Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint gyakorlati vizsga Javítási-értékelési útmutató 0811

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

EMELT SZINTŰ GYAKORLATI

ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

8.

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

A/1

. K

ÉPP

ÁR

OK

ÉS

FOT

ÓM

ON

TÁ

ZSO

K K

ÉSZ

ÍTÉ

SE

Kés

zíts

en f

ényk

éppá

roka

t, m

elye

k el

emei

t a

köve

tkező

össz

etet

t sz

avak

mot

ivál

ják:

SZE

REL

EMG

YER

EK

– G

YER

EKSZ

EREL

EM;

VÉD

ŐH

ÁLÓ

–

HÁ

LÓV

ÉDŐ

; HA

LÁLM

AD

ÁR

– M

AD

ÁR

HA

LÁL!

A

kép

páro

k m

inde

gyik

éből

kés

zíts

en e

gy-e

gy fo

tóm

ontá

zst!

Ez

után

saj

át ö

tletből

kiin

dulv

a ke

ress

en k

ét h

ason

ló s

zópá

rt, k

észí

tsen

azo

k al

apjá

n is

kép

páro

kat,

vala

min

t az

egy

es p

árok

ból

tová

bbi

két

fotó

mon

tázs

t! V

égül

az

össz

es, a

zaz

tíz a

lapk

ép fe

lhas

znál

ásáv

al s

zerk

essz

en e

gyet

len

fotó

mon

tázs

t, ös

szet

ett m

ontá

zsko

mpo

zíci

ót! A

mun

kána

k ad

jon

cím

et is

! B

eada

ndó

anya

ga te

hát ö

ssze

sen

16 k

épbő

l állj

on (5

kép

pár,

azaz

10

alap

kép

és 6

mon

tázs

)!

A k

éppá

rokh

oz é

s a

fotó

mon

tázs

okho

z m

ellé

kelje

n m

unka

napl

ót (a

viz

sgal

eírá

sban

elő

írt te

rjede

lem

ben)

, am

elyb

en é

rtelm

ezi e

lkép

zelé

sei t

arta

lmi

vona

tkoz

ásai

t, be

mut

atja

ere

deti

elké

pzel

ését

, a m

unka

font

osab

b fá

zisa

it, é

s ism

erte

ti a

meg

való

sítá

s neh

ézsé

geit,

ese

tlege

s alte

rnat

ív v

álto

zata

it!

ÉR

TÉ

KE

LÉ

SI S

ZE

MPO

NT

OK

É

S A

ME

GÍT

ÉL

ÉS

FOR

RÁ

SA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tsége

, a

meg

való

sítá

s elő

kész

ítetts

ége

és a

mun

ka

szer

veze

ttség

e (A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Ha

a vi

zsgá

zó n

em k

észí

tette

el a

fe

lada

tkiír

ásba

n m

egje

lölt

össz

esen

10

fény

képe

t és 6

fotó

mon

tázs

t, a

fela

dat 0

po

ntta

l ért

ékel

endő

. A

háro

m k

iindu

ló fo

tóm

ontá

zs v

agy

alko

tóel

emei

k (fé

nyké

pek

és

érte

lmez

ésük

) hiá

nya

eset

én 6

(kép

-pá

ronk

ént 2

) pon

t lev

onás

az

össz

pont

szám

ból.

A ké

t saj

át ö

tletből

szár

maz

ó fo

tóm

ontá

zs v

agy

alko

tóel

emei

k (fé

nyké

pek

és é

rtel

mez

ésük

) hiá

nya

eset

én 4

pon

t (ké

ppár

onké

nt 2

pon

t) le

voná

s az ö

sszp

onts

zám

ból.

Az ö

ssze

síte

tt fo

tóm

ontá

zs v

agy

érte

lmez

ésén

ek h

iány

a es

etén

2 p

ont

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

levo

nás a

z öss

zpon

tszá

mbó

l. C

ím h

iány

ában

1 p

ont l

evon

ás a

z ös

szpo

ntsz

ámbó

l.

Fe

lism

eri é

s érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó a

fotó

k és

mon

tázs

ok le

gfőb

b ta

rtalm

i (m

otiv

ikus

és/

vagy

dra

mat

urgi

ai)

vona

tkoz

ásai

t, ka

pcso

lódá

sait

a m

egad

ott é

s saj

át fo

galm

akho

z?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s. Fe

lism

eri é

s érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó a

fotó

k és

a m

ontá

zsok

legfőb

b lá

tván

ysze

rvez

ési j

elzé

seit

(plá

n,

néze

t és n

ézőp

ont,

kom

pozí

ció,

fény

-ár

nyék

vis

zony

ok)?

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s. Fe

lism

eri é

s érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó a

fotó

mon

tázs

ok m

ontá

zsha

tásá

nak

műk

ödés

ét?

Hel

yese

n ne

vezi

-e m

eg a

z ál

tala

lé

treho

zott

mon

tázs

okba

n műk

ödő

mon

tázs

hatá

soka

t?

3 po

nt

A m

ontá

zsha

táso

k ré

szle

ges,

kise

bb

mér

tékb

en h

iány

os, f

elül

etes

leírá

sa é

s ér

telm

ezés

e, v

alam

int a

meg

neve

zése

ik

elm

arad

ása

eset

én (e

zek

szám

ától

és

súly

ától

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa-é

rtelm

ezés

ei v

agy

telje

s hiá

nya

eset

én 3

pon

t lev

onás

. Fe

lism

eri é

s érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó az

öss

zesí

tett

fotó

mon

tázs

ha

tásm

echa

nizm

usát

? H

elye

sen

neve

zi-e

meg

az

álta

la

létre

hozo

tt m

ontá

zsba

n műk

ödő

mon

tázs

hatá

s(ok

a)t?

1

pont

A sz

empo

nt h

iány

os, f

elül

etes

leírá

sa

és é

rtelm

ezés

e va

gy te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó Mel

léke

lt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

lét v

agy

kido

lgoz

atla

nság

a m

axim

ális

an 5

pon

t

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

4

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

doku

men

tum

ot, t

erve

t (sz

öveg

es

vagy

kép

es fe

lvét

eli t

erv,

felv

étel

i és

szer

kesz

tési

var

iáci

ók li

stáj

a st

b.)?

M

enny

ire ré

szle

tese

k, k

idol

gozo

ttak

ezek

a d

okum

entu

mok

? 2

pont

eset

én p

ontle

voná

s. D

okum

entu

mok

te

ljes h

iány

a es

etén

2 p

ontle

voná

s.

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

az

elők

észí

tés (

terv

ezés

és a

té

mák

érte

lmez

ése,

mot

ívum

-, sz

erep

lő- é

s hel

yszí

nvál

aszt

ás st

b.)

foly

amat

át, i

lletv

e a

soro

zat

meg

való

sítá

sána

k fo

lyam

atát

(k

ülön

ös te

kint

ette

l a m

enet

köz

ben

felb

ukka

nó a

ltern

atív

lehe

tősé

gekr

e,

az e

gyes

alte

rnat

ívák

mel

letti

dö

ntés

ek fő

bb m

otiv

áció

ira)?

2

pont

Ilyen

típu

sú sz

öveg

es ré

szek

meg

léte

, de

az

alte

rnat

ív m

egol

dáso

k kö

zötti

vá

lasz

táso

k al

kotó

i mot

ivác

ióit

nem

te

ljese

n fe

ltáró

, fel

ület

es é

rvel

és e

seté

n po

ntle

voná

s. Ily

en tí

pusú

szöv

eges

rész

ek te

ljes

hián

ya e

seté

n 2

pont

levo

nás.

szín

vona

la

(A sz

empo

ntok

meg

ítélé

séne

k el

sődl

eges

fo

rrás

a a

mun

kana

pló

és m

ellé

klet

ei.)

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

az

elké

szül

t any

agga

l kap

csol

atba

n ön

érté

kelő

meg

jegy

zése

ket,

össz

egzé

st?

1 po

nt

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek

e rős

en h

iány

os, f

elül

etes

kife

jtése

vag

y te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

ötle

tess

ége,

szem

élye

sség

e (A

meg

ítélé

sben

elsőd

lege

s az e

lkés

zíte

tt an

yag,

de

az é

rték

elés

nél f

igye

lem

be

vehe

tőek

a m

unka

napl

óban

az a

dott

szem

pont

ra v

onat

kozó

meg

jegy

zése

k.)

A k

éppá

roka

t alk

otó

fotó

k ál

talá

nos

form

anye

lvi s

zínv

onal

a (p

l. pl

ánoz

ás, n

ézet

ek é

s nézőp

onto

k,

kom

pozí

ciók

, fén

y-ár

nyék

kez

elés

), az

egy

es k

épek

en a

lkal

maz

ott

rend

ezés

i esz

közö

k (m

otív

umok

, ke

lléke

k, h

átte

rek,

szer

eplő

veze

tés)

po

ntos

sága

és f

unkc

ioná

lis

hasz

nála

ta.

2 po

nt

A fe

lsor

olt f

orm

ai e

szkö

zök

zava

ró

vagy

funk

ciót

lan

hasz

nálta

ese

tén

(enn

ek sú

lyát

ól fü

ggőe

n) 1

–2

pont

levo

nás.

(Max

imál

isan

2 p

ont v

onha

tó le

!)

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

5

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

A fo

tóm

ontá

zsok

álta

láno

s for

mai

sz

ínvo

nala

(pl.

illes

ztés

ek

pont

ossá

ga, m

otív

umok

m

éret

arán

yain

ak in

doko

ltság

a,

kom

pozí

ciós

von

atko

záso

k).

2 po

nt

A fe

lsor

olt f

orm

ai e

szkö

zök

zava

ró

vagy

funk

ciót

lan

hasz

nálta

ese

tén

(enn

ek sú

lyát

ól fü

ggőe

n) 1

–2

pont

levo

nás.

(Max

imál

isan

2 p

ont v

onha

tó le

!)

Alk

alm

azot

t-e a

viz

sgáz

ó va

lam

ilyen

kü

lönl

eges

en e

gyed

i, kr

eatív

m

egol

dást

a k

iírás

ban

szer

eplő

fe

lada

tok

érte

lmez

ése

és

meg

való

sítá

sa so

rán?

Ér

zéke

lhető-

e eg

yéni

han

gvét

elre

, tu

dato

san

és e

gysé

gese

n vé

gig

vitt

form

ára

való

töre

kvés

a ré

szle

tben

? 1

pont

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

egye

di

tém

aérte

lmez

és é

s meg

oldá

sok

eset

én

pont

levo

nás.

Mily

enne

k íté

lhető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(kép

ek

élve

zhetős

ége

és p

reze

ntác

iója

a

rend

elke

zésr

e ál

ló te

chni

kai s

zint

en,

a m

unka

napl

ó át

teki

nthe

tősé

ge é

s ke

zelh

etős

ége

stb.

)?

1 po

nt

A m

egér

tést

erő

sen

zava

ró v

agy

élve

zhet

etle

nné

tevő

meg

jele

nés e

seté

n po

ntle

voná

s.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

nt

A m

unka

napl

óra

meg

hatá

rozo

tt te

rjede

lem

jele

ntős

, a m

egér

tést

na

gyba

n m

egne

hezí

tő h

iány

ossá

ga

eset

én p

o ntle

voná

s.

max

imál

isan

2 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

6

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

A/2

. V

IDE

OE

TŰ

D K

ÉSZ

ÍTÉ

SE

Elem

ezze

a m

ellé

kelt

fény

kép

beál

lítás

át,

kom

pozí

ciój

át,

illet

ve a

kép

en l

átha

tó e

mbe

rek

met

akom

mun

ikác

iós

jelz

ései

t! A

beá

llítá

s, a

kom

pozí

ció

és a

met

akom

mun

ikác

iós

jelz

ések

fig

yele

mbe

véte

léve

l ké

szíts

en e

gy m

axim

um 1

0 be

állít

ásbó

l ál

ló r

övid

film

etűd

rész

lete

t, am

elyb

en a

fény

képe

n lá

that

ó sz

ituác

ió a

kép

sor e

lső

vagy

uto

lsó

snitt

jeké

nt sz

erep

el!

Az

elké

szül

t m

unká

hoz

mel

léke

ljen

(a v

izsg

aleí

rásb

an e

lőírt

ter

jede

lem

ben)

mun

kana

plót

, am

ely

tarta

lmaz

za a

kiin

duló

kép

elem

zést

, ere

deti

elké

pzel

ését

a te

ljes

etűd

nar

ratív

ájár

ól, a

sze

replő(

k) é

s a

hely

szín

(ek)

meg

vála

sztá

sána

k s

zem

pont

jait!

