Mozgóképkultúra és médiaismeret emelt szint gyakorlati vizsga Javítási-értékelési útmutató 0912

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET

EMELT SZINTŰ GYAKORLATI

ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

●

2

00

9.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

MO

ZG

ÓK

ÉPK

UL

TÚ

RA

ÉS

MÉ

DIA

ISM

ER

ET

ÉR

ET

TSÉ

GI

PRO

JEK

TM

UN

KA

-JA

VÍT

ÓK

UL

CSO

K

2009

–201

0. T

AN

ÉV

, OK

TÓ

BE

R–N

OV

EM

BE

R

A/1

. PR

EZE

NT

ÁC

IÓS

VID

EO

FIL

M K

ÉSZ

ÍTÉ

SE

Kés

zíts

en le

galá

bb 1

50, d

e m

axim

um 1

80 m

ásod

perc

es h

ossz

úság

ú vi

deof

ilmet

, am

ely

alka

lmas

arr

a, h

ogy

anna

k se

gíts

égév

el m

egfo

galm

azza

és

illus

ztrá

lja

egy

előa

dás

kísé

rőfil

mje

ként

a re

klám

ozás

, a h

irdetői

par e

llent

mon

dáso

s te

rmés

zeté

t! Ez

a (p

reze

ntác

iós)

vid

eofil

m h

árom

elté

rő s

zem

pont

sze

rint m

utas

sa b

e a

tém

a po

zitív

és u

gyan

csak

hár

om o

kot,

mag

yará

zato

t fig

yele

mbe

vév

e an

nak

nega

tív m

egíté

lési

lehe

tősé

gét!

Mun

kájá

hoz

csat

oljo

n (a

viz

sgak

övet

elm

énye

kben

elő

írt te

rjede

lem

ben)

mun

kana

plót

, am

elyb

en is

mer

teti

alap

konc

epci

óját

, a m

egva

lósí

tás s

orán

adó

dó

prob

lém

ákat

és a

z el

kész

ített

vide

ofilm

mel

kap

csol

atos

öné

rtéke

lést

is! M

unka

napl

ójáb

an té

rjen

ki a

rra

is, h

ogy

prez

entá

ciós

film

je m

ilyen

film

típus

ok (p

l. ok

tató

film

, film

etűd

, ref

eren

ciaf

ilm, t

ársa

dalm

i cél

ú re

klám

) jeg

yeire

épí

t, és

mié

rt ez

eket

a fo

rmai

meg

oldá

soka

t vál

aszt

otta

! ÉR

TÉK

ELÉS

I SZE

MPO

NTO

K

ÉS

A M

EGÍT

ÉLÉS

FO

RR

ÁSA

KÖ

VET

ELM

ÉNY

EK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Figy

elem

! Ha

az e

lkés

zülő

pre

zent

áció

s an

yag

és a

hoz

zá k

apcs

olód

ó m

unka

napl

ó ne

m ta

rtal

maz

za a

fela

datk

iírás

ban

meg

jelö

lt sz

ámú

szem

pont

ot é

s érv

et a

re

klám

hatá

s viz

sgál

atár

a vo

natk

ozóa

n,

akko

r a d

olgo

zat ö

sszp

onts

zám

ából

le k

ell

vonn

i az a

lább

iak

szer

int:

egy

hián

yzó

szem

pont

/érv

ese

tén

2 po

nt,

kettő

hiá

nyzó

szem

pont

ese

tén

3, h

árom

hi

ányz

ó sz

empo

nt e

seté

n 4,

nég

y hi

ányz

ó sz

empo

nt e

seté

n 5

pont

levo

nás.

Öt h

iány

zó sz

empo

nt é

s kon

krét

, érv

énye

s sz

empo

ntok

nél

küli,

álta

láno

sság

ok

szin

tjén

moz

gó, v

izuá

lisan

sem

ér

telm

ezhe

tő d

olgo

zat 0

pon

ttal

érté

kele

ndő.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tség

e, a

meg

való

sítá

s elők

észí

tetts

ége

és a

mun

ka sz

erve

zetts

ége.

(A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Felis

mer

te é

s hel

yese

n al

kalm

azza

-e

mun

kájá

ban

a vi

zsgá

zó a

rekl

ám

szer

epét

, méd

iafu

nkci

óit (

pl.

info

rmál

ás, s

zóra

kozt

atás

, gaz

dasá

gi

funk

ció)

? 1

pon t

A fo

galm

ak é

s öss

zefü

ggés

eik

kise

bb

mér

tékb

en h

iány

os-f

elül

etes

leírá

sa é

s ér

telm

ezés

e, te

ljese

n té

ves l

eírá

sa é

s ér

telm

ezés

e, il

letv

e a

szem

pont

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

8 p

ont

Felis

mer

te, h

elye

sen

érte

lmez

i és

alka

lmaz

za-e

mun

kájá

ban

a vi

zsgá

zó a

cé

lcso

port

foga

lmát

, enn

ek

rekl

ámok

hoz

kapc

soló

dásá

t, ill

etve

ös

szef

üggé

sét a

zzal

a

töm

egko

mm

unik

áció

s fol

yam

atok

ban

meg

figye

lhető

jele

nség

gel,

hogy

a

közö

nség

egy

szer

re v

evő

és á

ruci

kk?

1 po

nt

A je

lzet

t fog

alom

, jel

ensé

g és

ös

szef

üggé

sük

hián

yos-

felü

lete

s leí

rása

és

érte

lmez

ése,

telje

sen

téve

s leí

rása

és

érte

lmez

ése,

ille

tve

telje

s hiá

nya

eset

én

pont

levo

nás.

Felis

mer

te é

s a v

álas

ztot

t pre

zent

áció

s műf

ajna

k m

egfe

lelő

en k

ellő

m

élys

égbe

n, é

rvén

yese

n m

utat

ta-e

be

a vi

zsgá

zó a

rekl

ámok

pot

enci

ális

an

pozi

tív h

atás

ait (

pl. i

nfor

mál

ódás

és a

tu

dato

s dön

tés s

zere

péne

k erős

ítése

, vá

lasz

tás é

s alte

rnat

ívák

köz

ötti

dönt

és

segí

tése

, kre

ativ

itás é

s ass

zoci

áció

s go

ndol

kodá

s erő

síté

se, n

arra

tív é

s műf

aji f

orm

ák n

épsz

erűs

ítése

, sz

órak

ozta

tás,

alka

lmaz

ott m

űvés

zet

létre

hozá

sa)?

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

. Fi

gyel

em! A

javí

tásn

ál k

izár

ólag

a

vizs

gázó

álta

l fel

hasz

nált

érve

k és

sz

empo

ntok

érv

énye

sség

ének

viz

sgál

atár

a és

a k

ifejté

sük

szín

vona

lára

kel

l tá

mas

zkod

ni.

Felis

mer

te é

s a v

álas

ztot

t pre

zent

áció

s műf

ajna

k m

egfe

lelő

en k

ellő

m

élys

égbe

n, é

rvén

yese

n m

utat

ta-e

be

a vi

zsgá

zó a

rekl

ámok

pot

enci

ális

an

nega

tív h

atás

ait (

pl. a

sem

atik

us

ábrá

zolá

s és a

szte

reot

ipiz

áció

torz

ító

hatá

sai,

a fo

gyas

ztás

közp

ontú

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

(ann

ak sú

lyát

ól fü

ggőe

n) p

ontle

voná

s. A

szem

pont

erő

sen

hián

yos-

felü

lete

s le

írása

és é

rtelm

ezés

e va

gy te

ljes h

iány

a es

etén

2 p

ont l

evon

ás.

Figy

elem

! A ja

vítá

snál

kiz

áról

ag a

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

4

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

befo

gadó

i mag

atar

tás á

ltalá

noss

á vá

lása

, krit

ikus

bef

ogad

ói a

ttitű

dök

gyen

gíté

se a

z ér

zéki

-szó

rako

ztat

ó fo

rma

túls

úlya

mia

tt, in

form

áció

-te

lítet

tség

/túlte

lítet

tség

, man

ipul

áció

)?

2 po

nt

vizs

gázó

álta

l fel

hasz

nált

érve

k és

sz

empo

ntok

érv

énye

sség

ének

viz

sgál

atár

a és

a k

ifejté

sük

szín

vona

lára

kel

l tá

mas

zkod

ni.

Felis

mer

te é

s hel

yese

n ér

telm

ezi-e

a

vizs

gázó

a p

reze

ntác

iós c

élú

moz

góké

pes a

nyag

ok a

lapv

ető

jelle

gzet

essé

gét –

az

érve

lő-g

ondo

lati

jelle

g és

a h

atás

ossá

gra,

látv

ányo

sság

ra

építő

kar

akte

r szo

rosa

n eg

yütt

járó

ke

ttősé

gét?

H

elye

sen

emel

i-e k

i az

álta

la v

álas

ztot

t és

alk

alm

azot

t műf

aji f

orm

a fő

bb

sajá

toss

ágai

t (pl

. ass

zoci

áció

s log

ika,

na

rrát

or sz

öveg

e, a

z es

etle

ges f

elirt

ok

szer

epe/

dom

inan

ciáj

a, m

ontá

zs

szer

epe/

dom

inan

ciáj

a, e

xpre

sszí

v sz

erke

szté

si m

egol

dáso

k je

lenl

éte,

lo

gika

i épí

tkez

és é

s érv

elés

do

min

anci

ája)

? 2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

. Fi

gyel

em! A

javí

tásn

ál c

sak

a vi

zsgá

zó

álta

l fel

hasz

nált

műf

aji j

egye

kre

és

kife

jtésü

k sz

ínvo

nalá

ra k

ell t

ámas

zkod

ni.

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó sz

ínvo

nala

. (A

szem

pont

ok m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es

forr

ása

a m

unka

napl

ó és

mel

lékl

etei

.)

Mel

léke

lt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en e

lőké

szítő

do

kum

entu

mot

, for

gató

köny

vet (

pl.

szöv

eges

tech

nika

i for

gató

köny

v, st

ory

boar

d va

gy sz

erke

szté

si te

rv)?

M

enny

ire ré

szle

tese

k, k

idol

gozo

ttak

ezek

a d

okum

entu

mok

? 1

pont

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

vag

y ki

dolg

ozat

lans

ága,

ill

etve

telje

s hiá

nya

eset

én p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

5 p

ont

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

az

elők

észí

tés (

pl. a

tém

a ér

telm

ezés

e és

terv

ezés

, any

aggyűj

tés,

kísé

rősz

öveg

meg

alko

tása

) fol

yam

atát

?

Ilyen

von

atko

zású

szöv

egré

szek

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

ese

tén

pont

levo

nás.

A te

rvez

ésre

, elő

kész

ítésr

e és

an

yagg

yűjté

sre

vona

tkoz

ó sz

öveg

rész

ek

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

5

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

2 po

nt

te

ljes h

iány

a es

etén

2 p

ont l

evon

ás.

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

a p

reze

ntác

iós a

nyag

m

egva

lósí

tásá

nak

és

meg

szer

kesz

tésé

nek

foly

amat

át

(kül

önös

teki

ntet

tel a

men

et k

özbe

n fe

lbuk

kanó

alte

rnat

ív le

hető

sége

kre,

az

egye

s alte

rnat

ívák

mel

letti

dön

tése

k fő

bb m

otiv

áció

ira)?

1

pon t

Ilyen

von

atko

zású

szöv

egré

szek

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

vag

y te

ljes h

iány

a es

etén

po

ntle

voná

s.

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

az e

lkés

zült

anya

ggal

kap

csol

atba

n ön

érté

kelő

m

egje

gyzé

seke

t, ös

szeg

zést

? 1

pont

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes k

ifejté

se v

agy

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

öt

lete

sség

e, sz

emél

yess

ége.

(A

meg

ítélé

sben

első

dleg

es a

z elk

észí

tett

anya

g,

de a

z ért

ékel

ésné

l fig

yele

mbe

veh

etőe

k a

mun

kana

plób

an a

z ado

tt sz

empo

ntra

von

atko

zó

meg

jegy

zése

k.)

A v

ideo

anya

g ál

talá

nos f

orm

anye

lvi

szín

vona

la: p

l. sz

öveg

és k

ép

érte

lmez

hető

és f

unkc

ioná

lis v

iszo

nya;

na

rrát

orha

ng é

s fel

irato

k fu

nkci

onál

is

meg

oldá

sai;

szer

kesz

tés-

mon

tázs

lo

gika

i kap

csol

atai

és a

z an

yag

gond

olat

i-ret

orik

ai ív

ének

épí

tkez

ése.

3

pon t

A fo

rmai

meg

oldá

sok

kevé

sbé

funk

cion

ális

, az

érte

lmez

ést n

ehez

ítő é

s kö

vetk

ezet

len

vagy

telje

sen

zava

ró

hasz

nála

ta e

seté

n (a

nnak

súly

ától

fü

ggőe

n) 1

–3 p

ont l

evon

ás.

max

imál

isan

5 p

ont

Alk

alm

azot

t-e a

viz

sgáz

ó va

lam

ilyen

eg

yedi

, kre

atív

meg

oldá

st a

poz

itív

és

nega

tív h

atás

ok p

árhu

zam

ossá

gána

k és

üt

közt

etés

ének

bem

utat

ásár

a?

Érzé

kelh

ető-

e eg

yéni

han

gvét

elre

, tu

dato

san

és e

gysé

gese

n vé

gig

vitt

form

ára

való

töre

kvés

a ré

szle

tben

? 2

pont

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

egye

di

tém

aérte

lmez

és é

s egy

sége

s for

mát

adó

m

egol

dáso

k es

etén

(ann

ak sú

lyát

ól

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

M

ilyen

nek

ítélh

ető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(a v

ideo

anya

g él

vezh

etős

ége

és p

reze

ntác

iója

a

rend

elke

zésr

e ál

ló te

chni

kai s

zint

en, a

A m

egér

tést

, a c

sele

kmén

y m

enet

ét

erős

en z

avar

ó pr

ezen

táci

ó es

etén

po

ntle

voná

s.

max

imál

isan

2 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

6

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

mun

kana

pló

átte

kint

hető

sége

és

keze

lhetős

ége

stb.

)?

1 po

n t

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

n t

A m

unka

napl

óra

meg

hatá

rozo

tt te

rjede

lem

jele

ntős

, a m

egér

tést

nag

yban

m

egne

hezí

tő h

iány

ossá

ga v

agy

a fe

lada

tkiír

ásba

n sz

erep

lő időb

eli

terje

dele

m b

árm

ilyen

irán

yú á

tlépé

se

eset

én p

ontle

voná

s. A

/2.

