-ig t e r j e d ő eseményeket

kellett volna bemutatnia, de a könyv inkább frázisok, b r o s ú r a í z ű ideologikus szövegek

breviáriuma lett.39

A súlypontok a k ö v e t k e z ő eseményeken feküdtek: Párizsi Kommün,a munkásmozgalom, a szocialista Szovjetunió születése, a Nagy Októberi Szocialista

Forradalom d i c s ő í t é s e és - a könyv szerint - a rothadó kapitalizmus bemutatása, hi

szen: AzEgyesült Államok fináncbmzsoáziája vált fokozatosan a rothadó, halódó im

perializmus l e g f ő b b v é d e l m e z ő j é v é a forradalmi munkásmozgalom és a nemzeti felsza

badító harcok legádázabb ellenségévé. 4o A könyv tehát inkább a Szovjetunió, Lenin és

Sztálin heroizált története lett, s mindennek alátámasztásaként a még ajánlott, nem

éppen változatos irodalomjegyzéket is tartalmazott, s javasolta Kononov Igaz to rténetekL e n i n r ő l Patyomkin A diplomdcia tOrténete, Bmdzsálov Hogyan g y ő z d t t a Nagy Októberi

Szocialista Forradalomc í m ű m ű v e i t .

Az 1918 után történt eseményeket szintén az Egyetemes tO rténelem V rész címet v i s e l őde különálló kötetben m e g j e l e n ő prezentálta. A s z e r z ő ismét Hanák Péter volt, ak i

egészen 195ü-ig tekintette át a f ő b b vonulatokat. A f ő b b vonulatok pedig ugyanazok vol

tak, mint a fentebbi tankönyvekben, de a hangzatos szólamok, túlzások természetesen it tt e t ő z r e k . A munkásosztálycsodálatos ő n f e l á l d o z á s á r ó l a felszabadult dolgozók áldo

z a t k é s z s é g é r ő l a szovjet nép h ő s i harcáról , L e n i n r ő l a forradalom l á n g e l m é j é r ő l a

n a g y s z e r ű bolsevik partizáncsapatokról , az öntudatosdolgozókról , a bölcs sztálini

v e z e t é s r ő l az élenjáró szocialista iparról , a Szovjetunióanyagi j ó l é t é r ő l a trockis

ta-buharinista kémek és k á r t e v ő k bandájáról , az imperialisták fizetettü g y n ö k e i r ő la Tito-bandáról ,Zoja Koszmogyemszkajáról és Oleg Kosevojról igazán sokat lehetett

megtudni a k ö n y v b ő l . De a nemzetközi események, a diplomáciai kapcsolatok, az impe

rialista tömb országainak objektív bemutatása k i f e l e j t ő d ö t t a tananyagból, s a szovjet ipa

rosítás, illetve akirakatperek emberáldozatait és a dolgozó szovjet nép ínséges helyzetét

is elhallgatta a tankönyv, m e l y b ő l a negyedikes gimnazisták tanulhattak. Természetesen,

a hidegháború korszakában az ellenségkép beépítésével sztereotípiákat, e l ő í t é l e t e s s é g e t is

37 Bellér Béla Hanák Pérer (1951) Egyetemes tárténelem 111 rész. Újkor. (1642-1871) z általánosgirrmáziu

mok 3. o számára. Budapest: Tankönyvkiadó. (Ideiglenes tankönyv), 32. o.38 Bellér Béla 'HanákPéter (1951) Egyetemes tárténelem rész. Újkor. (1642-1871) z általánosgirrmáziu

mok 3 o számára. Budapest: Tankönyvkiadó. (Ideiglenes tankönyv), 66. o.

39 Hanák Péter (1950) Egyetemes tárténelem V rész. A legújabb kor tárténete. (1871-1918). Budapest:

Tankönyvkiadó

40 Hanák Péter (1950) Egyetemes tárténelem V rész. A legújabb kor tó·,·ténete. (1871-1918). Budapest:

Tankönyvkiadó, 93. o

4 Hanák Péter (1951) r-gyetemes történelem V rész. A legújabbkor története. (1918-1950). Budapest:Tankönyvkiadó (Megjegyzés: A könyvnek 1955-ben megjelent egy rövidített, de lényegében teljesen

ugyanazt tartalmazó változata Egyetemestörténelem V rész címen.)

