MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM · PDF filenyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint

MUNKAANYAGA KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Készítette: Látta: Jóváhagyta:Szövényi Zsolt Dr. Manherz Károly szakállamtitkár Dr. Hiller István miniszter

OKTATÁSI ÉS KULTURÁLISMINISZTER/2008.

ELŐTERJESZTÉS

a Kormány részére

az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldönkiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő

honosításáról

Budapest, 2008. március



I.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

I. Tartalmi összefoglaló

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 6. pontjábanfoglalt felhatalmazás alapján az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét újkormányrendeletben kell szabályozni. Ez a felhatalmazás nem teszi lehetővé, hogy továbbifelhatalmazás alapján miniszteri rendeleti szabályozás születhessen, így az államilagelismert nyelvvizsgáztatással kapcsolatos minden területet egy rendeletben kell kezelni.

Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről, az akkreditációs eljárás szabályozásáról, akülföldön tett nyelvvizsgák magyarországi elismerésének menetéről három jogszabályrendelkezik: az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és anyelvvizsga-bizonyítványokról 71/1998. (IV. 8.) kormányrendelet, az államilag elismertnyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációseljárásról, valamint a nyelvvizsga díjairól szóló 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet és akülföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországontörténő honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet.

Az államilag elismert nyelvvizsgáztatás 2000. január 1-jei bevezetése óta eltelt időszaktapasztalatai, a 25 akkreditált vizsgaközpont működése és a nyelvvizsgáztatás rendjénekfelügyelete alapján tartalmi és formai módosításokat javasolunk a kormányrendelettervezetében a korábbi szabályozáshoz képest. Ezek a változások a felhasználó-barátnyelvvizsgáztatást segítik elő, jobban szolgálják a nyelvtanulók érdekeit, és a minőségbiztosítása mellett vonzóbbá teszik az oktatási/vizsgáztatási intézmények számára azállamilag elismert nyelvvizsgáztatás körébe való bekerülés lehetőségét. Így bővülhet az avizsgáztatási paletta, amelyből a nyelvtudását megmérettetni óhajtó nyelvtanuló sajátostanulási stílusának, stratégiájának, egyéni személyiségjegyeinek függvényében választhat.

A tartalmi változás, hogy az Oktatási Hivatal döntési jogköre és a Nyelvvizsgát AkkreditálóTestület véleményezési jogköre világosan elkülönül egymástól. A sikertelen vizsga esetében afellebbezés szintjeit pontosítottuk. A Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeihezillesztettük a magyar hagyományos háromfokozatú rendszert, a szintleírások tartalmazzák azúj előírásokat. További feladat lesz, hogy teljesen a KER megjelöléseit alkalmazzuk, és majdazzal egy időben a szintek és a vizsgatípusok jelenleg átfedő jelölését megváltoztassuk. Eztazonban az egységesítés egy későbbi szakaszában javasoljuk megtenni a zavartalan működésés értelmezés érdekében.



További tartalmi módosítás, hogy a korábbiakkal ellentétben a már akkreditáltvizsgarendszereket nem csak új nyelvvel, de szinttel is bővíteni enged a tervezet. Atöbbciklusú képzés bevezetése következtében új képzési formák léteznek, ezek befejezésétigazoló oklevelek nyelvvizsga-értékének meghatározása megtörtént.

A vizsgázói kör meghatározásánál az anyanyelv kitételt elhagytuk, mivel nincs sem a magyar,sem többségében a nem magyar állampolgárok esetében anyanyelv nyilvántartás. Ígykezelhetetlen az a kérdés, hogy milyen állampolgár milyen nyelvből vizsgázhat. Mivelugyanakkor az államilag elismert nyelvvizsga bizonyos jogosultságokat vonhat maga után(többletpont a felvételi eljárásban, oklevél megszerzésének feltétele, idegennyelv-tudásipótlékra jogosultság, alkalmazási feltétel), a szabályozás teljesen nyitottá tétele visszaélésekreadhat lehetőséget. Ennek fényében a magyar állampolgárságú vizsgázónál kizártuk aválaszható nyelvek sorából a magyar mint idegen nyelvet, a nem magyar állampolgárvizsgázó bármely, Magyarországon idegen nyelvnek minősülő akkreditált nyelvet választhat.A vizsga típusának megnevezéséből – szóbeli A, írásbeli B, komplex C – elhagytuk abetűjelet, mivel ezek a jelölések egybeesnek a KER szintjelöléseivel, így értelemzavaróak, azelhagyásnak jelentősége nincs.

A vizsgáztatással, akkreditációval kapcsolatos díjtételeket a tervezet nem tartalmaz, ezekbeemeléséhez szükséges törvényi felhatalmazás létrejöttéig a jelenleg hatályos miniszterirendeletek díjszabása érvényes.

A korábbi miniszteri rendeletből a nyelvvizsga egységes követelményrendszerére, azakkreditációs eljárásokra, a felülvizsgálat szabályaira vonatkozó fő szabályozásokat atervezetbe átvezettük. Formai módosítás, hogy a részletszabályozásokat egyszerűsítettük éstöbbségében az Akkreditációs Kézikönyv szabályozásába utaltuk.

Az új jogszabály költségvetési többletet nem igényel.

Az előterjesztés az alábbi fontosabb területeket érinti:• az államilag elismert nyelvvizsga• a nyelvvizsgáztatás rendje• a nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatok• az akkreditációs és honosítási eljárás közös szabályai• a vizsgaközpontok és vizsgarendszerek akkreditálása• a külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása• a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratok

Az államilag elismert nyelvvizsgáztatási paletta bővülését, annak vizsgázó barát jellegénekerősítését a nyelvvizsgáztatással, akkreditációs eljárásokkal kapcsolatos döntésimechanizmusok egyértelművé tételével, a minőség biztosítása mellett az akkreditációs és



honosítási eljárások egyszerűsítésével, a különböző vizsgarendszerek közötti átjárásbiztosításával gondoljuk elérni.

II. Az előterjesztés szakmai hatásai

A jelen előterjesztésben javasoltak elősegíthetik a nyelvtudás-mérés európai kontextusbanvaló működését, a nyelvtudás-szintek határon túli értelmezhetőségét. Szakmai véleményünkszerint a nyelvvizsgáztatás rendjének modernizálása pozitív visszahatással lesz anyelvoktatásra.

III. Az előterjesztés kapcsolódása az Európai Közösség joganyagához

Az előterjesztésnek nincs Európa-uniós jogharmonizációs vonatkozása.

