1

1. A logisztika alapjai2. Vállalati logisztikai rendszerek3. Csomagolás, egységrakomány-képzés4. Anyagmozgató rendszerek5. Raktározási rendszerek6. Áruszállítási rendszerek7. Logisztikai szolgáltatások és irányítási rendszerek

2

Tartalom

8. EU-konform logisztikai információs rendszerek ......................................................... 1

8.1 A logisztikai információs és irányítási rendszerek feladatai .......................... 1

8.1.1 Vállalati kapcsolatok a logisztikai rendszerekben ........................... 1

8.1.2 A logisztikai irányítás információs és irányítási rendszere .............. 2

8.2 Az adatnyerés technológiája............................................................................ 5

8.2.1 A termék- és rakomány azonosító rendszerek osztályozása ............ 5

8.2.2 Vonalkódos azonosítási rendszerek alkalmazása a

kereskedelmi logisztikában ............................................................ 7

8.2.3 Transzponderek alkalmazása az iparvállalatok közötti

logisztikai folyamatokban .............................................................. 8

8.2.4 Egyéb elektronikus azonosítási rendszerek alkalmazása ............... 10

8.3. Telematikai rendszerek alkalmazása............................................................ 12

8.3.1 A telematika fogalma, eszközei...................................................... 12

8.3.2 A fedélzeti számítógépes rendszerre alapozott távközlési és

nyomonkövetési rendszerek felépítése......................................... 13

8.3.3 A funkcionális és kommunikációs rendszerek működése.............. 15

8.3.4 Korszerű informatikai és távadatátviteli berendezések

logisztikai alkalmazása.................................................................. 16

8.4. Integrált vállalatirányítási rendszerek logisztikai moduljai .......................... 19

8.4.1. Pénzügyi alapismeretek .................................................................. 19

8.4.1.1 A pénzügyi-számviteli törvény ......................................... 19

8.4.1.2 A könyvvezetés fogalma, típusai ...................................... 19

8.4.1.3 A számlatükör és a megrendelés adatbázisok

felépítése ............................................................................ 20

8.4.2 A vállalatirányítási rendszerek kialakulása, feladatai ..................... 23

8.4.3 A vállalatirányítási rendszerek logisztikai szolgáltatásai................ 24

8.4.4 A vállalatirányítási rendszerek alkalmazásával elérhető

3

gazdasági eredmények................................................................... 24

8.5. Szállításirányítási rendszerek ........................................................................ 29

8.5.1 A szállításirányítási rendszerek feladatai a logisztikában............... 29

8.5.2 A térinformatikai rendszerek feladatai és összetevői...................... 32

8.5.3 Az ellátási és az elosztási mozgások irányításának

informatikai háttere ....................................................................... 35

8.6. Logisztikai szolgáltató központok információs és irányítási rendszerei ...... 40

8.6.1 A logisztikai központi információs rendszerek általános

felépítése ........................................................................................ 40

8.6.2 A logisztikai központok irányítási rendszerének kialakítása .......... 42

8.6.3 A logisztikai alapfolyamatok operatív irányítása ............................ 42

8.7. Elektronikus kereskedelmi rendszerek.......................................................... 46

8.7.1 A logisztikai megrendelések elektronikus kezelése........................ 46

8.7.2 Az elektronikus kereskedelem funkcionális elemzése.................... 51

8.7.3 Az integrált vállalatirányítási rendszerrel összekapcsolt e-

business.......................................................................................... 53

1

8. EU-konform logisztikai információs rendszerek

8.1 A logisztikai információs és irányítási rendszerek feladatai

8.1.1 Vállalati kapcsolatok a logisztikai rendszerekben

A logisztikai rendszerekbe kapcsolódó vállalatok. A vállalatoknak alapfeladatukellátásához és a folyamatos működésük fenntartásához nagyszámú külső kapcsolatot kell kialakítaniuk. E kapcsolatok nem korlátozódnak a fizikai, anyagáramlási kapcsolatokra,hanem meghatározó szerepet játszanak a végrehajtásban érintett logisztikai lánc tagjai(beszállítók, alvállalkozók, kereskedelmi vállalatok, fuvarozó, és szállítmányozóvállalatok, felhasználók, fogyasztók) közötti közvetlen információs kapcsolatok is. Afeladatok logisztikai rendszerben való kezelése ugyanis azt jelenti, hogy a külső hatásokat, feltételeket figyelembe véve kell tervezni, szervezni, irányítani azalapfolyamatokat.

Tekintettel arra, hogy a logisztikai irányítás információs rendszereit szélesebbterületen, meta-, illetve makrologisztikai szemléletben vizsgáljuk, az alapfolyamatokbanérintett vállalatok közül az iparvállalatok középpontba helyezésével tekintjük át alogisztikai információs rendszerek működését. Iparvállalat alatt olyan termelő vállalatokat értelmezünk, amelyekre mind az anyag-, és alkatrészigény, mind pedig agyártott termékek viszonylag nagy mennyisége és sokfélesége jellemző, és ezáltal az ellátási, elosztási körzete kiterjedt. A kereskedelmi és a közlekedési vállalatoknakezekben a kapcsolatokban elsősorban közvetítő, együttműködő, szolgáltató szerepük van.

Az iparvállalatok logisztikai kapcsolatai. Az iparvállalatok termeléstervezési és-irányítási rendszere - logisztikai megközelítésben - mindazokat a műszaki-gazdaságifolyamatokat magába foglalja, amelyek a rendelés fogadásától kezdve az alapanyagbeérkezésen keresztül a késztermék kiszállításáig és elszámolásáig felmerülnek és atermelés folyamatát befolyásolják. A vállalatirányítás ennél tágabb fogalomkör, mertkiterjed a termék- és termelésfejlesztés, a választékbővítés, a vállalati költséggazdálkodás, a piackutatás stb. területeire is.A vállalatok korszerű és hatékony vezetésének ma már fontos feltétele az integrált számítógépes rendszer kialakítása. A számviteli törvény előírja, hogy minden vállalatnak el kell készítenie a vállalati mérlegét. Magyarországon az un. kettős könyvelési rendszer érvényes. Mivel a legtöbb vállalat pénzügyi rendszerét számítógépeken vezeti, apénzügyi rendszer működtetése során előállnak elektronikus formában azok a megrendelés kezelési adatok, amelyek nélkülözhetetlenek a logisztikai folyamatokleírásához és irányításához [8.1, 8.2, 8.3, 8.4].

2

8.1.2 A logisztikai irányítás információs és irányítási rendszere

A vállalati számítógépes irányítási rendszer legfőbb problémája a megfelelő színvonalú vállalatvezetési információs rendszer létrehozása. Ennek elsődleges célja, hogy a teljes irányítási rendszerben szükséges nyilvántartások adatait aktualizálva,többnyire naprakészen tartsák, így ezek feldolgozásával megvalósítható az irányításhoz,tervezéshez szükséges információk ellátása, rendezése (8.1. ábra).

Termelővállalat

Keres-kedelmivállalat

Fuvarozóvállalat

Szállít-mányozóvállalat

Felhasz-náló

vállalatBank Vám Bizto-

sító

Hálózati szintű logisztikaiirányítás információs kapcsolatai

Vállalati szintűirányítás

Vállalati szintű logisztikai irányításinformációs kapcsolatai

Ellátás Gyártás Elosztás

Rakodás,belsőmozgatásirányítás

irányítás

Gyártás-irányítás

Rakodás,szállítás-irányítás

Hálózatiszintűinformációskapcsolat

Vállalatiszintűinformációskapcsolat

Logisztikaialapfo-lyamatok

. .... . . .

.

.

.

..

.. .. . .

..

...

.

. .

.

Alapanyag- Készáru-raktár-irányítás

raktár-

8.1. ábra. Az integrált logisztikai irányítás hálózat modellje

3

A vállalati irányítási rendszerrel egy sokrétű, szerteágazó alapfolyamatot kellkezelni. Logisztikai szempontból elsődlegesek a fizikai elemek: a be- és kiszállítás, arakodás, a raktározás és a termelő üzemekben végbemenő gyártási, mozgatási folyamatok összehangolása. A logisztikai alapfolyamatok irányításához hálózatikiterjedésű anyagáramlás irányítását célzó információs rendszer kiépítése szükséges,ezért az informatikai belső illesztésnél a termelésirányítás, a szállításszervezés, és a készletgazdálkodás alapfolyamati anyagáramlást befolyásoló tevékenységeiből indulunk ki.

Az ellátási és az elosztási irányító rendszerek feladata a termelésirányítási ésgazdálkodási funkciók, valamint a vállalatvezetési és tervezési funkciók közötti illesztésa vállalat hierarchikus irányítási rendszerében. Ez arra utal, hogy a közvetlen napifeladatokat megoldó termelésirányítási rendszer felett a vállalat külső kapcsolatainak integrált szemléletű összefogása eredményezheti a hatékony megoldást. Mindez azonban nemcsak rendszertechnikai, rendszerkialakítási kérdéseket vet fel, hanem módszertaniváltozásokat is eredményez a hatékonyabb irányítás érdekében. Az ellátási és azelosztási logisztikai funkció elválasztása csak a vállalat egyedi lehatárolásakorértelemszerű, de nem szabad megfeledkezni arról, hogy részint a termelésirányításialrendszeren keresztül, de más kapcsolati formában is szervesen érintkeznek egymással[8.4, 8.5, 8.10].

A vevői megrendelésa termelésirányítás szükséglet-tervezésének kiindulásiinformációja, így áttételesen az ellátási logisztika irányítási folyamatába is beépül.További szoros kapcsolatot jelent a két logisztikai rendszer között a szállítás irányítási,rakodási feladatok összefonódása, mivel saját járműparkkal, de külső fuvarozó vállalatok bevonása esetén is a hatékonyság növelése biztosítható a ki- és beszállításokösszehangolása révén (visszfuvarszervezés, rakottan való ki- és beszállítás, konténeresszállításszervezés stb.)

A korszerűen felépített logisztikai rendszerek az RST folyamatok összehangolását végzik a környezetből származó információk felhasználásával amegrendelés kezelés, a vállalati termelés, gazdálkodás célkitűzéseinek szem előtt tartásával. Ezért az ellátási, illetve elosztási rendszerek a vállalati gazdálkodásirányításirendszerhez kötődve képesek feladatukat megoldani. Így a pénzügyi nyilvántartásraépítve választhatók le azok a funkcionális modulok, amelyek működtetésével a logisztika magasabb szintű összehangoló tevékenysége érvényesülhet. A logisztikaielvek érvényesülésének azonban alapvető fontosságú feltétele, hogy a végrehajtásbanérintett szervezetek (kereskedelmi vállalatok, felhasználók, fuvarozó vagyszállítmányozó vállalatok) között közvetlen információs, kommunikációs kapcsolatlegyen [8.6, 8.7, 8.8].

4

8.2 Az adatnyerés technológiája

8.2.1 A termék- és rakomány azonosító rendszerek osztályozása

A logisztikai rendszerek alapfolyamatainak irányításához szükséges többekközött az áruk és/vagy a rakományok kétséget kizáró felismerése. A logisztikai láncműködtetésének feltétele tehát a széleskörűen elterjedt, szabványosított, újrafelhasználható szállítóedények (dobozok, tárolóládák, rakodólapok) azonosításirendszerének alkalmazása. Műszaki szempontból hatékonyabb és kedvezőbb lehet, ha atárgyak az információkat magukkal hordozzák. Az egyik korszerű és széles körben elterjedt rendszer az alak- és vonalkód-technika, amelynél a rögzített információkazonban nem változtathatók a tárgyat érő események szerint. Ezt a hátrányt küszöbölik ki a programozható adathordozók. Az általuk tárolt információkat elektromágneseshullámokkal olvassák, illetve változtatják meg.

Logisztikai rendszerek árukövető azonosításának másik fejlesztési iránya aképfeldolgozás. Minden olyan esetben előnyös, amikor olvasható információkat, illetve közvetlenül, vagy közvetett módon, optikai úton jellemezhető sajátosságokat (pl. a tárgyak helyzete vagy térbeli kiterjedése) azonosíthatnak. A kamerás alakfelismerő rendszerek alapvető előnye a többi azonosítási rendszerrel szemben az, hogy ebben az esetben az azonosítandó eszközzel semmit sem kell tenni: a rendszer a tárgy külső megjelenési formája alapján azonosít. A sajátos kamerák és a hozzájuk tartozószámítógépes eljárások a jelentős költségtényezők ellenére egyre szélesebb körben terjednek. Az információs rendszerek technikai eszközei. Az információs rendszerektechnikai eszközeinek, a logisztikai irányítás alapfolyamatait követve, kell a termékek,járművek stb. azonosítóit, az RST folyamat változásait az információs rendszerben azirányítás számára összegyűjteni és feldolgozni. Az információs feldolgozási folyamatok műveleteihez igazodva a következő információ technikai eszközök különböztethetők meg: • adatfelvételi eszközök, • adatfeldolgozási eszközök, • adatátviteli eszközök.

Az adatfelvétel szintjén a logisztikai rendszerben mozgatott anyagok, áruk,alkatrészek, félkész- és késztermékek azonosítói, az adatfelvétel helyének, idejénekrögzítése, a kísérő információk (tulajdonos, rakományképző eszköz stb.) felvitele kerül sorra. Idetartozik a szállítójárművek tartózkodási helyére, teherbírására, állapotára (rakott, üres stb.) vonatkozó adatok rögzítése is. Az adatfelvételt támogatóeszközrendszer elemei a különféle termék- és rakományazonosító rendszerek azazonosítókat olvasó berendezésekkel és az azokban működő szoftverekkel együtt, az adatrögzítő eszközök és a járművekre telepített fedélzeti számítógépek. A termékek,rakományok azonosításának alapelve, hogy a térben kiterjedt logisztikai rendszerbenkeletkező információkat létrejöttük helyén, elektronikusan és ellenőrzött módon kell összegyűjteni.Ha e három elv közül bármelyik is sérül, akkor nem alakítható ki integrált

5

logisztikai információs rendszer.

Az adatfeldolgozás összekapcsolt számítógépek hálózatán végezhető. Ezekben a számítógépekben adatbáziskezelő programok gondoskodnak az összegyűjtött adatok rendezéséről, rendszerezéséről, a különféle listák, jelentések elkészítéséről, és ezeknek alogisztikai rendszer résztvevői számára való hozzáférhetőségének biztosításáról. Ezek a rendszerek gondoskodnak továbbá az adatrögzítő eszközökkel, fedélzeti számítógépekkel gyűjtött adatok fogadásáról, a rendszerről tárolt adatbázisokkal való kapcsolatuk megteremtéséről, az adatok feldolgozásáról.

A jelenlegi gyakorlatban elterjedt kódolási eljárások adathordozója szerintmegkülönböztethetők: • mechanikus kódolási módszerek, amelyek szegecsekkel, bütykökkel vagy

lyukakkal működnek • mágneses eljárások (pl. MICR), amelyek aktív mágnesekkel, illetve

mágneskártyákkal működnek • optikai eljárások, amelyek fényvisszaverő matricákkal, OCR-írással,

színkódokkal, de leggyakrabban egy- és kétdimenziós vonalkódokkal működnek • elektronikus eljárások, amelyek felületen terjedő elektromágneses hullámokkal,

un. mozgó adattárolókkal (MDS) vagy más speciális chip-ekkel(transzponderekkel) működnek (8.2. ábra).

8.2. ábra. Érzékelési rendszerek és információhordozóik

Logisztikai rendszerekben a leggyakoribb azonosítási típus az optikai elvenalapuló érzékelés, mert a jel hordozója ezeknél a rendszereknél alacsonyköltségvonzattal jellemezhető, ugyanakkor az olvasás sebessége és biztonsága viszonylag magas. A kedvező kód olvasási paraméterekből adódik, hogy a logisztikában a fő információhordozó a vonalkód és a transzponder [8.11, 8.12].

6

8.2.2 Vonalkódos azonosítási rendszerek alkalmazása a kereskedelmilogisztikában

A vonalkód technikai kialakítása. Az automatikus adatbevitel egyiklegelterjedtebb módja a lineáris vonalkódos termékazonosítás. A hordozott információtpárhuzamos vonalak és üres helyek sorozatává alakítja a rendszer. Az alkalmazottkódolási eljárás a választott szimbólumrendszer szerint változik (aszimbólum-rendszerek szabványosított számokat, betűket, különféle karakter-készleteket különféle sűrűséggel jelölnek). A legtöbb vonalkódjelet közvetlenül a csomagolóeszközökre nyomtatják, a kísérő dokumentumra ragasztják, illetve öntapadós matricával rögzítik.

