P é n t e k , 1965. január 15. MagjarNemzet

A TELEKI-LEGENDAé s a t ö r t é n e l m i i g a z s á g Pályázat és irodalom nyelvrontásra?

A p is z to ly lö v é s , mely 1941. április 3-án hajnalban véget vetett a 62 éves Teleki Pál életének, egyben indítója volt a legújabbkori történetünk egyik új, máig is élő s ható legendájának, a Teleki-legen­dának. Nem kell meglepődni, hogy Teleki Pál személyét idő­sebb értelm iségünk egy része még ma is bizonyos kegyelet­tel, megkülönböztetett tiszte­lettel övezi. Nem meglepő, h i­szen ezt a legendát idestova 20 éve, de különösen a felszaba­dulás óta mesterségesen táp ­lálják. A nyugati em igráció előszeretettel em lékezik róla, m in t a kis népek nemzeti küz­delmeinek, sőt, a nyugati de­m okráciának Duna-völgyi ba j­nokáról. A volt m agyar u ra l­kodó osztályok tagjai — köztük olyanok is, ak ik éleiében, a há­ború idején, személyének és politikájának halálos ellensé­gei voltak — Teleki személyé­ben azt a magyar politikust akarják felm agasztalni, aki halálával mintegy megvál­to tta a m agyar uralkodó osz­tá ly bűnös politikáját. Nem vé­letlen, hogy gyakran idézik Churchill kijelentését: »A bé­ketárgyalásokon Teleki szá­m ára m ajd üresen kell hagyni egy széket«; sőt, az sem, hogy az ő politikájának példájával kísérelték meg a háború a la t­ti magyar politika apoteózi- sát.

Nem meglepő, hiszen Teleki, em beri habitusa révén, bizo­nyos értelm iségi rétegekhez közelebb került, m int a kor­szak sok más politikusa, s ön­kéntes halála a ném etekkel szembeni politikáját is sokak e lő tt megnemesítette. De nem meglépő azért sem, m ert a dogmatikus történetírás közel egy évtizeden keresztül nem tudott elég hatékonyan szem­beszállni a Teleki-legendával. A dogmatikus történetfelfogás, mely képtelen volt az uralko­dó osztály különböző árnyala­tú politikusai között különbsé­get tenni, mely — a m arxiz­mus eltorzításával — a pszi­chológiai tényezőket, az em be­r i jeliem;'! és érzéseket ki sze­re tte volna küszöbölni a tö r­ténelemből. mely gyakran ntfe- ehan ikusan fogta fel a bel- és külpolitika összefüggését, nem tudott m it kezdeni Teleki a lak ­jával. M egtagadott tőle m in­den elism erést, kéíségbevonta bizonyos fokú németellenessé- gét, a kor tucatpolitikusai színvonalára szerette volna le­szorítani őt. Ezzel akarva, aka­ratlanul maga is táp lálta a legendát. így fordulhatott elő, hogy a dogmatikus felfogással szembeni harc ürügyén az 50-es évek végén, még törté­nészek körében is hangot kap­tak a Telekit idealizáló néze­tek. A revizionizmus és nacio­nalizm us hatására, az an tifa­siszta küzdelem osztálytartal­m áról megfeledkezve, szeret­tek volna Teleki egyértelm űen reakciós belpolitikájáról meg­feledkezni, a ném eteilenessé- get s antifasizm ust teljesen ezonpsítani, ném etellenes poli­tik á já t felnagyítva, egyértelm ű haladó történelm i hőst faragni belőle.

Az u tó b b i években e kétveszély Scyllája és Charybdise között kezd kialakulni a m ar­xista történetírás tudományos Teleki-képe; ehhez jelentősm értékben já ru lt hozzá Juhász Gyulának, az M TA Történettu­dományi In tézete m unkatársá­nak kitűnő könyve: »A Teleki- korm ány külpolitikája .« (Aka­démiai Kiadó.)

