Szokolay Sándor-emlékkoncert

2016. március 30.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

mupa.hu

Olvassa műsorfüzeteinket digitálisan, akár már egy héttel az előadás előtt, otthonról, kényelmesen.

Élmények első kézből!

mupa.hu/multimedia/musorfuzet

3

30 March, 2016Béla Bartók National Concert Hall

Sándor Szokolay memorial concert

Featuring: Dániel Pataky – tenor

Gábor Boldoczki – trumpetHungarian National Philharmonic Orchestra

Hungarian National Choir (choirmaster: Mátyás Antal)

Conductor: Zoltán Kocsis

Szokolay: Overture Fantasia, op. 377 (2009)Szokolay: Trumpet Concerto, op. 66 (1966)

Bartók: Dance Suite, Sz. 77, BB 86

Szokolay: Blood Wedding Suite, op. 54/C (1964)Kodály: Psalmus Hungaricus

2016. március 30.Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Szokolay Sándor- emlékkoncertKözreműködik:Pataky Dániel – tenorBoldoczki Gábor – trombitaNemzeti Filharmonikus ZenekarNemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)

Vezényel: Kocsis Zoltán

Szokolay: Nyitány-fantázia, op. 377 (2009)Szokolay: Trombitaverseny, op. 66 (1966)Bartók: Tánc-szvit, Sz. 77, BB 86

Szokolay: Vérnász-szvit, op. 54/C (1964)Kodály: Psalmus Hungaricus

4

„Sándor, igazam volt nekem egykor abban, hogy nem lehet az eget kimeszelni. Ma is azt vallom,

hogy tanítani csak ezt lehet. De milyen jó, hogy mégis megpróbáltad!” – mondta a már beérkezett

alkotó Szokolay Sándornak (1931–2013) zeneakadémiai mestere, Farkas Ferenc. Akkorra már sok kottapapír

fogyott Szokolay műhelyében, hiszen folyamatosan dolgozott, s főként nagy apparátusú műveket kom-

ponált. Addig és azután hét opera, számos oratórium és kantáta, szimfóniák és más nagyzenekari, valamint

versenyművek jöttek létre, amelyeket körülvett egy másoknál egész életművet kitehető kórusrepertoár,

továbbá számos jelentős és szép vokális és hangszeres kamaradarab. A balettet is beleértve minden műfaj érdekelte, s mindhez volt affinitása Szokolaynak, aki még

a Békéstarhosi Zenelíceum diákjaként, zongoratanulása során kezdett zenét írni.

Tanított a Zeneakadémián, feladatokat vállalt a zenei életben, s noha mindent lelkiismeretesen, sőt lelkesen látott el, alighanem mindig a zongora és a papír mellé igyekezett. Életpályája földrajzilag a viharsaroki szülőfalutól, Kunágotától az utolsó negyedszázadában az átlós túlvégen nyugalmat jelentő Sopronig terjedt, de kedves Adyjával szólva ő is „az Értől az Óceánig” jutott el, a keveseknek osztályrészül jutó valódi világhírig.

Aki valaha is kezében tartotta Szokolay Sándor bármely kéziratát, felfigyelhetett arra, hogy tömör, nagy hangjegyek és „jól artikulált”, kerek betűk között mindig találhatók bennük nagybetűs kiemelések. Ez „az eget kimeszelő” alkat grafikus megnyilvánulása volt, s ezt a gesztusrendszert hallhatjuk a komponista zenéjében is. Így a nyolcvanötödik születésnapját – sajnos már csak szellemi jelenlétében – köszöntő, a mai estét indító Nyitány-fantáziában is. Ez a Liszt-féle szimfonikus költemény szerkezetét és deklamációját idéző mű az 1989-es sopronpusztai határ- áttörés huszadik évfordulója emlékére (közismertebb nevén: Páneurópai piknik), Sopron város fölkérésére íródott. A lassú bevezetés a nehéz, elnyomásos idők fojtott némaságában a szabadságvágyat érzékelteti – igazítanak útba a szerző feljegyzései –, majd a tömeg szorongására emlékeztet: nem lőnek-e rájuk? A drámai folyamat