A lineáris vonalkód a következő részekből tevődik össze: • kezdő széljel, • hasznos jelek, • záró széljel, • a széljelek melletti nyomatlan terület, • emberi szemmel olvasható számok.

Magyarországon a legáltalánosabban elterjedt EAN (EuropischeArtikelnumerierung) kódot szabványosították (MSz 20451-85). Ez a kódrendszer -rugalmassága által - lehetővé teszi a belső kódolási rendszer sokoldalú kialakítását, és ezáltal a logisztikai rendszer különböző területein való felhasználását.A fogyasztói csomagolások EAN kódos azonosítása. Az európai kódszámrendszer(EAN) a következő három elemből épül fel: • az ország azonosító kódja és kódjele (2 illetve 3 hely); • a vállalat azonosító kódja és kódjele (5 hely); • a termék azonosító kódja és kódjele (4 illetve 5 hely, 8.3. ábra).

8.3. ábra. Az EAN-DUN-13 vonalkód felépítése

7

Az EAN-kódrendszerrel nyert információk felhasználhatók a készletgazdálkodásban, a megrendelések gépi előkészítésében, a raktári folyamatok irányításában, a számlázásban, az áruházak készletének percre kész nyilvántartásábanstb. Az utóbbi években a fogyasztói csomagolásokra felvitt kódrendszer mellett egyregyakrabban jelenik meg - elsősorban a raktári anyagmozgatási folyamatok irányításával kapcsolatos igények kielégítésére - a szállítási- és gyűjtőcsomagolás kódolása. Az EAN-DUN kódszám a termék EAN számának a gyűjtőcsomagolást meghatározó számmal való kiegészítésével képezhető.

Kétdimenziós vonalkód rendszerek. Egyre több területen alkalmazzák akorszerű kétdimenziós vonalkód rendszereket. A kétdimenziós vonalkódokpoligonokból épülnek fel, általában négyzetes területre rendezett adatcsoportokkal egy,az adott típusra jellemző, az olvasókészülék irányítását vezérlő jellel. A jeleket egy kétdimenziós CCD (Charge Coupled Device = töltéscsatolt érzékelő integrált áramkör) eszközzel olvassák. Ez a módszer többek között a csomagküldő szolgálatoknál és az egészségügyben terjed.

Míg a lineáris (egy dimenziós) vonalkódok néhányszor 10 byte információtképesek hordozni, addig a kétdimenziós vonalkódokkal akár több 1000 byte információis kezelhető, kis (néhány cm2) felületen, lehetővé téve az összetettebb logisztikai informatikai feladatok megoldását [8.11].

8.2.3 Transzponderek alkalmazása az iparvállalatok közöttilogisztikai folyamatokban

A transzponderes azonosítás. A transzponderek olyan integrált MDE (MobileDaten Erfassung = mobil üzemi adatnyerés) eszközök, amelyek átlátszó fóliáranyomtatva tartalmazzák a legfontosabb áramköri elemeket. Áruk ma már megközelíti avonalkódét, és mivel számos előnnyel rendelkeznek (pl. többszöri felhasználhatóság, érzéketlenség a külső hatásokkal szemben, közvetlen rálátás nélküli, nagy távolságból való olvashatóság) a logisztikai alkalmazásokban (főleg az elosztási,értékesítésilogisztika területén) egyre több helyen szorítják ki a vonalkódokat. Vannak olyanmegoldások is, amelyekben a vonalkódot és a transzpondert kombináltan alkalmazzák: avonalkódot olcsó olvasóeszközzel termékazonosításra használják, és ugyanennek amatrica hordozó fóliának a hátsó felületén transzpondert helyeznek el, amivel a rendszerelhagyása (pl. eltulajdonítás) ellenőrizhető (8.4. ábra).

8

8.4. ábra.A transzponderes azonosítás működési elve

A transzponderekfőbb előnyei a vonalkód rendszerekkel szemben: • a transzponder szennyeződése az olvashatóságot nem befolyásolja (az

azonosítandó tárgy egyenetlen és szennyezett környezetben is mozoghat); • adatbiztonság, amely a tárolt adatok mindenkori olvasási lehetőségét jelenti (a

beépített, hibátlan kódot szolgáltatja minden esetben a rendszer); • a transzponderek olvasásához nem szükséges közvetlen rálátás az olvasó eszköz

felől, ezáltal lehetővé válik a transzponder védett helyre helyezése, beépíthető akár a csomagolásba is;

• a transzponderben tárolt információk mennyisége elérheti a néhány kBytenagyságrendet (ezeket az adatokat előválogatva közvetlen érintés nélkül változtatni is lehet);

• a folyamat működése során az információk mindig az adott rendszer állapotáhozigazíthatók (a tárgy saját magán hordozza a rá jellemző információkat, és ezek bármikor lekérdezhetők);

• a tárolt adatok nyíltan vagy titkosítottan kezelhetők, olvasásukhoz és tárolásukhoz jelszó rendelhető (a különböző termékekre vonatkozó adattartalomés azok továbbítása kulcshoz köthető);

• egyetlen olvasó eszköz egyszerre több transzponder adatait képes gyűjteni (ez a lehetőség nem minden termékféleségre áll fenn);

• az adatok a különféle csomagolóanyagokon (pl. fa, papír) keresztül is olvashatók; • ellenállók a mechanikai terhelésekkel szemben; • különféle médiákkal csereszabatosak.

9

8.2.4 Egyéb elektronikus azonosítási rendszerek alkalmazása

A felületen való kódolással történő azonosítás. Ebben a rendszerbenöntvények, préselt alkatrészek, erősen szennyező környezetben működő részegységek nagy megbízhatóságú azonosítása válik lehetővé. A technológia lényege, hogy mátrix elrendezésben található pontokban az egységet alkotó anyagból kiemelkedések illetvemélyedések rendszerét öntik, préselik gyártáskor a tárgyba, illetve utólag lézerfénysegítségével égetik a felületbe a mélyedéseket.

OIS-W: felületen terjedő hullámokkal való azonosítás. A technológiát azamerikai hadsereg fejlesztette ki az 1960-as években fémtárgyak felületén való titkosítottazonosítás érdekében, majd az ezredforduló éveiben felszabadították a technológiátpolgári logisztikai alkalmazások céljára. Lényege, hogy a nyers fémfelületregőzölögtetnek áramkört, amelyben a leolvasó eszköz által keltett nagyfrekvenciáselekromágneses tér áramot indukál. Ez a váltakozó áram a speciális alakú áramkörbelsejében másodlagos elektromágneses hullámokat kelt, amelyek interferencia képébenkeletkezik a tárgy azonosító kódja. A technológia nagyobb távolságról teszi lehetővé festett, ipari körülmények között működő fémtárgyak (konténerek, vasúti kocsik stb.) azonosítását.

Smart kártyás rendszerek: EPC - elektronikus termékkód (electronic productcode). A rendszer hasonló elven működik, mint a transzponder megoldások. A technológia előnye, hogy a vonalkóddal szemben nem korlátozódik néhány byte-ra atárolható információ mennyisége, illetve lehetővé válik a logisztikai folyamán tárolt információk folyamatos frissítése.

Voice Picking rendszerek: Egyes raktári logisztkai alkalmazásokban nincslehetőség arra, hogy az alkalmazottak kézzel érintsék az azonosítani kívánt tárgyakat (pl mélyhűtött áruk tárolása, ahol az alkalmazottak kesztyűben dolgoznak). Ilyen körülmények közötti azonosítási feladatok ellátására dolgozták ki az emberi beszédfelismerő (voice picking) rendszereket. Ekkor a dolgozókat fülhallgatóval és mikrofonnal látják el, melyek rádiós adatátviteli kapcslatban állnak az irodaiszámítógépes rendszerrel. A számítógépes rendszer öntanuló algoritmusok segítségévelazonosítja az egyes alkalmazottakat és utasításaikat. Ehhez előzőleg a rendszer tanulási funkciójában szabványos utasításoka kell a leendő felhasználóknak ismételgetniük addig, amíg biztonsággal felismerhetővé nem válnak a felhasználók utasításai. Az azonosítás során a dolgozónak az azonosítani kívánt tárgy nevét, helyét és azonosítókódját mondja be a mikrofonba. A számítógépes rendszer a felismert adatokat tárolja,majd visszajelez a dolgozónak. Hibás adatbevitel esetén visszajelez és megismételteti azadatbeolvasást. A jól beállított voice picking rendszerek megbízhatósága eléri a többiazonosítási technológia által biztosított szintet.

10

Common Vision Concept: kamerás alakfelismerő rendszerek: Logisztikairendszerek árukövető azonosításának egy másik fejlesztési iránya a képfeldolgozás.Minden olyan esetben előnyös, amikor olvasható információkat, illetve közvetlenül, vagy közvetett módon, optikai úton jellemezhető sajátosságokat (pl. a tárgyak helyzetevagy térbeli kiterjedése) azonosíthatnak. A kamerás alakfelismerő rendszerek alapvető előnye a többi azonosítási rendszerrel szemben az, hogy ebben az esetben az azonosítandó eszközzel semmit sem kell tenni: a rendszer a tárgy külső megjelenésiformája alapján azonosít [8.11].

A sajátos kamerák és a hozzájuk tartozó számítógépes eljárások a jelentős költségtényezők ellenére egyre szélesebb körben terjednek. A logisztikai alkalmazásokra kifejlesztett egyik kamerás alakfelismerő rendszer az amerikai szoftverrel és németműszaki háttérrel kifejlesztett rendszer, a CVC (Common Vision Concept). A rendszer ismeri az 1D és 2D vonalkódokat, automatikus írásjel felismerő rendszert tartalmaz, és öntanuló jelleggel a különböző külső megjelenésűtárgyakat is biztonsággal felismeri.

11

8.3. Telematikai rendszerek alkalmazása

8.3.1 A telematika fogalma, eszközei

A telematikai rendszer azokat a rendszereket és szolgáltatásokat foglaljamagába a távadat átvitel és az informatika területén, amelyek összekapcsolása révén újalkalmazási területek alakulnak ki az anyagáramlási folyamatok, a tervezés és aszabályozás javítása és optimalizálása területén. Az ilyen típusú rendszerek alkalmazásanem egyetlen szoftver csomagban valósul meg, hanem ezek összekapcsolásán alapul(8.5. ábra).

A telematikai rendszerek támogatják az üzemi folyamatok végrehajtását, ésszolgálják az átfogó és időben közel álló szállítási adatoknak a rendelkezésre bocsátását belső célokra és az ügyfelek számára. Egy olyan esemény, mint amilyen pl. egy termék elkészülése, bekövetkezését csak egyszer kell a rendszerbe juttatni, és mint információaz összes logisztikai folyamatban résztvevő partner (feladó, logisztikai szolgáltató, címzett) rendelkezésére lehet bocsátani [8.13, 8.14].

8.5. ábra. A telematikai rendszerek általános felépítése

A telematikai technológia a következő célok elérését tűzi ki célul: • időkövető információk szolgáltatása; • rugalmas kialakítás; • leegyszerűsített távközlés; • a lehető legkorábbi igény felismerés; • a kapacitások jobb kihasználása; • javított biztonság;

12

• áttekinthető költség struktúra.

A telematika három fő funkciója logisztikai területen: • az irányítás, • a küldeménykövetés és • a műszaki felügyelet.

Az irányítás többek között a diszpozíciót, a járattervezést, valamint az adatbáziskezelést integrálja. Erre épül az információk feldolgozása, amely gyakran továbbifunkcionális területek közötti adatcserével párosul. A megrendelés kezelés egyik fontosterülete - legalábbis a kísért szállításoknál (pl. tehergépjármű) - a megrendelésiadatoknak a járművezetőhöz és onnan vissza a központba való eljuttatása.

A küldeménykövetés segítségével átláthatóvá lehet tenni a teljes szállítási-, illetvefuvarozási láncot a gyártótól a megrendelőig. A folyamat oldaláról a teljes rakományoktól a kis csomag küldeményekig jelentkező minden követelmény az adatoknak automatikus elérésével teljesíthető (pl. vonalkód olvasásával, illetve transzponderek bevezetésével), és a telematikai egység segítségével ezek az egységekirányíthatókká válnak. Ezek eredménye a csökkenő rakodási és szállítási költségek,valamint a rövidülő átfutási idők.

A műszaki felügyelet a jármű állomány műszaki felügyeleti rendszerét és az erre épülő járműpark irányítását jelenti, a jármű és így a rakomány pillanatnyi műszaki állapota on-line érhető el. Ilyen adatokként említhetjük a fogyasztást, a fékek állapotát, a gumiabroncsok nyomását, a légrugók állapotát, a tengelyterhelést, a futásiteljesítményeket és hasonló adatokat.

8.3.2 A fedélzeti számítógépes rendszerre alapozott távközlési ésnyomonkövetési rendszerek felépítése

A korszerű tehergépjárművekbe gyárilag építik be azt az elektronikát, amely afenti adatokat a Bluetooth szabvány szerinti formában szolgáltatja. Ennek ajárműfedélzeti információs rendszernek a neve CAN-busz, amelynek adatait aszokványos fedélzeti egységek automatikusan olvassák és továbbítják a központ felé.Ha a telematikai eszközt pl. a vontatott egységbe (pótkocsi vagy félpótkocsi) szerelik,vagy egy konténerbe, illetve csereszekrénybe építik be, önműködő rendszerekről beszélünk. Ezeknek a rendszereknek a különlegessége abban áll, hogy a felhasználótólfüggetlenül biztosítják funkciójuk ellátását, másrészt viszont önálló energiaforrásról kellgondoskodni működtetésükhöz (a szállítótartályok ugyanis rendszerint nem rendelkeznek önálló energiaforrással).

A telematikai távközlési rendszerben kiemelt szerepet kapnak a fedélzetiszámítógépek. A fedélzeti számítógépa) gyűjti a jármű CAN-buszának adatait:

13

• hőmérséklet visszajelző lámpák állapota, • tengely terhelés, • gumi abroncsok nyomása, • akkumulátor töltöttség, • a kiesések információit gyűjtő memória kiolvasása;b) megjeleníti a járatszerkesztés aktuális eredményeit;c) tájékoztatást nyújt a gépkocsi vezetőnek a tervezett útvonal bejárása során térképrészletek kirajzolásával;d) lehetővé teszi esetenként diagnosztikai szoftverek letöltését;e) jármű biztonsági szolgáltatásokat nyújt: • üzemanyag szint felügyelet, • útburkolat felfagyás kijelzés, • csúszás becslés, • útburkolat minősége, • balesetek elemzése, • járművezető kiértékelése, • gumiabroncsok nyomásának folyamatos nyomonkövetése (8.6. ábra).

A járműbe épített érzékelők mérik a járműre ható különféle környezeti hatásokat, GPS helymeghatározó egysége pedig az érzékelt információkkal együtt BlueToothillesztésen keresztül GSM SMS jelekké alakítja a tartózkodási hely-, valamint fedélzetiadatokat, és az rendszer központi számítógépébe juttatja azokat. Az így felépítetthelymeghatározó rendszer szolgáltatásai: • pillanatnyi tartózkodási hely, • tengerszint feletti magasság mérés, • féktárcsák hőmérséklete, • hossz- és keresztirányú gyorsulások, • fékpedál helyzetének kijelzése, • tengely terhelések, • a járművezető viselkedése, • fekete doboz funkciók, • útburkolat érdessége, • gumiabroncsok futófelületének adatai, • az útburkolat dörzsölő hatásának kijelzése.

A GPS/GSM/SMS rendszer tehát kapcsolattartást biztosít a jármű és a diszpécser központ között. A diszpécser központtal a felhasználók interneten keresztül hozzáférésijogosultságok szerint tartják a kapcsolatot, így lehetővé válik a felhasználók számára a megrendeléseiket szállító járművek folyamatos követése. Az információs központok kezelik a térinformatikai adatbázisokat, tartják a kapcsolatot a különféle közútiinformációs szolgáltatókkal (Útinform, Fővinform, BRFK stb.). A diszpécser központ a jármű információk alapján tájékozódik a járatok teljesítésének állapotáról, az útviszonyokról, ezért folyamatosan lehetővé válik a környezeti állapotokhoz leginkább illeszkedő dinamikus járattervek összeállítása [8.15, 8.16, 8.17].