IV. A várható társadalmi hatások

A nyelvvizsgáztatás rendszerének korszerűsítése, az eljárások egyszerűsítése könnyebbeligazodást jelent a nyelvvizsgáztatásban érdekeltek - nyelvtanulók, nyelvtanárok,akkreditációért folyamodó intézmények, külföldön tett nyelvvizsgájuk honosítását, illetveoklevelük nyelvvizsga-értékének megállapítását kérelmezők számára.

V. A várható költségkihatások

Tekintettel arra, hogy az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszere már az elmúltévekben kialakult, az új jogszabály-tervezet költségvetési többletet nem igényel.

VI. Kapcsolódás más kormány-előterjesztéshez

A döntés nem kapcsolódik más, előkészítés alatt álló kormány-előterjesztéshez.

VII. Kapcsolódás a kormányprogramhoz

Az előterjesztés kapcsolódik a kormányprogram „Biztonságos köztársaság” című fejezetébenmeghatározott azon célkitűzéshez, miszerint a Kormány célja az európai uniós integrációelmélyítése, amelynek egyik eszköze a nyelvtudás elősegítése, illetve a nyelvtudás-mérésneka Közös Európai Referenciakerethez való illesztése.

VIII. Társadalmi partnerekkel történő egyeztetés menetrendje

Az előterjesztés államigazgatási egyeztetésével párhuzamosan egyeztetésre kerül aNyelvtudásmérők Egyesületével.



IX. Megjegyzések

Az előterjesztés nem tartozik a műszaki tartalmú jogszabálytervezeteknek az EurópaiBizottsággal és az Európai Unió tagállamaival való egyeztetéséről szóló 94/2004. (IV. 27.)Korm. rendelet, illetőleg a kereskedelem, illetve az áruk szabad áramlása akadályaivalkapcsolatos egyes értesítési és bejelentési eljárások végrehajtásáról szóló 44/2004. (III. 16.)Korm. rendelet hatálya alá.

Kérem a Kormányt, hogy az előterjesztést fogadja el.

Budapest, 2008. március „…”

Dr. Hiller Istvánoktatási és kulturális miniszter



II.

HATÁROZATI JAVASLAT

A Kormány megtárgyalta és elfogadta az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismertnyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló kormány-előterjesztést éselrendeli a mellékletben szereplő kormányrendeletnek a Magyar Közlönyben történőkihirdetését.



1. számú melléklet a …/2008. számú előterjesztéshez

A Kormány

……/2008. (….) Korm.

r e n d e l e t e

az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldönkiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon

történő honosításáról

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1)bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a felsőoktatásról szóló 2005. éviCXXXIX. törvény 153. § (1) bekezdésének 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján akövetkező rendeletet alkotja:

Az államilag elismert nyelvvizsga

1. §

(1) Államilag elismert nyelvvizsgának minősül az e rendelet szabályai alapjánakkreditált vizsgarendszer szerint, és vizsgáztatási joggal felruházott szervezet általlefolytatott, a nyelvismeret tanúsítására szolgáló nyelvvizsga.

(2) Jogszabály, valamint jogszabály felhatalmazása alapján állami vagy államilagelismert szervezet az államilag elismert nyelvvizsga letételét jogosultságok, illetvekedvezmények feltételéül szabhatja.

(3) Államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgálónyelvvizsgáztatásra és az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kibocsátásáraakkreditált vizsgaközpont jogosult.

2. §

(1) Nyelvvizsga természetes és mesterséges, élő és klasszikus nyelvből tehető.

(2) A nyelvvizsga az alábbi készségeket méri:a) az olvasott szöveg értése,



b) a hallott szöveg értése, c) az írott szöveg létrehozása, d) a beszédkészség,e) közvetítői készség.

(3) A nyelvvizsga egynyelvű, ha a (2) bekezdés a)-d) pontjában foglalt készségeketméri, és kétnyelvű, ha (2) bekezdés a)-e) pontjában foglalt készségeket méri. Az egynyelvűnyelvvizsga kiegészítő vizsgával kétnyelvűvé tehető.

(4) A nyelvvizsga lehet:a) általános nyelvi, amennyiben a mindennapi élethelyzetekben történő idegennyelvi

kommunikációhoz szükséges nyelvismeret meglétét méri,b) szaknyelvi, amennyiben szakmai tevékenység során történő idegennyelvi

kommunikációhoz szükséges szaknyelvi nyelvismeret meglétét minden készségen méri,c) szóbeli, amennyiben a beszédértés és beszédkészség mérésére terjed ki,d) írásbeli, amennyiben az olvasott szöveg értésének készségére és az íráskészség

mérésére terjed kie) komplex, amennyiben mind a szóbeli mind az írásbeli készségek mérésére kiterjed.

(5) Bizonyítvány csak szóbeli vizsga, csak írásbeli vizsga, valamint egyvizsgaidőszakban, ugyanannál a vizsgaközpontnál tett írásbeli és szóbeli vizsga sikeresletétele esetén adható ki. A szóbeli és írásbeli típusú vizsgabizonyítványok együttesen akomplex nyelvtudást igazoló vizsgabizonyítvánnyal lehetnek egyenértékűek, függetlenül akét vizsgacselekmény között eltelt időtől és a vizsga helyéül szolgáló vizsgaközponttól.Ugyanazon nyelvből tett részvizsgák egyesíthetők. Az egyesíthetőség alapszabályait az 1.számú melléklet tartalmazza. Szaknyelvi részvizsgák csak azonos szakmai tartalom eseténegyesíthetők. Részvizsgák egyesítéséről, kérelemre, az Oktatási Hivatal (továbbiakban:Hivatal) – külön jogszabályban meghatározott díj ellenében-, igazolást ad ki. Az igazoláscsak az eredeti részvizsga-bizonyítványokkal együtt érvényes.

(6) A nyelvvizsga alap-, közép- és felsőfokon a 2.§ (2)-ben felsorolt minden nyelvikészséget teljes körűen mér, az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben(továbbiakban: KER) ajánlott hatfokozatú rendszer megfelelő szintjének a nyelvvizsga-bizonyítványban való megjelenítésével. A magyar, államilag elismert, akkreditáltnyelvvizsgafokozatok KER szerinti megfeleltetése a következő: az alapfok megfelel aKER küszöbszintjének (B1), a középfok a KER középszintjének (B2), a felsőfok pedig aKER haladószintjének (C1). A szintek leírását a 2. számú melléklet tartalmazza.



