„Jézus azután elment onnan, és visszavonult Tírusz és Szidón területére. És ekkoregy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltott: »Uram, Dávid Fia!Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!« Jézus azonbannem válaszolt neki egy szót sem. Erre odamentek hozzá tanítványai, és kérték:»Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik.« De ő így felelt: »Én nem küldettem máshoz,csak Izráel házának elveszett juhaihoz.« Az asszony pedig odaérve leborult előtte,és ezt mondta: »Uram, segíts rajtam!« Jézus erre így válaszolt: »Nem jó elvenni agyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak.« Az asszony azonban így felelt:»Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk aszta-láról hullanak.« Ekkor így szólt hozzá Jézus: »Asszony, nagy a te hited, legyen úgy,amint kívánod!« És meggyógyult a leánya még abban az órában” (Mt 15,21–28).Sokan vannak, akik elmondják imádságaikat, de nem hallják a választ, nem látjáka megoldást. Úgy vannak, mint az a sziroföníciai pogány asszony, akiről az igénkszól: ő is kért, és úgy nézett ki, hogy nem kap.

Jézus pogány vidékre ment, olyan helyre, ahol ká-naánita lakosok éltek. A kánaánita kifejezés pogányvallásra utal, és az őslakosok Baal-kultusza hatott

Izráel népére is. Pogány őslakos volt ez az asszony is, snem tudni, milyen mélyen gyökerezett pogány hitében aBaal-kultusz. Most mégsem ez a lényeg, hanem az, hogyvalakitől hallott Jézus hatalmáról! Ezért amikor ott járJézus azon a vidéken, utánasiet és leánya gyógyulásáértkönyörög. Jézushoz kiált, méghozzá királyi méltóságotmegillető, Messiásnak kijáró megszólítással könyöröghozzá: „Uram, Dávid fia! Könyörülj rajtam!” Mindenthelyesen mond, jól szólítja meg Jézust; nem volt hiba a teo-lógiai megfogalmazásban. Jézus azonban nem válaszolneki egy szót sem. Meglepő ez a magatartás. Az asszony kiált, jól tudja, hogyan kellmegszólítani Jézust, mégsem hall választ. Semmi együttérzés, semmi könyörület…

Gyakran előfordul ez velünk is. Szólunk és nincs válasz, imádkozunk és minthaa falnak beszélnénk. „Nyomorúságom idején az Úrhoz folyamodom, kezem éjjel iskitárom feléje lankadatlanul, de lelkem nem tud megvigasztalódni” (Zsolt 77,3).Van még értelme tovább imádkozni, tovább könyörögni, amikor az ember fáj-dalmában kér, és nem kap? Talán még sincs, itt kell hagyni az egészet, ez a Jézusúgysem segít! Talán mégis igaz az, amit az egyik francia filozófus, Sartre mondott:„Fölöttünk csak az üres ég van.”

Az asszony azonban nem hallgatott el, kiáltozott utánuk, ami egy idő utánzavaró lehetett. Nem akarták már hallgatni a tanítványok, kérték Jézust,hogy bocsássa el az asszonyt. Ő azonban nem küldi el, hanem a küldeté-

séről beszél tanítványainak: Ő azért jött, hogy Izráel házának elveszett juhait össze-(Folytatás a 2. oldalon)

KÁLVINISTASZEMLE

A SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ

HIVATALOS LAPJA

LXXXIII. évfolyam 3. szám Komárom, 2012. március Ára 35 cent

AZ ÚT A MORZSÁKIG

KÖZLEMÉNYEK H Í R E K ESEMÉNYEKSegítség a bajban. Január 29-én az alis-

táli imaházban Dékány Dániel, a bősiKözponti Különleges Mentőszolgálat tag-ja tartott vetített képes előadást, melynektémája a két éve történt haiti földrengésután végzett segítségnyújtásuk volt.

Generális Konvent. Február 1-jén és 2-án Berekfürdőn tartotta tanácskozását aGenerális Konvent elnöksége. A főbb pon-tok a költségvetés, a támogatott alkalmak,a Kálvincsillag című magazin kiadása, Aheidelbergi káté új magyar fordítása vol-tak. Az elnökség úgy határozott, hogy sze-retné kiadni A heidelbergi kátét szlováknyelven is, mégpedig az egyházunkban

élő szlovák reformátusok számára. Az ü-lés első tárgysorozati pontjaként a jelen-lévő tagegyházak képviselői meghallgat-ták az egyházunk két szlovák egyházme-gyéjének képviseletében érkezett küldöt-tek véleményét egyházunknak a MagyarReformátus Egyházhoz fenntartással tör-tént csatlakozásáról.

A prágai gyülekezet helyzete. FazekasLászló püspök és Molnár Sándor zsinatifőtanácsos február 9-én és 10-én látoga-tást tettek a prágai református gyülekezet-ben. A presbitériummal a gyülekezet gond-jairól, azok megoldásáról és a hivatalos re-gisztrációról tárgyaltak.

A házasság hete. Február 11-e és 19-eközött volt a házasság hete, amely arra hi-vatott, hogy felhívja a figyelmet a házas-ság fontosságára, a család intézményéneknépszerűsítésére. A rendezvénybe bekap-csolódott a martosi gyülekezet is: február12-én a helyi kultúrházban levetítették aSzerelempróba (Fireproof) című filmet,utána pedig kötetlen beszélgetés kereke-dett Gary Chapman Egymásra hangolvacímű könyve alapján.

Jótékonysági bál. Február 17-én Faze-kas László püspök nyitotta meg a MartosiReformátus Egyházi Alapiskola 10. jóté-konysági bálját. A gyülekezeti fenntartásúiskola a bál révén 1250 euró támogatáshozjutott.

Gömöri lelkészértekezlet. Február 20-án a rimaszombati gyülekezet imatermé-ben tartották a Gömöri Református Egy-házmegye lelkészértekezletét, amelyenOrémus György nyugalmazott balogivá-nyi lelkipásztor előadást tartott a böjtről.

Emlékezés a deportálásokra. Február25-én az izsai római katolikus templom-ban a deportáltakra való emlékezés jegyé-ben szervezett alkalom volt. Igehirdetésselegyházunk püspöke szolgált.

Püspöki-esperesi látogatások. FazekasLászló püspök február 27-én Nagy ÁkosRóberttel, a Gömöri Református Egyház-megye esperesével meglátogatta a nagy-balogi és a bátkai gyülekezet lelkipászto-rát; másnap a losonci, a balogiványi, a har-maci, a rimaszécsi és a simonyi lelkipász-torok kerültek sorra, míg február 29-én anaprágyi, a gömörszkárosi és a rimajánosigyülekezet lelkipásztoránál jártak.

Hányan vagyunk? A Szlovák Köztár-saság Statisztikai Hivatala február végénközzétette a 2011. évi népszámlás adatait.Reformátusnak 98 797 személy vallottamagát (tíz éve ez a szám 109 735 volt).

Kórustalálkozó. A zempléni egyház-megye kórustalálkozója április 1-jén, vi-rágvasárnap 15 órai kezdettel lesz a kisgé-resi református templomban.

A Pátria rádió

református műsorai:

Március 18-án, böjt negyedik vasár-napján, 8.05-kor a Világosság című egy-házi műsor református adásában DukonAndrás pozbai lelkipásztor Jakab leve-le alapján arról elmélkedik, hogy a ke-resztyén hit nem személyválogató.

Április 1-jén, virágvasárnap 8.05-kora Világosságban Kiss Pálné Tóth Ilonafarnadi lelkipásztor az ünneppel kap-csolatos gondolatait osztja meg a hall-gatókkal.

Április 15-én 8.05-kor a Világosság-ban Révészné Bellai Csilla sárói lelki-pásztor Jakab apostol levele alapján acselekedetekről és a hitről elmélkedik.

(A rádió a februári struktúraváltás mi-att már nem ismétli meg a Világosságot!)

Szerkesztő-műsorvezető: Iski Ibolya

KÁLVINISTA SZEMLEA Szlovákiai Református KeresztyénEgyház hivatalos lapja. A kiadó címe:

Jókai u. 34., 945 01 Komárno.Megjelenik havonta.

Fõszerkesztõ: Fazekas LászlóSzerkesztõ: A. Kis Béla

Titkár és lapterjesztõ: Kis LuciaElõfizethetõ a református lelkészi hi-vatalokban és a szerkesztőség címén.Elõfizetési díj: egy évre 4,20 euró.

A lapterjesztést a szerkesztõség végzi:930 10 Dolný Štál (Alistál) 386.E-mail: akisbela@ba.telecom.sk

Telefon: 031/55 90 141 (egyben faxés üzenetrögzítõ is)

A kéziratokat nem õrizzük meg, nemküldjük vissza, rövidítésük és szerkesz-

tésük jogát fenntartjuk.Nyomdai elõkészítés: A. Kis Béla

Nyomja: Reproffset, DunaszerdahelyISSN: 1335-7298

Nyilvántartási szám: EV 3628/09

Imaheti gondolatokA januári ökumenikus imaheti isten-

tiszteletek építő pillanatai a gyüleke-zetek életének. Most mégsem az öku-mené fontosságáról szeretnék írni,hanem két ember hitéletéről.

Amíg Garamsallón várakoztunk azistentisztelet előtt, volt időm beszél-getni. Egyik idős asszonytestvérünkelmondta, ő már sok mindent megélt:sok nehéz napot, sok problémát. Mosta pihenés éveit éli, egyedül – gyer-mekei távol. Egyedül, de nem magá-nyosan, mert élete minden pillanatá-ban megéli, hogy vele van az Úr.Nincs televíziója – olvasgat, és sokatimádkozik. Garamsallóról tudni kell, aroma lakosság már kisebbségbe szo-rította a fehér lakosokat: sok a táma-dás, lopás, verekedés; nem túl bizton-ságos sötétedés után kimenni. Sokidős ember félelemben tölti napjait.Beszélgetőpartnerem nem fél. Van Is-tenem – mondja, és látszik az arcán,hogy – Krisztusban! – boldog ember.

A másik élményem a fegyvernekigyülekezethez kötődik. Habakuk pró-féta könyvének arra a napra kijelöltrészlete alapján hirdettem Isten igéjét,s hát a próféta panaszkodik. Meg miis panaszkodunk mindenre és min-denkire – vázoltam ezt is az igehirde-tésben. Az istentisztelet után egy idősasszonytestvér elmondta, nincs telje-sen igazam, mert nem mindenki pa-naszkodik: ő sem. Helyette imádko-zik, hálát ad Istennek, aki az életébenmindig vele volt. Nincs miért panasz-kodnia, mert van Istene!

Ez a két beszélgetés építő és erő-sítő volt számomra. Ezért tartom fon-tosnak, hogy más is halljon róluk, hiszegymás hite által is épülhetünk.

Ambrus Erika

Konvokációs előadásokA Selye János Egyetem Református Te-

ológiai Karán március 14-én Szilágyi-Sán-dor Gabriella doktorandusz, budapest-kő-bányai református lelkipásztor Hittanok-tatásunk aktuális kérdései címmel ad elő.

Március 21-én Fazekas László, egyhá-zunk püspöke előadását hallgathatják megaz érdeklődők.

Március 28-án Karvansky Mónika dok-torandusz, a bécsi magyar reformátusgyülekezet lelkésze A református egyháziszolgálat jelentősége Ausztriában (Nyu-gat-Európában) a református (protestáns)diaszpóramagyarság körében címmel ér-tekezik.

Az előadások 11 órakor kezdődnek akaron (Komáromban, a Tiszti pavilon épü-letében, a Vártüzér sor 1. alatt).

Születésnapi köszöntés2012. január 29-én a szalóci gyülekezet

80. születésnapja alkalmából köszöntöttetiszteletbeli gondnokát, Borzy Emmát. Ajubiláns hét évig volt gyülekezetünk gond-noka, sok éven keresztül pedig presbitere.Két gyermek édesanyja, akik elöljáróigyülekezetünknek: fia a jelenlegi gond-nok, lánya pedig presbiter. Van két uno-kája és négy dédunokája is, akik ezen akerek évfordulón szintén szeretettel kö-szöntötték őt.

Emike néni ifjúkorában tanárnő szere-tett volna lenni – megvoltak hozzá a szel-lemi adottságai is, hiszen jeles tanuló volt.Sajnos az álma nem teljesülhetett, mertotthon kellett maradnia, hogy segítsen agazdaságban. József Attila sorai – „én e-gész népemet fogom nem középiskolás fo-kon taní-tani” – mégis ráillenek Emikenénire is, hiszen ő az életével tanított: jópéldát mutatott türelmes nevelésével, mun-kájával, hite gyakorlásával.

„Kérem az Istentől, hogy… akik mahallgatnak engem, olyanná legyenek, a-milyen én is vagyok” (ApCsel 26,29b).Kívánjuk Emike néninek, hogy akik kö-rülötte élnek, hallják meg az ő sokszorszavak nélküli igehirdetéseit, és legyenekmindannyian követői az Úr Jézus Krisz-tusnak! Ezúton is szeretnénk Isten irántihálánkat kifejezni azért, hogy ismerhetjükaz ünnepeltet, és kívánjuk, hogy Isten ál-dása kísérje további életében!

Nyéky Miklós

(Befejezés az 1. oldalról)gyűjtse. Egy régi prófétikus kép: Izráel anyáj, Isten nyája, akik közül sokan el-tévedtek, és Jézus most azért jött, hogyezeket az eltévedt bárányokat össze-szedje. A tanítványok megkapják a teo-lógiai indoklást, hogy miért nem vála-szol Jézus ennek az asszonynak. Nincsértelme tovább kiáltozni – gondolhatjáka tanítványok –, teljesen felesleges.

Néha ez az érzés is befészkeli magátaz ember agyába: teljesen felesleges kér-ni, imádkozni, Isten úgyis csak azoknakválaszol, akiket Ő kiválasztott. Vannakhívő emberek, kegyes imádkozók, akik-nek Isten válaszol, akiket meggyógyít.De úgy látszik, nem tartozom ezek közé,hiába kérek, nem jön megoldás.

Kiderül, hogy az asszony nem adjafel. Megy Jézus után, egyre közelebb,míg el nem ér egészen hozzá. Odaérveleborul, és ismét kér: „Uram, segíts raj-tam!” Nem adja fel! Megy, hogy egé-szen közelről újra elmondja, amit eddigkiáltott: a leányom beteg, segíts rajtam!Jézus most már nem a tanítványokhozszól, hanem ennek az asszonynak mond-ja el: „Nem jó elvenni a gyermekek ke-nyerét, és odadobni a kutyáknak.” Aszimbolikus asztal körül ott ül a „csa-lád”: Izráel fiai a gyermekek, akik meg-kapják azt a kenyeret, amit a családfő,Izráel Istene az asztalra tesz. Ez a kenyér

teljesen az övék, nem szabad tőlük el-venni. Jézus azért jött, hogy kenyér le-gyen Izráel számára.

A kánaáni pogány asszony semmirenem számíthat. Semmire nincs joga – eztkell megértenie. Semmi sem jogosítja felarra, hogy kapjon. Ezt ismeri el alázat-tal, amikor azt mondja: „Úgy van, U-ram!” Mintha azt mondaná: valóbansemmi jogom, semmit nem tudok felmu-tatni, ami miatt most meg kellene kö-nyörülnöd rajtam. Sem az életem, semaz életvitelem, sem a származásom, semsemmi nem jogosít fel arra, hogy kérjek

és kapjak. Én mégis türelmesen várok,hátha aláhull az asztalról néhány morzsaabból a kenyérből, amit a családfő azasztalra tett. Nekem az is elég. Az a ke-vés is. Nekem ne adj, csak engedd meg,hogy ami aláhull, azt felvegyem! Ez azasszony kitartóan ment Jézus után, kitar-tóan kérte, majd alázattal beismerte a

méltatlanságát, és eljutott a morzsákig.De neki ez is elég volt: az aláhulló mor-zsa meggyógyította a leányát.

A kitartás, ez a mindenek ellenére, még-is megyek Jézus után magatartás; az alá-zat, ez a beismerem, hogy méltatlan va-gyok Jézus segítségére alapállás; a tö-retlen bizalom, amely nem törik meg ab-ban a hitben, hogy Jézus hatalma nem is-merhet határokat: ez vezetett a megol-dásig. Erre mondja Jézus: „nagy a tehited”. Ez a kitartó, meg nem sértődő,alázattal teljes, töretlen bizalom meg-találta az asztalról lehulló morzsákat.

Biztatás ez nekünk is, akik elkesere-dünk, akik úgy érezzük, Isten nem vála-szol, hiába imádkozunk, akik belefára-dunk az állandó kérésbe és sokszor kis-hitűek, türelmetlenek vagyunk. Biztatásez, hogy legyünk kitartóak a kérésben,ismerjük el, hogy valóban semmi jogunknincs, hogy kapjunk, de mégis kérhe-tünk és bízhatunk Jézus hatalmában, ésaz asztalról aláhull a morzsa. Az eredetinyelvről a morzsa szót úgy is le lehetfordítani: kenyérdarab. Az úrvacsorábanmindenkinek, aki méltatlanságát átérez-ve és Jézus kegyelmében bízva járul azasztalhoz, jut egy kenyérdarab, jut egymorzsa. Aláhull a gyógyító és megújítóerejű morzsa. „A reménységben örven-dezzetek, a nyomorúságban legyetek ki-tartók, az imádkozásban állhatatosak”(Róma 12,12).

Orémus Zoltán

2012. március

TUD

ÓSÍTÁ

S

2012. március2 Kálvinista Szemle

Gyüre Lajos

HIÁBAHiába szólok: nézz rám, Uram!Térdig porba sújtva gázolok,s nem tudom: meddig tart e futam,vétkemre, tudom: van elég ok.

Hol vagy, Isten? Meddig büntetsz még?Szörnyű kínomra nincs határ, gát?Lásd, darabokra szakad az ég,s az ima káromlásba megy át.

S adj türelmet hordani terhem,Jób türelmét pokolra verten.Ne kínozz, adj jót valahára,

Szállna hozzád ezernyi hála.Ó, bocsáss meg, én semmi féreg,már azt sem tudom: mit beszélek.

Kálvinista Szemle 15

Az ÚR színe előttTehozzád jövök, Uram, minden-

ható Isten. Kiöntöm Teelőtted a szí-vemet, és kérlek Téged, állj szo-rosan mellettem. Beléd kapaszko-dom, hatalmas Isten, amint a hajó-nak, amelyiket hányják a hullámok,a horgony a támasza. Tehozzádmenekülök, mert Teelőtted nincssemmi lehetetlen. Segíts nekem,Uram, és megszűnnek a gondjaim.Te bölcs Isten vagy, Te ismeredazokat az utakat és az eszközöket,amelyek előttem ismeretlenek. Biz-tosíts engem, hogy nem hagysz elegyetlen pillanatra sem, és megkö-nyörülsz rajtam a Te örök kegyel-meddel. Tudom, hogy Te hűségesIsten vagy, aki senkit sem hagytálel; ezért nem hagysz el engem sem.Ölelj magadhoz szereteteddel, ésne hagyj engem elhagyatottan. Alelkem Téged vár, Uram. Ámen.

Johann Friedrich Starck

GO

ND

OLA

TOK AZ ÚT A MORZSÁKIG

NEK

RO

LÓG

A Generális Konvent elnöksége feb-ruár 1-jén Berekfürdőn megtartottülésén, melyen a két szlovák egyház-megye képviselői is jelen voltak, azegyik napirendi pont a magyar és aszlovák reformátusok között kialakultfeszültség volt.

Fazekas László püspök beszámolt acsatlakozás geneziséről és az aktuálishelyzetről. Mint elmondta, egyházunk aMagyar Református Egyházhoz való csat-lakozása kapcsán kivételt biztosít a szlo-vák egyházmegyéknek, mégis felháboro-dás és feszültség keletkezett. Szlovákiakulturális minisztériuma a helyzet jogielemzését ígérte, ami azóta sem készült el.A Zsinat – figyelembe véve a helyzet sú-lyosságát és a szlovák kezdeményezése-ket – a nyelvi-nemzetiségi problémák ren-dezésére létrehozott egy vegyes bizottsá-got. A szlovák vezetők ennek ellenére ka-rácsony előtt aláírásgyűjtést kezdemé-nyeztek, melynek felhívásában kérik egy-házunk státusa, illetve finanszírozása tör-vényességének felülvizsgálatát. A petíciómegszólította az egyházon kívülieket is,ami még nagyobb feszültséget keltett.

Marián Hamari püspökhelyettes –méltányolva a meghívást – elmondta: szü-letett egy teológiai állásfoglalás, mivelszerintük egyházunk az MRE-hez valócsatlakozással elhajlott a református hit-től. Kifejtette, hogy az MRE létrejöttét ve-szélyesnek tartják. Hiszik, hogy az MRElétrehozói is őszinte hívők, de szerintük apolitikai revizionizmus és a múlt szelle-mének hatása alá kerültek. Az MRE sze-

rintük csak egy nemzet érdekeit képviseli,ezért követelik, hogy egyházunk lépjen kiaz MRE-ből, majd más csatlakozási mó-dot keressen a maradni akaróknak. Büsz-kén akarják vállalni közös református hi-tünk és őseink örökségét, de anélkül, hogymagyaroknak kellene magukat vallaniuk.

Juraj Brecko esperes felszólalásábanmegvallotta, hogy részbeni magyar gyö-kereik miatt sokan nehezen hordozzák ameglévő feszültséget. A fikció fogalmát

zavarónak ítélte, alkotmánymódosítás út-ján egyértelműsítést szorgalmazott a kö-vetkezőkben: az egyház megnevezése,megbékélés csak a sérelmeink kölcsönöselismerésével lehetséges, az MRE alkot-mánya ezért tartalmazza a kiegyezés utánimagyarosítási törekvések feletti sajnála-tát; legyen pontosítva a nemzet szolgála-tának fogalma, hogy egyértelmű legyenannak bibliai értelmezése; egyházmegyék

és gyülekezetek belépését is tegyék lehe-tővé.

A beszámolókra reagálva BölcskeiGusztáv püspök elmondta, hogy az el-hangzottak sokat segíthetnek a problémamegértésében és érzékenyebb kezelésé-ben. Rámutatott, hogy a csatlakozott egy-házak Krisztust együtt akarják követni, és2009-ben tudatosan nem hoztak létre új –jogalanyisággal rendelkező – egyházat.Az MRE létrejötte inkább az egyház uni-

verzális jellegéneka kifejeződése, sem-mint a nemzeti jel-legnek. Elgondol-kodtatónak vélte anemzet bálványozá-sának, illetve a csat-lakozás átpolitizált-ságának a gyanúját,mivel ennek még alátszatát is igyekez-tek elkerülni. AzMRE azt tartja szem

előtt, hogy a gyakorlati szolgálatban valóösszefogással még inkább be tudja tölteniKrisztustól kapott küldetését. Végezetülazt kívánta, hogy mindenkiben a megbé-kélés lelke munkálkodjon: „Mert lehet,hogy mindkét fél meg van győződve a ma-ga igazáról, de fel kell azt is ismernie,hogy van egy mindannyiunk felett állóigazság.”

Molnár Árpád

Még alig kezdődött el az új esz-tendő, máris koporsó mellé szólí-tott bennünket az Úr. Rövid beteg-ség után a mennyei hazába költö-zött Kecső Zoltán, aki a gömörszká-rosi gyülekezet hűséges gondnokavolt negyedszázadon át.

Testvérünk kora ifjúságától fogvamunkálkodott. Munkája során azország különböző tájait ismertemeg, részese volt a legjelentősebbipari üzemek építkezéseinek. Az Úra Csörnök Rózsikával kötött boldogházasságát két gyermekkel áldottameg, akiket becsületre, tisztesség-re és a munka szeretetére neveltek.Ifjúkorában a környéken népszerűzenekarban játszott, majd a múltszázad hetvenes-nyolcvanas évei-ben a község és a környék sport-szerető ifjait karolta fel, lévén edző-je és menedzsere a labdarúgócsa-patnak.

Testvérünket sok talentummal ál-dotta meg az Úr. Érdeklődési köreszerteágazó volt: szerette az anya-

földet, az állatokat, az erdő-mező vi-rágait. Nagy ismerője volt a külön-böző gombafajtáknak. Szerette fe-lebarátait, Isten itt élő népét.

Búcsúztatása 2012. január 13-ánvolt a zsúfolásig megtelt műemléktemplomban, ahol a lelkipásztor aJerSir 5,14–16, valamint a Fil 1,21alapján vázolta fel a megboldogultéletútját, rámutatva arra a tényre,hogy gondnok testvérünk a kegye-lem eszköze volt. Méltán érezzük a

prófétával, hogy „elesett a mi fe-jünknek koronája”. Az istentisztele-teken és a bibliaórákon figyelme-sen, nyitott szívvel hallgatta Istenigéjét. Pál apostollal mondhatta:„...nekem az élet Krisztus, és a meg-halás nyereség!” (Fil 1,21), mivel avasárnaponként hallott tanítást ahétköznapokban élte meg – segítő-kész, elfogadó módon viszonyulvamindenféle rangú és rendű ember-hez. Nincs kétségünk afelől, hogyéletének Ura a nála letett pályadíját:a pálmaágat és az életkoronát meg-adja hű szolgájának a színről színrelátás boldogságában.

Élete az Arany Jánostól származóverstöredék illusztrációja volt: „Leg-nagyobb cél pedig, itt, e földi lét-ben, / Ember lenni mindég, mindenkörülményben.” Mint minden ked-ves halottra, gondnoktestvérünkreis érvényes az imént idézett költőverssora: „…nőttön nő tiszta fénye,/ Amint időben, térben távozik”.

Tóth László

A magyar–szlovák feszültségről Berekfürdőn

KICSIT KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK

A szlovák egyházmegyék képviselői a tanácskozáson

KECSŐ ZOLTÁN(1933–2011)

Az ondava-hernádi egyházmegye kórustalálkozója 2012.január 8-án a hernádzsadányi kultúrházban zajlott, mivela templom túl kicsi lett volna mintegy 200 ember befogadá-sához. A kórustalálkozó háziasszonya Edita Kočišková volt,aki a jelenlévők köszöntése után igeolvasással kezdte megaz alkalmat.

A színpadot először a Krídla nevű felsőcsáji dicsőítő csoportvette birtokba, melynek vezetője Imrich Géci, a felsőcsáji gyü-lekezet kántora. A három gitárosból és egy dobosból álló csoportkét ifjúsági éneket adott elő mély átéléssel. Őket az énekek mon-danivalóját összefoglaló ige felolvasása után – vendégként – ahelybeli római katolikus Gaudium kórus követte. Ez az énekkarrendszeres résztvevője a kórusok Hernádcsányban megrendezettökumenikus találkozójának.

Majd Szabó Krisztián nagyidai lelkipásztor hirdette az igét a135. zsoltár alapján. Elmondta, hogy nagyon bizonytalan korbanélünk, és nincs túl sok okunk az örömre. Állandóan új informá-ciók vesznek bennünket körül, de ezek között annyira kevés apozitív üzenet, hogy lassan elfelejtünk örülni. A zsoltáros azon-ban arra szólít fel, hogy dicsérjük az Urat, emlegessük az ő tet-teit, mert hatalmas Istenünk van. Az ember lehetőségei végesek,de Isten számára semmi sem lehetetlen. Bizony, méltó a dicsé-retünkre, és nem az az elsődleges szempont, hogy mennyire tö-kéletes technikával éneklünk, hanem hogy az Isten dicséreteszívből és tapasztalatból jöjjön.

Az egyházmegye kórusai főleg a karácsonyi ünnepkör éneke-iből válogattak. A sort a tussai gyülekezet énekkara kezdte. A kó-

rust szép hangzás jellemezte, és szép emberi példát adott abbanis, hogy a gyülekezet esperes-lelkésze a kórus soraiban énekelt.Őket követte Hernádcsány–Hernádzsadány–Eszkáros egyesítettkórusa Ján Semjan lelkész vezetésével. A kórustagok számáttekintve ők voltak a legtöbben, de itt is szembetűnő volt az agond, amivel talán minden énekkar küzd: kevés a férfi énekes.Végül a kassai szlovák gyülekezet Kálvin János kórusa szolgált,Szakál Gábor kántor vezetésével (a kórusban a kórusvezetőnkívül csak egy férfi énekes volt).