Juhász Gyula azért tudott eredm ényesen megbirkózni nem könnyű feladatával, m i­vel rendkívül széles á ttek in ­téssel b ír a m agyar külpolitika 1939—41-es időszakáról. Mun­kájában nem csak a m agyar K ülügym inisztérium ira ta it — melyeknek egy részét m ár előbb publikálta is —, de az idevonatkozó, és hozzáférhető német, olasz dokum entum o­k a t is felhasználta. így véle­ménye, megállapításai mindig a tényeken alapulnak, tudo­

mányos hitelük kétségbevon­hatatlan.

Ugyanakkor Juhász nem elé­gedett meg a tényei; regisztrá­lásával. hanem azokat a m ar­xista történetszem lélet mód­szerével dolgozta fel és így Teleki Pál személyét a maga ellentm ondásosságában, gyen­géivel s erényeivel tud ta be­m utatni. A bel- és külpoliti­ka d ia lek tikáját felfedve tud­ja érzékeltetni, hogy a kon­zervatív, jobboldali arisztok­ra ta reakciós belpolitikai kon­cepciója m iként határozza meg a külpolitikát, annak a l­fá já t s óm egáját a revízióban lá tva; s m indkettő, együttesen, m iként teszi erőtlenné Teleki m inden ném etellenes szándé­kát, olykor-olykor tetteit. J u ­hász G yula a Teleki-korm ány külpo litikáját — helyesen — egy olyan folyam at részeként fogja fel, mely előbb-utóbb — figyelembe véve az adott nem­zetközi körülm ényeket— szük­ségszerűen a ném etek oldalán való hadbalépéshez vezetett. E szükségszerűségnek — ha olykor meg is p róbált — Te­leki nem tudott ellene szegül­ni; ez eredm énnyel csak akkor já rh a to tt volna, ha a rendszer egészével száll szembe, mely­ből a külpolitika szükségsze­rűen fakadt. De Telekitől mi sem á llt távolabb.

Juhász Gyula Teleki 1639 nyarán ír t ism ert leveléből in ­dul ki, m elyben jelzi, hogy Ma­gyarország, bár tengelybarát külpolitikát folytat, nem kíván a Lengyelország elleni esetle­ges háborúban részt venni. Be­m uta tja azonban azt is, mi­ként kényszerül a ném et kap­csolatokra rendkívül érzékeny külpolitikai vezetés később a levelek visszavonására; sőt, Csáky hogyan csillogtatja meg, az esetleges revízió érdekében, a ném etekkel való együttm ű­ködést, felajánlva, hogy meg­tám adják Lengyelország szö­vetségesét, R om ániát

K itűnő megfigyelése a szer­zőnek a* háború kitörése utáni m agyar állásfoglalással kap­csolatban, hogy Magyarország nem csak a ném etek m iatt he­lyezkedett az ún. nem hadvi­selő, s nem a semiegességi ál­láspontra, hanem azért is, m i­vel nem ak a rta m agát éppen a revízió érdekében megkötni. Rendkívül érdekesen elemzi Juhász Gyula az 1939 őszén felm erült balkáni semleges blokk tervét. A tervnek lett volna bizonyos németellenes éle, jóllehet szovjetellenes szándékoktól sem volt mentes. De ez az elképzelés ism ét — m int a 30-as években hasonló tervek is, nem egy alkalom ­mal — nagym értékben a ma­gyar korm ány ellenállásán bu­kott meg, am ely a revízió ér­dekében ism ét a ném etek ke­zére játszva, a tervvel szem­ben elutasító álláspontot fog­la lt el.

1940 ta v a sz á n attó l lehe­te tt tartan i, hogy M agyaror­szág is m egtám adja Romániát. Teleki dilem m a elé került: félt a ném etekkel való továb­bi együttm űködéstől, tíe sem­miképpen sem a k a r t revíziós követeléseiről lemondani. Mi­után azonban — m int a szer­ző igen világosan bem utatja — az az elképzelése, hogy a né­m etekkel szemben Olaszor­szágra támaszkodik, csődbe ju ­tott, beleegyezett egy esetleges együttes tám adásba.