A nyelvvizsgáztatás rendje

3. §

(1) Nyelvvizsgára mindenki jelentkezhet attól az évtől kezdve, amelyben betölti 14.életévét. A magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditált, a vizsgázó által választottnem magyar idegen nyelvből, a nem magyar állampolgárságú vizsgázó bármely akkreditáltidegen nyelvből vizsgáztatási joggal rendelkező, akkreditált vizsgaközpontnál jelentkezhetnyelvvizsgára. A jelentkezés meghatározott típusú és fokú, illetve szintű vizsgára történik. Ajelentkező a vizsgaközpont bármely a 8. § (4) bekezdése szerint működő vizsgahelyén tehetvizsgát.

(2) A nyelvvizsgáért vizsgadíjat kell fizetni, melyet a vizsgaközpont állapít meg.

4. §

(1) A nyelvvizsgáztatás az akkreditált vizsgaközpont által delegált bizottság előtttörténik. A bizottság legalább két tagból áll. Nem lehet a vizsgabizottság tagja olyanszemély, aki a vizsgázóval a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §b) pontja szerinti kapcsolatban áll, illetve aki a jelentkező nyelvvizsgára történőfelkészítésében részt vett. A nyelvvizsgán a vizsgázó minden egyes nyelvi teljesítményétkét értékelő értékeli. A vizsgázóval az írásbeli, szóbeli vagy komplex vizsga eredményét avizsgaközpont a vizsga időpontját követően, legkésőbb 30 napon belül közli. A vizsgázóminden írásban teljesített nyelvvizsga-feladatát, a feladatok megadásával és az értékelésiútmutatóval egyetemben, valamint szóbeli teljesítményének értékelését megtekintheti, éssaját megoldásairól kézzel, illetve - ahol a feltételek rendelkezésre állnak - saját költségéregéppel másolatot készíthet. A másolat készítése az értékelő személyes adataihoz fűződőjogát nem sértheti. A vizsgadolgozatok másolását a vizsgaközpont - ha erre a vizsgázófigyelmét már a jelentkezési lapon felhívta - korlátozhatja, de azzal, hogy a kézzel történőmásolásra adott idő harminc percnél kevesebb nem lehet.

(2) A vizsgaközpont a sikeres vizsgákról – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel -, avizsgaesemény időpontjától számított legkésőbb 60 napon belül köteles avizsgabizonyítványt a vizsgázók rendelkezésére bocsátani.

(3) A vizsga értékelése ellen jogszabálysértés vagy az eredményszámításban mutatkozószámszaki hiba esetén, az eredmény közlésétől számított 15 napon belül lehet fellebbezni.A fellebbezést a vizsgaközponthoz kell benyújtani. A vizsgaközpont vezetője afellebbezést megvizsgálja, és amennyiben a fellebbezésben foglaltakkal egyetért, avizsgaközpont a döntését módosítja a fellebbezés benyújtásától számított 15 napon belül.Ha a vizsgaközpont vezetője a fellebbezés alapján a döntést nem módosítja, a fellebbezéstannak benyújtásától számított 15 napon belül, az ügyben keletkezett iratokkal együtt, a



Hivatalhoz felterjeszti. Fellebbezés alapján sikeresnek ítélt vizsga esetében, a jogerősdöntés közlésétől számított 15 napon belül, köteles a vizsgaközpont a vizsgabizonyítványta vizsgázó rendelkezésére bocsátani.

(4) A vizsgaközpont a vizsgáról a Hivatal elektronikus felületén anyakönyvet állít ki. Azanyakönyvet a vizsgaközpont a vizsgázó jelentkezése után legfeljebb 10 nappal nyitjameg. Az anyakönyvet a vizsgaközpont folyamatosan tölti fel a vizsgára történő beosztás, avizsgáztató és értékelő személyek és a vizsga értékelésének adataival. A vizsgázónak avizsgára történő beosztását a vizsgaközpont legkésőbb a vizsgát megelőző 10. naponrögzíti. Bizonyítványt a Hivatal csak teljes egészében kitöltött, szabályos anyakönyvalapján állít ki. Az anyakönyv alapján a nyelvvizsga-bizonyítványról a Hivatal másodlatotadhat ki, külön jogszabályban megállapított díj ellenében, a nyelvvizsga-bizonyítványjogosítottjának kérésére.

A nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatok

5. §

(1) A Hivatal nyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatai körében:

a) kidolgozza az akkreditáció eljárására és a felülvizsgálat szabályaira vonatkozószempontrendszert és közzéteszi az Akkreditációs Kézikönyvben (a továbbiakban:Kézikönyv), amelyet az oktatás és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyjóvá;

b) felülvizsgálja a Kézikönyvet évente egyszer, a felülvizsgálat eredményéről aminisztert tájékoztatja, szükség esetén módosítja a Kézikönyvet, azzal, hogy a módosítottKézikönyvet, a felülvizsgálatot követő 30 napon belül a miniszternek jóváhagyásrabenyújtja,

c) elbírálja a vizsgaközpont, valamint a vizsgahelyek, vizsgarendszer létesítésére illetvea vizsgarendszer új nyelvvel vagy új vizsgaszinttel történő bővítésére irányulóakkreditációs kérelmeket, és legalább kétévente lefolytatja felülvizsgálatukat.

(2) A Hivatal adja ki az első fokú akkreditációs határozatokat, végzi a külföldön szerzettnyelvvizsga-bizonyítványok honosítását, vezeti a nyelvvizsgák anyakönyveineknyilvántartását.

(3) A Hivatal kezeli az akkreditációs bevételeket, amelyekből fedezi anyelvvizsgáztatással kapcsolatos feladatainak ellátásához szükséges kiadásait.

(4) A nyelvvizsga letételét közhitelesen igazoló bizonyítványok és anyakönyvekországosan egységes, papíralapú és elektronikus formanyomtatványát a Hivatal dolgozza



ki és bocsátja a vizsgaközpontok rendelkezésére. A bizonyítványok előállításánakköltségeit a vizsgaközpontok viselik.

(5) A Hivatal a közbeszerzési előírások betartásával és a NemzetbiztonságiSzakszolgálat egyetértésével jelöli ki azt a nyomdát, amellyel a vizsgaközpont avizsgabizonyítványokat elkészíttetheti.

(6) A Hivatal hivatalos megkeresésre szakvéleményt nyújt a nyelvvizsgával összefüggőügyekben.

(7) A Hivatal rendszeresen, de évente legalább kétszer szakmai egyeztetés céljábólösszehívja az akkreditált vizsgaközpontok képviselőit.

6. §

(1) A nyelvvizsgáztatással kapcsolatos, a 2.§ (6) bekezdésében, a 4. § (1) bekezdésében,az 5.§ (1) bekezdésében, valamint a 9. §-ban felsorolt feladatok ellátásában szakértőitestületként közreműködik, a legalább 5, legfeljebb 9 tagból álló Nyelvvizsgát AkkreditálóTestület (a továbbiakban: Testület).

