Motivációs utak és lehetőségek a tanítóképzésbenSinka Annamária PhD, Szaszkó Rita PhD, Kisné Bernhardt Renáta PhD

Digitális Tanulás és Tanítás Workshop

Debrecen, 2017. február 27.

A vizsgálatok fókuszpontja, célja és relevanciája

• Tanítójelöltek körében végzett a digitális tanítás hatását vizsgáló három kisebb volumenű motivációs vizsgálat főbb eredményeinek bemutatása:• 1. Tanulmány: Digitális történetmesélés (Sinka Annamária)• 2. Tanulmány: Idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusok

(Szaszkó Rita)• 3. Tanulmány: Metaforavizsgálat (Kisné Bernhardt Renáta)

• Cél: pedagógusjelöltek nézeteinek, véleményeinek feltárása a képzésük során alkalmazott digitális eszközök integrálásáról

• Relevancia: Brown, 2000; Miller, 2009; Snelson, 2011; Tan és Pearce, 2011

Tanulói motiváció

A tanulói motiváció egy olyan jelenség, amely „megmagyarázza az emberek miért döntenek úgy, hogy megtesznek valamit, mennyire elkötelezettek, hogy véghez vigyék azt, és milyen hosszú ideig hajlandóak folytatni az adott tevékenységet” Dörnyei (2001, 7.) .

Digitális történetmesélés – Sinka Annamária

• A módszer / technika ötvözi a történetmesélés évezredes hagyományát a digitális eszközök használatához kötődő digitális /IKT kompetenciák mozgósításával.

• A digitális történet fontos eleme a személyes élmény / személyes történet.

• A digitális történet jelen esetben egy olyan állóképekből álló diasor, amelyben rövidebb szövegelemek is megjelenhetnek, valamint minden diához hangalámondás is tartozik.

• Az elkészült történet videoformátumban kerül elmentésre, s így egyfajta rövidfilm-élményt ad.

Digitális történetmesélés

• A digitális történetmesélés komponensei:• a feladat kreatív alkotói tevékenységbe ágyazott,

• motivált feladatmegoldás jellemzi.

Szükséges: jól körül határolt instrukció- és mintaadás.

Közzététel: e-learning (Moodle adatbázis).

Forrás: A szerző által készített kép.

Tevékenykedtetés – másképp (aktívan)DT oktatási lehetőségei

Különböző témájú, fókuszpontú kurzusokban is felhasználható technikát / oktatási módszert kínál.

• Széles alkalmazási lehetőségeket rejt magában, például jól illeszthető:• tananyag felvezetésére;• spontán ismeretek előhívására, tudatosítására;• elméleti ismeretek megszilárdítására;• narratív eszköztár szélesítésére.

• Az aktív tanulási módszerek közé illeszthető:• eret ad a sokszínűség kifejezésének és kiscsoportos interakciók jellemzik /

jellemezhetik a kontakt órai feldolgozását.• Az önálló ötletek megjelenésének lehetősége, és a saját hang érvényesítése

szintén fontos eleme a digitális történetmesélésnek.• Robin, B. (2006).

DT Kutatás – Motiváció – tananyag mélyebb megértése (N=40) Az adatgyűjtés: kvantitatív és kvalitatív komponensei

online kérdőív osztálytermi megfigyelés

A kutatás legfontosabb, a motivációhoz kötődő eredményei:

bátorítja a hallgatók saját érzéseinek, véleményének kifejezését (80%),

legmotiválóbb faktor: az eredetiség / újdonság (65%).

Aktív részvételt biztosít a tanulási folyamatban:

jól alkalmazható a saját személyiség kifejezésére (77%),

A résztvevők 57%-a a választott téma feldolgozását nagyon hatékonynak tartja.

Érdekesség: 30% egyáltalán nem érzékeli tanulási módszerként.

• A képek, a hang és narráció komplex élményt nyújt – ez segíti a téma megértését. (65%)

Idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusok – Szaszkó Rita• Kisebb volumenű kvalitatív kutatás (N=11)

• Cél: interjúk által feltérképezni, hogyan tehetik az online videók a tanulási folyamatot még hatékonyabbá, a hallgatókat motiváltabbá az angol módszertani és országismereti kurzusokon

Idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusok

Kutatás relevanciája:

• Az oktatási virtuális tartalmak e fajtája könnyen hozzáférhető és népszerű

• A különféle szintű digitális kompetenciákkal rendelkező tanulók számára is elérhető

• Az idegen nyelvű oktatási online videók estén az idegen nyelvi és interkulturális kompetenciák fejlesztése hozzáadott érték

• Az összetett és dinamikusan változó hallgatói motivációs mintázatokon belül az extrinzik (Ryan és Deci, 2000) és instrumentális motiváció (Gardner és Lambert, 1972) mellett az intrinzik motiváció erősítése

Idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusokIntrinzik motiváció (Ryan and Deci, 2000)

• A tudásra irányuló intrinzik motiváció: a tanulás, megértés öröme, a környezet felfedezése, kíváncsiság

• A fejlődésre, alkotásra irányuló intrinzik motiváció: kreatív, tevékenység által hatóerő, kihívás, hatékonyságérzés, hangsúly a folyamaton

• Az élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció

Idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusokMódszer:

• Videók idegennyelv-tanítási módszerekről: nyelvtan-fordító módszer, direkt módszer, audio-lingvális módszer, néma módszer, szuggesztopédia, tanácskozó módszer, cselekedtető módszer, kommunikatív nyelvtanítás

• Brit és Amerikai országismereti témakörökről: brit/amerikai oktatási rendszer/ünnepek/politikai rendszer etc.

• Összeállított lejátszó listák megtekintése otthon

• Kooperatív, problémamegoldó feladatok megoldása

• További hallgatói exploráció a témakörökhöz kapcsolódóan

• Hallgatói interjúk

• Tartalomelemzés

Idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusokA legfontosabb eredmények:

• A virtuális interkulturális kontaktusok, az idegen nyelvű oktatási videók integrálása ösztönzőleg hatottak a tanulók módszertani és országismereti kurzusaival kapcsolatos motivációjára

• A tanórán kívül interkulturális kontaktusok emelik a nyelvtanulói motivációs szintet (Szaszkó és Csizér, 2007)

• Érdeklődőbbé és kreatívabbá váltak a hallgatók

• Késztetést éreztek a hallgatók a kurzusok témáival kapcsolatos további kutatásra az online platformokon

Az idegen nyelvű videók által közvetített virtuális interkulturális kontaktusok:

• Emelik a kíváncsiság és az arousal szintet, ezáltal a specifikus és szórakoztató exploráció igényét (Berlyne, 1966)

• Fejlesztik a hallgatók intrinzik motivációját

• Segítik az oktatási tartalom memorizálást, megértését és elsajátítását

• Hatékonyan hathatnak kimerítő oktatási helyzetekben

• Segítik az adott téma általános áttekintését és egyben segítenek rávilágítani a specifikus részletekre is

• Audio-vizuális eszközként különböző tanulói típusoknak is előnyös a használatuk

• Segítik a vizsgára való felkészülést

• Mind problémamegoldó és kooperatív módszerekkel, feladatokkal is alkalmazhatóak

• Motiválják a tanítójelölteket, hogy beemeljék saját általános iskolai gyakorlatukba

Metaforavizsgálat – Kisné Bernhardt RenátaKutatási cél:

Feltárni a tanító szakos hallgatók koncepcióit a digitális nemzedék célfogalom kapcsán

Hipotézis:

Az eltérő képzési formában résztvevő tanítójelöltek szemléletbeli különbségei eltéréseket mutatnak.

• N=50 SZIE ABPK (jelenleg EKE Jászberényi Campus) tanító szakos hallgatói (25/25 fő nappali és levelező tagozat)

• kvalitatív módszer: metaforavizsgálat (Vámos, 2003)

„A digitális nemzedék olyan, mint……., mert……..

• adatgyűjtés módja: e-learning kurzus tevékenysége (adatbázis)

A ‚digitális nemzedék’ célfogalom néhány metaforája

• kiflinek a vaj, mert egymás nélkül egyik sem az igazi

• palacsinta töltelék nélkül, mert sokan evidensnek tekintik

• virág, mert mindig újra és újra megújul

• léggömb, mert sokszor belül üres

• egy nagy kérdőjel, mert nem tudom, honnan tudnak mindent használni

• villám, mert gyors

• romlott alma, mert kívülről érett és piros, de belülről romlott

• járvány, mert megfertőz mindenkit

• élőhalottak, mert egy virtuális világban élnek

• család, nem tudok élni nélküle

• zseni, mert mindenhez ért

• bennszülöttek, mert a saját barlangjaikba behúzódva élnek

• fa, mert ahogy a fa törzséből levelek lesznek, úgy lesz a digitális nemzedéknek is egyre több tagja

• uniqum, mert hozzá kell szokni az újdonság ízéhez

• nyüzsgő hangyaboly, mert annyi inger éri őket egyszerre

Konceptuális kategóriák, forrásfogalmak

aláhúzással jelölve: levelező tagozat

színes tartományok: nappali és

levelező tagozaton is megjelenő forrásfogalmak

Digitális nemzedék

impulzus (5) (levelező)

impulzus,inger (3)kolónia (2)

innováció (4) (nappali)folyamatosan fejlődő (3)

fertőző (1)

született szakértő (13) (nappali és levelező)

csoda (8)profi eszközhasználó (5)

család (8) (nappali és levelező)

nem lehet élni nélküle (4)természetes közeg (4)

robot (20) (nappali és levelező)

kommunikáció hiánya (7)személyes kapcsolatok

torzulása (2)megismerés igényének

hiánya (3)virtuális világban él (8)

A digitális nemzedék fogalom szerkezete

1. Tagjai egy új nemzedék jellemzőit viselik:

2. A környező valóság meghatározható:

ingergazdag; folyamatos stimulációs hatások; eszközök segítségével élhető; gyorsan változó; újra megújuló; szociális kompetencia kevésbé jelentős.