A m

unka

napl

óban

rész

lete

sen

fejts

e ki

, ho

gy a

z el

kész

ült a

nyag

hog

yan

illes

zked

ik a

z el

képz

elt e

tűdb

e, m

iért

vála

szto

tt na

rrat

ív (

eset

leg

nem

törté

netm

esél

ésre

épí

tő)

form

át, v

agyi

s m

iért

dolg

ozta

fel a

fény

képe

n lá

that

ó sz

ituác

iót a

vál

aszt

ott m

ódon

!

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

7

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

ÉR

TÉ

KE

LÉ

SI S

ZE

MPO

NT

OK

É

S A

ME

GÍT

ÉL

ÉS

FOR

RÁ

SA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

A

kiin

duló

foto

gráf

ia e

lem

zésé

nek

elm

arad

ása

eset

én a

dol

goza

t ös

szpo

ntsz

ámáb

ól 4

pon

tot l

e ke

ll vo

nni!

Men

nyire

ala

pos é

s árn

yalt

a vi

zsgá

zó le

írása

és é

rtelm

ezés

e a

kiírá

sban

szer

eplő

foto

gráf

ia

kom

pozí

ciós

és a

test

besz

édet

ér

telm

ező

vona

tkoz

ásai

ról?

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s. Fe

lism

eri é

s hel

yese

n ér

telm

ezi-e

a

vizs

gázó

az

álta

la lé

treho

zott

rész

let

narr

atív

sajá

toss

ágai

t (sz

erep

lők

jelle

mzé

se, h

elys

zín(

ek) b

emut

atás

a és

a k

örny

ezet

jelz

ései

, sze

rkez

eti

egys

égek

meg

neve

zése

, elh

atár

olás

a,

műf

aji j

elle

mző

k st

b.)?

1

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

Felis

mer

i és h

elye

sen

érte

lmez

i-e a

vi

zsgá

zó a

z ál

tala

létre

hozo

tt ré

szle

t sz

erep

lőin

ek sz

erep

játé

kjel

zése

it,

ezek

dra

mat

urgi

ai sz

erep

ét?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tsége

, a

meg

való

sítá

s elő

kész

ítetts

ége

és a

mun

ka

szer

veze

ttség

e (A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Felis

mer

i és h

elye

sen

érte

lmez

i-e a

vi

zsgá

zó a

z etűd

mon

tázs

ának

je

lzés

eit (

pl. l

ineá

ris m

ontá

zs

foly

amat

tere

mtő

meg

oldá

sai,

párh

uzam

os c

sele

kmén

yvez

etés

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

Max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

8

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

meg

oldá

sai,

expr

essz

ív h

atás

ok)?

1

pont

Fe

lism

eri-e

és h

elye

sen

érte

lmez

i-e a

vi

zsgá

zó a

z etűd

beá

llítá

sain

ak

látv

ánys

zerv

ezés

i meg

oldá

sait

(pl.

plán

ok, n

ézet

ek é

s nézőp

onto

k,

kom

pozí

ciók

, kam

eram

ozgá

sok,

fé

ny-á

rnyé

k vi

szon

yok)

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

Mel

léke

lt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en

doku

men

tum

ot, f

orga

tókö

nyve

t (pl

. sz

öveg

es te

chni

kai f

orga

tókö

nyv,

st

oryb

oard

, sze

rkes

ztés

i ter

v)?

Men

nyire

rész

lete

sek,

kid

olgo

zotta

k ez

ek a

dok

umen

tum

ok?

2 po

nt

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

vag

y ki

dolg

ozat

lans

ága

eset

én p

ontle

voná

s. D

okum

entu

mok

telje

s hiá

nya

eset

én 2

po

ntle

voná

s.

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

az

elők

észí

tés (

terv

ezés

és a

té

ma

érte

lmez

ése,

hel

yszí

n- é

s sz

erep

lővá

lasz

tás s

tb.)

foly

amat

át,

illet

ve a

soro

zat m

egva

lósí

tásá

nak

foly

amat

át (k

ülön

ös te

kint

ette

l a

men

et k

özbe

n fe

lbuk

kanó

alte

rnat

ív

lehe

tősé

gekr

e, a

z eg

yes a

ltern

atív

ák

mel

letti

dön

tése

k fő

bb

mot

ivác

ióira

)?

2 po

nt

Ilyen

típu

sú sz

öveg

es ré

szek

meg

léte

, de

az

alte

rnat

ív m

egol

dáso

k kö

zötti

vá

lasz

táso

k al

kotó

i mot

ivác

ióit

nem

te

ljese

n fe

ltáró

, fel

ület

es é

rvel

és e

seté

n po

ntle

voná

s. Ily

en tí

pusú

szöv

eges

rész

ek te

ljes

hián

ya e

seté

n 2

pont

levo

nás.

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó sz

ínvo

nala

(A

szem

pont

ok m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es

forr

ása

a m

unka

napl

ó és

mel

lékl

etei

.)

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

az

elké

szül

t any

agga

l kap

csol

atba

n ön

érté

kelő

meg

jegy

zése

ket,

össz

egzé

st?

1 po

nt

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek

e rős

en h

iány

os, f

elül

etes

kife

jtése

vag

y te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

9

/ 42

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Az

etűd

álta

láno

s for

man

yelv

i sz

ínvo

nala

: a c

sele

kmén

yvez

etés

és

szer

epjá

ték

érth

etős

ége

és

köve

thetős

ége;

a sz

erke

szté

s-m

ontá

zs lo

gika

i kap

csol

atai

(pl.

térb

eli e

ligaz

odás

t seg

ítő je

lzés

ek

meg

léte

, moz

gáso

k ka

pcso

lódá

sai);

a

beál

lítás

ok p

onto

sság

a és

kö

vetk

ezet

essé

ge (k

övet

hető

ség

és

funk

cion

alitá

s), r

ende

zésh

ez ta

rtozó

eg

yéb

elem

ek (p

l. he

lysz

ínek

, ke

lléke

k) fu

nkci

onál

is h

aszn

álat

a.

4 po

nt

Szer

kesz

tési

-ille

szté

si p

onta

tlans

ágok

, ér

telm

ezés

t zav

aró

csel

ekm

ényv

ezet

ési

vagy

meg

oldá

sok

eset

én (e

lőfo

rdul

ásuk

gy

akor

iság

a va

gy é

rtelm

ezhe

tősé

get

zava

ró sú

lyuk

szer

int)

1–2

pont

le

voná

s.

A p

láno

zás é

s beá

llítá

sok

érte

lmez

ést

zava

ró v

agy

funk

ciót

lan

hasz

nála

ta

eset

én (e

lőfo

rdul

ásuk

gya

koris

ága

vagy

az

érte

lmez

hető

sége

t zav

aró

súly

uk

szer

int)

1–2

pont

levo

nás.

A fe

lsor

olt e

gyéb

rend

ezés

i esz

közö

k za

varó

has

znál

ta é

s érte

lmez

etle

nül

hagy

ása

eset

én p

ontle

voná

s. (K

ivév

e, h

a a

mun

kana

pló

elfo

gadh

ató

indo

kot é

s ért

elm

ezés

t köz

öl a

z ado

tt m

egol

dáso

kkal

kap

csol

atos

an.)

(Max

imál

isan

4 p

ont v

onha

tó le

!)

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

ötle

tess

ége,

szem

élye

sség

e (A

meg

ítélé

sben

elsőd

lege

s az e

lkés

zíte

tt an

yag,

de

az é

rték

elés

nél f

igye

lem

be

vehe

tőek

a m

unka

napl

óban

az a

dott

szem

pont

ra v

onat

kozó

meg

jegy

zése

k.)

Alk

alm

azot

t-e a

viz

sgáz

ó va

lam

ilyen

eg

yedi

, kre

atív

meg

oldá

st a

z er

edet

i ké

pen

szer

eplő

szitu

áció

érte

lmez

ése

és tö

rténe

tbe

ágya

zása

sorá

n?

Érzé

kelh

ető-

e eg

yéni

han

gvét

elre

, tu

dato

san

és e

gysé

gese

n vé

gigv

itt

form

ára

való

töre

kvés

a ré

szle

tben

? 1

pont

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

egye

di

tém

aérte

lmez

és é

s egy

sége

s for

mát

adó

m

egol

dáso

k es

etén

pon

tlevo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

M

ilyen

nek

ítélh

ető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(kép

ek

élve

zhetős

ége

és p

reze

ntác

iója

a

rend

elke

zésr

e ál

ló te

chni

kai s

zint

en,

a m

unka

napl

ó át

teki

nthe

tősé

ge é

s ke

zelh

etős

ége

stb.

)?

A m

egér

tést

, a c

sele

kmén

y m

enet

ét

erős

en z

avar

ó pr

ezen

táci

ó es

etéb

en

pont

levo

nás.

max

imál

isan

2 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

0 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

1 po

nt

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

nt

A m

unka

napl

óra

meg

hatá

rozo

tt te

rjede

lem

jele

ntős

, a m

egér

tést

na

gyba

n m

egne

hezí

tő h

iány

ossá

ga

vagy

a fe

lada

tkiír

ásba

n sz

erep

lő

beál

lítás

szám

bár

mily

en ir

ányú

átlé

pése

eset

én p

ontle

voná

s. A

/3.

INT

ER

JÚ K

ÉSZ

ÍTÉ

SE

Kés

zíts

en m

inim

um 5

, max

imum

8 p

erce

s m

egsz

erke

szte

tt in

terjú

t egy

védőnőv

el a

leán

yany

aság

sor

shel

yzet

éről

, neh

ézsé

geirő

l, pr

oblé

mái

ról,

a je

lens

égge

l kap

csol

atos

tapa

szta

lata

iról!

Az

inte

rjúho

z m

ellé

kelje

n m

unka

napl

ót (a

viz

sgal

eírá

sban

elő

írt te

rjede

lem

ben)

, am

elyb

en v

ázol

ja a

mun

ka e

lőké

szíté

séne

k fá

zisa

it, v

alam

int a

z in

terjú

alan

y ki

vála

sztá

sána

k sz

empo

ntja

it! T

érje

n ki

arr

a, h

ogy

mik

éppe

n ké

szül

t fel

a b

eszé

lget

ésre

, hog

yan

szer

vezt

e m

eg a

z in

terjú

t, s

mily

en

körü

lmén

yek

közö

tt za

jlott

a fe

lvét

el, m

ajd

mut

assa

be,

hog

y m

ilyen

sze

mpo

ntok

sze

rint s

zerk

eszt

ette

meg

a n

yers

anya

got!

Vég

ül a

felk

észü

lés

és a

vág

ás sz

empo

ntja

it, v

alam

int a

z el

kész

ült a

nyag

ot ö

ssze

vetv

e m

utas

son

rá a

kés

z in

terjú

erő

s és/

vagy

gye

nge

pont

jaira

!

ÉR

TÉ

KE

LÉ

SI S

ZE

MPO

NT

OK

É

S A

ME

GÍT

ÉL

ÉS

FOR

RÁ

SA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tsége

, a

meg

való

sítá

s elő

kész

ítetts

ége

és a

mun

ka

szer

veze

ttség

e (A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Felis

mer

i és h

elye

sen

érte

lmez

i-e a

vi

zsgá

zó a

ripo

rt sa

játo

sság

ait

(min

dene

kelő

tt a

ripor

ter s

zere

pét é

s a

kérd

ések

funk

ciój

át)?

K

ellő

képp

en is

mer

i és h

elye

sen

érte

lmez

i-e a

vál

aszt

ott m

édiu

m fő

bb

ripor

tsaj

átos

sága

it (p

l. rá

diór

ipor

tnál

rip

orta

lany

és h

elys

zín

ripor

teri

bem

utat

ása,

hát

tér h

angi

jelz

ései

nek

hite

lesí

tő sz

erep

e, te

leví

ziós

ripo

rtnál

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

1 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

vágó

képe

k fo

ntos

sága

, nar

ráto

r és

felir

atok

szer

epe)

? 2

pont

Ti

sztá

zza

és k

ellő

képp

en

alát

ámas

ztja

-e a

viz

sgáz

ó, h

ogy

a tu

dósí

tásá

t mily

en je

llegű

méd

ium

sz

ámár

a, m

ilyen

cél

lal é

s fun

kció

val

(tény

feltá

ró-o

knyo

moz

ó in

terjú

vag

y in

fota

inm

ent j

elle

gű m

agaz

inan

yag

stb.

) kés

zíte

tte?

Elem

zi-e

, hog

y a

vála

szto

tt fe

ldol

gozá

si m

ód m

ilyen

bef

ogad

ói

célc

sopo

rtot f

elté

tele

z?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

Kel

lő m

élys

égbe

n ér

telm

ezi-e

a

vizs

gázó

, hog

y a

vála

szto

tt fe

ldol

gozá

si m

ód m

édia

üzen

etei

ho

gyan

repr

ezen

táljá

k a

fela

dath

oz

kapc

solh

ató

nem

i és f

ogla

lkoz

ási

szer

epek

et?

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó

a ne

mi s

zere

pek

repr

ezen

táci

ójáb

an (a

kár s

aját

an

yagá

ban)

meg

figye

lhető

szet

ereo

típiá

kat?

