Upload
others
View
2
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem
Gazdaságtudományi Kar
Vezetéstudományi Intézet
Minőségirányítási fejlesztések a Bodrogkeresztúri Regionális
Hulladékkezelő Központban
Keresztény Natália
2013.
2
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................................... 3
2. ELŐKEZELT ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK KEZELÉSE ...................................................... 5
2.1. ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK HASZNOSÍTÁSA ..................................................................................... 5 2.2. MEGOLDANDÓ FELADATOK, FELMERÜLT PROBLÉMÁK AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉKOK
HASZNOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATBAN ............................................................................................................. 6 2.3. TERMÉKMINŐSÍTÉSI ELJÁRÁS KŐANYAGHALMAZOK ESETÉN ................................................................ 10 2.4. AZ INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK ÉRTELMEZÉSE, ELŐNYEI ....................................................... 14
3. A BÁZISSZERVEZET BEMUTATÁSA ................................................................................................ 19
3.1. A BODROGKERESZTÚRI REGIONÁLIS HULLADÉKKEZELŐ KÖZPONT ..................................................... 19 3.2. MENTO KÖRNYEZETKULTÚRA KFT. ................................................................................................... 25 3.3. A TÁRSASÁG INTEGRÁLT IRÁNYÍTÁSI RENDSZERE ................................................................................ 27 3.4. ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÓ ÜZEM ............................................................................... 29
4. AZ ÁLTALÁNOS TECHNOLÓGIAI FOLYAMAT ÉS A MŰKÖDÉST SZABÁLYZÓ
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS GYÁRTÁS ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK ........................... 31
4.1. A RÉSZLETES TECHNOLÓGIA FOLYAMAT .............................................................................................. 31 4.2. A FELDOLGOZÓ ÜZEMRE VONATKOZÓ KÖRNYEZETVÉDELMI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE ............. 35 4.3. A TERMÉKSZABVÁNY SZERINT KIALAKÍTOTT GYÁRTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZER ................................ 36
5. AZ ÉPÍTÉSI-BONTÁSI HULLADÉK FELDOLGOZÁSI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ....... 41
5.1. A GYÁRTÁS ÜTEMEZÉSE ....................................................................................................................... 41 5.2. AZ ALAPANYAG FOGADÁSA, MÉRLEGELÉSE, TÁROLÁSA ....................................................................... 41 5.3. A NYERSANYAG ELŐKÉSZÍTÉSE, FELADÁSA .......................................................................................... 44 5.4. TÖRÉS, OSZTÁLYOZÁS .......................................................................................................................... 45 5.5. A TECHNOLÓGIA SORÁN KELETKEZŐ HULLADÉKOK KEZELÉSE ............................................................. 45 5.6. A TERMÉK KEZELÉSE, TÁROLÁSA, ÁLLAGMEGŐRZÉSE, RAKODÁS ÉS KISZÁLLÍTÁS ............................... 46 5.7. VESZÉLYES ANYAGOK AZONOSÍTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE ........................................................................ 48 5.8. A DEPÓRÓL SZÁRMAZÓ ANYAGOK KÁROSODÁSÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA ............................................... 49 5.9. NEM MEGFELELŐ TERMÉKEK KEZELÉSE ............................................................................................... 49 5.10. KÉSZLETNYILVÁNTARTÁS .................................................................................................................. 50 5.11. KARBANTARTÁS ................................................................................................................................. 52
6. FEJLESZTÉSI JAVASLATOK .............................................................................................................. 53
6.1. A BEVEZETETT (4) –ES SZÁLLÍTÓI MEGFELELŐSÉGI MÓDOZAT ÉRTÉKELÉSE ......................................... 53 6.2. A TECHNOLÓGIA EGYES PONTJAINAK FEJLESZTÉSE A MINŐSÉG JAVÍTÁSA ÉRDEKBEN .......................... 57 6.3. A 2(+)-OS RENDSZER ELÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES TOVÁBBI FEJLESZTÉSEK ............................................... 60
7. ÖSSZEFOGLALÁS .................................................................................................................................. 66
8. SUMMARY ................................................................................................................................................ 68
9. IRODALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................... 69
10. MELLÉKLETEK .................................................................................................................................... 72
3
1. Bevezetés
A MENTO Környezetkultúra Kft-nél eltöltött 3 év alatt betekintést nyertem mind a
cég, mind pedig a Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ
működésébe.
A cég alaptevékenysége a kommunális hulladékok lerakással történő
ártalmatlanítása ugyanakkor, a saját lehetőségeihez mérten köteles betartani az
Országos Hulladékgazdálkodási Terv építési-bontási hulladékok
újrahasznosításának növelésére vonatkozó előírásait. Mindezeknek eleget téve,
figyelve a térség még kiaknázatlan lehetőségeire 2006 nyarán létrehozta Építési-
bontási Hulladék Feldolgozó Üzemét.
Az Üzem rendelkezett a rá vonatkozó hulladékkezelési engedélyekkel, ám ezek az
engedélyek az előállított frakciók termékként való piaci értékesítését
nagymértékben korlátozták. A szakma képviselői által felsorakoztatott, a
dolgozatom második fejezetében tételesen bemutatott problémák megoldására
egyetlen lehetőség kínálkozott a feltört építési-bontási frakciók termékminősítési
eljárásának lefolytatása.
A MENTO Kft. látva ezt a lehetőséget 2008 nyarán feladatai közé tűzte ki az
említett minősítési eljárás feltérképezését, kidolgozását.
Mint a társaság akkori környezet és minőségirányítási megbízottja az én feladatom
volt a szükséges engedély és feltétel rendszerek átvizsgálása, hogyan lehetne a cég
lehetőségei szerin mindezt megvalósítani.
A társaság hosszú távú stratégiai céljait szem előtt tartva (útalapok,- beton
adalékanyagok előállítása, transzport betongyártás) első lépésként meg kellett
határoznunk azokat a lehetséges termékszabványokat, melyek feltehetően
alkalmazhatóak az előállított frakciókra. Mindehhez nélkülözhetetlen fontosságú (a
4
4. fejezeten részletesen bemutatott) törési technológia és az előállítható frakciók
pontos ismerete.
Minden termékszabvány alap követelménye, hogy a gyártónak Üzemi
Gyártásellenőrzési Rendszert kell létrehoznia. A bizonytalan és átláthatatlan
terméktanúsítási rendszerben az egyetlen biztos pont, hogy ez a rendszer beépíthető
a hulladékkezelő cégeknél gyakorlatilag már kötelező érvényűen kialakított és
működtetett minőségirányítási rendszerbe.
Szakdolgozatommal a MENTO Kft. Építési-bontási Hulladék Feldolgozó Üzemén,
mint élenjáró példán keresztül szeretném bemutatni egy már működő, a
termékminősítési eljárás szerint létrehozott, a társaság meglévő integrált irányítási
rendszerébe beépített gyártásellenőrzési rendszer felépítését, gazdasági vonzatait.
A rendszer működtetésén felül arra keresek megoldási, fejlesztési javaslatokat,
hogyan lehetne a termelési hatékonyság növelésével, a termékminősítési rendszer
szigorításával nagyobb piaci részesedést elérni.
Célom mindezzel megmutatni a szakma résztvevőinek, hogy a bizonytalan hátterű,
szabályozatlan építési-bontási hulladékhasznosításban létezik gyakorlati megoldás,
mely új belépőként méltó helyet kaphat az építőipari termékek piacán.
5
2. Előkezelt építési-bontási hulladékok kezelése
2.1. Építési-bontási hulladékok hasznosítása
A 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény értelmében a hasznosítás a
hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban - a
4. számú mellékletben felsorolt eljárások valamelyikének alkalmazásával - történő
felhasználása. (lásd: 1. sz. melléklet)
Építési-bontási hulladékok hasznosítási lehetőségei:
közvetlen felhasználás (tégla, cserép, fém-és betonelemek, fa)
felhasználás beton adalékanyagként (beton vagy téglatörmelék)
térkitöltő anyagként (vegyes törmelék)
kohósítás, újraömlesztés (fémek, hőre lágyuló anyagok). [NIG, 2009]
A hulladék hasznosítására vonatkozó alapvető követelmény, hogy a hasznosítással
előállított termék az elsődleges alapanyagból előállított terméknél nagyobb
környezetterhelést ne hozzon, a hasznosítási technológia alkalmazása ne
veszélyeztesse az emberi egészséget és a környezetet, valamint az elérhető
eredményhez képest ne jelentsen túlzott mértékű gazdasági terheket. Összefoglalva:
a hulladékot akkor lehet és kell hasznosítani, ha az ökológiailag előnyös,
műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott. [Biacs et al., 2003]
Az újrahasznosítás érdekében gondosan fel kell deríteni a gazdaságban azokat a
területeket, ahol az előkészített hulladékanyagból származó termékek
felhasználhatók. A termékeknek meg kell felelnie a környezetvédelmi és az építési
műszaki előírásoknak. Ismerni kell az anyagok tulajdonságait, amire rendszerint a
megfelelő anyagvizsgálatok és kísérletek adnak választ. [Csőke, 1999]
Az építési-és bontási hulladékok hasznosítását tehát három tényező határozza meg:
műszaki minőség, környezetvédelmi követelményekkel való összeegyeztethetőség,
6
valamint a primer ásványi anyagokkal való versenyképesség. Az építési hulladékok
hasznosítása történhet közvetlenül, illetve közvetetten, azaz valamilyen előkészítési,
feldolgozási műveletet követően. [Köztisztasági Egyesülés Munkacsoportja, 2003]
2.2. Megoldandó feladatok, felmerült problémák az építési-bontási
hulladékok hasznosításával kapcsolatban
Az építési törmelékek hasznosítása egyre több gondot okoz. A problémákat a
hasznosítás, mint hulladékgazdálkodási tevékenység hazai szabályozatlan,
koordinálatlan rendszere adja. Néhány kiinduló pont, mely bizonytalanná, némely
esetekben tehetetlenné teszi a kezelőket (feldolgozók) a hasznosítási tevékenység
megvalósításában.
Nem készült a feldolgozott építési-bontási hulladékokra megfelelő, életszerű,
építőipari szabvány
A potenciális végfelhasználók idegenkednek a termék alkalmazásától,
részben tudatlanság, részben ellenérdekeltség okán és sokszor tudatosan nem
hajlandóak figyelembe venni a meglévő referenciákat és a tapasztalatokat
A bányászati lobbi akadályozza a szélesebb körű felhasználást, annak
ellenére, hogy piaci részesedésüket ezen termékek alkalmazása csak kis
mértékben csökkentheti.
Jelenleg semmiféle támogatást (sem pénzügyi, sem adminisztratív) nem
kapnak sem a felhasználók, sem a feldolgozók, ezért a bányákkal szembeni
árverseny nem kiegyensúlyozott, a piacra jutás nehézkes.
A beszerzéseknél nem jelenik meg ezen termékekkel szemben pozitív
diszkrimináció (közbeszerzések, állami megrendelések stb.)
Az építési-bontási hulladékok kezelése nem tartozik a hulladékkezelési
közszolgáltatás körébe, ezért jelenleg nincs példa arra, hogy egy feldolgozó
létesítmény kizárólagossággal kijelölésre kerülne egy adott térségen belül
(gyűjtőkörzetek).
A mobil és telepített üzemi infrastruktúra egyensúlyára ügyelni kellene.
Célszerű lenne rögzíteni, hogy (speciális esetektől eltekintve) mobil gépsor
7
kizárólag akkor alkalmazható, ha az előkezelt inert hulladékot helyben
hasznosítják. Amennyiben az előkezelés helyszínén történő hasznosítás nem
megoldható, akkor a telepített üzemekbe (ha van a térségben) kell irányítani,
akár átrakóállomások közbeiktatásával is a hulladékot.
A KIOP forrásaiból támogatott létesítmények (is) piaci, tehát nem
környezetvédelmi szakmai alapon kell működjenek, ezért jelenleg nem
garantálható ezen üzemek hosszú távú pénzügyi fenntarthatósága.
A mindennapi végrehajtás során nem jelenik meg következetesen a
vonatkozó jogszabályokban, irányelvekben, stratégiákban foglalt előírások
betartása. [Várkonyi István, 2012.]
Az előkezelt építési-bontási hulladékok termékké minősítése, mint az egyetlen jó
válasz a kialakult problémára.
Az építési-bontási hulladékok kezelésének jogi, szakmai, piaci anomáliái az
érintettek döntő többsége előtt ismert.
A probléma többszintű, elég itt arra gondolni, hogy az építési-bontási hulladékok
megfelelő kezelőüzembe történő eljutása kevés esetben történik meg (már ha van az
adott térségben ilyen üzem), az előkezelés után visszanyert másodnyersanyag
értékesítése nehézkes, elsősorban a primer nyersanyagok alacsony ára és a nem
megfelelően működő ösztönző rendszer miatt.
A MENTO Kft. egykori általános igazgatóhelyettese szerint komoly hátrányt okoz
az is, hogy az építés-bontási hulladékok kezelése, mint hulladékgazdálkodási
szakterület jelenleg koordinálatlan, tulajdonképpen azt sem lehet tudni pontosan,
hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű alapanyag, illetve
másodnyersanyag áll, állhat a kezelők rendelkezésére, azt hol és milyen módon
kezeltethetik a termelők.
Ezt a szakma több képviselője felismerte, melynek hatására a KSZGYSZ keretei
között megalakult az építési-bontási hulladék munkacsoport.
8
A munkacsoport feladatai között kiemelt helyen szerepel a már előkezelt építési-
bontási hulladékok piacra jutásának elősegítése. A munkacsoport úgy látja, hogy
ennek alapfeltétele, hogy egységesített, a hazai specialitásokat is figyelembe vevő
szabályzórendszer alapján minősítésre kerüljenek ezek a másodnyersanyagok is,
melynek hatására, termékként már megnyílhat a piac előttük.
A minősítési eljárásokat európai uniós és magyar szabványok írják le. Ezen
szabványok alapján jól működő rendszerek jöttek létre és működnek Európa nyugati
felén, így a számos példa és gyakorlati megvalósítás áll rendelkezésre.
Az említett szabványok által nyújtotta lehetőségekkel élni kell, ez azonban a
jelenlegi pontatlan és tisztázatlan feltételek és lehetőségek mellett nehéz feladat.
Némi könnyebbséget jelent, hogy a termék szabványok beépíthetők a kezelőknél
már meglévő minőség és környezet irányítási rendszerbe, kialakítva így egy
komplex irányítási rendszert. Ugyanakkor az irányítás rendszer alapelvein felül egy
olyan (az országban eddig előzmények nélküli) gyártásellenőrzési rendszereket kell
bevezetniük a kezelőknek, amelyek fenntartása jelentős költséggel jár. Ennél is
fontosabb, hogy a szigorú ellenőrzési, nyomonkövetési rendszert folyamatosan és
következetesen fenn kell tartani. Az így kialakított szigorú minőségbiztosítási,
ellenőrzési rendszer lehet az alapja annak a bizalomnak, amely a termékek beépítése
kapcsán a felhasználókban kialakulhat.
A lefolytatott és következetesen fenntartott termékminősítési eljárások keretében
előállított és ellenőrzött termékek minősége folyamatosan szavatolható, tehát a
termék minőségi kifogásokkal már nem szorítható ki a piacról.
A halmazos termékekre vonatkozó szabványok alapján jelenleg (a hulladékkezelő
számára is megvalósítható) két alapvető gyártásellenőrzési rendszer alkalmazható.
1) Önkéntes alapon, külső minősítő szervezet bevonása nélkül, de a szabvány
előírásainak figyelembe vételével fenntartott és üzemeltetett gyártásellenőrzés.
Ezzel a módszerrel az előkezelt építési-bontási hulladékok alapvetően azon
csoportja minősíthető, amely alacsonyabb minőségi követelményeket igénylő
felhasználási területeken kerül alkalmazásra (pl. talajstabilizálás, töltésépítés).
