Közlekedési építmények szakterület

Magyar Mérnöki Kamara 266/2013.(VII.11.) Korm. rendelet alapján Közlekedési Tagozat Beszámoló vizsga szakterületi része

Közlekedési építmények szakterület

TANANYAG

a jogosultsági beszámolóra (vizsgára) felkészüléshez

Építészeti-műszaki tervezők, építésügyi műszaki szakértők, műszaki

ellenőrök és felelős műszaki vezetők részére

Összeállította: Vértes Mária és Sümeghy Pál

2016. szeptember 1.


2

TANANYAG

közlekedési építmények szakterületen építészeti–műszaki tervezők, építésügyi szakértők,

építési műszaki ellenőrök és felelős műszaki vezetők részére a jogosultsági beszámolóra

(vizsgára) felkészüléshez.

Bevezető megjegyzés: a Tananyag összeállítása a 266/2013. (VII. 11.), az építésügyi és az

építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendeletben

(Jogosultsági Kódex) meghatározott szakterületi ismeretkörök alapján összeállított vizsga

(beszámoló) kérdések figyelembevételével készült. A kérdések eredményes

megválaszolásához esetenként a vizsgázó gyakorlatából származó ismeretek, és a

Tananyagban hivatkozott, röviden ismertetett jogszabályokba történő betekintés is

szükséges. Utóbbiak közül elsősorban a Kivitelezési Kódexet (l. később) ajánljuk.

Tartalomjegyzék:

A) fejezet: A szakmagyarkolással kapcsolatos alapvető ismeretek a 266/2013. (VII. 11.)

Korm. rendelet (Jogosultsági Kódex) szerint, esetenként hivatkozással az

1977. évi LXXVIII. sz. törvényre (Építési Törvény) és a 191/2009. (IX. 15.)

Korm. rendeletre (Kivitelezési Kódex)

B) fejezet: Az építési beruházási folyamat vázlatos rövid ismertetése és résztvevőinek

legfontosabb feladatai és felelőssége, az építőipari kivitelezési folyamat átfogó

ismertetése, események, feladatok és dokumentumok, elsősorban a 191/2009.

(IX. 15.) Korm. rendelet (Kivitelezési Kódex) alapján, esetenként utalva a Ptk.-

ra és az Építési Törvényre.

C) fejezet: Közlekedési jogszabályok: közlekedési törvények, hatósági engedélyezés,

közutak igazgatása és üzemeltetése.

D) fejezet: A közlekedési építmények tervezése, az engedélyezési és kivitelezési tervek

tartalma, a útügyi műszaki szabályozás és fogyatékossággal élő személyek

számára akadálymentesítés.

E) fejezet: Minőségügyi kérdések, a megfelelőségigazolás dokumentumai, példák

megfelelő-ségigazolás dokumentálására.

F) fejezet: Építési-bontási hulladék nyilvántartása és kezelése.

G) fejezet: Függelék: A közlekedési építményekkel összefüggő szakmagyakorlásokhoz

kapcsolódó fontosnak tartott jogszabályok jegyzéke. (2016. szeptember 1.-i

módosítás).


3

A) FEJEZET

A szakmagyarkolással kapcsolatos alapvető ismeretek a 266/2013.

(VII. 11.) Korm. rendelet (Jogosultsági Kódex) szerint, esetenként

hivatkozással az 1977. évi LXXVIII. sz. törvényre (Építési Törvény)

és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre (Kivitelezési Kódex)

Összeállította: Sümeghy Pál

2014. július


4

A) A szakmagyarkolással kapcsolatos alapvető ismeretek a 266/2013. (VII. 11.) Korm.

rendelet (Jogosultsági Kódex) szerint, esetenként hivatkozással az 1977. évi LXXVIII. sz.

törvényre (Építési Törvény) és a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletre (Kivitelezési Kódex)

Vonatkozó jogszabályok:

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről – Építési

törvény (Étv.) (utolsó módosítás hatályos: 2014. 03. 15.-2014. 12. 31.)

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő

szakmagyakorlási tevékenységről – Jogosultsági Kódex (utolsó módosítás hatályos: 2014.

07. 01.)

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről Kivitelezési

Kódex (Épkiv.) (utolsó módosítás hatályos: 2014. 07.01.)

1. Mire terjed ki a Jogosultsági Kódex hatálya?

A Jogosultsági Kódex hatályon kívül helyezte az építésügyi jogosultságokra vonatkozó

korábbi kormányrendeleteket (beleértve a vizsgáztatást és továbbképzést is). Szűkítette a

jogosultságok körét (pl. beruházáslebonyolító) és újraszabályozta azok megszerzési

feltételeit, a továbbképzési előírásokat.

A Jogosultsági Kódex hatálya kiterjed:

a) A településrendezési tervezési, az építészeti-műszaki tervezési, a településrendezési

szakértői, az építésügyi műszaki szakértői, az építési műszaki ellenőri, a felelős műszaki

vezetői, és az energetikai tanúsító tevékenységet folytatók körére, a tevékenység

folytatásának részletes feltételeire, az eljáró hatóság kijelölésére, a jogosultság

megállapítására és a névjegyzék vezetésére vonatkozó előírásokra,

b) A szakmagyakorlási szerződésekre, azok teljesítési mellékkötelezettségeire és a szerződés

teljesítésére,

c) Az összeférhetetlenségi szabályokra,

d) Az építészeti-műszaki tervezés során végezhető feladatokra és a tevékenység ellátásáért

felszámítható tervezési díj tartalmára,

e) A tervezési díjfizetés nem teljesítése kérdésére,

f) A szakmai kamarák által kiszabható bírságokra a szabályok be nem tartása esetén.

2. A szakmagyakorlási tevékenységek vállalása

A szakmagyakorlások vállalása jogosultsághoz kötött.

Jogosultság: a névjegyzéket vezető szerv által engedélyezett és névjegyzékbe vett

szakmagyakorlási tevékenység végzésének igazolt lehetősége, vagy a bejelentéshez előirt

feltételeknek való megfelelés (ez utóbbi csak az energetikai tanúsítókra vonatkozik).

A jogosultságot megállapító és névjegyzéket vezető szerv és illetékessége:

A szakmagyakorlás engedélyezésére első fokon a területi kamarák illetékesek, függően a

szakterülettől, a végzettség jellegétől (építész v. építőmérnök) és a kamarai tagságtól.

A csak engedéllyel folytatható szakmagyakorlási tevékenységeket a rendelet 3. §-a, részleteit

a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Ide tartozik az Étv. (nem szó szerinti) meghatározása


5

az építményekről. Ezek közül az általános építmények az épület jellegűek. A sajátos

építmények többnyire épületnek nem minősülő közlekedési, vízellátási és vízgazdálkodási,

közmű- és energiaellátási stb., sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésére

sajátos, kiegészítő követelmények vonatkoznak (jellemzően műtárgy, nyomvonalas

építmény). A már hivatkozott 1. melléklet részletesen tartalmazza a közlekedési építmények

szakterületre vonatkozóan az egyes jogosultságokhoz tartozóan vállalható feladatokat, az

alábbiak szerint:

2.1. Építészeti-műszaki tervezés:

KÉ-VA jelölés: Vasutak, városi közúti vasutak, földalatti vasutak pályatervezése. Vasúti

felépítmény-szerkezetek, vasúti műtárgyak (2 m nyílásig), üzemi létesítmények és a vasúti

üzem tervezése. Továbbá fogaskerekű, sikló, függőpálya, sífelvonó, szalagpálya tervezése.

KÉ-K jelölés: Közút, út, térburkolat, kerékpárút, gyalogút (beleértve csomópontok,

vizelvezetés, tartozékok) tervezése. Közúti műtárgy tervezése 4 m nyílásig. Támfal tervezése

2 m magasságig. Forgalomirányítás, forgalomszabályozás tervezése.

KÉ-L jelölés: Repülőtér (vízi repülőtér és helioport is) pályarendszerének műszaki

tervezése, létesítés, fejlesztés, védőterület kijelölés. Futópálya, gurulóút, járműállóhely,

repülőtéri tárolóhelyek tervezése.

KÉ-HA jelölés: hajózási építmények tervezése (a vonatkozó kormányrendelet szerint).

2.2. Építésügyi műszaki szakértés:

Főbb részterületek: Általános építmények, sajátos építmények, szakági szakterületek, építési

beruházási szakértői szakterület.

SZÉM1 jelölés: sajátos építmények közül a közlekedési építmények szakértői részterülete:

közúti közlekedési, vasúti közlekedési, légiközlekedési, vízi közlekedési építmények,

továbbá különleges eszközök és pályák szakértése (tehát nincs részterületi

megkülönböztetés).

2.3. Közlekedési építmények építési műszaki ellenőrzése

ME-KÉ jelölés: közúti, vasúti (közúti villamosvasúti és földalatti vasúti is) légiközlekedési

és hajózási építmények, továbbá ezek műtárgyai (híd, áteresz, alagút, aluljáró, támfal),

berendezései, tartozékai, vízelvezetése és zajvédelme korlátozás nélküli műszaki ellenőrzése.

2.4. Közlekedési építmények felelős műszaki vezetése

MV-KÉ jelölés: közúti, vasúti, (közúti villamosvasúti, földalatti vasúti) repülőtér, kikötő,

előzőek műtárgyai (híd, áteresz, alagút, aluljáró, támfal stb.) és berendezései, tartozékai,

vízelvezetése (épületek nélkül) korlátozás nélküli felelős műszaki vezetése.

MV-KÉ-R jelölés: középfokú végzettség esetén a fentiek felelős műszaki vezetése az alábbi

korlátozásokkal: gyorsforgalmi utak nélkül, csak 4 m-es hid, 2 m-es áteresz, 3 m-es támfal,

ill. vasútnál 1000 m vágányhosszig és 5 csoport kitérőig, csak engedély nélkül létesíthető

műtárgyak. Felújítás, karbantartás korlátozás nélkül vezethető.


6

A fenti feladat-felsorolások a Jogosultsági Kódex 1. sz. mellékletében vannak teljes körűen

rögzítve. Vitás esetben ajánlható a fenti rendelet szerinti értelmezés.

A szakmagyakorlók feladatait, felelősségüket az Építési törvény 32-33. §-a, a 38/A.-38/D. §-

a és a 40. § (2) bekezdése, továbbá a Kivitelezési Kódex tartalmazza. Ezekről még a B)

fejezetben lesz szó.

3. A kérelmezett vagy gyakorolt tevékenység kezdése és folytatása feltételei

Természetes személy akkor folytathat a rendelet 3. §-ában (1. sz. melléklet) foglalt

szakmagyakorlási tevékenységet, ha rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével.

Cég (gazdasági társaság, költségvetési szerv, egyéni vállalkozó, egyéni cég) akkor

folytathatja a tervezői tevékenységet, ha vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő

tagja vagy munkavállalója rendelkezik a megfelelő szakterületi vagy részszakterületi

jogosultsággal.

Építési műszaki szakértés, építési műszaki ellenőrzés, felelős műszaki vezetés esetén pedig,

ha a személyesen közreműködő tagok vagy munkavállalók rendelkeznek a megfelelő

jogosultsággal, és a tevékenységet a jogosultsággal rendelkező személy végzi. További

feltétel, hogy a munkavállalót legalább heti 20 órában foglalkoztassák.

A szakmagyakorlás folytatásának feltételei:

Kamarai tagsághoz kötött jogosultság (tervezés, szakértés) esetén: folyamatos kamarai

tagság, továbbképzési időszakban a kötelező és szakmai továbbképzés teljesítése, jogosultság

megállapítása után egy éven belül a kötelező továbbképzés keretében beszámoló teljesítése,

továbbá adategyeztetési kötelezettség teljesítése.

Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság (műszaki ellenőr, felelős műszaki vezető), esetén:

továbbképzési időszakonként a kötelező továbbképzés teljesítése, jogosultság megállapítása

után egy éven belül a kötelező továbbképzés keretében beszámoló teljesítése, továbbá

adategyeztetési kötelezettség teljesítése és az éves nyilvántartási díj befizetése.

4. A szakmagyakorlás engedélyezésének feltételei

A jogosultsághoz engedélyezés szükséges, ennek feltételei:

a) Megfelelő képesítés.

b) Szakmai gyakorlat (részletezve a 9. §-ban), amelynek időtartama a szakirányú diploma

megszerzésétől számítva szakterületen, sőt részszakterületen folytatott tevékenységet

jelent.

c) A kérelmező személy nem áll eltiltás alatt és büntetlen előéletű.

A szükséges szakirányú végzettséget és a szakmai gyakorlat időtartamát a Jogosultsági

Kódex 1. sz. Melléklete tartalmazza.

A közlekedési építmények szakterületen a fenti feltételek a következők:


7

Építészeti-műszaki tervezés:

KÉ-VA és KÉ-K jelölés: okl. közlekedés-építőmérnök esetén: 3 év,

közlekedés-építőmérnök esetén: 5 év

KÉ-L és KÉ-HA jelölés: okl. közlekedés-építőmérnök esetén: 3 év

okl. közlekedésmérnök esetén: 3 év


közlekedésmérnök esetén: 5 év

Építésügyi műszaki szakértés:

SZÉM1 jelölés: okl. közlekedés-építőmérnök,

okl. közlekedésmérnök esetén: 8 év

Építési műszaki ellenőr:

ME-KÉ jelölés: okl. építőmérnök esetén: 3 év

építőmérnök,

mélyépítő mérnök,


Felelős műszaki vezető:

MV-KÉ jelölés: okl. építőmérnök esetén: 3 év

építőmérnök, mélyépítőmérnök,

közlekedés-építőmérnök,

vízellátási mérnök, csatornázási mérnök,

vízgazdálkodási mérnök esetén: 4 év

MV-KÉ-R jelölés: közlekedésépítő technikus, útépítő technikus,

hídépítő technikus, vasútépítő technikus,

mélyépítő technikus esetén: 5 év.


8

5. Az engedélyezési eljárás:

A kérelem tartalmazza a kérelmező személyi adatait, a kérelem tárgyát, a tevékenység

szakterületének megnevezését, kapcsolattartási módot.

Csatolandó dokumentumok: oklevél hiteles másolata (esetleg leckekönyv), szakmai

gyakorlat igazolása (részletezve a 12. §-ban), igazgatási szolgáltatási dij befizetésének

igazolása, szakértői kérelemnél részletes önéletrajz is, új előírásként hatósági erkölcsi

bizonyítvány.

A határozat tartalmazza a jogosultságot megalapozó oklevél adatait, a tevékenységi

szakterületet, a névjegyzéki jelölést (betűjel-kamarai kód-nyilvántartási szám), az engedély

– a továbbképzési kötelezettség teljesítése mellett – határozatlan ideig tartó hatályát, és a

továbbképzési (vizsga) kötelezettség elmulasztása esetén a következményeket.

6. A névjegyzék vezetése:

A területi kamara titkára az engedély megadásával egyidejűleg a szakmagyakorlót

nyilvántartásba veszi és a névjegyzéki jelölést a határozattal közli.

A névjegyzék nyilvános (elektronikus vezetésű), ebben rögzíteni kell az igazgatási díj

megfizetését, a továbbképzés teljesítését és a szakterületi jelöléseket. A szakmagyakorlást

végző cégekről is vezetnek névjegyzéket.

7. A szakmagyakorlás folytatásának szabályai:

A 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet, a Jogosultsági Kódex lényegesen megváltoztatta a

jogosultságok engedélyezését 2014. 01. 01-től. A korábban megszerzett jogosultságok

lényegében – a továbbképzési kötelezettségek teljesítése esetén – megmaradtak, az új

jogosultságokat a kamarák megfelelő végzettség és gyakorlati idő esetén megadják azzal,

hogy a kötelező továbbképzés keretében egy éven belül beszámolót (tulajdonképpen vizsgát)

kell teljesíteni.

A jelen TANANYAG elsősorban erre a beszámolóra való felkészülést kívánja elősegíteni.

Valamennyi szakmagyakorlás esetén 5 éves továbbképzési időszakok vannak. A

továbbképzés teljesítése esetén hosszabbodik meg a jogosultság.

A továbbképzés típusai:

a) Kamarai tagsághoz kötött jogosultság esetén kötelező és szakmai,

b) Kamarai tagsághoz nem kötött jogosultság esetén csak kötelező képzés.

A továbbképzéseket az országos és területi kamarák szervezik.

A kötelező továbbképzés lehet internet-alapú távoktatásos, vagy hagyományos oktatási

formájú, ez utóbbi maximum 8 óra terjedelmű lehet.

A beszámoló követelményei és szabályai a rendelet 38-39. §-ában találhatók (ezek sok

hasonlóságot mutatnak a korábbi jogosultsági vizsgáztatással).

8. Jogkövetkezmények:

A szakmagyakorlóknak be kell tartaniuk a Magyar Mérnöki Kamara Etikai- Fegyelmi

Szabályzatában foglaltakat.


9

A területi kamara titkára folytatja le az eljárást és jogkövetkezményt állapít meg a kamarai

törvény szerinti ellenőrzés, ill. területi kamara etikai fegyelmi bizottsága döntése, vagy

építésfelügyeleti megkeresés, esetleg a tevékenység folytatása feltételeinek hiánya alapján.

Az építésfelügyelet a jogosultságokat a helyszínen ellenőrizheti.

A jogkövetkezmény lehet: figyelmeztetés, pénzbírság, eltiltás a tevékenységtől (esetleg törlés

a Névjegyzékből).

9. Szakmagyakorlók feladata, felelőssége, összeférhetetlenség:

Bevezetésként szükséges az építőipari kivitelezési tevékenység (az építési beruházás)

résztvevőinek felsorolása a Kivitelezési Kódex szerint: építtető, tervező, vállalkozó

kivitelező, felelős műszaki vezető, építési műszaki ellenőr, tervezői művezető, esetenként

építtetői fedezetkezelő, ill. biztonsági és egészségvédelmi koordinátor (a tervellenőr és a

beruházáslebonyolító 5 év után kimaradt a rendeletből, de az Építési Törvényben továbbra is

szerepelnek). A résztvevők kötelesek együttműködni egymással (Ptk. előírás is!)

A szakmagyakorlók feladatainak és felelősségük itt nem tárgyalt része a jelen Tananyag B)

Fejezetében van részletezve. E fejezetben elsősorban a Jogosultsági Kódex előírásait

tárgyaljuk, de történnek hivatkozások a Kivitelezési Kódexre és az Építési Törvényre is.

9.1 Építészeti-műszaki tervezés

Az Építési Törvény 32. § (1) bekezdése kimondja, hogy az építésügyi hatósági eljáráshoz és

az építőipari kivitelezéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentációk készítése

építészeti-műszaki tervezési jogosultsághoz kötött. Tervezői művezetést is csak az adott

szakterületen jogosultsággal rendelkező végezhet. Ugyanez vonatkozik a megvalósulási terv

készítésére is.

Az építészeti-műszaki tervező feladata a Kivitelezési Kódex előírásainak megfelelő, az

építtető igényeit kielégítő, a tervezési programnak megfelelő, a vonatkozó előírásokat

kielégítő kivitelezési dokumentáció elkészítése. A szakági tervező feladata az általános és

sajátos építmények szakági tervének elkészítése.

Az engedélyezett tervezési tevékenység lehet teljes körű, vagy korlátozott.

A tervezőnek az általa készített terveket, iratokat, számításokat hitelesítenie kell.

A tervezőnek az általa készített terveket 10 évig meg kell őriznie.

Az Építési Törvény szerint a tervező felel (33. § (1) bekezdés):

Az általa készített tervek tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő

tartalmáért, építészeti minőségéért, a védett építészeti és természeti örökség

megóvásáért.

A megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők

kiválasztásáért.

A szakági tervezők közötti egyeztetés koordinálásáért, terveik összehangolásáért.

A tervező szavatossági felelőssége a Ptk. szerint az általa tervezett építmény

szavatosságának lejártáig terjed. Ez az időtartam legalább 5 év, de jóval több is lehet.


10

Összeférhetetlenség

Az adott dokumentációt engedélyező, vagy annak a kivitelezésénél építésfelügyeletet

ellátó tisztviselő nem vehet részt a tervezésben.

Ugyanez vonatkozik az adott dokumentáció településképi véleményezésében résztvevő

főépítészre.

Tervezési program

A tervezési program korábban is ismert volt (elsősorban épületeknél), de újólag visszatérő és

hangsúlyos fogalom lett (feltehetően a beruházások ésszerűbb előkészítése érdekében).

Itt idézzük a Jogosultsági Kódex idevonatkozó 16. §-át:

„(1) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997 (XII. 20.)

Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti tervezési program véglegezett formája a

tervezési szerződés kötelező mellékletét képezi.

(2) A tervezési programban rögzíteni kell minden olyan fontos tényt, amelyet a tervezés során

figyelembe kell venni. A tervezési programban vizsgálni kell a megújuló energiaforrások

használatának lehetőségét, és igény szerint rögzíteni kell a vagyonbiztonsági elvárások

mértékét.

(3) A tervezési program tartalmazza a tervezési feladat részletes leírását, megnevezve az

építési tevékenységet. A tervezési programban a tervezés tárgyától függően ismertetni kell:

a) a beruházás költségkeretét,

b) a tervezés előzményeit,

c) a kiindulási adatokat,

d) a helyszint,

e) a helyiségigényeket és funkcionális kapcsolatokat,

f) a járművek elhelyezésére vonatkozó igényeket és információkat,

g) az akadálymentesítésre vonatkozó információkat,

h) a közműellátottság mértékét,

i) az egyéb meghatározó követelmények általános szempontjait és

j) műemlék esetén az értékleltár és az építéstörténeti kutatási dokumentáció alapján rögzített

műemlékvédelmi szempontokat.”

A tervezői művezetés

A tervező az általa készített kivitelezési dokumentációval kapcsolatban, külön megbízásra

tervezői művezetést végezhet (kisebb tervkiegészítések és módosítások elkészítése).

Nagyobb építési beruházásnál rendkívül fontos, hogy a tervezői művezetés által a tervező

végig figyelemmel kísérje az építést, és elősegítse a sikeres megvalósítást.


11

9.2 Az építésügyi műszaki szakértés

Az Építési Törvény 32. § (2) bekezdés szerint az építésügyi műszaki szakértő feladata az

építéssel kapcsolatos műszaki jelenségek ok-okozati összefüggésének magas színvonalú

értékelése, a vitatott esetek megítélése, a hibák, károk, ill. ezek okainak feltárása, és

mindezekkel kapcsolatban szakértői vélemény készítése. Feladata lehet pl.

használatbavételnél hiányzó felelős műszaki vezető nyilatkozatának utólagos pótlása.

A Jogosultsági Kódex 20. §-a szerint

„(1) Az építésügyi műszaki szakértő vizsgálatának az Étv. 32. §-a szerinti tevékenysége során

az adott ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. Az építésügyi műszaki szakértő

köteles megbízójának figyelmét felhívni minden olyan tényre, amely az általa ismert adatok

alapján szakértői véleményének kialakítását befolyásolja, és amelynek ismerete a

megbízónak érdeke.

(2) Az építésügyi műszaki szakértői tevékenységhez kapcsolódó tevékenységek különösen:

a) méretbeli és állapotfelmérés,

b) műszeres vizsgálat és kutatás,

c) a b) pont elvégzéséhez tartozó bontási és helyreállítási munkák,

d) számítások és elemzések elvégzése,

e) statisztikák vizsgálata és elemzése,

f) következtetések levonása.

(3) Ha az építésügyi műszaki szakértő vizsgálata során megállapítja, hogy az építményt vagy

egyes szerkezeteit bauxitcement felhasználásával készítették, a vizsgálat eredményét

harminc napon belül köteles bejelenteni a terület- és településrendezési tervek központi

dokumentum tárát kezelő szervnek az Építésügyi Dokumentációt és Információs

Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló kormányrendelet

alapján.

(4) Az építésügyi műszaki szakértő a vizsgálat eredményéről szakértői véleményt készít,

amelyen fel kell tüntetni szakértő nevét, szakértő nyilvántartási számát, a szakértő

szakterületének megnevezését, a meghatározott szakterület és ahhoz tartozó jelölés

szerint.

(5) Az építésügyi műszaki szakértő felelős az általa elkészített szakértői vélemény

tartalmának szakszerűségéért, a valós állapotnak megfelelő tartalmáért.”


Nem lehet szakértő ugyanazon építmény kivitelezésénél az, aki az építmény építési

munkáit ellenőrizte, vagy kivitelezte (műszaki vezetője volt).

Nem lehet szakértő ugyanazon tervdokumentációnál az, aki az engedélyezési vagy

kivitelezési terv készítésében részt vett.


12

9.3 Az építési műszaki ellenőr

Az Építési Törvény rögzíti, hogy jogszabály a műszaki ellenőr alkalmazását kötelezővé teheti

(l. Kivitelezési Kódex). Az építtető bízza meg az építési műszaki ellenőrt az építtetői

feladatok egy részének átruházásával, mint helyszíni képviselőjét (elsősorban az építési

munkaterület átadásával, az építési kivitelezési tevékenység, az építési napló ellenőrzésével,

az engedélyben, tervekben foglaltak betartatásával, a járulékos építmények

megvalósításával). Feladata, felelőssége elsősorban az építtető érdekeinek képviselete.

Törvényi felelőssége olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékű hatáskört az építtető

ráruházott. Feladatainak a Kivitelezési Kódex szerinti részletezése a B) Fejezetben található.


Műszaki ellenőr nem lehet az adott munka engedélyezésében, vagy építésfelügyeletében

résztvevő tisztviselő.

A műszaki ellenőr nem végezhet szakértői, kivitelezői, beszállítói és műszaki vezetői

tevékenységet az általa ellenőrzött munkán, továbbá akkor sem, ha ezeket olyan

gazdálkodó szervezet végzi, amelynek ő tagja, vagy vele munkavégzésre irányuló

jogviszonyban áll.

A műszaki ellenőr az általa ellenőrzött beruházásnál nem lehet a műszaki szakértői,

kivitelezői, beszállítói és műszaki vezetői tevékenységet folytatóknak a Ptk. szerinti közeli

hozzátartozója, ill. nem állhat velük munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

9.4 A felelős műszaki vezető

A felelős műszaki vezető a kivitelező cég alkalmazottja, vagy tevékenységét munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszony alapján látja el. Ez utóbbi esetben nem feladata az alvállalkozói

teljesítésigazolás, és a jogszabályok betartásának ellenőrzéséért sem teljes körűen felelős (l.

a Jogosultsági Kódex 22. § (1) bekezdését).

Az Építési Törvény 38/A. § (3) bekezdése szerint a felelős műszaki vezetői tevékenység az

építőipari kivitelezési tevékenység irányítása.

Az Építési Törvény 40. § (2) bekezdése rögzíti a felelős műszaki vezető törvényi felelősségét,

amely szerint felel:

a tevékenységnek megfelelő jogosultságának meglétéért,

a szakmunka irányításáért,

a feladatai körében az építmény építési engedélye, engedélyezési és kiviteli terve szerinti

megvalósításáért,

az építési tevékenységre vonatkozó szakmai, minőségi és biztonsági előírások

megtartásáért,

a munkálatok végzésének szakszerűségéért.

A felelős műszaki vezető feladatainak részletezése a Kivitelezési Kódex szerint a B)

Fejezetben található.


13


A műszaki vezető nem lehet az adott építéssel kapcsolatos engedélyezési vagy

építésfelügyeleti tisztviselő, és nem végezhet szakértői, műszaki ellenőri tevékenységet az

általa vezetett munkán.

A műszaki vezető nem láthat el vezetői feladatokat olyan munkán, ahol a szakértői, vagy

műszaki ellenőri tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, vagy

vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban van.

A műszaki vezető nem lehet ugyanazon a munkán műszaki ellenőr, ahol részben vagy

egészben ő vezeti a munkát. Nem lehet ott sem műszaki vezető, ahol a műszaki ellenőri

tevékenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek tagja, ill. amellyel

munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

A korábbi és a fenti összeférhetetlenségi feltételeket is lerövidítve, egyszerűsítve ismertettük.

Célszerű lehet, különösen konkrét esetben a Jogosultsági Kódexből a teljes, eredeti szöveget

értelmezni. A lényeg az, hogy senki sem ellenőrizheti önmaga vagy munkáltatója

tevékenységét.

Az Építési Törvény 40. § (6) bekezdése szerint az építőipari kivitelezési tevékenység

folytatására vonatkozó jogszabályi előírások (elsősorban a Kivitelezési Kódexben foglaltak)

megsértése esetén a felelős műszaki vezetővel és az építési műszaki ellenőrrel szemben

kormányrendeletben meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni. Idevonatkozóan

hivatkozunk az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és előrzésekről, valamint

az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben

foglaltakra.

10. A szakmagyakorlók szerződéseinek tartalmi követelményei, díjszabások

Bevezetőként rövid emlékeztetés szükséges a Ptk. szerinti vállalkozási és megbízási

szerződés típusokra, ill. azok különböző jellegére. A vállalkozási szerződés eredmény

létrehozására irányul, a vállalkozónak eredményfelelőssége van. A megbízási szerződésben

a megbízottnak többnyire személyesen kell bizonyos feladatot ellátnia, szakszerűen,

pontosan és lelkiismeretesen, a megbízó érdekében, annak utasítása szerint. A megbízott

azonban nem felel az eredményért.

10.1 Az építészeti-műszaki tervezési szerződés

A tervezési szerződés vállalkozási típusú szerződés. A Ptk. csak rendkívül röviden

foglalkozik nevesítetten ezzel a szerződésfajtával (szerződés tárgya, altervező bevonása,

szakaszolás, szavatosság, díj esedékessége, szellemi tulajdon stb.).

Az Építési Törvény szerint a tervezési szerződést írásban kell megkötni, társtervező, szakági

tervező igénybe vehető, a díj – eltérő szerződéses megállapodás hiányában – a

tervdokumentáció átadásával egyidejűleg esedékes.

A tervezői szerződés, a Ptk. és az Építési Törvény előírásain túlmenően a Jogosultsági Kódex

szerint tartalmazza még a teljesítési határidőket, figyelemmel a szakaszos


14

tervszolgáltatásra, a díj összege mellett az elszámolás módját és a fizetés módját és

határidejét, továbbá az esetleges szakmai biztosíték kikötését.

A tervező által kötendő szakmai felelősségbiztosítást sok esetben a megrendelő kiköti,

különösen közbeszerzéseknél. Ettől függetlenül javasolható szakmai felelősségbiztosítás

megkötése a tervezők részére, ugyanis szavatossági felelőssége és főképp annak hosszú

időtartama jelentős kockázatot jelent.

További, a tervezési szerződéssel kapcsolatos feltételek a Kivitelezési Kódex szerint a B)

Fejezetben találhatók.

A tervezési díj magában foglalja az alábbiak együttes összegét:

a) a közvetlen költségek keretében a számított munkadíj, és az esetleges szerzői joggal

kapcsolatban felmerülő személyi és vagyoni jogok értéke,

b) a közvetett költségek (működési költség, anyagjellegű ráfordítás),

c) értékcsökkenési leírások,

d) egyéb ráfordítások,

e) tervezett nyereség.

Elképzelhető átalánydíjas, vagy időráfordításos díjazás is. Lehetséges kamarai ajánlott

díjszabás, ennek versenyhelyzetben történő alkalmazása bizonytalan. A Kamarák küzdenek

az irreálisan alacsony tervezői díjajánlatokkal szemben.

10.2 Építésügyi műszaki szakértői szerződés

A szakértői szerződésre a Ptk. szerinti megbízási szerződést kell alkalmazni, de írásban kell

megkötni. A tárgyban meg kell jelölni a vállalt szakértői tevékenység pontos megnevezését.

Rögzíteni kell a teljesítési határidőt, a szakértő díját, a megrendelő kötelezettségeit és jogait,

a műszaki szakértő kötelezettségét, felelősségét és jogait. Meg kell állapodni a díj átadásának

időpontjáról. Külön megállapodás hiányában a díj a szakvélemény átadásával egyidejűleg

esedékes, és a kifizetés a számla átvételétől számított 30 napot nem haladhatja meg.

A szakértői díj lehet időráfordításos (óradíj, mérnöknap), vagy átalányösszegű. Külön

költségelszámolás is lehetséges (elsősorban utazási költség, laborvizsgálatok stb.).

10.3 Építési műszaki ellenőri szerződés

A műszaki ellenőrt az építtető vagy a beruházás-lebonyolító bízza meg. A műszaki ellenőr

megbízási szerződésére a Ptk. szerinti előírások érvényesek, figyelembe veendők a

Kivitelezési Kódexben leírtak (l. B) Fejezetet), továbbá a Jogosultsági Kódex szerint még

rögzíteni kell a műszaki ellenőrzés és az építési naplóba való bejegyzés gyakoriságát. Meg

kell határozni továbbá az építtető tájékoztatásának módját a megtett bejegyzésről. Rögzíteni

kell továbbá a jogszabályokban meghatározott feladatokon túlmenő építtetői elvárásokat,

felhatalmazásokat.


15

Az építési műszaki ellenőr díjazása (ha nem tag vagy alkalmazott) mérnöknappal, havi

díjazással, vagy átalányösszeggel történhet. Felhívjuk a figyelmet, hogy a Kivitelezési Kódex

friss előírása szerint a műszaki ellenőr alkalmazása a kivitelezésre vonatkozó első szerződés

megkötésétől a vállalkozói végszámla kifizetéséig tart!

10.4 Felelős műszaki vezetői szerződés

A felelős műszaki vezetőt a fővállalkozó kivitelező, vagy az alvállalkozó kivitelező bízza

meg. A felelős műszaki vezetővel is (ha nem alkalmazott vagy tag) a Ptk. szerinti írásbeli

megbízási szerződést kell kötni.

A megbízási szerződés tartalmazza: a megbízó adatait, a képviseletében eljáró személy

adatait, elérhetőségét, a felelős műszaki vezető adatait, névjegyzéki nyilvántartási jelét,

számát, díját, a fizetés módját, határidejét és legfőképpen a feladatainak és felelősségének a

meghatározását.

A felelős műszaki vezető díjazásánál is a műszaki ellenőrnél fent leírtak érvényesek.

11. A Kamarák által adható szakmai címek

A területi kamara címet adhat a kamarai tagsággal rendelkező kérelmezőnek, amit

feltüntetnek a Névjegyzékben, de ez nem eredményez újabb jogosultságot.

Az alábbi szakmai címek adhatók:

Vezető tervező: 10 éves kiemelkedő tervezési gyakorlat alapján magas szintű tudományos-

műszaki felkészültség mellett (az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai tervellenőrzését

végezheti) kérheti.

Tervező gyakornok: a megfelelő végzettség igazolásával a kérelmező előminősítést kérhet

a területi kamarától, a címet használhatja, de ez önálló tervezésre nem jogosítja fel.

Tervező műszaki ellenőr: tervezői és műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező kérheti.

Beruházási tanácsadó: azonos területen tervezői és műszaki ellenőri jogosultsággal és

építési beruházások lebonyolításában referenciákkal rendelkező kérheti. A Kivitelezési

Kódex néhány helyen nevesíti az elvégezhető feladatát (építési napló, teljesítésigazolás).

Mentori cím: a tervező gyakornok szakmai felügyeletét, szakmai fejlődését segítő

szakmagyakorló kérheti.

Különösen gyakorlott cím: az a szakmagyakorló kérheti, aki kiemelkedően magas

színvonalú teljesítményt igazoló referenciákkal rendelkezik.

Műemlék területén gyakorlott cím: építész tervező, felelős műszaki vezető és építési műszaki

ellenőr kérheti, aki rendelkezik műemlékvédelmi szakmérnök képesítéssel, és igazolja, hogy

műemléki védettség alatt álló építményen elvégzett három tevékenységet (tervezés, műszaki

vezetés, műszaki ellenőrzés).

A szakmai címek nyilvánvalóan pályázatoknál előnyt jelenthetnek.


16

12. A bírósági értesítéssel és a nemfizetési jelzéssel kapcsolatos eljárás

A Jogosultsági Kódex 46. §-a rendelkezik a tervezők egymás közötti nem- vagy késedelmes

fizetése esetén szükséges eljárásokról, következményekről.

A területi kamra titkára a nemfizetéssel kapcsolatos bírói értesítés után nyolc napon belül

tájékoztatja a díjazásra jogosultat az eljárás megindításáról és felhívja a kötelezettet, igazolja,

hogy megtörtént-e a fizetés, továbbá tájékoztatja a feleket, hogy az igazolás elmaradása

esetén felfüggeszti a kötelezett jogosultságát.

A nemfizetési jelzést a díját meg nem kapott tervező is megteheti.

Az eljárás során, ha a díjfizetésre kötelezett hatvan napon belül nem igazolja a kifizetést,

akkor a kamara nyolc napon belül határozatot hoz a tevékenység folytatásához szükséges

jogosultság felfüggesztéséről. További hat hónap nemfizetés után a kamara az engedély

visszavonásával egyidejűleg törli a nemfizetőt a szakmagyakorlók Névjegyzékéből.


17

B) FEJEZET

Az építési beruházási folyamat vázlatos rövid ismertetése és

résztvevőinek legfontosabb feladatai és felelőssége, az építőipari

kivitelezési folyamat átfogó ismertetése, események, feladatok és

dokumentumok, elsősorban a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

(Kivitelezési Kódex) alapján, esetenként utalva a Ptk.-ra és az Építési

Törvényre.


2014. július


18

B) Az építési beruházási folyamat vázlatos rövid ismertetése és résztvevőinek

legfontosabb feladatai, és felelőssége, az építőipari kivitelezési tevékenység átfogó

ismertetése, események, feladatok, dokumentumok, elsősorban a 191/2009. (IX. 15.)

Korm. rendelet, Kivitelezési Kódex alapján, esetenként utalva a Ptk.ra és az Építési

Törvényre.

1. Az építési beruházási folyamat vázlatos, rövid ismertetése és résztvevőinek

legfontosabb feladatai

1.1 Bevezető gondolatok az építési beruházásokról

Az 1997. évi LXXVIII. sz. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, az Építési

Törvény – Étv. definíciója az építési beruházásról:

Az építési tevékenység megvalósításával összefüggésben végzett gazdasági és építésügyi

tevékenységek összessége.

Ugyancsak az Építési Törvénynek a 39. § (1) bekezdése fogalmazza meg az építőipari

kivitelezési tevékenységet:

Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében végzett

építési tevékenységek összessége

Az építési beruházás igen bonyolult dolog (drága, nyilvánosság előtt zajlik, sok szereplő,

hosszú átfutású, terület kell hozzá, egyedi termék jön létre), tehát igencsak meg kell gondolni,

hogy mit és hogyan fejlesszünk.