DV

D-E

XT

RÁ

K K

ÉSZ

ÍTÉ

SE

Legy

en g

ondo

latb

an a

sze

rkes

ztőj

e an

nak

a he

lytö

rténe

ti D

VD

-kia

dván

ynak

, am

ely

szűk

ebb

vagy

tág

abb

lakó

hely

e (u

tca,

ker

ület

, vá

ros,

közs

ég)

törté

nelm

ének

egy

kie

mel

kedő

ese

mén

yét d

olgo

zza

fel!

Az

esem

ény

meg

vála

sztá

sát k

övetőe

n dö

ntse

el a

feld

olgo

zás m

ódjá

t (pl

. tör

téne

lmi d

okum

entu

mfil

m,

játé

kfilm

, ani

mác

iós f

ilm),

maj

d ké

szíts

en a

kia

dván

yhoz

ext

ráka

t a k

övet

kező

k sz

erin

t: 1)

kim

arad

t jel

enet

ek (m

inim

um k

ettő

, max

imum

hár

om je

lene

t);

2) v

ideo

inte

rjú a

szak

értő

vel;

3) fé

nyké

pgal

éria

!

A k

imar

adt j

elen

etek

terje

delm

e 60

–90

más

odpe

rc, a

z in

terjú

120

–150

más

odpe

rc le

gyen

, a fo

tóso

roza

t 10–

12 k

épbő

l állj

on!

Mun

kájá

hoz

csat

oljo

n (a

viz

sgak

övet

elm

énye

kben

elő

írt te

rjede

lem

ben)

mun

kana

plót

, am

elyb

en is

mer

teti

a mű

konc

epci

óját

, az

elők

észí

tés

és a

meg

való

sítá

s so

rán

adód

ó pr

oblé

mák

at, é

s az

elké

szíte

tt ex

trákk

al k

apcs

olat

os ö

nérté

kelé

sét i

s!

ÉRTÉ

KEL

ÉSI S

ZEM

PON

TOK

ÉS

A

MEG

ÍTÉL

ÉS F

OR

RÁ

SA

KÖ

VET

ELM

ÉNY

EK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Figy

elem

! A fe

lada

t öss

zete

tt je

llege

mia

tt le

hets

éges

főbb

terj

edel

mi-f

orm

ai

hiba

lehe

tősé

gek

meg

ítélé

seko

r az

alka

lmaz

andó

ala

pvető

érté

kelé

si-ja

vítá

si

alap

elve

k a

köve

tkezők

: csa

k eg

y ki

mar

adt j

elen

et e

lkés

zíté

se e

seté

n a

dolg

ozat

öss

zpon

tszá

máb

ól 2

pon

t le

voná

s, a

fela

datk

iírás

ban

szer

eplő

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

7

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

fotó

nál 1

–3 fo

tóva

l kev

eseb

b es

etén

2, 4

–6

fotó

val k

eves

ebb

eset

én 3

pon

t lev

onás

, a

moz

góké

pes a

nyag

ok k

iírás

ban

szer

eplő

te

rjed

elm

ének

lefe

lé v

agy

felfe

lé v

aló

50%

-ig te

rjedő

átlé

pése

ese

tén

anya

gonk

ént 2

pon

t lev

onás

. Bá

rmel

yik

fela

datk

iírás

ban

meg

adot

t ex

tra

kiha

gyás

a va

gy a

fent

iekb

en

meg

adot

t idő

beli

és d

arab

szám

okat

m

egha

ladó

terj

edel

mi p

robl

émák

ese

tén

a do

lgoz

at 0

pon

ttal é

rték

elen

dő.

Az

elk

épze

lés m

egte

rvez

etts

ége,

a m

egva

lósí

tás

elők

észí

tetts

ége

és a

mun

ka sz

erve

zetts

ége.

(A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Kel

lő m

élys

égbe

n és

ala

poss

ágga

l m

utat

ja-e

be

a vi

zsgá

zó v

álas

ztot

t té

máj

a he

lytö

rténe

ti vo

natk

ozás

ait,

vala

min

t ann

ak a

z an

yagn

ak a

telje

s ko

ncep

ciój

át/e

lkép

zelé

sét,

amel

yhez

a

DV

D-e

xtrá

kat s

zánj

a?

1 po

n t

A sz

empo

nt h

iány

os-f

elül

etes

leírá

sa é

s ér

telm

ezés

e va

gy te

ljes h

iány

a es

etén

po

ntle

voná

s.

max

imál

isan

8 p

ont

Felis

mer

te é

s kel

lő m

élys

égbe

n és

a

szük

sége

s ala

poss

ágga

l mut

atja

be,

ér

telm

ezi-e

a v

izsg

ázó

az á

ltala

vá

lasz

tott

feld

olgo

zási

mód

, műf

aj

jelle

gzet

essé

geit

(pl.

játé

kfilm

nél a

na

rrác

ió é

s a d

ram

atur

gia,

a

szer

epjá

ték,

a h

elys

zíne

k és

dís

zlet

ek-

kellé

kek;

törté

nelm

i do

kum

entu

mfil

mné

l a v

ágók

épek

, es

etle

ges i

nter

júk,

a n

arrá

tors

zöve

g és

/vag

y fe

lirat

ok, a

z er

edet

i do

kum

entu

mok

, a h

elys

zíne

k;

anim

áció

s film

nél a

stili

záci

ós

eszk

özök

, a n

arrá

ció

és d

ram

atur

gia,

a

szem

léle

tess

ég, a

z es

etle

ges

narr

átor

szöv

eg é

s fel

irato

k sz

erep

ét)?

1

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

Figy

elem

! A ja

vítá

snál

a v

izsg

ázó

álta

l fe

lhas

znál

t sze

mpo

ntok

érv

énye

sség

ének

vi

zsgá

latá

ra é

s a k

ifejté

sük

szín

vona

lára

ke

ll tá

mas

zkod

ni.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

8

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Kel

lő m

élys

égbe

n és

ala

poss

ágga

l m

utat

ja b

e és

érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó a

kim

arad

t jel

enet

ek ö

nmag

ukba

n ve

tt dr

amat

urgi

ai sz

erke

zeté

t, ill

etve

he

lyük

et é

s fun

kció

juka

t az

elké

pzel

t an

yag

egés

zébe

n?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

Felis

mer

te é

s kel

lő m

élys

égbe

n m

utat

ja

be é

s érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó az

el

kész

ült a

nyag

hoz

kész

ült s

zaké

rtői

inte

rjú sa

játo

sság

ait (

pl. a

szak

értő

ko

mpe

tenc

iája

és s

zere

pe a

z eg

ész

anya

g vo

natk

ozás

ában

, int

erjú

hely

szín

és

szitu

áció

kiv

álas

ztás

a, v

ágók

épek

sz

erep

e és

tarta

lma,

kér

dése

k sz

erep

e)?

2 po

nt

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

. Fi

gyel

em! A

javí

tásn

ál c

sak

a vi

zsgá

zó

álta

l fel

hasz

nált

szem

pont

ok

érvé

nyes

ségé

nek

vizs

gála

tára

és a

kife

jtés

szín

vona

lára

kel

l tám

aszk

odni

. K

ellő

mél

ység

ben

és a

lapo

sság

gal

mut

atja

be

és é

rtelm

ezi-e

a v

izsg

ázó

az

elké

szíte

tt fé

nyké

pgal

éria

ka

pcso

lódá

sát a

z el

képz

elt t

elje

s an

yagh

oz, k

iegé

szítő

funk

ciój

át a

z eg

ész

anya

g vo

natk

ozás

ában

(pl.

wer

kfot

ók a

z an

yag

kész

ítésé

ről é

s a

forg

atás

ról;

portr

éfot

ók a

szer

eplő

kről

és

a k

özre

műk

ödők

ről;

stan

dfot

ók a

tö

bbi e

xtra

beá

llítá

sain

ak fé

nyké

p-vá

ltoza

taiv

al; t

árgy

- és h

elys

zínf

otók

a

doku

men

tum

anya

g ré

szle

teiv

el)?

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

. Fi

gyel

em! A

javí

tásn

ál c

sak

a vi

zsgá

zó

álta

l fel

hasz

nált

szem

pont

ok

érvé

nyes

ségé

nek

vizs

gála

tára

és a

kife

jtés

szín

vona

lára

kel

l tám

aszk

odni

.

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó sz

ínvo

nala

. (A

szem

pont

ok m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es

forr

ása

a m

unka

napl

ó és

mel

lékl

etei

.)

Mel

léke

lt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en e

lőké

szítő

do

kum

entu

mot

, for

gató

köny

vet (

pl.

szöv

eges

tech

nika

i for

gató

köny

v, st

ory

boar

d, sz

erke

szté

si te

rv,

Bár

mily

en d

okum

entu

m fe

lüle

tes,

hián

yos m

eglé

te v

agy

kido

lgoz

atla

nság

a,

illet

ve a

dok

umen

táci

ó te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

9

/ 41

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

do

kum

entu

man

yago

knál

és i

nter

júná

l ké

rdés

lista

és f

orga

tási

terv

)?

Men

nyire

rész

lete

sek,

kid

olgo

zotta

k ez

ek a

dok

umen

tum

ok?

1 po

n t

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

az

elők

észí

tés (

a té

ma

kivá

lasz

tása

és a

nyag

gyűj

tés,

az e

gyes

ex

trák

meg

terv

ezés

e kí

sérő

szöv

egek

m

egal

kotá

sa st

b.) f

olya

mat

át?

2 po

nt

Ilyen

von

atko

zású

szöv

egré

szek

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

ese

tén

pont

levo

nás.

A te

rvez

ésre

, elő

kész

ítésr

e és

an

yagg

yűjté

sre

vona

tkoz

ó sz

öveg

rész

ek

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

a D

VD

-ext

rák

elké

szíté

séne

k és

utó

mun

káin

ak fo

lyam

atát

(kül

önös

te

kint

ette

l a m

enet

köz

ben

felb

ukka

nó

alte

rnat

ív le

hető

sége

kre,

az

egye

s al

tern

atív

ák m

elle

tti d

önté

sek

főbb

m

otiv

áció

ira)?

1

pon t

Ilyen

von

atko

zású

szöv

egré

szek

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

vag

y te

ljes h

iány

a es

etén

po

ntle

voná

s.

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

az e

lkés

zült

anya

ggal

kap

csol

atba

n ön

érté

kelő

m

egje

gyzé

seke

t, ös

szeg

zést

? 1

pont

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes k

ifejté

se v

agy

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

öt

lete

sség

e, sz

emél

yess

ége.

(A

meg

ítélé

sben

első

dleg

es a

z elk

észí

tett

anya

g,

de a

z ért

ékel

ésné

l fig

yele

mbe

veh

etőe

k a

mun

kana

plób

an a

z ado

tt sz

empo

ntra

von

atko

zó

meg

jegy

zése

k.)

Az

elké

szíte

tt m

ozgó

képe

s és

foto

gráf

iai a

nyag

ok á

ltalá

nos

form

anye

lvi s

zínv

onal

a: p

l. sz

öveg

és

kép

érte

lmez

hető

és f

unkc

ioná

lis

visz

onya

; nar

ráto

rhan

g és

felir

atok

fu

nkci

onál

is m

egol

dása

i; sz

erke

szté

s-m

ontá

zs lo

gika

i kap

csol

atai

és a

z an

yag

gond

olat

i-ret

orik

ai ív

ének

ép

í tkez

ése,

kom

poná

lás é

s beá

llítá

sok

pont

ossá

ga é

s fun

kcio

nalit

ása

stb.

3

pont

A fo

rmai

meg

oldá

sok

kevé

sbé

funk

cion

ális

, az

érte

lmez

ést n

ehez

ítő é

s kö

vetk

ezet

len

vagy

telje

sen

zava

ró

hasz

nála

ta e

seté

n (a

nnak

súly

ától

fü

ggőe

n) 1

–3 p

ont l

evon

ás.

max

imál

isan

5 p

ont

Alk

alm

azot

t-e a

viz

sgáz

ó va

lam

ilyen

A

lkal

maz

ott,

de e

mlít

és é

s ind

oklá

s,

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

0 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

egye

di, k

reat

ív m

egol

dást

a

hely

törté

neti

tém

a fe

ldol

gozá

sába

n?

Érzé

kelh

ető-

e eg

yéni

han

gvét

elre

, tu

dato

san

és e

gysé

gese

n vé

gig

vitt

form

ára

való

töre

kvés

az

egye

s an

yago

kban

? 2

pont

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

egye

di

tém

aérte

lmez

és é

s egy

sége

s for

mát

adó

m

egol

dáso

k es

etén

(ann

ak sú

lyát

ól

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

M

ilyen

nek

ítélh

ető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(a v

ideo

anya

g él

vezh

etős

ége

és p

reze

ntác

iója

a

rend

elke

zésr

e ál

ló te

chni

kai s

zint

en, a

m

unka

napl

ó át

teki

nthe

tősé

ge,

keze

lhetős

ége

stb.

)?

1 po

n t

A m

egér

tést

, a c

sele

kmén

y m

enet

ét

erős

en z

avar

ó pr

ezen

táci

ó es

etén

po

ntle

voná

s.

max

imál

isan

2 p

ont

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

n t

A m

unka

napl

óra

meg

hatá

rozo

tt te

rjede

lem

jele

ntős

, a m

egér

tést

nag

yban

m

egne

hezí

tő h

iány

ossá

ga v

agy

a fe

lada

tkiír

ásba

n sz

erep

lő időb

eli

terje

dele

m b

árm

ilyen

irán

yú á

tlépé

se

eset

én p

ontle

voná

s.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

1 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

A/3

. IN

TE

RJÚ

KÉ

SZÍT

ÉSE

K

észí

tsen

min

imum

5, m

axim

um 8

per

ces

szer

kesz

tett

inte

rjút a

tize

néve

sek

nyel

vi é

rintk

ezés

e el

durv

ulás

ának

pro

blém

ájár

ól! (

Szab

adon

vál

aszt

hat a

rádi

ós

vagy

a te

leví

ziós

form

a kö

zött.

) A

z in

terjú

hoz

mel

léke

ljen

mun

kana

plót

(a

vizs

gale

írásb

an e

lőírt

ter

jede

lem

ben)

, am

elyb

en v

ázol

ja a

mun

ka e

lőké

szíté

séne

k fá

zisa

it, a

tém

a és

az

inte

rjúal

anyo

k ki

vála

sztá

sána

k sz

empo

ntja

it! T

érje

n ki

arr

a is

, hog

y m

ikép

pen

kész

ült f

el a

bes

zélg

etés

ekre

, hog

yan

szer

vezt

e m

eg a

z in

terjú

kat,

s m

ilyen

kö

rülm

énye

k kö

zött

zajlo

tt a

felv

étel

! Ezt

köv

etőe

n fo

glal

ja ö

ssze

, hog

y m

ilyen

szem

pont

ok sz

erin

t sze

rkes

ztet

te m

eg a

nye

rsan

yago

t! V

égül

a fe

lkés

zülé

s és a

vá

gás s

zem

pont

jait,

val

amin

t az

elké

szül

t any

agot

öss

zeve

tve

mut

asso

n rá

a k

ész

inte

rjú e

rős é

s/va

gy g

yeng

e po

ntja

ira!