A kórusok szolgálata után az egyházzenei osztály képvisele-tében Bodnár Noémi kassai beosztott lelkész köszöntötte a je-lenlévőket, biztatta a kórusokat, és átadta az emléklapokat. MajdJuraj Brecko esperes köszönte meg az énekkarok és a dicsőítőzenekar szolgálatát. A kórusdélután háziasszonya imádsággalzárta az alkalmat, és elénekeltük közösen a záróéneket, a 253.dicséretet (Buďže so mnou Pane).

A vendéglátó gyülekezet által készített szeretetvendégségsorán még folytathattuk a beszélgetést. Nagyon áldott találkozásvolt, Istennek legyen érte hála!

–bn–

2012. március

„Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusz-tába, hogy megkísértse az ördög. Miutánnegyven nap és negyven éjjel böjtölt, vé-gül megéhezett. Ekkor odament hozzá akísértő, és ezt mondta: »Ha Isten Fia vagy,mondd, hogy ezek a kövek változzanakkenyérré.« Ő így válaszolt: »Meg van ír-va: Nem csak kenyérrel él az ember, ha-nem minden igével, amely Isten szájábólszármazik«” (Mt 4,1–4).

A böjti időszak lényege és küldetése,hogy lélekben felkészítsen bennünket Jé-zus Krisztusnak a Golgota keresztjén el-szenvedett áldozatára. A böjt negyvenna-pos, a húsvétot megelőző hat héten ke-resztül tart – hamvazószerdától nagy-szombatig (miközben a vasárnapok nemszámítanak böjti napoknak, mert a vasár-nap a legnagyobb ünnepünk, amikor Jé-zus feltámadására emlékezünk).

A negyvenes szent szám az Ószövet-ségben. A vízözön idején negyven napigesett az eső, Izráel negyven évig vándo-rolt a pusztában; Saul, Dávid és Salamonis negyven évig uralkodtak Izráelben, ésIllés próféta negyven napig ment böjtölveaz Isten hegyéig, a Hórebig. Jézus a fel-támadása után még negyven napon át je-lent meg a tanítványoknak. Máté evangé-liumában Jézus nemzetségtáblázatában ispontosan ennyi név fordul elő. Ez a felso-rolás is mutatja, hogy a negyvenes száma Szentírásban mindig az üdvtörténetegy-egy újabb szakaszát jelenti, amikorIsten felkészíti népét vagy egy-egy e-gyént az elkövetkezendő nagy jelentősé-gű eseményre, változásra.

Az ókori vallások legtöbbjében megta-lálhatjuk a böjtölést, ami általában azételtől való tartózkodást jelentette: attól arossztól való megszabadulást hozta el,amely az emberbe az ételen keresztül ke-rült. Így ez felkészülés volt arra, hogy azember testileg is tisztuljon a lelki dolgok-kal való töltekezés idején. Az Ószövetségszerint a böjtnek nyilvánvalóvá kelletttennie Isten előtt, hogy az ember alázattalvár rá, és ebben az értelemben van sok-szor szó a böjtről úgy, hogy „tartóztassá-tok meg magatokat” (3Móz 16,29.31)vagy „megalázni a lelket”. Sajnos Istentsokszor mintegy kényszerítették a hit és aneki való odaszánás elismerésére, ezértaz ószövetségi próféták erősen tiltakoz-tak az ilyen böjt ellen: Istent nem lehetsemmiféle emberi, vallásos cselekedettelbefolyásolni, Istennel nem lehet üzletetkötni, mert Ő a szívet és a lelket keresi.„Nekem az olyan böjt tetszik, amikor le-oldod a bűnösen fölrakott bilincseket, ki-bontod a járom köteleit, szabadon bocsá-tod az elnyomottakat, és összetörsz min-den jármot!” (Ézs 58,6).

Jézus negyvennapos böjttel készültmessiási küldetése beteljesítésére. Szá-munkra is adott a lehetőség, hogy Jézus-sal együtt böjtölve közelebb kerüljünkhozzá. Az igék ebben segítséget nyújta-nak. Láthatjuk, hogy mit érzett, hogyangondolkodott és mik voltak számára alegfontosabbak akkor, amikor elindult aGolgotára vezető úton; Isten Fiaként, deföldi testben hogyan járta végig ezt azutat. Érdemes erre odafigyelnünk, hogysaját életünkre nézve vezetést és útmuta-tást kapjunk.

Mi is az igazi böjt?

Kell-e, s ha igen, akkor hogyan böjtöl-jünk, s egyáltalán mi a jelentősége a böjt-nek? Ezek azok a kérdések, amelyek fog-lalkoztatnak bennünket ebben az idő-szakban. Rögtön az elején megállapíthat-juk: ahogy Jézus maga is böjtölt, követői-nek is kell böjtölniük. Jézus KeresztelőJános tanítványainak arra a kérdésére,hogy az ő tanítványai miért nem böjtöl-nek, ezt válaszolja: „…jönnek olyan na-pok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, ésakkor böjtölni fognak” (Mt 9,15b). A kér-dés tehát nem az, hogy kell-e böjtölni, ha-nem az, hogy milyen böjt kedves az Is-tennek. A böjtölés mikéntje, gyakorlatimegélése az igazán fontos, amit nem le-het általánosítani. A személyre szabottböjtben nem a külső aszkézis az elsődle-ges, amikor a testet sanyargatjuk, hanema belső, lelki dolgok, amikben böjtölnünkkell. Ez történhet például valamely tulaj-donságunk miatt, melyben változásra, ön-

megtartóztatásra, böjtre van szükségünk.Vagy vétkeink számbavétele, a velük valóteljes szakítás, az új élethez való erőgyűj-tés, az őszinte bűnbánat is lehet a böjt bi-zonyos formája. Külső megnyilvánulásalehet, hogy visszafogott és önmegtartóz-tató életvitelt gyakorolunk ebben az idő-szakban, és többet imádkozunk, többszörhallgatunk igehirdetést, gyakrabban va-

gyunk tagjai templomi gyülekezeti kö-zösségnek, ahol egymás hite által épülhe-tünk.

Vizsgáljuk meg a böjt külső és belsődolgait, és ki-ki eldöntheti, hogy számáramilyen böjt lenne a megfelelő. De előrefontos kijelentenünk: az Istennek tett ígé-reteket ne csak elméletben fogalmazzukmeg, hanem tartsuk is be őket. Ne le-gyünk az igének csak hallgatói, hanemmegtartói is; így a böjttel kapcsolatos el-határozásaink se maradjanak meg csupánegy szép elképzelés szintjén, hanem le-gyen belőlük valóság. Abban az esetbenugyanis, amikor nem váltjuk valóra azt,amiben fontos lenne megalázni magun-kat, már nincs is böjtünk. A böjt lényegeugyanis az alázatos önmegtartóztatás.

A világ ural-e minket?

A bűneset óta a test és a lélek közöttiharmónia teljesen felborult: az előbbi túl-értékelődött az utóbbival szemben, a testegyre követelőzőbb lett a lélekkel szem-ben. A testről jelenti ki Isten, hogy visszafog térni a porba, mert porból vétetett. Deaz ember többre lett teremtve, ezért állan-dó szükségszerűség, hogy az anyagi vilá-gon túl a lelkiekhez – a szeretethez, a jó-hoz és hit által Istenhez, akitől eltávolod-tunk – ragaszkodjunk inkább. Ezt a felül-ről való újjászületésben kaphatjuk meg,amiben segíthet nekünk a böjt, ami visz-szavezethet bennünket a lelki és az Isten-nel kapcsolatos dolgok irányába, és meg-véd bennünket az anyagi világ túlértéke-lésének hibájától. Ebből a szempontbólkülönösen fontos, hogy megtanuljunk he-lyesen böjtölni.

Jézus a pusztában, az éhségtől teljesenelcsigázva találja magát szemben az ör-döggel, aki megkísérti őt. Az ige ezen ahelyen testközelbe hozza számunkra agonoszt, a kísértőt, valamint a földi szen-vedést és a nélkülözést, amely végigkísérbennünket életünk folyamán. Láthatjuk,hogy Jézus földi életét is jellemezték ezekaz érzések. Nem volt idegen számára aföldi léttel járó kín és szenvedés, amely aGolgotán éri el a tetőfokát. Sokszor éhe-zünk valamilyen földi dologra (és mostne csak az ételre gondoljunk), amelyik (le-gyen az anyagi vagy lelki természetű) na-gyon hiányzik az életünkből. Amire aztmondjuk, hogy most azonnal akarjuk, ésúgy hiányzik az életünkből, mint egy fa-lat kenyér. Mit kezdünk ezzel az érzéssel?Azonnal, mindenen keresztülgázolva tör-

(Folytatás a 4. oldalon)

2012. március14 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 3

TU

DÓ

SÍT

ÁS Tudunk-e lélekben alázatosak lenni?

AZ ISTENNEK IGAZÁN TETSZŐ BÖJT

ELM

ÉLK

ED

ÉS

Ökumené a zselízi börtönbenEGYSÉGBEN AZ EGYSÉGÉRT

Január 15-én a zselízi büntetés-végrehajtási intézet kápolná-jában ökumenikus istentiszteletre került sor, ahol fogvatartottakés lelkigondozóik együtt imádkoztak a keresztyének egységéért.Az egyházak képviselői második alkalommal tartottak ökume-nikus istentiszteletet a nemzetközi imahéten.

Rastislav Firment görög katolikus börtönlelkész köszöntéseután Ján Čermák oroszkai evangélikus lelkész hirdette Istenigéjét, Antala Éva nagyölvedi református lelkész pedig imád-ságban adott hálát a börtönfalak mögött is létező felekezetköziösszefogásért. Majd kötetlen beszélgetés következett: mindenfogvatartott a saját felekezete és anyanyelve szerinti kis cso-portban továbbgondolhatta az igét.

Az imahét keretében bibliaórás alkalmakra is sor került a re-formátus egyház szolgálattévőivel, melyek élő példái voltak ahívő közösség egységének: ahol a fundamentum maga JézusKrisztus, ott egyek lehetünk a könyörgésekben – bárhol szület-tünk és bármilyen nyelven beszélünk is.

–aé–

Ne felejtsünk el örülniKórustalálkozó Hernádzsadányban

Január 17-e és 19-e között a rozsnyói református, evangélikusés római katolikus testvérek egymás templomában, együtt imád-koztak a keresztyének egységéért. Január 17-én az evangélikustemplomban Marián Feledi római katolikus lelkész a türelem-ről, a kitartásról, az erős hitről s a hithősökről szólt a Zsid 11alapján. Buzáné Bodnár Aranka pedig a Mk 10,42–45 verseialapján az Úr Jézus megváltói szolgálatáról beszélt.

Január 18-án a református templomban Zsóka János rómaikatolikus káplán az Úr Jézusnak a kísértővel szembeni győzel-mes harcát tárta elénk a Mt 4,1–7 alapján, míg Viliam Solárikevangélikus lelkipásztor az Úr Jézusról mint az áldozati bárány-ról szólt, ahogyan Ézsaiás próféta mutatja be Őt.

Január 19-én a római katolikus székesegyházban Buza Zsoltreformátus lelkipásztor a Jn 15,9–17 alapján arról a szeretetrőlbeszélt, melyben mindazok megmaradnak, akik a Krisztusbanmaradnak. Jerguš Olejár evangélikus esperes a hamis sáfárt (Lk16,1–8) mutatta be, és hangsúlyozta az Úr Jézus felhívását: ma-radjunk hűek a kevésen és a sokon is.

Mixtaj Johanna

Ökumenikus imahét TornaljánBuzgólkodjunk az Úr dolgaiban

Az ökumenikus imahéten Tornalján és szórványában négy-szer került sor istentiszteletre: január 16-án a római katolikus,18-án az evangélikus, 19-én a méhi katolikus és 22-én a refor-mátus templomban. A zsúfolásig megtelt templomokban (ez isbizonyítja az emberek egyre erősödő lelki igényét) FazekasÁgnes református, Gubo Mihály evangélikus és Vojta Richárdkatolikus lelkészek szolgáltak igehirdetéssel a következő vezér-fonal szerint: a szolgáló Jézus, az Úrral való csendes várakozás,a feltámadott Úr békessége átformál, Krisztus uralma egyesít.

Az imahét fényét növelte egy ökumenikus gyermekcsoportnagy gonddal összeállított, tartalmas műsora. A szeretetről, azÚr dicsőségéről szavaltak és énekeltek. Fellépett a CsemadokAndante vegyes kórusa és a református gyülekezet énekkara is.Énekeikben kérték az Urat, hogy bátorítson életünkben és halá-lunkban, tartson meg az egy igaz hitben, szent kegyelmében.

Kissné Békési Júlia

Ökumenikus imanapok Rozsnyón

Hűnek maradni kevésen is

(Befejezés a 3. oldalról)

jük magunkat, hogy elérjük, vagy egy ki-csit másképp állunk hozzá?

Jézus alázatra tanít bennünket. Ő iga-zán mindent megkaphatott volna, hiszenIsten Fiaként – aki „nélkül semmi semlett, ami létrejött” (Jn 1,3b), aki „előbbvolt mindennél, és minden őbenne állfenn” (Kol 1,17) – elérhette volna, hogyvalóban mindene meglegyen. Mi egy fa-lat kenyér egy királynak, egy úrnak; csakint, és már hozzák is! De Ő nem azért jött,hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Őszolgáljon és életét adja váltságul soka-kért. Pedig milyen egyszerű lett volna, haél az erejével és megszerzi, amit akar.Számunkra nem kis erőfeszítést jelentmegszerezni az apró „morzsákat” is, me-lyek semmiségek az örökkévalósághozképest, és mégis mi mindenre vagyunkképesek, csakhogy kielégítsük ezeket aföldi vágyainkat! Közben pedig teljesenelhanyagoljuk a mennyeieket.

Senki sem szolgálhat két Úrnak, mond-ja Jézus. Ezért vigyáznunk kell, hogy tud-junk önmegtartóztatóak lenni, és ne en-gedjük magunkat a „minden megszerez-hető” és „minden elérhető” csapdájába es-ni. Itt ne csupán az anyagi dolgokra gon-doljunk, hanem mindenre, ami a szemnekkívánatos, amit szívesen legyömöszöl-nénk a torkunkon. Amiről kijelentenénk:ez nekünk kell! Kell, mert a régi már nemjó, cseréljük le! Vagy élvezzünk valamiismeretlent, ami még eddig nem volt, amiizgalmas! Ragadjuk meg azt, ami csakegy kéznyújtásra van, vagy több kell,mint tegnap volt: több kenyér, több ház,nagyobb vagyon, több pénz, több hata-lom, nagyobb elismertség, több siker,jobb berendezés, újabb technika, többújabb kapcsolat, nagyobb élvezet, több

testiség, még nagyobb kívánságok! Mertez jár nekünk! A határ a csillagos ég…

Már a gyermekeinket is próbálják kí-sérteni ezek a kihívások, már az ő ártat-lanságukat is meg akarják erőszakolni.Meddig járunk vakon és süketen, és hola határ?! Tesztelnek bennünket, hogy va-jon eléggé összetört-e már az erkölcsi ma-gatartásunk, hogy sikerült-e már teljesentönkretenni a hagyományainkat, évszáza-dokon keresztül kialakult, világos érték-rendünket, értékeinket? Vajon azt csinál-hatnak-e már velünk, amit akarnak? Dol-gozzunk minél többet, hogy ne legyen időa gondolkodásra sem! De természetesen avilágot rabigába hajtó pénz-bálvány dik-tálja, hogy mi adható el nekünk.

Ez lett a menetrend manapság. Akinem fogyaszt, az veszélyes elem; így aböjt, az önmegtartóztatás, a megbocsátás,az adósságok elengedése nem jó dolog,mert abban nincs semmi üzlet. Amíg tar-tozunk valakinek, manipulálhatóak va-gyunk, mert nem vagyunk szabadok. Azadós zsarolható. Aki védeni próbálja alelki és krisztusi értékeket, az veszélyeselem. Bedőlünk-e ennek a kívülről ránkzúduló erőnek, amelyik zülleszt bennün-ket morális és fizikai értelemben is? Haigen, azért súlyos árat kell fizetnünk: el-távolodunk a mennyeitől. A böjt viszontsegít nekünk visszajutni a helyes útra, amennyeire, az alázatos önmegtartózta-tásra és Istennek tetsző életre.

Ne adjuk el magunkat!

Jézus nem adta el magát, hanem a földilét minden hiányában is kijelenti: „Nem

csak kenyérrel él az ember, hanem min-den igével, amely Isten szájából szárma-zik” (Mt 4,4). Mi se adjuk el magunkat,gyakoroljuk az egészséges önmegtartóz-tatást, az alázatot, az önzés helyett a sze-retetet, a másokra való odafigyelést böjtidején. „Minden szabad, de nem mindenhasznál. Minden szabad, de nem mindenépít” (1Kor 10,23) – mondja Pál apostol.Ami igazán használ, az az Istennek tetszőalázatos böjt, mert abban gyönyörködikaz Isten: „Nekem az olyan böjt tetszik, a-mikor leoldod a bűnösen fölrakott bilin-cseket, kibontod a járom köteleit, szaba-don bocsátod az elnyomottakat, és össze-törsz minden jármot! Oszd meg kenyere-det az éhezővel, vidd be házadba a sze-gény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ru-házd fel, és ne zárkózz el testvéred elől!Akkor eljön világosságod, mint a hajnal-hasadás, és hamar beheged a sebed.Igazságod jár előtted, és az Úr dicsőségelesz mögötted” (Ézs 58,6–8).

Csodálatos ez az ige, csodálatos Isten-nek ez a vezetése, hiszen nem másra vanszükségünk, hanem Krisztusra, az igére,hogy vele táplálkozzunk! Arra, hogy Őteljesen a lényünk része lehessen, hogymegbocsáthassa mennyei Atyánk a bűne-inket, és így örök életünk lehessen: ahol amulandó örömök és a mulandó földi dol-gok csak „morzsák” lesznek mindahhozképest, amit az Úrtól kapunk ajándékba.Jézus pontosan azért vállalta a keresztha-lált, hogy nekünk adja a teljességet és azörökkévaló boldogságot Isten országá-ban!

Palcsó Attila

2%

(Befejezés a 12. oldalról)Občianske združenie Jerikó – Je-

rikó Polgári TársulásCím: 930 02 Orechová Potôň (Diós-

förgepatony) 289. Jogi forma: občian-ske združenie (polgári társulás).

IČO: 42156696.Ženský spolok pri Reformovanej

kresťanskej cirkvi v Komárne – Ko-máromi Református Nőegylet

Cím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno(Komárom). Jogi forma: občianske zdru-ženie (polgári társulás).

IČO: 37862189.Élő Víz – Živá vodaCím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno

(Komárom). Jogi forma: neinvestičnýfond (nem beruházási alap).

IČO: 36096415.TimoteusCím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno

(Komárom). Jogi forma: nezisková or-ganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 37970836.Združenie maďarských rodičov na

Slovensku pri Cirkevnej základnejškole reformovanej cirkvi s vyučova-cím jazykom maďarským, Vojany –A Vajáni Református Egyházi Alap-iskola Szülői Munkaközössége

Cím: Elektrárenská 50, 076 72 Voja-ny (Vaján). Jogi forma: občianske zdru-ženie (polgári társulás).

IČO: 35626356 160.Združenie maďarských rodičov na

Slovensku pri Reformovanej základ-nej škole cirkevnej, Dolný Štál – AzAlistáli Református Egyházi Alapis-kola Szülői Munkaközössége

Cím: 930 10 Dolný Štál (Alistál) 85.Jogi forma: občianske združenie (pol-gári társulás). IČO: 35626356 341.

KoinoniaCím: Kostolný rad 13, 077 01 Krá-

ľovský Chlmec (Királyhelmec). Jogiforma: neinvestičný fond (nem beruhá-zási alap). IČO: 31256384.

Združenie maďarských rodičov naSlovensku, Základná škola Reformo-vanej cirkvi s vyučovacím jazykommaďarským, Rožňava – A RozsnyóiReformátus Egyházi Alapiskola Szü-lői Munkaközössége

Cím: Kozmonautov 2, 048 01 Rožňa-va (Rozsnyó). Jogi forma: občianske

združenie (polgári társulás).IČO: 35626356 206.RE-MI-DIA – Reformovaná misia

a diakoniaCím: Nám. sv. Cyrila a Metoda 51,

078 01 Sečovce. Jogi forma: neziskováorganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 35581620.KálvinCím: Nám. Jána Kalvína 2/A, 929 01

Dunajská Streda (Dunaszerdahely). Jo-gi forma: občianske združenie (polgáritársulás). IČO: 45010340.

PaulosCím: 049 43 Jablonov nad Turňou

(Szádalmás) 110. Jogi forma: neziskováorganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 35581875.Bodor IstvánCím: Hlavné námestie 16, 979 01 Ri-

mavská Sobota (Rimaszombat). Jogiforma: neinvestičný fond (nem beruhá-zási alap). IČO: 37954083.

Dobrý Pastier – Jó PásztorCím: Hlavná 159/2, 925 23 Jelka (Jó-

ka). Jogi forma: nezisková organizáciaposkytujúca všeobecne prospešné služ-by (közhasznú szolgáltatást nyújtó non-profit szervezet). IČO: 36084115.

Zväz reformovanej kresťanskejmládeže v Moldavskej nížine – Bódva-völgyi Református Ifjúsági Szövetség

Cím: Hlavná 47, 045 01 Moldava nadBodvou (Szepsi). Jogi forma: občianskezdruženie (polgári társulás).

IČO: 35556722.

AgapéCím: 049 43 Hrušov (Körtvélyes) 112.

Jogi forma: nezisková organizácia po-skytujúca všeobecne prospešné služby(közhasznú szolgáltatást nyújtó non-profit szervezet). IČO: 35583029.

EcclesiaCím: Hlavná 67, 946 21 Veľké Kosi-

hy (Nagykeszi). Jogi forma: občianskezdruženie (polgári társulás).

IČO: 42121370.Cantate DominoCím: Pevnostný rad 22, 945 01 Ko-

márno (Komárom). Jogi forma: občian-ske združenie (polgári társulás).

IČO: 42050278.Firesz – Duna MenteCím: Pevnostný rad 22, 945 01 Ko-

márno (Komárom). Jogi forma: občian-ske združenie (polgári társulás).

IČO: 42203546.Zväz mladých reformovaných – Fia-

tal Reformátusok SzövetségeCím: Kósu-Schoppera 25, 048 01 Rož-

ňava (Rozsnyó). Jogi forma: občianskezdruženie (polgári társulás).

IČO: 31958273.Diakonia ReformataCím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno

(Komárom). Jogi forma: nezisková or-ganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 42052343.ParaklétosCím: Hlavná 50, 076 52 Strážne (Ő-

rös). Jogi forma: občianske združenie(polgári társulás). IČO: 35557524.

Készítette: –akb–

Az elmúlt esztendő adventjében Nagy-ölveden nemcsak az Úr eljövetelét vártuk,hanem templomunk alapjának megszilár-dulását is, mivel az alapozás egyik részemegsüllyedt, a torony pedig lassan elvált atemplom épületétől – ledőlése csak az ala-pok teljes megszilárdításával volt meg-akadályozható.

A javítás költségei meghaladták anyagiképességeinket, de gyülekezeti tagjainkonkívül segített falunk önkormányzata, Egye-temes Egyházunk, a barsi egyházmegyegyülekezetei, a Református Diakónia és aRákóczi Szövetség is. Hosszú előkészüle-

tek után, 2011. november 21-én elkezdtüka templom alapjának megszilárdítását: azsolnai Geostatik cég 2011. december 16-án fejezte be a munkát: megtörtént az ala-pok megszilárdítása (a templom külső ésbelső felújítása még vár ránk).

Jó volt látni, milyen áldás van azon, hatürelemmel imádkozunk az Úrhoz, ahogyaz Írás mondja: „Minden gondotokat őreávessétek, mert néki gondja van reátok”(1Pt 5,7). Hatalmas öröm volt számunkra,hogy a szentesti istentiszteletet ismét atemplomban tarthattuk meg.

Antala Éva

2012. március

TÁJÉ

KO

ZTA

TÁS

2012. március4 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 13

ELM

ÉLK

ED

ÉS

VETEM

ÉN

YESK

ERTJE

INK

Hálás az Úrnak a nagyölvedi gyülekezet

MEGSZILÁRDULT TEMPLOMALAP

Legyünk öntudatosak: adónk két százalékával a református

hátterű civil szervezeteket erősítsük!

Tudunk-e lélekben alázatosak lenni?AZ ISTENNEK IGAZÁN TETSZŐ BÖJT

Egyházunk öt egyházi alapiskolá-jába ötvennyolc leendő elsőst írattakbe a szülők a 2012/2013-as tanévre.Szeptemberben a legtöbb iskolakezdő-vel a két legnagyobb oktatási intézmé-nyünk, a vajáni és a rozsnyói szá-molhat.

Az alistáli egyházi alapiskolában dup-lájára emelkedett a várható elsősök száma:míg 2011-ben öt gyermek kezdte meg atanulást, idén tíz gyermeket jelentettek bejövendőbeli kisdiáknak.

Az alsó tagozatos martosi egyházi alap-iskola hat elsőssel számolhat szeptember-ben. Ez ugyan öttel kevesebb, mint ahá-nyan 2011-ben voltak, viszont sokkal

több, mint 2010-ben, amikor csak egyet-lenegy iskolakezdőt jelentettek be.

Idén szintén hat gyermek szülei döntöt-tek az érsekkétyi alapiskola első osztályamellett. 2010-ben öten kezdték meg az is-kolát, míg a 2011-es esztendő szomorú évvolt az iskola életében: gyermekhiány mi-att senkit sem írattak be.

Tizennyolc iskolakezdőt írattak be arozsnyói református alapiskolába. Míg

2010-ben és 2011-ben nyolc-nyolc gyer-mek szülei döntöttek a teljes szervezett-ségű iskola mellett, addig a 2012/13-asiskolaévben már jelentősen megugrott ez aszám, amihez valószínűleg hozzájárult aszületések magasabb számaránya is.

Szintén tizennyolc gyermeket jelentet-tek be a vajáni alapiskolába. Az előző év-hez viszonyítva ugyan eggyel kevesebbelsőssel számolhat az iskola, viszont ez azadat hattal több, mint a 2010-es volt.

Az öt egyházi alapiskolába tehát tizenötgyermekkel írattak be többet a 2012/13-astanévre, mint egy évvel korábban. A négyegyházközségi és egy egyházmegyei fenn-tartású oktatási intézményt jelenleg 406tanuló látogatja, ami huszonhéttel több di-ákot jelent, mint ahányan a 2010/2011-estanévben voltak.

–ii–

Két iskolánk is tizennyolc elsőssel számolhatEMELKEDÉST MUTATNAK A SZÁMOK

2012. március

Kérdések sorát teszi fel a szerző,

Robert N. Wennberg a hit, kételkedés,

reménykedés, keresztyén élet, Isten je-

lenléte témakörben azoknak a „refle-

xióknak” az elején, amelyekben

igyekszik is rendre megválaszolni

őket. A könnyen kezelhető, a szemé-

lyes jelleget sem nélkülöző, „falatnyi”

részletek végén pedig újabb kérdése-

ket helyez el a kérdések továbbgondo-

lásához.

„A kételkedők olyan hívők, akik a ke-

resztyén hagyományokon belül küzdenek

a hitükkel” – állítja a szerző. Jellemző rá-juk, hogy „bizonytalanok azzal a hittel

kapcsolatban, ami nem idegen tőlük, és

ami felé elköteleződtek, és meg szeretnék

tudni, hogy valódi-e ez a hit.” Elsősorbannekik szól ez a könyv, „akiknek a hite je-

lenleg is pengeélen táncol”, továbbáhasznos olvasmány lehet azoknak is, akikszeretnék megérteni kétkedő testvéreiket.(A hagyományon kívül levő szkeptikusokés keresők nem képezik – divatos szóval– célközönségét ennek a munkának.)

