Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030

(stratégiai) környezeti vizsgálata

Budapest, 2018. október

Msz: 107/2018

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

2030

(stratégiai) környezeti vizsgálata

Készítették a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából az ÖKO Zrt.

munkatársai

László Tibor Szappanos Márton

Magyar Emőke dr. Tombácz Endre

Nagy István Tombácz Fanni

dr. Rákosi Judit Vidéki Bianka

Scheer Márta

Vidéki Bianka dr. Tombácz Endre

témafelelős vezérigazgató

Budapest, 2018. október

Tartalomjegyzék

1. A környezeti értékelés kidolgozási folyamata ...................................................................... 6

1.1. Előzmények ..................................................................................................................... 6

1.2. Kapcsolódás a tervezési folyamat más részeihez ............................................................ 6

1.3. A környezeti vizsgálat tematikája és az alkalmazott módszer ........................................ 8

1.3.1. A (Stratégiai) Környezeti Vizsgálat fogalma, alaplogikája és menete ........................... 8

1.3.2. Az értékelés célja, módszertani vonatkozásai ................................................................ 9

1.3.3. A vizsgálat sajátosságai, korlátok ................................................................................ 11

1.3.4. A környezeti vizsgálatot végző szervezet és szakértők .................................................. 12

1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása.................................... 13

1.5. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a Stratégia alakulására .. 14

1.6. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az általuk

adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése során történő

figyelembevétele ........................................................................................................... 14

1.6.1. A tematika egyeztetése .................................................................................................. 14

1.6.2. A környezeti jelentés egyeztetése .................................................................................. 15

2. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030................................................................... 16

2.1. A Stratégia összefoglaló ismertetése ............................................................................ 16

2.1.1. A Stratégia célrendszere .............................................................................................. 17

2.1.2. A turizmusfejlesztés új megközelítési módja ................................................................. 19

2.1.3. A Stratégia eszközrendszere ......................................................................................... 21

2.1.4. A Stratégia elvárt eredménye ....................................................................................... 26

2.2. A változatok hiányának magyarázata, az NTS 2030 és a korábbi stratégia

célrendszerének összehasonlítása ................................................................................. 27

2.3. A Stratégia céljaihoz kapcsolódó nemzetközi és hazai dokumentumok....................... 28

2.3.1. A turizmusra vonatkozó, környezeti-fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzések

dokumentumai .............................................................................................................. 28

2.3.2. A turizmus vonatkozásában célokat, célkitűzéseket megfogalmazó más szakterületi

dokumentumok.............................................................................................................. 30

3. A Stratégia céljainak és elemeinek illeszkedése a közösségi, illetve nemzeti szinten

kitűzött célokhoz ................................................................................................................... 31

3.1. A Stratégiához kapcsolódó legfontosabbnak ítélt nemzetközi és hazai célkitűzések ... 31

3.2. A Stratégia értékelése a környezeti célok alapján ......................................................... 31

3.3. A Stratégia célrendszerének belső konzisztenciája ....................................................... 35

4. A jelenlegi környezeti helyzet .............................................................................................. 36

4.1. A Stratégia által befolyásolt környezeti tényezők meghatározása, a Stratégia által

érintett terület és hatásterület lehatárolása .................................................................... 36

4.2. A Stratégia által befolyásolt környezeti tényezők állapotjellemzői a lehatárolt

hatásterületen ................................................................................................................ 38

4.2.1. Levegőminőség és üvegházgázok ................................................................................. 38

4.2.2. Klímaváltozás ............................................................................................................... 40

4.2.3. Felszíni és felszín alatti vizek ....................................................................................... 44

4.2.4. Földtani közeg, talaj ..................................................................................................... 59

4.2.5. Élővilág, természeti rendszerek .................................................................................... 65

4.2.6. Épített környezet ........................................................................................................... 72

4.2.7. Táj ................................................................................................................................ 74

4.2.8. Önállóan kezelt hatótényezők jellemzői ....................................................................... 79

4.3. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák .............................................................. 82

4.3.1. Települési környezet ..................................................................................................... 82

4.3.2. Táj- és területhasználat ............................................................................................... 83

4.3.3. Térszerkezet, területhasználat aktuális helyzete ........................................................... 84

4.3.4. Közlekedés .................................................................................................................... 85

4.3.5. Klímaváltozás következményei ..................................................................................... 86

4.4. A környezeti helyzet várható alakulása a Stratégia megvalósulása nélkül ................... 87

5. A Stratégia megvalósításának környezeti hatásai és fenntarthatósági következményei 89

5.1. Környezeti hatások értékelése ....................................................................................... 89

5.1.1. A környezeti hatások és az azokat kiváltó tényezők, okok ............................................ 89

5.1.2. Közvetlen hatások......................................................................................................... 93

5.1.3. Közvetett hatások ....................................................................................................... 124