(2) A Testület tagjai idegennyelv-szakos, tanári szakképzettséget igazoló oklevéllel,valamint a nyelvoktatás és vizsgáztatás terén legalább tízéves gyakorlattal rendelkeznek. AHivatal elnöke a Testület tagjait és elnökét pályázat útján legfeljebb három évre bízza meg.A három év elteltével a pályázati kiírást meg kell ismételni. Egy személy legfeljebb 6 évesidőtartamra kaphat megbízást. A Hivatal elnöke felmenti a Testület tagját, illetve elnökét,amennyiben a tagsággal, illetve elnökséggel összefüggő kötelezettségeinek – nekifelróható okból - nem tesz eleget.

(3) A szakértők tevékenységével és díjazásával kapcsolatos szabályokat ügyrend rögzíti,melyet a Hivatal elnöke hagy jóvá.

Az akkreditációs és a honosítási eljárás közös szabályai

7. §

(1) A Hivatal az akkreditációs és honosítási eljárás során, a közigazgatási hatóságieljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényben (atovábbiakban: Ket.) leírt szabályozás szerint jár el. A Hivatal elsőfokú döntései ellen aminiszterhez lehet fellebbezni.

(2) A külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány honosítási eljárásának határideje, a kérelemneka Hivatalhoz történő megérkezése napjától számított 90 nap, az akkreditációs eljáráshatárideje 60 nap.



(3) A vizsgaközpont által kezdeményezett akkreditációs eljárásban, és a külföldönszerzett nyelvvizsga-bizonyítványok honosítási eljárásában, a hatóság az eljárásicselekményeit - a határozat közlésének kivételével - elektronikus úton is gyakorolja. Eközigazgatási hatósági ügyekben az ügyfél kérelmét - annak közokirati mellékletekivételével - elektronikus úton is előterjesztheti. Az e rendeletben szabályozottközigazgatási hatósági ügyekben az eljáró hatóság, a Ket. szabályaival összhangban nyújtelektronikus tájékoztató szolgáltatást.

A vizsgaközpontok és vizsgarendszerek akkreditálása

8. §

(1) Akkreditált vizsgaközpontként olyan oktatási vagy vizsgáztatási tevékenységetfolytató, Magyarországon bejegyzett jogi személy működhet, amely képes és alkalmasnyelvvizsgák lefolytatására, vizsgarendszere megfelel az akkreditáció feltételeinek, ésangol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvből legalább öt, egyéb nyelvekbőllegalább három nyelvvizsgáztatásra alkalmas személy vizsgáztatóként való alkalmazásátigazolja.

(2) A vizsgaközpont feladatai, illetve működésére vonatkozó szabályok: a) minden akkreditált nyelvéből, minden szinten, évente legalább egyszer szervez

vizsgát; b) egy-egy készség mérésére irányuló feladat, változatlan formában, évente legfeljebb

egy vizsgaalkalommal használható fel;c) a vizsgán felhasznált írásbeli feladatlapot a vizsga után a Hivatalnak, annak

megkeresése alapján, megküldi, és ezt a Hivatal titkos ügyiratként kezeli;d) a vizsgák lebonyolításáról nyomtatott formában és elektronikus felületen

folyamatosan tájékoztatja a vizsgázókat; e) vizsgarendszereit folyamatosan fejleszti;f) teljes körűen dokumentálja a vizsgával kapcsolatos eseményeket, beleértve az

elektronikus anyakönyvek vezetését és a vizsgabizonyítványok elkészíttetését is;g) a fogyatékos személyek számára megfelelő vizsgakörülményeket teremt, az

esélyegyenlőség biztosítása érdekében;h) képzi, és évente legalább egyszer továbbképzi a vizsgáztató személyeket.

(3) Külföldi jogi személy, Magyarországon bejegyzett szervezete vagy intézménye által,kérelmezheti vizsgaközpontként való akkreditációját. Ez esetben a feltételek azonosak amagyar vizsgaközpontokra, illetve vizsgarendszerekre vonatkozó akkreditáció feltételeivel.

(4) A vizsgaközpont a nyelvvizsgát a vizsgaközponton kívül is megszervezheti. Ebbenaz esetben a központtól eltérő vizsgahelyeket szintén akkreditációs eljárás alá kell vonni.



9. §

(1) Az akkreditált vizsgarendszer:a) mindhárom szinten egy, arra a szintre kidolgozott nyelvvizsgával minden nyelvikészséget mér, és elkülönülten értékel;b) vizsgáinak belső érvényességét és megbízhatóságát minden vizsgaalkalommaldokumentálja;c) az akkreditációért folyamodó vizsgaközpont szellemi alkotása, saját fejlesztésű, eredetiés a célcsoport igényeinek megfelelő; d) értékelési rendszere a Kézikönyv szakmai követelményeinek megfelel.

(2) Akkreditált vizsgarendszer új vizsganyelvvel bővíthető, ha a Kézikönyvben foglaltszakmai követelményeknek eleget tesz.

(3) Ha a vizsgaközpont a vizsgarendszer bármely elemét meg kívánja változtatni, arról aHivatalt tájékoztatja. A bejelentéstől számított 30 napon belül a Hivatal a kérelmetmegvizsgálja, és döntést hoz arra vonatkozóan, hogy a változtatást engedélyezi-e.

10. §

(1) Akkreditált vizsgáztató az lehet, aki az adott nyelvbőla) Magyarországon szerzett, vagyb) az adott nyelvet hivatalos nyelvként használó országban kiállított és Magyarországon

elismert, vagyc) az Európai Gazdasági Térséghez tartozó országban kiállított és Magyarországon

elismert egyetemi szintű nyelv- és irodalom szakos tanári, vagy főiskolai szintű nyelv- ésirodalom szakos tanári, nyelvtanári szakképzettséget igazoló oklevéllel, illetveidegennyelv-szakos tanári szakképzettséget igazoló mesterfokozattal rendelkezik, és azoklevél kiállítását követően legalább hároméves nyelvoktatási, és a nyelvoktatás területénszerzett vizsgáztatási tapasztalatot tud igazolni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az Európai Gazdasági Térséghez tartozóországnak minősül az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szólómegállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az EurópaiKözösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásbannem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján, a szabad mozgás éstartózkodás joga tekintetében, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részesállam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, azon nyelvek esetében,amelyekből Magyarországon nincs nyelvtanárképzés, vizsgáztató lehet, aki felsőfokú



pedagógiai szakképzettséggel, az adott nyelvből államilag elismert felsőfokú (C1 szintű)nyelvvizsgával, legalább egyéves vizsgáztatási és kétéves nyelvoktatási tapasztalattalrendelkezik.

