Mozgásszervi betegségek fizioterápiája Mozgásszervi ...midra.uni-miskolc.hu/document/15851/8441.pdfcsigolyákat összekapcsoló ízületek teszik lehetővé a mozgást, valamint

Miskolci Egyetem

Egészségügyi Kar

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája

Mozgásszervi betegségek, prevalenciájuk Magyarországon, a fizioterápia

szerepe gyógyításukban

Dr. Papp Miklós Kiss Alexandra

2013.

2

Tartalomjegyzék

1. Bevezetés 4

1.1. Témaválasztás indoklása 4

1.2. A kutatás módszere 5

2. Szakirodalmi áttekintés 6

2.1. Mozgásszervi betegségekről általánosságban 6

2.2. A mozgásszervi betegségek legfőbb rizikófaktorai 7

2.2.1. Életmód, munka és a fizikai igénybevétel 7

2.2.2. A hideg és nyirkos időjárás 8

2.2.3. Túlsúly és táplálkozás 8

2.3. Fontosabb mozgásszervi betegségek, panaszok 9

2.3.1. Ízületi kopás 9

2.3.2. A gerincoszlop és rendellenességei 10

2.3.3. Osteoporosis 11

2.3.4. Rheumatoid arthritis 13

2.4. A fizioterápia és jelentősége

a mozgásszervi betegségek kezelésében 14

2.4.1. Fizioterápiás gyógymódok osztályozása 15

3

2.4.2. Gerincbetegségek fizioterápiája

– fokozott háti kyphosis, scoliosis 16

2.4.3. Arthrosis fizioterápiája 17

2.4.4. Rheumatoid arthritis fizioterápiája 17

2.4.5. Osteoporosis fizioterápiája 18

3. Anyag és módszer 19

4. Eredmények 20

4.1. Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis 20

4.2. Deformáló hátgerinc-elváltozások 23

4.3. A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei

(Osteoporosis) 26

4.4. Eredmények megbeszélése 29

5. Összefoglalás, következtetések 36

6. Irodalomjegyzék 37

4

1. Bevezetés

1.1. Témaválasztás indoklása

Szakdolgozatom témája a mozgásszervi megbetegedések, e betegségek

magyarországi prevalenciája régiókra bontva, valamint a fizioterápia jelentősége ezen

betegségek kezelése során. A dolgozat két fő részből áll: a szakirodalmi áttekintésből,

amely a különböző mozgásrendszert érintő megbetegedéseket, valamint a fizioterápiás

kezeléseket összegzi, illetve az általam végzett elemző munkából, mely a betegségek

előfordulására terjed ki.

A dolgozat első, elméleti részében a lakosságot érintő különféle mozgásszervi

betegségekre térek ki, valamint feltárom e betegségek lehetséges okait. Úgy gondolom ez

azért rendkívül fontos, mivel a mozgásrendszert érintő megbetegedések korunk

népbetegségének számítanak, jelentősen rombolva a lakosság életminőségét. Az elméleti

részben kitérek a különböző fizioterápiás kezelésekre, mely kezeléseket ajánlatos

alkalmazni az említett betegségek gyógyítása, kezelése során.

Témaválasztásom egyik fő indoka, hogy nyári szakmai gyakorlatomat egy

fizioterápiás osztályon töltöttem, ezáltal is betekintést nyerhettem a folyamatokba, és úgy

gondolom, hogy számos lehetőséget rejt magában ez a szakterület, amire fontos lenne

felhívni a betegek figyelmét, mivel jelentősen javíthatják e kezelések az életminőségüket.

Kutatásom során megvizsgálom a Magyarországon előforduló különböző

mozgásszervi megbetegedéseket az ország egyes régióira bontva, nemek közti eloszlás

szerint a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb betegek körében. Ehhez

a Központi Statisztikai Hivatal 1999 és 2011 között összegyűjtött adatait használom.

Vizsgálatom célja a mozgásszervi megbetegedések gyakoriságának feltárása, régiók,

valamint nemek közötti összehasonlítása, ezek alapján a betegség magyarországi

helyzetének felderítése.

