Külgazdasági stratégia és szomszédaink

Komárom, 2010. Április 27.

A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai

• Az áru- és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika fő kérdése tehát: kivel kereskedjünk, milyen súlypontokat alakítsunk ki?

• Az export növelés fontos feltétele a termelésbővítés, amelyhez beruházásokra, tőkére, külföldi működőtőkére van szükség. Milyen módon tudjuk ösztönözni a működőtőke beáramlást?

• Milyen külgazdasági érdekérvényesítési lehetőségeink vannak? Hogyan tudjuk ezeket felhasználni stratégiai céljaink elérése érdekében?

• A külgazdasági eszköz- és intézmény rendszer az EU csatlakozás után átalakult. Megfelel-e a jelenlegi intézményrendszer az átalakuló külgazdasági stratégiának?

• Az exportösztönzés multilaterális megállapodásokban (GATT/WTO, OECD) kodifikált eszközei milyen mozgásteret adnak a gazdaságirányításnak? Milyen eszközök maradtak nemzeti hatáskörben, hogyan tudjuk ezeket saját érdekünkben jól felhasználni?

A magyar külgazdasági stratégia súlypontképzési elvei

• Meg kell próbálni növelni az értékesítést azon régiókban, ahol jelentős a magyar kereskedelmi passzívum.

• További erőfeszítéseket kell tenni azon országokban, ahol jelenleg is aktívum van.

• Célszerű a magasabb növekedési ütemű országokkal építeni a kapcsolatokat, abban a reményben, hogy gyors növekedésük húzóerőt jelent a kapcsolatainkban.

• Új piacokat kell találni (fejleszteni) az EU külkapcsolati megállapodásainak figyelembe vételével. A lehetőségek felmérése után ki kell használni a szabadkereskedelmi és preferenciális megállapodások adta lehetőségeket.

• Bővíteni, javítani kell a kapcsolatokat azon európai országokkal, amelyek közép-hosszú távon az EU tagjaivá válhatnak. Ez rövid távon is előnyös lehet, de közép-hosszú távon a már piacon levő szereplőknek feltétlenül jó lesz.

A magyar külgazdasági stratégia prioritásai

• Európai Unió – egységes belső piac• Balkán (mint régió)• Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna)• Ázsia néhány országa (Kína, Japán, Dél-

Korea, India)• Észak-Amerika (USA)

Magyarország külkereskedelme 2003-2009

Kapcsolataink történetisége

• Osztrák_Magyar Monarchia – szoros gazdasági kapcsolat

• A két világháború között Magyarország és szomszédai között a kapcsolat feszültséggel teli

• 1949 után a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok színtere a KGST

Kapcsolataink történetisége 1.

• 1988-ig KGST dominancia, de ez sugaras integráció volt szomszédokkal alacsony szintű kapcsolat

• A szomszédok súlya a külkereskedelmünkben kb. 12%

• De ebből Ausztria 7-8% – fontos konvertibilis partner (termelési eszköz, fogyasztási cikk beszerzés)

Kapcsolataink történetisége 2.

• 1993-tól KKEu-i regionális integráció – CEFTA – amely kereskedelemteremtő, és –terelő hatással is bír

• Nő a szomszéd országok súlya a külker-ben• De: negatív a külkereskedelmi mérleg• 2003-ra a szomszédok súlya 17%-ra nő • De: ennek fele Ausztria, másik fele a többi

szomszéd

Kapcsolataink történetisége 3.

• 2004-től aktív a mérleg a szomszédokkal• De: eleinte a forgalom dinamikája a szomszédokkal

alacsonyabb, mint néhány fejlett EU taggal (GB, F, Holl), ill. néhány EU-n kívüli országgal (Kína, Oroszország)

• 2006-tól újra nő a szomszédok súlya, nagyobb lesz, mint korábban volt

• Fontos partnerszerkezeti változás: Ausztria súlya csökken, míg Románia és Szlovákia növeli forgalmát

Magyar külkereskedelmi forgalom, és ebből a szomszédok

Magyarország és szomszédai közötti kereskedelem 2003-2009

Kapcsolataink történetisége 4.

• Főbb változások az exportban:1. Összkivitelünk 20-21%-a a szomszéd

országokba irányul2. Minden szomszéd súlya meghaladja az 1%-ot3. Románia válik a legfontosabb export-

partnerré (csak Németország előzi meg)4. Szlovákiába is többet exportálunk mint

Ausztriába

Export a szomszéd országokba

Kapcsolataink történetisége 5.

• Főbb változások az importban:1. Az importban a szomszédok súlya kb. 15%2. A legfontosabb importpartner továbbra is

Ausztria, de súlya csökkenő tendenciájú3. Szlovákia és Románia dinamikusabban

növeli hazánkba irányuló forgalmát4. A többi szomszéd nem éri el az 1%-ot!