(4) A szaknyelvi vizsgák tekintetében, a vizsgabizottság egy vagy több tagjáravonatkozóan, a Hivatal a Kézikönyvben az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérőszakmai követelményeket állapíthat meg.

11. §

(1) A Kézikönyv szabályozza: a) a vizsgaközpontokra és vizsgarendszerekre nézve az akkreditáció részletesen kifejtett

feltételeit, b) az akkreditációs vizsgálat szempontrendszerét, c) az akkreditációhoz benyújtandó dokumentumokat, d) a 2. § (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő vizsga leírását és szabályait, e) a vizsgaközponttól eltérő vizsgahely akkreditációs eljárás alá vonásának szabályait, f) a szaknyelvi vizsgák esetében a vizsgabizottság tagjaira vonatkozó, a 10. § (1) és (3)

bekezdésében meghatározott követelményektől eltérő követelményeket.

(2) A Kézikönyvet, illetve annak módosításait a Hivatal honlapján, továbbá az OktatásiKözlönyben közzé kell tenni.

12. §

(1) Az akkreditációs eljárás során a Hivatal - szakértők közreműködésével - minőségi ésmennyiségi vizsgálatot folytat.

(2) Mind a vizsgaközpont, mind a vizsgarendszer akkreditációjának esetében szakértőimegbízást kaphat az a személy, aki a 10. §-ban foglaltaknak megfelel, az akkreditációértfolyamodó vizsgaközponttal munkaviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyébjogviszonyban van, és a vizsgarendszer kidolgozásában nem vett részt.

(3) Vizsgarendszer kiegészítése is kérelmezhető, amennyiben a vizsgaközpontakkreditált vizsgarendszerét újabb nyelvvel, újabb szinttel kívánja kiegészíteni.

(4) Nyelvvizsga letételére jogszabály vagy belső szabályzat által kötelezettközalkalmazotti, illetve köztisztviselői kör számára, minisztériumok belső szervezetiegységei által végzett, illetve szervezett szaknyelvi nyelvvizsgák esetén, csak anyelvvizsgarendszert, valamint a kívánt nyelveket kell akkreditáltatni. E vizsgáztatóihelyek csak a kötelezetti kör számára szerveznek nyelvvizsgákat. E szaknyelvi vizsgákállamilag elismert szaknyelvi vizsgának minősülnek.



(5) A jogerős akkreditációs határozatot az Oktatási Közlönyben közzé kell tenni. Azakkreditáció visszavonásig érvényes.

(6) Az akkreditációs eljárás lefolytatásáért egyszeri akkreditációs díjat kell befizetni aHivatal számlájára. Az akkreditációs díj mértékét külön jogszabály tartalmazza.

(7) Az akkreditált vizsgaközpontok évenként akkreditáció-felügyeleti díjat kötelesekfizetni, melyet a tárgyévet követően minden év január 31-éig, a Hivatal számlájárakötelesek befizetni. A díj mértéke, az adott vizsgaközpont által megállapítottnyelvvizsgadíjakból származó, előző évi nyelvvizsgabevételek négy százaléka.

(8) A Hivatal a nyelvvizsgáztatással kapcsolatosan befolyt saját tárgyévi bevételéneklegalább 10 és legfeljebb 25%-át, a tárgyévet követő évben, a nyelvoktatás, illetvenyelvvizsgáztatás fejlesztésével kapcsolatos feladatokra fordítja.

(9) A (6)-(7) bekezdésben meghatározott díjakat a Hivatal kezeli. Ha a felügyeleti díjat avizsgaközpont felszólítás ellenére sem fizeti meg, a Hivatal felfüggesztheti avizsgaközpont működését.

13. §

(1) A Hivatal, illetve az általa kirendelt szakértők a vizsgaközpontokat,vizsgarendszereket, vizsgahelyeket legalább kétévenként ellenőrzik.

(2) Az ellenőrzést végző személyek az ellenőrzés során, a vizsgaközpont és vizsgahelyszakmai működésére vonatkozó iratokba betekinthetnek, a vizsgákon részt vehetnek, és avizsgáztatóknak, illetve a vizsgázóknak kérdéseket tehetnek fel.

(3) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az akkreditált vizsgaközpont, avizsgarendszer egésze, illetve része, vagy a vizsgahely nem felel meg az akkreditációfeltételeinek, illetőleg, ha az ellenőrzést lefolytató bizottság az akkreditáció alapjáulszolgáló dokumentumokban foglaltaktól eltérő működést tapasztal, továbbá, ha avizsgaközpont az ellenőrzés eredményes lefolytatását akadályozza, a Hivatal azakkreditációt felfüggesztheti, vagy visszavonhatja. Az akkreditáció felfüggesztéséről,illetve visszavonásáról a Hivatal alakszerű határozatot hoz. Ebben rendelkeznie kell avisszavonás, illetve felfüggesztés miatt szükséges pénzügyi, jogi és szervezési kérdésekrendezésének módjáról. Az akkreditáció visszavonásáról szóló jogerős határozatot azOktatási Közlönyben közzé kell tenni.

(4) Az akkreditáció-felügyeleti díjat a Hivatal visszatéríteni köteles, ha két évenkeresztül nem tett eleget az (1) bekezdésben előírt ellenőrzési kötelezettségének.



A külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása

14. §

(1) Honosítani külföldi nyelvvizsgaközpont egynyelvű, általános, illetve szaknyelvitípusú nyelvvizsga-bizonyítványát lehet.

(2) A honosítási eljárásért honosítási díjat kell fizetni, melynek mértékét különjogszabály tartalmazza.

(3) A honosítási eljárás kétféle:a) általános honosítási eljárás,b) egyedi honosítási eljárás.

(4) Általános honosítási eljárás keretében egynyelvű, külföldi nyelvvizsga-bizonyítványt, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványra lehet honosítani abban azesetben, ha

a) a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditációs határozattalrendelkezik, és a nyelvvizsga-bizonyítvány az akkreditációs határozat dátuma előttMagyarországon került kiállításra;

b) a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditációs határozattalrendelkezik, és a kérelmező a honosítandó nyelvvizsga-bizonyítványt külföldön szerezte;

c) a külföldi nyelvvizsgarendszer Magyarországon akkreditációs határozattal nemrendelkezik, de a Hivatal a külföldi vizsga követelményeinek megvizsgálása és annak ahazai követelményrendszerrel való összevetése után megállapította, és hivatalosanközzétette az adott külföldi vizsgaközpont nyelvvizsga-bizonyítványánakhonosíthatóságát.