A könyv nem keresztyén apologetika(bár az amerikai szerző éveken át tanítottapologetikát), sem nem pszichológiai ta-nácsadás. Az olvasóban egy hozzávető-

legesen egészséges pszichét feltételez (de-pressziótól menteset, mert akkor már or-vosi oka lehet a hitbeli bizonytalankodás-nak). Olyanoknak íródott, akik úgy érzik,Isten távol van tőlük, nem érzik jelenlététaz életükben – hiszen vannak (lehetnek)különböző hosszúságú időszakok a hívőkéletében is, amikor sok mindent megkér-dőjeleznek (akár Isten valós létezését is).

A hívő életének embert próbáló szaka-szai közé tartozik „a lélek sötét éjszaká-ja”. A kifejezés Keresztes Szent Jánostólszármazik, aki úgy vélte, hogy a sötét éj-szaka is Isten műve. A lélek ilyenkor meg-tisztul sok bűntől, az „éjszaka” összetöri afelsőbbrendűség érzetét, gátat szab a lelkigőgnek. „Ha van valami, ami alázatra

nevel, akkor a lélek sötét éjszakája az” –teszi hozzá saját tapasztalatát a szerző.

És ha sikerült magunkat átvergődnünk„a lélek sötét éjszakáján” és felül tudtunkkerekedni a kételyeinken, lelkileg meg-erősödve kerülhetünk ki a hit fejlődésiútjának ebből az állomásából, hiszen:„...lehetséges időben visszanyúlni és ke-

resztyén utunk kételytől elsötétült idősza-

kain elgondolkodni, és olyan fontos észre-

vételeket tenni, amelyek előnyösen fordít-

hatók mostani hitéletünk javára.”

A. Kis Béla

(Kálvin Kiadó, Budapest 2011)

OLV

ASÓ

LÁ

MPA

2012. március12 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 5

TÁJÉ

KO

ZTA

TÁS

2%

Az adófőhatóság január vége felé

közzétette, hogy a harmadik szek-

torba tartozó szervezetek mekkora

összegre tettek szert 2011-ben a

2010. évi jövedelemadó két százalé-

kából. A református hátterű szerve-

zetek támogatottsága a lista alapján

a következő volt:

Agapé (Körtvélyes): 487,46 euró; Bé-thel (Gömörhorka): 2518,98 euró; BodorIstván (Rimaszombat): 152,71 euró; Di-akonia Reformata (Komárom): 143,37euró; Dobrý Pastier – Jó Pásztor (Jóka):626,41 euró; Eben-Háézer (Berzéte):1771,48 euró; Ecclesia (Nagykeszi):358,01 euró; Élő Víz (Komárom): 430,50 euró; Emmaus (Jóka): 1144,46 euró;Chanava – Diakonické centrum refor-movanej cirkvi (Hanva): 1636,79 euró;Kálvin (Dunaszerdahely): 1533,21 euró;Koinonia (Királyhelmec): 1976,98 euró;Fénysugár Polgári Társulás (Kassa):1063 euró; Jerikó Polgári Társulás (Di-óspatony): 815,23 euró; Paraklétos (Ő-rös): 112,01 euró; Paulos (Szádalmás):2970,89 euró; Pro Christo (Ipolyság):891,63 euró; Református Mentőmisszió(Mad): 1097,92 euró; RE-MI-DIA (Gál-szécs): 5624,11 euró; a RimaszombatiReformátus Egyházi Gimnázium SzülőiMunkaközössége: 1224,10 euró; Simon(Nagyölved): 24,41 euró; Timoteus (Ko-márom): 5157,03 euró; Lónyay GáborEgyesület (Deregnyő): 4672,13 euró; aLévai Egyházi Gimnázium Szülői Mun-kaközössége: 348,65 euró; az AlistáliReformátus Egyházi Alapiskola SzülőiMunkaközössége: 527,27 euró; a Rozs-nyói Református Egyházi AlapiskolaSzülői Munkaközössége: 2577,77 euró;Bódva-völgyi Református Ifjúsági Szö-vetség (Szepsi): 338,94 euró; Reformá-tus Nőegylet (Komárom): 563,92 euró.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy areformátus háttérrel bíró civil szerveze-tek támogatása az előző évi csúcstól kö-zel 5500 euróval elmaradt: 2004-ben310 312 koronát (10 300 euró), 2005-ben 676 236 (22 446 euró), 2006-ban787 516 (26 140 euró), 2007-ben 1 176300 (39 046 euró), 2008-ban 1 089 932koronát (36 179 euró), 2009-ben 41623,46 eurót (1 253 948 korona), 2010-ben 46 238,55 (1 392 982 korona), ta-valy pedig 40 789,37 (1 228 820 koro-na) eurót tett ki. Ezúton és utólag is kö-

szönjük mindenki készségét, aki a re-formátus hátterű szervezetek bármelyi-két tüntette ki idevágó figyelmével!

Az idei évre regisztrált, már közel 10700 civil szervezet listáját átnézve hu-szonkilenc református hátterűt fedez-tünk fel. Tisztelettel kérjük, hogy vi-

selkedjen öntudatos polgárként és

egyháztagként, ne hagyja elúszni a

törvények által tálcán kínált lehetősé-

get, tegyen jót és adója két százaléká-

val az egyházunkhoz kötődő szerve-

zetek valamelyikét támogassa!

Akik adóbevallást tesznek

Azon jogi és természetes személyek-nek, akik saját maguk tesznek adóbe-vallást, már az adóív kitöltése során kellrendelkezniük adójuk két százalékáról;tehát az ő esetükben a rendelkezési ha-táridő azonos az adóbevallás és az adómegfizetésének legkésőbbi időpontjá-val, ami: 2012. március 31. Természe-tes személyek csak egy szervezetettámogathatnak, de csak abban az eset-ben, ha megfizetett adójuk két százalékaeléri a 3,32 eurót. Jogi személyek többszervezet javára is rendelkezhetnek adó-juk két százalékával, de kikötés szá-mukra, hogy az egyes rendelkezésitételeknek el kell érniük a 8,30 eurót.(Azon jogi személyek, akik 2011-bennem ajándékozták el adójuk legalább0,5 százalékát közhasznú célra, csakadójuk 1,5 százalékáról rendelkezhet-nek.)

Akik elszámoltatják az adóelőlegüket

Azon természetes személyeknek, akikalkalmazotti viszonyban vannak és adó-előlegüket a munkáltatójukkal számol-tatták el, a felajánlási nyilatkozatot és abefizetett adójukról a munkaadó által ki-állított igazolást 2012. április 30-ig kelleljuttatniuk a lakhelyük szerint illetékesadóhivatalba. (Az ő döntésük és fel-ajánlásuk megkönnyítését szolgálják ajelen lapszámban található űrlapok is.)Megjegyzendő, hogy az alkalmazottakcsak egy szervezetnek utaltathatják átmegfizetett adójuk két százalékát, és en-nek az összegnek el kell érnie a 3,32 eu-rót.

A református hátterű szervezetek

Az idei évre regisztrált református hát-terű szervezetek adatai, mégpedig re-gisztrációjuk sorrendjében:

Pro Christo

Cím: Hlavné nám. 20, 936 01 Šahy(Ipolyság). Jogi forma: neinvestičnýfond (nem beruházási alap).

IČO: 37855042.Dobrý Pastier Pribeník – Jó Pász-

tor Perbenyik

Cím: Kostolná 216/3, 076 51 Pribeník(Perbenyik). Jogi forma: nezisková or-ganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 35581051.Reformovaná záchranná misia –

Református Mentőmisszió

Cím: 930 14 Mad 104. Jogi forma:občianske združenie (polgári társulás).

IČO: 36078158.Emmaus

Cím: Jamová 611/4, 925 23 Jelka (Jó-ka). Jogi forma: občianske združenie(polgári társulás). IČO: 42156360.

Chanava, Diakonické centrum re-

formovanej cirkvi – Hanva, A refor-

mátus egyház diakóniai központja

Cím: 980 44 Chanava (Hanva) 271.Jogi forma: nezisková organizácia po-skytujúca všeobecne prospešné služby(közhasznú szolgáltatást nyújtó nonpro-fit szervezet). IČO: 45023328.

Rodičovské združenie Reformova-

ného cirkevného gymnázia v Rimav-

skej Sobote – A Rimaszombati Refor-

mátus Egyházi Gimnázium Szülői

Munkaközössége

Cím: Daxnerova 42, 979 01 Rimav-ská Sobota (Rimaszombat). Jogi forma:občianske združenie (polgári társulás).

IČO: 37949071.Záujmové združenie Gábora Ló-

nyayho – Lónyay Gábor Egyesület

Cím: 076 74 Drahňov (Deregnyő) 216.Jogi forma: občianske združenie (polgá-ri társulás). IČO: 31256732.

Občianske združenie Fénysugár –

Fénysugár Polgári Társulás

Cím: Maurerova 11, 040 22 Košice(Kassa). Jogi forma: občianske združe-nie (polgári társulás).

IČO: 35559691.(Folytatás a 13. oldalon)

FeladványKi volt Keresztes Szent János,

és mikor élt?

Kérjük, hogy megfejtésüket leg-

később április 15-ig nyílt leve-

lezőlapon, képeslapon vagy e-

mailen juttassák el a KálvinistaSzemle szerkesztőségének a cí-

mére (930 10 Dolný Štál 386). Ahelyes választ beküldők közt a-

jándék könyveket sorsolunk ki.

A januári számban feltett kér-

désre azok válaszoltak helyesen,

akik szerint Reymont lengyel volt.

Azon kedves olvasóink közül,

akik helyes megfejtést küldtek be,

hárman részesülnek – a Zsinati El-

nökség jóvoltából – jutalomban:

Faragó Irén (Harmac), Mészá-ros Katalin (Vágsellye) és TóthErzsébet (Nagykapos). Mindhár-

man J. Vreugdenhil Bibliai történe-

tek gyermekeinknek című kétköte-

tes könyvét kapják ajándékba.

Nyereményükhöz gratulálunk,

postán küldjük el.

A szerkesztőség

Kételkedők könyve

Új lelkész érkezik Bivalyosra, egy tá-voli poros falucskába. Kristófot a temp-lomkertben találja, épp „a tilosban” foci-zik. Az eldugott labdának kilátszik a fele,amit a lelkész észre is vesz. Megmutatjafocitudását (dekázik, brazil kört csinál),Dinyó (ez Kristóf beceneve, a Ronaldin-hóból rövidült le) meg csak ámul.

Másnap az iskolában elmeséli a focizópapot, persze senki sem hisz neki – csakkésőbb, mikor már a saját szemükkel lát-ták. Megkérdezi őt Lapát (Kristóf egyikbarátja), hogy focizhatnának-e továbbra isa templomkertben. Amikor ugyanis a tisz-teletesnek megmutatják a libalegelőnekhasznált focipályájukat, teljesen elhűl. Ígyaztán a tettek mezejére lépnek: elkezdikrendbe tenni a pályát. Majd megtartják azelső edzéseket, amelyeken – egyebek mel-lett – taktikai tanácsokkal is ellátja őket alelkész. Edzői tevékenységének híre gyor-san terjed, és egyre többen bekapcsolód-nak a régi focipálya alkalmassá tételébe is.

A jó humorral átszőtt könyvben végig-követhetjük, hogyan fejlődik a csapat(nagy vereségek után, egy-két kisebb dön-tetlenen át) a nagy győzelmek felé. A kö-lyökcsapat egyre jobb teljesítményt nyújt,és már erős csapatokat is legyőz. A sikerekpedig közösséggé formálják a játékosokat,egyre nagyobb a szurkolótáboruk is.

Dinyó családja először nem gondolja,mennyit ki tud hozni a csapatból a tiszte-letes. (A fiút az apja sokat piszkálta, gú-nyolódott vele, az édesanyja viszont látott

valami tehetséget benne.) És a lelkésznem csak edzi, hanem folyamatosan pró-bálja tanítani is őket – idéz a Bibliából,példákat mond nekik. Kristóf megtudja,hogy nincs megkeresztelve; a lelkipásztorhatására eljár az istentiszteletre, majd (nő-vérével együtt) megkeresztelkedik.

„A játékot is, az életet is csak komolyan

véve érdemes csinálni” – Dinyó naplójasok hasonló, a lelkész szájából elhangzó,motivációs erővel bíró bölcsességet rög-zít. Aki végigolvassa (nem kell hozzá soktürelem, mert olvastatja magát), megtud-hatja a csapat és az edző egymásra találá-sának végkifejletét is.

–klb–(Kálvin Kiadó, Budapest 2012)

Egy focista naplójából

Legyünk öntudatosak: adónk két százalékával a református

hátterű civil szervezeteket erősítsük!

2012. március

TÁJÉ

KO

ZTA

TÁS

2012. március6 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 11

MÚ

LT ÉS

JELEN Dunamocs a Duna bal partján, Pár-

kánytól és Komáromtól is huszonöt ki-lométerre fekszik. A 2001-es népszám-lálás adatai szerint több mint 1200-anlaknak a településen. A lakosság két-harmada református, az egyházközségválasztói névjegyzékében ötszáz sze-mély szerepel. A gyülekezet ötszáz fé-rőhelyes temploma egyike a legna-gyobb református templomoknakSzlovákiában, 1860-ra négy év alattkészült el. A második világháborúbana visszavonuló német hadsereg felrob-bantotta a tornyát, tönkrement az or-gona és az épület harmada is. Az új-jáépítés 1960-ra, a templom építésé-nek 100. évfordulójára fejeződött be.Új orgonát 2005-ben vásárolt a gyüle-kezet. Az egyházközség élén 1993-tólDobai Sándor lelkipásztor áll.

A gyülekezetben a legfontosabb alka-

lom a vasárnapi istentisztelet, ezt követi a

vasárnapi iskola, amelyet óvodás korúak-

tól egészen hatodik osztályosokig látogat-

nak. Hetente három alkalommal tartanak

bibliaórát: szerda este a felnőttek számára,

csütörtökön az énekkar próbájával egybe-

kötött alkalom van, pénteken pedig a fia-

talok találkoznak az ige körül. Nagyon

változó az egyes alkalmak látogatottsága

– mondja a lelkipásztor. A vasárnapi is-

tentiszteleteken 40–80 közötti a létszám,

de a felső határt ritkán érik el. Sátoros ün-

nepeken viszont jóval többen eljárnak, bár

az ötszáz férőhelyes templom akkor sem

telik meg.

Az viszont jóleső érzéssel tölti el Dobai

Sándort, hogy egy kis hullámvölgy után

Egyeg Kamilla teológus vezetésével most

ismét szépen működik a vasárnapi iskola,

ahol akár húsz gyermek is megfordul egy-

egy alkalommal. A kisebbek szívesen jön-

nek a foglalkozásra, mert szeretnek flane-

lozni és zongorakísérettel énekelni. Min-

den iskolaév végén egy kis kirándulást is

szerveznek a számukra, melynek kereté-

ben felkeresik Szlovákia nevezetességeit.

A lelkipásztor elmondta, hogy a biblia-

órákat náluk is csak az idősebb asszonyok

látogatják, legfeljebb hat-nyolc az érdek-

lődők száma. A férfiak fokozatosan elma-

radoztak az énekkarból is, így a korábban

nagy népszerűségnek örvendő próbák áta-

lakultak énekkari próbákkal egybekötött

bibliaórákká. Az éneklők létszáma a felé-

re (tíz főre) csökkent, és ugyanennyien

vannak az ifjúsági alkalmon is. A kórus

megalakulásának tizenötödik évforduló-

jára minden egykori és jelenlegi tagjukat

meghívták, így közel harmincan voltak ott

az ünnepségen.

A lelkipásztor arra a kérdésre, hogy sze-

rinte miért járnak olyan kevesen a biblia-

órákra, azt a választ adta, hogy a legfőbb

akadálynak a felgyorsult, rohanó életfor-

mát látja. Az emberek nagy része, ha ha-

zaér a munkából, már csak kikapcsolódás-

ra vágyik, nem megszólítható; s ez nem-

csak az egyházi, hanem a kulturális alkal-

makra is vonatkozik. Holott mindenkinek

javára válna a bibliaóra, ugyanis főleg kö-

zösségben lehet épülni: a hallgatott igén

keresztül vagy a Teremtőnkhöz föltett kér-

dések és imádság által – mondja ki az

igazságot a lelkész. Reménységre ad okot

az – teszi hozzá Dobai Sándor –, hogy az

istentiszteleteken a konfirmandusok és az

ifjúság is képviselteti magát; utóbbiak kö-

zül sokszor 10–12 fiatal is eljön. A vasár-

napi igehirdetéseken részt vevők több

mint a felét az idősebbek teszik ki, legke-

vesebben a 30-as és 40-es korosztályból

vannak. Az istentiszteletek hallgatósága

növekedésének lehetőségét a családláto-

gatások gyakorlásában látja a lelkipásztor.

Bár elmondása szerint az utóbbi egy-két

évben elfoglaltsága miatt kevésbé tudott

eleget tenni ennek a kötelességének, a

gyülekezet tagjai mindig örömmel veszik,

amikor ajtót nyit rájuk. Ilyenkor elhang-

zik a hívogatás is az istentiszteletre, de

mint mondja, igyekszik ezt úgy megfo-

galmazni, hogy az ne bántó, hanem simo-

gató legyen. A lelkipásztor szerint, ha nem

is jelentős, de kis eredményük mégis van

ezeknek a látogatásoknak. Tapasztalata

szerint elsősorban ilyenkor hagyják ma-

gukat a hívek a legjobban megszólítani,

ám különféle alkalmakat is szerveznek,

ahol éppen azokat szeretnék elérni, akik

kevésbé vagy egyáltalán nem járnak temp-

lomba. A családokat például úgy próbál-

ják bevonni a gyülekezeti életbe, hogy a

gyermekek egy-egy ünnep alkalmával

verssel, énekkel, egy kis jelenettel kapcso-

lódnak be az istentisztelet menetébe.

Nyaranta napközis tábort szerveznek a

gyermekek számára (a hittanosok nagy ré-

sze jelen is van), a legutóbb ötvenhárman

voltak. A kilencedikeseket már megpró-

bálják bevonni az egyes foglalkozások ve-

zetésébe. A lelkipásztor nem titkolja, hogy

ilyenkor az ifjúság a legnagyobb támasza:

utóbb tizenkilencen vették ki a részüket a

különféle szolgálatokból. De nemcsak ő-

ket lehet megszólítani, hanem a gyüleke-

zeti tagokat, szülőket, nagyszülőket is.

A statisztikai adatokat vizsgálva megál-

lapíthatjuk, hogy a gyülekezet évről évre

fogyatkozik (ha csak minimális mérték-

ben is). Ennek hátterében a lelkipásztor

szerint az áll, hogy kevesebb gyermek

születik, mint amennyien eltávoznak az

élők sorából. A gyülekezet aktív része fo-

lyamatosan átalakul, de a lelkipásztor re-

méli, hogy arra az ifjúságra, amely rend-

szeresen bekapcsolódik a gyülekezeti élet-

be, lehet építeni a későbbiek során is.

A dunamocsi reformátusok 2010-ben

felújították a templomukat, de mivel ha-

talmas épületről van szó, még mindig van

mit tenni körülötte. A jövőbeli tervek kö-

zött szerepel a gyülekezeti ház rendbeté-

tele, hogy majd közösségi célokra hasz-

nálhassák. A lelkipásztor örömmel számol

be arról is, hogy a felújítási munkák során

a gyülekezet nagy része összefogott, és

szép összeggel járultak hozzá a hívek ah-

hoz, hogy a patinás templom megújuljon.

Hogy miként szeretné a jövőben a lel-

kipásztor a gyülekezetet látni? Dobai Sán-

dor szerint nagyon

jó lenne, ha a lé-

tező csoportok ki-

szélesednének, ú-

jak is alakulnának,

és ha a hatalmas

templomnak a pad-

jai egyre jobban

megtelnének Isten

igéjére szomjas hí-

vekkel.

Iski Ibolya

Dunamocson van eredményük a családlátogatásoknak

AZ IFJÚSÁGRA LEHET ÉPÍTENI

A dunamocsi református templom

A Szlovákiai Református Keresz-tyén Egyház Zsinati Elnöksége a 22.(elektronikus) ülésén, amit 2012. ja-nuár 24-én tartott meg, az alábbi ha-tározatokat hozta:

– Egyházunk megkapta a Gustav-A-

dolf-Werk 2011. december 19-én kelt le-

velét, melyben tájékoztatnak minket,

hogy a 2013. évi Projektkatalogban sze-

repeltetendő támogatási célokra egyhá-

zunk részére összesen 24 000 euró ösz-

szegű támogatás van előirányozva. A

Gustav-Adolf-Werk segélyszervezet tá-

mogatása maximum a költségvetés har-

madát teheti ki, míg az elszámolásnál ki

kell mutatni a költségek kétharmadának

kifizetését is.

A Zsinati Elnökség a Gustav-Adolf-

Werk segélyszervezet 2013. évi keretösz-

szegét a következőképpen kívánja fel-

használni:

Barsváradi Református Egyházközség

(lelkészlak felújítása): 5000 euró, Kassai

Szlovák Református Egyházközség (temp-

lom építése): 14 000 euró, Eszkárosi Re-

formátus Egyházközség (ifjúsági köz-

pont befejezése): 5000 euró.

– Egyházunk a szolgálati autókkal ab-

szolvált szolgálati utakért továbbra is

üzemanyagköltséget fog téríteni. Ameny-

nyiben a lelkipásztor vagy egyházi tiszt-

ségviselő szolgálati útra a saját tulajdo-

nában levő, nem szolgálati autóként ve-

zetett gépkocsit kíván igénybe venni,

egyházunk beleegyezésével csak akkor

teheti, ha beleegyezik a 0,13 euró kilo-

méterdíjba és vállalja a szolgálati út so-

rán keletkezett vagy okozott kár térítését.

Egyházunk nevében szolgálati útra egy-

házunk püspöke vagy a zsinati főtaná-

csos küldhet ki.

A szolgálati utak csak abban az eset-

ben lesznek megtérítve, ha a szolgálati

utat abszolváló személy előzőleg meg-

bízást kapott a szolgálati út abszolválásá-

ra és befejezése után legkésőbb tíz napon

belül beküldi a szolgálati útról szóló je-

lentést, illetve az elszámolást.

– A Kárpát-medencei Református Rá-

diótanács négy határ menti pályázatot

szeretne benyújtani (Ukrajna, Szlovákia,

Románia, Magyarország), amelyben egy-

házunkkal mint partnerrel számol. A pá-

lyázat teljes megnevezése: Médiatérfog-

lalás – határokon átívelő, együttműködé-

sen alapuló, kommunikációs kultúrtér ki-

alakítását és fenntartható fejlesztését meg-

valósító programrendszer.

A pályázat célja olyan együttműködés

létrehozása és megerősítése, amely teret

biztosít a határ menti közösségeknek éle-

tük különböző területein (kultúra, okta-

tás, környezetvédelem stb.). Konkrétu-

mok: a meglévő egyházi és nem egyházi

mediális felületeken való térfoglalás (új-

ságok, rádiók, honlapok, kiadványok fej-

lesztése; bennük új rovatok, új részek in-

dítása; partnerek keresésével a folyamat

gerjesztése); szakmai képzések, konfe-

renciák az egyházi médiumokban mun-

kálkodók számára, illetve a következő

nemzedék képzése céljából; az együtt-

működés és a hatékony információáram-

lás technikai bázisának fejlesztése, mű-

ködtetése; médiacentrumok kialakulása

és a hatékony működésükhöz szükséges

régiónkénti hírháló kiépítésének folya-

mata.

A projekt koordinátora a Tiszáninneni

és a Tiszántúli Református Egyházkerü-

let által fenntartott Európa Rádió. A pro-

jekt időtartama: 2013–2014. A pályázott

összeg partnerenként: 18 000 euró (ön-

rész: 10 százalék), azaz 1800 euró.

A Zsinati Elnökség jóváhagyta, hogy

egyházunk partnerként részt vegyen A

szeretet és tisztelet kultúrájának média-

térfoglalása címen beadandó, határokon

átnyúló pályázatban. A pályázat sikeres

kimenetele esetén a vállalt önrészt egy-

házunk biztosítja.

A ZSINATI ELNÖKSÉG 22. ÜLÉSÉRŐL

A Szlovákiai Református Keresz-tyén Egyház Zsinati Elnöksége a 23.(elektronikus) ülésén, amit 2012. feb-ruár 23-án tartott meg, az alábbi ha-tározatokat hozta:

– Egyházunk elnöksége sajtóhírekből

értesült arról, hogy egyházunk több tag-

ját, köztük Kassai Gyula református lel-

kipásztort is megfosztották alkotmányos

jogától, a szlovák állampolgárságtól. Ez-

zel összefüggésben a Zsinati Elnökség a

következő nyilatkozatot hagyta jóvá:

A Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház nyugtalansággal követi az ál-

lamigazgatásnak az Alkotmánybíróság

döntése előtt foganatosított lépéseit a

Szlovák Köztársaság állampolgárainak

kettős állampolgárságával kapcsolatban.

„Senki nem fosztható meg akarata el-

lenére a Szlovák Köztársaság állampol-

gárságától” – áll A Szlovák Köztársaság

alkotmánya első fejezete 5. szakasza (2)

bekezdésében, mely a totalitás korának

rossz tapasztalatain és jogtalanságain

alapul. Ebben a korban a Csehszlovák

Szocialista Köztársaság állampolgáraitól

az állampolgárságot beleegyezésük nél-

kül, büntetésből vették el.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybí-

rósága még nem nyilatkozott a Szlovák

Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfo-

gadott – a 40/1993-as számú, a Szlovák

Köztársaság állampolgárságáról szóló

törvényt módosító – 250/2010-es számú

törvénymódosítás és A Szlovák Köztár-

saság alkotmánya közötti összhangról,

ezért elsietettnek tartjuk az állami szer-

vek eljárását, mely a múlt század ember-

telen eljárásait idézi. A hivatalok eljárása

következtében lett akarata ellenére hazá-

jában hontalanná Kassai Gyula úr is, aki

a Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház köztiszteletben álló lelkésze.

A Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház tiltakozik az állami szervek ez

ügyben tanúsított, elsietett magatartása

ellen, valamint együttérzéséről és erköl-

csi támogatásáról biztosít minden érin-

tettet, s hasonló magatartásra szólít fel

Szlovákiában minden jóakaratú embert

és jogi személyt.

A Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház felszólítja a Szlovák Köztársa-

ság illetékes állami szerveit, halasszák

az állampolgárság megvonására a 250/

2010-es számú törvénymódosítás értel-

mében vonatkozó hivatalos eljárás fo-

ganatosítását az Alkotmánybíróságnak a

törvénymódosítás és A Szlovák Köztár-

saság alkotmánya közötti összhangról

szóló nyilatkozata kiadásáig.

– A Szövetség a Vasárnapért – Szlová-

kia polgári társulás 2012. február 20-án

levélben fordult egyházunkhoz, hogy –

amennyiben lehetséges – írásos formá-

ban támogassa a szabad vasárnap meg-

őrzését (mind Szlovákiában, mind az

egész Európai Unióban) célzó törvényes

rendelkezések elfogadtatására irányuló

szándékát. A Zsinati Elnökség megálla-

pítja, hogy a Szövetség a Vasárnapért

polgári társulás céljai teljes mértékben

egyeznek a Szentírás értékrendjével, re-

formátus tanításunkkal és a szlovákiai

reformátusok hitéletével.

Ezért a Szlovákiai Református Ke-

resztyén Egyház támogatja a Szövetség

a Vasárnapért polgári társulásnak a sza-

bad vasárnap megőrzését célzó törvé-

nyes rendelkezések elfogadtatására irá-

nyuló kezdeményezését.