Az építési beruházások előkészítettsége mindig probléma volt (kritikus megjegyzés szerint

mindig tovább tart és többe kerül a megvalósulás, mint ahogy tervezték).

Az építési beruházási folyamat kissé részletesebb ismertetése a résztvevők feladatainak,

felelősségi körének jobb megvilágítása érdekében szükséges.

Az alábbi, tapasztalatok alapján ismertetendő folyamat részben önkényes és nem mindenkor

és mindenhol érvényes. A folyamat ugyanis függ a beruházás (projekt) nagyságrendjétől,

bonyolultságától és egyéb számos körülménytől. A folyamat egyes állomásai önmaguk,

sorrendjük is, esetleges párhuzamosságaik is esetenként változhatnak (pl. kimarad vagy

összevonódik néhány állomás).

Természetesen a folyamat nem egyenesvonalú, hanem cikk-cakkok, visszacsatolások (újra

visszatérnek korábbi pénzügyi vagy műszaki megoldások) jellemzik. Az egész folyamatra

jellemző a fokozatos közelítés.

1.2. A beruházási folyamat egyes fontosabb állomásai

(az előkészítéstől az üzembehelyezésig)

Egy-egy beruházás, amelynek fő része az építőipari kivitelezés, előkészítési periódusa és

megvalósulása esetenként rendkívül hosszú, akár több évtizedes is lehet (pl. M0, M1, M3,

M5, M7 autópályák, metrovonalak, atomerőmű, új Nemzeti Színház, vízlépcsők, Hungária

krt., budai dunaparti főgyűjtő stb.).


19

1.2.1. Az építési beruházás előkészítésének fontosabb eseményei:

Korai előkészítés: a beruházási, fejlesztési cél kialakítása, megfogalmazása („álmodozások

kora”)

A koncepció meghatározása: fontos szerepet játszanak az előtanulmányok és tanulmányok,

megvalósíthatósági tanulmányok, költség-haszon elemzések, a beruházás gazdaságossági

számításainak egyéb formái, alternatívák vizsgálata. A tervező bevonása ekkorra már

szükséges.

A pénzügyi háttér megteremtése: pénzügyi vizsgálatok, az Állam, Önkormányzatok, vagy

magánbefektetők (szindikátusok) döntéshozói szervezeteinek határozatai, bekerülés az éves

költségvetésbe vagy a magánbefektetők pénzügyi terveibe, pénzintézetek belépése,

befektetői csoportok megkeresése, konzorciumok alakítása, esetleg koncesszióban vagy PPP

formában való gondolkodás. A finanszírozási, esetleg koncessziós szerződés megkötése.

A beruházási terv: nevezhetjük programnak, esetleg jóváhagyási tervnek (mit, mikorra,

mennyiért akarok megvalósítani). Ha a befektető nem azonos a beruházóval vagy az

építtetővel, akkor az utóbbiak megbízása legkésőbb ebben a fázisban szükséges.

Az engedélyezések előtt, de ugyanakkor részben azok eredményeitől is függően

(visszacsatolás!) ha a teljes terület nem áll rendelkezésre, meg kell indítani a területszerzést.

Ennek természetesen vannak már jóval korábbi előkészítési feladatai is (település és

területrendezés, kivonási ügyek stb.).

A hatósági engedélyezési tervek elkészíttetése és az engedélyezési eljárások a folyamat

egyik legbonyolultabb részét képezik. Ha beruházáslebonyolítót kívánunk bevonni, akkor

itt már feltétlenül szükséges a beléptetése. Itt utalok arra, hogy az engedélykérelmek beadása

feltételezi a terület feletti rendelkezési jogot, ez jelenti az építési jogosultságot. Ugyanakkor

az Építési Eljárási Kódex, a 312/2010. (XI. 8.) Korm. rendelet ezen a korábbi joggyakorlaton

már változtatott, és az engedélyezés előtt nem kell igazolni a rendelkezési jogot. Nyilván az

engedélyezéseknek is voltak, vannak előzményei: előzetes egyeztetések, elvi engedélyek,

„puhatolózások”. A tervező természetesen már a tanulmánytervek készítése óta folyamatosan

részt vesz az előkészítési munkában.

Az építőipari kivitelezési folyamat előkészítése megindul, ha a területszerzés és a hatósági

engedélyezés már megfelelően előrehaladott állapotban van. A kérdés, hogy saját vagy

részben saját kivitelezés, konzorcium, egy vagy több fővállalkozó fog-e működni. Külön-

külön bonyolítja a problémát, ha az építés üzemelés mellett történik (bővítés, felújítás). A

fennálló üzemnek (ez lehet közúti-vasúti is) ugyanis, ha korlátozásokkal is, de működni kell.

A kivitelezés formájának eldöntése után történik a kivitelező kiválasztásának az előkészítése

(közbeszerzési eljárás előkészítése, dokumentáció elkészítése, vagy egyéb módok szerint).

Koncesszióba adás: ez tulajdonképpen hosszabb időszakra szerzett működtetési jog,

amelybe már a létesítmény létrehozása is beletartozhat (pl. autópályák, víz- szennyvíz-

létesítmények, MÜPA, Sportaréna). Hasonló fogalom a PPP beruházás is, amelyben a

közszféra olyan beruházást valósíttat meg és üzemeltet a magánszférával, amelyre az adott

időszakban nem volt költségvetési lehetőség. Az elmúlt évek tapasztalatai világossá tették,

hogy a koncesszióba adás rendkívül törékeny szerkezet, mert általában nélkülözhetetlen

közszolgáltatásról van szó, a koncesszor esetenként csődbe juthat, továbbadhatja a


20

koncessziós jogát, a vállalt kötelezettségek nyomon követése és számonkérése rendkívül

bonyolulttá válhat, ugyanakkor a koncesszióba adónak mindig készenlétben kell állnia arra,

hogy a működtetést folytassa. (A Ferihegyi Repülőtér koncesszora néhány év alatt háromszor

változott, és az Állam ma, ha akarná sem tudná visszaszerezni a működtetés jogát.)

A kivitelezési szerződés megkötésének előkészítése: ez a beruházás fajtájától függően a

közbeszerzési eljárás valamelyik típusával, a magánbefektető már létező szerződéses

feltételei alapján, FIDIC szerződéses feltételek valamelyike alapján történik. A szerződés

alapjául szolgáló tervdokumentáció engedélyezési terv, már engedélyezett engedélyezési

terv, kivitelezési terv lehet. Természetesen ez utóbbi ad legnagyobb biztonságot a későbbi

megvalósításra vonatkozóan.

A kivitelezési dokumentáció elkészítése: a kivitelezési szerződés megkötése előtt, vagy

azzal párhuzamosan elkészítik a kivitelezési dokumentációt. Sok esetben a szerződés

megkötése után a vállalkozó kivitelező készíti a kivitelezési tervdokumentációt. A

gyakorlatban ezekben az esetekben mindig késedelem és kapkodás van, és az építtető nem

lesz igazán teljes körű meghatározója a mű tartalmának. Mind az új, mind a régi Ptk. a

megrendelő kötelezettségeként határozta meg a terv és az engedély szolgáltatást.

A kivitelezési szerződés megkötése: a közbeszerzési eljárás vagy egyéb versenyeztetés

befejezése után történik a vállalkozóval a szerződéskötés. Jó esetben előzőleg minden

tisztázódott (terv és az engedély szolgáltatás, ütemezés, minőségi követelmények,

Mintavételi és Megfelelőségigazolási Terv egyeztetése és elkészítése, és legfőképpen a

fizetési feltételek stb.). A vállalkozó kivitelező megköti a szerződéseket az alvállalkozó

kivitelezőkkel. A műszaki ellenőrnek a szerződéskötés előkészítésében már igen fontos

szerepe van, ezért a Kivitelezési Kódex már elő is írta, hogy a műszaki ellenőrt az első

szerződéskötéstől a végszámla kifizetéséig alkalmazni kell.

1.2.2. A megvalósulás, az építőipari kivitelezés eseményei

A munkaterület átadás során a területtel kapcsolatos kockázat és kárveszély, az esetleges

kártérítési felelősség átszáll a vállalkozó kivitelezőre. A fővállalkozó kivitelező

részmunkaterületeket ad át az alvállalkozó kivitelezőnek. A munkaterület átadás során

nagyon sok érdeket kell figyelembe venni, egyeztetni és kompromisszumokra jutni. Az

építési gyakorlat szinte nem ismer feltétel nélküli teljes munkaterület átadást. Ha eddig még

nem volt felelős műszaki vezető, ekkor már mindenképpen szerepelnie kell, ugyanis ő és az

építési műszaki ellenőr ennek az eljárásnak a főszereplője. Igen komoly szerepe van a

munkaterület átadási eljárásban a tervezőnek, ugyanis célszerű a helyszíni szemle elején a

meghívottak részére egy rövid ismertetést tartani az építmény műszaki terveiről. A

meghívottak igen széles kört ölelnek fel, közelítőleg azt lehet mondani, hogy nagyjából az

engedélyezési eljárásban szereplők meghívása célszerű. Természetesen most már a

kivitelezőnek, mint a továbbiak főszereplőjének van a döntő szerepe. Igen fontos a közművek

kellő tájékoztatása az őket érintő munkáról, valamint az építés során való közreműködésük

körvonalazása. A munkaterület átadásról jegyzőkönyv készül (ez majd az építési napló

mellékletét képezi), amelyben a meghívottak (hatóságok, közművek, szomszédok,

üzemeltetők, stb.) hozzájárulnak a munkaterület átadásához, a kivitelező pedig az eljárás


21

végén átveszi a munkaterületet. Általában része az eljárásnak a kivitelező és az építtető

közötti organizációs megbeszélés (felvonulási terület, depóniák helye, stb.).

Az építőipari kivitelezés (építés-szerelési munka) teszi ki – ha időben nem is, de értékben

és intenzitásban – a beruházás legfontosabb részét. Főszereplője a vállalkozó kivitelező

(alvállalkozói) és a felelős műszaki vezető. Természetesen az építőipari kivitelezési

tevékenységet nem lehet a fenti módon ilyen röviden elintézni, a valóságban ez egy rendkívül

izgalmas folyamat, jelentős műszaki, minőségi, határidő és pénzügyi vitákkal,

tervmódosításokkal, nagyobb munkáknál esetleg szerződésmódosításokkal. Menet közben az

építtetőnek, beruházás-lebonyolítójának és műszaki ellenőrének szintén döntő szerepe van az

építési tevékenység folyamatos ellenőrzésében és elősegítésében. A tervezőnek és

legfőképpen a tervezői művezetőnek is feladatai vannak a kivitelezés folyamán.

A műszaki átadás-átvételi eljárással fejeződik be az építőipari kivitelezői tevékenység,

amelyet esetenként üzempróbák, továbbá a mennyiségi számbavétel és az elkészült mű

megfelelőségi igazolása előz meg. Itt megjegyzendő, hogy a Kivitelezési Kódex a műszaki

átadás-átvételi eljárást a befejezés eseményei között tárgyalja. A műszaki átadás-átvételi

eljárás döntő része annak megállapítása, hogy az elkészült építmény a rendeltetésszerű és

biztonságos használatra alkalmas. A sikeres eljárás végén az építtető átveszi az építményt.

Az építőipari kivitelezési folyamat eseményei, a résztvevők feladatai, a dokumentumok a

2. sz. alfejezetben kerülnek tárgyalásra.

1.2.3. A beruházás „utóélete”

A Kivitelezési Kódexben az építőipari kivitelezési tevékenység befejezése c. fejezet a

következőknél lényegesen szűkebb terjedelmű.

Teljesítésigazolás és kifizetés az alvállalkozók részére (részletezve a 2. sz. alfejezetben)

Teljesítésigazolás és kifizetés a fővállalkozó részére (részletezve a 2. sz. alfejezetben)

A munkaterület átadása a kivitelező részéről az építtető részére (korábban

birtokbaadásként definiálták) a műszaki átadás-átvételi eljáráson megállapított hibák és

hiányok kijavítása után és az ezt követő teljes szerződéses ellenérték kézhezvételét követően

történik meg. Az eljárás keretében adja át a kivitelező a megvalósulási tervet, üzemeltetési,

használati és karbantartási utasítást, minőségi bizonylatokat és még számtalan

dokumentumot, amelyek az üzemeltetéshez szükségesek. A kárveszély és a kockázat az

átvételt követően átszáll az építtetőre, beleértve az építmény őrzését is. A kivitelezőnek a

munkaterület birtoklására vonatkozó joga, amely a munkaterület átvételekor keletkezett, a

munkaterület visszaadásával vagy legkésőbb a használatbavétellel szűnik meg. Ekkor válik

esedékessé a jelzálogjog törlése, ha ilyen bejegyzésre a kivitelező javára sor került.

Próbaüzem lefolytatása egyes építményeknél szükséges lehet. Ez a műszaki átadás-átvételt

követően történik meg.


22

A használatbavételi engedélyezési eljárás során az illetékes hatóság kiadja a

használatbavételi (közúti építménynél forgalombahelyezési, vízi építménynél vízjogi

üzemeltetési) engedélyt.

Az üzemeltetésre a használatbavételi engedély birtokában kerül sor, ehhez külön eljárás

tartozik, ha a későbbi üzemeltető nem azonos az építtetővel. Időközben el kell végezni a

pénzügyi üzembehelyezést, az aktiválást, a szükséges statisztikai jelentéseket teljesíteni kell,

és nagyobb építési beruházásnál általában Zárójelentés is készül.

Állami útépítéseknél a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kezelésbe adja a közútkezelőnek

az utat, a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig vagyonkezelői szerződést köt az útkezelővel.

Egyes építményeknél a koncesszor üzemeltet, de olyan megállapodás is lehetséges, hogy

korlátozott ideig (1-3 évig) a kivitelező folytatja az üzemeltetést (pl. szennyvíztelepnél).

A jogszabályok előírják az építmény üzemeltetőjének, tulajdonosának az építmény jó

karbantartási kötelezettségét, ennek egy viszonylag új dokumentuma, a Kivitelezési

Kódexben meghatározott építményeknél a Szervizkönyv. A karbantartás keretében

természetesen felülvizsgálatokat (pl. statikai) is kell végezni.

A garanciális felülvizsgálatok tulajdonképpen gyűjtőfogalmat jelentenek, mert ezek

keretében történik meg az első éves és a három éves szavatossági felülvizsgálat, és

amennyiben a kivitelező vállalt jótállási kötelezettséget, akkor a jótállási felülvizsgálatok is.

Ha ezek az eljárások eredményesen végződnek, akkor sor kerülhet a szavatossági, jótállási

biztosítékok feloldására. Külön kell megemlíteni az építményekre vonatkozó 5 és 10 éves

alkalmassági felülvizsgálatok elvégzését is.

Egyéb rendezetlen ügyek elintézése is az utóéletbe tartozik, pl. pót-területszerzés,

hatóságok esetleges többlet előírásainak teljesítése, szomszédok panaszainak elintézése,

peres ügyek lezárása, stb.

Összefoglaló gondolatok

A fentiekből látszik, hogy egy építési beruházási folyamat 1-2 évtől akár egy-két évtizedig is

eltarthat, ezen belül a szorosan vett építőipari kivitelezési tevékenység 1-5 évre tehető.

Mindenképpen hosszú időtartamokról van szó, amelyek alatt tapasztalat szerint a

következőkben ismertetendő résztvevők és legfőképpen a jogszabályok is cserélődnek.

1.3. Az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevői, feladataik és felelősségük röviden

A Kivitelezési Kódex fogalmazta meg az építőipari kivitelezési tevékenység résztvevőit, ezek

az építtető, a tervező, a vállalkozó-kivitelező, a felelős műszaki vezető, a tervezői művezető,

az építési műszaki ellenőr, az építői fedezetkezelő és esetenként a biztonsági és

egészségvédelmi koordinátor.

2007-2009-től 2013 év végéig nevesítve volt a tervellenőr és a beruházás-lebonyolító is. Az

építési törvényben változatlanul szerepelnek ezek a fogalmak, sőt még a Kivitelezési

Kódexben is újra megjelent az építtető feladatainál a beruházáslebonyolító esetleges

megbízása. Mindez azt jelenti, hogy egyes jogosultságok megszüntetése a hosszú idő alatt

kialakult tevékenységeket nem szünteti meg, ezért az alábbiakban ezeket a tevékenységeket

is megemlítjük.


23

A résztvevők kötelesek együttműködni az építőipari kivitelezési folyamat megvalósítása

érdekében (Ptk. alapelv is).

1.3.1. A főszereplők és feladataik

1.3.1.1. Az építtető (beruházó, esetleg maga a befektető)

Az építtető az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges

hatósági engedélyek kérelmezője és jogosultja, az építőipari kivitelezési tevékenység

megrendelője (rendelkezik a szükséges pénzeszközökkel és az építési területtel). Az építési

beruházás előkészítése, lebonyolítása és szervezése során főbb feladatai: hatósági engedélyek

megszerzése, a tervezői és kivitelezési szerződések megkötése, a kivitelezési dokumentáció

elkészíttetése és az abban foglaltak betartatása, a tervező, a tervezői művezető, esetleg

beruházáslebonyolító, a műszaki ellenőr megbízása. Legfontosabb feladata gondoskodás a

szükséges pénzügyi fedezetről és bizonyos kivételes esetekben fedezetkezelő megbízása.

Fontos feladata a teljesítésigazolások, kifizetések elvégzése és a pénzügyi elszámolások

ellenőrzése. Feladata az építési folyamat állandó figyelemmel kisérése és a műszaki átadás-

átvételi eljárásban és a munkaterület átvételében (visszavételében) való közreműködés.

Kiemelt kötelessége a fővállalkozó azonnali értesítése fedezethiány esetén. A folyamatos

ellenőrzés során igen fontos feladata az eltakarásra kerülő munkáknál az eltakarási engedély

megadása, amelyet 2014. évtől 3 napon belül meg kell adni.

Az Építési Törvény 2013. év elejétől kibővítette és szigorította az építtető törvényi

felelősségét, amelyet idézünk:

„43. (1) Az építtető felel

a) az építési beruházás teljes fedezetének biztosításáért,

b) a beruházáslebonyolító kiválasztásáért,

c) az engedélyezési és kivitelezési terv tervezőjének, az építési műszaki ellenőr, valamint a

kivitelező kiválasztásáért,

d) az építésügyi hatósági engedély, tudomásulvétel megszerzéséért,

e) a jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági engedélyben és a hozzátartozó, jóváhagyott,

engedélyezési záradékkal ellátott tervdokumentációban, valamint a kivitelezési tervekben

foglaltak betartásáért,

f) az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének az építésfelügyeleti hatósághoz

történő, jogszabályban előirt bejelentéséért és az ehhez szükséges mellékletek meglétéért,

az ezzel kapcsolatos változások bejelentéséért,

g) az építési munkaterület átadásáért,

h) az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ellenőrzéséért,

i) azért, hogy az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges

járulékos építmények, tereprendezési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel

együtt valósuljanak meg,

j) azért, hogy az építési napló a hatósági ellenőrzések és eljárások során az építésügyi és

építésfelügyeleti hatóság rendelkezésére álljon, továbbá amennyiben jogszabály előírja az

építési napló elektronikus vezetését, az elektronikus építési napló aktiválásáért, valamint


24

k) az e törvényben meghatározott esetekben személyes adatok közléséért és jogszabályban

meghatározott esetekben a megjelölt adatok bejelentéséért.

(2) Az építtető és a kivitelező együttesen felel azért, hogy az építésügyi hatóság által

meghatározott időtartamon belül az építmény környezetéből az építőipari kivitelezési

tevékenység során keletkezett építési hulladékot – a külön jogszabályban meghatározott

módon – elszállíttassa, a környezet és a terep felszínét az eredeti, illetve az engedélyezett

állapotában átadja, a környezetben okozott károkat megszüntesse.”

1.3.1.2. A beruházáslebonyolító

Az építtető általános megbízottjaként az építtető nevében eljár a fenti építtetői feladatok

ellátásában a rá átruházott mértékben.

Amint írtuk, ez a tevékenység 2014. január 1-jétől jogosultság nélkül végezhető.

Véleményünk szerint ez a tevékenység továbbra is igen fontos, és megfelelő szintű végzése

sokat segíthet a 2014-2020. időszak uniós beruházásainak sikeres megvalósításában. Itt csak

a beruházáslebonyolító által elvégezhető néhány feladatot említenénk: tervező, műszaki

ellenőr, kivitelező kiválasztása, hatósági engedélyeztetés, építési napló ellenőrzése,

rendelkezésre állásának biztosítása, adatszolgáltatások és tulajdonképpen szinte valamennyi

a Kivitelezési Kódex szerint az építtető feladatai közül.

1.3.1.3. A tervező

A tervező jogosultsági feltételeiről, szakmagyakorlásának folytatásáról, felelősségéről már

az A) fejezetben részletesen irtunk. Itt elsősorban a kivitelezési dokumentáció készítésével

kapcsolatos tervezői feladatokról lesz szó.

Az építtető, a fővállalkozó, esetleg a beruházáslebonyolító megbízására a jogosultsággal

rendelkező építészeti-műszaki tervező elkészíti a kivitelezési dokumentációt. A tervező az

építési beruházás korábbi fázisaiban is közreműködhet (tanulmánytervek, engedélyezési

tervek).

A kivitelezési dokumentációnak rendkívül fontos része a műszaki leírás. Ebben a tervező

kinyilvánítja (a tervezett építési tevékenység adatain, rövid leírásán, a szakági tervezők nevén

túlmenően), hogy:

a tervezett műszaki megoldás megfelel a jogszabályoknak, az Építési Törvény 31. §-

ában meghatározott követelményeknek, a településrendezési és építési

követelményeknek, hatósági előírásoknak,

szabványtól eltérés esetén a megoldás egyenértékű a szabvánnyal,

az engedélyezési és kivitelezési terv összhangban van (eltérés ismertetése, ha az

jogszabályi kereteken belüli),

műemléki védettség esetén az örökségvédelmi hatóság engedélye rendelkezésre áll,

a betervezett termékek megfelelnek a teljesítménykövetelményeknek.

A tervező felelőssége az A) fejezetben található.

1.3.1.4. A kivitelező

Néhány definíció a Kivitelezési Kódexből:


25

Vállalkozó kivitelező: építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági

tevékenységként folytató személy, aki a kivitelezői láncolatban elfoglalt helye szerint

fővállalkozó kivitelező, megrendelő kivitelező, vagy alvállalkozó kivitelező.

Alvállalkozó kivitelező: a megrendelő vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő

személy.

A vállalkozó kivitelező csak olyan építőipari tevékenységet végezhet (az Építési Törvény és

a Kivitelezési Kódex szerint):

amely a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara által vezetett, a kivitelezési tevékenységre

jogosultak névjegyzékében a rá vonatkozó tevékenységekben szerepel, továbbá a

kivitelező megfelelő telephellyel rendelkezik, amely kivitelezői tevékenységben

közvetlenül részt vesz,

amelyhez rendelkezik, közvetlen utasítási joggal felhatalmazott felelős műszaki

vezetővel, megfelelő számú és szakképzettségű munkaerővel, amelyek vele tagsági,

munkavállalói, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állnak, továbbá a

kivitelezési dokumentáció a helyszínen van, az építési naplót megnyitották (kivétel a nem

engedélyköteles munka, illetve amelyet szakmunkás is vezethet),

amelyhez rendelkezésre áll a hatósági engedély, illetve a bejelentés tudomásulvétele,

amelyre az építtetővel írásbeli szerződést kötöttek,

amelynek megkezdését az építtető az építésfelügyeletnek (kormányhivatal) bejelentette és

az nem tiltotta meg (ez a rendelkezés még él a jogszabályokban, de gyakorlatilag már nem

szükséges),

amelynek megkezdését, a minimális munkavédelmi feltételek fennállása esetén előzetesen

a munkavédelmi hatóságnak bejelentette,

amelyhez rendelkezik az építési munkák elvégzéséhez, de legalább az első

részteljesítéshez szükséges pénzügyi fedezettel (beleértve az alvállalkozó kifizetését is,

amely mindenkor megelőzi a fővállalkozói kifizetést).

A vállalkozó kivitelező feladatai:

a munkaterület átvétele, szükség szerinti lőszermentesítése,

az építési napló megnyitása és vezetése, és abban az építési-bontási hulladék folyamatos

rögzítése,

engedélyek rendelkezésre állásának ellenőrzése,

az építés során előkerült természeti, kulturális örökségi, építészeti emlékek megőrzése

(költségtérítés mellett),

illetéktelenek távoltartása a munkaterülettől,

a műszaki átadás-átvételi eljárás során a működési próbák elvégzése, hibák-hiányosságok

megszüntetése,

a kivitelezés befejezésekor a kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek,

megfelelőségigazolások, teljesítmény nyilatkozatok átadása,

az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válásakor (máshol

leirt pénzügyi teljesülése után) az építési munkaterület átadása az építtetőnek,

az építési munkaterület biztonsági őrzése,


26

a munka befejezése után a levonulás végrehajtása a munkaterületről,

a műszaki ellenőr teljesítésigazolása alapján kiállított számlának az építtető, esetenként a

fedezetkezelő részére történő eljuttatása,

fedezetkezelő alkalmazása esetén, ha alvállalkozóként vesz részt a munkában, a szerződés

adatainak felvitele az internetes alkalmazású nyilvántartásba,

saját munkájával kapcsolatban köteles az ellenőrzést elvégezni, esetleg további

vizsgálatokat elvégezni és mindezeket naplóban rögzíteni,

alvállalkozó kiválasztása (ha az építtető nem jelölte ki),

alvállalkozói egyeztetések, koordináció,

megállapodás esetén a felelős műszaki vezető naplóvezetési megbízása (2013. október 1-

jétől az általános építményeknél, 2014. január 1-jétől az uniós beruházásoknál is már

elektronikus formában történik a naplóvezetés).

A kivitelező jogosult a késedelmes eltakarási engedély kiadása miatt felmerülő költségeinek

elszámolására. Ugyanakkor, ha az eltakart munkáknál nem az előírások szerint járt el, és a

műszaki ellenőr által elrendelt indokolt vizsgálatok szerint az építési rész nem felel meg,

akkor további munka nem végezhető a kijavításig.

A kivitelező törvényi felelőssége:

Az Építési Törvényből idézve:

„40. § (1) A kivitelező felelős:

a) az építőipari kivitelezési tevékenység jogszerű megkezdéséért és folytatásáért, az építési

napló vezetéséért, kivitelezői jogosultságának meglétéért,

b) az építtető által rendelkezésére bocsátott jogerős és végrehajtható építési engedélyben és

a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervekben, az ezek alapján készült kivitelezési

tervekben előírtak betartásáért és betartatásáért, valamint

c) az elvégzett szakmunkák eredményeként létesült szerkezetek, berendezések, építmény,

építményrész rendeltetésszerű és biztonságos használhatóságáért.”

1.3.1.5. A felelős műszaki vezető

Az építési munkahelyen végzett építés-szerelési munkát a felelős műszaki vezető irányítja,

tevékenysége a szerződéses munkára, vagy annak meghatározott részére terjed ki. A

következők egyszerűsítésekkel és összevonásokkal mutatják be a Kivitelezési Kódex

előírásai szerint a felelős műszaki vezető feladatait:

a jogszabályok, szakmai és minőségi követelmények, munka- és tűzvédelmi, természet-,

környezet- és műemlékvédelmi, közegészségügyi és más hatósági előírások és főképpen

az építésügyi hatósági létesítési engedély előírásainak betartatása,

az építési napló vezetése,

a munkafolyamatok szakszerű megszervezése,

a minőségi követelmények biztosítása, minőségi vizsgálatok és mintavételek,

technológiai, munka- és egészségvédelmi előírások betartatása,


27

a kitűzés helyességének, talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének

ellenőrzése,

az azonnali intézkedést igényelő műszaki feladatok meghatározása és irányítása,

a kivitelezési tervektől eltérő (nem engedélyköteles) kivitelezésnek az építési naplóban

való feltüntetése,

befejezéskor az építési napló alapján a hulladéknyilvántartó lap kitöltése, építtetőnek

átadása, menetközben a bontott anyag kezelése, újrafelhasználásáról döntés,

a műszaki átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyezésben való

közreműködés, főképpen a felelős műszaki vezetői nyilatkozat megtétele,

az alvállalkozói teljesítés igazolása, amely tartalmazza a teljesített munkákat, azok

mennyiségét és minőségét, a teljesítés időpontját, a teljesítésigazolás alapján számlázható

összeget, a szerződésben meghatározott alvállalkozói díj és a számlázható összeg

esetleges eltérésének indokolását,

a kiállított teljesítésigazolásnak az alvállalkozó kivitelező részére történő megküldése és

esetenként annak adatainak az e-naplóban való rögzítése (a teljesítésről szóló értesítéstől,

illetve az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított legfeljebb 15 munkanapon belül),

a hatóság értesítése, ha az építési-bontási hulladék mennyisége eléri a jogszabályi

küszöbértéket,

annak ellenőrzése, hogy az építménybe csak a tervező által a kivitelezési

dokumentációban meghatározott, az Étv. 41. §-a szerinti, legalább az elvárt műszaki

teljesítményű építési termék kerüljön szakszerű beépítésre,

helyettesítő építési termék tervezői-építtetői jóváhagyásának az építési naplóban való

rögzítése.

A felelős műszaki vezetői nyilatkozat a következőket tartalmazza:

az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és engedélyezési

tervnek, a kiviteli tervdokumentációnak, az általános érvényű és előírásoknak

megfelelően, a törvényi követelményeknek (különösen a statikai és épületenergetikai),

a szakmai, minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírásoknak megfelelően,

szakszerűen végezték,

az alkalmazott műszaki megoldás megfelel az OTÉK (mechanikai, tűzbiztonsági,

higiéniai, egészség- és környezetvédelmi, használati biztonsági, zaj- és rezgésvédelmi,

energiatakarékossági és hővédelmi, élet- és katasztrófavédelmi) követelményeknek,

az engedélyezési tervtől vagy a kivitelezési tervtől való eltérések felsorolását,

nyilatkozatot arról, hogy a közműellátás biztosított,

nyilatkozatot arról, hogy a hulladékkezelés és elszállítás rendben megtörtént,

annak kinyilvánítását, hogy az építmény a rendeltetésszerű és biztonságos

használatra alkalmas.


28

A fővállalkozó felelős műszaki vezetőjének további feladatai

Az alvállalkozói és a szakági felelős műszaki vezetők munkájának koordinálása, a

használatbavételhez tőlük a nyilatkozatok bekérése és felhasználása saját nyilatkozatának

megtételéhez.

A felelős műszaki vezető akadályoztatása esetén helyettesítendő. A felelős műszaki vezető

részfeladatokra megfelelő képesítéssel rendelkezőket megbízhat.

A felelős műszaki vezető Építési Törvény szerinti felelősségét az A) fejezet tartalmazza.

A gyakorlat alapján megállapítható, hogy a felelős műszaki vezető a sikeres építőipari

kivitelezési munka talán legfontosabb szereplője (alkalmasság jelentősége).

1.3.1.6. A tervezői művezető

A tervező megbízás esetén a kivitelezési folyamat során is közreműködhet mint tervezői

művezető (kisebb tervkiegészítések, módosítások, tervmagyarázatok, a terv szerinti

kivitelezés elősegítése stb.)

1.3.1.7. Az építési műszaki ellenőr

Kötelező építési műszaki ellenőr alkalmazása, ha több fővállalkozó van, ha közbeszerzés

történik, ha az építés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, ha műemlék az

építés tárgya és ha építtetői fedezetkezelő működik közre.

A műszaki ellenőr a teljes építési folyamatban elősegíti és ellenőrzi a jogszabályok,

előírások, tervek, szabványok, szerződések betartását.

A műszaki ellenőr feladatai:

az építési engedély és engedélyezési terv, kivitelezési terv betartatása, az építés

figyelemmel kisérése, a rendeltetésszerű használathoz szükséges (építtetői felelősség

körébe tartozó) járulékos építmények megvalósítására „odafigyelni”, használatbavételhez

biztosítani az építési naplót,

általában az építtető által átruházott jogok alapján részfeladatok ellátása, (munkaterület

átadás, a kivitelezési tevékenység ellenőrzése, építési napló ellenőrzése stb.),

az építési munka szakszerűségének az ellenőrzése (engedélyek, tervek alapján),

a kitűzés ellenőrzése, talajmechanikai, környezetvédelmi és egyéb vizsgálatok meglétének

az ellenőrzése,

az építési naplóban a hibák, eltérések feltüntetése,

javaslat a műszaki szükségességből indokolt tervváltoztatásokra,

a munkák eltakarás előtti mennyiségi és minőségi ellenőrzése, az eltakarási

engedélyek megadása, ezek építési naplóban történő rögzítése, esetleg további

vizsgálatok, intézkedések meghatározása,

a műszaki átadás-átvételi eljárásban való részvétel, továbbá annak előkészítése a munka

bejárásával, a hiányok, hibák kivitelezővel történő megállapítása, a megfelelőségigazolás

átvizsgálása, stb.,

a műszaki teljesítményjellemzők ellenőrzése, a technológiával összefüggő biztonsági

előírások betartatása,


29

az anyagok, berendezések megfelelőségigazolásának ellenőrzése, a beépített építési

termékek teljesítménynyilatkozatai meglétének az ellenőrzése,

építtető részére javaslattételek, döntéselőkésztések,

pénzügyi elszámolások, felmérések ellenőrzése,

teljesítésigazolás kiállítása, megküldése 15 munkanapon belül, továbbá e-naplóban

rögzítése (építtetővel történt megállapodás szerint csak műszaki igazolás kiállitása),

a szerződésben meghatározott díj és számlázható összeg esetleges eltérésének indokolása,

helyettesítő termékkel kapcsolatos, a felelős műszaki vezetőt ellenőrző szerep.

Több fővállalkozó esetén az építési műszaki ellenőrnek összehangoló szerepe is van, és

gondoskodik a felelős műszaki vezetői nyilatkozatokról.

A műszaki ellenőr hiba, hiányosság, tervtől és szerződéstől eltérés esetén haladéktalanul

értesíti az építtetőt.

A műszaki ellenőr feladatait megbízási szerződésben kell rögzíteni, ezt a A) fejezet ismerteti.

1.3.1.8. Az építtetői fedezetkezelő

2009-ben vezették be a fedezetkezelőt, elsősorban a lánctartozások csökkentésére. 2010-ben

és 2012-ben feladatai jelentősen módosultak, szerepe rendkívül leszűkült.

1.3.2. Az építési beruházási folyamat mellékszereplői

Az építési beruházások főszereplői az építtető és a vállalkozó kivitelező, továbbá ezek

megbízottai (beruházáslebonyolító, műszaki ellenőr, alvállalkozók, felelős műszaki vezető

stb.)

A mellékszereplők jelentősége egyáltalán nem mellékes, mert működésüknek komoly hatása

van az építési beruházásra.

Ilyen mellékszereplők: pénzintézetek, biztosító társaságok, az építési beruházás szomszédai,

engedélyező hatóságok és szakhatóságok, üzemeltetők és kezelők, NAV, önkormányzatok.

Külön kell azonban megemlíteni a múzeumokat és kulturális örökségvédelmi

szervezeteket, amelyeknek a beruházás korai előkészítésében, a munkaterület átadásnál és

az építés során is igen jelentős szerepük lehet.

Hasonlóképpen külön kell említeni a közművek tulajdonosait és kezelőit, ezek ugyanis

többszörösen érintettek, mivel működésüket az építési területen fenn kell tartani, vezetékeiket

ideiglenesen és véglegesen ki kell váltani, továbbá az építést el kell látni felvonulási, majd a

végleges építményt végleges közműszolgáltatással.

2. Az építőipari kivitelezési tevékenység átfogó ismertetése, események, feladatok,

dokumentumok

Az 1. Fejezetben az építési beruházási folyamat és a résztvevők ismertetése megtörtént,

feladataikkal együtt, továbbá az építési törvénynek néhány legfontosabb előírása az építésre

vonatkozó követelményekről, felelősségi körökről. Az alábbiak a Kivitelezési Kódexnek az

előzőekben nem említett részeire vonatkoznak.

2.1 A kormányrendelet hatálya kiterjed


30

a) az építőipari kivitelezői tevékenység folytatására,

b) a résztvevők feladataira (l. 1. előadást is),

c) az építési és felmérési napló vezetésére, az alvállalkozói nyilvántartásra,

d) a kivitelezési dokumentáció tartalmára,

e) az építési munka pénzügyi fedezetének és a kivitelezői biztosítékok kezelésére,

f) az építés megkezdésével kapcsolatos eljárásra és adatszolgáltatásra,

g) a kivitelezés befejezésével kapcsolatos eljárásokra,

h) a tervezési, építési (és megbízási) szerződések tartalmi és formai előírásaira,

i) a vállalkozói díjjal kapcsolatos szabályozásra,

j) az építőipari kivitelezési tevékenységet végzők névjegyzékének vezetésére,

k) az építőipari kivitelezési vállalkozások minősítéséhez szükséges adatszolgáltatásra.

A fenti felsorolás tulajdonképpen a rendelet tartalomjegyzéke is!

A közbeszerzések keretében megvalósuló építési beruházásokra vonatkozóan a Kbt.-ben és

a hozzá kapcsolódó további rendeletekben szabályozott eltérésekkel alkalmazandó a

191/2009. Korm. rendelet!

2.2 Az építőipari kivitelezési tevékenység

Az 1997. évi LXXVIII. törvény – Étv.) 39. § (1) szerinti definíciója:

„Az építőipari kivitelezési tevékenység az építési beruházás megvalósítása keretében

végzett építési tevékenységek összessége.”

2.2.1. A fenti tevékenység üzletszerű folytatásának (vállalkozó kivitelezői tevékenység)

feltételei

Szerepelnie kell a tevékenységi körben és alkalmas telephellyel kell rendelkeznie.

Megfelelő szakképesítésű szakmunkások alkalmazása.

Jogosultsággal és közvetlen utasítási joggal rendelkező felelős műszaki vezető

alkalmazása.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál vezetett névjegyzékbe be kell jelentkezni

(feltételekhez kötött). A MKIK ellenőrzi a jogosultságot.