9
2) A kezelőtől független, akkreditált minősítő szervezet bevonása a
gyártásellenőrzési folyamatba (KTI, ÉMI, VITUKI) Ebben az esetben a komolyabb
minőségi elvárásoknak is megfeleltethető a termék (útalapok, ágyazatok, építési
betontermékek készítése stb.)
Mindkét esetben a termék alapjellemzőinek meghatározása az első lépés, ekkor
derül ki, hogy az adott másodnyersanyag milyen területen hasznosítható, illetve az
adott szabvány keretei között milyen ellenőrzési folyamatokon kell átesnie. A
minősítési folyamatot kiegészíthetik egyéb szakterületi elvárások (pl. útépítési
szakmai előírások) is.
Értelemszerűen az első variáció az olcsóbb, azonban ez ad leginkább lehetőséget a
visszaélésekre is, tehát a termékekkel szembeni piaci bizalom szempontjából
kérdéses a létjogosultsága.
A második verzióban előállított és ellenőrzött termékek minősége folyamatosan
szavatolható, tehát a termék minőségi kifogásokkal már nem szorítható ki a piacról.
A munkacsoport álláspontja szerint a két termékminősítési eljárás párhuzamos
alkalmazása hozhatja meg az elvárt eredményeket, azzal a szigorú iránymutatással,
hogy a piaci szereplők bizalmának megszerzése és fenntartása következetes és
tisztességes munkát igényel minden olyan hulladékkezelőtől, aki érdekelt és részt
kíván venni az ágazat felvirágoztatásában. [Lengyel, 2009]
10
2.3. Termékminősítési eljárás kőanyaghalmazok esetén
Az Európai Unió egyik legfőbb célkitűzése egy egységes belső piac létrehozása és a
kereskedelem előtt álló minden akadály felszámolása. Ennek érdekében 1988-ban
az Európai Közösségek Tanácsa elfogadta a tagországok építési termékekre
vonatkozó 89/106/EGK, Építési Termék Irányelvet. [Szendy-Kutassy, 2004]
Az Építési Termék Irányelvet az Unió tagországainak be kell vezetni saját
jogrendszerükbe (harmonizálás), úgy hogy az irányelv céljai érvényesüljenek.
[Szendy-Kutassy, 2004] Ennek érdekében Magyarországon hatályba lépett az
építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint
forgalomba hozatalának és felhasználásának szabályairól szóló 3/2003. (I. 25) BM-
GKM-KvVM együttes rendelet, amely kimondja, hogy építési terméket szállítói
megfelelőségi nyilatkozat kiadásával lehet forgalomba hozni. [Bencze et al., 2009]
A rendelet hatálya az 1. § értelmében kiterjed „valamennyi építési termékre, annak
gyártójára, forgalmazójára, importálójára, továbbforgalmazójára, belföldi
felhasználójára, továbbá az ezekből létrehozott építmény építtetőjére, tervezőjére és
kivitelezőjére, valamint az építési termékek műszaki specifikációját jóváhagyó, a
megfelelőség igazolás során közreműködő vizsgáló, ellenőrző és tanúsító
szervezetekre, az építményeket engedélyező, az építésfelügyeleti és
fogyasztóvédelmi hatóságokra, továbbá a vámszervekre.”
A rendelet 3 § értelmében forgalomba hozni (továbbforgalmazni) vagy beépíteni
csak megfelelőség igazolással rendelkező, építési célra alkalmas építési terméket
szabad.
A 9 § értelmében a szállító feladata a termékre előírt megfelelőség igazolási eljárás
lefolytatása, valamint az eljárás eredményeként kiállított megfelelőség igazolásnak
(megfelelőségi tanúsítvány vagy szállítói megfelelőségi nyilatkozat) a termékhez
való csatolása. A megfelelőség igazolási eljárást a termékre vonatkozó jóváhagyott
műszaki specifikáció határozza meg. Az eljárásban vizsgálatokkal és bizonyítási
eljárásokkal kell megállapítani, hogy a termék megfelel a rá vonatkozó műszaki
specifikáció előírásainak.
11
Az Építési Termék Irányelv és ennek megfelelően a 3/2003. (I. 25) BM-GKM-
KvVM együttes rendelete az 1+, 2, 2+, 2, 3 és 4 jelzésű eljárás módozatokat írja elő.
A számok és növekedési üteműk az egyre bővülő kötelezettségeket jelöli mind a
gyártó, mind a tanúsító szervezet részéről. A lefolytatandó eljárásmódozatokat nem
a gyártó dönti el, a kiválasztott termékszabvány határozza meg egyértelműen az
adott termék estében alkalmazandó megfelelőség igazolási módozatot.
A megfelelőség-igazolás módozata
A megfelelőséget igazoló dokumentum (ok)
1+
Megfelelőségi Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
1
Megfelelőségi Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
2+
Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
2
Üzemi Gyártásellenőrzési Tanúsítvány
Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
3 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
4 Szállítói Megfelelőségi Nyilatkozat
1. ábra: Megfelelőség igazolás módozatok
(Törökné Horváth Éva, 2012.)
A kőanyaghalmazokra vonatkozó termékszabványok két lehetőséget adnak: (2+)
vagy (4) megfelelőség-igazolási módozat alkalmazását.
A megfelelőség-igazolással, szállítói megfelelőségi nyilatkozattal ellátott anyag a
hulladék státuszból kikerülve másod nyersanyagként szabadon felhasználható.
Ugyanakkor a rendeletből kiolvasható alaptétel, hogy a megfelelőség-igazolással el
nem látott letört anyag, valamint a hulladék, kezelésen át nem esett építésből,
bontásból származó anyag továbbra is hulladéknak tekinthető! [Törökné
Horváth Éva, 2012.]
A rendelet, összhangban az adott felhasználási területet szabályozó
termékszabványokkal, leírja a gyártás során elvégzendő feladatokat, a vizsgálatok
körét, valamint a szállítói megfelelőségi nyilatkozat és CE jelölés kiadásának
feltételeit. [Bencze et al., 2009]
12
A megfelelőségigazolás különböző módozatai esetén a rendelet részletesen ismerteti
a gyártó és a kijelölt tanúsító szervezet és a gyártó feladatait.
Megfelelőségi tanúsítvány (1)
a) A gyártó feladatai: b) A tanúsító szervezet által
végzendő feladatok :
1. gyártásellenőrzés; 3. a termék első típusvizsgálata;
2. az üzemben vett mintáknak a gyártó
által végzett további vizsgálata az előírt
vizsgálati terv szerint.
4. az üzem és a gyártásellenőrzés
alapvizsgálata;
5. gyártásellenőrzés folyamatos
felügyelete, értékelése és
jóváhagyása;
Szállítói megfelelőségi nyilatkozat
Első lehetőség (2)
a) A gyártó feladatai b) A kijelölt tanúsító szervezet
feladatai :
1. a termék első típusvizsgálata; 4. a gyártásellenőrzés tanúsítása az
alábbiak alapján:
2. gyártásközi ellenőrzés; ● az üzem és a gyártásellenőrzés
alapvizsgálata,
3. a műszaki specifikáció, illetve a 9.§. (3)
bekezdés által meghatározott esetekben,
az üzemben , a kereskedelmi forgalomban
vagy az építkezés helyszínén vett minták
szúrópróbaszerű vizsgálata. (2+)
● a műszaki specifikáció, illetve a
9.§. (3) bekezdés által
meghatározott esetekben, az
üzemben , a kereskedelmi
forgalomban vagy az építkezés
helyszínén vett minták
szúrópróbaszerű vizsgálata. (2+).
Második lehetőség (3)
1. a termék első típusvizsgálata egy
kijelölt vizsgáló laboratórium által;
2. gyártásellenőrzés a gyártó által.
Harmadik lehetőség (4)
1. a termék első típusvizsgálata a gyártó
által;
2. gyártásellenőrzés a gyártó által.
2. ábra: A gyártó és a tanúsító szervezetek feladatai (Forrás: 3/2003. (I. 25) BM-GKM-KvVM együttes rendelete)
A termék tulajdonságait a termékre vonatkozó első típusvizsgálat igazolja.
Típusvizsgálat mindig agy adott termék „összetételhez”, gyártóhoz, és gyártási
eljáráshoz kapcsolódik, és az adott harmonizált termékszabványban rögzített
követelményeket kell kielégítenie. Tehát egy termék az eljárás szempontjából akkor
tekinthető létezőnek, ha már az első típusvizsgálatot elvégezték.
13
Termékszabványok szerinti alapvető tulajdonságok:
• Szemeloszlás, szemnagyság (D=90 mm-ig)
• Szemalak
• Finomrész minősége
• Kőzetfizikai tulajdonságok
– Fagyállóság
– Kopásállóság, aprózódás (Los Angeles, mikro-Deval)
• Kémiai követelmények (Kloridok, szulfátok, stb.)
• Környezetszennyezés (veszélyes anyag-tartalom pl. toxikus fémek, PAH,
TPH, stb.)
A fent felsoroltakon felül kötelezően elvégzendő vizsgálatok sorozatát, gyakoriságát
szintén a választott termékszabvány tartalmazza.
A termék minősítési eljárás következő lépése a gyár és gyártásellenőrzés.
Cél az üzemben működtetett gyártás ellenőrzési rendszer alapján a
termékszabványban rögzített követelmények teljesülésének igazolása.
A gyártásellenőrzés feladata a termék gyártási folyamata közben a termelő
berendezések működésének és gyártóképességének, a vizsgálóeszközök, műszerek
felhasználásának és a megtervezett és előírt technológia alkalmasságának
ellenőrzése, a termék előírt minőségének elérése és megtartása, a hibák megelőzése
céljából. [Majoros István 1991]
A gyártás ellenőrzés a termelés állandó belső ellenőrzése. Az ellenőrzés
követelményeit és a kapcsolódó intézkedéseket eljárások, szabályok formájában kell
rögzíteni. Az ellenőrzések feljegyzéseit, dokumentumait úgy kell elkészíteni, hogy
egyértelműen bizonyítható legyen a termék szabvány szerint megkívánt minősége.
Nem-megfelőségek esetén rögzíteni kell a szükséges javító intézkedéseket,
felelősöket, határidőket. A nyomonkövethetőség szemléletét betartva az ellenőrzési
rendszer minden dokumentumát folyamatosa, napra készen kell vezetni.
14
A gyártónak rendelkeznie kell azokkal a berendezésekkel, felszerelésekkel és
személyzettel, amely lehetővé teszi, a szükséges vizsgálatokat és értékelést
elvégezze. [Horváth Sándor, 2005]
A vállalat dokumentációs rendszerét tekintve az üzemi gyártásellenőrzés rendszerint
az ISO rendszerekből összevont integrált irányítási rendszert részét képezi. Az
Üzemi ellenőrzés a vállalat szervezeti felépítésében és kapcsolat rendszerében, mint
önálló egység jelenik meg. [Szintay, 2005]
2.4. Az integrált irányítási rendszerek értelmezése, előnyei
Az előző pontok összefoglalásaként elmondható, hogy az építési-bontási hulladékok
hasznosítása körül kialakult bizonytalan helyzetből egyetlen megoldást a
termékminősítési eljárások lefolytatása, vagyis a termékszabványok bevezetése
jelentheti. Az is említésre került, hogy bár nincs pontos útmutató hogyan kell
kiépíteni ezeket az eljárás rendszereket, egy biztos kiindulási pont (a tanúsító
szervezetek állásfoglalása szerint is) a vállalatok integrált irányítási rendszerébe
való beépíthetőség.
Ebből kifolyólag érdemes áttekinteni az integrált irányítási rendszerek felépítését,
előnyeit, hátrányait, választ keresve arra, hogy valóban alkalmasak-e, szükségesek-e
a termékszabványok bevezetéséhez és biztosítják-e a minősítési eljárást kielégítő
dokumentációs hátterét.
Számos, a szakmájukban élenjáró társaság gyakorlata igazolja, hogy a
rendszerszabványokat eszközként alkalmazzák a továbbfejlesztési tevékenységük
során. A fejlődés egyik legfontosabb iránya az integrált irányítási rendszerek
kiépítése, melyet a vállalkozások tevékenységére vonatkozó törvényi és jogszabályi
előírásoknak való megfelelés illetve versenyképességük növelése idéz elő.
[www.emi-tuv.hu]
15
Az „integrál irányítási rendszerek” egyik értelmezése, amikor a minőségirányítási
rendszer szervesen beépül a vállalatvezetés irányítási rendszerébe (controlling,
vállalatfejlesztő stratégiák, humánerőforrás gazdálkodás). A másik értelmezés
szerint az integrált rendszer a minőség- és környezetirányítási rendszer és gyakran
más szabványok követelményeit foglalja egységes keretbe, kiemelve ebből a
munka- és egészségvédelem, a környezetvédelem vagy akár a termékminősítés saját
követelményeit.
Az integrálási eljárások kiépítése kétféle módon történhet. Az egyik lehetőség, hogy
az egyes irányítási rendszereket külön-külön építik fel, és később egy adott
időpontban egyesítik. Másik lehetőség, hogy a már meg lévő (legtöbb esetben ez a
minőségirányítási) rendszerbe építik bele folyamatosan az új rendszereket,
szabványokat.
A MENTO Kft. a rendszerirányításban szerzett tapasztalatoknak köszönhetően ezek
kombinációját alkalmazta. 2006 nyarára kiépített külön minőség és külön
környezetirányítási rendszerét, 2009-re már a kettőt integrált rendszerré alakított
(egyesítés egy adott időpontban), 2012-re pedig a meglévő komplex rendszerbe
beépítette a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszert, illetve a
terméktanúsítási eljárást (folyamatos beépítés).
Az integrált rendszer előnye a bevezetést követő költségcsökkenés. A különböző
szabványok által megkövetelt auditok, tanúsítások számának csökkenésével jelentős
idő takarítható meg a vezetés részére. A folyamatok száma csökken, átláthatóságuk
növekszik. Az egymással ütköző célok (pl. minőség-környezet) között egyensúly
alakul ki, egymással ütköző feladatok és felelősségek megszűnnek. A vezetés
ellenőrzési feladatai csökkenek. Javul a kommunikáció és a belső konfliktusok
veszélye csökken. Elősegíti az oktatást és a fejlesztést.
Ugyanakkor problémája, hogy mindmáig kevés eszköz szolgál az ellenőrzés
megvalósításához. További megoldatlan helyzet a célok közötti konfliktus
16
feloldása. Kérdéses, hogy a társaságoknál pl. KIR és minőségügyi konfliktus esetén
milyen szempontok legyenek a meghatározóak. [Polgár, 2012.]
Napjainkban már szinte minden nagyvállalat a jelentősebb kis- és
középvállalkozások nagy többsége is rendelkezik tanúsított minőségirányítási
rendszerrel. [www.emi-tuv.hu]
A minőségirányítási rendszer követelménye, hogy a szervezetnek, bizonyítania kell
képes folyamatosan a vevő és az alkalmazandó jogszabályok követelményeinek
megfelelő szolgáltatást illetve terméket nyújtani.
Ez a nemzetközi szabvány természetesen nem tartalmazza a más irányítási (pl.
munkahelyi egészségvédelemi és biztonsági, környezetközpontú stb.) rendszerek
speciális követelményeit, de lehetőséget ad a beépítésre, összehangolásra.
Általában az alábbi szabványpontoknak lehet közös dokumentálási eljárása.
dokumentumok kezelése,
feljegyzések kezelése,
vezetőségi átvizsgálás,
felkészültség, tudatosság,
képzés,
beszerzés,
mérőeszközök felügyelete,
nem megfelelőségek kezelése
helyesbítő, megelőző
tevékenység
belső audit.
Ezek az eljárások az integrált rendszerek esetén kiegészülnek a többi szabvány
speciális követelményei.
Környezetirányítási rendszerben ezek közül legfontosabbak a következőek:
környezeti politika meghatározása, környezeti tényezők felmérése,
jogi és egyéb követelmények, célok és előirányzatok megfogalmazása,
felkészültség és reagálás vészhelyzetekre,
17
kommunikáció: külső érdekelt felektől érkező információk kezelése.