SZO

KOLA

Y SÁ

NDO

R-EM

LÉKK

ON

CERT

5

– mert Szokolay „epikus” műveiben is zenedráma-író – vége eufória: hála a szabad-ságért. Innen, a Szokolay Sándort magát is tettre kész eufóriával pezsdítő rendszer-váltás időszakából 1956-hoz dobban vissza a forradalom idején a ’48-as Petőfiéhez hasonló korú zeneszerző szíve. A Szokolay érzetében nem határnyitás, hanem határáttörés évfordulóit a fertőrákosi Barlangszínházban minden évben Beethoven IX. szimfóniájával szokták volt köszönteni. Ezért Szokolay is annak zenekarát használja, megerősítve tubával és ünnepélyes harangsorral.

Ahogy Mozart zongoraversenyeiben felismerni vélünk operai karaktereket és hangütéseket, úgy hallhatjuk Szokolay Trombitaversenyében is a lappangó operát. Nem konkrét utalásokra gondolunk, hanem olyan zenedramaturgiai pillanatokra, amelyekben szinte várjuk, hogy egy szereplő énekelni kezdjen. Noha nem operával, de az Istár pokoljárása című oratóriummal való tematikus rokonság azért adódik a Trombitaversenyben: az „És majd fölkel Istár úrnő” indulódallama nyer itt új értel- mezést. Szokolay az Istár pokoljárása tours-i bemutatóján, 1962-ben ismerkedett meg személyesen Francis Poulenckel, s a nagy francia mester erősen nyomot hagyott a fiatal magyar szerző stílusán. A francia hatás ekkor már hagyományosnak volt mondható a magyar zenében. Szokolay alkatához a francia zene karcsúsága és pasztell árnyalatai nem látszanak illeni, mégis létrejöhetett e Trombitaversenyben a szintézis. Szokolay elég erős egyéniség volt ahhoz, hogy még „játékból” se írjon stílusutánzat-szerűen franciás muzsikát, ám a helyenként nazális színekben és a szólóhangszer rugalmasságában egyértelműen megérezzük a francia nyomot.

A mai este utolsó Szokolay-műve a Vérnászból készített zenekari szvit. Az opera 1964-es ősbemutatóját két évvel követve született meg a bő öt perces lassú–gyors tételpár, amelyet több mint négy és fél évtizeden keresztül a Vérnász-szvitként ismertünk. A zeneszerző műismertetéséből tudjuk, hogy e keresztmetszet írására a kezdetben tőle is tanuló Szabó Orsolya zongoraművész biztatta: arra kérte, próbálja a színpadi mű drámai feszültségét egyetlen zongorába „belegyúrni és belegyűrni”. E szellemes megfogalmazás inspirálóan hatott Szokolayra. Eősze László lemez-ismertetőjének szavaival: „A Nocturne franciásan szürrealista világa a mű erdei jelenetét és szerelmi líráját idézi. A Capriccio némileg bartókos hajszoltsága a tiltott szerelem nyugtalanságát, az üldözést kelti életre.” Szokolay említett kalauza szerint sajnálta, hogy más operáinál nem próbálkozott ehhez hasonló szvitkomponálással.Amikor 2013-ban a Vérnászt a németországi Bremerhaven színháza is bemutatta, az évadnyitó hangversenyen előlegezni kívánta a mű egyes részleteit. Ezért zenekari

6

szvit iránt érdeklődtek. Szokolay Sándor visszanyúlt az eredeti hangszereléshez, hogy a zongorából ismét orkesztrálissá színezze a szvit anyagát. A színházban elhangzott kéttételes hangszerelt verzió után a keresztmetszet bővítésének lehető- ségét fontolgatta a zeneszerző az opera teljességének érzékeltetése céljából. Így a darab kiegészült két tétellel: a Lakodalommal és az Altatóval. A fogyó erejű mester apadhatatlan lelkesedéssel dolgozott a kompozíción. Így lett az opus magnum (a nagy mű) az opus ultimum (az utolsó mű) magva, bevilágító fénysugara. A sokszor már a távozásig gyengült szív még egyszer erőt kapott, hogy a kéz meg-emelhesse a meszelőt…