ÉRTÉ

KEL

ÉSI S

ZEM

PON

TOK

ÉS

A

MEG

ÍTÉL

ÉS F

OR

RÁ

SA

KÖ

VET

ELM

ÉNY

EK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Ha

az in

terj

úról

igaz

olha

tóan

kid

erül

, ho

gy á

linte

rjú,

fikc

ió, v

agy

a be

szél

geté

s eg

yálta

lán

nem

éri

nti a

meg

jelö

lt té

mát

, a

dolg

ozat

: 0 p

ont

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tség

e, a

meg

való

sítá

s elők

észí

tetts

ége

és a

mun

ka sz

erve

zetts

ége.

(A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Meg

érte

tte é

s rip

orta

nyag

a je

llegé

nek

meg

fele

lő m

élys

égbe

n tá

rta-e

fel a

vi

zsgá

zó, h

ogy

a kü

lönf

éle

társ

adal

mi

csop

orto

k ál

tal h

aszn

ált n

yelv

i-ko

mm

unik

áció

s for

mák

a c

sopo

rtos é

s az

egy

éni ö

nmeg

hatá

rozá

s-ön

meg

jele

níté

s kie

mel

ten

font

os,

meg

hatá

rozó

ele

mei

? 1

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

8 p

ont

A ri

porta

nyag

jelle

géne

k m

egfe

lelő

m

élys

égbe

n tá

rta-e

fel a

viz

sgáz

ó a

tizen

éves

ekne

k m

int s

peci

ális

ku

lturá

lis c

sopo

rtnak

a n

yelv

i ér

intk

ezés

ével

kap

csol

atos

főbb

m

egha

táro

zó té

nyezők

et (v

agy

azok

kö

zül n

éhán

yat)

és a

zok

visz

onyá

t (pl

. él

etko

ri sa

játo

sság

ok, s

zoci

ális

és

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

. Fi

gyel

em! E

zt a

szem

pont

ot a

javí

tásk

or

csak

is a

ripo

rtan

yag

jelle

gére

és a

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

2 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

körn

yeze

ti ha

táso

k, m

intá

k és

div

atok

, ha

gyom

ányo

zódo

tt ny

elvi

form

ák, a

z el

terje

dt k

omm

unik

áció

s esz

közö

k ha

tása

i, tö

meg

kom

mun

ikác

ió é

s tö

meg

kultú

ra h

atás

ai)?

2

pont

ripo

rtal

anyo

k ki

vála

sztá

sára

és s

zere

pére

vo

natk

ozó

– al

ább

rész

lete

zett

– ön

elem

ző-é

rték

elő

szöv

egré

szek

kel e

gyüt

t sz

abad

viz

sgál

ni. A

pon

tozá

snál

el

sőso

rban

a ri

port

ban

feltá

rt sz

empo

ntok

ér

vény

essé

gét v

együ

k fig

yele

mbe

! Ti

sztá

zza

és k

ellő

képp

en a

látá

mas

ztja

-e

a vi

zsgá

zó, h

ogy

tudó

sítá

sát m

ilyen

je

llegű

méd

ium

szám

ára,

mily

en c

élla

l és

funk

cióv

al (p

l. he

lyi v

agy

orsz

ágos

ha

tókö

rű m

édiu

m; t

ényf

eltá

ró-

okny

omoz

ó in

terjú

vag

y in

fota

inm

ent-

jelle

gű m

agaz

inan

yag)

kés

zíte

tte?

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó,

hog

y a

vála

szto

tt fe

ldol

gozá

si m

ód m

ilyen

bef

ogad

ói

célc

sopo

rtot f

elté

tele

z?

1 po

n t

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

Töre

kszi

k-e

arra

a v

izsg

ázó,

hog

y az

ad

ott e

sem

énny

el é

s ann

ak h

átte

réve

l ka

pcso

latb

an é

rinte

tt, k

ellő

tá

jéko

zotts

ágga

l ren

delk

ező,

vé

lem

ényf

orm

áló

szer

eplő

t sz

ólal

tass

on m

eg?

Kel

lőké

ppen

indo

kolja

-e a

viz

sgáz

ó m

unka

napl

ójáb

an ri

porta

lany

aina

k ki

vála

sztá

sát?

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

Felis

mer

i és h

elye

sen

érte

lmez

i-e a

vi

zsgá

zó a

z in

terjú

sajá

toss

ágai

t (pl

. a

ripor

ter é

s az

inte

rjúal

anyo

k sz

erep

ét é

s az

ok h

atár

ait,

a ké

rdés

ek fu

nkci

óját

és

egym

ásra

épü

lésé

t, az

inte

rjú lo

gika

i ív

ét é

s ebb

en a

ripo

rter é

s a sz

erke

szté

s sz

erep

ét)?

K

ellő

képp

en is

mer

i és h

elye

sen

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

3 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

érte

lmez

i-e a

z in

terjú

főbb

sa

játo

sság

ait a

vál

aszt

ott m

édiu

mba

n (p

l. rá

diór

ipor

tnál

a ri

porta

lany

és a

he

lysz

ín ri

porte

ri be

mut

atás

a; h

átté

r ha

ngi j

elzé

sein

ek h

itele

sítő

szer

epe;

te

leví

ziós

ripo

rtnál

vág

ókép

ek

font

ossá

ga, r

ipor

ter-

narr

átor

és

felir

atok

szer

epe)

? 2

pont

A

mun

ka d

okum

entá

ltság

ának

minős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó sz

ínvo

nala

. (A

szem

pont

ok m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es

forr

ása

a m

unka

napl

ó és

mel

lékl

etei

.)

Kés

zíte

tt-e

a vi

zsgá

zó a

m

unka

napl

óhoz

bár

mily

en

forg

atók

önyv

et v

agy

terv

ezet

et (p

l. a

felv

étel

i hel

yszí

nek

rögz

ítésé

vel,

a rip

orta

lany

ok b

emut

atás

ával

és

jelle

mzé

séve

l)?

Mel

léke

lt-e

kérd

éslis

tát (

az e

rede

tileg

te

rvez

ett k

érdé

sekk

el) v

agy

a sz

erke

szté

s t-v

ágás

t seg

ítő sz

öveg

es

doku

men

tum

ot (ú

n. sc

riptli

stát

, am

elyb

en je

lzi a

felv

ett a

nyag

sű

rí tés

ének

men

etét

)?

2 po

nt

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

felü

lete

s, hi

ányo

s meg

léte

vag

y ki

dolg

ozat

lans

ága

eset

én p

ontle

voná

s. A

dok

umen

tum

ok

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

max

imál

isan

5 p

ont

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a

vizs

gázó

az

elők

észí

tés (

pl.

anya

ggyű

jtés,

terv

ezés

, hel

yszí

n- é

s sz

erep

lőki

vála

sztá

s, elői

nter

júk

lebo

nyol

í tása

, fel

véte

l meg

szer

vezé

se-

elők

észí

tése

) fol

yam

atát

? 1

pon t

Az

elők

észí

tési

szak

asz

(fők

ént a

z in

terjú

alan

y ki

vála

sztá

sána

k in

dokl

ása,

az

inte

rjúra

felk

észü

lés i

smer

teté

se) h

iány

os-

felü

lete

s kife

jtése

vag

y hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

Indo

kolja

-e a

z an

yag

a te

rvez

ett,

a fe

lvet

t és a

meg

szer

kesz

tett

anya

g el

téré

seit

(kül

önös

teki

ntet

tel a

rip

orta

lany

ok b

emut

atás

ára

és a

tu

dósí

tó sz

erep

ének

ala

kulá

sára

)?

1 po

nt

Az

elté

rése

k le

írása

, de

indo

klás

nél

kül

hagy

ása,

elé

gtel

en é

rtelm

ezés

e va

gy e

zek

telje

s hiá

nya

eset

én p

ontle

voná

s.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

4 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

(aká

r po

zitív

, aká

r krit

ikai

) öné

rtéke

lő

meg

jegy

zése

ket a

kés

z an

yagn

ak a

te

rvez

ette

khez

val

ó vi

szon

yáró

l, a

mun

kafo

lyam

at so

rán

tapa

szta

ltakk

al

és a

mun

ka so

rán

felm

erül

t pro

blém

ák

meg

oldá

sáva

l kap

csol

atos

an?

1 po

nt

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek

meg

léte

, de

azok

érv

elés

ének

nem

kel

lően

ta

golt

és lo

giku

s fel

építé

se v

agy

ezek

te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A ki

vite

lezé

s tec

hnik

ai é

s esz

tétik

ai m

inős

ége,

öt

lete

sség

e, sz

emél

yess

ége.

(A

meg

ítélé

sben

első

dleg

es a

z elk

észí

tett

anya

g,

de a

z ért

ékel

ésné

l fig

yele

mbe

veh

etők

a

mun

kana

plób

an a

z ado

tt sz

empo

ntra

von

atko

zó

meg

jegy

zése

k.)

Cél

irány

osak

, a fe

lada

tban

meg

jelö

lt té

máh

oz il

lőek

-e a

ripo

rteri

kérd

ések

? M

egin

doko

lja-e

a m

unka

napl

ó a

szer

kesz

tett

válto

zatb

an sz

erep

lő

kérd

ések

és a

kiír

ásba

n m

egje

lölt

fela

dat k

apcs

olat

át?

1 po

n t

Telje

sen

vagy

túln

yom

órés

zt fu

nkci

ótla

n ké

rdez

és (a

fela

dat s

zem

pont

jábó

l kie

mel

t té

mák

hoz

nem

kap

csol

ható

, azt

fel n

em

táró

kér

dése

k) e

seté

n, il

letv

e ha

a

vizs

gázó

nem

indo

kolja

meg

a k

érdé

sek

és a

fela

dat k

apcs

olat

át –

pon

tlevo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

Kel

lőké

ppen

info

rmat

ív-e

az

elké

szíte

tt ha

ngan

yag

(köz

li-e

az a

nyag

, hog

y ki

a

meg

szól

aló,

mily

en m

ódon

ka

pcso

lódi

k a

tém

ához

, hol

kés

zült

a rip

ort s

tb.)?

1

pon t

A fe

lsor

olt a

lapv

ető

info

rmác

iók

hián

ya

eset

én p

ontle

voná

s.

Érzé

kelh

ető-

e a

szer

kesz

tésb

en –

az

inte

rjú k

eret

ei k

özöt

t leh

etsé

ges –

lo

gika

i-dra

mat

urgi

a ép

ítkez

és,

stuk

túra

képz

és sz

ándé

ka?

Indo

kolja

, érte

lmez

i-e a

m

unka

napl

óban

az

anya

g ké

szítő

je a

sz

erke

szté

sre

vona

tkoz

ó el

képz

elés

eit,

ezek

kiv

itele

zésé

nek

nehé

zség

eit?

2

pont

Logi

kátla

n va

gy k

usza

szer

kesz

tés (

pl.

arán

ytal

anul

terje

ngős

ripo

rteri

vagy

in

terjú

alan

yi m

egsz

ólal

ás, i

lletv

e a

rend

elke

zésr

e ál

ló a

nyag

kín

álta

cé

lirán

yos,

gond

olat

ébre

sztő

szer

kesz

tés

hián

ya v

agy

erős

zav

ara)

ese

tén

(enn

ek

súly

ossá

gátó

l füg

gően

) 1–2

pon

t lev

onás

. A

szer

kesz

tés l

ogik

áján

ak, i

lletv

e a

szer

kesz

tés n

ehéz

sége

inek

indo

klás

, ér

telm

ezés

nél

kül h

agyá

sa e

seté

n po

ntle

voná

s. (M

axim

ális

an 2

pon

t von

ható

le.)

Alk

alm

az-e

a ri

port

a vá

lasz

tott

méd

ium

hoz

illes

zkedő

ered

etin

ek,

Alk

alm

azot

t, de

indo

klás

, érte

lmez

és

nélk

ül h

agyo

tt m

egol

dás e

seté

n

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

5 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

egye

dine

k ér

téke

lhető

ötle

tet (

pl.

atm

oszf

érat

erem

tő, a

felv

étel

i sz

ituác

ióka

t jól

jelle

mző

hát

térz

ajok

at

és h

angh

atás

okat

, vág

ókép

eket

és

egyé

b ka

pcso

lódó

dok

umen

tum

okat

, va

lam

ilyen

szer

kesz

tési

lele

mén

yt)?

1

pon t

pont

levo

nás.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

M

ilyen

nek

ítélh

ető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(a k

épek

és/

vagy

a

hang

élv

ezhe

tősé

ge é

s pre

zent

áció

ja

az a

dott

tech

nika

i szi

nten

, a

mun

kana

pló

átte

kint

hető

sége

, ke

zelh

etős

ége

stb.

)?

1 po

n t

A ri

port

meg

érté

sét e

rőse

n m

egne

hezí

tő

prez

entá

ció

(ros

sz m

inős

égű

kép

és/v

agy

hang

), a

mun

kana

pló

kusz

a sz

erke

zete

es

etén

pon

tlevo

nás.

max

imál

isan

2 p

ont

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

n t

A fe

lada

tkiír

ásba

n sz

erep

lő időt

arta

mtó

l va

ló b

árm

ilyen

irán

yú e

ltéré

s vag

y a

mun

kana

plór

a m

egha

táro

zott

terje

dele

mtő

l val

ó je

lentős

elté

rés,

a m

unka

napl

ó m

egér

tést

nag

yban

neh

ezítő

hi

ányo

sság

a es

etén

(ann

ak sú

lyát

ól

függőe

n) p

ontle

voná

s.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

6 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

B/1

. N

YIL

VÁ

NO

SSÁ

G, P

OR

TÁ

L, H

ÍR (E

LE

MZŐ

ESS

ZÉ)

Kés

zíts

en (

a vi

zsga

leírá

sban

elő

írt t

erje

dele

mbe

n) e

lem

ző e

sszé

t az

int

erne

tes

hírp

ortá

lról

min

t na

pjai

nk n

yilv

ános

ságá

nak

meg

hatá

rozó

fór

umár

ól!

Elem

zésé

ben

az i

ndex

.hu

inte

rnet

es h

írpor

tál

2009

. au

gusz

tus

1. é

s 20

09.

szep

tem

ber

30.

közö

tti i

dősz

akán

ak e

gyet

len

napj

án m

egje

lenő

és

válto

zó

híra

nyag

okat

viz

sgál

ja!

Az

essz

ében

a k

övet

kező

öt

szem

pont

ala

pján

ele

mez

ze a

por

tál

álta

l re

prez

entá

lt ny

ilván

ossá

got:

a hí

rek

szel

ekci

ója;

a h

írek

szöv

egez

ése;

a h

írek

elre

ndez

ése;

a h

írek

és b

logo

k ka

pcso

lata

; a h

onla

p vi

zuál

is e

szkö

zhas

znál

ata!