Az MSZ EN 13242:2003 termékszabvány esetén a következőkel kell külön
eljáráskén dokumentálni:
a nyersanyag ismerete,
a gyártás irányítása, ezen belül a veszélyes anyagok azonosítása, ellenőrzött
kőanyag tárolás, a depóniáról származó anyag károsodásának ellenőrzése
stb.,
ellenőrzések és vizsgálatok, ezen belül: vizsgálatokhoz szükséges tárgyi és
személyi feltételek biztosítása, mintavételezés, illetve a vizsgálatok
gyakorisága és helye.
A szabványoknak, rendszereknek való megfelelés esetén – legyenek akár
kötelezőek, akár önkéntesek – háromféle értékelésről/igazolásról beszélhetünk, attól
függően ki végzi azt:
az első fél általi: a gyártó maga nyilatkozik a termék és/vagy a folyamat
megfelelőségéről;
a második fél általi: egy szervezet a saját érdekében egy másik szervezetnél
végez felülvizsgálatot (vevő a gyártónál), illetve
a harmadik fél általi tanúsítás: egy mind a beszállítótól mind a vevőtől
független fél bevonásával történő igazolás
A harmadik esetben beszélhetünk tanúsításról, ekkor a független harmadik fél
(tanúsító vagy tanúsító szervezet) írásos biztosítékot szolgáltat arról, hogy a termék,
folyamat vagy szolgáltatás megfelel egy bizonyos szabványnak
Aszerint, hogy mit értékel, szintén többféleképpen osztályozhatjuk a tanúsítási
tevékenységet:
Terméktanúsítás: eredetileg a termékek körében alakult ki a tanúsítás, annak
igazolására, hogy a termék megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, az előírt
szabványoknak és egyéb dokumentumoknak.
18
Rendszertanúsítás: közvetett módon szintén a terméket tanúsítja. A termék
megfelelését arra alapozza, hogy az előállítás olyan minőségirányítási
rendszerben történik, amelyből gyakorlatilag nem megfelelő termék nem
kerülhet ki. [Ceglédi Melinda, 2011.]
Látható, hogy közvetlen vagy közvetett módon ugyan, de mindkét tanúsítási forma
alapja a termék. Éppen ezért azok a társaságok, amelyek irányítási és
termékszabványokat együttesen kíván integrálni félreértően kezelik a termék, mint
alapegység fogalmát és figyelmen kívül hagyják, vagy az irányítási, vagy
termékszabvány bizonyos elemeit.
Összefoglalva tehát egy már meglévő integrált irányítási rendszer szükséges, de
nem elégséges feltétele egy további szabvány bevezetésére.
A fentiekből kiolvasható, hogy az új szabványok speciális követelményekkel
rendelkeznek, amelyeknek integrálása nehézségeket okozhat. Felületességet és
pontatlanságot eredményez, hogy a társaságok csak az integrálásra koncentrálnak,
ezzel figyelmen kívül hagyva a beépítendő új szabványok szakmai előírásait. Ezek a
speciális követelmények különösen fontosak egy nem irányítási alapú, hanem
például egy termékminősítési szabvány beépítésekor. Ebben az esetben sokkal több
a külön kezelendő eljárás és ezzel egyidejűleg sokkal kevesebb a közösen
integrálható pont.
Így tehát ha a társaság egy termékminősítési szabványt kíván integrálni a meglévő
irányítási rendszerébe (mint ahogy dolgozatom tárgyát képező MENTO Kft.) a
legnagyobb körültekintéssel és odafigyeléssel kell eljárni a közös és eltérő pontok
meghatározásánál. Minden esetben cél a minőség biztosítás és fenntartása, azonban
ügyelni kell arra, hogy kizárólagosan csak az irányítás összevonásának
megteremtése ne kerekedjen felül a termékminősítési eljárás részletes szakmai
szabályozásán.
19
3. A Bázisszervezet bemutatása
3.1. A Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ
A lerakó a 37-es számú közlekedési út mellett, a mádi-tarcali elágazás közelében, a
zempléni dombsor lábánál található. (3.ábra) Területe a „Fürer-bánya” néven volt
ismeretes, ugyanis itt az 1960-as évekig zeolitos riolittufát bányásztak.
A bányaterület 1998-ban a MENTO Környezetkultúra Kft. tulajdonába került, majd
a Kft. 3 évig tartó tervezési, pályázási és beruházási munkájának eredményeként
2001-től a zemplén-abaúj térség ideális elhelyezkedésű, a legszigorúbb
környezetvédelmi előírásainak megfelelő hulladéklerakót sikerült kiépíteni.
A központ közelében két még ma is működő riolittufa bánya, szőlőparcellák,
almáskert és raktáráruház található. A lerakótól nyugatra, kb.1,6 km-re található a
Sárga Borház Fogadó és pincészet. Természetvédelmi területként megemlíthető, a
mintegy 4,6 km-re található Tokaj Bodrogzug Tájvédelmi Körzetet és kb. 8 km-re a
Bodrog folyót.
3. ábra: A hulladékkezelő központ elhelyezkedése
(Forrás: www.maps.google.hu)
Bodrogkeresztúri Regionális
Hulladékkezelő Központ
20
A Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központban jelenleg az alábbi
hulladékgazdálkodási tevékenységeket végzik:
Kommunális hulladékok műszaki védelem mellett történő ártalmatlanítása,
Szelektíven gyűjtött hulladékok kezelése és továbbadása értékesítés,
feldolgozás céljából,
Építési-bontási hulladékok feldolgozása és kezelése.
4. ábra: Hulladékgazdálkodási tevékenységek (Forrás: Saját fotó)
A telephely fő és kiszolgáló létesítményeinek pontos elhelyezkedése az 2. számú
mellékletként csatolt sematikus ábrán látható.
Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ
Építési-bontás hulladék
hasznosítása
Eredet: lakosság (ZHK
Kft. Konténeres
beszállítás), egyéb
partnerek
Szelektív hulladék
utóválogatása
Eredet: lakosság, közület
Beszállító: ZHK Kft.
Frakció: műa., üveg, papír További kezelő: AVE,
Avermann
Nem-veszélyes hulladékok
lerakással történő ártalmatlanítása
Beszállító: Zempléni Z.H.K.
Kft., egyéb partnerek
21
Nem veszélyes hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása
A nem-veszélyes hulladékok telephelyre történő beszállítását a térségben kijelölt
hulladékkezelési közszolgáltató a Zempléni Z.H.K. Kft. illetve a MENTO Kft.
egyéb szerződött partnerei végzik.
A hulladéklerakó kialakítását tekintve felhagyott kőbánya területére telepített
dombvidéki, alsó völgyzáró gátas lerakó, szigetelt depóniatérrel, csurgalékvízgyűjtő
és elvezető rendszerrel, külvíz elvezető rendszerrel valamint a hulladékkezelő
központ egészére kiterjedő monitoring rendszerrel rendelkezik.
A kommunális hulladékok műszaki védelem mellett történő ártalmatlanítása az öt
ütemben megvalósuló (30-35 évre biztosított kapacitás) depónián történik. A lerakó
18,5 ha-os területén kialakítható kapacitás 1,5 millió m3 tömörített hulladék, amely
megközelítőleg 9 millió m3
begyűjtött, tömörítetlen hulladéknak felel meg A
depóniatér tervezett 5 építési ütemből eddig az első és második ütem valósult meg.
A depónia művelése szakaszos feltöltési technológiával történik, a zárógát 3
méterenkénti emelésével. A hulladék deponálása a lerakó egy előre kijelölt területén
kialakított ürítőszigetről történik. Az ürítősziget révén a hulladékszállító jármű nem
hajt be a depóniatérbe, az előtömörített hulladékot innen önti a térbe, ahol a további
tömörítést, illetve rendezést kompaktorral végzik. Az ürítőszigetes megoldás nagy
előnye, hogy a technológiai utakra és így a közutakra nincs hulladékkihordás, a
hulladék elszigetelődik környezetétől. [MENTO Kft., Éves Összefoglaló jelentés,
2009.]
22
5. ábra: Ürítés a II. ütem depóniaterén
(Forrás: Saját fotó)
Jelenleg a hulladéklerakás a II. ütem, 2. parcellájában történik.
Az egyes ütemek szervesen kapcsolódnak egymáshoz, a már működő depónia
szakasz üzemeltetésével párhuzamosan történik az előző lezárt, hulladékot nem
fogadó ütem rekultivációja, illetve a következő ütem hulladékfogadásra való
előkészítése tereprendezéssel, aljzatszigeteléssel.
Ennek megfelelően 2008 decemberétől kezdődött a II. ütem geodéziai felmérése,
kapacitásvizsgálata, szükséges építési engedélyek beszerzése. 2010. őszén a II. ütem
hivatalos átadásával párhuzamosan elkezdődött a depónia műveléssel felhagyott I.
ütem fokozatos rekultivációja, tájba illesztése.
Szelektív hulladék begyűjtése, utóválogatása
A szelektív hulladékok begyűjtését, mint a zemplén-abaúj térségben kijelölt
közszolgáltató a Zempléni Z.H.K. Kft végzi. A begyűjtési minden esetben az
önkormányzatokkal, közületekkel és a szolgáltatási terület egyéb ipari
vállalkozásaival megkötött szerződések, megállapodások szerint történik.
Az érintett hulladékok eredetét két csoportra lehet osztani: lakossági és ipari
begyűjtés, típusai (a térség igényeihez igazodva) műanyag, papír és üveg.
A közszolgáltatás keretében történő lakossági begyűjtésnek jelenleg két formája
működik a szolgáltatási területen: szelektív hulladékgyűjtő szigetekről történő
begyűjtés, illetve Sátoraljaújhelyen házhoz menő ládás szelektív hulladékgyűjtés. A
23
hulladékgyűjtő szigetek nagy többsége 2005 nyarán kerültek kihelyezésre, a
Zempléni Z.H.K. Kft tagönkormányzataival egyeztetett, lakosság által könnyen
elérhető közterületekre. Természetesen a lakosság egyéni beszállításait is fogadja a
kezelő központ, fokozottan ügyelve a hulladék tisztaságára, homogenitására.
Az ipari begyűjtés végezheti maga a közszolgáltató természetesen a vonatkozó
megállapodás megkötését követően, de a lakossági beszállításhoz hasonlóan
érkeznek egyedi ipari szállítmányok is a telephelyre.
A szelektíven gyűjtött papír és műanyag hulladék minden esetben a szelektív
hulladékválogató téren kerül leürítésre. Itt kézi válogatáson esik át mindkét
hulladékfajta. A papírhulladékot vegyes (újságpapír, színes papír) és kartonpapír, a
műanyag hulladékot PET palack és zsugorfólia szerint válogatják.
Mindkét frakciónál leválogatásra kerül a kommunális hulladék. Amennyiben a
kommunális hulladék gyűjtésére használt konténer megtelt, súlyát lemérik, és a
telephely II. depóniáján ártalmatlanításra kerül.
Az üveghulladék az alsó aszfaltozott tároló területen válogatás nélkül, ömlesztve
kerül átmeneti tárolásra.
A továbbszállításra alkalmas egységrakomány képzés papír és műanyag
hulladékoknál gyakorlatilag az utóválogatás során elkezdődik. Amint a válogatott
hulladékokkal a konténerek megtelnek, mérlegelést követően közvetlenül
elszállításra kerülnek a szelektív hulladék fogadására megfelelő engedéllyel
rendelkező begyűjtőhöz, előkezelőhöz. Üveghulladék esetében a cca. 15 m3-nyi
anyag jelenti a szállítható mennyiséget. Ilyenkor homlokrakodóval történik a
hulladék konténerbe rakodása. [IIE 5.3. Szelektív hulladékok kezelése és
ártalmatlanítása]
A beszállított szelektív hulladék ellenértékének (anyagár és kezelési díj)
kiszámlázása és kifizetése havonta történik. Az OHÜ- Országos
Hulladékgazdálkodási Ügynökség begyűjtött szelektív hulladék mennyiségével
arányosan begyűjtési támogatási díjban részesíti a Zempléni Z.H.K. Kft-t.
24
Építési-bontási hulladék feldolgozás
A telephelyre beszállított építési‐bontási hulladékok fogadása a nyersanyag tároló
depókon történik, feldolgozása (törés, osztályozás) a telephelyen belül a külön erre
a célra kialakított feldolgozó üzem területén valósul meg.
A törés gépsora osztályozógépekből, pofás-és röpítő törőből,
adagolóberendezésből, szállítószalagokból, feladóbunkerekből és a
készterméktárolókból áll. A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben
automatikusan történik. A minőség biztosítása a törőrések automatikus és kézi
beállításával, az osztályozósziták megválasztásával, ellenőrzésével, az
adagolóberendezések segítségével elérhető egyenletes anyagárammal érhető el.
A társaság 2008 szeptemberében elindította a Feldolgozó Üzem által előállított
frakciók, mint termékek engedélyeztetését.
Az építési-bontási hulladékok kezelésének részletes ismertetését a dolgozatom 4. és
5. fejezete tartalmazza.
25
3.2. MENTO Környezetkultúra Kft.
Teljes neve: MENTO Környezetkultúra Korlátolt Felelősségű Társaság
Rövid neve: MENTO Kft.
Székhely: 3916 Bodrogkeresztúr, Külterület 0172/31
Telephely: Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ
3916 Bodrogkeresztúr, Külterület 0172/31
Postacím: 3510 Miskolc, Pf. 514
Telefon: 06-46/504-394; 06-47/596-060, 06-47/714-000
Fax: 06-46/504-394; 06-47/596-061
A MENTO Környezetkultúra Kft. alapításától kezdve, mint tulajdonos, a
Bodrogkeresztúri Regionális Hulladékkezelő Központ kiépítését, folyamatos
üzemeltetését végzi.
Fő tevékenysége a lakossági és ipari nem-veszélyes hulladékok lerakással történő
ártalmatlanítása, építési-bontási hulladékok feldolgozása, hasznosítása. Kiegészítő
tevékenységként megemlítendő az építőipari kivitelezések (elsősorban mélyépítés),
téli közútkezelés, hulladékgazdálkodási szakértői tevékenységek.
A társaság árbevétele az elmúlt 3 évben 380 000e és 570 000e forint között
mozgott. Mindezek jelentős részét mintegy 70%-át a hulladékok ártalmatlanításából
befolyó, körülbelül 20%-át pedig a hasznosított építési-bontási hulladékok
értékesítéséből befolyó bevételek adják. Fontos megjegyezni, hogy a hasznosított
építési-bontási hulladékok jelentős részét, a termékminősítés ismeretségének
hiányában még hulladékként értékesítették. A piaci részesedés növekedésével az
eladási árak is módosulnak, így a társaság hosszú távú tervei szerint ezek az
arányok akár az 50-50%-ot is elérhetik.
A társaság átlagos létszáma 16 fő. Személyzet politikáját tekintve előnyben részesíti
a helyi munkaerőt (abaúj-zemplén térség), akik közül a segédmunkás állomány
jelentős része hátrányos helyzetű és roma munkavállalók. A társaság szervezeti
felépítését a 3. számú mellékletben csatoltam.
26
A társaság és a zempléni önkormányzatok felismerve a hulladékgazdálkodás
térségbeli integrációs szerepét közös gazdasági cégcsoportot alapítottak 2001 évben.
Az új szervezet neve Zempléni Hulladékkezelési Közszolgáltató Kft. (ZHK Kft)
lett. A ZHK tulajdonosi szerkezetén belül, mint szakmai befektető, a MENTO Kft
49%, a térség 39 önkormányzata pedig 51%-ban részesedik.
A MENTO Kft. pontosabban az által üzemeltett hulladéklerakó mintegy 3200 km2
–
es körzetből, 85 Borsod-Abaúj-Zemplén megyei településről fogadja a beszállított
hulladékokat. A ZHK Kft.-vel karöltve teszi mindezt az önkormányzatok területén
kizárólagos közszolgáltatói státuszba. A lefedett térség számszerűsített adati: 130
000 lakos, 38 000 lakossági fogyasztó, 1 500 közület.