A ZSINATI ELNÖKSÉG 23. ÜLÉSÉRŐL

December 4-én találkoztak az 1959–61-es években konfirmáltak

„Egy embernek volt egy fügefájaa szőlőjében, és kiment, hogy gyü-mölcsöt keressen rajta, de nem ta-lált. Azt mondta erre a vincellérnek:Íme, három éve, hogy idejárok gyü-mölcsöt keresni ezen a fügefán, denem találok. Vágd ki, miért foglaljaa földet hiába? De az így válaszoltneki: Uram, hagyd meg még ebbenaz évben, míg körülásom és megtrá-gyázom, hátha terem jövőre, ha pe-dig nem, akkor vágd ki” (Lk 13,6–9).

– Jól van, hallgatok rád, adjunkmég egy kis időt ennek a fügefának,hátha terem – válaszolta a gazda,és elment. A vincellér pedig, aki akertet és a fákat gondozta, odamenta fügefa közelébe, hogy megvizs-gálja és ha tudja, akkor megorvo-solja. De hiába vette szemügyre,semmi betegség jelét nem fedezteföl rajta. – Vajon miért nincs rajtagyümölcs? – töprengett hangosan.

A fa egyik ágán ült egy rigó, fé-nyes gombszemével nézett a vin-cellérre, és csőrével mintha a fa jobboldala felé mutatott volna. A vincel-lér odanézett, és azt látta, hogy afának azon a felén, az ágak végén alevelek úgy néztek ki, mint egy ököl-be szorított kéz. A fügefának amúgyis olyan alakú levelei vannak, ame-lyek széles tenyérre vagy egy nagy,lazán megkötött kesztyűre hasonlí-tanak, ám ezeknek a fügefalevelek-nek az ujjai nem szépen, kisimulvacsüngtek az ágon, hanem görcsbeszorítva. A vincellér megkérdezte afügefát: – Mondd, fügefa, miért szo-rítod össze a leveled ujjait?

A fa így válaszolt: – Azért, mert te-remni akarok. Körülöttem az összesfának sikerül, csak nekem nem. Szé-gyellem magam. De hiába izzadok,hiába gyötrődöm, hiába erőlködöm,nem vagyok képes gyümölcsöt te-remni.

A vincellér meghökkent, majd kis-vártatva így szólt: – Figyelj csak,hidd el, így ezután sem fog sikerül-ni. Engedd egy kicsit kinyílni a leve-leid ujját!

– Nem, nem szabad, mert akkoraztán végleg kudarcot vallok – felel-te „összeszorított fogakkal” a fügefa.

– Érzed azt – kérdezte a vincellértőle –, ahogy a gyökereid mélyen aföldbe nyúlnak és felszívják a vizet,meg a táplálékot?

– Nem érzem – mondta a fügefa.– Ez azért van – magyarázta neki

a vincellér –, mert összeszorítod aleveleid ujját. Hogyha kisimítanád,egyből éreznéd, hogy hogyan élsz,hogyan áramlik benned a táplálék atörzsedben fölfelé, hogyan oszlik szétaz egyes ágakban, és miért nemtud eljutni az ágak végébe, ahol agyümölcsöknek kellene teremniük.

A fügefa nagy nehezen ráállt a ké-résre, kisimította a levele ujjait, ésekkor megérezte, hogy zsibong ben-ne az élet. Megérezte a gyökerét, atörzsében a vízzel fölfelé futó táplá-lékot, és egyszerre csak kis virágokkezdték kibontani a szirmukat azágai végén, virágok, amik gyümöl-csöt ígértek.

A bal oldalán azonban még min-dig nem történt változás. Ott a virá-

gok már megvoltak korábban is, deezek a virágok hervadó félben vol-tak, és nem fakadt belőlük gyü-mölcs. A vincellér úgy látta, hogy afügefa bal oldalával valami máslehet a baj, de nem tudta, hogy mi,hiszen ez a rész nem szorította ö-kölbe a leveleit, hanem már koráb-ban is érezte a gyökerekből fölfeléáramló erőt, de titokzatos okból e vi-rágokból mégsem lett termés.

Ismét a rigó segített. Elmondta avincellérnek, hogy a fa bal oldalaösszeveszett a méhekkel. Egyszer,évekkel ezelőtt kitört egy nagy vihar,és egy méhecske a kaptár felé tart-va be akart húzódni a levelek alá,hogy ne ázzék meg teljesen, de afügefa elzavarta. Azt mondta, hogyaz ő levele nem esernyő, ami min-denféle jöttmentnek oltalmat ad. Améhecske csuromvizesen érkezetthaza, és elpanaszolta az esetet atársainak, s azóta a méhek nem jár-

nak erre, nem porozzák be a virága-it, ezért nem terem rajta gyümölcs.

A vincellér végighallgatta a rigószavait, és megkérdezte a fa bal ol-dalát, hogy igaz-e, amit hallott.

– Igaz – felelte bűntudatosan a fa.– Akkor valamit tenned kellene,

nem gondolod?– Tenni, tenni – sóhajtotta a fügefa

–, de mit?– Azt hiszem, ez elég egyszerű –

mondta a vincellér. – Kérd meg a ri-gót, repüljön el a méhkaptárhoz, ésüzend meg a méheknek, hogy bá-nod, amit tettél, és kéred őket, hogyjöjjenek és porozzák be a virágai-dat. És ezután, ha vihar lesz és öm-lik a zápor, nyugodtan meghúzhat-ják magukat a leveleid alatt.

A fügefa így is tett, és valóban,már a rákövetkező napon méhek ra-ja lepte el, és ettől az évtől kezdveez a fügefa is épp olyan dús és gaz-dag termést hozott, mint többi társaa domboldalon.

Az ember jobb és bal oldala:

Isten-kapcsolata és embertársai-

hoz fűződő viszonya!

2012. március

Február 12-én a sároseperjesi re-

formátus gyülekezetben ünnepi is-

tentisztelet volt Orémus Zoltán és

Juraj Brecko esperesek részvételé-

vel, akik mindketten az anyanyelvü-

kön hirdették Isten igéjét. Az

alkalmon elfoglalta a lelkészi állást

Jaroslav Széles kassai lelkipásztor, a

gyülekezet új pásztora.

Őt a gyülekezet gondnoka, Michal

Gajdošóci köszöntötte, aki beszédébenrámutatott: egyetlen egyházi közösségetsem szabad elhanyagolni, hogy ne le-gyen olyanná, mint a pásztor nélkülinyáj. Az, hogy ez a kicsi gyülekezetmeg ne szűnjön, az új lelkésznek is agondja lesz, akinek jó pásztornak és azÚr szőlőskertje szorgalmas munkásá-nak kell lennie.

Az eperjesi gyülekezet nem tartozikés sosem tartozott a nagy gyülekezetekközé. Létrejöttéről nincsenek pontos in-formációk, mindenesetre a felső-ma-gyarországi reformáció terjedésévelegyidős. Története az elődök szilárdhitét mutatja, akik túlélték a kegyetlentörténelmi eseményeket, minek köszön-hetően létezik ma is a gyülekezet.

Kálvinista egyházközség saját lel-késszel Eperjesen egészen a 18. századelejéig nem jött létre, annak ellenére,hogy már 1683-ban kérvényezték aszertartások engedélyezését és hely ki-jelölését templom építésére. Ezt azon-ban nem tették számára lehetővé, nyil-vánvalóan a magyar lakosság alacso-nyabb számaránya és a többi egyház be-folyása miatt, melyek Eperjesen erősháttérrel bírtak.

Magának a kálvinista egyházközség-nek a keletkezése 1704-re datálódik, a-mikor is II. Rákóczi Ferenc katonái el-foglalták a várost, és valósággá lett avallásszabadság. Az események hatásaalatt a kálvinisták ismét követelik joga-ikat, és a kuruc országgyűlés jóváhagy-ja számukra templom építését. Fatemp-lomot építettek, amit később egy rövidideig az evangélikusok is használtak.

A kálvinista gyülekezet rövid létezé-sének a császári csapatok bevonulásavetett véget. A templomot Pálffy Mik-lós nádor parancsára elvették a refor-mátusoktól, a jezsuiták vették át, akikszétszedték, és anyagát egy katolikuskórház építéséhez használták, amit u-gyanazon a helyen építettek fel.

A hosszan tartó rekatolizáció és a pes-tisjárvány (minek során a kálvinista lel-kész is meghalt) azt eredményezték,

hogy az eperjesi gyülekezet már nemtudott megújulni. Ez az állapot 1888-igállt fenn, amikor megalakítottak egy újmissziós gyülekezetet, amelyhez mint-egy 300 lélek tartozott a városból éskörnyékéről. Elősegítette ezt a város la-kosságának növekedése, mert főleg ma-gyar értelmiségiek költöztek oda Zemp-lén és Abaúj vármegyékből, akárcsak azakkori Magyarország egyházi struktú-rája.

Az eperjesi gyülekezet az egyháziszervek 1906-ban meghozott döntésealapján az eperjesi-sárosi misszió köz-pontja lett, hozzácsatolták Bártfa váro-sát, Korompát és Iglót is. A tiszáninneniegyházkerület ülésének 1907-es jegyző-könyvében már megállapítják, hogy azeperjesi-sárosi körzetnek az önállómissziói állás megteremtése után már kivan építve a saját szervezete. A lelkészgondjaira már 482 bejegyzett lélek vanbízva, magában a városban 241 hívő.Az eperjesi gyülekezet adminisztrátoraia közeli Tarcavajkóc lelkipásztorai (ki-véve az 1910 és 1920 közötti időszakot,amikor a gyülekezetnek saját lelkészevan; akárcsak 1940 és 1945 között).

1918 után fogy a református egyház-tagok száma, ami tart jelenleg is. Gyü-lekezetünk ennek ellenére reménység-gel tekint a jövőbe, bízik az Úrban, akisosem hagyja el a népét. Az istentiszte-

letek jelenleg mindig 11 órakor kezdőd-nek, az evangélikus Szentháromság-templomban; mégpedig a hónap min-den második vasárnapján magyar ésszlovák nyelven, a harmadik vasárnappedig csak szlovákul. A gyülekezet 48tagot tart nyilván, ez a szám viszontnem fedi a valóságot, mert ismereteinkszerint több református más egyházi kö-

zösségek (az evangélikus és a testvér-egyház) alkalmait látogatja.

Az eperjesi református gyülekezetkétnyelvű, ami azt jelenti, hogy az is-tentiszteletek szlovák nyelven zajlanak,de magyarul is; tekintetbe véve a refor-mációs elvet, miszerint mindenkinek azanyanyelvén kell hirdetni az evangéliu-mot. A gyülekezet kisebbik részét a ma-gyar nemzetiségű eredeti városlakókalkotják, illetve a magyar nyelvterület-ről beköltözött reformátusok. Mivel lé-nyegében idős hívekről van szó, akik-nek a magyar nyelv kultiválásában nin-csenek követőik, reális a feltételezés,hogy előbb vagy utóbb a magyar nyelvhasználata liturgiai nyelvként meg fogszűnni.

A gyülekezet másik részébe olyan ta-gok tartoznak, akik Eperjesre olyanszlovák nyelvterületről költöztek be,ahol a reformátusok vannak többség-ben. Ők megőrizték a hitvallásukat, ésezt a szellemiséget folytatják utódaik is.

Ez a hagyaték kötelez bennünket,hogy ne veszítsük el a reményt és meg-őrizzük hitünket és a gyülekezet irántiáldozatkészségünket. Ezen remény be-töltése iránti igyekezet motiválta a gyü-lekezet vezetőségét, amikor kérvényez-te az átlépést az ondava-hernádi egy-házmegyébe. Ennek a lépésnek az voltaz oka, hogy a presbitérium egyetlen

tagja sem bírja a ma-gyar nyelvet, amelyaz abaúj-tornai egy-házmegye tárgyalásinyelve (ahova az e-perjesi gyülekezet ed-dig tartozott).

A Zsinat a 4. ülé-sén ZS-13/2011-esszámú határozatábanjóváhagyta az eper-jesi gyülekezet átlé-pését az abaúj-tornaiegyházmegyéből azondava-hernádiba,

miközben a döntés a gazdasági év vé-geztével, vagyis 2012. január 1-jén lé-pett hatályba. A Zsinati Tanács ZST-133/2011-es számú határozatával azeperjesi gyülekezetet leányegyházköz-séggé nyilvánította (anyaegyházköz-sége a Kassai Szlovák Református Egy-házközség lett).

–mgr–

MÚ

LT ÉS JÖVŐ

2012. március10 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 7

GYER

MEK

EKN

EK, F

IATA

LOK

NA

K A sároseperjesi gyülekezet új életszakasza

AZ ELŐDÖK HAGYATÉKA KÖTELEZ

Történet a terméketlen fügefáról

A jókai téli táborrólFebruár 2-a és 5-e közt ismét részt vet-

tem a Firesz – Duna Mente téli ifjúsági tá-borában, amire Találkozások Istennel és

egymással címmel a jókai Betlehem Misz-sziós Központban került sor.

Bevallom, idén az előadások nem vol-tak könnyűek, ám sokat adtak. Nagyonsokat fejlődtem a reggeli áhítatok és a kis-csoportos beszélgetések által is. A táborlégköre is nagyon kellemes volt. Fölösle-ges lenne sorolnom az összes jót, amitkaptam, de két dolgot kiemelnék. Az elsőegy beszélgetés volt Édes Dezsővel (be-szélgetés, hát… ő mesélt, mi meg hallgat-tuk). Nagyon sok gyakorlati példát hal-lottam arról, mit is jelent keresztyénkéntélni. Nagyon hálás vagyok Istennek ezérta lehetőségért.

A második pedig a szombat esti isten-tisztelet. Amikor leültünk a szőnyegekreés megnéztem a társaságot, éreztem: igaz,amit az Írás a közösségről ír.

–zj–

Orémus Zoltán, Juraj Brecko és Jaroslav Széles lelkipász-

torok (balról jobbra)

Ifjúsági hétvége

A Firesz – Duna Mente szervezésébenaz idei első ifjúsági hétvége (13–17 éve-sek számára) március 23-a és 25-e közöttAlistálon lesz. A találkozó témája: „Féjsz-búk” avagy „Mutasd meg a Képed!”, al-témája: „Mit Like-ol Isten?”

A Genezisben két teremtéstörténet ol-vasható. Az első az 1Móz 1,26–31-ben,amely az embernek Istenhez való viszo-nyát és feladatát tisztázza. „Teremté te-hát Isten az embert az ő képére, Istenképére teremté őt: férfiúvá és asszonnyáteremté őket” (27. v.).

Saját képére teremtett

Az ő képére héberül: celem. Ez azókori világban egy szobrot jelentett, a-mely alkotás az uralkodó király vagyfejedelem képére volt formálva. Rend-szerint kereskedelmi útvonalak menténhelyezték el, hogy hirdesse az arra uta-zóknak, ki ott a király – az úr. Ilyen fel-adatot kapott a teremtéskor a férfi és anő, hogy a teremtettségben hirdessék:Isten az Úr! És milyen megcsúfolása Is-ten tervének az ugyanebből a szótőbőlszármazó, egyre gyakrabban használtceleb fogalom; akikre használják, hír-nevükkel, cél nélküli, passzív létezé-sükkel sok fiatal példaképévé válnak aValó Világ által – ahelyett, hogy az ima-go Dei (ami magyarul istenképűségetjelent) célját hirdetnék!

Itt kell megemlíteni azokat a nőket,akik egyedülállóként vagy akár elvált-ként szeretnék ezt a feladatot betölteni.Isten dicsőségének hirdetése az ő éle-tükben is kiteljesedhet: „Aki nem mentférjhez, az Úr dolgaira visel gondot…”(1Kor 7,34a); és Jézus az elváltaknak isnyújt perspektívát (Jn 4,1–30).

Nem jó egyedül

A második teremtéstörténet az 1Móz2,18–25-ben olvasható. Ez az ember-ember közti, illetve a férfi-nő viszonyttisztázza. A teremtésnek mind az öt nap-ja isteni kijelentéssel zárul, amikor is azÚr végignéz az általa alkotott teremtett-ségen és kimondja: ez jó. Amikor vi-szont Ádám magányára néz, kijelenti:„Nem jó az embernek egyedül lenni,szerzek néki segítő társat, hozzá illőt”(1Móz 2,18). Ebben a kijelentésben min-den szó hangsúlyos.

Isten tervében a feleség segítő szere-pet játszik, és ez nemcsak keleti vagyéppen ódivatú emberkép. A mai eman-cipált, önmegvalósítást diktáló vilá-gunkban számunkra, asszonyok számá-ra ez derogáló, másodrendű szerepnektűnhet a kapcsolaton belül. Pedig ez je-lenti a kettős védelmet: a férfi – a családpapjaként – az Isten védelme alatt áll; anő mint gyengébb lény pedig Isten és aférfi védelme alatt. Jó lenne, ha ezt el-fogadnánk s ennek a lehetőségnek a po-zitív oldala domborodna ki a minden-napi életünkben!

A társ egy gyűjtőfogalom, ami magá-ba foglalja, hogy a feleség egyben anya,barát, szerető. Ezek a szerepek reálisakminden feleség életében, hiszen ebben aszóban Isten felhatalmazott bennünketmindezekre a „szerepekre”, amik az ál-tala való kódolással nagyon mélyen,szinte a zsigereinkben benne is vannak.Fontos azonban Isten Lelke vezetésévelmegtalálni az éppen aktuális fontosságisorrendet.

A hozzá illő azt jelenti: őt kiegészítő.Mint a cikkcakkba tört szívmedál, ami-vel szerelmes ifjaink előszeretettel pre-zentálják egymáshoz tartozásukat: amiaz egyik félből hiányzik, megtalálhatóa másikban. Az egyik pörgős – a másiknyugodt; az egyik nagyra törő, ambici-ózus – a másik megelégedett; az egyikcserfes – a másik csöndes. Kell ez azegymást kiegészítő, teljessé tevő külön-bözőség, és fontos az is, hogy tudatosít-suk, mi az, ami jó a másikban, ami be-lőlünk hiányzik. A társ által teszi telje-sebbé Isten az életünket. Fogalmazzukezt meg alkalomról alkalomra, és ad-junk hálát ezért Istennek!

Isten a „társszerző”

Isten szerzi a segítőtársat. Igaz, hogyválaszthat a férfi: válogathat, mehet,járhat a szívének útaiban, szemeinek lá-tásiban (Préd 12,1a), kívánsága, vágyaszerint. Választhat szépet, választhat ki-rakati babát, plázacicát, aki mindig kö-rüldorombolja, őt bálványozza. Vá-laszthat munka- és teherbírót, egészsé-ges génekkel rendelkezőt (ma már eztis vizsgálják Nyugaton egy-egy kapcso-lat előtt!). Választhat a férfi, és így leszszeretője, rápislogó cicája, helyette isdolgozó, jó háziasszony, de a maga ere-

jéből hozzá illő segítőtársat nem talál(1Móz 2,20b). Ekkor válik gyakran va-lósággá a prédikátor igéjének másodikrésze: „…de megtudd, hogy mindeze-kért az Isten tégedet ítéletre von” (Préd12,1b). Ennek az ítéletnek a fájdalmastüze gyakran érezhető már a házasságidején is.

Mellérendeléses viszony

Ezután következik a jól ismert „ol-dalbordás” történet (1Móz 2,21–23), a-mikor Isten kezébe veszi a megoldást.Elaltatja Ádámot, és az oldalbordájábólmegformálja az asszonyt.

A kép kifejezi az Istentől rendelt vi-szonyt, ami nem fölé- és alá-, hanemmellérendelés: a férfi szíve mellé ren-delt helyre. A viszony helytelen értel-mezése azonban a bűn következménye-ként nagyon sok esetben a házasság leg-gyakoribb bomlasztó tényezőjévé lesz.Az egyik véglet: amikor a férfi hangjá-val, fizikai fölényével, talán nagyobbanyagi jövedelmével s a tudattal, hogy őa férfi, neki van joga uralkodni, teljesen

vagy részlegesen „lefedi” a családot.Ennek végletes következménye a csalá-don belüli erőszak, ami egyáltalán nemiskolázottság- vagy intelligenciafüggő.

A másik kisiklott véglet: ha az asz-szony érzi és éli azt, hogy ő a családfő.Ezt tupírozza bennünk, asszonyokban avilág szellemisége is s a kor, amelybentanulhatunk, naponta nyolc órát dolgoz-hatunk, és „második műszakban” vezet-hetjük a háztartást, nevelhetjük a gyere-keket. Ezek a hordozott terhek is meg-erősíthetik bennünk azt, hogy vagyokannyi, mint a férjem, sőt több is. Mi,nők a hatalmat nem nyers erővel gya-koroljuk, mint általában a férfiak, ha-nem sokkal fifikásabban: érzelmi zsaro-lással: könnyekkel, nyafogással, elége-detlenséggel. Amikor pedig a férfi egyidő után behódol, mert nem bírja a

2012. március

REFO

RM

ÁTU

S S

ZEM

MEL

2012. március8 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 9

REFO

RM

ÁTU

S SZEM

MEL

hosszú távú lelki prést, papuccsá válhat,ami azonban már nem a feleség elvárá-sainak megfelelő állapot.

Az „oldalbordás” történet kifejezi,hogy nem a férfi és nem a nő uralkodik,hanem egymás mellé rendelve, egymástsegítve fogadják el azt, hogy fölöttük azIsten az Úr. Ebben a felismerésben leszdöntő fontosságúvá a másik meg- és el-ismert, egymást kiegészítő tulajdonsá-gainak a „használata” – még akkor is, haaz nem éppen a társadalmilag megszo-kott férfi, illetve női szerepnek felelmeg.

Elszakadás a szülőktől

Volt férfi, lett nő, s most hangzik azigében a házasság szereztetési igéje:„Annakokáért elhagyja a férfiú az ő aty-ját és az ő anyját, és ragaszkodik felesé-géhez: és lesznek egy testté” (1Móz 2,24).

A magyar nyelv még itt is segítsé-günkre van, mert a házasság valóbanolyan, mint egy ház: van alapja, van falaés van tetőszerkezete. Az alapja a kap-csolatnak az, hogy elhagyja a férfi azapját és az anyját. A férfi az, aki új csa-ládot alapít, aki a családfő, aki ezért alépésről nemcsak magának és család-tagjainak, hanem legfőképpen Istennekad számot. Ha ez nem tudatosul a férfi-ban, férjként infantilis, feladatához fel-nőni képtelen, gyerek marad, aki semmagáért, sem a családjáért nem képesfelelősséget hordozni. Nem lesz jó ve-zető, nem lesz jó gondviselő – a szó tel-jes értelmében.

Az elszakadásnak kétféleképp is megkell történnie: érzelmileg és anyagilag.Az előbbi azt jelenti, hogy a férfinak tu-datosítania kell, hogy a házassága nem aszülei házassága (ő nem az apja, a fele-sége pedig nem az anyja). Ez az érzelmielszakadás gyakran nehezebben történikmeg az egykeként felnövő fiúknál, hi-

szen erős a lelki köldökzsinór, ami aszülőkhöz köti őket.

A másik terület az anyagi függetlene-dés a szülőktől. Hiszen lehet egy szál„pendelyben” is házasságot kötni, abbana (félreértelmezett) tudatban, hogy a sze-relem mindent legyőz, de a nincstelen-ség, a nehéz megélhetés vagy éppen aszülőktől való hosszú távú anyagi füg-gés összetörheti a férfi önképét. Az Is-tentől rendelt házasság alapja tehát az,hogy a férfi felnőjön családfői, vezetőifeladatához, de alázatban ismerje el a fe-lette uralkodó Isten hatalmát, és legyenvezethető a Lélek és Ige által, így legyenkövetője Jézusnak.

Ragaszkodás egymáshoz

A ház-asság fala a ragaszkodásból é-pül. Ismét a férfi kapja a feladatot: ra-gaszkodik feleségéhez. A férfitól indulki a szeretet impulzusa. Ha elolvassukaz Újszövetség akármelyik házirendjét(Ef 5,22kk; Kol 3,18kk.), mindenhol azáll: a férfi szeresse a feleségét! Ez a sze-retetimpulzus mutatkozik meg a ragasz-kodásban, ami nem kor- és állapotfüg-gő. Sőt! Az asszonyok életében vannakidőszakok, amikor még több figyelem-re, elfogadásra van szükségük. Ilyen agyermekvárás ideje, a szülés utáni idő-szak és a változókor, amikor látja testeváltozásait. A férj ragaszkodása bizton-ságot nyújt a feleségnek. A biztonságér-zet pedig kiegyensúlyozottá tehet, amialapja a család érzelmi stabilitásának.Milyen gyakran tapasztaljuk, mi asszo-nyok, hogy érzelmi viharaink szenvedőipont a családtagjaink, akik a legköze-lebb állnak hozzánk.

És tény, hogy vannak asszonyok, a-kikhez nem lehet könnyű ragaszkodni.Erre egy kép tanított meg, amin Mici-mackó mellett egy félredőlt mézes csu-porból aranylóan csurran ki az édesméz. A csupor fölött röppenő méhecskekocsányon lógó szemei, mosolyra hú-zódó szája kifejezték a közeledés örö-mét. Ha asszonyi szívünk, szemünk ésszánk keserű epével, elégedetlenséggel,türelmetlenséggel, állandó zsémbelésselvan tele, ne csodálkozzunk, hogy a fér-jünk nem örömmel „röppen” haza. Azige is figyelmeztet: „Jobb a tető ormánlakni, mint háborgó asszonnyal, és kö-zös házban” (Péld 21,9). Vagy éppen

egy másik: „A bölcs asszony építi amaga házát; a bolond pedig önkezévelrontja el azt” (Péld 14,1). Ha pedig ahogyan a kérdés, jó elolvasni a derékasszony dicséretéről írottakat, akinekára sokkal felülhaladja az igazgyöngyö-két (Péld 31,10–31).

A ragaszkodás tehát attól nem egyol-dalú, ha hagyjuk, hogy olyan édes „csu-porrá” formáljon bennünket Isten, ami-hez jó és könnyű ragaszkodni.

A testi szerelem helye

Végül a ház-asság tetőszerkezete atesti szerelem, amit az ige így fejez ki:és lesznek ketten egy testté. Isten nemprűd, ezért hálával kell fogadnunk ezt abelénk kódolt ajándékát is. A Szentírástöbb helyen tanít ennek a fontosságára,kísértésektől óvó szerepére. Pál aposto-lon keresztül figyelmeztet Isten: „A fe-leségének adja meg a férj a köteles jó-akaratot; hasonlóképpen a feleség is aférjének. A feleség nem ura a maga tes-

tének, hanem a férje; hasonlóképpen aférj sem ura a maga testének, hanem afelesége. Ne fosszátok meg egymást, ha-nemha egyenlő akaratból bizonyos ide-ig… azután ismét együvé térjetek, hogya Sátán meg ne kísértsen titeket”(1Kor7,3–5).

Isten adja ezt az ösztönt, aminek helyea házasságon belül van. Az említett kép-nél maradva: a ház-asságnak ez a tető-szerkezete, és nem az alapja. Isten adja– és nemcsak a gyermeknemzés céljá-ból, hanem a legintimebb, a legszűkebbközösséget fejezheti ki: az egységet. Sokházasság gyermektelen, hiszen az anya-méh gyümölcse jutalom (Zsolt 127, 3),mégis van létjogosultsága a testi szere-lemnek, hiszen egy testté válnak a há-zasfelek. A házasság célja így nem a gyer-mek, hanem az, hogy Isten egymásnakszerez férfit és nőt, hogy – egymás mel-lett, egymást kiegészítve és segítve – Is-ten képére formálódva, Krisztus általhirdessék az ő dicsőségét a teremtett-ségben.

Fazekas Zsuzsanna

NŐNEK TEREMTVE

Feleség, anya, szerető, barát vagy csak bejárónő…

NŐNEK TEREMTVE

Feleség, anya, szerető, barát vagy csak bejárónő…

A Genezisben két teremtéstörténet ol-vasható. Az első az 1Móz 1,26–31-ben,amely az embernek Istenhez való viszo-nyát és feladatát tisztázza. „Teremté te-hát Isten az embert az ő képére, Istenképére teremté őt: férfiúvá és asszonnyáteremté őket” (27. v.).