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

Töre

kszi

k-e

arra

, hog

y az

ado

tt té

máb

an k

ellő

tájé

kozo

ttság

gal é

s sz

emél

yes t

apas

ztal

atok

kal b

író,

font

os (v

élem

ényf

orm

áló)

szer

eplő

t sz

ólal

tass

on m

eg?

1 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

2 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Hel

yese

n al

kalm

azza

és é

rtelm

ezi-e

avi

zsgá

zó a

ripo

rt ké

szíté

se so

rán

a té

ma

szem

élyi

ségi

jogi

vo

natk

ozás

ait?

1

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

Mel

léke

lt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en

forg

atók

önyv

et v

agy

terv

ezet

et (p

l. a

felv

étel

i hel

yszí

nek

rögz

ítésé

vel,

a rip

orta

lany

ok b

emut

atás

ával

és

jelle

mzé

séve

l)?

Mel

léke

lt-e

kérd

éslis

tát (

az

ered

etile

g te

rvez

ett k

érdé

sekk

el),

vagy

a sz

erke

szté

s-vá

gást

segí

tő

szöv

eges

dok

umen

tum

ot (s

crip

tlist

át,

amel

yben

jelz

i a fe

lvet

t any

ag

sűrít

ésén

ek m

enet

ét)?

2

pont

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

vag

y ki

dolg

ozat

lans

ága

eset

én p

ontle

voná

s. D

okum

entu

mok

telje

s hiá

nya

eset

én 2

po

nt le

voná

s.

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

az

elők

észí

tés

(any

aggyűj

tés,

enge

dély

ezte

tés é

s te

rvez

és, h

elys

zín-

és

szer

eplő

kivá

lasz

tás,

elői

nter

júk

lebo

nyol

ítása

, fel

véte

l m

egsz

erve

zése

-elő

kész

ítése

) fo

lyam

atát

? 1

pont

Az

elők

észí

tési

szak

asz

(fők

ént a

z in

terjú

alan

y ki

vála

sztá

sána

k in

dokl

ása,

az

inte

rjúra

felk

észü

lés i

smer

teté

se)

hián

yos,

felü

lete

s kife

jtése

vag

y hi

ánya

es

etén

pon

tlevo

nás.

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó sz

ínvo

nala

(A

szem

pont

ok m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es

forr

ása

a m

unka

napl

ó és

mel

lékl

etei

!)

Indo

kolja

-e a

z an

yag

a te

rvez

ett,

a fe

lvet

t és a

meg

szer

kesz

tett

anya

g el

téré

seit

(kül

önös

teki

ntet

tel a

sz

erep

lő m

egje

lené

sére

és a

tudó

sító

sz

e rep

ének

ala

kulá

sára

)?

Az

elté

rése

k le

írása

, de

indo

klás

nél

kül

hagy

ása,

elé

gtel

en é

rtelm

ezés

e va

gy

ezek

telje

s hiá

nya

eset

én p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

3 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

1 po

nt

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

önér

téke

lő (a

kár p

ozití

v, a

kár

kriti

kai)

meg

jegy

zése

ket a

kés

z an

yagn

ak a

terv

ezet

tekh

ez v

aló

visz

onyá

ról,

a m

unka

foly

amat

sorá

n ta

pasz

talta

kkal

és a

mun

ka so

rán

felm

erül

t pro

blém

ák m

egol

dásá

val

kapc

sola

tosa

n?

1 po

nt

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek

meg

léte

, de

azok

érv

elés

ének

nem

ke

llően

tago

lt és

logi

kus f

elép

ítése

, va

gy e

zek

telje

s hiá

nya

eset

én

pont

levo

nás.

Cél

irány

osak

, a fe

lada

tban

meg

jelö

lt té

máh

oz il

lőek

-e a

ripo

rteri

kérd

ések

? M

egin

doko

lja-e

a m

unka

napl

ó a

szer

kesz

tett

válto

zatb

an sz

erep

lő

kérd

ések

és a

kiír

ásba

n m

egje

lölt

fela

dat k

apcs

olat

át?

2 po

nt

Telje

sen

vagy

túln

yom

órés

zt

funk

ciót

lan

kérd

ezés

(a fe

lada

t sz

empo

ntjá

ból k

iem

elt t

émák

hoz

nem

ka

pcso

lhat

ó, a

zt fe

l nem

táró

kér

dése

k)

eset

én (e

nnek

súly

ától

függőe

n) 1

–2

pont

levo

nás.

Ha

a vi

zsgá

zó n

em in

doko

lja m

eg a

ké

rdés

ek é

s a fe

lada

t kap

csol

atát

, po

ntle

voná

s. (M

axim

ális

an 2

pon

t von

ható

le!)

Kel

lőké

ppen

info

rmat

ív-e

az

elké

szíte

tt ha

ngan

yag

(köz

li-e

az

anya

g, h

ogy

ki a

meg

szól

aló,

mily

en

mód

on k

apcs

olód

ik a

tém

ához

, hol

ké

szül

t a ri

port

stb.

)?

1 po

nt

A fe

lsor

olt a

lapv

ető

info

rmác

iók

hián

ya e

seté

n po

ntle

voná

s.

max

imál

isan

5 p

ont

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

ötle

tess

ége,

szem

élye

sség

e (A

meg

ítélé

sben

elsőd

lege

s az e

lkés

zíte

tt an

yag,

de

az é

rték

elés

nél f

igye

lem

be

vehe

tőek

a m

unka

napl

óban

az a

dott

szem

pont

ra v

onat

kozó

meg

jegy

zése

k.)

Érzé

kelh

ető-

e a

szer

kesz

tésb

en –

az

inte

rjú k

eret

ei k

özöt

t leh

etsé

ges –

lo

gika

i-dra

mat

urgi

a ép

ítkez

és,

stuk

túra

képz

és sz

ándé

ka?

Indo

kolja

, érte

lmez

i-e a

Logi

kátla

n va

gy k

usza

szer

kesz

tés (

pl.

arán

ytal

anul

terje

ngős

ripo

rteri

vagy

in

terjú

alan

yi m

egsz

ólal

ás, i

lletv

e a

rend

elke

zésr

e ál

ló a

nyag

kín

álta

cé

lirán

yos,

gond

olat

ébre

sztő

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

4 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

mun

kana

plób

an a

z an

yag

kész

ítője

a

szer

kesz

tésr

e vo

natk

ozó

elké

pzel

ései

t, ez

ek k

ivite

lezé

séne

k ne

hézs

égei

t?

1 po

nt

szer

kesz

tés h

iány

a va

gy e

rős z

avar

a), a

sz

erke

szté

s log

ikáj

ának

, ille

tve

a sz

erke

szté

s neh

ézsé

gein

ek in

dokl

ás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yása

ese

tén

pont

levo

nás.

A

lkal

maz

-e a

ripo

rt a

vála

szto

tt m

édiu

mho

z ill

eszk

edő

ered

etin

ek,

egye

dine

k ér

téke

lhető

ötle

tet (

pl.

atm

oszf

érat

erem

tő, a

felv

étel

i sz

ituác

ióka

t jól

jelle

mző

há

ttérz

ajok

at é

s han

ghat

ások

at,

vágó

képe

ket é

s egy

éb k

apcs

olód

ó do

kum

entu

mok

at, v

alam

ilyen

sz

erke

szté

si le

lem

ényt

)?

1 po

nt

Alk

alm

azot

t, de

indo

klás

, érte

lmez

és

nélk

ül h

agyo

tt m

egol

dás e

seté

n po

ntle

voná

s.

Mily

enne

k íté

lhető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(a k

épek

és

/vag

y a

hang

élv

ezhe

tősé

ge, é

s pr

ezen

táci

ója

az a

dott

tech

nika

i sz

inte

n, a

mun

kana

pló

átte

kint

hető

sége

, kez

elhe

tősé

ge

stb.

)?

1 po

nt

A ri

port

meg

érté

sét e

rőse

n m

egne

hezí

tő p

reze

ntác

ió (r

ossz

m

inős

égű

kép

és/v

agy

hang

), a

mun

kana

pló

kusz

a sz

erke

zet e

seté

n po

ntle

voná

s.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

nt

A fe

lada

tkiír

ásba

n sz

erep

lő

időt

arta

mtó

l val

ó bá

rmily

en ir

ányú

el

téré

s vag

y a

mun

kana

plór

a m

egha

táro

zott

terje

dele

mtő

l val

ó je

lentős

elté

rés,

a m

unka

napl

ó m

egér

tést

nag

yban

meg

nehe

zítő

hi

ányo

sság

a es

etén

(ann

ak sú

lyát

ól

függőe

n) p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

2 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

5 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

B/1

. SZ

ÍNH

ASZ

NÁ

LA

T É

S K

AR

AK

TE

RT

ER

EM

TÉ

S (E

LE

MZŐ

ESS

ZÉ

) El

emez

ze (a

viz

sgal

eírá

sban

elő

írt te

rjede

lem

ben)

, hog

yan

járu

l hoz

zá a

tuda

tos s

zính

aszn

álat

, szí

nkez

elés

Koc

sis Á

gnes

Fri

ss L

evegő c

ímű

műv

ében

a k

arak

tere

k (V

iola

, Ang

éla,

Mar

ina)

meg

tere

mté

séhe

z! A

z el

emzé

sben

térje

n ki

a sz

ínha

szná

lat s

zim

bolik

áján

ak é

rtelm

ezés

ére

is!

ÉR

TÉ

KE

LÉ

SI S

ZE

MPO

NT

OK

É

S A

ME

GÍT

ÉL

ÉS

FOR

RÁ

SA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

Ha

a vi

zsgá

zó n

em tá

mas

zkod

ik

önál

ló m

egfig

yelé

sekr

e, a

do

lgoz

at c

sak

álta

láno

s ism

erte

tő

(éle

traj

z, fil

mtö

rtén

eti v

ázla

t, a

film

cse

lekm

ényé

nek

és

tört

énet

ének

leír

ása)

, vag

yis a

z es

szé

nem

mut

at m

egfe

lelő

ol

vasa

ti sz

inte

t, a

dolg

ozat

0 p

ont.

Érzé

kelte

és k

iem

elte

-e a

viz

sgáz

ó a

szín

hasz

nála

tban

han

gsúl

yos s

zíne

k (p

iros,

zöld

, róz

sasz

ín, i

lletv

e a

kék)

sz

erep

ét?

Meg

fele

lően

kap

csol

ta-e

vi

zsgá

zó a

szín

eket

a k

ülön

böző

ka

rakt

erek

hez?

2

pont

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

va

gy d

öntő

rész

ben

érvé

nyte

len

meg

álla

pítá

sok

eset

én 1

–2 p

ont

levo

nás.

Elem

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

főbb

kar

akte

rek

(Vio

la, A

ngél

a, M

arin

a) tu

lajd

onsá

gait,

je

llem

zőit,

sors

hely

zeté

t (pl

. ko

mm

unik

áció

s zav

arok

, zár

kózo

ttság

, el

külö

nülé

s, tá

rske

resé

s)?

2 po

nt

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

va

gy d

öntő

rész

ben

érvé

nyte

len

meg

álla

pítá

sok

eset

én 1

–2 p

ont

levo

nás.

A pr

oblé

ma

érte

lmez

ésén

ek m

inős

ége,

a

fela

dat m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t há

ttéra

nyag

ok é

s ism

eret

ek é

rvén

yess

ége

Kap

csol

ta-e

a v

izsg

ázó

a ka

rakt

erje

gyek

H

a a

tanu

ló e

sszé

jébe

n ne

m

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

6 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

meg

tere

mté

sét a

szín

ek k

övet

keze

tes

rend

szer

éhez

? A

látá

mas

ztot

ta-e

a v

izsg

ázó

érve

it fil

mny

elvi

meg

figye

lése

kkel

?

Péld

ául:

– A

jelm

ez- é

s tár

gyi v

ilág

szín

eine

k ös

szha

ngja

, ille

tve

ütkö

zése

; –

A je

lmez

ek je

llem

zői s

zíne

inek

ös

szha

ngja

, ille

tve

ütkö

zése

a tá

rgyi

vi

lág

szín

eive

l; –

A sz

ínek

álta

l meg

tere

mte

tt „f

olto

k”

és a

tárg

yak

(ajtó

k,ab

lako

k, fü

ggön

yök

stb.

) álta

l meg

szer

kesz

tett

vona

lak

össz

játé

ka, k

ontra

sztja

; –

A k

arak

tere

k, sz

ínek

és a

szer

epjá

ték

össz

efüg

gése

i. 2

pont

említ

ett l

egal

ább

két f

ilmny

elvi

m

egol

dást

, vag

y el

emzé

se

érvé

nyte

len,

2 p

ont l

evon

ás.