Import a szomszéd országokból

A külföldön befektetett magyar működő tőke állománya

A magyar tőke területi megoszlása

• Az ezredfordulóig a tőke mozgások kb. fele-fele arányban irányultak a szomszédos országokba, és az EU-ba

• 2001 után a tőkemozgás fő célterületévé a környező kelet-közép-európai országok váltak: Szlovákia, Horvátország, Románia, Szerbia, Ukrajna, (a nyelvi, kulturális, történelmi gyökerek fontossága)

• De fontos irány Bulgária, Macedónia, Montenegró, Oroszország

A magyar tőkeexport potenciális előnyei

• A magyar gazdaságpolitika támogatja a hazai cégek regionális nemzetközi vállalattá válását, mert a terjeszkedés intenzívebbé teszi a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat, lehetővé teszi a magyar kivitel növelését. A célországok piacai közvetlenül elérhetővé válnak az üzleti pozíciók javulásával.

• A hazai költségszint növekedés a termelés kihelyezésre kényszeríti a vállalatokat, és a magas bérigényű termelést alacsonyabb bérszínvonalú országba helyezik át. Ez versenyképességet javít.

• Új piaci lehetőségek nyílnak meg (értékesítés növelés), és a hatékonysági, tőkemegtérülési mutatók is javulnak.

• A határokon átnyúló vállalatközi kooperáció fejlesztése mindkét oldal szereplőinek segítség.

• Javítja a határainkon túl élő magyar nemzetiség gazdasági lehetőségeit is.

• A KKV-k számára növekedési lehetőséget biztosít (pl. a határmenti együttműködések keretében).

Miért éppen a szomszéd-országok?

Mert megfelel az elveknek:- Az elmúlt években komoly kereskedelmi mérleg

aktívumunk volt az országokkal- Gazdasági növekedésük üteme meghaladja a magyart- 4 ország EU tagállam, 3 potenciális EU tag - A nem EU-tagok közül kettőnek (Horvátország, Szerbia)

van szabadkereskedelmi megállapodása a közösséggel- Ukrajna a legnagyobb szomszédunk, nagy piaci

lehetőséggel

A szomszéd országokban rejlő lehetőségek

Export– Összhangban áll az

exportdiverzifikációs célokkal– Magyar áruexport átrendeződik

(az export növekedésének dinamikája az EU15-ben csökken, az EU-n kívül és főleg a balkáni régióban növekszik)

– Olyan területek ahol új és tartós pozíciókat lehet szerezni

– Kis és közepes vállalkozások egy részének a szomszédos országok jelentik az elérhető külső piacot

Tőkekivitel– A kis- és középvállalkozások

számára: a környező országok /500 km/

– Hazai nagyvállalatok számára: elsődlegesen Közép és Kelet-Európa (hangsúlyosan Dél-kelet Európa) – felvásárlások, „regionális multivá” alakulás.

– Lehetséges egyéb befektetési terep: a földrajzilag távolabb eső országok:Oroszország és a volt szovjet tagállamok, illetve Délkelet-Ázsia (különösen Kína, India és az ún. kistigrisek).

A szomszéd országokban rejlő lehetőségek

• Piac ismerete• Hasonló kultúra és infrastruktúra• A privatizációs lehetőségek ismerete• A magyar tőkekivitel egy jelentős része itt

összpontosul• A korábbi CEFTA tagság adta lehetőségek• Különös figyelem Délkelet Európának

– EU csatlakozási törekvések– Szerbia-Oroszország szabadkereskedelmi megállapodás (út az

orosz piacra)– Törökország-Szerbia szabadkereskedelmi egyezmény

Balkáni régió és Ukrajna által kínált lehetőségek

• Alacsony költségszint, alacsony bérszínvonal• Magas munkanélküliség• Relatíve képzett munkások• Dinamikusan javuló gazdasági környezet• Folyamatosan növekvő kereskedelem és tőkekivitel• Piac (CEFTA, orosz piac)• Privatizációs lehetőségek• Befektetés ösztönző intézkedések • Nyitottság, egyenlő elbánás a külföldiekkel is• Külföldi tulajdon védelme• Reformok (kedvezményes adókulcsok: társasági adó alacsony

szintje, cégalapítás egyszerűsödése)• Privatizációs lehetőségek a térségben

A fő irányok összegzéseGazdasági célok

• Magyar export dinamizálása • Tőkekihelyezés• Privatizációban való részvétel• Infrastrukturális

fejlesztésekbe való bekapcsolódás: Magyarország a nemzetközi útvonalak metszéspontjában

• Uniós források bevonása közös projektekhez

• A határon átnyúló együttműködés erősítése

Politikai célok• A régióhoz kapcsolódó

politikai és gazdasági kockázat csökkent az elmúlt időben

• Nyugat Európa a Balkán felé fordult

• A balkáni országok és Ukrajna euro atlanti integrációjának előmozdítása: Magyarország közvetítő lehet ebben

• Magyar részvétellel működő integrációs együttműködések

A szomszéd országok növekvő lehetőségeket kínálnak a magyar fejlődésnek

• A jelen kapcsolatokban esetenként a múlt visszatérésének lehetünk tanúi: a korábbi kapcsolatok újraélednek, a zavaró hatások csökkennek.

• A múlt öröksége azonban negatív hatásokat is tartalmazhat.

• A történelmi megbékélés, a kölcsönös megismerés és megértés a gazdasági és politikai kapcsolatokban a jövő záloga.

-Köszönöm a figyelmet