_____napirend

ELŐTERJESZTÉS

az Egri Városfejlesztési Kft. 2017. évi üzleti tervének I-III. negyedéves teljesítéséről

Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzatának 100 %-os tulajdonú társasága az Egri Városfejlesztési Kft. Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015.(X.30.) önkormányzati rendelet 47. § (2) bekezdés 10. pontja alapján az egyszemélyes gazdasági társaságra vonatkozóan Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe tartozik az éves üzleti terv I-III. negyedéves teljesüléséről készült beszámoló elfogadása. Az Egri Városfejlesztési Kft. benyújtotta Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Vagyongazdálkodási Irodájához a 2017. I-III. negyedéves beszámolóját, amelyet a Felügyelőbizottság elfogadott és javasolta a Tulajdonosnak elfogadásra.

adatok ezer Ft-ban

EREDMÉNYKIMUTATÁS

2017.

év terv

2017. I-III. negyedév

tény

Teljesülés (%)

Összes bevétel (üzemi tev.) 102 044 65 948 64,63

Összes ráfordítás (üzemi tev.) 93 811 52 827 56,31

Értékcsökkenési leírás 2 633 1 561 59,29

A Üzemi eredmény 5 600 11 560

B Pénzügyi műveletek eredménye 200 197

C Adózás előtti eredmény 5 800 11 757

A társaságnak a tulajdonos önkormányzattal kötött szerződésekből 2017. I-III. negyedévében 55 168 E Ft árbevétele realizálódott. Egyéb bevételként jelenik meg Eger Megyei Jogú Város foglalkoztatási paktuma alapján kapott 9 422 E Ft összegű támogatás,

továbbá az EVAT Zrt-vel kötött térítésmentes helyiséghasználatra vonatkozó szerződés szerinti ÁFA alap, melynek összege 1 358 E Ft.

A pénzügyi műveletek eredménye a lekötött pénzeszközök kamatbevételét tartalmazza, összege 197 E Ft. Az Egri Városfejlesztési Kft. 2017. I-III. negyedévében 10 699 E Ft adózott eredményt realizált. A 2017. üzleti évre tervezett költségek jelentős részének felmerülése az év utolsó negyedévében várható, melynek eredményeképpen a társaság éves adózott eredmény a 2017. évi üzleti tervnek megfelelően alakul majd.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatot.

Eger, 2017. november 10.

Habis László Eger Megyei Jogú Város

Polgármestere

_____napirend

ELŐTERJESZTÉS

az EVAT Zrt. 2017. évi üzleti tervének I-III. negyedéves teljesüléséről

Tisztelt Közgyűlés!

Az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015.(X.30.) önkormányzati rendelet 47. § (2) bekezdés 10. pontja alapján az egyszemélyes gazdasági társaságra vonatkozóan Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének hatáskörébe tartozik az éves üzleti terv I-III. negyedéves teljesüléséről készült beszámoló elfogadása. Az EVAT Zrt. benyújtotta Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Vagyongazdálkodási Irodájához a 2017. I-III. negyedéves beszámolóját, mely a könyvvizsgálói jelentéssel, továbbá az Igazgatóság 2017. november 16-i ülésének jegyzőkönyvéből készült kivonattal együtt az előterjesztés mellékletét képezi. A 2017. évi üzleti terv I-III. negyedévének teljesülése

adatok E Ft-ban

EREDMÉNYKIMUTATÁS

2016. I-III.

negyedév tény

2017. I-III.

negyedév tény

2017. év terv

Teljesülés 2017. I-III. negyedév/ 2017. terv

(%)

Összes bevétel (üzemi tev.) 2 044 532 1 901 074 2 701 690 70,37

Aktivált saját telj-ek ért. 0 0 0

Összes ráford. (üzemi tev.) 1 805 446 1 690 213 2 623 566 64,42

Értékcsökkenési leírás 65 217 52 309 67 532 77,46

A Üzemi eredmény 173 869 158 552 10 592

B Pénzügyi műv. eredménye -2 430 -3 502 -8 000

C Adózás előtti eredmény 171 439 155 050 2 592

Az előterjesztés 1. mellékletét képező eredménykimutatásból megállapítható, hogy az értékesítés nettó árbevétele a tárgyidőszak végére 1 641 341 E Ft volt, amely összeg az éves tervhez viszonyítva 68,16 %-os teljesülést mutat. A társaság egyéb bevételeinek összege 259 733 E Ft, amelyből a legnagyobb tétel (108 751 E Ft) a lakossági fogyasztók részére értékesített hőmennyiség után 2017. I-III. negyedévére elszámolt távhőszolgáltatás támogatás értéke. Egyéb bevételek között szerepel továbbá a parkolási tevékenység pótdíj bevétele (26 142 E Ft), a parkolási tevékenység egyéb bevétele (5 549

E Ft), a fejlesztési célú támogatás és a céltartalék feloldásából elszámolt összeg (32 469 E Ft), a parkolóház üzemeltetéséhez kapott önkormányzati támogatás (39 000 E Ft), KULTURMA támogatás (33 520 E Ft), valamint egyéb tételek (térítés nélkül kapott CO2, bírósági úton érvényesített kamat, kapott kártérítés, illeték, végrehajtási költség megtérülés) 14 302 E Ft összegben. A társaságnál a ráfordítások az alábbiak szerint alakultak:

adatok E Ft-ban

Megnevezés

2016. I-III.

negyedév tény

2017. I-III.

negyedév tény

2017. év terv

Teljesülés 2017. I-III. negyedév/

2017. terv(%)

Anyagköltség 368 760 366 914 627 460 58,48

Igénybevett szolgáltatások 169 330 158 054 247 254 63,92

Egyéb szolgáltatások értéke 29 892 34 340 40 939 83,88

Eladott áruk beszerzési értéke 721 831 1 195 69,54

Eladott (közv.) szolg-ok értéke 764 562 728 650 1 125 218 64,76

Anyagjellegű ráfordítások 1 333 265 1 288 789 2 042 066 63,11

Bérköltség 280 448 263 366 386 235 68,19

Személyi jellegű egyéb kifizetések 46 256 30 045 42 862 70,10

Bérjárulékok 81 910 63 129 98 424 64,14

Személyi jellegű ráfordítások 408 614 356 540 527 521 67,59

Egyéb ráfordítások 63 567 44 884 53 980 83,15

2017. I-III. negyedévben az anyagjellegű, valamint a személyi jellegű ráfordítások a tervezett nagyságrend alatt maradtak. Az EVAT Zrt. eredményeségére 2017. I-III. negyedévben jelentős pozitív hatással volt a távhőszolgáltatási tevékenység alakulása, így a társaság a gazdálkodását 155 050E Ft adózás előtti eredménnyel zárta, mely jelentősen meghaladja a 2017. évi üzleti tervben meghatározott összeg időarányos részét. Év közben az energia árak világpiaci árának alakulása kedvezően érintette az eredményt, ugyanakkor a távhőszolgáltatási támogatásról szóló NFM rendelet 2017. szeptember 29. napjával történt módosításával a havi fix összegű támogatás mértéke több, mint 40%-kal csökkent. Mindezek figyelembe vételével az EVAT Zrt. eredménye várhatóan mérséklődni fog a IV. negyedévben, a társaság 2017. évi üzleti tervében foglalt célok és feladatok teljesülése eredményes gazdálkodás mellett prognosztizálható év végére is. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az alábbi határozati javaslatot. Eger, 2017. november 17.