Saját képére teremtett

Az ő képére héberül: celem. Ez azókori világban egy szobrot jelentett, a-mely alkotás az uralkodó király vagyfejedelem képére volt formálva. Rend-szerint kereskedelmi útvonalak menténhelyezték el, hogy hirdesse az arra uta-zóknak, ki ott a király – az úr. Ilyen fel-adatot kapott a teremtéskor a férfi és anő, hogy a teremtettségben hirdessék:Isten az Úr! És milyen megcsúfolása Is-ten tervének az ugyanebből a szótőbőlszármazó, egyre gyakrabban használtceleb fogalom; akikre használják, hír-nevükkel, cél nélküli, passzív létezé-sükkel sok fiatal példaképévé válnak aValó Világ által – ahelyett, hogy az ima-go Dei (ami magyarul istenképűségetjelent) célját hirdetnék!

Itt kell megemlíteni azokat a nőket,akik egyedülállóként vagy akár elvált-ként szeretnék ezt a feladatot betölteni.Isten dicsőségének hirdetése az ő éle-tükben is kiteljesedhet: „Aki nem mentférjhez, az Úr dolgaira visel gondot…”(1Kor 7,34a); és Jézus az elváltaknak isnyújt perspektívát (Jn 4,1–30).

Nem jó egyedül

A második teremtéstörténet az 1Móz2,18–25-ben olvasható. Ez az ember-ember közti, illetve a férfi-nő viszonyttisztázza. A teremtésnek mind az öt nap-ja isteni kijelentéssel zárul, amikor is azÚr végignéz az általa alkotott teremtett-ségen és kimondja: ez jó. Amikor vi-szont Ádám magányára néz, kijelenti:„Nem jó az embernek egyedül lenni,szerzek néki segítő társat, hozzá illőt”(1Móz 2,18). Ebben a kijelentésben min-den szó hangsúlyos.

Isten tervében a feleség segítő szere-pet játszik, és ez nemcsak keleti vagyéppen ódivatú emberkép. A mai eman-cipált, önmegvalósítást diktáló vilá-gunkban számunkra, asszonyok számá-ra ez derogáló, másodrendű szerepnektűnhet a kapcsolaton belül. Pedig ez je-lenti a kettős védelmet: a férfi – a családpapjaként – az Isten védelme alatt áll; anő mint gyengébb lény pedig Isten és aférfi védelme alatt. Jó lenne, ha ezt el-fogadnánk s ennek a lehetőségnek a po-zitív oldala domborodna ki a minden-napi életünkben!

A társ egy gyűjtőfogalom, ami magá-ba foglalja, hogy a feleség egyben anya,barát, szerető. Ezek a szerepek reálisakminden feleség életében, hiszen ebben aszóban Isten felhatalmazott bennünketmindezekre a „szerepekre”, amik az ál-tala való kódolással nagyon mélyen,szinte a zsigereinkben benne is vannak.Fontos azonban Isten Lelke vezetésévelmegtalálni az éppen aktuális fontosságisorrendet.

A hozzá illő azt jelenti: őt kiegészítő.Mint a cikkcakkba tört szívmedál, ami-vel szerelmes ifjaink előszeretettel pre-zentálják egymáshoz tartozásukat: amiaz egyik félből hiányzik, megtalálhatóa másikban. Az egyik pörgős – a másiknyugodt; az egyik nagyra törő, ambici-ózus – a másik megelégedett; az egyikcserfes – a másik csöndes. Kell ez azegymást kiegészítő, teljessé tevő külön-bözőség, és fontos az is, hogy tudatosít-suk, mi az, ami jó a másikban, ami be-lőlünk hiányzik. A társ által teszi telje-sebbé Isten az életünket. Fogalmazzukezt meg alkalomról alkalomra, és ad-junk hálát ezért Istennek!

Isten a „társszerző”

Isten szerzi a segítőtársat. Igaz, hogyválaszthat a férfi: válogathat, mehet,járhat a szívének útaiban, szemeinek lá-tásiban (Préd 12,1a), kívánsága, vágyaszerint. Választhat szépet, választhat ki-rakati babát, plázacicát, aki mindig kö-rüldorombolja, őt bálványozza. Vá-laszthat munka- és teherbírót, egészsé-ges génekkel rendelkezőt (ma már eztis vizsgálják Nyugaton egy-egy kapcso-lat előtt!). Választhat a férfi, és így leszszeretője, rápislogó cicája, helyette isdolgozó, jó háziasszony, de a maga ere-

jéből hozzá illő segítőtársat nem talál(1Móz 2,20b). Ekkor válik gyakran va-lósággá a prédikátor igéjének másodikrésze: „…de megtudd, hogy mindeze-kért az Isten tégedet ítéletre von” (Préd12,1b). Ennek az ítéletnek a fájdalmastüze gyakran érezhető már a házasságidején is.

Mellérendeléses viszony

Ezután következik a jól ismert „ol-dalbordás” történet (1Móz 2,21–23), a-mikor Isten kezébe veszi a megoldást.Elaltatja Ádámot, és az oldalbordájábólmegformálja az asszonyt.

A kép kifejezi az Istentől rendelt vi-szonyt, ami nem fölé- és alá-, hanemmellérendelés: a férfi szíve mellé ren-delt helyre. A viszony helytelen értel-mezése azonban a bűn következménye-ként nagyon sok esetben a házasság leg-gyakoribb bomlasztó tényezőjévé lesz.Az egyik véglet: amikor a férfi hangjá-val, fizikai fölényével, talán nagyobbanyagi jövedelmével s a tudattal, hogy őa férfi, neki van joga uralkodni, teljesen

vagy részlegesen „lefedi” a családot.Ennek végletes következménye a csalá-don belüli erőszak, ami egyáltalán nemiskolázottság- vagy intelligenciafüggő.

A másik kisiklott véglet: ha az asz-szony érzi és éli azt, hogy ő a családfő.Ezt tupírozza bennünk, asszonyokban avilág szellemisége is s a kor, amelybentanulhatunk, naponta nyolc órát dolgoz-hatunk, és „második műszakban” vezet-hetjük a háztartást, nevelhetjük a gyere-keket. Ezek a hordozott terhek is meg-erősíthetik bennünk azt, hogy vagyokannyi, mint a férjem, sőt több is. Mi,nők a hatalmat nem nyers erővel gya-koroljuk, mint általában a férfiak, ha-nem sokkal fifikásabban: érzelmi zsaro-lással: könnyekkel, nyafogással, elége-detlenséggel. Amikor pedig a férfi egyidő után behódol, mert nem bírja a

2012. március

REFO

RM

ÁTU

S S

ZEM

MEL

2012. március8 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 9

REFO

RM

ÁTU

S SZEM

MEL

hosszú távú lelki prést, papuccsá válhat,ami azonban már nem a feleség elvárá-sainak megfelelő állapot.

Az „oldalbordás” történet kifejezi,hogy nem a férfi és nem a nő uralkodik,hanem egymás mellé rendelve, egymástsegítve fogadják el azt, hogy fölöttük azIsten az Úr. Ebben a felismerésben leszdöntő fontosságúvá a másik meg- és el-ismert, egymást kiegészítő tulajdonsá-gainak a „használata” – még akkor is, haaz nem éppen a társadalmilag megszo-kott férfi, illetve női szerepnek felelmeg.

Elszakadás a szülőktől

Volt férfi, lett nő, s most hangzik azigében a házasság szereztetési igéje:„Annakokáért elhagyja a férfiú az ő aty-ját és az ő anyját, és ragaszkodik felesé-géhez: és lesznek egy testté” (1Móz 2,24).

A magyar nyelv még itt is segítsé-günkre van, mert a házasság valóbanolyan, mint egy ház: van alapja, van falaés van tetőszerkezete. Az alapja a kap-csolatnak az, hogy elhagyja a férfi azapját és az anyját. A férfi az, aki új csa-ládot alapít, aki a családfő, aki ezért alépésről nemcsak magának és család-tagjainak, hanem legfőképpen Istennekad számot. Ha ez nem tudatosul a férfi-ban, férjként infantilis, feladatához fel-nőni képtelen, gyerek marad, aki semmagáért, sem a családjáért nem képesfelelősséget hordozni. Nem lesz jó ve-zető, nem lesz jó gondviselő – a szó tel-jes értelmében.

Az elszakadásnak kétféleképp is megkell történnie: érzelmileg és anyagilag.Az előbbi azt jelenti, hogy a férfinak tu-datosítania kell, hogy a házassága nem aszülei házassága (ő nem az apja, a fele-sége pedig nem az anyja). Ez az érzelmielszakadás gyakran nehezebben történikmeg az egykeként felnövő fiúknál, hi-

szen erős a lelki köldökzsinór, ami aszülőkhöz köti őket.

A másik terület az anyagi függetlene-dés a szülőktől. Hiszen lehet egy szál„pendelyben” is házasságot kötni, abbana (félreértelmezett) tudatban, hogy a sze-relem mindent legyőz, de a nincstelen-ség, a nehéz megélhetés vagy éppen aszülőktől való hosszú távú anyagi füg-gés összetörheti a férfi önképét. Az Is-tentől rendelt házasság alapja tehát az,hogy a férfi felnőjön családfői, vezetőifeladatához, de alázatban ismerje el a fe-lette uralkodó Isten hatalmát, és legyenvezethető a Lélek és Ige által, így legyenkövetője Jézusnak.

Ragaszkodás egymáshoz

A ház-asság fala a ragaszkodásból é-pül. Ismét a férfi kapja a feladatot: ra-gaszkodik feleségéhez. A férfitól indulki a szeretet impulzusa. Ha elolvassukaz Újszövetség akármelyik házirendjét(Ef 5,22kk; Kol 3,18kk.), mindenhol azáll: a férfi szeresse a feleségét! Ez a sze-retetimpulzus mutatkozik meg a ragasz-kodásban, ami nem kor- és állapotfüg-gő. Sőt! Az asszonyok életében vannakidőszakok, amikor még több figyelem-re, elfogadásra van szükségük. Ilyen agyermekvárás ideje, a szülés utáni idő-szak és a változókor, amikor látja testeváltozásait. A férj ragaszkodása bizton-ságot nyújt a feleségnek. A biztonságér-zet pedig kiegyensúlyozottá tehet, amialapja a család érzelmi stabilitásának.Milyen gyakran tapasztaljuk, mi asszo-nyok, hogy érzelmi viharaink szenvedőipont a családtagjaink, akik a legköze-lebb állnak hozzánk.

És tény, hogy vannak asszonyok, a-kikhez nem lehet könnyű ragaszkodni.Erre egy kép tanított meg, amin Mici-mackó mellett egy félredőlt mézes csu-porból aranylóan csurran ki az édesméz. A csupor fölött röppenő méhecskekocsányon lógó szemei, mosolyra hú-zódó szája kifejezték a közeledés örö-mét. Ha asszonyi szívünk, szemünk ésszánk keserű epével, elégedetlenséggel,türelmetlenséggel, állandó zsémbelésselvan tele, ne csodálkozzunk, hogy a fér-jünk nem örömmel „röppen” haza. Azige is figyelmeztet: „Jobb a tető ormánlakni, mint háborgó asszonnyal, és kö-zös házban” (Péld 21,9). Vagy éppen

egy másik: „A bölcs asszony építi amaga házát; a bolond pedig önkezévelrontja el azt” (Péld 14,1). Ha pedig ahogyan a kérdés, jó elolvasni a derékasszony dicséretéről írottakat, akinekára sokkal felülhaladja az igazgyöngyö-két (Péld 31,10–31).

A ragaszkodás tehát attól nem egyol-dalú, ha hagyjuk, hogy olyan édes „csu-porrá” formáljon bennünket Isten, ami-hez jó és könnyű ragaszkodni.

A testi szerelem helye

Végül a ház-asság tetőszerkezete atesti szerelem, amit az ige így fejez ki:és lesznek ketten egy testté. Isten nemprűd, ezért hálával kell fogadnunk ezt abelénk kódolt ajándékát is. A Szentírástöbb helyen tanít ennek a fontosságára,kísértésektől óvó szerepére. Pál aposto-lon keresztül figyelmeztet Isten: „A fe-leségének adja meg a férj a köteles jó-akaratot; hasonlóképpen a feleség is aférjének. A feleség nem ura a maga tes-

tének, hanem a férje; hasonlóképpen aférj sem ura a maga testének, hanem afelesége. Ne fosszátok meg egymást, ha-nemha egyenlő akaratból bizonyos ide-ig… azután ismét együvé térjetek, hogya Sátán meg ne kísértsen titeket”(1Kor7,3–5).

Isten adja ezt az ösztönt, aminek helyea házasságon belül van. Az említett kép-nél maradva: a ház-asságnak ez a tető-szerkezete, és nem az alapja. Isten adja– és nemcsak a gyermeknemzés céljá-ból, hanem a legintimebb, a legszűkebbközösséget fejezheti ki: az egységet. Sokházasság gyermektelen, hiszen az anya-méh gyümölcse jutalom (Zsolt 127, 3),mégis van létjogosultsága a testi szere-lemnek, hiszen egy testté válnak a há-zasfelek. A házasság célja így nem a gyer-mek, hanem az, hogy Isten egymásnakszerez férfit és nőt, hogy – egymás mel-lett, egymást kiegészítve és segítve – Is-ten képére formálódva, Krisztus általhirdessék az ő dicsőségét a teremtett-ségben.

Fazekas Zsuzsanna

NŐNEK TEREMTVE

Feleség, anya, szerető, barát vagy csak bejárónő…

NŐNEK TEREMTVE

Feleség, anya, szerető, barát vagy csak bejárónő…

„Egy embernek volt egy fügefájaa szőlőjében, és kiment, hogy gyü-mölcsöt keressen rajta, de nem ta-lált. Azt mondta erre a vincellérnek:Íme, három éve, hogy idejárok gyü-mölcsöt keresni ezen a fügefán, denem találok. Vágd ki, miért foglaljaa földet hiába? De az így válaszoltneki: Uram, hagyd meg még ebbenaz évben, míg körülásom és megtrá-gyázom, hátha terem jövőre, ha pe-dig nem, akkor vágd ki” (Lk 13,6–9).

– Jól van, hallgatok rád, adjunkmég egy kis időt ennek a fügefának,hátha terem – válaszolta a gazda,és elment. A vincellér pedig, aki akertet és a fákat gondozta, odamenta fügefa közelébe, hogy megvizs-gálja és ha tudja, akkor megorvo-solja. De hiába vette szemügyre,semmi betegség jelét nem fedezteföl rajta. – Vajon miért nincs rajtagyümölcs? – töprengett hangosan.

A fa egyik ágán ült egy rigó, fé-nyes gombszemével nézett a vin-cellérre, és csőrével mintha a fa jobboldala felé mutatott volna. A vincel-lér odanézett, és azt látta, hogy afának azon a felén, az ágak végén alevelek úgy néztek ki, mint egy ököl-be szorított kéz. A fügefának amúgyis olyan alakú levelei vannak, ame-lyek széles tenyérre vagy egy nagy,lazán megkötött kesztyűre hasonlí-tanak, ám ezeknek a fügefalevelek-nek az ujjai nem szépen, kisimulvacsüngtek az ágon, hanem görcsbeszorítva. A vincellér megkérdezte afügefát: – Mondd, fügefa, miért szo-rítod össze a leveled ujjait?

A fa így válaszolt: – Azért, mert te-remni akarok. Körülöttem az összesfának sikerül, csak nekem nem. Szé-gyellem magam. De hiába izzadok,hiába gyötrődöm, hiába erőlködöm,nem vagyok képes gyümölcsöt te-remni.

A vincellér meghökkent, majd kis-vártatva így szólt: – Figyelj csak,hidd el, így ezután sem fog sikerül-ni. Engedd egy kicsit kinyílni a leve-leid ujját!

– Nem, nem szabad, mert akkoraztán végleg kudarcot vallok – felel-te „összeszorított fogakkal” a fügefa.

– Érzed azt – kérdezte a vincellértőle –, ahogy a gyökereid mélyen aföldbe nyúlnak és felszívják a vizet,meg a táplálékot?

– Nem érzem – mondta a fügefa.– Ez azért van – magyarázta neki

a vincellér –, mert összeszorítod aleveleid ujját. Hogyha kisimítanád,egyből éreznéd, hogy hogyan élsz,hogyan áramlik benned a táplálék atörzsedben fölfelé, hogyan oszlik szétaz egyes ágakban, és miért nemtud eljutni az ágak végébe, ahol agyümölcsöknek kellene teremniük.

A fügefa nagy nehezen ráállt a ké-résre, kisimította a levele ujjait, ésekkor megérezte, hogy zsibong ben-ne az élet. Megérezte a gyökerét, atörzsében a vízzel fölfelé futó táplá-lékot, és egyszerre csak kis virágokkezdték kibontani a szirmukat azágai végén, virágok, amik gyümöl-csöt ígértek.

A bal oldalán azonban még min-dig nem történt változás. Ott a virá-

gok már megvoltak korábban is, deezek a virágok hervadó félben vol-tak, és nem fakadt belőlük gyü-mölcs. A vincellér úgy látta, hogy afügefa bal oldalával valami máslehet a baj, de nem tudta, hogy mi,hiszen ez a rész nem szorította ö-kölbe a leveleit, hanem már koráb-ban is érezte a gyökerekből fölfeléáramló erőt, de titokzatos okból e vi-rágokból mégsem lett termés.

Ismét a rigó segített. Elmondta avincellérnek, hogy a fa bal oldalaösszeveszett a méhekkel. Egyszer,évekkel ezelőtt kitört egy nagy vihar,és egy méhecske a kaptár felé tart-va be akart húzódni a levelek alá,hogy ne ázzék meg teljesen, de afügefa elzavarta. Azt mondta, hogyaz ő levele nem esernyő, ami min-denféle jöttmentnek oltalmat ad. Améhecske csuromvizesen érkezetthaza, és elpanaszolta az esetet atársainak, s azóta a méhek nem jár-

nak erre, nem porozzák be a virága-it, ezért nem terem rajta gyümölcs.

A vincellér végighallgatta a rigószavait, és megkérdezte a fa bal ol-dalát, hogy igaz-e, amit hallott.

– Igaz – felelte bűntudatosan a fa.– Akkor valamit tenned kellene,

nem gondolod?– Tenni, tenni – sóhajtotta a fügefa

–, de mit?– Azt hiszem, ez elég egyszerű –

mondta a vincellér. – Kérd meg a ri-gót, repüljön el a méhkaptárhoz, ésüzend meg a méheknek, hogy bá-nod, amit tettél, és kéred őket, hogyjöjjenek és porozzák be a virágai-dat. És ezután, ha vihar lesz és öm-lik a zápor, nyugodtan meghúzhat-ják magukat a leveleid alatt.

A fügefa így is tett, és valóban,már a rákövetkező napon méhek ra-ja lepte el, és ettől az évtől kezdveez a fügefa is épp olyan dús és gaz-dag termést hozott, mint többi társaa domboldalon.

Az ember jobb és bal oldala:

Isten-kapcsolata és embertársai-

hoz fűződő viszonya!

2012. március

Február 12-én a sároseperjesi re-

formátus gyülekezetben ünnepi is-

tentisztelet volt Orémus Zoltán és

Juraj Brecko esperesek részvételé-

vel, akik mindketten az anyanyelvü-

kön hirdették Isten igéjét. Az

alkalmon elfoglalta a lelkészi állást

Jaroslav Széles kassai lelkipásztor, a

gyülekezet új pásztora.

Őt a gyülekezet gondnoka, Michal

Gajdošóci köszöntötte, aki beszédébenrámutatott: egyetlen egyházi közösségetsem szabad elhanyagolni, hogy ne le-gyen olyanná, mint a pásztor nélkülinyáj. Az, hogy ez a kicsi gyülekezetmeg ne szűnjön, az új lelkésznek is agondja lesz, akinek jó pásztornak és azÚr szőlőskertje szorgalmas munkásá-nak kell lennie.

Az eperjesi gyülekezet nem tartozikés sosem tartozott a nagy gyülekezetekközé. Létrejöttéről nincsenek pontos in-formációk, mindenesetre a felső-ma-gyarországi reformáció terjedésévelegyidős. Története az elődök szilárdhitét mutatja, akik túlélték a kegyetlentörténelmi eseményeket, minek köszön-hetően létezik ma is a gyülekezet.

Kálvinista egyházközség saját lel-késszel Eperjesen egészen a 18. századelejéig nem jött létre, annak ellenére,hogy már 1683-ban kérvényezték aszertartások engedélyezését és hely ki-jelölését templom építésére. Ezt azon-ban nem tették számára lehetővé, nyil-vánvalóan a magyar lakosság alacso-nyabb számaránya és a többi egyház be-folyása miatt, melyek Eperjesen erősháttérrel bírtak.

Magának a kálvinista egyházközség-nek a keletkezése 1704-re datálódik, a-mikor is II. Rákóczi Ferenc katonái el-foglalták a várost, és valósággá lett avallásszabadság. Az események hatásaalatt a kálvinisták ismét követelik joga-ikat, és a kuruc országgyűlés jóváhagy-ja számukra templom építését. Fatemp-lomot építettek, amit később egy rövidideig az evangélikusok is használtak.

A kálvinista gyülekezet rövid létezé-sének a császári csapatok bevonulásavetett véget. A templomot Pálffy Mik-lós nádor parancsára elvették a refor-mátusoktól, a jezsuiták vették át, akikszétszedték, és anyagát egy katolikuskórház építéséhez használták, amit u-gyanazon a helyen építettek fel.

A hosszan tartó rekatolizáció és a pes-tisjárvány (minek során a kálvinista lel-kész is meghalt) azt eredményezték,

hogy az eperjesi gyülekezet már nemtudott megújulni. Ez az állapot 1888-igállt fenn, amikor megalakítottak egy újmissziós gyülekezetet, amelyhez mint-egy 300 lélek tartozott a városból éskörnyékéről. Elősegítette ezt a város la-kosságának növekedése, mert főleg ma-gyar értelmiségiek költöztek oda Zemp-lén és Abaúj vármegyékből, akárcsak azakkori Magyarország egyházi struktú-rája.

Az eperjesi gyülekezet az egyháziszervek 1906-ban meghozott döntésealapján az eperjesi-sárosi misszió köz-pontja lett, hozzácsatolták Bártfa váro-sát, Korompát és Iglót is. A tiszáninneniegyházkerület ülésének 1907-es jegyző-könyvében már megállapítják, hogy azeperjesi-sárosi körzetnek az önállómissziói állás megteremtése után már kivan építve a saját szervezete. A lelkészgondjaira már 482 bejegyzett lélek vanbízva, magában a városban 241 hívő.Az eperjesi gyülekezet adminisztrátoraia közeli Tarcavajkóc lelkipásztorai (ki-véve az 1910 és 1920 közötti időszakot,amikor a gyülekezetnek saját lelkészevan; akárcsak 1940 és 1945 között).

1918 után fogy a református egyház-tagok száma, ami tart jelenleg is. Gyü-lekezetünk ennek ellenére reménység-gel tekint a jövőbe, bízik az Úrban, akisosem hagyja el a népét. Az istentiszte-

letek jelenleg mindig 11 órakor kezdőd-nek, az evangélikus Szentháromság-templomban; mégpedig a hónap min-den második vasárnapján magyar ésszlovák nyelven, a harmadik vasárnappedig csak szlovákul. A gyülekezet 48tagot tart nyilván, ez a szám viszontnem fedi a valóságot, mert ismereteinkszerint több református más egyházi kö-

zösségek (az evangélikus és a testvér-egyház) alkalmait látogatja.

Az eperjesi református gyülekezetkétnyelvű, ami azt jelenti, hogy az is-tentiszteletek szlovák nyelven zajlanak,de magyarul is; tekintetbe véve a refor-mációs elvet, miszerint mindenkinek azanyanyelvén kell hirdetni az evangéliu-mot. A gyülekezet kisebbik részét a ma-gyar nemzetiségű eredeti városlakókalkotják, illetve a magyar nyelvterület-ről beköltözött reformátusok. Mivel lé-nyegében idős hívekről van szó, akik-nek a magyar nyelv kultiválásában nin-csenek követőik, reális a feltételezés,hogy előbb vagy utóbb a magyar nyelvhasználata liturgiai nyelvként meg fogszűnni.

A gyülekezet másik részébe olyan ta-gok tartoznak, akik Eperjesre olyanszlovák nyelvterületről költöztek be,ahol a reformátusok vannak többség-ben. Ők megőrizték a hitvallásukat, ésezt a szellemiséget folytatják utódaik is.

Ez a hagyaték kötelez bennünket,hogy ne veszítsük el a reményt és meg-őrizzük hitünket és a gyülekezet irántiáldozatkészségünket. Ezen remény be-töltése iránti igyekezet motiválta a gyü-lekezet vezetőségét, amikor kérvényez-te az átlépést az ondava-hernádi egy-házmegyébe. Ennek a lépésnek az voltaz oka, hogy a presbitérium egyetlen

tagja sem bírja a ma-gyar nyelvet, amelyaz abaúj-tornai egy-házmegye tárgyalásinyelve (ahova az e-perjesi gyülekezet ed-dig tartozott).

A Zsinat a 4. ülé-sén ZS-13/2011-esszámú határozatábanjóváhagyta az eper-jesi gyülekezet átlé-pését az abaúj-tornaiegyházmegyéből azondava-hernádiba,

miközben a döntés a gazdasági év vé-geztével, vagyis 2012. január 1-jén lé-pett hatályba. A Zsinati Tanács ZST-133/2011-es számú határozatával azeperjesi gyülekezetet leányegyházköz-séggé nyilvánította (anyaegyházköz-sége a Kassai Szlovák Református Egy-házközség lett).

–mgr–

MÚ

LT ÉS JÖVŐ

2012. március10 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 7

GYER

MEK

EKN

EK, F

IATA

LOK

NA

K A sároseperjesi gyülekezet új életszakasza

AZ ELŐDÖK HAGYATÉKA KÖTELEZ

Történet a terméketlen fügefáról

A jókai téli táborrólFebruár 2-a és 5-e közt ismét részt vet-

tem a Firesz – Duna Mente téli ifjúsági tá-borában, amire Találkozások Istennel és

egymással címmel a jókai Betlehem Misz-sziós Központban került sor.

Bevallom, idén az előadások nem vol-tak könnyűek, ám sokat adtak. Nagyonsokat fejlődtem a reggeli áhítatok és a kis-csoportos beszélgetések által is. A táborlégköre is nagyon kellemes volt. Fölösle-ges lenne sorolnom az összes jót, amitkaptam, de két dolgot kiemelnék. Az elsőegy beszélgetés volt Édes Dezsővel (be-szélgetés, hát… ő mesélt, mi meg hallgat-tuk). Nagyon sok gyakorlati példát hal-lottam arról, mit is jelent keresztyénkéntélni. Nagyon hálás vagyok Istennek ezérta lehetőségért.

A második pedig a szombat esti isten-tisztelet. Amikor leültünk a szőnyegekreés megnéztem a társaságot, éreztem: igaz,amit az Írás a közösségről ír.

–zj–

Orémus Zoltán, Juraj Brecko és Jaroslav Széles lelkipász-

torok (balról jobbra)

Ifjúsági hétvége

A Firesz – Duna Mente szervezésébenaz idei első ifjúsági hétvége (13–17 éve-sek számára) március 23-a és 25-e közöttAlistálon lesz. A találkozó témája: „Féjsz-búk” avagy „Mutasd meg a Képed!”, al-témája: „Mit Like-ol Isten?”

2012. március

TÁJÉ

KO

ZTA

TÁS

2012. március6 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 11

MÚ

LT ÉS

JELEN Dunamocs a Duna bal partján, Pár-

kánytól és Komáromtól is huszonöt ki-lométerre fekszik. A 2001-es népszám-lálás adatai szerint több mint 1200-anlaknak a településen. A lakosság két-harmada református, az egyházközségválasztói névjegyzékében ötszáz sze-mély szerepel. A gyülekezet ötszáz fé-rőhelyes temploma egyike a legna-gyobb református templomoknakSzlovákiában, 1860-ra négy év alattkészült el. A második világháborúbana visszavonuló német hadsereg felrob-bantotta a tornyát, tönkrement az or-gona és az épület harmada is. Az új-jáépítés 1960-ra, a templom építésé-nek 100. évfordulójára fejeződött be.Új orgonát 2005-ben vásárolt a gyüle-kezet. Az egyházközség élén 1993-tólDobai Sándor lelkipásztor áll.