14

8.6. ábra. A jármű nyomonkövetés működési modellje

8.3.3 A funkcionális és kommunikációs rendszerek működése

A központi számítógépes rendszer logisztika modulja a kiválasztandó járművek műszaki adatainak megadásával indul. Ezután a megrendelés állományt a rendelkezésreálló jármű állománnyal összerendeli a statikus járattervezés a minimális üresfutás,maximális kapacitás kihasználás és legkorábbi ügyfél felkeresés célfüggvényével. Ehheza térinformatikai rendszerből egy nagyvonalú térképet választ le a rendszer, amelyen aszállító partnerhez legjobban illeszkedő diszpozíciós algoritmus szerint kerülnek kiosztásra az igények [8.18].

Miután elkészültek a szöveges és grafikus járattervek, a központi rendszerkommunikációs szervere GSM/SMS formában a fedélzeti egységbe juttatja a statikusjárattervezés eredményeit. Elindul a járat teljesítése, amit a nyomon követési rendszerrelfelügyel a diszpécser központ. Ha nem merül fel eltérés a tervezett és a végrehajtottútvonaltervek között, akkor a diszpécser központ csupán ellenőrzi a járművek mozgását,

15

és a felhasználók az internetes hozzáféréssel információkhoz jutnak az érkező szállítmányokról. Ha bármilyen oknál fogva (pl. beleset, torlódás, felfagyás, az ügyfélnem veszi át a szállítmányt stb.) eltérés illetve késés alakul ki, akkor a dinamikusjárattervezés a közszolgálatok adatbázisaiból illetve az érkező SMS üzenetekből kiindulóan módosítja járatterveket, értesíti a többi járművet a várható eltérésekről. Szükség esetén a teljes járat rendszert újra tervezteti a rendszer a statikus járattervező modullal. A módosítási útvonalakról szóló útvonal engedélyeket a rendszerbeintegrálódó engedélyezési eljár4ás rövid idő alatt kiadja, és a járművek a módosított útvonalakon folytatják a járatokat. Erről az ügyfelek is tájékozódnak [8.19, 8.20].

A járattervezés működésének elengedhetetlen feltétele a járművek és a központ közötti folyamatos kapcsolattartás. A rendszert leíró térképi adatbázisból a funkcionálisszerver a járművek tartózkodási helyének megfelelően a járattervezés számára letölti atérképet, amelyen a nyomonkövetési adatok alapján megjelenik a jármű tartózkodási helye. A tartózkodási hely lekérése a kommunikációs szerver segítségével történik. Atartózkodási helyek lekérését a felhasználók is kezdeményezhetik saját internetesfelületükről. A kommunikációs szerver egy SMS illesztőegység segítségével olvassa a jármű tartózkodási helyeket leíró GSM/SMS üzeneteket, melyeket folyamatos frissítéssel küld fel a központi adatbázisba. Mivel az üzenetekben az egyes útszakaszokbejárásáról szóló részletes információk is érkeznek, a központi adatbázisban öntanulótérkép alakul ki (8.7. ábra).

8.3.4 Korszerű informatikai és távadatátviteli berendezések logisztikai alkalmazása

A telematikai alkalmazás szolgáltatásban az interneten olyan szoftvereketkínálnak, mint pl. járműpark irányítás. Egy alkalmazás szolgáltatás eléréséhez csupán olyan számítógépre van szükség, amely internet kapcsolattal rendelkezik. Természetesenminden ügyfél személyre szabott szolgáltatást kap, így az adatokat a rendszer védiidegen behatolók elől [8.21].

A telematikai szolgáltatók túlnyomó többsége un. internetes portál megoldástkínál az adatok kiértékelésére és az eredmények megjelenítésére. Az ilyen portáloklehetővé teszik a szállítási lánc valamennyi résztvevője számára az információk elérését,illetve a szállítási folyamatról szóló állapotjelzésekhez való hozzáférést. Az összes olyanlekért adat és információ, mint a tartózkodási hely, a járat állapot és a rakottsági helyzet,valamennyi internetes munkaállomáson rendelkezésre áll. Az internetes hozzáféréssegítségével a telematikai szolgáltató szerveréről mindezeket az adatokat le lehet kérni.

A telematikai rendszerek alkalmazásánakelőnyei: • a logisztikai optimalizálási eljárások alkalmazhatók (jármű kihasználás, bejárási

út optimalizálása, JIT-szabályozás); • a jármű és a központ közötti állandó kommunikáció valósítható meg; • rövid határidejű válaszadás, pl. a folyamatosan megjelenő új információk

16

(helyzetadatok, rakottsági állapot, műszaki állapot) alapján egyes járművek újbóli diszponálása;

• a szállítási események teljes áttekinthetőségének biztosítása (pl. folyamatosan követhető hűtött áru szállítás nyilvántartása);

• műszaki felügyelet: költség megtakarítás az elhasználódási és kopási elemzéseksegítségével, továbbá valamennyi karbantartási rendszer rugalmasságánakkihasználásával; a járműpark irányítás fontosabb döntéseinek elemzése: értékcsökkenés, javítási- és karbantartási költségek elemzése, utánpótlás és újbeszerzések vizsgálata;

• az üzemanyag fogyasztás csökkentése (környezet kímélése); • jobb szállítási minőség [8.14, 8.16].

8.7. ábra. A funkcionális és kommunikációs szerverek működési modellje

17

8.4. Integrált vállalatirányítási rendszerek logisztikai moduljai

8.4.1. Pénzügyi alapismeretek

8.4.1.1 A pénzügyi-számviteli törvény

Az 1991. évi XVIII. sz. TÖRVÉNY A SZÁMVITELRŐL "A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői számára hozzáférhetően döntéseik megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereség orientáltszervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról alapvetően a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre." Logisztikaiszempontból a pénzügyi alapismeretek tehát azért lényegesek, mert a pénzügyifolyamatok kezelése közben jönnek létre azok az integrált adatbázisok, amelyek alogisztikai megrendelés követéséhez nélkülözhetetlenek. A logisztikai információsrendszer alapját a megrendelés kezeléssel kapcsolatos adatok egységes számítógépeskezelése képezi, amely a pénzügyi-számviteli törvény előírásait követve a logisztikai tevékenységet folytató vállalatoknál szükségszerűen megvalósul.

8.4.1.2 A könyvvezetés fogalma, típusai

Könyvvezetési kötelezettség: "A könyvvezetés az a tevékenység, amikor agazdálkodó a tevékenységesorán előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről - e törvényben rögzített szabályok szerint -folyamatosannyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja."

A könyvelés típusai. A könyvelés az érvényes törvényi előírásokat követvetöbbféle módon valósulhat meg: egyszeres és kettős könyvvitel, ugyanakkor beszélünk költséghely vagy költségnem szerinti könyvelésről.

A könyvelés szintjei. Az elemző vagy analitikus könyvelés jellemzői: részletező, minden adatot kezel és minden munkahelyen megjelenik. A szintetikus könyvelésösszevont, csak a tárgyi eszközök értékét kezeli és jellemzően főkönyvi számok szintjén folytatja a könyvelést.

A könyvelés folyamata. A könyvelés lehet idősoros vagy számlasoros könyvelés. Az idősoros könyvelés lényege, hogy működtetése közben különféle naplók jönnek létre, amelyekből az egyes események visszakereshetők. A könyvelés naplói akövetkezők: • A banknapló - a bankszámlá(ka)t érintő tételeket tartalmazza; • A pénztárnapló -pénztára(ka)t érintő tételeket tartalmazza; • A bejövő számlák naplója - a szállítói számlák adatokat tartalmazza; • A kimenő számlák naplója - a vevő számlák adatait tartalmazza; • A vegyes naplók - az egyéb gazdasági eseményeket rögzítik; • A technikai (passzív) naplók - nyitás, zárás tételeit tartalmazzák.

18

A számlasoros könyvelés során a főkönyvi számlák kartonjaira írják fel a megrendelés kezeléssel kapcsolatos adatokat [8.22].

8.4.1.3 A számlatükör és a megrendelés adatbázisok felépítése

Egy számítógépes könyvelési rendszer elindításához szükségestörzsállományok: a könyvelési időszak, a rendszer paraméterek és a számlatükör. A könyvelési időszak az az időintervallum, amelyen belül a gazdasági eseményeket értelmezzük. A rendszer paraméterek a partner törzs (partner azonosítója, neve,adószáma, pénzforgalmi jelzőszáma, címe, főkönyvi kapcsolódása) a jegybankialapkamat, a kontírtábla (az előre kontírozott gazdasági események számlaösszefüggéseit tartalmazza), a deviza törzs, a fizetési módok (fizetési mód kódjaés megnevezése), a napló törzs (idősoros könyvelésre használt naplók megadása), ésegyéb törzsállományok (jogosultsági rendszer).

A könyvelési adatbázisok központi része a számlatükör. A számlatükör egyolyan kódszám táblázat, amely minden gazdasági eseményhez egyértelműen egy számkódot és egy mérleg készítési mechanizmust rendel hozzá. A számlatükör 10számlaosztályt tartalmaz (1.: befektetett eszközök, 2.: készletek, 3.: követelések,pénzügyi eszközök és aktív időbeli elhatárolások, 4.: források (passzívák), 5.:költségnemek, 8.: értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások, 9.: értékesítésárbevétele és egyéb bevételek, 0.: nyilvántartási számlák).

Ezen belül minden vállalat a saját tevékenységi körének megfelelően bontja le a szabványos kódokat. A számlatükör adatbázis tehát egyrészt szabványos kódokat ésjelöléseket tartalmaz, másrészt jellemzi is az adott gazdálkodási egységet. A logisztikaimegrendelési folyamat minden fázisa tehát megfeleltethető valamilyen számlatükörbeli kódnak, és ezek szerint a kódok szerinti gyűjtéseket, kereséseket, összegzéseket végezve a logisztikai tevékenységek mennyiségi, pénzügyi, kapacitásbeli stb. vonatkozásairólkönnyen információkat gyűjthetünk.

8.4.1.4 A számviteli szoftverek felépítése

A könyvvezetés technikai megvalósítása. A könyvvezetés alapvetően kétféleképpen történhet hagyományos (kézi) úton illetve számítógépes rendszerrel.A számítógépes rendszerek előnyei: • nem kell papírokat kitölteni és tárolni, • számlasoros és idősoros könyveléshez csak egy helyen kell a gazdasági

eseményeket rögzíteni (több irányú feldolgozás), • egyezőségek automatikus biztosítása:

- tartozik és követel forgalmak összegének egyezősége,- számlasoros, idősoros könyvelés egyezősége,- analitika és szintetika egyezősége,

19

- nyitáskor az eszköz és a forrás állomány egyezősége, • számítási műveletek automatizálása • a könyvelt tételek visszakeresése, ellenőrzése, javítása, sztornózása • a könyvelést végző személy azonosítása • naprakész információk gyors előállítása • a könyvelés egyszerűsödése a számlatükör és automatizmusok (pl. ÁFA

számítás) segítségével • előre kontírozott tételek könyvelése

A számítógépes rendszerek egyetlen hátránya, hogy a számítógépes programokhasználatát meg kell tanulni.

A számítógépes számviteli rendszerek használatának lépései. Az elvégzendő tevékenységek sorrendje: • a program telepítése (installálása), • a telepített program paraméterezése (beállítások), • törzs állományok (állandó adatok) felvitele, • forgalmi adatok (tranzakciós állományok) felvitele, • a feldolgozás eredményeként a kívánt információhoz jutás.

A számviteli programok paraméterezése. A számviteli rendszereknekalapvetően kétféle forrása lehet: saját fejlesztés, ekkor a rendszer a belső igényeknek felel meg, testre szabott; illetve szoftver vásárlás, amikor a rendszer általános célú, afelhasználók széles köre számára készül, differenciált igényeknek felel meg, széleskörű szakmai tapasztalatra épül, és magas szintű szakmai intelligenciát testesít meg. Azáltalános célú szoftvereket paraméterezni szükséges, azaz a vállalati körülményekhezkell igazítani.

A számviteli programokat a következő szempontok figyelembe vételével kell paraméterezni:Környezeti paraméterek:

- hálózati környezet vagy egyedi számítógép használata,- a program által használt meghajtók nevének, típusának (floppy, streamer)megadása,- a program által használt könyvtárak nevének (a hozzájuk tartozó útvonalaknak)megadása,- a kötelező és automatikus mentések gyakorisága,- a nyomtató típusának beállítása,- a képernyőn használt színek beállítása,- hang ki/be kapcsolása.

Szakmai (könyveléssel kapcsolatos) beállítások:- könyvelés típusa,- (költséghely, költségnem szerinti könyvelés),

20

- másodlagos számlák használata,- költségviselők használata,- költséghelyek használata,- devizás tételek kezelése,- érték mellett mennyiségi adatok kezelése is.

A paraméterek beállítása után kezdődhet az adatbevitel a főkönyvi könyvelésben, melynek során a logisztikai megrendelési adatok kerülnek a számítógépesadatbázisokba. A számviteli törvény értelmében csak bizonylat alapján könyvelhetünk.A folyamatos adatbevitel során a következő adatokat rögzíti a rendszer:

- a gazdasági esemény dátuma,- a gazdasági eseményt leíró bizonylat száma,- a gazdasági esemény megnevezése,- a főkönyvi számla száma és megnevezése,- a főkönyvi ellenszámla száma és megnevezése,- a tartozik, illetve követel összeg.- a gazdasági eseményre egyedileg jellemző adatok (pl. dátum,bizonylat számtranzakciós adatok).

A piac szereplői számára információkra van szükség. Ehhez a számítógépesrendszerekkel különböző listákat, kereséseket (ún. view-kat, nézeteket) lehet előállítani. Az adatfeldolgozás során a felhasználó előbb kiválasztja a megfelelő menüpontot, elvégzi a szükséges beállításokat, szűréseket (sorrendek, vizsgálni kívánt időszak kezdő pontja, befejező pontja, rendezési szempontok), majd kezdeményezi a feldolgozási folyamatot. Eközben kerül sorra az adatok szűrése (feltételeknek megfelelő válogatása), az adatok rendezése, összegzése, amely lehet többszintű is (például a mérlegben a befektetett eszközök, azon belül a tárgyi eszközök, azon belül az ingatlanok összegzése).A gyakorlatban használt legfontosabb adatbázis nézetek a következők:

- törzslisták előállítása, - tételek visszakeresése (napló),- egy vagy több főkönyvi számla forgalmának, egyenlegének lekérdezése,- főkönyvi kivonat készítése,- mérleg összeállítása,- eredmény kimutatás készítése.- ki nem egyenlített számlák adatai,- késedelmesen fizető vevők késedelmi kamatának kiszámítása.

A 8.8. ábra egy számviteli program jellegzetes képernyő tervét szemlélteti.

21

8.8. ábra. Egy korszerű számviteli program jellegzetes képernyő terve

8.4.2 A vállalatirányítási rendszerek kialakulása, feladatai

A vállalatok pénzügyi mérlegének folyamatos követése, az egyes gazdaságieseményeknek a vállalati mérlegre gyakorolt hatása azonnali nyomonkövetésének igényea korszerű számítástechnikai rendszerek kialakulásának egyik fő mozgató rugója. Az első kezdeményezések a táblázatkezelő programok (Lotus 1-2-3) voltak, amelyeklehetővé tették a táblázatosan tárolt pénzügyi adatok közötti matematikai kapcsolatok révén az egyes gazdasági eseményeknek a vállalati mutatószámokra gyakorolt hatásánakközvetlen megjelenítését.

Később a megjelenítésre szánt adatok növekvő száma miatt szükségessé vált a táblázatos információknak a képernyőkön való megjelenítéséhez adatbeviteli maszkok, képernyőtervek programozott készítése. Így alakultak ki a dBase alkalmazások. Akövetkező lépés a belső utasításoknak gépi kódra való lefordítása annak érdekében, hogy a forráskódhoz csak szakemberek és ellenőrzött körülmények között férhessenek hozzá. Ennek során alakultak ki a Clipper alapú adatbázis kezelők. A vállalati működés ugyanakkor szükségessé tette, hogy a vállalati működést leíró adatbázisokat egyszerre több munkaállomásról lehessen elérni. Létrejöttek a számítógépes hálózatokon alapulóalkalmazások (pl. FoxPro), de az akkori hálózati szoftverek (elsősorban a Novell) még csak egy-egy munkaállomás számára tettek hozzáférhetővé egy rekordot. A többi felhasználó számára az adott rekord nem volt hozzáférhető addig, amíg az előző felhasználó ki nem lépett a rekord szerkesztéséből [8.22, 8.23].