Habis László Eger Megyei Jogú Város

Polgármestere

Előterjesztés az EVAT Zrt. alapszabályának módosításáról

Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata az Agria Film Kft.-vel és az EVAT Zrt.-vel együttműködve az Agria Film Kft tulajdonában álló, az egri 4882 hrsz.-ú, természetben a Széchenyi u. 14. – Dr Sándor Imre u. 2., cím alatti „Uránia Mozi” újranyitásáról döntött, tekintettel arra, hogy a filmszínház a funkcióját továbbra is hosszabb időn keresztül be tudja tölteni. Ennek érdekében Eger MJV Közgyűlése 305/2017. (VIII.31.) határozatával felkérte az Agria Film Kft. valamint a társaság közvetlen tulajdonos EVAT Zrt ügyvezetését, hogy az Uránia Mozi épületére készült felújítási tanulmánytervből egy csökkentett műszaki tartalmú felújítási engedélyezési tervet és kiviteli tervet készítsen el azzal a céllal, hogy csupán a belső tér (mozi) újranyitásához szükséges munkák kerüljenek elvégzésre az előzetes költségbecslések alapján lehetőség szerint nettó 63.800 FFt összegben. Eger MJV Közgyűlése 306/2017. (VIII.31.) határozatának megfelelően az Agria Film Kft. és az EVAT Zrt., mint a társaság közvetlen tulajdonosa áttekintvén a saját likviditási helyzetüket, akként döntöttek, hogy mindkettő társaság saját forrásból tudja biztosítani nettó 21.400 – 21.400 E Ft likvid pénzeszközt, mint forrást a beruházás finanszírozására. Eger MJV Önkormányzata a Közgyűlés 308/2017. (VIII.31.) határozatával döntött arról, hogy amennyiben az Agria Film Kft igazolja, hogy az arányos likvid forrás rendelkezésére áll, továbbá az EVAT Zrt. Igazgatósága meghozza az Agria Film Kft. ugyanolyan összegű pénzbeli hozzájárulás formájában történő tőkeemeléséről szóló döntését, az Önkormányzat 21.000 E Ft összegű tőkeemelést hajt végre az EVAT Zrt-ben azzal a megkötéssel, hogy ezen összeggel az EVAT Zrt. további tőkeemelést hajtson végre az Agria Film Kft-ben az „Uráni Mozi” épületének felújítása érdekében. Az Önkormányzat által nyújtott tőkeemelés 21.000 E Ft pénzbeli hozzájárulás formájában valósul meg, amelynek fedezete Eger MJV Önkormányzata 2017. évi költségvetési kiadások II/301 címszámán rendelkezésre áll. Összefoglalva tehát az EVAT Zrt. 21.400 E Ft összegű és Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 21.000 E Ft összegű, összességében 42.400 E Ft összegű, az Agria Film Kft.-ben történő tőkeemeléssel segíti a felújítási munkálatok elvégzését.

Az EVAT Zrt. jogi képviselője a tőkeemelésre vonatkozóan elkészítette a tőkésítésről alapszabály és alapítói határozatot. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatokat. Eger, 2017. november 21.

Habis László Eger MJV polgármestere

ELŐTERJESZTÉS

az Agria-Humán Közhasznú Nonprofit Kft-vel történő közszolgáltatási szerződéskötésről

Tisztelt Közgyűlés! Az Agria Humán Közhasznú Nonprofit Kft-vel 2013. január 1. napjától kötött közszolgáltatási szerződés ez év december 31. napjával lejár. A korábbi évekhez hasonlóan a Társaság rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő bértámogatást vesz igénybe. A Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) költségkompenzációs támogatás keretében a Társaság által benyújtott kérelmek alapján támogatást nyújt. A támogatások igénybevételéhez nélkülözhetetlen dokumentum az Önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés. A Társaság közhasznú tevékenységet végez, illetve közhasznú célja megvalósítása érdekében feladatokat lát el. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 21. pontja értelmében „21. közszolgáltatási szerződés: valamely közfeladat vagy a közfeladat egy részének a szerv nevében történő ellátására - a Ptk. 6:256. §-ában meghatározottak alapján - kötött írásbeli szerződés. Nem minősül közszolgáltatási szerződésnek azon közszolgáltatással kapcsolatban kötött szerződés, amelynek nyújtása jogszabályban meghatározott feltételeken alapuló engedélyhez van kötve;” Javaslom a közszolgáltatási szerződés megújítását ismételten 5 éves határozott időtartammal. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a határozati javaslat és szerződés tervezet elfogadására. Eger, 2017. 10. 31.

Habis László Polgármester

_____ napirend (tárgyalja: VGB)

E L Ő T E R J E S Z T É S

nem lakás célú helyiség nyílt versenyeztetési eljárás útján történő bérbeadásáról

Tisztelt Bizottság!

Az önkormányzat tulajdonában levő üres helyiségek hasznosítását és a bérleti jog folytatásának feltételeit a Eger MJV Közgyűlésének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: Rendelet), szabályozza. A Rendelet 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy: Nem lakás célú helyiséget nyílt versenyeztetés útján, valamint az e rendeletben szabályozott esetekben zárt versenyeztetés útján, vagy közvetlenül lehet bérbe adni. A Rendelet 20. § (1) bekezdése kimondja, hogy: Az üres, vagy a korábbi bérleti jogviszony, bérleti jog megszűnését követően üressé váló helyiség versenyeztetési eljárás során történő bérbeadásakor alkalmazandó induló éves bérleti díj minimális mértékét a helyiség 6. § (2) bekezdésében foglaltak szerint megállapított aktuális forgalmi értékének 15%-a, és a helyiség városon belüli elhelyezkedése szerinti övezeti besorolásától függően meghatározott mértékű eltérés alapján kell meghatározni.

A negatív irányú eltérés mértéke az alábbi lehet: 3.1. I. övezet: maximum 3% 3.2. II. övezet: maximum 5% 3.3. III. övezet: maximum 7% 3.4. IV. övezet: maximum 8%

A bérleti díjból további kedvezmény adható preferált üzleti profilra. Az eljárás nyilvános, valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt kívánunk teremteni a szükséges információk nyújtásával a megalapozott licitálásra.

Ingatlan adatai: Eger, Bajcsy Zs. u. 17. alatt található 135 m2 üzlet (egri 4930/2/A-3 hrsz.) Az ingatlan forgalmi értéke (nettó): 35.900.000,- Ft Induló éves bérleti díj (nettó) I.övezet 12%: 4.308.000,- Ft Pályázati biztosíték: 1.368.000,- Ft

Licitálni a bérleti díjra lehet, mely évente a fogyasztói árindex mértékével megegyező mértékben emelkedik. A bérleti időtartamot 10 évre határozzuk meg. Az üzlethelyiségek üresen kerülnek bérbeadásra. Eger, Dr. Nagy János u. 24.sz alatt található 11 m2 alapterületű garázs (egri 4508/A/25) 2017. április hónaptól üres. Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30.) önkormányzati rendelet 31.§ (1) bekezdése kimondja, hogy

Garázs, pincehelyiség bérbeadása 31. §

(1) Garázs, pincehelyiség, a Városgazdálkodási Bizottság döntése alapján közvetlenül bérbe adható. Az önkormányzat tulajdonát képező garázsok hasznosítására a Városgazdálkodási Bizottság 35/2017 (III.22) hozott döntést. A Bizottság a bérlet időtartamát 10 évben, a bérleti díjat 10.000,-Ft+ÁFA/hó értékben határozta meg. Dr. Báthory Sándor kérelemmel fordult az önkormányzathoz, melyben a garázs bérbevételét kérelmezi. Kérem a Tisztelt Bizottságot, hogy fogadja el a döntési javaslatokat. Eger, 2017. november 13. O R O S Z L Á S Z L Ó N É S K . Városgazdálkodási Bizottság elnöke

Előterjesztés

az egri 0699/4, 0717/1 és 0717/2 hrsz-ú ingatlanok (Déli Iparterület) egyes részeinek megvásárlásáról

Tisztelt Közgyűlés!