Mint az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer fő eleme a MENTO Kft.
feladata a szolgáltatási területen felmerülő környezetvédelmi problémák megoldása
valamint egy komplex szerkezetű, hasznosításra alapozott hulladékgazdálkodási
rendszer kiépítése.
Ebben a folyamatban a MENTO Kft. szakmai koordinációs feladatot lát el, míg a
ZHK Kft. magát a hulladékgazdálkodási elemek üzemeltetését végzi.
Eszköz és géppark:
TANA G290 kompaktor
HANOMAG CD 280
kompaktor
JCB homlokrakodó
Liebherr 906: Lántalpas kotró
Liebherr R926 Advanced:
Lánctalpas kotró
CAT 323 DL: Lánctalpas
kotró
Liebherr 556: Homlokrakodó
Sandvis osztályozó
berendezés
CAT 434 E: árokásó
homlokrakodó
27
3.3. A társaság integrált irányítási rendszere
2006 júliusában került sor a társaság első minőségügyi és a szigorú
környezetvédelmi kötelezettségeiből kifolyólag környezetirányítási rendszerének
auditálására. Akkor még a két irányítási rendszer teljesen különálló
dokumentációval rendelkezett. Mind a technológia, mind az irányítási rendszerek
folyamatos fejlesztésének eredményeként a következő, 2009 augusztusára eső
megújító auditon már a két szabvány integrációja került felülvizsgálatra.
Az integrációt több ok miatt látták szükségesnek. Az okok közül kisebb fajsúllyal
rendelkezett a dokumentáció állományának csökkentése. Gondolva arra, hogy a
szabványok azonos pontjainak megfelelve gyakorlatilag számtalan feljegyzést,
dokumentumot párhuzamosan, duplázva kellett egymás mellett vezetni. Ez sok
esetben hibát, felületességet vont mag után. Az lapvető és egyben lényegi ok a
folyamatközpontú szemlélet megteremtése volt.
A két szabvány integrációja mellett az új dokumentációs rendszerben egységes
folyamatba rendezték a társaság, mint a térség hulladéklerakóját üzemeltető és a
Zempléni Z.H.K. Kft, mint a térség hulladékkezelési közszolgáltatójának
tevékenységeit. A fejlesztés eredményeként egy átlátható és könnyebben
koordinálható rendszert hoztak létre.
Az új, folyamat orientált integráció MENTO csoport néven került bevezetésre.
Fontos megemlíteni, hogy a két társaság továbbra is egymástól független, önálló
gazdasági társaságként folytatta működését. A MENTO csoport elnevezés csupán a
közös szakmai irányításra utal.
A következő három év ismét nagy volumenű változásokat hozott a társaság,
nevezzük most már MENTO csoport irányítási rendszerében.
A fejlesztések két irányból indultak. A 2009-től 2012-ig terjedő időszakban újabb és
újabb jogszabályok, törvények jelentek meg a hulladékgazdálkodás területén,
melyek mindkét cégre további kötelezettségeket róttak. Annak biztosítására, hogy a
28
változó jogszabályi háttérnek megfeleljen, ugyanakkor gazdasági versenyképességét
is fenntartsa bevezette az építési-bontási hulladékokra vonatkozó MSZ EN
13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti termékminősítési eljárást. A változtatások
további magyarázata a társaságok alaptevékenységeinek folyamatos fejlődése. Ide
sorolható a MENTO Kft. üzemeltetése alatt álló depóniatér I. ütemének bezárása,
mely új tevékenységként (ezáltal új eljárásként) a depónia rekultivációját vonta
maga után. Párhuzamosan az I. ütem felhagyásával, bár nem egy teljesen új
tevékenységként, de az I. ütemhez képest nagymértékű változtatásokkal indult a II.
ütem művelése, és kapcsolódó létesítményeink (csurgalékvíz és depóniagáz
rendszer) kezelése. További változások a Zempléni Z.H.K. Kft. tevékenységeiben a
telephelyen belül létrehozott és üzemeltett konténeres üzemanyagtöltő állomás,
gépjármű mosó műtárgy, illetve a szolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében
kiépített ügyfélszolgálati rendszer.
Mint az Abaúj-Zempléni Hulladékgazdálkodási Rendszer fő eleme a MENTO
csoport végzi a szolgáltatási terület illegális hulladéklerakóinak felszámolását. Ez a
rekultiválási folyamat, mely kimeríti a mélyépítés fogalmát szintén új elemként
jelent meg a csoport integrált irányítási rendszerében.
A számos új eljárás, szabályzó dokumentum illetve a termékminősítési szabvány
mellett bevezetésre került a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető
különféle kockázatok értékelését, koordinálást egységesen kezelő MSZ 28001:2003,
Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonságirányítási Rendszer.
Összefoglalva tehát a vevői igények optimális szintű kielégítésé és a jogszabályi
megfelelés szükségessé tette, hogy a hulladékkezelés, nem-veszélyes hulladékok
ártalmatlanítása, szilárdhulladék lerakók rekultivációja, mélyépítés és inert
hulladék feldolgozás tevékenységeket egy komplex felépítésű integrált irányítási
rendszer keretében szabályozza.
A tevékenységek színvonalának folyamatos emelése érdekében a társaság az MSZ
EN ISO 9001:2009/ISO 9001:2008, MSZ EN ISO 14001:2005/14001:2004, MSZ
28001:2008 és az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti integrált
irányítási rendszert alakított ki, működtet és tart fenn.
29
3.4. Építési-bontási Hulladék Feldolgozó Üzem
A kezelőközpont bejáratától kb. 90-120 méterre helyezkedik el az Építési-bontási
Hulladék Feldolgozó Üzem csarnoképülete és ettől É-K-re a fogadóbunker,
melyeket a késztermék tároló depók vesznek körül.
Az Üzem építését 2001 áprilisában kezdték meg. A teljes beruházás költsége
500.000.000 Ft volt. A támogatás összege 472.000.000 Ft., amelyből 75% Európai
Uniós (EU Strukturális Alapok, KIOP), 20% kormányzati, 5% pedig saját forrás. A
műszaki átadás (a próbaüzemet követően) 2006. május 14-én zárult le, az
üzemszerű termelés kezdete pedig 2006. július hónapja volt. [Lengyel, 2008]
Az ország egyetlen telepített rendszerű, teljesen számítógépes vezérlés alatt álló
üzeme, amely az elérhető legjobb technikai színvonalat (BAT) képviseli. Területe
13.000 m2, elméleti kapacitása körülbelül 150.000 tonna évente. [NFÜ, 2008]
Az Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem létesítése és üzemeltetése
összhangban áll az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megfogalmazott
célokkal is, ami szerint a keletkezett építési és bontási hulladékok kezelésénél az
újrahasznosítást kell előnyben részesíteni. (A Feldolgozó Üzem látványtervét a 4.
számú mellékletben csatoltam.)
A fogadóbunkerben nehéz adagoló, pofás törő, a csarnoképületben röpítő törő,
szállítószalagok, mágnesszalag, vibrációs adagoló és osztályozó szitasor található.
Mind a fogadóbunker, mind a csarnok egy légterű, belső térelválasztás nélküli,
beton aljzattal rendelkező építmény.
30
6. ábra: Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem
(Forrás: saját fotó)
A gépsor 0-75 mm közötti frakciók előállítására képes, a feladható maximális méret
500 x 800 mm, az 5 db készterméktároló depó kapacitása pedig 2000 tonna. Az
üzemben feldolgozható hulladékok: beton, vasbeton, tégla, cserép, kőzetek, bánya
meddők, vegyes bontási hulladékok, aszfalt. Az építési-bontási hulladékból a
darabos fémet, műanyagot kézi válogatással távolítják el, majd a fogadóbunkerbe
feladják. Végbemegy az aprítás, méretszerinti osztályozás. Az egyes frakciókat
szállítószalagok hordják a késztermék tároló depókra. A kezelő központba
beszállított építési-bontási hulladékok hasznosításra alkalmatlan részét a
hulladéklerakó gáttöltéseinél használják, illetve a depóniára kerül takaróanyagként.
A leválasztott fémeket az alapanyag és késztermék tárolókon kívül helyezik el,
innen további begyűjtőhöz kerül elszállításra. Az épületen belüli kiporzás helyeiről
elszívó ventillátorral porleválasztó ciklonra vezetik a szennyezett levegőt. Mivel az
üzem lakott területen kívül épült és teljesen hangszigetelt, ezért többlet zaj
(megengedhető 60 dB) és poremissziót (nem jelentős) sem okoz.
Csarnoképület
Csarnoképület
Fogadóbunker
Fogadóbunker
Kezelő terem Depók
31
4. Az általános technológiai folyamat és a működést szabályzó
környezetvédelmi és gyártás ellenőrzési kötelezettségek
4.1. A részletes technológia folyamat
A feldolgozó üzem az Abaúj –Zempléni Régióban évente keletkező építési-bontási
hulladékok (aszfalt, beton, tégla, vegyes építési törmelék, kőzet) feldolgozását
végzi.
Mind a fogadóbunker mind a csarnoképület LINDAB rendszerű, alumínium
szendvicspanel oldalfallal és tetővel ellátott építmények.
A létesítményhez tartozó üzemi terület: 13.000 m2
Beépített alapterület: 845 m2
Burkolt felület: cca. 3000 m2
Elektromos igény: 400 kWó.
A csarnoképületbe telepített technológiai eszközök:
Röpítő törő berendezés
Mágnesszalag
Vibrációs adagoló
Osztályozó szitasor
Válogató berendezés
Pneumatikus szennyezőanyag
leválasztó
650 és 800 mm szélességű
gumiszalagok
Elszívó ventilátor
Villamos vezérlés
A fogadóbunkerbe telepített technológiai eszközök:
Nehéz adagoló
Pofás törő berendezés
1000 mm-es szállítószalag
A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben automatikusan történik. A kívánt
termék minőség a törőrések automatikus és kézi beállításával, az osztályozósziták
32
optimális kiválasztásával, az adagolóberendezések folyamatos ellenőrzésével
elérhető egyenletes anyagárammal biztosítható.
Előállítható frakciók:0-5, 5-10, 10-22, 22-45, 45-80, 22-80, 0-22.
A felsorolt hulladékfrakciók feldolgozása elkülönítve történik, anyag váltáskor a
berendezést át kell állítani (pl. más szagútvonal vagy a röpítő törő átállítása esetén
más a kívánt végtermék szemcse mérete).
A szükséges átváltásokat, illetve a teljes feldolgozási folyamatot a gépkezelő vezérli
és ellenőrzi.
7. ábra: Vezérlő egység
(Forrás: MENTO Kft.)
8. ábra: Az osztályozó rendszer
(Forrás: MENTO Kft.)
Az építési törmelék feldolgozása a feladóbunker megtöltésével kezdődik, mely 20
m3 űrtartalmú. A bunker betöltését egy gumikerekes homlokrakodó gép végzi,
melynek kanál űrtartalma kb. 3 m3. A feladható termék maximális mérete 700 x 480
x 480 mm.
A törmelék a bunkerből a körmozgású nehéz adagolón keresztül a pofás törőbe
kerül. A kívánt méretre összetört hulladék a pofás törőből a felhordó gumiszalagra
kerül. A felhordó gumiszalag a törmeléket a kívánt technológiai szintre hordja fel,
ezen a szinten történik a törmelék esetleges kézi válogatása, ahol kiszedhetőek a
nagyobb fa, papír, műanyag, üveg stb. részek. A kézi válogatást csak erre a
munkára előre kiképzett, kioktatott munkavállaló végzi.
33
A válogatás, illetve a fémtartalom eltávolítása után a törmelék a légosztályozóba
majd a röpítő törőbe kerül, ahol a nagy kerületi sebességű forgórész és törőpálcák
között a törmelék addig aprózódik, amíg el nem éri a kívánt méretet. Jelen esetben a
maximális méret kb. 90 mm.
A röpítő törőből a törmelék a kétsíkú
középosztályozó szitára kerül. A síkok
lyuk mérete 45 illetve 22 mm. Ezen az
osztályozó szitán a törmelék három
szemcse méretre válik szét (45 feletti,
22-45, 0-22).
A 45 mm feletti, illetve a 22-45 mm-es
méret már késztermék, amelyek a
deponáló szalagokon keresztül
elhagyják a csarnokot és deponálásra
kerülnek.
9. ábra: A csarnoképület belső terének
látványterve
(Forrás: MENTO Kft.)
A 22-es sík alól a 0-22 mm-es szemcse méret az átadó gumiszalag segítségével a
finom osztályozó szitára kerül. Ez az osztályozó szintén két síkkal rendelkezik 10,
illetve 5 mm lyuk mérettel.
Ezen osztályozóról lekerülő finomabb frakciók (10-22 mm, 5-10 mm, 0-5 mm)
gumiszalag segítségével közvetlenül deponálásra kerülnek a csarnokon kívülre.
Az építési törmelék feldolgozó üzem alkalmas arra is, hogy a 45 mm feletti frakció
mérete visszaszállítva a röpítő törőbe apróbb szemcse méretű frakciót állítson elő.
A visszaszállítás úgy történik, hogy a visszahordó szalag a törmeléket egy közbenső
2 m3-es bunkerbe szállítja. A bunkerben lévő törmeléket a vibrációs adagoló
felhordó gumiszalagra továbbítja, majd onnan a röpítő törőbe kerül. Itt tovább
aprózódik, majd a kívánt szemcseméretű termék a fent említett útvonalon
deponálásra kerül.
34
A rendszer főbb elemei:
20 m3-es bunker
Adagoló berendezés
Pofás törő
Tisztító-fölhordó szalag
Mágnesszalag
Pneumatikus szennyezőanyag
leválasztó (légosztályozó)
Röpítő törő
Szita 1600x500 mm-es, kétsíkú
Visszahordó szalag
Vibrációs adagoló
Átadó szalag – szitára hordó
szalag
Szita 2000x5000 mm-es, két
síkú
Deponáló szalagok
Porleválasztó rendszer
Villamos rendszer
Létszám és eszközigény
Az Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzem üzemeltetéséhez egy műszak esetén
minimum 5 fő szükséges.
Az üzem, minimális személyzete:
1 fő üzemegység vezető
1 fő gépkezelő (a feldolgozó üzem berendezéseinek irányítását végzi)
2 fő segédmunkás
A telep őrzését a nyitvatartási időn túl biztonsági szolgálat látja el. A telepen
szolgálatot teljesítő biztonsági őrök létszáma 1 fő.
A feldolgozó üzemeltetéséhez szükséges kiegészítő eszközök:
Homlokrakodó gép,
Lapát,
Seprő,
Vödrök,
Kisebb karbantartáshoz és
beállításhoz szükséges
szerszámok,
Egyéni védőeszközök,
Kisgépek
35
Az üzem működése során a hulladékkezelő központ meglévő infrastruktúráját
használja, amely az alábbiakat jelenti:
Magasfeszültségű elektromos hálózat
A terület kiépített, szilárd burkolatú úton megközelíthető
Kiépített csapadékvíz elvezető rendszer
Szociális blokk
Tűzoltóvíz tároló medence
A feldolgozásból visszamaradó hulladék helyben ártalmatlanítható
Hídmérleg
4.2. A feldolgozó üzemre vonatkozó környezetvédelmi kötelezettségek
teljesítése
Az Építési- Bontási Hulladék Feldolgozó Üzemben kezelt hulladékokról a mód.
164/2003 (X.18) Korm. rendeletben foglaltak alapján nyilvántartást kell vezetni,
melyet a telephelyen kell tartani. A feldolgozó üzemhely szállított hulladék
mennyiségét, térfogatát származási hely és beszállítási idő szerint a telepen
rendelkezésre álló saját fejlesztésű mérlegprogram segítségével dokumentálják.
Az átvett és feldolgozott építési-bontási hulladékokról a hulladék nyilvántartás
alapján évente egyszer, március 1-ig adatszolgáltatást kell küldeni az Észak-
magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség felé.
A MENTO Környezetkultúra Kft. a 3916 Bodrogkeresztúr hrsz.: 0172/31 alatti
telephelyén található Kommunális Hulladéklerakó valamint az Építési-Bontási
Hulladék Feldolgozó Üzem levegőterhelést okozó, helyhez kötött légszennyező
diffúz és pontforrásának üzemeltetéséhez levegőtisztaság-védelmi engedéllyel
rendelkezik.