3. Alapvető az eszközhasználat számukra:

szakszerű; természetes

4. Pedagógiai szempontból is változást igényelnek: új módszer; más együttműködés szükséges

Összegzés: Az eltérő képzési formában résztvevő tanítójelöltek szemléletbeli különbségei eltéréseket mutatnak

minimálisan eltérés bizonyos konceptuális szempontból: a digitális nemzedék olyan, mint egy robot, egy született szakértő, a család.

• nappali tagozatos nézet legfőbb sajátossága: a digitális nemzedékre erőteljes fejlődés és egymás „megfertőzése” jellemző

- levelező tagozatos nézet legfőbb sajátossága: a digitális nemzedék jellemzője az őket folyamatosan „bombázó” ingerek jelenléte

• gyors• korszerű• könnyen adaptálja az új ismereteket, alkalmazkodó• fogékony, sokoldalú (Jukes - Dosaj, 2006; Prensky, 2010)

• virtuális világban él• kommunikációs forma, személyes kapcsolat

szegényedik• értékválság, elidegenedés

Felhasznált szakirodalomBerlyne, D. E. (1966). Curiosity and exploration. Science, 153, 25–33.

Blumenfeld, P., Soloway, E., Marx, R. W., Krajcik, J. S., Guzdial, M., & Palincsar, A. (1991). Motivating project-based learning: Sustaining the doing, supporting the learning. Educational Psychologist, 26(3 & 4), 369–398.

Brown, J. S. (2000). Growing up digital: How the web changes work, education, and the ways people learn. Change, March/April, 10–20.

Burgess, J., & Green, J. (2009). YouTube: Online video and participatory culture. Polity.

Darling-Hammond, L. (2008). Introduction: Teaching and learning for understanding. Powerful Learning: What We Know About Teaching for Understanding (pp. 1-9). San Francisco, CA: Jossey-Bass.

Dörnyei, Z. (2001). Teaching and researching motivation. Harlow: Longman.

Gardner,R. C., & Lambert, W. E. (1972). Attitudes and motivation in second language learning. Newbury House: Rowley, MA.

Hick, K. (2015). The Teacher’s Guide to Using YouTube in the Classroom. Edudemic Connecting Education & Technology, September. Retrieved 20 April 2016 from http://www.edudemic.com/youtube-in-classroom/

Jukes, I. - Dosaj, A. (2006). Understanding Digital Children. (DKs). Teaching and Learning in the New Digital Landscape. The InfoSavvyGroup

Miller, M. (2009). Integrating online multimedia into college course and classroom: With application to the social sciences. MERLOT Journal of Online Learning and Teaching 5, no. 2. 395–423.

Felhasznált szakirodalomPrensky, M. (2001). Digital natives, digital immigrants. On the Horizon. Vol. 9 No. 5. 1-6. http://www.marcprensky.com/writing/Prensky%20 letöltve:2016. 01.04.

Robin, B. (2006). The Educational Uses of Digital Storytelling. In C. Crawford, R. Carlsen, K. McFerrin, J. Price, R. Weber & D. Willis (Eds.)

Ryan, R. M., & Dedi, E. L. (2000). Self-Determination Theory and the Facilitation of Intrinsic Motivation, SocialDevelopment, and Well-Beeing. American Psychologist. Vol. 55, No 1, pp. 68-78

Snelson, C. (2011). YouTube across the disciplines: A review of the literature. MERLOT Journal of Online Learning and Teaching 7, no. 1: 159–69.

Szaszkó R., & Csizér, K. (2007). The relationship between adult Hungarian language learners’ motivation and intercultural encounters: The findings of a structural model. In T. Váradi (Ed.), Selected Papers from the 1st Applied Linguistics PhD Conference. (142-153). Budapest: Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet.

Tan, E., & Pearce, N. (2011). Open education videos in the classroom: exploring the opportunities and barriers to the use of YouTube in teaching introductory sociology. Research in Learning Technology, The Journal of the Association for Learning Technology (ALT), Vol. 19. Retrieved 20 April 2016 from http://www.researchinlearningtechnology.net/index.php/rlt/article/view/7783/10461

Vámos Á. (2003). Metafora a pedagógiában. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár. Gondolat Kiadói Kör, ELTE BTK Neveléstudományi Intézet, Budapest.

Weigel, V. B. (2002). Deep learning for a digital age: Technology's untapped potential to enrich higher education. San Francisco: Jossey-Bass.