22

Az integrált logisztikai információs rendszer elve ugyanakkor megköveteli,hogy a logisztikai megrendelés adatot egyidejűleg több felhasználó (pl. ügyfélszolgálati iroda, raktárnok, beszerzési osztály stb.) érhesse el. Az ellentmondás oka technikaijellegű: az adatbáziskezelő és hálózati szoftverek a 90-es évek közepéig nem tettéklehetővé integrált logisztikai információs rendszerek kialakítását. Ideiglenes megoldásként modulokra tördelt pénzügyi és logisztikai információs rendszerekszülettek meg, és kerültek alkalmazásra. Ilyen környezetben kérdésessé vált az is, hogyegyáltalán létrehozható-e vállalatokat átfogó logisztikai irányítás.

A 90-es évek közepén jelent meg egy új technológia: az integrált adatbáziskezelés rendszere, amelyben nincsenek a törzsadatokat mutatókkal (pointerekkel) leíróindex állományok, hanem az adatbázis kezelő belső tranzakciós táblákkal biztosítja a felhasználók számára az adatokhoz való egyidejű hozzáférést. Ennek a technológiának köszönhetően vált lehetővé az integrált logisztikai információs rendszerek megszületése, amelyben a megrendelés adatok (szerződésben lévő partnerek és a termékek azonosítói, határidők, árak, szállítási feltételek stb.) valamennyi logisztikai partner számára egyidejűleg hozzáférhetőek. Az ilyen adatbázis kezelőkre épülő vállalatirányítási rendszerek a pénzügyi előírásoknak megfelelő működtetési háttérrel a logisztikai információs rendszerek számára szolgáltatják a megrendelési adatokat [8.22, 8.23].

8.4.3 A vállalatirányítási rendszerek logisztikai szolgáltatásai

Az integrált vállalatirányítási rendszerek elsődleges feladata a logisztikai információs rendszerek működtetéséhez szükséges megrendelési adatok on-lineelérésének biztosítása. A megrendelés adatok alapján lehetséges a hatékony beszerzéstervezési, készletezési, komissiózási, térbeli elosztási stb. feladatokat irányítóalgoritmusok működtetése, és ezáltal a logisztikai partnerek számára a logisztikaifolyamatok hatékony lebonyolításához szükséges információk előállítása és a partnerek számára való hozzáférésének biztosítása.

A korszerű vállalatirányítási rendszerekben működő szabványos adatnyerési, adatátviteli, telematikai technológiák a logisztikai partnerek számára egyszerű és gyors adathozzáférést biztosítanak, amihez a belső információs rendszerüket illesztve a teljes kiszolgálási folyamat válik integrálhatóvá. Azt mondhatjuk tehát, hogy az elsősorban pénzügyi alapokra szerveződő vállalatirányítási rendszerek a fő biztosítékai a korszerű integrált logisztikai információs rendszerek létrejöttének, és egyúttal a logisztikai elvekgyakorlati megvalósításának feltételét is jelentik [8.24, 8.25, 8.26].

8.4.4 A vállalatirányítási rendszerek alkalmazásával elérhető gazdasági eredmények

A komplex logisztikai szoftverektől elvárható, hogy a teljes ellátási láncot, a rendszer- és vállalati határok átlépésével fogja át az információk átvitele és feldolgozásaterületén. A logisztikai adatátviteli és információs rendszerek fontos ismertetőjegye

23

éppen a logisztikai lánc átfogó integrációja. A logisztikai szoftvereket "a megrendeléskezelés folyamatát - a vállalat stratégiai tervezésétől a vállalat fejlesztésen át (az áruk belépésétől az elosztásig) egészen a küldemények követéséig - áttekinthetően és rugalmasan kell kialakítani".

A logisztikai szoftverek működésének sajátossága, hogy egyidejűleg több felhasználó, a vállalatvezetés különböző funkcióiban használja a rendszert. Ennek lehetővé válásával nemcsak gyorsabbá, hanem egyúttal megbízhatóbbá is válik arendszerek működtetése. Az ilyen módon szervezett rendszereket nevezzük integráltvállalatirányítási rendszereknek (8.9. ábra).

A diszpozíciós adatoknak a logisztikai lánc mentén való intenzív cseréje • lerövidíti az átfutási időt, • csökkenti a készleteket és • növeli a szolgáltatás színvonalát.

Az a korszerű informatikai rendszer, amit logisztikai adatbusznak nevezünk, alogisztikai rendszert tetszőleges partnerekkel képesösszekapcsolni. Atermelővállalatok és partnereik diszpozíciós kapcsolatban vannak egymással. Az egymással határidőt egyeztető önálló üzlettársak széles csoportjából virtuális vállalatokalakulnak ki [8.27].

8.9. ábra. Az integrált logisztikai információs rendszer működésének elve

24

A logisztikai szoftverekkel elérhető versenyelőnyök tovább növelhetők a korszerű információs- és adatátviteli technológia, különösképpen az adatbázis kezelés1,az adatnyerés2 és az OLAP3 eljárásaival. Az ilyen rendszerekben az áruk ténylegesszállítása előtt halad végig az információs rendszeren a várható érkezési időpont, a mennyiség és a küldemény típusa. A feladó a szállítandó árukról szóló adatokat távadatátviteli rendszeren, EDI segítségével vagy interneten közli a szállítóval. Az előjelentés alapján végezhető el a szállítások diszpozíciója, és a folyamatos adatfeldolgozás során arakodási helyeken istervezhetővé válik a rakodógép- és munkaerő szükséglet. Az egyébraktározási és rakodási célpontokról illetve a szükséges közbenső tárolási igényről is tudomást szerez a rendszer. Az előjelentésnek ez a rendszere a további diszpozíciós tevékenységhez és munkaerő felhasználás tervezéshez is támpontot nyújt egészen a címzetthez való kiszállításig. A számlázást és a szállítói szolgáltatónak való információátadást is magában foglalja az adatfeldolgozó rendszer. A saját eszközzel lebonyolítottszállításoknáljáratszerkesztőprogramok tervezik meg a bejárandó útvonalakat.

A logisztikai rendszerekben található elemek nagy száma, kapcsolódásukösszetettsége és a rendszer sokrétű belső kapcsolatai legtöbbször nem teszik lehetővé az elemek számának és működési paramétereinek egzakt, analitikai eszközökkel való meghatározását, a rendszerek paramétereinek hagyományos eszközökkel valóoptimalizálását. Ugyanakkor a mai mérnöki tervezési gyakorlatban egyre inkábbjellemzővé válik az RST-folyamatok tervezésre fordítandó idő csökkentésének igénye [8.28].

Egyre növekvő szerepet kapnak azok a szimulációs programok, amelyek a valósfolyamatok viselkedésének imitálására alkalmasak. E problémák megoldásánakhatékony eszköze a gyakorlatban is egyre szélesebb körben terjedő szimulációs technika.Ugyanennek a technikának új fejleménye, hogy a vállalati működés mutatószámainak előre meghatározott értékeinél a megfelelő felhasználókat figyelmezteti a rendszer (pl. ORACLE Alert, SAP EIS4, SAP EC5 illetve SAP Cockpit6) döntéseik várható jövőbeli következményeire.

A logisztika összehangolja a gyártás és a kereskedelem közötti együttműködést. Döntő szerepe, hogy a logisztikai információk segítségével az értékalkotási folyamatban rejlő lehetőségekre rámutat. Minden vállalatnak van egy "veszélyes zóná"-ja e funkcióktalálkozási pontján (a vállalati működési paraméterek, pl. az erőforrások kapacitásadataiértelmezési tartományának peremterületén: túlterhelődés, kihasználatlanság, torlódások stb.). A logisztika a különböző módszerek közötti kapcsolódási pontokat hozza létre. Szerepe szervezeti és végrehajtási jellegű egyszerre.

Az IT7 fontos versenyelőnyt jelent üzemzavarok és hirtelen változások esetébenaz ellátóknak ilyen fajta integrációja által. Például képessé teszi a kereskedelmi osztálytarra, hogy átgondolt és komplex tevékenységeket dolgozzon ki nyugodt és biztonságoskörülmények között (beleértve a vámolási és jogi szempontokat is), amennyibenrendelkezésre állnak a pontos és rendezett beszerzési, termelési és elosztási

25

kapacitásokról és helyzetről szóló információk. Mindez nem képzelhető el integrált vállalatirányítási rendszer nélkül. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy az ITgondoskodik minden vezénylési információról, és ezáltal lehetővé teszi a források állandó optimalizálását és sikeres akciók lebonyolítását.

A logisztikai szoftverek alkalmazásától várható legfontosabb eredmények akövetkezőkben foglalhatók össze: • a gyors és biztonságos termékazonosítás, • az üresjáratok kizárásával a bejárási útvonalak optimalizálása, • a raktárgazdálkodás újjászervezésével idő megtakarítása, • a ügyviteli ráfordítások jelentős mértékű csökkenése, • a kézi adatbevitel kiküszöbölése, • az áruk érkeztetése és kiszállítása közötti on-line párbeszéd kialakítása, • jelentős termelékenységi növekedés, • a munka végrehajtási körülményeinek javulása, • a munkaerő képzettségi színvonalának emelkedése, • a munkahelyi ügyviteli helyszükséglet csökkenése.

26

8.5. Szállításirányítási rendszerek

8.5.1 A szállításirányítási rendszerek feladatai a logisztikában

A szállításirányítási rendszerek kialakításában a logisztikai szemléletmódgyakorlati megvalósítását a következő lépésekben lehet összefoglalni (8.10. ábra):

a) a meglévő, hagyományos irányítási egységekből összeálló elosztás irányításnak és az ideálisnak az összevetése. Általában az ideális integrált irányítási koncepciómaradék nélkül nem ültethető át a gyakorlatba, így meg kell határozni azokat a fő mérőszámokat, amelyek az elvi rendszer gyakorlati megvalósíthatóságának korlátait megszabják;

b) rendszerterv készítése. A rendszerelmélet közös kiindulási pont a komplexkapcsolatelemzés és egy elosztási rendszer részrendszerei közötti összeköttetésekmegvalósításának metodikájához. E fázis célja, hogy a szervezeti kérdéseket, avezérlést és az irányítást, valamint a rendszer inputját és outputját közösösszköltség célfüggvénybe állítva optimalizálja az egész rendszert. A rendszerstruktúrájától, a célfüggvény és az optimalizáló algoritmus finomságától függően rendkívül szerteágazó modellfajták lehetségesek;

c) az alvállalkozók, az elosztási rendszer szintjei szerinti irányítási területeklehatárolása és definiálása. A komplex értelemben vett elosztási irányításmagában foglal minden olyan tevékenységet, amely tervezési, diszpozíciós ésadminisztratív síkon az anyag-, eszköz- és áruáramlás területén a fizikai és azinformációs szférában zajlik. Ezért a modern elosztási irányítás alaposfüggetlenségvizsgálatot követel, melyben figyelembe vehetők az egyes elosztásiszintek érdekeltségei, céljai;

d) a gazdasági érdekeltségnek, mint újfajta irányultságnak a gyakorlatba ültetése.Napjainkban a tudományban és a gyakorlatban kiemelkedő jelentőségű kutatási-fejlesztési objektumok (pl. távadatátviteli rendszerek) jelennek meg afelerősödő konkurencia harc következtében

- a logisztikai és az összköltségfüggő piackutatások (a piac körzetekre osztása);

- a vállalkozás-kutatás;- a szállítókézség növelése;- a racionalizálási lehetőségek kiaknázása érdekében;

e) a logisztikai konstrukció céljainak lehatárolása. Az elosztási irányításirendszerek fő céljai a szolgáltató, a termelő és az elosztási rendszerek belsejében és között az optimalizált készenléti és szállítási készség stratégia megvalósítása.Ebben a fázisban kell vizsgálni az elosztási rendszerek elemei rugalmasságának,megbízhatóságának és biztonságosságának fokát is;

f) a fő feladatoknak és a fejlesztések súlypontjainak kijelölése.Egy logisztikaiszempontú elosztási irányítás funkcióelemzése és célirányossága négy fő pontban foglalható össze:

27

8.10. ábra. A központosított elosztási irányítás információs rendszere és kapcsolata

az alapfolyamattal

- az egyes elosztási szintek sajátos logisztikai célkitűzéseinek feladat illesztése;

- az elosztási rendszer elemeire visszavezethető felelősségvállalások rögzítése;

- problémamegoldásra egyesített szervezeti struktúra létrehozása;- a célkitűzések egyértelmű tisztázása.

28

Valamennyi elosztórendszerben előtérben áll az információs rendszerekkiépítése. Az elosztási irányítási rendszerek sajátos problémáira jellemző a döntési feladatok túlsúlyba kerülése (beruházási koncepciók, stratégiák, elosztási járatokösszeállítása). E rendszerekre jellemző, hogy nagyszámú információ áttekintése alapján nem csupán matematikailag tisztázott algoritmusok szerint, hanem számos heurisztikusjellegű elem bevonásával kell a döntéseket meghozni.Így az adatfeldolgozórendszerektől nem várható el az, hogy kész döntéseket hozzanak általánosságban, hanem hogy a döntés előkészítéshez nyújtsanak megfelelően struktúrált, statisztikázott és vizuálisan áttekinthető adatokat [8.29, 8.30].

Az irányító algoritmusok gyakorlati felhasználására azonban csak napjainkelosztási rendszereit irányító számítógépes, távadatátvitellel integrált automatizáltalrendszerekben kerül sor. Ezeknek a módszereknek az alkalmazásához egyrésztnaprakész, on-line információk (igény- és készségadatok), másrészt nagy mennyiségű háttéradat (költségek, tarifák, topológiai adatok) szükségesek. Ezt pedig csak napjainknagy teljesítményű telematikai rendszerei teszik lehetővé.

Az elosztóközpontok hardware rendszereinek legmagasabb szintjét képviselikazok a megoldások, amelyekben az anyagmozgató- és szállító berendezések fedélzetérespeciális számítógépeket szereltek. Ezek az elosztóközpont központi számítógépével on-line távadatátviteli kapcsolatban állnak. A kapcsolat kiterjed a gépkezelőknek, gépkocsivezetőknek szóló utasítások megjelenítésére, az utasítások teljesítéséről szóló visszajelzések továbbítására, a gépkezelők és a központ közti információ lekérés biztosítására, akadályok felmerülésének közlésére és operatív utasítások vételére stb. Azelosztóközpont központi számítógépe ebben az esetben az ügyfeleknél lévő kapacitás- ésigény adatokat nem duplikálja le az operatív irányítás céljaira, hanem azokat mindenkora az adatok forráshelyéről gyűjti össze. Ebben az esetben az elosztóközpont központiszámítógépe csak az irányító algoritmusok tárolására és működtetésére korlátozódik, amilyenek pl.: • készlet optimalizálási eljárások; • járatszerkesztő algoritmusok; • kapacitás allokációs eljárások; • járműpark gazdaságossági számítások; • költség- és teljesítmény elemző eljárások; • topológiai modell állományok.

A korszerű elosztóközpontok gyakorlatának megfelelően az információtechnikai alrendszer eszközeit tekintve számításba vehetők a rádiótelefonos, műholdas rendszerek,továbbá az anyagok, szállítótartályok állapotának, helyének automatikus közlésére avonalkód technika és a mágneses kód olvasó berendezések. Ez a technikai megoldás alegmagasabb beruházás igényű, azonban egyúttal a legmagasabb fokú automatizálást teszi lehetővé az azzal járó adatbiztonsági és -elérési szolgáltatások legmagasabbszintjével [8.31, 8.32, 8.33].

29

8.5.2 A térinformatikai rendszerek feladatai és összetevői

Az elosztási irányítás egyik fő tevékenysége az elosztóhálózathoz rendelt ügyfelek szállítási igényeinek minél alacsonyabb költségszinten történő kielégítése.