E rre azonban — s ez nem Telekin m úlott — nem került sor, 1940 nyarán tehát megpró­bálja Rom ánia elleni követe­léseit ism ét egyedül érvénye­síteni. Juhász Gyula igen a la ­posan, szinte napról napra kí­séri nyomon a diplom ácia ese­m ényeit 1940 nyarán. A doku­m entum ok alap ján világossá válik, hogy Teleki — noha tá ­volabbi célja a ném etektől va­ló függetlenedés volt — a re­vízió m ia tt m iként kerül a ném etektől még erősebb füg­gésbe, m iként aiakul ki az a helyzet, m elyet Teleki éppen elkerülni k íván t —, hogy a re­vízió ném et segítséggel történ­jék meg.

A bécsi döntés körüli ese­ményekkel kapcsolatban há­rom m om entum ra külön is ki kell térnünk.

Figyelemre méltó, ahogy a szerző bem utatja: hogy a bé­csi döntés elvei milyen össze­függésben állnak a Barbaros- sa-terv (a Szovjetunió ellen irányuló ném et tám adás te r­ve) irányelveivel.

Megdöbbentő, hogy Teleki 1940 augusztusában felajánl M ussolininek egy Jugoszlávia elleni tám adásban való rész­vételt, ha ezért az olaszoktól Rom ánia elleni támadáshoz kap támogatást.

Tanulságos Teleki 1940 augusztus végi magánlevele Aporhoz. Belátja — ír ja —, hogy súlyosan hibázott — egyenesen bűnösnek vallja m agát —, mivel a revízió é r­dekében lehetetlen helyzetbe sodorta az országot. Felcsigáz­ta a kedélyeket; a szélsőjobb- oldal, a hadsereg m ár nem en­gedte visszatáncolni, ugyanak­kor a revíziót m ár csakis a ném etek segítségével tud ja

•megoldani, am iért súlyos árat kell m ajd fizetni.

A szám lát a revízióért a né­metek ham ar benyújtották; s talán nagyobb is volt, m int Teleki várta. De Juhász Gyula könyvének fejezeteiből úgy tű ­nik, Teleki akkor m ár átlátta politikájának csődjét. Az 1940 őszi hónapjai fejveszett kapko­dással teltek el. Először a »most m ár m inden mindegy" hangulata érezhető. Sorra tesz­nek engedm ényeket és gesztu­sokat (pl. ném et csapatok á t­vonulásának engedélyezése Romániába), köztük olyanokat is, melyeket a ném etek nem is kértek (három hatalm i egyez­ményhez való csatlakozás), s am elyekkel még jobban meg­szüntették Magyarország add i­gi külpolitikai önállóságát is. Ügy tűnik azonban, hogy ek ­kor m ár Németország első Duna-völgyi vazallusának sze­repében gondoltak bizonyos vezetőszerephez jutni. Utána jö tt a közeledés Jugoszláviá­hoz. Ezt a szerző újszerűén elemzi, utalva a rra , hogy bár Telekinek voltak ezzel kapcso­latban sa já t elképzelései, az akciót alap jában a ném etek tá ­mogatták.

Végül az u to lsó fe je ze t aJugoszlávia elleni támadás, Teleki próbálkozása kibújni a szorítóból, m ajd beleegyezése a szerződésszegésbe és önkén­tes halála, s am i ezt követte, a teljes csatlakozás, belépés a II. világháborúba, előbb Ju ­goszlávia, m ajd a Szovjetunió ellen.