ÉR

TÉK

ELÉS

I SZE

MPO

NTO

K

KÖ

VET

ELM

ÉNY

EK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Ha

a vi

zsgá

zó e

lem

zése

nem

tá

mas

zkod

ik a

hír

port

ál sz

öveg

eine

k vi

zsgá

latá

ra, a

dol

goza

t csa

k ál

talá

nos e

lem

zést

ad,

vag

y an

yaga

ne

m a

meg

jelö

lt idős

zak

szöv

egei

re

tám

aszk

odik

: 8 p

ont l

evon

ás.

Amen

nyib

en a

z ess

zé n

em m

utat

m

egfe

lelő

olv

asat

i szi

ntet

, a d

olgo

zat

0 po

ntot

ér.

A pr

oblé

maé

rtel

mez

és

minős

ége,

a

fela

dat

meg

oldá

sa s

orán

fel

hasz

nált

hátté

rany

agok

és

ism

eret

ek é

rvén

yess

ége

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó,

hog

y az

in

tern

etes

felü

let m

ilyen

műk

ödés

i m

ódok

at, f

orm

ákat

biz

tosí

t a

nyilv

ános

ságn

ak?

Hog

yan

képv

isel

i a

nyilv

ános

ságo

t a p

ortá

l, an

nak

mily

en

szel

etét

, sze

rkez

eti e

gysé

gét m

otiv

álja

? 2

pont

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

pon

tlevo

nás.

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

max

imál

isan

8 p

ont

Ism

eri é

s kel

lő m

érté

kben

ele

mzi

-e a

vi

zsgá

zó a

hír

foga

lmát

, műf

aji j

egye

it,

kom

mun

ikác

iós f

unkc

ióit?

1

pont

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

vag

y a

szem

pont

figy

elm

en k

ívül

ha

gyás

a, il

letv

e dö

ntő

rész

ben

téve

s, fe

lüle

tes é

rtelm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

7 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Kel

lő m

érté

kben

ele

mez

te-e

a v

izsg

ázó

a hí

rek

szel

ekci

óját

, a m

egje

lení

tett

híre

k cs

opor

tosí

tásá

nak

rend

szer

ét?

1

pont

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

Fi

gyel

t-e a

viz

sgáz

ó a

híre

k sz

öveg

ezés

ének

szer

epér

e (p

l. a

véle

mén

yalk

otás

és s

zöve

gezé

s ös

szef

üggé

sei,

illet

ve a

cél

közö

nség

, a

nyilv

ános

ság

adot

t rét

egén

ek s

tilár

is

meg

foga

lmaz

ása)

? 1

pont

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

Elem

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

hírb

lokk

ok,

hírc

sopo

rtok

szer

epét

, a fe

lüle

ten

való

tá

jéko

zódá

s ren

dsze

rét?

1

pont

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

Elem

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

híre

k és

bl

ogok

műf

aji k

apcs

olat

át (p

l. ny

ilván

ossá

gsze

rvező

szer

epük

ha

sonl

óság

a és

kül

önbs

ége,

a

kom

men

tár é

s hír

újfa

jta v

iszo

nyai

st

b.)?

1

pont

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

Érté

kelte

-e a

viz

sgáz

ó a

honl

ap

vizu

ális

esz

közt

árát

(pl.

az

eszk

özha

szná

lat f

elhí

vó, c

sopo

rtosí

tó,

párh

uzam

ba á

llító

szer

epét

, a

tájé

kozó

dást

segí

tő e

gyéb

esz

közö

ket

stb.

)?

1 po

nt

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

vag

y a

szem

pont

figy

elm

en k

ívül

ha

gyás

a, il

letv

e dö

ntő

rész

ben

téve

s, fe

lüle

tes é

rtelm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

A sz

öveg

átte

kint

hető

sége

(log

ikus

stru

ktúr

ája)

és

érv

elés

tech

niká

ja, s

tilár

is sz

ínvo

nala

Átte

kint

hető

ek-e

, ren

dsze

reze

ttek-

e az

eg

yes é

rtelm

ezés

i irá

nyok

, érv

elés

i cs

omóp

onto

k, fo

lyam

atos

-e a

szöv

eg

logi

kai é

pítk

ezés

e?

2 po

nt

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-ele

mző

sz

erke

zeti

tago

lás e

seté

n po

ntle

voná

s. A

szöv

eg e

gyes

rész

eine

k ka

pcso

lódá

sát,

egym

ásra

épü

lésé

t elm

ulas

ztó

szer

kesz

tés

eset

én p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

8 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Logi

kaila

g m

enny

ire h

elyt

álló

a fe

ltárt

méd

iaan

yag

ism

eret

ekhe

z ka

pcso

lódó

el

emző

-érte

lmező

kife

jtése

, ér

vren

dsze

re?

(Mily

en a

z ér

velé

s va

liditá

sa, é

rvén

yess

ége)

?

2 po

nt

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és (h

iány

os

prem

issz

ákbó

l lev

ont k

övet

kezt

etés

vag

y he

lyes

pre

mis

szák

ból l

evon

t nem

hel

ytál

ló

köve

tkez

teté

sek)

ese

tén

pont

levo

nás.

Túln

yom

óan

vagy

telje

sen

téve

s érv

elés

, tá

rgyi

téve

szté

sek

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

Egys

éges

, élv

ezhe

tő a

szöv

eg st

ílusa

? A

z el

várh

ató

szin

ten

tudo

mán

yos,

szak

mai

-e?

1

pont

A m

egér

tést

zav

aró

stílu

sfor

dula

tok,

ill

etve

a sz

akm

ai k

ifeje

zése

k és

nye

lvez

et

hely

tele

n ha

szná

lata

, ille

tve

túln

yom

ó ré

szbe

n va

gy te

ljese

n fu

nkci

ótla

n,

elhi

bázo

tt st

iláris

meg

oldá

sok

(ess

zész

öveg

tudo

mán

yos

köve

telm

énye

itől e

ltérő

stílu

srét

eg

álta

láno

s has

znál

ata)

ese

tén

pont

levo

nás.

Öná

lló m

egfig

yelé

sek,

felv

etés

ek e

lőfo

rdul

ása

és m

inős

ége

Men

nyib

en te

ljes é

s öss

zefü

ggő

a fe

lada

tban

meg

jelö

lt idős

zak

vizs

gála

ta,

az e

lem

zési

szem

pont

ok, p

árhu

zam

ok

felé

píté

se?

1 po

nt

A h

elye

s érte

lmez

ést m

egne

hezí

tő k

is

mér

tékb

en tö

redé

kese

n, h

iány

osan

ki

alak

ított

szem

pont

rend

szer

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

Eleg

et te

tt-e

a vi

zsgá

zó a

kiír

ásba

n sz

erep

lő d

okum

entá

lási

köt

elez

etts

égne

k (a

z ér

velé

sben

felh

aszn

ált s

zöve

ges

idéz

etek

, kép

ek v

alób

an a

z ad

ott i

dősz

ak

szöv

egei

)? A

dok

umen

tált

anya

g lo

giku

san

épül

-e a

dol

goza

t men

etéb

e?

2 po

nt

A sz

empo

nt te

ljes

elha

gyás

a es

etén

a

javí

tóku

lcs e

lejé

n m

egad

ott e

lem

ek

érvé

nyes

ek.

A d

okum

entá

ció

hián

yos,

felü

lete

s ös

szeá

llítá

sa e

seté

n va

gy a

pél

dák

forr

ásán

ak a

kiír

ásba

n m

egje

lölt

szám

ának

fig

yelm

en k

ívül

hag

yása

ese

tén

(ann

ak

súly

ától

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

Men

nyire

kre

atív

, lel

emén

yes é

s tel

jes

az e

gyes

elm

élet

ei p

robl

émat

erül

etek

m

egkö

zelít

ése,

feltá

rása

és a

köz

tük

lévő

ka

pcso

lato

k tis

ztáz

ása,

min

denn

ek

nyel

vi fo

rmáb

a ön

tése

és

meg

szer

kesz

tése

?

1 po

n t

A sz

erke

szté

sei ö

tlete

k hi

ánya

vag

y az

ok

köve

tkez

etle

n al

kalm

azás

a es

etén

po

ntle

voná

s. A

szöv

eg te

ljes v

agy

túln

yom

órés

zt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n po

ntle

voná

s.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

1

9 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Tarta

lmaz

-e a

dol

goza

t a fe

lhas

znál

t m

édia

anya

gokk

al v

agy

a sz

akiro

dalo

m

meg

álla

pítá

saiv

al k

apcs

olat

os k

ritik

ai

meg

álla

pítá

soka

t, eg

yéni

állá

sfog

lalá

st,

tarta

lmaz

za-e

a fe

lada

ttal k

apcs

olat

os

attitűd

kife

jtésé

t?

1 po

n t

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő m

egje

gyzé

sek,

va

lam

int ö

nref

lexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

eset

hez

fűző

dő v

iszo

nyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s elő

ford

ulás

a, in

kohe

rens

ki

fejté

se v

agy

a re

flekt

álás

telje

s hiá

nya

eset

én p

ontle

voná

s. A

prez

entá

ció

szín

vona

la

B

etar

tja-e

a d

olgo

zat a

fela

dattó

l elv

árt

terje

delm

i köv

etel

mén

yeke

t?

Neh

ezen

átte

kint

hető

és k

ezel

hető

form

ai

meg

jele

nés e

seté

n po

ntle

voná

s. A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be n

em

tartá

sa 1

–2 p

ont l

evon

ás.

max

imál

isan

2 p

ont

(Fig

yele

m! A

nem

meg

fele

lő

terj

edel

emér

t aká

r 2 p

ont i

s le

vonh

ató,

függ

etle

nül a

ttól,

hogy

a v

izsg

ázó

a pr

ezen

táci

ó fo

rmai

sz

ínvo

nalá

t éri

ntő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek e

lege

t tet

t.H

a do

lgoz

at n

em te

sz e

lege

t a

terj

edel

mi

köve

telm

énye

knek

, és a

pr

ezen

táci

ó ér

téke

lése

egy

ébfo

rmai

pro

blém

áiér

t is

pont

levo

nás j

ár, a

kkor

is

min

döss

zese

n cs

ak 2

pon

t vo

nhat

ó le

.)

Jól k

övet

hető

-e a

dol

goza

t? E

lvál

nak-

eeg

ymás

tól

a do

lgoz

at

külö

nböző

rész

ei?

Je

löli-

e a

tanu

ló a

z id

ézet

eket

?

Tarta

lmaz

za-e

a d

olgo

zat

az e

lem

ző-

leíró

rés

z m

egíté

lésé

hez,

val

amin

t a z

essz

é lé

treho

zásá

hoz

végz

ett

(ese

tlege

s)

kuta

tó-

és

feld

olgo

zóm

unka

fe

lmér

éséh

ez

szük

sége

shi

vatk

ozás

okat

, bib

liogr

áfiá

t?

A m

egad

ott p

robl

émák

bár

mel

yiké

ért

pont

levo

nás.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

0 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

B/2

C

SEN

DE

S FI

LM

HA

NG

(EL

EM

ZŐ E

SSZ

É)

Kés

zíts

en (

a vi

zsga

leírá

sban

elő

írt t

erje

dele

mbe

n) e

lem

ző e

sszé

t, am

elyb

en a

cse

lekm

ény

hang

i vi

lágá

nak

tanu

lmán

yozá

sáva

l, m

ajd

lega

lább

hár

om

kulc

sjel

enet

fin

omel

emzé

séve

l m

egvi

zsgá

lja, h

ogy

a fil

mha

ng a

lkal

maz

ása

men

nyib

en s

egíti

a j

elen

tésa

lakí

tást

Pál

ffy

Gyö

rgy

Huk

kle1 c

ímű

film

jébe

n! A

je

lene

tek

szor

os e

lem

zése

sorá

n té

rjen

ki a

kép

és h

ang

mon

tázs

visz

onyá

nak

kérd

ései

re is

!

ÉRTÉ

KEL

ÉSI S

ZEM

PON

TOK

K

ÖV

ETEL

MÉN

YEK

ÉS

R

ÉSZP

ON

TSZÁ

MO

K

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Ha

a vi

zsgá

zó n

em tá

mas

zkod

ik ö

nálló

m

egfig

yelé

sekr

e, a

dol

goza

t csa

k ál

talá

nos i

smer

tető

(éle

traj

zok,

a fi

lm

csel

ekm

ényé

nek

és tö

rtén

etén

ek le

írás

a),

vagy

is a

z ess

zé n

em m

utat

meg

fele

lő

olva

sati

szin

tet,

a do

lgoz

at 0

pon

tot é

r. H

a a

vizs

gázó

dol

goza

ta c

sak

egy

kulc

sjel

enet

re tá

mas

zkod

ik: 5

pon

t le

voná

s. H

a a

vizs

gázó

dol

goza

ta c

sak

két

kulc

sjel

enet

re tá

mas

zkod

ik: 3

pon

t le

voná

s.

A pr

oblé

ma

érte

lmez

ésne

k m

inős

ége,

a fe

lada

t m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t hát

téra

nyag

ok é

s is

mer

etek

érv

énye

sség

e

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó

a ha

ng

csel

ekm

ényf

orm

áló

vagy

a

csel

ekm

ényt

kís

érő

szer

epét

(pl.

a ha

ng

min

t die

getik

us é

s/va

gy n

on-

dieg

etik

us e

lem

)?

1 po

n t

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

8 p

ont

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó

a ha

ngok

és z

ajok

típ

usai

t és s

zere

püke

t (pl

. ter

més

zeti,

em

beri,

tech

nika

i han

gok,

term

észe

ti

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

, ille

tve

a sz

empo

nt fi

gyel

men

1 A

film

et m

egje

lent

DV

D fo

rmát

umba

n, k

ölcs

önöz

hető

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

1 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

léte

zés-

elid

egen

edés

)?

1 po

nt

kívü

l hag

yása

vag

y dö

ntő

rész

ben

téve

s, fe

lüle

tes é

rtelm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

El

emzi

-e a

viz

sgáz

ó a

hang

ok é

s pá

rbes

zéde

k hi

ányá

nak

funk

ciói

t (pl

. se

jteté

s, fe

szül

tség

kelté

s, ko

mik

um,

iróni

a fo

rrás

a)?

1 po

n t

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

, ille

tve

a sz

empo

nt fi

gyel

men

kí

vül h

agyá

sa v

agy

döntő

rész

ben

téve

s, fe

lüle

tes é

rtelm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

El

emzi

-e a

viz

sgáz

ó a

hang

ok

dram

atur

giai

, vilá

g- é

s kar

akte

rfor

mál

ó sz

erep

ét a

hár

om v

álas

ztot

t ku

lcsj

elen

etbe

n?