Egy

film

nyel

vi m

egfig

yelé

s, ill

etve

az

elem

zés p

onta

tlans

ága

eset

én 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Meg

foga

lmaz

ta-e

a v

izsg

ázó,

hog

y az

eg

yes s

zíne

k m

ilyen

szim

bolik

us

jele

ntés

sel b

írnak

? Pé

ldáu

l:

– Pi

ros,

vörö

s – v

ágy,

tiltá

s, vé

r/éle

t –

Zöld

– te

rmés

zete

sség

, ére

tlens

ég,

szab

ad je

lzés

–

A k

örny

ezet

től e

lütő

színű

figur

ák –

m

agán

y, e

lideg

ened

és.

2 po

nt

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

va

gy d

öntő

rész

ben

érvé

nyte

len

meg

álla

pítá

sok

eset

én 1

–2 p

ont

levo

nás.

A sz

öveg

átte

kint

hető

sége

(log

ikus

st

rukt

úráj

a) é

s érv

elés

tech

niká

ja, s

tilár

is

szín

vona

la

Átte

kint

hető

ek-e

, ren

dsze

reze

ttek-

e az

eg

yes é

rtelm

ezés

i irá

nyok

, érv

elés

i cs

omóp

onto

k, fo

lyam

atos

-e a

szöv

eg

logi

kai é

pítk

ezés

e?

2 po

nt

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-el

emző

szer

keze

ti ta

golá

s: 1

pon

t le

voná

s. A

szöv

eg e

gyes

rész

eine

k ka

pcso

lódá

sát,

egym

ásra

épü

lésé

t

max

imál

isan

5

pont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

7 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

elm

ulas

ztó

szer

kesz

tés e

seté

n 1

pont

levo

nás.

Logi

kaila

g m

enny

ire h

elyt

álló

a fe

ltárt

ism

eret

ekhe

z ka

pcso

lódó

ele

mző

-ér

telm

ező

kife

jtés,

érvr

ends

zer?

(Mily

en

az é

rvel

és v

alid

itása

, érv

énye

sség

e)?

2

pont

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és

(hiá

nyos

pre

mis

szák

ból l

evon

t kö

vetk

ezte

tés v

agy

hely

es

prem

issz

ákbó

l lev

ont n

em

hely

tálló

köv

etke

ztet

ések

) ese

tén

pont

levo

nás.

Túln

yom

óan

vagy

telje

sen

téve

s ér

velé

s, tá

rgyi

téve

szté

sek

eset

én

2 po

nt le

voná

s. Eg

ység

es, é

lvez

hető

a sz

öveg

stílu

sa?

Az

elvá

rhat

ó sz

inte

n tu

dom

ányo

s, sz

akm

ai a

ny

elvh

aszn

álat

?

1 po

nt.

A m

egér

tést

zav

aró

tago

lás,

stílu

sfor

dula

tok,

ille

tve

a sz

akm

ai

kife

jezé

sek

és n

yelv

ezet

hel

ytel

en

hasz

nála

ta, t

úlny

omó

rész

ben

vagy

telje

sen

funk

ciót

lan,

el

hibá

zott

stilá

ris m

egol

dáso

k (e

sszé

szöv

eg tu

dom

ányo

s kö

vete

lmén

yeitő

l elté

rő

stílu

srét

eg á

ltalá

nos h

aszn

álat

a)

eset

én p

ontle

voná

s. M

enny

ire ö

nálló

a d

olgo

zat o

lvas

ási-

érte

lmez

ési t

echn

ikáj

a?

2 po

nt

Az

olva

sási

-érte

lmez

ési t

echn

ika

mér

téké

től f

üggő

en 0

–2 p

ont

levo

nás

Öná

lló m

egfig

yelé

sek,

fel

veté

sek

előf

ordu

lás

és m

inős

ége

M

enny

ire k

reat

ív, l

elem

énye

s és t

elje

s az

egye

s elm

élet

i pro

blém

ater

ület

ek

meg

köze

lítés

e, fe

ltárá

sa é

s a k

öztü

k lé

vő

kapc

sola

tok

tiszt

ázás

a, m

inde

nnek

nye

lvi

form

ába

önté

se é

s meg

szer

kesz

tése

?

2 po

nt.

Bár

mily

en lo

gika

i, re

torik

ai é

s sz

erke

zeti

ötle

t, ki

emel

ési é

s ka

pcso

latte

rem

tési

meg

oldá

s (b

ekez

désr

e tö

rdel

és, s

zám

ozás

, ki

emel

és, g

rafik

ai k

iem

elés

), am

ely

a pr

oblé

ma

feltá

rásá

t, a

logi

kus é

s kö

veth

ető

szer

kesz

tést

, át

teki

nthe

tősé

get m

egkö

nnyí

ti,

max

imál

isan

5

pont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

8 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

érté

kele

ndő.

Ilye

nek

rész

lege

s előf

ordu

lása

, nem

köv

etke

zete

s al

kalm

azás

a es

etén

po

ntle

voná

s. A

szer

kesz

tési

ötle

tek

hián

ya

vagy

azo

k kö

vetk

ezet

len

alka

lmaz

ása,

ille

tve

a sz

öveg

telje

sva

gy tú

lnyo

mór

észt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n 2

pont

levo

nása

. Ta

rtalm

az-e

a d

olgo

zat e

gyén

i ál

lásf

ogla

lást

, ref

lexi

ót?

1 po

nt.

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő

meg

jegy

zése

k, v

alam

int

önre

flexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

tém

ához

fűző

dő

visz

onyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s előf

ordu

lása

, ink

oher

ens k

ifejté

se

és a

refle

ktál

ás te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be

nem

tartá

sa v

agy

az a

dato

k hi

ánya

es

etén

1–2

pon

t lev

onás

max

imál

isan

2

pont

(F

igye

lem

! A n

em

meg

fele

lő

terj

edel

emér

t aká

r 2

pont

is le

vonh

ató,

fü

gget

lenü

l attó

l, ho

gya

vizs

gázó

, a

prez

entá

ció

form

ai

szín

vona

lát é

rintő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek

eleg

et te

tt. H

a a

dolg

ozat

nem

tesz

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

1

9 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

eleg

et a

terje

delm

i kö

vete

lmén

yekn

ek, é

sa

prez

entá

ció

érté

kelé

se e

gyéb

fo

rmai

pro

blém

áiér

t ipo

ntle

voná

s jár

, ak

kor i

s m

indö

ssze

sen

csak

2

pon

t von

ható

le.)

B/2

. A

Z E

LB

ESZ

ÉL

ÉS

KÓ

DJA

INA

K S

AJÁ

TO

SSÁ

GA

I A F

LOR

IDA,

A P

ARA

DIC

SOM

CÍM

Ű F

ILM

BE

N (E

LE

MZŐ

ESS

ZÉ

) K

észí

tsen

(a v

izsg

aleí

rásb

an e

lőírt

terje

dele

mbe

n) k

ompl

ex fo

rman

yelv

i sze

mpo

ntú

elem

zést

Jim

Jarm

usch

Flo

rida

, a p

arad

icso

m cí

mű

műv

ének

ex

pozí

ciój

áról

– a

zt e

lem

ezve

, hog

y az

exp

ozíc

ió n

arra

tív, l

átvá

nysz

erve

zési

meg

oldá

sai,

vala

min

t a sz

erep

játé

k m

egol

dása

i és a

mon

tázs

al

kalm

azot

t esz

köze

i hog

yan

járu

lnak

hoz

zá a

z el

besz

élés

stílu

sána

k ki

alak

ításá

hoz!

É

RT

ÉK

EL

ÉSI

SZ

EM

PON

TO

K

ÉS

A M

EG

ÍTÉ

LÉ

S FO

RR

ÁSA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

Ha

a vi

zsgá

zó n

em tá

mas

zkod

ik

önál

ló m

egfig

yelé

sekr

e, a

do

lgoz

at c

sak

álta

láno

s ism

erte

tő

(éle

traj

z, fil

mtö

rtén

eti v

ázla

t, a

film

cse

lekm

ényé

nek

és

tört

énet

ének

leír

ása)

, vag

yis a

z es

szé

nem

mut

at m

egfe

lelő

ol

vasa

ti sz

inte

t, a

dolg

ozat

0 p

ont.

A pr

oblé

ma

érte

lmez

ésén

ek m

inős

ége,

a

fela

dat m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t há

ttéra

nyag

ok é

s ism

eret

ek é

rvén

yess

ége

Ism

eri é

s alk

alm

azza

-e a

viz

sgáz

ó az

ex

pozí

ció

álta

láno

s fun

kció

it (té

r, idő,

sz

erep

lők

meg

ism

erés

e) a

nar

ratív

sz

erke

zetb

en?

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó

ezen

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül

hagy

ása

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s érte

lmez

és e

seté

n 2

pont

levo

nás.

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

0 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

funk

ciók

meg

lété

t és

elbi

zony

tala

nítá

sát (

pl. a

töre

déke

sség

ha

tásá

t) a

cse

lekm

ény

indí

tásá

ban?

2

pont

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó m

egkö

zelít

ésén

ek k

iseb

b hi

ányo

sság

ai e

seté

n po

ntle

voná

s.

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó

a na

rrat

ív

szer

keze

t kié

pülé

séne

k re

ndsz

erét

, ill

etve

ann

ak e

llipt

ikus

szer

keze

tét?

El

emzi

-e a

viz

sgáz

ó a

térs

zerk

ezet

ki

építé

séne

k sa

játo

sság

ait?

El

emzi

-e a

viz

sgáz

ó az

idő

meg

jelö

lésé

nek

kódj

ait,

illet

ve

elbi

zony

tala

nítá

sána

k es

zköz

eit (

pl. a

ko

r, de

a n

apsz

ak m

egha

táro

zásá

nak

nehé

zség

ei)?

2

pont

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

va

gy d

öntő

rész

ben

érvé

nyte

len

meg

álla

pítá

sok,

szem

pont

ok

eset

én 2

pon

t lev

onás

. H

a a

vizs

gázó

kev

eseb

b sz

empo

ntot

jelö

lt m

eg, v

agy

foga

lom

hasz

nála

ta é

s érv

elés

e bi

zony

tala

n, 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Lega

lább

hár

om m

egfig

yelé

s men

tén

érté

keli-

e a

vizs

gázó

a c

sele

kmén

y ny

itásá

nak

látv

ánys

zerv

ezés

i m

egol

dása

it? (P

l. sz

ínha

szná

lat,

a sz

ürke

tónu

sain

ak a

lkal

maz

ása,

az

árny

ék n

élkü

li, se

mle

ges f

elül

etek

ki

alak

ítása

, a se

mle

ges,

illet

ve

radi

kális

nézőp

ontv

álas

ztás

, az

irány

ok, v

onal

ak st

iláris

hat

ása

stb.

) 2

pont

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

va

gy d

öntő

rész

ben

érvé

nyte

len

meg

álla

pítá

sok,

szem

pont

ok

eset

én 2

pon

t lev

onás

. H

a a

vizs

gázó

kev

eseb

b sz

empo

ntot

jelö

lt m

eg, v

agy

foga

lom

hasz

nála

ta é

s érv

elés

e bi

zony

tala

n, 1

–2 p

ont l

evon

ás

Rám

utat

-e a

viz

sgáz

ó a

szín

észv

ezet

és

sajá

toss

ágai

ra?

(Pl.

egys

zerű

, apr

ó cs

elek

vése

k, m

ozgá

sok.

) El

emzi

-e a

viz

sgáz

ó a

kara

kter

ek

sajá

tság

os műk

ödés

ét a

m

egis

mer

kedé

s ko

mm

unik

áció

s he

lyze

tébe

n? 2

pon

t

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül

hagy

ása

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s érte

lmez

és e

seté

n 2

pont

levo

nás.

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó m

egkö

zelít

ésén

ek k

iseb

b hi

ányo

sság

ai e

seté

n po

ntle

voná

s.

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

1 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Átte

kint

hető

ek, r

ends

zere

zette

k-e

az

egye

s érte

lmez

ési i

rány

ok, é

rvel

ési

csom

ópon

tok,

foly

amat

os-e

a sz

öveg

lo

gika

i épí

tkez

ése?

2

pont

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-el

emző

szer

keze

ti ta

golá

s: 1

pon

t le

voná

s. A

szöv

eg e

gyes

rész

eine

k ka

pcso

lódá

sát,

egym

ásra

épü

lésé

t el

mul

aszt

ó sz

erke

szté

s ese

tén

1 po

nt le

voná

s. Lo

gika

ilag

men

nyire

hel

ytál

ló a

feltá

rt is

mer

etek

hez

kapc

soló

dó e

lem

ző-

érte

lmező

kife

jtés,

érvr

ends

zer?

(M

ilyen

az

érve

lés v

alid

itása

, ér

vény

essé

ge)?