A Szokolayt ünneplő est karmestere, Kocsis Zoltán a 20. századi magyar zenetörténet két egyívású remekét rendelte a főszereplő alkotó művei mellé, amelyek nyilvánvalóan erősen hathattak az ikeróriásoknál fél évszázaddal fiatalabb zeneszerzőre is. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének ötvenedik évfordulójára 1923. november 19-én rendeztek hangversenyt, amelyre a székesfőváros tanácsa a kor három legkiemel-kedőbb komponistájától rendelt művet. A koncertet vezénylő Dohnányi Ünnepi nyitányát követően Bartók Bélától a Tánc-szvit, Kodály Zoltántól pedig a Psalmus Hungaricus hangzott fel.

A Tánc-szvit Bartók szavaival „költött parasztzene”, amely közép-európai és arab népzenei allúzióival a népek testvérré válását sugalló kompozíciói közé tartozik. A Psalmus Hungaricus – ősbemutatójakor még 55. zsoltár – pedig a Kodály addigi alkotásait jellemző szubjektív líra és közösségi hang összefoglalásaként a 20. század magyar oratóriumfolyamának első, emblematikus nemzeti zeneműve.

– Kocsis Zoltán pályáját végigkísérte Szokolay Sándor. Mikor kezdődött ez?KOCSIS ZOLTÁN: – Zeneiskolás koromban találkoztam Hüvelyk Matyijával és az akkori kötetekben még nem benne lévő zongoradarabjaival, hiszen ő fiatal korától egyike volt a pedagógiai célú zenét is íróknak. Viski Jánoson kívül, aki engem fölfedezett, nem ismertem zeneszerzőt személyesen, Szokolay is enigmatikusnak bizonyult. Művei utóéletét nemigen kísérte figyelemmel, ilyen termékenységgel ez nem is kivitelezhető. Talán három-négy olyan sokat alkotó zeneszerző létezett, aki be tudta osztani az idejét, például délelőtt komponált, délután hangszerelt és korrektúrákat végzett. Ő inkább olyan volt, mint Schubert: szinte még készen sem volt egy darabja, amikor már a másikat hallotta magában, és azt írta. Tulajdonképpen nem kapta meg a kellő reputációt e gazdag életműért, igaz, ebben közrejátszott, hogy

SZO

KOLA

Y SÁ

NDO

R-EM

LÉKK

ON

CERT

7

nem gondozta művei sorsát. A Vérnász világsikere nem lepett meg, lebilincselő mű. Később megismerkedtem zongoraművész pályára induló fiaival: először Gergellyel, majd Balázzsal, aki tanítványom is lett, méghozzá az, aki a legtöbbet viszi tovább abból, amit én művészi krédómnak tekintek. Így kerültem kapcsolatba az apával is, meg az első feleséggel, Szesztay Sári nénivel, aki műkedvelő szobrász lévén dombor- műben örökített meg engem. A második családdal, Mayával és Orsi lányáékkal is nagyon jó a kapcsolatom.

– Érett művész-kontaktusotok honnan datálódik?– Egy 2000. március 24-ei koncerttől, amelynek a tűz volt a témája, így bemutattuk rajta A Tűz márciusa című oratóriumát. Addig csak Simon Albertnek a mű keletke-zését közvetlenül követő rádiófelvételét ismerhettük, de már onnan nyilvánvaló volt számomra, hogy ez is remekmű, pedig a Vérnász előtti időszakból datálódik. Az Istár pokoljárását, amelyet ugyancsak kitűnő műnek tartok, Debrecenben újítottuk föl, mert bemutatóját egykor abban a városban vezényelte Gulyás György. A harmadik nagy alkotás, amelyet a Nemzeti Filharmonikusokkal mutattam be, egy ugyancsak jelentős oratórium, az Október végi tiszta lángok. Szokolay elégedett lehetett az előadásunkkal, s ezt azzal nyilvánította ki, hogy meghívott egy exkluzív budafoki ét-terembe kedvenc fogásomra, szarvasgombás fogolypecsenyére… Nagyon sajnálom, hogy életében több művét nem dirigálhattam, játszhattam. Nagy formátumú és őszinte zeneszerző volt. Talán Tolsztoj mondta, hogy a művészet legfontosabb tulaj-donsága az őszinteség. Szokolayra bármit lehet mondani: túlságos termékenységet felróni, amelyben nem minden mű azonos színvonalú, de azt nem, hogy egyetlen őszintétlen hangot leírt volna. Manapság ebben a szakmában ezt nem sok minden-kiről lehet elmondani… Szokolay tanított meg arra is, hogy adott esetben emelked-jünk fölül stiláris kérdéseken, azon a nézőponton, amely csak a zene fejlődéstörténe-tének szempontjából hajlandó értékelni egyes műveket vagy életpályákat.