A gyülekezetben a legfontosabb alka-

lom a vasárnapi istentisztelet, ezt követi a

vasárnapi iskola, amelyet óvodás korúak-

tól egészen hatodik osztályosokig látogat-

nak. Hetente három alkalommal tartanak

bibliaórát: szerda este a felnőttek számára,

csütörtökön az énekkar próbájával egybe-

kötött alkalom van, pénteken pedig a fia-

talok találkoznak az ige körül. Nagyon

változó az egyes alkalmak látogatottsága

– mondja a lelkipásztor. A vasárnapi is-

tentiszteleteken 40–80 közötti a létszám,

de a felső határt ritkán érik el. Sátoros ün-

nepeken viszont jóval többen eljárnak, bár

az ötszáz férőhelyes templom akkor sem

telik meg.

Az viszont jóleső érzéssel tölti el Dobai

Sándort, hogy egy kis hullámvölgy után

Egyeg Kamilla teológus vezetésével most

ismét szépen működik a vasárnapi iskola,

ahol akár húsz gyermek is megfordul egy-

egy alkalommal. A kisebbek szívesen jön-

nek a foglalkozásra, mert szeretnek flane-

lozni és zongorakísérettel énekelni. Min-

den iskolaév végén egy kis kirándulást is

szerveznek a számukra, melynek kereté-

ben felkeresik Szlovákia nevezetességeit.

A lelkipásztor elmondta, hogy a biblia-

órákat náluk is csak az idősebb asszonyok

látogatják, legfeljebb hat-nyolc az érdek-

lődők száma. A férfiak fokozatosan elma-

radoztak az énekkarból is, így a korábban

nagy népszerűségnek örvendő próbák áta-

lakultak énekkari próbákkal egybekötött

bibliaórákká. Az éneklők létszáma a felé-

re (tíz főre) csökkent, és ugyanennyien

vannak az ifjúsági alkalmon is. A kórus

megalakulásának tizenötödik évforduló-

jára minden egykori és jelenlegi tagjukat

meghívták, így közel harmincan voltak ott

az ünnepségen.

A lelkipásztor arra a kérdésre, hogy sze-

rinte miért járnak olyan kevesen a biblia-

órákra, azt a választ adta, hogy a legfőbb

akadálynak a felgyorsult, rohanó életfor-

mát látja. Az emberek nagy része, ha ha-

zaér a munkából, már csak kikapcsolódás-

ra vágyik, nem megszólítható; s ez nem-

csak az egyházi, hanem a kulturális alkal-

makra is vonatkozik. Holott mindenkinek

javára válna a bibliaóra, ugyanis főleg kö-

zösségben lehet épülni: a hallgatott igén

keresztül vagy a Teremtőnkhöz föltett kér-

dések és imádság által – mondja ki az

igazságot a lelkész. Reménységre ad okot

az – teszi hozzá Dobai Sándor –, hogy az

istentiszteleteken a konfirmandusok és az

ifjúság is képviselteti magát; utóbbiak kö-

zül sokszor 10–12 fiatal is eljön. A vasár-

napi igehirdetéseken részt vevők több

mint a felét az idősebbek teszik ki, legke-

vesebben a 30-as és 40-es korosztályból

vannak. Az istentiszteletek hallgatósága

növekedésének lehetőségét a családláto-

gatások gyakorlásában látja a lelkipásztor.

Bár elmondása szerint az utóbbi egy-két

évben elfoglaltsága miatt kevésbé tudott

eleget tenni ennek a kötelességének, a

gyülekezet tagjai mindig örömmel veszik,

amikor ajtót nyit rájuk. Ilyenkor elhang-

zik a hívogatás is az istentiszteletre, de

mint mondja, igyekszik ezt úgy megfo-

galmazni, hogy az ne bántó, hanem simo-

gató legyen. A lelkipásztor szerint, ha nem

is jelentős, de kis eredményük mégis van

ezeknek a látogatásoknak. Tapasztalata

szerint elsősorban ilyenkor hagyják ma-

gukat a hívek a legjobban megszólítani,

ám különféle alkalmakat is szerveznek,

ahol éppen azokat szeretnék elérni, akik

kevésbé vagy egyáltalán nem járnak temp-

lomba. A családokat például úgy próbál-

ják bevonni a gyülekezeti életbe, hogy a

gyermekek egy-egy ünnep alkalmával

verssel, énekkel, egy kis jelenettel kapcso-

lódnak be az istentisztelet menetébe.

Nyaranta napközis tábort szerveznek a

gyermekek számára (a hittanosok nagy ré-

sze jelen is van), a legutóbb ötvenhárman

voltak. A kilencedikeseket már megpró-

bálják bevonni az egyes foglalkozások ve-

zetésébe. A lelkipásztor nem titkolja, hogy

ilyenkor az ifjúság a legnagyobb támasza:

utóbb tizenkilencen vették ki a részüket a

különféle szolgálatokból. De nemcsak ő-

ket lehet megszólítani, hanem a gyüleke-

zeti tagokat, szülőket, nagyszülőket is.

A statisztikai adatokat vizsgálva megál-

lapíthatjuk, hogy a gyülekezet évről évre

fogyatkozik (ha csak minimális mérték-

ben is). Ennek hátterében a lelkipásztor

szerint az áll, hogy kevesebb gyermek

születik, mint amennyien eltávoznak az

élők sorából. A gyülekezet aktív része fo-

lyamatosan átalakul, de a lelkipásztor re-

méli, hogy arra az ifjúságra, amely rend-

szeresen bekapcsolódik a gyülekezeti élet-

be, lehet építeni a későbbiek során is.

A dunamocsi reformátusok 2010-ben

felújították a templomukat, de mivel ha-

talmas épületről van szó, még mindig van

mit tenni körülötte. A jövőbeli tervek kö-

zött szerepel a gyülekezeti ház rendbeté-

tele, hogy majd közösségi célokra hasz-

nálhassák. A lelkipásztor örömmel számol

be arról is, hogy a felújítási munkák során

a gyülekezet nagy része összefogott, és

szép összeggel járultak hozzá a hívek ah-

hoz, hogy a patinás templom megújuljon.

Hogy miként szeretné a jövőben a lel-

kipásztor a gyülekezetet látni? Dobai Sán-

dor szerint nagyon

jó lenne, ha a lé-

tező csoportok ki-

szélesednének, ú-

jak is alakulnának,

és ha a hatalmas

templomnak a pad-

jai egyre jobban

megtelnének Isten

igéjére szomjas hí-

vekkel.

Iski Ibolya

Dunamocson van eredményük a családlátogatásoknak

AZ IFJÚSÁGRA LEHET ÉPÍTENI

A dunamocsi református templom

A Szlovákiai Református Keresz-tyén Egyház Zsinati Elnöksége a 22.(elektronikus) ülésén, amit 2012. ja-nuár 24-én tartott meg, az alábbi ha-tározatokat hozta:

– Egyházunk megkapta a Gustav-A-

dolf-Werk 2011. december 19-én kelt le-

velét, melyben tájékoztatnak minket,

hogy a 2013. évi Projektkatalogban sze-

repeltetendő támogatási célokra egyhá-

zunk részére összesen 24 000 euró ösz-

szegű támogatás van előirányozva. A

Gustav-Adolf-Werk segélyszervezet tá-

mogatása maximum a költségvetés har-

madát teheti ki, míg az elszámolásnál ki

kell mutatni a költségek kétharmadának

kifizetését is.

A Zsinati Elnökség a Gustav-Adolf-

Werk segélyszervezet 2013. évi keretösz-

szegét a következőképpen kívánja fel-

használni:

Barsváradi Református Egyházközség

(lelkészlak felújítása): 5000 euró, Kassai

Szlovák Református Egyházközség (temp-

lom építése): 14 000 euró, Eszkárosi Re-

formátus Egyházközség (ifjúsági köz-

pont befejezése): 5000 euró.

– Egyházunk a szolgálati autókkal ab-

szolvált szolgálati utakért továbbra is

üzemanyagköltséget fog téríteni. Ameny-

nyiben a lelkipásztor vagy egyházi tiszt-

ségviselő szolgálati útra a saját tulajdo-

nában levő, nem szolgálati autóként ve-

zetett gépkocsit kíván igénybe venni,

egyházunk beleegyezésével csak akkor

teheti, ha beleegyezik a 0,13 euró kilo-

méterdíjba és vállalja a szolgálati út so-

rán keletkezett vagy okozott kár térítését.

Egyházunk nevében szolgálati útra egy-

házunk püspöke vagy a zsinati főtaná-

csos küldhet ki.

A szolgálati utak csak abban az eset-

ben lesznek megtérítve, ha a szolgálati

utat abszolváló személy előzőleg meg-

bízást kapott a szolgálati út abszolválásá-

ra és befejezése után legkésőbb tíz napon

belül beküldi a szolgálati útról szóló je-

lentést, illetve az elszámolást.

– A Kárpát-medencei Református Rá-

diótanács négy határ menti pályázatot

szeretne benyújtani (Ukrajna, Szlovákia,

Románia, Magyarország), amelyben egy-

házunkkal mint partnerrel számol. A pá-

lyázat teljes megnevezése: Médiatérfog-

lalás – határokon átívelő, együttműködé-

sen alapuló, kommunikációs kultúrtér ki-

alakítását és fenntartható fejlesztését meg-

valósító programrendszer.

A pályázat célja olyan együttműködés

létrehozása és megerősítése, amely teret

biztosít a határ menti közösségeknek éle-

tük különböző területein (kultúra, okta-

tás, környezetvédelem stb.). Konkrétu-

mok: a meglévő egyházi és nem egyházi

mediális felületeken való térfoglalás (új-

ságok, rádiók, honlapok, kiadványok fej-

lesztése; bennük új rovatok, új részek in-

dítása; partnerek keresésével a folyamat

gerjesztése); szakmai képzések, konfe-

renciák az egyházi médiumokban mun-

kálkodók számára, illetve a következő

nemzedék képzése céljából; az együtt-

működés és a hatékony információáram-

lás technikai bázisának fejlesztése, mű-

ködtetése; médiacentrumok kialakulása

és a hatékony működésükhöz szükséges

régiónkénti hírháló kiépítésének folya-

mata.

A projekt koordinátora a Tiszáninneni

és a Tiszántúli Református Egyházkerü-

let által fenntartott Európa Rádió. A pro-

jekt időtartama: 2013–2014. A pályázott

összeg partnerenként: 18 000 euró (ön-

rész: 10 százalék), azaz 1800 euró.

A Zsinati Elnökség jóváhagyta, hogy

egyházunk partnerként részt vegyen A

szeretet és tisztelet kultúrájának média-

térfoglalása címen beadandó, határokon

átnyúló pályázatban. A pályázat sikeres

kimenetele esetén a vállalt önrészt egy-

házunk biztosítja.

A ZSINATI ELNÖKSÉG 22. ÜLÉSÉRŐL

A Szlovákiai Református Keresz-tyén Egyház Zsinati Elnöksége a 23.(elektronikus) ülésén, amit 2012. feb-ruár 23-án tartott meg, az alábbi ha-tározatokat hozta:

– Egyházunk elnöksége sajtóhírekből

értesült arról, hogy egyházunk több tag-

ját, köztük Kassai Gyula református lel-

kipásztort is megfosztották alkotmányos

jogától, a szlovák állampolgárságtól. Ez-

zel összefüggésben a Zsinati Elnökség a

következő nyilatkozatot hagyta jóvá:

A Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház nyugtalansággal követi az ál-

lamigazgatásnak az Alkotmánybíróság

döntése előtt foganatosított lépéseit a

Szlovák Köztársaság állampolgárainak

kettős állampolgárságával kapcsolatban.

„Senki nem fosztható meg akarata el-

lenére a Szlovák Köztársaság állampol-

gárságától” – áll A Szlovák Köztársaság

alkotmánya első fejezete 5. szakasza (2)

bekezdésében, mely a totalitás korának

rossz tapasztalatain és jogtalanságain

alapul. Ebben a korban a Csehszlovák

Szocialista Köztársaság állampolgáraitól

az állampolgárságot beleegyezésük nél-

kül, büntetésből vették el.

A Szlovák Köztársaság Alkotmánybí-

rósága még nem nyilatkozott a Szlovák

Köztársaság Nemzeti Tanácsa által elfo-

gadott – a 40/1993-as számú, a Szlovák

Köztársaság állampolgárságáról szóló

törvényt módosító – 250/2010-es számú

törvénymódosítás és A Szlovák Köztár-

saság alkotmánya közötti összhangról,

ezért elsietettnek tartjuk az állami szer-

vek eljárását, mely a múlt század ember-

telen eljárásait idézi. A hivatalok eljárása

következtében lett akarata ellenére hazá-

jában hontalanná Kassai Gyula úr is, aki

a Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház köztiszteletben álló lelkésze.

A Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház tiltakozik az állami szervek ez

ügyben tanúsított, elsietett magatartása

ellen, valamint együttérzéséről és erköl-

csi támogatásáról biztosít minden érin-

tettet, s hasonló magatartásra szólít fel

Szlovákiában minden jóakaratú embert

és jogi személyt.

A Szlovákiai Református Keresztyén

Egyház felszólítja a Szlovák Köztársa-

ság illetékes állami szerveit, halasszák

az állampolgárság megvonására a 250/

2010-es számú törvénymódosítás értel-

mében vonatkozó hivatalos eljárás fo-

ganatosítását az Alkotmánybíróságnak a

törvénymódosítás és A Szlovák Köztár-

saság alkotmánya közötti összhangról

szóló nyilatkozata kiadásáig.

– A Szövetség a Vasárnapért – Szlová-

kia polgári társulás 2012. február 20-án

levélben fordult egyházunkhoz, hogy –

amennyiben lehetséges – írásos formá-

ban támogassa a szabad vasárnap meg-

őrzését (mind Szlovákiában, mind az

egész Európai Unióban) célzó törvényes

rendelkezések elfogadtatására irányuló

szándékát. A Zsinati Elnökség megálla-

pítja, hogy a Szövetség a Vasárnapért

polgári társulás céljai teljes mértékben

egyeznek a Szentírás értékrendjével, re-

formátus tanításunkkal és a szlovákiai

reformátusok hitéletével.

Ezért a Szlovákiai Református Ke-

resztyén Egyház támogatja a Szövetség

a Vasárnapért polgári társulásnak a sza-

bad vasárnap megőrzését célzó törvé-

nyes rendelkezések elfogadtatására irá-

nyuló kezdeményezését.

A ZSINATI ELNÖKSÉG 23. ÜLÉSÉRŐL

December 4-én találkoztak az 1959–61-es években konfirmáltak

2012. március

Kérdések sorát teszi fel a szerző,

Robert N. Wennberg a hit, kételkedés,

reménykedés, keresztyén élet, Isten je-

lenléte témakörben azoknak a „refle-

xióknak” az elején, amelyekben

igyekszik is rendre megválaszolni

őket. A könnyen kezelhető, a szemé-

lyes jelleget sem nélkülöző, „falatnyi”

részletek végén pedig újabb kérdése-

ket helyez el a kérdések továbbgondo-

lásához.

„A kételkedők olyan hívők, akik a ke-

resztyén hagyományokon belül küzdenek

a hitükkel” – állítja a szerző. Jellemző rá-juk, hogy „bizonytalanok azzal a hittel

kapcsolatban, ami nem idegen tőlük, és

ami felé elköteleződtek, és meg szeretnék

tudni, hogy valódi-e ez a hit.” Elsősorbannekik szól ez a könyv, „akiknek a hite je-

lenleg is pengeélen táncol”, továbbáhasznos olvasmány lehet azoknak is, akikszeretnék megérteni kétkedő testvéreiket.(A hagyományon kívül levő szkeptikusokés keresők nem képezik – divatos szóval– célközönségét ennek a munkának.)

A könyv nem keresztyén apologetika(bár az amerikai szerző éveken át tanítottapologetikát), sem nem pszichológiai ta-nácsadás. Az olvasóban egy hozzávető-

legesen egészséges pszichét feltételez (de-pressziótól menteset, mert akkor már or-vosi oka lehet a hitbeli bizonytalankodás-nak). Olyanoknak íródott, akik úgy érzik,Isten távol van tőlük, nem érzik jelenlététaz életükben – hiszen vannak (lehetnek)különböző hosszúságú időszakok a hívőkéletében is, amikor sok mindent megkér-dőjeleznek (akár Isten valós létezését is).

A hívő életének embert próbáló szaka-szai közé tartozik „a lélek sötét éjszaká-ja”. A kifejezés Keresztes Szent Jánostólszármazik, aki úgy vélte, hogy a sötét éj-szaka is Isten műve. A lélek ilyenkor meg-tisztul sok bűntől, az „éjszaka” összetöri afelsőbbrendűség érzetét, gátat szab a lelkigőgnek. „Ha van valami, ami alázatra

nevel, akkor a lélek sötét éjszakája az” –teszi hozzá saját tapasztalatát a szerző.

És ha sikerült magunkat átvergődnünk„a lélek sötét éjszakáján” és felül tudtunkkerekedni a kételyeinken, lelkileg meg-erősödve kerülhetünk ki a hit fejlődésiútjának ebből az állomásából, hiszen:„...lehetséges időben visszanyúlni és ke-

resztyén utunk kételytől elsötétült idősza-

kain elgondolkodni, és olyan fontos észre-

vételeket tenni, amelyek előnyösen fordít-

hatók mostani hitéletünk javára.”

A. Kis Béla

(Kálvin Kiadó, Budapest 2011)

OLV

ASÓ

LÁ

MPA

2012. március12 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 5

TÁJÉ

KO

ZTA

TÁS

2%

Az adófőhatóság január vége felé

közzétette, hogy a harmadik szek-

torba tartozó szervezetek mekkora

összegre tettek szert 2011-ben a

2010. évi jövedelemadó két százalé-

kából. A református hátterű szerve-

zetek támogatottsága a lista alapján

a következő volt:

Agapé (Körtvélyes): 487,46 euró; Bé-thel (Gömörhorka): 2518,98 euró; BodorIstván (Rimaszombat): 152,71 euró; Di-akonia Reformata (Komárom): 143,37euró; Dobrý Pastier – Jó Pásztor (Jóka):626,41 euró; Eben-Háézer (Berzéte):1771,48 euró; Ecclesia (Nagykeszi):358,01 euró; Élő Víz (Komárom): 430,50 euró; Emmaus (Jóka): 1144,46 euró;Chanava – Diakonické centrum refor-movanej cirkvi (Hanva): 1636,79 euró;Kálvin (Dunaszerdahely): 1533,21 euró;Koinonia (Királyhelmec): 1976,98 euró;Fénysugár Polgári Társulás (Kassa):1063 euró; Jerikó Polgári Társulás (Di-óspatony): 815,23 euró; Paraklétos (Ő-rös): 112,01 euró; Paulos (Szádalmás):2970,89 euró; Pro Christo (Ipolyság):891,63 euró; Református Mentőmisszió(Mad): 1097,92 euró; RE-MI-DIA (Gál-szécs): 5624,11 euró; a RimaszombatiReformátus Egyházi Gimnázium SzülőiMunkaközössége: 1224,10 euró; Simon(Nagyölved): 24,41 euró; Timoteus (Ko-márom): 5157,03 euró; Lónyay GáborEgyesület (Deregnyő): 4672,13 euró; aLévai Egyházi Gimnázium Szülői Mun-kaközössége: 348,65 euró; az AlistáliReformátus Egyházi Alapiskola SzülőiMunkaközössége: 527,27 euró; a Rozs-nyói Református Egyházi AlapiskolaSzülői Munkaközössége: 2577,77 euró;Bódva-völgyi Református Ifjúsági Szö-vetség (Szepsi): 338,94 euró; Reformá-tus Nőegylet (Komárom): 563,92 euró.

Ezek az adatok azt mutatják, hogy areformátus háttérrel bíró civil szerveze-tek támogatása az előző évi csúcstól kö-zel 5500 euróval elmaradt: 2004-ben310 312 koronát (10 300 euró), 2005-ben 676 236 (22 446 euró), 2006-ban787 516 (26 140 euró), 2007-ben 1 176300 (39 046 euró), 2008-ban 1 089 932koronát (36 179 euró), 2009-ben 41623,46 eurót (1 253 948 korona), 2010-ben 46 238,55 (1 392 982 korona), ta-valy pedig 40 789,37 (1 228 820 koro-na) eurót tett ki. Ezúton és utólag is kö-

szönjük mindenki készségét, aki a re-formátus hátterű szervezetek bármelyi-két tüntette ki idevágó figyelmével!

Az idei évre regisztrált, már közel 10700 civil szervezet listáját átnézve hu-szonkilenc református hátterűt fedez-tünk fel. Tisztelettel kérjük, hogy vi-

selkedjen öntudatos polgárként és

egyháztagként, ne hagyja elúszni a

törvények által tálcán kínált lehetősé-

get, tegyen jót és adója két százaléká-

val az egyházunkhoz kötődő szerve-

zetek valamelyikét támogassa!

Akik adóbevallást tesznek

Azon jogi és természetes személyek-nek, akik saját maguk tesznek adóbe-vallást, már az adóív kitöltése során kellrendelkezniük adójuk két százalékáról;tehát az ő esetükben a rendelkezési ha-táridő azonos az adóbevallás és az adómegfizetésének legkésőbbi időpontjá-val, ami: 2012. március 31. Természe-tes személyek csak egy szervezetettámogathatnak, de csak abban az eset-ben, ha megfizetett adójuk két százalékaeléri a 3,32 eurót. Jogi személyek többszervezet javára is rendelkezhetnek adó-juk két százalékával, de kikötés szá-mukra, hogy az egyes rendelkezésitételeknek el kell érniük a 8,30 eurót.(Azon jogi személyek, akik 2011-bennem ajándékozták el adójuk legalább0,5 százalékát közhasznú célra, csakadójuk 1,5 százalékáról rendelkezhet-nek.)

Akik elszámoltatják az adóelőlegüket

Azon természetes személyeknek, akikalkalmazotti viszonyban vannak és adó-előlegüket a munkáltatójukkal számol-tatták el, a felajánlási nyilatkozatot és abefizetett adójukról a munkaadó által ki-állított igazolást 2012. április 30-ig kelleljuttatniuk a lakhelyük szerint illetékesadóhivatalba. (Az ő döntésük és fel-ajánlásuk megkönnyítését szolgálják ajelen lapszámban található űrlapok is.)Megjegyzendő, hogy az alkalmazottakcsak egy szervezetnek utaltathatják átmegfizetett adójuk két százalékát, és en-nek az összegnek el kell érnie a 3,32 eu-rót.

A református hátterű szervezetek

Az idei évre regisztrált református hát-terű szervezetek adatai, mégpedig re-gisztrációjuk sorrendjében:

Pro Christo

Cím: Hlavné nám. 20, 936 01 Šahy(Ipolyság). Jogi forma: neinvestičnýfond (nem beruházási alap).

IČO: 37855042.Dobrý Pastier Pribeník – Jó Pász-

tor Perbenyik

Cím: Kostolná 216/3, 076 51 Pribeník(Perbenyik). Jogi forma: nezisková or-ganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 35581051.Reformovaná záchranná misia –

Református Mentőmisszió

Cím: 930 14 Mad 104. Jogi forma:občianske združenie (polgári társulás).

IČO: 36078158.Emmaus

Cím: Jamová 611/4, 925 23 Jelka (Jó-ka). Jogi forma: občianske združenie(polgári társulás). IČO: 42156360.

Chanava, Diakonické centrum re-

formovanej cirkvi – Hanva, A refor-

mátus egyház diakóniai központja

Cím: 980 44 Chanava (Hanva) 271.Jogi forma: nezisková organizácia po-skytujúca všeobecne prospešné služby(közhasznú szolgáltatást nyújtó nonpro-fit szervezet). IČO: 45023328.

Rodičovské združenie Reformova-

ného cirkevného gymnázia v Rimav-

skej Sobote – A Rimaszombati Refor-

mátus Egyházi Gimnázium Szülői

Munkaközössége

Cím: Daxnerova 42, 979 01 Rimav-ská Sobota (Rimaszombat). Jogi forma:občianske združenie (polgári társulás).

IČO: 37949071.Záujmové združenie Gábora Ló-

nyayho – Lónyay Gábor Egyesület

Cím: 076 74 Drahňov (Deregnyő) 216.Jogi forma: občianske združenie (polgá-ri társulás). IČO: 31256732.

Občianske združenie Fénysugár –

Fénysugár Polgári Társulás

Cím: Maurerova 11, 040 22 Košice(Kassa). Jogi forma: občianske združe-nie (polgári társulás).

IČO: 35559691.(Folytatás a 13. oldalon)

FeladványKi volt Keresztes Szent János,

és mikor élt?

Kérjük, hogy megfejtésüket leg-

később április 15-ig nyílt leve-

lezőlapon, képeslapon vagy e-

mailen juttassák el a KálvinistaSzemle szerkesztőségének a cí-

mére (930 10 Dolný Štál 386). Ahelyes választ beküldők közt a-

jándék könyveket sorsolunk ki.

A januári számban feltett kér-

désre azok válaszoltak helyesen,

akik szerint Reymont lengyel volt.

Azon kedves olvasóink közül,

akik helyes megfejtést küldtek be,

hárman részesülnek – a Zsinati El-

nökség jóvoltából – jutalomban:

Faragó Irén (Harmac), Mészá-ros Katalin (Vágsellye) és TóthErzsébet (Nagykapos). Mindhár-

man J. Vreugdenhil Bibliai történe-

tek gyermekeinknek című kétköte-

tes könyvét kapják ajándékba.

Nyereményükhöz gratulálunk,

postán küldjük el.

A szerkesztőség

Kételkedők könyve

Új lelkész érkezik Bivalyosra, egy tá-voli poros falucskába. Kristófot a temp-lomkertben találja, épp „a tilosban” foci-zik. Az eldugott labdának kilátszik a fele,amit a lelkész észre is vesz. Megmutatjafocitudását (dekázik, brazil kört csinál),Dinyó (ez Kristóf beceneve, a Ronaldin-hóból rövidült le) meg csak ámul.

Másnap az iskolában elmeséli a focizópapot, persze senki sem hisz neki – csakkésőbb, mikor már a saját szemükkel lát-ták. Megkérdezi őt Lapát (Kristóf egyikbarátja), hogy focizhatnának-e továbbra isa templomkertben. Amikor ugyanis a tisz-teletesnek megmutatják a libalegelőnekhasznált focipályájukat, teljesen elhűl. Ígyaztán a tettek mezejére lépnek: elkezdikrendbe tenni a pályát. Majd megtartják azelső edzéseket, amelyeken – egyebek mel-lett – taktikai tanácsokkal is ellátja őket alelkész. Edzői tevékenységének híre gyor-san terjed, és egyre többen bekapcsolód-nak a régi focipálya alkalmassá tételébe is.

A jó humorral átszőtt könyvben végig-követhetjük, hogyan fejlődik a csapat(nagy vereségek után, egy-két kisebb dön-tetlenen át) a nagy győzelmek felé. A kö-lyökcsapat egyre jobb teljesítményt nyújt,és már erős csapatokat is legyőz. A sikerekpedig közösséggé formálják a játékosokat,egyre nagyobb a szurkolótáboruk is.

Dinyó családja először nem gondolja,mennyit ki tud hozni a csapatból a tiszte-letes. (A fiút az apja sokat piszkálta, gú-nyolódott vele, az édesanyja viszont látott

valami tehetséget benne.) És a lelkésznem csak edzi, hanem folyamatosan pró-bálja tanítani is őket – idéz a Bibliából,példákat mond nekik. Kristóf megtudja,hogy nincs megkeresztelve; a lelkipásztorhatására eljár az istentiszteletre, majd (nő-vérével együtt) megkeresztelkedik.

„A játékot is, az életet is csak komolyan

véve érdemes csinálni” – Dinyó naplójasok hasonló, a lelkész szájából elhangzó,motivációs erővel bíró bölcsességet rög-zít. Aki végigolvassa (nem kell hozzá soktürelem, mert olvastatja magát), megtud-hatja a csapat és az edző egymásra találá-sának végkifejletét is.