3 po

n t

Ha

a vi

zsgá

zó m

egál

lapí

tása

i fel

szín

esek

, bi

zony

tala

nok

(azo

k sú

lyát

ól fü

ggőe

n) 1

–2

pont

levo

nás.

Dön

tően

érv

ényt

elen

meg

álla

pítá

sok,

sz

empo

ntok

ese

tén

3 po

nt le

voná

s.

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó

a ha

ng é

s a

form

anye

lvi e

szkö

zök

kapc

sola

tát,

a je

lent

ésal

kotá

s han

gsúl

yos m

egol

dása

it (p

l. rit

mus

szer

vezé

s, ha

ngul

ati e

lem

ek,

képe

k je

lent

ésén

ek fe

lerő

síté

se,

átér

téke

lése

, iro

nizá

lása

)?

2pon

t

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

pon

tlevo

nás.

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

A sz

öveg

átte

kint

hető

sége

(log

ikus

stru

ktúr

ája)

és

érv

elés

tech

niká

ja, s

tilár

is sz

ínvo

nala

Átte

kint

hető

ek, r

ends

zere

zette

k-e

az

egye

s érte

lmez

ési i

rány

ok, é

rvel

ési

csom

ópon

tok,

foly

amat

os-e

a sz

öveg

lo

gika

i épí

tkez

ése?

2

pont

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-ele

mző

sz

erke

zeti

tago

lás e

seté

n po

ntle

voná

s. A

szöv

eg e

gyes

rész

eine

k ka

pcso

lódá

sát,

egym

ásra

épü

lésé

t elm

ulas

ztó

szer

kesz

tés

eset

én p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

5 p

ont

Logi

kaila

g m

enny

ire h

elyt

álló

a fe

ltárt

ism

eret

ekhe

z ka

pcso

lódó

ele

mző

-ér

telm

ező

kife

jtés,

érvr

ends

zer?

(M

ilyen

az

érve

lés v

alid

itása

, ér

vény

essé

ge)?

2

pont

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és (h

iány

os

prem

issz

ákbó

l lev

ont k

övet

kezt

etés

vag

y he

lyes

pre

mis

szák

ból l

evon

t nem

he

lytá

lló k

övet

kezt

etés

ek) e

seté

n po

ntle

voná

s. Tú

lnyo

móa

n va

gy te

ljese

n té

ves é

rvel

és,

tárg

yi té

vesz

tése

k es

etén

2 p

ont l

evon

ás.

Egys

éges

, élv

ezhe

tő a

szöv

eg st

ílusa

? A

meg

érté

st z

avar

ó ta

golá

s,

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

2 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Az

elvá

rhat

ó sz

inte

n tu

dom

ányo

s, sz

akm

ai a

nye

lvha

szná

lat?

1

pont

.

stílu

sfor

dula

tok,

ille

tve

a sz

akm

ai

kife

jezé

sek

és n

yelv

ezet

hel

ytel

en

hasz

nála

ta, t

úlny

omó

rész

ben

vagy

te

ljese

n fu

nkci

ótla

n, e

lhib

ázot

t stil

áris

m

egol

dáso

k (e

sszé

szöv

eg tu

dom

ányo

s kö

vete

lmén

yeitő

l elté

rő st

ílusr

éteg

ál

talá

nos h

aszn

álat

a) e

seté

n po

ntle

voná

s.Ö

nálló

meg

figye

lése

k, f

elve

tése

k előf

ordu

lása

és

minős

ége

Men

nyire

öná

lló a

dol

goza

t olv

asás

i-ér

telm

ezés

i tec

hnik

ája?

2

pont

Az

olva

sási

-érte

lmez

ési t

echn

ika

mér

téké

től f

üggő

en 0

–2 p

ont l

evon

ás

max

imál

isan

5 p

ont

Men

nyire

kre

atív

, lel

emén

yes é

s tel

jes

az e

gyes

elm

élet

i pro

blém

ater

ület

ek

meg

köze

lítés

e, fe

ltárá

sa é

s a k

öztü

k lé

vő k

apcs

olat

ok ti

sztá

zása

, min

denn

ek

nyel

vi fo

rmáb

a ön

tése

és

meg

szer

kesz

tése

?

2 po

nt.

Bár

mily

en lo

gika

i, re

torik

ai é

s sze

rkez

eti

ötle

t, ki

emel

ési é

s kap

csol

atte

rem

tési

m

egol

dás (

beke

zdés

re tö

rdel

és, s

zám

ozás

,ki

emel

és, g

rafik

ai k

iem

elés

), am

ely

a pr

oblé

ma

feltá

rásá

t, a

logi

kus é

s köv

ethe

t ősz

erke

szté

st, á

tteki

nthe

tősé

get

meg

könn

yíti,

érté

kele

ndő.

Ilye

nek

rész

lege

s elő

ford

ulás

a, n

em k

övet

keze

tes

alka

lmaz

ása

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

erke

szté

sei ö

tlete

k hi

ánya

va

gy a

zok

köve

tkez

etle

n al

kalm

azás

a,

illet

ve a

szöv

eg te

ljes v

agy

túln

yom

órés

z tta

gola

tlan

volta

ese

tén

2 po

nt le

voná

sa.

Tarta

lmaz

-e a

dol

goza

t egy

éni

állá

sfog

lalá

st, r

efle

xiót

? 1

pont

.

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő m

egje

gyzé

sek,

va

lam

int ö

nref

lexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

tém

ához

fűző

dő v

iszo

nyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s elő

ford

ulás

a,

inko

here

ns k

ifejté

se é

s a re

flekt

álás

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

3 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

N

ehez

en á

tteki

nthe

tő é

s kez

elhe

tő fo

rmai

m

egje

lené

s ese

tén

pont

levo

nás.

A te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

k be

nem

ta

rtása

ese

tén

1–2

pont

levo

nás.

max

imál

isan

2 p

ont

(Fig

yele

m! A

nem

meg

fele

lő

terj

edel

emér

t aká

r 2 p

ont i

s le

vonh

ató,

függ

etle

nül a

ttól,

hogy

a v

izsg

ázó

a pr

ezen

táci

ó fo

rmai

sz

ínvo

nalá

t éri

ntő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek e

lege

t tet

t.H

a do

lgoz

at n

em te

sz e

lege

t a

terj

edel

mi

köve

telm

énye

knek

, és a

pr

ezen

táci

ó ér

téke

lése

egy

ébfo

rmai

pro

blém

áiér

t is

pont

levo

nás j

ár, a

kkor

is

min

döss

zese

n cs

ak 2

pon

t vo

nhat

ó le

.)

Jól k

övet

hető

-e a

dol

goza

t? E

lvál

nak-

eeg

ymás

tól

a do

lgoz

at

külö

nböző

rész

ei?

Je

löli-

e a

tanu

ló a

z id

ézet

eket

?

Tarta

lmaz

za-e

a d

olgo

zat

az e

lem

ző-

leíró

rés

z m

egíté

lésé

hez,

val

amin

t a z

essz

é lé

treho

zásá

hoz

végz

ett

(ese

tlege

s)

kuta

tó-

és

feld

olgo

zóm

unka

fe

lmér

éséh

ez

szük

sége

shi

vatk

ozás

okat

, bib

liogr

áfiá

t?

A m

egad

ott p

robl

émák

bár

mel

yiké

ért

pont

levo

nás.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

4 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

B/3

. SP

OR

T É

S T

EL

EV

ÍZIÓ

(EL

EM

ZŐ E

SSZ

É)

Kés

zíts

en (a

viz

sgal

eírá

sban

elő

írt te

rjede

lem

ben)

ess

zét,

amel

yben

ele

mzi

egy

ado

tt sp

orte

sem

ény

tele

vízi

ós m

egje

lení

tésé

t! A

z el

emző

ess

zébe

n té

rjen

ki a

z es

emén

y be

hara

ngoz

ásár

a, a

ver

seny

en tö

rtént

ek m

egfo

galm

azás

ra, a

mag

yar r

észt

vevő

(k) s

zere

péne

k áb

rázo

lásá

ra é

s az

esem

énye

k ér

téke

lésé

re is

! Ele

mez

ze

az e

sem

ény

meg

jele

níté

sét m

int d

rám

át, m

int l

átvá

nyos

ságo

t, ill

etve

min

t üzl

eti v

álla

lkoz

ást!

A

z es

széb

en fe

ldol

gozh

ató

spor

tese

mén

yek

közü

l a k

övet

kező

kből

vál

aszt

hat:

a)

12.

Atlé

tikai

vilá

gbaj

noks

ág, B

erlin

, kal

apác

svet

és (2

009.

aug

uszt

us 2

2.);

b) 1

3. Ú

szó,

műu

gró,

műú

szó

és v

ízila

bda

vilá

gbaj

noks

ág,

Róm

a, 2

00 v

agy

400

m-e

s fé

rfi

vegy

es ú

szóv

erse

ny (

júliu

s 29

. va

gy a

ugus

ztus

2.,

illet

ve a

ví

zila

bda-

torn

a előd

öntő

i (20

09. j

úliu

s 30.

).

ÉRTÉ

KEL

ÉSI S

ZEM

PON

TOK

K

ÖV

ETEL

MÉN

YEK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Ha

a vi

zsgá

zó n

em tá

mas

zkod

ik ö

nálló

m

egfig

yelé

sekr

e, é

s a d

olgo

zat c

sak

álta

láno

s ism

erte

tő, v

agyi

s az e

sszé

nem

m

utat

meg

fele

lő o

lvas

ati s

zint

et –

a

dolg

ozat

0 p

onto

t ér.

Ha

a vi

zsgá

zó e

lem

zése

nem

tám

aszk

odik

a

meg

adot

t spo

rtes

emén

yek

vala

mel

yiké

nek

vizs

gála

tára

, a d

olgo

zat

csak

álta

láno

s ele

mzé

st a

d: 8

pon

t le

voná

s.

A pr

oblé

maé

rtel

mez

és m

inős

ége,

a fe

lada

t m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t hát

téra

nyag

ok é

s is

mer

etek

érv

énye

sség

e

Felis

mer

te é

s kel

lő a

lapo

sság

gal,

mél

ység

ben

meg

érte

tte-e

a v

izsg

ázó

a sp

ortműs

orok

ket

tős,

egys

zerr

e té

nykö

zlő

és sz

órak

ozta

tó k

arak

teré

t; is

mer

i és h

elye

sen

hasz

nálja

-e a

zokk

al

kapc

sola

tosa

n az

info

tain

men

t hírk

özlé

s fo

galm

át (v

agy

lega

lább

a je

lens

ég

A sz

empo

nt fe

lüle

tes-

hián

yos é

rtelm

ezés

e va

gy te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

max

imál

isan

8 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

5 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

körü

lírás

át),

vala

min

t ebb

en a

je

lens

égbe

n a

szór

akoz

tató

funk

ció

meg

hatá

rozó

jelle

gét?

1

pon t

Fe

lism

erte

és k

ellő

ala

poss

ágga

l, m

élys

égbe

n m

egér

tette

-e a

viz

sgáz

ó az

el

emze

tt sp

ortk

özve

títés

ek é

s műs

orok

ka

pcso

latá

t a m

édiá

t álta

láno

sság

ban

jelle

mző

soro

zats

zerű

ségg

el –

rész

ben

min

t a h

uzam

osab

ban

ható

spor

toló

i te

véke

nysé

gről

rend

szer

esen

in

form

áció

kat k

özlő

foly

amat

ot,

más

rész

t min

t fol

ytat

ásos

és a

kül

önfé

le

műs

orfo

rmák

at (s

portk

özve

títés

, hát

tér-

és

ele

mző

műs

or, s

portm

agaz

in,

rekl

ámok

, műs

orelőz

etes

és

beha

rang

ozó/

felv

ezető-

spot

stb.

) ös

szek

apcs

oló

műs

orfo

lyam

ot?

1 po

n t

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

Felis

mer

te é

s kel

lő a

lapo

sság

gal,

mél

ység

ben

elem

ezte

-e a

viz

sgáz

ó az

ad

ott s

portm

űsor

okba

n a

mag

yar

spor

toló

k te

ljesí

tmén

yéve

l és

ered

mén

yeiv

el, a

sike

rrel

vag

y si

kerte

lens

égge

l kap

csol

atba

n előf

ordu

ló

legg

yako

ribb

szte

reot

ípiá

kat é

s m

egál

lapí

táso

kat (

pl. s

iker

es

spor

tnem

zet,

kis o

rszá

g - n

agy

spor

tsik

erek

, mag

yar d

omin

anci

ájú

spor

tága

k, h

ajda

ni n

agy

sike

rek

nyom

aszt

ó va

gy in

spirá

ló p

éldá

ja,

spor

tsik

erek

és a

nem

zeti

büsz

kesé

g/ku

darc

kap

csol

ata)

? 2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

Felis

mer

te é

s kel

lő a

lapo

sság

gal,

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

6 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

mél

ység

ben

elem

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

spor

t min

t kie

mel

t szó

rako

ztat

ó té

ma

és

a m

édia

ipar

műk

ödés

ének

öss

zefü

ggés

ét

– ré

szbe

n a

spor

tműs

orok

at ö

vező

és

meg

szak

ító re

klám

blok

kokb

an h

írdet

ett

term

ékek

és s

zolg

álta

táso

k, m

ásré

szt a

si

kere

s spo

rtoló

k tá

mog

atás

a ál

tal

vonz

óvá

tett

term

ékek

és s

zolg

álta

táso

k m

édia

repr

ezen

táci

ója

vona

tkoz

ásáb

an?

2 po

nt

felü

lete

s leí

rása

és é

rtelm

ezés

e es

etén

po

ntle

voná

s.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

Felis

mer

te é

s kel

lő a

lapo

sság

gal,

mél

ység

ben

elem

ezte

-e a

viz

sgáz

ó a

spor

tköz

vetít

ések

ben

alka

lmaz

ott főb

b,

gyak

orib

b in

fota

inm

ent-j

elle

gű

meg

oldá

soka

t (pl

. nar

ratív

ák

képz

ése/

kons

trukc

iója

a sp

orto

lókk

al,

nem

zetk

özi m

ezőn

yben

elfo

glal

t he

lyük

kel é

s az

ism

erte

bb sp

orto

lói

rival

izál

ások

kal k

apcs

olat

osan

; dr

amat

izál

t sze

repe

k –

pl.

egye

dura

lkod

ó győz

tes,

örök

tró

nköv

etelő,

titk

os e

sély

es, i

fjú

tehe

tség

, bal

szer

encs

és ré

szve

vő st

b. –

ha

szná

lata

eze

kben

a n

arra

tívák

ban)

; az

an

yago

k lá

tván

ysze

rvez

ési é

s sz

erke

szté

si sa

játo

sság

ait (

pl.

játé

kfilm

szerű

plán

ozás

, köz

elké

pek

közb

eikt

atás

a és

érz

elm

ek rö

gzíté

se);

vala

min

t a k

omm

entá

toro

k, a

szak

értő

k és

a k

özön

ség

reag

álás

aina

k ho

zzáj

árul

ását

eze

knek

a

kons

trukc

iójá

hoz,

ala

kítá

sáho

z és

el

terje

désé

hez?