Alig két esztendő történetét öleli fel Juhász Gyula m unká­ja. Alig két esztendőt; melyet Teleki ism ert levele *»Magyar- ország . . . erkölcsi okokból nincs abban a helyzetben, hogy hadm űveleteket kezdjen Len­gyelország ellen" — indít, s Teleki újabb levele »gazem­berek oldalára á lltu n k . . . Bű­nös vagyok« zár le. A form ai­lag nem szövetséges Lengyel- ország m egtám adásától még erkölcsi okokból is visszariadt a Teleki-korm ány. Két évvel később az örök barátsági szer­ződés után Jugoszlávia elleni tám adás esetében Teleki ezt a morális kötelezettséget legfel­jebb m ár csak m agára vonat­koztatta. Igaz, ez a la tt a két esztendő alatt, a fasizmus nagy győzelmei idején, mikor a fasizmus barbársága lett ú r­rá Európában s Magyarorszá­gon, s az erkölcsnek — úgy tű n t — m ár semmi szerepe sem lesz, Teleki öngyilkossága erkölcsi gesztus volt. De a fa­sizmus győzelmét, M agyaror­szág pusztulását ilyen gesztus­sal megakadályozni m ár nem lehetett; a fasizmussal an ti­fasiszta erkölcsöt és erőt lehe­te tt és kellett szembeszegez­ni, egy olyan morális paran­csot, mely ^mtifasiszta te ttek ­ben is megtestesül. De erre Teleki Pál nem volt hajlandó s nem is volt képes.

Ránk! György

Magyar— kubai kulturális csereegyezményt

írtak alá

Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára, az Országos Béketa­nács alelnöke és Jósé Matar, a Kubai Forradalom Védelmé­re A lakult Bizottság elnöke H avannában kulturális csere- egyezményt ír t alá. Ebből az alkalomból dr. Beák János ha­vannai nagykövet fogadást adott. A fogadáson megjelent a kubai állam i és társadalm i élet több vezető személyisége.

Harmati Sándor Kubából visszaérkezett Budapestre. Fo­gadtatására megjelent Szatm á­ri Nagy Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának tit­kára, dr. Juan Jósé Fuxa Sanz, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete, valam int a Haza­fias Népfront, a Béketaríács és a Külügym inisztérium több vezető m unkatársa.

Á Iái ügyminisxter első helyettes© fogadta

az új osztrák nagykövetetMód Péter, a külügyminisz­

ter első helyettese csütörtökön fogadta dr. Simon Káliért, az Osztrák Köztársaság első rend­kívüli és m eghatalm azott nagykövetét, aki a közeljövő­ben ad ja át megbízólevelét.

Kinevezések - felmentésekA M inisztertanács Kilián

Józsefet, az építésügyi minisz­ter első helyettesét -— az álla­m i'é p ítő ip a rb a n k ifejtett 15 éves vezetői munkásságának elismerése m ellett — betegsé­gére tekintettel, dr. Szabó J á ­nos építésügyi m iniszterhe­lyettest — más m unkakörbe történő áthelyezése m iatt — tisztsége alól felm entette.

A M inisztertanács Somos- ícőt Gábort, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága építési- és közlekedési osztályának veze­tőjét az építésügyi miniszter első helyettesévé; Bondor Jó­zsefet, a fővárosi tanács vb elnökhelyettesét és dr. Sebes­tyén Gyulát, az ÉM építés­gazdasági és szervezési intéze­tének főmérnökét építésügyi m iniszterhelyettesekké kine­vezte.

A szovjet, a m agyar és a jugoszláv vasutak

képviselő nek értekezleteA Szovjetunió közlekedés-

ügyi m inisztérium ában meg­nyílt Jugoszlávia. M agyaror­szág és a Szovjetunió vasutai képviselőinek záróértekezlete, amelyen m egvitatják a Jugo­szlávia és a Szovjetunió kö­zötti, Magyarországon keresz­tül történő vasúti teher- és személyszállítás kérdéseit.

Csüiöitök reggelre beállt a Balaton

Néhány nappal ezelőtt még csak a déli part mentén m int­egy 2—3 kilom éter szélesség­ben boríto tta négy centim éter vastagságú jégpáncél a Bala­tont, a tó közepén hullám zott a víz. Az elm últ három nap mínusz 10—12 fokos éjszakai hőm érséklete azonban már elegendő volt ahhoz, hogy a tó közepe is befagyjon, s csü­törtök reggelre beállt a Ba­laton.