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2016.(II.26.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott Eger Helyi Építési Szabályzata és annak mellékletét képező 6/2017.(II.24.) önkormányzati rendeletével jóváhagyott K2 jelű út és környéke szabályozási terve kijelölte a K2 jelű út déli oldalán található területek feltáróútjának nyomvonalát (1. melléklet). Ezen ingatlanok gazdasági ipari övezetben fekszenek, ahol az építés feltétele a telek megközelítését biztosító, a telek előtti út szabályozási terven jelöltek szerinti kialakítása. A Déli Iparterület fejlesztése, és ezáltal új munkahelyek teremtése stratégiai fontosságú a város számára, hiszen a 449/2014. (IX. 25) közgyűlési határozattal elfogadott, majd a 138/2017. (VI. 27.) közgyűlési határozattal módosított Integrált Településfejlesztési Stratégia a város déli iparterületeire térségi ipari-gazdasági terület kialakítását határozta meg középtávú tematikus célként. A potenciális befektetők döntésében komoly szerepet kaphat a tény, hogy a terület tulajdoni viszonyai rendezettek. A szabályozási terv szerinti nyomvonal – többek között - az alábbi, idegen tulajdonban lévő ingatlanokat érinti (2. melléklet):

Hrsz. Megnevezés Terült

térmértéke, m2

Úttal érintett terület

térmértéke, m2

(cca.)

Fajlagos nettó

piaci ár, Ft/ m2

Úttal érintett terület nettó

értéke, Ft (cca.)

0699/4 szántó 61 521 1 477 753 1 112 181

0717/1 üzem 9 783 159 1 995 317 205

0717/2 szántó 29 704 1 030 753 775 590

Összesen 2 204 976

Az adott ingatlanok forgalmi értékét a fenti táblázat foglalja össze, az értékbecslés az előterjesztés mellékletét képezi (3. melléklet).

Eger MJV Önkormányzata Közgyűlése 336/2017. (VIII.31.) közgyűlési határozatában döntött a fenti ingatlanok szomszédságában található, az önkormányzat tulajdonában álló 0700/1 hrsz-ú „kivett saját használatú út” megnevezésű ingatlan 3 316 m2 térmértékű részének telekkiegészítésként történő közvetlen értékesítéséről a 0699/4 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai részére, nettó 6.620.000 Ft vételár ellenében (4. melléklet). A fenti közgyűlési határozatból eredő adásvétel kapcsán a 0699/4 hrsz-ú ingatlan tulajdonosaival szemben nettó 6.620.000 Ft követelése keletkezik az önkormányzatnak. Jelen előterjesztés alapján az önkormányzatnak nettó 1.084.860 Ft kötelezettsége keletkezik velük szemben, ezért javaslom a kötelezettség követeléssel szembeni elszámolását. Ezt követően a 0699/4 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai a fennmaradó nettó 5.535.140 Ft vételár és az esetlegesen azt terhelő ÁFA összegének pénzügyi rendezéséről kötelesek gondoskodni. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el a határozati javaslatokban foglaltakat. Eger, 2017. november 13.

Habis László Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

….napirend

Tisztelt Közgyűlés! Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata és az 5805/6 hrsz-ú „kivett út” megnevezésű ingatlanon zúzottkő út kiépítésében érdekelt ingatlantulajdonosok (összesen 8 ingatlan) között 2017. július 4. napján a magánerős közműberuházás szervezéséről és támogatási rendszeréről szóló 12/1995. (V.10.) önkormányzati rendelet alapján együttműködési megállapodás jött létre a zúzottkő út kiépítésére vonatkozóan. A beruházás 12 db magántulajdonban lévő ingatlant érintett, melynek 9 tulajdonosa van. Az együttműködési megállapodás 7 ingatlantulajdonos között jött létre 8 ingatlanra vonatkozóan, a megállapodásban az 5804/21 (illetve az 5804/17) és 5804/27 (illetve az 5805/7) hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai nem kívántak részt venni. Az együttműködési megállapodás alapján az Önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy az 5805/6 hrsz-ú ingatlanon zúzottkő utat épít ki vállalkozási szerződés alapján, biztosítja a műszaki ellenőri feladatok ellátására alkalmas személyt, majd a műszaki átadás-átvétel után gondoskodik az út kezeléséről, üzemeltetéséről. A megállapodásban részt vevő tulajdonosok vállalták, hogy az útépítés költségéhez hozzájárulást fizetnek, összesen 3.431.696 Ft-ot. A teljes beruházás költsége 4.931.696 Ft (428.962 Ft/ingatlan) volt, a hiányzó 1.500.000 Ft összeget az Önkormányzat támogatással biztosította. A megállapodásban részt vállaló tulajdonosok a beruházás arányos, rájuk eső költségét megfizették, a beruházás megvalósult. Az 5804/21 és az 5804/17 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai Bolyós Csaba és Bolyósné Csitke Judit. Tekintettel az 5804/17 hrsz-ú ingatlan méretére (nem minősül építési teleknek) az Önkormányzat eltekintett ezen ingatlan vonatkozásában a beruházáshoz való hozzájárulás megfizetésétől. Az 5804/27 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa a Mezőkövesdi Bútoripari Kft., melynek ügyvezetője Persze László és Dr. Persze László. Az 5805/7 hrsz-ú ingatlan tulajdonosa Dr. Persze László, ezen az ingatlanon a tulajdonos felépített családi házas ingatlannal rendelkezik, az ingatlant nem az 5805/6 hrsz-ú ingatlanról közelíti meg, így ezen ingatlan tekintetében is eltekintett az Önkormányzat a beruházáshoz való hozzájárulás megfizetésétől.

Az Önkormányzat felhívta Bolyós Csaba és neje, valamint a Mezőkövesdi Bútoripari Kft. ügyvezetői figyelmét, hogy az 5804/21 hrsz-ú, illetve az 5804/27 hrsz-ú ingatlanok kapcsán nyilatkozzanak a beruházásban való részvételi szándékukról. Tájékoztattuk az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 28. § -ban foglaltakról.

„28. § (1) A helyi építési szabályzatban a területre előírt kiszolgáló utakat és a közműveket

az újonnan beépítésre szánt, illetve a rehabilitációra kijelölt területeken legkésőbb az

általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani. E kötelezettség

teljesítése, ha jogszabály vagy megállapodás arra mást nem kötelez, a települési - a

fővárosban megosztott feladatkörüknek megfelelően a fővárosi, illetve a fővárosi kerületi

- önkormányzat feladata.

(2) Ha a kiszolgáló utat, illetőleg közművet a települési önkormányzat megvalósította,

annak költségét részben vagy egészben az érintett ingatlanok tulajdonosaira átháríthatja.

A hozzájárulás mértékéről és a megfizetés módjáról a települési önkormányzat képviselő-

testülete hatósági határozatban dönt. Az útépítési és közművesítési hozzájárulás nem

róható ki, ha az út- és közműépítéshez szükséges terület kialakítása érdekében korábban

lejegyzett telekrészért járó kártalanítás összegének megállapítása során az út és a közmű

megépítéséből eredő értéknövekedést figyelembe vették.