2

pont

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és

(hiá

nyos

pre

mis

szák

ból l

evon

t kö

vetk

ezte

tés v

agy

hely

es

prem

issz

ákbó

l lev

ont n

em

hely

tálló

köv

etke

ztet

ések

) ese

tén

pont

levo

nás.

Túln

yom

óan

vagy

telje

sen

téve

s ér

velé

s, tá

rgyi

téve

szté

sek

eset

én

2 po

nt le

voná

s.

A sz

öveg

átte

kint

hető

sége

(log

ikus

st

rukt

úráj

a) é

s érv

elés

tech

niká

ja, s

tilár

is

szín

vona

la

Egys

éges

, élv

ezhe

tő a

szöv

eg st

ílusa

? A

z el

várh

ató

szin

ten

tudo

mán

yos,

szak

mai

a n

yelv

hasz

nála

t?

1 po

nt.

A m

egér

tést

zav

aró

tago

lás,

stílu

sfor

dula

tok,

ille

tve

a sz

akm

ai

kife

jezé

sek

és n

yelv

ezet

hel

ytel

en

hasz

nála

ta, t

úlny

omó

rész

ben

vagy

telje

sen

funk

ciót

lan,

el

hibá

zott

stilá

ris m

egol

dáso

k (e

sszé

szöv

eg tu

dom

ányo

s kö

vete

lmén

yeitő

l elté

rő

stílu

srét

eg á

ltalá

nos h

aszn

álat

a)

eset

én p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

5

pont

Men

nyire

öná

lló a

dol

goza

t olv

asás

i-ér

telm

ezés

i tec

hnik

ája?

2

pont

Az

olva

sási

-érte

lmez

ési t

echn

ika

mér

téké

től f

üggő

en 0

–2 p

ont

levo

nás.

Öná

lló m

egfig

yelé

sek,

felv

etés

ek e

lőfo

rdul

ása

éés

minős

ége

M

enny

ire k

reat

ív, l

elem

énye

s és t

elje

s az

egy

es e

lmél

eti p

robl

émat

erül

etek

m

egkö

zelít

ése,

feltá

rása

és a

köz

tük

Bár

mily

en lo

gika

i, re

torik

ai é

s sz

erke

zeti

ötle

t, ki

emel

ési é

s ka

pcso

latte

rem

tési

meg

oldá

s

max

imál

isan

5

pont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

2 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

lévő

kap

csol

atok

tisz

tázá

sa, m

inde

nnek

ny

elvi

form

ába

önté

se é

s m

egsz

erke

szté

se?

2

pont

.

(bek

ezdé

sre

törd

elés

, szá

moz

ás,

kiem

elés

, gra

fikai

kie

mel

és),

amel

ya

prob

lém

a fe

ltárá

sát,

a lo

giku

s és

köve

thető

szer

kesz

tést

, át

teki

nthe

tősé

get m

egkö

nnyí

ti,

érté

kele

ndő.

Ilye

nek

rész

lege

s előf

ordu

lása

, nem

köv

etke

zete

s al

kalm

azás

a es

etén

po

ntle

voná

s. A

szer

kesz

tési

ötle

tek

hián

ya

vagy

azo

k kö

vetk

ezet

len

alka

lmaz

ása,

ille

tve

a sz

öveg

telje

sva

gy tú

lnyo

mór

észt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n 2

pont

levo

nás.

Ta

rtalm

az-e

a d

olgo

zat e

gyén

i ál

lásf

ogla

lást

, ref

lexi

ót?

1 po

nt.

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő

meg

jegy

zése

k, v

alam

int

önre

flexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

tém

ához

fűző

dő

visz

onyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s előf

ordu

lása

, ink

oher

ens k

ifejté

se

és a

refle

ktál

ás te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be

nem

tartá

sa v

agy

az a

dato

k hi

ánya

es

etén

1–2

pon

t lev

onás

max

imál

isan

2

pont

(F

igye

lem

! A n

em

meg

fele

lő

terj

edel

emér

t aká

r 2

pont

is le

vonh

ató,

fü

gget

lenü

l attó

l, ho

gya

vizs

gázó

, a

prez

entá

ció

form

ai

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

3 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

szín

vona

lát é

rintő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek

eleg

et te

tt. H

a a

dolg

ozat

nem

tesz

el

eget

a te

rjede

lmi

köve

telm

énye

knek

, és

prez

entá

ció

érté

kelé

seeg

yéb

form

ai

prob

lém

áiér

t is

pont

levo

nás j

ár,

akko

r is

min

döss

zese

n cs

ak

2 p

ont v

onha

tó le

.) B

/3.

A M

ÉD

IA É

S A

SO

RO

ZA

TE

LV

(EL

EM

ZŐ

ESS

ZÉ

) D

okum

entá

lja e

gy o

lyan

ese

mén

y m

édia

meg

jele

nésé

nek

válto

zata

it, a

mel

y eg

y id

eig

soro

zato

san

szer

epel

t a m

édia

tém

ái k

özöt

t! G

yűjte

mén

ye

lega

lább

hat

dok

umen

tum

ot ta

rtalm

azzo

n! A

tets

zőle

gese

n ki

vála

szto

tt es

emén

y m

édia

repr

ezen

táci

ója

kapc

sán

dolg

ozza

fel a

z es

emén

y „m

édia

karr

ierjé

t”, m

ajd

a vi

zsgá

lt es

et a

lapj

án m

utas

sa b

e és

ele

mez

ze (a

viz

sgal

eírá

sban

elő

írt te

rjede

lem

ben,

rövi

d es

széb

en) a

soro

zato

sodá

s je

lens

égét

! É

RT

ÉK

EL

ÉSI

SZ

EM

PON

TO

K

ÉS

A M

EG

ÍTÉ

LÉ

S FO

RR

ÁSA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

A pr

oblé

ma

érte

lmez

ésén

ek m

inős

ége,

a

fela

dat m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t há

ttéra

nyag

ok é

s ism

eret

ek é

rvén

yess

ége

H

a a

vizs

gázó

dol

goza

tába

n ne

m

tám

aszk

odik

a fe

lada

tban

kiír

t gyűj

tem

ényr

e, il

letv

e an

nak

elem

zésé

re, d

e az

ess

zé é

rvén

yes

olva

sati-

elem

zési

szin

tet m

utat

, a

dolg

ozat

ért

ékel

hető

, de

a

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

4 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

dolg

ozat

pon

tszá

mát

az a

lább

iak

szer

int c

sökk

ente

ni k

ell:

– a

gyűj

tem

ény

telje

s hiá

nya:

10

pont

levo

nás;

–

a g

yűjte

mén

y ke

vese

bb, m

int 6

do

kum

entu

mot

tart

alm

az, d

e ér

vény

esen

mut

at rá

a

soro

zato

sodá

s jel

ensé

gére

: 4 p

ont

levo

nás.

A gyűj

tem

ény

keve

sebb

, min

t 6

doku

men

tum

ot ta

rtal

maz

, csa

k eg

yes e

lem

eket

illu

sztr

ál, n

em

mut

at rá

a so

roza

toso

dás

jele

nség

ére:

8 p

ont l

evon

ás.

Ha

a vi

zsgá

zó n

em tá

mas

zkod

ik

önál

ló m

egfig

yelé

sekr

e, é

s a

dolg

ozat

nem

mut

at m

egfe

lelő

ol

vasa

ti sz

inte

t, a

dolg

ozat

0

pont

ot é

r. Ér

telm

ezte

, ille

tve

elem

ezte

-e a

vi

zsgá

zó a

dol

goza

t sor

án a

fela

dat

alap

jául

szol

gáló

jele

nség

et, a

so

roza

toso

dás o

kát,

a be

foga

dásr

a gy

akor

olt h

atás

át?

1 po

nt

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül

hagy

ása

vagy

biz

onyt

alan

érv

elés

, a

prob

lém

a át

fogó

m

egkö

zelít

ésén

ek k

iseb

b hi

ányo

sság

ai e

seté

n po

ntle

voná

s.

Meg

fele

lő, r

elev

áns p

éldá

n ke

resz

tül

mut

atta

-e b

e a

vizs

gázó

a so

roza

t ki

épül

ését

? El

emzé

sébe

n vé

gigk

övet

te-

e az

ese

mén

ynek

a g

yűjte

mén

yben

ki

mut

atha

tó a

laku

lást

örté

neté

t?

2 p

ont

Ha

a pé

ldák

több

sége

érv

ényt

elen

, in

doko

latla

n, 2

pon

t lev

onás

. Ér

vény

tele

n, in

doko

latla

n pé

lda

eset

én 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Elem

ezte

- a g

yűjte

mén

yben

az

egye

s A

szem

pont

telje

s elh

agyá

sa v

agy

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

5 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

elem

ek, „

rész

ek”

egym

ásho

z va

ló

visz

onyá

t?

Pl:

– na

rrat

ív é

pítk

ezés

; –

a sz

erep

lők

élet

e/ut

óéle

te;

– az

ese

mén

yhez

kap

csol

ódó

alté

mák

m

egje

lené

se;

– m

agaz

inos

odás

; –

a tá

rsad

alm

i érd

eklő

dés/

mor

ális

pá

nik

jele

nség

ének

felk

orbá

csol

ása,

fe

lold

ása;

–

mor

ális

funk

ció.

2

pont

döntőe

n he

lyte

len

érte

lmez

és é

s sz

empo

ntok

ese

tén

2 po

nt

levo

nás.

A fe

lvet

ett s

zem

pont

ok k

iseb

b ré

szbe

n ér

vény

tele

n va

gy fe

lüle

tes

alka

lmaz

ása

eset

én (a

hib

ák

szám

ától

és s

úlyá

tól f

üggő

en) 1

–2

pont

levo

nás.

Men

nyib

en á

ltalá

nos v

agy

men

nyib

en

érde

kes e

gyed

i pél

dána

k ta

rtja

a vi

zsgá

zó a

z ál

tala

viz

sgál

t ese

mén

yt?

Érte

lmez

te-e

a so

roza

toso

dás t

anul

t, ál

talá

nos j

elen

sége

it, m

egny

ilván

ulás

i fo

rmái

t a v

izsg

ázó

sajá

t pél

dájá

n? V

agy

talá

lt-e

vala

mily

en ú

j, m

ás, e

ltérő

je

lens

éget

?

2 po

nt

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

vag

y dö

ntőe

n he

lyte

len

érte

lmez

és

eset

én 2

pon

t lev

onás

. K

iseb

b ré

szbe

n ér

vény

tele

n va

gy

felü

lete

s érv

elés

ese

tén

1–2

pont

le

voná

s.

Tuda

tosí

totta

-e a

viz

sgáz

ó, h

ogy

az

álta

la k

ivál

aszt

ott e

sem

ény

nem

telje

s ké

pet a

d a

prob

lém

áról

, han

em

képv

isel

i/ábr

ázol

ja a

z el

emze

tt té

mát

? 1

pont

A sz

empo

nt e

lhag

yása

ese

tén

pont

levo

nás.

A sz

öveg

átte

kint

hető

sége

(log

ikus

st

rukt

úráj

a) é

s érv

elés

tech

niká

ja, s

tilár

is

szín

vona

la

Átte

kint

hető

ek, r

ends

zere

zette

k-e

az

egye

s érte

lmez

ési i

rány

ok, é

rvel

ési

csom

ópon

tok,

foly

amat

os-e

a sz

öveg

lo

gika

i épí

tkez

ése?

2

pont

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-el

emző

szer

keze

ti ta

golá

s ese

tén

1 po

nt le

voná

s. A

szöv

eg e

gyes

rész

eine

k ka

pcso

lódá

sát,

egym

ásra

épü

lésé

t

max

imál

isan

5

pont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

6 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

elm

ulas

ztó

szer

kesz

tés e

seté

n 1

pont

levo

nás.

Logi

kaila

g m

enny

ire h

elyt

álló

a fe

ltárt

ism

eret

ekhe

z ka

pcso

lódó

ele

mző

-ér

telm

ező

kife

jtés,

érvr

ends

zer?

(M

ilyen

az

érve

lés v

alid

itása

, ér

vény

essé

ge)?

2

pont

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és

(hiá

nyos

pre

mis

szák

ból l

evon

t kö

vetk

ezte

tés v

agy

hely

es

prem

issz

ákbó

l lev

ont n

em

hely

tálló

köv

etke

ztet

ések

) ese

tén

pont

levo

nás.

Túln

yom

óan

vagy

telje

sen

téve

s ér

velé

s, tá

rgyi

téve

szté

sek

eset

én 2

pont

levo

nás.

Egys

éges

, élv

ezhe

tő a

szöv

eg st

ílusa

? A

z el

várh

ató

szin

ten

tudo

mán

yos,

szak

mai

a n

yelv

hasz

nála

t?

1 po

nt.

