MÉDIUMISMERET IIKészítette: Somlai Szilárd

Informatikus-könyvtáros szakII. évfolyam

1. A rádiózás története Főbb állomások: 1887. Marconi vezeték nélküli távírót készít.

A rádiózás története

1894. Marconi bemutatja a rádiót

1906. G. W. Pickard feltalálja a detektoros rádiót.A rádiózás története

1928. E. H. Armstrong kidolgozza az FM-moduláció elvét, melyet 1933-ban mutat be.

A rádiózás története

1969. A Holdra szállás élő közvetítése.

A rádiózás története

A rádiózás története Kezdetben Európában a távközlés állami monopólium volt Az egyes országokban, a történelmi és kulturális hagyományok,

valamint a politikai berendezkedés függvényében különböző volt az állam szerepe a rádiózásban: a liberális modelltől a propagandagépezet részeként működő, totálisan szabályozott rádióig terjed a paletta…

A rádió és rádióhallgató

A rádió jelentősége ma is meghatározó, ugyanis általa az információ befogadása nem helyhez kötött.

Ugyanakkor a tudatos rádiózás mellett általánossá vált a háttérrádiózás, és ehhez a rádióműsoroknak is alkalmazkodni kellett. A beszélgetések pörgősek, komolyabb dolgokról igazából csak a közszolgálati rádiókban és a késő esti órákban esik szó, amikor annak a rétegnek, melyet valóban érdekel az aktuális téma, van ideje leülni és csak a rádióra koncentrálni.

Néhány közszolgálati rádió kivételével, a rádiók leginkább a hírek közlésére, reklámozásra és zenehallgatásra szakosodtak. A történetmesélés, vagyis a rádiójátékok, mára már szinte teljesen eltűntek az éterből.

A televízió története 1884. Németországban Paul Nipkow kifejleszt egy készüléket, mely

képes arra, hogy egy fotocellával a képet elektromos jellé alakítsa át. Ennek alapja egy spirálisan lyukakkal ellátott lemez, mely a kép és egy szeléniummal bevont felület között forog, lehetővé téve a kép felbontását fénysugarakra. A szerkezet másik végén az elektromos jel ismét fénnyé alakult, és egy hasonló korong képpé alakítja a tárgyat.

A televízió története

1897-ben Németországban Karl Ferdinand Braun kifejleszti a katódsugárcsövet. Ez egy különleges vákuumcső, mely képeket jelenít meg fluoreszkáló felületen elektromos sugár hatásra. A képernyők ma is ezen elv szerint működnek.

A televízió története

Magyarországon Mihály Dénes 1919-ben a Telefongyár laboratóriumában végzett sikeres kísérleteket képek elektromos úton történő továbbítására, majd ugyanő 1928-ban már a német posta kiállításán mutatta be a telechort, a televízió ősét.

A televízió története

1923. december 19. Az Egyesült Államokba kivándorolt orosz fizikus, Vladimir Zworkyn elkészíti az elektronikus ikonoszkópot, mely az első tévékamera. Az elektronikus képletapogatással működő képfelvevő mellet Zworykin képmegjelenítő csövet is készít – a kineszkópot, mely az első képcső volt.

A televízió története 1929. A berlini rádiókiállítás szenzációja a képrádió. Itt mutatják be

Karolus, Mihály Dénes és Baird különféle mechanikus rendszereit. Utóbbi kettő a Nipkow-tárcsát használja, a kép 1000-2000 képpontból áll, ennél többet a 9 kHz-es sávszélesség (középhullámon) nem is tett lehetővé.

A televíziózás jelene…

A teljesség igénye nélkül: HDTV Interaktív TV Digitális adások „Okostelevíziók” Extra tartalmak

…és jövője 4K TV Személyre szabott tartalom Több képernyős média – a tartalom nemcsak a televízión, hanem

egyéb eszközökön, mint pl.: tablet, vagy okostelefon

A televíziózás jövője A televízózásra is nagy hatást gyakorolt a digitalizáció. A hatás már érzékelhető. Záros határidőn belül az

analóg televíziózást ki fogja szorítani a digitális televíziózás, minek tartalmi, műfaji következményei is lesznek.

A technikai változások elsősorban a jelminőségre, a tartalomfeldolgozás és továbbítás sebességére valamint a befogadási körülmények bővülésében lesz mérhető leginkább.

A digitális jel, ha megfelelő az átviteli keresztmetszet, jelveszteség nélkül kezelhető, továbbítható. A tartalomfeldolgozás is gyorsul, a szalagos kamerák kezdenek kiszorulni, már ma is sokféle mobilis szerkesztő berendezés, műholdas mobil bejátszók léteznekk. Akár az esemény helyszínéről kész anyag küldhető a tévétársaság székhelyére.

Nagyobb szerepet kapnak már most is a nem hivatásos kommunikátorok, vagyis a nézők is, hiszen akár otthonról feltölthetnek tartalmakat az Interneten keresztül.

Az Internet, a tartalmak tárhelyeken történő szerepeltetése befolyást gyakorol a befogadási körülményekre. Ma is megvalósítható már, hogy akár a természet lágy ölén élőben vagy archívból megnézzünk pl. egy híradót. Természetesen mindezeknek műfaji következményei is vannak. A tévéalkotóknak mindezekkel számolniuk kell, és létre kell hozniuk olyan tartalmakat, ki kell találni új műfajokat, amelyek mondjuk egy vonat csatlakozásának megvárásának körülményeire, mint befogadási körülményre adaptáltan fogyaszthatók.

A tárolt tartalmak felhasználási lehetőségei még nem rajzolódtak ki teljesen, de feltételezhető, hogy megvalósulhat a személyreszabott televíziózás. De valószínű, azért nem fog kiveszni a klasszikus tévézési forma sem, melynek az a lényege, hogy este leülünk a készülék elé és megnézzük, mi is a kínálat. Ez a stratégia az emberi lustaságra épít. Mindig lesznek olyan tévézők, akik még azt a fáradságot sem veszik, hogy saját programot állítsanak össze és töltsenek le a tévétársaságok tárhelyeiről.

Felhasznált irodalom

Forgó Sándor (2011): Médiumismeret II. Eger. telefongyar.hu http://digitus.itk.ppke.hu/~tihanyia/Segedlet/Modulacio/FM.pdf http://en.wikipedia.org/wiki/Guglielmo_Marconi http://en.wikipedia.org/wiki/Greenleaf_Whittier_Pickard http://en.wikipedia.org/wiki/Edwin_Howard_Armstrong