5

1.2. A kutatás módszere

Kutatásom összehasonlító elemzés, a mozgásszervi megbetegedések

előfordulásának évekre bontott összehasonlítása az egyes régiókban nemek közti eloszlás

szerint a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb betegek körében. Ezek a

régiók a következők:

1. Közép-Magyarország

Budapest, Pest megye

2. Közép-Dunántúl

Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye

3. Nyugat-Dunántúl

Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala megye

4. Dél-Dunántúl

Baranya, Somogy, Tolna megye

5. Észak-Magyarország

Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megye

6. Észak-Alföld

Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

7. Dél-Alföld

Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye

6

2. Szakirodalmi áttekintés

2.1. Mozgásszervi betegségekről általánosságban

A mozgásszervi megbetegedés korunk népbetegsége, mely hazánkban is nagyon

sok embert érint. A lakosság 15-20%-ánál diagnosztizálható valamilyen mozgásszervi

betegség - több mint százezren szenvednek gyulladásos ízületi megbetegedésben, illetve

a lakosság 10-20%-ánál kopásos ízületi betegségek tünetei jelentkeznek. (1)

A mozgásszervi betegségek csoportjába tartoznak az ízületeket, izmokat, az

ízületeket alkotó csontokat, porcokat érintő elváltozások, betegségek. (1)

A mozgásszervi betegségek tünetei rendkívül változatosak lehetnek, ám a

leggyakoribb panaszok a fájdalom, illetve a mozgáskorlátozottság. (1)

A mozgásrendszert érintő megbetegedéseket három nagy csoportra oszthatjuk.

Ezek a gyulladásos eredetű ízületi, a porc elhasználódásával járó kopásos és a

csontanyagcsere betegségei. Gyakori eset, hogy egy betegnek több betegsége is

előfordulhat egyszerre (pl. csontritkulás és ízületi kopás). (1)

A diagnosztika során nagyon fontos a tünetek, panaszok pontos megismerése, a

képalkotó eljárások használata (röntgen-, ultrahang-, CT-vizsgálat stb.), illetve a

laborleletek és a beteg kórtörténetének alapos áttekintése. A célzott kezelés

megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy a rendelkezésre álló információk alapján a

betegséget azonosítani tudjuk. Amennyiben a pontos diagnózist még nem állapították

meg, akkor a kezelés általában tüneti, mint például a fájdalom és a gyulladás csillapítása,

a beteg nyugalomba helyezése, fektetése, az ízületi folyadék eltávolítása. (1)

A kopásos betegségek legfőképp az idősebb, 60 év körüli korosztályt érintik, ám

az utóbbi évtizedekben megfigyelhető, hogy a fiatalabb korosztály is egyre inkább

érintetté válik, így a 40-50-es éveikben levők is egyre gyakrabban fordulnak orvoshoz

mozgásszervi panaszokkal. A gyulladásos ízületi betegségek gyakran már fiatal

7

felnőttkorban kezdődnek, de vannak bizonyos formái, melyeket akár már

kisgyermekkorban diagnosztizálnak. (1)

Tapasztalatok alapján a mozgásszervi betegségek esetében is fennáll a családi

halmozódás, mely azt jelenti, hogy egy mozgásszervi betegségben szenvedő nagy

eséllyel örökítheti át betegségét utódaira. (1)

A mozgásszervi betegségek döntő része nem gyógyítható, de fontos a betegség

előrehaladásának lassítása, megállítása, ha lehetséges. Sikeres kezeléssel a beteg panaszai

csökkenthetők, akár teljesen megszüntethetők. A kezelés során a legfontosabb cél a beteg

életminőségének javítása. (1)

Mivel a mozgásszervi betegségek többféle kórkép együttesét jelentik, nem lehet

egységes kiváltó okokról beszélni, de a tudomány fejlődésével a jövőben egyre inkább

megismerhetjük e betegségek kiváltó okait. (1)

2.2. A mozgásszervi betegségek legfőbb rizikófaktorai

2.2.1. Életmód, munka és a fizikai igénybevétel

A genetika mellett nem elhanyagolható a külső tényezők szerepe sem a

mozgásszervi betegségek kialakulásában, sem a már kialakult betegség progressziója

szempontjából. Ilyen külső tényező lehet az egyén életmódja, munkája, a fizikai

igénybevétel.

Ülőmunka során hajlamosak vagyunk elhanyagolni testtartásunkat, ezáltal a

helytelen testtartás miatt az ágyéki porckorongok nagy terhelésnek vannak kitéve.