(3) A fővárosban a (2) bekezdés szerinti hatósági jogkör gyakorlására - megosztott

hatáskörüknek megfelelően - a fővárosi közgyűlés, illetve a fővárosi kerületi

önkormányzat képviselő-testülete rendelkezik hatáskörrel. A hozzájárulásból befolyt

bevétel olyan arányban illeti meg a fővárosi és a kerületi önkormányzatot, amilyen

arányban a helyi közút kialakításával kapcsolatos költségeket viselték.” Az 5804/21 és 5804/27 hrsz-ú ingatlanok tulajdonosai önként nem kívántak a beruházás költségeiben részt venni. A Mezőkövesdi Bútoripari Kft. jogi képviselőjén keresztül úgy nyilatkozott, hogy azzal a feltétellel fizeti meg a beruházás ráeső arányos részét, ha az Önkormányzat nyilatkozatot tesz, hogy az 5805/6 hrsz-ú ingatlanon a jövőbeni esetleges beruházásokkal kapcsolatosan nem lesz további követelése. Tekintettel arra, hogy jelen beruházás zúzottkő út kiépítésére vonatkozott, a végleges út kiépítését nem foglalta magában, az Önkormányzatnak ilyen nyilatkozatot nem állt módjában tenni. Bolyós Csaba és Bolyósné Csitke Judit úgy nyilatkoztak, hogy az 5804/21 hrsz-ú ingatlanon a telek felső oldalán fognak épületet elhelyezni, melyet nem az 5805/6 hrsz-

ú útról fognak megközelíteni, hanem a 0568/14 hrsz-ú, jövőben kiépítésre kerülő útról. Kértek továbbá ők is nyilatkozatot az Önkormányzattól arra vonatkozólag, hogy a rájuk eső beruházási költség egyszeri összeg, további költséget nem fog a jövőben jelenteni. Az előbbiekben ismertetett okok miatt az Önkormányzatnak ilyen nyilatkozatot nem áll módjában tenni. Az 5804/27 hrsz-ú ingatlan csak az 5805/6 hrsz-ú ingatlanon kiépítésre kerülő útról közelíthető meg, így érintettsége egyértelmű. Az 5804/21 hrsz-ú ingatlan ugyan érintett az 5805/6 hrsz-ú és 0568/14 hrsz-ú útnál is, azonban a megközelíthetőségen túl egyéb okok miatt (pl. építési forgalom, közművek) érdekelt az 5805/6 hrsz-ú út kiépítésében, továbbá ez az egyetlen olyan ingatlan az érintett ingatlanok közül, mely mérete és elhelyezkedése alapján, mindkét hivatkozott út felől megközelíthető, így a későbbiekben esetlegesen megosztásra is kerülhet. Amennyiben az Önkormányzat eltekint ezen ingatlan tekintetében a beruházási költség arányos részének megfizettetésétől és a jövőben a tulajdonos esetlegesen az ingatlan megosztása, valamint értékesítése mellett dönt, az 5805/6 hrsz-ú út felől érintett megosztott ingatlan a beruházási költségben való részt vállalásból kimarad, mely a többi tulajdonosra nézve méltánytalan lenne. Tekintettel arra, hogy az 5804/21 és az 5804/27 hrsz-ú ingatlan is érintett az 5804/6 hrsz-ú ingatlanon az út kiépítésében, önkéntes hozzájárulás hiányában a tulajdonosok határozattal kötelezhetők a hozzájárulás megfizetésére. Figyelemmel arra, hogy a beruházás nagyobb részét az együttműködési megállapodásban is részt vevő tulajdonosok fizették meg, a jelen határozatban foglalt kötelezésből befolyt összeg nem önkormányzati bevétel lesz, arányosan visszafizetésre kerül az érintett tulajdonosok részére (85.792 Ft/ ingatlan), melynek eredményeként elérhető, hogy minden tulajdonos egyenlő költséggel vesz részt a beruházásban. Kérem a T. Közgyűlést, hogy a határozatokat elfogadni szíveskedjen. Eger, 2017. 11. 08.

Habis László s.k. polgármester

_____napirend

Előterjesztés Eger MJV Önkormányzata Vagyongazdálkodási koncepciójáról

Tisztelt Közgyűlés! A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) 9.§ (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. „7.§ (1) A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. (2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.” A vagyongazdálkodási koncepció, közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv tartalmazza többek között a hasznosítás formáit, a vagyon értékesítését, lakások, nem lakás célú helyiségek, mezőgazdasági ingatlanok hasznosítását, vállalkozás folytatásával történő vagyonhasznosítást. A fentiek alapján kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el Eger Megyei Jogú Város Vagyongazdálkodási Koncepcióját, mely tartalmazza az önkormányzat közép- és hosszútávú vagyongazdálkodási tervét. Eger, 2017. november 21.

Habis László

Eger Megyei Jogú Város Polgármestere

_____napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelettervezete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30.)

önkormányzati rendelet módosítására

Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) teljes körűen szabályozza az önkormányzat tulajdonában lévő nem lakáscélú ingatlanok, valamint mezőgazdasági ingatlanok hasznosításának feltételeit. Tekintettel arra, hogy egy sokrétű szabályozásról van szó, a rendelet gyakorlati alkalmazása során felmerül az igény egyes rendelkezések módosítására, részletesebb, esetenként szigorúbb szabályozás kidolgozására. A rendeletmódosítás a rendelet alkalmazása során az elmúlt időszakban felmerült módosítási javaslatokat tartalmazza, melyek az alábbiak: 1. A rendelet I. és II. függeléke tartalmazza a törzsvagyonba tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon körébe tartozó ingatlanokat. A korábbi módosítás során lehetséges volt, hogy ezen ingatlanok ne mellékletben, hanem függelékben szerepeljenek, azonban jogszabályi előírásoknak megfelelően szükséges az ingatlanlistát a rendelet mellékletébe visszaemelni. 2. A rendelet 19. § (3) és 20. § (4) bekezdésének rendelkezése alapján üzlethelyiség bérbeadására irányuló három sikertelen versenyeztetési eljárás lefolytatása után a helyiség közvetlenül is bérbeadható, további versenyeztetési eljárás során pedig az induló legalacsonyabb bérleti díj 20%-al csökkenthető. Tekintettel arra, hogy a versenyezetetési eljárás kiírásakor a nyilvánosság széleskörűen biztosított, így már két eljárás lefolytatása után is indokolt és javasolt lehet a közvetlen bérbeadás lehetőségének biztosítása, vagy az induló értékesítési ár csökkentése. Természetesen ezen lehetőség mellett is kiírható további versenyeztetési eljárás az ingatlanok hasznosításának érdekében. A rendelet jelenleg csak a bérbeadás esetére rendelkezik a sikertelen eljárásokat követően a közvetlen hasznosítás lehetőségéről, azonban az ingatlanok értékesítése esetén is gazdaságosabb lehet ennek biztosítása. 3. Az értéknövelő beruházások beszámításának lehetőségét és feltételeit a rendelet részletesen szabályozza. A beszámításról szóló döntés a megfelelő állásfoglalások beszerzését követően