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN <4

sugalltak e tankönyvekY A legtöbb e l ő í t é l e t e t az amerikaiak kapták, akiket a hatalom és

megszállás jegyében rüntettek fel. A német nép történelme kapcsán is a negatív ítéletek

zöme fogalmazódott meg; a második világháborúban betöltött szerep ésf e l e l ő s s é g

mellett azonban nem szóltak arról, hogy 1945 után Németország nyugati felében demokrati

kus jogrend, biztonság, nagyfokú fejlettség alakulhatott ki. E tankönyv - úgy t ű n t , hogy

még a korszakban is kissé t ú l l ő t t a célon - , hiszen a legtöbb bírálatot ez a könyv kapta,

mert a párt ideológiája elszakadni látszott a konkrét anyagtól, igaz azért is, mert többet

kellett volna foglalkoznia a s z e r z ő n e k a munkásmozgalommal.43

De a történelemoktatás helyzetét nehezítette az is, hogy az egyetemes és a magyar tör

ténelem ebben az i d ő s z a k b a n külön tankönyvekben jelent meg, míg az e l s ő s gimnazis

ták az Egyetemes történelem e l s ő részét tanulták, a másodikosok már két könyvet vehettek

kezükbe. Karácsonyi Béla, A magyar nép története c í m ű m ű v e volt hivatott bemutatni

Magyarország történeté t az ő s t á r s a d a l o m korától 1526-ig. A második és harmadik kö

te t - melyek ugyanezt a címet viselték - pedig a másodikosok és harmadikosok számára

szólt.44 A legvaskosabbra természetesen a harmadik rész, Lukács Lajos munkája sikerült,

amely 1 8 4 9 t ő I 1 9 5 0 i g foglalkozott a magyar történelemmel. Ezen könyvek is a rendszer

jegyeit hordozták a parasztság osztályharca , az uralkodóosztály frakcióharcai , a f a

lusi földközösségek , a Habsburg gyarmatosítás , a klerikális reakció , a Rajk banda

felszámolása , s ezekhez hasonló fogalmak voltak hivatottak alátámasztani az egyes kor

szakok marxista-Ieninista értelmezését. A legjobban a három kötet közül, talán a közép

Heckenast Gusztáv és Spira György munkája sikerült, amely valamelyest m e l l ő z t e a

sallangokat bár könyvük az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc Marx és

Engels által t ö r t é n ő értékelésével zárult), s igazán sok irodalmi idézettel pl.: Balassitól,

Tinóditól, Batsányitól, B e r z s e n y i t ő l , Vörösmartytól, Aranytól stb...) törte meg az egyhan

gúságot. A konkrétumok, évszámok, nevek a zárókötetben ritkultak meg leginkább, s a

tankönyv is Rákosi Mátyás d i c s ő í t é s é v e l zárta le mondanivalóját: A tartós békéért, a szo

cializmusértfolytatott további küzdelemben a magyar nép magabiztosan halad e l ő r e , élén

a magyar kommunistákkal, a magyar és nemzetközi mozgalom nagy harcos ával, Lenin és

Sztálin legjobb magyar tanítványával, Rákosi Mátyással. 45 1955-ben a Lukács Lajos-fé

le tankönyvet felváltotta Nagy Imréné, Kempelen Imre, Bellér Béla és Incze Miklós azo

nos címet v i s e l ő m ű v e amely tartalmilag nem sokban különbözött e l ő d j é t ő l . 46 Ugyanazta tematikus felosztást követte, ugyanazon vonulatokat emelte ki, s csak a Rákosi, Sztálin

idézeteket hagyta el. A szemléltetése is hasonlóképpen egysíkú volt, például csak egyet

len térképet tartalmazott, azt is Magyarország felszabadításáról .

42 Závodszky Géza 1996) Sztereotípiák, e l ő í t é l e t e k a tankönyvekben.Módszertani apok Történelem), l 2

pp. 31-34.