Rendelkeznie kell a vállalt kivitelezési munka (vagy részteljesítés) saját költségen történő

elvégzéséhez szükséges pénzügyi fedezettel (l. Ptk.)

További feltételek:

o Az építési munkaterületen az építtető megbízásából több fővállalkozó kivitelező is

végezhet munkát, és ezek alvállalkozókat is alkalmazhatnak. A tevékenység

megkezdéséhez az építtető átadja a munkaterületet a fővállalkozó kivitelezőnek, az

pedig az alvállalkozó kivitelezőnek. A munkaterület átadásával együtt az építési naplót

meg kell nyitni (és rögzíteni a munkaterület átadást).

o A tevékenység megkezdésekor annak adatait tartalmazó táblát kell elhelyezni a

munkaterületen.

o Az építtető köteles az építőipari kivitelezői tevékenység megkezdését előzetesen az

építésfelügyeleti hatóságnak bejelenteni. A tevékenység akkor kezdhető meg, ha az

építésfelügyelet azt nem tiltotta meg (az Étv.-ben ez a feltétel még szerepel, de a

Kormányrendelet szerint az előzetes bejelentés már csak az engedélyhez vagy

bejelentéshez nem kötött bontási munkáknál szükséges).

o Az építőipari tevékenység végzésére az építtető a vállalkozó kivitelezővel, ő pedig az

alvállalkozóval szerződést köt.

o Üzletszerűen folytatott építőipari tevékenység esetén a szerződést írásba kell foglalni,

fedezetkezelő bevonása esetén ügyvédi-jogtanácsosi záradék szükséges. Az


31

alvállalkozó fizetési határideje megelőzi a vállalkozóét, aki csak akkor jogosult a

végszámla teljes körű kiegyenlítésére, ha az alvállalkozók kifizetését igazolta.

o Az építési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak

jogkövetkezményeit, amelyek a tervdokumentáció olyan hiányosságaiból adódnak,

amelyeket a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett

észlelnie kellett volna, de a szerződéskötés előtt nem jelzett.

2.2.2 A kivitelezési szerződés vázlatos tartalmi előírásai (betűjelzések a rendelet szerint!)

a) b) az építtető és vállalkozó kivitelező adatai (MKIK nyilvántartási számot is),

c) a szerződés tárgyában megjelölni az építőipari kivitelezési tevékenység és a munkaterület

pontos megnevezését, mennyiségi és minőségi követelményeket, d) teljesítési szakaszok, határidők, (tervszolgáltatás, munkaterület átadás, tervezett kezdés

és tervezett átadás-átvétel, birtokbaadás, stb.)

e) a vállalkozói díj, elszámolás és fizetés módja, határidők,

f) annak rögzítése, hogy az építtető, vagy a megrendelő vállalkozó kivitelező alvállalkozó

igénybevételéhez nem járul hozzá.

g) a kivitelezési dokumentáció szolgáltatására vonatkozó rendelkezés (Ptk. szerint általában

építtetői kötelezettség),

h) építési hulladékok kezelőjének megnevezése,

i) a vállalkozói díj alapjául szolgáló árazatlan költségvetési kiírásra hivatkozás,

j) esetleg felmerülő pótmunka elszámolásának módja,

k) a teljesítés igazolására jogosultak megnevezése (felelős műszaki vezető vagy műszaki

ellenőr),

l) viták elrendezése (pl. mediátor vagy választott bíróság),

m) építtető nyilatkozata a fedezet rendelkezésre állásáról,

n) előleg felhasználás és elszámolásának módja,

o) teljesítési és garanciális (szavatossági, jótállási) biztosítékok feltételei,

p) ha a pótmunkákra tartalékkeret van, ennek felhasználási szabályai,

q), qa) és qb) ha a szerződés az Fgyr. szerinti üzlethelyiségen (székhely, telephely) kívüli

szerződésnek minősül, akkor tartalmazni kell a szerződéskötés előtti tájékoztatást és az

építtető nyilatkozatát, hogy kívánja-e a kivitelezés megkezdését a szerződéskötéstől

számított 14 napon belül.

2.2.3 Szerződésekkel összefüggő további előírások

Alvállalkozói szerződésben rögzíteni kell, hogy mely fővállalkozói szerződés teljesítése

érdekében került sor az alvállalkozói szerződésre.

Nem szabályozott kérdésekben a Ptk. az irányadó.

A vállalkozói díjnak magában kell foglalnia:

o a közvetlen költséget (anyag költséget, közvetlen gépköltséget, fuvarozással és

rakodással együtt, és a rezsióradíj alapján számított munkadíjat),

o a fedezetet (a közvetlen költségek között nem szereplő általános költségeket és a

tervezett nyereséget, ha a rezsióradíj azt nem tartalmazza)

A szerződéses ár mérlegelése tekintetében figyelembe lehet venni az építésügyért felelős

miniszter által működtetett elektronikus költségvetési kiírás szerinti élőmunka

szükségletet, és az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlását a minimális építőipai

rezsiórabérre.

A kivitelező és az építtető pótmunka szükségességi igényét haladéktalanul köteles

közölni az építési naplóban.

Többletmunka (kimutathatóan szerepel a szerződéskötés alapjául szolgáló

dokumentációban, de a szerződéses árban nem) elszámolása csak tételes elszámolásnál


32

lehetséges (átalánydíjasnál nem) akkor, ha bizonyítható, hogy a költségvetésben nem

szerepelt.

Átalánydíj felett csak a pótmunka számolható el.

Szerződésmódosítás alapos indokkal lehetséges, ha természeti, építészeti érték kerül elő

és annak megőrzése a kivitelező feladata.

A vállalkozó kivitelező haladéktalanul tájékoztatja az alvállalkozót, ha a tevékenység

ellenértékét meghaladja az abban megjelenő alvállalkozói munka ellenértéke.

Építtető-fedezetkezelő közreműködése esetén a szerződésben rögzíteni kell még:

a), b) a fedezetkezelő és a fedezetkezelői számla adatait,

c) a fedezetkezelő kizárólagos rendelkezési jogát a számla felett,

d) a teljes fedezetösszeg igazolt forrását, a fedezetkezelői rendelkezés alá helyezés

ütemezését, a felhasználás módját, előleg nyújtását,

e) a kivitelezői teljesítési biztosíték meghatározását (összeg, forma, cél,

felhasználási lehetőség),

f) a kivitelezői biztosítéknak kizárólag a fedezetkezelői számlán keresztül való

felhasználásának kivitelezői igazolását,

g) az elektronikus alvállalkozói nyilvántartás kódját (fedezetkezelő adja meg).

További még fontosnak tartott szerződéses feltételek:

a) jótállási idők rögzítése,

b) szavatossági (jótállási) biztosítékok,

c) kötbérfeltételek,

d) hatósági engedélyekkel kapcsolatos kötelezettségek,

e) megfelelőség igazolással kapcsolatos feltételek (Mintavételi és Megfelelőség

igazolási Terv, vizsgáló laboratóriumok stb.),

f) előzetes régészeti feltárás volt-e?

g) építtetői szolgáltatások,

h) építtető által kijelölt alvállalkozó.

2.3. A tervezői szerződés (a kivitelezési dokumentáció)

2.3.1 A tervezői szerződés tartalma (a szerződést írásba kell foglalni)

a) a szerződés tárgyában megjelölve a tervezési tevékenység pontos megnevezését a

dokumentáció mennyiségi és minőségi követelményeit,

b) határidőket (szakaszolás),

c) díj összege, elszámolás, fizetés módja, határideje (a díjban a szerzői jogra is ki kell térni),

d) törölve! (tervellenőrre vonatkozott),

e) dokumentáció példányszámát és elektronikus formájú átadását is.

A tervezői szerződés melléklete a tervezési program. Erről és a tervezői szerződés néhány

egyéb feltételéről az A) fejezetben irtunk.

Egyéb feltételekre a Ptk. az irányadó.

2.3.2 Egyéb fontosnak tartott tervezői szerződéses feltételek

A tervezési program az alábbiakból néhányra már utal.

a) előzmények, alapadatok átadása a tervezőnek,

b) tervezési határok pontos megadása,

c) közbenső konzultációk és részdöntések, jóváhagyások,


33

d) esetleges engedélyezési kérdések (ki szerzi be az engedélyeket, ami esetleg több időt vesz

igénybe, mint a teljes tervezési munka).

2.3.3 További előírások

A tervező a jogerős építési engedély és záradékolt engedélyezési terv alapján szakszerű

műszaki tartalmú kivitelezési dokumentációt készít.

A tervező a kivitelezési dokumentáció részeként műszaki leírást készít (l. az 1. fejezetet),

felelős továbbá az általa készített kivitelezési dokumentáció technológiai

megvalósíthatóságáért.

A tervező a jogosultságát igazolni köteles (nyilvántartási névjegyzéki számának

feltüntetésével).

A tervező aláírásával és nyilatkozatával ellátva a kivitelezési dokumentációt a

megrendelőnek átadja.

A tervező az elvárt műszaki teljesítményeket – építtető egyetértése mellett – a megfelelő

építési termékek kiválasztásával teljesíti (joga van szükség esetén felülbírálni a korábban

meghatározott teljesítményadatokat is).

Új előírás: aki tervezői és műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkezik, ezeket együtt

beruházási tanácsadó címen láthatja el.

A tervező törvényi felelőssége az A) fejezetben található.

2.4 Összeférhetetlenségi szabályok

Az összeférhetetlenségi szabályokat a Jogosultsági Kódex tartalmazza (l. A) fejezet).

2.5 Az építési műszaki ellenőr megbízási szerződése (írásba kell foglalni) tartalmazza:

a), b) az építtető és a műszaki ellenőr adatait,

c) fedezetkezelő bevonása esetén annak adatait,

d) az építőipari kivitelezési tevékenység meghatározását, helyét, kezdési és befejezési

időpontját,

e) az építési műszaki ellenőr feladatait az építési szerződéshez kapcsolódóan,

f) a díjat, a fizetés módját, határidejét,

g) a műszaki ellenőr jogszabályban meghatározottakon kívüli további feladatát és

felelősségét, továbbá az ellenőrzés és az építési napló ellenőrzésének gyakoriságát.

2.6 Az építtetői fedezetkezelés

Kbt. alá nem tartozó, a közösségi értékhatárt meghaladó (jelenleg kb. 1,3 Mrd Ft) építési

beruházásnál kötelező az alkalmazása.

2.7 A kivitelezési dokumentáció

2.7.1 Általános előírások

Építésügyi hatósági engedélyhez, vagy építésfelügyeleti hatóság tudomásulvételi

eljárásához kötött építési tevékenység a rendelet 1. Mellékletében meghatározott tartalmi

és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető (műemlék esetén további

részlettervek írhatók elő).

A kivitelezési dokumentáció az Étv. 31. § (2) bekezdésében meghatározott alapvető

követelmények (elsősorban OTÉK) és egyéb előírások teljesítését bizonyító, az építmény

megvalósításához szükséges információkat tartalmazó dokumentum.


34

A kivitelezési dokumentáció tartalma meghatározott építmény (pl. 300 m2-nél kisebb,

legfeljebb 3 szint stb.) esetén, az engedélyezési dokumentációból, továbbá költségvetési

kiírásból, esetleg biztonsági és egészségvédelmi tervből áll.

Az engedélyezési terven és költségvetési kiíráson túlmenően, meghatározott esetekben:

a) tartószerkezeti dokumentációt (5,4, ill. 6,6 m oszlopköz felett),

b) épületgépészeti dokumentációt (30 kW-nál nagyobb hőtermelő berendezésnél),

c) épület villamossági dokumentációt (7 kW-nál nagyobb teljesítményfelvételnél),

d) energetikai számítást kell készíteni.

Az építményekre vonatkozó követelmények teljes körére kiterjedő kivitelezési

dokumentációt kell készíteni (amely az építők, szerelők, gyártók részére minden

információt tartalmaz a gyártmánytervekhez, továbbá igazolja az engedélyezési és

ajánlatkészítési dokumentáció követelményeinek teljesítését) a kivételt képező egyszerű

eseteken túlmenően közhasznú épület, műemléki területen lévő épület,

tömegtartózkodásra szolgáló épület és üzemelési technológiát tartalmazó építmény

(gyártás, konyha, stb.) esetén.

A kivitelezési dokumentáció tartalma nem térhet el az engedélyezési tervtől (ill. csak

újabb előzetes hatósági engedéllyel).

A kivitelezési dokumentációnak (is) a munkaterületen rendelkezésre kell állnia.

Magyar nyelven, címlappal, aláíró lappal, tartalomjegyzékkel kell elkészíteni a

kivitelezési dokumentációt.

A tervlapokon szerepelnie kell: az építmény megnevezése, a tervrajz megnevezése,

méretaránya, tervező neve, aláírása, tervezés dátuma,

A kivitelezőnek az építési tevékenység megvalósítása során legalább a

tervdokumentációban meghatározott, elvárt műszaki teljesítménnyel rendelkező építési

terméket kell beépítenie.

2.7.2 A kivitelezési dokumentáció tartalma

A rendelet 1. melléklete (kb. 4 oldal) lényegében a magasépítési építményekre vonatkozik.

Az I. fejezet átfogó előírásokat (minden munkarészre kiterjedés, kellő részletesség, kamarai

előírások, egyértelmű jelölések és jelkulcsok, szakaszok jelölése, méretek meghatározása,

minőség és mennyiség részletes meghatározása stb.) tartalmaz.

A II. fejezet a szakági részletezés: építészeti, tartószerkezeti, épületgépészeti,

épületvillamossági, tűzvédelmi (igen részletes), üzemeléstechnológiai, környezetvédelmi,

műemlékvédelmi, részletes, minden szakágra kiterjedő tételes mennyiségkimutatás és

költségvetési kiírás, építésszervezési munkarészek).

2.8 Az építési és a felmérési napló

Az elektronikus építési naplóról (e-napló) külön előadásokat szervez a Kamara. A téma az

általános vizsgakérdések és tananyag területéhez tartozik. Ez a rész igy csak tájékoztató

jellegű, mert még sokáig vannak olyan kifutó projektek, ahol a hagyományos építési napló

vezetés történik, illetve az e-napló bevezetése még hónapokig tart. Megjegyzendő, hogy az

építési napló vezetés tartalmi lényegéből nagyon sok továbbra is érvényben marad.

Az elektronikus építési napló bevezetését lépcsőzetesen tervezték. 2013-2016. közötti

határidőkkel. A Kivitelezési Kódex legutolsó módosítása szerint (az általános építményeknél

2013. október 1-jétől, az EU-támogatású általános építményeknél 2014. január 1-jétől már

bevezetve) a vizi és további sajátos építményeknél 2014. július 1-jétől a honvédelmi,

nemzetbiztonsági és elektronikus hírközlési építményektől 2014. október 1-jétől, a

közlekedési sajátos építményeknél 2015. január 1-jétől, az atomenergiát felhasználó


35

építményeknél 2016. október 1-jétől induló munkáknál kell alkalmazni az elektronikus

építési napló vezetést. A korábban megkezdett építések papíralapú naplóval fejezendők be.

Az e-naplóval egyidejűleg a felmérési napló, a teljesítésigazolás, a műszaki átadás-átvételi

jegyzőkönyv és a további dokumentumok is elektronikusan vezetendők.

Az elektronikus építési napló vezetésének részletes szabályai a Kivitelezési Kódex 24/A. §,

24/B. §, 25. §, 26. §, 27. § és 27/A. § és 27/B. alatt találhatók.

2.8.1 Az építési naplóval kapcsolatos általános előírások

Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételhez kötött, valamint a Kbt.

hatálya alá tartozó kivitelezésnél kötelező a vezetése.

Az építési napló a kivitelezési tevékenység megkezdésétől annak befejezéséig vezetett,

hatósági és bírósági eljárásokban felhasználható dokumentum, amely időrendben tartalmazza

az építés-kivitelezés adatait, eseményeit, elszámolásra vonatkozó bejegyzéseket, elsősorban

az eltakart munkák átvételét, a teljesítésben felmerült akadályokat stb. A résztvevők a naplón

keresztül tájékoztatják egymást.

Elektronikus adathordozón a napló részét képezi a fedezetkezelő által internetes alapon

működtetett alvállalkozói nyilvántartás.

A naplót a vállalkozó kivitelező, illetve annak felelős műszakai vezetője vezeti, és a műszaki

ellenőr korábban legalább 10 naponként köteles volt azt ellenőrizni. Az e-napló vezetésénél

folyamatos ellenőrzés szerepel. Egymás bejegyzésére ellenjegyzéssel, vagy észrevétellel

reagálnak. A műszaki ellenőr a naplóban a kivitelezőnek utasítást adhat. A naplót a

munkahelyen kell tartani, és lezárása után 10 évig meg kell őrizni.

2.8.2 Az építési napló vezetésének szabályai

A Kivitelezési Kódex 2. melléklete részletesen ismerteti a formát és a tartalmat. A tartalom

a korábbi papíralapú naplóvezetéshez képest nem változott lényegesen, beleértve a naplóba

bejegyzési, ill. betekintési joggal rendelkezőket. A naplót magyar nyelven kell vezetni. A

fővállalkozó átveheti az alvállalkozó naplójának vezetését.

A naplóba bejegyzést tehet: építtető, beruházáslebonyolító, műszaki ellenőr, tervezői

művezető, kivitelező vállalkozó, felelős műszaki vezető, építésfelügyeleti és más hatóság,

biztonsági koordinátor. A naplóba betekinthet: építésügyi hatóság, munkavédelmi és

munkaügyi hatóság, NAV, építtetői fedezetkezelő. Az e-napló esetén a fővállalkozói, illetve

alvállalkozói szerződéses összegeket csak a szerződő partnerek, a fedezetkezelő és a NAV

jogosult megtekinteni.

Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosítható jellel ellátott nyilvántartási rész

lapokból és folyamatosan sorszámozott naplórészekből áll. Továbbá (jegyzékkel) mellékletei

vannak: hatósági engedély és záradékolt engedélyezési terv, ellenőrző hatóságok által

készített okiratok, a felelős műszaki vezető nyilatkozata, felmérési és egyéb naplók, átadott

tervek, megfelelőség igazolások nyilvántartása, kivitelezéssel kapcsolatos egyéb

jegyzőkönyvek, rajzok, okiratok stb., alvállalkozó kivitelező által megbízott további (sub)

alvállalkozók adatai.

A naplót folyamatosan számozott kötetekkel, nyomon követhetően naprakészen kell vezetni,

utólagos bejegyzés lehetősége nélkül. A naplórész napi jelentésből – időjárás, gép-,

létszámadatok (beleértve az elvégzett munkát is) és eseti bejegyzésekből (munkaterület-

átadás, kitűzések, kötelező bejelentések közlése, elszámolási ügyek, eltakart munkák

bejelentése és ellenőrzése, kifogások a tervekkel, költségvetéssel, de a munkával stb.

minőséggel is kapcsolatban, tervek átvétele, vizsgálatok, megfelelőség igazolások átadása, a

napló megnyitása és bezárása).


36

Az alvállalkozónál vezetett nyilvántartási rész tartalmazza: az alvállalkozó megnevezése és

adatai, a tevékenység rövid megnevezése, kezdés és befejezés időpontja, a fizetési határidő,

alvállalkozói díj összege, ha fedezetkezelő működik közre.

A nyilvántartás folyamatosan vezetendő. Az alvállalkozói nyilvántartás az építési napló

nyilvántartási részében, a subalvállalkozók nyilvántartása a mellékletek között van.

Ha fedezetkezelő működik közre, akkor az alvállalkozói nyilvántartás egy részét az

alvállalkozó, másik részét a vállalkozó és a fedezetkezelő tölti ki.

Alvállalkozó által kitöltendő adatok:

A fentieken túlmenően a díj összege, az ellenérték kiegyenlítésének az igazolása.

Vállalkozó által kitöltendő további adatok:

A kiállított teljesítésigazolásban megjelölt ellenérték.

Építtetői fedezetkezelő általi megjelenítés:

A visszatartási kötelezettség teljesítése, értesítés, ha a fővállalkozó a kivitelezés

felfüggesztésére, vagy a szerződés felmondására válik jogosulttá (az építtetői fedezet nem

biztosítása esetén), értesítés, ha az előzőeket az építtető a fedezet biztosításával megszüntette.

2.8.3 Eseti naplóbejegyzésekre példák közlekedési építmények kivitelezése során

Útépítés: Terep, geodéziai előfelvétele tényének és eredményének rögzítése.

Termőföld leszedés (vastagsággal együtt).

Altalaj tömörítés ténye, eredményei.

Bevágásoknál a kiemelés után a tényleges talajrétegződés és talajvíz, ill. rétegvíz viszonyok

rögzítése.

Próbatömörítések megtörténte, eredményei.

Földmunka megfelelőségigazoláshoz szükséges mérési eredményeinek rögzitése (tükör,

talajjavító, fagyvédő réteg stb.).

Burkolatalapok, burkolati rétegek építésének rögzítése, mérések, mintavételek, eredmények,

különös tekintettel, hogy eltakart munkákról van szó.

Általában építtetői jóváhagyásra, elfogadásra tartozó minőségi ügyek.

Általában minden mérés, vizsgálat előzetes bejelentése.

Általában minden eltakarásra kerülő munka bejelentése kellő időben.

Eltakarási engedélyek, vagy azok megtagadása, kiegészítő vizsgálatok elrendelése, az

eltakarás feltételhez kötése.

Közművezetékek nyomáspróbáinak, víztartási próbáinak, egyéb vizsgálatainak geodéziai

bemérésének bejelentése, eredményei.

Ideiglenes forgalomterelések, lezárások bejelentése.

Közmű üzemeltetési szüneteltetések, provizóriumok, kiváltott közművek üzembehelyezése,

stb. rögzítése.

Útkorszerűsítéseknél, megerősítéseknél a meglévő, megmaradó pályaszerkezet feltárása,

mérési eredményeinek rögzítése.

Városi útfelújításoknál közművek visszatöltésének, helyreállításának dokumentumai.

Ugyancsak városi útfelújításoknál a kopóréteg építése előtt az aknafedlapok, szerelvények

átvételének rögzítése a közműszolgáltatókkal.


37

Hídépítés

Próbacölöpözések, verőszondázások megtörténte, eredményei.

Cölöpverés, cölöpfúrás eredményei, esetleg akadályok.

Szekrénysüllyesztések előrehaladása, akadályok.

Síkalapozásnál az alapozási sík geometriai és főleg geotechnikai megfelelőségének rögzítése.

Út, vasút, vízfolyás melletti közművek feltárása, átépítésük szükségessége.

Minden beton, vasbeton szerkezet zsaluzásának és vasszerelésének átvétele a betonozás előtt.

Betonkeverékekkel és betonozással kapcsolatos észrevételek.

Betonacélok vizsgálati eredményei.

Előregyártott vasbetonszerkezetek esetleges gyári átvétele.

Acélszerkezetek gyári átvétele.

Acélszerzetek helyszíni hegesztései, kiegészítő korrózióvédelem.

Háttöltés készítése, vizelvezetése (mindig kritikus szerkezet).

Hídszigetelés alapjául szolgáló felületek megfelelősége, kellősítése, szigetelő anyagok

minőségi bizonylatai.

Hídon átvitt burkolat szerkezet különleges építési problémái.

Hídkorszerűsítéseknél a meglévő szerkezet feltárása, vizsgálatai.

Szükséges forgalomterelések, lezárások.

Vasút feletti hidaknál vágányzárak, felső vezeték feszültségmentesítések és feszültség alá

helyezés rögzítése.

Vízfolyásokat áthidaló hidaknál az építési vízszinthez képest a tényleges vízállás folyamatos

rögzítése, árvízhullámok adatai, ártérre felvonulás és kimenekülés.

Vasútépítés Az előző eseti bejegyzések döntő többsége érvényes a vasútépítésre is. Eltérő, illetve további

bejegyzés típusok lehetnek szükségesek még:

A vasútüzemmel kapcsolatban (vágányzárak, szigorú vasútbiztonsági előírások stb.), a

speciális vasúti felépítményekre vonatkozóan (pl. rendkívüli pontosságú geodéziai kitűzések

és ellenőrzések, anyagvizsgálatok és hegesztési vizsgálatok) adatok rögzítése.

A vasúti hídépítés eltérő statikai méretezési előírásai miatti bejegyzések.

A villamos felsővezeték, biztosító berendezések, vasúti hírközlés építés alatti megóvása,

működésének biztosítása miatti bejegyzések.

2.8.4 A felmérési napló

A rendelet 3. melléklete szerinti formában és tartalommal (de fokozatos áttéréssel az

elektronikus formára) vezetendő. Ha a felmérés az elvégzett munkák elszámolási alapja (és

nem az idomterv, egyszerű felmérés az építési naplóban, vagy szintezés, tömegszámítás).

A felmérési naplóban hivatkozni kell a költségvetési tételre, méretkimutatásra,

naplóbejegyzésre, vázrajzok, méretes idomtervek, részletszámítások szükségesek.

Folyamatosan kell vezetni építményenként, szerkezeti elemenként csoportosítva. A felelős

műszaki vezető és a műszaki ellenőr aláírásával (észrevételével, javítással) látja el.

2.9 Az építési kivitelezési tevékenység megkezdésének bejelentése

Időközben az erre vonatkozó előírásokat a 191/2009. Korm. rendeletből törölték, de az Étv.

még tartalmazza ezeket.


38

2.10 Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezése

2.10.1 Teljesítésigazolás és műszaki átadás-átvétel

Fővállalkozó kivitelező és alvállalkozó kivitelező, valamint az építtető és a fővállalkozó

között teljesítésigazolásra kerül sor, ha a fővállalkozó, illetve az alvállalkozó az építési-

szerelési munkát maradéktalanul elvégezte és azt (készre) jelenti.

A fővállalkozó és alvállalkozó felelős műszaki vezetője közös helyszíni bejárást tart. Az

ennek során rögzített hiányok pótlását követően az alvállalkozó átadja az elvégzett

tevékenységeket tartalmazó teljesítési összesítőt.

A vállalkozó felelős műszaki vezetője az ellenőrzést követően teljesítésigazolást állit ki az

elvégzett munka mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és javaslatot tesz az

alvállalkozói számla kiállításának tartalmára.

A vállalkozó kivitelező a teljesítésigazolás alapján kiállított számla ellenértékét kifizeti az

alvállalkozónak. Az alvállalkozó átad minden olyan dokumentumot, amely a vállalkozó és a

fővállalkozó közötti teljesítésigazoláshoz szükséges.

A teljesítésigazolás „0” értékű, ha azt a műszaki ellenőr, vagy az építtető, vagy a fővállalkozó

felelős műszaki vezetője max. 15 napon belül nem küldi meg.

Az építési beruházás építőipari kivitelezési tevékenységének befejezését követően

műszaki átadás-átvételt kell lefolytatni. (Bevezetés alatt áll az elektronikus műszaki

átadás-átvételi jegyzőkönyv.)

Az eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező között a

szerződés szerinti építésszerelési munka (vagy a technológiai szerelés) maradéktalanul

megvalósult-e (kivitelezési dokumentáció, jogszabályok, előirt műszaki követelmények stb.

szerint).

A fővállalkozó által megjelölt időpontban, de az építtető által összehívott átadás-átvételi

eljáráson az építtető által megbízott műszaki ellenőr köteles megvizsgálni az elkészült

munkát, hogy a szerződés szerint teljesült-e. Az eljárásról jegyzőkönyv készül (napló

melléklet is).

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat a tényeket, amelyek jogvita esetén

jelentősek lehetnek, így különösen:

a) az eljárás kezdésének és befejezésének időpontját, résztvevők adatait,

b) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,

c) az építtető észrevételeit,

d) e-f) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat,

hiányokat, ezek megnevezésének jegyzékét (lehet külön melléklet is), az ezekre eső

költségvetési összeget (beárazás)

g) előirt nyilatkozatok (elsősorban a kivitelező, ill. a fővállalkozó nyilatkozata a

rendeltetésszerű és biztonságos használatra vonatkozóan),

h) i) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt, és hogy igényt tart-e a hibák

kijavítására, vagy árengedményt kér,

j) a résztvevők részéről a jegyzőkönyv jóváhagyását.

Célszerű még: a fővállalkozó kifejezett vállaló, aláirt nyilatkozata a hiányok pótlására

(határidővel, felelősökkel).

Általában szükséges még az építmény adatainak, engedélyeinek, résztvevőknek stb. a

felsorolása a teljes, önálló dokumentum érdekében.

A fővállalkozó felelős műszaki vezetője a mennyiségi és minőségi hibák, hiányosságok

kijavítását követően átadja az elvégzett tevékenységet tartalmazó teljesítési összesítőt az

építési műszaki ellenőrnek.


39

A műszaki ellenőr az ellenőrzést követően teljesítésigazolást, vagy csak műszaki igazolást

állít ki az elvégzett munkáról, annak mértékéről, mennyiségéről és minőségéről, és ennek

alapján javaslatot tesz a fővállalkozói számla kiállításának tartalmára.

Az építtető a teljesítésigazolás alapján – a munkaterület átadásáig, de legkésőbb a

használatbavételi engedély megkéréséig – kiállított számla ellenértékét kifizeti a

fővállalkozónak, de a kifizetés nem történhet a számla kézhezvételétől számított 30 napon

túl.

Építtetői fedezetkezelő közreműködése esetén a (fő)vállalkozó kivitelező köteles a számlája

benyújtásának időpontjáig a teljesítésben megjelenő alvállalkozó kivitelező teljesítésének

pénzügyi elszámolását (kifizetését) elvégezni.

2013. 10. 01-től az általános épületeknél a teljesítésigazolás és a műszaki átadás-átvételi

eljárás is elektronikus uton történik, a korábban leirt nagy összefüggő internetes rendszerben.

A műszaki átadás-átvételi eljárás során igen fontos a teljesítménynyilatkozatok átadása a

kivitelező részéről.

2.10.2. Munkaterület átadás (visszaadás) és használatbavételi engedély megkérése

A műszaki átadás-átvétel, a hiánypótlás (a fedezetkezelői elszámolás) és a műszaki ellenőri

teljesítésigazolás, továbbá a megállapított ellenérték kézhezvételét követően – a szerződés

teljesítéseként – a kivitelező az építtetőnek átadja a munkaterületet. Ezzel egyidejűleg

átadja az építés-bontási hulladék nyilvántartó lapot (a rendelet 5.sz. melléklete), a

megvalósulási dokumentációt, a kezelési-karbantartási útmutatót (az energetikai

tanúsítványt), továbbá a használatbavételi engedély megkéréséhez szükséges, a

rendeltetésszerű és biztonságos használatot igazoló nyilatkozatokat, egyéb dokumentumokat

(tervező, alvállalkozók, beszállítók kötelesek ebben közreműködni!).

A birtokbaadás során a fővállalkozó átadja még a fentieken túl az építtetőnek:

a) a főbb mozgatható szerkezetek kezelési, használati utasítását,

b) az üzemeltetési, használati és karbantartási utasítást,

c) d) e) nyomáspróba és egyéb mérési jegyzőkönyveket, villamos berendezések

felülvizsgálatát, minősítő iratokat, működési próbák jegyzőkönyveit,

f) g) jótállási jegyeket, mérőórák hitelesítését.

h) az építmény használatával összefüggő biztonsági és egészségvédelmi tervet.

Természetesen a fenti dokumentumok átvizsgálása, pótoltatása a műszaki ellenőr részéről

már a műszaki átadás-átvétel előtt és alatt megkezdődik, kiegészítések, pótlások, másolások

történnek, ugyanis ezek rendkívül terjedelmes dokumentációt képeznek, nyilván a

munkaterület átadáskor már csak ezek átvételének a dokumentálására van lehetőség.

A rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá válás után az építtető

használatbavételi engedélyt vagy tudomásulvételt kér. Az építésügyi hatóság a

használatbavételi engedélyt kiadja.

2.10.3 A tulajdonos jókarbantartási kötelezettsége és a szervizkönyv

A Kivitelezési Kódex előírja az építtető, üzemeltető részére az átvett építmény

jókarbantartási kötelezettségét.

Szervizkönyvet kell vezetni a korábban a tervellenőrzés hatálya alá tartozó építményeknél

(tömegtartózkodásra, katasztrófa kockázatú, honvédelmi és nemzetgazdaságilag kiemelt),

egyéb esetekben is, pl. társasházaknál is célszerű lenne (tulajdonos dönt).


40

A szervizkönyv igazolja:

a) a rendeltetésszerű és biztonságos használatra,

b) a tűzbiztonsági, egészség és környezetvédelem, a használati biztonság, a zaj- és

rezgésvédelem, az energiatakarékosság és hővédelem és az élet- és katasztrófavédelem

követelményeinek teljesülése érdekében végzett munkákra és

c) az építmény állapotára

vonatkozó tényeket, szakértői véleményeket.

Az építmény tulajdonosa a szervizkönyvet a használatbavételkor nyitja meg (az energetikai

tanúsítvány is melléklete).

Az építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettsége keretében köteles az építmény jó

műszaki állapotához szükséges munkálatokat elvégeztetni és a rendeltetésszerű és

biztonságos használhatóságot folyamatosan biztosítani. Időnként (20 évente) az

állékonyságra vonatkozóan felülvizsgálatot kell elvégezni. Ennek eredményeként az

időközben elvégzett, a tartószerkezetet érintő munkák a szervizkönyv részét képezik.

2.11 A vállalkozó kivitelezői tevékenység bejelentése és a kivitelezők nyilvántartása,

ellenőrzése

Az Étv. 39. § (3) bekezdésének a lényege:

Aki vállalkozói kivitelezői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát

a névjegyzéket vezető szervnek bejelenteni.

A névjegyzék tartalmazza a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére jogosult

természetes személy adatait is.

Jogosultság nélkül csak saját célra lehet kivitelezést végezni.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezeti a névjegyzéket és ellenőrzi a tevékenység

folytatására való jogosultságot.

A bejelentésnek – a szolgáltatási tevékenységre vonatkozó általános adatokon túlmenően –

tartalmaznia kell:

a kivitelező adatait (tevékenységi kör, telephely, szakmunkásait, tagsági vagy alkalmazotti

viszonyban álló felelős műszaki vezetőit és az ezekhez tartozó tevékenységeket).

A telephely akkor alkalmas, ha a cégnyilvántartásba bejegyezték, ha tartós, önálló üzemi

letelepedéssel járó hely, amely a tevékenységhez kapcsolódó munkafázisok végzését

biztosítja, az eszközök tárolására és előkészítésére megfelelő.

A MKIK a nyilvántartással egyidejűleg nyilvántartási számot ad ki.

A nyilvántartás tartalmazza: a bejelentési adatokat, a nyilvántartási számot és hatályának

időtartamát, beérkezett panaszokat és kivizsgálásukat, ellenőrzések eredményét, stb.

A névjegyzék tartalmazza az eltiltott vállalkozókat is.

A nyilvántartás adatai nyilvánosak.

Az MKIK megtiltja a kivitelezői tevékenység folytatását és törli a vállalkozó kivitelezőt a

nyilvántartásból, ha az előírt feltételeket nem teljesíti, vagy valamely hatóság kezdeményezi

a törlést.

Törlik a névjegyzékből a kivitelezőt, ha kéri, vagy ha megszűnik.

Új fogalom a nyilvántartással kapcsolatos megrendelői alkalmassági minősítés a vállalkozó

kivitelezőkkel kapcsolatban (tulajdonképpen referencia szolgáltatása).

További új fogalom a bírósági értesítéssel és nemfizetéssel kapcsolatos eljárás, vagyis a

nemfizető kivitelező (bizonyos határidők utáni nemteljesítés után) törölhető az MKIK


41

nyilvántartásából! Az eljárás hasonló a tervezők egymás közötti nemfizetése esetén a

Kamarák által lebonyolított eljáráshoz (l. A) fejezetet). A cél a lánctartozás visszaszorítása.

3. Az építőipari kivitelezési tevékenységgel kapcsolatos igen fontosnak és aktuálisnak

tartott előírások, fogalmak, követelmények

3.1 Fontosnak tartott előírások

A vállalkozó kivitelezőnek rendelkeznie kell az elvégzendő építőipari munka, vagy

legalább az első rész-számla összegének megfelelő pénzügyi fedezettel (összecseng a

Ptk.-val!).

Az alvállalkozó teljesítésének igazolása és számlájának kifizetése megelőzi a

fővállalkozóét, ő csak ezek teljesítése után jogosult a kifizetésre.

Az építőipari kivitelezési tevékenység csak megfelelő szakirányú jogosultsággal

rendelkező, személyesen közreműködő, a vállalkozóval tagsági vagy munkavállalói, vagy

munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, közvetlen utasítási joggal rendelkező

felelős műszaki vezetővel folytatható.

Az építésügyi hatósági engedély, a záradékolt engedélyezési terv, a kivitelezési

tervdokumentáció a munkahelyen rendelkezésre kell hogy álljon, az építési naplót meg

kell nyitni.

A tevékenységi körnek a cégbejegyzésben szerepelnie kell és érvényes kamarai (MKIK)

nyilvántartási bejegyzés szükséges, amely tartalmazza a vállalt tevékenységet.

Alkalmas telephely, megfelelő szakmunkás gárda és géppark szükséges, a vállalkozónak

a kiviteli tevékenységben (legalább egy részében) közvetlenül részt kell vennie.

3.2 Néhány alapvetőnek tartott és mindig aktuális fogalom, követelmény

A résztvevők kötelesek együttműködni (Ptk. előírás is).

A vállalkozási és így a kivitelezési szerződés alapján elkészült építménynek

rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasnak kell lennie.

Az építmény minőségének biztosításánál az eltakart munkák átvételének döntő szerepe

van.

A műszaki ellenőr ellenőriz és elősegíti a sikeres megvalósítást.


42

C) FEJEZET

Közlekedési jogszabályok: közlekedési törvények, hatósági engedélyezés,

közutak igazgatása és üzemeltetése.


2014. július


43

C) KÖZLEKEDÉSI JOGSZABÁLYOK

Közlekedési törvények, hatósági engedélyezés, közutak igazgatása és üzemeltetése

TARTALOMJEGYZÉK

I. KÖZLEKEDÉSI TÖRVÉNYEK ÉS HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS

I.1 Közlekedési törvények néhány alapvető gondolata

A közlekedési jogszabályokról általánosságban

1. Az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kkt. – Úttörvény) és a végrehajtásáról

szóló 30/1988. (IV. 21.) MT. rendelet (hatályos: 2014. 05. 01.)