polgármesteri hatáskörbe tartozik. Az egyre nagyobb értéket elérő beruházások miatt szükséges egy, az értéknövelő beruházások beszámítására vonatkozó értékhatár megállapítása a tekintetben, hogy a döntés a továbbiakban polgármesteri vagy bizottsági hatáskörbe tartozzon. Javasolom az értékhatárt nettó 5.500.000 forintban meghatározni. nettó 5,5 M Ft-ig - Polgármester nettó 5,5 M Ft fölött - Városgazdálkodási Bizottság 4. A rendelet 24. §-a rendelkezik a bérleti jog folytatásának lehetőségeiről, azonban csak az egyéni vállalkozó elhalálozásának esetére vonatkozóan, vagy arra az esetre, ha az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. A gyakorlatban többször felmerül az az igény ezen rendelkezések bővítésére annak érdekében, hogy a bérleti jogviszony folytatható legyen abban az esetben amennyiben a bérlő egyéni vállalkozó nem egyéni cég alapításával kíván tovább működni, hanem más cégformát alapít. Az erre vonatkozó rendelkezést tartalmazza a 24. §-ra vonatkozó módosítás. 5. A 27. § rendelkezik az üzlethelyiségek bérlése során a társbérlet lehetőségéről. Szükséges a rendelkezés pontosítása a tekintetben, hogy ilyen esetben nem csak az új bérlő területrészére vonatkozó, hanem az egész ingatlanra eső bérleti díj emelkedik 10%-al. Ezen túl kiegészítésként szükséges az is, hogy „Amennyiben valamely bérlő bérleti szerződése megszűnik, vagy megszüntetésre kerül, és az üresen maradó ingatlanrész hasznosítására kiírt versenyeztetési eljárást két alkalommal eredménytelenül zárul, az önkormányzat a bérleti jogviszonyt egyoldalúan felmondhatja annak érdekében, hogy az üzlethelyiség teljes egészében hasznosíthatóvá váljon. 6. A rendeletnek a Földforgalmi törvény hatálya alá tartozó ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseinek módosítását a használatba (haszonbérletbe, illetve rekreációs célú földhasználatba) adás gyakorlatának egyszerűsítése és átláthatóbbá tétele érdekében tartjuk szükségesnek. 7. A rendelet XI. fejezete tartalmazza azokra az ingatlanokra vonatkozó rendelkezéseket, melyeket a korábbi fejezetek nem tartalmaznak. Ezek a területek leginkább a belterületi beépítetlen területek. Tekintettel arra, hogy ezen területek bérbeadására az Közgyűlés 497/2016.(XI.24.) közgyűlési határozatával felülvizsgát 475/2015. (X. 29.) közgyűlési határozatában meghatározott bérleti díjak vonatkoznak, melyeket a közgyűlés igazságügyi forgalmi értékbecslés alapján állapított meg, így nem szükséges az egyes esetekben újabb értékbecslés elkészítése. Így az ingatlan forgalmi értékéből kiinduló döntéshozói kijelölés helyett javaslom, hogy a döntéshozó hatáskör az alábbiak szerint alakuljon: 1 évig terjedő bérbeadás esetén a polgármester, 1-3 évig terjedő bérbeadás esetén a Városgazdálkodási Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén az Közgyűlés jogosult dönteni. 8. Az ingatlanok hasznosítására irányuló versenyeztetési eljárás feltételeit az 1. melléklet tartalmazza. Szükséges egy módosítás a melléklet 13. pontjában, tekintettel arra, hogy versenyeztetési eljárást a hivatal vagyongazdálkodásért felelős szervezeti egységén kívül több iroda és az EVAT Zrt. is lebonyolít a kezelésében lévő ingatlanok tekintetében. A 21.2. pont

kiegészítése is szükséges tekintettel arra, hogy már nem minden egyéni vállalkozó rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal, így az eljáráson való részvételhez szükséges dokumentumok köre kiegészítésre szorul azzal, hogy elegendő a regisztrációról szóló igazolás bemutatása is. 9. A vagyonrendelet X. fejezete tartalmazza a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanok jogcím nélküli használatának szankcióit az alábbiak szerint: A jogcím nélküli használó, a jogcím nélküli használat kezdetétől a jogosult részére, a használat ellenértékeként, a korábban az ingatlanon fennálló bérleti jog, bérleti jogviszony alapján fizetendő bérleti díjjal azonos mértékű, ennek hiányában a piaci bérleti díjnak megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni. Tekintettel arra, hogy a jogalap nélküli használat miatt fizetendő összeg teljes egészében szankciós jelleget hordoz, az polgári jogi értelemben vett kártérítésként értelmezhető, így ennek megfelelően a vagyonrendelet módosítása indokolt. 10. Az utóbbi időben felmerült annak igénye, hogy a vagyonrendelet szabályozza a nem önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanok önkormányzat általi használatára vonatkozó döntési hatásköröket. A rendelet-tervezet alapján az önkormányzat általi ingatlanhasználatról az önkormányzati ingatlan bérbeadáskor meghatározottak szerint 1 évet meg nem haladó használat esetén a Polgármester, 1-3 évig terjedő időre a Városgazdálkodási Bizottság, 3 évet meghaladó időtartam esetén a Közgyűlés jogosult dönteni. 11. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 89/A. §-a 2017. december 31. napjáig lehetővé teszi a tulajdonos számára, hogy kérelmezze a zártkertként nyilvántartott ingatlanok művelési ágának az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként történő átvezetését. A zártkerti ingatlanok a művelés alóli kivonással kikerülnek a Földforgalmi törvény hatálya alól, mezőgazdasági művelésre a továbbiakban is használhatók, azonban mind az értékesítésük, mind bérbeadásuk lényegesen egyszerűsödik, tekintettel arra, hogy ezt követően hasznosításuk esetén nem kell figyelembe venni a Földforgalmi törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok szigorú előírásait. Az önkormányzat tulajdonát képező zártkerti ingatlanok közül az alábbi feltételeknek megfelelő ingatlanok esetén javasoljuk a művelés alóli kivonás kérelmezését:

területük nem haladja meg a 2500 m2-t, mert ezen ingatlanok után az önkormányzat

területalapú támogatást nem igényelhet,

művelési águk nem szőlő vagy erdő (tekintettel arra, hogy ezen művelési ágakra egyéb

speciális jogszabályok előírásai is vonatkoznak),

nagyüzemi művelésre nem alkalmas.

A fenti együttes feltételeknek megfelelő ingatlanok művelés alóli kivonásával hasznosításuk egyszerűsödik, könnyebben bérbe adhatók, ezáltal folyamatos használatuk, művelésük biztosított.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy fogadja el az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30) önkormányzati rendelet módosítására vonatkozó rendelettervezetet, valamint a határozati javaslatot. Eger, 2017. november 10.

Habis László

Eger MJV Polgármestere

Dr. Kovács Luca

Eger MJV Jegyzője

____ napirend

Tájékoztató

a Városgazdálkodási Bizottság és a Polgármester saját hatáskörben hozott döntéseinek 2017. év III. negyedévében történő végrehajtásáról

Tisztelt Közgyűlés!

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodásról szóló 35/2015. (X.30.) önkormányzati rendelet 8. § (1)-(2) bekezdése szerint a Bizottság saját hatáskörben hozott döntéseiről, illetve a polgármesteri hatáskörben hozott döntésekről a Közgyűlés negyedévenként tájékoztatást kap. Az egyes vonatkozó dokumentumok a döntés előkészítésében részt vevő szakirodákon megtalálhatók. A csatolt mellékletek a Városgazdálkodási Bizottság 2017. év III. negyedévében lejárt határidejű döntéseit, valamint a Polgármester saját hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseit mutatják be az alábbiak szerint: 1. melléklet: A Városgazdálkodási Bizottság saját hatáskörben hozott vagyoni típusú

döntéseinek 2017. III. negyedévben történő végrehajtása 2. melléklet: A Polgármester saját hatáskörben hozott vagyoni típusú döntéseinek 2017. III.

negyedévben történő végrehajtása Kérjük a Tisztelt Közgyűlést a tájékoztatóban foglaltak tudomásul vételére. Eger, 2017. november 04.

Habis László Orosz Lászlóné sk. Eger Megyei Jogú Város Városgazdálkodási Bizottság Polgármestere Elnöke

…. napirend Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete az Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 2/2017. (II. 24.) önkormányzati rendelet és egyes kapcsolódó

rendeletek módosítására

Tisztelt Közgyűlés! I. A 2017. évi költségvetési rendeletet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § (4)

bekezdése alapján módosítjuk.

