KÔVÁRI ISTVÁNNÉ

KÉZIKÖNYV

A 3–4. OSZTÁLYOS TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL

tantárgyhoz

Celldömölk, 2005

AP–370

ISBN 963 464 877 0

A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Kiadja az APÁCZAI KIADÓ Kft.9500 Celldömölk, Széchenyi u. 18.Tel.: 95/525-000, fax: 95/525-014e-mail: apaczaikiadó@apaczai.hu

Internet: www.apaczai.huFelelôs kiadó: Esztergályos Jenô ügyvezetô igazgató

Terjedelem: 8,25 A/5 ív

Készült az APÁCZAI KIADÓ GARFIKAI STÚDIÓJÁBAN

Az Apáczai Kiadó az 1–4. osztályos technika-tankönyvcsalád átdolgozását mindig az érvénybenlévô Nemzeti Alaptantervhez aktualizálja.

A tankönyvcsalád korszerûsítésénél figyelembevették a szerzôk és a szerkesztô:

– a tanítói tapasztalatokat,– a mûveltségi területtel, a tantárggyal szembe-

ni társadalmi elvárásokat,– a gyermeki igényeket,– a NAT változatokról kirajzolódó irányokat,– a hazai és külföldi kutatások tapasztalatait,– a modul tantervek alapelveit,– az egyes iskolák szûkös anyagi és eszközellá-

tottságát,– a kerettanterv elôírásait.

A technikai nevelésnek hozzá kell járulnia a kis-iskolások teljes személyiség-formálásához. A kis-iskolás korosztály technikai nevelése a technikaimûveltség alapozását,

– a kézügyesség fejlesztését,– a környezettudatos fogyasztói magatartás

kialakítását, – a mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus

elemi ismeretek és tevékenységek elsajátítá-sát, begyakorlását foglalja magában.

A technikai mûveltség alapozása tapasztalatiúton, gyakorlati tevékenységeken keresztül, a tech-nikai szemléletmód és megfelelô magatartási szo-kások formálásával, kialakításával valósítható meg.

A technikai nevelés sajátos feladat- és tevékeny-ségrendszere rendkívül sokrétû, személyiségformá-

ló lehetôséget kínál a tanítás–tanulás folyamatában:fejleszti az értelmi erôket, mûködteti a kommuniká-ciós képességeket, állandó aktivizálással serkentiaz érzékszervek tökéletesedésének folyamatát.

A felfedezés öröme, az önálló próbálkozások si-kere, az életkornak és az egyéni képességeknekmegfelelô problémahelyzetek megoldása erôsíti azönbizalmat, kedvezôen alakítja a munkához valóviszonyt.

CÉL: segíteni a gyermeket a technikai környe-zetébe való beilleszkedésében: a tájékozódásban ésaz aktív alkotó tevékenységében egyaránt. Ehhezbôséges érzékszervi tapasztalás szükséges (a ter-mészeti és feldolgozott anyagok vizsgálata, alakí-tása során, az egyszerûbb használati tárgyak kipró-bálása közben). Ezek az elôzetes tapasztalatok jóalapokat teremtenek a gyermek számára ahhoz,hogy saját ötleteit is sikeresen megvalósíthassa.

A kézikönyvet orientálónak, iránymutatónak, a tanítót további cselekvésre, önálló alkotó munká-ra ösztönzô munkaeszköznek szánjuk és nemegyedüli „receptkönyvnek”. A segítô példák, mód-szerek csupán egy lehetséges változatai annak asokszínûségnek, amellyel eredményesen megold-ható a technika tanítása.

Fontos követelmény a tanító iránt, hogy olyantanítási–tanulási módokat mûködtessen, amelyfelhasználja, megerôsíti, továbbfejleszti a tanuló-ban meglévô természetes vonzódást a technikaikörnyezet iránt, amely késôbb belsô azonosulás-sá válik.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz3

BEVEZETÉS

A tantárgy céljaA technika mint tantárgy, az általános technikai mû-veltség elsajátításának nem célja, hanem eszköze.

Az általános technikai nevelés többrétû feladatotjelent a tanító számára. A célokban szerepelnek a technikai ismeretekre és összefüggésekre, cselek-vésre, a technikai rendszerek jelentôségére és érté-kelésére vonatkozó összetevôk. A technikai cselek-vések cél-, érdek- és értékorientáltak. Ezek komplexjellege azt igényli, hogy a célokat értelmes problé-mákba ágyazzuk be. Így a tanulók problémamegol-dásai a teljes személyiséget, annak érzelmi, értelmi,fizikai és jellembeli fejlôdését segítik elô, eközbenkedvezôen befolyásolják a tanuló közösségen belü-li kapcsolatainak alakulását is. Az iskolai tantár-gyak között egyedüli, amely munkatevékenységgelkapcsolatosan képes értékeket és ismereteket köz-vetíteni. Ezáltal fejleszti a tanulókban a munkatiszteletét, gazdagítja ôket az értelmes és eredmé-nyes munka jólesô érzésével.

A technikai nevelés szempontjából nem magánaka problémamegoldásnak a végterméke az elsôdle-ges, hanem azon belsô folyamatok, amelyek a prob-léma felmerülése és megoldása között játszódnak le,miközben az egész személyiség változik.

A kialakuló és fejlôdô személyiségvonások ter-mészetesen nem véletlenszerûen adódnak, hanemcéltudatosan tervezhetôk. Ezek olyan személyiség-vonások, amelyek kialakítását, fejlesztését a ma és a jövô iskolájától elvárjuk: aktivitás, önállóság, vál-lalkozó kedv, együttmûködési készség, döntési ké-pesség, empátia, ötletesség, szervezôkészség, mun-kafegyelem, probléma meglátásának–megoldásánakképessége, tolerancia, egészséges önbizalom stb.

A tantárgy tartalmaA tananyag strukturális felépítésénél azokat az idô-ben és térben örök érvényû alapkategóriákat kell fi-gyelembe venni, amely köré a valóságos technikaikörnyezet is szervezôdik, amelyekkel minden tech-nikai rendszer jellemezhetô. Ezek: anyag; energia;információk; rendszer; modell.

A tananyagban példaként felhozott rendszerek,akár funkció, szerkezet vagy folyamat szemlélteté-

sére választottuk is ki azokat, általános természeti,technikai, társadalmi törvények megfogalmazásátteszik lehetôvé. A valóságot egyszerre több oldalá-ról elemezve, jellemezve alakítjuk ki és fejlesztjüka tanulók korszerû technikai szemléletét. Technikaiproblémaválasztásunk olyan legyen, hogy az isme-retek elsajátításánál tanultak átvihetôk legyenekmás témák tanulására, mivel a megismert alapfo-galmak, elvek más technikai rendszerek és eljárá-sok esetében is érvényesek.

Nem munkamûveletekre tagolt tananyagot kelltanítani, nem az egymástól elszigetelt manuális jár-tasságok kialakítása a célunk. A tanítási anyagot a tanulóknak olyan átfogó tevékenységek (pl. mo-dellezési gyakorlat) végrehajtása közben kell elsajá-títaniuk, amelyek során a mindennapok technikáját,illetve az emberi kooperáció általános technikájátis megismerik.

A komplex tartalmat tudatos pedagógiai terve-zômunkával lehet csak logikai, majd tanítási egy-ségekre bontani.

A tantervek Tananyag címû fejezete alapján ne-héz igazán célravezetô tartalmat kiválasztani. Ah-hoz, hogy a kívánt eredményre jussunk, alapjábana követelményekbôl kiindulva (ezek a tanítás cél-jai), a Tananyaghoz (mint kerethez) illeszkedôTARTALMAKAT (ezek lehetnek a tanulási célok)kell találnunk. Ez olyan szabadságot biztosít a ne-velônek, amellyel bizonyos „terelô szabályok”nélkül, minták nélkül csak nagyon kevesen képe-sek élni. Figyelembe kell venni azt, is, hogy a ta-nítási példáink egymással kapcsolatba hozhatók,valamilyen szempont szerint egységbe foglalhatóklegyenek. Ennek hiányában ugyanis elvész a kap-csolat az egyes tanórák között. Gondoljuk csak el:a tanuló az egyik órán dobozt készít, majd szalvétáthajtogat, szerkezeteket alakít ki. Nyilván a tárgyakközött funkciójukat tekintve nincs összefüggés. Az a kapcsolat pedig, hogy valamennyi hasonlóanyagból is készül, az elkészítésükhöz szükségesmûveletek pedig az egyszerûbôl a bonyolult irá-nyába mutatnak – sok esetben nemcsak a tanulókszámára – nem fûzi össze az egyes technika órá-kat.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz4

A TECHNIKA TANTÁRGY NÉHÁNY SAJÁTOSALAPKÉRDÉSE

A negyedik osztályos technika munkatankönyv-ben a kapcsolódási keretet az ember környezetala-kító tevékenységének bemutatása, átélése adja.

NEMZETI ALAPTANTERV mûveltségterületikoncepciói Az alapfokú technikai nevelés a technikai mûveltségalapozását, a kézügyesség fejlesztését és a minden-napi nélkülözhetetlen, praktikus, elemi ismeretek éstevékenységek (például háztartás, vendéglátás) elsa-játítását, begyakorlását foglalja magába.

Célja az, hogy segítse a gyermeket technikaikörnyezetébe való beilleszkedésében: a tájékozó-dásban és az aktív, alkotó tevékenységekbenegyaránt. Ehhez bôséges érzékszervi tapasztalásszükséges (például a természeti és feldolgozottanyagok vizsgálata, alakítása során az egyszerûbbhasználati tárgyak kipróbálása közben). Ezek azelôzetes tapasztalatok jó alapokat teremtenek agyermek számára ahhoz, hogy saját ötleteit is sike-resen megvalósíthassa.

A technikai mûveltség alapozása gyakorlati te-vékenységekhez (építés, szerelés, alakítás stb.)kapcsolódó elemi ismeretek szerzését (példáulanyagok jellemzôi, mûködési elv, funkció), techni-kai szemléletmód és megfelelô magatartási szoká-

sok formálását jelenti (például eszközhasználat,tervezés, takarékosság, kipróbálás).

A kéz intelligenciájának fejlesztésére a gyermek-és ifjúkor a legalkalmasabb. Nem szabad megfeled-keznünk arról, hogy késôbb már nem pótolhatók azitt elkövetett mulasztások. A mûveletek könnyedvégzésének feltétele az izmok, idegek bejáródása, amozgások összerendezôdése. Ennek eszköze a mun-kafogások, mûveletek és munkaeszközök használa-tának rendszeres, következetes gyakorlása.

A technikai nevelés sajátos feladat- és tevékeny-ségrendszere, a háztartás és gazdálkodás témakö-reinek feldolgozása rendkívül sokrétû személyiség-formáló lehetôség kínál a tanulás folyamatában:fejleszti az értelmi erôket, mûködteti a kommuniká-ciós képességeket, állandó aktivizálással serkentiaz érzékszervek tökéletesedésének folyamatát, elô-segíti a szociális tanulást. A munkadarabok elkészí-tése során például jó alkalom kínálkozik arra, hogykitartásra, pontosságra, egymás munkájának meg-becsülésére, segítésére neveljük a tanulókat. A fel-fedezés öröme, az önálló próbálkozások sikere, azéletkornak és az egyéni képességeknek megfelelôproblémahelyzetek megoldása erôsíti az önbizal-mat, kedvezôen alakítja a munkához való viszonyt,a környezetekhez való alkalmazkodást.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz5

A fejlesztési feladatok

1. A munka és a technika szükségessége, jelentô-sége és szerepe az emberi életben, haszna és ve-szélyei: a fenntartható fejlôdés A mesterséges környezet

Érdeklôdés a közvetlen mesterséges környezet(a lakás, az iskolai és a lakókörnyezet) iránt, arrólszóló tapasztalatszerzés.

Szabálykövetô magatartás a közvetlen mester-séges környezetben.A technika feladata, az emberi szükségletekbôladódó technikai problémák megoldása

A saját élménybôl adódó problémák technikaioldalának felismerése. Technikai érdekességek, ter-mészeti „találmányok” megfigyelése. A felkészült-ség és a tudás szerepének belátása.

Az ember, a társadalom, a természet és a technikakapcsolatrendszere

Az ember, a technika és a természeti környezetkapcsolatának megérzése, a tevékenység felfede-zése konkrét példákban.A környezet használata, élet a környezetben

A közvetlen környezet birtokbavétele, a tapasz-talati megismerés és annak élvezete, az élô és élet-telen anyaggal végzett tevékenység élménye.

2. Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózatidokumentum)

Ismeretterjesztô forrásokból (pl. képes enciklo-pédia, ifjúsági tévéadás) információgyûjtés az alko-tómunkához, a foglalkozásokhoz és a tervezéshez.

3. Az alkotás folyamata, a gyakorlati probléma-felismerési és problémamegoldó folyamat részeia) Problémafelismerés Problémaérzékenység, problémafelismerés, az em-beri problémák és a technikai lehetôségek feltárása

Személyes igények, szükségletek megnevezése. Az egyéni indíttatású probléma megérzése,

felismerése segítséggel.A technikai probléma megfogalmazása

A meglátás, a problémaválasztás indoklása egy-két mondatban. Technikai problémák és szakmákbemutatása.b) TervezésTervezés, a megoldáshoz vezetô út kitalálása

Gondolati tervek, késôbb vázlatok készítése.A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítésieljárásnak, az anyagnak és a szerkezetnek megfele-lô szokásos megoldás kiválasztása, a terv elkészíté-se. Az öröm, az elégedettség szerepe a munkában.Kommunikáció: a terv megjelenítése, szóban, írás-ban, rajzban, anyagban:

A gondolat megjelenítése anyagban, kész tárgy-ban és szóban. Kapcsolódó emóciók, élményekmegfogalmazásaA terv, elképzelés értékelése, megfeleltetése az igény-nek és a lehetôségeknek:A terv funkcionális és formai megfelelésénekmegállapítása. A választott anyag, szerkezet, eljáráshelyességének megérzése, megítélése. A terv elô-fordulása a közvetlen és a munkakörnyezetben.c) Konstruálás, kivitelezés (tárgyak, modellek,szerkezetek és agrotechnikai eljárások, háztartás-és egészségtani megoldások)A terv megvalósítása anyagban, térben

A rendeltetésnek, a formának, valamint a készí-tési eljárásnak, az anyagnak és szerkezetnek meg-felelô egyszerû megoldás kiválasztása és elkészíté-se mintakövetéssel és eleinte gondolati terv alap-ján. A mintakövetés jelentôsége az alkotásban.Kommunikációs képesség (szövegértés, rajzolvasás)

A konstruáláshoz, kivitelezéshez szükséges tervmegértése (szövegértés, rajzolvasás, mintakövetés)és a saját gondolat kifejezésének képessége. Érzel-mi viszonyulások megfogalmazása.Ítélôképesség a teljes alkotófolyamat minden pontján:

A munka (eredmény) funkcionális és formai

megfelelésének megérzése, megértése, megítélése.Az egyéni képességek, tulajdonságok szerepénekmegfogalmazása.Konstruáló képesség, eszközhasználat, ügyesség

Az egyszerû alapanyagok alakítása kézzel, egy-szerû eszközökkel. Az anyagok alakítása mintörömforrás. Becslés.Ismeretek (anyag, szerkezet, technológia, forma,funkció)

A tapasztalatra épülô forma-, anyag-, szerkezet-és eljárási ismeret. A tapasztalat mint a szóbeli ki-fejezésmód forrása.Szervezôkészség

A munkafolyamat irányított, majd önálló szerve-zése. A biztonság élménye a munkaszervezésben.d) A tevékenység és eredményének értékelése (Szempontok és eljárások saját és mások munkájá-nak eredményességére és káros következményeirevonatkozóan)Magatartásformák és tanulási szokások

Az alkotói és befogadói munka során a követ-kezményekért felelôs magatartás tanúsítása. Másvéleményének figyelembevétele. Az önellenôrzésfejlesztése, a pozitív énkép megalapozása.Képességek

Az elemi alkotó-, kritikai (önértékelô), megfi-gyelô-, ítélô- és kommunikációs képességek mû-ködtetése az alkotó- és elemzômunka alatt. Indivi-duális különbségek megfogalmazása.Készségek, jártasságok

A munkavégzéshez szükséges elemi kézügyes-ség kialakítása, anyagminôség iránti érzék, jártas-ság kialakítása a szerkezetválasztásban. A kéz-ügyesség szerepe a különbözô pályákon.Ismeret, megismerés

A legegyszerûbb emberi szükségletek felisme-rése és a kapcsolódó technikai lehetôségek belátá-sa, a funkció, forma, anyag, szerkezet, eljárásösszefüggéseinek tapasztalati feltárása. Az egyénikülönbségek felismerése az igények megfogalma-zásakor.Ítélôképesség, döntésképesség

Az alkotás funkcionális és formai megfelelésé-nek, a munkafolyamat célszerûségének megállapí-tása. Ízlésítélet. A különbözôségek és azonosságokelfogadása.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz6

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz7

4. Munkavégzési fejlesztési feladatokRend, tisztaság, szabálykövetés, idôbeosztás

Gyermekbalesetek okai, forrásai, megelôzésük.Jó testtartás. Elôvigyázatosság az anyagalakításban.A munkahely rendje, tisztasága. Az érdeklôdésmint az idôt meghatározó tényezô.Megfigyelés, vizsgálat

Anyagok, szerkezetek, formák és erôk szemlé-lése, megfigyelése, vizsgálata, tapasztalati megis-merése. A tapasztalat mint egyéni élmény megfo-galmazásaTechnológiai rend, térszemlélet

Az anyagalakító, a szerelô- és az építômunkafázisainak megismerése. A mûveleti és téri rend

betartása a munka során. Konkrét példák különbö-zô munkafolyamatokhoz, különbözô pályaterüle-tekhez.Gazdálkodás, környezettudatos magatartás

Gazdálkodás az anyaggal, az energiával, a mun-kával és az idôvel. A személyes ráfordítás jelentô-sége.Eszközhasználat, munkaszervezés

Jó testtartás, jártasság az eszköz nélküli anyag-alakításban és a legegyszerûbb eszközök használa-tában.

Felkészülés a munkafolyamatra, különös tekin-tettel az egyéni tulajdonságok minôségére.

Technika és életvitel követelményeia 4. évfolyam végén

Technika (modellezés)

Minimális teljesítményekFejlesztési követelményekTananyag

1. TervezésA mûszaki ábrázolás alapozásaa térbeli érzékeléshez, modellal-kotáshoz. A mérés és a méretekszerepe, a becslés fontossága atechnikában. Próbálkozások egyé-ni ötletek megvalósítására. Terve-zés, vázlatrajz készítése

Térérzékelés konstruálás. Gyakor-lottság a hosszúság és a távolságbecslésében, mérésében és a rajz-eszközök használatában. Többfélemegoldás keresése a tervezésben.Rajzos ábrázolási technika elsa-játítása (ábrázolás leolvasása)

Mérés centiméter pontossággal.A mérési eredmények feljegyzé-se, leolvasás a rajzos ábrákról

Alaprajz és nézetrajz készítéseegyszerû tárgyakról. A munka-menet tervezésének fôbb fázisai(algoritmusok)

Lényeges jegyek kiemelése Alaprajz, nézetrajz és tárgy meg-feleltetése

2. Anyagok és alakításukA tanulók környezetében megfi-gyelhetô természeti anyagok jel-lemzôi (agyag, fa, kôzetek, termé-sek, levelek, szalma, nád stb.).Modellek, tárgyak készítése kap-csán az anyagok vizsgálata, ta-pasztalati megismerése. Az anya-gok csoportosítása a tanulók általfelfedezett tulajdonságok alapján

Tapasztalatok szerzése az anya-gok belsô szerkezetérôl (pl. szá-las, hajlítható, rugalmas, nyújt-ható, lágy, kemény, merev).Tárgyak anyagának, alakjánakés méreteinek felismerése, meg-nevezése

Részvétel tárgykészítô tevékeny-ségben

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz8

Egyszerû tárgyak készítése sajátötletek tervszerû megvalósítá-sával. Feldolgozott (papír, textil,mûanyag stb.) anyagok tapasz-talati megismerése, vizsgálataés alakítása, modellek, tárgyakkészítése során. A népmûvészethagyományait követô tárgyala-kítás textíliából

Játéktárgyak kitalálása, elkészí-tése, egyre nagyobb önállóság-gal. Az anyagok célszerû, taka-rékos felhasználása. A magyarnépmûvészet értékeinek felisme-rése

A megkezdett munkadarab befe-jezése, kipróbálása. Munka köz-ben a rend és a tisztaság meg-tartása

3. ÉpítésModellépítés (pl. építôelemekbôl)alaprajz és körvonalrajz alapjánis. Építmények konstruálása (pl.lakás, családi ház, település)

Tájékozódás térben, konstruálás,modell, makett készítése önállóötletek kivitelezésével, a tanítószükség szerinti segítségadásamellett

A lakás (lakóház) belsô terei; azokfunkciója, a belsô tér beépítése.Építmények elemzése (egyen-súly, stabilitás, kialakítás stb.)

Összefüggések felismerése irányí-tott megfigyelések során

1. Gyalogos közlekedésA gyalogos közlekedés jellemzôi,szabályai2. JármûhasználatA helyi és a távolsági közlekedéseszközei, használatuk helyesmódja. Az utazással kapcsolatosillemszabályok. A kerékpárosközlekedés szabályai3. Közlekedési balesetekA balesetek okai, következmé-nyei, megelôzésük lehetôségei

Jártasság a gyalogos közlekedésszabályainak alkalmazásában.A balesetmentes jármûhasználatszabályainak megértése. Az uta-zással kapcsolatos helyes maga-tartásformák bemutatása

Az úttesten való átkelés szabá-lyainak tudatos, gyakorlati alkal-mazása. Jármûhasználattal kap-csolatos veszélyhelyzetek értel-mezése

Közlekedés

Minimális teljesítményekFejlesztési követelményekTananyag

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz9

1. HázimunkákA háztartásban gyakran használttárgyak, eszközök. A gyermekekáltal is elvégezhetô háztartásimunkák, eljárások. Munkameg-osztás a családban (pl. bevásár-lás, takarítás, vendégvárás, beteg-ápolás)

Az elemi ház körüli teendôkbenvaló részvételhez szükséges alap-vetô készségek és feladattudat

Az életkornak megfelelô önki-szolgáló tevékenység

Háztartástan

Tananyag Fejlesztési követelmények Minimális teljesítmények

2. GazdálkodásA családtagok foglalkozása, mun-kahelye, a családi jövedelmekforrása (pl. fizetés, nyugdíj, csa-ládi pótlék, táppénz, segélyek).Szegénység, gazdagság (okok éskövetkezmények)

Munkahelyek, foglalkozások be-mutatása segítségadással. Elemitájékozottság a jövedelemfaj-tákról

Szülôk, hozzátartozók foglalko-zásának megnevezése, néhányjellemzôjének felsorolása

3. TakarékosságA vásárlással kapcsolatos elemifogalmak: piac, bolt, adásvétel,pénz, hiánycikk, kiárusítás, leér-tékelés, külföldrôl származó áru-cikkek. A takarékosság jelentô-sége a mindennapi életben

A pénz szerepének felismerése.Elemi tájékozottság a családialapellátáshoz tartozó termékekárairól (pl. tej, kenyér, liszt, cu-kor, mosószer). Mit hol lehet ol-csóbban beszerezni? Tapaszta-latgyûjtés a takarékosságról.Mivel takarékoskodunk? Ho-gyan? (Pénzzel, idôvel, energiá-val, fogyasztási cikkekkel stb.)A környezet tárgyi értékeinekvédelme, személyes holmikmegbecsülése

4. SzolgáltatásokA szolgáltatások szerepe az em-ber életében. A lakóhelyen ta-lálható szolgáltatások

Tájékozottság az elemi szolgál-tatások használatában (pl. posta,közlekedés)

Néhány – a lakóhelyen található– szolgáltatás bemutatása (helye,szerepe, használata)

A munkatankönyvek tananyagtartalmukban, fel-dolgozási módszereikben alkalmasak arra, hogy atantervek által determinált mûveltségi terület céljaiés feladatai megvalósíthatók legyenek.

A munkatankönyvek A/4-es formátumúak, össz-hangban az Apáczai Kiadó által megjelentetett tan-könyvformákkal, amelyek a gyermekek által ismer-tek, kedveltek s ugyanúgy négyszínnyomásúak. Az ábrák, a színes képek a kisiskolások érzelemvilá-gának, érdeklôdési körének figyelembevételével ké-szültek. Minden egyes téma, tanóra elôkészítését mo-tivációs képek segítik. A tantárgy kívánta szaknyelve-zet fokozatosan kerül bevezetésre, ügyelve csak alegszükségesebb szakkifejezések alkalmazására.

A tanulók önálló, részben önálló tevékenykedte-tésére alkalmas a munkatankönyvek szerkezete, a kérdések, megfelelô válaszhelyek aránya. Általuka technikai nevelés nagyban hozzájárul a kisiskolá-sok személyiségformálásához. Elôsegítik e korosz-tály technikai mûveltségének alapozását, a kéz-ügyesség fejlesztését, a mindennapok során nélkü-lözhetetlen praktikus ismeretek és tevékenységekelsajátítását, begyakorlását.

A munkatankönyvek tananyaga koncentrikusanbôvülô ismeret- és tevékenységanyagot tartalmaz,így a témakörök fogalmai ismétlôdnek, újabbakkalbôvülnek, jobban tudatosulnak. Építenek az ApáczaiKiadó által megjelentetett kiadványok adta ismere-tekre. Fôbb témaköreik: Anyagok és alakításuk (a gyermekközeli anyagfajták megismertetésével,feldolgozásával – papír, képlékeny anyagok, textil,puhafa, lágy alumínium), módszere a modellezés.Háztartási technika (kisiskolás szinten a háztartástechnikai szemléletû megismerése, értékelése, egy-szerû tevékenységek). Közlekedési ismeretek (fô-leg a gyalogos közlekedés, kerékpáros közlekedésszabályai). Mûszaki ábrázolás (a legegyszerûbbrajzi megfigyeltetéstôl a vetületi ábrázolásig).

„Varázskezek” oldalak zárják le az egyes téma-köröket, amelyek alkalmasak a felzárkóztatásra, a tehetséggondozásra. A munkadarabok modelljeiotthon vagy a napköziben önállóan vagy kevés se-gítséggel elkészíthetôk. A „Jeles napok” fejezetek,melyek a tankönyv végén találhatók, segítik a taní-tót a népi hagyományok, szokások megtanításában,az ünnepi készülôdésben.

A tanító tervezô munkáját befolyásolják– a tantárgy tanításának céljai, feladatai (alap-

dokumentumok, társadalmi szükségletek ésigények)

– a 4. osztály végére elérendô mûveltségi szint(NAT irány)

– a kerettanterv– a helyi igények (kliensek: gyerek, szülô, tár-

sadalmi közösségek), elvárások; adottságok(iskola, lakóhely, szakértelem stb.)

– a feltételek: tankönyvpiac, programkínálat, is-kolai önállóság, tanácsadás, továbbképzések.

A technika tantárgyban a tanítás-tanulás folya-matának tervezését három szinten szokás elvégezni

a) Tanmenet: az egész évi tananyag nagy vona-lakban való tervezése (durva cél)

b) Tematikus terv: a tananyag nagyobb egysé-geinek részletesebb kifejtése (finomított célok)

c) Óravázlat vagy foglalkozás terve: az egyes fog-lalkozásokra való felkészülés (konkretizált célok)

A tanmenet javaslat szerint 3. osztályra 37 órát,4. osztályra 37 órát terveztünk.