2. A 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (hatályos: 2014. 03. 15 – 2014.

12. 31.)

3. A 2000. évi XLII. törvény a vízi közlekedésről (hatályos: 2014. 06. 06.)

4. Az 1995. évi XCVII. törvény a légi közlekedésről (hatályos: 2014. 07. 01.-2014.12.31.)

I.2 A közlekedési engedélyezési kérdésekről

5. A 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról (hatályos: 2014.

05. 04.)

6. A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi engedélyezési

eljárásainak részletes szabályairól (hatályos: 2014. 01. 01.)

7. 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének forgalombahelyezésének és

megszüntetésének engedélyezéséről (hatályos: 2014. 01. 19.)

II. KÖZUTAK IGAZGATÁSA ÉS ÜZEMELTETÉSE

8. A 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról (hatályos: 2013. 11. 09.)

9. A 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról

(hatályos: 2013. 11. 01.)

10. A 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozásáról és

forgalombiztonsági követelményeiről (hatályos: 2012. 01. 01.)

11. A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet az egyes nyomvonal jellegű

építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről (hatályos: 1990. 12. 31.)

12. A 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közuti jelzések

elhelyezéséről (hatályos: 2014. 03. 15.)

Megjegyzés:

A szövegben a jogszabályok után zárójelben irt „hatályos ...-tól” azt jelenti, hogy a

legutolsó módosítással egységes szerkezetben kiadott jogszabály milyen időponttól

érvényes. Ahol két időpont szerepel, ott a második időpont a következő változást

jelzi előre.

A jogszabályok aktualizálásának határnapja: 2014. 07. 01.


44

I. KÖZLEKEDÉSI TÖRVÉNYEK ÉS HATÓSÁGI ENGEDÉLYEZÉS

I.1 A KÖZLEKEDÉSI TÖRVÉNYEK ÉS NÉHÁNY ALAPVETŐ GONDOLAT

A közlekedési jogszabályokról általánosságban

A közlekedéssel kapcsolatos jogszabályok is követik az általános jogszabályi hierarchiát:

törvény, kormányrendelet, több miniszter rendelete, miniszteri rendelet, főosztályi utasítások

(esetenként miniszteri „kísérő rendelettel” kötelezővé téve), műszaki szabályzatok és

műszaki előírások stb.

A közlekedési törvények közös szellemét, hasonló szerkezetét a következő néhány gondolat

mutatja:

A közlekedés szabadsága az ember ősi megismerési, vándorlási (később árucsere –

kereskedelmi) ösztönének a kielégítését célozza (l. a tengerek, a tengeri közlekedés

szabadságát).

A közlekedésben bárki részt vehet, ha a szabályokat betartja.

A közlekedés összetevő elemei: pálya és tartozékai (a legszélesebb megfogalmazásban),

jármű, a járművet vezető vagy azon utazó ember és mindez itthon és külföldön.

A közlekedés közügy, szabályozása, fejlesztése közösségi feladat (állami vagy

önkormányzati).

A közösségi (tömeg) közlekedés állami pénzügyi támogatása a fenntarthatóság érdekében

nélkülözhetetlen.

Hasonlóképpen állami feladat a járművezetők oktatása, vizsgáztatása, regisztrálása,

továbbképzése, úgyszintén a járművek vizsgálata, vizsgáztatása, nyilvántartása,

ellenőrzése, jellel való ellátása.

A közlekedés igen veszélyes üzem (nagy tömegek, nagy sebességek), ezért baleseteknél

jelentős anyagi és személyi kár keletkezhet, ezért a biztonság állandó növelése szükséges.

Ehhez a gondolathoz tartozik még a járművek (esetenként a pályák egy részének) kötelező

felelősségbiztosítása is.

Végezetül, miután a közlekedési alágazatok országhatárokon átnyúló tevékenységet

folytatnak, a fentiek értelemszerűen kiterjesztett értelmezést nyernek, van „magyar jármű,

járművezető külföldön” és „külföldi jármű, járművezető Magyarországon” problémakör.

Ebből értelemszerűen következik, hogy a közlekedéssel kapcsolatban folyamatosan

nemzetközi egyezmények szükségesek.

A közlekedési szabályok, engedélyezési és kezelési kérdések alsóbbrendű

jogszabályokban vannak.

A vonatkozó jogszabályok rövid ismertetése (számozás a tartalomjegyzék szerint)

1. Az 1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről (Kkt. – Úttörvény)

és a végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet (hatályos: 2014. 05. 01.)

Az elmúlt évek főbb módosításai: díjszedés, díjfizetés, pótdíj és bírságfizetés, díjbehajtás,

forrásokat és bevételeket kezelő költségvetési szerv feladatai, NIF Zrt. szerepe,

vagyonkezelési kérdések, engedélyezések, objektív felelősség, járművekkel kapcsolatos

változások, külföldi rendszámú gépkocsikkal kapcsolatos kérdések, önkormányzati területen

parkolás rendje, árutovábbítás és autóbuszos személyszállítás, valamint taxizás

továbbszabályozása, ellenőrzési, engedélyezési kérdések, bírságnyílvántartások.


45

Módosítások és bővítések kerültek be a parkolással, annak díjfizetésével kapcsolatban.

Módosultak a díjfizetési és birság szabályok (üzembentartó a felelős). Bekerült a törvénybe

a Távlati Terv és a Fejlesztési Program. A vagyonkezelési kérdéseket pontosították.

Bekerültek a törvénybe a km-arányos útdíjfizetési elektronikus rendszer kiépítésével

kapcsolatos előírások. Ezen előírások részletezése az un. ED törvényben került

meghatározásra 2013 májusában, ezzel, mint kapcsolódó törvénnyel külön részben

foglalkozunk. Szigorodtak az útmenti táblaelhelyezési előírások (bírságolás).

Gépkocsivezetés oktatásához hatósági engedély szükséges. A közúti ellenőrzést erősítik. A

közúti ellenőrök a kötelező felelősségbiztosítás meglétét is ellenőrizhetik. Útdíj fizetés

szigorúbb ellenőrzése, ezzel kapcsolatban közigazgatási határozatot adnak ki. Az állam

jogosult 2013. évtől az útcsatlakozásért egyes esetekben díjat kérni.

1.1 A törvény célja, hatálya, alapvető jogok és kötelezettségek

A törvény célja: a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek

és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározásával elősegíti a közúti személy-

és áruszállítási szükségletek kielégítését, a korszerű járműállomány és közúthálózat

kialakítását, működését.

A törvény hatálya kiterjed:

Magyarország területén a közlekedésben résztvevőkre, a járművekre, az utakra, az utak

környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, és a közutakon, valamint

az állami és helyi önkormányzati tulajdonban lévő közforgalom elől el nem zárt

területeken a várakozás rendjének biztosítására.

Külföldön a magyar járművekre, figyelemmel a nemzetközi egyezményekre is.

Magyarország területén a külföldi járművekre, figyelemmel a nemzetközi egyezményekre

is.

Az utakra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell az út műtárgyaira és tartozékaira,

továbbá a közforgalom elől el nem zárt magánutakra is.

A közúti közlekedésben résztvevők alapvető jogai és kötelezettségei:

A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni. A közút kezelője a közlekedés

résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló

körülményekről.

Aki a közlekedésben részt vesz köteles:

A forgalomra (jelzések és forgalomirányítás) és a közutak környezetére vonatkozó

rendelkezéseket megtartani,

Úgy közlekedni, hogy a biztonságot ne veszélyeztesse, másokat ne akadályozzon.

A járművek vezetéséhez vizsgához kötött járművezetői engedély szükséges.

Járművel az út-, a forgalmi, az időjárási és a látási viszonyoknak megfelelően kell

közlekedni. Járművel az úttest menetirány szerinti jobboldalán (jobbra tartva) kell haladni. Az

irányváltást előre kell jelezni, és az irányt nem változtatónak elsőbbséget kell adni.

Útkeresztezésben – más rendelkezés hiányában – a jobbról érkező járműnek van elsőbbsége.

A törvény felhatalmazása és alapelvei alapján a Közlekedési- és Belügyminisztérium az

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelettel szabályozta a közúti közlekedést (KRESZ). A

KRESZ legutolsó módosítása 2014. 03. 15-től hatályos.


46

A közutat, a közlekedési jelzéseket megrongálni, beszennyezni nem szabad.

A közúti balesettel érintett járművek vezetői kötelesek – ha nincs rendőri intézkedés –

egymás számára név, lakcím, rendszám és felelősségbiztosításukat kezelő biztosítójuk adatait

megadni.

1.2 A közúti közlekedéssel összefüggő állami és önkormányzati feladatok

A főbb állami és önkormányzati feladatok:

A közúti közlekedés tervezése, fejlesztése, szabályozása és ellenőrzése, szervezeti és

működési feltételeinek meghatározása.

Főbb állami feladatok:

Hatósági, igazgatási és nyilvántartási feladatok, járművek, járművezetők vizsgáztatása. A

közúti közlekedés biztonságát növelő nevelés, felvilágosítás, propaganda.

Önkormányzati feladatok:

A helyi közutakon, a helyi önkormányzat tulajdonában álló és a forgalom elől el nem zárt

magánutakon a várakozás biztosítása.

A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatokat a Kormány, a miniszterek,

államigazgatási szervek, valamint egyéb költségvetési szervek látják el. A közúti

közlekedéssel összefüggő önkormányzati feladatok ellátásáról a helyi önkormányzat

képviselőtestülete gondoskodik.

Koncesszióba adás:

Az állam a tulajdonát képező, az országos közúthálózatba tartozó autópályák, autóutak, és

műtárgyaik működtetésére koncessziós pályázatot hirdethet. Hasonlóképpen az

önkormányzat képviselőtestülete a törzsvagyonába tartozó közutak működtetésére szintén

koncessziós pályázatot hirdethet. A törvény tartalmazza a koncessziós pályázat és

működtetés (díjszedéssel) legfontosabb feltételeit.

A közúti közlekedés fejlesztése:

A közúti közlekedést a szállítási szükségletek alapján a nemzetgazdasági, terület- és

településfejlesztési tervekkel összhangban, egyéb közlekedési alágazatokkal összhangban

kell fejleszteni (hálózat alkotása). Az utakat is összefüggő rendszerben kell fejleszteni. A

közutak hálózatának tervezése során a társadalmi költséget, a biztonságot, a

környezetvédelmet, a gazdaságélénkítést, a felzárkóztatást, stb. kell figyelembe venni. Az

országos közúthálózat fejlesztését a területfejlesztési tervekkel egyeztetni kell.

A közúthálózat távlati szerkezetét a Nagytávú Terv határozza meg (15-30 éves távlattal). A

közeljövő konkrét feladatait a Fejlesztési Program határozza meg.

A közúti forgalom szervezése:

Az utak forgalmi rendjét félreérthetetlenül kell kialakítani, a legkevesebb jelzőtáblával,

megfelelő tájékoztató jelzésekkel. Tilos a közút környékén zavaró, összetéveszthető, a

biztonságot veszélyeztető jelzést, tárgyat elhelyezni.

Különös figyelem fordítandó a gyalogos átkelőhelyekre, csomópontokra, vasúti átjárókra, a

gyalogos és kerékpár forgalomra és belterületen a közösségiközlekedés zavartalanságára.

A közút lezárására vagy forgalmának korlátozására a közútkezelő (közúton folyó munka), a

rendőrség, honvédség, tűzoltóság jogosult.

Egyes járművek közlekedését közútkezelői hozzájáruláshoz és díj fizetéséhez lehet kötni.


47

A közúti közlekedés résztvevőinek oktatása, szakképzése:

Nevelés, oktatás, felvilágosító- és propagandamunka, szakemberképzés, járművezetők

tanfolyami képzése és továbbképzése, utánképzés stb., illetve ezek ellenőrzése.

1.3 A járművek

A járművek üzemeltetését kormányrendelet szabályozza (szolgáltatást és nem szolgáltatást

végző járművek). A szabályok megsértői bírságot fizetnek (pl. menetíró-tachográf nem

megfelelő működtetése).

Az üzemeltetés műszaki feltételei: jármű vizsgálat utáni forgalomba helyezése (jelzés és

engedély kiadásával), nyilvántartásba vétel.

Az üzembentartó felelős azért, hogy a jármű megfelel a műszaki, közlekedésbiztonsági és

környezetvédelmi követelményeknek és rendelkezik kötelező felelősségbiztosítással. A

megfelelőséget a hatóság időszakos vizsgálatokkal ellenőrzi. 2008. évtől az üzembentartó

felelősségi köre nőtt (objektív felelősség).

A közforgalmú személyszállításra az üzembentartót szerződéskötési kötelezettség terheli.

1.4 Az utak építése, kezelése, fenntartása, megszüntetése és elbontása

Utak építése:

Az országos közutak építtetője – a koncessziós szerződés keretében megvalósuló utak

kivételével – a Magyar Állam kizárólagos tulajdonában lévő, az országos közúthálózat

fejlesztési és építési feladatainak ellátásáért felelős Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF

Zrt.). Lehet az út kezelője is építtető a vele megkötött szerződés szerinti felújítási,

karbantartási, illetve fejlesztési munkák vonatkozásában.

Az építtető – az általános építményekhez hasonlóan – a beruházás előkészítéseképpen

elkészíti a tanulmányokat, terveket, saját nevére megszerzi az engedélyt, elvégzi a terület

előkészítését (megszerzés, régészeti feltárás, esetleg közműkiváltás), és lefolytatja a

közbeszerzési eljárást, majd szerződést köt a megvalósításra. Gondoskodik a műszaki

ellenőrzésről és lebonyolítja a műszaki átadás-átvételi eljárást.

A NIF Zrt. az elkészült utak forgalomba helyezése után a felhasznált forrásokkal elszámol,

és a földterületet a rajta létesített létesítményekkel együtt átadja a Magyar Nemzeti

Vagyonkezelő Zrt.-nek, aki azt átadja a kijelölt vagyonkezelőnek, vagyonkezelési szerződés

keretében, ingatlan nyilvántartási bejegyzés mellett.

Utat létesíteni, korszerűsíteni (együtt: építeni), a forgalom részére átadni, megszüntetni,

elbontani a közlekedési hatóság engedélye alapján szabad. A közforgalom elől elzárt

magánutat megnyitni, vagy az el nem zártat a közforgalom elől elzárni szintén a hatóság

engedélyével szabad.

Járdák és gyalogutak engedélyezése a járási hivatalok, Budapesten az V. ker. Hivatal

hatáskörébe tartozik.

A fővárosi kerületek tulajdonában lévő közutak engedélyezése az V. ker. Hivatalhoz tartozik.

A főváros tulajdonában lévő közutak engedélyezési ügyei a közlekedési hatósághoz

tartoznak.

A gyorsforgalmi utak tervezésére, építésére és kivitelezésére eltérő szabályok állapíthatók

meg.

Az utak engedélyezéséről, igazgatásáról és kezeléséről külön miniszteri rendeletek

intézkednek (lásd a II. Fejezetet).

A közút építése érdekében 5-10 évre építési tilalmat kell (lehet) elrendelni.


48

Az úthálózat összetétele:

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak. A közutak országos közutak (kb. 31

700 km) és helyi közutak lehetnek. Az országos közutak állami, a helyi közutak

önkormányzati tulajdonban vannak. A teljes úthálózat, a forgalom előtt megnyitott

magánutakkal együtt kb. 150 000 km.

A közút kezelői lehetnek:

A koncessziós szerződés alapján működtetett országos vagy helyi közút tekintetében a

koncessziós társaság.

Egyéb országos közút vonatkozásában a miniszter által alapított költségvetési szerv, vagy

olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam 100 %-os részesedéssel rendelkezik.

Egyéb helyi közutak tekintetében a helyi önkormányzat, vagy az általa alapított

költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat

100 %-os részesedéssel rendelkezik.

Magánutak tekintetében a terület tulajdonosa.

Útcsatlakozáshoz a közút kezelőjének, országos közút esetén a vagyonkezelőnek is a

hozzájárulása szükséges. Az útcsatlakozáshoz feltételek szabhatók és 2013-tól az országos

közúthoz kereskedelmi létesítmény céljából történő útcsatlakozásért díj kérhető.

A közút kezelője az út használatáért egyes esetekben külön jogszabályok alapján használati

díjat szedhet.

Az országos közutak kezelőinek tevékenységét a miniszter által alapított költségvetési szerv

hangolja össze, az útkezelői szolgáltatást finanszírozza, és – az üzemeltetésre vonatkozó

szerződésben meghatározott – szolgáltatási színvonal megtartását ellenőrzi. Feladata továbbá

a díjpolitika kialakítása is.

A külön jogszabály szerinti országos közutak (elsősorban autópályák és autóutak)

meghatározott időtartamban történő használatáért díjat (használati díj), ennek elmulasztása

esetén pótdíjat kell fizetni.

Az autópályák, autóutak és egyes országos közutak Kormány által rendeletben meghatározott

egyes szakaszainak használatáért (3,5 t-nál nagyobb tehergépkocsik) a megtett távolsággal

arányos díjat (útdíj), ennek elmulasztása esetén pótdíjat kell fizetni (l. az ED törvényt),

technikai eszközzel készített és továbbított felvétel alapján.

A használati díjból származó bevétel elsősorban a használati díj és az útdíj beszedésének

előkészítésére, a rendszer kiépítésére, működtetésére fordítandó. Másodsorban az országos

közúthálózat üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére, valamint a NIF Zrt. működési

költségeinek kiegészítésére kell felhasználni. A használati díjat a KKK megbízásából az

ÁAK Zrt. szedi (szedte) be.

A megtett úttal arányos útdíj fizetésével kapcsolatos elektronikus díjfizető és ellenőrző

rendszer építtetője az Állami Autópályakezelő Zrt. volt.

A közút kezelője köteles gondoskodni arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre

alkalmas, környezete esztétikus és kulturált legyen, kialakítja a forgalmi rendet. A

közút kezelője a megrongálódásokat haladéktalanul köteles kijavítani, gondoskodik a

tisztántartásról, a hó eltakarításáról és a síkosság elleni védekezésről, és nyilvántartás-

okat vezet (lásd II. Fejezetet).


49

1.5 A közút nem közlekedési célú igénybevétele és a közút melletti ingatlan használata

A közút felbontásához, alatta-felette építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének

hozzájárulása szükséges (feltételeket szabhat). Az igénybevételért díjat kell fizetni. Kezelői

hozzájárulás nélkül rendkívüli esetben (üzemzavar) lehet igénybe venni a közutat.

Út területén, alatta, felette elhelyezett építmény, valamint az útcsatlakozás fenntartásáról

annak tulajdonosa köteles gondoskodni.

A közút melletti ingatlan használata:

A közút kezelőjének hozzájárulása szükséges külterületen az úttól 50 m-re, autópályától,

autóúttól és főúttól 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez. Fa ültetéséhez 10 méteren

belül szükséges a hozzájárulása. Belterületen bármilyen építmény építéséhez, bővítéséhez

szintén a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. Az előírásokat megszegőket birsággal

lehet sújtani.

A közút kezelője a közút melletti ingatlanon közúti jelzést, mozgatható hóvédművet

helyezhet el.

1.6 Egyebek

Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének hatósági

engedélyezéséről a 93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet (hatályos: 2014. 01. 19.) szól (l. a I.2

Fejezetet).

1.7 Csatlakozó törvény

A már kb. 1 évet késett elektronikus útdíj fizetés bevezetését a 2013. évi LXVII. törvény az

autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos

díjszedésről – ED törvény (hatálybalépett eredetileg 2013. V. 28-án, jelenleg hatályos 2014.

02. 25.) alapozta meg.

A törvény – a végrehajtást tartalmazó kormányrendelet szerint – kb. 6700 km útra

vonatkozik, ezek kb. 2000 db elemi útszakaszt tartalmaznak (ezt a közeljövőben mintegy

2300 db-ra növelik). A fenti díjfizetési mód egyelőre a 3,5 t-nál nagyobb tehergépkocsikra

terjed ki.

Az útdíj megállapítása gk. kategóriák, környezetvédelmi besorolások figyelembevételével,

az igénybe veendő elemi útszakaszok szerint történik.

A díjfizetés bevallás alapján, fedélzeti eszköz segítségével történik.

Értelmező rendelkezések:

Útdíjszedő: a díj kivetésére és az útdíjszolgáltatón keresztül beszedésére jogosult, kijelölt

szervezet.

Úthasználó: az úthasználat során gépjárművet vezető személy.

Útdíjszolgáltató: Magyarország területén az úthasználók számára hozzáférést tesz lehetővé

az UD díjfizető rendszerhez.

Az elektronikus útdíjfizető rendszert a KKK megbízásából az ÁAK Zrt. működtette és szedte

az útdíjat. Időközben ez a feladat a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt..-hez került.

Az útdíj fizethető viszonylati jeggyel, vagy bevallás alapján (jelenleg még kb. 50-50 %-os az

arány).

Az útdíjból származó bevétel ( korábban becsülve évi kb. 150 Mrd Ft) költségvetési bevétel.

Az útdíj felhasználása (egyúttal sorrend is): a rendszer működtetése és fenntartása, a

díjköteles úthálózat üzemeltetése és fenntartása, az egyéb országos közúthálózati elemek

üzemeltetése és fenntartása, egyéb közúti állami feladatok, koncessziós szerződések

rendelkezésre állási díja, útkapacitások bővítése.

2. A 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről


50

(hatályos: 2014. 03. 15 – 2014. 12. 31.)

Az elmúlt évek főbb módosításai: NIF Zrt. szerepe a fejlesztésekben, megszűnt a Magyar

Vasúti Hivatal, törölték az 1. és 2. sz. mellékletet (törzshálózat és mellékvonalak), új

megnevezésű hálózatfajták, ezeket külön jogszabályban rögzítik, vasúti közlekedési

szakértő, biztonsági kamerák elhelyezhetősége, munkajogi kérdések, személyszállítással

kapcsolatos díj-, jegy-, bérletkérdések, bírsággal kapcsolatos kérdések. Friss változások:

közlekedésszervező, fejlesztési közreműködő, GSM-R fejlesztő belépése, ez utóbbi feladatai

beillesztése. További változások: a vagyonkezelési szerződés részletesebb szabályozása,

engedélyek egy része csak 1 évre szól, díjazás ellenében hosszabbítható, néhány újabb

meghatározás (pl. közmű). Csak megjegyzésként: a törvényt 8 év alatt 520 helyen

módosították.

2.1. A törvény célja, hatálya, értelmező rendelkezések, állami feladatok, a vasúti

közlekedés igazgatásának szervezete

A törvény célja: A nemzeti közlekedéspolitikai elvek érvényesítése, a nemzetközi vasúti

rendszerbe illeszkedés, vasúti közlekedés biztonságának növelése.

A törvény hatálya: A Magyarországon található vasúti rendszerekre, a belföldi vasúti

közlekedési tevékenységre, az ezekben közreműködő személyekre és szervezetekre, a

magyar vasúti társaságok által külföldön végzett vasúti tevékenységre, a vasúti

személyszállítási közszolgáltatásra, a trolibusz kötött pályájának engedélyezésére, stb. terjed

ki. Egyes §-k nem alkalmazandók a GySEV Zrt.-re.

Néhány fontosabb értelmező rendelkezés:

Vasúti közlekedés: a vasúti pályához kötött közlekedési rendszer.

Kölcsönös átjárhatóság: egy vasúti pályahálózat azon képessége, amely lehetővé teszi

előírt teljesítményű vonatok biztonságos és zavartalan haladását.

Vasúti tevékenységek, szolgáltatások: a vasúti pályahálózatok működtetése (üzemeltetés

és fenntartás, létesítés, felújítás, fejlesztés, megszüntetés, továbbá a 3. sz. mellékletben

részletezett nyílt hozzáférési szolgáltatások), valamint a vállalkozó vasúti tevékenység

(vasúti személyszállítás, vasúti árutovábbítás, más részére vontatás).

Közforgalmú vasúti szolgáltatás: a vállalkozó vasúti társaság részéről díj ellenében végzett

személyszállítás és árufuvarozás, amit bárki igénybe vehet.

Különféle vasúti szervezetek: vasúti társaság (bármely szolgáltatás), pályavasúti társaság,

vállalkozó vasúti társaság, integrált vasúti társaság, térségi közforgalmú vasúti társaság,

stb.

Vasúti pályák, vasúti létesítmények, vasúti pályahálózatok.

Vasúti pályák: országos törzshálózati (transzeurópai áruszállítási, nemzetközi

szerződéssel érintett, Budapest vonzáskörzeti és kiemelten fontos hálózat), regionális

hálózat, amely az országos törzshálózathoz csatlakozik.

Helyi közforgalmú vasúti szolgáltatás (pl. villamos).

Különféle pályahálózatok.

Vasúti jármű: vontató, vontatott, vagy önjáró.

Különleges vasút: magasvasút, felszín alatti vasút (metró, kéregvasút), fogaskerekű, sikló,

függővasút, sífelvonó.

Hálózat-hozzáférési díj: a 3. sz. mellékletben felsorolt szolgáltatások ellenében fizetendő

díj (pl. kapacitás kérelem kezelése, pályahálózat rendelkezésre bocsátása, használatának

biztosítása, vontatási energia nyújtása).


51

A Kormány feladata: a vasúti közlekedéspolitikai koncepció jóváhagyása, a vasúti

közszolgáltatás fejlesztése, a nemzeti érdekek érvényesítése, nemzetközi kötelezettségek

teljesítése, az országos és egyéb pályák meghatározása.

A miniszter feladata: a vasúti közlekedéspolitika és fejlesztési koncepció végrehajtásának

szervezése, az országos és regionális pályahálózat működtetése és fenntartása (e célból

gazdasági társaságok alapítása), vasúti pályahálózat kapacitás elosztása, vasútbiztonsági

szabályrendszer érvényesítése. Feladata továbbá a közszolgáltatást végző vasúti társasággal

személyszállítási szerződés megkötése (menetrenddel), a bevétellel nem fedezett költségek

megtérítése. A pályavasúti társaság meg nem térülő költségeinek megtérítése.

A vasúti forgalom lebonyolításának alapvető szabályait a miniszter a vasúti közlekedés

biztonságának és nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat esetében az egyenlő bánásmód

elvének figyelembevételével rendeletben állapítja meg.

A vasúti közlekedés igazgatásának szervezete: a miniszter és a közlekedési igazgatási

szervezet (NKH). A közlekedési igazgatási szervezeten belül van vasúti igazgatási szervezet

és vasúti közlekedési hatóság. A vasúti közlekedési igazgatási szervezet a vasúti

társaságoktól függetlenül működik. A vasúti közlekedés igazgatási szervezete az NKH,

Központi Hivatal Vasúti Igazgatási Főosztálya.

Az önkormányzatok feladata lehet a helyi vasúti közszolgáltatás fejlesztése, működtetése

(közös működtetés is lehetséges).

2.2. A vasúti tevékenység végzésének feltételei, működési engedély, műszaki engedély

Működési engedély: Szükséges a vasúti pályahálózat működtetéséhez, vasúti

személyszállításhoz, árutovábbításhoz és a vontatási szolgáltatáshoz (ezekre külön-külön is

lehet engedélyt szerezni). Feltételei: üzleti jóhírnév, pénzügyi teljesítőképesség, szakmai

alkalmasság, baleseti károk megtérítésére alkalmasság. Az NKH a működési engedélyt 1 évre

adja ki, de visszavonhatja.

Műszaki engedély: Az NKH által adandó műszaki hatósági engedélyhez kötött vasúti pálya

és tartozékai építése, létesítése, korszerűsítése, átalakítása, használatbavétele, fennmaradása

és megszüntetése vonatkozásában, továbbá típus engedélyek kiadása és ezek időszakos

vizsgálata, üzembehelyezési engedélyek.

2.3. Az országos közforgalmú személyszállítás, árutovábbítás és vontatás

Az országos közforgalmú, fenti cím szerinti tevékenységet a működési engedéllyel

rendelkező vasúti társaság végezheti, valamennyi nyílt hozzáférési pályahálózaton.

2.4. A vasúti pályahálózat működtetése

Az országos vasúti törzshálózati pálya működtetését olyan gazdasági társaság végezheti,

amelynek egyedüli tagja (részvényese) a Magyar Állam.

2.5. A vasúti szolgáltatások

Személyszállítási szolgáltatás: a vállalkozó vasúti társaság közforgalmú menetrendben

meghatározott vonalon, az ott meghirdetett vonatokat közlekedteti. A közlekedési társaságok

(autóbusz is) az összehangolás érdekében egyeztetni kötelesek.

Áruszállítási szolgáltatás: jóváhagyott általános szerződéses feltételek alapján történik.

Vontatási szolgáltatás: szintén általános szerződéses feltételek szerint történik.


52

2.6. Az állam és a vasúti társaságok közötti szerződések

Vagyonkezelési szerződés: az országos és az állami tulajdonú egyéb vasúti pálya kezelésére

köti a pályavasúti társasággal a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (Friss módositás: a

vagyonkezelési szerződés megkötésének sokkal részletesebb meghatározása.)

Működési szerződés: a nem fedezett költségekre, elsősorban a pályahálózat működtetésére

kötik.

Vasúti közszolgálati szerződés: a vasúti személyszállításra kötik (pályáztatás).

2.7. A vasúti közlekedés biztonsága

A vasúti pályahálózat működtetője a vasúti pályát, a vállalkozó vasúttársaság a vasúti

járműveket köteles üzembiztos állapotban tartani.

A vasúti pályahálózatokat kizárólag az NKH által kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány

birtokában lehet használni.

A vasúti pályahálózat irányítását, működtetését pedig az NKH által kiadott vasútbiztonsági

engedéllyel lehet végezni.

2.8. Egyéb kérdések

A vasúti pálya tulajdonjoga: az országos törzshálózati vasúti pálya az állam kizárólagos

tulajdona. A regionális és egyéb vasúti pályáknál az államnak többségi befolyással kell

rendelkeznie.

Idegen ingatlan használata: a szomszédos ingatlan tűrni köteles bizonyos tárgyak

elhelyezését és ezek karbantartását.

Felszín alatti vasút-létesítési jog: jogerős építési engedély birtokában a létesítő jogosult a

nyomvonal által érintett ingatlan felszíne alatt felszín alatti vasúti pályát létesíteni és

üzemeltetni (kártérítési felelősséggel).

A vasúti pályahálózathoz való nyílt hozzáférés, kapacitás elosztás: Vasúti

Pályakapacitás- elosztó Szervezet (VPSz) feladata. A kapacitás foglaláshoz EKG szervezetek

juthatnak hozzá, de kapacitásfoglalási keretszerződés szükséges.

2.9. A vasúti igazgatási szerv és a vasúti hatóság (NKH) feladatai

Igazgatási jellegűek: működési engedélyek (1 évre szólnak, díj ellenében hosszabbíthatók),

vasúti közlekedési piac felügyelete, nyílt hozzáférés és kapacitáselosztás felügyelete,

jogviták eldöntése, stb. A működési engedélyekről vezetett nyilvántartás közhiteles

nyilvántartásnak minősül.

Műszaki, biztonsági jellegűek: műszaki engedélyek, vasútbiztonsági tanúsítvány,

vasútbiztonsági engedély, biztonsági vizsgáztatás, vasúti pályák és járművek felügyelete,

ezek nyilvántartása, nemzetközi együttműködés, stb. A vasútbiztonsági engedély, illetve

tanúsítvány 1 évig érvényes, díj ellenében hosszabbítható.

2.10. Kiegészítő megjegyzések

A vasúti pályák és tartozékainak hatósági engedélyezésére vonatkozóan külön kormány-

rendelet van hatályban: 289/2012. (X.11.) Korm. rendelet (hatályos: 2014.01.01.) a vasúti

építmények építésügyi engedélyezési eljárásainak részletes szabályairól.

A 103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet (hatályos: 2011. 05. 11.) a hagyományos vasúti

rendszerek kölcsönös átjárhatóságáról 4. sz. melléklete az Országos Vasúti Szabályzat I.

kötetét tartalmazza (kb. 100 oldal), fontos eljárási szabályokkal, meghatározásokkal.


53

Az OVSZ tartalomjegyzékéből idézünk:

A. Általános rendelkezések

B. A hagyományos vasúti rendszer strukturális alrendszere

1. Infrastruktúra

1.1 Vasúti pályák

1.2 Vasúti hidak

1.3 Vasút keresztezése és megközelítése

1.4 Vasúti rakodó-, járműmozgató-, mérlegelő- és

egyéb kiszolgáló berendezések, építmények

2. Energiaellátás

2.1 Vasúti villamos felsővezeték

2.2 Térvilágítás

3. Ellenőrző-, irányító-, jelző- és biztosítóberendezések

3.1 Vasúti jelző- és biztosítóberendezések

3.2 Vasúti távközlő berendezések

3.3 Vasúti informatika

4. Forgalmi szolgálat és üzemvitelirányítás

4.1 Forgalmi szolgálat

4.2 Rendkívüli események

5. Vasúti járművek

3. A 2000. évi XLII. törvény a víziközlekedésről – Vkt. (hatályos: 2014. 06.06.)

Az elmúlt évek módosításai: víziközlekedési szakértő fogalma, hajóvezetővel kapcsolatos

előírások, veszélyes áruk szállítása, katasztrófavédelmi vonatkozások, bírság behajtása

adóként, operatív információs rendszer, bírságolás, hajóparancsnok személyi

megfelelőségének szigorítása, stb.

3.1 A törvény célja, hatálya, az állam feladata, az önkormányzatok feladatai, a hajózás

igazgatása

A törvény célja: a környezetkímélő és energiatakarékos víziközlekedés fejlődésének

elősegítése, a hajózási tevékenységnek a nemzetközi közlekedési rendszerbe illesztése, a

nemzetközi szerződések teljesítése, a víziközlekedés igazgatásának szabályozása, stb.

A törvény hatálya: Magyarország területén folytatott hajózási tevékenységre, a mederben

és a parton lévő létesítményekre, az úszólétesítményekre, a víziutakra és a kikötőkre, a

hajózásban résztvevő személyekre és gazdálkodó szervezetekre, továbbá a kedvtelési célú

hajózásra és az abban résztvevő személyekre terjed ki. Részben kiterjed a törvény hatálya a

külföldön történő magyar hajózási tevékenységre és az ország területén folytatott külföldi

hajózási tevékenységre is.

Az állam feladata: a víziközlekedési koncepciók jóváhagyása, hatósági feladatok (NKH

Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal), nemzetközi téren az érdekek és kötelezettségek

érvényesítése, a hajózási rend meghatározása, a hajózási operatív információs rendszer

kiépítése és működtetése, a kikötőkhöz szükséges közúti és vasúti összeköttetés létesítése és

működtetése, az állami tulajdonú hajózható vizeken a vízút fenntartása, stb.

Az önkormányzatok (Fővárosi is) feladatai: a helyi komp és révközlekedés működtetése,

a kikötőkhöz parti területek kijelölése, megyei önkormányzat bevonásával.


54

A hajózás igazgatása: miniszter – egységes közlekedési igazgatási szervezet – vízügyi

igazgatósági szervezet (víziút kitűzése).

3.2 Az úszólétesítmény

Nyilvántartásba vétel: tengeri nagyhajó, belvízi nagyhajó, kishajó (tengeri is), komp,

úszómunkagép, úszómű. Az állami hovatartozást a farrészen lévő lobogó jelzi.

A hajózásra alkalmasságot a hatósági hajóokmány tanúsítja. Az alkalmas állapotban tartás az

üzembentartó feladata. A hajó felelősségbiztosítása kötelező. Hajónapló vezetése kötelező.

Úszólétesítményt csak megfelelő képesítéssel rendelkező egészséges és biztonságos

munkavégzésre is alkalmas állapotban lévő személyzet működtethet. A kiadott szolgálati

könyvek közhiteles dokumentumok.

3.3 Hajózási tevékenység

A hajózási hatóság által az úszólétesítményt üzemeltető részére engedély adható ki, szükség

esetén a tevékenység korlátozható. Az engedélyek nyilvántartása közhitelesnek minősül.

3.4 Víziút, hajóút

A hajózható vizeket vízi úttá minősíthetik, nemzetközi hajóutat nemzetközi szerződés

alapján. A víziúton meghatározzák a hajóút jellemző méreteit (a legkisebb és legnagyobb

hajózási vízszintet is.). A víziutakat ki kell tűzni (vízügyi hatóság), nyilvántartásukat a

Hatóság (NKH) végzi. Nemzeti víziutat idegen hajók díj és engedély ellenében vehetnek

igénybe.

3.5 A kikötő

Lehet közforgalmú és saját használatú. Kikötő a hajózási hatóság engedélyével létesíthető,

bővíthető, tartható üzemben. A határkikötő vámúttá nyilvánított kikötő.

3.6 Értelmező rendelkezések

Összesen 48 db meghatározás (víziút hajóút, kikötő, stb.)

3.7 Egyebek

Az 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet (hatályos: 2009. 10. 01.) vonatkozik a kikötők és más

hajózási létesítmények engedélyezésére, a mellékletek lényegében részletes műszaki

előírások.

4. Az 1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről

(hatályos: 2014. 07. 01-2014. 12. 31.)

Az elmúlt évek főbb módosításai: engedélyek, repülőtér használat, a magyar légtér

meghatározásának módosítása, katasztrófavédelmi kérdések, munkajogi, személyzettel

kapcsolatos kérdések és utalás arra, hogy a honvédelemért és a légügyért felelős miniszter az

állami repüléseket szabályozó rendeletet fog kidolgozni. Friss változás: a navigációs

személyzet vonatkozásában a Munka Törvénykönyve egyes előirásai eltéréssel

alkalmazhatók. A szakszolgálati engedélyek személyi feltételei szigorodtak, ellenőrzések

lehetnek, utólag visszavonások is.


55

4.1 A törvény célja, hatálya, az állam feladatai

A törvény célja: a Magyarország légterében végzett repülések szabadsága, a légiközlekedés

biztonságának fejlesztése, nemzetközi kötelezettségek teljesítése, valamint a polgári és az

állami légiközlekedési együttműködés továbbfejlesztése.

A törvény hatálya: a magyar légtéri légiközlekedés, magyar légi jármű külföldi és külföldi

légi jármű magyar légtérben való közlekedése, a légiközlekedésben résztvevő személyek,

légi járművek, repülőterek és egyéb berendezések jogviszonyai.

Légi szabadságjog: a légi fuvarozó szállítási joga (utas, poggyász, áru, vagy postai

küldemény).

