Kusztor Adél: Rurális terek Európában

MIT JELENT A „RURALITÁS”?

- FALUSIAS?

- VIDÉKI?

- NEM-VÁROSI?

- ELMARADOTT?

- ÉRINTETLEN?

Ruralitás: egy adott helyen és időben megfigyelhető, a falvakra jellemző térbeli és társadalmi tulajdonságok összessége (KOMPLEX)

Rurális térség: olyan tágabb értelemben vett belterület vagy part menti vidék, amely – beleértve a falvakat és a kisebb városokat is – gazdaságilag és szociálisan egységes egészet alkot a környező rurális térséggel, és ahol a városi térségekhez viszonyítva számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja, és ahol a terület nagyobb részét mezőgazdasági, erdőgazdasági, természetvédelmi és kikapcsolódási célokra használják.(Rurális Térségek Európai Chartája, 1996.)

A vidék általános jellemzői• Mezőgazdaság - stratégiai ágazat • Agrárszektor visszahúzódása, de nélkülözhetetlen pillér

– GDP-ből való részesedés csökken• Diverzifikáció megjelenése• KKV alacsony száma vidéken• Falusi turizmus – kiegészítő jövedelem• Infrastruktúra: átgondolatlan fejlesztések, közlekedés –

elérhetőség• Kistérségi szerveződések, kistérségek, kistérségi szint• Differenciált vidék

Vidék definíció - EUROSTAT

• - „sűrűn lakott területek”: egymással határos önkormányzatok (települések) csoportja, melyek mindegyike 500 fő/km2-nél magasabb népsűrűségű, s a terület népességszáma minimálisan 50 ezer fő,

• - a „köztes (átmeneti) kategória”, ahol a szomszédos települések mindegyikének a népsűrűsége nagyobb, mint 100 fő/km2, és közvetlen nem kapcsolódnak a sűrűn lakott területekhez, és a terület népessége minimum 50 ezer fő, vagy a sűrűn lakott területhez kapcsolódik.

• - a „ritkán lakott területek”, a települések azon csoportja, melyek az előző kettőhöz nem sorolható.

Vidék: OECD definíció Gazdasági Együttműködési

és Fejlesztési Szervezet

• a helyi települési (közösségi) szintre (NUTS5) vonatkozóan: azok a területek (települések) tekinthetők rurálisnak, ahol a népsűrűség 150 fő/km²-nél alacsonyabb. A regionális (területi) szinten - ami alatt ebben az esetben főleg a NUTS3 szintet kell érteni, az OECD 3 térségi típust különböztet meg a térség ruralitási fokát illetően, azaz, hogy a régió népessége milyen mértékben él rurális közösségekben, illetve településekben.

Ennek alapján 3 csoportot különít el: • - „kétséget kizáróan vidéki területek”, ahol a vidéki népesség 50%-a

él rurális településeken, • - „jellegzetesen vidéki területek”, ahol a népesség 15-50% között

van a nem városi népesség aránya, • - „kétséget kizáróan urbánus területek”, ahol a népesség több mint

85%-a városi lakos

• NUTS (Nomenclature des Unités Territoriales Statistiques) az EU-ban érvényes területi statisztikai osztályozási rendszer, melyet az EUROSTAT állapított meg.

Nagy-Britannia (Rural White Paper 2000)

• életképes vidék (living countryside): virágzó rurális helyi közösségek és a magas színvonalú közszolgáltatások hozzáférhetősége biztosított,

• tevékeny vidék (working countryside): sokoldalú gazdaság magas és stabil foglalkoztatottsági szinttel,

• védett vidék (protected countryside): ahol a környezet védelmét és fenntarthatóságát fokozzák az élvezhetőség érdekében,

• „vibráló” vidék (vibrant countryside): a jövője a saját kezében van.

„A romániai vidékfejlesztés Zöld Kartája”

(1998) • Rurális térség kategóriába:2685 község,

ezek a községek területi önkormányzatok. (Romániában 12 751 falu tartozik 2685 területi önkormányzathoz, ezek a községek, s ezeket tekintik rurális térségnek.