–klb–(Kálvin Kiadó, Budapest 2012)

Egy focista naplójából

Legyünk öntudatosak: adónk két százalékával a református

hátterű civil szervezeteket erősítsük!

(Befejezés a 3. oldalról)

jük magunkat, hogy elérjük, vagy egy ki-csit másképp állunk hozzá?

Jézus alázatra tanít bennünket. Ő iga-zán mindent megkaphatott volna, hiszenIsten Fiaként – aki „nélkül semmi semlett, ami létrejött” (Jn 1,3b), aki „előbbvolt mindennél, és minden őbenne állfenn” (Kol 1,17) – elérhette volna, hogyvalóban mindene meglegyen. Mi egy fa-lat kenyér egy királynak, egy úrnak; csakint, és már hozzák is! De Ő nem azért jött,hogy neki szolgáljanak, hanem hogy Őszolgáljon és életét adja váltságul soka-kért. Pedig milyen egyszerű lett volna, haél az erejével és megszerzi, amit akar.Számunkra nem kis erőfeszítést jelentmegszerezni az apró „morzsákat” is, me-lyek semmiségek az örökkévalósághozképest, és mégis mi mindenre vagyunkképesek, csakhogy kielégítsük ezeket aföldi vágyainkat! Közben pedig teljesenelhanyagoljuk a mennyeieket.

Senki sem szolgálhat két Úrnak, mond-ja Jézus. Ezért vigyáznunk kell, hogy tud-junk önmegtartóztatóak lenni, és ne en-gedjük magunkat a „minden megszerez-hető” és „minden elérhető” csapdájába es-ni. Itt ne csupán az anyagi dolgokra gon-doljunk, hanem mindenre, ami a szemnekkívánatos, amit szívesen legyömöszöl-nénk a torkunkon. Amiről kijelentenénk:ez nekünk kell! Kell, mert a régi már nemjó, cseréljük le! Vagy élvezzünk valamiismeretlent, ami még eddig nem volt, amiizgalmas! Ragadjuk meg azt, ami csakegy kéznyújtásra van, vagy több kell,mint tegnap volt: több kenyér, több ház,nagyobb vagyon, több pénz, több hata-lom, nagyobb elismertség, több siker,jobb berendezés, újabb technika, többújabb kapcsolat, nagyobb élvezet, több

testiség, még nagyobb kívánságok! Mertez jár nekünk! A határ a csillagos ég…

Már a gyermekeinket is próbálják kí-sérteni ezek a kihívások, már az ő ártat-lanságukat is meg akarják erőszakolni.Meddig járunk vakon és süketen, és hola határ?! Tesztelnek bennünket, hogy va-jon eléggé összetört-e már az erkölcsi ma-gatartásunk, hogy sikerült-e már teljesentönkretenni a hagyományainkat, évszáza-dokon keresztül kialakult, világos érték-rendünket, értékeinket? Vajon azt csinál-hatnak-e már velünk, amit akarnak? Dol-gozzunk minél többet, hogy ne legyen időa gondolkodásra sem! De természetesen avilágot rabigába hajtó pénz-bálvány dik-tálja, hogy mi adható el nekünk.

Ez lett a menetrend manapság. Akinem fogyaszt, az veszélyes elem; így aböjt, az önmegtartóztatás, a megbocsátás,az adósságok elengedése nem jó dolog,mert abban nincs semmi üzlet. Amíg tar-tozunk valakinek, manipulálhatóak va-gyunk, mert nem vagyunk szabadok. Azadós zsarolható. Aki védeni próbálja alelki és krisztusi értékeket, az veszélyeselem. Bedőlünk-e ennek a kívülről ránkzúduló erőnek, amelyik zülleszt bennün-ket morális és fizikai értelemben is? Haigen, azért súlyos árat kell fizetnünk: el-távolodunk a mennyeitől. A böjt viszontsegít nekünk visszajutni a helyes útra, amennyeire, az alázatos önmegtartózta-tásra és Istennek tetsző életre.

Ne adjuk el magunkat!

Jézus nem adta el magát, hanem a földilét minden hiányában is kijelenti: „Nem

csak kenyérrel él az ember, hanem min-den igével, amely Isten szájából szárma-zik” (Mt 4,4). Mi se adjuk el magunkat,gyakoroljuk az egészséges önmegtartóz-tatást, az alázatot, az önzés helyett a sze-retetet, a másokra való odafigyelést böjtidején. „Minden szabad, de nem mindenhasznál. Minden szabad, de nem mindenépít” (1Kor 10,23) – mondja Pál apostol.Ami igazán használ, az az Istennek tetszőalázatos böjt, mert abban gyönyörködikaz Isten: „Nekem az olyan böjt tetszik, a-mikor leoldod a bűnösen fölrakott bilin-cseket, kibontod a járom köteleit, szaba-don bocsátod az elnyomottakat, és össze-törsz minden jármot! Oszd meg kenyere-det az éhezővel, vidd be házadba a sze-gény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ru-házd fel, és ne zárkózz el testvéred elől!Akkor eljön világosságod, mint a hajnal-hasadás, és hamar beheged a sebed.Igazságod jár előtted, és az Úr dicsőségelesz mögötted” (Ézs 58,6–8).

Csodálatos ez az ige, csodálatos Isten-nek ez a vezetése, hiszen nem másra vanszükségünk, hanem Krisztusra, az igére,hogy vele táplálkozzunk! Arra, hogy Őteljesen a lényünk része lehessen, hogymegbocsáthassa mennyei Atyánk a bűne-inket, és így örök életünk lehessen: ahol amulandó örömök és a mulandó földi dol-gok csak „morzsák” lesznek mindahhozképest, amit az Úrtól kapunk ajándékba.Jézus pontosan azért vállalta a keresztha-lált, hogy nekünk adja a teljességet és azörökkévaló boldogságot Isten országá-ban!

Palcsó Attila

2%

(Befejezés a 12. oldalról)Občianske združenie Jerikó – Je-

rikó Polgári TársulásCím: 930 02 Orechová Potôň (Diós-

förgepatony) 289. Jogi forma: občian-ske združenie (polgári társulás).

IČO: 42156696.Ženský spolok pri Reformovanej

kresťanskej cirkvi v Komárne – Ko-máromi Református Nőegylet

Cím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno(Komárom). Jogi forma: občianske zdru-ženie (polgári társulás).

IČO: 37862189.Élő Víz – Živá vodaCím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno

(Komárom). Jogi forma: neinvestičnýfond (nem beruházási alap).

IČO: 36096415.TimoteusCím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno

(Komárom). Jogi forma: nezisková or-ganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 37970836.Združenie maďarských rodičov na

Slovensku pri Cirkevnej základnejškole reformovanej cirkvi s vyučova-cím jazykom maďarským, Vojany –A Vajáni Református Egyházi Alap-iskola Szülői Munkaközössége

Cím: Elektrárenská 50, 076 72 Voja-ny (Vaján). Jogi forma: občianske zdru-ženie (polgári társulás).

IČO: 35626356 160.Združenie maďarských rodičov na

Slovensku pri Reformovanej základ-nej škole cirkevnej, Dolný Štál – AzAlistáli Református Egyházi Alapis-kola Szülői Munkaközössége

Cím: 930 10 Dolný Štál (Alistál) 85.Jogi forma: občianske združenie (pol-gári társulás). IČO: 35626356 341.

KoinoniaCím: Kostolný rad 13, 077 01 Krá-

ľovský Chlmec (Királyhelmec). Jogiforma: neinvestičný fond (nem beruhá-zási alap). IČO: 31256384.

Združenie maďarských rodičov naSlovensku, Základná škola Reformo-vanej cirkvi s vyučovacím jazykommaďarským, Rožňava – A RozsnyóiReformátus Egyházi Alapiskola Szü-lői Munkaközössége

Cím: Kozmonautov 2, 048 01 Rožňa-va (Rozsnyó). Jogi forma: občianske

združenie (polgári társulás).IČO: 35626356 206.RE-MI-DIA – Reformovaná misia

a diakoniaCím: Nám. sv. Cyrila a Metoda 51,

078 01 Sečovce. Jogi forma: neziskováorganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 35581620.KálvinCím: Nám. Jána Kalvína 2/A, 929 01

Dunajská Streda (Dunaszerdahely). Jo-gi forma: občianske združenie (polgáritársulás). IČO: 45010340.

PaulosCím: 049 43 Jablonov nad Turňou

(Szádalmás) 110. Jogi forma: neziskováorganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 35581875.Bodor IstvánCím: Hlavné námestie 16, 979 01 Ri-

mavská Sobota (Rimaszombat). Jogiforma: neinvestičný fond (nem beruhá-zási alap). IČO: 37954083.

Dobrý Pastier – Jó PásztorCím: Hlavná 159/2, 925 23 Jelka (Jó-

ka). Jogi forma: nezisková organizáciaposkytujúca všeobecne prospešné služ-by (közhasznú szolgáltatást nyújtó non-profit szervezet). IČO: 36084115.

Zväz reformovanej kresťanskejmládeže v Moldavskej nížine – Bódva-völgyi Református Ifjúsági Szövetség

Cím: Hlavná 47, 045 01 Moldava nadBodvou (Szepsi). Jogi forma: občianskezdruženie (polgári társulás).

IČO: 35556722.

AgapéCím: 049 43 Hrušov (Körtvélyes) 112.

Jogi forma: nezisková organizácia po-skytujúca všeobecne prospešné služby(közhasznú szolgáltatást nyújtó non-profit szervezet). IČO: 35583029.

EcclesiaCím: Hlavná 67, 946 21 Veľké Kosi-

hy (Nagykeszi). Jogi forma: občianskezdruženie (polgári társulás).

IČO: 42121370.Cantate DominoCím: Pevnostný rad 22, 945 01 Ko-

márno (Komárom). Jogi forma: občian-ske združenie (polgári társulás).

IČO: 42050278.Firesz – Duna MenteCím: Pevnostný rad 22, 945 01 Ko-

márno (Komárom). Jogi forma: občian-ske združenie (polgári társulás).

IČO: 42203546.Zväz mladých reformovaných – Fia-

tal Reformátusok SzövetségeCím: Kósu-Schoppera 25, 048 01 Rož-

ňava (Rozsnyó). Jogi forma: občianskezdruženie (polgári társulás).

IČO: 31958273.Diakonia ReformataCím: Jókaiho 34, 945 01 Komárno

(Komárom). Jogi forma: nezisková or-ganizácia poskytujúca všeobecne pros-pešné služby (közhasznú szolgáltatástnyújtó nonprofit szervezet).

IČO: 42052343.ParaklétosCím: Hlavná 50, 076 52 Strážne (Ő-

rös). Jogi forma: občianske združenie(polgári társulás). IČO: 35557524.

Készítette: –akb–

Az elmúlt esztendő adventjében Nagy-ölveden nemcsak az Úr eljövetelét vártuk,hanem templomunk alapjának megszilár-dulását is, mivel az alapozás egyik részemegsüllyedt, a torony pedig lassan elvált atemplom épületétől – ledőlése csak az ala-pok teljes megszilárdításával volt meg-akadályozható.

A javítás költségei meghaladták anyagiképességeinket, de gyülekezeti tagjainkonkívül segített falunk önkormányzata, Egye-temes Egyházunk, a barsi egyházmegyegyülekezetei, a Református Diakónia és aRákóczi Szövetség is. Hosszú előkészüle-

tek után, 2011. november 21-én elkezdtüka templom alapjának megszilárdítását: azsolnai Geostatik cég 2011. december 16-án fejezte be a munkát: megtörtént az ala-pok megszilárdítása (a templom külső ésbelső felújítása még vár ránk).

Jó volt látni, milyen áldás van azon, hatürelemmel imádkozunk az Úrhoz, ahogyaz Írás mondja: „Minden gondotokat őreávessétek, mert néki gondja van reátok”(1Pt 5,7). Hatalmas öröm volt számunkra,hogy a szentesti istentiszteletet ismét atemplomban tarthattuk meg.

Antala Éva

2012. március

TÁJÉ

KO

ZTA

TÁS

2012. március4 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 13

ELM

ÉLK

ED

ÉS

VETEM

ÉN

YESK

ERTJE

INK

Hálás az Úrnak a nagyölvedi gyülekezet

MEGSZILÁRDULT TEMPLOMALAP

Legyünk öntudatosak: adónk két százalékával a református

hátterű civil szervezeteket erősítsük!

Tudunk-e lélekben alázatosak lenni?AZ ISTENNEK IGAZÁN TETSZŐ BÖJT

Egyházunk öt egyházi alapiskolá-jába ötvennyolc leendő elsőst írattakbe a szülők a 2012/2013-as tanévre.Szeptemberben a legtöbb iskolakezdő-vel a két legnagyobb oktatási intézmé-nyünk, a vajáni és a rozsnyói szá-molhat.

Az alistáli egyházi alapiskolában dup-lájára emelkedett a várható elsősök száma:míg 2011-ben öt gyermek kezdte meg atanulást, idén tíz gyermeket jelentettek bejövendőbeli kisdiáknak.

Az alsó tagozatos martosi egyházi alap-iskola hat elsőssel számolhat szeptember-ben. Ez ugyan öttel kevesebb, mint ahá-nyan 2011-ben voltak, viszont sokkal

több, mint 2010-ben, amikor csak egyet-lenegy iskolakezdőt jelentettek be.

Idén szintén hat gyermek szülei döntöt-tek az érsekkétyi alapiskola első osztályamellett. 2010-ben öten kezdték meg az is-kolát, míg a 2011-es esztendő szomorú évvolt az iskola életében: gyermekhiány mi-att senkit sem írattak be.

Tizennyolc iskolakezdőt írattak be arozsnyói református alapiskolába. Míg

2010-ben és 2011-ben nyolc-nyolc gyer-mek szülei döntöttek a teljes szervezett-ségű iskola mellett, addig a 2012/13-asiskolaévben már jelentősen megugrott ez aszám, amihez valószínűleg hozzájárult aszületések magasabb számaránya is.

Szintén tizennyolc gyermeket jelentet-tek be a vajáni alapiskolába. Az előző év-hez viszonyítva ugyan eggyel kevesebbelsőssel számolhat az iskola, viszont ez azadat hattal több, mint a 2010-es volt.

Az öt egyházi alapiskolába tehát tizenötgyermekkel írattak be többet a 2012/13-astanévre, mint egy évvel korábban. A négyegyházközségi és egy egyházmegyei fenn-tartású oktatási intézményt jelenleg 406tanuló látogatja, ami huszonhéttel több di-ákot jelent, mint ahányan a 2010/2011-estanévben voltak.

–ii–

Két iskolánk is tizennyolc elsőssel számolhatEMELKEDÉST MUTATNAK A SZÁMOK

Az ondava-hernádi egyházmegye kórustalálkozója 2012.január 8-án a hernádzsadányi kultúrházban zajlott, mivela templom túl kicsi lett volna mintegy 200 ember befogadá-sához. A kórustalálkozó háziasszonya Edita Kočišková volt,aki a jelenlévők köszöntése után igeolvasással kezdte megaz alkalmat.

A színpadot először a Krídla nevű felsőcsáji dicsőítő csoportvette birtokba, melynek vezetője Imrich Géci, a felsőcsáji gyü-lekezet kántora. A három gitárosból és egy dobosból álló csoportkét ifjúsági éneket adott elő mély átéléssel. Őket az énekek mon-danivalóját összefoglaló ige felolvasása után – vendégként – ahelybeli római katolikus Gaudium kórus követte. Ez az énekkarrendszeres résztvevője a kórusok Hernádcsányban megrendezettökumenikus találkozójának.

Majd Szabó Krisztián nagyidai lelkipásztor hirdette az igét a135. zsoltár alapján. Elmondta, hogy nagyon bizonytalan korbanélünk, és nincs túl sok okunk az örömre. Állandóan új informá-ciók vesznek bennünket körül, de ezek között annyira kevés apozitív üzenet, hogy lassan elfelejtünk örülni. A zsoltáros azon-ban arra szólít fel, hogy dicsérjük az Urat, emlegessük az ő tet-teit, mert hatalmas Istenünk van. Az ember lehetőségei végesek,de Isten számára semmi sem lehetetlen. Bizony, méltó a dicsé-retünkre, és nem az az elsődleges szempont, hogy mennyire tö-kéletes technikával éneklünk, hanem hogy az Isten dicséreteszívből és tapasztalatból jöjjön.

Az egyházmegye kórusai főleg a karácsonyi ünnepkör éneke-iből válogattak. A sort a tussai gyülekezet énekkara kezdte. A kó-

rust szép hangzás jellemezte, és szép emberi példát adott abbanis, hogy a gyülekezet esperes-lelkésze a kórus soraiban énekelt.Őket követte Hernádcsány–Hernádzsadány–Eszkáros egyesítettkórusa Ján Semjan lelkész vezetésével. A kórustagok számáttekintve ők voltak a legtöbben, de itt is szembetűnő volt az agond, amivel talán minden énekkar küzd: kevés a férfi énekes.Végül a kassai szlovák gyülekezet Kálvin János kórusa szolgált,Szakál Gábor kántor vezetésével (a kórusban a kórusvezetőnkívül csak egy férfi énekes volt).

A kórusok szolgálata után az egyházzenei osztály képvisele-tében Bodnár Noémi kassai beosztott lelkész köszöntötte a je-lenlévőket, biztatta a kórusokat, és átadta az emléklapokat. MajdJuraj Brecko esperes köszönte meg az énekkarok és a dicsőítőzenekar szolgálatát. A kórusdélután háziasszonya imádsággalzárta az alkalmat, és elénekeltük közösen a záróéneket, a 253.dicséretet (Buďže so mnou Pane).

A vendéglátó gyülekezet által készített szeretetvendégségsorán még folytathattuk a beszélgetést. Nagyon áldott találkozásvolt, Istennek legyen érte hála!

–bn–

2012. március

„Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusz-tába, hogy megkísértse az ördög. Miutánnegyven nap és negyven éjjel böjtölt, vé-gül megéhezett. Ekkor odament hozzá akísértő, és ezt mondta: »Ha Isten Fia vagy,mondd, hogy ezek a kövek változzanakkenyérré.« Ő így válaszolt: »Meg van ír-va: Nem csak kenyérrel él az ember, ha-nem minden igével, amely Isten szájábólszármazik«” (Mt 4,1–4).

A böjti időszak lényege és küldetése,hogy lélekben felkészítsen bennünket Jé-zus Krisztusnak a Golgota keresztjén el-szenvedett áldozatára. A böjt negyvenna-pos, a húsvétot megelőző hat héten ke-resztül tart – hamvazószerdától nagy-szombatig (miközben a vasárnapok nemszámítanak böjti napoknak, mert a vasár-nap a legnagyobb ünnepünk, amikor Jé-zus feltámadására emlékezünk).

A negyvenes szent szám az Ószövet-ségben. A vízözön idején negyven napigesett az eső, Izráel negyven évig vándo-rolt a pusztában; Saul, Dávid és Salamonis negyven évig uralkodtak Izráelben, ésIllés próféta negyven napig ment böjtölveaz Isten hegyéig, a Hórebig. Jézus a fel-támadása után még negyven napon át je-lent meg a tanítványoknak. Máté evangé-liumában Jézus nemzetségtáblázatában ispontosan ennyi név fordul elő. Ez a felso-rolás is mutatja, hogy a negyvenes száma Szentírásban mindig az üdvtörténetegy-egy újabb szakaszát jelenti, amikorIsten felkészíti népét vagy egy-egy e-gyént az elkövetkezendő nagy jelentősé-gű eseményre, változásra.

Az ókori vallások legtöbbjében megta-lálhatjuk a böjtölést, ami általában azételtől való tartózkodást jelentette: attól arossztól való megszabadulást hozta el,amely az emberbe az ételen keresztül ke-rült. Így ez felkészülés volt arra, hogy azember testileg is tisztuljon a lelki dolgok-kal való töltekezés idején. Az Ószövetségszerint a böjtnek nyilvánvalóvá kelletttennie Isten előtt, hogy az ember alázattalvár rá, és ebben az értelemben van sok-szor szó a böjtről úgy, hogy „tartóztassá-tok meg magatokat” (3Móz 16,29.31)vagy „megalázni a lelket”. Sajnos Istentsokszor mintegy kényszerítették a hit és aneki való odaszánás elismerésére, ezértaz ószövetségi próféták erősen tiltakoz-tak az ilyen böjt ellen: Istent nem lehetsemmiféle emberi, vallásos cselekedettelbefolyásolni, Istennel nem lehet üzletetkötni, mert Ő a szívet és a lelket keresi.„Nekem az olyan böjt tetszik, amikor le-oldod a bűnösen fölrakott bilincseket, ki-bontod a járom köteleit, szabadon bocsá-tod az elnyomottakat, és összetörsz min-den jármot!” (Ézs 58,6).

Jézus negyvennapos böjttel készültmessiási küldetése beteljesítésére. Szá-munkra is adott a lehetőség, hogy Jézus-sal együtt böjtölve közelebb kerüljünkhozzá. Az igék ebben segítséget nyújta-nak. Láthatjuk, hogy mit érzett, hogyangondolkodott és mik voltak számára alegfontosabbak akkor, amikor elindult aGolgotára vezető úton; Isten Fiaként, deföldi testben hogyan járta végig ezt azutat. Érdemes erre odafigyelnünk, hogysaját életünkre nézve vezetést és útmuta-tást kapjunk.

Mi is az igazi böjt?

Kell-e, s ha igen, akkor hogyan böjtöl-jünk, s egyáltalán mi a jelentősége a böjt-nek? Ezek azok a kérdések, amelyek fog-lalkoztatnak bennünket ebben az idő-szakban. Rögtön az elején megállapíthat-juk: ahogy Jézus maga is böjtölt, követői-nek is kell böjtölniük. Jézus KeresztelőJános tanítványainak arra a kérdésére,hogy az ő tanítványai miért nem böjtöl-nek, ezt válaszolja: „…jönnek olyan na-pok, amikor elvétetik tőlük a vőlegény, ésakkor böjtölni fognak” (Mt 9,15b). A kér-dés tehát nem az, hogy kell-e böjtölni, ha-nem az, hogy milyen böjt kedves az Is-tennek. A böjtölés mikéntje, gyakorlatimegélése az igazán fontos, amit nem le-het általánosítani. A személyre szabottböjtben nem a külső aszkézis az elsődle-ges, amikor a testet sanyargatjuk, hanema belső, lelki dolgok, amikben böjtölnünkkell. Ez történhet például valamely tulaj-donságunk miatt, melyben változásra, ön-

megtartóztatásra, böjtre van szükségünk.Vagy vétkeink számbavétele, a velük valóteljes szakítás, az új élethez való erőgyűj-tés, az őszinte bűnbánat is lehet a böjt bi-zonyos formája. Külső megnyilvánulásalehet, hogy visszafogott és önmegtartóz-tató életvitelt gyakorolunk ebben az idő-szakban, és többet imádkozunk, többszörhallgatunk igehirdetést, gyakrabban va-

gyunk tagjai templomi gyülekezeti kö-zösségnek, ahol egymás hite által épülhe-tünk.

Vizsgáljuk meg a böjt külső és belsődolgait, és ki-ki eldöntheti, hogy számáramilyen böjt lenne a megfelelő. De előrefontos kijelentenünk: az Istennek tett ígé-reteket ne csak elméletben fogalmazzukmeg, hanem tartsuk is be őket. Ne le-gyünk az igének csak hallgatói, hanemmegtartói is; így a böjttel kapcsolatos el-határozásaink se maradjanak meg csupánegy szép elképzelés szintjén, hanem le-gyen belőlük valóság. Abban az esetbenugyanis, amikor nem váltjuk valóra azt,amiben fontos lenne megalázni magun-kat, már nincs is böjtünk. A böjt lényegeugyanis az alázatos önmegtartóztatás.

A világ ural-e minket?

A bűneset óta a test és a lélek közöttiharmónia teljesen felborult: az előbbi túl-értékelődött az utóbbival szemben, a testegyre követelőzőbb lett a lélekkel szem-ben. A testről jelenti ki Isten, hogy visszafog térni a porba, mert porból vétetett. Deaz ember többre lett teremtve, ezért állan-dó szükségszerűség, hogy az anyagi vilá-gon túl a lelkiekhez – a szeretethez, a jó-hoz és hit által Istenhez, akitől eltávolod-tunk – ragaszkodjunk inkább. Ezt a felül-ről való újjászületésben kaphatjuk meg,amiben segíthet nekünk a böjt, ami visz-szavezethet bennünket a lelki és az Isten-nel kapcsolatos dolgok irányába, és meg-véd bennünket az anyagi világ túlértéke-lésének hibájától. Ebből a szempontbólkülönösen fontos, hogy megtanuljunk he-lyesen böjtölni.

Jézus a pusztában, az éhségtől teljesenelcsigázva találja magát szemben az ör-döggel, aki megkísérti őt. Az ige ezen ahelyen testközelbe hozza számunkra agonoszt, a kísértőt, valamint a földi szen-vedést és a nélkülözést, amely végigkísérbennünket életünk folyamán. Láthatjuk,hogy Jézus földi életét is jellemezték ezekaz érzések. Nem volt idegen számára aföldi léttel járó kín és szenvedés, amely aGolgotán éri el a tetőfokát. Sokszor éhe-zünk valamilyen földi dologra (és mostne csak az ételre gondoljunk), amelyik (le-gyen az anyagi vagy lelki természetű) na-gyon hiányzik az életünkből. Amire aztmondjuk, hogy most azonnal akarjuk, ésúgy hiányzik az életünkből, mint egy fa-lat kenyér. Mit kezdünk ezzel az érzéssel?Azonnal, mindenen keresztülgázolva tör-

(Folytatás a 4. oldalon)

2012. március14 Kálvinista Szemle Kálvinista Szemle 3

TU

DÓ

SÍT

ÁS Tudunk-e lélekben alázatosak lenni?

AZ ISTENNEK IGAZÁN TETSZŐ BÖJT

ELM

ÉLK

ED

ÉS

Ökumené a zselízi börtönbenEGYSÉGBEN AZ EGYSÉGÉRT

Január 15-én a zselízi büntetés-végrehajtási intézet kápolná-jában ökumenikus istentiszteletre került sor, ahol fogvatartottakés lelkigondozóik együtt imádkoztak a keresztyének egységéért.Az egyházak képviselői második alkalommal tartottak ökume-nikus istentiszteletet a nemzetközi imahéten.

Rastislav Firment görög katolikus börtönlelkész köszöntéseután Ján Čermák oroszkai evangélikus lelkész hirdette Istenigéjét, Antala Éva nagyölvedi református lelkész pedig imád-ságban adott hálát a börtönfalak mögött is létező felekezetköziösszefogásért. Majd kötetlen beszélgetés következett: mindenfogvatartott a saját felekezete és anyanyelve szerinti kis cso-portban továbbgondolhatta az igét.

Az imahét keretében bibliaórás alkalmakra is sor került a re-formátus egyház szolgálattévőivel, melyek élő példái voltak ahívő közösség egységének: ahol a fundamentum maga JézusKrisztus, ott egyek lehetünk a könyörgésekben – bárhol szület-tünk és bármilyen nyelven beszélünk is.

–aé–

Ne felejtsünk el örülniKórustalálkozó Hernádzsadányban

Január 17-e és 19-e között a rozsnyói református, evangélikusés római katolikus testvérek egymás templomában, együtt imád-koztak a keresztyének egységéért. Január 17-én az evangélikustemplomban Marián Feledi római katolikus lelkész a türelem-ről, a kitartásról, az erős hitről s a hithősökről szólt a Zsid 11alapján. Buzáné Bodnár Aranka pedig a Mk 10,42–45 verseialapján az Úr Jézus megváltói szolgálatáról beszélt.

Január 18-án a református templomban Zsóka János rómaikatolikus káplán az Úr Jézusnak a kísértővel szembeni győzel-mes harcát tárta elénk a Mt 4,1–7 alapján, míg Viliam Solárikevangélikus lelkipásztor az Úr Jézusról mint az áldozati bárány-ról szólt, ahogyan Ézsaiás próféta mutatja be Őt.

