Napjaink történelmi paradoxona, hogy nagyobb épületeink vannak, de kisebb lelkünk; szélesebb autósztrádáink, de keskenyebb agyunk. Többet költünk, mégis kevesebb, amink van; többet vásárolunk, de kevésbé örülünk. Nagyobb házaink vannak, családunk mégis kisebb, több a kellékünk, és kevesebb az időnk; több állásunk van, de kevesebb eszünk,több ismerősünk, csökkent ítélőképességünk; több szakértőnk, több problémánk, több orvoslás, gyengébb egészség. Túl sokat iszunk, túl sokat dohányzunk, meggondolatlanul költekezünk, keveset nevetünk, túl gyorsan hajtunk, túlontúl idegeskedünk, túl későn fekszünk, túl fáradtan ébredünk, keveset olvasunk, sokat tévézünk és keveset imádkozunk. - Octavian Paler

Azon a napon, amikor az ember beengedi szívébe az igaz szeretetet, mindaz, ami jól el volt rendezve, összekuszálódik, és megrendül minden, amit helyesnek és igaznak tartottunk. A világ tehát akkor válik valódivá, amikor az ember megtanul szeretni - egészen addig csak hisszük, hogy tudjuk, mi a szerelem, de nincs bátorságunk szembenézni igazi valójával. A szerelem vad erő. Ha meg akarjuk zabolázni, elpusztít. Ha börtönbe akarjuk zárni, a rabszolgájává tesz. Ha meg akarjuk érteni, cserbenhagy és összezavar. Ez az erő azért van a Földön, hogy boldoggá tegyen, hogy közelebb vigyen minket Istenhez és felebarátainkhoz. Ahogy ma szeretünk, az mégis sokkal több szenvedést jelent, mint nyugalmat. Paulo Coelho

Egészséged veszélybe kerülhet. Gondolataink kihatnak a testünkre. Az orvosok azt mondják, hogy a keserűség olyan kémiai anyagokat termel, amik létfontosságú szerveinket károsítják. Szapora szívverést okoznak, megemelik a vérnyomást, gyengítik az emésztést, feszültté teszik az izmokat, koleszterint juttatnak a véráramba, és csökkentik a világos gondolkodásra, a tisztánlátásra való képességünket. Minden alkalommal, amikor felemlegeted a múltat, ezek a rossz érzések újabb és újabb káros vegyi anyagokat termelnek. Mára a tudomány is bebizonyította, amit Isten már régen megmondott; hogy akik nem bocsátanak meg maguknak és másoknak(!), azok hajlamosabbak a szívrohamra, a depresszióra, a magas vérnyomásra és más súlyos betegségekre.

Kutatók felfedezték, hogy 40%-ban olyan dolgok miatt aggódunk, amik sohasem történnek meg; 30% a múltra vonatkozik, amin már úgysem tudunk változtatni; 12% mások dolgai, amibe nem is kellene beleavatkoznunk; 10% a valós vagy csak képzelt betegségekkel kapcsolatos. Ez azt jelenti, hogy csupán 8%-ban aggódunk olyasmi miatt, ami esetleg tényleg megtörténhet! A Yale Egyetem tudósai meg is találták azúgynevezett "aggodalom gént". Ugyanakkor azt is mondják, hogy bár ez örökletes, de le lehet győzni. Valaki így fogalmazott: "Az aggodalom olyan, mintha előre fizetnél kamatot egy még le sem járt tartozásra". A legtöbb esetben pedig a megfizetés soha nem is válik esedékessé. Gondold végig: amikor aggódsz, 92% esély van arra, hogy olyan adósságért fizetsz kamatot, ami nem is a te tartozásod! Hát nem ostobaság ez? Vegyük például a repüléstől való félelmet: tizenkilencezer évig minden nap repülnöd kellene, hogy elérd a repülőgép-szerencsétlenség valószínűségét. Mégis a hat legfélelmetesebb halálok közül az egyik. Valaki megszámolta, hogy a Bibliában 365-ször fordul elő a "Ne félj!" - tehát az év minden napjára jut egy.