• Létezik 346 falu, mely városi önkormányzathoz tartozik, amelyek már nem esnek bele a rurális kategóriába.

Franciaország

• A rurális tér definíciójának elsődleges kritériuma szerint rurális közösségeknek tekinthetők azok a közösségek, melyek nem tartoznak városi agglomerációkhoz, és lakosságszámuk 2000 fő, a beépítésre vonatkozóan pedig olyan beépítésű terület, ahol a házak közötti távolság nem meghaladja a 200 métert

• 36 565 település létezik, mely 89%-a 2000 lakosnál kisebb falusi település.

• a kis- és középméretű települések közössége: 3500 és 50000 fő között van, s nincs 15000 főt meghaladó lakosságszámú városa vagy városi magja

Svédország

Svéd Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatal (Swedish National Rural Development Agency): elérhetőség és beépítettség kritériumok

• ún. beépített területek (built-up areas): olyan térségek, közösségek, melyeknek a lakosságszáma meghaladja a 3000 főt, (7 mill)

• azok a rurális térségek, melyek e sűrűbben lakott térség szomszédságában helyezkednek el, 45 perces, személygépkocsira megállapított ingázási időn belül,

• ritkán lakott rurális térségek, melyek a 45 perces ingázási időn kívül esnek. (200 000)

Finnország• „kölcsönhatásban lévő területek (a városokhoz közel fekvő rurális

területek): nagyvárosok közelsége - foglalkoztatásra, helyi piacot nyújt a vállalkozások számára.

• A vidéki magterületek: gazdasági alapjuk egyrészt a mező- és erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó termelés, másrészt sokoldalú egyéb tevékenység is. Már messzebb esnek a nagyvárosoktól, és a közepes méretű centrumoktól is, de léteznek a centrumtelepüléseik erős önkormányzatokkal.

• A ritkán lakott vidéki területek: halmozódó problémáik vannak, nincs lehetőségük a foglalkoztatásra, vagy egyáltalán helyi piacot létrehozni, mivel nagyon távol esnek a urbánus centrumoktól. Gazdasági struktúrájuk egyoldalú. Finnország keleti és északi részén találhatók, ahol az erdő- és mezőgazdasági szektor természeti feltételei egyre szűkülnek, és az önkormányzatok csökkenő gazdasági forrásai szűkre szabják a fejlesztési lehetőségeiket

Vidéki/Rurális definíció - Magyarország

Magyarországon a rurális térre és településre vonatkozó legelfogadottabb definíció:

• - rurális/vidéki, települések azok, amely városi státussal nem rendelkeznek, vagy bár rendelkeznek városi státussal, de lakónépessége 10 ezer főnél kevesebb,

• - vidéki jellegűnek nevezzük az olyan térséget (kistérséget), ahol a vidéki településeken élő lakónépesség aránya több mint 15%

az ország területének 80%-a vidékies térség, az ország lakosságának 50%-a él ezeken a területeken

Vidék kritériumai (Magyarországon)

• A vidék fogalmának meghatározására 5 feltétel:

• Az aktív keresőknek legalább 20%-a a mezőgazdaságban dolgozott 1990-ben.

• Ezer lakosra legalább 120 őstermelő jut. • A la kos ságnak legalább a fele 120 fő/km2

népsűrűség alatti településen lakik. • A népsűrűség kisebb, mint 80 fő/km2. • 1996-ban az 1960-as lakosságszámnak csak

legfeljebb 92,0%-a él a térségben.

Magyarország vidéki területei

• Az ország 96%-a vidéki térség, ahol a népesség 74,5%-a él.

• „kétséget kizáróan vidéki területek”-en él a népesség 31,3%-a, mely z ország területének 58,3%-át teszi ki.

Ez az EU15-ök átlagánál 9,7%-kal több.