Az állam feladatai: a fejlesztési koncepciók jóváhagyása és koordinálása, hatósági

feladatok, rendészeti feladatok, nemzetközi viszonylatban érdekek és kötelezettségek

érvényesítése, biztonsági feladatok koordinálása (a légi közlekedés védelmével

kapcsolatban), honvédelemmel összefüggő feladatok, a létesítések engedélyezése és szakmai

felügyelete, képzés.

4.2 Hatósági jogkör

A légiközlekedési hatóság (Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala) látja el. A

hatóság jogosult a külföldi légi járművet is ellenőrizni, járművekre, alkatrészekre lajstromba

vételt eszközölni. További feladatok: baleseti eljárás, repülőterek építésének engedélyezése,

stb. A kiadott engedélyek közhitelesnek minősülnek.

4.3 A magyar légtér

A magyar légtérben az állam légi navigációs, távközlési és légtér-ellenőrzési szolgálatot lát

el.

A miniszter a honvédelemért felelős miniszterrel és esetenként a környezetvédelemért felelős

miniszterrel egyetértésben jelöli ki a légtér igénybe vehető, korlátozottan igénybe vehető,

tiltott és egyéb szempontok szerint szabályozott részét.

4.4 A légiközlekedésre vonatkozó egyes szabályok

A légi jármű lajstromozása, nyilvántartása, felségjele. Üzemben tartási engedély légi járműre,

repülőtérre, és légiközlekedést szolgáló földi berendezésekre. Légi tevékenységre engedély:

személyszállításra, árufuvarozásra, munkavégzésre stb. A menetrend szerinti légi

személyszállítási és áruszállítási szolgáltatást bárki igénybe veheti.

4.5 A repülőtér

Kizárólagos állami tulajdonban van a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér (működtetése

koncesszióban – PPP konstrukcióban).

A repülőtér lehet nyilvános (kereskedelmi és nem kereskedelmi), továbbá nem nyilvános

(polgári célú és állami repülések céljára szolgáló).

4.6 A légiközlekedés biztonsága

Légi jármű műszaki alkalmassága, a repülőtér biztonságos használata, légiközlekedési

szabályok, a légiközlekedés védelme. A repülőterek és légi járművek részére kötelező a

felelősségbiztosítás.


56

4.7 Fogalommeghatározások

A törvény része a 32 db fogalommeghatározás.

4.8 Egyebek

A 159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet (hatályos: 2014. 01. 01.) a repülőtér létesítésének,

fejlesztésének, megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének

szabályairól a tervezők részére igen fontos.

I.2 A KÖZLEKEDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI KÉRDÉSEKRŐL

5. A 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

(hatályos: 2014. 05. 04.)

Az elmúlt évek fontosabb módosításai: regionális helyett megyei szervezetek (a megyei és

fővárosi Kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő megyei és fővárosi

Közlekedési Felügyelőségek) jöttek létre, a központi részlegek is alapvetően megváltoztak,

a 3-5. sz. mellékletben az engedélyezésben közreműködő szakhatóságokat sorolta fel a

rendelet, 2011. évben a környezetvédelmi hatások jelentőségének vizsgálata nagyobb

hangsúlyt kapott, 2012. évben mezőgazdasági és erdészeti szakhatósági változások, közben

néhány újabb szakhatósági illetékességi változás. Újabb változások: a megyei és fővárosi

Kormányhivatalok alatt létrejöttek a járási (fővárosban kerületi) hivatalok. A Központ

feladata kibővült az autóbuszos közlekedéssel kapcsolatos üzletszabályzatok jóváhagyásával,

az utasok jogvédelmével és panaszaival kapcsolatos ügyintézésekre. További változás:

Budapesten a kerületi tulajdonban lévő utak és járdák elsőfokú építési hatósága az V. Kerületi

(Járási) Hivatal.

A 358/2013. (X. 9. ) Korm. rendelet a felszín alatti vasutak engedélyezésével kapcsolatos

egyes kormányrendeletek módosításáról jelentősen érintette az NKH-t. Ezzel kapcsolatos

jelentősebb változások: az 1. sz. Mellékletben jelent meg a felszín alatti vasút állomásainak,

vasút üzemi létesítményeinek, mozgólépcsőinek stb. engedélyezési eljárásaiban

közreműködő szakhatóságok felsorolása.

A felszín alatti vasúti engedélyezés ügyét nyilván az M4 metró létesítése tette aktuálissá,

ezzel függ össze a fővárosi engedélyezésekben közreműködő szakhatóságok pontosítása is.

Itt jegyzendő meg, hogy a 358/2013. (X.9.) Korm. rendelet intézkedett további

kormányrendeletek módosításáról is, amelyek kapcsolatban vannak a felszín alatti vasutak

engedélyezési ügyeivel, ennek alapján az M4 metró engedélyezése kiemelt ügy lett.

5.1 A Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH)

A közlekedésért felelős miniszter irányítása alatt működő, budapesti székhelyű központi

hivatal, tulajdonképpen egységes közúti, vasúti, vízi- és légi közlekedési hatóság. A hatóság

élén az elnök áll, ő vezeti a hatóság központi szervét a Központot (Központi Hivatal).

A hatóság országos hatáskörű elsőfokú szervei, amelyeket elnökhelyettesek vezetnek:

a) Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal,

b) Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal,

c) Légügyi Hivatal.

A hatóság „helyi szervezetei” a megyei és fővárosi közlekedési felügyelőségek, amelyek a

fővárosi és megyei kormányhivatalok közlekedési szakigazgatási szervei. Ezen helyi


57

szervezetek szakmai irányítását a Hatóság elnöke látja el. Ügyeikben másodfokon a Hatóság

jár el.

5.2 A közlekedési hatóságok kijelölése, hatáskörük

Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal:

Gyorsforgalmi utak környezeti hatásvizsgálatához szakvélemény készítése.

Autópályák, autóutak, határátkelőhelyek és önálló beruházásként megvalósuló 30 m

szabad nyílást meghaladó híd engedélyezése, beleértve a gyorsforgalmi úthoz

kapcsolódó szintbeni csomópontokat is.

Egyéb utak 30 m-nél nagyobb szabadnyílású hídjainál szakhatóságként jár el.

Transzeurópai közúthálózat részét képező 500m-nél hosszabb alagutak engedélyezése.

Vasúti átjárók engedélyezése.

Vasúti engedélyezési ügyek (kivéve az egészségügyi alkalmassági és vizsgáztatási

feladatokat, továbbá a Központ által ellátandó vasúti igazgatási ügyeket).

Hajózási létesítmények, úszó létesítmények engedélyezési ügyei (1-30. tétel alatt

részletezve).

Egyéb ügyekben is az elsőfokú eljárásban szakhatóságként jár el.

Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal:

Az 1-26. sz. alatt tételesen felsorolt gépjármű ügyek (autóbuszokkal és áruszállítással

kapcsolatos engedélyek, típusbizonyítványok - trolibuszra is - túlméretes és túlsúlyos

járművek forgalomba helyezése, túlsúlyos járművek korlátozás alóli felmentése stb).

Légügyi Hivatal: Légiközlekedéssel, légi járművekkel, lajstromozással, repülőterekkel és

egyéb földi létesítményekkel kapcsolatos engedélyezési kérdések, képzések felügyelete. A

fenti kérdések 54 tételben vannak részletezve a rendeletben.

Állami, katonai repülési ügyekben másodfokon a honvédelmi miniszter jár el.

Főváros V. Kerületi Hivatala:

Kerületi önkormányzatok tulajdonában lévő utak és járdák engedélyezése első fokon.

Megyei és Fővárosi Közlekedési Felügyelőségek:

Az előzőekben felsorolt szervezetekhez nem tartozó (tehát lényegében közúti vonalon a teljes

nem gyorsforgalmi úthálózat) ügyek engedélyezése. Közúti járművekkel kapcsolatos egyes

feladatok (pl. úthasználati díjjal kapcsolatos ellenőrzés, vizsgáló állomások ellenőrzése,

járművek közlekedésbiztonsági ellenőrzése, gépkocsik környezetvédelmi ellenőrzése, stb.).

Járdák stb. engedélyezése a Járási Hivatalok, Budapesten az V. kerületi Hivatal jogköre.

5.3 A közlekedési sajátos építményfajták építésfelügyeleti feladatainak ellátása Ezeket a feladatokat az Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatal, a megyei (Fővárosi) Közlekedési

Felügyelőségek, illetve a Légügyi Hivatal látja el.

5.4 Szakhatóságok kijelölése Felszín alatti vasúti létesítmények: 1. sz. Mellékletben

Közúti létesítmények: 3. sz. Mellékletben

Vasúti létesítmények: 8/D. paragrafusban

Légiforgalmi létesítmények: 4. sz. Mellékletben

Hajózási létesítmények: 5. sz. Mellékletben.


58

6. A 289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi engedélyezési

eljárásainak részletes szabályairól (hatályos: 2014. 01. 01.)

Az új jogszabály magasabbszintű, jóval terjedelmesebb (24 oldal) és pontosabb (feltehetően

ebben szerepe van az építésügyi engedélyezés 2012. őszi újraszabályozásának is). A régi

15/1987. (XII. 27.) KM-ÉVM rendelet 25 éves volt, sok részt ki kellett már hagyni belőle, és

sok előírása túlhaladott is volt. Az új rendelet hatálya körültekintőbben van megfogalmazva,

bővültek az engedélyfajták. Az új rendelet eredetileg 2013. 07. 01-jén lépett hatályba. A

viszonylag rövid időn belüli módosítás oka az volt, hogy a felszín alatti (föld alatti) vasúttal

kapcsolatos engedélyek ügyében kiadott kormányrendelet, több más rendelet mellett ezt is

lényegesen módosította.

6.1 A rendelet hatálya, megfogalmazások

A rendelet hatálya a vasúti pálya és a vasúti pálya tartozékai, különleges vasutak, a vasúti

létesítmények, az ezekhez kapcsolódó felvonók, mozgólépcsők, mozgójárdák és a felszín

alatti vasutak vasúti állomásai engedélyezési eljárásaira terjed ki.

Biztosítóberendezésekre és egyes tartozékokra csak korlátozottan, vasúti üzemi épületekre,

polgári védelmi berendezésekre, honvédségi vasúti építményekre nem terjed ki.

A megfogalmazásokban szerepel többek között az átalakítás, az áteresz, a korlátozott

szolgáltatási szintű forgalom, valamint a feltétfüzet (ez utóbbi a Magyarországon első

alkalommal létesített vagy alkalmazott berendezés, szerkezet stb. műszaki és biztonsági

követelményeinek leírása).

6.2 Engedélyezés, engedélyfajták

Vasúti építmény építéséhez, használatbavételéhez, forgalombahelyezéséhez (kivéve a

később tárgyalt, csak bejelentéshez kötött munkákat) hatósági engedély szükséges.

Az engedély fajták (vasúti hatósági engedélyek) a következők:

a) feltétfüzet alkalmazási engedély,

b) elvi építési engedély,

c) vasút építési engedély

d) átalakítási, korszerűsítési engedély,

e) használatbavételi engedély,

f) ideiglenes használatbavételi engedély,

g) fennmaradási engedély,

h) megszüntetési vagy bontási engedély,

i) üzemszünet engedély,

j) eltérési engedély.

6.3 Közös eljárási szabályok

Hatásterület: a tervezett tevékenység területigénybevétele és a közvetlenül határos

ingatlanok. A hatóság a döntését írásban közli (egyes ügyfelek részére hirdetményben).

A kérelemhez csatolni kell:

Az 1-3. Mellékletben meghatározott dokumentációt (iratok és tervek).

Átjárhatósággal kapcsolatos tanúsítványt és megfelelőség értékelést.

Üzemeltetővel kötött együttműködési szerződést.

Gépészet műszaki dokumentációját.

Szakhatósági állásfoglalásokhoz átnézeti helyszínrajzot és műszaki leírást.

Felszín alatti vasutak állomás épületeihez a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (Épelj.) 5. és

8. Melléklet szerinti dokumentumait.


59

Az elvi építési engedély a hatósági engedélyezés feltételeinek előzetes tisztázása céljából

kérhető.

6.4 A vasúti építési engedélyezési eljárás

Az engedély kérhető a vasúti építmény egészére, egy szakaszára, vagy valamelyik

alrendszerére.

Az építési engedély kérelemhez az 1. sz. melléklet szerinti dokumentációt (iratok és tervek)

kell csatolni.

A vasúti közlekedési hatóság akkor adja meg az engedélyt, ha a tervezett építmény a hatályos

jogszabályoknak, a biztonsággal kapcsolatos, a pályahálózat működtetője által megállapított

és a hatóság által jóváhagyott szabályokban foglaltaknak megfelel. A hatóság a

használatbavétel előtt üzemi próbát is előírhat.

Az engedélyezési határozatnak, többek között, tartalmaznia kell:

Az építési feltételeket, a szakhatósági előírásokat.

Az engedély hatályának időtartamát.

A használatbavétel feltételeit.

Az engedély alapján kiviteli tervet kell késziteni (az épités csak jogerős engedély és a

kiviteli terv alapján kezdhető meg).

Az engedély kiadását követően 5 éven belül meg kell kezdeni az épitést, és a kezdés után 5

év alatt be is kell fejezni.

6.5 Használatbavételi engedély

A megépült vagy átalakított vasúti építmény használatbavételi engedély birtokában

használható. A kérelmet a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezése után legkésőbb 30 napon

belül be kell nyújtani.

A hatóság akkor engedélyezi a forgalombahelyezést, ha az elkészült munka rendeltetésszerű

használatra alkalmas, és kielégíti a forgalombiztonsági követelményeket.

A használatbavételi engedélyt határozott vagy határozatlan időre adják ki.

A kérelemhez, többek között, mellékelni kell:

2. sz. Melléklet szerinti dokumentációt.

Megvalósulási terve a felelős műszaki vezető nyilatkozatával, hogy az elkészült vasúti

építmény a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos, a pályahálózatot működtető, és

a vasúti hatóság által jóváhagyott szabályokban foglalt követelményeknek megfelel.

Építtetői nyilatkozatot arról, hogy a vasúti építmény az építési engedélynek megfelelően

valósult meg.

A műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyvet és mellékleteit.

Az engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vasúti építmény üzemeltetésére biztosítja az előirt

szakmai és szervezeti feltételeket.

A határozatnak, többek között, tartalmaznia kell:

A kezelő, tulajdonos megnevezését.

A hibák felsorolását és megszüntetésüknek határidejét.

Az ingatlan vonatkozásában fennálló átvezetési kötelezettség előírását.

Van ideiglenes használatbavétel is.

6.6 Bejelentési eljárás

Vasútbiztonsági engedély birtokában a 4. Mellékletben felsorolt tevékenységek

megkezdését a vasúti közlekedési hatóság részére be kell jelenteni.


60

A bejelentés alapján végzett építési vagy karbantartási munka egy évig folytatható.

A bejelentésnek, többek között, tartalmaznia kell:

A pályahálózat-működtető hozzájáruló nyilatkozatát a munkához.

Tervezői nyilatkozatot.

A bejelentés 4. Melléklet szerinti megnevezését.

A bejelentési kötelezettség alá tartozó munkák a 4. Mellékletben (2 oldalon) vannak

felsorolva. Ide tartoznak pl. a vágány átalakítási munkák, ha a főbb geometriai jellemzők, a

sebesség vagy terhelés nem változik, illetve nem változik a vágányszerkezet. Ide tartoznak

továbbá a vasúti átjárók, az 5 m nyílásnál kisebb hidak, a 10 m-nél kisebb típusterv szerinti

hidak, kizárólag építési forgalom lebonyolítása, biztosító berendezések és felsővezetékek

kisebb munkái, stb

6.7 Mellékletek

1. Melléklet: a vasúti építmények engedélyezési eljárásaiban benyújtandó

dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként.

2. Melléklet: a vasúti építmények használatbavételi engedélyezési eljárásaiban

benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként

3. Melléklet: a vasúti építmények megszüntetési engedélyezési eljárásaiban

benyújtandó dokumentációk jegyzéke építmény-fajtánként.

4. Melléklet: bejelentés köteles tevékenységek

7. A 93/2012. (V.10.) Korm. rendelet az utak építésének, és forgalombahelyezésének

megszüntetésének engedélyezéséről (hatályos: 2014. 01. 19.)

Tervezők részére rendkívül fontos rendelet!

Módosítás: bővült a 4. § (1) bekezdése az af) ponttal, amely szerint nem szükséges

engedélyezés az elektronikus útdíj beszedési és ellenőrzési létesítményekhez. 2014. év

elejétől az elvi engedélyezési és engedélyezési tervekhez előzetes régészeti dokumentációt

vagy örökségvédelmi hatástanulmányt kell csatolni.

Az új kormányrendelet felépítése és tartalma hasonló a korábbi miniszteri rendelethez

(15/2000. (XI. 16.) KöViM)). Néhány főbb változás: kerékpár és gyalogútra nem terjed ki,

bővültek a fogalommeghatározások, az engedély fajták, az engedélykérelmekhez csatolandó

mellékletek, a tervdokumentációk tartalmi előírásai, de kiemelték a hatósági jogkörök

ismertetését és új fejezetek kerültek be a műtárgyak kivitelezési dokumentációjának tartalmi

előírásairól és engedélyezéséről. A szakhatóságokra vonatkozó pontok és mellékletek a

korábbi rendelethez hasonlóan, átkerültek a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló

kormányrendeletbe.

7.1 A rendelet hatálya, értelmező rendelkezések

A rendelet hatálya: a közutak, a közforgalom elől el nem zárt magánutak, valamint ezek

műtárgyai és tartozékai építése, korszerűsítése, forgalomba helyezése és megszüntetése.

Értelmező rendelkezések: pl. híd szabad nyílása (úttengelyben mérve), építtető (az építési

engedélyt kérő), stb.


61

7.2 A z építés engedélyezésének alapelvei, hatósági jogkörök

Az utak építéséhez, forgalombahelyezéséhez és megszüntetéséhez – néhány kivétellel -

engedély szükséges.

A közlekedési hatóság az engedélyező.

Ha a munkálatok során közműépítés nem szükséges és az út közúthálózatba történő

besorolása nem változik, a meglévő út területén történik a beavatkozás, többnyire nincs

szükség közlekedési hatósági engedélyre. A rendelet 4. §-a részletezi az engedély nélkül

végezhető munkákat kül- és belterületen (pl. út szélesítése, forgalomtechnikai berendezések

elhelyezése, jelzőlámpás csomópont létesítése, áteresz építése, 50 méternél nem hosszabb

sárrázó építése, stb).

Az engedélyezési eljárásba az érintett szakhatóságokat bevonják a 263/2006. (XII. 20.)

Korm. rendelet melléklete szerint.

Szükséges még a közművek üzemeltetőinek, a közösségiközlekedési szolgáltatóknak és

közútkezelőknek a bevonása az eljárásba, és nyilatkozataik megkérése. Az érintett

tulajdonosok nyilatkozata is szükséges.

7.3 Az engedélyek fajtái, az engedély iránti kérelem

Az engedélyek fajtái: elvi építési, építési, forgalomba helyezési, fennmaradási,

megszüntetési engedély, és a műtárgy kiviteli tervének a jóváhagyása. Az engedélyezésért

díj fizetendő.

Az engedély iránti kérelem: építtető adatai, a kérelem tárgya, a mellékletek felsorolása. A

rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza az egyes engedélyezési fajták esetén az

engedélykérelmekhez benyújtandó tervdokumentációk tartalmi követelményeit, ezeket a

korábbi rendeletnél részletesebben tartalmazza a melléklet.

A kérelmekhez mellékelendő egyéb iratok a rendeletben engedélyfajtánként szerepelnek.

Ugyancsak rögzített a határozatok tartalma is.

Néhány fontosabb kérelem melléklet az építési engedélyekhez:

Tervezői nyilatkozat a megfelelőségről.

Az érintett közművek, érintett ingatlantulajdonosok jegyzéke.

Közművek, stb. nyilatkozatai.

Előzetes környezetvédelmi vizsgálat határozata.

Helyszíni szemle szükséges, ha az építés nem csak közterületet érint.

7.4 Az engedély kiadása

Az engedély tartalma: építtető adatai, az építmény pontos megnevezése utalással a tervre, a

munka rövid leírásával, a tulajdonos, a kezelő megnevezése, az építés feltételei, az engedély

érvényességének időtartama, híd vázlattervi jóváhagyása (kiviteli terv jóváhagyására való

utalással), stb.

A jogerős építési engedély 3 évig érvényes (ezen belül az építést meg kell kezdeni).

7.5 A forgalombahelyezési eljárás

Az építtető legkésőbb a forgalombahelyezést megelőző helyszíni szemlén köteles átadni,

többek között, a hatóságnak:

megvalósulási terv, felelős műszaki vezető nyilatkozatával a jóváhagyott terv szerinti

megvalósulásról,


62

építtető nyilatkozata az építési engedély szerinti építésről,

lezárt műszaki átadási jegyzőkönyv és mellékletei,

előírás esetén kezelési, és karbantartási kézikönyv,

közművek, közútkezelők, vagyonkezelő nyilatkozata.

Van ideiglenes forgalombahelyezés is.

7.6 Műszaki előírások alkalmazása

Az építtető, a tervező és a hatóság a műszaki előírások szerint fogja az eljárásokat

lebonyolítani.

II. KÖZUTAK IGAZGATÁSI ÉS ÜZEMELTETÉSI KÉRDÉSEI

8. A 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról

(hatályos: 2013. 11.09.től)

8.1 Az igazgatás alapfogalmai

A rendelet hatálya kiterjed a Magyarország területén lévő országos és helyi közutakra és a

közforgalom elől el nem zárt magánutakra, ezek műtárgyaira és tartozékaira. Az állami

tulajdonban lévő közutak az országos közúthálózatba tartoznak (kb. 31700 km), ezek hálózati

útosztályai: gyorsforgalmi utak, főutak (első és másodrendű), mellékutak. Az

önkormányzatok tulajdonában lévő közutak a helyi közlekedéshálózatot alkotják.

Ezek útosztályai: belterületi közutak, külterületi közutak, kerékpárutak, gyalogutak és járdák.

Az országos közutakat útszámozzák (egytől öt számjegyig), és adott esetben nemzetközi

jellel is ellátják. A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) végzi az útosztályba

sorolást és az útszámozást is.

Az autópályákat, autóutakat egy- vagy kétszámjegyű számmal, az első- és másodrendű

főutakat egy-, két- vagy háromjegyű számmal, az egyéb országos közutakat négy-, vagy

ötjegyű számmal kell jelölni. A gyorsforgalmi utakat M betűjellel is jelölik.

8.2 Mellékletek

1. sz. melléklet: útosztályok jellemzői, osztálybesorolás feltételeinek részletezése

(autópályák, autóutak, gyorsforgalmi utak, csomóponti elemek, elsőrendű főutak,

másodrendű főutak, összekötő utak, bekötő utak, vasútállomáshoz vezető utak,

gyorsforgalmi utak pihenőhelyi útjai, egyéb országos közutak és a belterületi utak).

2. sz. melléklet: az országos közúthálózat számozási rendszere (a gyorsforgalmi utak és

az elsőrendű főutak felsorolásával).

3-4. sz. melléklet: a nem közlekedési célú igénybevételre és útcsatlakozásra vonatkozó

kérelem tartalma és az igénybevétel díjai (igen fontos műszaki szempont a vízelvezetés

megoldása). 2013-tól a deregáció alá tartozó beruházások rövidített idő alatt kapnak

hozzájárulást.

9. A 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról

(hatályos: 2013. 11. 01.)

Módosítások: a közútkezelők építtetői jogkörét bővítették további munkákkal. Kiegészítették

a fogalommeghatározásokat. A feladatokat (melléklet, függelék) kismértékben

átcsoportosították és bővítették.


63

9.1 A rendelet szerkezete:

Mintegy kétoldalas törzsszöveg az alapelvekről, és kilenc oldalas melléklet, amely az

Országos Közutak Kezelési Szabályzata (OKKSz). Ez a szolgáltatási osztályba sorolást, a

feladatok elvégzésének kategóriáit, a nyilvántartási feladatokat, az útellenőrzés gyakoriságát

stb. tartalmazza. A hatoldalas Függelék fogalom meghatározásokat, a közútkezelői

tevékenységek jogcímek szerinti besorolását tartalmazza.

9.2 A rendelet hatálya kiterjed:

a) a közútkezelőkre,

b) a közutakra (tartozékaikra, műtárgyaikra, a folyami és folyó hidakra, valamint a közút

területén lévő, azzal együtt kezelt járdákra, kerékpárutakra, azok rámpáira),

c) a közútkezelők nyilvántartási, ellenőrzési, üzemeltetési és fenntartási feladataira.

Nem terjed ki a rendelet hatálya a közutak területén lévő közvilágítási és hírközlési

berendezések üzemeltetésére.

9.3 A közútkezelők

Országos közutak (gyorsforgalmi utak nélkül): Magyar Közút Nonprofit Zrt., a

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (KKK) kötött szerződés alapján.

Gyorsforgalmi utak (a koncessziósok nélkül): szintén a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a

KKK-val kötött szerződés alapján.

Koncessziós útszakaszok: a koncessziós szerződések alapján a koncessziós társaságok.

Egyéb útszakaszok: a miniszter kivételes esetben egy adott országos közúti szakasz

kezelésére 100 % állami tulajdonban lévő társaságot is létesíthet.

A közútkezelői feladatok ellenőrzését a KKK látja el.

A közútkezelő jogosult, építési engedélyhez nem kötött, továbbá a rendelet 1/B. §-ának (2)

és (3) bekezdésében (a miniszter által jóváhagyott projektlistát tartalmazó szerződés szerint)

felsorolt munkák építtetői feladataira is (pl. elválasztó sáv átépítése, közvilágítás kiépítése,

jelzőlámpák telepítése, zajvédő falak építése, mérnökségek építése, közúti hidak

rekonstrukciója, a tartószerkezet megváltoztatása nélkül, gyorsforgalmi utak és főutak

rekonstrukciója max. 10 km hosszig).

9.4 Fogalommeghatározások a közutak kezelésével kapcsolatban

1. Fejlesztés: uj út, stb. létesítése a közúthálózat bővítése céljából.

2. Felújítás: eredeti műszaki állapot létrehozása, az út használati értékének növelése.

3. Fenntartás: a forgalmi igénybevételből és az időjárási, valamint egyéb természeti

hatásokból származó leromlás ellensúlyozásához szükséges tevékenységek ellátása (a

felújítási és karbantartási beavatkozások együttese).

4. Információ szolgáltatás: az országos közúthálózat közlekedési viszonyait érintő forgalmi

és pályaállapoti információk összessége.

5. Karbantartás: az úttesten, stb. évente vagy évente több alkalommal a rendeltetésszerű

üzemeltetés érdekében végzett beavatkozás.

6. Rekonstrukció: a megváltozott forgalmi igények kiszolgálása érdekében végzett

burkolatmegerősítési, geometriai változatás, hidak átalakítása.


64

7. Üzemeltetés: a közúti forgalom biztonságos és kulturált lebonyolítását elősegítő

szolgáltatások összessége.

9.5 A közutak kezelése

A közutak kezelésével összefüggő nyilvántartási, ellenőrzési, tisztítási, üzemeltetési és

fenntartási feladatokat, azok elvégzési határidejét, valamint az egyes fogalmak

meghatározását az Országos Közutak Kezelési Szabályzata (OKKSz) tartalmazza a rendelet

melléklete szerint. A közútkezelők kötelesek az OKKSz-ben meghatározott feladatokat a

szolgáltatási osztálynak megfelelő szinten ellátni. A közutakat évente közútkezelői

szolgáltatási osztályba sorolják (a közútkezelő tesz javaslatot az előző év október 15-ig, a

jóváhagyást a KKK adja meg, az osztályba sorolás január 1-től egy évig érvényes). A

besorolásnál figyelemmel kell lenni a közút kategóriájára, kiépítettségére, forgalom

nagyságára és a forgalom időszakos változásaira.

9.6 Az Országos Közutak Kezelési Szabályzata

A szolgáltatási osztályok és a feladatok elvégzésének kategóriái:

I. Autópályák, autóutak és ezek csomóponti ágai

II. Az elsőrendű főutak

III. A másodrendű főutak és az összekötő és mellékutak, ha az ÁNF nagyobb 5000-nél

IV. Az összekötő és mellékutak, ha az ÁNF 2000 és 5000között van

V. Összekötő és mellékutak, az ÁNF 2000 alatt van

VI. Gyalog- és kerékpárutak

VII. Földutak

A feladatok elvégzése színvonalának kategóriája – a kezelői szerződés függvényében – lehet

teljes körű (A), egyes feladatoknál csökkentett (B) és csak a működőképesség fenntartását

szolgáló (C).

Nyilvántartási adatok: a közútkezelő egységes rendszerben, folyamatos nyilvántartást

köteles vezetni a közútról.

Az út- és műtárgy ellenőrzési és az út-, környezet- és hídvizsgálati feladatok:

A feladatok gyakoriságát határozták meg (pl. autópályáknál útellenőrzés naponta kétszer,

átereszek állapotvizsgálata évente legalább egyszer, hidak vizsgálata külön jogszabály

szerint).

Út- és műtárgy tisztítási és üzemeltetési feladatok:

Alapszabály: működőképes állapotban tartás.

Tisztítás: legalább kéthavonta – legalább évente két alkalommal határok között.

A forgalomra veszélyes helyzetet haladéktalanul meg kell szüntetni (esetenként jelzés,

lezárás elterelés mellett). A biztonságot közvetlenül befolyásoló jelzéseket haladéktalanul

helyre kell állítani, pótolni kell.

A növényzet gondozásánál – pl. fűkaszálás – évente 1-4 alkalommal.

Téli tisztántartás: tisztántartási terv szerint történik. (Beleértve a síkosságmentesítő anyag

beszerzését.)

Síkosság elleni védelem: szolgáltatási kategóriák szerint részletesen meghatározott módon.

Út- és műtárgy fenntartási feladatok: Burkolathibák javításai lehetnek 2. fokozatúak (a hibák lokálisak, balesetet okozhatnak) és

1. fokozatúak folyamatosan kialakuló, főleg elöregedésből származó hibák. A fentieknek


65

megfelelően igen eltérőek a javítások megkezdésének időpontjai: 1-30 napon belül, ill. az 1.

fokozatnál éves program szerint. Hidaknál is van 1. és 2. fokozatú javítás.

9.7 Függelék a rendelethez

Közútkezelői tevékenységek besorolása a műszaki felhasználási jogcímek szerint (decimális

számmal és megnevezéssel):

Valamennyi szolgáltatási kategóriában azonos színvonalon, folyamatosan, ill. rendszeresen

elvégzendő feladatok:

2.1 – 1.3 Üzemeltetés

1.4 Tisztítás

Szolgáltatási kategóriánként változó, a szerződésben meghatározott, színvonalú

tevékenységek:

1. Üzemeltetés

2. Fenntartás (Bővült környezetvédelmi feladatokkal is.)

10. A 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozási és

forgalombiztonsági követelményeiről (hatályos: 2012. 01. 01-től)

Az ebben a rendeletben foglaltak szervesen hozzátartoznak a közutak üzemeltetéséhez mind

a közútkezelő üzemeltetési, fenntartási munkái, mind a közúton (mellette, alatta, felette)

végzett egyéb munkák vonatkozásában.

A rendelet a megjelenése óta gyakorlatilag nem változott.

10.1 A rendelet szerkezete

Mintegy 1 oldalnyi törzsszöveg, amely a rendelet hatályát kiterjeszti a Magyarország

területén lévő közutakra és a közforgalom elől el nem zárt magánutakra, valamint az utak

kezelőire, tulajdonosaira, valamint az úton munkát végzőkre.

A rendelet a törzsszövegben elrendeli a Közutakon Végzett Munkák Elkorlátozási és

Forgalombiztonsági Szabályzata (EFSz), mint a rendelet melléklete kötelező alkalmazását.

A melléklet mintegy 20 oldal terjedelmű, ábrákkal.

10.2 A rendelet törzsszövegében foglaltak

Az EFSz tartalmazza az úton végzett munkák során a jelzőtáblák, az útépítési elkorlátozó

elemek és eszközök, a forgalomirányító jelzőlámpák és az útelzáró jelzőlámpák

alkalmazásának előírásait. Ugyanakkor nem vonatkozik a jelzőtáblák, a forgalomirányító

jelzőlámpák alak- és méretelőírásainak, továbbá erőtani és fénytechnikai követelményeinek

meghatározására, valamint az útnak vasúttal való keresztezésében végzett munka esetén a

vasúti forgalom számára szükséges jelzések meghatározására.

A munkát végző kivitelező felelős az út kezelője által meghatározott feltételeknek

megfelelően az úton vagy annak közvetlen közelében végzett, a közúti forgalmat érintő

munka miatt szükséges közúti jelzőtáblák, elkorlátozó elemek, forgalomirányító jelzőlámpák

és útelzáró jelzőlámpák elhelyezéséért és fenntartásáért, továbbá eltávolításáért.

10.3 Az EFSz néhány előírásának vázlatos ismertetése

I. Fejezet. Általános előírások A közúton végzett munkákkal érintett területet külön kell választani és jelezni.


66

A kihelyezett eszközöket stabilan kell elhelyezni, a szél ne döntse fel, ne fordítsa el, stb. Az

elkorlátozás kezdetétől a végéig gyorsforgalmi utakon max. 3 km lehet (átterelés esetén 9 km),

egyéb utakon 500-1000 m. Jelzőlámpás forgalomirányításnál 2,5-3 perc lehet a periódusidő.

A kialakított forgalmi sáv szélessége 2,5-3 m lehet.

Különös gond fordítandó a gyalogosokra.

A munkahely kialakítás időbeni sorrendje:

Váratlanul előállt balesetveszélyes akadály esetén: elkorlátozás, jelzés, előjelzés.

Tervezett munka esetén: előjelzés, munkahely jelzése, elkorlátozó elemek elhelyezése.

A munkák megkezdése előtt az elkorlátozást, illetve a forgalomszabályozást minden esetben

ellenőrizni kell. Igen fontos az éjszakai láthatóság, figyelemfelhívás biztosítása

II. Fejezet. Jelzőtáblák és elkorlátozó elemek alkalmazása Igen részletes előírások (méretekkel, távolságokkal stb.) vonatkoznak az állandó és a mozgó

munkahelyekre. A munkahelyeket jelezni és előjelezni szükséges. A jelzőtábláknál több

esetben hivatkozás történik a KRESZ-re. Az elkorlátozás lehet folyamatos és szakaszos.

III. Fejezet. Ideiglenes forgalmi sávok kialakítása Történhet ideiglenes útburkolati jelekkel, burkolati jelzőtestekkel, ill. egyéb elválasztó

elemekkel.

IV. Fejezet. Útszűkület forgalomirányítása

Bevezetőben a forgalomirányítás bevezetésének szükségességét részletezi a rendelet.

A forgalomirányítás történhet jelzőőrökkel, vagy fényjelző készülékekkel.

V. Fejezet. Ideiglenes forgalomszabályozási terv A közutat, ill. annak űrszelvényét érintő bármilyen munka végzéséhez ideiglenes

forgalomszabályozási terv szükséges. A tervet az út kezelőjének az előírásai szerint kell

elkészíteni. Építési engedélyhez kötött munkánál az ideiglenes forgalomszabályozási tervet

a közlekedési hatóság, egyéb esetben az út kezelője hagyja jóvá.

10.4 Függelék az EFSz-hez

A Függelék az ideiglenes forgalomszabályozási terv elkészítésének útmutatóját tartalmazza.

Ismerteti a terv munkarészeinek tartalmi előírásait.

Tartalmaz továbbá, 49 db fogalommeghatározást.

Meghatározza a jelzőtáblák oldalirányú és magassági elhelyezését, mérettáblázatokkal.

A munkaterület elkorlátozásokra ábrás példákat tartalmaz a Függelék (átmenettel,

szakaszosan, pontszerűen kialakított munkahelynél).

Foglalkozik továbbá a Függelék a jelzőlámpák felállítási, vagy a jelzőőrök felállási helyével.

Végezetül példákat hoz a gyalogosközlekedést érintő elkorlátozásokról.

11. A 12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM rendelet az egyes nyomvonal-

jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről

(hatályos: 1990. 12. 31-től)

A rendelet hatálya a mellékletben felsorolt, tartós használatra rendelt, nyomvonal jellegű

építményszerkezetekre terjed ki. Ezekre 10, ill. 5 év a megkövetelt alkalmassági idő, amely

meghaladja a Ptk. szerinti, 3 éves szavatossági igény érvényesítési határidőt.

Az alkalmassági idő szorosan hozzátartozik a közutak üzemeltetéséhez.


67

10 év a kötelező alkalmassági idő: 1. Utak és műtárgyaik: alépítmények, felszerkezetek, burkolatok (kopóréteg nélkül).

2. Közforgalmú vasutak és műtárgyaik: alapépítmények, víztelenítések, felépítmények,

alagutak, villamos felsővezetékek, stb.

3. Járdák, térburkolatok, kerékpárutak (burkolatok nélkül).

4. Csővezetékek és műtárgyaik.

5. Földbe fektetett erős- és gyengeáramú kábelek és vezetékek.

6. Árvízvédelmi vonalak és műtárgyaik.

7. Öntöző főművek.

5 év a kötelező alkalmassági idő: 1. Járdák, térburkolatok, kerékpárutak burkolatai, utak kopórétegei.

2. Erősáramú és távközlési szabadvezetékek.

3. Közúti vasút, trolibusz felsővezetéke.

4. Közforgalmú vasút sínkapcsoló szerkezetei, kitérő alkatrészek és keresztezések.

5. Szenny- és csapadék-csatornahálózatok gépészeti berendezései.

6. Forróvíz- és gőzvezetékek.

A fenti felsorolás nem teljes részletességű!

Az alkalmasság kérdése szabványok, műszaki előírások, egyéb műszaki megfontolások

alapján határozható meg.

12. A 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti

jelzések elhelyezéséről (hatályos: 2014. 03. 15.)

A 30 éves, mintegy 35 oldal terjedelmű jogszabály sok módosítást megért, de igen jelentős

része változatlan maradt. A főbb módosítások a vasúti átjárókkal, kerékpárutakkal,

körforgalmakkal, autóbuszsávokkal, várakozással és sebességszabályozással kapcsolatosak.

A jelzőtáblák és útburkolati jelek alkalmazása és elhelyezése más jogszabályba került át.