43 Bólyai Imréné 1951) Tankönyvbírálat. Közneve és, 12, pp. 541-542

44 Karácsonyi Béla 1951) A magyar nép története

rész. 1526-ig). Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenestankönyv),

Heckenast Gusztáv Spira György 1950) A magyar nép történeteII. rész. 1526-1849). Budapest:Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv)

Lukács Lajos 1951) A magYllr nép fiú-ténete III. rész. 1 8 4 9 - t ő l napjainkig). Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv)

45 Lukács Lajos 1951) A magyar nép történeteIII. rész. 1 8 4 9 - t ő l napjainkig). Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv). 298. o.

46 Nagy Imréné Kempelen Imre Bellér Béla Incze Miklós 1955) A mllgYllrnép történeteIII. r z á tll

iánv5,E,imn,ú:imnIV. o számáM. 1849-1948). Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv)

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

A gimnáziumi tankönyveknek ebben az i d ő s z a k b a n tehát két legfontosabb l l m z őa túlhangsúlyozás és az elhallgatás volt. A Szovjetunió története, a munkásosztály nem

zetközi harcának ismertetése és fontosságának tudatosítása, a függetlenségi és gyarmati felszabadító mozgalmak szerepének bemutatása mellet azonban sok dolog kimaradt

a tananyagból. Nem kerül t szóba a Vörös Hadsereg második világháborús atrocitása,

de a kite epítések tragédiája sem, é homályos közlések fedték a két világháború közti

Magyarország történetét is.

A tankönyvek szellemiségén nincsen semmi csodálkozni való, hiszen olyan kultúrpo

litika áll t a háttérben, amely a történelemtanítás kapcsán kijelentette: Hiányzik az igazi

érze emkeltés, a g y ű l l i l e t r e nevelés az e nyomással, a kizsákmányolással szemben ... A ma

terialista világnézet kialakítása nem történhet meg h rc nélkül, hanem csupán a burzsoá,

klerikális, idealista történclemfelfogás maradványai ellen vívott szívós küzdelem során.Igen e r ő t e l j e s e n kell harcolni a történelemórákon a szociáldemokrata, a nacionalista, Ide

rikális ideológia maradványai ellen. 47

A tanári módszertani kultúra a mélypontra került. A lényeg a tankönyvek anyagának

a leadása volt. A történelemkönyvek csak megtanulandó leckéket és néhány, jól meg

válogatott forrásszövegct tartalmaztak. Módszertani apparátusuk egyáltalán nem volt.

Ekkor vezették be az Alkotmánytani ismeretek tanítását, mely az e l s ő szocialista alkot

mányunkat bifiáztatta.

Bizonyos fokú változást az 1953. júniusi, illetve az 1954. márciusi párthatározat hozott

csak, miután az Oktatásügyi Minisztérium utasítást adott ki a lY. osztályos magyar- ésegyetemes történe emtankönyvek átdolgozására. Ez már az 1953/54-es tanévben megtör

tént, amikor f ő k é n t egyetemes történelmi é a munkásmozgalom-történeti részek kihagyá

sánál csökkentették a IV. osztály tananyagát. A kOzoktatás h e l y z e t é r ő l ésfeladatairól szóló,

1954-es párthatározat e l ő í r t a hogy az ... általános iskolák és az általános gimnáziumok

részére állandó j e l l e g ű és szervesen felépített tanterveket kell kidolgozni, és fokozatosan

bevezetni Biztosítani kell, hogy hosszú évekre szóló, magas színvonalú tankönyvek ke

rüljenek kiadásra, m i n d e n e k e l ő t t az a l a p v e t ő tant;Írgyakból (magyar, történelem, meny

nyiségtan, földrajz). 48 1954 után tehát a tartalmi és ideológiai s z ő t ö z é s e k mellett kissé

nagyobb hangsúlyh e l y e z ő d h e t e t t

a valós problémákra.A határozat jóval szélesebb perspektívákat nyitott a történelemtanítás e l ő t t a haladó ha

gyományok átfogóbb értelmezése, a nagy történelmi személyiségek kiemelése, a gazdaság-,

m ű v e l ő d é s és kultúrtörténet j e l e n t ő s é g é n e k hangsúlyozása arra serkentett, hogya taní

tás túllépjen az eddigi, m e g l e h e t ő s e n s e m a t i k u s kereteken, a múltat sokkal gazdagabban,