3. RURÁLIS ÁTRENDEZŐDÉS

- A MEZŐGAZDASÁG DOMINANCIÁJÁNAK CSÖKKENÉSE

-TÖBBCÉLÚ FARMOK GYARAPODÁSA

-A SZOLGÁLTATÁSOK SZEREPE A FOGLALKOZTATÁSBAN FALUN IS NÖVEKSZIK

- A RURÁLIS TERÜLETEKNEK ÚJ HASZNÁLÓI JELENTEK MEG

- DE! ELVÁNDORLÁS IS – ELSŐSORBAN A FIATALOK KÖRÉBŐL

- ÉLETMINŐSÉG NÖVEKEDÉSE

DIFFERENCIÁLÓDÁS

- INGÁZÁS ÉS TÁVMUNKA

RURÁL IDILL ↔ FALUSI ELMARADOTTSÁG

4. VÁROS-FALU KAPCSOLATOK

VÁROS

KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG

VÁSÁRLÁS, KERESKEDELEM

MUNKA

TANULÁS

SPORT

REKREÁCIÓ

TURIZMUS

ÉLELMISZER, VÍZ ÉS MÁS FORRÁSOK

MIGRÁCIÓ

HULLADÉK, KÖRNYEZET-SZENNYEZÉS

FALU

II. A RURALITÁS MEGHATÁROZÁSA

NINCS EGYSÉGES MEGHATÁROZÁS

1. FALUSI LAKOSSÁG (VÁROSHIÁNY)

2. NÉPSŰRŰSÉG

3. MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK ARÁNYA

4. BEÉPÍTETT TERÜLETEK NAGYSÁGA

5. GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY

FALUTÍPUSOK

1. FALUSI LAKOSSÁG

- HALMAZFALVAK

ÚTIFALVAK

- KÖRFALVAK

- SAKKTÁBLA ALAPRAJZÚ FALVAK

- APRÓFALVAK

- SZÓRVÁNYTELEPÜLÉSEK

- ORSÓ ALAPRAJZÚ FALVAK

- ÓRIÁSFALVAK

- SZALAGTELKES FALVAK

IRTÁSFALVAK

SORFALVAK

2. NÉPSŰRŰSÉG

Népsűrűség2004

3. MEZŐGAZDASÁGBAN DOLGOZÓK ARÁNYA

A mezőgazdaságban dolgozók aránya (%), 2002

2,12,7

3,23,3

3,83,9

4,44,94,95,0

6,37,17,37,57,88,0

9,59,7

11,512,0

13,118,5

20,423,2

25,826,9

34,4

0,0 5,0 10,0 15,0 20,0 25,0 30,0 35,0

Nagy-BritanniaBelgium

NémetországSvédország

HollandiaLuxemburg

Dánia Franciaország

CiprusMálta

CsehországSzlovéniaAusztria

OlaszországFinnország

MagyarországSpanyolroszág

SzlovákiaPortugália

ÍrországÉsztországLettország

GörögországBulgáriaLitvánia

LengyelországRománia

Mezőgaz-daságban dolgozók

aránya

Mezőgaz-daságilag

hasznosított területek

(%)

Beépített területek

aránya

Természeteskörnyezet

(%)

Erdősültség

A rurális területek lehatárolása nemzeti szintenEU 15+2

- Egy mutató-2000 főnél nagyobb városi funkciójú település léte Ausztria, Görögország, Luxemburg

-Település/területegység lakosságszáma Dánia, Norvégia, Svédország, Finnország, Franciaország

Spanyolország, Svájc, Írország

-NépsűrűségHollandia

- Több mutató- Belgium- Olaszország- Anglia

- Portugália

- Németország

A rurális területek lehatárolása nemzeti szintenEU 10+2

-Csak településstátusCiprus, Észtország, Lettország, Litvánia,

Magyarország, Lengyelország, Bulgária

-Település méreteCsehország

-Több mutatóMálta, Szlovákia, Románia

Rurális népesség sűrűsége nemzeti

kritériumok alapján

Városi népesség sűrűsége nemzeti

kritériumok alapján

• Az Európai Bizottság 2004-ben elfogadta az OECD definícióját a rurális térségekről

• Települési szinten: 150 fő/km² alatti népsűrűség

• Térségi szinten: három térségtípus

– Dominánsan rurális régiók, melyekben a lakosság több mint 50%-a él „rurális településekben”