Aki abban a szerencsés helyzetben van, hogy 55vagy annál több órában taníthat, a munkatankönyv(Mtk.) bôséges példaanyagából válogathat, illetveegy-egy témakörre még több tanórát tervezhet.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz10

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL MUNKATANKÖNYVEK

FELKÉSZÜLÉS A TANTÁRGY TANÍTÁSÁRA3–4. OSZTÁLYBAN

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz11

1. IgényA technika lényegébôl fakad, létezésének oka és

célja: emberi (társadalmi) szükségletek kielégítése.A gyakorlati foglalkozás és a technika tantárgyakközötti különbség elsôsorban nem abban áll, hogymilyen tárgyat készíttetünk a tanulóinkkal, hanemabban, hogy milyen módon szervezzük meg a ta-nuló tevékenységét! A tevékenység kiindulópontjatehát valamilyen problémahelyzet, azaz HIÁNY.

A hagyományos tantárgypedagógiai felfogás értel-mében az óra a célkitûzéssel kezdôdik. Ez a gya-korlat a technikaórán arra a helyzetre hasonlít,amikor valaki kezébe vesz egy krimit, és ezzel egyidôben közlik vele, hogy ki a gyilkos. Pl: „Gyerekek!A mai órán dobozt fogunk készíteni!” Ehelyett azta környezetet célszerû leírni, azt a hiányhelyzetetérdemes megfogalmazni, amely egy adott tárgy pl.valamilyen adott doboz elkészítésével hozható

Gyakran a tematikus tervekben kell gondolkod-nunk a tantárgyunk tanítása során. A munkatan-könyvek témakörök szerint épülnek fel, egy-egyproblémahordozó munkadarab tervezése, elkészí-tése több tanórát is felölel, ilyenkor célravezetôegy bô tematikus terv készítése, amelyben megha-tározzuk:

– a témakörre fordítható órák számát,– mikor történik új ismeret közvetítése,– mikor támaszkodunk a tanulók meglévô is-

mereteire, tapasztalatára,– mikor és hogyan rendszerezünk,– mikor és hogyan történjen az alkalmazás, gya-

korlás,– milyen problémamegoldások szerepeljenek,– mikor és hogyan ellenôrzünk,– milyen értékelési megoldásokat alkalmazunk,– milyen munkadrabokat/modelleket készítte-

tünk,– anyagszükségletet,– eszközszükségletet,– szemléltetô anyagokat– mikor dolgozunk frontális osztálymunkában,

– mikor dolgozunk csoportmunkában,– mikor individualizált az ismeretfeldolgozás,– milyen módszereket alkalmazunk stb.A tematikus tervek készítésének pozitívuma,

hogy a témakör tanítását egy folyamatként tervez-hetjük, melyben figyelembe kell venni:

– az adott tananyag jellegét, szerkezetét, kép-zési, nevelési lehetôségeit,

– az adott gyermekközösség fejlettségét, ér-deklôdését, sajátosságait,

– a tanítás-tanulás alapvetô stratégiáit,– saját pedagógiai, metodikai lehetôségeinket.

Így tanítói munkánk rugalmassá, adaptívvá, diffe-renciálttá válik.

A technikaórára a tanító kétirányú felkészüléstvégez. Egyrészt elméletileg készül fel a tanításiórára, meghatározva az elérendô célokat, elvég-zendô feladatokat és annak menetét. Ezeket rögzí-ti az óravázlatában. Másrészrôl a felkészülés gya-korlati jellegû, mert a tanításhoz szükséges alap- éssegédanyagokat, eszközöket, szemléltetô eszközö-ket biztosítja, elkészíti a bemutatásra szánt munka-darabokat, illetve annak egyes részeit.

A TECHNIKAÓRA FORGATÓKÖNYVÉNEK VÁZAAZ EMBERI ALKOTÁS MODELLJE ALAPJÁN

A technikaóra egy olyan folyamat, amely legegyszerûbben az alábbi módon írható le:

igény – célmeghatározás – tervezés – szervezés – kivitelezés – kipróbálás – értékelés

ellenôrzés

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz12

egyensúlyba. A legjobb motiváció, ha olyan tárgyatadunk a tanuló vagy a csoport kezébe, amelyrôlvagy amelynek a környezetébôl hiányzik valami(üres lakás, üres szoba, a természet egy darabjánakmodellje stb.). Hasonlóan magával ragadja a tanu-lót például egy hangulatos szituáció. Mintát,vagyis ugyanolyan tárgyat, amelynek elkészítését atanulóktól elvárjuk, csak végsô esetben, teljes értet-lenség esetén mutassunk, soha ne tegyük meg a ta-nuló helyett azt, amire ô egyedül is képes!

Vegyük figyelembe a tevékenység tervezésekor,hogy a motivációnak különbözô szintjei vannak.(Alanyi érdekeltség, intellektuális érdekeltség, tár-sadalmi hasznosság.)

2. CélmeghatározásA probléma-felismerést követôen a „Milyen le-

gyen a tárgy?” kérdésre kell részletes választ adni.Más szóval itt kerül szóba a tárgy funkciója. Mo-dellezés esetén pedig a hasonlóság szempontjaitcélszerû rögzíteni.Pl.: Tutajmodell

1. ússzon2. legyen képes bizonyos teher (építôkocka) el-

szállítására3. használja fel a szél energiáját az elôrehala-

dáshoz, vagy milyen kialakítású hajócsavarsegítségével úszik (messzebbre), gyorsabbana gumimotoros hajómodell?(sok kisméretû – kevesebb nagyobb méretûlapát)

(hajócsavar mérete)(lapátok ferdeségének szerepe) stb.

vagy hogyan befolyásolja a vitorla alakja a ha-jómodell mozgását (görög, latin, háromszög alakúvitorlák). A felsorolt szempontokból újabbak kö-vetkeznek, pl.:

1. milyen kialakítású tutaj úszik (siklik) jobban2. terheléskor a víz ne érje a „rakományt” stb.Ilyen felfogásban ez a modellezés valójában

több technikai kísérlet elvégzését teszi lehetôvé,ill. szükségessé. Mennyivel több tapasztalatot sze-rez a tanuló ebben az esetben összevetve azzal, haa tutaj csupán mint makett készül el. Ez nem lehetvitás, csupán az képezheti vita tárgyát, hogy meg-

felel-e ez a feladat a negyedik osztályosok életkorisajátosságainak. Sokan állítják, hogy nem! Több-nyire azok, akik meg sem kísérelték, hogy a techni-ka tantárgy tanításában a „technikai szempontok” isérvényre jussanak. A jó szervezés csodákra képes,jól elôkészített csoportmunkában már pozitív tapasz-talatokról is lehet hallani.

3. TervezésMeg kell tervezni a meghatározott céloknak a

tárgy ALAKJÁT, MÉRETEIT és ki kell választania funkciónak leginkább megfelelô ANYAGOT!

Mindezekhez szabadkézi rajz, mûszaki rajz, va-lamint néhány célirányos kísérlet szükséges. Ter-vezendô továbbá a „gyártási folyamat”, azaz mû-velettervet kell készíteni.

Fontos, hogy több tervvariáció készüljön. Ilyenesetben ugyanis tanulóink mérlegelni, döntenikényszerülnek.

4. SzervezésEz a KI? MIT? MIKOR? kérdésekre adandó vá-

laszok együttese. Ezek a válaszok az iskolák tárgyilehetôségeinek korlátai miatt nagyrészt elôre adot-tak, annál fontosabb, hogy ahol csak lehet, a tanulók ténylegesen részt vehessenek saját mun-kájuk megszervezésében. A szervezôképességugyanis konkrét tevékenység szervezésében valórészvétellel fejleszthetô. Szükségtelen viszont szer-vezési ismeretek elôzetes verbális közlése. A tanulókmegfelelô szervezésének egyik fô gátló tényezôjea központi mûhelyekre épülô anyagellátás.

5. KivitelezésA gyakorlati foglalkozás hagyományai alapján

ez a leginkább kidolgozott terület. Figyelembe kellvennünk, hogy az adott idô, amely akkoriban csak-nem teljes egészében a kivitelezéshez tartozó mû-veletek elvégzésére, begyakorlására szolgált, nap-jainkra nem lett több, jóllehet a tevékenység sokegymáshoz kapcsolódó cselekvéssel gazdagodott.Így nyilvánvalóan nem tartható az a felfogás,amely szerint a szakképzés szemléletével és ala-posságával taníthatók a mûveletek a technika tan-tárgyban is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz13

a nevelô szakszerûtlenül is bemutathat, végrehajt-hat egy-egy mûveletet. A tanulótól nem várható el– bizonyos készségek híján –, hogy „egyszeri ésmegismételhetetlen”, tökéletes produktumot hoz-zon létre.

Az esztétikus munkára nevelés nem abban áll,hogy a tanulótól olyan esztétikus tárgy elkészítésétvárjuk el, amilyennek kivitelezésére mi magunkképesek vagyunk. Éppen azért készíttetjük velük a különbözô munkadarabokat, modelleket, hogy a cselekvés által fejlôdjenek bizonyos készségeik,szerezzenek jártasságot a tevékenységgel kapcso-latos területeken, de legfôképpen azért, hogy modi-fikatív képességeik gyarapodjanak. Ez utóbbi –egyszerûen fogalmazva – a környezet aktív alakítá-sának képességét jelenti, olyan alapvetô képességekgyûjtôfogalma tehát, mint a kommunikációs, a kognitív és a szocializációs képességek.

6. KipróbálásAz iskolai gyakorlatban – szervezési nehézségek

miatt – a „PRÓBA” a tevékenység leginkább elha-nyagolt, egyúttal természetesen a legjobban hiány-zó része. Azok a tárgyak, amelyek nincsenek köz-vetlen kapcsolatban a technikai környezettel –nincs az esztétikumon túl, valamilyen emberi

igénybôl eredô FUNKCIÓJUK – valójában ki sempróbálhatók, hiszen a folyamat logikája nem felelmeg a technikával kapcsolatos tevékenység modell-jének. A KIPRÓBÁLÁS szerepe ugyanis a vissza-csatolás. A próba során összehasonlítjuk a tárgyatazokkal a szempontokkal (funkciókkal), amelyeketa CÉLMEGHATÁROZÁSban rögzítettünk.

Pl.: – úszik-e a tutaj modell, ill. melyik úszik job-

ban?– képes-e a teher (építôkocka) elszállítására, ill.

melyik merül kevésbé a víz alá?

7. ÉrtékelésA próba elmulasztása teljesen formálissá teszi az

értékelést. (Itt nem az osztályozással kapcsolatos ér-tékelésrôl, hanem a folyamat tapasztalatainakösszegzésérôl van szó, amely a KIPRÓBÁLÁSSALszinte párhuzamosan zajlik.) Ez ad lehetôséget ar-ra, hogy megfogalmaztassuk tanulóinkkal a tevé-kenység közben szerzett tapasztalataikat. Itt adhatunkmegerôsítést tanulóinknak, de a probléma tovább-gondolásával, új funkciók megláttatásával (pl.vizsgáljuk meg a tutaj-modell kormányozhatóságátis) a továbbfejlesztéshez, a további munkálkodás-hoz motivációt is biztosíthatunk.

AZ ALKOTÓ TECHNIKAI GONDOLKODÁS

Meg kell ismerkednünk a technikai gondolkodás lé-nyegével, amelyet a mai tudomány általában alkotójellegûnek nevez, ahhoz, hogy megértessük a taní-tókkal, technikatanárokkal, mennyire fontos a gon-dolkodás kifejlesztésének módszereit és eszközeithelyesen alkalmazni. Eddigi ismereteink szerint a gondolkodás produktív, reproduktív és alkotó jel-legû lehet. E téma kutatóinak közös következtetése,hogy az alkotó technikai gondolkodás kifejlesztésé-nek leghatékonyabb módja a produktív feladatokrendszeres megoldása.

Az alkotás az ember pszichikai tevékenységéneklegmagasabb szintje, a gondolkodás eredménye, sezért megköveteli az aktív szellemi tevékenységet.Az alkotó technikai gondolkodás pedig az értelem

aktivitásának az a felsô foka, amelyre csak az em-ber képes céltudatos, aktív tevékenységével ésamely egyben technikai jellegû alkotás is. A tech-nikai gondolkodás egy folyamat, melyben tükrö-zôdnek a technikai célok, eszközök, berendezések,eljárások, folyamatok, produktumok, értékek.

Az alkotó gondolkodásra nevelés hiányosságaiMindig kész, már elôre megfogalmazott problé-

mát tárunk a tanulók elé, holott ezek az életben rit-kán jelentkeznek ilyen „konyhakész” formában. A probléma megoldásához elôször is probléma-ér-zékenységre, problémalátásra van szükség. Rend-szerint azonban gyakorlatilag megfosztjuk a tanu-lókat a probléma észrevételének és megfogalmazá-

sának gondjától, örömétôl, és általában attól is,hogy az adott helyezet modellezése szempontjábóllényeges és megragadható struktúrájának, vonatko-zásainak feltárásában közremûködjék, vagy leg-alábbis a modellezési folyamat nagyon fontos kezdetiszakaszának „szemtanúja” lehessen. Ezen módszerekhiányosságai ismeretelsajátítási és képességfej-lesztési gondot okoznak. Ilyenek:

– Nincs kellôen megoldva a tanulók aktivizálá-sa. Gyakran csak tanulói „utángondolkodás-ról” beszélhetünk, mert a tanári ismeretközlésdominál, a tanórán a verbális információcse-re az uralkodó. A hiányos aktivizálás miatt a gyenge tanulók szenvednek kárt. A tétlen-ség vagy álaktivitás a motiváltság lanyhulá-sához, megszûnéséhez vezet.

– A tanárközpontú oktatásban valójában a tanárirányító szerepe sem valósulhat meg igazán,mert nehezen és hiányosan tud információt sze-rezni a tanulók tudásáról, együtthaladásáról.Így nem tájékozódik a tanulók nehézségeirôl,eredményeirôl, s ezeket nem tudja felhasznál-ni az oktatás folyamatának további részében.Ez egyben azt is jelenti, hogy a „pozitív”megerôsítés nem történik meg rendszeresen, sígy bizonytalanná válik a tanulók tevékenysé-ge. Az értékelési skála sem megalapozott, nemtölti be a motiválás szerepét.

– Nincs mód megfelelô egyéni differenciálásra.Egyes tanulók könnyebben, mások nehezeb-ben, lassabban sajátítják el az anyagot, az is-meretek rendszerezésére késôbb térnek át,lassabban differenciálják a tanultakat, késôbbalakul ki az analitikus és szintetikus mûvele-tek közötti összhang.

Ezek a problémák tovább gyûrûznek, és egészsor pszichológiai problémát okoznak a személyi-ségfejlôdésben.

a) Fogalmak, fogalomrendszerek kialakulatlan-sága.Oka

– a fogalmak gyakran jelentésnélküliek a tanu-lók számára,

– nincs meg a megfelelô tapasztalati alap,

– az új ismeretek nem kapcsolódnak a régihez,nem valósul meg az ismeretek egymásra épí-tettsége, s ez akadályozza a megértést.

b) Hiányosságok a tanulók problémamegoldó,feladatmegoldó gondolkodásában, komoly törés vanaz ismeretek szóbeli felidézése és a gyakorlati alkal-mazás között, nem jön létre a telesítményképes tudás.Oka:

– A feladatot nem értették meg. A tanuló figyel-me nem terjed ki valamennyi tényezôre, vagypedig nem különbözteti meg ezeket egymás-tól fontosságuk szerint, nem látja a tényezôkegységét, összefüggéseit.

– Különbözô mûveletrendszerek elméleti el-gondolásának képessége nem biztosítja azt,hogy a tanuló a mûveletrendszert valójában elis tudja végezni, ehhez megfelelô gyakorlásravan szükség.

– Nem kisebb probléma az sem, ha a tanulók nemhasználják fel elméleti ismereteiket, bár ezekbirtokában vannak, vagy csak „iskolás formá-ban” tudják felidézni ezeket. Új feladatszituá-cióban az ismeretek aktualizálása elmarad.

– A tanulók gyakran nem ismerik azokat a lépé-seket, amelyek a feladat, probléma megoldá-sához vezetnek.

– A konvergens gondolkodásmód játszik döntôszerepet, pedig a termékeny ötleteknek a di-vergens felelne meg, mivel e gondolkodásmódkülönbözô irányváltásokat tesz lehetôvé, s ígykülönbözô válaszokhoz juthatna el a tanuló.

– Az oktatási folyamat módszerbeli szervezésihiányosságai okozzák az ismeretek alkalma-zásában fellelhetô problémákat is.

Az iskolában még ma is elsôsorban az ismeretekátadása áll a középpontban, a képességfejlesztéscsak ennek járulékaként valósul meg. A tanár sok-szor csak arról gondoskodik, hogy megismertessea tanulókat a tananyag tartalmával, de nem tanítjameg ôket mûveletvégzésre, ítéletalkotásra, techni-kai gondolkodásmódra. A tanulók pedig csak akkortudnak alkotni, ha birtokukban vannak a megfelelôgondolkodási mûveletek és eljárások. Ezeket pedigcsak akkor sajátítják el, ha az oktatás aktív, gondol-kodtató módszerekkel történik.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz14

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz15

Meg kell tervezni a gondolkodási mûveleteket,aktivizálásuknak a módját, azok egymásra épülésé-nek útját, amelyet a tanulóknak át kell élni ahhoz,hogy az alkotóképes gondolkodásuk kialakuljon.Ez bizony a tanító számára is problémahelyzetetteremt, hisz egy egészen egyszerû feladat megol-dása is egyidejûleg különféle mûveletek bonyolulthálózatának mûködtetésével realizálódik. A gon-dolkodási folyamatok jelentôs része a tudat alattjátszódik le, melyrôl csak hozzávetôleges ismere-teink léteznek.

A technikai rendszerek vizsgálata, a modellek al-kotása során a következô gondolkodási mûveletekkövethetôk nyomon: hasonlóság és különbség felis-merése, viszonymegállapítás, tárgyak és jelenségekkülönbözô adatok alapján való csoportosítása, meg-határozás és leírás készítése, következtetések levo-nása analógia alapján, induktív és deduktív követ-keztetések, analízis, szintézis, ítéletalkotások (állító

és tagadó, részleges és általános, osztályozó), logi-kai egymásutániság megállapítása, ok és okozatiösszefüggések felismerése, szó vagy fogalom ér-telmének felfogása, eszköz és cél kapcsolatánakmegállapítása, tárgy több oldalról való megvizsgá-lása, a tárgyak fejlôdésben való szemlélete, kérdésmegfogalmazása, lényeg felismerése, szabály al-kalmazása, példa megoldása, választás, kritika.

Ezen elemi mûveletekbôl megfelelô begyakor-lottság után fejlôdhetnek ki a mûveleti képességek(logikai képességek, bizonyítási képességek, rend-szerezési képességek, kombinatív képességek). A mûveleti képességek struktúrálódásával jönneklétre az általános képességrendszerek, mint a modi-fikatív képességek (környezetátalakító képesség),szociális képességek (együttmûködés, együttélésképessége), kommunikatív képesség (másokkalvaló információcsere), kognitív képesség (megis-merés, önfejlesztés).

A 3. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA

A tankönyvcsaládon belül a 3. osztályos a bôség za-varával küzd. A tananyaghoz a munkatankönyvbenjavasolt munkadarabok feldolgozásához a 37 órakevés. Így a tanítónak lehetôsége van a válogatásraaz egyes témakörökön belül, illetve módosításra.

Szükséges anyagok a tanévre:Könyvjelzôhöz kartonÍrószertartóhoz papírhenger (hulladék),

borítópapírDoboz 120 x 120 mm kartonAjándék díszes csomagolópapírcsomagolásaTûpárna filc vagy textilhulladék, hím-

zôfonalUjjbábok filc, textilhulladék, cérnaViráglétra fenyôléc (esetleg faágak)Fémmunkához (kapocs, órarend) lágy alu-

míniumhuzal

Szerelôkészletek (legó, konstrukciós játékok,fémépítô), ezek lehetnek a tanuló otthoni készleteiis. 1–4. osztályos építôkészlet (helyettesíthetô faépítôjátékkal, de végsô esetben apró kartondoboz-kákkal is).

Eszközök:Papír alakításához, vágáshoz kés, nyíráshoz ol-

ló, körmösvonalzó, lyukasztáshoz ár.Famunkákhoz: kés, tûreszelôk, csiszolópapír,

kalapács.Fémmunkához: lemezolló, csípôfogó, laposfo-

gó, kúposfogó.Fonal- és textilmunkához a tanuló egyéni fel-

szerelése.A munkadarabok tantermi körülmények között,

tanulói munkapadokon is elkészíthetôk.

Az óra feladata: a munkatankönyv bemutatása,használatának megbeszélésével, az egész évbenfeldolgozásra kerülô ismeretanyag vázlatos átte-kintésével, a tanulók érdeklôdésének felkeltése, smindezekkel a következô tanítási órák munkájánakmotiválása.

A balesetmentes munkavégzés megalapozása.A tanulócsoport tudásszintjének megismerése.

A foglalkozás menete1. Elevenítsük fel a második osztályban tanultakat:

Milyen munkadarabokat készítettünk? Mire használtuk azokat? Mibôl készültek? Miért? Hogyan készítettük? Milyen szerszámokkal dolgoztunk? Melyik volt a legérdekesebb munkadarab? Miért?

Tudáspróba az 1–2. osztályban tanultak ismétlésére

1. Rendezd az alábbi tárgyakat anyaguk szerint:1. asztal, 2. füzet, 3. zokni, 4. pulóver, 5. szek-rény, 6. szalvéta, 7. újság

2. Sorold fel a papír tulajdonságait!

3. A füzetedrôl írjál! (beszélj)

4. Karikázd be a helyes kijelentések betûjelét!a) a nedves agyag lágy, könnyen alakíthatób) a gyurma keményc) a papír szálas, rostos anyagd) a fonal hosszú, vékony, vonalszerû

5. Sorolj fel tárgyakat, amelyekre igazLapos:Gömbölyû:

6. A(z) …….…….……. természetes anyag, amelyeta föld felszíne alól bányásznak.

7. Karikázd be a hamis állítások betûjelét!a) a nyírás szerelô mûveletb) a hajtogatás papíralakító mûveletc) az olló elôrajzoló eszközd) a kés a faragás eszközee) a csavarhúzó csavarok szereléséhez szükséges

8. Az ábrán jelöld a csavarkötések helyét!

Írd le a szerelés sorrendjét!

9. Hajtogass csónakot! Milyen anyagot kell válasz-tanod?

2. A tanévben a legtöbb segítséget a munkatankönyvnyújtja. Olvassuk el a Mtk. 4. oldalán, milyen anya-gokkal fogunk dolgozni, mire lesz szükségünk har-madik osztályban! (Mutassunk be harmadik osztá-lyos mintadarabokat!) A tartalomjegyzék áttekintése,a munkatankönyv átlapozása alapján mondjanakspontán véleményt a tanulók.

3. Ismerkedjünk meg a munkatankönyvben hasz-nált jelekkel (Mtk. 3. o.)! Értelmeztessük ezeket atanulókkal, keressünk megfelelô példákat a mun-katankönyvben, illetve hívjuk fel a példákra a fi-gyelmüket!

4. A kötelezô BALESETVÉDELMI oktatás után aMtk. 3. oldalán írassuk be a tanulókkal: Balesetvé-delmi oktatásban részesültem. (Keltezés, tanulóialáírás)

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz16

Bevezetô óra – Tudáspróba

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz17

A harmadik osztályos egész évi tananyagnak kereteaz otthon és technika. A technika szerepét, fontos-ságát, térhódítását otthonunkban igyekszünk minélszemléletesebben bemutatni. A témakör felépítésé-ben a tágabb környezetbôl közelítsünk a szûkebb,bensôségesebb otthon felé!

A HÁZAK – LAKÁSOK – OTTHONOK téma-kör tanításának fô célja: megismertetni a házépítésvázlatos történetét, a lakásbelsôk változását, válto-zatosságát. A változás okainak megbeszélése: az emberek igényeinek, életmódjának módosulása,az anyagok, eszközök, technológiák fejlôdése, kor-szerûsödése a technika hatására. Az ember szerepénekfontossága a ház, a lakás, az otthon kialakításában.

Alapterület, beosztás, szobák száma nem isme-retlen a gyermek számára, saját otthonáról szívesenbeszél, könnyen le is rajzolja. Célszerû-e a lakásbeosztása? Méretei megfelelnek-e a család létszá-mának, a benne folyó tevékenységnek? Melyek alegnagyobb és legkisebb helyiségek? Miért? Mitôltöbb az otthon, mint a lakás? Emeljük ki, hogy a leg-szebben berendezett lakás is üres szeretteink nélkül!

Sok-sok példán keresztül tisztázzuk, mely be-rendezési tárgyak használati tárgyak és melyik dísz-tárgyak. Jól használhatók a drámapedagógia ele-mei, a megszemélyesítések. Pl.: Én vagyok a szék,azért terveztek, hogy kényelmesebbé tegyem azemberek életét; a gazdám azért választott, mert szépa formám, fából készült az erôs vázam; szép, ízlé-ses a kárpitos huzatom, illek a gyerekszobába stb.

A Mtk. 5. oldalának motiváló képei vagy egyébgyûjtött képek alapján csoportosítsuk a házakat a különbségek, azonosságok felsorakoztatásával!

Családi ház: lakás van benne, 1-2 család lakikitt, általában kertes.

Tömbház: több lakás van benne, családok lak-nak itt, nagyobb, mint a családi ház, általában kertnélküli.

Közös tulajdonságuk, hogy emberek laknakbennük, emberek építették.

Általánosítás: a ház nagyobb építmény, bennelehet kialakítani a lakást, lakásokat.

A lakások belülrôl tanóra tananyaga a Mtk. 8–9.oldala alapján jól feldolgozható. Támaszkodjunk a tanulói megnyilatkozásokra! (A tanulócsoportéletkörülményeire legyünk tekintettel a téma taní-tásánál, ne keltsünk „kisebbségi érzést” a szeré-nyebb körülmények között élô tanítványainkban!)

A lakás helyiségeinek funkcióit, rendeltetésétminél több gyerekkel fogalmaztassuk meg. Tuda-tosítsuk, hogy a lakás részekbôl áll.

Mtk. 9/8. feladata a lakás alaprajzának lerajzo-lása, majd különbözô színûre színezve a lakóterü-letét, közlekedô… (A lakást részekre bontottuk,majd a részeket újabb szempontok szerint csopor-tosítottuk!)

Otthon a lakásban, tárgyak otthonunkban tan-órán célszerû sorra venni a mindennapos tevékeny-ségeket, ezekhez milyen berendezési tárgyakra vanszükség, ezek mibôl készülhettek? A Mtk. 10–12.oldal képanyaga segítséget nyújt a feldolgozáshoz.

Lakások–házak–otthonok régen és ma. A hasz-nosságtudat fejlesztése. A technikai változatok ér-tékelése. Milyennek képzeled el a saját lakásodat?Önálló tervezési feladat, indoklással.

Tananyag: lágy papír, karton, lemez érzékszerviösszehasonlítása (téphetôség, hajlékonyság, vas-tagság, rugalmasság, felületi tulajdonságok stb.szerint) és sorba rendezése. A papír terhelhetôségé-nek közös vizsgálata különbözô kialakításokban(alakváltozásban), irányokban és helyzetekben.