12.1 A rendelet hatálya

A rendelet hatálya a Magyarország területén lévő közutakra, a közforgalom elől el nem zárt

magánutakra (együtt a továbbiakban: út), valamint az ezeket az utakat keresztező vasúti

átjárókra és vasúti gyalogos-átkelőhelyekre terjed ki.

12.2 Hatáskörök, feladatelhatárolások

Az utak forgalmának szabályozása – a vasúti átjáró és a vasúti gyalogos-átkelőhely

kivételével -, valamint a közúti jelzések elhelyezése, fenntartása és üzemeltetése az út

kezelőjének a feladata.

Az országos közutat keresztező, illetőleg ahhoz csatlakozó helyi közúton, vagy a

közforgalom elől el nem zárt magánúton, az útkereszteződés szabályozása miatt szükséges

közúti jelzéseket a keresztező út kezelője határozza meg és helyezi el.

A gyalogos átkelőhelyek megvilágításáról, a hozzávezető járdáról a települési önkormányzat

képviselő-testülete gondoskodik.

Autóbusz (trolibusz) megállóhely létesítése a kérelmező kötelessége.

Az út kezelőjének előzetes hozzájárulásával az út nem közlekedési célú igénybevétele

lehetséges, de a szükséges lezárás vagy terelőút, illetve jelzések létesítése az igénybevevő

feladata.

Az út kezelőjének hozzájárulása szükséges a közösségiközlekedési járat útvonalának és

megállóhelyeinek kijelöléséhez.


68

A fenti felsorolás nem teljeskörű.

Az országos közlekedési hatóság engedélye szükséges vasúti átjáró létesítéséhez, és bármely

országos közút és vasútvonal kereszteződéséhez.

12.3 Az utak forgalomszabályozásának alapelvei

Az utak forgalmát úgy kell szabályozni (a forgalmi rendet úgy kell kialakítani), hogy a

közlekedés résztvevői biztonságosan, gyorsan és zavartalanul közlekedhessenek.

A forgalomszabályozási munka a szabályozás megtervezéséből, megvalósításából (közúti

jelzésekkel, építésekkel), hatásának megfigyeléséből és szükség esetén módosításából áll.

A forgalomszabályozás során figyelembe kell venni a szabályozandó út, (útszakasz,

útkereszteződés):

Közlekedésbiztonsági helyzetét és annak időbeni változásait,

Forgalmának biztonságát és zavartalanságát befolyásoló környezetet,

Forgalmának nagyságát, összetételét és annak változásait,

Műszaki jellemzőit,

Környezetének településrendezési és környezetvédelmi szempontjait.

A forgalomszabályozás során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyalogosok és a kerékpárosok

közlekedésére, az útkereszteződésekre, a vasúti átjárókra.

A közúti jelzésekről a külön jogszabályban (1988. évi I. törvény) meghatározott

nyilvántartást az út kezelője vezeti. A vasúti átjárók, a vasúti gyalogos átkelőhelyek és a

kijelölt gyalogosátkelőhelyek forgalmi rendjéről a területi közlekedési hatóságnak is

nyilvántartást kell vezetnie. Az eltávolított jelzésekre vonatkozó nyilvántartást 5 évig meg

kell őrizni.

12.4 Egyes forgalomszabályozási előírások

Ez a jogszabály rész az útkereszteződések forgalmi rendjéről, a vasúti átjárók létesítésének

igen részletes szabályairól, forgalomterelésekről és a fenntartási munkákkal kapcsolatos

előírásokról szól.

A közúthálózatba tartozó utak lakott területen belüli teljes szakaszán vagy annak egy részén

a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője a 7,5 tonna megengedett

össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását – időszakos vagy állandó jelleggel –

korlátozhatja, a 3,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik közlekedését

tiltó korlátozott forgalmú övezetet alakíthat ki.

12.5 A közúti jelzések elhelyezése, karbantartása és ellenőrzése

A közúti jelzéseket a KRESZ és a vonatkozó szabványok rendelkezéseinek megfelelően úgy

kell elhelyezni, hogy azok a járművezetők és gyalogosok, akikre a jelzés vonatkozik, bármely

napszakban, kellő távolságból észlelhessék, és azokból – helyismeret hiányában is – a

forgalmi rendet félreérthetetlenül felismerhessék.

A forgalomirányitó fényjelző készülékek és a közúti jelzőtáblák elhelyezésénél ügyelni kell

arra is, hogy azok jelzését ne láthassák olyan irányból érkező járművezetők és gyalogosok,

akikre a jelzés nem vonatkozik.

Tilos a KRESZ-ben, illetve a szabványokban nem említett közúti jelzések alkalmazása,

továbbá egymásnak ellentmondó közúti jelzések együttes alkalmazása.

12.6 Jelzőőrök, úton folyó munkák


69

A jelzőőrnek éjszaka és korlátozott látási viszonyok között piros fényű lámpával, egyébként

jelzőtárcsával kell jelzést adnia.

Az úttesten végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg akadályt piros-fehér sávozású

korláttal, terelőfüzérrel, terelőkúpokkal el kell keríteni. Éjszaka és korlátozott látási

viszonyok között az elkorlátozott terület kezdetét és végét folyamatos piros, vagy villogó

sárga fényt adó lámpával meg kell jelölni. A közutakon végzett munkák elkorlátozásáról és

forgalombiztonságáról a 3/2001. (I. 31.) KöViM rendelet szól, amely a 10. pont alatt van

röviden ismertetve.

12.7 Forgalomszabályozási műszaki szabályzat (FMSZ) – Melléklet

A Melléklet áttekintő tartalomjegyzéke:

I. Fejezet: az útburkolat hosszirányú felosztása

II. Fejezet: útvonaltípusok és különleges forgalmi sávok

III. Fejezet: lakott területek és csillapított forgalmú övezetek kijelölése

IV. Fejezet: útkereszteződések forgalomszabályozása

V. Fejezet: forgalomirányító fényjelző készülékek

VI. Fejezet: gyalogos- és kerékpáros forgalom szabályozása

VII. Fejezet: tömegközlekedési járatok megállóhelyei

VIII. Fejezet: vasúti átjárók forgalomszabályozása

IX. Fejezet: egyedi (helyi) forgalomszabályozás

12.8 A rendelet függelékei

I. függelék: közúti fogalmak

II. függelék: vasúti fogalmak

12.9 Kapcsolódó jogszabályok, szabályzatok

A 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelete a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának

és elhelyezésének követelményeiről (a rendelet 2004-2011. közötti módosításai

elsősorban az időközben megjelent e-UT jelzésű közúti szabályzatok következménye,

2012. 01. 01-jétől csak a „Magyarország” megnevezés jelentett módosítást.

A Magyar Útügyi Társaság (MAUT) gondozásában megjelenő, e-Ut digitális útügyi

előírások további számos szabályozást tartalmaznak (l. D) Fejezetet).


70

D) FEJEZET

A közlekedési építmények tervezése, az engedélyezési és kivitelezési tervek

tartalma, az útügyi műszaki szabályozás és fogyatékossággal élő

személyek számára akadálymentesítés.

Összeállította: Vértes Mária

2014. július


71

D) A közlekedési építmények tervezése, az engedélyezési és kivitelezési tervek tartalma,

a útügyi műszaki szabályozás és fogyatékossággal élő személyek számára akadály-

mentesítés.

1. Bevezetés, hivatkozás egyéb fejezetekre

A tervezéssel kapcsolatban hivatkozunk az A), B) és C) fejezetekben leírtakra, megemlítve

a településrendezési tervezést is, és részletesen tárgyalva az építészeti-műszaki tervezést

(továbbiakban: tervezés). Az eddigi fejezetekben tárgyalt témák:

A tervező helye az építési beruházási és az építőipari kivitelezési folyamatban, annak

résztvevői között.

A tervező feladatai és felelőssége, összeférhetetlenségi előírások.

A tervezési szerződés tartalma, a tervezési díj, ennek kifizetése.

A tervezési program.

Az általános építmények (épületek) kivitelezési terveinek tartalma.

A közlekedési építmények tervezőinek részterületei, jogosultságaik feltételei.

A közlekedési építmények engedélyezési terveinek részterületi tartalmi előírásai a

vonatkozó közúti, illetve vasúti engedélyezési rendeletek mellékleteinek felsorolásával

(l. C) fejezetet).

Eljárás a tervezők egymás közötti nemfizetése esetén.

Kiegészítő megjegyzés a korábban leírtakhoz, hogy az új Ptk. (a 2013. évi V. törvény a

Polgári Törvénykönyvről) a tervező részére előírja, hogy a tervdokumentáció műszakilag

kivitelezhető, gazdaságos és célszerű megoldást tartalmazzon (megvalósítás és üzemeltetés),

és ezen túlmenően alkalmasnak kell lennie a megrendelő felismerhető, a felhasználás céljából

következő igényeinek a kielégítésére is. Az előzőekben leírtak mutatják a tervező kiemelt

fontosságát és felelősségét a megvalósuló építmény végső hasznosságát illetően. Ezzel

kapcsolatban hangsúlyozni kell a megrendelő (építtető, esetenként kivitelező) tájékoztatási

kötelezettségét, ezt szolgálhatja a tervezési program is (l. A) fejezetet). A fenti gondolatok

egy része már szerepel is a vonatkozó kormányrendeletekben.

A tervező természetesen nem az engedélyezési tervek készítésekor lép be az építési beruházás

folyamatába, hanem sokszor már évekkel előbb részt vesz a megvalósíthatósági

tanulmányok, az előtanulmány tervek és a tanulmánytervek továbbá az alternatív megoldások

kidolgozásában. Feladata a területszerzési tervek elkészítése is.

A fenti előkészítő tervezési munka különös jelentőséggel bír a közlekedési építmények

szakterületen, ugyanis ezek a nyomvonalas (út, vasút) illetve kiemelt telepítésű (kikötő,

repülőtér) létesítmények évtizedekre meghatározhatják egy-egy régió fejlődését.


72

2. A közlekedési építmények engedélyezési (elvi engedélyezési) és kivitelezési terveinek

tartalma

Az engedélyezési tervek tartalmát a rész-szakterületekre vonatkozó, a hatósági

engedélyezési eljárás jogszabályai (túlnyomórészt kormányrendeletek), részleteiben pedig

ezek mellékletei határozzák meg. Ezeket a rendeleteket a közúti és a vasúti rész-szakterülettel

kapcsolatban részletesen megtaláljuk a C) fejezetben (a 93/2012. és a 289/2012. Korm.

rendeletek). A hajózási és légügyi építményekre vonatkozóan ugyanott csak hivatkozások

vannak az 50/2002. és a 159/2010. rendeletekre (l. még a G) fejezetben közölt jogszabály

jegyzéket is). Ezek a mellékletek részletes tervjegyzékeket közölnek, és például a hajózási

létesítményeknél műszaki előírásokat, szabályozásokat is tartalmaznak.

Külön javasolt a fenti korszerű út és vasútépítési jogszabályok mellékleteinek részletes

tanulmányozása, részben szakmai továbbképzés, részben a beszámoló (vizsga) kérdésekre

felkészülés céljából.

A kivitelezési tervek célja az, hogy az építőipari kivitelezési tevékenység során a

megvalósításhoz – minden munkarészre kiterjedően az építők, szerelők, gyártók számára

kellő részletességgel – a szükséges információt, utasítást tartalmazza. Szükséges továbbá,

hogy meghatározza az elhelyezéseket, méreteket, tűréseket, minőségi előírásokat és a

beépített termékek teljesítmény követelményeit. A kivitelezési tervek alapján tudják a

kivitelezők az ő feladatukat képező, elsősorban technológiai és műhely terveket elkészíteni

(állványtervek, provizóriumok, organizációs tervek, acélszerkezeti műhelytervek, stb.). A

kivitelezési tervek szerint történik a helyszíni műszaki ellenőrzés is.

Az utak kivitelezési terveinek tartalmát, részletes szakmai előírásait, követelményeit az

útügyi szabályozási rendszer szabályzatai (l. ezen fejezet következő részét) határozzák meg,

utalunk itt elsősorban az e-UT 03.01.10 Közutak Tervezése (KTSZ) és az e-UT 07.01.10

Közúti Hidak Tervezése (KHT) szabályzatokban foglaltakra. Megjegyzendő, hogy

fontosságukra tekintettel a közúti híd és a közúti alagút kiviteli terveinek tartalmát (terv

jegyzékét) már a 93/2012. Korm. rendelet 1. Melléklete is tartalmazza.

A vasútépítési kivitelezési tervek részletes tartalmát az Országos Vasúti Szabályzat

(OVSZ), illetve az ehhez kapcsolódó további MÁV szakmai előírások, szabályzatok

határozzák meg.

A tervező feladata lehet még a tervezői művezetés és esetenként a Megvalósulási

Dokumentáció elkészítése is.

3. A területfejlesztés és a közlekedési építmények tervezésének kapcsolata

A területfejlesztési és területrendezési tevékenység szoros kapcsolatban van a közlekedési

létesítmények előkészítő és engedélyezési tervezésével. A 314/2012. Korm. rendelet, a

Településrendezési Kódex szinte minden dokumentációjában és minden fázisban szerepel

közlekedési tervezési munkarész. Így a településfejlesztési koncepció megalapozó

vizsgálatában, az alátámasztó javaslatban, a településszerkezeti tervben, a települési


73

tanulmánytervben és a közterület alakító tervekben is van közlekedési munkarész. Ezen

dokumentációkkal kapcsolatban a Nemzeti Közlekedési Hatóság és helyi szervei is

véleményt nyilváníthatnak.

Ha a közlekedési fejlesztések felől nézzük a kérdést, akkor megállapítható, hogy a

közúthálózat fejlesztését a terület- és településfejlesztési tervekkel összhangban kell

végrehajtani (l. Úttörvény). A 93/2012. Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében a gyorsforgalmi

út, települést elkerülő út, határhíd és 500 m hosszban új nyomvonalon tervezett és környezeti

hatásvizsgálathoz kötött út esetében a településrendezési követelmények tisztázása

érdekében elvi építési engedély kérése szerepel.

4. A környezeti hatásvizsgálati engedélyezési eljárás a közlekedési építményekkel

kapcsolatban

A környezetvédelmi engedélyezési eljárással a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (l. a G)

fejezetet is) foglalkozik.

A rendelet 1. Mellékletében felsorolt tevékenységek (létesítések) környezeti hatásvizsgálati

eljárás alapján környezetvédelmi engedélyt kapnak. Közlekedési (szállítási) területen ide

tartozik az országos törzshálózati vasúti pálya (kivéve a Budapest vonzáskörzetét szolgálót),

a gyorsforgalmi út csomópontokkal együtt, a négy vagy több forgalmi sávos út 10 km

egybefüggő hossztól, vagy ugyanilyen hosszban meglévő út bővítése négy vagy több sávra,

viziút 1350 t-nál nagyobb hajókra, illetve kikötőikre, repülőtér 2100 m alaphosszúságú

futópályától.

A rendelet 3. Melléklete az előzetes vizsgálatra kötelezett tevékenységeket (létesítéseket)

sorolja fel, ahol az előzetes vizsgálat eredményétől függően kell a környezeti hatásvizsgálatot

lefolytatni. Közlekedési (szállítási) tevékenységek közül ide tartozik a többi vasúti pálya

(regionális, csatlakozó, összekötő, helyi vasúthálózat, földalatti is, védett területen vezető

egyéb vasút), országos közút építése és fejlesztése 1 km-től, védett területen egyéb út,

viziutak, vasúti pályaudvar, vasútállomás, autóbusz pályaudvar, parkolók (teljesítménytől

függően), kikötők, kisebb repülőterek. Ide tartozik még bármely építmény, ami 3 ha-nál

nagyobb területet foglal el, ez lényegében szinte minden közlekedési építménynél fennáll!

A rendelet 4. Melléklete tartalmazza az előzetes vizsgálathoz szükséges dokumentáció

tartalmát. A hatásvizsgálati eljárás hatástanulmány benyújtásával indul. A hatásvizsgálat

szükségességének és a hatástanulmány általános tartalmi szempontjait a rendelet 5. És 6.

Melléklete tartalmazza. A 7. Melléklet tartalmazza a hatásterületek meghatározását, a

környezeti hatástanulmány készítéséhez. Hatásterület típusok: közvetlen hatások, közvetett

hatások területei, a fentiek együttes területe a teljes hatásterület.


74

5. Útügyi műszaki szabályozás

5.1. Az útügyi műszaki szabályozás szükségessége

Az egyes közlekedési nemzeti szabványok korszerűsítését nemcsak a műszaki-tudományos

fejlődés indukálta, hanem a fejlett piacgazdaságú országokhoz való közeledésünk, az EU-ba

való belépés szándéka is, amelynek következtében elkerülhetetlen mind a jogi, mind a

műszaki szabályozási rendszerünk harmonizációja.

Ismeretes, hogy 1994. előtt a szabványok az államigazgatás eszközei voltak. A szabványok

betartása, tekintettel jogszabályi státusukra a gazdaság minden területén kötelező volt.

A 42/1994. (III. 25.) Korm. számú rendelet, valamint az azt hatályon kívül helyező, A

szabványosításról szóló 1995. évi XXVIII. törvény megszüntette a szabványok - 1994.

március 31-ig még érvényben volt - hatósági, államigazgatási jellegű hatályát, valamint

megszüntette a kétszintű szabványosítási rendszert és kialakította az egyszintű, önkéntes

alkalmazású nemzeti szabványrendszert (a szabványalkalmazást szerződések, vagy egyéb az

illetékességi körben hozott jogszabályok rendezik).

Tekintve, hogy a régi rendszer szabványaiban keveredtek az állami felelősségi körbe tartozó

követelmények (az ún. lényeges követelmények) az inkább a megrendelők illetékességébe

tartozó feltételekkel, az egyes tárcák illetékességi körükben a szakterülethez kapcsolódó

legfontosabb szabványokat ideiglenesen, átmenetileg kötelezővé tették.

A kötelező hatály korlátozott idejű és arra szolgált, hogy a szabványok arra érdemes, állami

illetékességbe tartozó szakaszait hatósági eljárási jogszabályokkal, vagy más módon pl.

szabályzattá alakítva tegyék kötelezővé.

A kötelező nemzeti szabványok kiváltása– az illetékes minisztériumi Főosztállyal

egyeztetetten – az érintett anyagok szabályzattá alakítása révén történik. Ennek

figyelembevételével a készítendő műszaki alapdokumentum a következő két fő részből áll:

• útügyi műszaki szabályzati rész, amely az általános érvényű, alapvetően fontos, teljes

körűen és egységesen alkalmazandó, közérdekű előírásokat tartalmazza az országos

közutak, a helyi közutak és a közforgalom elől el nem zárt magánutak számára

(miniszteri rendelet mellékleteként jelenik meg).

• útügyi műszaki előírási rész, amely a közutak kezelésének részletes feltételeire

vonatkozó műszaki-technikai normákat tartalmazza a közútkezelők számára (az

illetékes minisztériumi Főosztály adja ki).

Az útügyi műszaki előírások készítését, alkalmazását és fontosságát alátámasztja a 275/2013(

VII.16) Korm. rendelet, amely az építési termékek építménybe történő betervezésének és

beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályaira vonatkozik. A

3.§.(1)a) bekezdés szerint a tervezőnek az építési-műszaki dokumentációba be kell terveznie

a beépítendő építési termékek alapvető jellemzői tekintetében azok elvárt teljesítményét. A

(4) bekezdés szerint, ha az épületszerkezet nem egy építési termékből, hanem több építési

termékből az építés helyszínén az építési tevékenység során keletkezik, akkor a követelményt

a tervező az építési-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint

adja meg.


75

5.2. Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok készítésének folyamata

Az útügyi műszaki szabályozás dokumentumainak készítési folyamata a dokumentumok

előkészítését, készíttetését, jóváhagyását, elfogadását tartalmazza. Ennek lényeges tudnivalói

a következők:

A műszaki szabályozás előkészítése, így a tervezési, építési és fenntartási gyakorlat, a

hatályos jogi-műszaki szabályozás figyelése, a műszaki szabályozási igények felmérése,

összegyűjtése, az igények rendszerezése, rangsorolása, a szabályozás formája,

szempontjaira vonatkozó javaslat elkészítése Magyar Közút NZrt. feladata.

Az újonnan felmerült szabályozási igények esetében a szabályozás formájáról,

szempontjairól az illetékes minisztérium szakmai Főosztály a Jogi Főosztállyal egyeztetve

dönt.

A szabályozás tervezetének – az előző pontban foglaltak szerint meghatározott – formában

és szempontok szerint történő összeállítása, szakmai (műszaki, jogi) zsűriztetése és

előterjesztése az Magyar Közút NZrt. feladata.

A műszaki szabályzat tervezetének elfogadásáról, átdolgozására (módosításra,

kiegészítésre) való visszaadásáról vagy elutasításáról a Jogi Főosztály – a szakmai

Főosztállyal egyeztetve – dönt. A műszaki előírás tervezet elfogadásáról, átdolgozására

(módosításra, kiegészítésre) való visszaadásáról vagy elutasításáról a szakmai Főosztály

dönt.

A jogszabályi formában kiadandó műszaki szabályozás további ügyintézése az illetékes

minisztérium ügyrendje, illetve a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. és a végrehajtása

tárgyában kiadott 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet szerint történik.

Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok kidolgozását a Magyar Közút Közhasznú

Társaság megbízása alapján munkabizottságok végzik.

E tevékenység folytatását a minisztérium, mint a közúthálózat tekintetében a társadalmi

közös szükséglet kielégítéséért felelős szervezet és az Magyar Közút NZrt., mint az országos

közutak központi kezelői feladatainak ellátására létrehozott szervezet közötti – a

közútkezelés általános feltételeiről létrejött – szerződés is rögzíti. E szerint feladata a

szabályozás szintjétől függően az országos közutakra érvényes útügyi műszaki szabályozási

dokumentumok tervezeteinek készíttetése, jóváhagyatása és/vagy jóváhagyása, kiadása és

megjelentetése.

Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok megszövegezésénél biztosítható a szakmai

közmegegyezés - azaz, hogy az adott szakterület egyetlen jelentős szakértői csoportja sem él

majd különvéleménnyel a véglegesített útügyi műszaki utasítással szemben.

A szakmai közmegegyezés biztosítása érdekében az Magyar Közút NZrt. dokumentumok

kidolgozásába bevonja a Magyar Útügyi Társaságot, amely az útügyi szabályozásban

érdekelt szakemberek integráló fóruma. A MAÚT részt vesz a hasonló szakterületen működő

európai és nemzetközi szervezetek munkájában. A Magyar Közút NZrt. felterjeszti az

elkészült műszaki dokumentumokat a illetékes szakmai Főosztálynak, amely közzéteszi, és

alkalmazásukat elrendeli

A Magyar Közút NZrt. a hatályba helyezett dokumentumokat az érintett területi

igazgatóságoknak közvetlenül megküldi, a szakmai Főosztály egyúttal a megjelenés tényét

közzéteszi a Közlekedési Értesítőben, és ezzel az önkormányzati utakon való alkalmazás

érdekében – ajánlás formájában – tájékoztatja az önkormányzatokat is.


76

5.3. Az útügyi műszaki szabályozási dokumentumok jelzésrendszere

A MAUT 2009. január 1-től digitális előírástárat kezdett alkalmazni, amelyet folyamatosan

vezetett be. 2012.12.15-től kizárólag a digitális rendszer számai élnek.

A jelzésrendszer betűkből és számokból áll. A számok az alapdokumentum szintjét,

témakörét és azon belül sorszámát jelölik, végül a kidolgozás évszáma zárja a jelet.

Részleteiben:

kibocsátói jel

e-UT

az alapdokumentum szintje (a témakör jele után):

00 útügyi műszaki szabályzat,

01-07 útügyi műszaki előírás,

a témakör jele és sorszáma

01 Általános témakör [01 Szerződések (11,12,21)]

02 Közlekedéstervezés [01 Forgalmi vizsgálatok (11,21-23,31,41,42)]

03 Úttervezés [01 Utak tervezése (11-13)

02 Belterületi utak tervezése (11,12,21,31,32,41,42),

03 Csomópontok tervezése (11,21,22,31,41),

04 Kerékpárutak és gyalogjárdák tervezése (11,12),

05 Akadálymentes közlekedés (11,12),

06 Vasúti keresztezések tervezése (11),

07 Egyéb tervezési feladatok (11-14,21-24,31,41-46, 51,52]

04 Forgalomszabályozás [01 Forgalomszabályozó berendezések (11-13,21),

02 Közúti jelzőtáblák (11,12,21-26,31-35,41,42),

03 Burkolati jelek (11,21),

04 Járművisszatartó berendezések (12,21,22),

05 Elkorlátozás (11-13)]

05 Építőanyagok [01 Alapanyagok (11-14,21-25),

02 Keverékek (11-16,31,41-43,51-55)]

06 Útépítés [01 Építés-előkészítő munkák,

02 Földművek (11) , 03 Pályaszerkezetek (11-16,21-24,31-35,41 42,51, 52, 61, 62)]

07 Hidak és műtárgyak [01 Hidak és műtárgyak tervezése (11-18),

02 Hidak és műtárgyak építése (11-15),

03 Hídszerkezetek (11,21-24),

04 Korrózióvédelem (11-13),


77

05 Hídtartozékok [(11)]

08 Fenntartás és útüzemeltetés [01 Közútkezelés 811,21-26,31,41,51-53,61,63),

02 Fenntartás (11,21,22,31-33,41,42),

03 Üzemeltetés (11,12,21,22,31)]

09 Mérések és vizsgálatok [01 Anyagvizsgálatok (11,12,31),

02 Szerkezetek vizsgálatai (11,12,21-27,31-35,41),

03 Hídszerkezetek vizsgálatai (11,21-23),

04 Egyéb vizsgálatok (11-13)]

99 Előkészületben [01 Előterjesztések]

kiadás éve.

Az azonosító jel együttesen pl. e-UT 07.02.11:2011

5.4. Tájékoztatásul és további alkalmazáshoz csatoljuk az e-UT Digitális útügyi

előírástár tartalomjegyzékét (2014.07.10.-i állapot)


78

02.01.41 A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei. Tartalmi

követelmények (A KTSZ

kiegészítése) (2003. szeptember)

02.01.42 Közúti biztonsági audit. Módszertan (2009. február)

03 Úttervezés

03.00 Általános szabályok

03.00.10 Szabályzatok

03.00.11 A Jelzőlámpás Forgalomirányítás Szabályzata (FISZ) [A 41/2003. (VI. 20.) GKM

rendelet melléklete]

(2003. június)

03.00.20 Rajzok

03.00.21 Úttervezési rajzok tartalmi és formai követelményei (A KTSZ kiegészítése) (2006.

január)

03.01 Utak tervezése

03.01.10 Közutak tervezése

03.01.11 Közutak tervezése (KTSZ) (2008. december)

03.01.12 Vonalvezetés tervezése, a vízszintes és magassági vonalvezetés összehangolása

(2003. január)

03.01.13 Mezőgazdasági utak tervezési előírásai (A KTSZ kiegészítése) (2008. december)

03.02 Belterületi utak tervezése

03.02.10 Forgalomcsillapítás

03.02.11 A közúti forgalom csillapítása (1998. január)

03.02.12 Közúti forgalom csillapítása (A KTSZ kiegészítése) (2008. november)

03.02.20 Útcsatlakozások tervezése

03.02.21 Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása (2004. május)

03.02.30 Parkolók tervezése

03.02.31 A parkolási létesítmények geometriai tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2005.

január)

03.02.32 Mélygarázsok tervezése (1998. január)

03.02.40 Közterületek és közművek

03.02.41 Közterületek tervezése (26. tervezési útmutató) (2012. november)

03.02.42 Közművek elhelyezése közterületen (27. tervezési útmutató) (2012. november)

03.03 Csomópontok tervezése

03.03.10 Körforgalmú csomópontok

03.03.11 Körforgalmak tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2010. június)

03.03.20 Szintbeni csomópontok tervezése

03.03.21 Szintbeni közúti csomópontok méretezése és tervezése (A KTSZ kiegészítése)

(2004. október)

03.03.22 Szintbeni közúti csomópontok tervezése és méretezése (A KTSZ kiegészítése)

(2005. január)

03.03.30 Jelzőlámpás csomópontok tervezése

03.03.31 A jelzőlámpás forgalomirányítás tervezése, telepítése és üzemeltetése (2009.

október)

03.03.40 Különszintű csomópontok tervezése

03.03.41 Különszintű csomópontok tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2004. január)

03.04 Kerékpárutak és gyalogjárdák tervezése

03.04.10 Kerékpárutak tervezése

03.04.11 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2010. április)


79

03.04.12 Kerékpárforgalmi létesítmények tervezési útmutatója (KLTÚ) (A KTSZ

kiegészítése) (25. tervezési

útmutató) (2012. szeptember)

03.05 Akadálymentes közlekedés

03.05.10 Akadálymentes létesítmények tervezése

03.05.11 Mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakítása (2000.

január)

03.05.12 Akadálymentes közúti létesítmények (A KTSZ kiegészítése) (2009. augusztus)

03.06 Vasúti keresztezések tervezése

03.06.10 Szintbeni átjárók tervezése

03.06.11 Szintbeni közúti-vasúti átjárók kialakítása. Geometriai kialakítás, pályaszerkezet,

víztelenítés,

forgalomszabályozás, üzemeltetés (2005. május)

03.07 Egyéb tervezési feladatok

03.07.10 Vegyes feladatok

03.07.11 Előzési és kapaszkodószakaszok tervezése (A KTSZ kiegészítése) (2009. május)

03.07.12 Közutak víztelenítésének tervezése (2004. január)

03.07.13 Közutakon alkalmazható sebességcsökkentő eszközök (1998. január)

03.07.14 Üzemi utak létesítése közúti völgy- és folyami hidak mellett (A KTSZ kiegészítése)

(2009. március)

03.07.20 Létesítmények tervezése

03.07.21 Üzemi létesítmények tervezése. Autópálya-mérnökségek (2008. július)

03.07.22 Pihenőhelyek és szolgáltató létesítmények telepítése gyorsforgalmi közúthálózat

mellé (A KTSZ

kiegészítése) (2007. július)

03.07.23 A gyalogosközlekedés közforgalmi létesítményeinek tervezése (A KTSZ

kiegészítése) (2009. június)

03.07.24 A közúti közösségi közlekedés (tömegközlekedés) pályáinak, utas- és járműforgalmi

létesítményeinek tervezése (2009. május)

03.07.30 Közúti alagutak tervezése

03.07.31 Közúti alagutak létesítésének általános feltételei (A KTSZ kiegészítése) (2008.

szeptember)

03.07.40 Zajvédelem tervezése

03.07.41 A közlekedési zaj csökkentése úttervezési módszerekkel (1981. január)

03.07.42 Közúti közlekedési zaj számítása (2003. szeptember)

03.07.43 Közúti zajárnyékoló falak. Létesítés és fenntartás (2006. május)

03.07.44 Közúti zajcsökkentési katalógus (1998. január)

03.07.45 A közúti közlekedési zaj csökkentése zajárnyékoló létesítményekkel és úttervezési

módszerekkel.

Zajtérképek (24. tervezési útmutató) (2012. augusztus)

03.07.46 Keskeny közúti zajárnyékoló falak (28. tervezési útmutató) (2013. április)

03.07.50 Vadvédelem tervezése

03.07.51 Ökológiai átjárók (2007. december)

03.07.52 Védőkerítések kialakítása közutak mellett (2007. december)

04 Forgalomszabályozás



04.00.11 A közúti jelzőtáblák műszaki szabályzata (JTSZ) [A 4/2001. (I. 31.) KöViM

rendelet, illetve

módosításának, a 64/2007. (VII. 2.) GKM rendeletnek a melléklete] (2007. július)


80

04.00.12 Közúti jelzőtáblák. A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és

elhelyezésének

követelményei (JETSZ) [A 83/2004. (VI. 4.) GKM r. és módosításának, a 84/2004. (VI. 4.)

GKM r.

melléklete (2004. június)

04.00.13 A közúti útbaigazítás rendszerének és jelzéseinek követelményei (ÚTIR) [A

40/2001. (XI. 23.) KöViM

rendelet melléklete] (2001. november)

04.00.14 A közúti útburkolati jelek szabályzata (ÚBJSZ) [A 11/2001. (III. 13.) KöViM r. és

első módosításának,

a 46/2001. (XII. 20.) KöViM r., és második módosításának, a 65/2007. (VII. 2.) GKM r.

melléklete]

(2007. július)

04.00.15 A közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági szabályzata [A

3/2001. (I. 31.)

KöViM rendelet melléklete] (2001. január)

04.01 Forgalomszabályozó berendezések

04.01.10 Forgalmi telematika

04.01.11 Változtatható jelzéstartalmú közúti jelzőtáblák (VJT) követelményei (2008.

szeptember)

04.01.12 Jármű- és gyalogosérzékelők (detektorok) alkalmazása (2007. április)

04.01.13 Intelligens forgalomszabályozó és információs rendszerek alkalmazása (2009.

január)

04.01.20 Jelzőlámpás forgalomirányítás

04.01.21 Közúti forgalomirányító berendezések. Fényjelző készülékek (2003. május)

04.02 Közúti jelzőtáblák

04.02.10 Közúti jelzőtáblák megtervezése

04.02.11 Közúti jelzőtáblák (T). A jelzőtáblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése

(2012. január)

04.02.12 Közúti jelzőtáblák (Y). A feliratok betűi, számjegyei és írásjelei (2012. január)

04.02.20 Közúti jelzőtáblák 1.

04.02.21 Közúti jelzőtáblák (A). Veszélyre figyelmeztető jelzőtáblák és jelképeik (2012.

január)

04.02.22 Közúti jelzőtáblák (B). Elsőbbségi jelzőtáblák és jelképeik (2012. január)

04.02.23 Közúti jelzőtáblák (C). Tiltó vagy korlátozó jelzőtáblák és jelképeik (2012. január)

04.02.24 Közúti jelzőtáblák (D). Kötelező jelzőtáblák és jelképeik (2012. január)

04.02.25 Közúti jelzőtáblák (F). Tájékoztató jelzőtáblák és jelképeik (2012. január)

04.02.26 Közúti jelzőtáblák (H). Kiegészítő táblák és jelképeik (2012. január)

04.02.30 Közúti jelzőtáblák 2.

04.02.31 Közúti jelzőtáblák (E). Különleges szabályokat jelző táblák és jelképeik (2012.

január)

04.02.32 Közúti jelzőtáblák (G). Útbaigazító és utaló jelzőtáblák és jelképeik (2012. január)

04.02.33 Közúti jelzőtáblák. Idegenforgalmi jelzőtáblák és alkalmazásuk (2006. december)

04.02.35 A követési távolság útburkolati jeleinek értelmező táblái (2005. szeptember)

04.02.40 Egyéb jelzőtáblák

04.02.41 Közterületi információs táblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése (1998.

szeptember)

04.02.42 Útépítési adatközlő táblák alkalmazása (2002. január)

04.03 Burkolati jelek

04.03.10 Burkolati jelek tervezése


81

04.03.11 Útburkolati jelek tervezése (ÚBJT) (2001. szeptember)

04.03.20 Burkolati jelek alakja

04.03.21 Közúti útburkolati jelek alakja, mérete, színe és elrendezése (2001. április)

04.04 Járművisszatartó berendezések

04.04.10 Járművisszatartó berendezések tervezése

04.04.12 Közúti visszatartó rendszerek I. Feltartóztatási követelmények és elhelyezés

közutakon (2010.

március)

04.04.20 Vezetőkorlátok

04.04.21 Közúti vezetőkorlát. Acél vezetőkorlát (1982. január)

04.04.22 Közúti vezetőkorlát. Acél vezetőkorlát. (Kiegészítés) (1998. január)

04.05 Elkorlátozás

04.05.10 Útelzárás

04.05.11 A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemei (2001. május)

04.05.12 Közutakon folyó munkák elkorlátozása és ideiglenes forgalomszabályozása (2010.

május)

04.05.13 Közúti jelzőtárcsa (2002. január)

05 Építőanyagok



05.01 Alapanyagok

05.01.10 Ásványi anyagok

05.01.11 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok 3. rész Útalapok (2009. október)

05.01.12 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok. 1. rész Kőanyaghalmazok utak, repülőterek

és más

közforgalmi területek aszfaltkeverékeihez és felületi bevonataihoz (2008. május)

05.01.13 Kőlisztek. Kőanyaghalmazok utak, repülőterek és más közforgalmú területek

aszfaltkeverékeihez és

felületi bevonataihoz (2008. május)

05.01.14 Útépítési zúzottkövek és zúzottkavicsok 2. rész. Zúzott kőanyaghalmazok út-, pálya-

és

hídbetonokhoz (2009. június)

05.01.20 Bitumenes kötőanyagok

05.01.21 Kationaktív bitumenemulziók. Követelmények (2009. november)

05.01.22 Útépítési modifikált bitumenek. Követelmények (2007. november)

05.01.25 Gumival modifikált bitumen (GmB) (29. tervezési útmutató) (2013. szeptember)

05.02 Keverékek

05.02.10 Aszfaltkeverékek 1.

05.02.11 Útépítési aszfaltkeverékek. Aszfaltbeton (AC) (2010. február)

05.02.12 Útépítési aszfaltkeverékek. Aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez (BBTM) (2010.

február)

05.02.13 Útépítési aszfaltkeverékek. Zúzalékvázas masztixaszfalt (SMA) (2010. február)

05.02.14 Útépítési aszfaltkeverékek. Öntött aszfalt (MA) (2010. február)

05.02.15 Útépítési aszfaltkeverékek. Visszanyert aszfalt (2008. május)

05.02.16 Kationaktív bitumenemulzió kötőanyagú alaprétegek, útburkolatok és

kátyúzókeverékek (2004.

január)

05.02.20 Aszfaltkeverékek 2.

05.02.30 Betonkeverékek

05.02.31 Útbeton betonhulladék újrahasznosításával (2008. december)


82

05.02.40 Egyéb anyagok, keverékek

05.02.41 Pernye alkalmazása útépítési kötőanyagként (2002. június)

05.02.42 Útburkolatok hézagkitöltő anyagai (2008. július)

05.02.43 Útburkolati jelek anyagai. Az útburkolati jelek felhasználói követelményei (2006.

május)

05.02.50 Bontott anyagok

05.02.51 Bontott útépítési anyagok újrahasználata és hasznosítása. Általános feltételek (2003.

május)

05.02.52 Bontott útépítési anyagok újrahasználata I. Pályaszerkezet helyszíni hideg

újrahasznosítása (2008.július)

05.02.53 Bontott útépítési anyagok újrahasználata II. Telepen történő hideg újrahasznosítás

(2009. április)

05.02.54 Pályalemezekből visszanyert beton újrafelhasználása (2006. július)

05.02.55 Útpályaszerkezeti aszfaltrétegek helyszíni újrafelhasználása melegremix eljárással

(2008. december)

06 Útépítés



06.01 Építés-előkészítő munkák

06.02 Földművek

06.02.10 Földművek építése

06.02.11 Utak és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai (2007. április)

06.03 Pályaszerkezetek

06.03.10 Pályaszerkezetek méretezése

06.03.11 Kerékpárutak, gyalogutak és járdák pályaszerkezete (2010. január)

06.03.12 Kisforgalmú utak pályaszerkezetének méretezése (2009. július)

06.03.13 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezése és megerősítése (2005. július)

06.03.14 Aszfaltburkolatú útpályaszerkezetek méretezésének segédlete (1998. január)

06.03.15 Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek méretezése (2006. július)

06.03.16 Betonburkolatú és kompozitburkolatú útpályaszerkezetek tervezése (2010. július)

06.03.20 Aszfaltrétegek

06.03.21 Út-pályaszerkezeti aszfaltrétegek. Építési feltételek és minőségi követelmények

(2010. február)

06.03.22 Hígított bitumenes aszfaltmakadám pályaszerkezeti rétegek (1989. január)

06.03.23 Kohósalakaszfalt útpályaalapok és -burkolatok (1992. január)

06.03.24 Habosított bitumennel keverőtelepen készülő út-pályaszerkezeti alapréteg (2009.

március)

06.03.30 Beton pályaszerkezeti rétegek

06.03.31 Beton pályaburkolatok építése. Építési előírások, követelmények (2006. július)

06.03.32 Útépítési beton burkolatalapok. Követelmények (1993. január)

06.03.33 Útépítési beton burkolatalapok. Tervezési előírások (2006. július)

06.03.34 Kompozit burkolatú (merev) útpályaszerkezetek építése. Építési előírások,

követelmények (2007.július)

06.03.35 Hézagaiban vasalt, kétrétegű, mosott felületképzésű betonburkolatú merev

útpályaszerkezet építése

(2008. szeptember)

06.03.40 Kő-, betonkő és műkő burkolatok

06.03.41 Kő- és műkő burkolatok építése (2006. május)

06.03.42 Betonkő burkolatú pályaszerkezetek tervezése és építése. Követelmények (2007.

július)


83

06.03.50 Kötőanyag nélküli alaprétegek

06.03.51 Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei. Építési

előírások

(2007. július)

06.03.52 Útpályaszerkezetek kötőanyag nélküli és hidraulikus kötőanyagú alaprétegei.