(5) A Hivatal, az általános honosítási eljárásban honosítható, külföldi vizsgaközpontokáltal kiadott nyelvvizsga-bizonyítványok listáját a saját honlapján, továbbá minden évjanuár 31-ig az Oktatási Közlönyben közzéteszi.

(6) Egyedi honosítási eljárás keretében, Magyarországon vizsgatevékenységet nemfolytató, külföldi szervezet által, 2000. január 1. után, kiállított vizsgabizonyítványállamilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyá honosítható. A honosíthatóságmegállapításához a Hivatal megkeresheti a bizonyítványt kiállító szervezetet, vagy máshivatalos szervet, továbbá szakértőt vehet igénybe.

(7) A honosítási eljárás kérelemre indul. A kérelmet a Hivatalhoz kell benyújtani. Akérelemben meg kell jelölni a nyelvvizsga vélelmezett szintjét (alapfok, azaz B1,középfok, azaz B2, felsőfokú, azaz C1), fajtáját (általános, szaknyelvi), illetve típusát(szóbeli, írásbeli, komplex). Amennyiben a kérelmező egynyelvű bizonyítványát



kétnyelvű, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékűre kívánjahonosítani, kiegészítő vizsgát tesz a (9) bekezdésben foglaltak szerint.

(8) A kérelemhez csatolni kell a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány a) hiteles másolatát, b) egyedi eljárás esetén a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány hiteles fordítását,c) a honosítási eljárás díjának a Hivatal számlájára történt befizetésének igazolását.

(9) A külföldi bizonyítvány honosíthatóságáról a Hivatal határozatot hoz, amelybenmegállapítja, hogy a külföldi nyelvvizsga-bizonyítvány a kérelemben szereplő szint, fajta,illetve típus szerint Magyarországon államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyalegyenértékűnek minősül-e. A Hivatal a külföldi bizonyítvány honosításához kiegészítővizsga letételét írhatja elő.

(10) A honosítási határozat csak az eredeti külföldi nyelvvizsga-bizonyítvánnyal együttérvényes.

(11) A szintek besorolása a KER alapján, a Magyarországon akkreditált államilagelismert nyelvvizsgákhoz, illetve azok szintjeihez viszonyítva történik.

A nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratok

15. §

(1) Az idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló, államilag elismert,külföldi közoktatási intézményben szerzett érettségi bizonyítvány, illetve államilagelismert, külföldi felsőoktatási intézményben szerzett oklevél, az oktatás nyelveszempontjából, államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgánakfelel meg. A külföldi oklevél az elismert vagy honosított szakképzettség alapján, illetve aza külföldi bizonyítvány, amely olyan szakképesítést tanúsít, amely Magyarországonmegszerezhető, érettségi vizsgához kötött szakképesítésként ismertek el, államilag elismertszaknyelvi, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérően, a magyarországi vagy külföldifelsőoktatási intézményben élő, vagy holt idegen nyelv szakon szerzett bölcsész, valamintélő vagy holt idegen nyelv és irodalom szakos tanári, nyelvtanári, idegennyelv-szakosmesterfokozattal rendelkező tanári, továbbá tanító szakon idegen nyelv műveltségterületenszerzett tanítói oklevél, kizárólag a tanult idegen nyelv szempontjából felel meg államilagelismert, Magyarországon szerzett oklevél esetén kétnyelvű, külföldön szerzett oklevélesetén egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának. Az idegennyelv alapszakosbölcsész idegennyelv szakképzettséget igazoló oklevél, a szakképzettségben jelölt nyelvszempontjából felel meg államilag elismert, Magyarországon szerzett oklevél esetén



kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén egynyelvű, komplex típusú felsőfokúnyelvvizsgának. Az alapszakos bölcsész idegennyelv szakirányt jelölő oklevél, aszakirányban tanult nyelv szempontjából, a képzési és kimeneti követelményekbenmeghatározott nyelvi kimeneti szintnek megfelelő szintű, Magyarországon szerzett oklevélesetén kétnyelvű, külföldön szerzett oklevél esetén egynyelvű, komplex típusúnyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű.

(3) Magyarországon felsőoktatási intézményben nemzetiségi tanári, nemzetiségi tanítói,nemzetiségi óvodapedagógusi szakon megkezdett és ott befejezett tanulmányokat igazolóbizonyítvány, oklevél, az oktatási intézmény oktatási nyelve szempontjából államilagelismert, kétnyelvű komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(4) A külföldön vagy Magyarországon szerzett nemzetközi érettségi bizonyítvány azoktatás nyelvén, államilag elismert, egynyelvű, komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgánakfelel meg.

(5) Nem magyar állampolgárok esetében, hazai közoktatási, illetve felsőoktatásiintézményben, magyar nyelven folytatott és befejezett tanulmányokat igazoló érettségibizonyítvány, illetve oklevél, államilag elismert magyar, mint idegen nyelv, egynyelvű,komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(6) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1. számú mellékletébenfelsorolt felsőoktatási intézményben idegen nyelven folytatott és befejezett tanulmányokatigazoló oklevél - az oktatás nyelve szempontjából - államilag elismert, egynyelvű,komplex típusú felsőfokú nyelvvizsgának felel meg.

(7) Sikeresen befejezett érettségi vizsga esetén az idegennyelvi érettségi vizsga, azérettségi vizsgaszabályzatról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározottakszerinti vizsgaeredménye az államilag elismert nyelvvizsgával, az elért vizsgaeredménytigazoló érettségi bizonyítvány pedig az államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyalegyenértékű.

(8) A szakfordító és tolmácsképesítés megszerzésének feltételeiről szóló 7/1986. (VI.26.) MM rendelet, illetve a szakirányú továbbképzési rendeletek előírásai szerint, valamintminiszteri engedély alapján folytatott, és befejezett szakfordító vagy szakfordító éstolmácsképzés befejezéseként kiállított oklevél, illetve képesítő bizonyítvány - a tanultnyelv szempontjából - államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú szaknyelvi felsőfokúnyelvvizsgának felel meg. A fordító és tolmács mesterszakos oklevél - a tanult nyelvszempontjából - államilag elismert, kétnyelvű, komplex típusú általános felsőfokúnyelvvizsgának felel meg.