Egyéni igényekre konstrukciók, tárgyak terve-zése, vázlatrajzok készítésével. Hosszúságmérés,elôrajzolás kartonon (a határoló él vagy kontúrvo-nal, középvonal, hajlítási vonal megkülönböztetése„szerepük” szerint) vonalzóval. Karcolás, sarkoshajlítás, szerelés (iratkapoccsal, zsinórral stb.)

Házak – lakások – otthonok

Papírmunkák

Kiegészítô anyag: karton és lemez lyukasztása ár-ral, lyukasztóval. A papír- és rongygyûjtés hasz-nossága. Papírkészítés és feldolgozás.Követelmények: Ismerjék a munka tervezésénekfôbb fázisait, a különbözô vonalfajtákat és szerepü-ket, a mérés fontosságát, a mûszaki rajz szabványo-sított jelei közül a méretvonalat, méretsegédvonalat,a méretnyilat és méretszámot (mint a méretmegadáselemeit); a lágy papírok, kartonok, lemezek egyestulajdonságai és felhasználásuk közötti kapcsolatot.

Tudja, hogy a lágypapírt hogyan lehet szabni;kartont, lemezt hogyan lehet karcolni, hajlítani;

kartont, lemezt hogyan lehet összeszerelni; hogyankell a rajzeszközöket használni; egyszerû rajzokrólolvasni.

Papír az otthonunkban tankönyvi fejezet (Mtk.13. o. kezdôdik) a papír felhasználásához, továbbitulajdonságainak, fajtáinak megismertetésére adlehetôséget.

A témakörön belül nem szükséges minden mun-kadarab elkészítése, hisz ezek mûveleteikben fedikegymást. Gyerekanyagtól, óraszámtól és anyagiadottságtól függôen más munkadarab is készíthetô,pl. órarendes ceruzatartó.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz18

ÓRAVÁZLATOKPéldaanyag a könyvjelzô

Tanítási óra anyaga: A papír tulajdonságaiOktatási feladat: Bôvítse a tanulók ismereteit a pa-pír mindennapos alkalmazási területeirôl.Képzési feladat: A legegyszerûbb papírfajták ér-zékszervi felismerésére tegye képessé a tanulót.Nevelési feladat: Neveljen az anyaggal való takaré-kosságra, a szabadidô tartalmas eltöltésére (olvasás).Munkadarab: könyvjelzô

I. Bevezetô beszélgetés1. Az 1–2. osztályban tanultak ismétlése. Otthonunkban, iskolában stb. hol használunk pa-pírt? Milyennek ismered a papírt? Mtk. 13. o. feladatot a beszélgetés és a motiválóképek alapján kitöltetjük.

2. Honnan származik a papír? Tudod-e? (Mtk. 13. o.olvasmány)3. A munkacsomag papírfajtáinak (tanító által elô-készített gyûjtemény) tetszôleges szempontok sze-rinti rendezgetése.

a) Ki mi szerint csoportosította (szín, tömeg,vastagság)?

Melyekkel dolgoztunk 1–2. osztályban? Mit tu-dunk róluk? Van-e ismeretlen papírfajta? Vizsgál-juk meg ezeket!

b) Tapintás, hajlítás, vastagság alapján tegyünkmegállapításokat!

Lágy papír: vékony, puha, hajlékony;Félkemény: vastagabb, keményebb, nehezeb-

ben hajlik;Kemény: vastag, kemény, nehezen hajlik.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz19

c) A papírféleségeket rendszerezzük a Mtk.feladata szerint.

d) A karton és a lemez megfigyeltetése vastag-ság, rétegzôdés szerint.

(Jó, ha a tanító tudja: a papír < 180 g/m2, a kar-ton 180–400 g/m2 tömegû, a lemez 400 g/m2 tö-meg feletti papíráru.)

e) Triplex lemez: 3 rétegét megfigyeltetjük (alsóés felsô réteg jobb minôségû, a középsô úgyneve-zett betétréteg hulladékpapírból készül.) Hasonlít-suk össze az írólappal, kartonnal a triplex lemezt!Hajlékonysága? Vastagsága? Hogyan tudnánk író-lapból vastagabb, keményebb lapot készíteni?

Dobozok, csomagolóanyagok készítésére alkal-mas. Kerestessünk rá példát (pl. cipôsdoboz, fog-krémes…)

f) Szürke lemez: szerkezetének megfigyeltetése.(Olcsóbb lemezfajta, papírhulladékból készül.) Felü-lete sokszor foltos, elég puha, de azért szívós. Mirehasználják? (dobozok, könyvkötészet, naptárhát stb.)

g) Csoportosítás eredményének táblázatba fog-lalása.

4. Motiváció a könyvjelzô igényére!5. Problémahelyzet Mtk. 14/5. feladat6. Tervezés Mtk. 14/6. feladat7. Mûveleti sorrend megállapítása. Szerszámok,eszközök.

A papír megmunkálásához szükséges szerszá-mok, eszközök közül a vonalzót, az ollót, a késtmár elôzô osztályokban használták a tanulók, ke-zelésük ismert. A velük járó balesetveszélyre azon-ban ismételten ki kell térni!

II. Munkáltató rész

III. Ismeretek összefoglalása a munkafüzetalapján

A munkadarab értékelése: – Megfelel-e a funkciónak?– Kié a legszebb?– Mit tennél másként?– Mennyibe került?– Ajándékozható-e?

A következô óra elôkészítése.

ÓRAVÁZLATPéldaanyag írószertartó

Tanítási óra anyaga: A papír tulajdonságaiOktatási feladat: Különbözô papírfajták tulajdon-ságainak tapasztalati megismerése, a tapasztaltakfelhasználásával használati tárgy készítése. Stabili-tás fogalmának tapasztalati elôkészítése. Szerkezetés stabilitás összefüggésének belátása.Képzési feladat: Legyen képes tudatos anyagvála-sztásra.Nevelési feladat: Hulladékhasznosításra, esztéti-kus környezetalakításra nevelés.Munkadarab: írószertartó

I. Bevezetô beszélgetés1. Ismétlés2. IGÉNY: a ceruzák tárolásának szükségessége3. Az igénybôl adódó szempontok alapján tervezés(méret, anyag, kialakítás)

4. A hengeres forma célszerû, ehhez jó a vécépa-pírhenger, esetleg a fóliahenger (folpack).

Technikai mondanivalónak ki kell emelni a stabi-litást. Érdemes kísérlettel megállapítani, mekkora talpszükséges a ceruzatartónak, hogy ne boruljon fel.5. A borítás mûveletének megbeszélése, bemutatá-sa, eszközhasználat

II. MunkáltatásDifferenciált csoportmunka egyedi tervek és el-

képzelések alapján.

III. Befejezô beszélgetésÖsszefoglalás, értékelés: ki, milyen funkcióra

készítette munkadarabját, és miként felel megazoknak a szempontoknak.

Az igényeknek megfelelô továbbfejlesztés lehe-tôsége.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz20

Tanítási óra anyaga: Tervezéstôl a megvalósításigOktatási feladat: A mûszaki rajzi alapismeretekgyakorlása. Mérési, rajzolási gyakorlat. Képzési feladat: Képessé tenni a tanulót a szabvá-nyos vonalfajták és méretezés értelmezésére.Nevelési feladat: A mûszaki kommunikáció szük-ségességének belátása.

I. Bevezetô rész 1. Problémahelyzet teremtése: Próbáljuk meg el-magyarázni egy magyar, majd egy idegen nyelvûembernek, mekkora ceruzatartót készítettünk, ho-gyan készült! (Magyarnak elmondhatjuk, idegen-nek lerajzoljuk.)

Honnét tudja az „idegen”, hogy mit rajzoltunk?(Ô is ismeri a mûszaki rajz nyelvét!)2. A Mtk. 17. oldal rajzát elemezzük

Mekkora? Mit jelentenek a vonalak? Hány rész-re van osztva? A vonalak milyen mûveleteket súg-nak nekünk?3. Motivációs: Szeretnétek-e tudni úgy rajzolni,

mint a felnôttek, úgy dolgozni, ahogy a tervezôktudnak?4. Célkitûzés: elkészítjük a doboz alaprajzát.

II. Munkáltató részLépésrôl, lépésre bemutatva (táblai elôrajzolás)

végeztetjük a rajzolást. Érdemes alaposan, ok-oko-zatok feltárásával (mit, miért rajzolunk és hová),állandó ellenôrzéssel (ceruza, vonalzó tartása, fo-gása, vezetése) értékeléssel levezetni a tanórát.

A tanulócsoport fejlettségétôl függôen a mérete-zést is elvégezhetjük.

III. Befejezô rész1. A rajzok közös értékelése (melyik mit „mond”nekünk, pontosság, tisztaság)2. Összefoglalás 3. Otthoni gyakorló feladat 30 mm élû doboz raj-zolása.4. A Mtk. 17/7. pontja lényeges, fontos ismereteketközöl, amit meg kell tanulni!

ÓRAVÁZLATMûszaki rajzi alapismeretek

Tanítási óra anyaga: Papír alakító és szerelô mû-veleteinek gyakorlásaOktatási feladat: A karton megmunkálásáhozszükséges ismeretek bôvítése. Mûveletek rendsze-rezése: elôkészítô, alakító, szerelô mûveletek.Képzési feladat: Legyen képes a tanuló a mûvele-tek helyes sorrendjének megállapítására és célsze-rû eszközválasztásra.Nevelési feladat: Kreativitásra nevelés a szerelésváltozatosságával.Munkadarab: dobozAnyagszükséglet: 120 x 120 mm-es karton vagytriplex lemezSzerszám-, eszközszükséglet: ceruza, vonalzó, kés,olló

I. Bevezetô rész1. Az eddig megismert papírfajták és tulajdonsá-gainak felelevenítése

Lágy, félkemény papírok csoportosítása. (Találóskérdés, barkochba, bekötött szemmel kiválasztás.)

Felhasználásuk. Melyik munkadarabot mibôlkészítettük és miért?2. Motiválás a Mtk. 17. oldal képébôl kiindulva

A tárgyak közül melyiket tudnád elhelyezni amúlt órán készített ceruzatartóba, melyiket nem?Miért? Apró tárgyakat miben tárolsz? Készítsünkaz apró tárgyaknak tárolódobozt!3. Problémahelyzet

A munkatankönyv 17. oldalán egy doboz terv-rajzát látjuk. Hogyan tudjuk megállapítani errôl,hogy mekkora anyagra van szükségünk?

A mûszaki rajz jelentôsége, értésének, tudásá-nak szükségessége! (Magyarázat, példák mérnök-munkás, „világnyelv” stb.) Mtk. jelölései alapjánrajzolvasás.

Határoló élei a doboznak, bevágás helye, a haj-lítás jelölése. Mi az a méretezés? Mit jel a 120, 40?

Miért nem írjuk oda, hogy mm, cm, m, km?Mértékváltás gyakorlása (koncentárció a matema-tikával).

4. A kész doboz bemutatásaMilyen anyagból készítette a tanító? Miért? Te milyen tulajdonságú anyagot választanál?

Hogyan készülhetett? Mûveleti sorrend rendezésemágnestáblán: elôrajzolás, nyírás, karcolás, hajlí-tás, ragasztás. Van-e ismeretlen a mûveletek kö-zött? (karcolás)

Mutassunk be karcolással és karcolás nélkülhajlított lemezeket! Melyik ad szebb hajlítási élet?

A karcolás bemutatása. Eszköze a kés (testtar-tás, késtartás), fémvonalzó.

A helytelen karcolásból eredô hibákat beszéljükmeg! Az anyag melyik oldalán kell az elôrajzolástés a karcolást elvégezni?

Szerelés tervezése. Melyik kötést lehet szétbon-tani? Legegyszerûbb a gémkapcsozás, ezt célszerûelvégeztetni.5. A mûveleti sorrend rögzítése a Mtk. 18/9. alap-ján.6. Értékelési szempontok megbeszélése

II. Munkáltató rész 1. Elôrajzolás az anyagon (pontos mérés, rajzolásállandó ellenôrzése)2. Alakítás

Nyírás ollóval a vastag vonal mentén. Karcolás vonalzó mentén.Hajlítás vonalzó mentén.

3. Szerelés

III. Befejezô beszélgetés1. Összefoglalás. Az anyag tulajdonságainak, a vo-nalak jelentésének, a megmunkálás sorrendjénekszámonkérése. 2. Ki tudja minél „érdekesebben” összeilleszteni adobozt? Otthoni munkában végezzétek el.3. A tanulók tanórai tevékenységének értékelése.

(Tapasztalataim szerint a tanulók ötletességéreérdemes építeni a szerelési módokat tekintve. Voltaki összevarrta, patentot, tépôzárat varrt vagy ra-gasztott, tûzte gombostûvel stb.)

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz21

ÓRAVÁZLATKisebb tanszerek tárolója

Tananyag: Fonalak és textíliák szerkezeténekmegfigyelése szemel és/vagy nagyítóval. Fonal ké-szítése (pl. vattából, kócból) sodrással, a sodráselôtti és utáni tulajdonságok (pl. szakíthatóság)összehasonlítása (pl. húzással)Követelmény: Ismerje a textíliák nevét, a kézi var-rás eszközeit. Legyenek jártasak a fonal és a textilszerkezetének megfigyelésében, vizsgálatában, sa-ját készítésû tárgyak díszítésében. Tudjanak textí-liát nyírni, egymáshoz illeszteni, megfelelô öltése-ket kiválasztani az egyes feladatokhoz.

A témakör tanításában tudatosítani kell a fonal éstextil közti alapvetô különbségeket és azonosságo-kat. Tapasztalás útján gyôzôdjenek meg a tanulóka tulajdonságaikról.

A fonal rövid elemi szálakból készült folyama-tos termék. A rövid elemi szálakat a fonal sodratakövetkeztében keletkezô tömörítô erôk tartjákössze.A fonalak közötti különbségek adódnak

– nyersanyagukból növényi eredetû: len, kender, pamutállati eredetû: tiszta selyem, állati szôr (ló-szôr, gyapjú, angóra)mesterséges alapanyagú (mûszál): viszkóz,polieszter szálak stb.

– a fonalgyártási technológiából: kártolt, fésûs, nyújtott eljárás

– a fonást követô nemesítési eljárástól: fehérítés, színezés, mercerezés.

Különféle alapanyagokból készített fonalszerûanyagok

cérna – varrócérnák, gépselymek, férccérnafonal – hímzôfonal, kötôfonal zsinór – sípzsinór, sodrott zsinór madzag kötél A textíliák sokféle változatban vannak jelen kör-

nyezetünkben.Leismertebbek

szövetek (pamut, gyapjú, selyem, mûselyem,len, …)

hurkolt, kötött kelmék (harisnya, zokni, puló-ver, …)

lakástextíliák (szônyeg, falvédô, függöny, …)A különféle alapanyagú, különféle vastagságú

fonalak változatos szervezôdésével (szövés, horgo-lás, kötés, csomózás, tömörítés) a textilfélék soka-ságát hozzák létre. A fonalak és textíliák alapvetôhasználhatósági tulajdonságait (mint: légáteresztô-képesség, nedvszívóképesség, rugalmasság, for-matartósság, tapintás, moshatóság, vasalhatóság,esztétika stb.) ismernünk kell ahhoz, hogy adottcélra (nyári ruha, téli kabát; terítôszônyeg; himzô-fonal-kötôfonal; esôkabát-ing) milyen fonal vagytextilfajtát válasszunk.

Kézivarrás. Meg kell ismerkedni az eszközökkel.Javasolt egy kis varrókészlet összeállítása. Mutas-suk be a különbözô varrótûfajtákat! Felismerésszintjén ismerjék meg az öltésfajtákat! Gazdag pél-daanyaggal szemléltessünk! A népi hímzés közül akörnyezetünkre, tájegységünkre legjellemzôbbmotívumokat, az ahhoz használt öltések fajtáit mu-tassuk be!

Készítsünk egyszerû fonal-, cérnagyûjteménytmegfigyelve a vastagságot és sodrást! (Fonalak,cérnák címkéje mit mond nekünk?)Tûpárna: célszerû filcbôl készíteni, mert nem roj-tosodik, könnyen varrható. Az anyagválasztástelôzze meg anyagvizsgálat (vászon, mûanyag, vé-kony, vastag anyagfélékbe hogyan tudom beleszúr-ni a gombostût)! „Olyan mint egy tûpárna, avarbanvan szép álma.” A sün mint természeti forma su-gallja magát, de adjunk lehetôséget más formákkialakításra is (pl.: kalap) egyéni ötletek alapján(Varázskezek)! Ujjbáb: készítése alkalmas a kézi varrás gyakorol-tatására és csoportmunka szervezésére, munka-megosztásra. Kiváló koncentrációs lehetôség nyí-lik az anyanyelvvel. Ha idônk engedi, a bábszín-házhoz csoportmunkában készíttessünk paravánt(nagy papírdobozok felhasználásával).

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz22

Fonalak és textíliák

Tananyag: a háztartási munkához és a szabadidôeltöltéséhez kapcsolódó technikai eszközök és fo-lyamatok otthonunkban. A televíziózás (videomag-nó) elônyei, veszélyei. A háztartási munkák célsze-rû megszervezése, a leggyakrabban használt anya-gok, eszközök, berendezések régen és ma; elônyeikés veszélyeik; a biztonságos üzemeltetésükhöz ésmûködôképességük megóvásához szükséges isme-retek. A háztartási gyermekbalesetek forrásai, okai,megelôzésük.

Követelmények: Ismerje az otthoni technikai folya-matokat, eljárásokat (fûtés, világítás, fôzés, melegí-tés, mosás, takarítás stb.) és a szükséges anyagokat;az ezekkel kielégíthetô egyéni és családi célokat,igényeket, szükségleteket; a háztartási és kommuni-kációs (ráció, TV, magnó, videó) eszközök, beren-dezések rendeltetését, valamint változásukat a régiidôktôl napjainkig; a háztartási gyermekbalesetekokait, elhárításuk lehetôségeit!

Tanítási óra anyaga: Korszerû eszközök ottho-nunkbanOktatási feladat: Bemutatni, hogyan változott azember élete a technika fejlôdésével otthonunkban.Képzési feladat: Megfelelô technikai motívumokkialakítása a tanulókban: hasznosságtudat, veszély-tudat, technikai érdeklôdés, igényesség. Nevelési feladat: A technikai vívmányok megbe-csülésére nevelés.

I. Bevezetô beszélgetés1. Ismétlés a házak-lakások-otthonok témakörbôl.

a) Milyen háztartási eszközöket használhattokotthon?

b) Felsorolunk otthonunk tárgyai közül néhányat(írásvetítô, tábla). Hol találhatók ezek? Ha a tárgy akonyhában van, jelöld k-val, ha a szobában, sz-szel,ha a fürdôszobában f betûvel.

vödör gáztûzhely porszívópohár törülközô fotelszekrény szônyeg vasalómosdótál szemetes lapát íróasztalkönyv hûtôszekrény centrifugarádió mosógép televízió

2. A Mtk. képanyagának vagy egyéb régi és mai la-kást ábrázoló képek összehasonlítása (sajnos hi-

ányzik régebbi korokból képanyag!) Mit ábrázol-nak a képek? Melyik képek készültek azonos funk-ciójú helyiségekrôl? Melyek azok a tárgyak, ame-lyek mind a két képen megtalálhatók? Miben kü-lönböznek a tárgyak? Melyik képek készültek ré-gebben? Kik lakhattak itt? Te melyiket választanádotthonul? Miért?3. A Mtk. 43. feldolgozása önálló munkában, majdközös megbeszéléssel.4. Hol vásárolhatók meg ezek az eszközök?5. Problémaszituáció (csoportmunka elôkészítése)

a) A mûszaki áruházban eladó vagy. Válassz kiegy eszközt, amelyet a vevôknek bemutatsz.

b) Reklámozzunk háztartási eszközöket! A ki-választott eszköz milyen tulajdonságaira hívnád fela közönség figyelmét?

c) „Csereakciót szervezünk”. Az új eszközökvásárlásánál leszámítjuk az árból a régi, elhaszná-lódott eszközök értékét.

d) Egy csoport „Baleset-megelôzési tanácsadó”legyen. A feladatuk elmondani, milyen veszélyeketrejtegethet ezeknek az eszközöknek a használata.

II. Munkáltatás csoportonként a szükséges ideig,majd eljátszatjuk, elôadatjuk a szerepeket. (Alkal-mazható még az eszközök megszemélyesítése is!Én vagyok…)

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz23

Otthon és technika

ÓRAVÁZLATOK

III. Befejezô beszélgetés1. Milyen eszközöket ismertünk meg a mai órán?Ezeket mire használjuk? Miben segíti az otthonimunkát? Melyek a legfontosabb részei? Mibôl ké-szültek? Mivel mûködnek? Az elektromos áram-mal mûködô eszközöknek mi az elônyük a kézimûködtetésûvel szemben? Az elektromos árammalmûködô eszközök miért balesetveszélyesek? Ho-gyan hozzuk mûködésbe ezeket? A régi eszközökmibôl készültek? Miért nem készítettek régenelektromos árammal mûködô eszközöket?2. A tanulócsoport munkájának értékelése

A takarítás, portalanítás mindennapos tevékeny-séggé kell, hogy váljon 9 éves korban. A családimunkamegosztásban a gyereknek is fontos szerepevan. Energiatakarékosság itt az emberi energiávalvaló takarékosságot, tehát egy célszerû, tudatosmunkaszervezést jelent. Ennek helyes algoritmusáthasznos bemutatni. A munkatankönyv feladataitkiegészíthetjük a takarítás idôrendjével. Mit milyengyakran csináljunk? Naponta, hetente, havonta,olykor-olykor, ritkán. (Barty Phillips: Nagy háztar-táskönyv. Cserépfalvi. 1991.)

Étkezési szokásaink tanóránál célunk a helyestáplálkozási szokásokra ráirányítani a figyelmet,nem beavatkozva a családok különbözô táplálko-zási kultúrájába. A módszeres étkezés szükségessé-gét is megbeszéljük. Válogatunk növényi és állatieredetû élelmiszerek között. Motiváló, ha a gyerekkedvenc ételeirôl, ezek nyersanyagairól beszélhet.

A konyhai mûveletek szétválaszthatóságát mutatjaa 47/8. feladat. (dr. Oetker: Süssünk együtt gyere-kek. Grafo Könyvkiadó, Bp., 1993. USBORNE ésújra játszókönyv. Park Kiadó, Bp., 1994.)

Narancsital készítése: A munkatankönyv az al-goritmikus gondolkodásmódot igyekszik segítenisok tanító számára szokatlan módon. Pedig nagyonhasznos lenne, ha több munkamûveleti sort ily mó-don tárhatnánk fel. (Teafôzés, palacsintasütés, mo-sogatás stb.) Hasznos, jó a gazdaságossági számításelvégeztetése. Ezt több konyhai példán keresztül iselvégeztethetjük. Például: a tízórai, amit otthon ké-szítünk el és úgy visszük az iskolába, vagy a büfébenvásároljuk meg.

Ünnep a családban: témakör oldala nagyon sokismeretanyagot rendszerez: az ünnepi készülôdés te-vékenységeinek rangsorolását, az asztalterítés kellé-keit, étkészlet, evôeszközkészlet, pohárválasztást.)(Célszerû a tanítónak bemutatni a különbözô funk-ciójú és formájú poharakat!) Játékos feladatokkalételekhez étkészletet, evôeszközt választhat a tanuló.A miért kérdésre szóban várjuk a választ (kevésa hely leírni)!

Asztaldísz készítésénél az egyéni lehetôségeink-hez, adottságainkhoz igazodjunk. Szárazvirág köté-szet, gyertyatartó készítés (sógyurma), ültetôkártya,szalvétagyûrû stb.). A szalvétahajtogatás az érték-formáláson túl anyagismeretet, manuális képessége-ket is fejleszt.

Tananyag: Fából készíthetô szerkezetek összeállítá-sa: elképzelés, tervvázlat, mérés, jelölés az anyagon,megmunkálása (darabolás, csiszolás), összeszere-lés, kipróbálás, hibajavítás, díszítés (K. A.: A fafeldolgozása és felhasználása otthon, iparban, mû-vészetben).

Követelmények: Ismerje a fát mint a környezeté-nek természetes anyagát, alapvetô tulajdonságát,

a vékony léc hegyezését. Tudjon kést balesetmen-tesen használni. Legyen képes fából egyszerû tárgykitalálására, megtervezésére.

A témakör feldolgozását az 1–2. osztályban ta-nultak ismétlésével kezdjük.

„Levelet hoz, de nem postás, ásója nincs, ésmégis ás.

Lába lent a földbe túr, koronája van – nagy úr.Karjaival integet, mondd meg gyorsan, mi lehet!”

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz24

A fa, a természet kincse

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz25

A munkafüzet ugyan nem tartalmazza, de vé-kony lécek darabolására, csiszolására kedvelt a do-minókészítés (csoportmunka). Ehhez már satu ésillesztôfûrész is kell! Anyagszükséglet 5x20-as fe-nyôléc.

A Mtk. 35. oldalán találjuk a VIRÁGLÉTRAtervezésének, készítésének menetét. Ez a feldolgo-zás a tanóra forgatókönyvének is megfelel.

Harmadik osztályban a tanulók szívesen model-leznek terepasztalon. Ide illeszthetô helyi adottsá-goktól függôen például egy KERTTERVEZÉSI

probléma, vagy összevontan az álló és mozgó szer-kezetek tanításával JÁTSZÓTÉR tervezése. Ezekkülönösen ott ajánlottak, ahol nem áll rendelkezés-re fenyôléc, így sétán, kiránduláson gyûjtött lehul-lott ágakból, gallyakból is tudunk dolgozni.

A természetben található faanyagok, amelyeknem „konyhakészre” daraboltak, alkalmasak a gye-rekek ötletességének, kreativitásának fejlesztésére.Az alábbi képeken néhány modellel próbáljuk a ta-nítót differenciált munkadarab választásra serken-teni.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz26

A környezetünk anyagainak sorából nem nélkülöz-hetjük a fémeket, hiszen az otthonunkban, építettkörnyezetben, közlekedésben sokféle formában ta-lálkozik a gyerek fémek különbözô fajtáival. A kis-iskolás életkori sajátosságainak megfelelô szintenés mértékben el kell tudja különíteni a fémeket a többi anyagfajtától.

A témakör tanításának célja megismertetni a ta-nulókkal az alumínium mint fém jellemzô tulaj-donságait, felhasználhatóságát, a legalapvetôbbmegmunkálási módokat és szerszámokat.

A Mtk. 37. oldala és a tanító által gyûjtött pél-dák alapján a környezetünk fémbôl készült tárgyaitelemezzük. Mire használjuk ezeket? Mibôl készül-tek? Miért nem más anyagból készültek (pl. fávalösszehasonlítani)?

A fém tárgyakat csoportosítsuk érzékelhetô tu-lajdonságaik alapján (színe, fénye, tömege)!

A továbbiakban az alumínium tulajdonságainakmegismerését tapasztalati úton végeztessük a 40/6.

kísérlet szerint. Készíttessünk HORGASKAP-CSOT valamilyen funkcióra (pl.: övcsatként). Azúj szerszámokat: csípôfogó (daraboló), kúposfogó(alakító) mutassuk be! A tankönyv ábrasoránakleolvasásával dolgozhatunk. A kerek szemek alakí-tásánál arra kell ügyelni, hogy egyenlô méretûeklegyenek. A kész kapcsokat elemezzük, pl. alkal-mas-e a formája ruhaakasztónak? Terhelhetô-e a horog? Próbáljuk ki!