Tervezési előírások

(2007. július)

06.03.60 Felületi bevonatok

06.03.61 Útburkolatok felületi bevonata. Kötőanyag kipermetezésével és zúzalék kiszórásával

készült felületi

bevonatok (2000. május)

06.03.62 Útburkolatok felületi bevonata. Hideg keveréses és terítéses technológiával készült

felületi bevonatok

(2007. szeptember)

07 Hidak és műtárgyak



07.00.20 Általános tervezési előírások

07.01 Hidak és műtárgyak tervezése

07.01.10 Közúti hidak tervezése

07.01.11 Közúti hidak tervezése (KHT) 1. (2011. augusztus)

07.01.12 Erőtani számítás. Közúti hidak tervezése (KHT) 2. (2011. augusztus)

07.01.13 Acélhidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 3. (2011. augusztus)

07.01.14 Beton, vasbeton és feszített vasbeton hidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 4. (2011.

augusztus)

07.01.15 Öszvérhidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 5. (2011. szeptember)

07.01.16 Közúti hidak tervezési előírásai VI. Beavatkozások tervezése meglévő hidakon

(2002. szeptember)

07.01.17 Szigetelés és aszfaltburkolat nélküli NT-betonból készülő hídfelszerkezetek

tervezése és építése

(2010. augusztus)

07.01.18 Fahidak. Közúti hidak tervezése (KHT) 8. (2011. szeptember)

07.02 Hidak és műtárgyak építése

07.02.10 Közúti hidak építése

07.02.11 Közúti hidak építése 1. Beton, vasbeton és feszített vasbeton hídszerkezetek (2011.

szeptember)

07.02.12 Közúti hidak építése II. Acélhidak gyártása és szerelése (2002. szeptember)

07.02.13 Közúti hidak építése III. Fahidak és hídállványok (2003. január)

07.02.14 Közúti hidak építése IV. Nyitott munkagödör kialakítása, víztelenítése (2001.

augusztus)

07.02.15 Közúti hidak építése V. Alapozások (2001. augusztus)

07.03 Hídszerkezetek

07.03.10 Hídsaruk és dilatációs szerkezetek

07.03.11 Hídtartozékok I. Közúti hidak sarui és dilatációs szerkezetei (2003. január)

07.03.20 Hídszigetelések

07.03.21 Közúti hidak szigetelése I. Vasbeton pályalemezű hidak felszerkezetének szigetelése

és

aszfaltburkolata (2004. május)

07.03.22 Közúti hidak szigetelése III. Vasbeton pályalemezű közúti hidak szigetelésének

készítése bitumenes


84

lemezekkel (2006. július)

07.03.23 Közúti hidak szigetelése II. Acél pályalemez szigetelése és burkolata (2006. január)

07.03.24 Közúti hidak szigetelése IV. Vasbeton pályalemezű hidak szigetelése és pályabeton

burkolata (2007.

november)

07.04 Korrózióvédelem

07.04.10 Szerkezetek korrózióvédelme

07.04.11 Közúti hidak korrózióvédelme 3. Acélszerkezetek (2011. július)

07.04.13 Közúti hidak korrózióvédelme 2. Kész betonszerkezetek (2011. július)

07.05 Hídtartozékok

07.05.10 Korlátok

07.05.11 Közúti visszatartó rendszerek II. Követelmények hidakon (2010. május)

08 Fenntartás és útüzemeltetés



08.00.11 Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete [Az 1/1999. (I. 14.) KHVM

rendelet melléklete]

(1999. január)

08.00.20 Áttekintés

08.00.21 Utak üzemeltetése és fenntartása (1998. január)

08.01 Közútkezelés

08.01.10 Helyazonosítás

08.01.11 Az azonosítópont típusú helyazonosítási mód (1995. január)

08.01.20 Nyilvántartás

08.01.21 Országos közutak nyilvántartása. Kettős helyazonosítás szabályozása (2003. május)

08.01.22 Az Országos Közúti Adatbank működési rendje (2002. június)

08.01.23 Országos közutak nyilvántartása. Közúti hidak helyazonosítása (2000. december)

08.01.24 Országos közutak nyilvántartása. Közutak feletti akadályok (1999. december)

08.01.25 Közúti hidak nyilvántartása és műszaki felügyelete. Kiegészítő adatok és vizsgálati

szempontok

(2004. október)

08.01.26 A Kerékpárút Nyilvántartó Rendszer (KeNyi) adatfeltöltési és működési rendje

(2010. április)

08.01.30 Útinform

08.01.31 Az Útinform számára történő számítógépes információszolgáltatás módja és rendje

(1999. június)

08.01.40 Útkísérletek

08.01.41 Útkísérletek lebonyolítása (2001. április)

08.01.50 Úthálózat védelme

08.01.51 Statikus tengelyterhelés-mérés (2004. január)

08.01.52 Közúti hidak védelme járművek okozta károk ellen (2007. április)

08.01.53 Tengelyterhelés-mérő hálózat kialakításának feltételei (A KTSZ kiegészítése) (2009.

január)

08.01.60 Hídvizsgálatok

08.01.61 Hídvizsgálat I. Megépült közúti hidak teherbírás-vizsgálata (2002. szeptember)

08.01.70 Helyi közutak

08.01.71 Helyi közutak kezelése (2009. augusztus)

08.02 Fenntartás

08.02.10 Burkolatfenntartás

08.02.11 Aszfaltburkolatok fenntartása (2007. szeptember)


85

08.02.20 Aszfaltburkolatok fenntartása

08.02.21 Aszfaltburkolatok repedéseinek, hézagainak kitöltése (2008. július)

08.02.22 Hidegen bedolgozható kátyúzó anyagok (hígított bitumen, bitumenemulzió és

speciális kötőanyagú

keverékek) összetétele, gyártása, bedolgozása, minősítése (2002. június)

08.02.30 Beton- és kőburkolatok fenntartása

08.02.31 Betonburkolatok fenntartási technológiái (2007. szeptember)

08.02.32 Kő-, betonkő és műkő burkolatok fenntartása (2008. július)

08.02.33 Betonburkolatok repedéseinek, hézagainak kitöltése (2008. július)

08.02.40 Hidak és műtárgyak fenntartása

08.02.41 Közúti hidak fenntartása (2003. május)

08.02.42 Téglaboltozatos közúti hidak (23. tervezési útmutató) (2012. július)

08.03 Üzemeltetés

08.03.10 Téli útüzemeltetés

08.03.11 Szórósó. Technikai nátrium-klorid (2010. április)

08.03.12 Hóvédművek. Műanyaghálós hóvédművek (1983. január)

08.03.20 Növényzet telepítése

08.03.21 A külterületi közutak menti fásítás szabályozása a forgalombiztonsági szempontok

figyelembevételével (2005. szeptember)

08.03.22 Hófúvás ellen védő növénysávok (2008. december)

08.03.30 Hidak és műtárgyak üzemeltetése

08.03.31 Közúti építmények felületvédelme antigraffiti (AG) rendszerekkel (2012. június)

09 Mérések és vizsgálatok



09.01 Anyagvizsgálatok

09.01.10 Alapanyagok vizsgálata

09.01.11 Modifikált útépítési bitumenek rugalmas visszaalakulás-vizsgálata (1998. december)

09.01.12 Kationaktív bitumenemulziók vizsgálata (2002. január)

09.01.20 Keverékek vizsgálata

09.01.30 Egyéb anyagok vizsgálata

09.01.31 Út- és hídépítési betonok párazáró anyagainak minőségi követelményei és vizsgálati

módszerei

(1990. január)

09.02 Szerkezetek vizsgálatai

09.02.10 Földművek vizsgálatai

09.02.11 Radiometriás tömörségmérés. Földművek, kötőanyag nélküli alaprétegek,

hidraulikus kötőanyagú

útalapok térfogatsűrűségének és víztartalmának meghatározása (1999. március)

09.02.12 Közúti töltéssüllyedések mérése (2000. december)

09.02.20 Útpályaszerkezet felületének vizsgálatai

09.02.21 Hosszirányú útpálya-egyenetlenség mérése Bump-integrátorral (1999. június)

09.02.22 Hosszirányú pályaegyenetlenség mérése mozgóbázisú mérőkészülékkel (2002.

június)

09.02.23 Az útburkolat-felület csúszásellenállásának vizsgálata. Mérés Scrim-mérőkocsival

(1999. június)

09.02.24 RST-mérés és -értékelés (1999. március)

09.02.25 RST-mérés eredményeinek feldolgozása (2000. október)

09.02.26 Burkolatfelület állapotának minősítése Roadmaster rendszerrel (2008. november)


86

09.02.27 Az útburkolat-felület csúszásellenállásának vizsgálata. Mérés ASFT-berendezéssel

(2009. október)

09.02.30 Útpályaszerkezetek teherbírásának vizsgálatai

09.02.31 Dinamikus teherbírásmérés (1998. január)

09.02.32 Teherbírásmérés könnyű ejtősúlyos berendezéssel (1999. március)

09.02.33 Dinamikus behajlásmérés méretezéshez (KUAB) (2000. május)

09.02.34 Dinamikus teherbírásmérés (KUAB). Mérési eredmények feldolgozása (2000.

május)

09.02.35 Dinamikus tömörség- és teherbírásmérés kistárcsás könnyű ejtősúlyos berendezéssel

(2005. május)

09.02.40 Út-pályaszerkezeti rétegek

09.02.41 Aszfaltrétegek tapadásvizsgálata nyírással (2010. március)

09.03 Hídszerkezetek vizsgálatai

09.03.10 Betonkorrózió vizsgálata

09.03.11 Beton-, vasbeton és feszített vasbeton hidak betonkorróziós vizsgálata.

Karbonátosodás, a

kloridbehatolás mélységének és a kloridtartalom mennyiségének meghatározása (1999.

december)

09.03.20 Hídszigetelések vizsgálata

09.03.21 Közúti hídszigetelések felülettel párhuzamos tapadószilárdságának laboratóriumi

vizsgálata (1999.

december)

09.03.22 Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési anyagok hőtűrő

képességének

laboratóriumi vizsgálata (1999. december)

09.03.23 Beton pályalemezű közúti hidakon alkalmazott szigetelési rendszer hőtűrő

képességének és

vízállóságának laboratóriumi vizsgálata (2006. december)

09.04 Egyéb vizsgálatok

09.04.10 Egyéb helyszíni mérések

09.04.11 Közúti betonburkolatok és műtárgyak roncsolásmentes vizsgálata Schmidt-

kalapáccsal és

ultrahanggal (1999. június)

09.04.12 Burkolatkeménység mérése PTS-berendezéssel (2001. április)

09.04.13 Zajárnyékoló falak helyszíni vizsgálata (1998. január)

99 Előkészületben

99.00 Előterjesztések (2011)

99.00.11 Közúti jelzőtáblák (T). A jelzőtáblák megtervezése, alkalmazása és elhelyezése -

Előterjesztés (2011.

november)

99.00.12 Közúti jelzőtáblák (Y). A feliratok betűi, számjegyei és írásjelei - Előterjesztés

(2011. november)

99.01 Előterjesztések (2012)

99.01.11 Közúti járművek tengelyterhelésének és össztömegének ellenőrzése – Előterjesztés

(2012. július)

99.01.12 Kompaktaszfalt burkolatok. Építési feltételek és minőségi követelmények –

Előterjesztés (2012.

július)

99.01.13 Meszes talajjavítás és -stabilizálás. Tervezési és építési előírások – Előterjesztés

(2012. július)


87

6. AKADÁLYMENTES KÖZLEKEDÉS

6.1. Jogszabályi alapok

A fogyatékossággal élő személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról az 1998. évi

XXVI. törvény intézkedik

Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket

végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához

vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékossággal élő emberek

képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek.

A fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell

eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak

következményeit enyhítse.

A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékossággal élő

személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékossággal élő

személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások

alkalmazása esetén élhetnek.

A fogyatékossággal élő személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a

fogyatékossággal élő személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért

meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi

életben való részvételt.

Az állam köteles gondoskodni a fogyatékossággal élő személyeket megillető jogok

érvényesítéséről, a fogyatékossággal élő személyek hátrányait kompenzáló

intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel

összhangban.

A fogyatékossággal élő személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal

állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon

előnyben részesüljenek.

6.2. Akadálymentes közlekedés biztosítása

A mozgáskorlátozottak részére pl. akadálymentes közlekedést kell biztosítani. Az

„akadálymentes” szó fogalmát az 1997.évi LXXVIII. törvény (Étv) adja meg.

Akadálymentes az épített környezet: akkor, ha annak kényelmes, biztonságos, önálló

használata minden ember számára biztosított, ideértve azokat az egészségkárosodott

egyéneket vagy embercsoportokat is, akiknek ehhez speciális létesítményekre, eszközökre,

illetve műszaki megoldásokra van szükségük.

A mozgáskorlátozottak közlekedését segítő közúti létesítmények kialakítására az e-UT

03.05.11:2000 számú Tervezési útmutató és az e-UT 03.05.12:2009 útügyi műszaki előírás

(ÚME) intézkedik. Az ÚME alkalmazása az országos közutakon kötelező, a helyi közutakon

és közforgalom elől el nem zárt magánutakon ajánlott és indokolt.

Az ÚME az akadálymentes gyalogosközlekedést szolgáló létesítmények speciális tervezési

követelményeit tartalmazza. Kitér a közlekedési létesítményeknél szükséges műszaki

megoldások alkalmazására:


88

a települések belterületén a gyalogjárdákon, a gyalogutakon, lépcsőkön és lejtőkön,

valamint a gyalogoskörzetekben,

a közösségi közlekedés megállóinak és állomásainak kialakításánál és a megközelítésükre

szolgáló gyalogosútvonalakon,

a közlekedési pályát keresztező, kijelölt szintbeni gyalogos-átkelőhelyeken és az

útkereszteződésekben (csomópontokban) létesített gyalogos-átkelőhelyeken, függetlenül

attól, hogy azok jelzőlámpával irányítottak-e vagy sem,

a különszintű gyalogosműtárgyak (aluljáró, felüljáró) esetében,

a közhasználatú építmények (közintézmények, különösen az egészségügyi szolgáltató

létesítmények) megközelítő útvonalain, bejáratánál,

a közutak külterületén elhelyezkedő közhasználatú melléklétesítményeknél (pihenő- és

vendéglátóhelyek, parkolók, közúti határátkelőhelyek) létesített gyalogos útvonalakon.

A műszaki megoldásoknál fontos az űrszelvény, a keresztmetszet, a hossz-szelvény

megtervezése, a sebességek, a látótávolság, az olvasható betűméretek, fej feletti magasság,

kezelési magasság, stb. figyelembe vételével.

A Tervezési útmutató sorra veszi a műszaki megoldások tervezési szempontjait, egyúttal

idézve a 253/1997(XII.20) Kormány rendelet (OTÉK) kapcsolódó előírásait.


89

E) FEJEZET

Minőségügyi kérdések,

a megfelelőségigazolás dokumentumai,

példák megfelelőségigazolás dokumentálására.

Összeállította: Vértes Mária

2014. július


90

E) Minőségügyi kérdések, a megfelelőségigazolás dokumentumai, példák megfelelő-

ségigazolás dokumentálására.

1. Az építmények megfelelőség igazolása

1.1. A 93/2012. (V.10.) Kormányrendelet az utak építésének forgalomba helyezésének

és megszüntetésének engedélyezéséről intézkedik. A 18.§.(6) bekezdés szerint:

(6) Az építtető a forgalomba helyezés engedélyezése érdekében legkésőbb a helyszíni

szemlén köteles átadni a hatóságnak:

a) az elkészült közlekedési építmény tényleges állapotát feltüntető megvalósulási terv egy

példányát, a kivitelező felelős műszaki vezetőjének nyilatkozatával arról, hogy az építmény

a jóváhagyott tervnek megfelelően épült meg,

b) az építtető nyilatkozatát arról, hogy az építmény az építési engedélynek megfelelően

valósult meg,

c) a műszaki átadás-átvételéről készült lezárt jegyzőkönyvet és annak mellékleteit,

d) amennyiben a hatóság az építési engedélyben előírta, az útkezelő által jóváhagyott kezelési

és karbantartási kézikönyvet,

e) az építési engedélyezési eljárásban részt vett, az 5. §-ban megjelölt közműszolgáltatók,

útkezelők, a vagyonkezelő nyilatkozatát,

f) több útkezelő esetében az összes érintett útkezelő által jóváhagyott, kezelői lehatárolási

tervet, valamint

g) amennyiben a tényállás tisztázásához szükséges, a hatóság erre irányuló felhívására az

útterülettel érintett ingatlanok tulajdoni lapjáról kiállított, egy hónapnál nem régebbi,

papíralapú hiteles másolatot.

1.2. A 191/2009.(IX.15.) Kormányrendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

intézkedik. A 12.§. a vállalkozó kivitelező, a 13.-14.§. a felelős műszaki vezető

feladatait részletezi.

1.2.1. A vállalkozó kivitelező feladata többek között:

g) a műszaki átadás-átvételi eljárás során a berendezések, rendszerek működési próbája és a

tapasztalt rendellenességek, hiányosságok megszüntetése, szükség esetén a próba

megismétlése,

h) a kivitelezés befejezésével a szükséges kivitelezői nyilatkozatok, mérési jegyzőkönyvek

kiállítása, az alkalmazott építési termékek teljesítmény nyilatkozatainak rendelkezésre

bocsátása

1.2.2. A felelős műszaki vezető feladatai közé tartozik pl.:

d) a kivitelezés során a minőségi követelmények biztosítása, a technológiai, a munkavédelmi

és az egészségügyi előírások betartatása,

e) a kitűzés helyességének, valamint a talajmechanikai és egyéb vizsgálatok megtörténtének

ellenőrzése,


91

f) a minőségi vizsgálatok és mintavételek elvégeztetése,

k) az átadás-átvételi eljárásban és a használatbavételi engedélyi eljárásba való közreműködés

és az ehhez szükséges nyilatkozatok megtétele,

14.§ Az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építőipari kivitelezési tevékenységek

befejezését követően a fővállalkozó kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője az

építési napló összesítő lapjára arról nyilatkozik, hogy

a) az építőipari kivitelezési tevékenységet a jogerős építési engedélynek és a hozzátartozó

engedélyezési záradékkal ellátott építészeti-műszaki dokumentációnak, valamint

b) az 1. melléklet szerinti tartalmú és rendelkezésre álló kivitelezési (megvalósítási)

tervdokumentációnak megfelelően,

c) az építőipari kivitelezési tevékenységre vonatkozó jogszabályok, általános érvényű és eseti

előírások, így különösen a statikai és az épületenergetikai követelmények, szakmai,

minőségi, környezetvédelmi és biztonsági előírások megtartásával szakszerűen végezték

d) az építmény kivitelezése során alkalmazott műszaki megoldás az Étv. 31. § (2)

bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelel,

e) a jogerős építési engedélytől és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott

építészeti-műszaki dokumentációtól, valamint az 1. melléklet szerinti kivitelezési

dokumentációtól való eltérés esetén az eltérés felsorolásával és szükségességének

ismertetésével,

h) az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas.

1.3. Megfelelőség igazolási dokumentáció részei:

Kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozata,

Megfelelőséget igazoló dokumentumok az MMT sorrendjében (pl. földmunkánál

beépített termékek teljesítmény nyilatkozatai, talajvizsgálati, tömörség, és E2 mérési

jegyzőkönyvek, geometriai ellenőrzés stb.),

Megvalósulási terv (a kivitelezés során elrendelt változásokkal),

Szükség szerint a kezelési és karbantartási kézikönyv,

Technológiai utasítások,

MMT-k,

Építési Napló oldalak.


92

2. Mintavételi és megfelelőségigazolási terv

Az e-UT 07.02.11:2011 útügyi műszaki előírás szerint pl.:

Mintavételi és megfelelőségigazolási terv (MMT)

Az építési munka megkezdése előtt meg kell tervezni a munka során elvégzendő

alkalmassági, technológiai, gyártásellenőrző és minősítő vizsgálatokat. Ez a mintavételi és

megfelelőségigazolási terv, amelynek elkészítésébe a betontechnológust be kell vonni.

A mintavételi és megfelelőségigazolási tervnek a következőket kell egyértelműen

tartalmaznia:

a megfelelőségigazolási tétel megnevezését

a megfelelőségigazolási tétel mennyiségét

a minősítendő anyag vagy munkafolyamat pontos megnevezését (pl. betonozás)

a vizsgálat jellegét (pl. gyártásellenőrző)

a vizsgálatra vonatkozó előírást (szabvány, ÉME, CE-jelzés stb.)

a vizsgálat elvégzőjét (pl. saját vagy külső laboratórium, közös helyszíni mérés a

műszaki ellenőrrel stb.)

a fajlagosan elvégzendő vizsgálatok mennyiségét

az összes elvégzendő vizsgálat darabszámát

minden olyan értéket, amit a megfelelőségértékelésnél használni akarunk, és azok

megengedett eltéréseit – különösen a helyszínen végzendő mérésekre vonatkozóan

a vizsgálat eredményének megadási módját (vizsgálati jegyzőkönyv,

megfelelőségigazolási dokumentumok, építési naplóbejegyzés stb.)

A mintavételi és megfelelőségigazolási tervet olyan részletességgel kell kidolgozni, hogy

abból az építés helyszínén – szabványok és egyéb műszaki előírások további tanulmányozása,

valamint további számolás nélkül – a munka felelős vezetője, illetve a műszaki ellenőr

egyértelműen megállapíthassa a szükséges vizsgálatok és mérések mennyiségét, az

elkészítendő ellenőrző próbatestek, próbakockák, kiveendő próbadarabok darabszámát, a

vizsgálati eredmények értékelésének módját.

Az építési munka befejezése után az építmény megfelelőségigazolási dokumentációjának

összeállításánál a minősítő iratok, vizsgálati jegyzőkönyvek tartalomjegyzékeként szolgáljon

az MMT.

A munka egyszerűsítése és egyúttal jobb áttekinthetősége érdekében a mintavételi és

megfelelőségigazolási tervet célszerű táblázatos formában, építményenként külön-külön

táblázatban elkészíteni.

A mintavételi és megfelelőségigazolási tervet azokra a munkanemekre is ki kell terjeszteni,

amelyek készítését más előírások szabályozzák. A mintavételi és megfelelőségigazolási tervet

a műszaki ellenőrrel jóvá kell hagyatni a munkák megkezdése előtt.


93

Tájékoztatásul bemutatjuk a hídépítési munkanemekre és tételekre összeállított MMT

adatlapok egy oldalát.

Tétel Szerkezet anyag

megnevezése

Mennyiség

/db/ /fm/

/m2, m3/

Megnevezése Vizsgálat,ellenőrzés

vonatkozó előírás

Gyakorisága

száma /db/

Jellege,

elvégzője, megoldási

formája

Követelmény

tervezett megengedett értéke eltérés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

1. ALAPOZÁS

1.1. FÚRT CÖLÖPALAPOZÁS

1.

Fúrt cölöpalap.

............db

T E C H N O L Ó G I A I U T A S Í T Á S

1993. évi XCIII. tv. MSZ 14399-80

O:...........mm ............fm

T-V-Ki M Jóváhagyás

1.1. Próbacölöp

cölöp próba-

terhelés

kiviteli terv,

e-UT 07.02.15 MSZ EN 1536

készült db Ér-MV-Ki Szakvélemény

1.2. Kitűzés

kitűzés MSZ EN 1536 cölöpönként É-MV-ÉN Kiv.terv +10;-10mm

1.3. Fúrás

fúrás talajrétegzôdés cölöpönként Ér-V-Jkv Kiv.terv

1.4. Betonacél

méret, mennyiség

e-UT 07.02.11. cölöpönként Ér-MV-ÉN Kiv.terv

B......................... .........t

elhelyezés e-UT 07.02.11. cölöpönként Ér-MV-ÉN Kiv.terv

fôacél +1;-1 cm kengyel +3;-3 cm

betonfedés e-UT 07.02.11

e-UT 07.01.14

cölöpönként Ér-MV-ÉN Kiviteli terv +10;- 5 mm

szilárdság MSZ 339 átmérőnként

5-5 db

Ér-L-Jkv Kiv.terv

1.5. Betonkeverék

konzisztencia MSZ EN 12350-5 cölöpönként É-MV-ÉN Technológiai utasítás

szilárdság MSZ EN 12390-3

MSZ EN 12699

betonozási

naponként

M-L-Jkv

T-L-Jkv C .................

1.1.6. Kész szerkezet

folytonosság izotópos tömörség

vagy integritás

cölöpönként** Ér-L-Jkv

felsô sík

(visszavésett)

e-UT 07.02.15 cölöpönként Ér-MV-ÉN Kiviteli terv+50;-50mm

cölöp tengely

eltérés

MSZ EN 1536 cölöpönként Ér-MV-ÉN Kiviteli terv+10;-10mm

cölöp tengely

eltér.a függôlegestôl

MSZ EN 1536 cölöpönként Er-MV-ÉN Kiviteli terv max.0,02

** a kiválasztott cölöpöknél


94

3. Földmunkák megfelelőség igazolása

3.1. Műszaki szabályozás

Az e-UT 06.02.11:2007 (április 1-től érvényes) útügyi műszaki előírás intézkedik az „Utak

és autópályák létesítésének általános geotechnikai szabályai” és többek között a földmunkák

megfelelőség igazolásáról is.

Kidolgozásánál a munkabizottság figyelembe vette az Eurocode 7. (MSZ EN 1997-1, -2),

valamint egyéb EN jelzetű termék- és vizsgálati szabványok előírásait.

Ezt az útügyi műszaki előírást a GKM adta ki és egyfajta nemzeti alkalmazási

dokumentumnak tekinthető, amelynek alkalmazása az országos közutakon kötelező.

Az útügyi műszaki előírás tárgya:

földművek anyaga, szerkezete és építése,

természetes lejtők, a bevágási és sziklarézsűk, a töltésrézsűk és a töltésszélesítések

állékonysága,

töltésalapozás kedvezőtlen altalajon,

földet megtámasztó támszerkezetek.

Ezen útügyi műszaki előírás alkalmazási területe az országos és helyi közutak, valamint a

közforgalom elől el nem zárt magánutak.

3.2. Talajok megfelelősége

3.2.1. A talajok megnevezése

A talajok megnevezése is változott az új EN-ek szerint 4.1, 4.2, 4.3 táblázat és 4.1 ábra


95

A talajokat az MSZ 14 043-2 szerint a következő módon kell osztályozni, megadva a

besorolás alapját:

a durva szemcséjű (szemcsés) talajokat a szemeloszlás alapján,

ha az iszap-anyagtartalmuk S0,063 ≤ 40% és a plaszticitási indexük Ip ≤ 10%;

a finomszemcséjű (kötött) talajokat a plaszticitási jellemzők alapján,

ha az iszap-anyagtartalmuk S0,063 ≥ 40% és a plaszticitási indexük Ip ≥ 10%;

a vegyes szemcséjű talajok esetében a szemeloszlás és a plaszticitási jellemzők egyidejű

figyelembevételével, ha az előbbi két szempont szerint nem egyértelmű a besorolás.

1.1


96

3.2.2. Földmű anyagok osztályozása a felhasználhatóság szempontjából

Kiváló földműanyagok (M-1)

a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok (kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos

homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk folytonos.

Jó földműanyagok (M-2)

a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok(kavicsok, homokos kavicsok, kavicsos

homokok és homokok), ha Cu ≥ 6 és szemeloszlásuk hiányos, illetve ha 3 ≤ Cu < 6 és

szemeloszlásuk folytonos,

a vegyes szemcséjű, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok

és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk folytonos,

a mállásra nem hajlamos, folytonos szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb

szemcseméretűk nem nagyobb 200 mm.

Megfelelő földműanyagnak minősítendők (M-3)

a durva szemcséjű, S0,063 ≤ 5% jellemzőjű talajok, ha 3 ≤ Cu < 6 és szemeloszlásuk hiányos,

a vegyes szemcséjű, 5 ≤ S0,063 ≤ 15% jellemzőjű talajok (iszapos és/vagy agyagos kavicsok

és/vagy homokok), ha szemeloszlásuk hiányos,

a vegyes szemcséjű, 15 ≤ S0,063 ≤ 40% és Ip ≤ 10% jellemzőjű talajok (erősen iszapos

és/vagy agyagos kavicsok és / vagy homokok), ha 8 ≤ w ≤ 18%,

a finom szemcséjű talajok, 10 < Ip ≤ 25% jellemzőjű talajok, ha 10 ≤ w ≤ 20%,

a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb

szemcseméretűk nem nagyobb 200 mm.

Elfogadható földműanyagnak minősítendők (M-4)

a durva szemcséjű, kissé szerves talajok, ha Cu> 3

a finom szemcséjű a 25 <Ip ≤ 40% jellemzőjű talajok, ha 12 ≤ w ≤ 24%

a mállásra nem hajlamos, kissé változó szemeloszlású kőzettörmelékek, ha legnagyobb

szemcseméretük nem nagyobb 320 milliméternél.

Kezeléssel alkalmassá tehető földműanyagok közé sorolandók (M-5)

durva szemcséjű, talajok, ha Cu <3

vegyes szemcséjű, 15 ≤ S0,063 ≤ 40% és Ip ≤ 10% jellemzőjű talajok (erősen iszapos és/vagy

agyagos kavicsok és/vagy homokok), ha w <8%, illetve w> 18%,

a finom szemcséjű 10 <Ip ≤ 25% jellemzőjű talajok, ha 7 <w <10%, illetve 20 <w <24%

a finom szemcséjű 25 <Ip ≤ 40% jellemzőjű talajok, ha 8 <w <12%, illetve 24 <w <28%

az aprózódásra és mállásra enyhén hajlamos, és/vagy változékony szemeloszlású

kőzettörmelékek.


97

Földműanyagként nem hasznosítható talajnak tekintendők (M-6)

a finom szemcséjű 10 <Ip ≤ 25% jellemzőjű talajok, ha w ≤ 7%, illetve w ≥ 25%

a finom szemcséjű 25 <Ip ≤ 40% jellemzőjű talajok, ha w ≤ 8%, illetve w ≥ 30%

a finom szemcséjű Ip> 40% jellemzőjű talajok,

a közepesen és nagyon szerves talajok,

a szikes talajok,

mállásra hajlamos talajok vagy kőzetek,

azok a talajok, melyeknek a módosított Porctor-vizsgálattal meghatározott legnagyobb

száraz térfogatsűrűsége (ρdmax)< 1,65 g/cm3.

3.2.3. Talajok tömöríthetősége

A földanyagokat a tömöríthetőség szempontjából a következők szerint kell minősíteni:

Jól tömöríthető talajok (T-1)

durva szemcséjű,talajok, ha Cu ≥ 15 illetve ha 6 ≤ Cu < 15 és szemeloszlásuk folytonos,

a vegyes szemcséjű talajok, ha S0,063 ≤ 40% és a víztartalom is kedvező.

Közepesen tömöríthető talajok (T-2)

durva szemcséjű,talajok, ha egyenlőtlenségi mutatójuk: 6 ≤ Cu < 15,

a vegyes szemcséjű talajok, ha S0,063 ≤ 40% és a víztartalom még elfogadható,

a finom szemcséjű talajok, ha Ip ≤ 25% és a víztartalom kedvező.

Nehezen tömöríthető talajok (T-3)

durva szemcséjű,talajok, ha 3 < Cu < 6

a finom szemcséjű talajok, ha Ip ≤ 25% és a víztartalmuk még elfogadható,

a finom szemcséjű talajok, ha 25 ≤ Ip < 40% és a víztartalom kedvező.

Nem tömöríthető talajok (T-4)

durva szemcséjű,talajok, ha Cu < 3, és kezeléssel nem javítható,

a finom szemcséjű talajok, ha víztartalmuk kedvezőtlen és kezeléssel sem javítható,

választott rétegvastagsághoz képest túlzottan nagy méretű szemcséket tartalmazó anyag.


98

3.2.4. Talajok fagyveszélyessége

3.2.5. Talajok térfogatváltozása

A vízfelvétel hatására bekövetkező duzzadás és a vízeladás miatti zsugorodás

szempontjából a talajok a következők szerint minősítendők:

Nem térfogatváltozó talaj (D-1)

plaszticitási indexe Ip < 15%

iszap + agyagtartalma S0,063 < 40%

Kissé térfogatváltozó talaj (D-2)

plaszticitási indexe: 15 < Ip < 20%

lineáris zsugorodása εl < 3%

Közepesen térfogatváltozó talaj (D-3)

plaszticitási indexe: 20 ≤ Ip < 30%

lineáris zsugorodása 3 ≤ εl < 6%

Nagyon térfogatváltozó talaj (D-4)

plaszticitási indexe: 30 < Ip < 40%

lineáris zsugorodása 6 < εl < 9%


99

Különösen térfogatváltozó talaj (D-5)

plaszticitási indexe: Ip ≥ 40%

lineáris zsugorodása εl ≥ 9%

3.3. Földmű megfelelőség ellenőrzése és értékelése

3.3.1. Tömörség és teherbírás előírt értékei

Töltés

Töltés tömörsége alsóbbrendű útnál>86%. Padka tömörsége és teherbírása a tükörszinttel

azonos. A mérések, vizsgálatok gyakorisága az ÚME szerinti legyen.


100

Bevágás

Háttöltésnél Trρ>96%, [1db/250m3-ként] úszólemez alatt 2db E2 mérés.

Visszatöltés

- csatorna körül Trρ>93%,

- pályaszerkezet alatt [1db/100fm-ként] [E2 1db/500m2-ként]. Értékük, mint fent

a tükörszinten.

3.3.2. A megfelelőség ellenőrzés alapja

A megfelelőség ellenőrzés alapja mindig az építtető, a mérnök által elfogadott Mintavételi

és Megfelelőség igazolási Terv (MMT). Csatolt példa a 83. sz. út MMT táblázata.

3.3.3. A tömörség értékelése

Nagytömegű földmunkánál:

TSn

T T 11

28,1___

= 3%

Egyedi értékelésnél a mért értékek 90%-a nagyobb legyen az előírt értéknél és 10% lehet

ennél kisebb, de az eltérés legfeljebb 3% lehet.


101

3.3.4. A teherbírás értékelése

Nagytömegű földmunkánál:

ESn

EE 11

28,12

__

2 = 5 MPa

Egyedi értékelésnél a mért érték mindenütt haladja meg az előírt teherbírási értéket, és a

mért tömörség eléri, de legfeljebb csak 4%-al haladja meg az előírt értéket.

3.4. Megfelelőség igazolási dokumentáció

Kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozata,

Megfelelőséget igazoló dokumentumok az MMT sorrendjében (beépített termékek

megfelelőségi bizonylatai, talajvizsgálati, tömörség, és E2 mérési jegyzőkönyvek,

geometriai ellenőrzés),

Megvalósulási terv (a kivitelezés során elrendelt változásokkal),

Technológiai utasítások,

MMT-k,

Építési Napló oldalak.