Jelenleg az Önkormányzat Közgyűlésének irányítása alá tartozó költségvetési szervek és az Önkormányzat 2017. III. negyedévi előirányzat-változásainak átvezetése történt meg a 2017. évi költségvetési rendeleten. Az előirányzat-módosítások érintik a működési- és felhalmozási bevételeket, illetve kiadásokat. A bevételi- és kiadási főösszeg 79.136.377 Ft-tal nő, a 2017. szeptember 30-i módosított előirányzat 27.646.060.900 Ft. A módosított költségvetési mérleg főösszegének változásához a központi támogatások pótelőirányzatai 99.342.741 Ft-tal, a közgyűlési döntések – 144.712.400 Ft-tal, az átvett pénzeszközök és támogatások államháztartáson belülről 32.271.490 Ft-tal, valamint az intézményi saját hatáskörű módosítások 92.234.546 Ft-tal járultak hozzá. Az anyag bemutatja a bevételek és a kiadások címszámok szerinti előirányzat-változásait (1. és 2. melléklet), valamint a költségvetési mérleg feladat jogcímenkénti előirányzat módosulását (3., 3/a-3/c. mellékletek). A rendelet-módosítás 4. és 5. mellékletében bemutatjuk a bevételi és kiadási előirányzatok költségvetési fejezetenkénti változását az előirányzat-nyilvántartásnak megfelelően. A rendelet-módosítás 6. melléklete a költségvetési szervek és az Önkormányzat létszámkeret módosulását mutatja be. A polgármesteri és intézményvezetői hatáskörben történt első félévi előirányzat-módosításokat a 7-9. mellékletek szemléltetik.

II. Magyarország 2017. évi központi költségvetéséről szóló 2016. évi XC. törvény 59. § (6) bekezdése

értelmében lehetővé vált, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete 2017. január 1-től a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (továbbiakban: Kttv.) 132. §-a által meghatározottnál magasabb összegben határozza meg a köztisztviselői illetményalapot. (A Kttv. szerint az illetményalap 38.650,-Ft.) Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény (Kvtv.) 59. § (6) bekezdése szintén tartalmazza, hogy a helyi önkormányzat képviselőtestülete – az önkormányzat saját forrásai terhére - a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában a jelenlegi 38.650 Ft helyett magasabb összegben is megállapíthatja az illetményalapot.

Az illetményalap Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalában dolgozó köztisztviselők tekintetében 2008 óta nem változott, azaz már tizedik éve 38.650,-Ft. A 2008. óta eltelt időszakban az infláció, a reálbérek és a garantált bérminimum is jelentősen változott. Bruttó reálbérek alakulása a teljes foglalkoztatottak körében

o 2008. 198 964 forint

o 2009. 199 837 forint

o 2010. 202 525 forint

o 2011. 213 094 forint

o 2012. 223 060 forint

o 2013. 230 714 forint

o 2014. 237 695 forint

o 2015. 247 924 forint

o 2016. 263.200 forint

Reálbérnövekedés 2008-2016: 32,3 % A garantált bérminimum az elmúlt kilenc évben majdnem a duplájára nőtt:

o 2008. 82 800 forint

o 2009. 87 000 forint

o 2010. 89 500 forint

o 2011. 94 000 forint

o 2012. 108 000 forint

o 2013. 114 000 forint

o 2014. 118 000 forint

o 2015. 122 000 forint

o 2016. 129 000 forint

o 2017. 161 000 forint

A munkavállalók többsége kifejezetten az illetmény összegét tekinti döntő érvnek az elhelyezkedése során és - érthető okokból - olyan munkáltató mellett dönt, ahol magasabb illetménnyel számolhat. Mára már versenyképes lett az állami tisztviselők szektora is, hiszen az állami tisztviselők havi illetménye jelentősen emelkedett. Ahhoz, hogy a szakmailag kiemelkedő munkát végző köztisztviselőket meg tudjuk tartani, hogy tudásukat továbbra is a város érdekében kamatoztassák, illetve az újonnan jelentkezők számára anyagi megfontolások mentén is vonzóvá tegyük a nálunk kínálkozó munkalehetőséget, szükséges az illetmények rendezése, emelése. A Kvtv. 59. § (6) bekezdése szerint amennyiben a helyi önkormányzat képviselő-testülete az illetményalap emelése mellett dönt, úgy ezt a döntését rendeletben hozza meg. Annak érdekében, hogy a 2018-as költségvetési rendelet-tervezet összeállításához megfelelő információkkal rendelkezzünk, indokolt a Tisztelt Közgyűlés szándékának ismerete. Javaslom, hogy az illetményalap Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál 38.650 Ft-ról 42.500 Ft-ra, azaz 10%-kal növekedjen. Ezen kívül a felsőfokú végzettségű köztisztviselők részére az illetménykiegészítés 30%-ról 40%-ra történő emelésére is javaslatot teszek. Az illetményalap emelésével kapcsolatos várható többletköltségek (rendszeres illetmény összege és a szociális hozzájárulási adó) a következők szerint alakulnak. Az összegeket a 2017-ben irányadó Kttv. 1. melléklet szerinti I. és II. besorolási-és létszámadatok alapulvételével számítottuk. Az illetményalap emelésével érintett dolgozók egy havi bruttó besorolási bére jelenleg 45.821.550 Ft, a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összege (22%) 10.080.741 Ft, mindösszesen 55.902.291 Ft. Az illetményalap emeléséből adódó egy havi bruttó bér 49.753.448 Ft, a kapcsolódó szociális hozzájárulási adó összege (2018. évtől 19,5%) 9.701.922 Ft, mindösszesen 59.455.370 Ft. Az illetményalap emeléséből adódó egy havi költségnövekmény (bér + szociális hozzájárulási adó) 3.553.079 Ft.

A Kttv. 1. melléklet szerinti I. besorolási osztályba tartozó dolgozók illetménykiegészítésének 10%-os emelésével az egy havi bruttó bér 52.648.348 Ft, szociális hozzájárulási adóval (19,5%) együtt 62.914.776 Ft. Fentiek alapján az illetményalap és az illetménykiegészítés együttes emeléséből adódó egy havi költségnövekmény (bér + szociális hozzájárulási adó) 7.012.485 Ft. 2018. január 1-től 11 hónapra 77.137.335 Ft többletkiadást jelent. Az illetményalap emelése érinti a képviselői tiszteletdíjak összegét is. Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 3/1995.(II.15.) számú az Önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló rendeletének 1.§ (1) bekezdése alapján az alapdíj az illetményalap 2,6 szorzószámmal szorzata, vagyis 100.490 Ft. Az illetményalap 42.500 Ft-ra történő emelésével az alapdíj összege 110.500 Ft-ra változik. Ebből következően a bizottsági elnök tiszteletdíja bruttó 190.931 Ft-ról 209.950 Ft-ra, a bizottsági tagok tiszteletdíja 145.711 Ft-ról 160.225 Ft-ra, a nem képviselő bizottsági tagoké 45.221 Ft-ról 49.725 Ft-ra nő. A képviselői tiszteletdíj emelés egy havi többletköltsége a szociális hozzájárulási adó csökkenést is figyelembe véve 292.301 Ft, 11 hónapra 3.215.311 Ft.