Az ÓRARENDTARTÓ elkészítése már össze-tettebb feladat. Alapos, pontos tervezô és mérômunkát kell végezni a tanulóknak a sikeres munka-darabért. Az óravezetés 5. pontjánál a mûveleti sor-barendezést elvárhatjuk már a tanulóktól. A mûve-letek mellé írják be a szükséges szerszámot is! A kész órarendeket értékeljük, majd a továbbfej-lesztés lehetôségeit is beszéljük meg! Más formáravonatkozóan, például íves talppal vagy jegyzet-tömbtárolásra legyen alkalmas. A tervezést otthonitevékenységnek is adhatjuk.

Tananyag: A gyalogos közlekedés szabályai. A jár-mûvek csoportosítása. Biztonságos közlekedés tö-megközlekedési jármûveken.Követelmény: Ismerje a tanuló a biztonságos köz-lekedést segítô közúti létesítményeket; a forgalom-irányítást szolgáló fényjelzô készülékek jelzéseit; a tömegközlekedési eszközöket. Tudja a gyakorlat-ban is alkalmazni a biztonságos gyalogos közleke-dési szabályokat: a tömegközlekedési eszközökhelyes használatára vonatkozó ismereteket; a köz-lekedési eszközök csoportosítását (ki, mire, hol,mikor használja).

A közlekedési eszközökre, azok használatára,értékelésére vonatkozó hasznosságtudatot (utazásrégen és ma), veszélytudatot ki kell alakítani, fej-leszteni kell a tanulóinknál.

A közlekedési ismeretek és gyakorlatok tanítása,a közlekedésre nevelés több tantárgyba is beépül(pl. környezetismeret). A tanító feladata a koordiná-

lás, a koncentrációs és szintetizációs lehetôségekkihasználása.

A témakör anyagának tanítását erôsen befolyá-solja az iskola lakókörnyezete. Ami az egyik he-lyen ismert, mindennapos tevékenység, képesség(pl.: Budapesten a jelzôlámpa szerinti közlekedés),egy másik helyen (falun) jártasság kialakítását kö-veteli. Éppen ezért a a munkatankönyv olyan pél-daanyagot sorakoztat fel, amely minden iskolában,minden lakókörnyezetben alapként dolgozható fel!

Elengedhetetlen a lakóhelyen a tanulmányi séta(környezetismerettel közösen), megfelelô megfi-gyelési szempontokkal: úthálózat, útburkolati jelek,útjelzô táblák, jármûvek, gyalogosok, közlekedésiszituációkra vonatkozóan.

A KRESZ-parkok is kiváló gyakorlóterepek,használjuk ki a lehetôségeit! Készíthetünk karton-lapra, csomagolópapírra a lakóhelyünkre jellemzôúthálózati rendszert. A terepasztalra készüljön jel-

Fémek a környezetünkben

Közlekedés

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz27

Tananyag: Hely- és helyzetváltoztatásra alkalmasmozgó modellek és játékok konstruálása.

Csúszás, gurulás, lengés, csuklózás, forgásmegvalósítása szerkezetekben. Tapasztalatszerzésegyensúlyról, ismerkedés az egyszerû gépek mû-ködésével, a kerék és a tengely alkalmazásával já-ró elônyökkel. Szerelési ábrák és kész modellek,valóságos rendszerek elemzése (részek, elemekkapcsolatai, szerepük a konstrukcióban), az elem-szükséglet és a szerelési sorrend meghatározása.

Követelmények: Ismerjék a hely- és helyzetváltozta-tás formáit, módjait és a köztük levô különbségeket;a kerék és a tengely alkalmazásával járó elônyöket.Szerezzenek tapasztalatokat az egyensúlyi helyzet-rôl, az egyszerû gépek mûködésérôl.

Ismerjék fel a valóságos tárgyak és a modellek kö-zötti hasonlóságot. Tudjanak szerelési ábrákat, készmodelleket elemezni, lengô, billenô, forgó, gurulószerkezetet tervezni. Fejlôdjék konstruáló képessé-gük, találékonyságuk, együttmûködési készségük.

Az iskolák szerelôkészlet ellátottsága változó.Sok helyen gondos szertárfejlesztéssel, nemcsak a központi 1–4. osztályos készletek állnak a tanító ésa tanulók rendelkezésére, hanem pl.: Legó, Technik-

legó-készletek is vannak. Akadhat esetleg olyan is-kola is, akiknek nincs szerelôkészletük. Ôk se mond-janak le a témakör ismereteinek tanításáról. A tanu-lók egyéni játékaira is támaszkodjanak. Legrosszabbesetben játszótéri játékok, mûködô szobai játékok,gépkocsi, daru, mezôgazdasági gépek stb. megfi-gyeltetésével, elemzésével is segíthetjük az ismere-tek feldolgozását.

A témakör elsô tanórájának célja és feladata:megismertetni a tanulót a merev szerkezet fogal-mával, értelmezzék gyakorlati tapasztalás útján. A kézügyesség fejlesztése. Értékmegôrzô magatar-tásra nevelés.

A környezetünk tárgyait figyeltessük meg; pad,szék, polcok, játszótéri mászóka, hinta állványa, kerí-tés stb. mire valók ezek? Mibôl készültek? Melyek arészei? A részek hogyan kapcsolódnak egymáshoz?Hogyan rögzítették azokat? Szétszerelhetôk-e? Miért?

A megbeszélés után, megfelelô motiválássalszereltessünk modelleket (asztal, pad, szék, áll-vány stb.), valamilyen funkcióra! Mit építünk? Miaz egyes részek feladata az egész szempontjából?Milyen elemekre lesz szükségünk? Szerelés sor-rendjének megállapítása. A tanító irányítása, ellen-ôrzése fontos.

zôlámpa modellje. Bábokkal, játékautókkal teremt-hetünk közlekedési szituációkat. Szerepjátékokeredményesen alkalmazhatók: közlekedési rendôr,jelzôtáblák, közlekedési eszközök „megszemélye-sítésére”, tömegközlekedési eszközökön hogyan il-lik viselkedni stb. Menetrend olvasási gyakorlatok:autóbusz, vonat. Mi lenne, ha nem lenne? (úttestjármûvek, útjelzôk stb.).

A KRESZ-dominó készítése és használatahasznos gyakorlóeszköz. KRESZ-jelháború a szám-háború analógiájára játszható. Amíg ezeket a játéko-kat elkészítik a tanulók papírból, esetleg lécbôl, aközlekedési ismeretfejlesztésen túl, manuális ké-pességeik is fejlôdnek.

Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz28

Tanítási óra anyaga: Szerkezetek környezetünk-benOktatási feladat: Megismertetni az álló-merevszerkezet és a mozgó (lengô, billenô, forgó) szer-kezetek közti alapvetô különbséget. Bemutatni atengelyek, kerekek szerepét.Képzési feladat: A tanulók kreativitásának fejlesz-tése.Nevelési feladat: Balesetmentes játékra nevelés

I. Bevezetô beszélgetés1. Ismétlés az elôzô órán szerelt modellekrôl

„Négy lába van, mégsem jár, konyhában, szobában áll.”Négy gyereknek egy kalapja. Mi az? Mire hasz-

nálják az asztalt (széket, padot, állványt, mászó-kát)? Milyen részei vannak? A részek hogyan kap-csolódnak egymáshoz? A múlt órán szerelt model-lek miben hasonlítottak a valóságoshoz? Mibôlszereltük ezeket? Milyen elemek kellettek? Ho-gyan erôsítettük meg, merevítettük ki a pad (asztal,szék) lábait? Hol találtunk még hasonlóan elkészí-tett szerkezetet? (Játszótér)2. A játszótéren milyen játékok vannak?

Ezek között van-e olyan, amelyik elmozdítha-tó? (Lengôhinta, mérleghinta, mókuskerék) Ami-kor a hintán ülsz, hintázol, merre mozdulsz el?(elôre-hátra) „Ide leng, oda leng, egyszer fent van,máskor lent.”3. Hintamodell bemutatása

Miben hasonlít a múlt órán szerelt szerkezetek-hez? Miben különbözik? Melyik rész mozog? Me-lyik szerkezeti rész biztosítja a mozgást? (tengely)Milyen feladatot lát el még ez a szerkezeti rész?4. Hogyan hintázunk a mérleghintán (kakashintán/li-bikókán)?

Hányan szoktatok ráülni? Kivel szeretsz „kaka-sozni”? Miért? Kísérletezzünk! A leghoszszabb he-vedert tedd az ujjadra úgy, hogy ne billenjen le egyikoldalra sem. Hol van egyensúlyban? Tedd abba afuratba a tengelyt. Billentsd ki az egyensúlyból ahevedert! Melyik rész áll? Melyik rész mozog?

5. A lengôhinta és a mérleghinta összehasonlításaÁlló és mozgó részek.

6. A mókuskerék megfigyeltetéseAz álló része. Mi forog? Miért tud elfordulni a

forgódob? Keressünk forgó alkatrészeket! (kerék)Soroljunk fel példákat! Mire használják a kereket!Hol láttál 1 kerekû, 2 kerekû, 4 kerekû szerkezete-ket? (talicska, kerékpár, autó, szekér).7. Kétkerekû targonca bemutatása

Mire használható? Melyek azálló részei? Melyek a mozgó(forgó) részei? Milyen alkatré-szek kellenek a forgáshoz? Hogyanerôsítjük a tengelyt a targoncához?Hogyan szereljük fel a kerekeket?8. A munkatankönyv képeinek, feladatainak feldol-gozása9. Hinta, mérleghinta, targonca, talicska készíthetôcsoportonként vagy egyénileg10. Szerelési sorrend megbeszélése. Baleset-meg-elôzési tanácsok11. Az értékelés szempontjai: mûködjön, az alkatré-szek szerelésének szabályossága, idôre készüljön el(15–20 perc)

II. Munkáltató részCsoportmunkában vagy egyéni munkában, ál-

landó ellenôrzés, segítségnyújtás mellett! Szigo-rúan követeljük meg az asztalok rendjét, a fémépí-tô elemek mennyiségi és minôségi megóvását!

III. Befejezô rész1. A kész szerkezetek vizsgálata. Mûködôképessé-gük

Azonosságok a modelleken? Állórészek?Mozgórészek? Mozgást segítô alkatrészek? Moz-gásirányok? Lengôhinta, billenôhinta különbségé-nek megbeszélése (a lengôszerkezetnél megtörtén-het az átfordulás, billenôszerkezetnél nem).

Az elemválasztások indoklása. A különbözôhosszúságú elemek felhasználásából adódó mûkö-dési elônyök, hátrányok. Melyik hinta leng ki job-

ÓRAVÁZLATSzerelôelemek

ban? A szerelés tapasztalatainak megbeszélése. A munkadarabok értékelése.2. Szerelôdobozok rendje3. A következô órára Figyeld meg a boltban, piacon, postán, milyenmérlegeket használnak! Tervezz egyszerû mérle-

get, amivel meg tudod állapítani pl. egy (postai) le-vélrôl, hogy milyen súlyú, mert attól függ, hogymilyen értékû bélyeget kell ráragasztani. Elképze-lésedrôl készíts vázlatrajzot a füzetedbe.4. A tanulócsoport tanórai tevékenységének értéke-lése

A babák is lakjanak valahol. Parkolóház, Babaházoldalakon bemutatott tevékenységek mintegy össze-foglalói a tanév során az épületekrôl, otthonokról,különbözô anyagokról, szerkezetekrôl tanultaknak.Sokféleképpen szervezhetjük az erre szánt tanórá-kat. A lehetôségeinktôl függôen egyéni vagy cso-portmunkában dolgozzanak a gyerekek.

1. „Babákat” készítünk – huzalmunka, textilmunka2. A babákhoz arányaiban illô babaházat tervez-zünk, építsünk (cipôsdoboz 4 db), praktikus leemel-hetô szintekkel készíteni a házikókat3. A lakásbelsô elrendezése – a „babák” szükség-leteibôl kiindulva4. A lakóhelyiségek berendezése (berendezési tár-gyak, dísztárgyak stb.)

5. Értékeljük a babaházat. „Miért érzik jól itt ma-gukat a babák?” (Kiváló lehetôség a gyermek érze-lemvilágának, gondolatvilágának megismerésére!)Játszótér, kert, park tervezéssel, kivitelezéssel fej-leszthetjük a tanulóink környezeti kultúráját.

A parkolóház készítését is hasonló módon szer-vezzük meg. Arra is adhatunk lehetôséget, hogy atanuló válasszon (lányok, fiúk), melyiket készítenéel szívesen.

Játszótér tervezése ugyan nem szerepel még javas-latként sem a munkatankönyvben, mégis javaslomminden tanítónak, próbálja ki a következôket: Íras-sunk fogalmazást a mi játszóterünkrôl: „Ha én ját-szótértervezô lehetnék”címmel. Rengeteg gyermekiötlet és igény jön elô: kalandjátszótér, várjátszótér,BMX-pálya stb., ezekre érdemes odafigyelni.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz29

Összefoglalás

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

1.Is

mer

kedé

s az

új ta

nkön

yvve

l M

irôl

tanu

ltunk

a2.

osz

tály

ban?

Bal

eset

véde

lem

Bes

zélg

etés

fela

datla

pM

tk. 3

–4. o

.B

ales

etvé

del-

mi s

zabá

lyok

fels

orol

ása

Gyû

jtem

ény,

sajá

t lak

óház

ról

2.H

ázak

– la

ká-

sok

Mié

rt é

pít a

zem

ber

háza

t?M

ilyen

any

agok

atha

szná

lnak

az

építk

ezés

hez?

Ház

típus

ok,

váro

s, f

alu

jel-

legz

etes

épí

t-m

énye

i

építe

ttkö

rnye

-ze

t, na

gy-

váro

siél

et

Lak

ókör

nyez

e-tü

nk é

pítm

é-ny

eine

k m

egfi

-gy

elés

e, c

so-

port

osítá

sa

Mtk

. 5. o

.K

épek

vid

éki,

nagy

váro

siép

ítmén

yek-

rôl

Tud

ja f

elso

rol-

ni a

ház

ak,

laká

sok

fela

-da

tát

Ahá

ztar

tás

hasz

nos

hulla

-dé

kai (

amel

ye-

ket a

tané

v so

-rá

n fe

ldol

goz-

hatu

nk p

apír

,te

xtil,

fa,

fém

)

3.K

özve

tlen

lakó

-kö

rnye

zetü

nkM

ilyen

nek

érté

ke-

led

az is

kola

kör

-ny

ékét

?M

itôl s

zép

a há

za-

tok,

laká

soto

k kö

r-ny

éke?

Élô

vilá

g és

tár-

gyi k

örny

ezet

Kör

nyez

etvé

de-

lem

szem

ét

hulla

dék,

hasz

nos

hulla

dék

Cso

port

osíta

nia

lakó

körn

yeze

tki

alak

ításá

nak,

véde

lmén

ek h

e-ly

es é

s he

lyte

-le

n sz

okás

ait

Mtk

. 6–7

. o.

Péld

ák (

nega

-tív

és

pozi

tív,

haza

i és

kül-

föld

i) a

lakó

-kö

rnye

zetr

e

Foga

lmaz

ód-

jon

meg

az

igén

y a

lakó

-he

lyi r

end

irán

t

Nég

yzet

rács

osla

p, v

onal

zó,

ceru

za

4.L

akás

ok b

elül

-rô

lM

ilyen

tevé

keny

-sé

geke

t vég

zünk

a

laká

sban

, otth

o-nu

nkba

n?

Lak

ás a

lapr

aj-

za, a

lapt

erül

et,

laká

s he

lyis

égei

alap

rajz

,ki

csin

yí-

tés

Lak

ás h

elyi

-sé

gein

ek f

unk-

ció

szer

inti

cso-

port

osítá

sa,

laká

s al

apra

jza

Mtk

. 8–9

. o.

Lak

ás a

lapr

aj-

zok

Szép

ház

ak c

.la

p

Ism

erjé

k a

la-

kás

beos

z-tá

sána

k al

ap-

elve

it, a

laká

she

lyis

égei

nek

funk

ciói

t

Nég

yzet

rács

osla

p5.

Otth

on a

laká

s-ba

nM

it vi

nnél

mag

ad-

dal a

z ot

thon

odbó

leg

y la

katla

n sz

i-ge

tre?

Mié

rt?

Lak

bere

ndez

ésR

ész

és e

gész

kapc

sola

ta

hasz

nála

-ti,

dís

z-tá

rgy,

be-

rend

ezés

itá

rgy,

tár-

gyi k

ör-

nyez

et

Szob

a al

apra

jza,

bere

ndez

ésM

tk. 1

0–11

. o.

Olv

asm

ány

12. o

.

Felis

mer

ni a

laká

s és

ott-

hon

azon

ossá

-gá

t, kü

lönb

sé-

gét

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz30

TA

NM

EN

ET

JAV

ASL

AT

3. O

SZT

ÁLY

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz31

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kön

yvje

lzô

Kül

önfé

le p

a-pí

rfaj

ták,

mér

ôés

raj

zesz

kö-

zök,

olló

, ra-

gasz

tó

6.A

papí

rM

ibôl

kés

zült

ata

nkön

yvün

k?Te

rvez

zünk

köny

vjel

zôt

Papí

r al

apan

ya-

gai

Papí

r cs

opor

to-

sítá

sa

vast

ag,

véko

ny,

lágy

, fél

-ke

mén

y,ke

mén

y

Kön

yvje

lzô

ter-

vezé

se: m

éret

e,an

yaga

, kiv

ite-

lezé

seA

nyag

vizs

gála

ta

köny

vjel

zô-

höz

Mtk

. 13–

14. o

.K

ülön

féle

anya

gokb

ólké

szül

tkö

nyvj

elzô

k

Ado

tt fu

nkci

ó-ra

any

agot

vá-

lasz

tani

, mér

e-te

t bec

süln

i,m

érni

Írós

zert

artó

külö

nböz

ô pa

-pí

rhen

gere

k,ké

s bo

rító

papí

r,ra

gasz

tó

7.Pa

pír

tula

jdon

-sá

gai

Mib

en tá

rolo

d az

íróe

szkö

zeid

et?

Mié

rt?

Funk

ció

és f

or-

ma,

fun

kció

és

anya

g ki

vála

sz-

tás

a tu

lajd

on-

ságo

k al

apjá

nB

orítá

s

stab

il, la

-bi

lis, a

lá-

tám

aszt

ás

Any

agvi

zsgá

-la

t, ér

zéks

zerv

-ve

l, te

rvez

éskü

lönb

özô

mé-

retû

írós

zere

k-he

z

Mtk

. 15–

16. o

.B

olti

és s

aját

kész

ítésû

tá-

roló

k

Ism

erni

a p

a-pí

rfaj

ták

tula

j-do

nság

ai é

sfe

lhas

znál

ha-

tósá

guk

közt

ika

pcso

lato

t

Dob

oz te

rv-

rajz

a,vo

nalz

ó, c

eruz

a

8.Te

rvez

éstô

l am

egva

lósí

tási

gH

onné

t tud

ja a

ki-

vite

lezô

, hog

y m

itte

rvez

ett a

terv

e-zô

?

Terv

ezés

lépé

-se

i V

onal

fajtá

kM

éret

meg

adás

elem

ei

szab

vány

Dob

oz te

rv-

rajz

ának

kés

zí-

tése

, ado

tt m

é-re

tre

Mtk

. 17.

o.

Kés

z te

rvra

jz,

a ra

jz e

lkés

zí-

tésé

nek

lépé

-se

i

Am

ûsza

kiko

mm

unik

á-ci

ó sz

üksé

ges-

sége

. Egy

sze-

rû r

ajzo

kon

avo

nalf

ajtá

kfe

lism

erés

e

Dob

oz k

ivite

le-

zése

Kar

ton,

kés

,vo

nalz

ó, r

a-ga

sztó

, kap

ocs,

lyuk

aszt

ó, a

lá-

tét,

kala

pács

9.Pa

píra

lakí

tó,

-sze

relô

mûv

e-le

tek

Hog

yan

kész

íthet

-jü

k el

a d

oboz

t?Te

rvez

zünk

mûv

e-le

ti so

rren

det!

Elô

kész

ítô m

û-ve

lete

k, a

lakí

tóm

ûvel

etek

, sze

-re

lô m

ûvel

etek

rend

szer

e

karc

olás

,ha

jlítá

sPa

pír

szer

elô

mûv

elet

inek

csop

orto

sítá

sa

Mtk

. 17–

18. o

.K

ülön

bözô

mód

on s

zere

ltdo

bozk

ák

Leg

yen

képe

sa

mûv

elet

cso-

port

okat

meg

-kü

lönb

özte

tni,

hely

es m

ûve-

leti

sorr

ende

tfe

lállí

tani

, esz

-kö

zt v

álas

ztan

i

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz32

Tets

zôle

ges

tárg

y cs

omag

o-lá

saC

som

agol

ópa-

pír

10.

Cso

mag

olás

-te

chni

kaT

ízór

aida

t mib

ecs

omag

olta

éde

s-an

yád?

Az

isko

la-

teje

t mib

e cs

oma-

goltá

k? s

tb

Cso

mag

olás

hasz

noss

ága,

anya

gai (

papí

r-pa

pírf

ajtá

k, te

x-til

, mûa

nyag

)K

orsz

erû

cso-

mag

olóa

nyag

ok

mûa

nya-

gok

Kül

önbö

zô tá

r-gy

ak c

som

ago-

lóan

yaga

inak

meg

figy

elés

e

Mtk

.19

–20–

21. o

.K

épek

, alb

u-m

ok é

s es

zté-

tikus

an c

so-

mag

olt t

ár-

gyak

Fogy

aszt

óim

agat

artá

sal

apoz

ása

Fona

lgyû

jte-

mén

y. H

árm

asfo

nás

11.

Fona

l és

text

ilM

ibôl

kés

zült

a ru

-há

zato

d? S

a f

üg-

göny

?

Fona

lfaj

ták

alap

anya

guk

szer

int

(növ

ényi

, álla

tier

edet

û, m

es-

ters

éges

ala

p-an

yagú

)

szál

asan

yag

Kül

önbö

zô te

x-til

term

ékek

meg

figy

elés

e,cs

opor

tosí

tása

Szál

, fon

al, f

o-na

t öss

zeha

son-

lító

vizs

gála

ta

Mtk

. 22–

23. o

.Fo

nal g

yûjte

-m

ény,

text

il-gy

ûjte

mén

yO

lvas

mán

y25

. o.

Tud

ja a

fon

alés

text

il kö

zti

külö

nbsé

get

Min

tagy

ûjte

-m

ény

(pap

írfû

zô)

12.

Szöv

ésH

ol k

észü

lt a

pu-

lóve

red,

inge

d,bl

úzod

, nad

rágo

d?K

ik k

észí

tetté

k?H

ogya

n ké

szíth

et-

ték?

Text

íliák

ala

p-an

yaga

i Sz

övés

fol

ya-

mat

a

text

ilip

ar-

ésné

pmûv

é-sz

et

Kül

önfé

le s

zö-

vetd

arab

okvi

zsgá

lata

–lá

ncfo

nal,

vetü

-lé

kfon

al f

elfe

-de

zése

Mtk

. 26–

27. o

.K

ülön

féle

szöv

éste

chni

-ká

val k

észü

ltke

lme

Ism

erje

fel

,ho

gy a

z an

yag

szer

keze

tika

pcso

latá

val

meg

válto

zik

a tu

lajd

onsá

gaés

a f

elha

sz-

nálh

atós

ága

Mon

ogra

mte

xtíli

a, s

zabó

-kr

éta,

him

zô-

fona

l, tû

, olló

13.

Kéz

i var

rás

Kik

dol

gozn

ak

az a

lább

i esz

kö-

zökk

el?

(olló

, tû,

cérn

a)

Kéz

i var

rás

eszk

özei

. Ölté

s-fa

jták

szár

ölté

s M

onog

ram

ter-

vezé

se, v

arrá

sazs

ebke

ndôr

e,aj

ándé

ktár

gyra

Mtk

. 28.

o.

Aké

z fi

nom

-m

ozgá

sain

akfe

jlôdé

se

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz33

Tûp

árna

Filc

, tex

tilhu

l-la

dék,

sza

bó-

krét

a, a

lakl

e-m

ez, v

atta

14.

Kéz

i var

rás

Hog

yan

tehe

ted

egye

divé

ruh

ada-

rabj

aida

t?

Kéz

i var

rás

hasz

noss

ága,

felh

aszn

álha

tó-

sága

férc

ölté

ssz

egôö

l-té

s

Kéz

zel v

arro

ttte

xtíli

ák v

álo-

gatá

sa. A

nyag

-vi

zsgá

lat t

ûpár

-ná

hoz

Mtk

. 29.

o.

Olv

asm

ány

30. o

.

Ado

tt fu

nkci

ó-ra

tárg

y te

rve-

zése

, any

agvá

-la

sztá

s, k

ivite

-le

zés

Papí

r m

ikul

ás-

kisc

sizm

a, p

ut-

tony

Kar

ton,

lágy

pa-

pír,

tejf

ölös

dobo

z, f

onal

,te

xtil

15.

Jele

s na

pok

–M

ikul

ásM

ikul

ás n

api j

el-

képe

k, s

zoká

sok

Papí

rról

, tex

til-

rôl t

anul

tak

is-

mét

lése

Cso

port

mun

ká-

ban

v. e

gyén

i-le

g te

rvez

ni é

ski

vite

lezn

i egy

-sz

erû

papí

r,m

ûany

ag a

lapú

tárg

yat

Mtk

. 70.

o.

Ünn

epvá

róT

udja

a m

árm

egis

mer

tan

yago

kat é

sm

ûvel

etek

etal

kalm

azni

igén

yei s

zeri

nt

Kar

ácso

nyfa

dí-

szek

, üdv

özlô

-la

pok,

kön

yv-

borí

tó, k

önyv

-je

lzô,

sza

lvét

a-gy

ûrû,

asz

tal-

dísz

, tel

efon

tart

óPa

pír,

text

il

16.

Jele

s na

pok

–K

arác

sony

Kar

ácso

nyi ü

nne-

pek

szok

ásai

Kar

ácso

nyfa

dí-

szek

tula

jdon

-sá

gai,

anya

guk

Gaz

dálk

odás

:id

ô, p

énz,

anya

g

Papí

r, te

xtil,

mûa

nyag

fel

-ha

szná

lása

egyé

ni e

lkép

ze-

lése

k al

apjá

n(P

roje

kt m

un-

ka)

Mtk

. 70–

71. o

.Ü

nnep

váró

Kép

essé

gei-

nek

meg

fele

lôtá

rgy

terv

ezé-

se, k

ivite

lezé

-se

Rek

lám

kés

zí-

tése

a s

aját

mun

kada

rabr

ól

17.

Rés

zöss

zefo

g-la

lás

Ren

dezz

ünk

kará

-cs

onyi

vás

árt!

Tanu

ltak

szin

te-

tizál

ása

Vás

árló

, ela

dó

érté

k, á

rú,

term

ék,

ár

Ate

rvez

ett

mun

kada

rabo

kér

téke

lése

Öné

rték

elés

,m

ások

mun

ká-

jána

k el

ism

e-ré

se

Vir

ágka

ró v

agy

virá

glét

ra te

rve-

zése

18.

Afa

min

tny

ersa

nyag

Ki m

it ka

pott

ka-

rács

onyr

a? E

zek

az a

jánd

ékok

mi-

bôl k

észü

ltek?

Mié

rt?