Emellett az ülőmunkához gyakran mozgásszegény életmód is járul, pedig a sport, a

rendszeres testmozgás biztosítja az ízületi porcok épségét és az izmok erejét,

rugalmasságát, ezért is fontos, hogy odafigyeljünk a rendszeres testmozgásra - az úszás,

8

kocogás, akár egy nagy séta is sokat segít. Fontos, hogy az ülőmunkát végzők minden

órában álljanak fel, nyújtózkodjanak, mozgassák át végtagjaikat, illetve nem szabad

figyelmen kívül hagyni a munkakörnyezetet sem - elengedhetetlen a jó irodai bútorzat, a

kényelmes szék, megfelelő magasságú asztal. (3)

A fizikai munkát végzőknek ismerniük kell gerincük teherbíró-képességét,

tisztában kell lenniük azzal, hogy van-e valamilyen csigolyafejlődési rendellenességük.

Aki gerincpanaszokra hajlamos, lehetőleg kerülje a megterhelő munkát, valamint ha

mégis nehezebb súlyokat kell emelni, azt soha ne előrehajlással, hanem guggolva,

csípőből tegye. (3)

2.2.2. A hideg és nyirkos időjárás

Az esős, nyirkos, hideg napokon a légnyomás gyorsan süllyed, ilyenkor a

mozgásszervi betegek fájdalma intenzívebb lehet a szokásosnál, mivel a meteorológiai

elemek gyors változásai irritálják az idegvégződéseket. Ilyenkor segíthet a réteges

öltözködés, mivel fontos a test hőjének megtartása. (3)

2.2.3. Túlsúly és táplálkozás

A súlyfelesleg rendkívül nagy megterhelést ró az ízületekre, mozgásszervekre,

ezért is elengedhetetlen a korszerű táplálkozás, a megfelelő diéta, valamint a

súlyfelesleggel küzdőknél a fogyás, hogy ezt a terhelést csökkentsék. (3)

9

2.3. Fontosabb mozgásszervi betegségek, panaszok

2.3.1. Ízületi kopás

Az arthrosis egy vagy több ízületnek a lassú lefolyású megbetegedése, az ízületi

porc kopása, melynek két formáját különböztetjük meg – primer és szekunder arthrosist.

(11)

Az arthrosis leggyakrabban a csípő- és térdízületet, valamint a kéz kisízületeit

érinti. A 65 év felettiek esetében a gyakoriság csaknem 70 százalékos, de már a 30.

életévtől is előfordulhat az ízületek kopása. (5)

Sok esetben az arthrosis az ízület túlterhelésének hatására jön létre,

porckárosodással kezdődik, a porc-sejtek nem termelnek megfelelő mennyiségű és

összetételű porc matrixot, melynek hiánya idővel a porc elvékonyodásához,

rugalmasságának csökkenéséhez vezet, aminek következtében a porc teherbíró képessége

csökken, beszűkül az ízület mozgásterjedelme. (5)

Az ízületi porcban a kopásos folyamat többnyire gyulladás nélkül megy végbe, így

az arthrosis sokáig nem okoz panaszt. Kezdeti tünete az ülésből való felállás nehézsége, a

fájdalom, a lépcsőjárás nehézsége – csípőarthrosisnál lépcsőn felfelé, térdarthrosisnál

lépcsőn lefelé jelentkezik fájdalom. További tünetek az ízületi deformitás, duzzanat, a

mozgáspálya beszűkülése, valamint a környező izomzat atrophiája. (11)

10

2.3.2. A gerincoszlop és rendellenességei

Gerincoszlopunkat harminchárom rendhagyó formájú csigolya alkotja. A

csigolyákat összekapcsoló ízületek teszik lehetővé a mozgást, valamint biztosítják a

gerincoszlop hajlékonyságát. A csigolyák közötti porckorongok lökésgátlóként is

működnek. A gerinc mellett futó két nagy-, illetve a csigolyákhoz kapcsolódó kisebb

ínszalagok segítik, hogy gerincmozgásunkat kontrollálni tudjuk. (4)