A fent említett engedély szerint a telephelyre vonatkozóan az alábbi méréseket és
adatszolgáltatásokat kell teljesíteni:
A telephelyen üzemelő légszennyező forrás légszennyező anyag
kibocsátásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig a Felügyelőségen be
kell jelenteni a „Légszennyezés Mértéke” adatlapon,
36
Új légszennyező pontforrás létesülése esetén a változást 60 napon belül a
Lévegőtisztaság-védelmi Alapbejelentő (LAL) lapon jelenteni kell a
Felügyelőség felé,
A légszennyező pontforrás emisszióját ötévente mérni kell.
A telephelyre vonatkozóan a társaság szálló- és ülepedőpor mérését végzi
nehézfémtartalommal egybekötve az Egységes Környezethasználati Engedélyben
foglaltaknak megfelelően. A méréseket 3 évente meg kell ismételni. A
vizsgálatokról készült szakvéleményt a tárgy év december 31-ig a Felügyelőségnek
meg kell küldeni. [Építési-bontási Feldolgozó Üzem Üzemeltetési Szabályzata]
4.3. A termékszabvány szerint kialakított gyártás ellenőrzési rendszer
A társaság 2008 szeptemberében indította el a feldolgozó üzem által előállított
frakciók termék minősítését.
Az akkori szabályozások szerint a kiválasztott frakciókra Építőipari Műszaki
Engedélyt (ÉME) kellett volna kérni, ám a Közlekedéstudományi Intézet Út-és
Hídügyi Tagozatának képviselőivel történt személyes egyeztetés alapján már nem
az ÉME engedélykérelem kidolgozását folytatták, hanem a cég hosszú távú
fejlesztési lehetőségeit szem előtt tartva kiválasztották a lehetségesen alkalmazható
termékszabványokat. Ezek a következőek:
MSZ EN 13242:2003+A1:2008
Kőanyaghalmazok műtárgyakban és útépítésben
használt kötőanyag nélküli és hidraulikus
kötőanyagú anyagokhoz
MSZ EN 12620:2006 Kőhalmazanyagok (adalékanyagok) betonhoz
MSZ EN 12620:2006 Beton
1. Táblázat: Választott szabványok
Az ok mely szerint nem az ÉME engedélyt választották egyszerű. Az egyre
nagyobb számban bevezetésre kerülő harmonizált szabványok közzétételét
követően a vonatkozó építési termékekre kiadott ÉME engedélyt vissza kell vonni,
így az ÉME engedélyezetési eljárás értelmét vesztette.
37
A 2008 augusztusában a Közlekedéstudomány Intézet (KTI) Út-és Hídügyi
Tagozatának Aszfalt-, beton és Geotechnika Laboratóriuma elvégezte az előzetes
tájékozódásra szolgáló szemeloszlás vizsgálatokat számos frakcióra. A 0-45-ös
vegyes építési törmelék előzetes vizsgálati jegyzőkönyvét az 5. számú mellékletben
csatoltam. Az elkészült jegyzőkönyvek alapján vált egyértelművé mely
termékszabvány és ehhez kapcsoltan mely frakciók azok melyeket alkalmasak a
termékminősítésre.
A folyamat következő lépéseként a KTI Laboratóriuma a szemeloszlási vizsgálati
eredmények alapján megfelelő frakciókra elvégezte az MSZ EN
13242:2003+A1:2008 szabvány szerinti kötelező első típusvizsgálatokat. Az
elvégzett mérések eredményei alapján tovább szűkült a ténylegesen terméknek
minősíthető frakciók száma.
A termékszabványban előírt teljes dokumentációs rendszer az integrált irányítási
rendszer részeként került kialakításra, melyben a szabályozott területeken
alkalmazott összes dokumentum, adat és feljegyzés kezelése, kiadása, módosítása
szabályozott, ellenőrizhető és tovább fejleszthető.
A vonatkozó jogszabály és termékszabvány alapján jelenleg a termékek 4-es
(különleges biztonsági követelmények nélküli/ nincs szükség harmadik fél
bevonására) megfelelőség igazolási rendszere került bevezetésre.
A 4-es rendszerben a megfelelőség értékelés feladatmegoszlása szerint a gyártó,
vagyis a MENTO Kft. kötelessége a termékek első típusvizsgálatának elvégzése
valamint a gyártás-ellenőrzési rendszer felállítása és működtetése. A 0-45-ös
vegyes építési bontási törmelék első típusvizsgálatának eredményét az 6. számú
mellékletben csatoltam.
A társaság a gyártásellenőrzési rendszer kialakítására integrált irányítási rendszerén
belül fogalmazta meg a szükséges eljárásokat.
Az IIE 5.4. rendelkezik a részletes gyártási folyamatról a kapcsolódó járulékos
tevékenységekről, úgymint keletkező hulladékok kezelése, kiszállítás menete,
38
készletnyilvántartás. Az eljárás 3.5 és 3.6-os pontjaiban határozták meg a pontos
gyártásközi ellenőrzés és egyéb ellenőrzések menetét.
Az IIE 5.7. különálló eljárásban szabályozták az előállított termékek szabvány
szerinti vizsgálatait.
A feldolgozási folyamatnak ugyan nem része, de mint járulékos elem külön
munkautasításban (MVU 03) szabályozták a feldolgozó üzemre vonatkozó
karbantartási teendőek (berendezések karbantartása, zsírzás és olajcsere, alkatrészek
cseréje).
Mindemellett meg kell említeni, hogy a feldolgozó üzemeltetéséhez alapvető
követelmény az üzemeltetési szabály, havária terv és üzemnapló megléte. Az
üzemre vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok és engedélyek határozzák meg
ezen dokumentumok felépítést, pontos tartalmát. Természetes a gyártásellenőrzési
rendszeren kívül ezek a szabályzatok rendelkezésre állnak.
A kidolgozott gyártásközi ellenőrzések fajtái:
esetleges szennyezés (fémek, fa, műanyag hulladék) szemrevételezéssel
történő ellenőrzése a nyersanyag és késztermék tároló depókon,
késztermék szemmegoszlásának szemrevételezéssel történő ellenőrzése,
osztályozó berendezés (sziták) időszakos ellenőrzése,
karbantartási ellenőrzések,
39
Ellenőrzés
fajtája Gyakorisága Felelősök
Szemrevételezés
(szennyeződés,
veszélyes
hulladék)
Hetente
(gyakoriság növelhető a
napi beszállított
nyersanyag, előállított
termék mennyiségének
függvényében)
Üzemegység vezető,
Üzemi gyártás-
ellenőrzési
megbízott
Szemmegoszlás Hetente
Üzemi gyártás-
ellenőrzési
megbízott
Osztályozó
berendezések Szúró próba szerűen
Üzemegység vezető,
Karbantartási vezető
Karbantartás
A berendezések
üzemeltetési és
karbantartási előírásainak
megfelelően
Karbantartási vezető
2. Táblázat: Alkalmazott gyártásközi ellenőrzések
(Forrás: IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzése)
Megfelelőségi nyilatkozat
A MENTO Kft. a megfelelő termék igazolására Megfelelőségi Nyilatkozatot állít
ki. A bevezetett és működtetett 4-es rendszer felhatalmazza a társaságot a CE-
jelölés elhelyezésére.
A Megfelelőségi Nyilatkozat a következőket tartalmazza:
A gyártó nevét és címét, valamint a gyártás helyét;
A termék leírását (fajta, azonosítás, felhasználás stb.) és egy másolatot a CE-
jelölést kísérő információkról;
Azon előírásokat, amelyeknek a termék megfelel (a szabvány ZA
melléklete);
A termék felhasználásának különleges feltételeit, ha van ilyen;
Azon személy nevét és beosztását, aki jogosult a gyártó vagy
meghatalmazott képviselője helyett a nyilatkozat aláírására
40
CE jelölés, és címkézés
A társaság felhatalmazott képviselője felelős a CE-jelölés felhelyezéséért. Az
elhelyezendő CE-jelölésnek meg kell felelnie a 93/68/EC irányelvnek és láthatónak
kell lennie a kísérő kereskedelmi dokumentáción (pl. szállítólevélen).
A CE-jelet a következő adatoknak kell kísérniük:
A gyártó neve. Azonosító jele és nyilvántartott címe;
Azon év utolsó két számjegye, amelyben a jelölést elhelyezték;
Szabványra való hivatkozás;
A termék leírása: jelölés, anyag, méretek, tervezett felhasználás stb.;
Lényeges jellemzőkről való tájékoztatás.
[IIE 5.7. Kőanyaghalmaz termékek vizsgálata és ellenőrzése]
41
5. Az építési-bontási hulladék feldolgozási folyamatainak elemzése
A feldolgozási tevékenységet az alábbi fő szakaszokra bonthatjuk:
A gyártás ütemezése
Alapanyag fogadása, mérlegelése, tárolása
Nyersanyag előkészítés, feladása, feldolgozása (törés, osztályozás), tárolása
Keletkező hulladékok kezelése
Depózás
Karbantartás
Rakodás és kiszállítás
A gyártás ellenőrzése, mérések, vizsgálatok
5.1. A gyártás ütemezése
A beérkezett megrendelések, belső igények alapján a hulladékkezelő központ
vezető elkészíti a gyártási ütemtervet. Az ütemtervnek megfelelően a
hulladékkezelési központ vezető kiadja a termelési utasításokat a csoportvezetőnek,
aki a meglévő technológiai előírásoknak megfelelően végrehajtja a kiadott termelési
utasításokat.
Az ütemterv teljesülését, figyelve a feldolgozó napi kapacitás kihasználására az
hulladékkezelő központ vezető naponta ellenőrzi.
5.2. Az alapanyag fogadása, mérlegelése, tárolása
A telephelyen átvehető és feldolgozható építési-bontási hulladékok részletes listáját
(7. számú melléklet) a társaság 12783-5/2011 hivatkozási számú hasznosítási
engedélye tartalmazza.
Az építési-bontási hulladékok beszállítása közúton történik, szerződött partnerek, a
lakosság, valamint a Zempléni Z.H.K. Kft. által.
42
A gépjárművezetők a mérlegkezelő pontos utasításit követnek közelítik meg a
mérlegeléshez kialakított 60 tonnás TWD 18*3 méteres párhuzamos hitelesített
hídmérleget. A mérlegkezelő azonosítja a rakományt, elkéri a szükséges
kísérőokmányokat és elvégzi a bruttó tömeg és az adatok rögzítését a
mérlegprogramban. Mindenesetben dokumentálásra kerül a szállítmány fajtája,
származási helye, fajtacsoportja, a szállító gépjármű rendszáma, a gépkocsivezető
neve, a beszállított hulladék átvételének pénzügyi kiegyenlítés módja, valamint a
beszállító (megrendelő) adatai.
Amennyiben a rakomány szemrevételezése alapján megállítható, hogy a beszállított
nyersanyag nem tartalmaz veszélyes hulladékot a gépjármű vezető a kijelölt helyre
szállítja a nyersanyagot és megkezdi az ürítést.
A telephelyre beszállított nyersanyag leürítésének, vagyis a nyersanyag tároló
depók helyét a hulladékkezelési központ vezető határozza meg. A gépjármű
vezetőnek leürítéskor szigorúan ügyelni kell arra, hogy elkerülje a különböző
rendeltetésű, minőségű és szemnagyságú alapanyagok egymással vagy más
anyagokkal való keveredését, szétosztályozódását.
10. ábra: Ürítés, feladás, depózás
(Forrás: MENTO Kft.)
A leürítést követően a gépjármű visszaáll a párhuzamos hídmérleg kimenő ágára. A
mérlegkezelő a nettó tömeg mérése után kiállítja a mérlegjegyet, aláírásával rögzíti
hitelességét, majd a számlával együtt (amennyiben kézpénzes kiegyenlítés történt)
átadja a gépkocsivezetőnek.
Termékvizsgálatok
lehetséges vizsgáló helye
43
A tároló depók beazonosítását az adott nyersanyagok pontos megnevezését jelölő
táblák biztosítják.
A termék minősítés szempontjából a telephelyen kitermelhető riolittufa, illetve a
telephelyre beszállított vegyes építési törmelék és betonzúzalék hulladékok
tekinthetők nyersanyagoknak.
Minden egyéb alapanyagból előállított frakció hulladékként kezelendő.
A nyersanyagokból előállított frakciók közül az alábbi táblázatban felsorolt
termékek rendelkeznek első típusvizsgálati jelentéssel vagyis, ezen termékek
felelnek meg az alkalmazott szabvány geometriai, fizikai és kémiai
követelményeinek.
Termék
alapanyaga: Riolittufa Vegyes építési törmelék Betonzúzalék
Termék
frakciója: 0/63 0/45 0/16 0/45 0/16
Termék neve
a gyártónál:
0/63
riolittufa
0/45
egyes építési
törmelék
0/16
vegyes
építési
törmelék
0/45 0/16
betonzúzalék
Termék
szabványos
megnevezése:
GA 75-
0/63
riolittufa
GA 75-0/45
vegyes
építési
törmelék
GA 85-0/16
vegyes
építési
törmelék
GA 75-0/45
betonzúzalék
GA 85-0/16
betonzúzalék
3. Táblázat: Első típusvizsgálati jelentéssel rendelkező termékek
(Forrás: IIE 5.4. Építési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése és gyártásközi ellenőrzés)
44
5.3. A nyersanyag előkészítése, feladása
A gyártási ütemtervben meghatározott terméktől függően a nyersanyagot szükség
szerint elő kell készíteni.
Az előkészítés lehet:
hidraulikus bontókalapáccsal,
roppantó ollóval feladási
méretre történő előtörés,
vegyes építési törmelék
frakciók gyártása esetén a
különböző alapanyagok
elkülönített depón (jelölő
tábla: átmeneti tárolóhely)
prizmákban történő
összekeverése.
11. ábra: Roppantó olló működés közben
(Forrás: MENTO Kft.)
Az alapanyagok elkülönített prizmában történő összekeverésénél fokozottan ügyelni
kell arra, hogy a megfelelő depókról szedjék el az anyagokat valamint, hogy a
felszedéskor visszamaradó anyagok keveredését és minőségromlását
megakadályozzák.
Az előzetesen a hidraulikus
bontókalapáccsal a feladási méretre
előtört anyag valamint a megfelelően
előkészített építési törmelék közvetlenül
a depóniáról homlokrakodóval
adagolható a feldolgozó
fogadóbunkerébe.
12. ábra: Nyersanyag feladása
(Forrás: MENTO Kft.)
45
5.4. Törés, osztályozás
A törés, osztályozás során történik a nyersanyag aprítása és osztályozása az előre
beállított technológia folyamatnak megfelelően.
A törés gépsora az alábbi berendezésekből áll:
osztályozógépek,
pofás- és röpítőtörő,
adagolóberendezés,
szállítószalagok,
feladóbunker
készterméktárolók.
A gépsor vezérlése kapcsolóházból, részben automatikusan történik. A minőség
biztosítása a törőrések automatikus és kézi beállításával, az osztályozósziták
megválasztásával, ellenőrzésével, az adagolóberendezések segítségével elérhető
egyenletes anyagárammal érhető el.
A részletes törési technológiát a 4.1. pontban ismertettem.
5.5. A technológia során keletkező hulladékok kezelése
Keletkező veszélyes hulladékok és kezelése
A szükséges javításokat, a kötelező karbantartást erre engedéllyel és referenciával
rendelkező szakcég végzi. A kisebb javítások során felhasznált veszélyes anyagok
és a képződő veszélyes hulladékok átmeneti tárolása, dokumentálása a vonatkozó
környezetvédelmi előírásoknak megfelelően a technológiától teljesen elkülönítetten
történik.