Január 19-én a római katolikus székesegyházban Buza Zsoltreformátus lelkipásztor a Jn 15,9–17 alapján arról a szeretetrőlbeszélt, melyben mindazok megmaradnak, akik a Krisztusbanmaradnak. Jerguš Olejár evangélikus esperes a hamis sáfárt (Lk16,1–8) mutatta be, és hangsúlyozta az Úr Jézus felhívását: ma-radjunk hűek a kevésen és a sokon is.

Mixtaj Johanna

Ökumenikus imahét TornaljánBuzgólkodjunk az Úr dolgaiban

Az ökumenikus imahéten Tornalján és szórványában négy-szer került sor istentiszteletre: január 16-án a római katolikus,18-án az evangélikus, 19-én a méhi katolikus és 22-én a refor-mátus templomban. A zsúfolásig megtelt templomokban (ez isbizonyítja az emberek egyre erősödő lelki igényét) FazekasÁgnes református, Gubo Mihály evangélikus és Vojta Richárdkatolikus lelkészek szolgáltak igehirdetéssel a következő vezér-fonal szerint: a szolgáló Jézus, az Úrral való csendes várakozás,a feltámadott Úr békessége átformál, Krisztus uralma egyesít.

Az imahét fényét növelte egy ökumenikus gyermekcsoportnagy gonddal összeállított, tartalmas műsora. A szeretetről, azÚr dicsőségéről szavaltak és énekeltek. Fellépett a CsemadokAndante vegyes kórusa és a református gyülekezet énekkara is.Énekeikben kérték az Urat, hogy bátorítson életünkben és halá-lunkban, tartson meg az egy igaz hitben, szent kegyelmében.

Kissné Békési Júlia

Ökumenikus imanapok Rozsnyón

Hűnek maradni kevésen is

(Befejezés az 1. oldalról)gyűjtse. Egy régi prófétikus kép: Izráel anyáj, Isten nyája, akik közül sokan el-tévedtek, és Jézus most azért jött, hogyezeket az eltévedt bárányokat össze-szedje. A tanítványok megkapják a teo-lógiai indoklást, hogy miért nem vála-szol Jézus ennek az asszonynak. Nincsértelme tovább kiáltozni – gondolhatjáka tanítványok –, teljesen felesleges.

Néha ez az érzés is befészkeli magátaz ember agyába: teljesen felesleges kér-ni, imádkozni, Isten úgyis csak azoknakválaszol, akiket Ő kiválasztott. Vannakhívő emberek, kegyes imádkozók, akik-nek Isten válaszol, akiket meggyógyít.De úgy látszik, nem tartozom ezek közé,hiába kérek, nem jön megoldás.

Kiderül, hogy az asszony nem adjafel. Megy Jézus után, egyre közelebb,míg el nem ér egészen hozzá. Odaérveleborul, és ismét kér: „Uram, segíts raj-tam!” Nem adja fel! Megy, hogy egé-szen közelről újra elmondja, amit eddigkiáltott: a leányom beteg, segíts rajtam!Jézus most már nem a tanítványokhozszól, hanem ennek az asszonynak mond-ja el: „Nem jó elvenni a gyermekek ke-nyerét, és odadobni a kutyáknak.” Aszimbolikus asztal körül ott ül a „csa-lád”: Izráel fiai a gyermekek, akik meg-kapják azt a kenyeret, amit a családfő,Izráel Istene az asztalra tesz. Ez a kenyér

teljesen az övék, nem szabad tőlük el-venni. Jézus azért jött, hogy kenyér le-gyen Izráel számára.

A kánaáni pogány asszony semmirenem számíthat. Semmire nincs joga – eztkell megértenie. Semmi sem jogosítja felarra, hogy kapjon. Ezt ismeri el alázat-tal, amikor azt mondja: „Úgy van, U-ram!” Mintha azt mondaná: valóbansemmi jogom, semmit nem tudok felmu-tatni, ami miatt most meg kellene kö-nyörülnöd rajtam. Sem az életem, semaz életvitelem, sem a származásom, semsemmi nem jogosít fel arra, hogy kérjek

és kapjak. Én mégis türelmesen várok,hátha aláhull az asztalról néhány morzsaabból a kenyérből, amit a családfő azasztalra tett. Nekem az is elég. Az a ke-vés is. Nekem ne adj, csak engedd meg,hogy ami aláhull, azt felvegyem! Ez azasszony kitartóan ment Jézus után, kitar-tóan kérte, majd alázattal beismerte a

méltatlanságát, és eljutott a morzsákig.De neki ez is elég volt: az aláhulló mor-zsa meggyógyította a leányát.

A kitartás, ez a mindenek ellenére, még-is megyek Jézus után magatartás; az alá-zat, ez a beismerem, hogy méltatlan va-gyok Jézus segítségére alapállás; a tö-retlen bizalom, amely nem törik meg ab-ban a hitben, hogy Jézus hatalma nem is-merhet határokat: ez vezetett a megol-dásig. Erre mondja Jézus: „nagy a tehited”. Ez a kitartó, meg nem sértődő,alázattal teljes, töretlen bizalom meg-találta az asztalról lehulló morzsákat.

Biztatás ez nekünk is, akik elkesere-dünk, akik úgy érezzük, Isten nem vála-szol, hiába imádkozunk, akik belefára-dunk az állandó kérésbe és sokszor kis-hitűek, türelmetlenek vagyunk. Biztatásez, hogy legyünk kitartóak a kérésben,ismerjük el, hogy valóban semmi jogunknincs, hogy kapjunk, de mégis kérhe-tünk és bízhatunk Jézus hatalmában, ésaz asztalról aláhull a morzsa. Az eredetinyelvről a morzsa szót úgy is le lehetfordítani: kenyérdarab. Az úrvacsorábanmindenkinek, aki méltatlanságát átérez-ve és Jézus kegyelmében bízva járul azasztalhoz, jut egy kenyérdarab, jut egymorzsa. Aláhull a gyógyító és megújítóerejű morzsa. „A reménységben örven-dezzetek, a nyomorúságban legyetek ki-tartók, az imádkozásban állhatatosak”(Róma 12,12).

Orémus Zoltán

2012. március

TUD

ÓSÍTÁ

S

2012. március2 Kálvinista Szemle

Gyüre Lajos

HIÁBAHiába szólok: nézz rám, Uram!Térdig porba sújtva gázolok,s nem tudom: meddig tart e futam,vétkemre, tudom: van elég ok.

Hol vagy, Isten? Meddig büntetsz még?Szörnyű kínomra nincs határ, gát?Lásd, darabokra szakad az ég,s az ima káromlásba megy át.

S adj türelmet hordani terhem,Jób türelmét pokolra verten.Ne kínozz, adj jót valahára,

Szállna hozzád ezernyi hála.Ó, bocsáss meg, én semmi féreg,már azt sem tudom: mit beszélek.

Kálvinista Szemle 15

Az ÚR színe előttTehozzád jövök, Uram, minden-

ható Isten. Kiöntöm Teelőtted a szí-vemet, és kérlek Téged, állj szo-rosan mellettem. Beléd kapaszko-dom, hatalmas Isten, amint a hajó-nak, amelyiket hányják a hullámok,a horgony a támasza. Tehozzádmenekülök, mert Teelőtted nincssemmi lehetetlen. Segíts nekem,Uram, és megszűnnek a gondjaim.Te bölcs Isten vagy, Te ismeredazokat az utakat és az eszközöket,amelyek előttem ismeretlenek. Biz-tosíts engem, hogy nem hagysz elegyetlen pillanatra sem, és megkö-nyörülsz rajtam a Te örök kegyel-meddel. Tudom, hogy Te hűségesIsten vagy, aki senkit sem hagytálel; ezért nem hagysz el engem sem.Ölelj magadhoz szereteteddel, ésne hagyj engem elhagyatottan. Alelkem Téged vár, Uram. Ámen.

Johann Friedrich Starck

GO

ND

OLA

TOK AZ ÚT A MORZSÁKIG

NEK

RO

LÓG

A Generális Konvent elnöksége feb-ruár 1-jén Berekfürdőn megtartottülésén, melyen a két szlovák egyház-megye képviselői is jelen voltak, azegyik napirendi pont a magyar és aszlovák reformátusok között kialakultfeszültség volt.

Fazekas László püspök beszámolt acsatlakozás geneziséről és az aktuálishelyzetről. Mint elmondta, egyházunk aMagyar Református Egyházhoz való csat-lakozása kapcsán kivételt biztosít a szlo-vák egyházmegyéknek, mégis felháboro-dás és feszültség keletkezett. Szlovákiakulturális minisztériuma a helyzet jogielemzését ígérte, ami azóta sem készült el.A Zsinat – figyelembe véve a helyzet sú-lyosságát és a szlovák kezdeményezése-ket – a nyelvi-nemzetiségi problémák ren-dezésére létrehozott egy vegyes bizottsá-got. A szlovák vezetők ennek ellenére ka-rácsony előtt aláírásgyűjtést kezdemé-nyeztek, melynek felhívásában kérik egy-házunk státusa, illetve finanszírozása tör-vényességének felülvizsgálatát. A petíciómegszólította az egyházon kívülieket is,ami még nagyobb feszültséget keltett.

Marián Hamari püspökhelyettes –méltányolva a meghívást – elmondta: szü-letett egy teológiai állásfoglalás, mivelszerintük egyházunk az MRE-hez valócsatlakozással elhajlott a református hit-től. Kifejtette, hogy az MRE létrejöttét ve-szélyesnek tartják. Hiszik, hogy az MRElétrehozói is őszinte hívők, de szerintük apolitikai revizionizmus és a múlt szelle-mének hatása alá kerültek. Az MRE sze-

rintük csak egy nemzet érdekeit képviseli,ezért követelik, hogy egyházunk lépjen kiaz MRE-ből, majd más csatlakozási mó-dot keressen a maradni akaróknak. Büsz-kén akarják vállalni közös református hi-tünk és őseink örökségét, de anélkül, hogymagyaroknak kellene magukat vallaniuk.

Juraj Brecko esperes felszólalásábanmegvallotta, hogy részbeni magyar gyö-kereik miatt sokan nehezen hordozzák ameglévő feszültséget. A fikció fogalmát

zavarónak ítélte, alkotmánymódosítás út-ján egyértelműsítést szorgalmazott a kö-vetkezőkben: az egyház megnevezése,megbékélés csak a sérelmeink kölcsönöselismerésével lehetséges, az MRE alkot-mánya ezért tartalmazza a kiegyezés utánimagyarosítási törekvések feletti sajnála-tát; legyen pontosítva a nemzet szolgála-tának fogalma, hogy egyértelmű legyenannak bibliai értelmezése; egyházmegyék

és gyülekezetek belépését is tegyék lehe-tővé.

A beszámolókra reagálva BölcskeiGusztáv püspök elmondta, hogy az el-hangzottak sokat segíthetnek a problémamegértésében és érzékenyebb kezelésé-ben. Rámutatott, hogy a csatlakozott egy-házak Krisztust együtt akarják követni, és2009-ben tudatosan nem hoztak létre új –jogalanyisággal rendelkező – egyházat.Az MRE létrejötte inkább az egyház uni-

verzális jellegéneka kifejeződése, sem-mint a nemzeti jel-legnek. Elgondol-kodtatónak vélte anemzet bálványozá-sának, illetve a csat-lakozás átpolitizált-ságának a gyanúját,mivel ennek még alátszatát is igyekez-tek elkerülni. AzMRE azt tartja szem

előtt, hogy a gyakorlati szolgálatban valóösszefogással még inkább be tudja tölteniKrisztustól kapott küldetését. Végezetülazt kívánta, hogy mindenkiben a megbé-kélés lelke munkálkodjon: „Mert lehet,hogy mindkét fél meg van győződve a ma-ga igazáról, de fel kell azt is ismernie,hogy van egy mindannyiunk felett állóigazság.”

Molnár Árpád

Még alig kezdődött el az új esz-tendő, máris koporsó mellé szólí-tott bennünket az Úr. Rövid beteg-ség után a mennyei hazába költö-zött Kecső Zoltán, aki a gömörszká-rosi gyülekezet hűséges gondnokavolt negyedszázadon át.

Testvérünk kora ifjúságától fogvamunkálkodott. Munkája során azország különböző tájait ismertemeg, részese volt a legjelentősebbipari üzemek építkezéseinek. Az Úra Csörnök Rózsikával kötött boldogházasságát két gyermekkel áldottameg, akiket becsületre, tisztesség-re és a munka szeretetére neveltek.Ifjúkorában a környéken népszerűzenekarban játszott, majd a múltszázad hetvenes-nyolcvanas évei-ben a község és a környék sport-szerető ifjait karolta fel, lévén edző-je és menedzsere a labdarúgócsa-patnak.

Testvérünket sok talentummal ál-dotta meg az Úr. Érdeklődési köreszerteágazó volt: szerette az anya-

földet, az állatokat, az erdő-mező vi-rágait. Nagy ismerője volt a külön-böző gombafajtáknak. Szerette fe-lebarátait, Isten itt élő népét.

Búcsúztatása 2012. január 13-ánvolt a zsúfolásig megtelt műemléktemplomban, ahol a lelkipásztor aJerSir 5,14–16, valamint a Fil 1,21alapján vázolta fel a megboldogultéletútját, rámutatva arra a tényre,hogy gondnok testvérünk a kegye-lem eszköze volt. Méltán érezzük a

prófétával, hogy „elesett a mi fe-jünknek koronája”. Az istentisztele-teken és a bibliaórákon figyelme-sen, nyitott szívvel hallgatta Istenigéjét. Pál apostollal mondhatta:„...nekem az élet Krisztus, és a meg-halás nyereség!” (Fil 1,21), mivel avasárnaponként hallott tanítást ahétköznapokban élte meg – segítő-kész, elfogadó módon viszonyulvamindenféle rangú és rendű ember-hez. Nincs kétségünk afelől, hogyéletének Ura a nála letett pályadíját:a pálmaágat és az életkoronát meg-adja hű szolgájának a színről színrelátás boldogságában.

Élete az Arany Jánostól származóverstöredék illusztrációja volt: „Leg-nagyobb cél pedig, itt, e földi lét-ben, / Ember lenni mindég, mindenkörülményben.” Mint minden ked-ves halottra, gondnoktestvérünkreis érvényes az imént idézett költőverssora: „…nőttön nő tiszta fénye,/ Amint időben, térben távozik”.

Tóth László

A magyar–szlovák feszültségről Berekfürdőn

KICSIT KÖZELEDTEK AZ ÁLLÁSPONTOK

A szlovák egyházmegyék képviselői a tanácskozáson

KECSŐ ZOLTÁN(1933–2011)

„Jézus azután elment onnan, és visszavonult Tírusz és Szidón területére. És ekkoregy kánaáni asszony, aki arról a környékről jött, így kiáltott: »Uram, Dávid Fia!Könyörülj rajtam! Leányomat kegyetlenül gyötri a gonosz lélek!« Jézus azonbannem válaszolt neki egy szót sem. Erre odamentek hozzá tanítványai, és kérték:»Bocsásd el, mert utánunk kiáltozik.« De ő így felelt: »Én nem küldettem máshoz,csak Izráel házának elveszett juhaihoz.« Az asszony pedig odaérve leborult előtte,és ezt mondta: »Uram, segíts rajtam!« Jézus erre így válaszolt: »Nem jó elvenni agyermekek kenyerét, és odadobni a kutyáknak.« Az asszony azonban így felelt:»Úgy van, Uram! De hiszen a kutyák is esznek a morzsákból, amelyek uruk aszta-láról hullanak.« Ekkor így szólt hozzá Jézus: »Asszony, nagy a te hited, legyen úgy,amint kívánod!« És meggyógyult a leánya még abban az órában” (Mt 15,21–28).Sokan vannak, akik elmondják imádságaikat, de nem hallják a választ, nem látjáka megoldást. Úgy vannak, mint az a sziroföníciai pogány asszony, akiről az igénkszól: ő is kért, és úgy nézett ki, hogy nem kap.

Jézus pogány vidékre ment, olyan helyre, ahol ká-naánita lakosok éltek. A kánaánita kifejezés pogányvallásra utal, és az őslakosok Baal-kultusza hatott

Izráel népére is. Pogány őslakos volt ez az asszony is, snem tudni, milyen mélyen gyökerezett pogány hitében aBaal-kultusz. Most mégsem ez a lényeg, hanem az, hogyvalakitől hallott Jézus hatalmáról! Ezért amikor ott járJézus azon a vidéken, utánasiet és leánya gyógyulásáértkönyörög. Jézushoz kiált, méghozzá királyi méltóságotmegillető, Messiásnak kijáró megszólítással könyöröghozzá: „Uram, Dávid fia! Könyörülj rajtam!” Mindenthelyesen mond, jól szólítja meg Jézust; nem volt hiba a teo-lógiai megfogalmazásban. Jézus azonban nem válaszolneki egy szót sem. Meglepő ez a magatartás. Az asszony kiált, jól tudja, hogyan kellmegszólítani Jézust, mégsem hall választ. Semmi együttérzés, semmi könyörület…

Gyakran előfordul ez velünk is. Szólunk és nincs válasz, imádkozunk és minthaa falnak beszélnénk. „Nyomorúságom idején az Úrhoz folyamodom, kezem éjjel iskitárom feléje lankadatlanul, de lelkem nem tud megvigasztalódni” (Zsolt 77,3).Van még értelme tovább imádkozni, tovább könyörögni, amikor az ember fáj-dalmában kér, és nem kap? Talán még sincs, itt kell hagyni az egészet, ez a Jézusúgysem segít! Talán mégis igaz az, amit az egyik francia filozófus, Sartre mondott:„Fölöttünk csak az üres ég van.”

Az asszony azonban nem hallgatott el, kiáltozott utánuk, ami egy idő utánzavaró lehetett. Nem akarták már hallgatni a tanítványok, kérték Jézust,hogy bocsássa el az asszonyt. Ő azonban nem küldi el, hanem a küldeté-

séről beszél tanítványainak: Ő azért jött, hogy Izráel házának elveszett juhait össze-(Folytatás a 2. oldalon)

KÁLVINISTASZEMLE

A SZLOVÁKIAI REFORMÁTUS KERESZTYÉN EGYHÁZ

HIVATALOS LAPJA

LXXXIII. évfolyam 3. szám Komárom, 2012. március Ára 35 cent

AZ ÚT A MORZSÁKIG

KÖZLEMÉNYEK H Í R E K ESEMÉNYEKSegítség a bajban. Január 29-én az alis-

táli imaházban Dékány Dániel, a bősiKözponti Különleges Mentőszolgálat tag-ja tartott vetített képes előadást, melynektémája a két éve történt haiti földrengésután végzett segítségnyújtásuk volt.

Generális Konvent. Február 1-jén és 2-án Berekfürdőn tartotta tanácskozását aGenerális Konvent elnöksége. A főbb pon-tok a költségvetés, a támogatott alkalmak,a Kálvincsillag című magazin kiadása, Aheidelbergi káté új magyar fordítása vol-tak. Az elnökség úgy határozott, hogy sze-retné kiadni A heidelbergi kátét szlováknyelven is, mégpedig az egyházunkban

élő szlovák reformátusok számára. Az ü-lés első tárgysorozati pontjaként a jelen-lévő tagegyházak képviselői meghallgat-ták az egyházunk két szlovák egyházme-gyéjének képviseletében érkezett küldöt-tek véleményét egyházunknak a MagyarReformátus Egyházhoz fenntartással tör-tént csatlakozásáról.

A prágai gyülekezet helyzete. FazekasLászló püspök és Molnár Sándor zsinatifőtanácsos február 9-én és 10-én látoga-tást tettek a prágai református gyülekezet-ben. A presbitériummal a gyülekezet gond-jairól, azok megoldásáról és a hivatalos re-gisztrációról tárgyaltak.

A házasság hete. Február 11-e és 19-eközött volt a házasság hete, amely arra hi-vatott, hogy felhívja a figyelmet a házas-ság fontosságára, a család intézményéneknépszerűsítésére. A rendezvénybe bekap-csolódott a martosi gyülekezet is: február12-én a helyi kultúrházban levetítették aSzerelempróba (Fireproof) című filmet,utána pedig kötetlen beszélgetés kereke-dett Gary Chapman Egymásra hangolvacímű könyve alapján.

Jótékonysági bál. Február 17-én Faze-kas László püspök nyitotta meg a MartosiReformátus Egyházi Alapiskola 10. jóté-konysági bálját. A gyülekezeti fenntartásúiskola a bál révén 1250 euró támogatáshozjutott.

Gömöri lelkészértekezlet. Február 20-án a rimaszombati gyülekezet imatermé-ben tartották a Gömöri Református Egy-házmegye lelkészértekezletét, amelyenOrémus György nyugalmazott balogivá-nyi lelkipásztor előadást tartott a böjtről.

Emlékezés a deportálásokra. Február25-én az izsai római katolikus templom-ban a deportáltakra való emlékezés jegyé-ben szervezett alkalom volt. Igehirdetésselegyházunk püspöke szolgált.

Püspöki-esperesi látogatások. FazekasLászló püspök február 27-én Nagy ÁkosRóberttel, a Gömöri Református Egyház-megye esperesével meglátogatta a nagy-balogi és a bátkai gyülekezet lelkipászto-rát; másnap a losonci, a balogiványi, a har-maci, a rimaszécsi és a simonyi lelkipász-torok kerültek sorra, míg február 29-én anaprágyi, a gömörszkárosi és a rimajánosigyülekezet lelkipásztoránál jártak.

Hányan vagyunk? A Szlovák Köztár-saság Statisztikai Hivatala február végénközzétette a 2011. évi népszámlás adatait.Reformátusnak 98 797 személy vallottamagát (tíz éve ez a szám 109 735 volt).

Kórustalálkozó. A zempléni egyház-megye kórustalálkozója április 1-jén, vi-rágvasárnap 15 órai kezdettel lesz a kisgé-resi református templomban.

A Pátria rádió

református műsorai:

Március 18-án, böjt negyedik vasár-napján, 8.05-kor a Világosság című egy-házi műsor református adásában DukonAndrás pozbai lelkipásztor Jakab leve-le alapján arról elmélkedik, hogy a ke-resztyén hit nem személyválogató.

Április 1-jén, virágvasárnap 8.05-kora Világosságban Kiss Pálné Tóth Ilonafarnadi lelkipásztor az ünneppel kap-csolatos gondolatait osztja meg a hall-gatókkal.

Április 15-én 8.05-kor a Világosság-ban Révészné Bellai Csilla sárói lelki-pásztor Jakab apostol levele alapján acselekedetekről és a hitről elmélkedik.

(A rádió a februári struktúraváltás mi-att már nem ismétli meg a Világosságot!)

Szerkesztő-műsorvezető: Iski Ibolya

KÁLVINISTA SZEMLEA Szlovákiai Református KeresztyénEgyház hivatalos lapja. A kiadó címe:

Jókai u. 34., 945 01 Komárno.Megjelenik havonta.

Fõszerkesztõ: Fazekas LászlóSzerkesztõ: A. Kis Béla

Titkár és lapterjesztõ: Kis LuciaElõfizethetõ a református lelkészi hi-vatalokban és a szerkesztőség címén.Elõfizetési díj: egy évre 4,20 euró.

A lapterjesztést a szerkesztõség végzi:930 10 Dolný Štál (Alistál) 386.E-mail: akisbela@ba.telecom.sk

Telefon: 031/55 90 141 (egyben faxés üzenetrögzítõ is)

A kéziratokat nem õrizzük meg, nemküldjük vissza, rövidítésük és szerkesz-

tésük jogát fenntartjuk.Nyomdai elõkészítés: A. Kis Béla

Nyomja: Reproffset, DunaszerdahelyISSN: 1335-7298

Nyilvántartási szám: EV 3628/09

Imaheti gondolatokA januári ökumenikus imaheti isten-

tiszteletek építő pillanatai a gyüleke-zetek életének. Most mégsem az öku-mené fontosságáról szeretnék írni,hanem két ember hitéletéről.

Amíg Garamsallón várakoztunk azistentisztelet előtt, volt időm beszél-getni. Egyik idős asszonytestvérünkelmondta, ő már sok mindent megélt:sok nehéz napot, sok problémát. Mosta pihenés éveit éli, egyedül – gyer-mekei távol. Egyedül, de nem magá-nyosan, mert élete minden pillanatá-ban megéli, hogy vele van az Úr.Nincs televíziója – olvasgat, és sokatimádkozik. Garamsallóról tudni kell, aroma lakosság már kisebbségbe szo-rította a fehér lakosokat: sok a táma-dás, lopás, verekedés; nem túl bizton-ságos sötétedés után kimenni. Sokidős ember félelemben tölti napjait.Beszélgetőpartnerem nem fél. Van Is-tenem – mondja, és látszik az arcán,hogy – Krisztusban! – boldog ember.

A másik élményem a fegyvernekigyülekezethez kötődik. Habakuk pró-féta könyvének arra a napra kijelöltrészlete alapján hirdettem Isten igéjét,s hát a próféta panaszkodik. Meg miis panaszkodunk mindenre és min-denkire – vázoltam ezt is az igehirde-tésben. Az istentisztelet után egy idősasszonytestvér elmondta, nincs telje-sen igazam, mert nem mindenki pa-naszkodik: ő sem. Helyette imádko-zik, hálát ad Istennek, aki az életébenmindig vele volt. Nincs miért panasz-kodnia, mert van Istene!

Ez a két beszélgetés építő és erő-sítő volt számomra. Ezért tartom fon-tosnak, hogy más is halljon róluk, hiszegymás hite által is épülhetünk.

Ambrus Erika

Konvokációs előadásokA Selye János Egyetem Református Te-

ológiai Karán március 14-én Szilágyi-Sán-dor Gabriella doktorandusz, budapest-kő-bányai református lelkipásztor Hittanok-tatásunk aktuális kérdései címmel ad elő.

Március 21-én Fazekas László, egyhá-zunk püspöke előadását hallgathatják megaz érdeklődők.

Március 28-án Karvansky Mónika dok-torandusz, a bécsi magyar reformátusgyülekezet lelkésze A református egyháziszolgálat jelentősége Ausztriában (Nyu-gat-Európában) a református (protestáns)diaszpóramagyarság körében címmel ér-tekezik.

Az előadások 11 órakor kezdődnek akaron (Komáromban, a Tiszti pavilon épü-letében, a Vártüzér sor 1. alatt).

Születésnapi köszöntés2012. január 29-én a szalóci gyülekezet

80. születésnapja alkalmából köszöntöttetiszteletbeli gondnokát, Borzy Emmát. Ajubiláns hét évig volt gyülekezetünk gond-noka, sok éven keresztül pedig presbitere.Két gyermek édesanyja, akik elöljáróigyülekezetünknek: fia a jelenlegi gond-nok, lánya pedig presbiter. Van két uno-kája és négy dédunokája is, akik ezen akerek évfordulón szintén szeretettel kö-szöntötték őt.

Emike néni ifjúkorában tanárnő szere-tett volna lenni – megvoltak hozzá a szel-lemi adottságai is, hiszen jeles tanuló volt.Sajnos az álma nem teljesülhetett, mertotthon kellett maradnia, hogy segítsen agazdaságban. József Attila sorai – „én e-gész népemet fogom nem középiskolás fo-kon taní-tani” – mégis ráillenek Emikenénire is, hiszen ő az életével tanított: jópéldát mutatott türelmes nevelésével, mun-kájával, hite gyakorlásával.

„Kérem az Istentől, hogy… akik mahallgatnak engem, olyanná legyenek, a-milyen én is vagyok” (ApCsel 26,29b).Kívánjuk Emike néninek, hogy akik kö-rülötte élnek, hallják meg az ő sokszorszavak nélküli igehirdetéseit, és legyenekmindannyian követői az Úr Jézus Krisz-tusnak! Ezúton is szeretnénk Isten irántihálánkat kifejezni azért, hogy ismerhetjükaz ünnepeltet, és kívánjuk, hogy Isten ál-dása kísérje további életében!

Nyéky Miklós