8.11. ábra. A szállításirányítási rendszer modulcsoportjai

Ez a folyamat szorosan kapcsolódik a belső nyilvántartási, raktározási, fenntartási és finishing tevékenységek irányítási rendszeréhez: a szállítandó anyagok készletezése,nyilvántartása, megfelelő előkészítése a feltétele annak, hogy a szállításirányítás zökkenőmentesen és optimálisan oldja meg feladatait. A termelőtől a felhasználóig terjedő logisztikai folyamat hatékonyságát e kapcsolódási felületek minősége jelentősen befolyásolja (8.11. ábra).

A szállításirányítás, mint a teljes folyamatrendszer kiemelkedő fontosságú eleme önállóan is jelentős tőkelekötésű alkotórész. A végtermék árának jelentős részét pedig a beépült szállítási költségek alkotják. E tényezők szem előtt tartásával állíthatjuk, hogy a

30

szállítási folyamat költségei befolyásolják a terített termékek árát, ezen keresztül a piaciviszonyokat és a teljes elosztórendszer működésének gazdaságosságát. A korszerű elosztási szállításirányítási rendszert a következő célkitűzések szerint kellmegvalósítani: • a szállításirányítási rendszerben fuvarozó (szállító) járatok összes futása a lehető

legkevesebb legyen; • a szállítójárművek a lehető legkevesebbet fussanak üresen; • a szállítójárművek kapacitáskihasználása a lehető legnagyobb legyen; • a járatok az ügyfeleket olyan rendszerben keressék fel, hogy egy-egy járaton belül

az utolsónak kiszolgált ügyfél elérési ideje alehető legkorábbi legyen.

E célkitűzéseknek eleget tevő szállításirányítási rendszernek az alábbi követelményeket is ki kell elégítenie: • operatív feladatok megoldása esetén az elosztóközpont nyilvántartásából kell

hogy átvegye a fuvarigényeket; • lehetővé kell tenni, hogy a diszpécser ad-hoc beavatkozásai szerinti optimalizált

járatokat lehessen előállítani; • lehetővé kell tennie, hogy stratégiai jelleggel, mintegy szimulációs technikával,

hosszabb távra szóló fix járattervek legyenek előállíthatók; • a járatok strukturális paraméterei tekintetében rugalmasnak kell lennie, azaz az

elosztóközpont telepítési helye, a kiszolgált körzet, a járművek kapacitása, az utolsónak kiszolgált ügyfél elérési ideje, a jármű átlagos mozgási sebessége, az átlagos rakodási idők a rendszer számára bármikor változtatható paraméterek legyenek.

A járattervezésnek egzakt, matematikailag tisztázott globális optimumot adóalgoritmusa nincs. Ugyanakkor a vázolt célok és kritériumok közül néhánynak az egzaktoptimumot adó megoldása lehetséges.

A szállításirányítási rendszert célszerű modulárisan felépíteni, ahol azalapinformációs rendszer moduljai (térképen való mozgás, járaton belül az optimálisügyfél felkeresési sorrend) matematikailag tisztázott elemekből állnak össze, ezekrepedig paraméterezhetően, a gyakorlatban jól működő heurisztikus eljárásokkal, építjükrá a járatok összeválogatásának a korlátozó feltételek szerinti döntési rendszerét. Azelőzőek alapján az elosztási irányító rendszer szállításirányítási alrendszere a következő fő modulcsoportokból építhető fel [8.34, 8.35, 8.36].

1. A fuvarigények összeállítása modulcsoport. A járatok megtervezését végző további modulok számára településenként összegzi az igényeket. A fuvarigényadatokat a modulcsoport három, alapjában eltérő, forrásból gyűjtheti össze:

- az elosztóközpont nyilvántartási rendszere;- diszpécseri ad-hoc beavatkozás;- stratégiai járattervezés hosszabb időszakra vonatkozó forgalmi adatai.

A modulcsoport kimenetén a településenkénti aktuális fuvarigények jelennek

31

meg.

2. A térképi információs rendszer modulcsoport. Feladata a kiszolgált földrajzikörzet térképi viszonyainak olyan modellezése1, amely segítségével a településekközötti elemi mozgások a minimális befutott távolság célfüggvényével állíthatókelő, ugyanakkor lehetővé kell tennie, hogy a további optimalizáló modulok számára szükséges távolság (ill. elérési idő-) mátrixok bármikor, tetszőleges csoportosításban előállíthatók legyenek. A továbbiakban ezt a modellezést topológiai modellnek nevezzük. Bemenő adatbázisai:

- a települések földrajzi elhelyezkedésének adatai;- az úthálózat gráfjának adatai;- a településekhez tartozó, a rendszer végkimenetén megjelenő listákon

feltüntetésre kerülő szöveges állomány (a felkeresendő ügyfelek neve, címe stb.).

A modulcsoport kimenetén a térképi információs rendszer adatbázisa jelenikmeg.

3. Az útvonal optimalizálás modulcsoportjának feladata egyrészt a topológiaimodellezés eredmény adatbázisának bevizsgálása, másrészt a diszpécser általkijelölt ad-hoc járatok optimalizálása a minimális összfutás (ill. elérési idő) célfüggvényével. A diszpécser által bevitt település azonosítók által definiálttérképi pontokra vonatkozólag a következő típusú (struktúrájú) járatokat szerkeszti meg a rendszer:

- a települések optimális felkeresési sorrend szerinti összekapcsolása járattá;- a települések felkeresése a diszpécser által megadott sorrendben;- a települések optimális sorrendű felkeresése úgy, hogy a kiszolgáló jármű

a feladat végrehajtás után a kiindulási telephelyre jöjjön vissza;- a települések megadott sorrend szerinti felkeresése, és a járat végén a

kiszolgáló jármű térjen vissza a kiindulási telephelyre.A modulcsoport a diszpécser által kijelölt ad-hoc járatok menetrendjeit és ajáratok grafikus megjelenítéseit szolgáltatja.

4. A járattervezés modulcsoportja beolvassa a fuvarigény-, a térképi információsrendszer- és a járat korlátozó feltételek adatbázisait. Lehetővé teszi a diszpécser számára - elsősorban stratégiai járattervezéskor - forgalmi és/vagy térképen valóelhelyezkedés (esetleg mindkettő) szempontjából résztartomány(ok) kijelölését, majd az így kiválogatott településekre (a korlátozó feltételeket figyelembe vevő, heurisztikus elveken alapuló algoritmussal a minimális összfutású ésminimális üresfutású, az ügyfeleket a lehető legkorábban felkereső, maximális kapacitáskihasználással futó) járatokat állít össze. Ennek megfelelően lehetséges

- valamennyi szállítási igény járatba vonása;

1a térinformatikai modell elkészítése

32

- térképi elhelyezkedés ill. forgalomnagyság szerint összeválogatottrésztartomány járatszerkesztése;

- először a nagyfogyasztók terítőjáratokkal, majd a fennmaradóknak a nagyfogyasztókból kiinduló (satellit-) járatokkal való kiszolgálása.

A modulcsoport kimenetén valamennyi aktuális járat menetrend listája, grafikusmegjelenítése, és az összes járatra vonatkozó globális összegző listák, vezetői információk jelennek meg.

5. Az információ szolgáltató modulcsoport a térképi információs rendszeradatbázisát és az útvonal optimalizáló ill. járattervező modulcsoport kimeneteként kapott bejárási útvonal adatbázist olvassa be. Ezek alapján az egyesszomszédos felkeresendő települések között a minimális összfutás célfüggvényével megtervezi az elemi útszakaszokat, listát készít a járatazonosítójával, a járat által befutott útvonalról, az egyes települések közöttbejárandó utak hosszáról, az eltelt időkről, a kirakandó mennyiségekről, a jármű pillanatnyi terheléséről, valamint megjeleníti a településekhez rendelt szövegesinformációkat minden rakodási helyen.

A modulcsoport az elosztóközponthoz tartozó körzet térképén grafikusanmegjeleníti az adott járat által befutott útvonalat is. Az ábrákon a rakodási helyekazonosítóit külön feltünteti a rendszer.

A modulcsoport ezeken felül a járattervezés során keletkezett összes járatrólvezetői információszolgáltató listákat készít, amelyekben az összes járatra vonatkozóglobális jellemzőket gyűjti és összegezi (ezek: összfutás, összes időszükséglet, szükséges járművek száma), valamint listázza a járatok korlátozó feltételeinek paramétereit.

8.5.3 Az ellátási és az elosztási mozgások irányításának informatikaiháttere

A központi ügyviteli rendszer automatizálásának irányítási szempontjai. Aelosztórendszerekben a legfontosabb integráló elem az összes résztvevő számára hozzáférhető információs és kommunikációs hálózat. Ennek funkcióit az alábbiakbanjelölhetjük meg: • a elosztóközpontok ügyfeleit egymással és a központtal összeköti; • a elosztóközpontokat egymással hálózatszerűen összekapcsolja2; • a fizikai árufolyamot megelőzően kíséri.

A elosztórendszerekben létesítendő információs- és kommunikációsösszeköttetésnek lényegében a teljes logisztikai láncot át kell fognia. Az információs

2logisztikai hálót hoz létre, megteremti a virtuális vállalati szövetségek kialakulásának feltételét

33

háttér által kielégítendő követelményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze:a) a szállítási lánc elemei számára a szükséges adatok időbeni rendelkezésre állítása;b) az adatokat rövid időközökben és szinte folyamatosan aktualizálni kell;c) az adatok az összes jogosult számára lehívhatók legyenek;d) a kísérő dokumentumokat és fuvarleveleket racionalizáltan és egységesen a

számítógépes rendszer állítja elő;e) a felhasználók számára áttekinthető és aktuális költségadatok révén megalapozott

döntési segédletet állítson elő a rendszer.

A központi információs rendszer tartalmazza az ügyfelek és az áruk törzsadatait,a rendszerbe lépő igények adatait, a kiszolgáló személyzet és a gépek, berendezések működési paramétereit, törzsadatait eltekintve attól, hogy az adatbázisok központosított vagy osztott felépítésűek. Ezek az irányítók számára hozzáférhetőek, tetszőlegesen rendezett módon lekérhetők listák formájában, illetve egyes elemeik képernyőn megtekinthetők. Erre az alap információs rendszerre épülnek azok az egzakt és heurisztikus algoritmusokra alapozott programmodulok, amelyek a vezénylési listákat,menetrendeket szolgáltatják (minimális szállítási idők, JIT termelés, optimális rendelési időközök és szállítói tételnagyságok, készletezési stratégiák).

8.12. ábra. A térinformatikai rendszerek általános felépítése

Kapcsolatrendszer az ügyfelekkel és a szállítmányozókkal. A mai korszerűelosztóközpontok gyakorlata azt mutatja, hogy a feladó, az árufogadó és aszállítmányozó állandó információcserében áll egymással. Az igénylisták, a

A térinformatikai rendszerek általános felépítése

Központiszámító-gép

Geokódolás

Ügyfél címe,megrendelés típusa Koordináták

Ügyfél helymeghatározás

Potenciál-mátrix

Hálózatiösszefüggések

Sorrend-meghatározás Útvonal-

szerkesztés

Véglegesútvonalterv

Útvonal

Hálózatimenetidők

Kezdetiútvonalterv

Földrajzi adatbázis:-utca-topológia-címjegyzék-grafika

Korlátozó feltételek(pl. időablakok, költségek, túlóra,)

Topológia,sebesség

Címjegyzék

Járatterv,térkép-készítés

Grafika

Diszpécser,sofőr

Járatterv,térkép

Hozzárendelés, sorrend, menetidők, érkezési idők

34

bizonylatolás, a járműfogadás stb. naponta, gyakran óránként • telefonon, • telefaxon, • telexen, • közvetlenül modemen keresztül vagy • interneten, e-mailbencserélődnek az áruáramlás szervezői között3. Ezek a kommunikációs csatornákkétirányúak, mivel nemcsak rendelésfeladásról van szó, hanem a rendelésfeladásban aszállítási határidők egyeztetéséről is. Ez utóbbit a elosztóközpont végzi, és a megváltozott határidőkről tájékoztatnia kell az ügyfeleket és a szállítmányozókat. Az újbóli egyeztetés után rögzíthető a szállítási határidő állomány, amely végül a külső szállítások ütemezésében csapódik le.

A fentiekben vázolt probléma elsősorban technikai jellegű. A folyamatos kapcsolattartás technikai háttere magas beruházási igényű fejlesztésekkel valósítható meg. A nyugat-európai gyakorlat mégis azt mutatja, hogy amennyiben egykommunikációs rendszer kiépítésével, legyen az bármilyen drága is, biztosítható akáreurópai léptékű információs elérés, nem törődve a tőkelekötéssel vállalják a beruházásokat a szállítmányozók és a logisztikai cégek. A beruházások megtérülésetalán közvetlenül nem is mérhető, de rendszerméretű hatásaiban igen: a felesleges üresfutások számának csökkenésében, a várakozási idők csökkenésében, a szállítói készség növekedésében - végső soron a logisztikai rendszer működési paramétereiben, megbízhatóságában [8.37].

Korszerű informatikai és távadatátviteli berendezések alkalmazása. Az árutkísérő adatforgalommal kapcsolatban a nyugati tapasztalatok azt mutatják, hogy az áruk nyomon követésének ki kell terjednie a pillanatnyi állapot ismerete mellett az eddigi,üzemen belüli és logisztikai rendszerben betöltött korábbi történetének nyomonkövetésére is. A gyakorlat azt mutatja hogy sok esetben technikai szempontbólhatékonyabb és kedvezőbb, ha a tárgyak az információkat magukkal hordozzák,semmint, hogy erre a célra egy kommunikációs hálózatot alakítsanak ki. A problémamegoldására egy összetett megoldást javasolnak, amely egy alak- vagy vonalkódból ésegy azt kiegészítő programozható adathordozóból áll. Ez utóbbi mágneses jelekformájában hordozza a mozgatott anyag történetét.

Az elosztási irányító rendszer hatékony működéséhez elengedhetetlen a feladó,fogadó és szállítmányozó állandó információcseréje4. Azonban a kivitelező, azaz a gépkocsivezető és a jármű legtöbbször kimaradnak ebből a rendszerből. Az üzemeltetők magukra hagyják őket, és telefonhívások lebonyolítására vannak kényszerítve, ha

3az utóbbi esetben elektronikus kereskedelmi felület (e-business) működik a résztvevők között (e-logisztikakialakulása)

4virtuális vállalati formák kialakulása

35

információkat vagy utasításokat akarnak kérni a központtól. Ennek bizonytalansága,fárasztó mivolta, kieséseiés szubjektív jellege voltak döntő indítékai olyan berendezések fejlesztésének, amely a járműveket, rakodógépeket és kezelőiket nemcsak felügyeli és ellenőrzi, hanem be is kapcsolja őket a kommunikációs hálózatba. A járművekbe, rakodógépekbe szerelhető fedélzeti számítógépek a járművek műszaki, a rendszer működésének logisztikai, szállítmányozói adatait képesek gyűjteni, továbbá lehetővé teszik az utasítások real-time megjelenítését a jármű kezelőfülkéjében, valamint a járművezető kéréseinek, jelentéseinek real-time átvitelét a elosztóközpontba. A korszerű típusok a jármű működési költség adatait folyamatosan, táblázatosan kezelik, a csatlakoztatható nyomtató, monitor és vonalkód olvasó segítségével pedig a menetközben felmerült, a rendestől eltérő állapotok jelzésére és központba való juttatásáraalkalmassá teszik. Ezek az eszközök a nemzetközi távadatátviteli láncokba isbekapcsolhatók (rádiótelefonok, telekommunikációs műholdak), lehetővé téve a nemzetközi forgalomban is a nyomon követést és információ szolgáltatást, továbbá afeladat végrehajtásban az operatív döntéshozatal megvalósítását. Ezek a lehetőségek vezetik a legtöbb korszerű elosztóközpont vállalatot arra, hogy a magas beruházási és üzemeltetési költségek ellenére is alkalmazzák e korszerű technikai vívmányokat. Ezthozza a piacgazdaság, az egészséges versenyhelyzet létrejötte, amely megoldásaiban alegkorszerűbb eszközöket veszi igénybe.