2

pont

A sz

empo

nt k

iseb

b m

érté

kben

hiá

nyos

-fe

lüle

tes l

eírá

sa é

s érte

lmez

ése

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt e

rőse

n hi

ányo

s-fe

lüle

tes

leírá

sa é

s érte

lmez

ése

vagy

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

A sz

öveg

átte

kint

hető

sége

(log

ikus

stru

ktúr

ája)

Á

tteki

nthe

tőek

-e, r

ends

zere

zette

k-e

az

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-ele

mző

m

axim

ális

an 5

pon

t

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

7 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

és é

rvel

éste

chni

kája

, stil

áris

szín

vona

la

eg

yes é

rtelm

ezés

i irá

nyok

, érv

elés

i cs

omóp

onto

k, fo

lyam

atos

-e a

szöv

eg

logi

kai é

pítk

ezés

e?

2 po

nt

szer

keze

ti ta

golá

s ese

tén

pont

levo

nás.

A sz

öveg

egy

es ré

szei

nek

kapc

soló

dásá

t, eg

ymás

ra é

pülé

sét e

lmul

aszt

ó sz

erke

szté

s es

etén

pon

tlevo

nás.

Logi

kaila

g m

enny

ire h

elyt

álló

a fe

ltárt

méd

iaan

yag

ism

eret

ekhe

z ka

pcso

lódó

el

emző

-érte

lmező

kife

jtése

, ér

vren

dsze

re?

(Mily

en a

z ér

velé

s va

liditá

sa, é

rvén

yess

ége?

) 2

pont

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és (h

iány

os

prem

issz

ákbó

l lev

ont k

övet

kezt

etés

vag

y he

lyes

pre

mis

szák

ból l

evon

t nem

hel

ytál

ló

köve

tkez

teté

sek)

ese

tén

pont

levo

nás.

Túln

yom

óan

vagy

telje

sen

téve

s érv

elés

, tá

rgyi

téve

szté

sek

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

Egys

éges

, élv

ezhe

tő a

szöv

eg st

ílusa

? A

z el

várh

ató

szin

ten

tudo

mán

yos,

szak

mai

-e?

1

pont

A m

egér

tést

zav

aró

stílu

sfor

dula

tok,

ill

etve

a sz

akm

ai k

ifeje

zése

k és

nye

lvez

et

hely

tele

n ha

szná

lata

, ille

tve

túln

yom

ó ré

szbe

n va

gy te

ljese

n fu

nkci

ótla

n,

elhi

bázo

tt st

iláris

meg

oldá

sok

(ess

zész

öveg

tudo

mán

yos

köve

telm

énye

itől e

ltérő

stílu

srét

eg

álta

láno

s has

znál

ata)

ese

tén

pont

levo

nás.

Öná

lló m

egfig

yelé

sek,

felv

etés

ek e

lőfo

rdul

ása

és m

inős

ége

Men

nyib

en te

ljes é

s öss

zefü

ggő

a fe

lada

tban

meg

jelö

lt es

emén

yek

közv

etíté

sein

ek, t

elev

ízió

s m

egje

lené

sein

ek v

izsg

álat

a, a

z el

emzé

si

szem

pont

ok, p

árhu

zam

ok fe

lépí

tése

? 1

pont

A h

elye

s érte

lmez

ést m

egne

hezí

tő k

is

mér

tékb

en tö

redé

kese

n, h

iány

osan

ki

alak

ított

szem

pont

rend

szer

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

Meg

fele

lően

dok

umen

tálta

-e a

viz

sgáz

ó,

hogy

az

érve

lésb

en fe

lhas

znál

t szö

vege

s id

ézet

ek, m

ozgó

képi

meg

oldá

sok

való

ban

a je

lzet

t spo

rtese

mén

yek

tele

vízi

ós m

egje

lení

tése

iből

sz

árm

azna

k-e?

A

dok

umen

tált

anya

g lo

giku

san

épül

-e a

do

lgoz

at m

enet

ébe?

A sz

empo

nt te

ljes

elha

gyás

a es

etén

a

javí

tóku

lcs e

lejé

n m

egad

ott e

lem

ek

érvé

nyes

ek.

A d

okum

entá

ciós

hát

tér h

iány

os, f

elül

etes

ös

szeá

llítá

sa e

seté

n (a

nnak

súly

ától

fü

ggőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

8 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

2 po

nt

Men

nyire

kre

atív

, lel

emén

yes é

s tel

jes

az e

gyes

elm

élet

ei p

robl

émat

erül

etek

m

egkö

zelít

ése,

feltá

rása

és a

köz

tük

lévő

ka

pcso

lato

k tis

ztáz

ása,

min

denn

ek

nyel

vi fo

rmáb

a ön

tése

és

meg

szer

kesz

tése

?

1 po

nt.

A sz

erke

szté

si ö

tlete

k hi

ánya

vag

y az

ok

köve

tkez

etle

n al

kalm

azás

a, il

letv

e a

szöv

eg te

ljes v

agy

túln

yom

órés

zt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n po

ntle

voná

s.

Tarta

lmaz

-e a

dol

goza

t a fe

lhas

znál

t m

édia

anya

gokk

al v

agy

a sz

akiro

dalo

m

meg

álla

pítá

saiv

al k

apcs

olat

os k

ritik

ai

meg

álla

pítá

soka

t, eg

yéni

állá

sfog

lalá

st,

tarta

lmaz

za-e

a fe

lada

ttal k

apcs

olat

os

attitűd

kife

jtésé

t?

1 po

n t

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő m

egje

gyzé

sek,

va

lam

int ö

nref

lexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

eset

hez

fűző

dő v

iszo

nyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s elő

ford

ulás

a, in

kohe

rens

ki

fejté

se v

agy

a re

flekt

álás

telje

s hiá

nya

eset

én p

ontle

voná

s.

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be n

em

tartá

sa v

agy

az a

dato

k hi

ánya

ese

tén

1–2

pont

levo

nás.

max

imál

isan

2 p

ont

(Fig

yele

m! A

nem

meg

fele

lő

terj

edel

emér

t aká

r 2 p

ont i

s le

vonh

ató,

függ

etle

nül a

ttól,

hogy

a v

izsg

ázó

a pr

ezen

táci

ó fo

rmai

sz

ínvo

nalá

t éri

ntő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek e

lege

t tet

t.H

a a

dolg

ozat

nem

tesz

el

eget

a te

rjed

elm

i kö

vete

lmén

yekn

ek, é

s a

prez

entá

ció

érté

kelé

se e

gyéb

form

ai p

robl

émái

ért i

s

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

2

9 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Jól k

övet

hető

-e a

dol

goza

t? E

lvál

nak-

eeg

ymás

tól

a do

lgoz

at

külö

nböző

rész

ei?

Je

löli-

e a

tanu

ló a

z id

ézet

eket

?

Tarta

lmaz

za-e

a d

olgo

zat

az e

lem

ző-

leíró

rés

z m

egíté

lésé

hez,

val

amin

t a z

essz

é lé

treho

zásá

hoz

végz

ett

(ese

tlege

s)

kuta

tó-

és

feld

olgo

zóm

unka

fe

lmér

éséh

ez

szük

sége

shi

vatk

ozás

okat

, bib

liogr

áfiá

t?

A m

egad

ott p

robl

émák

bár

mel

yiké

ért

pont

levo

nás.

pont

levo

nás j

ár, a

kkor

is

min

döss

zese

n cs

ak 2

pon

t vo

nhat

ó le

.)

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

0 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

C/1

. FO

RR

Ó (

FIL

ME

TŰ

D K

ÉSZ

ÍTÉ

SE)

Kés

zíts

en m

inim

um k

ettő

, max

imum

hár

om p

erc

hoss

zúsá

gú v

ideo

etűd

öt, a

mel

yben

a m

ozgó

kép

eszk

özei

vel,

párb

eszé

d és

han

gi n

arrá

ció

nélk

ül –

csu

pán

a lá

tván

y, a

moz

gás,

a ze

ne (z

örej

) atm

oszf

érat

erem

tő e

szkö

zeiv

el, v

alam

int a

mon

tázs

álta

l – m

egfo

galm

azza

a fo

rrós

ág é

lmén

yét!

A

mun

káho

z m

ellé

kelje

n m

unka

napl

ót (

a vi

zsga

leírá

sban

elő

írt t

erje

dele

mbe

n), a

mel

yben

váz

olja

ere

deti

konc

epci

óját

, öss

zefo

glal

ja a

meg

való

sítá

s so

rán

adód

ó ne

hézs

égek

et, k

érdé

seke

t és

azok

meg

oldá

sát,

maj

d ös

szev

eti a

z er

edet

i ter

vet a

z el

kész

ült m

unká

val!

A m

unka

napl

óban

azt

is m

utas

sa b

e, m

elye

k az

el

kész

ült m

ozgó

képe

s any

ag si

kere

s és e

setle

g gy

engé

bben

sike

rült

moz

zana

tai!

ÉRTÉ

KEL

ÉSI S

ZEM

PON

TOK

ÉS

A

MEG

ÍTÉL

ÉS F

OR

RÁ

SA

KÖ

VET

ELM

ÉNY

EK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Az e

lkép

zelé

s meg

terv

ezet

tség

e, a

meg

való

sítá

s elők

észí

tetts

ége

és a

mun

ka sz

erve

zetts

ége.

(A

mun

ka m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló.

)

Meg

fele

lően

érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó az

etűd

álta

la k

iala

kíto

tt m

otiv

ikus

/dra

mat

urgi

ai sz

erke

zeté

t, an

nak

a fe

lada

tkiír

ásba

n sz

erep

lő

tém

ához

val

ó ill

eszk

edés

ét?

3 po

n t

A m

otív

umok

rend

szer

ének

, tem

atik

us

kapc

soló

dásá

nak

kise

bb ré

szbe

n hi

ányo

s ér

telm

ezés

e es

etén

(ann

ak sú

lyát

ól

függőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

A m

otív

umok

rend

szer

ének

, tem

atik

us

kapc

soló

dásá

nak

döntő

rész

ben

hián

yos

érte

lmez

ése

vagy

a sz

empo

nt te

ljes h

iány

a es

etén

3 p

ont l

evon

ás.

max

imál

isan

8 p

ont

Meg

fele

lően

érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó az

etűd

szer

keze

tén

belü

l az

álta

la

alka

lmaz

ott v

izuá

lis fo

rman

yelv

i es

zköz

ök h

atás

dina

miz

mus

át, a

zok

expr

essz

ív je

llegé

t?

3 po

n t

A fo

rman

yelv

i esz

közö

k ha

tásd

inam

izm

usán

ak, e

xpre

sszi

vitá

sána

k fe

lüle

tes f

eltá

rása

ese

tén

1–2

pont

levo

nás

(ann

ak sú

lyát

ól fü

ggőe

n).

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

ese

tén

3 po

nt

levo

nás.

Meg

fele

lően

érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó az

etűd

szer

keze

tén

belü

l az

álta

la

alka

lmaz

ott h

angi

kife

jező

eszk

özök

ha

tásd

inam

izm

usát

, azo

k ex

pres

szív

je

llegé

t?

2 po

nt

A h

angi

kife

jező

eszk

özök

ha

tásd

inam

izm

usán

ak, e

xpre

sszi

vitá

sána

k fe

lüle

tes f

eltá

rása

ese

tén

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

ese

tén

2 po

nt

levo

nás.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

1 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

A m

unka

dok

umen

tálts

ágán

ak m

inős

ége,

az

elké

szíte

tt an

yagg

al k

apcs

olat

os (ö

n)re

flexi

ó sz

ínvo

nala

. (A

szem

pont

ok m

egíté

lésé

nek

első

dleg

es fo

rrás

a a

mun

kana

pló

és m

ellé

klet

ei.)

Kés

zíte

tt-e

a vi

zsgá

zó a

mun

kana

plóh

oz

bárm

ilyen

dok

umen

tum

ot,

forg

atók

önyv

et (s

zino

pszi

s, sz

öveg

es

tech

nika

i for

gató

köny

v, st

ory

boar

d,

eset

leg

vágá

si-s

zerk

eszt

ési t

erv)

? M

enny

ire ré

szle

tese

k, k

idol

gozo

ttak

ezek

a d

okum

entu

mok

? 2

pont

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

erő

sen

hián

yos,

érte

lmez

ést n

ehez

ítő fo

rmáj

a,

kido

lgoz

atla

nság

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A fe

lsor

olt d

okum

entu

mok

telje

s hiá

nya

eset

én 2

pon

t lev

onás

.

max

imál

isan

5 p

ont

Ism

erte

ti-e

mun

kana

plój

ában

a v

izsg

ázó

az e

lőké

szíté

s (te

rvez

és, h

elys

zín-

és

szer

eplő

vála

sztá

s stb

.), a

felv

étel

, ille

tve

a je

lene

t meg

szer

kesz

tésé

nek

foly

amat

át

(kül

önös

teki

ntet

tel a

meg

való

sítá

s kö

zben

felb

ukka

nó n

ehéz

sége

kre

és

alte

rnat

ív le

hető

sége

ire, é

s az

egye

s dö

ntés

i hel

yzet

ek m

egol

dásá

nak

főbb

m

otiv

áció

ira)?

2

pont

Az

elők

észí

tő, f

elvé

teli

és sz

erke

szté

si

fázi

s hiá

nyos

leírá

sa e

seté

n (a

felü

lete

sség

m

érté

kétő

l füg

gően

) pon

tlevo

nás.

A m

egva

lósí

tás e

setle

ges d

önté

si

hely

zete

inek

felü

lete

s ism

erte

tése

ese

tén

pont

levo

nás.

A sz

empo

nt te

ljes h

iány

a es

etén

2 p

ont

levo

nás.

Tarta

lmaz

-e a

mun

kana

pló

önér

téke

lő

meg

jegy

zése

ket,

össz

egzé

st a

z el

kész

ült

anya

gról

(elé

gede

ttség

-elé

gede

tlens

ég)?

1

pon t

Ilyen

von

atko

zású

szöv

eges

rész

ek

meg

léte

, de

azok

érv

elés

ének

nem

kel

lően

ta

golt

és lo

giku

s fel

építé

se, i

lletv

e ez

ek

telje

s hiá

nya

eset

én p

ontle

voná

s. A

kivi

tele

zés t

echn

ikai

és e

szté

tikai

minős

ége,

öt

lete

sség

e, sz

emél

yess

ége.