é l e t s z e r ű b b e n tárja a tanulók elé. Ennek egyik megnyilvánulása volt például a ké t neves

ókorkutató és tankönyvíró (Ferency Endre és Hahn István) cikke a TOrténelemtanításban,

melyben a modern tudományos kutatásokra, s az ókort bemutató tankönyv egyes részei

nek elavultságára (pl.: az Engels-féle periodizációra) hívták fe a figyelmet.49 Az elméle

ti tisztázással párhuzamosan lépések történtek a módszertani koncepció átalakításában

is, f ő k é n t a szemléltetésben é a forrásfeldolgozásban, melynek kapcsán Hanzó Lajos így

fogalmazott: Több országban már a film és a magnetofonszalag alkalmazása teszi vál

tozatossá és é r z é k e l h e t ő v é a történelmi múlt nem egy mozzanatát... Történelem-mód-

47 Csatáry Mária (1952) Történelemtanításunk helyzete é feladataí. Köznevelés, 22, pp. 682-683.; 23, pp.

707-708. A Magyar Dolgozók PArtj Központi V e z e t ő s é g é n e k J,alároz,zta közoklatAs h e l y z e t é r ő l ésf;·ladatairól. 1954, 97. o.

49 Ferenczy Endre (1955) Kiegészítések az ókori történelmi tankönyvhöz. TÖJ fénelemtanitAs, 4-5, pp. 106-112.Hahn István (1955) Megjegyzések az ókori történelmi tankönyvhöz. TörtblClemlanitás, 2-3, pp. 59-63.

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

szertanunk nagy ú t v e s z t ő j e az az állapot, hogy szaktárgyunk csaknem emlékezeti tudo

mánnyá színtelenedik. so

Az enyhülés évei: korszak, tankönyvek (1956-1 2)

Az 1956-os forradalom nagy cezúra volt nemzetünk életében, de bukása ellenére hatása

é r e z h e t ő volt és új l e h e t ő s é g e k e t hozott, a történelemtanításban is. A történelemtanítás

elméleti és gyakorlati e l ő r e n d ü l é s e folyamán dolgozták ki az új gimnáziumi tantervet,

1957/1958-ban. Ez a dokumentum még mindig a marxista-leninista történelem- és társa

dalomszemlélet megalapozójaként tüntette fel a történelmet, mint tantárgyat, de törvény

e r ő r e emelte az elért eredményeket is. Tananyagbeosztásában azonban háttérbe szorult

az egyetemes történelem, viszont nagy teret kapott a jelenkor történetének bemutatása.

Az új történelemtankönyvekre való igény -nagy viták, bírálatok formájában- már 1956

ban megfogalmazódott, de továbbra is nagy hangsúlyt kapott a szovjetminták követése,

az osztályharcos szemlélet fontosságának hangoztatása. Bár - f ő k é n t a 20 . század törté

nete kapcsán - a korszakban radikálisnak ható vélemény is elhangzott, Bellér Béla tollá

ból: azvolna a javaslatom, hogy ne ideológiai hanem tórténeti szempontú rendszerezést

adjon [ ti . a könyv], s ugyanúgy tárgyalja, az 1918-1939. közötti i d ő t a II. vh. küszöbéig,

valamennyi j e l e n t ő s e b b ország, s nem csupán a Szovjetunió történetét .51

A gimnáziumi t ö r t é n e l e m t a n k ö n y v e k r ő l tartott viták után, az 1957/1958-as tanterv

alapján megjelent új gimnáziumi tankönyvek má r sokkal rendszeresebbek és módszere

sebbek voltak, mint e l ő d e i k Bár az évek során át felhalmozódott problémák megoldá

sához, a k o r s z e r ű elvek érvényre juttatásához a történelemtanítás terén is alapos és átfogó

változtatásokra volt szükség. A reformmunkálatok 1959-ben k e z d ő d t e k s ezzel a törté

nelemtanítás új szakaszba lépett: megindulhatott a reform kidolgozás ának, megvitatásá

nak, elméleti és gyakorlati megvalósításának folyamata. Ennek egyik jeleként, a Magyar

Történelmi Társulat 1959. évi országos v á n d o r g y ű l é s e megfogalmazta a megújulás f ő b btartalmi t é n y e z ő j é t : a világtörténeti látásmódot, a történelem komplex értelmezését, és a

tudományos megalapozottságot. Egy olyan új felfogás körvonalazódott tehát, mely ma

gában rejtette a tematikai sémák elvetését is.