1. ábra

A gerincoszlop felépítése

Az egészséges hátgerinc hátulról nézve egyenesnek látszik, oldalról pedig S-

formát mutat. A rossz testtartás krónikus fájdalmakhoz vezethet, illetve egyéb

rendellenességek kialakulásának kockázatát növelheti (például porckorongsérv). (4)

A saggitalis síkban a szabályos gerincet egymást követő görbületek sora alkotja, a

nyaki lordosis, háti kyphosis, ágyéki lordosis és keresztcsonti kyphosis. A lordosis a

11

gerinc előrefelé, a kyphosis a hátrafelé görbületét jelenti. Ha a gerincgörbületek

kiterjedése a fiziológiásnál nagyobb, fokozott lordosisról, kyphosisról beszélünk. (4)

2. ábra

Tartási problémák, Scoliosis, Scheuermann-kór

2.3.3. Osteoporosis

A csontszövet nem állandó – csontállományunkat egész életünkben bontjuk és

újraépítjük. Gyermekkorban, növekedés során több csont épül be, mint amennyi

lebomlik, majd később ez a két folyamat egyensúlyba kerül, viszont a változó korban

megbomlik az arány, és a csontlebontás kerül túlsúlyba. Amikor a csontszövet

mennyiségének a csökkenése eléri azt a szintet, amikor a csont már nem felel meg a

mechanikai igénybevételnek és törékennyé válik, akkor beszélünk csontritkulásról

(orvosi nevén osteoporosis). E betegségben akár bagatell trauma hatására is eltörhetnek a

csontok, például a csukló, alkar, valamelyik borda, combnyak. Gyakori a háti csigolyák

beroppanása – ez rendszerint a csigolyatest elülső részén következik be, emiatt fokozódik

12

a háti görbület, aminek következménye a testmagasság csökkenése. Nem ritka eset, hogy

a csontritkulást csak egy jelentéktelennek tűnő esés után bekövetkezett csonttörés miatt

diagnosztizálják, mivel gyakran nem okoz fájdalmat a betegnek. (9)

3. ábra

Normál csontszerkezet és osteoporosis

13

2.3.4. Rheumatoid arthritis

Nem ritka kórkép – egyes földrajzi régiókban a lakosság 0,3-1%-át,

Magyarországon kb. 50 000 főt, a lakosság 0,5%-át érinti. A betegség előfordulása

háromszor gyakoribb nők körében, melynek oka genetikai és hormonális tényezőkkel

magyarázható, valamint lefolyása is kedvezőtlenebb nők esetében. (8)

Az arthritis ízületi gyulladást jelent, melyet nem szabad összekeverni az

arthrosissal, ami az életkor előrehaladásával jelentkező kopásos ízületi betegség. A

gyulladásra a fájdalom mellett jellemző a melegebb tapintat, duzzanat, az ízület

mozgásának korlátozottsága. (8)

A megbetegedett ízületek száma szerint három nagy csoportot különböztetünk

meg. Monoarthritisnek nevezzük egyetlen ízület gyulladását, illetve négynél kevesebb

ízületet érintő gyulladásnál beszélünk oligoarthritisről. Az öt vagy annál több ízületet

érintő megbetegedést poliarthritisnek nevezzük – ilyen a rheumatoid arthritis (RA):

krónikus (tartósan fennálló) sokízületi gyulladás, másik nevén PCP (poliarthritis chronica

progressiva). A betegség kialakulásában több tényező is szerepet játszik, mint például a

genetikai hajlam, környezeti tényezők, valamint autoimmun jelenségek. (8)

Rheumatoid arthritisben a gyulladás krónikus, az ízületi belhártya megvastagodik,

nagy mennyiségben termel ízületi folyadékot, ennek következménye az ízület látható,

tapintható duzzanata. Az ízületi belhártya rákúszik a porcfelszínre és a környező csontra,

az ízületi végeket borító porc teljesen elpusztulhat, az ízületek eldeformálódnak, jelentős

mozgáskorlátozottság alakul ki. (8)