(A

meg

ítélé

sben

első

dleg

es a

z elk

észí

tett

anya

g,

de a

z ért

ékel

ésné

l fig

yele

mbe

veh

etők

a

mun

kana

plób

an a

z ado

tt sz

empo

ntra

von

atko

zó

meg

jegy

zése

k.)

Az

etűd

álta

láno

s for

man

yelv

i sz

ínvo

nala

: a m

ontá

zs é

s a v

ágás

ok

érte

lmez

hető

sége

és f

unkc

iona

litás

a; a

ka

mer

akez

elés

és a

kom

poná

lás

funk

cion

alitá

sa, p

onto

sság

a és

kö

vetk

ezet

essé

ge; a

rend

ezés

hez

tarto

zó

egyé

b el

emek

(vilá

gítá

s, dí

szle

tele

mek

és

kel

léke

k, h

angi

meg

oldá

sok)

fu

nkci

onál

is h

aszn

álat

a.

3 po

n t

Az

adot

t tec

hnik

ai sz

ínvo

naltó

l füg

getle

n vá

gási

-sze

rkes

ztés

i pon

tatla

nság

ok,

érte

lmez

ést z

avar

ó m

egol

dáso

k es

etén

(e

lőfo

rdul

ásuk

gya

koris

ága

vagy

ér

telm

ezhe

tősé

get z

avar

ó sú

lyuk

szer

int)

1–2

pont

levo

nás.

A

plá

nozá

s érte

lmez

ést z

avar

ó ha

szná

lata

va

gy fu

nkci

ótla

nság

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A tö

bbi f

elso

rolt

form

ai e

szkö

z ér

tele

mza

varó

has

znál

ata

vagy

fu

nkci

ótla

nság

a es

etén

pon

tlevo

nás.

(Kiv

éve,

ha

a m

unka

napl

ó el

foga

dhat

ó in

doko

t és é

rtelm

ezés

t köz

öl a

z ad

ott

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

2 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

meg

oldá

sokk

al k

apcs

olat

osan

.) M

axim

ális

an 3

pon

t von

ható

le.

Alk

alm

az-e

a v

izsg

ázó

a ré

szle

tben

va

lam

ilyen

egy

edi,

krea

tív ö

tlete

t a

forr

óság

tém

áján

ak k

ifeje

zésé

re?

Érzé

kelh

ető-

e eg

yéni

han

gvét

elre

, tu

dato

san

és e

gysé

gese

n vé

gig

vitt

form

ára

való

töre

kvés

az

etűd

ben?

2

pont

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott

záró

meg

oldá

s es

etén

pon

tlevo

nás.

Alk

alm

azot

t, de

em

lítés

és i

ndok

lás,

érte

lmez

és n

élkü

l hag

yott,

egy

sége

s for

mát

ad

ó m

egol

dáso

k es

etén

pon

tlevo

nás.

A pr

ezen

táci

ó fo

rmai

szín

vona

la

M

ilyen

nek

ítélh

ető

a pr

ojek

tmun

ka

álta

láno

s meg

jele

nése

(kép

ek é

s han

g él

vezh

etős

ége,

a m

unka

napl

ó át

teki

nthe

tősé

ge é

s kez

elhe

tősé

ge st

b.)?

1

pon t

A m

egér

tést

, a c

sele

kmén

y m

enet

ét e

rőse

n za

varó

pre

zent

áció

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

2 p

ont

Bet

artja

-e a

viz

sgáz

ó a

fela

datb

an é

s a

vizs

gakö

vete

lmén

yekb

en e

lőírt

, m

egha

táro

zott

terje

delm

et?

1 po

n t

A m

unka

napl

óra

meg

hatá

rozo

tt te

rjede

lem

je

lentős

, a m

egér

tést

nag

yban

meg

nehe

zítő

hi

ányo

sság

a va

gy a

fela

datk

iírás

ban

szer

eplő

időb

eli t

erje

dele

m b

árm

ilyen

irá

nyú

átlé

pése

ese

tén

pont

levo

nás.

C/2

. A

NA

GY

TO

TÁ

L É

S A

ME

RIK

A (E

LE

MZŐ

ESS

ZÉ

) K

észí

tsen

(a v

izsg

aleí

rásb

an e

lőírt

terje

dele

mbe

n) e

lem

ző e

sszé

t, am

elyb

en b

emut

atja

és

össz

evet

i a n

agyt

otál

has

znál

atát

Leo

ne V

olt e

gysz

er e

gy v

adny

ugat

és

Bód

y Am

erik

ai a

nzix

című

film

jeib

en! A

z el

emzé

sben

refle

ktál

jon

a kö

vetk

ező

idéz

etre

is:

„Leo

ne V

olt e

gysz

er e

gy...

-his

tóriá

i iga

zábó

l azé

rt m

itiku

s műv

ek, m

ert v

égső

sor

on a

film

műv

észe

tnek

a m

ítosz

ai: a

film

törté

neth

ez s

nem

a m

ozgó

képe

n tú

li re

alis

ta v

ilágh

oz k

ötőd

nek.

” (K

olta

i Ágn

es, F

ilmvi

lág,

198

9/4.

) ÉR

TÉK

ELÉS

I SZE

MPO

NTO

K

KÖ

VET

ELM

ÉNY

EK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Ha

a vi

zsgá

zó n

em tá

mas

zkod

ik ö

nálló

m

egfig

yelé

sekr

e, a

dol

goza

t csa

k ál

talá

nos i

smer

tető

(éle

traj

zok,

a fi

lm

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

3 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

csel

ekm

ényé

nek

és tö

rtén

etén

ek le

írás

a),

vagy

is a

z ess

zé n

em m

utat

meg

fele

lő

olva

sati

szin

tet,

a do

lgoz

at 0

pon

tot é

r. H

a a

vizs

gázó

dol

goza

ta c

sak

az e

gyik

film

el

emzé

sére

épü

l, 10

pon

t lev

onás

! A

prob

lém

a ér

telm

ezés

nek

minős

ége,

a fe

lada

t m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t hát

téra

nyag

ok é

s is

mer

etek

érv

énye

sség

e

Hel

yese

n al

kalm

azza

-e a

viz

sgáz

ó a

plán

ok re

ndsz

erét

?

Dol

goza

tába

n fo

lyam

atos

an

alka

lmaz

za-e

a sz

erke

zeti

(stru

ktur

alis

ta) m

egkö

zelít

ést?

1

pon t

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

8 p

ont

Elem

zi-e

a v

izsg

ázó

a na

gyto

tál l

eíró

és

epi

kai f

unkc

iójá

t?

Öss

zeve

ti-e

a ké

t film

a n

agyt

otál

álta

l ki

alak

ított

képi

vag

y na

rrat

ív

jelk

épre

ndsz

erét

(pl.

haza

-, ot

thon

-, m

últ-k

ép)?

2

pont

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

pon

tlevo

nás.

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

Elem

zi é

s hel

yese

n ér

telm

ezi-e

a

vizs

gázó

az

álta

la k

iem

elt,

nagy

totá

lban

foga

lmaz

ó ké

pek,

be

állít

ások

, jel

enet

ek fo

rman

yelv

i m

egol

dása

it?

3 po

n t

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

pon

tlevo

nás.

A

szem

pont

figy

elm

en k

ívül

hag

yása

va

gy d

öntő

rész

ben

téve

s, fe

lüle

tes

érte

lmez

és e

seté

n (a

nnak

súly

ától

fü

ggőe

n) 2

–3 p

ont l

evon

ás.

Ér

telm

ezi-e

a v

izsg

ázó

az id

ézet

ben

felv

etet

t sze

mpo

ntot

, és a

lkal

maz

za-e

az

t min

dkét

film

re?

Érte

lmez

i-e a

vi

zsgá

zó a

film

eket

min

t film

törté

neti

refle

xiók

at?

(Pl.

Leon

e fil

mje

min

t a

wes

tern

-, ill

etve

gen

gszt

er-m

ítosz

sz

étes

ésén

ek tö

rténe

te, B

ódy

Gáb

or

film

je m

int r

efle

xió

Grif

fith

Egy

Biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó

meg

köze

lítés

ének

kis

ebb

hián

yoss

ágai

es

etén

pon

tlevo

nás.

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

dön

tő ré

szbe

n té

ves,

felü

lete

s ér

telm

ezés

ese

tén

2 po

nt le

voná

s.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

4 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

nem

zet s

züle

tése

című

film

jére

.) 2

pont

A

szöv

eg á

tteki

nthe

tősé

ge (l

ogik

us st

rukt

úráj

a)

és é

rvel

éste

chni

kája

, stil

áris

szín

vona

la

Átte

kint

hető

ek-e

, ren

dsze

reze

ttek-

e az

eg

yes é

rtelm

ezés

i irá

nyok

, érv

elés

i cs

omóp

onto

k, fo

lyam

atos

-e a

szöv

eg

logi

kai é

pítk

ezés

e?

2 po

nt

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-ele

mző

sz

erke

zeti

tago

lás e

seté

n po

ntle

voná

s. A

szöv

eg e

gyes

rész

eine

k ka

pcso

lódá

sát,

egym

ásra

épü

lésé

t elm

ulas

ztó

szer

kesz

tés

eset

én p

ontle

voná

s.

max

imál

isan

5 p

ont

Logi

kaila

g m

enny

ire h

elyt

álló

a fe

ltárt

ism

eret

ekhe

z ka

pcso

lódó

ele

mző

-ér

telm

ező

kife

jtés,

érvr

ends

zer?

(Mily

en

az é

rvel

és v

alid

itása

, érv

énye

sség

e)?

2

pont

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és (h

iány

os

prem

issz

ákbó

l lev

ont k

övet

kezt

etés

vag

y he

lyes

pre

mis

szák

ból l

evon

t nem

hel

ytál

ló

köve

tkez

teté

sek)

ese

tén

pont

levo

nás.

Túln

yom

óan

vagy

telje

sen

téve

s érv

elés

, tá

rgyi

téve

szté

sek

eset

én 2

pon

t lev

onás

. Eg

ység

es, é

lvez

hető

a sz

öveg

stílu

sa?

Az

elvá

rhat

ó sz

inte

n tu

dom

ányo

s, sz

akm

ai a

nye

lvha

szná

lat?

1

pont

.

A m

egér

tést

zav

aró

tago

lás,

stílu

sfor

dula

tok,

ille

tve

a sz

akm

ai

kife

jezé

sek

és n

yelv

ezet

hel

ytel

en

hasz

nála

ta, t

úlny

omó

rész

ben

vagy

te

ljese

n fu

nkci

ótla

n, e

lhib

ázot

t stil

áris

m

egol

dáso

k (e

sszé

szöv

eg tu

dom

ányo

s kö

vete

lmén

yeitő

l elté

rő st

ílusr

éteg

ál

talá

nos h

aszn

álat

a) e

seté

n po

ntle

voná

s. Ö

nálló

meg

figye

lése

k, f

elve

tése

k előf

ordu

lása

és

minős

ége

Men

nyire

öná

lló a

dol

goza

t olv

asás

i-ér

telm

ezés

i tec

hnik

ája?

2

pont

Az

olva

sási

-érte

lmez

ési t

echn

ika

mér

téké

től f

üggő

en 0

–2 p

ont l

evon

ás.

max

imál

isan

5 p

ont

Men

nyire

kre

atív

, lel

emén

yes é

s tel

jes

az e

gyes

elm

élet

i pro

blém

ater

ület

ek

meg

köze

lítés

e, fe

ltárá

sa é

s a k

öztü

k lé

vő

kapc

sola

tok

tiszt

ázás

a, m

inde

nnek

ny

elvi

form

ába

önté

se é

s m

egsz

erke

szté

se?

2

pont

Bár

mily

en lo

gika

i, re

torik

ai é

s sze

rkez

eti

ötle

t, ki

emel

ési é

s kap

csol

atte

rem

tési

m

egol

dás (

beke

zdés

re tö

rdel

és, s

zám

ozás

, ki

emel

és, g

rafik

ai k

iem

elés

), am

ely

a pr

oblé

ma

feltá

rásá

t, a

logi

kus é

s köv

ethe

tő

szer

kesz

tést

, átte

kint

hető

sége

t meg

könn

yít i

érté

kele

ndő.

Ilye

nek

rész

lege

s elő

ford

ulás

ane

m k

övet

keze

tes a

lkal

maz

ása

eset

én

pont

levo

nás.

A sz

erke

szté

si ö

tlete

k hi

ánya

va

gy a

zok

köve

tkez

etle

n al

kalm

azás

a,

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

5 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

illet

ve a

szöv

eg te

ljes v

agy

túln

yom

órés

zt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n 2

pont

levo

nás.

Ta

rtalm

az-e

a d

olgo

zat e

gyén

i ál

lásf

ogla

lást

, ref

lexi

ót?

1 po

nt

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő m

egje

gyzé

sek,

va

lam

int ö

nref

lexí

v, a

fela

datb

an

feld

olgo

zott

tém

ához

fűző

dő v

iszo

nyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s elő

ford

ulás

a,

inko

here

ns k

ifejté

se é

s a re

flekt

álás

telje

s hi

ánya

ese

tén

pont

levo

nás.

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be n

em

tartá

sa v

agy

az a

dato

k hi

ánya

ese

tén

1–2

pont

levo

nás

max

imál

isan

2

pont

(F

igye

lem

! A n

em m

egfe

lelő

terj

edel

emér

t aká

r 2 p

ont i

sle

vonh

ató,

függ

etle

nül a

ttól

hogy

a v

izsg

ázó

a pr

ezen

táci

ó fo

rmai

sz

ínvo

nalá

t éri

ntő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ek e

lege

t te t

Ha

dolg

ozat

nem

tesz

ele

gea

terj

edel

mi

köve

telm

énye

knek

és a

pr

ezen

táci

ó ér

téke

lése

egy

éfo

rmai

pro

blém

áiér

t is

pont

levo

nás j

ár,

akko

r is

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

6 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Jól

köve

thető-

e a

dolg

ozat

? El

váln

ak-e

egym

ástó

l a d

olgo

zat k

ülön

böző

rész

ei?

Je

löli-

e a

tanu

ló a

z id

ézet

eket

?

Tarta

lmaz

za-e

a

dolg

ozat

az

el

emző

-le

író r

ész

meg

ítélé

séhe

z, v

alam

int

a zes

szé

létre

hozá

sáho

z vé

gzet

t (e

setle

ges)

kuta

tó-

és

feld

olgo

zó

mun

kafe

lmér

éséh

ez s

züks

éges

hiv

atko

záso

kat,

bibl

iogr

áfiá

t?

A m

egad

ott p

robl

émák

bár

mel

yiké

ért

pont

levo

nás.

min

döss

zese

n cs

ak

2 p

ont v

onha

tó le

.)