A déli oldalon a parttól szám ítva két-három kilomé­ter szélességben m ár 8—10 centim éter vastagságúra -h í­zott" a jégpáncél, munkába állhatták a Siófoki Halászati Vállalat dolgozói, akiit hat jégverm et készítettek elő az elm últ hetekben. Csaknem százan vágják csákányokkal a jégtáblákat és gépkocsikon szállítják a vermekbe, ahol apróra törve tárolják. Saját szükségletre — a halak nyári hűtésére — 30 000 mázsa jeget tesznek el.

A M agyar Nemzet újévi száma közölte Kolozsvári G randpierre Em ilnek -H á­zasság mai módra« című írá­sát. Ez a szupernaturalista életkép mellesleg válasz az A kadém iának pályázatban fel­adott kérdésére: Hogyan be­szél a mai m agyar ifjúság? így beszél. Vagányul.

Persze a költő szám ára a stílus és a nyelv csak eszköz a művészi m ondanivaló kifeje- zésére, am i itt nagyon jól si­került is: a külsőségek, va- gánykodó nyelv és életstílus nem fontosak; a fiatalok okos­sága és érző szíve így is bol­dogságot talál a szerelemben. Ez szép és igaz.

Édes anyanyelvűnk érdeké­ben mégis föl kell tenni a kér­dést: szabad-e ezt az argót terjeszteni? Lehet, hogy az író — éppen ellenkezőleg — el­rettentő példának szánta ezt a nyelvi karikatúrát. Ha igen, bizonyosan tévedett. Az ifjú olvasótábor kapva kap a di­vaton, megkedveli, utánozza, úton-útfélen használja, tan ít­ja, terjeszti a rendes, szolid hagyományos nyelv rovására. Áz ilyesmivel ham arosan együtt já r a felfogások, m aga­tartások, életmód utánzása.

Régi tapasztalat, hogy az irodalom alakjai cselekvési m intákul szolgálnak. Aki eb­ben kételkedik, figyeljen Győrffy István intésére. A parasztírók hódmezővásárhe­lyi konferenciáján a nagy pro­fesszor nyomatékosan figyel­m eztetett az írásm űvek hatá­sára. -Vigyázzunk — úgymond —, hogyan ábrázoljuk a pa­rasztot, m ert az olvasók u tá­nozni fogják."

Nemcsak az irodalom alak­ja it utánozzák, hanem a stílu­sát, nyelvét is. Azt előbb, m int az alakok fellépését, modorát, cselekedeteit, íme, egy mai friss példa:

Kis lakótársnőnk átforgatta az újévi M agyar Nemzetet, és m egakadt szeme a fenti no­vellán. M ár a címe és Toncz Tibor illusztrációja is sok ér­dekeset ígért. Az ifjú hölgy beleolvasott a szövegbe a kö­zepetáján, és nagyon -m uris"- nak találta.

— Szabad elvinnem a mai lapot? Szeretném ezt a cik' et alaposabban tanulmányozni.

— Tessék.Tanulmányozás u tán lelke­

sülten m agyarázta nekünk, öregeknek az egész szövöget, m ajd kérte, hogy bevihesse a

Az E rzsé b e t h íd m e g n y itá s iv á ! e s y :d c j i i le s tzO S ség essé v á lt m in d a p e s ti , m in d p e J ig a b t r 'a i h íd ­fő fo rg a lm i r e n d jé n e k m ó d o s ítá ­sa . A R u d as fü rd ő i id e ig len es je l le g ű v illa m o s m e g á lló h e ly is, m e ly a h íd íp íté s u to ls ó év éh e n lé te s ü l t , a z ú j fo rg a lm i r e n d é le t- b a ’é p é s é v e l m e g .z ű n t, m iv e l a b u d a i h íd fő k ik é p z é s e a z i t t á t ­h a la d ó v i l la m o s ’á r a to k s z á m á ra n e m te sz i le h e tő v é a m e á 'ló h c ly f e n n ta r tá s á t . A R u d as fü rd ő a D ő b re n te i té r i c so m ó p o n to n k i ­a la k í to t t á t3 z á iió h e ly c k tő l 3 p e rc s é tá v a l a p a rk i s é tá n y o n k e re s z ­tü l e lé rh e tő . T ö b b m e g á lló lé te ­s í té se a fo rg a lo m fo ly a m a to s sá ­g á t é s g y o rs a s á g á t n a g y m é r té k ­b e n a k a d á ly o z n á . A b u d a i D u iw - p a r to n k ö z le k e d ő h a tfé le v illa -

A M ag y a r N e m ze t T isz te lt S ze r­k e sz tő ség ro v a tá b a n m e g je le n t a -M ég e s y s z e r a P c tő f i-h íd le já ró ­já r ó l" c ím ű o lv a só lev é l.