Feny

ôfa

és tu

laj-

dons

ágai

. Fáb

ólké

szül

t has

zná-

lati

tárg

yak

Term

észe

tvéd

e-le

m

puha

fa

kem

ényf

any

ersa

nyag

alap

anya

gké

szte

rmék

Fábó

l kés

zült

term

ékek

vál

o-ga

tása

Mtk

.31

–32–

34. o

.É

lôvi

lág

éstá

rgyi

kör

nye-

zet k

özti

kap-

csol

at f

elis

me-

rése

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz34

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Vir

ágka

ró v

agy

virá

glét

ra: f

e-ny

ôléc

, kés

,cs

iszo

lópa

pír,

szeg

, kal

apác

s,kö

tözô

zsin

ór

19.

Afa

ala

kítá

saÖ

ssze

keve

rede

tt a

fafa

ragó

és

a kö

nyvk

ötô

szer

-sz

ámos

ládá

ja!

Asz

talo

s, f

afa-

ragó

mes

tere

k,né

pmûv

észe

t. Fa

alak

ító m

û-ve

lete

k, s

zer-

szám

ok

ág, l

éc,

mot

ívum

Any

agvi

zsgá

lat

a fa

ragh

atós

ág-

hoz

Mtk

.33

–34–

35. o

.O

lvas

mán

y36

. o.

Tapa

szta

lás

útjá

n m

egis

-m

erni

a te

rmé-

szet

i any

ag tu

-la

jdon

sága

it,fe

lhas

znál

ha-

tósá

gát

Papí

r, te

xtil,

mûa

nyag

, fa

20.

Jele

s na

pok

–fa

rsan

gK

észí

tsün

k je

l-m

ezt,

álar

cot,

dí-

szíts

ünk

tant

er-

met

!

Papí

rról

, fár

ól,

mûa

nyag

okró

l,te

xtilr

ôl ta

nul-

tak

haso

nló

Jelm

ez te

rvez

és,

és k

ivite

lezé

s,eg

yéni

leg,

cso

-po

rtos

an

Mtk

. 72.

o.

Any

agvi

zsgá

lat:

huza

l, fo

gók

Fém

tárg

yak,

-e

szkö

zök,

-já

-té

kok

21.

Fém

ek k

örny

e-ze

tünk

ben

Mily

en s

zers

zá-

mok

kal d

olgo

z-tu

nk id

áig?

Eze

km

ibôl

kés

zülte

k?M

iért

?

Fém

tárg

yak

tu-

lajd

onsá

gai,

felh

aszn

álha

tó-

ságu

k.

fém

min

tgy

ûjtô

fo-

galo

m,

vas,

alu

-m

íniu

m,

réz

Kör

nyez

etün

kfé

m tá

rgya

inak

meg

külö

nböz

-te

tése

.

Mtk

. 37.

o.

Ism

erje

fel

körn

yeze

tünk

tárg

yai k

özül

a

külö

nböz

ôfé

mbô

l ké-

szül

teke

t

Óra

rend

tart

ó,(ö

rdög

laka

t,fé

nyké

ptar

tó,

kotta

tart

ó)

22.

Fém

ek a

lakí

tá-

saL

ágy

huza

l tu-

lajd

onsá

gai,

felh

aszn

álás

ite

rüle

tek,

sze

r-sz

ámis

mer

et

huza

lL

ágy

alum

íni-

um h

uzal

dar

a-bo

lása

, ala

kítá

sa

Mtk

. 38–

39. o

.T

udjo

n kü

-lö

nbsé

get t

en-

ni k

ülön

bözô

fém

bôl k

észü

lttá

rgya

k kö

zött

Báb

ok n

emze

tiün

nepr

e Pa

pír,

text

il, f

a,fé

m

23.

Jele

s na

pok

–ne

mze

ti ün

nep

Játs

zunk

szí

nhá-

zat!

Nem

zeti

ünne

pje

lkép

ei, e

se-

mén

yei

Olv

asm

ány

báb,

par

a-vá

nC

sopo

rtm

unká

-ba

n bá

b te

rve-

zése

, kiv

itele

-zé

se

Mtk

. 73.

o.

Olv

asók

önyv

Kor

ok v

álto

-zá

sain

ak o

k-ke

resé

se.

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz35

Tele

fon

hasz

ná-

lat

Tets

zôle

ges

házt

artá

si g

épbe

mut

atás

a

24.

Kor

szer

û es

z-kö

zök

otth

o-nu

nkba

n A

tele

fon

Mi l

enne

, ha

nem

lenn

e?K

ézi e

rôve

lm

ûköd

ô es

zkö-

zök

otth

onun

k-ba

n. E

lekt

ro-

mos

ára

mm

alm

ûköd

ô gé

pek.

házt

artá

sies

zköz

,gé

psz

olgá

lta-

tás

Ház

tart

ási e

sz-

közö

k, g

épek

csop

orto

sítá

sako

ruk,

fun

kció

-ju

k, e

nerg

iafo

r-rá

suk

szer

int

Mtk

.46

–47–

48. o

.Is

mer

je a

ház

-ta

rtás

i és

kom

-m

unik

áció

ses

zköz

ök r

en-

delte

tésé

t

Taka

rítá

s es

z-kö

zei

Ház

tart

ási k

is-

gépe

k

25.

Taka

rítá

sB

ales

et-

meg

elôz

és

Újs

ághí

r há

ztar

tási

bale

setr

ôlPo

rtal

anít

ás, t

a-ka

rítá

s sz

üksé

-ge

sség

e. V

e-sz

élyf

orrá

sok

otth

onun

kban

Els

ôseg

ély-

nyúj

tás

hasz

nála

tiut

asítá

sM

ûvel

eti s

or-

rend

ek ö

ssze

ál-

lítás

aH

ibás

kés

zülé

-ke

k je

llem

zôi-

nek

feltá

rása

Mtk

. 49–

50. o

.Ta

karí

tás

al-

gori

tmus

a

Bal

eset

vesz

é-ly

ek f

elis

me-

rése

és

meg

-el

ôzés

e a

ház-

tart

ásba

n

Nar

ancs

ital k

é-sz

ítés

adot

t al-

gori

tmus

ala

p-já

n

26.

Atá

plál

kozá

sM

it fo

gyas

ztot

tál

ma

regg

elir

e?M

ibôl

kés

zült?

Men

nyib

e ke

rült?

Hel

yes

étre

ndÉ

telh

igié

nia

Egé

szsé

ges

táp-

lálk

ozás

Mun

kam

egos

z-tá

s

napi

rend

taka

ré-

koss

ág

Étk

ezés

i alk

al-

mak

ren

dje

Kon

yhat

echn

i-ka

i mûv

elet

ekcs

opor

tosí

tása

Mtk

. 53.

o.

Egy

szer

û re

-ce

ptek

Ism

erje

az

egés

zség

está

plál

kozá

sal

apel

veit

Asz

tald

ísz

hús-

vétr

a27

.Ü

nnep

a c

sa-

ládb

an –

hús

vét

Mitô

l les

z ün

nepi

a cs

alád

i étk

ezés

?Te

ríté

k es

zkö-

zei,

anya

gai,

te-

ríté

s al

apve

tôsz

abál

yai

étké

szle

tev

ôesz

-kö

zkés

z-le

t

Asz

talte

ríté

sgy

akor

lása

,as

ztal

dísz

ter-

vezé

se h

úsvé

tra

Mtk

. 54

–55.

o.,

74. o

.

Rés

zvét

el a

csal

ádi m

un-

kam

egos

ztás

-ba

nFé

nyké

palb

um,

text

ilkép

, var

-ró

dobo

z st

b.

28.

Any

ák n

api

aján

dék

Mily

en a

jánd

ék-

nak

örül

nek

azéd

esan

yák?

Any

ag, i

dô, á

r,ér

ték

Tanu

lt an

yag-

fajtá

k fe

lhas

z-ná

lásá

val a

ján-

dék

terv

ezés

e,ki

vite

lezé

se

Mtk

. 75.

o.

Prak

tika

Ünn

epvá

ró

Funk

ció

ésfo

rma

össz

e-fü

ggés

ei, e

sz-

tétik

ai ig

é-ny

essé

g

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz36

Játs

zóté

r m

o-de

llezé

s Fé

mép

ítô,

szer

elôk

észl

et

29.

Szer

keze

tek

(álló

, mer

ev)

Ha

játs

zóté

rter

ve-

zô le

hetn

él, m

i-ly

en já

téko

kkal

lepn

éd m

eg a

gye

-re

keke

t?

Játé

kok

anya

ga,

form

ája,

sze

r-ke

zete

, sta

bili-

tása

mer

ev,

stab

il, k

ö-té

s, c

sa-

varo

zás

Szer

elôe

lem

ek-

kel v

égze

tt gy

a-ko

rlat

ok. M

e-re

v kö

tés

alka

l-m

azás

a

Mtk

. 41.

o.

Mer

ev k

öté-

sekk

el k

észü

ltsz

erke

zete

k(k

épe)

Kül

önbs

égek

és a

zono

ssá-

gok

feltá

rása

a

mod

ell é

s a

való

ság

közö

tt

Moz

gó m

odel

-le

k ko

nstr

uálá

saSz

erel

ôkés

zlet

30.

Moz

gó-f

orgó

szer

keze

tek

K

erék

Mié

rt tu

d el

moz

-du

lni a

hin

ta?

Ker

ék tö

rtén

ete

leng

, fo-

rog,

moz

-gó

rés

z,te

ngel

y

Meg

figy

elte

tés:

moz

gást

, elf

or-

dulá

st s

egítô

al-

katr

észe

k

Mtk

. 42.

o.

Mod

elle

k,m

aket

tek

Lás

sa b

e a

tech

nika

fej

lô-

désé

nek

szük

-sé

gess

égét

Tere

pasz

tal

Szitu

áció

sját

ék31

.K

özle

kedé

si is

-m

eret

ekM

ilyen

köz

leke

dé-

si e

szkö

zt h

asz-

náls

z le

ggya

krab

-ba

n?

Köz

leke

dési

eszk

özök

ren

d-sz

erez

ése

közl

eke-

dési

esz

-kö

zök

Töm

egkö

zlek

e-dé

si e

szkö

zök

hasz

nála

tára

vo-

natk

ozó

szab

á-ly

ok g

yako

rlás

a

Mtk

. 58–

59. o

.K

özle

kedé

sihe

lyze

tkép

ek

Tud

ja a

köz

le-

kedé

si e

szkö

-zö

ket f

unkc

ió-

juk

szer

int

csop

orto

síta

ni

Jelz

ôlám

pa m

o-de

lle32

.K

özle

kedé

s ir

á-ny

ítása

Hon

nét t

udju

k eg

yad

ott ú

tker

eszt

ezô-

désb

en, h

ogy

mi-

kor

hala

dhat

unk

tová

bb?

Köz

leke

désb

iz-

tons

ág f

elté

te-

lei.

Irán

yítá

sim

ódok

, sza

bá-

lyok

, ren

dôr,

lám

pa...

közl

eke-

dés

irá-

nyítá

sa

Szitu

áció

s já

-té

kkal

bem

utat

-ni

a je

lzôl

ám-

pák

szer

epét

Mtk

. 60.

o.

Vid

eofi

lmIs

mer

je a

biz

-to

nság

os k

öz-

leke

dés

irán

yí-

tásá

ra s

zolg

áló

fény

jelz

ô ké

-sz

ülék

ek je

l-zé

seit

Kre

sz-d

omin

óK

arto

n, o

lló,

kés,

szí

nes,

alak

lem

ez

33.

Köz

úti j

elzô

-tá

blák

Hog

yan

taní

taná

dm

eg a

z óv

odás

nak

a kö

zlek

edés

i jel

-zô

tábl

ákat

?

Köz

leke

dési

is-

mer

etek

, pap

ír-

ról t

anul

tak

tiltá

s ut

asítá

sút

baig

azí-

tás

Leg

font

osab

bje

lzôt

áblá

k vá

-lo

gatá

sa, r

ajzo

-lá

sa

Mtk

. 61–

62. o

.Je

lzôt

áblá

kTu

dja

bizt

on-

ságg

al a

köz

le-

kedé

si je

lzôt

áb-

lák

jele

ntés

ét

Leg

yen

ve-

szél

ytud

ata

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz37

Útv

onal

terv

oszt

ályk

irán

du-

lásh

oz e

gy k

ö-ze

li vá

rosb

a

34.

Uta

zás

vasú

ton

Mut

asd

be e

gykü

lföl

dine

k la

kó-

hely

ed v

asút

állo

-m

ását

Vas

út je

lent

ôsé-

ge a

sze

mél

y-és

tehe

rszá

llí-

tásb

an. V

asút

ilé

tesí

tmén

yek.

Bal

eset

vesz

é-ly

ek.

vasú

t, pá

-ly

audv

ar,

info

rmá-

ció

Szitu

áció

s já

-té

k: in

form

áció

,je

gyvá

ltás

Miv

el m

ûkö-

dik?

Mtk

.66

–67–

68. o

.K

épek

rég

i és

mod

ern

vas-

útró

l

Ism

erje

a v

as-

úti k

özle

kedé

sal

apve

tô s

za-

bály

ait

Kiá

llítá

s37

.É

v vé

gi ö

ssze

-fo

glal

ásM

ivel

fog

lalk

oztá

lsz

íves

en?

Mié

rt?

Mi n

em te

tsze

tt és

mié

rt n

em?

Ezt

tudo

m:

anya

gokr

ól,

épül

etek

rôl,

ott-

hono

mró

l, ru

-há

zato

mró

l, a

közl

eked

ésrô

l

Ata

név

sorá

nké

szül

t mun

ka-

dara

bok

átte

-ki

ntés

e

Mun

kada

ra-

bok

Tech

nika

hasz

noss

ágá-

nak

ism

eret

e

Bab

aház

, be-

rend

ezés

i tár

-gy

ak(p

apír

, fa,

fém

,te

xtil,

mû-

anya

g)

35–

36.

Bab

aház

vag

ypa

rkol

óház

Terv

ezze

tek

a ba

-bá

k sz

ámár

a há

zat,

otth

ont

Funk

ció,

for

ma

kapc

sola

tA

nyag

és

esz-

köz

kivá

lasz

tása

Egy

üttm

ûkö-

dés,

mun

ka-

meg

oszt

ás

laká

s, o

tt-ho

n, la

k-be

rend

e-zé

sm

éret

-ar

ány

Am

egis

mer

tte

rmés

zete

s és

mes

ters

éges

anya

gok,

hasz

nos

hulla

-dé

kok

válo

gatá

-sa

, ala

kítá

sa

Mtk

. 43.

o.,

69. o

.K

atal

ógus

okjá

téka

i

Leg

yen

képe

seg

ysze

rû m

o-de

ll te

rvez

ésé-

re, k

ivite

lezé

-sé

re ö

nálló

anva

gy ir

ányí

-tá

ssal

Park

olóh

áz(f

eljá

ró)

35–

36.

Park

olóh

ázva

gy b

abah

áz

Terv

ezze

tek

Xsz

ámú

autó

nak

park

olót

Stab

ilitá

s. K

öz-

leke

dési

ism

e-re

tek

park

olás

,kö

zlek

e-dé

s, s

zer-

keze

t

Proj

ekt t

evé-

keny

ség

terv

e-zé

sben

, kiv

ite-

lezé

sben

Mtk

. 43.

o.

69. o

.Já

tékk

atal

ó-gu

s

Leg

yen

képe

seg

ysze

rû m

o-de

ll te

rvez

ésé-

re, k

ivite

lezé

-sé

re ö

nálló

anva

gy ir

ányí

-tá

ssal

1. Sorolj fel közlekedési eszközöket (legalább hár-mat) az alábbiak szerint:

Személyszállító:Egyéni közlekedésre használják:Tömegközlekedésre használják:Teherszállító:

2. Tervezz a 60 x 80 mm-es órarendeknek karton-ból háttámlát, amely az órarend oldalainál 20 mm-rel nagyobb.

a) Készíts tervrajzot (szabad kézzel)b) Készíts mûszaki rajzot, ne feledkezz el a vo-

nalvastagságokról, a méreteke megadásáról sem!3. Írd le az órarend-támla elkészítésének sorrend-jét! Milyen eszközöket használnál?

Mûvelet Eszköz, szerszám1.2.3.

4. Mit kellene tenned, ha az órarendet a támlávalegyütt a szobád falára szeretnéd felakasztani?5. Mi volt elôbb? Húzd alá!

fonal vagy textillétra vagy fa doboz vagy kartonporszívó vagy seprûtelevízió vagy rádiókerékpár vagy autóház vagy lakás

Az Apáczai Kiadó részérôl megjelentetett 4. osztá-lyos TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL MUNKATAN-KÖNYV illeszkedik az 1–4. osztályos sorozatba,de szerkezetében eltér a másik három kiadványtól.

Ennek egyik legfontosabb oka, hogy a 4. osz-tály az általános iskola elsô kimeneti fokozata, ittzárul le az alsó tagozat. Innen továbbhaladás lehetaz általános iskola felsô tagozatába – ahol a techni-kai mûveltség továbbépül – vagy a nyolcosztályosgimnáziumba, ahol a speciális képzés – fôleg atechnika szempontjából – más jelleget ölt. Ezért azalsó tagozat 4. osztályának végére olyan alapmû-veltséghez kell juttatni a tanulókat, hogy az mindkétirányba továbbépíthetô legyen. Abban az esetben vi-szont, ha megszûnik a technika jellegû képzés, a ta-nuló már rendelkezzen mindazon technikai isme-rettel, manuális készségekkel, magatartásbeli ké-pességekkel, amelyek alkalmassá teszik a technikaivilágban való eligazodásra. Ezért is értékelhetô po-zitívan a tankönyv szerkezete, mert részben szinte-tizálja az 1–3. osztályban tanultakat, másrészt azismeretanyagán keresztül összeveti a természeti-

technikai-társadalmi környezetváltozást, a változá-sok, változtatások okait, lehetôségeit.

Rávilágít olyan lokális és globális problémára,mint a környezetvédelem, a környezetszennyezés,környezetgazdálkodás, környezetkultúra. Keresiazokat a megoldásokat, amelyekkel a jövô alkotóembere – a mai gyermek – egy egészségesebb, a ter-mészeti és technikai környezet harmóniáját megte-remtô emberi környezetet fejleszthet.

A könyvben lévô nagy tematikus képek azt a vál-toztatást kívánják bemutatni, amit az ember végzettaz ôsi természeti környezeten, eljutva napjaink tech-nikalizált környezetének – technoszféra – kialakí-tásáig.

A tematikus képek feldolgozásának gondolatiláncát célszerû az alábbi kérdéskörökhöz kapcsolni:Hogyan élt az ember? Hol lakott, milyen építményeivoltak? Milyen anyagokat adott a természet az em-ber számára? Hogyan tudta átalakítani az anyagokatsaját igényeinek megfelelôen? Milyen szerszámai,eszközei voltak? Mivel táplálkozott? Ruházata? Ho-gyan közlekedett? Jellemzô foglalkozások?

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz38

Bevezetô óra – Tudáspróba

A 4. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA

Célok, feladatok: Az ôsi természetben élô emberéletmódjának bemutatása. A természetben elôfor-duló anyagok.

Az elsô tematikus kép bemutatja azt az ôstermé-szetet, amely a Földön kialakult (Pannon táj képe),ahol még nincs nyoma az ember természetet átala-kító tevékenységének.

A képrôl a tanulók szabadon beszéljenek, a hozzátartozó kérdéseket a lehetô legnagyobb önállóság-gal dolgoztassuk fel.

A harmadik osztályok környezetismeret-környe-zetvédelem tananyagára építsünk. Felszíni formák.Víz. Víz felszínformáló munkája. Védjük vizeinket.Változatos vízi világ.

Lépések a technika fejlôdésében: Mtk. 8–9. oldal.A második tematikus kép jól szemlélteti, hogy azember már kihasított egy darabot a természetbôl,de ez még elenyészôen kevés az összefüggô termé-szet szempontjából. A képek segítségével továbbrais biztosítsuk a tanulók spontán, majd irányított kér-désekkel történô szabad megnyilvánulását. A mun-katankönyv kérdésein túl beszéljünk a táplálék-szerzés ôsi módjairól, azoknak napjainkban is élôszokásairól. A tûz jelentôségérôl! Hogyan élhettekitt a gyerekek?

A következô óra elôkészítése: természeti anya-gok gyûjtése

További lépések a természet meghódításáraCélja és feladata: Az agyag mint ôsi alapanyag.

Az agyag felhasználása, felhasználhatósága nap-jainkban. Technikatörténet. Hogyan laktak az em-berek. Ôsi mesterségek. Helyettesíthetôség elve.

Munkadarab: ôsi lakhelyek modellezése termé-szeti anyagokkal.

Ezen a tanórán történik az agyagról tanultakszintetizálása, összehasonlítása a gyurmával. Ahollehet, inkább agyagot használjanak! Tudatosítanikell azonban, hogy az agyag és a gyurma közöttvannak tulajdonságbeli különbségek. (A gyurmanem természeti anyag!)

A tanóra menetében kövessük a 3. osztálybanmegszokott eljárást: igény, célkitûzés, tervezés,szervezés, kivitelezés, kipróbálás, értékelés.

Motiváció: korabeli település modellezéseA tervezésnél hívjuk fel a figyelmet a téglakötés

szerepére, a képlékeny anyag alakításának elemimûveleteire.

A munkát a tanító csak irányítsa, de ne döntse ela tanuló helyett, hogy milyen formát készítsen.

Ahhoz, hogy eredményes munkát tudjanak tanít-ványaink végezni, hagyjunk kellô idôt a munkára,valamint a megfelelô természeti anyagok gyûjtésé-vel biztosítsunk minél változatosabb építkezést!

A tanórán biztosítsunk idôt arra, hogy a megépí-tett lakhelyekbôl modellezzük a korabeli telepü-lést. A rögtönzött „terepasztalra” minden tanulóhelyezze el az építményeit (ne csak a legjobbakat),és itt történjen az értékelés (technikai elemzô, érté-kelô vitakészség fejlesztése).

Hol használnak napjainkban az ôsi építmények-hez hasonló formát, szerkezetet? (krumpliverem,esôházak stb.)

Foglaljuk össze, hogy az 1– 4. osztályban készí-tett munkadarabok alapján milyenek ismertük mega képlékeny anyagot, az agyagot. Mire használjáknapjainkban. Agyagból készült termékek. Agyagotformázó (fazekas, keramikus), agyagterméket fel-használó (tetôfedô, kômûves, burkoló, cserépkály-hás) mesterségek), foglalkozások.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz39

Az ember környezetének fejlôdéseA FEJLÔDÉS LÉPCSÔI – ÔSI TERMÉSZETI KÖRNYEZET

Célja és feladata: A szövés mint ôsi mesterség.Szövôkeret tervezése, készítése. Egyszerû kötésmód-dal készített szövés. Láncfonal, vetülékfonal. A fonal-ról és textilrôl tanultak rendszerezése. Ruházkodás.Munkadarab: szövôkeret (szövôkártya) készítése,szôttes.

Ebben a tananyagrészben a szövést mint ôsimesterséget, mint mûveletet mutatjuk be a tanulók-nak: miért ruházkodtak az emberek, napjainkbanmiért ruházkodunk? (Védekezés az idôjárás viszon-tagságai ellen, a bôr megóvása, tetszeni vágyás –divat). A Mtk. 14. oldala javasol egy egyszerûszövôkeret-készítést, amely az eddigi famunkákalapján elvégezhetô. Ahol asztali szövôkeretekvannak, ott egészen biztos több órában egyszerûbb

és bonyolultabb munkadarabok is készülhetnek.Ahol minimális az anyag- és eszközellátottság, ottse mondjunk le e kedvelt tevékenységrôl. Ágakrakészített szôtt fali emlékeztetô még a rongyszövés-re is alkalmas (hulladék felhasználása).

A szövéshez legalább két fonalrendszer kell. A szövet hosszanti fonalát láncfonalnak, a széles-ségében haladót vetülékfonalnak nevezzük. (Fi-gyeltessük meg a ruházatunkon, szövött terméken,szöveten, gézen.) A fonalak keresztezôdése a kötô-pont. A vászonkötés a legegyszerûbb kötési mód.

A gyárakban ma automata gépekkel (számító-géppel irányított) végzik a szövést. Miért értékesekszámunkra a kézi szövetû termékek? (Népi hagyo-mányok.) Hol használunk szôtteseket? (falvédô,terítô, tarisznya stb.)

A Mtk. 18–19. oldal tematikus képén figyeltessükmeg a lakhelyváltozást, beszéljünk az okokról(épületformák, település nagysága, kerítés-véde-lem stb.)

Ez a tematikus kép bemutatja, hogy az emberegyre kíváncsibbá vált, és olyan területeket is sze-retett volna meghódítani, amelyet a víz elválasztotttôle. Az ember megpróbálja legyôzni a vizet, minttermészeti akadályt.

A múlt megismerése mellett azonnal vonjunkpárhuzamot a mával is. Egy jól elôkészített gyûjtô-munkával, esetleg videofilm segítségével kereszt-metszetet adhatunk a víz mai felhasználási terüle-teirôl.

Ezt követôen kerülhet sor a TUTAJ tervezésére,kivitelezésére. A tutaj a témába illô vízi alkalma-tosság. Mivel összetett munkadarab, több tanórán

keresztül kíván a gyerektôl kitartó munkát. Komp-lex jellegénél fogva sok technikai ismeret taníthatóáltala: anyagokról, energiáról, irányításról, össze-tett rendszerrôl, a modellezés szempontjairól, mû-szaki kommunikációról.

A tutaj kedvelt játéka a 10 éves gyereknek(„öröm munkadarab”), benne saját munkájának ér-telmét, élvezetét fedezheti fel. „Ezt ÉN csináltam!”Jogos büszkeség tölti el, amely további munkára,eredményességre sarkallja.

A célt már látja a tanuló az elsô órán. Min-denáron oda akar jutni! A tanítónak az a feladata,hogy irányításával, segítségével a legeredménye-sebb úton odavezesse a tanulót. Sok kísérlet, mun-ka és megfigyelés eredményeként a tutaj elkészül.Szép lesz, sôt úszik a vízen! Ezt a munkadarabotelrontani nem lehet!

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz40

Szövés

Az ember meghódítja a vizet

Tanítási óra anyaga: Az ember meghódítja a vizetOktatási feladat: A víz mint természeti energiafor-rás megismerése, felhasználási módok bemutatása.Felhasználási cél (rendeltetés) és elvárt tulajdonsá-gok meghatározása. Vízi jármûvek fejlôdéstörténeteKépzési feladat: A rész és egész kapcsolatánakelemzése. Adott funkcióra anyagválasztás.Nevelési feladat: A víz hasznosítása régen és ma.A tervezés mindennapi jelentôsége.Munkadarab: tutaj tervezése.

1. A tematikus kép megfigyelése. Elemzés: (techni-katörténet) mire használjuk ma a vizet?2. Motiváció, problémahelyzet teremtés (a vízi jár-mû igénye!)

a) Hajótöréses mese, hogyan juthat el a hajótö-rött egy szigetrôl? Segítsünk!

b) Maci (vagy báb) hogyan juthat át a folyó túl-só partjára, ha nem tud úszni? Stb.3. Kísérlet: 20/4. csoportmunkában4. Mûködô modell bemutatása. Érdeklôdés fokozá-sa: Te is szeretnél ilyet?Célkitûzés: tervezzünk tutajt!5. Milyen legyen a jó tutaj? (Lényeges és lényegte-len tulajdonságok elkülönítése) Mtk. 22/1.

Különbözô régi tutajképek bemutatása.Mi szükséges ahhoz, hogy a tutaj ússzon a vízen?Hogyan növelhetô a gyorsasága?Mi történne, ha valamelyik része hiányozna atutajnak?