14

4. ábra

Rheumatoid arthritises kéz és csukló, és rheumatoid arthritises kéz és csukló

röntgenfelvétele

2.4. A fizioterápia és jelentősége a mozgásszervi megbetegedések kezelésében

A fizioterápia a természetben előforduló energiák felhasználását jelenti az

orvostudományban. Nem összetévesztendő a fizikoterápiával, amely a fizikai energiát

alkalmazó kezelések gyűjtőneve, a fizioterápia egyik ága. A fizioterápia az orvosi terápia

egyik legrégibb ága, mely jelentős szerepet játszik a betegségek gyógyításában, illetve a

rehabilitációban egyaránt. Orvosi alkalmazása rendkívül széleskörű, azonban

leggyakrabban a mozgásszervi betegségek gyógyításánál, kezelésénél, a mozgásszervi

betegek rehabilitációja során alkalmazzák. (10)

15

2.4.1. Fizioterápiás gyógymódok osztályozása (10)

Hidroterápia – vízben történő kezelések

o súlyfürdő

o víz alatti sugármasszázs (hidromasszázs)

o egyéb hidroterápiás eljárások

Balneoterápia – gyógyvíz terápia

o iszapkezelések

o ivókúrák

Mozgásterápia – mechanoterápia

o gyógytorna, gyógytestnevelés

o masszázs

o manuálterápia

Elektroterápia – elektromos ingerlés

o kisfrekvenciás kezelés

o középfrekvenciás kezelés

o nagyfrekvenciás kezelés

o ultrahang-kezelés (mechanoterápia)

o pulzáló mágneses kezelés

Fototerápia - fényterápia

o ultraibolya-kezelés

16

o infravörös-kezelés

o lézerkezelés, szolárium

Klímaterápia

o barlangterápia

o thassaloterápia

Termoterápia – hőterápia

o krioterápia

o hőlégkamra

o gőzkamra

o szauna

2.4.2. Gerincbetegségek fizioterápiája – fokozott háti kyphosis, scoliosis

Fokozott háti kyphosis esetén régebben gipszágyban való fektetést javasoltak, de

ez a terápia az izomzat inaktivitása miatt az izmok erejét jelentősen csökkenti, épp úgy,

mint az állandó fűzőviselés, ezért a passzív terápia helyett az aktív kezelés a cél, ahol a fő

szempont az izomzat erejének növelése, vérellátásának javítása, illetve a háti kyphosis

mérséklése. A hát izomzatának erősítését a hátrafelé irányuló tornagyakorlatokkal és

hátúszással lehet elérni, valamint ha indokolt, szelektív ingeráram kezeléssel

(mesterségesen kiváltott izomkontrakciók) is ki lehet egészíteni a terápiát. A tornakezelés

előtt ajánlott meleg kezeléseket végezni (infravörös sugárzás, iszappakolás), mivel

elősegítik az izomkontrakciók kiváltását és növelik a helyi vérbőséget. (11)

A scoliosis (gerincferdülés) kezelése nem gyógyszeres, csak fizioterápiás:

elsősorban aktív tornakezelés, kis mértékben passzív kezelés. A tornakezelés célja az

izomzat feszülésének, kifejezett mozgásbeszűkülésének oldása, a megnyúlt, meggyengült

17

izomzat erősítése. Fontos, hogy a torna része legyen a mell- , has- , hátizmok erősítése,

valamint figyelni kell a helyes légzési technika kivitelezésére is. Célszerű a torna előtt

meleg kezeléseket, illetve masszázst végezni, mivel így oldható az izomzat merevsége, a

helyi vérbőséggel pedig javítható az izomzat vérellátása. Passzív kezelésként súlyosabb

esetben javasolt a fűző viselése, de a torna ezekben az esetekben is nélkülözhetetlen. A

tornakezelést a gyógytornász minden esetben egyénre szabottan állítja be. (11)

2.4.3. Arthrosis fizioterápiája

A korszerű terápia elsősorban a betegség megelőzésére törekszik. A megelőzés fő

feladatai a mozgáshiány megszüntetése, a torna, melynek célja a normál mozgáspálya és

az ízület körüli izomzat erejének megtartása, vagy helyreállítása. A testsúly redukció az

ízfelszínek terhelését csökkenti. (11)

A fizioterápiás kezelés célja a fájdalomcsillapítás, a gyulladás csökkentése, a

duzzanat mérséklése, a mozgáspálya megtartása, illetve helyreállítása. A kezelésben

jelentős szerepet játszik a torna, és az ezt megelőző előkészítő hőkezelés. (11)