A P e tő f i-h íd 2-es v illa m o s le ­já r ó lé p c ső it ó rá n k é n t tö b b e ze r e m b e r v e sz i ig é n y b e , s e z é r t a n a p k ö z i t a k a r í tá s t b iz to s íta n i n e m tu d ju k . N a p o n ta e g y sz e r t a k a r í t ­j á k , a re g g e li ó rá k b a n .

A F ő v á ro s i T a n á c s VB K özle­k e d é s i Ig a z g a tó sá g a az 19G5. é v i k ö lts é g v e té s é b e n a le já ró k te lje s ta ta ro z á s á t te rv b e v á lté . Ez k ö ­rü lb e lü l a z I. fé lé v b e n m e g tö r té ­n ik . A lé p c ső k id e ig le n e s ja v í tá ­s a m á r m e g tö r té n t. A v ilá g ítá s c sa k a te l je s ta ta ro z á s s a l o ld h a tó m eg , m iv e ! a b e á z á s k ö v e tk e z té ­b e n á lla n d ó a n z á r la to s és ig y az e lső p ih e n ő n é l a v i lá g ítá s t k i k e r- le t t ik ta tn i . A h o g y a b e á z ó ' m e n n y e z e te t h e ly re á l l í t ju k , a zza l e g y id ő b e n a v i lá g í tá s t is r e n d ­b e h o zz u k .

R e m é ljü k , h o g y a lé p c ső k id e ig ­le n e s k i ja v í tá s á v a l a b a le se te k e l­k e rü lh e tő k le sz n e k , m in d a d d ig ,

hivatalba m egm utatni a kar- társnőknek is. Másnap jelen­tette, hogy a társaság nagy­szerűen m ulatott az állati jó nyelvezeten és stíluson. Egye­sek kivonatokat is írtak belő­le.

Magam is kíváncsi le ttem az írásm ű közvetlen hatására. Én is bevittem hivatalom ba a lapot. K artársnőim kézről kéz­re kapkodták, hangosan ka­cagtak egy-egy jó fordulaton. Elsősorban a stílust és a nyel­vet élvezték. Azt hiszem, Ko­lozsvári Grandpieirre Emilnek ennél divatosabb, kapósabb írása m ostanában nem forgott közkézen. így terjed a kultú­ra.

Kérdés: szükséges, hasznos, kívánatos-e amaz -a ltá ji" nyelvnek művelése, terjeszté­se? Teljes tudatában vagyok annak, hogy az Akadémia fent érin tett pályázatával hasznos, tudományos érdeket kívánt szolgálni, am int Lőrincze bi­zottsági elnök kifejtette: »a nyelv képződését helyes irány­ba befolyásolni, lenyesni a fe­leslegest, a vadhajtást". Mégis aggódom, hogy az a pályázat éppúgy, m int Kolozsvári G randpierre Emilnek ez a no­vellája és egyéb hasonló írá­sok ellenkező irányba fognak hatni: azok is megszokják ezt a beszédet, akik eddig csúf­nak, szörnyűnek tarto tták és óvakodtak tőle.