6. Különbözô anyagok vízen való úsztatása (fa,fém, mûanyag), változó terhekkel. Anyagválasztás– fa, mert nem süllyed el.

tutaj

alaplap vitorlázat irányító szerkezet

árbóc vitorla kormányrúd kormánylapát

vitorlarúd vitorlavászon

Célok és feladatok a tutajalap kivitelezéséhezOktatási feladat: áramvonal, illesztés fogalmi fel-tárása.Képzési feladat: legyen képes a tanuló a faalakításés -szerelés egyszerû mûveleteireNevelési feladat: gazdaságos munkaszervezésMunkadarab: a tutaj alapjának elkészítése

A 21/1. feladat alapján a tutaj formájának kivá-lasztása („szeli a vizet”). Anyagszükséglet megálla-pítása (darabjegyzék!) koncentráció a matematiká-val. Anyagválasztás. Gazdaságosság (azonos mére-tû részek darabolása, együtt csiszolása).

Célok és feladatok a méretezés elemeinek meg-ismeréséhez, gyakorlásáhozOktatási feladat: Méretmegadás – méretsegédvo-nal, méretvonal. Méretnyíl, méretszámKépzési feladat: Legyen képes rajzot olvasni, irá-nyítottan rajzot készíteniNevelési feladat: Pontos mérésre, rajzeszköz hasz-nálatra szoktatás

A mûszaki rajz készítése, mint a tervezés egyikmódja (tárgykészítés elôtt) vagy a dokumentáláslehetôsége (tárgykészítés után). A mûszaki rajzalapelemeinek tanítása kiemelten fontos a technikatantárgyban. Ez a mûszaki kommunikáció része.Az egyezményes, szabványos jelölések tanítását ésalkalmazását el kell kezdeni kisiskolás korban! (A tanítóknak figyelmébe ajánlom, hogy a mûsza-ki rajzi követelmények teljesítése mérhetô a leg-jobban. (Vizsgarendszer?!)

22/9. pontja a mûszaki rajz „ABC-jébôl” valók.Ezt tudni kell! Ezen lényeges ismeretek elmélyíté-sét, gyakorlását szolgálja a 23/12. feladat.

A rajzolvasási és rajzkiegészítési feladathoz(23. o.) használjuk fel a kész alaplapot is. A szim-metrikus elemeket rajzoltassuk be elôször vékony,szerkesztô vonallal, majd húzzuk át vastag, folyto-nos vonallal.

A hiányzó méretszámokat a (180 mintájára) ír-ják fel a tanulók.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz41

A TUTAJ TERVEZÉSE, KIVITELEZÉSE

A rajz elkészültével ismételjük át a méretezésrôltanultakat. Az M 1:1 méretarány jelentését csakmegemlítjük (a rajz akkora, mint a valóságos).

Az eddigi tevékenységek egy kisebb egységetképeztek, ezt lehet értékelni, osztályozni.

Célok és feladatok a tutaj irányíthatóságáhozOktatási feladat: Irányítás mint tudatos emberi te-vékenység.Képzési feladat: Hurkapálca, lágy alumínium-lemezelemi alakításának gyakorlása Tervezôképesség fej-lesztése.Nevelési feladat: Munkaszokások fejlesztése.Munkadarab: vitorlázat (árbóc, vitorlazászló).

Különbözô vitorlások, vitorláshajók, szörfök ké-pei alapján mutassuk meg, az ember hogyan fogtabe a szelet céljainak megfelelôen. (Olvassuk el a Hét-színvirág olvasókönyv harmadik osztály 42. old.)

A 25. oldal feladatai irányt mutatnak az anyagvá-lasztáshoz, nagyság tervezéshez. (A tutaj funkciójáhozés az alaplap méreteihez kell a viszonyítást elvégezni!)

A tanuló készítsen vázlatrajzot az általa elkép-zelt vitorla formájáról, valamint megadja a méreteita megbeszélés alapján. A vázlatrajzot nem szüksé-ges vonalzóval készíteni (a négyzetrács segít a sza-badkézhez), a méretmegadás szabályait ellenôriz-zük minden tanulónál!

Otthoni feladatként adhatjuk a vitorla mûszakirajzának elkészítését (füzetbe vagy lapra) a leel-lenôrzött vázlatrajz alapján.

A vázlatrajz alapján készítsünk szabásmintát(alaklemezt) a vitorlavászon elôrajzolásához, sza-básához.

A különbözô vitorlaanyagokat (vászon, mû-anyag, papír) hogyan illesztjük a vitorlarudakhoz(varrás, ragasztás)? A vitorla helyét elemzés útjánkerestessük meg (indoklás).

Azt is észre kell vetetni, hogy nem elég a vitor-lást csak befúrni az alapba, mivel az erôhatásra(megfújjuk) kifordul, ezért ki kell kötni. A vitorlakikötéséhez keresse meg a tanuló azt az ábrát,amelyrôl információt kap.

Problémahelyzet: a kikötéshez milyen kötözôthasználjunk? Mihez rögzítsük a feszítô kötelet?

A kampót mibôl készítsük? Hogyan készítsük? Ho-vá helyezzük a kampót? Hogyan illesszük a kampóta tutajhoz?

A vitorlázattal felszerelt tutaj milyen tulajdon-ságoknak felel meg már? A tutajon utazó legóem-berkét merre viszi a szél a vízen? Mivel tudnánkirányítani a tutaj mozgását? (Kormányzás igénye.)A kerékpárt, az autót hogyan kormányozzák? A tu-tajhoz alkalmasak-e ezek a technikai megoldások?

Az ábra segítségével állapítsuk meg a kormányrészeit, írják az ábrára a részek megnevezését!

Miért kell a kormányrúd? Mibôl készüljön? Mi-ért kell a kormánylapát? Mibôl készüljön? (papír, fa,fém, mûanyag) Melyik anyag nem ázik el a vízbenés a víz erejének is ellenáll?

Tervezzünk kormánylapátot a tutaj méretéhezviszonyítva! Megbeszélés után rajzoltassuk le, mé-reteztessük! (Tanári ellenôrzés!)

A kormánylapát elkészítésének menetét, a kor-mányrúdhoz rögzítését frontális megbeszélés utánrögzítsük. A Mtk. kétféle szerelési módot mutat be.A tanuló választhasson közülük. A kormányt a leg-könnyebben úgy tudjuk elkészíteni, hogy a hurkapál-ca végét 30 mm-re lekötjük, majd késsel behasítjuk,beletesszük az alumínium lemezbôl készült lapátot.A hurkapálca végét is lekötjük. A kormányrudat be-fôttes gumival rögzítjük a tanuló által gyûjtött ágasfához. Ha nincs ágas fa, akkor lécbôl is faragha-tunk kormányrúdhoz tartót. Célszerû az ágas fát akifúrt tutajalapba beragasztani.

Nem maradhat el az elemzô, értékelô képességfejlesztése. Tárgyaink, berendezéseink felelôsség-teljes használata, a bennük rejlô munka értékénekmegbeszélése.

A kipróbálás (úsztatás, terhelés, merülés) is ter-vezett, célszerû emberi cselekvés. A szabadidôhasznos, tartalma eltöltésére nevelés.

Munkadarab: a kész tutajSzükséges eszközök: úsztató tál (kád), esetleg

porszívóMelyik nem illik a sorba? Indokold meg, miért!1. Agyag, kô, föld, kavics, szakóca2. Föld, víz, levegô, alumínium, homok3. A tutajra melyik tulajdonság nem illik a sor-

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz42

ban? Erôs, kemény, horgonyozható, nehéz, irányít-hatatlan, könnyû

A bevezetô részben beszéljük meg, hogy azegyes termékeket (autó, kabát, torta, kerékpár stb.)hogyan próbálják ki, amikor elkészültek!

Hogyan tudnánk mi kipróbálni a tutajt? Miért ké-szítettünk tutajt? A tervezésnél milyen szemponto-kat vettünk figyelembe? Tegyük vízre! (Egyenkéntvagy csoportosan.) Mit tapasztalunk? Fújjuk meg avitorlást! Megfelel-e céljainknak a tutaj? Miért?

Terheljük a tutajt! Kinek hány db építôkockátbír el anélkül, hogy elmerülne? Tetszik-e a tutajod?Miért? Kinek mutatnád meg legelôször?

A munkadarabok értékelése külön-külön: mûkö-dôképesség, szerkezet, kialakítás, pontosság, egyé-ni ötletek megvalósítása, küllem szerint.

Ha legközelebb tutajt készítenél, mit csinálnálmásként? Hogyan tudnák továbbfejleszteni a tu-tajt? (korlát, kettôs vitorla stb.)

A következô szempontok szerint osztályozha-tunk:

– a tutaj elemeinek leszabása és csiszolása;– egy tutajelem önálló rajzán keresztül a vonal-

fajták alkalmazása, méretezés;– a tutajalap kötözése;– a vitorla készítése (terv, szabás, varrás, össze-

szerelés);– a kormány elkészítése;– a készre szerelt tutaj (alap, vitorla kikötése).

Az értékelés pozitív legyen, a tanulók munkáját vi-szonyítsuk egymáshoz, de azt is vegyük figyelem-be, hogy a tanulók önmagukhoz képest mennyitfejlôdtek!

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz43

Az ember már várat épít

Célok és feladatok: Az épített környezet változásai-nak megfigyeltetése, értékelése. Az építôelemekrôltanultak felelevenítése. Környezetünkben találhatóvárak mint kultúrtörténeti (technikatörténeti) emlék.Tananyag: Modellezés különbözô elemekbôlTevékenység: várépítés (építôelemekbôl vagy gyûj-tött dobozokból)

A Mtk. tematikus képének mondanivalója: a népe-sedéssel, a technika fejlôdésével egyre több házra,településre lett szükség. Az ember a fánál megbíz-hatóbb, tartósabb anyagot keresett. Így a kövek ki-termeléséhez kezdett. Ezzel tovább bontotta a ter-mészet egységét, hisz egyre növekvô lakóhelyével,valamint a kitermelt kövekkel újabb természeti te-rületeket bontott meg. A kép alapján célszerû meg-figyeltetni, hogy milyen változást fedeznek fel azelôzô tematikus képhez viszonyítva. Sorolják felazokat a technikai alkotásokat, amelyek a fejlôdéstjelentik! Milyen épületeket látunk a képen? Miértépített várakat az ember? Milyen építôanyagot

használtak a várak építéséhez? Honnan szereztékbe az építôanyagokat? Kik építették a várakat? Mi-lyen szerszámokat használhattak? Hogyan szállí-tották az építôanyagokat? Hogyan közlekedtek?Milyen utak voltak? Honnét szerezték a tápláléku-kat? Mivel mûvelték a földeket?

A lakóhelyünkön vagy a környékünkön hol ta-lálható vár? Kik laktak ott? Hogyan éltek? Milyenanyagokat használtak fel a vár építéséhez? A várnakmilyen részei vannak? Milyen formájuk? Miért?Milyen érdekes eszközt láttál a várban? Miért tar-tod érdekesnek? Te mibôl tudnál várat építeni?

A tanulók feladata, hogy az építôelemekbôl minélstabilabb és változatosabb építményeket alkossanak,közben ismételjék az építôelemek geometriai tulajdon-ságait. Építôkészlet hiányában se mondjunk le a vár-építés lehetôségérôl, gyûjtött dobozkák (plussz, gyógy-szeres, kakaós stb.) kiválóan alkalmasak arra, hogycsoportmunkában várat modellezzünk. Elônye, hogyóra végén nem is kell szétszedni, tantervi dekorációmaradhat, magyarórán szemléltetô anyagnak is jó.

Tananyag: Ismerkedés az építôelemek és egyszerûtárgyak (hasábok) nézeti rajzaival, a nézeti rajzokelemzésével: az elöl-, oldal- és felülnézet megálla-pítása. (Kiegészítô anyag: tagolatlan alakú tárgyak,építôelemek vetületeinek ábrázolása négyzethálóspapírra vagy rajzlapra).Követelmény: Ismerje a különbözô vonalfajtákat ésszerepüket. Ismerje fel a nézeti rajzokról az építô

elemeket. Fejlôdjön a rajzi kommunikációs készség.Legyen képes az építôelemek térbeli helyzeteinekmegállapítására, meghatározott térben történô elhe-lyezésére; adott tagolatlan tárgy oldalainak (eleje,oldala, teteje) és a bemutatott vetületi képeknek azazonosítására (hozzárendelés); adott vetületi képhezmegfelelô tárgyak keresése a környezetbôl.

Tananyag: Testek térbeli kiterjedéseCélok és feladatok: Ismertesse fel a testek térbeli ki-terjedését (szélesség, hosszúság, magasság). Fej-lessze a tanulók térszemléletét. Neveljen pontosságra.

1. Építôdobozok rendje (megfigyelés)2. Mit építettünk az építôelemekbôl?Tetszik-e az építôkészlet? Miért? Elemek nevénekfelidézése.3. Játék: Gyûjtsétek ki azokat az elemeket, ame-lyeknek minden oldala egyforma! Aminek két-kétoldala egyforma. (A tanulók is gyûjtessenek kiegymással különbözô tulajdonságú elemeket,)Barkochba játék. Melyik elemre gondoltam?4. Kép alapján építeni5. Írásvetítôre felhelyezni különbözô elemeket (egy-szerre csak egyet) és kezdetben 1-1 oldalát kivetítve.Tanulói feladat a Mtk. 28. o.-a. A tanuló helyezze ráaz építôelemet a rajzra! Takarások megfigyelése.

a) Építôelem neve (híd, tetô, tégla)

b) Honnan néztük (vetítettük) az építôelemeket,amikor ezek a rajzok készültek? (elölrôl, szembôl stb.)

c) Mérd meg a rajzon az építôelem méreteit(hosszúság, magasság)

d) Ugyanarról az építôelemrôl felülrôl készültvetület. Helyezze rá a rajzra a tanuló az építôele-met!

e) Melyik irányból készülhetett a bemutatott ve-tület? (oldalról, oldalnézet) Mérjük meg!

Mindhárom építôelem vetületeinek elemzéseután keressük ki az egyforma alapú felülnézeteket!Mibôl tudjuk, hogy ezek különbözô tárgyakról ké-szültek? (Vékony szaggatott vonal – a nem láthatóéleket jelöli!)6. Házépítés a kutyusnak (28/4.) vagy hasonlóanegyszerû építmény készítése. Lerajzolni, hogy mitlát elölrôl a kutya, mit lát felülrôl a madár a házi-kóból. (A nézetek elhelyezésére már itt ügyeljünk,hogy az elölnézet alá kerüljön a felülnézet!)7. Építési gyakorlatok, például Mtk. feladatai.8. Értékelés

Tananyag: Vetületi képek származtatása, elhelyezéseCélok és feladatok: A tanulókat megismertetni a vetületek (nézetek) származtatásával, az egyes né-zetek elhelyezésének szabályával, a nézet fogalmá-val. Rajzkészség, sík- és térszemlélet fejlesztése.1. Ismétlés: elemekrôl tanultak.

Elemválasztási játék. Építés látszati rajz alapján.Építés alaprajz szerint.2. Képsík tábla készítés Mtk. 29/1. ábra alapján.

a) A szabásrajz (mint síkbeli!) rajzolvasása: vo-nalfajták jelentése, méretezés, a rajz mûveleti uta-sítása, méretarány

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz44

Vetületi ábrázolás alapjai

ÓRAVÁZLAT (A TÉMAKÖR BEVEZETÔ ÓRÁJA)

ÓRAVÁZLAT

b) Szerkesztés anyagon (karton, mûszaki rajzlap)c) Elkészítés (sík lapból teret alakítunk ki!)

3. Képsík tábla használata: építôelemmel vagy gyu-fásdobozzal. Célszerû a tanári bemutató tábla hasz-nálata. Fehér kartonból készítünk képsík táblát, táb-lai szivacs legyen a tárgy. A szivacsot színes vízbemártva, az egyes vetületek „nyomait” be tudjuk mu-

tatni. A tanulói képsík táblán rajzolja körbe a tanu-ló, amit elölrôl, felülrôl, oldalról lát a tárgyról!4. Mtk. 30/6. szerint nyissuk szét a képsíkot! (Tér-beli szerkezetbôl síkbelit képeztünk!) Hová kerül-tek a nézetek?5. Rajzoljunk a füzetbe!6. Vetületi ábrákhoz tárgyak rendelése Mtk. 31/10.7. Összefoglalás, értékelés

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz45

Rajzolvasási gyakorlóórát tervezzünk a témakörbe,ahol szerepeljen rajzkiegészítési feladat, vetületkép-zés, vetületrôl tárgy keresése. Problémahelyzet lehetpl. egy vár elölnézeti képéhez a felülnézet hiánya.

Célok és feladatok: legyen képes a tanuló képrôl(fénykép vagy rajz) összetett alakzatokat építeni. A nézeti ábrázolással fejlôdjenek rajz- és kommu-nikációs készségei! A Mtk. képének elemzése, mo-dellezés, nézeti képek készítése.

Mit értékelhetünk osztályzattal a témakör taní-tása után?

– Egyszerû tagolatlan test 3 nézetû, önállóan el-készített rajzát, amelyen a tanuló megadja a fôméreteket (minimum követelmény).

– A feldolgozás során a nehezebb feladatok raj-zának elkészítését.

– Vetületi képekhez tárgy, tárgyhoz vetületi ké-pek rendelése.

Nézeti képek rajzolása saját építés alapján; gyakorlás

A szél energiájának hasznosításaA tematikus kép (Mtk. 34–35. o.) összehasonlít-

va az elôzôvel jól szemlélteti, hogy az ember a sajátmaga ereje, valamint az állatok erejének igénybe-vétele mellett itt már felismerte azt, hogy a termé-szetnek is vannak energiaforrásai, aminek felhasz-nálásával megkönnyítette a mindennapi munkáját.Megjelennek a vízimalmok és a szélmalmok.

Tanórán ezeket modellezzük.

Tanórák felosztása – A szél hasznosítása régen és ma. Szélmalom

tervezése– Alumíniumlemez alakítása: szélkerék– Karton alakítása, papírok tulajdonsága és fel-

használhatósága közti összefüggés: malomház– Különbözô anyagok összeszerelési lehetôsé-

gei: szélmalommodell összeállítása

Egy összetett modellt készítenek a tanulók, aSZÉLMALMOT. A modell készítésével kapcsolat-ban a szél energiájának hasznosításáról, a szélma-lom mûködésérôl, szélerômûvekrôl beszélgethe-tünk. Elemzik a modellt (részei, anyaga, munkaterv,eszközök).

A szélkereket mindig a szélirányba kell fordíta-ni. A képen látható malom egész teteje fordul a la-pátkoszorúval együtt.

A szélgenerátorok olyan áramfejlesztôk, ahol a szélkerék forgatja meg az áramfejlesztôket (gene-rátorokat). Ezek nagyon zajosak, és mivel többszélgenerátor felállítása szükséges a nagyobb ener-giatermelés érdekében, ezért közvetlenül a lakóhe-lyek környezetében nem alkalmazzák. Olyan he-lyen lehet elképzelni, ahol a villamoshálózatoktólmessze, kiesô farmon élnek az emberek, pl. Ameri-ka, Ausztrália.

A szélkerék alumíniumlemezbôl készül. A Mtk.37. oldalának rajzolvasása során ismertetjük meg a tanulókat a kör fogalmával, megrajzolási lehetô-ségével, valamit az átmérô jelével.

A rajz alatt M 1:2 azt jelöli, hogy a rajz felenagyságú, mint a valóság.

Vetessük észre a kör átmérôje és sugara közöttiösszefüggést, azt, hogy a körzôvel mindig a kör su-garát mérjük.Mtk. 38/7.:vastag folytonos vonal – nyírás, vágás, látható élvékony folytonos vonal. – segédvonal, méretvonalpontvonal – középvonal, szimmetriatengelykétpontvonal – karcolás, hajlítás helye

A szélkerék terve hasonló a tankönyvi ábrához,de itt a valóságnak megfelelôen kell megrajzoltat-ni. A lapátok kihajtogatását laposfogóval végeztes-sük, de kézzel is elvégezhetô. A közepére akkoralyukat fúrjunk vagy fúrassunk, hogy a hurkapálci-ka-tengely megszoruljon benne! Ezt követôen a tengely végén ragasztózzuk be, majd elôre és hát-ra is – a kerék és tengely találkozásához – szorosancsavarjuk fel a fonalunkat, közben a fonalat isragasztózzuk! Így a kerék se elôre, se hátra nemfog elmozdulni a ragasztás megszáradása után.

Az alumínium tulajdonságai: – könnyû, köny-nyen alakítható, – ezüstszürke, – nem rozsdásodik,nem szükséges festeni, – mágnes nem vonzza.

A szélkerék elkészülte után az út kétféle lehet:1. Fémépítôbôl állványt készíttetünk, és az arra

felszerelt szélkerék mûködését megvizsgáljuk.2. A tankönyv szerint haladva elôször megépít-

jük a malmot, és azután vizsgáljuk a szélkerék mû-ködését.

A malomépület elkészülése során átismételjük a papírral kapcsolatos ismereteket, majd megis-merjük a kereskedelemben ma is használatos osz-tályozását.

A malomépület elkészítéséhez készíttessünkalaklemezt! (Mtk. 41/9.) Itt végeztessünk rajzolva-sást, rajzértelmezést, térjünk ki a vonalfajtákra,majd az alaklemezzel rajzoltassuk ki az épületet!Ügyeljünk a pontos illesztésre!

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz46

Az ember felhasználja a természet energiáját

A ragasztásnál a ragasztandó felületet és ahováragasztjuk, azt a felületet is kenjük be vékonyan,egyenletesen ragasztóval! Így biztos kötést érünk el.

A toronyhoz a legmegfelelôbb a háztartási fóliapapírhengere. Ezt már a tanév elején kérjük, hogyamire kell, arra ott legyen az órán! Egy henger – haa tanító maga szabja le – 4 gyereknek is elegendô;javasolt hossza 7 cm.

A tetôt piros kartonból célszerû elkészítni a 42.oldal szabásrajzának megfelelôen. A négyzet alakúkartonból elôször kört készítünk, majd a szabásrajzalapján a kúp palástját! Összeragasztás elôtt uj-junkkal hajtogassuk ívesre a kartont, így szép lesza kúp és könnyen összeragasztható. A kúpot ra-gasszuk a torony egyik végére!A torony beépítését a következôképpen végezzük:

– Készítsük el a 43/1. feladatnak megfelelô pa-dozatot!

– Ragasszuk be a helyére! (Ameddig meg nemszorul.)

– Száradás után tegyük fel a tornyot!

Ha pontosan dolgoztunk, akkor a torony illik a helyére és forogni is tud. Azonban a gyerekek aprópontatlanságai miatt ez ritkán sikerül. Ezért a kö-vetkezôt csináljuk: Mérettessük meg, hogy milyenmélyen van a padozat az épület felsô szélétôl! (Pl.40 mm.) Ilyen széles papírcsíkot vágassunk le egy

rajzlapból hosszában, majd a toronyra lazán csa-vartassuk fel és ragasztószalaggal rögzíttessük a papír végét! Óvatosan húzzuk le a papírhengert a toronyról, majd a papír szélét belülrôl is rögzít-sük a ragasztószalaggal! Így kaptunk egy másik hen-gert, amibe illik a torony. Ezt a hengert tegyük azépület tetejébe, és kevés ragasztóval rögzítsük!Száradás után a torony helyreállítható, benne fo-rog, de nem mozog.

Utolsó mûvelet a toronyba a kerék behelyezése.Ezt a torony átfúrását követôen szintén cérnázás-sal rögzítjük úgy, hogy a tengely szabadon forog-jon, de elôre, hátra ne csúszkálhasson. A kerékannyira álljon ki, hogy ütôdésmentesen tudjon fo-rogni és körbe fordulni. A torony tetején a nyitottsarkokat kis darab karton ráragasztásával fedhet-jük le. Az egész épületet ragasszuk egy keményalapra, aminek színezésével ismét egy szép mo-dellhez juttattuk tanulóinkat. A kipróbálásról nefeledkezzünk meg!Mit értékelhetünk osztályzattal:

– Elméletbôl a szélkerék mûködését, az alumíni-um tulajdonságait, a papírról tanultakat.

– Mûszaki rajzból a szélkerék méretezett raj-zát, vonalfajtákat és jelentésüket.

– Gyakorlatból – a szélkerék elkészítését, – a malomépület elkészítést,– a kész modellt.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz47

Vasszerkezetû hidak építése

A munkatankönyv tematikus képe (44–45. oldal)olyan változásokról árulkodik, amelyrôl könnyenleolvasható, hogy a természet tovább csorbult,hogy a természeti anyagok átalakításával az embersok új tulajdonságú, mesterséges (átalakított)anyaghoz jutott. Megfigyelhetôk a képen a gyár-

óriások kialakulása, gôzhajó, gôzmozdony. A kör-nyezetszennyezô tevékenységek könnyen felfedez-hetôk.

Javasolt irodalom: Bolgár György – CsergezánPál: Híd a folyó felett. Móra Könyvkiadó, Bp.,1975.

Tananyag: Szerkezeti felépítés és a funkció kap-csolataCélok és feladatok: Modellszemlélet fejlesztése,mûszaki rajzi ismeretek, papírról tanultak gyakor-lása. Környezetünk mûtárgyainak értékelése. Dön-tési képesség fejlesztése különbözô megoldásimódszerek között.Munkadarab: hídmodell (fémépítô vagy karton).

1. Az alak és terhelhetôségrôl tanultak ismétlése.Természeti anyagok, mesterséges anyagok.2. Az ember hogyan jutott át régen a patak (folyó)egyik partjáról a másira? (tutaj, faág…) Ma hogyanjuthatunk át? (Különbözô hidak képeinek bemutatá-sa.) Miért épített az ember hidat? Mibôl készülnekezek? Milyen részei vannak? Milyen formájuk van?Környékünkön milyen híd van? (elemzés) Kik dol-goznak a hídépítésnél?3. Tervezzünk hídmodellt! A 47. oldal modelljeiiránymutatók, választhatók. (Frontális osztálymun-

kában a hidak részeinek elemzése, a részek funk-ciói az egészhez viszonyítva.) Rajzolvasási gya-korlat. (Készülhet tudáspróba is, érdemjeggyel ér-tékelhetô.) A szerelt modellrôl készült kép elemzé-se (kötések: merev, csuklózó stb.).4. A készülô modell értékelési szempontjai (pl.mekkora terhet bírjon el, hány db kisautó férjen elrajta, az autók fel- és lehajthassanak stb.).5. A munkadarabok értékelése (funkció, hasonló-ság, kivitelezés, egyéni ötlet alapján). Kivitelezésitanács a kartonhíd készítéséhez: a hídelemeket da-raboljuk, elôrajzoljuk, karcoljuk, hajlítjuk. Az alsóelembe ragasszuk bele a 6 db sátorszerûen meghaj-lított papírlemezt, majd ragasszuk rá a felsô hídpá-lyát úgy, hogy annak lehajtott oldalai az alap felfeléálló ragasztási füléhez ragadjanak. Így a hídpályaegy 100x60 mm nagyságú zárt téglatest lesz (belülrácsos), alul, hátul a 20 mm-es hajtott rész a hídravaló fel-, illetve lemenetet szolgálja.

Tananyag: Az épített környezet célszerû tervezé-se, alakítása. Tárgyak alakja és terhelhetôsége.Célok és feladatok: A természetes és mesterségesanyagok közti különbségek felismertetése; az épí-tészeti kultúra fejlôdésének bemutatása; anyagtu-lajdonság vizsgálata; vitakészség fejlesztése a leg-célszerûbb kivitelezési módszerekrôl.