2.4.4. Rheumatoid arthritis fizioterápiája

Rheumatoid arthritis kezelése során mindent el kell követni a kialakuló tünetek

mérséklésére. Elsődleges feladat a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, az ízületi

mozgáspályák beszűkülésének megelőzése. Biztosítani kell az egyenletes ízületi

terhelést, a megfelelő vérellátást, meg kell erősíteni a teherviselő ízületek körüli

izomzatot (farizom, combfeszítő izomzat), valamint ki kell iktatni az immunrendszert

terhelő gócokat. Heveny esetben a legfontosabb a gyulladt ízület pihentetése, illetve a

krioterápia alkalmazása. Idült rheumatoid arthritis esetén a kezelés célja a

fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés, a duzzanat mérséklése, a helyi keringés

18

javítása, a környező izomzat erősítése, a mozgásterjedelem növelése. Ezek a célok

részben fürdőkezeléssel, részben iontoforézissel valósíthatók meg. Az ízület körüli

izomzat erősítését aktív tornával érhetjük el. (11)

2.4.5. Osteoporosis fizioterápiája

Az osteoporosis fizioterápiájának elsődleges feladata a megelőzés, melynek fontos

része a helyes táplálkozás, valamint a rendszeres testmozgás és az életkornak megfelelő

sport. A fizioterápiás kezelések közül a legnagyobb jelentősége a tornának van, melynek

célja az izomzat erejének növelése és az izomzat vérellátásának fokozása. Kiegészítő

kezelésként masszázst, víz alatti sugármasszázst lehet alkalmazni, aminek szintén

izomerősítő és vérkeringést javító hatása van. A kalciumbevitel fokozására kedvező

kezelés a kalciumstasis, melynek lényege, hogy az elektromos áram belépési helyére

vonzza az izomzatba adott kalciumot. Az elektromágneses kezelés hatására az osteoblast

tevékenység aktivitása fokozódik. (11)

19

3. Anyag és módszertan

Ahogy a bevezetésben már említettem, kutatásom egy összehasonlító elemzés,

mely a Központi Statisztikai Hivatal adataira épül. Ezen adatok 1999. és 2011. között

kerültek felvételre a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb betegek

körében, nemekre bontva.

Kutatásom során a következő adatbázisok adatait használtam fel:

Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06)

Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)

A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-M85)

Ezen adatbázisokat 2013. szeptemberében vizsgáltam, segítségükkel igyekeztem felmérni

a fent említett betegségek magyarországi prevalenciáját a vizsgált években az ország

különböző régióit tekintve, valamint az előfordulás gyakoriságának változásait, ezáltal

feltárni e betegségek megelőzésének, illetve kezelésének fontosságát.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai kétévenként kerültek felvételre e

betegségcsoportokat illetően. Kutatásom során a következő éveket vizsgáltam: 1999.,

2005. és 2011., ezáltal jól szemléltethető a gyakoriság előfordulásának változása az eltelt

évek alatt, nemek, valamint régiók közötti eloszlás szerint.

20

4. Eredmények

Kutatásom eredményeinek bemutatásához a Központi Statisztikai Hivatal online

hozzáférhető adatainak felhasználásával szerkesztettem táblázatokat.

4.1. Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis (M05, M06)

A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei –

Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis

Terület Férfi (fő) Nő (fő)

Közép-Magyarország 4 612 8 592

Közép-Dunántúl 1 514 3 014

Nyugat-Dunántúl 1 258 2 823

Dél-Dunántúl 1 352 2 942

Észak-Magyarország 1 883 3 790

Észak-Alföld 2 255 4 266

Dél-Alföld 1 949 4 003

Összesen 14 823 29 430

1. táblázat


Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis 1999. évben (7)

1999-ben összesen 44 253 seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis megbetegedést

diagnosztizáltak hazánkban, ebből 14 823 férfi, 29 430 női beteg.

21






Nyugat-Dunántúl 884 2 453





Összesen 12 527 27 973

2. táblázat





22











Összesen 14 414 38 460

3. táblázat





23

4.2. Deformáló hátgerinc-elváltozások (M40-M43)


Deformáló hátgerinc-elváltozások








Dél-Alföld 11 240 14 902

Összesen 76 209 98 025

4. táblázat


Deformáló hátgerinc-elváltozások 1999. évben (7)

1999-ben összesen 174 234 deformáló hátgerinc-elváltozást diagnosztizáltak hazánkban,

ebből 76 209 férfi, 98 025 női beteg.