– Miért ezzel a Bartók- és Kodály-művel társítottad ma este Szokolay kompozícióit?– Meg akartam mutatni, hogy vannak Bartóknak, Kodálynak egyenes ági örökösei a harmadik generációban is, akik esetleg nem abba az irányba haladtak, talán nem voltak olyan korszakformáló zsenik, mint ők, de amit Szokolay – akár a saját nemze-dékén belül tekintve – letett az asztalra, az kimagasló!

Írta és az interjút készítette: Hollós Máté

8

Kocsis Zoltán kétszeres Kossuth-díjas, Prima- és Jubileumi Prima Primissima-, Bartók Béla–Pásztory Ditta- és Liszt- díjas, Corvin-lánccal kitüntetett Érdemes és Kiváló művész

zongoraművészi pályájának sikerei után, de azoktól nem búcsúzva, az 1990-es évek óta karmesterként is tevékeny-

kedik. Hanglemez-felvételeit 1984-ben Edison- (Bartók) és Gramophone- (Debussy) díjakkal, majd 2004-ben

a MIDEM Életműdíjával ismerték el. A Bartók Új Sorozat általa vezényelt SACD-i már több arany-, sőt platinalemezt

elnyertek.

Antal Mátyás muzsikus család sarja. Nagybőgő- és ütős-tanulmányok után fuvolaművész lett az Állami Hangver-

senyzenekarban (a Nemzeti Filharmonikusok elődjében). 1986-tól ugyanitt betanító karmester. Karvezetés-diplo-mával is rendelkezvén 1984-ben a Budapesti Kórus, majd

1990-től az Állami Énekkar vezetője lett. Európa és Japán ünnepelt karmestere, 1998-ban Liszt-díjjal, tavaly pedig

Bartók Béla–Pásztory-díjjal tüntették ki.

Pataky Dániel Debrecenben, majd Miskolcon hegedű-tanulmányokat folytatott, de már tizenéves korától érdekelte az éneklés is. 2005-től 2010-ig a Liszt Ferenc

Zeneművészeti Egyetemen Marton Éva tanítványa volt. Kétszer nyerte el a Kónya Sándor-ösztöndíjat, 2009-ben

Junior Prima-díjjal jutalmazták. Európai országokon kívül vendégszerepelt Sanghajban és Tokióban, a Magyar Állami

Operaházban és a debreceni Csokonai Színházban való fel-lépések mellett 2012 óta a Theater Bielefeld énekese.

Fotó © Kenéz László

Fotó © Magánarchívum

SZO

KOLA

Y SÁ

NDO

R-EM

LÉKK

ON

CERT

9

Boldoczki Gábor édesapjától kezdett trombitálni tanulni, majd a Weiner Leó Zeneművészeti Szakközépiskolán át a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre vezetett az útja,

ahol Szűcs Zoltán és Kovács Zoltán növendéke volt. Karlsruhéban Rheinhold Friedrichtől tanult. Ma a Zene-

akadémia óraadó tanára, DLA doktor. Külföldön Az év fel- fedezettje és Az év hangszerese volt, itthon 2008-ban Junior