1. A tematikus kép elemzése Mtk. 44–45. oldal,összehasonlítva az elôzôvel.2. Milyen természeti anyagokat használhattak itt az

emberek? Milyen anyagokat ismerhettek még?Ezeket honnét szerezték be (állították elô)?3. Természeti és mesterséges anyagok rendszerezé-se. Verseny: ki tud több példát mondani (írni, kér-dezni)?4. Tárgyak alapanyagainak keresése 48/7. Példák-kal bizonyítani, hogyan változott meg az anyagoktulajdonsága az alakítás során! (Eddigi munkada-rabok elemezése, pl.: fonal és textil)5. A Mtk. 46. oldal kísérlete6. A kísérlet tapasztalatai.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz48

ÓRAVÁZLAT

ÓRAVÁZLAT

A háborítatlan természethez képest milyen mérté-kig „lakta be” az ember a természeti környezetét?

A szárazföld és a víz meghódítása után az embera levegôt is birtokba vette (mi több, az ûrbe is elju-tott). Az embernek továbbra is a Föld marad az élet-tere, itt kell neki olyan körülményeket teremtenie,hogy a technikai környezet valamennyi elemét úgyépítse be a természeti környezetbe, hogy azzal a le-hetô legkevesebbet ártson a természeti, az élô kör-nyezetnek. Ennek egyik lehetséges módja, kezdetilépése, hogy az amúgy is zsúfolt városokban a kör-nyezetszennyezô felszíni közlekedést megszünteti,részben átteszi a föld alá, másrészt viszont lehetô-séget biztosít a kerékpár újjászületésére.

Témakör: Épített környezetTananyag: A természeti és technikai környezetkapcsolata.Célok és feladatok: Az ember természetátalakítótevékenységének értékelése napjainkban. Az épít-kezés formáinak, anyagainak ismétlése. Építmény-típusok. A gépek szerepe az ember életében. A köz-lekedés fejlôdése. Környezetvédelmi problémákmegismerése (szükséglet és környezetvédelem).Környezettudatos magatartás fejlesztése.Javasolt tevékenység:Ajövô környezete (rajzi feladat).

I. Bevezetô rész1. Mtk. 62–63. o. tematikus képének megfigyelteté-se: Mikor készülhetett ez a kép? Mi változott azelôzô tematikus képhez viszonyítva? (spontán tanu-lói felsorolások) Mik a változás oka? Te hol szeret-nél élni? Miért?2. Rendszerezés:

a) Milyen épületeket látunk a képen? Miért épül-tek ezek (toronyház, gyár stb.)? Milyen építôanya-got használnak fel az építkezéshez? Ezeket honnanszerzi az ember? Milyen gépek segítik az építôkmunkáját? Ezek milyen energiával mûködnek?

b) Hol közlekednek az emberek? Melyek a köz-lekedési eszközök? Ezek mivel mûködnek? Miértvan szükség közlekedési eszközökre? Ezek közülmelyek szennyezik a levegôt, a vizet? Miért? Az út-építéshez mely anyagokat használják? Milyen gé-

pek segítik az útépítôk munkáját? Mi lenne, ha nemlennének? Miért van rájuk szükség? (hajó, autó, autó-busz, földalatti, villamos repülô).

c) A házakat, lakásokat mivel fûtik? Miért? Mi-vel világítanak az utcán? Mivel mûködnek a ház-tartási gépek? Hol állítják elô a villamos energiát?

d) Melyek a vízszennyezô emberi tevékenysé-gek? Melyek a levegô tisztaságát rontó emberi te-vékenységek? Miért van szükség ezekre?

e) Mivel táplálkoznak az emberek? Ezeket ho-gyan állítják elô? Sorolj fel olyan élelmiszereket,amelyek a természetben megtalálhatók! Sorolj felolyan élelmiszereket, amelyeket az ember állít elô!Ezeket milyen gyárakban, üzemekben készítik? Aföldmûveléshez milyen gépeket használnak? Miért?

f) Hová teszed a hulladékot otthon? Az hová ke-rül tovább?3. Motiváció: Nem kell felnôttnek lenned, hogy se-gíthess megmenteni a Földet!4. Problémahelyzet: Hogyan alakítanád át a kör-nyezetünket (a képet), hogy minél több zöldterületlegyen? A hulladékot újra feldolgozzuk! A közle-kedési eszközök ne szennyezzék a levegôt! Minélkevesebb energiát használjunk fel!5. Csoportok szervezése (szituációs játék).

Építési felügyelet: feladatuk olyan település ter-vezése, ahol sok a park, a zöld terület (tervrajz).

Közlekedési felügyelet: a város vagy falu közle-kedését átalakítani, hogy a jármûvek ne szennyez-zék a levegôt, és ne legyen zajos a város. (tervrajz)

Vízdetektív: Hogyan lehet a vízzel takarékos-kodni? (otthon, iskolában)

Mely anyagokkal szennyezzük a vizet? (plakát)Energiadetektív: Hogyan tudunk otthon vil-

lannyal, gázzal takarékoskodni (plakát)Hulladékdetektív: Hogyan használnád fel ottho-

nod hulladékait? (plakát)6. A munkák értékelésének szempontjai: A „tervraj-zok” elképzelései segítenek-e a környezetünk vé-delmében? (pl. erdôsáv, tetôkertek stb.)

A plakátok felhívják-e a felnôttek és a gyerekek fi-gyelmét a takarékosságra? A tervrajzok, plakátok ké-szülhetnek írólapra, csomagolópapírra (a Mtk. hátsóbelsô oldalára). A tervezés idejének meghatározása.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz49

Épített, mesterséges környezetünk

E tematikus egységben folytatódik a harmadik osz-tályban elkezdett témakör: lakások, otthonok külsôés belsô környezeteinek vizsgálata. A tanulók él-ményeket vizsgálnak funkciójuk szerint, alaprajzot

elemeznek, megismerik a régi és modern konyhaeszközeit és ezek feladatait. Munkaszervezési is-mereteket tanít a Születésnapomra készülök címûrész.

Oktatási feladat: a régi lakásépítési módokat érzé-keltetni, a mai ember igényeihez, szükségleteihez,lehetôségeihez illeszkedô építészeti megoldásokatelemeztetni. Lakás alaprajzán felismertetni a lakó-helyiségeket, berendezési tárgyakat.Képzési feladat: Rendszerezni az építészet ôsi éskorszerû anyagait. A konyhai eszközök fejlôdésecélszerû emberi tevékenység eredménye.Nevelési feladat: Az ember környezetalakító tevé-kenységének értékelése.

1. Ismétlés: az év eleji tematikus képbôl kiindulvaHol lakott az ôsember? Mikor tanult meg építeni?Hogyan építkeztek a régi korok emberei? Mibôlépítettek?2. Milyen épületek találhatók lakóhelyünkön? Me-lyik lakóépületben laksz? Melyikben szeretnél lak-ni? Miért?3. A lakóépületeknek milyen fô részei vannak? Mi-bôl készítik a házak alapját? Falait? Tetôt?4. A lakóépületeken kívül milyen épületek vannak akörnyékünkön? (iskola, mozi, áruház, színház,

templom) Miért építik ezeket? Milyen mestersé-gek kötôdnek az építkezéshez?5. Egy lakás alaprajzának megfigyeltetése (kon-centráció 3. osztály) 6. Az alaprajzon melyik a konyha? Mikrôl ismertedmeg?7. Melyek a mai konyha berendezési tárgyai? Va-jon mindig ilyenek voltak ezek? Miért?8. A Mtk. 50. o. konyhai eszközeinek felismertetése,mûködtetésük.9. A húsdaráló funkciója? Részei? Részek funk-ciói? Anyaga? Álló és mozgó részei? A részek kap-csolódása?10. A régi és modern konyha összehasonlítása. For-ma, anyag, mûködés, mûködtetés szempontjából.11. A mosógép története. Olvassuk el: Jozef Galata:Miért, hogyan? 48. oldal: Hogyan találta fel a ten-gerész a mosógépet?12. A konyhai eszközök elônyei (hasznosságuk), ve-szélyeik

II. Munkáltató részCsoportmunkában a tervek készítése

III. Befejezô rész1. A tervrajzok, plakátok értékelése. Környezetvé-delmi vitafórum: a tervezôk bemutatják elképzelé-seiket, a többiek elmondják véleményüket.

2. A tanóra értékeléseJavasolt szakirodalom:

Hogyan mentsük meg a Földet? 50 jó tanácsgyerekeknek. Springer Verlag, Bp., Berlin 1993.

Mikusné Nádai Magda: Gyümölcs a tudás fájá-ról. Aqua Kiadó, Bp., 1990.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz50

Ahol szüleinkkel élünk

AZ ÉPÍTÉS FÔBB SZERKEZETEI, JELLEMZÔ ANYAGAI, FORMÁIA KONYHAI ESZKÖZÖK FEJLÔDÉSE

Tananyag: Munkaszervezési ismeretekCélja: alapvetô háztartási munkafajták, munka-szervezési mód bemutatása, a háztartási munkákmegismerése, célszerû együttélés, a lakásgondozásalapvetô eljárásainak ismerete. Projekt váza

1. Beszélgetés: kinek lesz (volt) születésnapja? Ho-gyan ünneplitek?2. Születésnapodra vendégeket hívsz (barát, nagy-szülô), hogyan készülsz? Mtk. 52/1.

Legfontosabb tennivalók sorba rendezése.(Összetett probléma, amelyet részproblémákra,részfeladatokra kell bontani!)3. A meghívók fajtái, tervezés

A meghívó információi.4. A meghívás szituációs játékkal5. Takarítás otthon (beszélgetés)

Kinek mi a feladata a családban?6. Hf. Születésnapi terv (napirend – hetiterv)

A jeles napok készülôdéseinek mindig kötôdnie kella tantárgy tananyagához, megfelelô tanítói szerve-zéssel így az is elérhetô, hogy a munkatankönyv ja-vasolt munkadarabjai ajándékként készíthetôk.

Szerkezetváltoztatás (hajtogatás, redôzés) tulaj-donságváltozás (merevebb, stabilabb szerkezet) is-mereteinek tanítására alkalmas a húsvéti elôkészü-let során a Mtk. 54–55. o. spanyoldoboz.

Tolltartó, szemüvegtok, mobiltelefon-tartó mindalkalmasak ajándék és használati tárgynak. Rajtukkeresztül a tervezés, kivitelezés, kipróbálás, értéke-lés emberi tevékenység végigvezethetô. Ugyanak-kor a textilmunkák mûveleteinek gyakorlását lehetô-vé teszik, és nevelési feladatok sorozatát valósítjákmeg (pl. honismeret, népismeret).

Célja és feladata: a kézi varrás mûveleteinek gya-koroltatása. A filc mint textilipari alapanyag bemu-tatása. A magyar népi mûvészet értékei, hagyomá-nyai. Népi kultúránk megismerése.Munkadarab: szemüvegtok (tarsoly, pénztárca,igazolványtartó)

A Mtk. 16. oldalán bemutatott szûrt motiválóképnek felhasználhatjuk (ha van eredeti, az mégjobb!). A szûr anyagából, készítésének mûveletei-bôl levont tapasztalatok alapján készíttessünkhasználati tárgyat. A különbözô tarsolyok, tasakok,szütyôk minden népmûvészetben megtalálhatók.

Mielôtt bármit készítünk, tervezzünk formát,méretet! Ez attól függ, mit akarunk tartani benne(bérlet, papír zsebkendô, szemüveg, kulcs stb.).Ilyenkor a tárgyak méretét kell alapul venni.

Anyagválasztás elôtt a megismert anyagfajták-nak és a filcnek a tulajdonságait hasonlítsuk össze!(A filc nemez, nem szövött textília!)

A tervezésnél, anyagválasztásnál ügyeljünk aforma, szín, kompozíció együttesére! Díszítsünkhímzéssel vagy rátéttel!

A hímzés a textildíszítô technikák legelterjed-tebb formája. A varrás, a hímzés elemi része az öl-tés. A Mtk. 17. oldal leggyakoribb öltésfajtái alá ír-juk a megfigyelés, tapasztalatszerzés után, hogymire használhatók ezek. (Kisházi Veronika: Textil-technika. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1993.)

A szövés és varrás témakörével lezáródik a fo-nalakról, textíliákról tanultak ismeretköre az alsótagozatban. Célszerû e témakör rendszerezését,összefoglalását megerôsíteni.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz51

ÜNNEPI KÉSZÜLÔDÉSEK

KÉZI VARRÁS

SZÜLETÉSNAPOMRA KÉSZÜLÖK

Tananyag: A papír szerkezete, a papírgyártás ôsimódja, alapanyag, adalékanyag, félkésztermék,késztermék.Cél és feladat: Megismertetni a tanulóval a papírelôállításának egyszerû módját.

Átélt élmény alapján ismerje meg a papír rostosszerkezetét, a felhasználható alapanyagokat. Tud-

jon válogatni, adalékanyagok adagolásával (kréta,enyv, színezôk) érzékelje a tulajdonságok változá-sát (írható, festhetô, téphetô).

Tudja a merített papírt saját igényeinek megfe-lelô módon felhasználni (meghívó, csomagolás,füzetborító).Tevékenység: Papírmerítés, meghívó készítése.

Ismeretanyag: Konyhatechnikai mûveletek rend-szerezése. Alapanyagok, beszerzési lehetôségek.Árak, költségvetés. Idô, pénz. Szolgáltatások.Cél és feladat: Ismerje meg a tanuló az egészségestáplálkozás alapjait, egyszerû ételek elkészítési

módját, a konyhatechnológiai mûveletek sorrend-jét, egyszerû eszközeit. Mennyibe kerül? Esztéti-kus környezet igényére nevelés.Tevékenység: Salátakészítés, árkalkuláció.

Ismeretanyag: A kerékpár fô részei. A biztonságoskerékpározás feltételei. Gyorsítás, lassítás. Hajtá-sok a kerékpáron.Cél és feladat: Ismerje meg a kerékpárt, mint kör-nyezetbarát közlekedési eszközt. Tudja, hogy me-

lyek a biztonságos kerékpározás emberi, technikaifeltételei. A balesetmentes jármûhasználat szabá-lyainak felismerése, magyarázata.Tevékenység: A kerékpár egységeinek megnevezé-se, mûködésének bemutatása, hajtómû modellezése.

Ismeretanyag: Étkészlet, evôeszközkészlet részei,anyagai, tulajdonságaik. Asztalterítô. Kiegészítôk.Cél és feladat: Alapvetô ismeretek a terítés szabá-lyairól. Az alapteríték részeinek ismerete. Igény a célszerû és esztétikus környezet alakítására.

A batikolás és üvegfestés lehetôségeinek, folyama-tának, eszközeinek, módszereinek bemutatása. Együtt-mûködési készség alakítása. Projektmunka szervezése.Tevékenység: poháralátét, poharak jelölése festés-sel, szalvétagyûrû, ültetôkártya (papír, üveg, só-liszt), szalvéta hajtogatás.

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz52

SAJÁT KÉSZÍTÉSÛ PAPÍR

GAZDÁLKODÁS

VENDÉGVÁRÁS

Ismeretanyag: Közlekedési eszközök csoportosítása.Különleges közlekedési eszközök. Helyi közleke-dés és távolsági közlekedés elemei.Cél és feladat: Tudja értékelni a tanuló lakóhelyé-nek és általában a közlekedés szervezésének mó-dozatait. Ismerje meg a közlekedési rendszer szer-

vezôinek tevékenységét, ismerje a közlekedésnyújtotta szolgáltatásokat. Tudjon útvonaltervetkészíteni.Tevékenység: Közlekedési eszközök elemzése. Út-vonalterv kiránduláshoz.

KÖZLEKEDÉS

KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁRRAL

1. Szerinted melyik szennyezi leginkább a környe-zetet?

a) kandalló b) autó c) a gôzhajó2. Készülsz valahová? A boltba…, iskolába…, a baráthoz…? Legegyszerûbb autóval menni? De a Földnek nem ez a legjobb! Mivel közlekedjünk,hogy a kipufogógázzal ne szennyezzük a környe-zetet?3. Akinek van kerékpárja, az mutassa be! Mtk. 66. o.4. A hajtómû elemzése: lánckerekek, lánc, pedál.Hajtókerék – hajtott kerék.Lánckerekek egymáshoz viszonyított méretei, for-gásirányuk.5. A dinamó és a kerék kapcsolata. Dörzshajtásmegfigyelése. Dörzskerekek egymáshoz viszonyí-tása. Forgásirányuk. Fordulatszám. Hajtókerék –hajtott kerék.

6. Modellezés szerelôkészlettel csoportmunkában –dörzshajtás, lánchajtás, szíjhajtás.7. Összefoglalás

Megvalósítható-e a kerékpár hajtása így?Miért?

Kézikönyv a 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz53

Ismeretanyag: Jelzôtáblák fajtái. Útburkolati jelek.Cél és feladat: Tudja biztonsággal felismerni és ma-gyarázni a jelzôtáblákat. A gyalogos és kerékpárosközlekedést irányító jelzések tudása, alkalmazása.

Tevékenység: Közlekedési játék tervezése, kivite-lezése. KRESZ-parkban, iskolaudvaron (forgalomelôl elzárt területen) kerékpárvezetés gyakorlása.

JELZÔTÁBLÁK ÉS ÚTBURKOLATI JELEK

Ismeretanyag: Az 1–4. osztályban tanult közleke-dési ismeretek.Cél és feladat: Áttekinteni, rendszerezni a közleke-dési ismereteket. A balesetmentes közlekedés, jár-mûhasználat szabályainak tudása. A közlekedésselkapcsolatos helyes magatartási szokások, elvártudvariassági szabályok alkalmazása. Hiányossá-gok felismerése.Tevékenység: Mtk. 68. o. feladatai, közlekedésijáték.

A KRESZ-totó akár számítógépes program islehet.

Váljon képessé a tanuló 10 éves életkorára aközúti közlekedés résztvevôinek és színtereinek

megnevezésére, valamint felismerésére. Tudjonbiztonsággal közlekedni lakott területen belül jár-dán, gyalogúton, lakott területen kívül az útpad-kán, úttesten átkelni.

Önálló gyalogos közlekedéshez szükséges for-galomirányítási jelek, jelzések ismerete, elsôbbségfeltételei, szabályai a felsôbb osztályokban a to-vábbhaladás feltételei. Ezeket tanórán, tanórán kí-vüli tevékenységek során, szituációs játékkal,helyzetelemzésekkel, frontális szervezésben, cso-portmunkában, önálló tevékenységben játékosan,élethelyzetekben kell begyakoroltatni. A szûköstechnika és életvitel tantárgyi órakeret ehhez ter-mészetesen kevés.

KÖZLEKEDÉSI TESZT

Kézikönyv az 3–4. Technikatankönyv használatához54

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

3. o

.-s

és 4

. o.-

sm

unka

dara

bok

1.É

v el

eji

ism

étlé

sB

ales

etvé

dele

mFe

lada

tlap,

besz

élge

tés

Mtk

. 4–5

. o.

Bal

eset

véde

lmi

szab

ályo

kis

mer

ete

2.A

fejlô

dés

lép-

csôi

Ôsi

term

észe

tikö

rnye

zet

Fejlô

dik-

e az

em

-be

r és

kör

nyez

ete?

Hon

nét i

ndul

t afe

jlôdé

s?

Éle

tszü

kség

le-

tek:

tápl

álék

, ruh

á-za

t, vé

dele

m

élet

mód

,te

rmés

zeti

anya

gok

Kép

ek, o

lvas

má-

nyok

,élm

énye

kal

apjá

n sz

ituá-

ciós

játé

k ôs

iél

etm

ódra

vo-

natk

ozóa

n

Mtk

. 6–7

. o.

Tudj

a fe

lsor

olni

az é

lets

züks

ég-

letö

ssze

tevô

it,ös

ztön

ös é

stu

dato

s el

ôál-

lítás

i mód

jait!

3.L

épés

eka

tech

nika

fej

-lô

désé

ben

Mtk

. mot

ívác

iós

képé

n a

válto

zás

Mi a

vál

tozá

s ok

a?

Has

znál

ati e

sz-

közö

k, la

khe-

lyek

any

agai

,fo

rmái

építe

tt,te

chni

kai

körn

yeze

tôs

i ele

mei

Szitu

áció

s já

ték:

hogy

an é

lnén

kitt

? A

lhat

ott-

e,eh

etet

t-e,

vis

el-

hete

tt-e,

lakh

a-to

tt-e,

néz

he-

tett-

e, u

tazh

a-to

tt-e?

Mtk

. 8–9

. o.

Tudj

on m

egne

-ve

znia

tech

ni-

ka f

ejle

szté

sét

befo

lyás

oló

tény

ezôk

et!

4.A

barl

angt

ól a

mai

tele

pülé

sig

Mily

en le

hete

ttôs

eink

lakh

elye

?É

pítm

ény

–fu

nkci

ófor

ma

Agy

ag h

aszn

osí-

tása

rége

n és

ma

tégl

a-kö

tés

Kun

yhó

terv

e-zé

se, a

gyag

alak

ítása

Agy

agku

nyhó

;ag

yag

vagy

gyur

ma,

kés

,al

átét

, hur

ka-

pálc

a, lé

c

Mtk

. 10–

11.o

.L

egye

n já

rtas

képl

éken

yan

yag

alak

ítá-

sába

n!

5.Sz

övés

,sz

övôk

eret

Mié

rt s

zôtte

k ré

-ge

n az

em

bere

k?E

z ne

ked

is s

ike-

rül

Szöv

et s

zövé

se,

fona

lsze

rû, l

ap-

szer

û an

yago

k,hu

lladé

kany

agha

szno

sítá

saFá

ról t

anul

tak

ism

étlé

se

szöv

ô-ke

ret,

szál

irán

y,ke

resz

t-ir

ány

szöv

ôker

et te

r-ve

zése

, kia

lakí

-tá

sa, s

zövé

s

Szôt

t fal

iem

lékz

etet

ôM

tk. 1

4–15

.o.

Ism

erje

és

tudj

a al

kal-

maz

ni a

szö

-vé

s al

apel

emét

Mir

ôl ta

nultu

nk,

mit

fogu

nk ta

nuln

ia

4. o

.-ba

n?

TA

NM

EN

ET

JAV

ASL

AT

4. O

SZT

ÁLY

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz55

Tuta

jala

p, m

érô-

eszk

öz,i

llesz

tô-

fûré

sz, c

sisz

oló-

vász

on, z

sine

g

7.É

píte

tt ví

zijá

rmû

Mi

tart

ja ö

ssze

a ví

zi já

rmûv

ekeg

yes

elem

eit?

Ille

sztô

fûré

sz,

mér

és p

onto

s-sá

ga; k

ötöz

és

áram

vona

lill

eszt

ésT

utaj

ala

pján

akki

vite

lezé

se:

dara

bolá

s, c

si-

szol

ás, k

ötöz

és

Mtk

. 20–

21. o

.K

ülön

féle

kö-

tözé

si m

ódok

Ism

erje

a f

aala

-kí

tás,

-sz

erel

éseg

ysze

rûm

ûvel

etei

t!

Mûs

zaki

raj

zké

szíté

se8.

Mér

etm

egad

ásel

emei

Hog

yan

tudn

ádbe

mut

atni

a tu

tajo

dal

apjá

t egy

ideg

enny

elvû

em

bern

ek?

Mér

etm

egad

ás:

mér

etse

gédv

onal

,m

éret

vona

l, m

é-re

tnyí

l, m

éret

-sz

ám, m

éret

jel

mûs

zaki

rajz

, mé-

rete

zés

Raj

zolv

asás

Mtk

. 23–

24. o

.;tu

taje

lem

raj

za,

tuta

jala

p ra

jza

Mtk

. 22–

23. o

.Tá

blai

raj

z,sz

emlé

ltetô

mûs

zaki

ábr

ák

Ism

erje

fel

am

ûsza

ki k

om-

mun

ikác

iósz

üksé

gess

égét

,je

lent

ôség

ét!

9.V

ízi j

árm

ûir

ányí

tása

Miv

el e

gész

íthet

ôki

a tu

taja

lap,

hogy

gyo

rsab

ban

hala

djon

?

Vito

rla

szer

epe,

alak

ja,

anya

ga;

korm

ány

szer

e-pe

, ala

kja,

any

a-ga

:lág

y al

umí-

nium

lem

ez

irán

yítá

sV

itorla

, kor

mán

yte

rve,

any

aga,

kivi

tele

zése

, tu-

taj k

ipró

bálá

sa

Vito

rla, k

orm

ány;

vász

on, v

arró

esz-

köz,

hurk

apál

ca,

csis

zoló

vász

on,

kés,

alu

mín

ium

-le

mez

,lap

osfo

-gó

, lem

ezol

ló

Mtk

. 25.

o.

Kül

önbö

zôvi

torl

a és

korm

ánys

zer-

keze

t min

ták

Any

agok

tula

j-do

nság

aina

kfe

lism

erés

e,m

unka

szok

á-so

k ki

alak

ítása

10.

Az

embe

r m

árvá

rat é

pít

Mié

rt v

olt s

züks

éga

vára

k ép

ítésé

re?

Vár

ak r

észe

i,fu

nkci

ói a

zad

ott k

orba

n;él

et a

vár

ban;

mod

ell é

s va

ló-

ság

haso

nló-

ság

Bes

zélg

etés

;ép

ítmén

yek

elem

zése

;m

odel

lezé

s

Vár

mod

ell

össz

eállí

tása

építô

elem

ekbô

lva

gy p

apír

do-

bozo

kból

Mtk

. 26–

27. o

.Tö

rtén

elm

iol

vasm

ány

Ala

kuljo

n lé

-ny

egki

emel

ôké

pess

ége

am

odel

l és

ava

lósá

g vi

szo-

nyítá

sa s

orán

!

6.A

z em

ber

meg

-hó

dítja

a v

izet

Mir

e ha

szná

lja a

zem

ber

a vi

zet?

Mi s

züks

éges

ahho

z, h

ogy

víze

n tu

djon

közl

eked

ni?

Víz

i jár

mûv

ekfe

jlôdé

stör

téne

-te

, ok-

okoz

at

víz

ener

-gi

ája,

szé

len

ergi

ája,

úszá

s

Bes

zélg

etés

;tu

taj t

erve

zése

,kí

sérl

etez

és

Úsz

ó fa

törz

skí

sérl

ete

Tut

aj a

lapj

ának

terv

ezés

e

Mtk

. 18–

19. o

.K

ülön

bözô

tuta

jfor

mák

,m

intá

k

Leg

yen

képe

sfu

nkci

ó és

tu-

lajd

onsá

g ka

p-cs

olat

ának

mod

ell é

s va

ló-

ság

elem

zésé

re!

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz56

14.

Jele

s na

pok

–M

ikul

ásM

ikul

ás-n

api

jelk

épek

Apa

pírr

ól ta

nul-

tak

össz

efog

la-

lása

Terv

ezés

,an

yagv

álas

ztás

,ki

vite

lezé

s

Mik

ulás

-báb

,cs

izm

a, s

zán;

kart

on, l

emez

,lá

gypa

pír,

papí

r-m

unká

kes

zköz

ei

Mtk

. 70.

o.

Kat

alóg

usok

,M

ikul

ás-n

api

ötle

tek

Var

ázsk

ezek

Leg

yen

képe

seg

yéni

ötle

tek,

terv

ekhe

z m

eg-

fele

lôan

yag

vála

sztá

sára

,ki

vite

lezé

sére

!

Kép

síkt

ábla

160

x 16

0 m

mka

rton

, olló

,ké

s

11.