36

8.6. Logisztikai szolgáltató központok információs és irányítási rendszerei

8.6.1 A logisztikai központi információs rendszerek általánosfelépítése

A logisztikai központok, mint a logisztikai folyamat összehangolását végző rendszerelemek fejlesztésének célja a gyűjtőhelyek által gyűjtött megrendelések kötegelt feldolgozása mind RST5, mind pedig informatikai szempontból. A központi logisztikaifunkciók között kiemelkedő szerepet játszik a logisztikai központ belső hálózataésannak elemei. A beszerzési/értékesítési/elosztási folyamatok rendszerezett kiszolgálásáttámogató központ pedig kulcsfontosságú az átfogó logisztikai szolgáltatásokkiépülésének folyamatában. A logisztikai központok hálózatának létrehozásáhozkombiterminálokat, raktárakat, finishing, bank, biztosítás stb. szolgáltatásokat kellmegvalósítani, amelyek között elsődleges kérdés a mindezeket összekapcsoló, pénzügyi alapokra szerkesztett, logisztikai szolgáltatásokat magába foglaló információs rendszer.Ez egyúttal szűk keresztmetszetet is jelent, hiszen a telepített szoftvernek a logisztikai tevékenységkör teljeskörű támogatása mellett illeszkednie kell az ország pénzügyi rendszeréhez, ugyanakkor csatlakoznia kell a bekapcsolódó vállalatok lokálisinformációs rendszereihez [8.38, 8.39].

A logisztikai központba telepített információs rendszer legfontosabb feladatai anyilvántartási és az operatív irányítási funkciók (a logisztikai központ törzsadatnyilvántartása, elszámolási, alapszolgáltatási és kommunikációs funkciók); a logisztikaihálózatba bekapcsolódó kis- és középkategóriájú vállalatok integráltvállalatirányítási/gazdálkodási funkciói; a helyi nyilvántartási és a globális logisztikai,távadatátviteli feladatok ellátása; ezek megvalósulásával az Európai áruszállításifolyosók magyarországi hálózati pontjain adódó információtechnikai feladatokmegoldása, igazodva a hazai elszámolási, mérlegkészítési és adórendszerhez.

A különböző integrált vállalatirányítási rendszereket (pl. SAP R/3,mySAP.com, Oracle Applications és LIBRA4GA) számos, a logisztikai tevékenységkülönböző fázisaiban érdekelt közreműködő kis- és középkategóriájú vállalatnálalkalmazzák a pénzügyi alapfolyamatok különböző szintjein és formáiban. A komplexlogisztikai információs rendszer a következő alrendszerekből áll:

• A logisztikai központ (mint komplex logisztikai irányítás) eszközrendszere. Ennekfeladata a logisztikai központ alapfolyamatainak: az ügyviteli bizonylatkezelésnek(adatbáziskezelés); a raktárirányításnak; a kiszolgáló gép irányításnak; a kombináltárukezelésnek az irányítása, továbbá a vámkezelés, a bankelszámolás, a biztosításszolgáltatások végzése. A logisztikai rendszer által kezelt anyagok és gépek adatainakfelvétele adatrögzítő berendezésekkel történik, amelyekhez interface-ek, valamint az

5rakodás, szállítás, tárolás

37

azonosítást végző kódolvasó berendezések csatlakoznak. A kommunikációs számítógépa távadatátviteli hálózathoz, a műholdas adóvevő berendezéshez és a lokális rendszerek számítógépeihez kapcsolódik, kezeli továbbá a telefon/telefax/modem rendszert [8.40].

• A lokális számítógépes hálózatok eszközrendszere a vállalati raktárak és atermelésirányítás információs rendszereihez illeszkedik. Az adatokat helyi azonosítórendszerekből gyűjtik. A szállítási tevékenység információs eszközrendszeréhezjárművekre telepített adatrögzítő berendezések, fedélzeti számítógépek és mobil terminálok tartoznak. A központi információs rendszerekhez való illesztést atávadatátviteli hálózatok bázisállomásai, interface-ek, és a telefon/telefax/modem (GSM)rendszer végzi.

8.6.2 A logisztikai központok irányítási rendszerének kialakítása

Az alapfolyamati tevékenységek operatív irányítása. A logisztikaiközpontokban kialakítandó integrált irányítási rendszerek funkcionális tevékenységiterületei a következők:

• Az operatív helyzet nyilvántartási rendszer funkcionálisan behatárolható fő összetevői: a raktári nyilvántartási alrendszerek; a kombinált szállítás eszközeit (konténer, csereszekrény stb.) nyilvántartó alrendszerek; a szállítójármű és rakodógép nyilvántartási alrendszerek; a fenntartási, javítóműhely nyilvántartási alrendszerek; a különböző szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartási alrendszerek.

• Az alapfolyamati tevékenységek operatív irányítási rendszerei: az operatívhelyzetnyilvántartó rendszer, az RST, a finishing és a javítás irányítási (tervező) rendszer;

• A vállalati jellegű irányítási rendszer: a pénzügyi-, az elszámolási, azeszközgazdálkodási és elosztás szervező rendszer; a munkaerő gazdálkodási rendszer; a vállalatvezetési és tervezési rendszer (8.13. ábra).

38

8.13. ábra. A logisztikai központokban és kapcsolódó rendszereikben működő technikai megoldások

A rakodásirányítás, a raktárirányítás, a javításirányítás és a "finishing"tevékenységek irányítása részben a központ helyi munkafolyamatának befolyásolását,részben a logisztikai célú összehangolási feladatok optimális megoldását célozza. Aszállításirányítás (szállításszervezés) összetett tevékenység, mert az irányítandófolyamat túllép a központ területén. Az anyag, az áru (a jármű) követése6, operatívhelyzetnyilvántartása itt nem elsősorban a logisztikai központ feladata, hanem a közlekedési vállalatok, vállalkozások információs rendszereibe integráltan kellmegoldani [8.41].

8.6.3 A logisztikai alapfolyamatok operatív irányítása

A logisztikai központ belső mozgásainak operatív irányításához alapvetően a szállítóeszközök, gépek, tároló- és rakodóhelyek stb. helyének és állapotának adatait kellismerni. A nyilvántartási adatokat a térben szétszórt elemek egy központba valóinformatikai bekapcsolásával kell megoldani. Erre az adatbázisra építve a főbb irányítási feladatok a szállítóeszközök optimális feltételek közötti (minimális szállításiteljesítmény, legkorábbi feladat végrehajtás, maximális kapacitás kihasználás) eljuttatásaa rendeltetési és felhasználó helyekre, a szállítóeszközök állásidejének, tartózkodási

6pl. EutelTracs, i-Cell rendszerek

39

idejének minimalizálása és központon belüli RST folyamatok optimális lebonyolítása, arakodógépek, szállítójárművek optimális kihasználása érdekében. A legfontosabb logisztikai optimalizálási területek, amelyekhez a logisztikai információs rendszernekis szolgáltatásokat kell kínálnia, a készletgazdálkodási funkciók és modellek; abeszerzési folyamat támogatása; a készletek várható fogyását előrejelző funkciók és modellek; a tevékenységek határidőzését végző modellek, a külső és belső szállításirányítással kapcsolatos modellek. E feladatok megoldására ma a piaconszabványos programcsomagok állnak rendelkezésre egyrészt vállalatirányításirendszerek (pl. SAP R/3, mySAP.com, Oracle Applications és LIBRA4GA), másrészttervező rendszerek (pl. TOUROPT 3.1, ArcLogistics Route, ArcView) formájában (8.14. ábra).

8.14. ábra. A logisztikai központi vállalat irányításának funkcionális területei

Mindezek megvalósításához a központon belüli rakodások és mozgatásokirányítási rendszerének működtetéséhez szükséges minden mozgatott egység tartózkodási helyének bármely pillanatban való ismerete, a kiszolgáló járművek mozgási

40

pályáinak és a tárolt rakományok lehetséges tartózkodási helyeinek egységes kódolásonalapuló térképi információs rendszerben való tárolása, a nagyszámú, viszonylag kismozgatási távolsággal jellemezhető mozgatási feladat automatizált bevitele, automatikus adatrögzítő és -átviteli rendszer kiépítése, és a központ teljes területére vonatkozóan azirányító személyzet és a kiszolgáló járművek közötti folyamatos adatcsere7 rendszerénekkialakítása [8.42].

A mai kiélezett piaci versenyhelyzetben egyre több vállalat működése során kerül előtérbe a megrendelők minél magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében a logisztikaifunkciók teljesítésének fontossága (ECR8-stratégia). Ez az igény megmutatkozik atermékek életciklusának állandó rövidülésében, az egyre szélesebb körben terjedő megrendelésre való gyártás kiteljesedésében, a globalizációs törekvésekben, a gyártók, akereskedelmi és szállító szolgáltató vállalatok információtechnikai és szolgáltatásiösszefonódásában. Egyre inkább olyan jövőkép rajzolódik ki, amely szerint a megrendelés közvetlenül a gyártáson és a készletezésen keresztül a beszerzésinformációs rendszereiben egyidejűleg lép fel, elindítva ezzel számos olyan alfunkciót, amelyet ezek a rendszerek szolgálnak ki (pl. beszerzés, gyártástervezés, határidőzés, a készletek optimális szinten tartása, a kapcsolódó be- és kiszállítási folyamatok irányítása,optimalizálása).

E komplex feladatok csak egy jól működő, összehangolt információs rendszer keretei között oldhatók meg, amelynek súlyponti kérdése a logisztikai központokbankialakításra kerülő információs rendszerek. Ezek alapjául integrált vállalatirányításirendszerek szolgálnak a megrendelések összehangolt kezelésével, az átfogóvállalatvezetési szolgáltatásokkal és a szabványos adatfeldolgozási technológiákhoz valóalkalmazkodási készséggel [8.43, 8.44, 8.45].

7EDI, Electronic Data Interchange, elektronikus adatcsere szabvány

8Efficient Consumer Response, az ügyfél igényeire való hatékony válaszadás

41

8.7. Elektronikus kereskedelmi rendszerek

8.7.1 A logisztikai megrendelések elektronikus kezelése

Az internetes technológia megjelenésével új értelmezést nyer az adatátvitel, azon-line jármű- és küldemény követés, a kereskedelmi logisztikai tevékenységet pedig amegrendeléstől a számlázásig képes integrálni. Az internetes technológiára épülő elektronikus kereskedelemnek különböző szintjei alakultak ki, ezek átalakító hatásafigyelhető meg a vállalati és a kereskedelmi logisztikai tevékenység mindennapjaiban. A terület alapvető fejlődés előtt áll, amelynek során a mobil technológia, a globalizáció, a logisztikai szemléletmód átalakulása követhető nyomon. A 8.15. ábra a távközlésitechnológiák fejlődésének főbb állomásait mutatja be [8.46].

8.15. ábra. A távközlési technológiák fejlődésének főbb állomásai

Internet, multimédia, elektronikus kereskedelem és más hasonló fogalmakat amédiák visszhangozzák a különböző híradásokban, a nyomtatott sajtóban, a rádióban ésa televízióban. Minden ezirányú fejlesztésnek a logisztikában való alkalmazása azelektronikus ügyvitellel áll kapcsolatban. Az elektronikus ügyvitel az üzletifolyamatoknak információs hálózaton belül való végrehajtását, információ technikai

42

eszközökkel való számszerűsítését és optimalizálását jelenti.

E fejlesztéseknek a gyakorlatban való alkalmazását évek óta különböző ágazatok munkacsoportjai végzik. Az utóbbi időkben ugyanakkor valamennyi alkalmazott formáta mindenki által való hozzáférés szempontjából vizsgálják, ami az internet és amultimédia hatáskörébe tartozik. Ennek alapjául mindenekelőtt az szolgál, hogy az internet hozzáférések száma erősen növekvő tendenciát mutat. Ma már a fejlett országok iparában 100 vezető vállalat közül 80 saját web oldalon jelenik meg. Az áruforgalom és a logisztika területén működő vállalatok internet hozzáféréseinek száma is állandóan növekszik. Természetesen nem minden internet felhasználó jelent egyben lehetségesvásárlót a szállítási és a logisztikai szolgáltatások területén, és a multimédia szektorábannem minden fejlesztést kell azonos érdeklődéssel számon tartani [8.47].

A web ma már az egész világot átfogó óriási bevásárló centrum, amelynekhatalmaz piacán bármilyen áru és szolgáltatás megvásárolható - kényelmesen,sorbanállás nélkül, otthonról. Számos hagyományos kereskedő cég az internetes üzletkötésekre külön kedvezményt kínál.

A web a felhasználók szempontjából egyidejűleg három különféle igényt elégítki:

1. információ forrás;2. kommunikációs eszköz;3. kereskedelmi szolgáltatás.

A hagyományos logisztikai megrendelés kezelési folyamat első szakaszában (igény azonosítás, termék és szállító keresés, majd kiválasztás) az interneten elérhető elektronikus katalógus nyújt támogatást, míg a megrendeléstől a szállításon át a fizetési módok támogatásáig közvetlenül az interneten keresztül bonyolódik az információkcseréje. A folyamatban jól kidolgozott funkciók összessége átfogó alkalmazásimegoldást biztosít az ügyfélkapcsolatok kezelésére (CRM9), melynek célja a lehető legnagyobb vevői megelégedettség elérése (ECR10). Az internet, mint a megrendeléskezelési folyamat elektronikus felülete, által nyújtottlehetőségeket egyre több logisztikaitevékenységgel foglalkozó vállalat veszi igénybe üzleti, adatátviteli célokra [8.48, 8.49].

A különböző partnerek között rendkívül szerteágazó üzleti folyamatok működnek a logisztikai információs hálózatokban. Az áruforgalomban és a logisztikában ilyenüzleti folyamatok többek között a szolgáltatási kínálat megjelenítése, a tőke-, emberimunka, anyag beszerzés és szolgáltatás, a beruházások végrehajtása, a készletezés, aszolgáltatások megrendelése, a karbantartási szolgálatok, valamint a stratégiai ésoperatív vállalatvezetés.

9Consumer Relationship Management

10Efficient Consumer Response

43

A különböző partnerek között kialakuló üzleti kapcsolatokban valamennyi viszonylatnak sajátos jellemzői vannak. Az üzlet és az ügyfél közötti kapcsolat11 arra akérdést veti fel, hogy ki az áruszállítási illetve a logisztikai szolgáltatások megrendelője. A szolgáltatási kínálatban el kell határolni azt a területet, amely kizárólag iparvállalatiügyfelekre vonatkozik, valamint azt a kínálatot, amely végfelhasználóként amagánszektort célozza meg. A 8.16. ábra az elektronikus kereskedelmi rendszerekfelosztását mutatja be. Az üzleti szektoron belüli alkalmazás, a Business-to-Business, aB2B az első elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat valósította meg. A magánszemélyek és az üzleti szféra közötti alkalmazás, azaz a Business-t-Customer,B2C elsősorban biztonságtechnikai problémák megoldásának igényét váltotta ki. A magánszféra és a különböző közszolgáltatások közötti alkalmazások, a Public-to-Customer, P2C főként ingyenes kulturális, utazási, egészségügyi informatikai szolgáltatásokat hozott létre. Végül a Business-to-Public, B2P megoldások pedig avállalkozások ügyviteli, engedélyezési, pályázati, elszámolási stb. tevékenységéttámogatják.

8.16. ábra. Az elektronikus kereskedelmi rendszerek felosztása

A kereskedelmi üzleti terület kapcsolat rendszerét az üzletek közötti12

technológia fedi le. A helyi13 és a világméretű14 hálózatok saját vagy közösen béreltrendszerek alapjául szolgálnak a gyakorlatban hosszabb idő óta. Az internet ezekhez

11Business-to-Consumer

12Business-to-Business

13LAN, Locale Area Network

14WAN, World Area Network

44

sokoldalú kiegészítést nyújt. A 8.17. ábra az elektronikus kereskedelem szintjeitszemlélteti [8.50].

Jelentős alkalmazási terület az elektronikus illetve távszolgáltatások. Atávszolgáltatásokat az üzletmenet különböző szintjeibe építik be. A lehetséges alkalmazások a távfelügyelet, a távdiagnosztika és az üzem közbeni állapot követése.

8.17. ábra. Az elektronikus kereskedelem szintjei

A szállítási ciklus költség csökkentésének egyre nagyobb jelentősége miatt az üzemeltetőknek az elektronikus ügyvitellel kapcsolatos alapkövetelménye a jövőbeli fejlesztésekkel kapcsolatosan különösen fontossá válik.

Az üzlet és a közszolgálati rendszerek közötti15 alkalmazások nemcsak aközvetlen kereskedelmi tevékenységet támogató rendszerek. További lehetőségek is vannak a kínálatnak az elektronikus hálón kereskedelmi céllal való megjelenítésére.Ezek közé tartoznak a következők: • az információs választék megjelenítése, pl. nyílt rendszerekben a beszerzési

akciók kiírása; • a kitelepíthető raktározási szolgáltatások, vagy • a vállalatok számára elérhető szállítási lehetőségek.