A m

egér

tést

zav

aró

tago

lás,

stílu

sfor

dula

tok,

ille

tve

a sz

akm

ai

kife

jezé

sek

és n

yelv

ezet

hel

ytel

en

hasz

nála

ta, t

úlny

omó

rész

ben

vagy

telje

sen

funk

ciót

lan,

el

hibá

zott

stilá

ris m

egol

dáso

k (e

sszé

szöv

eg tu

dom

ányo

s kö

vete

lmén

yeitő

l elté

rő

stílu

srét

eg á

ltalá

nos h

aszn

álat

a)

eset

én p

ontle

voná

s. M

enny

ire ö

nálló

a d

olgo

zat o

lvas

ási-

érte

lmez

ési t

echn

ikáj

a?

2 po

nt

Az

olva

sási

-érte

lmez

ési t

echn

ika

mér

téké

től f

üggő

en 0

–2 p

ont

levo

nás.

Öná

lló m

egfig

yelé

sek,

felv

etés

ek e

lőfo

rdul

ása

éés

minős

ége

M

enny

ire k

reat

ív, l

elem

énye

s és t

elje

s az

egy

es e

lmél

eti p

robl

émat

erül

etek

m

egkö

zelít

ése,

feltá

rása

és a

köz

tük

lévő

kap

csol

atok

tisz

tázá

sa, m

inde

nnek

ny

elvi

form

ába

önté

se é

s m

egsz

erke

szté

se?

2

pont

.

Bár

mily

en lo

gika

i, re

torik

ai é

s sz

erke

zeti

ötle

t, ki

emel

ési é

s ka

pcso

latte

rem

tési

meg

oldá

s (b

ekez

désr

e tö

rdel

és, s

zám

ozás

, ki

emel

és, g

rafik

ai k

iem

elés

), am

ely

a pr

oblé

ma

feltá

rásá

t, a

logi

kus é

s kö

veth

ető

szer

kesz

tést

, át

teki

nthe

tősé

get m

egkö

nnyí

tik

max

imál

isan

5

pont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

7 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

érté

kele

ndő.

Ilye

nek

rész

lege

s előf

ordu

lása

, nem

köv

etke

zete

s al

kalm

azás

a es

etén

po

ntle

voná

s. A

szer

kesz

tési

ötle

tek

hián

ya

vagy

azo

k kö

vetk

ezet

len

alka

lmaz

ása,

ille

tve

a sz

öveg

telje

sva

gy tú

lnyo

mór

észt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n 2

pont

levo

nás.

Ta

rtalm

az-e

a d

olgo

zat e

gyén

i ál

lásf

ogla

lást

, ref

lexi

ót?

1 po

nt.

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő

meg

jegy

zése

k, v

alam

int

önre

flexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

tém

ához

fűző

dő

visz

onyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s előf

ordu

lása

, ink

oher

ens k

ifejté

se

és a

refle

ktál

ás te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be

nem

tartá

sa v

agy

az a

dato

k hi

ánya

es

etén

1–2

pon

t lev

onás

.

max

imál

isan

2

pont

(F

igye

lem

! A n

em

meg

fele

lő

terj

edel

emér

t aká

r 2

pont

is le

vonh

ató,

fü

gget

lenü

l attó

l, ho

gya

vizs

gázó

a

prez

entá

ció

form

ai

szín

vona

lát é

rintő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek

eleg

et te

tt. H

a a

dolg

ozat

nem

tesz

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

8 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

eleg

et a

terje

delm

i kö

vete

lmén

yekn

ek, é

sa

prez

entá

ció

érté

kelé

se e

gyéb

fo

rmai

pro

blém

áiér

t ipo

ntle

voná

s jár

, ak

kor i

s m

indö

ssze

sen

csak

2

pon

t von

ható

le.)

C/1

. FI

LM

- VA

GY

FO

TÓ

ETŰ

D K

ÉSZ

ÍTÉ

SE

Kés

zíts

en f

ilmetűd

öt v

agy

diap

orám

át (

zené

vel

kísé

rt fé

nyké

psor

ozat

ot)

Petri

Gyö

rgy

Nya

ralá

s cí

mű

vers

e al

apjá

n! T

örek

edje

n ar

ra, h

ogy

a ké

psor

ele

mei

, ké

pkap

csol

atai

, so

rren

dje

és r

itmus

a a

vers

han

gula

tát

is é

rzék

elte

sse,

fel

erős

ítse!

A m

unká

hoz

mel

léke

ljen

mun

kana

plót

(a

vizs

gale

írásb

an e

lőírt

ter

jede

lem

ben)

, am

elyb

en v

ázol

ja e

rede

ti ko

ncep

ciój

át,

a Pe

tri-v

ersn

ek a

z Ö

n sz

ámár

a fo

ntos

viz

uális

an m

otiv

áló

és

hang

ulat

ilag

meg

idéző

elem

eit,

a m

unka

elő

kész

ítésé

nek

fázi

sait,

val

amin

t a m

egva

lósí

tás

sorá

n fe

lmer

ülő

prob

lém

ákat

! Nap

lójá

ban

vess

e ös

sze

Petri

Gyö

rgy

vers

ét a

z Ö

n er

edet

i elk

épze

lésé

vel,

vala

min

t az

elké

szül

t műv

el!

ÉR

TÉ

KE

LÉ

SI S

ZE

MPO

NT

OK

É

S A

ME

GÍT

ÉL

ÉS

FOR

RÁ

SA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tsége

, a

meg

való

sítá

s elő

kész

ítetts

ége

és a

mun

ka

szer

veze

ttség

e (A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Kel

lőké

ppen

feltá

rja é

s érte

lmez

i-e a

vi

zsgá

zó a

fotó

soro

zat v

agy

az e

tűd

beál

lítás

aina

k, te

ljes s

zerk

ezet

ének

és

az

alap

jául

szol

gáló

ver

snek

a

visz

onyá

t (pl

. meg

erős

ítés,

elle

npon

tozá

s, na

rrat

ív k

arak

ter

és/v

agy

szim

bolik

us v

iszo

nyok

)?

Érte

lmez

i, in

doko

lj a-e

a v

ers

vizu

ális

an m

egva

lósí

tott

rész

eine

k

A sz

empo

nt fe

lüle

tes,

hián

yos

leírá

sa-é

rtelm

ezés

e es

etén

(ann

ak

súly

ától

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

2

9 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

legfőb

b vá

loga

tási

, sűr

ítési

, áb

rázo

lási

szem

pont

jait?

2

pont

Fe

lism

erte

és k

ellő

mél

ység

ben

érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó az

elk

észí

tett

anya

gban

(az

álta

la a

lkal

maz

ott

meg

oldá

stól

függőe

n) a

mon

tázs

cs

elek

mén

ysze

rvező,

idő-

és

téra

naliz

áló

és sű

rítő

jelle

gét v

agy

expr

essz

ív-s

zim

bolik

us, e

setle

g sz

eriá

lis je

llegz

etes

sége

it,

építk

ezés

ét?

2 po

nt

A sz

empo

nt fe

lüle

tes,

hián

yos

leírá

sa-é

rtelm

ezés

e es

etén

(ann

ak

súly

ától

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Felis

mer

te é

s kel

lő m

élys

égbe

n ér

telm

ezi-e

a v

izsg

ázó

az e

lkés

zíte

tt an

yagb

an a

látv

ánys

zerv

ezés

(fők

ént

a pl

ánoz

ás) á

ltala

alk

alm

azot

t es

z köz

eine

k (p

l. dr

amat

urgi

ai,

kiem

elő-

sűrítő

vagy

uta

láso

s-sz

imbo

likus

) sze

repé

t, ér

zi-e

azo

k ha

szná

latá

nak

törv

énys

zerű

sége

it?

2 po

nt

A sz

empo

nt fe

lüle

tes,

hián

yos

leí rá

sa-é

rtelm

ezés

e es

etén

(ann

ak

súly

ától

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Leírj

a és

érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó (n

arra

tív, s

zere

pját

ékot

alk

alm

azó

meg

oldá

s ese

tébe

n) a

szer

eplő

k m

egje

lené

sét é

s a sz

erep

játé

k je

llem

zőit

(egy

éb, p

l. tá

rgya

nim

áció

s m

egol

dás e

seté

ben)

, az

alka

lmaz

ott

mot

ívum

ok (t

árgy

ak, h

elys

zíne

k st

b.)

jele

ntés

tula

jdon

ító sz

erep

ét?

1 po

nt

A sz

empo

nt fe

lüle

tes,

hián

yos

leírá

sa-é

rtelm

ezés

e (a

nnak

súly

ától

fü

ggőe

n) p

ontle

voná

s.

Indo

kolja

, érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó az

A sz

empo

nt fe

lüle

tes,

hián

yos

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

0 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

etűd

műf

aji v

agy

stilá

ris e

szkö

zeit,

vi

lágá

t?

1 po

nt

leí rá

sa-é

rtelm

ezés

e va

gy te

ljes

hián

ya e

seté

n po

ntle

voná

s.

Mel

léke

lt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en

forg

atók

önyv

et (s

zino

pszi

s, sz

öveg

es

tech

nika

i for

gató

köny

v, st

oryb

oard

), a

film

rész

let e

lkés

zíté

séhe

z sz

üksé

ges e

gyéb

terv

et (p

l. vá

gási

te

rv)?

Men

nyire

rész

lete

sek,

ki

dolg

ozot

tak

ezek

a

doku

men

tum

ok?

1 po

nt

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

telje

s hi

ánya

vag

y bá

rmel

yiké

nek

meg

léte

, de

kev

ésbé

kid

olgo

zott,

hiá

nyos

fo

rmáj

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó sz

ínvo

nala

(A

meg

ítélé

s elsőd

lege

s for

rása

a

mun

kana

pló

és m

ellé

klet

e.!)

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

az

elők

észí

tés (

terv

ezés

, he

lysz

ín- é

s sze

replőv

álas

ztás

, ke

lléke

k és

fels

zere

lés e

lőké

szíté

se),

a fo

rgat

ás é

s az

anya

gsze

rkes

ztés

fo

lyam

atát

, a fe

lada

t m

egva

lósí

tásá

nak

külö

nböző

szak

asza

iban

elő

állt

dönt

ési

hely

zete

ket,

alte

rnat

ívák

at, é

s az

alka

lmaz

ott m

egol

dás m

otiv

áció

it?

Jelz

i-e a

viz

sgáz

ó a

kész

any

agna

k a

terv

ezet

tekh

ez é

s a v

ersh

ez v

aló

álta

láno

s vis

zony

ulás

át, a

m

unka

foly

amat

sorá

n ta

pasz

talta

kat,

a m

unka

köz

ben

felm

erül

t pr

oblé

mák

at, a

zok

meg

oldá

sait?

2

pont

Ilyen

típu

sú sz

öveg

es ré

szek

m

eglé

te, d

e az

alte

rnat

ív m

egol

dáso

k kö

zötti

vál

aszt

ások

alk

otói

m

otiv

áció

it fe

lüle

tes é

rvel

ésse

l tö

rténő

– n

em te

ljes –

feltá

rása

es

etén

pon

tlevo

nás.

Ilyen

típu

sú sz

öveg

es ré

szek

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

max

imál

isan

4 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

1 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

az

elké

szül

t any

agga

l kap

csol

atba

n ön

érté

kelő

meg

jegy

zése

ket,

össz

egzé

st?

1 po

nt

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek

erős

en h

iány

os, f

elül

etes

kife

jtése

va

gy te

ljes h

iány

a es

etén

po

ntle

voná

s.

A fo

tóso

roza

t vag

y az

etű

d ál

talá

nos

form

anye

lvi s

zínv

onal

a: a

mon

tázs

lo

gika

i kap

csol

atai

és

foly

amat

ossá

ga-g

ördü

léke

nysé

ge (p

l. m

ozgá

sra

vágá

s, té

rbel

i elig

azod

ást

segí

tő je

lzés

ek m

eglé

te, i

lletv

e a

tér-

és

cse

lekm

ényb

eli i

llesz

tése

k fe

lhas

znál

t tec

hnik

ától

függő

pont

ossá

ga);

a ka

mer

akez

elés

és

kom

poná

lás p

onto

sság

a és

kö

vetk

ezet

essé

ge (k

övet

hető

ség

és

funk

cion

alitá

s); a

cse

lekm

ényv

ezet

és

és sz

erep

játé

k ér

thetős

ége;

a

rend

ezés

hez

tarto

zó e

gyéb

ele

mek

(p

l. vi

lágí

tás,

dísz

lete

lem

ek,

kellé

kek,

ese

tlege

sen

alka

lmaz

ott

anim

áció

s meg

oldá

sok)

funk

cion

ális

ha

szná

lata

. 3

pont

A je

lzet

t vág

ási v

agy

soro

zats

zerk

eszt

ési p

onta

tlans

ágok

, ér

telm

ezés

t zav

aró

meg

oldá

sok

eset

én (e

lőfo

rdul

ásuk

gya

koris

ága

vagy

érte

lmez

hető

sége

t zav

aró

súly

uk sz

erin

t) 1

pont

levo

nás.