24










Dél-Alföld 10 315 15 416

Összesen 69 808 96 608

5. táblázat





25










Dél-Alföld 10 665 17 273

Összesen 58 324 88 467

6. táblázat





26

4.3. A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei (Osteoporosis) (M80-

M85)

A háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebbek főbb betegségei – A

csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei








Dél-Alföld 7 037 28 308

Összesen 46 899 208 874

7. táblázat


csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességei 1999. évben (7)

1999-ben összesen 255 773 csontsűrűség- és csontszerkezet rendellenességet


27










Dél-Alföld 7 636 33 299

Összesen 51 188 246 686

8. táblázat





28










Dél-Alföld 8 489 47 178

Összesen 56 606 321 807

9. táblázat





29

4.4. Eredmények megbeszélése

Amint azt a bevezetésben említettem, kutatásom során a Magyarországon

előforduló különböző mozgásszervi megbetegedéseket vizsgáltam az ország egyes

régióira bontva, nemek közti eloszlás szerint a háziorvosokhoz bejelentkezett 19 éves és

annál idősebb betegek körében. Vizsgálatom célja a mozgásszervi megbetegedések

gyakoriságának feltárása, régiók, valamint nemek közötti összehasonlítása, ezek alapján a

betegség magyarországi helyzetének felderítése volt. A kapott eredmények alapján e

betegségek nagy figyelmet igényelnek, főképp a nők körében, különös tekintettel a

közép-magyarországi régióra, valamint az ország keleti részére, mivel jelentősen több a

megbetegedések száma ott, mint az ország nyugati régióiban. A kapott adatok alapján

jelentős figyelmet kellene fordítani a prevencióra, különösen a primer prevencióra,

felhívni a lakosság figyelmét a rendszeres testmozgás, egészséges táplálkozás, és

kiegyensúlyozott életvitel fontosságára, hogy a megbetegedések száma csökkenjen,

illetve a lakosság általános egészségi állapota javuljon, minél tovább meg tudják tartani

munkaképességüket. A kapott eredmények, illetve ezek alapján a betegségek

prevenciójának, valamint kezelésének fontosságát az alábbi diagramokkal szemléltetem.

30

1.diagram

Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis előfordulási gyakoriságának változása

Magyarországon 1999. és 2011. között nemek közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy a nők érintettsége rheumatoid arthritisben

nagyobb, mint a férfiaké, valamint a betegség előfordulása általánosan nőtt az eltelt évek

során Magyarországon.

31

2. diagram

Seropositiv és egyéb rheumatoid arthritis prevalenciája Magyarországon 1999. és

2011. között régiók közötti eloszlás szerint

Ez a diagram megmutatja, hogy a rheumatoid arthritisben szenvedők aránya a közép-

magyarországi régióban a legnagyobb, ezt követik az ország keleti régiói.

32

3. diagram

Deformáló hátgerinc-elváltozások előfordulási gyakoriságának változása

Magyarországon 1999. és 2011. között nemek közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy a nők deformáló hátgerinc-elváltozásokban is nagyobb

számmal szenvednek, mint a férfiak, viszont e betegségek az utóbbi években csökkenő

tendenciát mutatnak Magyarországon.

33

4. diagram

Deformáló hátgerinc-elváltozások prevalenciája Magyarországon 1999. és 2011. között

régiók közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy a deformáló hátgerinc-elváltozásokban szenvedők

száma is a közép-magyarországi régióban a legmagasabb, ezt szintén az ország keleti

régiói követik.

34

5. diagram

A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességek (Osteoporosis) előfordulási

gyakoriságának változása Magyarországon 1999. és 2011. között nemek közötti

eloszlás szerint

Ez a diagram megmutatja, hogy Magyarországon a nők jelentősen nagyobb számban

szenvednek osteoporosisban, mint a férfiak, valamint a betegség előfordulása az elmúlt

években erőteljes növekedési tendenciát mutat, főképp a nők körében.