– Szignifikánsan rurális régiók, ahol a lakosság 15-50 %-a él „rurális településekben”

– Dominánsan urbánus régiók, ahol a lakosságnak kevesebb, mint 15 %-a él „rurális településekben”

A rurális területeknek az unióban használt definíciója

Nemzeti kritériumok

alapján

Alapvetően rurális térség

Jellemzően vidéki térség

Alapvetően városi térség

Ausztria 33 30,2 28,9 41,0

Belgium 0 3,4 4,9 91,7

Dánia 15 39,6 31,3 29,1

Finnország 19 58,9 41,1 0,0

Franciaország 25 10,5 56,5 32,9

Németország 15 5,4 25,2 69,3

Görögország 40 28,1 28,3 43,6

Írország 42 46,6 15,1 38,3

Olaszország 25 4,1 27,1 68,8

Luxemburg 8 100

Hollandia 20 0,0 6,7 93,3

Portugália 30 18,1 22,8 59,1

Spanyolország 25 12,7 41,5 45,8

Svédország 16 63,2 17,7 19,1

Nagy-Britannia 28 1,0 18,7 80,3

Rurális területek aránya (%)

Városi és rurális területek

az OECD kritériumai

alapján

Urbánus Rurális

Ciprus 69 31

Csehország 79 21

Észtország 69 31

Magyarország 65 35

Lettország 69 31

Litvánia 68 32

Málta 91 9

Lengyelország 62 38

Szlovákia 56 44

Szlovénia 51 49

Bulgária 68 32

Románia 53 47

Rurális népesség aránya (%)

Az új EU-tagállamok régióinak

típusai az OECD kritériumai alapján

• Az EU 25 tagállamának népességéből 57 % él dominánsan vagy szignifikánsan rurális régiókban, amely az Unió területének több mint 90 %-át foglalja el

• Az átlagos népsűrűség

– 38 fő/km²-ig terjed a dominánsan rurális régiókban

– 125 fő/km²-ig terjed a szignifikánsan rurális régiókban, illetve

– 614 fő/km²-ig terjed a dominánsan urbánus régiókban

Dominánsanrurális régiók

Szignifikánsanrurális régiók

Dominánsanurbánus régiók

Egy főre jutó GDP (EU-25=100)

71 86.8 124.7

Munkanélküliségi mutató11.1% 10.7% 8.1%

Mezőgazdaságban foglalkoztatottak

13.1% 6.6% 2.0%

Szolgáltatásokban foglalkoztatottak

56.7% 63.1% 70.2%

Iparban foglalkoztatottak29.9% 30.4% 27.9%

A rurális területek problémái

GDP/fő (PPS)2003

Depopuláció

Munka-nélküliség

(2004)

Az új EU-tagállamok régióinak

típusai az OECD kritériumai alapján

Rurális térségek fejlettségi típusai

1. Integrált rurális területek

- Növekvő népességszám, bevándorlás

-A foglalkoztatottak többsége a iparban és a szolgáltatási szektorban dolgozik

- Jó infrastrukturális ellátottság

- Jó közlekedési megközelíthetőség

- Hagyományőrzés

- Veszély: túl nagy a városi nyomás – csak második lakóhellyé válik

Rurális térségek fejlettségi típusai

2. Közepesen fejlett rurális területek

- Viszonylag távol a városoktól

- A foglalkoztatásban a mezőgazdaság és az ipar dominál

- Viszonylag jó infrastruktúra

- Igazi falusi környezet

- Kevés komoly probléma, de nincs igazán fejlődés

- Elvándorlás, elöregedés

Rurális térségek fejlettségi típusai

3. Elmaradott rurális területek

- Városoktól izolált

- Alacsony infrastrukturális ellátottság

- Nagy munkanélküliség

-Elvándorlás – a szegényebbek maradnak

- Mezőgazdasági dolgozók dominanciája

Belgium-kb. a terület fele agrárjellegű-rosszabb helyzetűek Vallóniában-intenzív mg. termelés – természeti problémák-urbanizáció nyomása-életminőség – távmunka, ingázásAusztria