Prima-, 2013-ban Liszt-díjat kapott. Repertoárja a barokktól a kortárs zenéig terjed, nevéhez ősbemutatók is fűződnek.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar 1997 óta működik Kocsis Zoltán

vezetése alatt. Az együttes Európa, Amerika és Japán koncerttermeiben arat rendszeresen sikereket. 2003-ban

egy New York-i fellépésük a Concerto-Nettől az évad legjobb hangversenye

Lully-díját kapta. Folyamatosan dolgoz-nak a Bartók Új Sorozaton, amelyért már

számos külföldi (MIDEM Classical Award, Diapason d’or, Supersonic) és hazai

lemezdíjat nyertek el. A classicstoday.com ezt írta: „Nem létezik ennél jobb felvétele a Tánc-szvitnek”.

A Nemzeti Énekkar, az 1986-ban alapított Állami Énekkar utódja, 1990 óta működik Antal Mátyás irányítása

alatt. A kórus és leköszönő karnagya negyedszázados együttműködésének

záróeseménye a mai hangverseny. A Nemzeti Énekkar első számú feladata

oratóriumokban való közreműködés, de nagy sikerű a cappella produkciók is fűződnek nevéhez, köztük kortárs művek

előadása és lemezfelvétele. Mindennek elismerése a 2015-ben megkapott Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj, amelyet egyszerre nyert el a kórus és a karnagy.

Fotó © Marco Borggreve

Fotó © Posztós János, Müpa

Fotó © Nemzeti Filharmonikusok, Csapó József

10

Hungarian National Philharmonic Orchestra, Zoltán Kocsis with Sándor SzokolayPhoto © Zsuzsa Pető / Zoltán Pólya

11

SÁN

DOR

SZO

KOLA

Y M

EMO

RIA

L CO

NCE

RT

SummaryToday’s concert celebrates the 85th anniversary of the birth of Sándor Szokolay (1931–2013), the composer of seven operas, numerous oratorios and cantatas, symphonies and other orchestral works, including concertos, as well as a significant oeuvre of choral and chamber music. The Overture Fantasy was written for the 20th anniversary of the 1989 opening of the border at Sopronpuszta in 1989 (also known as the Pan-European Picnic), commissioned by the city of Sopron, which provided the composer with a quiet home for the last quarter-century of his life. Szokolay’s emotions relating to the Hungarian Revolution of 1956 also permeate this musical tableau of this key event precipitating the regime change.Just as we feel that we recognise operatic characters in Mozart’s piano concertos, we can also hear opera lurking in Szokolay’s Trumpet Concerto. Appearing in France in the early 1960s, the composer met Francis Poulenc, the source of the French musical influence in this extraordinarily virtuosic concert work.Szokolay’s greatest success was his opera Blood Wedding. He arranged the two-movement piano suite created from it in the final year of his life, at the request of the Stadttheater Bremerhaven, the 21st company and the 25th venue to include the opera on its programme. Szokolay later placed two more orchestral movements (Wedding and Lullaby) next to Nocturne and Capriccio, and thus his final work came into being in the light of his magnum opus. We recall Szokolay’s personality and music as characterised in the words of Music Academy professor Ferenc Farkas: “Sándor, I was right once when I said that you can’t paint the sky. I still say that you can’t teach it any other way. But how great it was that you still tried!”Zoltán Kocsis has matched the Szokolay pieces with those compositions that his great predecessors, Béla Bartók and Zoltán Kodály, wrote in 1923 for the 50th anniversary of the unification of Buda, Pest and Óbuda. The Dance Suite was, in Bartók’s words, “fictional peasant music”, and one his compositions that hinted at the brotherhood of peoples with its allusions to Central European and Arab folk music. On the other hand, Psalmus Hungaricus – at the time of its world première still called the 55th Psalm – is the first emblematic national musical work in the history of 20th century Hungarian oratorios, and the encapsulation of the subjective lyricism and communal voice typical of Kodály’s creative works up until that time.

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLBudapesti FesztiválzenekarKözreműködik: Kim KashkashianVezényel: David Robertson2016. április 8.