A feldolgozás során keletkező nem-veszélyes hulladékok kezelése
A technológiai technológiából visszamaradó, elsősorban a pneumatikus
szennyezőanyag leválasztó által kivont nem veszélyes hulladékok (papír, fa,
műanyagok, kommunális hulladék stb.) átmeneti konténeres tárolásra kerülnek,
46
majd mérlegelést követően közvetlenül lerakásra kerülnek a Bodrogkeresztúri
Regionális Hulladékkezelő Központ területén található depóniaterében.
Egyéb hulladékok
Szennyvíz kezelése
Szennyvíz kibocsátás a technológiai folyamat, illetve a tevékenységgel
összefüggésben nincs, a kezelőszemélyzet a hulladékkezelő központ szociális
létesítményeit veszi igénybe.
A keletkező csapadékvíz kezelése
A feldolgozó üzem körüli csapadékvizek elvezetéséről betonmedrű csapadékvíz
elvezető rendszer gondoskodik, amely két ponton, gyűjtő-ülepítő aknákon keresztül
kapcsolódik a hulladékkezelő központ engedéllyel működő csapadékvíz elvezető
rendszeréhez. A rendszer befogadója a 37-es számú főút árka.
5.6. A termék kezelése, tárolása, állagmegőrzése, rakodás és kiszállítás
Kezelés, tárolás, állagmegőrzés
A feldolgozási tevékenységből adódóan a termék elhelyezése lehet átmeneti, illetve
végleges deponálás, mely szabadtéri depónián történik. A depók kiterjedése
folyamatosan változik a termelés és az értékesítés függvényében, de a telephelyen
belül elfoglalt helyük állandó. A depók beazonosítását adott termékek pontos
megnevezését jelölő táblák kihelyezésével végzik. (Késztermék, kiszállításra váró
termék)
13. ábra: Betonzúzalék késztermék
(Forrás: Saját fotó)
14. ábra: Riolittufa késztermék
(Forrás: Saját fotó)
47
A termékkezelésnél és –tárolásnál az alábbi fő szempontokat kell figyelembe venni
optimalizált anyagmozgatás: a felesleges átrakás ugyanis a szennyeződés és a
másodlagos aprózódás esélyét növeli, ami minőségromlást okozhat;
állandó depóhelyek kialakítása: azért, hogy a felszedéskor visszamaradó
anyagok keveredését és minőségromlását megakadályozzuk, illetve
beazonosítási problémához vezetne;
tervezett depóhelyek előkészítése;
A depóniák helyének kijelölésénél a következő szempontok játszanak szerepet:
a telephely területi adottságai;
a feldolgozó berendezések (pl. osztályozó, törő) elhelyezkedése;
a termék várható mennyisége;
a depók közötti közlekedés;
a keveredés kiküszöbölése;
az uralkodó szélirány figyelembevétele;
a növényzettől való távolság;
A szabadtéri tárolásból adódóan az
időjárás a termékek aktuális
nedvességtartalmát befolyásolja (pl.
esőzés vagy hóolvadáskor). A
megnőtt nedvességtartalom nem
befolyásolja károsan az anyag
minőségét.
A depózást kanálmérleggel ellátott
homlokrakodó gép végzi a készlet
nyilvántartás pontosítása érdekében.
15. ábra: Késztermék tárolás
(Forrás MENTO Kft.)
48
Rakodás és kiszállítás
A vevők részére végzett szolgáltatás minden esetben a beérkező szállító jármű üres
állapotban történő mérlegelésével történik. A mérlegkezelő ez esetben is köteles az
alkalmazott mérlegelési szabályokat betartani.
Az elszállítandó késztermékek tehergépkocsira rakodása a megfelelő késztermék
tároló depóról homlokrakodó géppel történik.
A rakodást követően minden tehergépjármű mérlegelését kötelezően elvégzik. A
számítógéppel összekapcsolt mérlegterminál a visszamérlegelést követően azonnal
mérlegjegyet állít ki, mely az alábbiakat tartalmazza:
a gyártó nevét, címét;
a vevő nevét, címét;
a szállító jármű rendszámát;
a jármú üres és rakott súlyát valamint az elszállított késztermék
mennyiségének és a szabvány szerinti pontos megnevezését;
a késztermék kiadásának pontos dátumát (év, hónap, nap, óra, perc).
5.7. Veszélyes anyagok azonosítása és ellenőrzése
A beszállított nyersanyagok ellenőrzése a mérlegelést megelőző szemrevételezéssel
kezdődik. Amennyiben a szemrevételezés alapján megállítható, hogy a beszállított
nyersanyag nem tartalmaz veszélyes hulladékot a gépjármű vezető a kijelölt helyre
szállítja a nyersanyagot.
Ellenkező esetben, ha a szemrevételezés során a mérlegelő veszélyes hulladékot
észlel, azonnal értesíti az hulladékkezelő központ vezető, aki saját hatáskörében
intézkedik (beszállítást megtagadja). Az észrevételek és a szükséges intézkedések
az üzemnaplóban kerülnek rögzítésre.
A továbbiakban az alkalmazott gyártásközi ellenőrzések keretében mind a
nyersanyag, mind a késztermék tároló depókon az esetleges szennyezések (ide értve
a veszélyes anyagokat is) felderítése érdekében szemrevételezéssel történő
ellenőrzést végeznek heti rendszerességgel. A gyakoriság növekedhet a napi
beszállított nyersanyag, előállított termék mennyiségének függvényében. Az
49
ellenőrzéseket az hulladékkezelő központ vezető és az üzemi gyártás-ellenőrzési
megbízott végzi. Az észrevételek és szükséges intézkedések dokumentálása szintén
az üzemnaplóban történik.
5.8. A depóról származó anyagok károsodásának megállapítása
Az alkalmazott szabvány, a feldolgozó üzemre kialakított eljárás utasítások,
valamint a társaság által bevezetett és működtettet integrált irányítási rendszert
követelményeit betartva a deponált termékek károsodása nem fordulhat elő.
Ellenkező esetben, amennyiben bebizonyosodik, hogy a termék nem felel meg a
termékszabvány követelményeinek a nem-megfelelőségek kezelését illetve a
helyesbítő és megelőző tevékenységeket szabályzó integrál irányítási eljárások
szerint járnak el.
5.9. Nem megfelelő termékek kezelése
Valamely előírt követelmény nem teljesülésének – általában az osztályozás
(feldolgozás) során bekövetkezett hiba – eredményeként a termék nem felel meg a
szabványnak, vagy a vevői elvárásoknak.
Amennyiben a nem megfelelő terméket az előkészítés folyamata során a kezelők
közül valaki észleli, akkor azt a hulladékkezelő központ vezetőnek jelenti, majd az
ő irányításával leállítja a nem megfelelőséget okozó berendezést (pl: osztályozó
berendezések) és a hibát kijavítja. Az addig előállított hibás frakciót, azaz a nem
megfelelő terméket a kihordószalag alól elszállítják egy külön depóra.
A félredepózott termék további felhasználása:
hiba kijavítása után az anyag újra feladásra kerül az osztályozó berendezésre,
olyan felhasználásra irányítják, amelyhez még megfelelő (telephelyen belüli
felhasználás),
nem-megfelelő terméknek jelölik és elkülönítetten tárolják.
A nem megfelelőséget és annak kijavítására tett intézkedéseket, az hulladékkezelési
központ vezető az üzemnaplóban dokumentálja.
50
5.10. Készletnyilvántartás
A telephelyre beszállított építési-bontási hulladékokról a vonatozó 12783-5/2011.
hivatkozási számú hasznosítási engedély követelményeit betartva
készletnyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás feladata a depóniákon (legyen az
alapanyag, késztermék, feldolgozásra alkalmatlan építési-bontási hulladék, hulladék
értékesíthető termék) tárolt termékek, mennyiségének pontos kimutatása. A
lemérlegelt tömegek elektronikus tárolása, illetve a készletek mozgatása a saját
fejlesztésű mérlegprogram logikai raktárainak segítségével történik. Ez az
elektronikus nyilvántartás az alapja az évente kötelezően teljesítendő
környezetvédelmi hulladékbevallás kitöltendő sorainak.
A feldolgozó üzemhez beérkező építési-bontási hulladékoknak két csoportját
különböztetik meg: a feldolgozatlan és feldolgozott építési-bontási törmelékeket.
Feldolgozatlan építési-bontási törmelék:
A készletnyilvántartás bevezetéséhez a hulladékkezelési központ vezető műszaki
becsléssel határozza meg a telephelyen lévő aktuális építési-bontási törmelékek
mennyiségét alapanyagonként. Ez a mennyiség adja a különböző frakciók
nyitókészletét.
Készletnövelő mozgások (pl. beszállítás)
A beérkező szállítmányok mérlegelési adatai a mérlegprogram megfelelő logikai
raktáraihoz automatikusan hozzáadódik.
Készletcsökkentő mozgások (pl. feldolgozás, ártalmatlanítás)
Feldolgozáskor a készletet csökkentik a feldolgozó üzembe bekerülő törmelék
mennyiségével. A hulladékkezelő központ vezető feladata a feladásra kerülő
anyagok mennyiségének meghatározása és az üzemnaplóban való rögzítése. A
mérlegkezelő az így dokumentált mennyiséget a mérlegprogram megfelelő
alkalmazásai segítségével kivezeti a készletnyilvántartásból.
51
Feldolgozott építési-bontási törmelék:
A nyitókészlet meghatározása az előzőekben leírtakhoz hasonlóan történik.
Készletnövelő mozgások (feldolgozás)
A feldolgozás során kikerülő anyagok úgymint vas, por, fém, műanyag stb.
meghatározása mérlegeléssel, a feldolgozott termék frakciónkénti mennyisége pedig
műszaki becsléssel történik. A frakciók százalékos megoszlását a technológia
beállítás tapasztalati számai alapján határozzák meg. A mennyiségek
mérlegprogramba való rögzítését szintén a mérlegkezelő végzi. A feldolgozott
frakciók és a kikerülő anyagok mennyiségének egyezni kell a feldolgozásra feladott
anyag mennyiségével.
Készletcsökkentő mozgások (kiszállítás/értékesítés, telephelyi felhasználás)
A feldogozott építési-bontási törmelékek készletnyilvántartásból történő kivezetése
minden esetben mérlegeléssel történik. A mérlegprogram megfelelő
alkalmazásaival a kiszállított mennyiség és a telephelyen felhasznált mennyiségek
frakciónként a program megfelelő logikai raktáraiba könyvelhetőek.
Ezekből a raktárakból szintén alkalmazások segítségével különféle legyűjtéseket,
kimutatásokat tudnak generálni, akár a számlázáshoz, könyveléshez, akár a
hulladékbevallás elkészítéséhez.
[IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi ellenőrzése]
52
5.11. Karbantartás
A termelés zavartalan működéséhez valamit a gépek védelme értelmében megfelelő
időközönként szükséges a gépek, eszközök karbantartása.
Az üzemeltetéssel kapcsolatos adatok (pl. üzemóra, állásidő, üzemanyag és
kenőanyag felhasználás) dokumentálása az üzemnaplóban történik, melyet a
karbantartási vezető naprakészen vezet.
Karbantartások típusai:
napi karbantartás
időszakos karbantartás
nagyjavítás
A napi karbantartást a kezelési és karbantartási utasítás szerint a karbantartási
vezető utasítására a gépkezelő végzi. Dokumentálása szintén az üzemnaplóban
történik.
Az időszakos karbantartást megfelelő jogosultsággal rendelkező szakműhely végzi,
a gyártói üzemeltetési dokumentációban meghatározottak szerint.
A technológiai sor javítását az üzem a téli nagy leállás időtartama alatt végzik el. A
nagy leállást a karbantartási és termelési feladatok együttes mérlegelésével
ütemezik. A nagy leállás alatt elvégzendő munkákról előzetesen tervet készítenek
Dokumentálása szintén az üzemnaplóban történik egyszerű bejegyzéssel. Külső cég,
szakszerviz által végzet munkák dokumentálásához a számla egy másolatát
csatolják az üzemnaplóhoz. [MVU 03 Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem
üzemeltetése és karbantartása]
53
6. Fejlesztési javaslatok
6.1. A bevezetett (4) –es szállítói megfelelőségi módozat értékelése
A MENTO Kft. Építési-Bontási Hulladék Feldolgozó Üzemében előállított
termékeinek megfelelőségének igazolására az MSZ EN 13242:2003+A1:2008
termékszabványban rögzített 4-es és a szigorúbb követelményeket tartalmazó 2(+)-
os módozatok közül a 4-es rendszer kiépítését választotta.
Mielőtt bármilyen javaslatot is tennék a dolgozatom előző fejezeteiben bemutatott
rendszer változatására, fejlesztésére, mindenképp szükséges értékelnem a már
kialakított gyártásellenőrzési rendszer MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány
szerinti kötelezettségek teljesülését.
A választott szabvány ZA mellékletének 5. táblázata rendelkezik a 4-es rendszer
felállításakor érvénybe lépő gyártói kötelezettségekről.
Ezek az alábbiak:
16. ábra: 4-es rendszer feladatmegoszlása
(Forrás: MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány)
Az irodalmi bevezetőben többször említésre került a kezdeti típusvizsgálatok
elvégzése, annak fontossága, illetve részletesen kifejtettem hogy a társaság, ezen
vizsgálati eredmények függvényében, hogyan választotta ki és minősítette termékké
ezeket a frakciókat..
Alaptételként fogalmaztam meg, hogy a feltört építés-bontási hulladékok csak akkor
tekinthetők terméknek, ha rendelkeznek az első típusvizsgálatokkal.
54
Tulajdonképpen a teljes minősítési eljárás benne a gyártásellenőrzési rendszerrel,
ezen vizsgálatok megléte nélkül el sem végezhető.
A dolgozatom 5.2. fejezetében részletesen kifejtetett mely frakciók rendelkeznek
kezdeti típusvizsgálatokkal, ezáltal mely frakciók számítanak terméknek, az 5.
számú mellékletként pedig csatoltam a 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék első
típusvizsgálati jegyzőkönyvének összefoglaló részét.
Mindezek tükrében egyértelmű, hogy a társaság teljesítette a kezdeti
típusvizsgálatokra vonatkozó kötelezettségét.
A típusvizsgálatok megszerzését követően a minősítési eljárás következő lépése az
üzemi gyártásellenőrzési rendszer felállítása a szabvány C mellékletének
előírásainak betartásával.
A társaság 2012-ben a már meglévő integrált irányítási rendszerén belül valósította
meg üzemi gyártásellenőrzési rendszerét. Ahhoz, hogy a termékszabvány
gyártásellenőrzésre megfogalmazott előírásainak teljesülését értékeljem, a társaság
teljes dokumentációs rendszerét át kellett vizsgálnom.
Az alábbi 4. táblázatban foglaltam össze a szabvány által támasztott
kötelezettségeket, azok megvalósulását, illetve az esetlegesen szükséges módosító,
fejlesztőjavaslatokat.
Üzemi gyártásellenőrzés C melléklet
szerinti pontjai Megvalósítás Fejlesztési Javaslat
C2. Szervezet
C2.1. Felelősség és hatáskör
Integrált Irányítási Kézikönyv 5.5.,
5.5.1. pontjaiban szabályozva -
Felelősség és határkör, mindazon
személyek kapcsolata, akik irányítják,
végrehajtják és ellenőrzik a
tevékenység minőségét
C2.2. Az üzemi gyártásellenőrzés
felelőse Kijelölés megtörtént, szervezeti
ábrán feltüntetve -
1 Személy kijelölése a rendszer
koordinálására
C2.3 Vezetőségi átvizsgálás Az üzemi gyártásellenőrzési
rendszer bevezetése óta (2012.
május 02.) nem történt sem az
ellenőrzéssel sem a gyártás
irányításával kapcsolatos
átvizsgálás.
- Az üzemi gyártásellenőrzési rendszer
követelményeinek teljesülését a
vezetőségnek ellenőrizni és értékelni
kell. Felülvizsgálatok feljegyzései.