A történelemtanítás c é l k i t ű z é s e ugyan még mindig a politika által befolyásolt volt, de

a tananyag bizonyos m é r t é k ű korrekciója és a módszerek tekintetében is új koncepcióbontakozhatott ki. Így kerülhetett e l ő t é r b e a történelmi források fontossága, a középfo

kú oktatásban is, s jelenhetett meg Unger Mátyás, a történelem konkrét anyagára, ere

deti forrásokra é p í t ő Tórténelmifirrásfildolgozó órák a imnázium III. osztálya számára cí

m ű v eA változás eredményeként kiadásra került gimnáziumi tankönyvek tehát már tükröz

ték a fentebb vázolt nézeteket, újításokat. Hahn István r osztályosok számára készített

könyve 1957) részletes, igényes áttekintés ét nyújtotta az ő s k o r és az ókor történelmének,

szellemi m ű v e l t s é g é n e k m ű v é s z e t é n e k prezentálása nyomán.54 A kü1csínyt tekintve,

50 Hanzó Lajos 1958) Történelmi források középiskolai feldolgozásának kérdéséhez. Történelemtanítás l,pp. 25-28.

Waczulik Margit 1953) Történelemtanításunk két módszertani problémája. KDznevelés 15, pp. 357-358.

LakatosJános 1956) Vitatkozunk - vagyferdítünk? PeclagógiaiSzemle l-2, pp. 127-142.; 4. pp. 365-373.

LakatosJános 1957) Vitatkozunk - vagy ferdítünk? Peclagógiai Szemle l, pp. 58-6l.

52 Hinora Sándor 1958) Ankét a gimnáziumi t ö r t é n e l e m t a n k ö n y v e k r ő l Tijrténelemtanítás 4, pp. 9-13.

53 UngerMátyás 1958) A történelmijórrásjélclolgozó ó ák agirrmáziumok JII. osztálya számára. Budapest:T a n k ő n y v k i a d ó

54 Hahn István 1959) Történelem z általános imnázium osztálya számára. Budapest: Tankönyvkiadó.

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


. .KUTATÁS KÖZBEN

rögtön szembeötlenek a témába vágó képek, rajzok, táblázatok, térképek, s a könyvet zá

ró i d ő r e n d i áttekintés. E taneszköz pozitívumai - már a tartalmi részt tekintve - tovább

sorolhatók, hiszen az emberi nem kialakulásától kezdve a népvándorlások koráig mindenj e l e n t ő s e b b állomás, név, adat, évszám, fogalom felbukkant a könyvben. Mindezt pedig

- korlátozott számban ugyan -, de források tették élvezetesebbé: Hammurápi törvény

k ö n y v é b ő l Hérodosztól, Manu t ö r v é n y e i b ő l Lao-ce e l m é l k e d é s é b ő l Homérosz Iliászából

és Odüsszeiájából, Liviustól, Szolón k ö l t e m é n y é b ő l Diodórosztól, Augustus önéletraj

zából olvashatók hosszabb-rövidebb részletek. A forrásokból is k i t ű n i k a tananyag igen

s z é l e s k ö r ű szinte mindenre k i t e r j e d ő volta, többek között még Pannóniáról, s a k é s ő b b imagyar városokról is közölt leckét a tankönyv, s az egyes fejezetek végén összefoglalások

segítették a tanulást. A megfogalmazás, a szemlélet tekintetében sokat javult, e l ő d e i h e zképest a tankönyv, hiszen az egyetlen Engels idézeten kívül a vastechnikáról) nem találhatóak felesleges, az ideológiátfeltétlen t ü k r ö z ő szövegek. A könyv negatívuma viszont,

hogy az ókor történetét helyenként pusztán - még mindig - az osztálytársadalmak törté

netére s z ű k í t e t t e a s z e r z ő , pl.: ...az átalakulás az addig nagyjából egységes társadalmat

osztályokra tagolta: a rabszolgatartó arisztokráciára, a k ö z r e n d ű szegény) szabadokra és

a rabszolgákra , vagy Nagyobb eredményekre vezettekaz osztályharc fegyveres formái,

amelyek során a démosz az arisztokratákkal szemben korlátlan hatalommal r e n d e l k e z őönkényuralkodókat (türannoszokat) segített hatalomra - olvasható a könyvben.