Záró rendelkezések



16. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit afolyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a) az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjéről és a

nyelvvizsga-bizonyítványokról szóló 71/1998. (IV. 8.) Korm. rendelet, az aztmódosító 166/2000. (IX. 29.) Korm. rendelet, 300/2001. (XII. 27.) Korm. rendelet,39/2003. (III. 27.) Korm. rendelet és 95/2005. (V. 21.) Korm. rendelet, aközigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. éviCXL. törvény hatálybalépésével összefüggő, egyes oktatási ágazati feladatokatérintő kormányrendeletek módosításáról szóló 229/2005. (X. 13.) Korm. rendelet1-4. §-a, valamint 12. §-a, az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm.rendelet 39. § e) pontja, valamint 42. § (4) bekezdésének e) pontja;

b) a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványokMagyarországon történő honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet 1. §-4. §-a, 7-9. §-a, a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.)OM rendelet módosításáról szóló 28/2002. (V. 17.) OM rendelet, 16/2006. (IV. 6.)OM rendelet, az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országosszakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint aszakértői tevékenységről szóló 31/2004. (XI. 13.) OM rendelet és a külföldönkiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországontörténő honosításáról szóló 26/2000. (VIII. 31.) OM rendelet módosításáról szóló20/2007. (III. 23.) OKM rendelet, az államilag elismert nyelvvizsgarendszernyelvvizsgadíjainak, akkreditációs eljárásainak és az idegennyelv-tudást igazolóállamilag elismert nyelvvizsgák honosítási eljárásainak díjaival kapcsolatos egyesOM rendeletek módosításáról szóló 33/2004. (XII. 16.) OM rendelet, aProfesszorok Háza szervezeti átalakításával összefüggő egyes oktatási tárgyúrendeletek módosításáról szóló 37/2004. (XII. 25.) OM rendelet, az államilagelismert nyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annakfelülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint a nyelvvizsga díjainakmódosításáról szóló 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet 1-15.§-a és 3. számúmelléklete, a 30/1999. (VII. 21.) OM rendelet módosításáról szóló 20/2002. (V.11.) OM rendelet.

(3) Minden az e rendelet hatálybalépését megelőzően kibocsátott állami, illetveállamilag elismert nyelvvizsgának minősülő nyelvvizsga-bizonyítvány a továbbiakban is



érvényes, és e rendelet alapján államilag elismert nyelvvizsgának minősül abizonyítványban meghatározott fokozat szerint.

(4) A Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület tagságára vonatkozó pályázati felhívást erendelet hatálybalépését követő 30 napon belül közzé kell tenni, a pályázat megjelenésétőlszámított 60 napon belül a Testületet létre kell hozni.



1. számú melléklet a…../2008. (…..) Korm. rendelethez

Egyesíthető részvizsgák típusai Egyenértékű vizsgatípus Általánosegynyelvű szóbeli

és Általános egynyelvűírásbeli

Általános egynyelvűkomplex

Általános kétnyelvűszóbeli

és Általános kétnyelvűírásbeli

Általános kétnyelvűkomplex

Általánosegynyelvű szóbeli

és Általános kétnyelvűírásbeli


Általánosegynyelvű írásbeli

és Általános kétnyelvű szóbeli Általános egynyelvűkomplex


és Szaknyelvi egynyelvűírásbeli



és Szaknyelvi egynyelvűszóbeli



és Szaknyelvi kétnyelvűírásbeli


Általános kétnyelvűírásbeli

és Szaknyelvi kétnyelvűszóbeli











Általános kétnyelvűírásbeli

és Szaknyelvi egynyelvűszóbeli


Szaknyelviegynyelvű szóbeli


Szaknyelvi egynyelvűkomplex

Szaknyelvikétnyelvű szóbeli


Szaknyelvi kétnyelvűkomplex

Szaknyelviegynyelvű szóbeli



Szaknyelviegynyelvű írásbeli





2. számú melléklet a …./2008. (……...) Korm. rendelethez

1. Alapfokú (B1 szintű) nyelvtudást mérő vizsga

1.1. A B1 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagyszakmai tevékenység során előforduló egyszerű, idegen nyelvi kommunikációhoz szükségesidegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.

1.2. A vizsga az alábbi nyelvi készségek és kompetenciák vizsgálatára irányul:

a) a nyelvhasználó megérti az olyan lassú és világos köznyelvi beszédet, amely jól ismerttémákról szól (pl. család, otthon, szabadidő, munkahely stb.). Apróbb félreértések méggyakoriak; tempóváltásnál problémák adódhatnak;b) a nyelvhasználó reagál a hozzá intézett beszédre, nem veszíti el a társalgás fonalát.Képes kifejezni elemi igényeit, de időnként pontatlanul beszél, elég sok szünettel;c) a nyelvhasználó megérti az egyszerű írásos szövegeket, mert aktív, minimum-szókincsén túlmenően rendelkezik arányos, passzív tartománnyal, valamint ismeri acélnyelv alapvető szerkezeteit;d) a nyelvhasználó képes a számára ismerős témákban egyszerű szöveget létrehozni ésírásban rögzíteni;e) a nyelvhasználó ismeri a célnyelvű beszédközösség legelemibb mindennapikommunikációs és kulturális szokásait, konvencióit;f) kétnyelvű vizsgák esetén a nyelvhasználó képes egyszerű célnyelvű szövegek magyarnyelvű fordítására, illetve magyar szövegek viszonylag pontos, célnyelvű közvetítésére.Utóbbi tartalmazhat alaki, nyelvtani, lexikai hibákat, de információs hibát nem.

2. Középfokú (B2 szintű) nyelvtudást mérő vizsga követelményei

2.1. A B2 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élet és/vagy szakmaitevékenység során előforduló, az önálló idegen-nyelvi kommunikációhoz szükségesidegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.

2.2. A vizsga az alábbi nyelvi készségek, és kompetenciák vizsgálatára irányulhat:

a) a nyelvhasználó megérti a szóbeli kommunikáció lényegét, jellegét, de előfordulhatnakolyan lényegtelen részletek, amelyeket nem ért meg pontosan. Ezen készségét a gyakoritársalgási témákon túlmenően, szakterületének megfelelő szaknyelvi témákban is képesérvényesíteni;b) a nyelvhasználó képes folyamatos, változatos és természetes interakcióba lépnianyanyelvű partnerrel is, nem kell a szavakat keresgélnie. Kerüli azonban az elvontabblexikai síkokat, beszéde nem idiomatikus;c) a nyelvhasználó összetettebb és elvontabb írott szövegeket is megért, durva félreértésnem fordul elő;d) a nyelvhasználó képes világos és részletekbe menő szöveget alkotni, véleményétkifejteni, egyszerűen érvelni, valamint elemzéseket folytatni gyakori általános, illetveszámára ismert szakmai témakörökben. Nyelvhasználata azonban tartalmazhat stilisztikaihibákat, a nyelvi megfogalmazás időnként lehet akadozó;



e) a nyelvhasználó ismeri a célnyelvű beszédközösség legfontosabb mindennapikommunikációs és kulturális szokásait, konvencióit;f) kétnyelvű vizsga esetén a nyelvhasználó közvetíti az összetettebb és elvontabb általánosés szakmai szövegeket. Magyarra fordításai, tömörítései gyakorlottságról és stílusérzékrőltanúskodnak. Célnyelvű fordításai, tömörítései – bár nyelvtanilag és legtöbbszörlexikailag is helyesek – gyakran tartalmazhatnak stilisztikai hibákat, a szokásos kifejezéshelyett körülírásokat.