C.3. Ellenőrző eljárások
55
C.3.1. Kézikönyv Mivel a meglévő Integrált irányítási
rendszer keretében kerül
bevezetésre a gyártásellenőrzési
rendszer nincs szükség különálló
kézikönyv bevezetésére
- A gyártónak össze kell állítani és
vezetnie kell egy gyártás-ellenőrzési
kézikönyvet
C.3.2. Dokumentumok és adatok
kezelése IIE 2 Feljegyzések és adatok
kezelése eljárásban szabályozva -
Beszerzés, feldolgozás,
anyagellenőrzés adatai
C3.3. Alvállalkozói szolgáltatások Integrált Irányítási Kézikönyv 6.,
6.1. pontjaiban szabályozva -
C3.4. Az anyag ismerete IIE 5.4 Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás 3.2. pontjában
szabályozva
- A nyersanyag és forrás állapota.
Helyszínrajzi és gyártási térképet
tartalmazó dokumentáció megléte
C4. A gyártás irányítása
a) Anyagok azonosítása és kezelése
IIE 5.4 Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás 3.4. pontjában
szabályozva
-
b) Veszélyes anyagok azonosítása
IIE 5.4 Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás 3.11. pontjában
szabályozva
-
c) Kőanyaghalmazok tárolása, tárolás
azonosítása
IIE 5.4. Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás 3.8. 1.pontjában
szabályozva
-
d) Depóniáról származó anyag
károsodásának megállapítása
IIE 5.4 Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás 3.12. pontjában
szabályozva
-
e) Eladásig származás és fajta szerinti
azonosíthatóság teljesülése
IIE 5.4 Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás szabályozza
-
C5. Ellenőrzés és vizsgálat
C5.1. Általános előírás
IIE 5.7 Kőanyaghalmaz termékek
vizsgálata és minősítése eljárás
szabályozza a gyártásközi
ellenőrzések folyamatát. Egyéb
vizsgálatokat a társaság nem végez
2 (+) rendszer kiépítése,
ennek keretében a
vizsgálatok elvégzése
A vizsgálatokhoz szükséges
berendezések, eszközök, személyzet
biztosítása
C5.2. Vizsgálati eszközök
A vizsgálatokhoz szükséges eszközök
ellenőrzése, kalibrálása, karbantartása
C5.3. Az ellenőrzés, a mintavétel és a
vizsgálatok gyakorisága és helye
C1 táblázat vizsgálati gyakoriságát
betartva
C6. Feljegyzések
A gyártásellenőrzés eredményei IIE 2 Feljegyzések és adatok
kezelése eljárásban szabályozva -
C7. Intézkedés nem megfelelő termék esetén
56
Olyan ellenőrzés vagy vizsgálat
létrehozása, amely a termék nem-
megfelelősségét jelzi
IIE 5.4 Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás 3.13. pontjában
szabályozva
-
C.8. Rakodás, tárolás és kezelés a
gyártási területen
IIE 5.4 Építési-bontási hulladék
feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzés eljárás 3.10.1. pontjában
szabályozva
-
C9. Szállítás és csomagolás
C9.1. Szállítás Integrált Irányítási Kézikönyv 7.2.
pontjában szabályozva - Felelősség mértékének megállapítása a
szállítás vonatkozásában
C9.2. Csomagolás
a termékek mindesetben ömlesztve
kerülnek elszállításra, csomagolási
tevékenységet nem végeznek
-
C10. Személyzet képzése
IIE 9 Emberi erőforrás,
felkészültség, képzés és
kommunikáció eljárásban
szabályozva
-
4. Táblázat: A gyártásellenőrzési rendszer magvalósulásának értékelése.
A fenti táblázatból látható, hogy a szabvány gyártásellenőrzést szabályzó C
mellékletének minden pontja hozzárendelhető a társaság integrált irányítási
rendszerének valamely eleméhez.
Ennek alapján megállapítható, hogy a gyártásellenőrzési eljárás kiépítésére
vonatkozó dokumentációs kötelezettségét a társaság szintén maradéktalanul
teljesítette.
Mindemellett fontos kiemelni, hogy termékszabvány a már meglévő irányítás
rendszerekbe való integrálását a társaság sikeresen végrehajtotta. Pontosan határozta
meg a közös elemeket és kiemelte, külön eljárásban szabályozta a termékszabvány
speciális követelményeit.
57
6.2. A technológia egyes pontjainak fejlesztése a minőség javítása érdekben
A 5. fejezetben lépésről lépésre bemutatattam az építési-bontási hulladékok
feldolgozásának teljes technológia folyamatát. A végtermék minőségének
biztosítását szem előtt tartva, a technológia 5.2 és 5.6 pontjában ismertetett
alapanyag és késztermék tárolás, valamint az 5.10-es pont készletnyilvántartási
rendszerénél láttam szükségesnek javító intézkedések megfogalmazását.
Anyag és késztermék tároló depóniák felületének aszfaltozása
Az alapanyagok, feldolgozásra, illetve termékként való értékesítésre alkalmatlan, de
a telephelyen hasznosításra kerülő építési-bontási hulladék alap és feltört frakciók,
valamint a késztermékek minden esetben a telephely egy előre meghatározott,
táblákkal kijelölt területén kerülnek deponálásra. A deponálási felületek gondos
tereprendezési eljárásokkal alakítják ki. Ugyanakkor véleményem szerint az
alapanyagok és késztermékek keveredésének, szennyeződésének minimalizálását
ezen tároló felületek aszfalt borításával érhetik el.
Készletnyilvántartás adatforrásainak fejlesztése
A társaság a nyitókészlet, és a feldolgozásra feladott törmelékek mennyiségének
meghatározásához műszaki becsléseket alkalmaz, a feltört és a szállítószalagról a
depóniákra kihordott frakciók mennyiségét (első körben csak %-os eloszlásukat) a
beállításokhoz rendelt tapasztalati számok alapján határozzák meg. Mindezekből
papír alapon számításokat végeznek a végső mennyiségek meghatározásához, majd
bejegyzik az üzemnaplóba és ezt követően történik csak az adatok
készletnyilvántartó rendszerbe való rögzítése.
Véleményem szerint az a mennyiségi meghatároz pontatlan és sok esetben torz
eredményeket generál.
A mennyiségek pontos meghatározásához számos, a telephelyen jelenleg is
megtalálható eszköz nyújthat segítséget. Ezek a mérőeszközök a feldolgozó üzemet
58
kiszolgáló homlokrakodó kanalába telepített kanálmérleg és a felhordó szalag
fogadó bunkerhez közelebb eső szakaszára telepített szalagmérleg. Mindkét mérleg
korábbi pályázati keretekből került beszerzésre. Ezen eszközök használatával akár
kg pontossággal megmondható a feldolgozásra feladott törmelék mennyisége.
Ugyanakkor mindként mérleg eredményét manuálisan kell felvezetni a
mérlegprogramba. Ebből kifolyólag szükségesnek látom a mérlegprogram
adatgyűjtő rendszerének vezeték nélküli hálózatban történő fejlesztését, mely képes
ezáltal fogadni a híd,- kanál és szalagmérleg adatait. A homlokrakodó
kanálmérlegét akár az alapanyagok, akár a késztermékek átdeponálására is
alkalmazhatják, így pontosítva a telephelyen lévő készletállományt.
Ezzel a módosítással csak a feladott nyersanyag mennyiségi problémáját oldódott
meg. A késztermékek mennyiségének pontosítására két megoldás lehetséges:
1. a kihordó szalagokra telepített szalagmérleg, melynek komoly
költségvonzatai lehetnek, illetve
2. a nagy munkaigényű, késztermék átdeponálás a kanálmérleggel rendelkező
homlokrakódóval.
Az alábbi 17. ábrán a pontos anyagáram és készlet mozgások meghatározásnak egy
lehetséges módját szemléltetetem a feldolgozási folyamat lépéseinek és az ehhez
kapcsolódó mérőeszközök kapcsolatának összehangolásával.
59
17. ábra: A feldolgozási folyamat mennyiségi meghatározásának és a lehetségesen alkalmazható
mérőeszközök kapcsolata
A mérlegprogram és a készletmozgások mennyiségi meghatározásának fent említett
fejlesztéseivel az egyik oldalról kiküszöbölhetőek a műszaki becslések, és a papír
alapon, üzemnaplóban vezetett készlet növelő illetve csökkentő mozgások pontatlan
meghatározása, másrészt megvalósulna a feldolgozó üzemhez kapcsolódó
anyagáram és készletnyilvántartás minden egyes pontjának tömegmérésekből
származó adatokkal való alátámasztása.
Feldolgozásra alkalmas
és alkalmatlan anyagok
fogadása
Nyersanyag
technológiára történő
feladása
Késztermék
mennyiségének
meghatározása
A feldolgozásból kikerülő
anyagok mennyiségének
meghatározása
Depózás
hídmérleg
kanálmérleg
kanálmérleg
kihordószalag
mérleg,
kanálmérleg
hídmérleg
A telephelyről
kiszállított termék illetve
hulladékfrakciók
mennyisége
A telephelyen belül
felhasznált frakciók
mennyisége
hídmérleg kanálmérleg
60
6.3. A 2(+)-os rendszer eléréséhez szükséges további fejlesztések
Előzetes egyeztetés a kiválasztott tanúsító szervvel
A 2(+)-os rendszer kiépítését megelőzően, a tapasztalatlanságból kiindulva
szükségesnek látom a 4-es rendszer tanúsító szervezet általi ellenőrzését,
természetesen az auditálási eljáráson kívül, mint egy szakmai egyeztetés keretében.
Gondolva itt a dokumentációs rendszer, illetve a gyártásellenőrzési rendszer
gyakorlati elemeinek áttekintésére. Véleményem szerint, ha először az alacsonyabb
kötelezettséggel bízó gyártásellenőrzési rendszer megfelelően kerül kiépítésére,
következő lépésként már könnyebb (időt és ráfordított munkamennyiséget
megtakarítva) a plusz követelményeket beépíteni a rendszerbe.
A felmerülő költségekkel is számolva természetesen sokkal költséghatékonyabb egy
kiszállási és mérnöki óradíjat tartalmazó egyeztetés majd egy azt követő sikeres
audit, mit egy sikertelen számos változtatást igénylő és többször ismételt audit.
Elképzelhetőnek tartom, hogy a dokumentációs rendszer fejlesztésén kívül még
gyakorlati megoldásokkal is segítik a társaságot ebben a témakörben.
A 2 (+)-os rendszer kiépítésének tárgyi és dokumentálási követelményei
Mint ahogyan a 4. táblázatban is jelöltem a 4-es rendszer továbbfejlesztése
(vizsgálatok elvégzése, rendszer auditálás) nélkülözhetetlen fontosságú a piaci
szereplők bizalmának megszerzéséhez és fenntartásához. A megvalósítás
kézenfekvő módja a termékszabvány megfelelőség igazolás módozatának
kidolgozása, integrált módon a meglévő irányítási rendszerbe való beépítése.
A 2(+)-os rendszer követelmények a termékszabvány C1 táblázatában (lásd 8.
számú melléklet) felsorolt vizsgálatok elvégzése természetesen a gyártási
ütemtervhez igazított időközönként, illetve a kiépített teljes gyártásellenőrzési
rendszer tanúsítása.
A 4-es rendszerhez képest plusz feladat a minták szúrópróba szerű vizsgálata a
termékszabvány által előírt paraméterekre. Tanulmányozva a szabvány C1
61
mellékletében meghatározott vizsgálatok menetét, tárgyi szükségletét,
megállapítottam, hogy a két leggyakrabban elvégzendő szemmegoszlás és
szemalak vizsgálatokat a társaság saját maga a telephelyen belül is el tudja végezni,
mindezzel csökkentve a gyártásellenőrzés költségeit. A többi vizsgálatok
elvégzésére minden esetben más laboratóriumot kell felkérni.
A vizsgálatok lebonyolítása tehát két módon történhet:
1. a gyártási ütemtervhez igazítva minden vizsgálatot más laboratóriummal
végeztet el,
2. költségcsökkentés céljából a két leggyakrabban elvégzendő vizsgálatokra
saját laboratóriumot épít ki, a többi paraméter vizsgálatára pedig más
laboratóriumot kér fel.
A saját hatáskörben történő vizsgálatoknak, vagyis a laboratórium kiépítésének
azonban vannak tárgyi és dokumentálási feltételei is.
Az alábbi 5. táblázatban foglaltam össze az elvégezhető vizsgálatok
szabványpontokhoz csatolt tárgyi feltételeit.
Mintavétel és
vizsgálat
Termékszabvány
vonatkozó fejezete
Vizsgálati
módszer
Vizsgálati
gyakoriság
legalább
Tárgyi feltételek
Mintavétel C5.3. -
gyártási
ütemhez
igazodva
vizsgálóhely
mintavételi eszköz (lapát)
és tároló edényzet
irodai felszerelés a
mérések
dokumentálásához
Szemmegoszlás 4.3. EN 933-1 hetente 1
sziták, szitarázó,
minimum 6000 g
méréshatárú 0,01 g
pontosságú precíziós
táramérleg
Durva kőanyag
halmaz
szemalakjának
vizsgálata
lemezességi szám
meghatározásával
4.4. EN 933-3 havonta 1 szemalak tolómérő
5. Táblázat: A saját körben elvégzendő vizsgálatok tárgyi feltételei
62
A dokumentálási feltételek teljesítése nem más, mint a szükséges eljárások
kidolgozása. Az eljárások tartalmát a szabvány C mellékletének Ellenőrzés és
vizsgálatok pontjában megfogalmazottaknak eleget téve az alábbiakban foglaltam
össze.
1) A laboratóriumra és a vizsgálatokra vonatkozó általános előírások
a) Pontosan meg kell határozni a szabvány C táblázatából mely vizsgálatokat
végzi a társaság és mely vizsgálatokat más laboratóriumok,
b) Személyzet, eszközök, felszerelés biztosítása,
c) Hogyan zajlik a mintavétel és az minták továbbítása a kiszolgáló
laboratóriumokhoz
d) A laboratóriumokkal való kapcsolattartásért felelős személy kijelölése.
2) Ellenőrzés, mintavétel és a vizsgálatok pontos leírása
a) Mintavételi eljárás pontos menete, ütemezése
b) Vizsgálati megrendelőlap, mintavételi jegyzőkönyv, Vizsgálati Jegyzőkönyv
formai követelményei,
c) A kiállított dokumentumok kezelése.
3) Eszközök hitelesítési és karbantartása
A vizsgálatok során használt eszközök ellenőrzésének, kalibrálásának,
karbantartásának pontos lírása
Véleményem szerint ezeket a fent említett eljárásokat különálló eljárásokként
célszerű bevezetni a társaság integrál irányítási rendszerébe. Kivételt képez ez alól a
2.c) és a 3) pont. A 2.c) kiállított dokumentumok kezelése tétel beépíthető a már
meglévő az IIE 2 feljegyzések és adatok kezelése eljárásba, a 3) pont eszközök
hitelesítése és karbantartása kötelező tétel, pedig egyértelműen integrálható az IIE
13 Megfigyelő- és vizsgálóberendezések kezelése eljárásba.
63
A 2 (+)-os rendszer kiépítésének alap költségei
A rendszer kialakításnak teljes költsége az alábbi elemek részköltségeiből tevődik
össze:
1. Vizsgálati költségek:
a) Vizsgálati módszerleirat beszerzése (EN 933-1, EN 933-3),
b) A társaság által elvégzendő vizsgálatok tárgyi eszközeinek (sziták,
szitarázó, szemalak tolómérő, táramérleg) beszerzése,
c) Más laboratóriumok vizsgálati költségei (pl. KTI),
d) A minták továbbításának költségei, melynek két megvalósítási módja
lehet: futárszolgálat bevonása, saját gépkocsival történő elszállítás.
e) A vizsgálatokhoz alkalmazott eszközök hitelesítési, kalibrálási költségei.