A

plá

nozá

s érte

lmez

ést z

avar

ó va

gy

funk

ciót

lan

hasz

nála

ta e

seté

n 1

pont

le

voná

s. A

több

i fel

soro

lt fo

rmai

esz

köz

érte

lem

zava

ró v

agy

funk

ciót

lan

hasz

nála

ta e

seté

n 1

pont

levo

nás.

(Kiv

éve,

ha

a m

unka

napl

ó el

foga

dhat

ó in

doko

t és é

rtel

mez

ést

közö

l az a

dott

meg

oldá

sokk

al

kapc

sola

tosa

n.)

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

ötle

tess

ége,

szem

élye

sség

e (A

meg

ítélé

sben

elsőd

lege

s az e

lkés

zíte

tt an

yag,

de

az é

rték

elés

nél f

igye

lem

be

vehe

tőek

a m

unka

napl

ónak

az a

dott

szem

pont

ra v

onat

kozó

meg

jegy

zése

i.)

Alk

alm

az-e

az

etűd

bár

mily

en e

gyéb

sa

játo

s for

man

yelv

i lel

emén

yt a

ver

s sz

öveg

ének

meg

jele

níté

sére

(ann

ak

hang

súly

ozás

ára,

elle

npon

tozá

sára

), a

szöv

eg h

angu

latá

nak,

kar

akte

réne

k áb

rázo

lásá

ra?

Érzé

kelh

ető-

e eg

yéni

han

gvét

elre

, tu

dato

san

és e

gysé

gese

n vé

gig

vitt

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

kép-

szöv

eg m

egje

lení

tési

és s

tilár

is

meg

oldá

sok

eset

én (a

zok

súly

ától

fü

ggőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

egyé

ni

és/v

agy

egys

éges

, köv

etke

zete

s

max

imál

isan

6 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

2 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

form

ára

való

töre

kvés

(pl.

érze

lmi

álla

pot v

agy

fesz

ülts

ég m

egje

lení

tése

a

kam

erak

ezel

ésbe

n, p

láno

zásb

an,

vilá

gítá

sban

; kís

érő

hang

hatá

s vag

y bá

rmily

en k

iegé

szítő

tech

nika

i m

egol

dás a

lkal

maz

ása

stb.

) a

rész

letb

en?

3 po

nt

form

át a

dó m

egol

dáso

k es

etén

(azo

k sú

lyát

ól fü

ggőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

(Max

imál

isan

3 p

ont v

onha

tó le

!)

Mily

enne

k íté

lhető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(a k

épek

és

/vag

y a

hang

élv

ezhe

tősé

ge, é

s pr

ezen

táci

ója

az a

dott

tech

nika

i sz

inte

n, a

mun

kana

pló

átte

kint

hető

sége

, kez

elhe

tősé

ge

stb.

)?

1 po

nt

A m

egér

tést

erő

sen

zava

ró v

agy

élve

zhet

etle

nné

tevő

meg

jele

nés

eset

én p

ontle

voná

s.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

nt

A m

egér

tést

erő

sen

meg

nehe

zítő

fe

lvét

elsz

ám v

agy

hoss

z, il

letv

e a

mun

kana

plór

a m

egha

táro

zott

terje

dele

mtő

l val

ó je

lentős

elté

rés,

a m

unka

napl

ó m

egér

tést

nag

yban

m

egne

hezí

tő h

iány

ossá

ga e

seté

n po

ntle

voná

s.

max

imál

isan

2 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

3 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

C/2

. O

RSZ

ÁG

IMÁ

ZS

ÉS

MÉ

DIA

RE

PRE

ZE

NT

ÁC

IÓ (E

LE

MZŐ

ESS

ZÉ

) G

yűjts

ön ö

ssze

bár

mel

y tá

voli,

egz

otik

us o

rszá

gról

szól

ó hí

rany

ago(

ka)t

(újs

ágci

kkek

et, r

ádió

- és t

elev

ízió

s hírb

lokk

okat

, int

erne

tes h

íradá

soka

t) –

de le

galá

bb h

at k

ülön

böző

szöv

eget

–, i

lletv

e az

ado

tt or

szág

ról s

zóló

turis

tacs

alog

ató

úti-

vagy

rekl

ámfil

met

(leg

aláb

b ké

t any

agot

)!

Írjo

n (a

viz

sgal

eírá

sban

meg

adot

t ter

jede

lem

ben)

ele

mző

ess

zét,

amel

yben

öss

zeve

ti a

hír-

és a

pro

móc

iós a

nyag

ban

kial

akul

t és m

egal

koto

tt or

szág

képe

t, el

emzi

az

adot

t ors

zág

méd

iare

prez

entá

ciój

át! E

lem

zésé

ben

felté

tlenü

l tér

jen

ki a

rra

is, h

ogy

a sz

öveg

ek k

ódja

i mily

en

célk

özön

sége

t sej

tetn

ek, m

ely

kultu

rális

köz

össé

gnek

val

ó m

egfe

lelé

s sze

rint f

orm

áltá

k m

eg a

z ad

ott s

zöve

geke

t! É

RT

ÉK

EL

ÉSI

SZ

EM

PON

TO

K

ÉS

A M

EG

ÍTÉ

LÉ

S FO

RR

ÁSA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

A pr

oblé

ma

érte

lmez

ésén

ek m

inős

ége,

a

fela

dat m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t há

ttéra

nyag

ok é

s ism

eret

ek é

rvén

yess

ége

H

a a

vizs

gázó

dol

goza

tába

n ne

m

tám

aszk

odik

a fe

lada

tban

kiír

t gyűj

tem

ényr

e, il

letv

e an

nak

elem

zésé

re, d

e az

ess

zé é

rvén

yes

olva

sati-

elem

zési

szin

tet m

utat

, a

dolg

ozat

ért

ékel

hető

, de

a do

lgoz

at p

onts

zám

át a

z alá

bbia

k sz

erin

t csö

kken

teni

kel

l: –

a gyűj

tem

ény

telje

s hiá

nya

eset

én: 1

0 p

ont l

evon

ás a

z ös

szpo

ntsz

ámbó

l; –

ha

a gyűj

tem

ény

keve

sebb

, min

t 6+

2 do

kum

entu

mot

tart

alm

az, d

e ér

vény

esen

mut

at rá

a

soro

zato

sodá

s jel

ensé

gére

: 4 p

ont

levo

nás a

z öss

zpon

tszá

mbó

l; –

ha a

gyű

jtem

ény

keve

sebb

, min

t 6+

2 do

kum

entu

mot

tart

alm

az, d

e cs

ak e

gyes

ele

mek

et i

llusz

trál

, és

nem

mut

at rá

a so

roza

toso

dás

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

4 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

jele

nség

ére:

8 p

ont l

evon

ás a

z ös

szpo

ntsz

ámbó

; –

ha a

viz

sgáz

ó ne

m tá

mas

zkod

ik

önál

ló m

egfig

yelé

sekr

e, é

s a

dolg

ozat

nem

mut

at m

egfe

lelő

ol

vasa

ti sz

inte

t, a

dolg

ozat

0

pont

ot é

r. El

emzi

és é

rti-e

a v

izsg

ázó

az

imáz

sépí

tés t

echn

ikái

t, sz

abál

yait,

sz

üksé

gess

égét

a m

édia

piac

i fel

ület

en?

1 po

nt

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül

hagy

ása

vagy

biz

onyt

alan

érv

elés

, a

prob

lém

a át

fogó

m

egkö

zelít

ésén

ek k

iseb

b hi

ányo

sság

ai e

seté

n po

ntle

voná

s. El

emez

te-e

a v

izsg

ázó,

hog

y az

an

yago

k m

ilyen

cél

közö

nség

hez,

ku

lturá

lis k

özeg

hez

szól

nak?

2

pont

Ha

a pé

ldák

több

sége

érv

ényt

elen

, in

doko

latla

n, 2

pon

t lev

onás

. Ér

vény

tele

n, in

doko

latla

n pé

lda

eset

én 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Elem

ezte

-e a

gyű

jtem

ény

egye

s el

emei

ben

az o

rszá

gkép

kia

lakí

tásá

nak

képi

, nye

lvi k

ódja

inak

műk

ödés

ét, a

z im

ázsé

píté

s tec

hnik

áját

? 3

pont

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

vag

y dö

ntőe

n he

lyte

len

szem

pont

ok é

s ér

telm

ezés

ese

tén

3 po

nt le

voná

s.A

felv

etet

t sze

mpo

ntok

kis

ebb

rész

ben

érvé

nyte

len

vagy

felü

lete

sal

kalm

azás

a es

etén

(a h

ibák

sz

ámát

ól é

s súl

yátó

l füg

gően

) 1–

2–3

pont

levo

nás.

Ö

ssze

vete

tte-e

a v

izsg

ázó

a hí

r- é

s a

rekl

áman

yago

k el

téré

seit,

ha

sonl

óság

ait,

tech

niká

it (p

l. a

repr

ezen

táci

ó és

a b

rand

-stra

tégi

ák

össz

efüg

gése

i)?

2 po

nt

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

, va

gy d

öntő

en h

elyt

elen

ér

telm

ezés

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.K

iseb

b ré

szbe

n ér

vény

tele

n va

gy

felü

lete

s érv

elés

ese

tén

1–2

pont

le

voná

s.

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

5 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Átte

kint

hető

ek, r

ends

zere

zette

k-e

az

egye

s érte

lmez

ési i

rány

ok, é

rvel

ési

csom

ópon

tok,

foly

amat

os-e

a sz

öveg

lo

gika

i épí

tkez

ése?

2

pont

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-el

emző

szer

keze

ti ta

golá

s ese

tén

1 po

nt le

voná

s. A

szöv

eg e

gyes

rész

eine

k ka

pcso

lódá

sát,

egym

ásra

épü

lésé

t el

mul

aszt

ó sz

erke

szté

s ese

tén

1 po

nt le

voná

s. Lo

gika

ilag

men

nyire

hel

ytál

ló a

feltá

rt is

mer

etek

hez

kapc

soló

dó e

lem

ző-

érte

lmező

kife

jtés,

érvr

ends

zer?

(M

ilyen

az

érve

lés v

alid

itása

, ér

vény

essé

ge?)

2

pont

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és

(hiá

nyos

pre

mis

szák

ból l

evon

t kö

vetk

ezte

tés v

agy

hely

es

prem

issz

ákbó

l lev

ont n

em

hely

tálló

köv

etke

ztet

ések

) ese

tén

pont

levo

nás.

Túln

yom

óan

vagy

telje

sen

téve

s ér

velé

s, tá

rgyi

téve

szté

sek

eset

én

2 po

nt le

voná

s.

A sz

öveg

átte

kint

hető

sége

(log

ikus

st

rukt

úráj

a) é

s érv

elés

tech

niká

ja, s

tilár

is

szín

vona

la

Egys

éges

, élv

ezhe

tő a

szöv

eg st

ílusa

? A

z el

várh

ató

szin

ten

tudo

mán

yos,

szak

mai

a n

yelv

hasz

nála

t?

1 po

nt.

A m

egér

tést

zav

aró

tago

lás,

stílu

sfor

dula

tok,

ille

tve

a sz

akm

ai

kife

jezé

sek

és n

yelv

ezet

hel

ytel

en

hasz

nála

ta, t

úlny

omó

rész

ben

vagy

telje

sen

funk

ciót

lan,

el

hibá

zott

stilá

ris m

egol

dáso

k (e

sszé

szöv

eg tu

dom

ányo

s kö

vete

lmén

yeitő

l elté

rő

stílu

srét

eg á

ltalá

nos h

aszn

álat

a)

eset

én p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

5

pont

Men

nyire

öná

lló a

dol

goza

t olv

asás

i-ér

telm

ezés

i tec

hnik

ája?

2

pont

Az

olva

sási

-érte

lmez

ési t

echn

ika

mér

téké

től f

üggő

en 0

–2 p

ont

levo

nás.

Öná

lló m

egfig

yelé

sek,

felv

etés

ek e

lőfo

rdul

ása

éés

minős

ége

M

enny

ire k

reat

ív, l

elem

énye

s és t

elje

s az

egy

es e

lmél

eti p

robl

émat

erül

etek

m

egkö

zelít

ése,

feltá

rása

és a

köz

tük

Bár

mily

en lo

gika

i, re

torik

ai é

s sz

erke

zeti

ötle

t, ki

emel

ési é

s ka

pcso

latte

rem

tési

meg

oldá

s

max

imál

isan

5

pont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

6 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

lévő

kap

csol

atok

tisz

tázá

sa, m

inde

nnek

ny

elvi

form

ába

önté

se é

s m

egsz

erke

szté

se?

2

pont

.

(bek

ezdé

sre

törd

elés

, szá

moz

ás,

kiem

elés

, gra

fikai

kie

mel

és),

amel

yek

a pr

oblé

ma

feltá

rásá

t, a

logi

kus é

s köv

ethe

tő sz

erke

szté

st,

átte

kint

hető

sége

t meg

könn

yíti,

ér

téke

lendő.