A IL-os gimnazisták számára készült t ö r t é n e l e m t a n k ö n y v r ő l szintén az eredetiség, az

á t t e k i n t h e t ő s é gés a tudományos megalapozottságvolt elmondható.

Makkai Lászlóvé t ugyan sok bírálat érte, f ő k é n t terjedelme miatt , holott a könyvben több újdonság is

volt. Az ú j s z r ű s é e l ő s z ö r is abban állt, hogy egy könyv tárta a tanulók elé mind a magyar

k e z d e t e k t ő l I526-ig), mind az egyetemes történelmet (koraközépkortóI1640-ig), s igen

sok fejezet foglalkozott kultúr-, és technikatörténettel, i lletve a Kelet-Közép-Európai né

pek históriájával. A korszakhatárokból is k i t ű n h e t , h o g y a v i l á g t ö r t é n e l e m r ő l jóval több

leckében szólt, mint a magyarról 227 lap az egyetemes és 78 lap a magyar történelem).

Unger Mátyás osztályosok részére készített m ű v é r ő l ugyanazon j e l l e m z ő k elmond

hatók, mint a f e n t e b b i e k r ő l á t t e k i n t h e t ő , eredeti, tudományos megalapozottságú, szem

l é l t e t ő , de a könyv modernitásamár abban rejlett, hogya (kihajtható és egyéb) térképek,

ábrák mellett olvasmányok, szemelvények is f e l l e l h e t ő k voltak benne. A könyv az újkor

kezdetét, 1640-ben jelölte meg, a világ eseményeit - az angol forradalomtól az 1848-as for

radalmakig - követtevégig. Amagyar történelmet viszont 1526-tóltárgyalta, igenjó forrás

szövegekkel alátámasztva: ő s z e g ostromáról, Dselalzáde Mustafától, Bél Mátyástól, föl

desúri majorgazdálkodásról, a Bocskai szabadságharcról, ZrínyiMiklóstól, a Rákóczi sza

badságharcról, Berzeviczy G e r g e l y t ő l , Széchenyi Istvántól,WesselényiMiklóstól, Kölcsey

F e r e n c t ő l , Táncsics Mihálytól. A magyar történelemmel kapcsolatos idézetek sorát - s a

tankönyvet is - ugyan egy Marx és Engels szöveg zárta, mégis elmondható a kiválogatott

részek s o k r é t ű s é g e , színessége, amely egyben az anyag felépítését is szemlélteti. Az egye

temes történelem tárgyalása kapcsán még jobban é r z é k e l h e t ő k voltak az 1950-es, 1 0as kultúrpolitikai elvárások, hiszen az 1 7 8 9 - t ő I 1 8 4 8 - i g t e r j e d ő tananyagot f e l ö l e l ő rész

inkább a munkásmozgalom, és a szocialista nézetek története - Marx és Engels idézetek-

55 Hahn István 1959) Tiirténelem z általános imnázium osztálya számára Budapest: Tankönyvkiadó., 25. o

56 Hahn István 1959) Tárténelem z általánosginmázium osztálya számára Budapest: Tankönyvkiadó., 10.,47. o

57 Makkai László 1957) Történelem z általános imnázium osztálya számára Budapest: Tankönyvkiadó

58 UngerMátyás 1957) Történelem osztálya számára Budapest: Tankönyvkiadó

7/18/2019 Kovacs_E_06_03


KUTATÁS KÖZBEN

kel-, mintsem a világ eseményeit bemutató fejezet volt. A hangsúlyok tehát egyes leckék

kapcsán pl.: Magyarországosztrákgya rmat más-más elemre h e l y e z ő d t e k mint az ideigle

nestankönyvsorozat

1945 -1948 , de az 1948utáni történelemtankönyvekhez képest

is, deösszességében elmondható, hogy egy k o r s z e r ű tankönyv született ebben az i d ő s z k b nAz új- és legújabbkor története is új, de ideiglenesnek nevezett tankönyv formájában