-60% az Alpokban – hagyományos alpesi gazdálkodás-családi kis- és közepes birtokok-a gazdák 66%-a csak mellékállású- infrastrukturális nehézségek, mégis integrált rurális területek

Finnország-94%-a rurális terület, ennek 80%-a nem vagy alig lakott- csökken a mezőgazdaság szerepe- depopuláció

Németország-közepes nagyságú gazdaságok- a gazdák 60%-a másodállású

Olaszország-nagyon kicsi gazdaságok – északon nagyobbak-depopuláció a középső és déli területeken

Svédország-jó minőségű természeti környezet – turizmus-az életszínvonal nem rosszabb a városi területeknél-több mint 60%-a a gazdáknak másodállású, főleg az erőgazdálkodásban

Anglia-a gazdák negyedének más bevétele is van-vidéken nő a lakosságszám – felértékelődés-jó ellátottság, közlekedési feltételek

Skócia-sok hátrányos helyzetű rurális terület-kisebb termelékenység-értékes természeti környezet – turizmus-összességében nőtt a rurális lakosság, de a rosszabb helyzetű területeken csökkent

Wales-kiváló minőségű természeti környezet – rekreáció-nőtt a rurális lakosság, de a hátrányos helyzetű településekből elmennek-rossz közlekedési lehetőségek-csökken az állattenyésztés szerepe – munkahelyproblémák

Észak-Írország-a farmok 90%-án állattenyésztés-sok hátrányos helyzetű terület-családi farmok

Írország-viszonylag magas agrárdolgozók aránya (8-9%)-minőségi termékeik iránt nő a kereslet-kis családi farmok, alacsony mobilitás-a gazdák alacsonyan iskolázottak – nehéz fejlesztési lehetőségek

Portugália-11%-os agrárfoglalkoztatottság- idősebb gazdák – alacsony innovativitás-családi gazdaságok alacsony termelékenységgel-elvándorlás-jó minőségű környezet

Görögország-magas agrárfoglalkoztatás- szétaprózott birtokszerkezet-elöregedett rurális lakosság-környezeti problémák a nem megfelelő talajművelés miatt

Dánia-nagy része mezőgazdasági terület-növekvő számú és méretű nagybirtokok – nagy befektetések-kisebb birtokokon mellékállásban dolgoznak-fiatal, képzett gazdák – fejlesztések-magas színvonalú termékek

Franciaország-a jó minőségű, speciális termékek iránti kereslet tart fenn sok ágazatot-nagy területű enyhe városi behatású rurális területek

Hollandia-nagy népsűrűség, magas urbanizáció – környezeti károk-nem agrárdolgozók laknak vidéken – a városi népesség közösségi területévé válik a vidékLuxemburg-a területnek csak kis része igazán városi-állattartás – minőségi feldolgozás

Vidékfejlesztés az Európai Unióban

CAP: Közös Agrárpolitika1. pillér: mezőgazdasági politika

2. pillér: vidékfejlesztés

1987: „A vidéki társadalom jövője”

1996: Rurális Térségek Európai Chartája

1999: európai vidékfejlesztési célok megfogalmazása:

- Mezőgazdasági és erdészeti ágazat megerősítése

- Rurális területek versenyképességének növelése

- Környezet és vidéki örökség megőrzése

A vidékfejlesztés eszközei

-mezőgazdasági üzemek beruházásainak támogatása

- vidéki emberi erőforrások fejlesztése

-hátrányos helyzetű térségek és fokozottan védett területek támogatás

-erdőművelés, erdősítés támogatása

-mezőgazdasági termékek feldolgozásának, értékesítésének támogatása

-rurális térségek integrált fejlesztéseföldminőség javítása, mezőgazdasági menedzsment javítása, infrastruktúra fejlesztése, falvak megújítása, turizmus, kézművesség támogatása, agrárkörnyezet védelme

LEADER (Liasion Entre Actions pour le Development de

l'Economie Rurale)Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági

fejlesztése érdekében

- 1988 óta

- LEADER I., II., és +

- Újdonság: alulról jövő kezdeményezés – helyi akciócsoportok