Előzetes hatásvizsgálat: A rendelet-tervezet fedezetet biztosít az önkormányzati feladatellátás kiadásainak finanszírozásához. Figyelembe veszi az egyes feladatoknál a költségvetés tervezése és az előző rendeletmódosítás óta megjelent változásokat. A költségvetési rendeletmódosítással nagyobb keretet biztosítunk a társadalmi, gazdasági szükségletek megvalósítására. Az illetményalap emelése a 2008 óta változatlan köztisztviselői bérek rendezését teszi lehetővé, a hivatali köztisztviselők tekintetében a fizetőképes kereslet javulását eredményezve. Környezeti és egészségügyi hatása közvetlenül nem értelmezhető, a végrehajtás során jelentkeznek ezek a hatások. A jogalkotás jogszabályi kötelezésen alapul. A rendelet-tervezetben megjelennek a közfoglalkoztatás biztosításához előirányzatok. A rendelet-tervezet alkalmazásához a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek adottak. Az adminisztratív terhek vizsgálatát elvégeztük. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a javaslat mellékletei szerinti részletezés és indoklás alapján az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervekre, valamint az Önkormányzatra vonatkozó módosítási javaslatokat vitassa meg és fogadja el a rendelet-módosítást. Eger, 2017. november 15. Habis László sk. polgármester

. Napirend

Előterjesztés

az önkormányzati intézmények és önkormányzat előirányzatainak módosítására Tisztelt Közgyűlés! Az önkormányzati intézmények 2017. évi előirányzatait változtatni szükséges az alábbiak miatt:

1. Az Egri Szociális Szolgáltató Intézménynél munkaviszony megszűnése miatt

végkielégítést kell fizetni, valamint a munkaadókat terhelő járulék soron nem áll

arányos fedezet a bérkifizetésekhez. Emiatt kérte az intézmény a személyi juttatások

előirányzatának 2.318.244 Ft-os, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és

szociális hozzájárulási adó előirányzatának 2.010.014 Ft-os emelését a dologi kiadások

előirányzatának egyidejű 4.328.258 Ft-os egyidejű csökkentésével.

2. A Napsugár u. 1/a sz. alatt működő orvosi rendelők felújítása kapcsán eszközök

beszerzése vált szükségessé (székek, vizsgálóágy, íróasztalok, várótermi bútorok). Az

Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye kérte ezért a beruházási kiadások kiemelt

előirányzatának 2.000.000 Ft-os emelését a dologi kiadások előirányzatának egyidejű

csökkentésével.

3. 2017. január 1-től a minimálbér 111.000 Ft-ról 127.500 Ft-ra, a garantált bérminimum

pedig 129.000 Ft-ról 161.000 Ft-ra változott. A közszférában a minimálbér és a

garantált bérminimum emelésen kívül további bérintézkedésekre is sor került. A

szociális ágazatban dolgozók szociális ágazati összevont pótlékban részesülnek 2015-

től, mely éves szinten a két intézmény vonatkozásában átlagosan 380.283 Ft/fő

kiegészítést jelent. A középfokú végzettségű bölcsődei gondozók bölcsődei pótléka

éves szinten 405.268 Ft/fő. A kulturális ágazatban dolgozók kulturális

illetménypótlékban részesülnek, éves szinten az 1 főre jutó pótlék összege 187.727 Ft.

A pedagógus besorolású foglalkoztatottak bére folyamatosan nőtt, legutóbb 2017.

szeptember hónaptól kaptak 5%-os emelést. Az óvodákban a pedagógusok munkáját

közvetlenül segítők 2017. januártól 7% kiegészítésben részesülnek. A Polgármesteri

Hivatal köztisztviselőinek bérét a változások nem érintették, tekintettel arra, hogy az

illetményalap 2009-től nem változott. Az Egri Városi Sportiskola, az Egri

Közszolgáltatások Városi Intézménye és egyes óvodai dolgozók a minimálbér és

garantált bérminimum emelésen kívül további kiegészítésben nem részesültek.

Javaslom, hogy a Polgármesteri Hivatal, az Egri Városi Sportiskola, az Egri Közszolgáltatások Városi Intézménye és a kiegészítésben nem részesült óvodai dolgozók részére az Önkormányzati feladatellátás tartalékából 49.179.910 Ft személyi juttatás és 10.819.580 Ft munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó létszámarányosan kerüljön kibontásra. Az intézkedés 394,5 főt érint, 1 főre jutó összege 124.664 Ft.

4. A Gárdonyi Géza Színház jelezte, hogy a TAO támogatás beérkezésének késedelme

miatt az intézménynek gazdálkodási nehézségei adódtak. Kérte, hogy az átmeneti

likviditási problémák elhárítására 30.000.000 Ft-ot az önkormányzat előlegezzen meg

a várhatóan 2017. december hónapban beérkező TAO támogatásra. A fenti összeggel

szükséges a működési célú átvett pénzeszközök előirányzatának csökkentése az

irányító szervtől kapott működési támogatás előirányzatának egyidejű emelésével. A

beérkező összegből az intézmény az előleg összegét köteles év végéig visszautalni.

Egyben felhívjuk az intézmény figyelmét a kiadási előirányzaton belüli gazdálkodásra,

és a bevételi előirányzatok teljesítésére.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a javaslatot tárgyalja meg és fogadja el. Eger, 2017. november 13. Habis László sk. Polgármester

T Á J É K O Z T A T Ó

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2017. évi költségvetésének I-III. negyedévi gazdálkodásáról

Tisztelt Közgyűlés!

A Magyar Államkincstár havi pénzforgalmi adatszolgáltatásaival egyezően elkészítettük Eger Megyei Jogú Város 2017. III. negyedéves gazdálkodásának tájékoztatóját a 2017. évi költségvetés szerkezetének megfelelően.

A tájékoztató elkészítését jogszabály nem írja elő, azonban szükségesnek tartjuk, hogy a közgyűlés értesüljön a gazdálkodás eredményeiről, nehézségeiről.

Kérem a Tisztelt Közgyűlést a tájékoztató tudomásul vételére. Eger, 2017. november 13. Habis László sk. polgármester

…… napirend

TÁJÉKOZTATÓ

a 2017. szeptember havi polgármesteri és intézményvezetői saját hatáskörben végrehajtott előirányzatok módosításáról

Tisztelt Közgyűlés! Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. § rendelkezései értelmében elkészítettük az Önkormányzat 2017. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről szóló 2/2017. (II. 24.) számú önkormányzati rendelet 8. §-ban és a 14. §-ban biztosított előirányzat-módosítási hatáskörben hozott intézményvezetői és polgármesteri döntésekről szóló tájékoztatót. A csatolt mellékletek a 2017. szeptember havi döntéseket mutatják be az alábbiak szerint: Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat-módosítások

fejezetek között (1. melléklet)

Polgármesteri hatáskörben történt előirányzat-módosítások II. fejezeten belül (2. melléklet)

Intézményvezetői hatáskörben történt előirányzat-módosítások

(3. melléklet)

Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a tájékoztatót szíveskedjen tudomásul venni. Eger, 2017. november 09. Habis László sk. Polgármester

Iktató száma: 36256-1/2017. _.napirend

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének rendelet-tervezete a reklámhordozók építményadóztatásáról

(egy fordulóban tárgyalt)

Tisztelt Közgyűlés! Az egyes pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2016. évi CLXXXII. törvény - figyelemmel a településképvédelmi szempontokra, a településkép védelméről szóló törvénnyel összefüggésben, az önkormányzatok adóztatási mozgásterének bővítése érdekében - módosította a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényt (továbbiakban: Htv.). A Htv. 11/A. §-a szerint 2018. január 1-jétől – önkormányzati döntéstől függően - adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó. Ennek alapján az önkormányzat, így Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata is 2018. január 1-jétől az építményadó keretein belül adóztathatja a szabadtéri reklámhordozókat, mégpedig négyzetméterben kifejezett adóalap alapulvételével, legfeljebb 12.000 forint/m2 adómértékű helyi építményadóval. Az előterjesztés kapcsán elsősorban nem a bevételszerzés a cél, hanem a reklámhordozók körének – településvédelmi törvénnyel szorosan összhangban - jelentős szűkítése. A településkép védelméről szóló törvény alapján készülő helyi szabályozás rendelet-tervezete jelentősen szűkíteni és korlátozni kívánja majd jövő évtől a reklámhordozók kihelyezését. Ezen szabályozásokkal összhangban készült a reklámhordozók építményadóztatásáról szóló tervezetünk. Ha és amennyiben 2017. december 31-ig a kihelyezett reklámhordozókat a vállalkozások megszüntetik, úgy reklámhordozók utáni építményadó kötelezettségük nem keletkezik és adatbejelentést sem kell készíteniük. A településkép védelmének megőrzése és annak érdekében, hogy az átállásra türelmi időt is adjunk, egyúttal a kisebb méretű reklámhordozók után az adóalanyok adófizetési terhei ne növekedjenek, így differenciált adómérték (0 Ft/m2 - 12.000 Ft/m2) bevezetésére teszünk javaslatot. Általánosan 12.000 Ft-os adómérték bevezetését javasoljuk. Felméréseink alapján az általános adómérték 350-400 reklámhordozót érinthet. A 1,50 négyzetmétert meghaladó nagyságú adóalappal rendelkező reklámhordozók adófizetése már az első 0,01 négyzetmétertől fennáll.