Ilye

nek

rész

lege

s előf

ordu

lása

, nem

köv

etke

zete

s al

kalm

azás

a es

etén

po

ntle

voná

s. A

szer

kesz

tési

ötle

tek

hián

ya

vagy

azo

k kö

vetk

ezet

len

alka

lmaz

ása,

ille

tve

a sz

öveg

telje

sva

gy tú

lnyo

mór

észt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n 2

pont

levo

nása

. Ta

rtalm

az-e

a d

olgo

zat e

gyén

i ál

lásf

ogla

lást

, ref

lexi

ót?

1 po

nt.

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő

meg

jegy

zése

k, v

alam

int

önre

flexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

tém

ához

fűző

dő

visz

onyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s előf

ordu

lása

, ink

oher

ens k

ifejté

se

és a

refle

ktál

ás te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be

nem

tartá

sa v

agy

az a

dato

k hi

ánya

es

etén

1–2

pon

t lev

onás

.

max

imál

isan

2

pont

(F

igye

lem

! A n

em

meg

fele

lő

terj

edel

emér

t aká

r 2

pont

is le

vonh

ató,

fü

gget

lenü

l attó

l, ho

gya

vizs

gázó

, a

prez

entá

ció

form

ai

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

7 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

szín

vona

lát é

rintő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek

eleg

et te

tt. H

a a

dolg

ozat

nem

tesz

el

eget

a te

rjede

lmi

köve

telm

énye

knek

, és

a pr

ezen

táci

ó ér

téke

lése

egy

éb

form

ai p

robl

émái

ért i

pont

levo

nás j

ár,

akko

r is

min

döss

zese

n cs

ak

2 p

ont v

onha

tó le

.) C

/3.

FÉN

YT

AN

UL

MÁ

NY

OK

, FÁ

ZIS

KÉ

PEK

KÉ

SZÍT

ÉSE

El

emez

ze ré

szle

tese

n az

alá

bbi k

ép fé

nyko

mpo

zíci

óját

, maj

d a

rend

elke

zésé

re á

lló e

szkö

zökk

el a

lehe

tő le

gpon

tosa

bban

reko

nstru

álja

azt

!

Ezut

án k

észí

tsen

hár

om fá

zisk

épet

, mel

yekb

en b

emut

atja

, aho

gy a

szék

ben

ülő

szer

eplő

felá

ll, é

s oda

lép

az a

jtóba

n ál

ló fé

rfih

oz!

Kés

zíts

en m

unka

napl

ót a

viz

sgal

eírá

sban

meg

adot

t ter

jede

lem

ben,

am

elyb

en a

fény

tani

ele

mzé

sre

tám

aszk

odva

öss

zeve

ti az

ere

deti

képe

t ann

ak

reko

nstru

ált v

álto

zatá

val,

vala

min

t meg

indo

kolja

, hog

y m

ilyen

ábr

ázol

ási m

egol

dáso

k ha

táro

zzák

meg

a fá

zisk

épek

et! N

apló

jába

n vá

zolja

ere

deti

konc

epci

óját

, val

amin

t a m

egol

dás s

orán

adó

dó p

robl

émák

at is

!

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

8 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

É

RT

ÉK

EL

ÉSI

SZ

EM

PON

TO

K

ÉS

A M

EG

ÍTÉ

LÉ

S FO

RR

ÁSA

KÖ

VE

TE

LM

ÉN

YE

K

ÉS

RÉ

SZPO

NT

SZÁ

MO

K

PON

TL

EV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LE

HE

TŐ

SÉG

EK

TE

LJE

S PO

NT

SZÁ

M

Ha

a pr

ojek

tmun

ka n

em ta

rtal

maz

za a

fe

lada

tkiír

ásba

n sz

erep

lő e

lem

zést

, a

fotó

reko

nstr

ukci

ó va

gy a

hár

om

fázi

skép

bár

mel

yiké

t, a

dolg

ozat

ös

szpo

ntsz

ámáb

ól 1

0 po

ntot

le k

ell

vonn

i, ha

a fe

lsor

olta

k kö

zül k

ettő

vag

y m

indh

árom

hiá

nyzi

k, a

dol

goza

t 0

pont

tal é

rték

elen

dő!

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tsége

, a

meg

való

sítá

s elő

kész

ítetts

ége

és a

mun

ka

szer

veze

ttség

e (A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Felis

mer

te é

s kel

lő m

élys

égbe

n ér

telm

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

3

9 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

fotó

reko

nstru

kció

és a

fázi

skép

ek

meg

vilá

gítá

sána

k le

író-d

okum

entá

ló,

hang

súly

ozó-

dram

atur

giai

és

hang

ulat

-, at

mos

zfér

ater

emtő

fu

nkci

óit?

2

pont

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

Felis

mer

te é

s kel

lő m

élys

égbe

n ér

telm

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

fotó

reko

nstru

kció

és a

fázi

skép

ek

szer

epjá

téká

ban

a m

etak

omm

unik

áció

s jel

zése

k je

lent

ésho

rdoz

ó fu

nkci

óit

(moz

góké

pes m

egva

lósí

tás e

seté

n az

al

kalm

azot

t egy

éb

szer

epjá

tékj

elzé

sekk

el e

gyüt

t)?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s

Felis

mer

te é

s kel

lő m

élys

égbe

n ér

telm

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

fázi

skép

ek

tér-

és f

olya

mat

építő

műk

ödés

ét,

funk

ciói

t?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

Felis

mer

te é

s kel

lő m

élys

égbe

n ér

telm

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

fotó

reko

nstru

kció

és a

fázi

skép

ek

látv

ánys

zerv

ezés

i jel

zése

inek

(pl.

plán

, néz

et, n

ézőp

ont,

mél

ység

éles

ség

stb.

) jel

enté

shor

dozó

műk

ödés

ét?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

, fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó Mel

léke

lt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

erő

sen

hián

yos,

érte

lmez

ést n

ehez

ítő fo

rmáj

a, m

axim

ális

an 5

pon

t

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

4

0 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

doku

men

tum

ot, f

orga

tókö

nyve

t (h

elys

zínv

ázla

t és v

ilágí

tási

terv

, sz

öveg

es te

chni

kai f

orga

tókö

nyv,

st

oryb

oard

stb.

)?

Men

nyire

rész

lete

sek,

kid

olgo

zotta

k ez

ek a

dok

umen

tum

ok?

1 po

nt

kido

lgoz

atla

nság

a va

gy a

fels

orol

t do

kum

entu

mok

telje

s hiá

nya

eset

én

pont

levo

nás.

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

a fo

tóre

kons

trukc

ió é

s a fá

zisk

épek

el

kész

ítésé

vel é

s meg

való

sítá

sáva

l ka

pcso

lato

s leí

ráso

kat (

hely

szín

- és

szer

eplő

vála

sztá

s, he

lysz

ínre

kons

trukc

ió, v

ilágí

tási

be

állít

ások

, és a

meg

való

sítá

s va

riáci

ói st

b.) é

s eze

k ér

telm

ezés

ét?

3 po

nt

A fo

tóre

kons

trukc

ió é

s a fá

zisk

épek

elők

észí

tésé

vel é

s meg

való

sítá

sáva

l ka

pcso

lato

s rés

zlet

ek k

iseb

b m

érté

kű

hián

yos-

felü

lete

s leí

rása

és é

rtelm

ezés

e es

etén

(ann

ak sú

lyát

ól fü

ggőe

n) 1

–2

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s, fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

3 po

nt le

voná

s. (M

axim

ális

an 3

pon

t von

ható

le.)

szín

vona

la

(A sz

empo

ntok

meg

ítélé

séne

k el

sődl

eges

fo

rrás

a a

mun

kana

pló

és m

ellé

klet

ei.)

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

az

elké

szül

t any

agga

l kap

csol

atba

n ön

érté

kelő

meg

jegy

zése

ket,

össz

egzé

st?

1 po

nt

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek

e rős

en h

iány

os, f

elül

etes

kife

jtése

vag

y te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

Mily

enne

k íté

lhető

a fo

tóre

kons

trukc

ió e

szté

tikai

sz

ínvo

nala

(elsős

orba

n a

térta

golá

s és

hel

yszí

nber

ende

zés,

a fe

lvét

el

látv

ánys

zerv

ezés

i és m

egvi

lágí

tási

, va

lam

int a

szer

epjá

ték

jelle

mző

i al

apjá

n)?

2 po

nt

A fe

lsor

olt j

elle

mző

k ki

sebb

mér

tékű

kö

vetk

ezet

lens

égei

, pon

tatla

nság

ai

eset

én p

ontle

voná

s. A

z er

edet

i fel

véte

lt te

ljese

n té

vese

n ér

telm

ező

és re

kons

truál

ó m

egva

lósí

tás

eset

én 2

pon

t lev

onás

. (Ö

ssze

sen

2 po

nt v

onha

tó le

!)

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

ötle

tess

ége,

szem

élye

sség

e (A

meg

ítélé

sben

elsőd

lege

s az e

lkés

zíte

tt an

yag,

de

az é

rték

elés

nél f

igye

lem

be

vehe

tőek

a m

unka

napl

óban

az a

dott

szem

pont

ra v

onat

kozó

meg

jegy

zése

k.)

Mily

enne

k íté

lhető

a fá

zisk

épek

es

ztét

ikai

szín

vona

la (e

lsős

orba

n A

fázi

skép

ek fe

lsor

olt j

elle

mző

inek

ki

sebb

mér

tékű

köv

etke

zetle

nség

ei,

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

081

1

4

1 / 4

2

20

08.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

azok

tér-

és f

olya

mat

építő

je

llegz

etes

sége

i és k

apcs

olás

ai,

meg

vilá

gítá

si é

s lát

vány

szer

vezé

si,

vala

min

t azo

k sz

erep

játé

kjel

lem

zői

alap

ján)

? 2

pont

pont

atla

nság

ai e

seté

n po

ntle

voná

s. A

fázi

skép

ek m

egér

tést

erő

sen

meg

nehe

zítő

vag

y a

fela

datk

iírás

t té

vese

n ér

telm

ező

meg

való

sítá

sa e

seté

n 2

pont

levo

nás.

Alk

alm

azot

t-e a

viz

sgáz

ó va

lam

ilyen

eg

yedi

, kre

atív

meg

oldá

st a

fela

dat

meg

való

sítá

sa so

rán?

Ér

zéke

lhető-

e eg

yéni

han

gvét

elre

, tu

dato

san

és e

gysé

gese

n vé

gig

vitt

form

ára

való

töre

kvés

a ré

szle

tben

? 1

pont

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

egye

di

tém

aérte

lmez

és é

s egy

sége

s for

mát

adó

m

egol

dáso

k es

etén

pon

tlevo

nás.

Mily

enne

k íté

lhető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(kép

ek

élve

zhetős

ége

és p

reze

ntác

iója

a

rend

elke

zésr

e ál

ló te

chni

kai s

zint

en,

a m

unka

napl

ó át

teki

nthe

tősé

ge é

s ke

zelh

etős

ége

stb.

)?

1 po

nt

A m

egér

tést

, a c

sele

kmén

y m

enet

ét

e rős

en z

avar

ó pr

ezen

táci

ó es

etén

po

ntle

voná

s.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

nt

Am

enny

iben

nem

kés

zíte

tt le

galá

bb k

ét

fázi

sfel

véte

lt va

gy a

mun

kana

plór

a m

egha

táro

zott

terje

dele

m je

lentős

, a

meg

érté

st n

agyb

an m

egne

hezí

tő

hián

yoss

ága

tapa

szta

lhat

ó, p

ontle

voná

s.A

men

nyib

en a

viz

sgáz

ó cs

ak e

gyet

len

fázi

skép

et k

észí

t, a

fela

datra

m

axim

ális

an 1

0 po

ntot

kap

hat.

Am

enny

iben

a fe

lada

t más

odik

rész

ét –

a fé

nyre

kons

trukc

iót –

nem

kés

zíti

el, a

fe

lada

t érté

kelh

etet

len,

arr

a 0

pont

ot

kell

adni

.

max

imál

isan

2 p

ont

gyakorlati vizsga 0811 42 / 42 2008.

Mozgóképkultúra és médiaismeret — emelt szint Javítási-értékelési útmutató

maximálispontszám

elért pontszám

maximális pontszám

tartalom 18 A feladat forma 2 20

tartalom 18 B feladat forma 2 20

tartalom 18 C feladat forma 2

20

ÖSSZESEN 60 javító tanár

Dátum: ................................................. __________________________________________________________________________

elért

pontszám

programba bevitt

pontszám

tartalom A feladat forma

tartalom B feladat forma

tartalom C feladat forma

ÖSSZESEN

javító tanár jegyző Dátum: ................................................. Dátum: .................................................