3. Felsőfokú (C1 szintű) nyelvtudást mérő vizsga követelményei

3.1. A C1 szintű nyelvtudást mérő nyelvvizsgán a mindennapi élethelyzetekben és/vagyszakmai tevékenység során előforduló tetszőleges, és teljes idegen nyelvi kommunikációhozszükséges biztonságos, a célnyelv teljes eszköztárát általában helyesen alkalmazóidegennyelv-ismeret meglétét kell felmérni.

3.2. A vizsga az alábbi nyelvi készségek, és kompetenciák vizsgálatára irányulhat:

a) a nyelvhasználó egészében és részleteiben is megért igényes, változatos és hosszúszóbeli megnyilatkozásokat is, amely feltételezi a rejtett jelentéstartalmak megértését is;b) a nyelvhasználó folyamatosan, jól tagoltan, zavaró akcentus nélkül, pontoshangsúlyokkal és többnyire helyes intonációval beszél. A célnyelvre jellemzőbonyolultabb szerkezeteket, állandósult szókapcsolatokat természetes ritmusban használja.Elvontabb témákról is folyamatosan –ha nem is szakszerűen – társalog;c) a nyelvhasználó szövegértése változatos témájú és stílusú írott szövegek esetén ismagabiztos, felismeri a lényeges stílusjegyeket;d) a nyelvtanuló képes mind általános, mind szakmai, mind tanulmányi célokból világos,részletes, jól szerkesztett – a célnyelv szellemének megfelelő – gyakorlatilag hibamentesszöveget alkotni;e) a nyelvhasználó ismeri az irodalmi köznyelvet, felismeri a nem-standardnyelvváltozatokat és jártassága segítségével képes betartani a célnyelv nyelvi-kulturálisszokásait, konvencióit;f) kétnyelvű vizsga esetén a nyelvhasználó az eredeti szöveg információs tartalmátmaradéktalanul, árnyalt magyarsággal és a megfelelő regiszterben adja vissza. Célnyelvűfordítás, tömörítés készítése esetén a célnyelv nyelvi-kulturális normáinak megfelelően,világos és gördülékeny stílusban közvetít.



INDOKOLÁS

1. Az államilag elismert nyelvvizsga

A nyelvvizsga lehet egynyelvű, ha az anyanyelv és az idegen nyelv közötti közvetítéskészségét nem méri, a közvetítői készség mérésére is kiterjedő nyelvvizsga kétnyelvű. A jelenszabályozás lehetővé teszi a kettő közötti átjárást kiegészítő vizsga letételével.

A vizsgázói kör meghatározásánál az anyanyelv kitételt elhagytuk, mivel nincs sem a magyar,sem többségében a nem magyar állampolgárok esetében anyanyelv nyilvántartás. Ígykezelhetetlen az a kérdés, hogy milyen állampolgár milyen nyelvből vizsgázhat. Mivelugyanakkor az államilag elismert nyelvvizsga bizonyos jogosultságokat vonhat maga után(többletpont a felvételi eljárásban, oklevél megszerzésének feltétele, idegennyelv-tudásipótlékra jogosultság, alkalmazási feltétel), a szabályozás teljesen nyitottá tétele visszaélésekreadhat lehetőséget. Ennek fényében a magyar állampolgárságú vizsgázónál kizártuk aválaszható nyelvek sorából a magyar mint idegen nyelvet, a nem magyar állampolgárvizsgázó bármely, Magyarországon idegen nyelvnek minősülő akkreditált nyelvet választhat.

A vizsga típusának megnevezéséből – szóbeli A, írásbeli B, komplex C – elhagytuk abetűjelet, mivel ezek a jelölések egybeesnek a KER szintjelöléseivel, így értelemzavaróak, azelhagyásnak jelentősége nincs.

2. A nyelvvizsgáztatás rendje

A vizsgázó jogbiztonsága érdekében a sikeres vizsga esetében a bizonyítvány kiállításánakhatáridejét, a sikertelen vizsga esetében a vizsgadolgozatának megtekintési módját,jogszabálysértés, vagy az eredményszámításban történt számszaki hiba esetén a fellebbezésmikéntjét szabályozzuk.

3. A nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatok

A nyelvvizsgáztatással kapcsolatos állami feladatokat az Oktatási Hivatal látja el aNyelvvizsgát Akkreditáló Testület közreműködésével. A korábbi szabályozás nem tetteegyértelművé, hogy döntési jogköre a Hivatalnak, mint hatóságnak van, melyet nem köt aszakértői testület állásfoglalása. A jelen tervezet ezt az ellentmondást orvosolja a Hivatal és aTestület jogkörének és feladatainak szétválasztásával és pontosításával.

4. Az akkreditációs és honosítási eljárás közös szabályai



A Hivatal az akkreditációs és honosítási eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás ésszolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozása szerint jár el. Ahatáridők tekintetében azonban a kormányrendelet eltérő szabályokat állapít meg egyeseljárások esetében, amikor a határidő más ütemezése indokolt.

5. A vizsgaközpontok és vizsgarendszerek akkreditálása

Az akkreditációs eljárásokat a minőség biztosítása mellett egyszerűsítettük, avizsgarendszerek közötti átjárást lehetővé tettük, a vizsgaközpontok számára előnyösebbfeltételeket fogalmaztunk meg, ezzel is elősegítendő az államilag elismert nyelvvizsgáztatásikörbe való bekapcsolódást.

6. A külföldön kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok honosítása

Az általános és egyedi honosítási eljárás pontosításával a külföldön tett nyelvvizsgákmagyarországi elfogadása egyértelmű, az eljárási rend egyszerűbbé vált.

7. A nyelvvizsga-bizonyítvánnyal egyenértékű okiratok

A többciklusú képzés bevezetése következtében új képzési formák léteznek, ezek befejezésétigazoló oklevelek nyelvvizsga-értékének meghatározása megtörtént.

Documents

MUNKAANYAG A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM · PDF filenyelvvizsga egységes követelményrendszeréről és annak felülvizsgálatáról, az akkreditációs eljárásról, valamint