Egerben azonban több ezer kisméretű olyan „eszköz”, „berendezés” található, ami a hatályos Htv. szabályozás alapján reklámhordozónak minősül. Az előterjesztés kapcsán nem célunk a vállalkozók adó terheinek általános emelése, így az általános adómérték mellett - a bevezetés évében - „0 Ft”-os adómérték bevezetését is indokoltnak tartjuk. Ezzel a jogtechnikai megoldással tudjuk azt biztosítani, hogy a kisebb méretű, felületű reklámhordozókat (1,50 m2-ig) adófizetéssel ne terheljük. Jövőre – az adatbejelentések pontos ismeretében – ismét elemezzük a bevezetett reklámhordozókra kiterjedő építményadó hatásait, és ha az indokolt, úgy a településképi rendelettel együtt további változtatásokat kezdeményezünk. A településkép helyi szabályozásának rendelet-tervezete a soron következő közgyűlésre kerül beterjesztésre. Ennek a jogszabálynak is alapvető kihatása lesz a helyi reklámhordozók adózására. Javasoljuk továbbá lehetővé tenni - a Htv. 43.§ (2) bekezdés felhatalmazása alapján - hogy önkormányzat rendeletében mentse fel a reklámhordozók építményadó adatbejelentési (mai szóhasználatban adóbevallás benyújtási) kötelezettség alól a vállalkozónak nem minősülő adóalanyt, feltéve, hogy az adott adónemben az adóalanyt nem terheli fizetési kötelezettség. Így a „nulla” (0 Ft) kulcsos adómértékkel adózó magánszemély adatbejelentésből eredő adminisztrációs terheit az önkormányzat csökkentheti. A reklámhordozók adóztatásának kérdésében – a Htv. szabályain túl - az alábbi jogszabályok adnak útmutatást, jogértelmezést:

- a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény,

- a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény,

- a reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény, valamint

- a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos

rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) kormányrendelet, illetve

- a helyi önkormányzat rendelei szabályozzák majd.

A 2018. évre tervezett helyi adójogszabály változások alapján az adatbejelentést az adóalanyoknak 2018. január 15-ig kell megtenniük /vagy évközi megjelenés esetében 2019. január 15-ig/. Az adatbejelentések alapján az építményadót – ún. kivetéses adóként - határozatban kell előírnia az önkormányzati adóhatóságunknak, amit az adó alanyainak (tulajdonosoknak) két egyenlő részletben (március 15, szeptember 15.) kell megfizetniük. A Htv. szabályozása (Htv.3.§ (5) bek.) alapján a rendeletünk hatálya nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre stb., így ők nem adóztathatók. Feltételes helyi adómentesség miatt (Htv.3.§ (2-3) bek.), az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár tulajdonában lévő adótárgy után szintén nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

A közérdekű közlemény, a politikai reklám, valamint a társadalmi célú reklám önmagában adómentes, ám ha a reklámhordozón más gazdasági reklám is megjelenik (akár egy napra is), úgy fennáll az adókötelezettség teljes adóévre. A köztudatban reklámhordozónak minősülő adótárgy (pl.: óriásplakát, hirdető oszlop, utcabútorok stb.) mintegy 350-400 darab van a városban. Továbbá több ezer darab egyéb reklámhordozót (adómentes és nem mentes együtt) tartott nyilván néhány évvel ezelőtt az önkormányzat. A szabályozás hatálya alá nem tartozik, így az alábbi adótárgyakat (reklámhordozókat) nem kell bejelenteni és utánuk építményadót sem kell fizetni: - a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett,

a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, - az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, - a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá - a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati

felhívást (hirdetést), valamint - a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése

céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket. Minden más gazdasági reklám azonban adóköteles! Ebben az értelemben gazdasági reklámnak minősül: minden olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog - ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket - (termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul (reklám). A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara véleményében elfogadta és támogatta a rendelet tervezetben foglaltakat. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a reklámhordozók építményadóztatásáról szóló rendelet-tervezetét megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Eger, 2017. november 14. Dr. Kovács Luca sk.

jegyző

Jogszabályi háttér - kivonatos -

1990. évi C. törvény (Htv.) a helyi adókról

Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

3. § (2) Adómentes valamennyi helyi adó alól - a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az egyesület, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság. (3) A (2) bekezdés szerinti mentesség abban az adóévben illeti meg az adóalanyt, amelyet megelőző adóévben folytatott tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel, sem külföldön adófizetési kötelezettsége nem keletkezett. A nyilatkozat adóbevallásnak minősül. (5) E törvény hatálya - a 34. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki az államra, a helyi önkormányzatra, a nemzetiségi önkormányzatra, a költségvetési szervre, az egyházi jogi személyre, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Zrt.-re, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezetre.

1. Építményadó

Az adókötelezettség

11/A. §Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő ingatlanon elhelyezett, a településkép védelméről szóló törvény szerinti reklámhordozó.

Az adó alanya

12/A. § Az adó alanya a 11/A. § szerinti esetben az, aki az év első napján a reklámhordozó Polgári Törvénykönyv szerinti tulajdonosa.

Az adókötelezettség keletkezése, változása és megszűnése

(5) A 11/A. § szerinti esetben az adókötelezettség a reklámhordozó elhelyezésére vonatkozó hatósági engedély kiadását, engedély hiányában a reklámhordozó ingatlanon való elhelyezését követő év első napján keletkezik. Az adókötelezettség a reklámhordozó lebontása, eltávolítása vagy megsemmisülése, de legkorábban az adókötelezettség keletkezése évének utolsó napjával szűnik meg.

Az adó alapja

15/A. § A 11/A. § szerinti esetben az adó alapja a reklámhordozó reklámközzétételre használható, m2-ben - két tizedesjegy pontossággal - számított felülete.

Az adó mértéke

16/A. § Az adó évi mértékének felső határa a 15/A. § szerinti adóalap esetén 12 000 Ft/m2.

Átmeneti és hatálybaléptető rendelkezések 43. § (1) Az adóval és az önkormányzat költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval

kapcsolatos eljárásban az e törvényben és az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakat - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat az adóelőleg- és az adófizetés esedékességére vonatkozóan - ideértve a 42. § (3)

bekezdésében meghatározott esetet is - az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltaktól, továbbá a 41. §-ban szabályozottaktól eltérően rendelkezhet, ha ezzel az adóalany számára válik kedvezőbbé kötelezettségének teljesítése. Az önkormányzat mentesítheti az építményadó, a telekadó, a magánszemély kommunális adójának alanyát - a vállalkozónak minősülő adóalany kivételével - a bevallás-benyújtási kötelezettség alól, feltéve, ha az adóalanyt adófizetési kötelezettség nem terheli.

Értelmező rendelkezések

52. § E törvény alkalmazásában: 26. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen

végző a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy

őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;