35

6. diagram

A csontsűrűség és csontszerkezet rendellenességek (Osteoporosis) prevalenciája

Magyarországon 1999. és 2011. között régiók közötti eloszlás szerint

Ezen a diagramon láthatjuk, hogy az osteoporosisban szenvedők száma is a közép-

magyarországi régióban a legmagasabb, ezt követik az ország keleti, majd nyugati régiói.

36

5. Összefoglalás, következtetések

Az elvégzett kutatás bizonyítja, hogy az említett mozgásszervi betegségekben –

rheumatoid arthritis, a gerinc betegségei, osteoporosis – szenvedők aránya jelentős

Magyarországon, valamint a legtöbb betegség növekedési tendenciát mutat az elmúlt

években. Az eredményekből kiderül, hogy a nők érintettsége jelentősen nagyobb, mint a

férfiaké, ezáltal a prevencióra az ő esetükben nagyobb hangsúlyt kell fektetni, viszont a

megelőzés a férfiak esetében sem elhanyagolható, mivel ők is nagy számban szenvednek

e betegségekben.

A vizsgálatból kiderül továbbá, hogy a legveszélyeztetettebb régió hazánkban

Közép-Magyarország, tehát Budapest és Pest megye. Ezeken a területeken jelentősen

több a megbetegedések száma, mint az ország többi régiójában. Ez valószínűleg a

túlzottan elkényelmesedett, elvárosiasodott életmódnak tudható be, egyaránt okozhatja a

sok ülő- illetve fizikai munka is, valamint a modern kor emberei olyan mennyiségű

stressznek vannak kitéve, hogy ez kihat a mozgásszerveikre, ezáltal alakulnak ki

különböző betegségeik. Közrejátszanak még a betegségek kialakulásában a nem

megfelelő életmódhoz hozzátartozó rossz táplálkozási szokások, melyek könnyen

elhízáshoz, csontritkuláshoz vezethetnek. A megelőzés, illetve egyben a kezelés fontos

része is lehet a fizioterápia, azon belül is főleg a mozgásterápia, a rendszeres testmozgás.

Elsődleges cél felhívni az emberek figyelmét a mozgásszervi betegségek jelentőségére,

mivel hajlamosak vagyunk elhanyagolni mozgásszerveinket, figyelmen kívül hagyni

problémáinkat a mai rohanó világban. Ami a legfontosabb: rendszeres testmozgás, helyes

táplálkozás és kiegyensúlyozott életmód.

37

6. Irodalomjegyzék

1. http://www.egeszsegtukor.hu/ferfitukor/a-mozgasszervi-megbetegedesekrol.html

2. http://www.gyogytornapraxis.hu/fajdalomcsillapitas.html

3. http://izulet-izom-porc.hu/mozgasszervi-betegsegek-rizikofaktorai

4. Kim Davies: Hátfájás és egyéb mozgásszervi fájdalmak és enyhítésük (csontok, izmok,

ízületek), Saxum Kiadó, Budapest, 2007.

5. http://blog.mfor.hu/egeszsegmustra/3496.html

6. Dr. Tamási László: Oszteoporózis, SpringMed Kiadó, Budapest, 2006.

7. www.ksh.hu

8. Dr. Szekanecz Zoltán: Reumatoid artritisz, SpringMed Kiadó, Budapest, 2005.

9. Dr. Bálint Géza – Korda Judit: Reumás betegségek, SpringMed Kiadó, Budapest,

2006.

10. Dr. Bender Tamás: Gyógyfürdőzés és egyéb fizioterápiás gyógymódok, SpringMed

Kiadó, Budapest, 2008.

11. Csermely Miklós: A fizioterápia kézikönyve, White Golden Book, Budapest, 2011.

http://www.egeszsegtukor.hu/ferfitukor/a-mozgasszervi-megbetegedesekrol.html

http://www.gyogytornapraxis.hu/fajdalomcsillapitas.html

http://izulet-izom-porc.hu/mozgasszervi-betegsegek-rizikofaktorai

http://blog.mfor.hu/egeszsegmustra/3496.html

http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/themeSelector.jsp?page=2&szst=FEB

Documents

Mozgásszervi betegségek fizioterápiája Mozgásszervi ...midra.uni-miskolc.hu/document/15851/8441.pdfcsigolyákat összekapcsoló ízületek teszik lehetővé a mozgást, valamint