Hon

nan

néz-

zük?

Mit

lá-

tunk

?

Hon

nan

nézz

ük?

Mit

látu

nk?

Tárg

yak

mér

tani

jelle

mzô

i;al

apra

jz

tér,

sík,

vetü

let

Épí

tôel

emek

felis

mer

teté

sené

zeti

képe

ial

apjá

n; k

épsí

k-tá

bla

kész

ítése

;ra

jzol

vasá

s

Mtk

. 28–

29. o

.É

pítô

elem

ekL

egye

n já

rtas

az é

pítô

ele-

mek

tula

jdon

-sá

g sz

erin

tivá

loga

tásá

-ba

n!

Gyu

fásd

oboz

néze

ti ké

pein

ekra

jza

12.

Vet

ület

i kép

ekH

ogya

n tu

dnán

kle

rajz

olni

agy

ufás

dobo

zt?

Vet

ület

szár

maz

tatá

sael

ölné

zet,

felü

lnéz

et,

olda

lnéz

et

Kép

síkt

ábla

felh

aszn

álás

ával

vetü

lete

ksz

árm

azta

tása

,ki

egés

zíté

s

Mtk

. 29–

31. o

.Té

rsze

mlé

let

fejle

szté

se

13.

Az

építm

énye

kné

zeti

képe

Hog

yan

dolg

ozik

az é

píté

szm

érnö

k?V

alós

ág é

s m

o-de

ll, m

odel

l és

való

ság

meg

fe-

lelte

tése

alap

rajz

,né

zetr

ajz

Épí

tmén

yek

né-

zeti

képe

, épí

tés

vetü

leti

képe

kal

apjá

n

Épí

tôel

emek

,ép

ítmén

yek

rajz

a

Mtk

. 32–

33. o

.L

egye

n ké

pes

tárg

yhoz

a

vetü

leti

képé

tki

válo

gatn

i!

Ajtó

dísz

, abl

ak-

dísz

, asz

tald

ísz;

Alu

mín

ium

hu-

zal,

lágy

papí

r,sz

alag

, örö

kzöl

-de

k, te

rmés

ze-

tes

anya

gok

15.

Jele

s na

pok

–ka

rács

ony

Ünn

epvá

róte

véke

nysé

gek;

dísz

ítés

min

tel

ôkés

züle

t

Fém

ekrô

l,pa

pírr

ól,

term

észe

tes

anya

gokr

ólta

nulta

kre

ndsz

erez

ése

term

észe

-te

s an

yag,

mes

ters

é-ge

s an

yag

Kar

ácso

nyi

dísz

, ajá

ndék

terv

ezés

e,ki

vite

lezé

se

Mtk

. 70.

o.

Var

ázsk

ezek

Ism

erje

n az

ünne

pekh

ezkö

tôdô

rég

isz

okás

okat

, mai

eljá

ráso

kat!

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz57

16.

Új é

pítm

énye

k-ke

l bôv

ül a

kör

-ny

ezet

Az

embe

r ho

gyan

hasz

nálja

fel

a te

r-m

észe

t ene

rgiá

it?

Víz

i ene

rgia

,sz

élen

ergi

a fe

l-ha

szná

lhat

óság

a(n

apen

ergi

a?)

ener

gia,

ener

giaá

t-al

akítá

s

Ele

mzô

besz

élge

tés

am

tk. a

lapj

án

Mtk

. 34–

35. o

.V

ízie

rôm

ûvek

,sz

élke

reke

k,m

alm

ok k

épei

Ért

ékel

je, h

ogy

az e

mbe

r a

tech

nika

seg

ít-sé

géve

l mik

ént

tudj

a ha

szno

sí-

tani

a te

rmé-

szet

ene

rgiá

it!

Szél

mal

omte

rv17

.Sz

élm

alom

Hog

yan

mûk

ödik

a sz

élm

alom

?R

ész

és e

gész

kapc

sola

tate

ngel

y,ôr

lôsz

er-

keze

t

Szél

mal

omel

emzé

se f

unk-

ció

alap

ján;

irán

yíto

ttm

odel

lezé

s

Mtk

. 36–

38. o

.Sz

élm

alom

ról

képe

k, m

aket

-te

k

Ism

erje

n m

egeg

ysze

rû e

ner-

giaá

tala

kítá

sifo

lyam

atot

!

Szél

keré

ktár

csa,

alum

íniu

mle

mez

100

x10

0 m

m,

lem

ezol

ló,

csis

zoló

vász

on,

lapo

sfog

ó, f

úró

18.

Az

alum

íniu

mtu

lajd

onsá

gai é

sal

akítá

sa

Mily

en a

nyag

ból

kész

ülne

k a

szél

-ke

reke

ka

való

ság-

ban?

Am

odel

len?

Alu

mín

ium

le-

mez

tula

jdon

sá-

gai,

alak

ítása

lem

ezol

lóva

l

kör

átm

é-rô

je é

sra

jzi j

ele

Szél

keré

k te

rve-

zése

,kiv

itele

zé-

se; r

ajzo

lvas

ási

gyak

orla

t

Mtk

. 38–

39. o

.L

egye

n ké

pes

egys

zerû

raj

zle

olva

sásá

ra,

tudj

on a

nya-

gon

elôr

ajzo

lni

rajz

olva

sás

alap

ján!

Szél

mal

omhá

z,ka

rton

,pa

pírh

enge

r,ol

ló,k

és,

raga

sztó

19.

Kar

ton

alak

ítása

Mek

kora

épü

lete

tke

ll te

rvez

ni a

szél

kere

künk

höz?

Papí

rfaj

ták

–ka

rton

, lem

ez;

nagy

ítás,

kic

si-

nyíté

s;pa

pírm

unká

km

ûvel

etei

mér

et-

arán

yÉ

pítm

ényt

erve

-zé

s, a

nyag

vá-

lasz

tás,

kiv

itele

-zé

s,ra

jzol

vasá

s

Mtk

. 40–

41. o

.Is

mer

je a

mé-

reta

rány

okat

;kö

rnye

zete

pa-

pírt

erm

ékei

ttu

dja

meg

kü-

lönb

özte

tni t

ö-m

egük

ala

pján

!

20.

Szer

elés

im

ûvel

etek

Hog

yan

lesz

a s

zél

erej

ébôl

for

góm

ozgá

s?

Kül

önbö

zôan

yago

k ill

esz-

tésé

nek

lehe

tô-

sége

i

stab

il,fo

rog

Szél

mal

omm

o-de

ll ös

szeá

llítá

-sa

, pad

ozat

be-

építé

s; k

ipró

bá-

lás,

ért

ékel

és

Szél

mal

omm

o-de

ll, r

agas

ztó,

raga

sztó

szal

aghu

rkap

álca

Mtk

. 42.

o.

Leg

yen

képe

sa

kész

mun

kát

össz

ehas

onlí-

tani

a te

rvei

vel,

s ér

téke

lni!

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz58

24.

Épí

tett,

mes

ters

éges

körn

yeze

tünk

Mik

or k

észü

lhet

ett

ez a

kép

?A

term

észe

ti és

a te

chni

kai v

.m

este

rség

eskö

rnye

zetü

nkel

emei

nek

rend

szer

ezés

e

építe

ttkö

rnye

zet,

kors

zerû

építm

é-ny

ek

Tem

atik

usbe

szél

geté

s;ra

jzol

juk

be a

hián

yzó

kors

zerû

tech

nika

ial

kotá

soka

t

Mtk

. 62–

63. o

.T

udja

, hog

yaz

em

ber

ma

már

nem

élh

eta

tech

nika

ikö

rnye

zete

nélk

ül!

21.

Az

embe

r m

eg-

építi

a v

assz

er-

keze

tû h

idak

at

Mib

ôl é

píte

nek

ma

hida

kat?

Min

dig

így

volt

ez?

Term

észe

tiak

adál

yok

lekü

zdés

ét s

egítô

építm

énye

k;an

yagá

tala

kítá

sle

hetô

sége

i

mes

ters

é-ge

s an

yag

Tem

atik

us b

e-sz

élge

tés;

hida

k el

emzé

seré

szei

k és

any

a-gu

k al

apjá

n

Híd

mod

ell

terv

ezés

eM

tk. 4

4–45

. o.

Szer

elt m

odel

l,ta

nuló

i kís

érle

t

Ism

erje

fel

ate

chni

ka s

zere

-pé

taz

anya

gok,

szer

keze

tek

létre

hozá

sába

n!

Cso

mag

olás

im

ódok

;ka

rton

,hu

llám

papí

r,se

lyem

papí

r

22.

Ala

k és

terh

elés

Hog

yan

tudn

ád b

e-cs

omag

olni

, hog

yne

törj

ön ö

ssze

:pl

. fen

yôdí

sz,

gyer

tya,

üveg

pohá

r st

b.

Term

észe

tben

elôf

ordu

ló f

or-

mák

és

tehe

rbí-

rásu

k.M

iben

szá

llítjá

kés

mié

rt?

pl.

tele

vízi

ó,to

jás

stb.

sim

a,re

dôzö

tt,gy

ûrt,

szál

irán

y,m

erôl

eges

Form

ák, a

nyag

-sz

erke

zete

km

egfi

gyel

ése;

terh

elés

i pró

ba

Mtk

. 46.

o.

Az

anya

gsze

r-ke

zet –

tula

j-do

nság

–fu

nk-

ció

kapc

sola

-tá

nak

felis

me-

rése

23.

Öss

zete

ttsz

erke

zet

kial

akítá

sa

Mit

tegy

ünk,

hog

ya

hídm

odel

lel

bírj

on e

gykö

nnyû

báb

otva

gy 2

kiló

t?

Ala

k és

terh

elés

;m

odel

l és

való

-sá

g

szer

keze

tTe

mat

ikus

be-

szél

geté

s,hí

dsze

rkez

et

kial

akítá

sa, é

r-té

kelé

se

Híd

mod

ell

papí

rból

,fé

mép

ítôbô

l;ka

rton

, hur

ka-

pálc

a, p

apír

-m

unká

k es

zkö-

zei,

fém

építô

Mtk

. 47.

o.

Ism

erje

fel

az

anya

gok,

alak

ok é

ste

herb

írás

közt

i kül

önb-

sége

ket!

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz59

Span

yold

oboz

;ha

jtoga

tó p

apír

27.

Jele

s na

pok

–hú

svét

Hog

yan

lehe

t lág

ypa

pírb

ól to

jást

artó

tké

szíte

ni?

Papí

rhaj

toga

tás

mûv

elet

ei;

szer

keze

tvál

to-

zás,

tula

jdon

-sá

gvál

tozá

s

mer

evíté

s,re

dôzé

sH

úsvé

ti el

ôké-

szül

etek

. Átló

,fe

lezô

hajto

ga-

tás,

har

mon

ika-

hajto

gatá

s al

-ka

lmaz

ása

Mtk

. 54.

o.

Var

ázsk

ezek

Leg

yen

képe

seg

ysze

rû tá

rgy

kivi

tele

zésé

re!

28.

Jele

s na

pok

–an

yák

napj

aA

jánd

ékéd

esan

yákn

akH

aszn

álat

i tár

-gy

ak; s

zöve

tfaj

-tá

kké

zi v

arrá

s;né

pmûv

észe

t

hím

zése

kH

aszn

os tá

rgy

terv

ezés

e, a

lakj

a,an

yaga

, elk

észí

-té

smód

ja

Tollt

artó

, sze

m-

üveg

tok,

mob

il-te

lefo

ntar

tó

Mtk

. 16–

17. o

.V

aráz

skez

ekE

gysz

erû

népi

mot

ívum

átsz

árm

azta

tása

29.

Mun

kasz

erve

-zé

si is

mer

etek

Szül

etés

napo

mra

kész

ülök

Ven

dégv

árás

,ve

ndég

meg

hí-

vása

;el

ôkés

züle

tek

mun

ka-

beos

ztás

,m

unka

-m

egos

ztás

Tenn

ival

ókre

ndsz

erez

ése;

fela

dato

kte

rvez

ése

Em

léke

ztet

ôír

ása,

gaz

dasá

-go

s id

ôbeo

sztá

s

Mtk

. 52–

53. o

.A

laku

ljon

kife

lelô

sség

érze

ta

házt

artá

site

véke

nysé

gek

ellá

tásá

ban!

25.

Aho

l szü

lein

kkel

élün

kM

ilyen

épü

letb

enla

ktok

?N

agyv

áros

iél

et, v

idék

i éle

t;ép

ítkez

ésan

yaga

i

élet

a la

-kó

hely

enL

akás

okfu

nkci

onál

ishe

lyis

égei

Lak

ás a

lapr

ajza

Mtk

. 48–

49. o

.Is

mer

je a

vá-

rosi

és

vidé

kila

kókö

rnye

zet

építm

énye

it!

26.

Ako

nyha

és

eszk

özei

Ahá

ztar

tási

esz

kö-

zök

közü

l mel

yike

ttu

dnád

nél

külö

zni,

mel

yike

t nem

?

Funk

ció,

cse

rél-

hetô

ség,

hel

yet-

tesí

thet

ôség

;ta

karé

kos

hasz

-ná

lat

házt

artá

sies

zköz

,há

ztar

tási

mun

ka

Ház

tart

ási t

evé-

keny

sége

k és

eszk

özök

meg

-fe

lelte

tése

Has

znál

ati u

ta-

sítá

s ké

szíté

sead

ott e

szkö

zrôl

Mtk

. 50–

51. o

.L

egye

n ké

pes

egy

házt

artá

sies

zköz

bem

u-ta

tásá

ra!

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz60

Ven

dégv

áró

salá

ta te

rve,

eset

leg

elké

szíté

se

31.

Gaz

dálk

odás

Mi a

ked

venc

étel

ed?

Tud

od-e

,ho

gyan

kés

zül?

Ala

pany

agok

,be

szer

zési

lehe

tôsé

gek

Kon

yhat

echn

i-ka

i mûv

elet

ekre

ndsz

ere

piac

,sz

olgá

l-ta

tás,

étre

nd

Any

agsz

üksé

glet

meg

álla

pítá

sasa

látá

hoz,

gaz

-da

sági

szá

mítá

s,m

ûvel

eti

sorr

end

terv

e

Mtk

. 60.

o.

Ism

erje

az

egés

zség

está

plál

kozá

sal

apel

veit!

Pohá

ralá

tét

batik

olás

sal,

ülte

tôká

rtya

,üv

eg-,

mû-

anya

gfes

tés

32.

Ven

dégv

árás

Hov

á ül

tete

d a

vend

égek

et?

Étk

észl

et, e

vô-

eszk

özké

szle

tré

szei

, any

aga,

tula

jdon

sága

ik

terí

ték

Ala

pter

íték,

ki-

egés

zítô

k te

rve-

zése

, kiv

itele

-zé

se p

roje

ktbe

n

Mtk

. 57–

59. o

.M

tk. 6

1. o

.L

egye

n ig

énye

a hi

géni

kus,

eszt

étik

us k

ör-

nyez

et a

lakí

tá-

sára

!

33.

Köz

leke

dési

eszk

özök

M

i len

ne, h

a ne

mle

nne

autó

(re

pülô

stb.

)?

Köz

leke

dési

eszk

özök

csop

ortja

i;kü

lönl

eges

eszk

özök

hely

i köz

-le

kedé

s;tá

vols

ági

közl

eked

és

Lak

óhel

yünk

közl

eked

ési

lehe

tôsé

gein

ek,

eszk

özei

nek

elem

zése

, ért

é-ke

lése

Útv

onal

terv

az

oszt

ályk

irán

du-

lásh

oz

Mtk

. 64.

o.

Ism

erje

a k

öz-

leke

dés

nyúj

-to

tta s

zolg

álta

-tá

soka

t!

34.

Ism

erd

meg

ake

rékp

árod

at!

Mit

mon

daná

l el a

keré

kpár

odró

l egy

mar

slak

ónak

?

Biz

tons

ágos

ke-

rékp

ároz

ás f

el-

téte

lei.

Gyo

rsí-

tás,

lass

ítás

hajtó

mû,

hajtá

skö

rnye

-ze

tbar

át

Ker

ékpá

rfu

nkci

onál

iseg

ység

eine

km

egne

vezé

se

Haj

tóm

û m

o-de

llezé

sesz

erel

ôkés

zlet

Mtk

. 66–

67. o

.Tu

dja

a bi

zton

-sá

gos

keré

k-pá

ros

közl

eke-

dés

felté

tele

it!

30.

Sajá

t kés

zíté

sûpa

pír

Kül

önle

ges

meg

hívó

Papí

rsze

rkez

et;

papí

rgyá

rtás

ôs

i mód

ja;

alap

anya

g, a

da-

léka

nyag

,fé

lkés

z te

rmék

,ké

szte

rmék

papí

rme-

ríté

s;kö

rnye

-ze

tbar

átpa

pír

Papí

rmer

ítés

tech

noló

giáj

a,m

eghí

vó k

iala

-kí

tása

, meg

hívó

info

rmác

ióta

r-ta

lma

Meg

hívó

saj

átké

szíté

sû p

apír

-bó

l;hu

lladé

k pa

pír,

krét

a, e

nyv,

szín

ezôa

nyag

Mtk

. 56.

o.

Kül

önfé

lem

eghí

vók

Ism

erje

meg

a pa

pír

elôá

llí-

tásá

nak

alap

-ve

tô lé

pése

it!

Köv

etel

mén

yM

unka

dara

b,an

yag,

esz

köz

Szem

lélte

tés

Tevé

keny

sége

kFo

galm

akIs

mer

etan

yag

Prob

lém

afel

veté

sÓ

raTa

nítá

si ó

raan

yaga

Kézikönyv az 3–4. technika és életvitel tantárgyhoz61

Köz

leke

dési

játé

k36

.K

özle

kedé

site

szt

Hog

yan

vizs

gázn

aka

mot

oros

ok,

autó

sok?

Köz

leke

dési

ism

eret

ekvi

zsga

Tesz

t kitö

ltése

,el

lenô

rzés

,ér

téke

lés

Mtk

. 68.

o.

Mtk

. 69.

o.

Tud

ja, h

ogy

mily

en h

iá-

nyos

sága

iva

nnak

a k

öz-

leke

dési

ism

e-re

tekb

en!

Ata

névb

en k

é-sz

ült m

unka

da-

rabo

k

37.

Év

végi

össz

efog

lalá

sM

it te

nnél

, ha

tank

önyv

író

len-

nél?

Mit

hagy

nál

ki?

Miv

el b

ôvíte

-né

dki

?

Fô té

mak

örök

átte

kint

ése

Tant

árgy

has

z-no

sság

tuda

ta

35.

Jelz

ôtáb

lák

ésút

burk

olat

ije

lek

Szük

sége

s-e

min

-de

n kö

zlek

edôn

ekis

mer

ni a

jelz

ôtáb

-lá

kat?

Jelz

ôtáb

lák

fajtá

i,út

burk

olat

ije

lek

közl

eke-

dés

rész

t-ve

vôi

Jelz

ôtáb

lák

csop

orto

sítá

saal

akju

k és

szín

ük a

lapj

án

Köz

leke

dési

játé

k M

tk. 6

5. o

.Is

mer

je a

gya

-lo

gost

és

ke-

rékp

áros

t éri

n-tô

köz

leke

dési

jelz

ések

et!

ANTALNÉ SZATHMÁRY ILONA: Textilmunkák, bôrmunkák. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1982.ANTONI R. – NÁDAS L.: Fából, filcbôl. Móra Kiadó, Bp., 1987.BAKTAY P. – KOLTI M.: Beszélô tárgyak. Tankönyvkiadó, Bp. 1989.BARFF, URSULA – BRUKHARDT, INGE: Bastelbuch 1–2. Für KinderBAGDI EMÔKE – TELKES JÓZSEF: Személyiségfejlesztô módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.BÁTHORY ZOLTÁN: Tanítás és tanulás. Tankönyvkiadó, Bp., 1987.BESSENYEI ANTAL: Praktikus ábrázolás az óvodában. BIP-füzetek. Passage Kiadó, 1992.BORBÉLYNÉ WERSTROCH I.: Ügyes kezek I–II. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.Buci Maci gyermekmagazin, Euromédia Bt.CUNO, SABINÉ: Száz ötlet, száz játék. Cicero, Bp., 1993.Cikcakk az utcán. Országos Közlekedésbiztonsági Tanács, Bp., 1990.COOMBS: Az oktatás világválsága. Tankönyvkiadó, Bp., 1971.CROPLEY: Tanítás sablonok nélkül. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.CSÖRGÔ A. – FÜZESI ZS.: Csodaország, Officina, Bp., 1990.DEVECSERY LÁSZLÓ: Szalmaország csodái. Inter PC Kft, Szombathely, 1990.K. DADAY ENIKÔ – PATAKI M.: Kezdô háziasszonyok könyve. Acricola, Bp., 1990.J. ELLIOTT – C. KING: Usborn enciklopédia gyermekeknek. Novotrade, Bp., 1989.FÁBIÁN ZSOLT: Origami papírhajtogatás alapfokon. Dembinder Bt, Békéscsaba, 1992.GAÁL ÉVA: Zoknidakszli és sokan mások. Móra Kiadó, Bp., 1973.HAMRIK A. – KISS IMRE: Technika kézikönyv. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.HÁVOR CS. – TAKÁCH Á.: Sok szeretettel! Családi ajándékoskönyv. Móra Kiadó, Bp., 1991.HÁZI MAGDOLNA: Papírálmok. Tolna M. Kft, Szekszárd, 1991.Hobby-sorozat: Virág a lakásban. Táncsics Kiadó, Bp., 1979.H. VASS I. – HORVÁTH GY.: Papírvilág, Téka Könyvkiadó, Bp., 1990.H. VASS ILDIKÓ: Papírvarázslat II. Téka Könyvkiadó, Bp., 1991.KÁLOVICS MAGDA: Játékkészítés a napköziotthonban. Tankönyvkiadó, Bp. 1979.KARDOS MAGDA: Karácsonyfadíszek. Planétás, Bp., 1988.KÉKES TÓBIÁS: Papírjátékok. Móra Kiadó, Bp., 1989.KERESZTY KORNÉL: Virágrendezés és játékok termésekkel. Móra Kiadó, Bp., 1984.KIM TAYLOR: Mozgás. Móra Kiadó, Bp., 1993.KIM TAYLOR: Szerkezet. Móra Kiadó, Bp., 1993.KISHÁZI VERONIKA: Textiltechnika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1993.KISS BENEDEK: Korong Matyi álma. Móra Kiadó, Bp., 1980.KOLIBRI: Népi építészet. Móra Kiadó, Bp., 1982.LITTLE: Mit tudnak a kerekek? Novotrade, Bp., 1989.MALONYAI DEZSÔ: A magyar nép mûvészete. Franklin, Bp., 1907–1922.MARÉK VERONIKA: Jó játék a papír, a filc. Móra Kiadó, Bp., 1982.ÓVÁRINÉ FURJÁN RITA: Képek könyve. Tankönyvkiadó, Bp., 1983.PATAKI TIBOR: Papírcsodák. ILV. Ságvári Könyvkiadó, Bp., 1983.PETÔ ÉVA: Csutkaképek. Média, Veszprém, 1993.PETÔ ÉVA: Sógyurma. Mozaik Kiadó, Szeged, 1993.PLESZNIBY – VARGA: Hajtogatás. Móra Kiadó, Bp. 1984.STELLY LAJOS: Csináld te is, pajtás. Tankönyvkiadó, Bp., 1965.STODENCZY, ADAM: Szeretek barkácsolni. Mûszaki Könyvkiadó, Bp., 1984.

FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM

SZANDI GYÖRGYNÉ: Ötlettár. Pauz Kiadó, Celldömölk, 1992.TÓTHNÉ SÁNDOR ZSUZSA: Ábrázolás mûvészete. Tankönyvkiadó, Bp., 1988.URAI ERIKA: Autók könyve. Móra Kiadó, Bp., 1986.URAI ERIKA – BOGLÁR LAJOS: Hogyan laknak? Móra Kiadó, Bp., 1982.URAI E. – ECSEDY CSABA: Hogyan közlekednek? Móra Kiadó, Bp., 1982.VARGA PÉTER: Hajtogatás. Móra Kiadó, Bp., 1984.

ISKOLAKULTÚRA módszertani folyóiratKAYSER, RENÉE: Kunyhók és menedékek. Passage Kiadó, 1998.KÜRTI JARMILA: A kreativitásfejlesztés a kisiskoláskorban. Tankönyvkiadó, Bp., 1985.LÉNÁRD: A problémamegoldó gondolkodás. Akadémia Kiadó, Bp., 1978.NAGY JÓZSEF: A tudás technológiai elméleti alapjai. OOK., Veszprém, 1985.NAGY SÁNDOR: Az oktatás folyamata és módszerei. Volos Bt, Bp., 1993.NAT irányelvekSCHMITT, DIDIER: Bútorozd be a kunyhódat. Passage Kiadó, 1998.TANÍTÓ módszertani folyóiratTECHNIKA TANÍTÁSA (régi) módszertani folyóiratDR. VASS MIKLÓS: Technika tanítása (fôisk. jegyzet). Tanárképzô Fôiskola, Eger, 1990.Technika az iskolában. Megyei Pedagógiai Intézet, VeszprémWETZEL, SIGRID – MAESMANNS: Karácsonyi papírdíszek. Cser Kiadó, Bp., 2000.

TARTALOM

BEVEZETÉS ............................................................................................................................................3A TECHNIKA TANTÁRGY NÉHÁNY SAJÁTOS ALAPKÉRDÉSE ..............................................4

A fejlesztési feladatok ........................................................................................................................5Technika és életvitel követelményei a 4. évfolyam végén ..............................................................7

TECHNIKA ÉS ÉLETVITEL MUNKATANKÖNYVEK ................................................................10FELKÉSZÜLÉS A TANTÁRGY TANÍTÁSÁRA 3–4. OSZTÁLYBAN ..........................................10A TECHNIKAÓRA FORGATÓKÖNYVÉNEK VÁZA AZ EMBERI ALKOTÁS MODELLJE ALAPJÁN ..................................................................................11AZ ALKOTÓ TECHNIKAI GONDOLKODÁS ................................................................................13A 3. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA ................................................................15

Bevezetô óra – Tudáspróba ..............................................................................................................16Házak – lakások – otthonok ............................................................................................................17Papírmunkák ....................................................................................................................................17Fonalak és textíliák ..........................................................................................................................22Otthon és technika ............................................................................................................................23A fa, a természet kincse ..................................................................................................................24Fémek a környezetünkben ..............................................................................................................26Közlekedés ........................................................................................................................................26Szerelôelemekkel végzett gyakorlatok ............................................................................................27Összefoglalás ......................................................................................................................................29

TANMENETJAVASLAT 3. OSZTÁLY ..............................................................................................30A 4. OSZTÁLY TANANYAGÁNAK FELDOLGOZÁSA ..................................................................38

Bevezetô óra – Tudáspróba ..............................................................................................................38Az ember környezetének fejlôdése ..................................................................................................39Szövés ................................................................................................................................................40Az ember meghódítja a vizet ..........................................................................................................40Az ember már várat épít ..................................................................................................................43Vetületi ábrázolás alapjai ................................................................................................................44Nézeti képek rajzolása saját építés alapján; gyakorlás ................................................................45Az ember felhasználja a természet energiáját ..............................................................................46Vasszerkezetû hidak építése ............................................................................................................47Épített, mesterséges környezetünk ................................................................................................49Ahol szüleinkkel élünk ....................................................................................................................50

TANMENETJAVASLAT 4. OSZTÁLY ..............................................................................................54FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM ..............................................................................62