Mintavételi és Megfelelőség igazolási Terv (83. sz. főút)

Sor-

szám

Munkanem Mérés, illetve vizsgálat A munka

mennyisége

Mérés, illetve vizsgálat Minősítési előírás

megnevezése Előírt

Tűrés Vizsgálat megnevezése Módszere Gyakorisága Jellege Végzi Száma Értéke

I. FÖLDMUNKA

A. Altalaj és töltés a felső 0,5 m

nélkül

1. Alkalmassági vizsgálat

– szemeloszlás MSZ 14043/3:79 1 db/1000 m É L 950 fm 1+3 Cu 3

– plasztikus index MSZ 14043/4:80 1 db/1000 m É L 950 fm 1+3 Ip=(25-40%)

– legn. száraz térf. sűrűség MSZ 14043/7:81 1 db/1000 m É L 950 fm 1+3 1650 kg/m3

– szervesanyag tartalom

– szemcsés talaj MSZ 14043/9:82 1 db/1000 m É L 950 fm 1+3 max. 3%

– kötött talaj MSZ 14043/9:82 1 db/1000 m É L 950 fm 1+3 max. 5%

2. Altalaj tömörségvizsgálat töltés

tömörség

MSZ 14043/7:81

e-UT 09.02.11:99

1 db/200 m

1 db/100 m

Ér

Ér

L

L

950 fm

950 fm

5

10 Trρ 85%

Trρ 90%

-3%

e-UT 06.02.11:07

3. Teherbírás mérés MSZ 2509-3: 98 É L 950 fm 2 E2 = 20 MPa -5 MPa

B. Földmű felső 0,5 m és védőré-

teg, padka

1. Alkalmassági vizsgálat

– szemeloszlás MSZ 14043/3:79 1 db/2000 m3 É L 1400 m3 1 Cu 6

– agyag-iszap tartalom MSZ 14043/4:80 1 db/2000 m3 É L 1400 m3 1 S0,063 ≤ 15m%

– legn. száraz térf. sűrűség MSZ 14043/7:81 1 db/2000 m3 É L 1400 m3 1 1650 kg/m3

– szervesanyag tartalom

– szemcsés talaj MSZ 14043/9:82 1 db/2000 m3 É L 1400 m3 1 max. 3%

– kötött talaj MSZ 14043/9:82 1 db/2000 m3 É L 1400 m3 1 max. 5%

2. Tömörség vizsgálat MSZ 14043/7:81

e-UT 09.02.11:99

1 db/50 m

1 db/50 m

Ér

Ér

L

L

950 fm

950 fm

19

19 Trρ 93%

Trρ 96%

-3%

e-UT 06.02.11:07

3. Teherbírás mérés MSZ 2509-3: 98 1 db/50 m Ér L 950 fm 19 E2 = 40 MPa -5 MPa

C. Alakhűség vizsgálata

– koronaszint magasság Mérnök geodézia kereszt- Ér V 950 fm 40 terv sz. 30 mm

– koronaszélesség szelvényen- Ér V 950 fm 40 terv sz. 100 mm e-UT 06.02.11:07

– rézsű hajlásszöge ként- Ér V 950 fm 40 terv sz. 10%

– vízelvezető árok fenék

szintmagassága

Mérnök geodézia 50 fm Ér V terv sz. 20 mm


4. Vasbeton hidak megfelelőség igazolása


A beton, vasbeton és feszített vasbeton közúti hídszerkezetek építéséről és megfelelőség

igazolásáról az e-UT 07.02.11:2011 (ÚT 2-3.402:2011) útügyi műszaki előírás intézkedik. A

módosított ÚME 2011.09.15-től érvényes.

Az átdolgozás során beépítették a hidak általános létesítési előírásai közül (ÚT 2-3.401) a

vonatkozó fejezeteket, a primer betonvédelem (ÚT 2-2.203) előírásait, az EUROKOD-okat,

az MSZ 4798-1:2004-et (azaz az EN 206-1 NAD-ot), valamint egyéb EN szabványokat,

köztük az MSZ EN 13670:2010-et. Utóbbi EN szabvány a betonszerkezetek kivitelezésére

vonatkozik és az építményeket 1-2-3 felülvizsgálati osztályba sorolja. A közönséges hidak

(monolit és előregyártott <30 m fesztávig) 2., a speciális hidak a 3. felülvizsgálati osztályba

tartoznak. A transzportbetonok megfelelőség igazolása a 2. és3. felülvizsgálati osztályba csak

2+ szerint az MSZ 4798-1 előírása alapján.

Ezen útügyi műszaki előírás alkalmazása az országos közutakon kötelező.

A műszaki előírás tárgya a közúti hídszerkezetek és egyéb műtárgyak (átereszek, támfalak,

stb.) beton, vasbeton és feszített vasbeton szerkezeti elemeinek építéséhez felhasználható

anyagok és termékek megfelelőségére (minőségére), valamint az építésre vonatkozó

előírások.

Ezen útügyi műszaki előírás alkalmazási területe az országos és a helyi közutak, valamint a

közfogalom elől el nem zárt magánutak.

4.2. A vasbeton hidakhoz felhasznált anyagok, termékek és betonkeverékek

megfelelősége

4.2.1. A hídépítéshez kiszállított építési termékeket (pl.: betonacél, feszítőacél, előre

gyártott feszített vb. hídgerenda, betonkeverék, stb.) minden esetben csak teljesítmény

nyilatkozat és megfelelőséget igazoló dokumentumok birtokában szabad átvenni és

beépíteni. Meg kell győződni szemrevételezéssel a termékek épségéről, továbbá a

termékek és a megfelelőséget igazoló dokumentumok összetartozásáról, valamint

arról, hogy a megrendelt (terv szerinti) terméktípus került e leszállításra.

4.2.2. Megfelelőség ellenőrző vizsgálatok az építési termékeknél

A közúti hidakat legalább 100 év élettartamra építjük. A kivitelezés megkezdésének

feltétele többek között a megrendelő által elfogadott technológiai utasítás, mintavételi

és megfelelőség igazolási terv. A hidak megfelelőség ellenőrzése és a megfelelőség

igazolása szerkezeti elemenként történik, ennek figyelembe vételével kell

összeállítani a TU-t és az MMT-t is. Az MMT-ben kell rögzíteni az ellenőrző

vizsgálatok gyakoriságát is.


104

4.2.2.1. A betonacélból gyártási adagonként és átmérőnként kell mintát venni az útügyi

előírás 3.1.2. pontja szerint , 30 tonnánként 3-3 db-ot, és 5 db-ot ha a tétel tömege 30

tonna feletti. A fizikai tulajdonságok és a vegyi összetétel előírt értékeit a

termékszabványok, illetve az ÉME és az ETA tartalmazzák. Alacsonyabb

szakítószilárdság, és folyáshatár esetén a beépítés feltétele a tervezői hozzájárulás. Az

előírt nyúlásnál kisebb értékkel rendelkező termék nem építhető be az útügyi előírás

3.1.4.pontja szerint.

4.2.2.2. Feszítőacélból tekercsenként, illetve kötegenként kell legalább 1 db. mintát venni.

Az előírtnál kisebb szakítószilárdságú és folyáshatású, kisebb nyílású termék nem

építhető be. (3.2.1. pont)

A lehorgonyzó elemek , kábelburkoló csövek ellenőrző vizsgálatát-gyanú esetén-a

műszaki specifikáció szerint kell elvégezni.

4.2.2.3. Ha a betonkeveréket nem minősített transzportbeton üzemben, hanem helyszíni

betonkeverő üzemben gyártják, szükséges az alapanyagok rendszeres

gyártásellenőrző vizsgálata. A mintavételi gyakoriságok pl. az MSZ 4798-1:2004

szerint:

adalékanyagnál az első felhasználásnál, későbbiekben kétség esetén, vagy

időszakonként a szállítási körülményektől függően,

a cementből hetenként egyszer mintát venni és tárolni,

az adalékszerekből szállítmányonként mintát venni és tárolni és a cementtel

együtt csak a kétséges esetekben vizsgálni,

ha nem ivóvizet használunk első alkalommal, vagy kétség esetén.

Az alapanyagok tulajdonságának előírt értékeit a termékszabványok, illetve az MSZ

4798-1:2004 és az e-UT 07.02.11. tartalmazza.

4.2.2.4. A betonkeverékek összetételét és tulajdonságait kezdeti vizsgálattal, próba-

keveréssel kell meghatározni. Az összetétel megválasztásánál figyelembe kell venni

a tender kiírás szerinti értékeket a v/c értékre, cementadagolás max. és min. értéké-

re, cement típusára, adalékanyag szemeloszlási görbéjére, stb. Továbbá figyelembe

kell venni az e-UT 07.02.11:2011 az MSZ 4798-1:2004 erre vonatkozó részeit is

De fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az érvényes szabályozás szerint a közúti hidak

egyes szerkezeti elemeibe beépítendő betonkeverék jele, és minimális

nyomószilárdsági követelménye feleljen meg az e-UT 07.01.14:2011,

(ÚT 3-3.414:2011) 1. sz. táblázatában foglaltaknak, amelyet csatolunk.

Ezenkívül a hidaknál csak az a betonkeverék összetétel fogadható el, amely a

próbakeverés során biztosítja, hogy a beton jeléhez tarozó nyomószilárdság jellemző

értékét a próbakockák 28 napos nyomószilárdsága legalább 12 N/mm2 értékkel

meghaladja az MSZ 4798-1:2004 szerint.

Légbuborékképző szerek alkalmazása hidak teherhordó szerkezeteiben nem

megengedett a 2.1.5.2.pont szerint.


105

4.2.2.5. Az építés helyszínére kiszállított betonkeverék gyártásellenőrző vizsgálata során

mixerenként el kell végezni a konzisztencia vizsgálatot (terülés vagy roskadás mérés)

és a levett próbatesteknél a friss beton testsűrűségének meghatározását.

A minősítő vizsgálatok céljára tételenként illetve szerkezeti elemenként 60 m3-ként

6-6 db. próbatestet kell készíteni nyomószilárdság vizsgálathoz, 3 db-ot a vízzáróság

meghatározásához és 2x3 db-ot a fagyállóság vizsgálathoz. A próbatestek tárolását

vagy végig(20 ± 5) C°-os vízben, vagy vegyes tárolással kell elvégezni. Nagyobb

betonmennyiségek esetén a próbatestek száma az 1/a és 1/b táblázat szerinti legyen.

4.2.2.6. Az injektáló cementhabarcs alapanyagai feleljenek meg az 1. pontban hivatkozott

műszaki előírás 4.1. pontjában előírtaknak.

A tervezett keverékösszetétellel próbakeverést (alkalmassági vizsgálatot) kell

készíteni az MSZ EN 445 szabvány szerint (folyósság, vérzési hajlam,

térfogatváltozás, nyomószilárdság vizsgálata). A nyomószilárdság 7 napos korban

legalább 27 N/mm2, 28 napos korban legalább 30 N/mm2 legyen.

Injektáláskor a helyszínen kevert injektáló cementhabarcsoknál el kell végezni a

gyártásellenőrző vizsgálatokat(konzisztencia, vérzési hajlam) és el kell készíteni a

minősítő vizsgálathoz szükséges próbatesteket, injektálási ütemenként legalább 3 db

4x4x16cm-es hasábot, és 24 óráig 90% relatív nedvességtartalmú (20 ± 5) C°-os

térben, majd a vizsgálatig (20 ± 1) C° hőmérsékletű vízben kell tárolni.


106

4.3. A monolit vasbeton hídszerkezet megfelelőségének ellenőrzése és értékelése

4.3.1. A monolit vasbeton hídszerkezet építése során tételenként, szerkezeti elemenként

különböző gyártásközi méréseket, ellenőrzéseket kell elvégezni, amelyek

megfelelőségét az Építési Naplóban rögzíteni kell, és ezek alapján adhat engedélyt a

műszaki ellenőr a továbbépítésre. Ilyen mérések, ellenőrzések pl.:

kitűzés (helyszínrajzi, magassági ellenőrzése),

állványozás megfelelősége (terv szerinti anyagok, méretek, túlemelés,

állékonyság stb.),

zsaluzat méretei, zártsága, tisztasága,

betonacélok terv szerinti mérete, mennyisége, toldása, elhelyezése, betonfedése,

a feszítőacélok, szerelvények terv szerinti elhelyezése,

a fentiek megfelelősége esetén a betonozási engedély megadása ÉN-ben,

betonozásnál a műszaki ellenőr állandó jelenléte szükséges és az elfogadott TU-

ban részletezett tevékenységek (betonszállítás, bedolgozás, tömörítés,

felületképzés, takarás, utókezelés, stb.) megfelelőségének ellenőrzése,

a tájékoztató próbatestek nyomószilárdsági értékei alapján az utófeszítés

elvégzése a jóváhagyott TU szerint,

állványleeresztés, kizsaluzás a tájékoztató próbatestek nyomószilárdsági

eredményei alapján.

4.3.2. El kell végezni a 2.2.5 és a 2.2.6. pontban részletezett és elkészített próbatestek

minősítő vizsgálatát.

4.3.2.1. A nyomószilárdság az egyes szerkezeti elemeknél betonkeverék esetében akkor

megfelelő az e-UT 07.02..11:2011 M1 melléklete szerinti számpéldát alkalmazzák,

amelyet csatolunk a túloldalon.

A vízzáróság vizsgálat során a próbatest elhasítása után a vízbehatolás mértéke nem

lehet több az előírt 20 vagy 40 vagy 60 mm-nél.

Az f50 fagyállósági előírás szerint az 50 fagyasztási ciklus alatt a vízben tárolt 3 db

etalon próbakockán mért nyomószilárdság értékhez képest a fagyasztott minták

szilárdságcsökkenése legfeljebb 25% lehet, a tömegvesztesége pedig legfeljebb 5 m%.

Ha a fagyállóság vizsgálatát a lehámlás vizsgálatra írták elő, aszerint kell elvégezni.

4.3.2.2. Az injektálóhabarcs mintatestek hajlító-húzószilárdsági és nyomószilárdsági értéke

feleljen meg az előírtnak.

4.3.3. Az elkészült hídszerkezeten tételenként, szerkezeti elemenként meg kell állapítani a

szintbesorolástól független minőségi követelmények teljesülését:

betonfelület homogenitását szemrevételezéssel,

betonfelület épségét (repedések, fészkesség, csorbulás) az útügyi előírás 9.1.

pontja szerint szemrevételezéssel, szükség esetén méréssel,

a hídpálya hossz- és keresztirányú esését szintezéssel,


107

a hídszerkezet magassági helyzetét, felfekvését (± 10 mm, ill. ± 5 mm legfeljebb),

a dilatációs szerkezetnél kialakult lépcső legfeljebb 2 mm lehet,

saruk és dilatációs hézag beállításakor az eltérés legfeljebb ± 5C° hőmérséklethez

tartozó hőtágulásnak felelhet meg.


108

4.3.4. Vizsgálni, mérni kell a vasbeton szerkezet alak és mérettűréseire vonatkozó minőségi

követelmények teljesülését is. Az alak és mérettűréseket az ÚME 2.számú táblázata

tartalmazza, amelyet csatolunk.


109

A 2.számú táblázat mérettűrései az MSZ EN 13670 szabvány szerint 2. ellenőrzési osztályba

tartozó hidakra vonatkoznak. A 3. ellenőrzési osztályba tartozó speciális hidakra ennél

szigorúbb tűréseket kell megadni, amelyek meghatározása tervezői feladat.

A nem megfelelő szerkezeti elem átvételéről, az átvétel feltételeiről külön tervezői

állásfoglalás alapján az építtető dönt.

Csökkentett minőségű szerkezeti elem esetén a minőségcsökkentés mértékét táblázatból kell

meghatározni.

4.3.5. El kell végezni a kész monolit vasbeton híd próbaterhelését is 20 m feletti támaszköz,

vagy különleges szerkezet, illetve anyag esetén. A tervezett teherállás mellett meg kell

mérni a jellemző keresztmetszetekben a lehajlási értékeket és összehasonlítani a

tervezettel.

A próbaterhelés (statikus és dinamikus) elvégzésére és értékelésére az e-UT

08.01.61:2002 (ÚT 2-1.406:2002) és e-UT 08.01.25:2004( ÚT 2-2.208:2004)

intézkedik.

4.4. Megfelelőség igazolási dokumentáció

kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozata,

a megfelelőséget igazoló dokumentumok az MMT sorrendjében (beépített termékek

teljesítmény nyilatkozata, anyagok, keverékek, termékek vizsgálati jegyzőkönyvei, a

gyártásellenőrző vizsgálatok bizonylatai, a kész építményen, illetve szerkezeti elemeken

végzett minőségi szinttől független, illetve minőségi szinttől függő mérések, ellenőrzések

jegyzőkönyvei),

záradékolt megvalósulási terv (a kivitelezés során elrendelt változásokkal),

próbaterhelési dokumentáció,

kezelési és karbantartási utasítások (pl. sarukra, dilatációs szerkezetekre)

technológiai utasítások,

mintavételi és megfelelőség értékelési terv (MMT),

építési napló másolata.

5. Aszfalt útpályaszerkezet megfelelőség igazolása


Az aszfalt útpályaszerkezet építésére és megfelelőség igazolására vonatkozó útügyi műszaki

előírások:

Útépítési aszfaltkeverékek, aszfaltbeton (AC) e-UT 05.02.11:2010

(ÚT 2-3.301-1:2010)

Útépítési aszfaltkeverékek, aszfaltbeton nagyon vékony rétegekhez (BBTM)

e-UT 05.02.12:2010

Útépítési aszfaltkeverékek, zuzalékvázas masztixaszfalt (SMA)

e-UT 05.02.13:2010 (ÚT 2-3.301-5)

Útépítési aszfaltkeverékek,öntöttaszfalt (MA) e-UT 05.02.14:2010

(ÚT 2-3.301-6)


110

Útépítési aszfaltkeverékek, visszanyert aszfalt e-UT 05.02.15:2010

(ÚT 2-3.301-8)

Útpályaszerkezeti aszfaltrétegek. Építési feltételek és minőségi követelmények.

e-UT 06.03.21:2010 (ÚT 2-3:302).

Az útügyi műszaki előírások alkalmazása az országos közutakon kötelező, a helyi közutakon

és a közforgalom elől el nem zárt magánutakon pedig ajánlott.

Az útügyi műszaki előírások alkalmazási területe az országos és a helyi közutak, valamint a

közfogalom elől el nem zárt magánutak.

Az aszfaltkeverékekre vonatkozóan az ÚME-kbe beépítették az MSZ EN 13108-1,-8,

harmonizált szabványsorozat előírásait is, figyelembe véve a magyar gyakorlat tapasztalatait

is, továbbá a típusvizsgálatra vonatkozó MSZ EN 13108-20 szabványt is.

Az aszfaltrétegek építésére vonatkozó ÚME a magyar gyakorlati tapasztalatokra épült,

harmonizált EN szabvány az építésre nincsen.

5.2. Az aszfalt útpályaszerkezeti rétegekhez felhasznált anyagok, termékek és

aszfaltkeverékek megfelelősége

5.2.1. A kiszállított építési termékeket (pl.: bitumenemulzió, beton szegélyelemek,

aszfaltkeverék, betonkeverék, stb.) minden esetben csak teljesítmény nyilatkozat és

megfelelőséget igazoló dokumentumok birtokában szabad átvenni és beépíteni. Meg

kell győződni szemrevételezéssel a termékek épségéről, továbbá a termékek és a

megfelelőséget igazoló dokumentumok összetartozásáról, valamint arról, hogy a

megrendelt (terv szerinti) terméktípus került e leszállításra.

5.2.2. Megfelelőség ellenőrző vizsgálatok az építési termékeknél

A kivitelezés megkezdésének feltétele többek között a megrendelő által elfogadott

technológiai utasítás, mintavételi és megfelelőség igazolási terv. A megfelelőség

ellenőrzése és a megfelelőség igazolása értékelési szakaszonként és szerkezeti

rétegenként történik, ennek figyelembe vételével kell összeállítani a TU-t és az MMT-

t is. Az MMT-ben kell rögzíteni az ellenőrző vizsgálatok gyakoriságát is.

5.2.2.1. Az aszfaltkeveréket minősített aszfaltüzemben kell előállítani a megrendelő által

elfogadott keverékterv alapján. Az üzemi gyártásellenőrzés vizsgálatát és értékelését

az MSZ EN 13108-21:2006 szerint erre kijelölt szervezet végzi. Ez esetben az

alapanyagok külön ellenőrző vizsgálata nem szükséges.

Az aszfaltkeverék tervezése, összetételének meghatározása, típusvizsgálata az MSZ

EN 13108-20:2006 szerint történik, de figyelembe kell venni az 1. pontban felsorolt,

az aszfaltkeverékekre vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglaltakat is.

5.2.2.2. Az aszfaltrétegek közötti tapadás biztosításához felhasznált és kipermetezett

bitumenemulzió feleljen meg az e-UT 05.01.21:2009 előírásainak és legalább 0,2-

0,35 kg/m2 maradó bitument tartalmazzon.


111

5.3. Az aszfaltrétegek megfelelőségének ellenőrzése és értékelése.

5.3.1. Általános követelmények

A réteg felülete egységes szerkezetű legyen.

A réteg felületéről a víznek a tervezett esés irányába maradéktalanul el kell folynia.

A terítési sávok összedolgozásánál, valamint azok egyéb felületekhez való

csatlakozásánál hézag vagy repedés nem lehet.

A réteg hatékonyan tapadjon az alatta lévő aszfaltréteghez.

A kopóréteg terítési sávjainak hosszirányú összedolgozásánál 3 mm-nél nagyobb

szintkülönbség nem lehet.

Kiszórt zúzalékkal érdesített kopóréteg felületén érdesítetlen foltok, sávok, vagy

zúzalékfészkek nem lehetnek.

Az aszfaltréteg megfelelőségét az e pont szerinti általános követelmények

szempontjából a megrendelő műszaki ellenőrzései alapján dönti el.

5.3.2. A hengerelt aszfalt rétegekből legalább 150 mm átmérőjű mintát kell fúrni és

megvizsgálni:

a vastagságot és hézagtartalmat 3000m2-ként fúrt mintán kell vizsgálni,

az aszfaltkeverék összetételét pedig 6000m2-ként kifúrt mintákon vizsgáljuk, de

a megrendelő és a kivitelező külön megállapodása alapján ömlesztett

aszfaltkeverékből is vizsgálható.

A vastagság eltérése a tervezett értéktől:

egy réteg esetén legfeljebb 15%-al lehet kisebb,

két vagy több réteg esetén legfeljebb 10%-al lehet kisebb rétegenként és az

összvastagság esetében is.

A réteg hézagtartalma legfeljebb 3%-al lehet nagyobb a keverékterv szerinti

hézagtartalomnál.

A hengereltaszfalt keverék összetételének követelményeit az e-UT 06.03.21:2010

3.4.1 pontja tartalmazza:


112

5.3.3. A hengerelt aszfalt kopórétegen az ÚT-02berendezéssel mért felületi egyenletesség

előírt követelményeit egy réteg építése esetén a 6. táblázat, két vagy több réteg esetén

pedig a 7. táblázat tartalmazza.

5.3.4. A kopóréteg makróérdességét jellemző értékek a 12. táblázatban előírt

követelményeket elégítsék ki.


113

5.3.5. Geometriai követelmények

Új utak építése estén és meglévő utak módosított nyomvonalú szakaszán a kopóréteg

tengelye, valamint a kopóréteg szélei vízszintes értelemben legfeljebb +50 mm-rel térhetnek

el a kiviteli tervben előírt értékektől.

Az útpályaszint a tervezett értéktől legfeljebb +20 mm-rel térhet el. Hidak, felüljárók alatti

kopóréteg szintje a tervezettnél magasabban nem lehet.

5.3.5.1. Keresztirányú esés követelménye egy aszfaltréteg építése esetén

A megépült aszfalt útpályaszerkezet keresztirányú esése az ajánlati kiírásban, illetve a kiviteli

tervben előírt értéktől az alábbiak szerint térhet el.

5.3.5.1.1. Gyorsforgalmi utakon, I. és II. rendű külterületi főutakon:

három és négy forgalmi sáv azonos irányú esésben: legfeljebb +0,20 százalékkal,

két forgalmi sáv azonos irányú esésben: legfeljebb +0,30 százalékkal,

tetőszelvény egy-egy forgalmi sav esetén: legfeljebb +0,50 százalékkal,

5.3.5.1.2. Belterületi főutakon, mellékutakon:


két forgalmi sáv azonos irányú esésben: legfeljebb +0,50 százalékkal.

5.3.5.2. Keresztirányú esés követelménye két vagy több aszfaltréteg építése esetén

A megépült aszfalt útpályaszerkezet keresztirányú esése az ajánlati kiírásban, illetve a kiviteli

tervben előírt értéktől az alábbiak szerint térhet el.

5.3.5.2.1. Gyorsforgalmi utakon, I. és II. rendű külterületi főutakon:

három és négy forgalmi sáv azonos irányú esésben: legfeljebb +0,15 százalékkal,



5.3.5.2.2. Belterületi főutakon, mellékutakon:




114

5.4. A megfelelőséget igazoló dokumentáció tartalma

- Keverékterv, amely a megfelelőségigazolás alapdokumentuma. Tartalmaznia kell:

az aszfaltgyártó megnevezését, azonosító adatait, keverőtelep helyét

a keverőtelep üzemi gyártásellenőrzését tanúsító szervezet megnevezését

az aszfalt típusát, a típusvizsgálat és a gyártási utasítás azonosító számát

a gyártási időpontot

a felhasznált alapanyagok megnevezését

a gyártott aszfaltkeverék összetételi jellemzőit.

- A vállalkozó cégszerű nyilatkozata arról, hogy az elkészült munka minősége:

a szerződés követelményeinek jelen útügyi műszaki előírás szerint mindenben

megfelel vagy

a szerződés követelményeinek jelen útügyi műszaki előírás szerint

minőségcsökkenéssel felel meg vagy

a szerződés követelményeinek jelen útügyi műszaki előírás melyik előírása szerint

nem felel meg.

- A minőségcsökkenési számítás összesítője

- Mellékletek:

Tartalomjegyzék

Mintavételi és megfelelőségigazolási terv (ha előírt)

Vizsgálati jegyzőkönyvek a fúrt minták vizsgált jellemzőiről

Vizsgálati jegyzőkönyvek a rétegek aszfaltkeverékeinek összetételi vizsgálati

eredményeiről, rétegenkénti összesítő és értékelő táblázatokkal

Felületi egyenetlenség mérésének jegyzőkönyvei

Vizsgálati jegyzőkönyvek a felületi egyenletesség megfelelőségének igazolásához

Vizsgálati jegyzőkönyvek a tapadószilárdság méréseiről (ha szükséges)

Homokmélység-mérési jegyzőkönyvek (ha előírt)

Geometriai paraméterek (ami előírt) mérési eredményei a tervezett és számított

értékek feltüntetésével

Alapanyagok (ebbe beleértendő az aszfalt keverékek is) megfelőségigazolási

dokumentumai, teljesítmény nyilatkozatai.

Egyes rétegek aszfaltkeverékeinek típusvizsgálatai, keveréktervei.

Továbbá csatolni kell:

a kivitelező vállalkozó megfelelőségi nyilatkozatát,

a záradékolt megvalósulási tervet,

a beépítés technológiai utasításokat,

építési napló másolatát.


115

F) FEJEZET

Építési-bontási hulladék nyilvántartása és kezelése.


2014. július


116

F) Építési-bontási hulladék nyilvántartása és kezelése.

A felelős műszaki vezető feladatainál már említésre került az építési hulladék nyilvántartása,

kezelése (Kivitelezési Kódex 13. § (3) bekezdés i), n) és 14. § g)). Ezek a feladatok a B)

Fejezetben vannak részletezve. Szükséges azonban összefoglalni és kiegészíteni az építési-

bontási hulladék nyilvántartására és kezelésére vonatkozó szabályozást a Kivitelezési Kódex

és egyéb jogszabályok alapján.

Az építőipari kivitelezés során az építési tevékenységnél építési hulladék, és a bontási

tevékenység keretében bontási hulladék keletkezik. Ezek nyilvántartása, kezelése, esetleges

részbeni felhasználása, majd a kivitelezés befejezésekor az elszállítása a vállalkozó

kivitelező, illetve a felelős műszaki vezető feladata és felelőssége. A Kivitelezési Kódex,

vagyis a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5.sz. melléklete tartalmazza az I. Építési hulladék

és a II. Bontási hulladék nyilvántartó lapot. Mindkét lap bevezető része tartalmazza az

építtető adatait (név, cím), a vállalkozó adatait (név, cím, KÜJ, KTJ szám), továbbá az

építési-bontási tevékenység címét, helyrajzi számát, a dátumát. Fel kell tüntetni ezenkívül a

tevékenység jellegét (építés, átalakítás, bővítés, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés,

továbbépítés, illetve teljes vagy részleges bontás).

Mindkét hulladéknál a következő anyagfajták szerinti csoportosítás van, a nyilvántartást így

kell vezetni:

1. Kitermelt talaj

2. Beton törmelék

3. Aszfalt törmelék

4. Fahulladék

5. Fémhulladék

6. Műanyaghulladék

7. Vegyes építési és bontási hulladék

8. Ásványi eredetű építőanyag hulladék.

A táblázat fejlécében a hulladék EWC kódját (EU hulladék kód), a tömegét (t) és a kezelés

módját (megnevezése, helyszíne) kell szerepeltetni. A nyilvántartás a fenti fejlécnek

megfelelően kell hogy történjen a felsorolt hulladék fajtákra, esetenként külön EWC kóddal

ellátott alfajtákkal.

A nyilvántartó lapokat folyamatosan kell vezetni az építési naplóban, illetve az építési napló

mellékleteként.

Az építőipari kivitelezési szerződésben rögzíteni kell, hogy a keletkezett hulladékok –

engedéllyel rendelkező kezelőhöz történő – elszállítására (elszállíttatására) ki kötelezett. Ez

a Kivitelezési Kódex 3. § (2) bekezdés h) pontjában van szabályozva.

Az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályozását a 45/2004. (VII. 26.) BM-

KvVM együttes rendelet tartalmazza. A hulladékok gazdálkodásáról a 2000. évi XLIII.

törvény rendelkezik.


117

A kivitelező feladatainál a Kivitelezési Kódex külön is meghatározza a keletkezett építési-

bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetését az építési naplóban.

A felelős műszaki vezetőnek külön előirt feladata, hogy értesítenie kell az illetékes

Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőséget, hogy az építési munkáknál

keletkezett építési-bontási hulladék mennyisége eléri a már hivatkozott 45/2004. (VII. 26.)

rendeletben előirt küszöbértéket (pl. betontörmeléknél ez 20 t, fémhulladéknál 2 t).

Nyilvánvaló, hogy az építési és bontási hulladékokat fajtánként elkülönítve kell tárolni.

A felelős műszaki vezető a használatbavételi engedélyhez szükséges nyilatkozatban külön le

kell írja, hogy az építési-bontási hulladék elérte-e az előirt határértéket, azt az előírtak szerint

kezelték és az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor a munkaterületről a fenti

jogszabály szerint elszállították.

A munkaterület építtetőnek történő átadásakor a kivitelező átadja az építtetőnek a már

hivatkozott 5.sz. mellékletnek megfelelő hulladék nyilvántartó lapokat.

Az Építési Törvény az építtető és a kivitelező közös törvényi felelősségeként határozza meg

az építés során keletkezett hulladék elszállíttatását.

A veszélyes hulladékok kezeléséről külön jogszabály intézkedik. A 72/2013. (VIII. 21.) VM

rendelet a hulladékjegyzékről sorolja fel a hulladékokat (köztük az építési-bontási

hulladékokat is) csoportok és alcsoportok szerinti EWC kóddal, csillaggal jelölve a veszélyes

minősítésűeket. Közlekedési építmények szakterületre vonatkozóan pl. a bitumenes aszfalt

törmelék már nem veszélyes hulladék, de általában az építési-bontási hulladékok jó része sem

az.

Fel kell hívni a figyelmet, hogy a Büntető Törvénykönyv (Btk.) 281/A. §-a szerint a hatóság

által nem engedélyezett hulladék elhelyezés, továbbá az engedély kereteit túllépő hulladék

kezelési tevékenység bűntettet jelent és 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

Szükségesnek tűnik megemlíteni a fentiek kiegészítéseképpen az elsősorban út-

vasútépítéseknél jelentkező humuszgazdálkodást. Ilyen munkáknál nagy tömegben (tízezer

köbméterekben) van humusz letermelés, majd az építés befejező fázisában humusz terítés. A

mérlegben általában humusz felesleg jelentkezik. Humuszgazdálkodási tervet kell készíteni,

és ezt a felesleg hasznosítása érdekében, egyeztetni kell a termőföld védelemért felelős

hatósággal (Fővárosi és Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága).

A termőtalaj védelme nemzetgazdasági érdek, ezért deponálása vagy más helyen való

használása szakszerűen kell hogy történjen. A szakszerűtlenül deponált humusz egy-két év

alatt elvesztheti termőképességét.

A 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet a 400 m2-t meghaladó terület építési célú igénybevétele

esetén Talajvédelmi Terv készítését írja elő.


118

M ó d o s í t á s !

G) FEJEZET

Függelék:

A közlekedési építményekkel összefüggő szakmagyakorlásokhoz

kapcsolódó fontosnak tartott jogszabályok jegyzéke.

Ez az aktualizált és kiegészített jegyzék módosítja a 2014. júliusi jegyzéket, annak helyébe

lép. A TANANYAG egyéb fejezeteinél szereplő jogszabály hatályosságoknál is

értelemszerűen a jelen módosítás időpontjai érvényesek!


2016. szeptember 1.


119


120

G) FÜGGELÉK

A közlekedési építményekkel összefüggő szakmagyakorlással kapcsolatos, fontosnak

tartott jogszabályok jegyzéke

Megjegyzés: A jogszabályok után zárójeles „hatályos:” jelölés azt jelenti, hogy a legutolsó

módosítás mely időponttól lépett hatályba. Ha „-tól-ig” jelölés van, ez azt jelenti, hogy a

jelenlegi szöveg ezen időpontokon belül hatályos, és a második időpont után változás lesz. A

fenti hatályossági időpontok az MHK Jogszabálytárjában ingyenesen letölthető jogszabályok

címlapján vannak feltüntetve.

A jelen jegyzékben feltüntetett hatályosságok a 2016. szeptember 1-i állapotnak felelnek

meg.

A jogszabályok jó része már szerepel a Tananyag A)-F) fejezetében.

1. Általános építési ismeretekkel kapcsolatos jogszabályok:

1995.évi XXVIII. törvény a nemzeti szabványosításról (hatályos: 2015.12.23.)

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről,

Építési Törvény, Étv. (hatályos: 2016.09.01.).

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről,

Kivitelezési Kódex, Épkiv. (hatályos: 2016.06.29.).

266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő

szakmagyakorlási tevékenységekről, Jogosultsági Kódex, Szakmagyakorlási Kódex

(hatályos: 2016. 07. 23.).

312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági

eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról,

Eljárási Kódex (hatályos: 2016.09.01.).

314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált

településfejlesztési stratégiáról, és a településrendezési eszközökről, valamint

az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, Településrendezési Kódex

(hatályos: 2016.09.01.).

155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

(hatályos: 2016.07 02.).

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék

kezelésének részletes szabályairól (hatályos: 2010.01.01.)


121

72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről (hatályos: 2016.01.01.)

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési

követelményekről, OTÉK (hatályos: 2016.07.01-2016.12.31.).

4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az

építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

(hatályos: 2015.04.01.).

238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti birságról (hatályos: 2016.06.29.).

245/2006. (XII. 05.) Korm. rendelet az építésügyi birság megállapításának szabályairól

(hatályos: 2016.01.01.).

275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet az építési termék építménybe történő betervezésének

és beépítésének, ennek során a teljesítmény igazolásának részletes szabályairól

(hatályos: 2016.06.14.).

2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről , Kult. tv.

(hatályos: 2016.07.10.).

181/2003. (XI. 15.) Korm. rendelet a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról

(hatályos: 2014.04.09.).

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

(hatályos: 2016 01 05.).

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (hatályos: 2016.07.01.).

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes

környezethasználati engedélyezési eljárásról, Khvr. (hatályos: 2016.01.01.).

2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről, Kbt. (hatályos: 2016.08.01-2016.10.31.).

310/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárásokról (hatályos: 2015.11.02.).

321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró

okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

(hatályos: 2016.07.25.).

322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az építési beruházások, valamint az építési

beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes

szabályairól (hatályos: 2016.01.01.).


122

2. Szakterületi jogszabályok a közlekedési építményekkel kapcsolatban

1988. évi I. törvény a közúti közlekedésről, Úttörvény, Kkt.

(hatályos: 2016.07.24 –2016.12.30.).

2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről, Vasúti törvény, Vt.

(hatályos: 2016.07.01.).

263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet a Nemzeti Közlekedési Hatóságról

(hatályos: 2016.08.20.).

93/2012. (V. 10.) Korm. rendelet az utak építésének, forgalomba helyezésének és

megszüntetésének engedélyezéséről (hatályos: 2015.07.03.).

289/2012. (X. 11.) Korm. rendelet a vasúti építmények építésügyi hatósági engedélyezési

eljárásainak részletes szabályairól (hatályos: 2016.07.28.).

103/2003. (XII. 27.) GKM rendelet a hagyományos vasúti rendszerek kölcsönös

átjárhatóságáról (hatályos: 2011. 05. 15.).

19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról (hatályos: 2016. 01. 01.).

6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet az országos közutak kezelésének szabályozásáról

(hatályos: 2016. 01. 01.).

3/2001. (I. 13.) KöViM rendelet a közutakon végzett munkák elkorlátozásáról és

forgalombiztonsági követelményeiről (hatályos: 2016. 01. 01.).

12/1988. (XII. 27.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-KVM együttes rendelet az egyes nyomvonal

jellegű építményszerkezetek kötelező alkalmassági idejéről (hatályos: 1990. 12. 31.).

20/1984. (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések

elhelyezéséről (hatályos: 2014. 12. 14.).

1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól KRESZ

(hatályos: 2014. 09. 05.).

83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének és elhelyezésének

követelményeiről (hatályos: 2012. 01. 01.).

2013. évi LXVII. törvény az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő,

megtett úttal arányos díjfizetésről, ED törvény (hatályos: 2016. 07. 01.).


123

2000. évi XLII. törvény a viziközlekedésről (hatályos: 2016. 07.24-2016.09.17.).

50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási

létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről

(hatályos: 2009. 10. 01.).

1995. évi XCVII. törvény a légiközlekedésről (hatályos: 2016. 08. 20 – 2016. 09.30.).

159/2010. (V. 6.) Korm. rendelet a repülőtér létesítésének, fejlesztésének,

megszüntetésének, valamint a leszállóhely létesítésének és megszüntetésének szabályairól

(hatályos: 2016. 01. 01.).

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük

biztosításáról (hatályos: 2016. 01. 01.-2016.09.29.).

Documents

Közlekedési építmények szakterület