Az egyes szakterületek, mint amilyenek pl. a veszélyes áruk szállítása, különösenszigorú követelményeket támaszt a pillanatnyi helyzet változásával kapcsolatosinformációkkal szemben, egészen az on-line dokumentumok előállításáig. Ide csatlakoznak a különböző olyan társaságok és egyesületek, amelyek a megfelelő területekről szóló információkat a gazdaság és a nyilvánosság tudomására hozzák, és

15Business-to-Public Authorities

45

ezekhez az új médiákat alkalmazzák [8.51].

A jövőben a magánszemélyek közötti16 kereskedelmi szempontú információcseremást fog jelenteni, mint eddig. Az a lehetőség, hogy az interneten különböző fórumok és csoportok egyenrangú információkat cserélhetnek, gazdasági szempontból akkorjelentős, ha ezek a csoportok az adott termék vagy szolgáltatás iránt érdeklődnek Az esetlen reklámok e felhasználók számára nem mondanak semmit. Részben maguknak acsoportoknak a tagjai építik ki a kapcsolódásokat17 a saját érdeklődésük szerint. Ezen a módon más érdeklődők figyelmét is felkelthetik. Ezért különösen a vasúttársaságok honlapjait keresik fel és a menetrendek iránt érdeklődnek. A módszer nem jelenti az üzlet központi részének feltétlen növekedését. De a vállalati arculat kialakításában és azegyes vállalatok közismertté válásában ezek az információs lehetőségek nem hagyhatók figyelmen kívül.

A hagyományos eszközök mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák azelektronikus rendszereket. Számos ilyen rendszer széles körben alkalmazható és agazdasági gyakorlatban nem jelent ismeretlen eszközt (pl. telefax, saját és béreltadatátviteli hálózaton való adatcsere). Számos fejlesztés, mint amilyen pl. az SCM18

vagy az ECR19 el sem képzelhető a korszerű információs és távközlési rendszerek nélkül. A 8.18. ábra az Internet segítségével lebonyolított megrendelés kezelésfolyamatát szemlélteti.

8.18. ábra. Az Internet segítségével lebonyolított megrendelés kezelés folyamata

Az elektronikus ügyvitel alkalmazása és hatásai. Az elektronikus ügyvitelalkalmazásának és hatásainak jellemzői sok esetben az internetes tevékenységből származtathatók, ennek eredményei a többi formára is átvihetők. Ennek az a lehetőség az alapja, hogy gyors, takarékos, minőségileg jobb és aktuális információk nyerhetők a rendszerből (informatikai szolgáltatások), egyénileg lehet a segítségével kommunikálni

16Private-to-Private

17Links

18Supply Chain Management, ellátási lánc irányítás

19Efficient Consumer Response, az ügyfél igényeire való hatékony válaszadás

Az igényazonosítása

Termék keresés Szállító keresés Ajánlattétel:szállító kiválasztás

Megrendelés Szállítás Fizetés

ELEKTRONIKUS KATALÓGUS INTERNET

46

(távközlési szolgáltatás) és virtuális áruházak és katalógusok építhetők fel benne [8.46, 8.47, 8.48].

A következő évtizedben megalakul az ún. globális on-line gazdaságiökoszisztéma: az egyes vállalatok termékek, szolgáltatások és folyamatok szerinti,virtuálisan összekapcsolódó szövetsége. Három stratégiai igényrendszer kielégítéséből kell kiindulni:

1. A tudásmenedzsment a vállalaton belüli, illetve azon kívül elérhető ismeretek kezelését hivatott jól szervezett és áttekinthető rendszerként hasznosíthatóvá tenni.

2. Az ügyfélkapcsolatok kezelése a különböző ügyfélkapcsolati pontokat teszi sokoldalú és a vevő igényéhez igazodó kiszolgálási és ajánlat készítési felületekké.

3. A globális értéklánc egy teljes ellátási lánc elemeinek egymással globálisméretekben összehangolt működése: a világszerte tevékenykedő szállítók és vevők szoros informatikai kapcsolódása. A felhasználói megrendelésekvégigfutnak a teljes ellátási láncon. A lánc elején lévő vállalatok a valós igények alapján tudják megszervezni termelésüket. Ehhez olyan informatikai rendszerkell, amely a már folyamatban lévő megrendelések változásait, a marketingakciók bevezetését, a gyártási kapacitás változásokat folyamatosan tudja kezelni.

A 8.19. ábra. Az elektronikus kereskedelemnek a globális értékalkotási láncbanelfoglalt helyét szemlélteti.

8.19. ábra. Az elektronikus kereskedelem helye a globális értékalkotási láncban

8.7.2 Az elektronikus kereskedelem funkcionális elemzése

Az elektronikus kereskedelem központi része a következő elemekből áll: • webes keresési felület (Web Commerce Storefront);

47

• a vállalat vezetés és az alkalmazottak közötti intranet (Business to EmployeesIntranet);

• webre felkészített ügyfélszolgálat (Web-enabled Call Center); • a megrendelés kezelés hátterében működő integrált vállalatirányítási rendszer; • számlakészítési és -beszedési rendszer (Bill Presentation & Payment System); • elektronikus szolgáltatási infrastruktúra (Electronic Services Infrastructure).

A Non-Stop e-business megoldások a következő hálózati infrastruktúra keretében működnek:

1. Internet hálózati szolgáltatások (Internet Network Services) rendszeregondoskodik a megfelelő információ való hozzáférésről (fizetés, hang, kép, levelezés, csoportmunka, üzenet közvetítés, e-mail, fax).

2. A hálózati szállítás rendszere (Network Transport) biztosítja az alkalmazásokmegfelelő minőségét (Quality of Service; útvonal választás és kapcsolás technika). Ellátja a hálózatos tároló rendszerekkel kapcsolatos feladatokat is.

3. A biztonsági szolgáltatások (Security) következtében a hálózaton csak az arrajogosultak dolgozhatnak. Alkalmazási lehetőségek: tűzfal, extranet, single logon, PKI (publikus kulcsú infrastruktúra).

4. A menedzsment szolgáltatások feladata a teljes vállalati és távközlési rendszerműködtetése annak minden részére kiterjedően (elem, hálózat, alkalmazás tárolóeszköz vagy előírás - policy).

Az alkalmazott operációs rendszerek közül az NT és a UNIX játsszák a központiszerepet, amelyet a hagyományos rendszerek velük kompatibilis, következő generációs változatai egészítenek ki. A hardver platformok szintjén meghatározó elem az Alpha, amásik az Intel 2000 közepétől megjelenő 64 bites IA-64 architektúrája. A közeljövő fejlesztéseinek alapvető célkitűzése a hardver és szoftver rendszerek minél magasabb szintű egységesítése, hogy a felhasználó - teljesítményen kívül - más változást neérzékeljen [8.47, 8.48].

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások megvalósítása felé vezető úton az első lépés az egyszerű elektronikus vásárlási felület, az e-bolt kialakítása. Az e-boltlétrehozásának első lépése pedig a web oldal kidolgozása. Az on-line bolt funkciói: • bemutatja a termékeket, • szerepelteti a kiárusításokat, • akciókat tart, • rendelést vesz fel, • fogadja a hitelkártyás fizetést, • kiszámolja az adót, és • elindítja az áru postázását.

Az így kialakított e-bolt szoftverek alapvető funkciói: • Tervezés: előre gyártott arculat vagy a már meglévő honlap alapján elkészíti a

nyitó lapot.

48

• Katalógus: a termékek leírása és hozzájuk mellékelt képekből áll. A termékeket többszintes hierarchián lehet bemutatni segítségével. A termékhez megadhatórövid név, rövid leírás, azonosító szám és ár.

• Bevásárló kocsi: az áruház bejárása során a kívánt termékre kattintva az bekerüla bevásárló kocsiba. A vásárlás végeztével a pénztárhoz lehet menni.

• Hitelkártyás fizetés: valamely kereskedelmi banknál vezetett számla és aböngészők biztonsági, titkosítási funkciói alapján működik. A web-bolthoz különfolyószámlára van szükség. A rendszerek megengedik a hagyományos telefonosazonosítást és a mobil POS terminálon való fizetést is.

• Biztonság: az SSL20 azonosítás és kapcsolat gondoskodik a hitelkártya szám, ajelszavak és más személyes adatok titkosított átvételéről.

• Kézbesítés és adók: a költségek számítása darabszám, súly, illetve szállítási mód(Federal Express, UPS stb.) alapján. A termékek adómentesség szerintiosztályozása és kezelése. Egyes szoftverek lehetővé teszik azeladási adatoknakszámlázási programokba való átvitelét (pl. SoftCard-ból az adatok exportálhatókQickBooks-ba). Ekkor a kiszámítástól a könyvelésig, adó- és kézbesítési zónákfigyelembe vételével automatikusan fut a folyamat.

• Vásárlók követése: ki látogatta a boltot, honnan érkezett, melyik oldalakatlátogatta meg és mit vásárolt.

• Kereskedés: akciók, különleges ajánlatok kezelése, bizonyos vevőkörnek különleges ajánlatok tétele.

A fenti elvek szerint kialakított e-bolt szoftver környezet teremti meg az alapot avállalatirányítási rendszerhez kapcsolt elektronikus kereskedelmi felületmegteremtéséhez [8.52, 8.53].

8.7.3 Az integrált vállalatirányítási rendszerrel összekapcsolt e-business

Az internetes megrendelés lebonyolítás lehetővé teszi a rendelés lebonyolításkövetését (pl. a salescockpit segítségével mindenkor kényelmes áttekintés nyerhető a vevőkkel ápolt kapcsolatokról). Lehetőséget teremt: • új piacok megcélzására; • segítségével csökkenthetők az értékesítési és piacibevezetési költségek; • új kapcsolatok építhetők ki a vevőkkel és a szállítókkal; • a vállalat beszerzési folyamatainak rendszerezése; • minden arra felhatalmazott munkatársnak lehetősége van áruk és szolgáltatások

önálló beszerzésére közvetlenül a saját web-alapú és felhasználó barát felülettelrendelkező munkaállomásról;

• bekapcsolja a beszerzést az áruk és a pénz áramlásának összvállalati folyamatába.

20Secure Sockets Layer

49

Az elektronikus kereskedelem működési modellje azt mutatja, hogy amegrendelés kezelésének hagyományos lépései ebben az esetben is működnek, de a megrendelések felvételét, visszaigazolását és a kapcsolódó pénzügyi tevékenységeket azelektronikus kereskedelmi felületen lehet végrehajtani.

Ez a szolgáltatási forma lehetővé teszi pl. kisvállalkozások számára aszolgáltatások bérlését, ugyanakkor a beszerzési forrásoknak és az ügyfeleknek azadatbázisaiba betekintve saját belső folyamatait egyszerűsíti, gyorsabbá és olcsóbbá teszi. Ebben az esetben pl. alkatrész ellátó esetében raktárra sincs feltétlenül szüksége,hanem elegendő a megfelelő adatbázisoknak az interneten való elérhetőségét biztosítani (ld. Közös EAN alapú integrált adatbázis21), és a megrendeléseinek beérkezésekorezekből az adatbázisokból fedezi készletezését. Ezáltal a költséges raktározásikapacitások is csökkenthetővé válnak a kis- és középvállalkozások számára. Az ilyenmódon létrehozott vállalatirányítási rendszerek jellemzője a hagyományos zárt rendszerekkel (pl. mySAP.com, Oracle Applications, LIBRA4GE stb.) szemben nyíltrendszerek, mivel nem előre meghatározott, szigorú vállalati struktúrát követve kezelik a vállalati adatokat, hanem rugalmasan, nyílt rendszerként, a beszállítók, az ügyfelek stb.adatbázisait felhasználva, mintegy virtuális vállalat logisztikai adatbuszát kiépítveműködnek.

A vállalaton belüli hatások a megváltozott információs szervezetből származnak. A digitális információk rendelkezésre állása a kereskedelem egyes lépcsőfokain lehetővé teszi új, hatékony szervezeti felépítés kialakítását. Az internetnek az elektronikusügyvitelre való alkalmazását a gyorsan világméretűvé terjeszkedő háló teszi lehetővé. A hagyományos formákhoz képest ennek az aktualitása és a gyorsasága a hagyományosrendszereknél jobb. Ez biztosítja a globális versenyben való sikeres részvételt is. Akülső hatások közül a korszerű elosztási koncepciók tartós hatása jelenik meg, mindenekelőtt az áruk felépítéséből származó hatások erősödése. Az elektronikus ügyvitel következményeként a komissiózó raktárak esetében várható, hogy a jövőben ezekből közvetlenül a magán ügyfelekhez fognak történni a kiszállítások.

Az elektronikus kereskedelem hátterével szélesebb értelmezést nyer a küldeménykövetés, a szállítási börzék rendszere, az elektronikus árjegyzékek szerepe, továbbá apiacok és a szaknévsorok jelentősége növekszik. A hálózat infrastruktúrájának olcsó rendelkezésre állása az elektronikus adatcserét is szélesebb körben teszi hozzáférhetővé. Emiatt azt mondhatjuk, hogy a megfelelő technológiák birtoklása a világméretű verseny egyre erősebb differenciálódásához vezet [8.54, 8.55].

Az integrált vállalatirányítási rendszerek elektronikus kereskedelmiszolgáltatásai. A fenti elemzések eredményeit az alkalmazási területek szerint

21ilyen pl. az Ecodex@Lite EDI kisrendszer

50

összegezve az e-business felületén a következő főbb szolgáltatásokat biztosítja avállalatirányítási rendszer:

1. megrendelés kezelés:

• katalógus: a termékek leírása és hozzájuk mellékelt képekből áll. A termékeket többszintes hierarchián lehet bemutatni segítségével. A termékhez megadhatórövid név, rövid leírás, azonosító szám és ár;

• a megrendelések felvétele (keresés témakörök, termék funkciók és a raktárbanvaló térbeli elhelyezkedés alapján, bevásárló kocsiba rakodás, bevásárló kocsielmentése, bevásárló kosár megjelenítése a cikk azonosítókkal, a cikkekleírásával, mennyiségekkel, árakkal, módosítás, törlés, linkek segítségéveltovábbi alternatívák felkínálása);

• biztonság: az SSL (tűzfal, extranet, single logon, PKI) azonosítással és kapcsolattal a hitelkártya szám, a jelszavak és más személyes adatok titkosítottátvételéről való gondoskodás;

• a megrendelő ügyfél adatainak, a megrendelt terméknek vagy szolgáltatásnakadatbázis szintű kezelése, az árképzés, a szállítási feltételek, a szállításihatáridőzés rugalmas kezelése;

• előzetes szállítási értesítések és reklámanyagok küldése, üzleti megkeresésekindítása;

• az interneten használt alaprendszer lehetővé teszi, hogy a megrendelők áttekinthessék az előrejelzéseket, megállapodásokat, számlákat és kifizetéseket;

• készletdiszpozíció, akár a beszállítók készleteiből való diszponálással; • kiszedési listák készítése, kiszállításonkénti optimalizálása; • EDI formátumú megrendelés, szállítólevél és számla kezelés; • beszerzési megrendelések e-business-en való automatikus feladása;

2. pénzügy: • a megrendelők likviditásának ellenőrzése a megrendelői adatok, valamint a

kapcsolódó banki információs rendszer alapján már a megrendelés pillanatában; • on-line kapcsolat létrehozása kihelyezett banki terminállal; • hitelkártyás fizetés valamely kereskedelmi banknál vezetett külön folyószámla

segítségével a hagyományos telefonos azonosítással és a mobil POS terminálonvaló fizetés lehetővé tételével;

• beérkező szállítói árajánlatok termékenkénti és partnerenkénti nyilvántartása éson-line grafikus megjelenítése;

• a beszállítók automatikus minősítéseaz e-business-en érkezett megrendelések ésazok kielégítési időadatai alapján;

• a megrendelések kiszállítási útvonalainak on-line követése transzponderestechnikákkal;

3. általános logisztikai szolgáltatások: • levelezési és tárgyalási/konferencia tartási lehetőség biztosítása;

51

• értékesítés utáni vevőszolgálat, a telepített termék nyomon követése, aszolgáltatási szerződések kezelése, a szolgáltatási igények nyilvántartása, avisszaküldött áruk elfogadása és a javítások végrehajtása;

• a termékminőség alakulásának követése és elemzése, megrendelőknél a termék minőség eredményeként jelentkező hatások felmérése és statisztikázása;

• nagy sebességű hozzáférés a kritikus üzleti információkhoz az üzletkötőkszámára, az értékesítés átfutási idejének csökkentése a termékleírásoklekérésével, termékminták elküldésével és az előrejelzések notebookról történő aktualizálásával;

• marketing irányítás a minősített lehetőségekmegcélzásával, a kereslet teremtésirányításával, a reagálás hatékony feldolgozásával és a kampányokhatékonyságának nyomon követésével;

• piaci terjeszkedés támogatása, a várható és a már meglévő ügyfelek adatokat kérhetnek le a termékekről, megrendeléseket adhatnak fel és a szolgáltatásokravonatkozó igényeiket is bejelenthetik;

• átfogó, koordinált tervek az ellátási lánc, a termelés irányítás, az anyagszükséglettervezés, a rendelés nyilvántartás és a készletgazdálkodás összekapcsolásaalapján.