Dr. Bogdán Alajos

Tcnu'junk ifjúságiul?Nagy élvezettel olvastam

lapjukban Kolozsvári G. E. - Házasság mai módra« című írását. Különösen a zamatos és szellemes ifjúsági nyelv és modor ragadott meg. ö rü lök annak is (amint ezt lapjuk más cikkeiben olvasom), hogy a Magyar Tudományos A ka­démia is gyűjti az ifjúsági nyelv zamatos kifejezéseit. Lenne ezzel kapcsolatban egy javaslatom: rendezzen az if­júság m inden faluban és vá­rosban nyelv- és modortan­folyamokat, öregek (30-on fe ­lüliek) részére, am elyen m ind­nyájan elsajátíthatnánk za­matos és sziporkázóan szelle­mes nyelvüket és kötetlen, könnyű modorukat! A z ifjú ­ság tanítsa modernül instl- kedni és beszélni az elmara­dott öregeket!

Tanuljunk ifjúságiul!Haladó ürge,

Debrecen

m o s já ra t csúc_ fo rg a lm i k ö zö s s ű ­rű s é g e 0,8 p e rc , a m i a z t je le n ti , h o g y a m eg le v ő c so m ó p o n ti á t­s z á lló h e ly tő l a lig 200 m é te r r e ü a b b m e ’á llá s , m a jd a fü rd ő v é ­g én él levő r e n d ő r i fé n y je lz ő n é l e se tle g is m é te lt m e g á llá s m ia t t a m e n e tid ő je le n tb e n , m e g n ö v e k ­sz ik , k é sé s e k s z á rm a z n a k é s ez v é g e re d m é n y b e n n a g y o b b z sú ­fo ltsá g o t id é z e lő .

F e n tie k a la p ári a R u d as fü rd ő ­h ö z ú ja b b m e g á lló h e ly lé te s íté s é ­n e k k é rd é s é v e l n e m é r tü n k e g y e t . A fü rd ő b e já r a ta e lő tt m eg lev ő a u tó b u s z m eg á lló h e ly m ég in d o ­k o la t la n a b b á "teszi a v illa m o s m e g ­á lló h e ly lé te s íté s é t .

F ő v á ro s i V illa m o sv asú t K o n d r i P á l s k ., fő o sz tá ly v ez e tő

a m íg a te l je s ta ta ro z á s ra s o r k e ­rü lh e t.

IX . k é r . T a n á c s VB V I. é p íté s i és k ö z le k ed é s i o s z tá ly

S z u rm a y F e re n c

A Mcrczibcry tér közlekedése

A M arcz ib á n y i t é r k ö rn y é k é n a u tó b u s z já ra t b e in d í tá s á t je le n ­leg i kocs iá ilom á n y ű n k n e m te ­szi le h e tő v é . M ár v o lt k ís é r le t­k é p p id e ig le n ese n já r a tu n k a M a rcz ib á n y i t é r fe lé , d e a g y é r u ta s ig é n y b e v é te l m ia t t m eg k e l­le t t s z ü n te tn i .

N em fo g a d h a t ju k e l a le v é líró a m a m e g á lla p í tá s á t , h o g y k a la u ­z a in k c sa k a M á r tíro k ú t j a u tá n k e z d te k je g y e t a d n i ezen a v o n a ­lo n — a m ik o r m á r a M oszkva té r ig m e n ő k le s z á l l ta k —, a z é r t , h o g y az e se tle g e s u ta s ig é n y b e v é ­te l s ta t is z tik a i a d a ta i t c s ö k k e n t­sék . K a la u z a in k é rd e k e l te k a je g y e la d á s sz o rg a lm a z á sá b a n .

F ő v á ro s i A u tó b u szü z e m

„Tökéletes híd, tökéletes közlekedés"

Még egyszer a Petőfi-híd lejárójáról

A z é v e l s ő s z e n z á c ió ja iB e m u t a t ó e l ő a d á s : január 17-én délután fél 4 és este 7 órakor,

utána naponta este 7 órakor, csütörtök, szombat, vasárnap délután fél 4 órakor, vasárnap délelőtt fél 11 órakor. — Hétfőn szünnap!

BI Z T OS Í T S A J EGYÉT ELŐVÉTELBEN!

A FŐ V Á R O SI N A G Y CIRK U SZBA N

„ C iR C O M E D R A N O I T A L I A ”V ILA G SZA M O K A P O R O N D O N I

FOTOTT NÉZŐTÉR I

5