tárult a negyedikes gimnazisták elé. Szamuely Tibor, Kis Aladár és Urbán Aladár

ve 1848-tól 1950-ig tárgyalta a korszak eseményeit, nemzetközi viszonyait. s A sematiz

must, egyhangúságot ugyan nem mindenütt sikerült még elkerülni, de a k ö n y v b ő l már

kimaradtak a Marx, Engels, Sztálin idézetek, azonban továbbra is a Szovjetunió törté

nete hangsúlyosabb volt, mint a többi európai nagyhatalom, illetve az USA históriája. A

könyvben még mindig központi szerepet kapott a nemzetközi munkásmozgalom,Kína és

a gyarmati felszabadító mozgalmak, de a személyi kultuszt, s a korábban heroizált sztálini

rendszert már elítélte a A személyi kultusz legkárosabb következményei a szocialis

ta törvényesség súlyos megsértései voltale A csalhatatlanság atmoszférájában meglazult

a párt e l l e n ő r z é s e a belbiztonsági szervek felett, amelyek az állam legfontosabb védeke

zési eszközeit képezik a proletárdiktatúra ellenségeivel szemben. 6o

Ezen ideiglenes tankönyv helyébe lépett 1960-ban SzamuelyTibor és Ránki György IV.

esek számára szóló történelemkönyve, amely mind a magyar, mind az egyetemes történel

met összefoglalta, 1848-tól. Az egyetemes történelmen belüla súlypontok ugyanott voltak,

mint az e l ő z ő tankönyv esetében, a magyar történelmen belül pedig a Tanácsköztársaság és

az 1945 utáni történelem kapott nagyobb terepet.A Horthy-korszaknak természetesen csak

az árnyoldalait emelte k i a tankönyv, s a m ű kifejezései is sokban hasonlitottak az 1950-es

évek elejének tankönyveiére. Továbbra is a kapitalista kizsákmányolás , az uralkodó osz

tály terrorjának fokozódása , az osztályelnyomás , a tömegekégbekiáltó nyomora , az osz

tályharcon alapuló forradalmi elmélet , a munka h ő s e i toposzok, s a Szovjetunió, mint a

béke élenjáró követe jelenhetett meg a diákok tudatában. Nagy i d ő s z a k o t kellett tehát e

könyvnek áttekinteni, s az összefoglalások, i d ő r e n d i táblázatok helyenként segíthették ata

nulást, sok megtörtént esemény nem úgy és nem indokoltan került e m ű e sem.

Az 1962-es új tantervi munkálatok már a nagyobb fokú változtatás jegyében zajlottak, s

a történelemtanításban a tények megtanulása mellett a történelmi korszakok megelevení

tése, a t ö r v é n y s z e r ű s é g e k felismertetése is lényeges c é l k i t ű z é s lett. Az 1962-ben kiadott újtanterv utasítása kimondta: A gimnáziumi történelemtanítás feladata, hogy konkrét tan

anyag alapján bemutassa és az a l a p v e t ő t ö r v é n y s z e r ű s é g e k feltárása útján megértesse azt a

történelmi folyamatot, amely az egyetemes és a magyarországi f e j l ő d é s f ő b b l é p c s ő f o k a i nkeresztül s z ü k s é g s z e r ű e n vezetett el a jelenkorhoz és utat mutat a kommunista j ö v ő b e . 6 2Tehát míg a módszerekben már a teljes feloldódás volt é r e z h e t ő addig a történelemta n í-

tás c é l k i t ű z é s e továbbra is kommunista s z e l l e m i s é g ű maradt.

Kovács m ő k e

59 Szamuely Tibor Kis Aladár Urbán Aladár 1957) Tö yténetem a gimnáziumok IV. osztálya számám

Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv

60 SzamuelyTibor Kis Aladár Urbán Aladár 1957) Történetem agimnáziumok IV. osztálya számára.

Budapest: Tankönyvkiadó. Ideiglenes tankönyv

Szamuely Tibor Ránki György 1960) Történetem záltalánosgúrmáziumok

Budapest: Tankönyvkiadó

62 Tanterv utasítás gúnnáziumokszámára. 1962,23. o.

Documents

Kovacs_E_06_03