Az áruszállításban és a logisztikában is egyre nagyobb mértékben alkalmazzákazokat a lehetőségeket, amelyeket az új médiák felkínálnak. Ma úgy tűnik, hogy az üzleti folyamatok elektronikus végrehajtási eszközeinek megválasztása attól függ, hogy melyüzleti folyamatok milyen résztvevők között működnek. Az internetre alapozott elektronikus kereskedelem alkalmazásának előnyeit a fenti elemzések alapján akövetkezőképpen foglalhatjuk össze: az elektronikus kereskedelem globális kommunikációs lehetőséget kínála vállalaton túlnyúló üzleti folyamatok számára,lehetővé teszi általánosan elfogadott technikai szabványok alkalmazását, egyszerű és rugalmas rendszer használatot biztosít a felhasználók számára külön képzés nélkül, arendszer lehetővé teszi erőforrás gazdálkodás vállalaton túli bővítését, valamint az ügyféllel történő közvetlen, személyes kommunikációt, továbbá a logisztikai költségek csökkentését jól célzott és fokozottan integrált marketing-, értékesítési- illetveügyfélszolgálati tevékenységgel [8.56].

Az internet a kereskedelmi piacon a jelenlegi fejlődési tendenciákat figyelembe véve várhatóan ki fogja szorítani a csomagküldő szolgálatok egy részét, és a hagyományos kereskedelemből is ki fog hasítani egy szeletet. Jelenleg szakemberek egy része azon dolgozik, hogy az e-business utáni világ körvonalait rajzolja meg. A teljeselektronikus kínálathoz ugyanis az elektronikus felületnek lehetővé kellene tennie, hogy a felhasználó belenézhessen a könyvbe, belehallgathasson a CD-be stb. Ehhez azonbanma még az internet lassú. Ugyanakkor az internet olyan sokoldalú támogatást nyújthat atermékhez az e-business segítségével (pl. leírás, működés szimuláció, kapcsolódás más termékekkel, részletes és pontos műszaki adatok stb.), amely személyes kapcsolattal, az értékesítési személyzet képzésével nem valósítható meg.

1.Data Warehousing = adat raktározás

2.Data Mining =adat bányászat (lényeg kiszűrés)

3.On-Line Analytical Processing = on-line elemzési eljárás

4.Enterprise Information System

5.Enterprise Controlling

6.A vezetői döntés előkészítést a tárgyalóterem falán on-line megjelenített vállalati működési adatokkal támogató rendszer

7.Information Technology

52

Irodalom

[8.1] Tokodi J.: Theoretical Issues of Integrated Logistics Information System. Aközép- és kelet-európai országok áruszállítási logisztikája - Németország,Lengyelország, Magyarország részvételével. Workshop a Golden Tulip The NewYorker Hotelben Deutz-Mülheimer Straβe 204. 51063 Köln, 2001. november 29-30. p. 7.

[8.2] Tokodi J.: Common research fields in information architecture for managementof intermodal transport. A közép- és kelet-európai országok áruszállításilogisztikája - Németország, Lengyelország, Magyarország részvételével.Workshop a Maritime University (Wyzsza Szkola Morska) szervezésében, WalyChrobrego Street 1. 70-500 Szczecin, Lengyelország. 2002. május 6-8. p. 6.

[8.3] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása. SAPKonferencia, 2002. Tihany. mySAP Transportation szekció ülésén elhangzottelőadás, Tihany, 2002. szeptember 25. p. 44.

[8.4] Tokodi J.: A logisztikai tevékenységek informatikai támogatása. IIR (Institutefor International Research) Certified Logistic Manager Course konferenciánelhangzott előadás. Hotel Mercure Budapest, 2003. október 16. p. 51.

[8.5] Tokodi J.: Intelligens jármű felügyeleti, szabályozó és távközlési rendszer. BestUrban Freight Transport (BESTUFS) IV. Conference. Sharing Good Practicesfrom East and West. Hotel Diplomat Prague, Czech Republic, November 13-14,2003. p. 29.

[8.6] Tokodi J.: Az Erasmus Mundus EU-projekt logisztikai képzési tervénekkoncepciója. Université de Technologie de Troyes, Franciaország, Január 23-24,2004. p. 20.

[8.7] Tokodi J.: EU-konform - A magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása.SAPINFO.HU, Budapest. 2003. 1. sz. p. 18-19.

[8.8] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása.Loginfo, 13. évf. 5. sz. Budapest, 2003. szeptember-október. p. 4.

[8.9] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása. I.rész. Tranzit, V. évf. 9. sz. Budapest, 2003. november. p. 30-31.

[8.10] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása. II.rész. Tranzit, V. évf. 10. sz. Budapest, 2003. december. p. 36-37.

[8.11] Prezenszki J. (szerk): Logisztika (Bevezető fejezetek). Mérnöki Továbbképző Intézet. 2003. p. 488.

[8.12] Tokodi J. - Prezenszki J. - Gál Gy.: Logisztikai informatika c. tantárgy kibővített óravázlata. Akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzés tananyaga. Készült a PHARE támogatásával a HU-94.05 "Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainakerősítése" c. program keretében, a BME TUBMEN 0201- L004 - 07 sz.szerződése alapján.

[8.13] Tokodi J.: Intelligens jármű felügyeleti, szabályozó és távközlési rendszer. BestUrban Freight Transport (BESTUFS) IV. Conference. Sharing Good Practices

53

from East and West. Hotel Diplomat Prague, Czech Republic, November 13-14,2003. p. 29.

[8.14]Haszonjármű forgalom irányítása fedélzeti- és távinformáció felhasználásával.NKFP Projekt. F-7 Logisztika menedzsment alapjai: Az optimális útvonalmeghatározása a jármű indulása előtt; F-10 Logisztika menedzsment kidolgozása:Dinamikus járattervezés (a szállításirányítási feladat megoldása).Rendszerkoncepció és rendszerterv. Budapest, 2003. szeptember. p. 190.

[8.15]Leiacker, M.: Mobil adatgyűjtéssel korszerűsített alkatrész kiszállítás. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 1997. 3. sz. p. 38-42.

[8.16]Bruckmann, U.; Ullrich, G.: A vezető nélküli szállítórendszerek új alkalmazási lehetőségei. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 1998. 3. sz. p. 61-64.

[8.17] Gapp, K. P.: Információs és adatátviteli technikák a szállítási logisztikában.OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 1999. 4. sz. p. 60-64.

[8.18] Jansen, R.; Krabs, A.: Transzponderek alkalmazása többszöri felhasználásúszállítási segédeszközök optimáláis diszpozíciójához. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2000. 1. sz. p. 32-37.

[8.19]Krumbach, V.: Az adatátvitel integrált irányítása. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2000. 1. sz. p. 38-41.

[8.20] -: Telematika a szállítmányozási szoftverekben. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2001. 6. sz. p. 51-54.

[8.21] Hormuth, M.; Steinhoff, I.: Váltás a szállítási logisztikában: PDA, a kézbe vettirányítás. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2002. 6. sz. p. 52-56.

[8.22]Pénzügyi és számviteli szoftverek ügyintézőknek. Perfekt Kiadó, 1999. p. 210.[8.23] Tokodi J.: Elméleti logisztikai informatikai kérdések. A Magyar Tudományos

Akadémia Marketing Bizottság Logisztikai Albizottság "Logisztika ésInformatika" ülésén elhangzott előadás. Budapest, 1999. március 31. ORACLE Hungary, Déli Point Irodaház, 1123. Budapest, Alkotás u. 17-19. p. 12.

[8.24] Tokodi J.: A logisztikai informatika elméleti kérései. A Bánki Donát Műszaki Főiskola Jubileumi Tudományos Ülésszaka. Konferencia kiadvány. ISBN9637154035. Budapest, 1999. szeptember 1-2. p. 297-299.

[8.25] Tokodi J.: A kereskedelmi megrendelés kezelés logisztikai működési modellje. "Globalizáció és felsőoktatás az ezredfordulón". A Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola tudományos ülésszaka a Magyar Tudomány Napja alkalmából. A globalizáció kereskedelmi aspektusai:bevásárlóközpontok és a fogyasztói magatartás változása c. szekció. Budapest,1999. november 3. p. 10.

[8.26] Tokodi J.: A hazai közlekedési informatika helyzete és a várható fejlődési irányok. Volán Szakma Informatikai Találkozó. Rendező: Mikro Volán Elektronika Rt. 2000. május 31. Balatonvilágos–VOLÁN Hotel. p. 12.

[8.27] Tokodi J.: Gazdaságosan komplex rendszerrel - A logisztikai informatika

54

elméleti kérdései. Logisztikai Híradó, IX. évfolyam, 3. sz. Budapest, 1999.szeptember, p. 5-7.

[8.28] Tokodi J.: A logisztikai informatika elméleti kérdései. Supply ChainManagement, Budapest, IV. évf. 11. sz. 2000. december. Magyarul: p. 24-25.,angolul: p. IX-X.

[8.29] Tokodi J.: Szállításirányítás az elosztási logisztikában. Főiskolai jegyzet fejezet a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Kereskedelmi Logisztika c. tárgyához.Budapest, 2000. december, p. 21.

[8.30] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai/áruforgalmi központoktelematikai támogatású szállításirányítási rendszerének felépítése. XI.Nemzetközi Szállításszervezési Szakkonferencia, Balatonvilágos, 1996. október18. Balatonvilágos

[8.31] Tokodi J.: A térinformatika szerepe a logisztikai információs rendszerben. Logi -Tech 2000; Logisztika a Gyakorlatban Nemzetközi Szakkiállítás. Logisztikatérinformatikai támogatással című workshopon elhangzott előadás. Budapest, 2000. szeptember 19-21. Budapest, SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömb, p. 13.

[8.32] Tokodi J.: A térinformatika és a vállalatirányítási logisztikai fejlesztési projektekütemterve italáru nagykereskedelmi vállalatoknál. Készült a Borsodi Sörgyár Rt.megbízásából. Budapest, 2003. június. p. 22.

[8.33] Kürten, F. - Richter, S - Frank, R.: A gyártási logisztika optimalizálása intelligensszállításirányítási rendszerrel az MTU-nál. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 1996. 3. sz. p. 53-58.

[8.34] Park, C.; Song, J.; Kim, J-G.; Kim, I.: A szállítási határidő meghatározását támogató rendszer - koreai esettanulmány. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2000. 2. sz. p. 36-51.

[8.35] Wolf, M. G.: Küldeménykövetési rendszer - korszerű beszállítói nyilvántartás. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2001. 1. sz. p. 60-64.

[8.36] -: Szállításoptimalizálás az interneten. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2002. 2. sz. p. 56-58.

[8.37] Zapp, K.; Hertz, S.: 4PL, LLP vagy inkább beágyazódott szállítmányozás?OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2003. 2. sz. p. 55-58.

[8.38] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai-áruforgalmi központok irányításirendszerének összetevői, a számítógépes irányítási rendszer kialakításának lehetőségei. Logisztikai Évkönyv, 1994. p. 81-98.

[8.39] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai központok irányítási feladatai, azintegrált irányítás fokozatos megvalósításának elve és módszere. LogisztikaiÉvkönyv, 1998. p. 95-101.

[8.40] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai központok számítógépesirányítási rendszerének fejlesztése. Közlekedéstudományi Szemle, Budapest,1997. 9. sz., p. 331-343.

[8.41] Tokodi J.: Logiszikai központok információs rendszerei. Supply Chain

55

Management, Budapest, V. évf. 2. sz. 2001. február. Magyarul: p. 9-10., angolul:p. V-VI.

[8.42] Tokodi J.: Logisztikai központok információs rendszerei. Spedinfo 2000 -Szakmai Nap "Az árufuvarozás informatikai támogatásáról". 2000. december 13.MTESZ Székház, Budapest, V. ker., Kossuth tér 6/8. p. 20.

[8.43] Tokodi J.: Az országos logisztikai központok hálózatának és a kisáru logisztikainformatikai rendszerének összehangolt fejlesztése. 1. sz. melléklet. Azinformatikai rendszer megvalósítási javaslata: architektúra meghatározása,erőforrás szükséglet és költségek. Készült az MM CARGO Kft. megbízásából. Budapest, 2000. augusztus 31. p. 38.

[8.44] Tokodi J.: A LIBRA4GA Integrált Gazdálkodásirányítási Rendszer logisztikaiszolgáltatásainak kialakítása. Fejlesztési irányok. Elektronikus kereskedelem,azonosítási rendszerek, logisztikai központok információs rendszerei. Készült aBME Közlekedésüzemi tanszék és a Mikro Volán Elektronika Rt. közöttiEgyüttműködési szerződés keretében. Budapest, 2001. június 30. p. 148.

[8.45] Möller, Ch.; Kaczmarek, M.: Áruforgalmi központok bekapcsolása az integráltellátási láncokba. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2001. 2. sz. p. 33-42.

[8.46] Tokodi J.: A kerekedelmi megrendelés kezelés információs logisztikaifolyamata. Logisztikai Tudományos Füzetek 2. sz. Budapest, 1999. szeptember,p. 66-83.

[8.47] Tokodi J.: Az elektronikus kereskedelem alkalmazása a logisztikában.Logisztikai Évkönyv, 2000. Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest. p. 129-139.

[8.48] Tokodi J.: A LIBRA4GA Integrált Gazdálkodásirányítási Rendszer logisztikaiszolgáltatásainak kialakítása. Fejlesztési irányok. Elektronikus kereskedelem.Készült a BME Közlekedésüzemi tanszék és a Mikro Volán Elektronika Rt.közötti Együttműködési szerződés keretében. Budapest, 1999. december 20. p. 206.

[8.49] Tokodi J.: A LIBRA4GA Integrált Gazdálkodásirányítási Rendszer logisztikaiszolgáltatásainak kialakítása. Fejlesztési irányok. Elektronikus kereskedelembevezetésének ütemezése. Készült a BME Közlekedésüzemi tanszék és a MikroVolán Elektronika Rt. közötti Együttműködési szerződés keretében. Budapest, 2000. június 30. p. 137.

[8.50] -: Elektronikus kereskedelem - a virtuális logisztika világa. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 1999. 3. sz. p. 6-9.

[8.51] Niebuer, A.; Streichfuss, M.: Elektronikus kereskedelem - A megfelelő stratégiák. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2000. 4. sz. p. 45-50.

[8.52] Darkow, I.-L.: Mennyibe kerül az elektronikus kereskedelem?. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2000. 4. sz. p. 51-55.

[8.53] Rainer, A.; Schmid, B.: A logisztika és az elektronikus kereskedelem - két,egymást kölcsönösen kiegésztő koncepció perspektvái. OMIKK Műszaki

56

57

Gazdasági Információ, Logisztika, 2000. 5. sz. p. 3-13.[8.54] Pawer, K. S.; Driva, H.: Elektronikus kereskedelem az ellátási láncban: egy

kutatás gyakorlati alkalmazása. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2001. 1. sz. p. 23-39.

[8.55] Brixius, W.: Logisztika és elektronikus kereskedelem. OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2001. 2. sz. p. 29-33.

[8.56] Engl, M.; Finke, P.: Küldeménykövetés: az elektronikus kereskedelem alapja.OMIKK Műszaki Gazdasági Információ, Logisztika, 2001. 6. sz. p. 54-59.