C/3

. E

GY

IRÁ

NY

Ú-E

MÉ

G A

TÖ

ME

KO

MM

UN

IKÁ

CIÓ

? (E

LE

MZŐ

ESS

ZÉ

) K

észí

tsen

(a

vizs

gale

írásb

an e

lőírt

ter

jede

lem

ben)

ele

mző

ess

zét,

amel

yben

meg

vizs

gálja

, hog

y a

med

iatiz

ált

közl

ésm

ód m

enny

iben

tek

inth

ető

napj

aink

ban

még

egy

irány

únak

! V

izsg

álat

át l

egal

ább

öt j

elle

mző

méd

iasz

öveg

(ké

t te

leví

ziós

műs

or, e

gy r

ádió

műs

or, e

gy b

log

és e

gy –

az

írott

sajtó

ban

meg

jele

nő –

él

etm

ódm

agaz

in v

alam

ely

rova

ta) k

ivál

aszt

ását

köv

etőe

n és

azo

k ta

nulm

ányo

zásá

ra a

lapo

zva

kész

ítse

el!

Az

essz

ében

foga

lmaz

zon

meg

állí

tást

arr

ól, h

ogy

a tö

meg

kom

mun

ikác

iós

közl

és e

gyirá

nyú

jelle

géne

k vá

ltozá

sa a

köz

vete

tt ko

mm

unik

áció

ala

pvető

jelle

mző

it lé

nyeg

ileg

mód

osító

vál

tozá

snak

tek

inth

ető,

vag

y in

kább

az

egye

s m

édiu

mok

tec

hnik

ai,

form

anye

lvi,

eset

leg

más

ado

ttság

aibó

l kö

vetk

ező

más

odla

gos

jele

nség

! Állí

tásá

t érv

ekke

l tám

assz

a al

á!

ÉR

TÉK

ELÉS

I SZE

MPO

NTO

K

KÖ

VET

ELM

ÉNY

EK

ÉS

RÉS

ZPO

NTS

ZÁM

OK

PON

TLEV

ON

ÁSO

K

ÉS

FŐB

B H

IBA

LEH

ETŐ

SÉG

EK

TELJ

ES

PON

TSZÁ

M

Ha

a vi

zsgá

zó n

em tá

mas

zkod

ik

önál

ló m

egfig

yelé

sekr

e, é

s a d

olgo

zat

csak

álta

láno

s ism

erte

tő, v

agyi

s az

essz

é ne

m m

utat

meg

fele

lő o

lvas

ati

szin

tet –

a d

olgo

zat 0

pon

tot é

r.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

7 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Ha

a vi

zsgá

zó e

lem

zése

nem

tá

mas

zkod

ik a

meg

adot

t 5 m

édia

szöv

e gel

emzé

sére

, de

dolg

ozat

a ön

álló

olv

asa

szin

tet m

utat

, hiá

nyon

ként

2 p

ont,

de

min

döss

zese

n 8

pont

levo

nás.

A pr

oblé

maé

rtel

mez

és m

inős

ége,

a fe

lada

t m

egol

dása

sorá

n fe

lhas

znál

t hát

téra

nyag

ok é

s is

mer

etek

érv

énye

sség

e

Viz

sgál

ja-e

a d

olgo

zat a

méd

iasz

öveg

ek

átal

akul

ását

? Pé

ldái

ban

elem

zi-e

a v

izsg

ázó

a sz

öveg

ek te

chni

kai k

örny

ezet

ének

, ezz

el

együ

tt a

szöv

egkö

rnye

zetn

ek a

z át

alak

ulás

át?

1 po

nt

A sz

empo

nt fi

gyel

men

kív

ül h

agyá

sa

vagy

biz

onyt

alan

érv

elés

, a p

robl

éma

átfo

gó m

egkö

zelít

ésén

ek k

iseb

b hi

ányo

sság

ai e

seté

n po

ntle

voná

s.

max

imál

isan

8 p

ont

Érve

lésé

ben

a vi

zsgá

zó h

elye

sen

elem

zi é

s ér

telm

ezi-e

az

egyi

rány

ú-ké

tirán

yú

kom

mun

ikác

ió p

robl

émáj

át?

Elem

zett

péld

áiba

n el

külö

níti-

e a

vizs

gázó

az

egy-

, ill

etve

két

irány

ú ko

mm

unik

áció

pr

oble

mat

ikáj

át, a

fela

dó é

s vevő

hely

zeté

t?

2 po

nt

Kis

ebb

szám

ú ér

vény

tele

n,

indo

kola

tlan

péld

a es

etén

pon

tlevo

nás.

Ha

a pé

ldák

több

sége

érv

ényt

elen

, in

doko

latla

n, 2

pon

t lev

onás

.

Elem

ezi é

s érte

lmez

i-e a

viz

sgáz

ó a

szöv

egek

tech

nika

i meg

jele

nésé

nek

és

form

anye

lvi s

aját

ossá

gait,

ille

tve

azok

ös

szef

üggé

seit?

Elk

ülön

íti é

s ele

mzi

-e a

vi

zsgá

zó a

vis

szaj

elzé

sek

mód

jait?

3

pon t

A fe

lvet

ett s

zem

pont

ok k

iseb

b ré

szbe

n ér

vény

tele

n va

gy fe

lüle

tes

alka

lmaz

ása

eset

én (a

hib

ák sz

ámát

ól

és sú

lyát

ól fü

ggőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

A sz

empo

nt te

ljes e

lhag

yása

vag

y dö

ntőe

n he

lyte

len

érte

lmez

és é

s sz

empo

ntok

ese

tén

3 po

nt le

voná

s. El

emzi

-e a

viz

sgáz

ó a

méd

iako

nver

genc

ia

jele

nség

ét, v

agyi

s a tá

vköz

lés-

tele

foná

lás

min

t két

irány

ú, a

méd

ia m

int

inté

zmén

yesí

tett

egy

irány

ú ko

mm

unik

áció

s re

ndsz

er ö

ssze

épül

ését

? 2

pont

Kis

ebb

rész

ben

érvé

nyte

len

vagy

fe

lüle

tes é

rvel

és e

seté

n po

ntle

voná

s. A

szem

pont

telje

s elh

agyá

sa, v

agy

döntőe

n he

lyte

len

érte

lmez

és e

seté

n 2

pont

levo

nás.

A

szöv

eg á

tteki

nthe

tősé

ge (l

ogik

us st

rukt

úráj

a) é

s ér

velé

stec

hnik

ája,

stilá

ris s

zínv

onal

a

Átte

kint

hető

ek-e

, ren

dsze

reze

ttek-

e az

egy

es

érte

lmez

ési i

rány

ok, é

rvel

ési c

som

ópon

tok,

fo

lyam

atos

-e a

szöv

eg lo

gika

i épí

tkez

ése?

Zava

ros,

nehe

zen

köve

thető

leíró

-el

emző

szer

keze

ti ta

golá

s ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

8 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

2 po

nt

A sz

öveg

egy

es ré

szei

nek

kapc

soló

dásá

t, eg

ymás

ra é

pülé

sét

elm

ulas

ztó

szer

kesz

tés e

seté

n po

ntle

voná

s. Lo

gika

ilag

men

nyire

hel

ytál

ló a

feltá

rt is

mer

etek

hez

kapc

soló

dó e

lem

ző-é

rtelm

ező

kife

jtés,

érvr

ends

zer?

(Mily

en a

z ér

velé

s va

liditá

sa, é

rvén

yess

ége)

?

2 po

nt

Hiá

nyos

vag

y fe

lüle

tes é

rvel

és

(hiá

nyos

pre

mis

szák

ból l

evon

t kö

vetk

ezte

tés v

agy

hely

es

prem

issz

ákbó

l lev

ont n

em h

elyt

álló

kö

vetk

ezte

tése

k) e

seté

n po

ntle

voná

s. Tú

lnyo

móa

n va

gy te

ljese

n té

ves

érve

lés,

tárg

yi té

vesz

tése

k es

etén

2

pont

levo

nás.

Egys

éges

, élv

ezhe

tő-e

a sz

öveg

stílu

sa?

Az

elvá

rhat

ó sz

inte

n tu

dom

ányo

s, sz

akm

ai-e

a

nyel

vhas

znál

at?

1

pont

.

A m

egér

tést

zav

aró

tago

lás,

stílu

sfor

dula

tok,

ille

tve

a sz

akm

ai

kife

jezé

sek

és n

yelv

ezet

hel

ytel

en

hasz

nála

ta, t

úlny

omó

rész

ben

vagy

te

ljese

n fu

nkci

ótla

n, e

lhib

ázot

t stil

áris

m

egol

dáso

k (e

sszé

szöv

eg tu

dom

ányo

s kö

vete

lmén

yeitő

l elté

rő st

ílusr

éteg

ál

talá

nos h

aszn

álat

a) e

seté

n po

ntle

voná

s. Ö

nálló

meg

figye

lése

k, fe

lvet

ések

elő

ford

ulás

a és

m

inős

ége

Men

nyib

en te

ljes é

s öss

zefü

ggő

a fe

lada

tban

m

egje

lölt

szöv

egek

nél a

lkal

maz

ott e

lem

zési

sz

empo

ntok

, pár

huza

mok

felé

píté

se?

1 po

nt

A h

elye

s érte

lmez

ést m

egne

hezí

tő k

is

mér

tékb

en tö

redé

kese

n, h

iány

osan

ki

alak

ított

szem

pont

rend

szer

ese

tén

pont

levo

nás.

max

imál

isan

5 p

ont

Eleg

et te

tt-e

a vi

zsgá

zó a

kiír

ásba

n sz

erep

lő

doku

men

tálá

si k

ötel

ezet

tség

nek?

A

doku

men

tált

anya

g, a

z ér

velé

sben

fe

lhas

znál

t szö

vege

s idé

zete

k, k

épek

lo

giku

san

épül

nek-

e a

dolg

ozat

men

etéb

e?

2 po

nt

A sz

empo

nt te

ljes

elha

gyás

a es

etén

a

javí

tóku

lcs e

lejé

n m

egad

ott e

lem

ek

érvé

nyes

ek.

A d

okum

entá

ció

hián

yos,

felü

lete

s ös

szeá

llítá

sa e

seté

n va

gy a

pél

da-

forr

ások

elő

írt sz

ámán

ak fi

gyel

men

kí

vül h

agyá

sa e

seté

n (a

nnak

súly

ától

fü

ggőe

n) 1

–2 p

ont l

evon

ás.

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

3

9 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Men

nyire

kre

atív

, lel

emén

yes é

s tel

jes a

z eg

yes e

lmél

etei

pro

blém

ater

ület

ek

meg

köze

lítés

e, fe

ltárá

sa é

s a k

öztü

k lé

vő

kapc

sola

tok

tiszt

ázás

a, m

inde

nnek

nye

lvi

form

ába

önté

se, m

egsz

erke

szté

se?

1

pon t

A sz

erke

szté

sei ö

tlete

k hi

ánya

vag

y az

ok k

övet

keze

tlen

alka

lmaz

ása

eset

én p

ontle

voná

s. A

szöv

eg te

ljes v

agy

túln

yom

órés

zt

tago

latla

n vo

lta e

seté

n 2

pont

le

voná

s.

Tarta

lmaz

-e a

dol

goza

t a fe

lhas

znál

t m

édia

anya

gokk

al v

agy

a sz

akiro

dalo

m

meg

álla

pítá

saiv

al k

apcs

olat

os k

ritik

ai

meg

álla

pítá

soka

t, eg

yéni

állá

sfog

lalá

st,

tarta

lmaz

za-e

a fe

lada

ttal k

apcs

olat

os a

ttitű

d ki

fejté

sét?

1

pont

.

Ref

lexí

v-kr

itika

i, ér

téke

lő

meg

jegy

zése

k, v

alam

int ö

nref

lexí

v, a

fe

lada

tban

feld

olgo

zott

eset

hez

fűző

dő

visz

onyt

tuda

tosa

n m

egfo

galm

azó

meg

álla

pítá

sok

rész

lege

s elő

ford

ulás

a,

inko

here

ns k

ifejté

se v

agy

a re

flekt

álás

te

ljes h

iány

a es

etén

pon

tlevo

nás.

A pr

ezen

táci

ó sz

ínvo

nala

Bet

artja

-e a

dol

goza

t a fe

lada

ttól e

lvár

t te

rjede

lmi k

övet

elm

énye

ket?

A

terje

delm

i köv

etel

mén

yek

be n

em

tartá

sa v

agy

az a

dato

k hi

ánya

ese

tén

1–2

pont

levo

nás.

max

imál

isan

2

pont

(F

igye

lem

! A n

em

meg

fele

lő te

rjed

elem

ért

akár

2 p

ont i

s lev

onha

tó,

függ

etle

nül a

ttól,

hogy

avi

zsgá

zó, a

pre

zent

áció

fo

rmai

szín

vona

lát é

rintő

egyé

b kö

vete

lmén

yekn

ekel

eget

tett.

H

a do

lgoz

at n

em te

sz

eleg

et a

terj

edel

mi

köve

telm

énye

knek

, és a

gyak

orla

ti vi

zsga

091

2

4

0 / 4

1

20

09.

Moz

góké

pkul

túra

és m

édia

ism

eret

— e

mel

t szi

nt

Javí

tási

-érté

kelé

si ú

tmut

ató

Jól

köve

thető-

e a

dolg

ozat

? El

váln

ak-e

egym

ástó

l a d

olgo

zat k

ülön

böző

rész

ei?

Je

löli-

e a

tanu

ló a

z id

ézet

eket

?

Tarta

lmaz

za-e

a d

olgo

zat

az e

lem

ző-le

íróré

sz

meg

ítélé

séhe

z,

vala

min

t az

es

szé

létre

hozá

sáho

z vé

gzet

t (es

etle

ges)

kut

ató-

és

feld

olgo

zó m

unka

fel

mér

éséh

ez s

züks

éges

hiva

tkoz

ások

at, b

iblio

gráf

iát?

A m

egad

ott p

robl

émák

bár

mel

yiké

ért

pont

levo

nás.

prez

entá

ció

érté

kelé

se

egyé

b fo

rmai

pr

oblé

mái

ért i

s po

ntle

voná

s jár

, akk

or is

min

döss

zese

n cs

ak 2

po

nt v

onha

tó le

.)

gyakorlati vizsga 0912 41 / 41 2009.

Mozgóképkultúra és médiaismeret — emelt szint Javítási-értékelési útmutató

maximálispontszám

elért pontszám

maximális pontszám

elért pontszám

A feladat tartalom 18 20 forma 2

B feladat tartalom 18 20 forma 2

C feladat tartalom 18 20 forma 2

A gyakorlati vizsgarész pontszáma 60 javító tanár

Dátum: ................................................. __________________________________________________________________________

elért

pontszám

programba bevitt

pontszám

A feladat tartalom forma

B feladat tartalom forma

C feladat tartalom forma

javító tanár jegyző Dátum: ................................................. Dátum: .................................................