2. Üzemi gyártásellenőrzési tanúsításának költségei
A. A gyár-és gyártásellenőrzés kezdeti vizsgálata
a) Regisztrációs díj
b) Ellenőrzési díj
c) Tanúsítás díja
B. Gyár és gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete
a) Felügyeleti díj
b) Tanúsítás fenntartásának, hosszabbításának díja
c) Tanúsítvány kiadásának díja
C. Egyéb költségek (pl. kiszállási díj)
D. Igény szerint előzetes konzultáció, szakmai egyezetés díja
A pontos díjak és költségek megállapításához a Közlekedéstudományi Intézet
Nonprofit Kft. Út- és Hídügyi Tagozatának 2012. évi díjtáblázatát alkalmaztam
feltételezve, hogy az első típusvizsgálatokhoz hasonlóan a periodikus vizsgálatokat,
illetve a rendszertanúsítást is a KTI végzi. [www.kti.hu]
64
Tétel megnevezése Becsült és fix
Költség Forintban Megjegyzés
1. Vizsgálati költségek:
A) Vizsgálati módszerleirat
beszerzése (EN 933-1, EN 933-3), ~15-20 000
Beszerzés Szabványügyi
Testülettől
B) Mintavétel tárgyi feltételei
a. vizsgáló hely -
A telephelyen belül
rendelkezésre áll (lásd 10.
ábra)
b. mintavételi eszközök, tároló
edények ~10-12 000 -
c. dokumentáláshoz szükséges
irodai eszközök -
A telephelyen
rendelkezésre állnak,
külön beszerzésre nincs
szükség.
C) A társaság által elvégzendő vizsgálatok tárgyi eszközeinek beszerzése
a. sziták ~160 000
Forrás: Complexlab Kft.
árajánlata
b. szitarázó ~300 000
c. szemalak tolómérő ~40 000
d. táramérleg ~230 000
D) Más laboratóriumok vizsgálati
költségei (pl. KTI),
~580 000/egyszeri
vizsgálatok Forrás: KTI díjtáblázata
E) A minták továbbításának
költségei, melynek két
megvalósítási módja lehet:
futárszolgálat bevonása, saját
gépkocsival történő elszállítás.
~100 000 -
E) A vizsgálatokhoz alkalmazott
eszközök hitelesítési, kalibrálási
költségei.
~15 000/mérleg,
Kiszállási díj ~40
000
Forrás: KVALIFIK
Méréstechnikai Minősítő
és Szolgáltató Kft
2. Üzemi gyártásellenőrzési tanúsításának költségei
A. A gyár-és gyártásellenőrzés kezdeti vizsgálata
a) Regisztrációs díj 100 000
Forrás: KTI díjtáblázata b) Ellenőrzési díj 480 000
c) Tanúsítás díja 100 000
B. Gyár és gyártásellenőrzés folyamatos felügyelete
a) Felügyeleti díj 240 000/év
Forrás: KTI díjtáblázata,
Egyszeri kiszállási díj
(Budapest-
Bodrogkeresztúr): 100 000
Forint
b) Tanúsítás fenntartásának,
hosszabbításának díja 70 000/év
c) Tanúsítvány kiadása 25 000/3 évente
C. Egyéb költségek (pl. kiszállási
díj) 200 Ft/km
D. Igény szerint előzetes
konzultáció, szakmai egyezetés díja 70 000/alkalom
6. Táblázat: A 2(+)-os rendszer bevezetésének és fenntartásának költségei
65
A 6. táblázat adatait értékelve megállapítható, hogy a 2(+)-os rendszer
bevezetésének és fenntartásának költsége három egységből épül fel:
I. a saját vizsgálatok elvégzéséhez szükséges eszközök beszerzési költségei,
természetesen ez a tétel csak akkor él, ha társaság a saját labor kialakítása
mellett dönt,
II. a kötelezően elvégzendő vizsgálatok költségei a gyártási periódusnak
megfelelően kialakított gyakorisággal korrigálva, sajátkörben elvégzett
vizsgálatok esetén az alkalmazott eszközök kalibrálási, hitelesítési költségei,
III. a rendszer tanúsítás és fenntartás költségei.
Az I. pont tételeinek (módszerleirat beszerzése, mintavételi eszközök, vizsgálati
eszközök) becsült összköltsége: ~750-762 000 Forint.
A II. pont kötelezően elvégzendő vizsgálatainak költségei csak a gyártási ütemterv
ismeretében lehet meghatározni. A 6. táblázatban ennek megfelelően csak az
egyszeri vizsgálatok költségeit tüntettem fel. A vizsgálatok díját a KTI díjtáblázata
alapján számítottam ki, természetesen más laboratóriumok felkérése esetén ezek a
díjak változhatnak.
6. táblázatban a III. pont költségeinek meghatározásához szintén a KTI
díjtáblázatának adatait tüntettem fel, így itt is érvényes az előző pontban más
laboratóriumok felkérésére tett megjegyzés. A táblázat adataival számolva a
gyártásellenőrzési rendszer tanúsításának összköltsége 680 000 Forint, ehhez
hozzáadódhat igény szerint az előzetes konzultáció díja, amely 70 000
Forint/alkalom. A rendszer folyamatos felügyeletének éves szintre levetített
költsége (táblázat adatai szerint) 435 000 Forint.
66
7. Összefoglalás
Napjainkban az építési-bontási hulladékok kezelése, hasznosítása még mindig
megoldandó problémaként jelenik meg a hulladékgazdálkodás területén. A szakma
több képviselője is felismerte, hogy sajnos hazánkban nincs megfelelően
kidolgozott stratégia a keletkező építési-bontási hulladékok kezelésére, így például
a további felhasználás, értékesítés egyik alapfeltétele a hulladékok termékminősítési
eljárásrendszere is hiányzik.
A MENTO Környezetkultúra Kft., mint a térség egyetlen építési-bontási hulladék
feldolgozójának üzemeltetője szembesülve az előállított frakciók étékesítésének
számos a problémájával, 2008 nyarán elindította az MSZ EN 13242:2003+A1:2008
termékszabvány szerinti minősítési eljárást.
2012 májusára a társaság sikeresen teljesítette a termékszabvány 4 –es megfelelőség
igazolási módozatának kötelezettségeit, mely szerint elvégezte az első
típusvizsgálatokat és kiépítette gyártásellenőrzési rendszerét. A termékszabvány
szerinti dokumentációs és gyakorlati kötelezettségeket nem különálló rendszerként
építette fel, hanem többéves tapasztalatai alapján beépítette a már meglévő integrált
irányítási rendszerébe. Felismerve az integrálás előnyit, így csökkentette a
folyamatok számát és biztosította a társaság szerteágazó tevékenységeinek
átláthatóságát.
A feladat azonban nem ér véget. A termékek piaci bizalmának növelése, illetve a
minőségirányítási alapelv, a folyamatok folyamatos fejlesztése két irányból készteti
a társaságokat a további fejlesztésre.
Dolgozatommal is a MENTO Kft. már bevezetett és működtetett 4-es megfelelőség
igazolás rendszeréből kiindulva fogalmaztam meg fejlesztési lehetőségeket, az
67
alkalmazott törési technológia és kidolgozott termékminősítési rendszer oldaláról
egyaránt.
A fejlesztési lehetőségek közül talán legkézenfekvőbb a termékszabvány 2(+)-os
megfelelőség igazolás módozatának kidolgozása.
Az új, szigorúbb követelményekkel bíró rendszer kiépítésének természetesen
vannak tárgyi és dokumentálási feltételei, illetve éves szinten komoly költségeket
von maga után. Mind a tárgyi feltételek, mind a költségek pontos meghatározásához
a társaságnak azonban mérlegelni-e kell, hogy akar illetve képes-e saját hatáskörben
vizsgálatokat végezni vagy minden kötelező paraméter vizsgálatát átadja más
laboratóriumoknak.
A termékminősítési eljárás integrált bevezetésével élenjáró példaként a társaság
bebizonyította a szakma képviselőinek, hogy a bizonytalan szabályozási háttér
ellenére a feldolgozott építési-bontási hulladékok kikerülhetnek a hulladék
státuszból és, mint építő ipari másodnyersanyagok értékesíthető termékké
válhatnak.
68
8. Summary
Nowadays, handling and utilizing the waste of construction and demolition is
still a problem to resolve in the field of waste management. Many representatives of
this profession realized that unfortunately there are no strategies appropriately
worked out for handling waste of construction and demolition in our country,
therefore one of the prerequisites of further use and purchase is lacking, that is the
procedure of waste product classification.
MENTO Environment Culture Limited, as the only operator of processing waste
of construction and demolition in the area started MSZ EN 13242:2003+A1:2008
product standard procedure of classification in 2008 after facing the numerous
problems of the sales of produced fractions.
By May 2012, the company successfully fulfilled the obligations in connection
with the product standard of 4 suitability statement method in accordance the
company did the type examinations and built up the system of production control.
The company did not build up the product standard’s documentation and practical
obligations as separate systems but on the basis of long-time experience it had built
them in the already existant integrated controlling system.
In my essay I drew the opportunities for improvement on the basis of MENTO
Limited’s worked out and operated 4 suitability statement product classification
system. Among the opportunities of improvements, the most obvious may be the
developement of suitability statement of product standard 2(+). The new and more
strict system of obligations have of course some objective and documentary
conditions let alone it brings serious financial matters along.
The company proved to other representatives of this profession that despite the
insecure regulation background the construction and demolition waste can step out
of the status of waste itself as a marketable product of second material of building
construction. This integrated product classification procedure made this company a
leading role model.
69
9. Irodalomjegyzék
Könyvek, cikkek, jegyzetek, tanulmányok, előadások
1) BENCZE ZS.-ÉZSIÁS L.-DR KARSAINÉ L. K.: 2009. Szabványosított
törmelékek. Hulladéksors. X. évfolyam. 8. szám.
2) BIACS P.: 2003. Hulladékgazdálkodás. Budapest. Tertia Kiadó.
3) CEGLÉDI M.: 2011. Minőségügyi rendszerek hatása a magyar zöldség-
és gyümölcstermelésre, Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus
Egyetem, Budapest
4) CSŐKE B.: 1999. Építési hulladékok előkészítése és hasznosítása.
Budapest. OMIKK
5) HORVÁTH S.: 2005. Építési termék megfelelősége kézikönyv, TERC
Kiadó
6) KÖZTISZTASÁGI EGYESÜLÉS MUNKACSOPORTJA: 2003.
Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 6. Az építési-bontási hulladékok
kezelése. Budapest. KvVM Hulladékgazdálkodási és Technológiai
Főosztály
7) LENGYEL A.: 2009. Szabványosított törmelékek. Hulladéksors. X.
évfolyam. 1. szám.
8) MAJOROS I.: 1991. Gyártáselőkészítés, gyártás, gyártásellenőrzés,
Gépipari Tudományos Egyesület
9) NEMZETI FEJLESZTÉSI ÜGYNÖKSÉG (NFÜ): 2008. Uniós források
a fenntartható fejlődésért. Környezetvédelem és infrastruktúra-
fejlesztések eredményei. Budapest. Avaloni Nyomdaipari Kft.
10) NIG.: 2009. Mindent az építési és bontási hulladékokról. Hulladéksors.
X. évfolyam. 6. szám.
11) POLGÁR A.: 2012. Környezeti hatásértékelés a környezetirányítási
rendszerben, Doktori (PhD) értekezés, Nyugat-magyarországi Egyetem,
Sopron
12) SZENDY CS.-KUTASSY L.: 2004. Az építésügy termék- (anyag-) és
vizsgálati szabványai. Építőanyag. 56. évfolyam. 2. szám.
70
13) Szintay I. (2005): Minőségmenedzsment I. Elmélet, Bíbor Kiadó,
Miskolc
Jogszabályok
1) 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény
2) 3/2003. (I.25.) BM-GKM-KvVM együttes rendelet az építési termékek
forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól
Vállalati dokumentumok
1) Építési-bontási Feldolgozó Üzem Üzemeltetési Szabályzata
2) Éves Összefoglaló jelentés (2009.)
3) IIE 5.3. Szelektív hulladékok kezelése és ártalmatlanítása
4) IIE 5.4. Épitési-bontási hulladék feldolgozása, kezelése, gyártásközi
ellenőrzése
5) IIE 5.7. Kőanyaghalmaz termékek vizsgálata és ellenőrzése
6) Integrált Irányítási Kézikönyv
7) MVU 03 Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem üzemeltetése és
karbantartása
8) Nem –veszélyes hulladékok hasznosításának engesélye
71
Internetes adatgyűjtés
1) http://www.emituv.hu/uploads/images/1298454461976776050386/hirek_01.
MORAVCSIKNÉ FILE KATALIN: Integrált irányítási rendszerek szerepe a
vállalkozások életében
2) www.zhk.hu/index1.html
3) www.maps.google.hu
4) http://www.hoe.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout
=blog&id=15&Itemid=94
”Építő hulladékgazdálkodás, Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai”
konferencia, 2012. május 16.
TÖRÖKNÉ HORVÁTH ÉVA: Újrahasznosított építési termékek
felhasználása az építőiparban és vizsgálatai az ÉMI Nonprofit Kft.-ben
5) http://www.hoe.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout
=blog&id=15&Itemid=94
”Építő hulladékgazdálkodás, Az építőipar és a hulladékipar közös kihívásai”
konferencia, 2012. május 16.
VÁRKONYI ISTVÁN: Másodnyersanyagok ipari felhasználásának
lehetőségei és szabályozása, hasznosítási kötelezettségek
Hírek, ÉMI-TÜV 2004. március elő évfolyam első szám
6) http://www.kti.hu/uploads/szolgaltatasok/KTI_Dijszabas.pdf
72
10. Mellékletek
73
1. számú melléklet
Hulladékhasznosítást szolgáló műveletek
(Forrás: 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvény)
R1 Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása
R2 Oldószerek visszanyerése, regenerálása
R3
Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása
(beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is)
R4 Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása
R5 Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása
R6 Savak vagy lúgok regenerálása
R7 Szennyezéscsökkentésre használt anyagok összetevőinek visszanyerése
R8 Katalizátorok összetevőinek visszanyerése
R9 Olajok újrafinomítása vagy más célra történő újrahasználata
R10
Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai
szempontból előnyös
R11 Az R1-R10 műveletek valamelyikéből származó hulladék hasznosítása
R12 Átalakítás az R1-R11 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében
R13
Tárolás az R1-R12 műveletek valamelyikének elvégzése érdekében (a
képződés helyén történő átmeneti tárolás és gyűjtés kivételével)
74
2. számú melléklet
A Bodrogkeresztúr Regionális Hulladékkezelő Központ létesítményeinek
telephelyi elrendezése
(Forrás: MENTO Kft., Integrált Irányítási Kézikönyv)
75
3. számú melléklet
A társaság szervezeti felépítése
(Forrás: MENTO Kft., Integrál Irányítási Kézikönyv)
76
4. számú melléklet
Az Építési-bontási Hulladékfeldolgozó Üzem látványterve
(Forrás: MENTO Kft.)
77
5. számú melléklet
0-45-ös vegyes építési bontási törmelék előzetes szemmegoszlás vizsgálati
jegyzőkönyve
(Forrás: MENTO Kft.)
78
6. számú melléklet
A 0-45-ös vegyes építési bontási törmelék első típusvizsgálatának
eredménye
(Forrás: MENTO Kft.)
79
7. számú melléklet
A hasznosítási engedély szerint fogadható hulladékok listája
(Forrás: MENTO Kft, Nem-veszélyes hulladékok hasznosításának engedélye)
EWC kód Hulladék megnevezése
10 02 vas-és acéliparból származó hulladékok
10 02 01 salak kezeléséből származó hulladék
10 02 02 kezeletlen salak
17 01 beton tégla cserép és kerámia
17 01 01 beton
17 01 02 téglák
17 01 03 cserép és kerámiák
17 01 07 beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke, amely
különbözik a 17 01 06-tól
17 03 bitumen keverékek, szénkátrány és kátránytermékek
17 03 02 bitumen keverékek, amelyek különböznek a 17 03 01-től
17 05 föld (ideértve a szennyezett területekről származó kitermelt földet),
kövek és kotrási meddő
17 05 04 föld és kövek, amelyek különböznek a 17 05 03-tól
17 09 egyéb építkezési és bontási hulladékok
17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok
80
8. számú melléklet
Az MSZ EN 13242:2003+A1:2008 szabvány C1. táblázata