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLBeethoven és Rachmaninov a Nemzeti FilharmonikusokkalVezényel: Kocsis Zoltán2016. április 12.

Ramón VargasFotó © Csibi Szilvia, Müpa

Kim KashkashianFotó © Steve Riskind

Shai WosnerFotó © Marco Borggreve

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLMozart: IdomeneoVezényel: Vashegyi György2016. április 10.

előzetes, AJÁNLÓ

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLStaatskapelle WeimarVezényel: Martin Haselböck2016. április 17.

Martin HaselböckFotó © Meinrad Hofer

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLMyung-whun Chung és az Orchestra Filarmonica della Scala2016. április 14.

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁLDubrovay László: Faust, az elkárhozott – bemutató2016. április 22.

Myung-whun ChungFotó © Silvia Lelli

Dubrovay LászlóFotó © Solymosi

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL: 04.10. MOZART: IDOMENEO / 04.12. BEETHOVEN ÉS RACHMANINOV A NEMZETI FILHARMONIKUSOKKAL 04.17. STAATSKAPELLE WEIMAR / 04.22. DUBROVAY LÁSZLÓ: FAUST, AZ ELKÁRHOZOTT

05.10. BARÁTI KRISTÓF, VÁRDAI ISTVÁN ÉS VÁRJON DÉNES / 05.12. RISING STARS: BENJAMIN APPL / REMY VAN KESTEREN / 05.24. RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: NON SOLUS / 05.26. PALYA BEA ÉS MAYRA ANDRADE / 05.29. SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEK: RÁNKI FÜLÖP ÉS AZ ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR / 06.02. BÁBEL-EST: BALKÁN / 06.26. BUDAPESTI WAGNER-NAPOK – WAGNER: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK

Nyugdíjas-igazolvánnyal rendelkező kedves vendégeink személyenként két darab jegyet igényelhetnek az alább felsorolt előadásokra, korlátozott számban:

Regisztrálni az 555-3307-es telefonszámon lehet a koncert előtt egy héttel a koncertet megelőző napig, a jegypénztár nyitvatartási idejében. A jegyek ára 1500 Ft/darab. mupa.hu

Gyűjtsön új élményeket!Nyugdíjaskedvezményeinkkelkönnyű lesz!

Művészet és építészet képekben

Keresse a Librinél, vagy a Vince Könyvesboltban a Müpában.

mupa.hu

BUDAPESTI TAVASZI FESZTIVÁL: 04.10. MOZART: IDOMENEO / 04.12. BEETHOVEN ÉS RACHMANINOV A NEMZETI FILHARMONIKUSOKKAL 04.17. STAATSKAPELLE WEIMAR / 04.22. DUBROVAY LÁSZLÓ: FAUST, AZ ELKÁRHOZOTT

05.10. BARÁTI KRISTÓF, VÁRDAI ISTVÁN ÉS VÁRJON DÉNES / 05.12. RISING STARS: BENJAMIN APPL / REMY VAN KESTEREN / 05.24. RECIRQUEL ÚJCIRKUSZ TÁRSULAT: NON SOLUS / 05.26. PALYA BEA ÉS MAYRA ANDRADE / 05.29. SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEK: RÁNKI FÜLÖP ÉS AZ ÓBUDAI DANUBIA ZENEKAR / 06.02. BÁBEL-EST: BALKÁN / 06.26. BUDAPESTI WAGNER-NAPOK – WAGNER: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK

Nyugdíjas-igazolvánnyal rendelkező kedves vendégeink személyenként két darab jegyet igényelhetnek az alább felsorolt előadásokra, korlátozott számban:

Regisztrálni az 555-3307-es telefonszámon lehet a koncert előtt egy héttel a koncertet megelőző napig, a jegypénztár nyitvatartási idejében. A jegyek ára 1500 Ft/darab. mupa.hu

Gyűjtsön új élményeket!Nyugdíjaskedvezményeinkkelkönnyű lesz!

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterA szerkesztés lezárult: 2016. március 18.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000

A Müpa támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Stratégiai partnereink:

Stratégiai médiapartnereink:

Emberi ErőforrásokMinisztériuma