5.2. Fenntarthatósági elemzés ............................................................................................ 135

5.3. Társadalmi-gazdasági hatások értékelése ................................................................... 143

5.3.1. Gátló társadalmi-gazdasági konfliktusok ................................................................... 143

5.3.2. A tervezett intézkedések bevezetéséhez szükséges feltételek vizsgálata ..................... 146

5.3.3. Társadalmi-gazdasági eredetű hatások és várható eredmények ................................ 151

5.4. Az országhatáron esetlegesen átterjedő környezeti hatások meghatározása,

számbavétele, hatásfolyamatainak bemutatása, értékelése ......................................... 155

5.4.1. Az országhatáron átterjedő hatás és jelentőségének eldöntése általában ................. 155

5.4.2. Az országhatáron átterjedés jelentőségének megítélése a Nemzeti Turizmusfejlesztési

Stratégia 2030 kapcsán .............................................................................................. 157

5.5. A Stratégia összefoglaló értékelése ............................................................................ 160

6. A kedvezőtlen hatások csökkentésére, a környezetvédelmi megoldások

hatékonyságának javítására szolgáló javaslatok ............................................................. 162

6.1. Környezetvédelmi és fenntarthatósági javaslatok ....................................................... 162

6.2. Javaslat a beavatkozások által befolyásolt más tervben, programban figyelembe veendő

szempontokra .............................................................................................................. 165

6.3. A várható környezeti hatások monitorozására vonatkozó javaslatok értékelése, további

javaslatok .................................................................................................................... 166

7. Közérthető összefoglaló ...................................................................................................... 171

7.1. A stratégiai környezeti vizsgálat tárgya ...................................................................... 171

7.1.1. A Stratégia tartalmának összefoglaló ismertetése ..................................................... 171

7.2. A stratégiai környezeti vizsgálat körülményei és néhány fontos módszertani kérdése174

7.3. Az értékelés eredményei ............................................................................................. 177

7.3.1. A környezet állapota a környezeti problémák és a környezeti célok, kötelezettségek

tükrében ...................................................................................................................... 177

7.3.2. Feltételezett változások a Stratégia megvalósítása nélkül ......................................... 180

7.3.3. A Stratégia várható hatásai ....................................................................................... 180

7.4. Javaslatok .................................................................................................................... 186

Mellékletek:

1. melléklet: A környezeti vizsgálat hatóságokkal egyeztetett tematikája

2. melléklet: Szakértői jogosultságok

3. melléklet: Felhasznált források

4/a. melléklet: A környezet védelméért felelős szervek tematikára adott észrevételeinek

kezelése

4/b. melléklet: A környezet védelméért felelős szervek és a társadalmi egyeztetésben

résztvevők környezeti jelentésre adott észrevételeinek kezelése

5/a. melléklet: A Stratégiához kapcsolódó közösségi és hazai dokumentumok értékelése

5/b. melléklet: A Stratégia környezeti értékeléséhez kapcsolódó fontosabb jogszabályok

jegyzéke

6. melléklet: Rekreációval kapcsolatos jelentős vízgazdálkodási problémák az egyes

hazai részvízgyűjtőkön a VGT2 alapján

7. melléklet: Natura 2000 hatásbecslési dokumentáció

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (stratégiai) környezeti vizsgálata

6 2018. október

1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATA

1.1. Előzmények

Az Európai Parlament és a Tanács bizonyos tervek és programok környezetre gyakorolt

hatásainak vizsgálatáról szóló 2001/42/EK (2001. június 27.) irányelvének (a továbbiakban:

SKV irányelv) 2. cikk (a) pont 2. francia bekezdése szerint a jogszabály tárgyi hatálya kiterjed

azokra a tervekre és programokra, amelyeket törvényi, rendeleti vagy közigazgatási

rendelkezések írnak elő. Az Irányelvet a hazai jogba átültető, az egyes tervek, illetve programok

környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: SKV rendelet)

előírása szerint a jogszabályban meghatározott, annak tárgyi hatálya alá tartozó tervek,

stratégiák, programok, koncepciók készítése esetén ún. Környezeti Vizsgálatot szükséges

készíteni. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (a továbbiakban NTS 2030 vagy

Stratégia) címet viselő dokumentum SKV rendeletnek megfelelő stratégiai környezeti

vizsgálatára (a továbbiakban SKV) az NTS 2030 2018.12.31.-ig előírt felülvizsgálata keretében

kerül sor.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 készítéséért felelős Magyar Turisztikai

Ügynökség Zrt. által 2018. május 24. napján „A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030

dokumentum felülvizsgálatához szükséges stratégiai környezeti vizsgálat elkészítése és

kapcsolódó véleményezési, egyeztetési eljárások lefolytatásában való közreműködés”

tárgyban indított versenyeztetési eljárás keretében az ÖKO Zrt. nyújtotta be a legkedvezőbbnek

minősülő ajánlatot, így elnyerve a stratégiai környezeti vizsgálat készítésének lehetőségét.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-ra a (Stratégiai) Környezeti Vizsgálatot a

Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontját figyelembe véve végezzük el, mely

szerint ilyen vizsgálatot kell végezni az 1. számú mellékletben fel nem sorolt olyan tervre,

illetve programra, amely a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás, energetika, ipar,

szállítás, közlekedés, hulladékgazdálkodás, vízgazdálkodás, elektronikus hírközlés,

idegenforgalom, regionális fejlesztés számára készül, és keretet szab olyan tevékenységek vagy

létesítmények jövőbeli hatósági engedélyezése számára, amelyek a környezeti hatásvizsgálatról

szóló külön jogszabály mellékletében vannak felsorolva, azonban - e rendelet alkalmazása

szempontjából - függetlenül az abban megadott küszöbértéktől és területi megkötéstől.

Jelen tanulmány a stratégiai környezeti vizsgálat eredményeként készült dokumentumot, az ún.

környezeti jelentést tartalmazza.

1.2. Kapcsolódás a tervezési folyamat más részeihez

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 bár nem az első hazánk turizmusfejlesztési

stratégiáinak sorában (előzményének tekinthető a 2005-2013 közötti időszakra szóló Nemzeti

Turizmusfejlesztési Stratégia), mégis, alapvető változásokat hoz, szemléletváltást jelent

Magyarország turizmusfejlesztési alapelvei vonatkozásában.

Az NTS 2030 előzményének tekintjük a feladatelosztás és a forrásallokáció miatt a turisztikai

térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. CLVI törvényt, melynek értelmében

alapvető fontosságú a turisztikai fejlesztések és térségek (desztinációk) fogalmának, valamint a

céljainak meghatározása. A törvény szerint a turisztikai térség fejlesztésének célja a térség

turisztikai célú látogathatóságának javítása, látogatószámának növelése, valamint a turisztikai

kínálatban betöltött szerepének erősítése. Környezeti vizsgálatunk szempontjából fontos, hogy a

törvény kiemeli, hogy a fejlesztéseket a térségek egyedi természeti, táji, kulturális

karakterét megőrizve, környezeti fenntarthatóságát nem veszélyeztetve kell megvalósítani.


7 2018. október

A törvény meghatározza, hogy a fejlesztésben az állam feladata

− a turisztikai fejlesztések szakpolitikai céljainak és irányelveinek kidolgozása,

− a turisztikai térségen belüli turisztikai fejlesztés szakmai tervezése, a megvalósítás

turisztikai térségen belüli és azok közötti szakmai összehangolása, valamint

− szakmailag meghatározni, megtervezni és összehangolni az egyes turisztikai térségeken

belül és azok között a turisztikai fejlesztések tekintetében a turisztikai térség

megközelítését biztosító térségi és helyi infrastruktúrához, a kulturális örökség

védelméhez, az épített és természeti környezet védelméhez, a társadalmi, környezeti

fenntarthatósághoz, továbbá a turizmussal összefüggő marketingtevékenységhez

szükséges turisztikai kapacitásokat és feladatokat, valamint szakmailag összehangolni

azok végrehajtását.

E feladatokat az állam a Nemzeti Turisztikai Ügynökség Zrt. (a továbbiakban: Ügynökség vagy

MTÜ) útján látja el, a kiemelt állami turisztikai beruházások megvalósítása céljából pedig

100%-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságokat létesít.

Az Ügynökséget a turizmus fejlesztésére vonatkozó stratégiai tervdokumentum készítésére a

61/2017. (III.20.) Korm. rendelet hatalmazta fel. Ez alapján készült el 2017 közepére a Nemzeti

Turizmusfejlesztési Stratégia 2030, melyet az ősszel lezajlott partnerségi véleményezés után

novemberben, az 1747/2017. (X.18.) számú határozatával fogadott el a Kormány.

Az új szemléletű attrakciófejlesztési és alapinfrastruktúra-fejlesztési logikát, illetve desztináció

alapú fejlesztésstratégiát bevezető NTS 2030 ernyőjellegű, iránykijelölő dokumentum.

Azonosítja az állam feladatait a turizmusfejlesztésben, és azonosítja a beavatkozási pontokat, de

nem jelöl ki konkrét fejlesztéseket, ugyanakkor irányadó a későbbiekben készülő területi, illetve

ágazati tervek, programok és projektek számára.

A Stratégiában foglaltak értelmében különálló Marketing Stratégia, illetve Értékesítési Stratégia

készül, valamint a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre alstratégiák, beavatkozási

programok. Továbbá, az NTS 2030-hoz kapcsolódóan stratégia készül minden horizontális

célkitűzéshez is. Az SKV tehát egyrészt iránymutatásul szolgálhat ezen alstratégiák, programok

számára.

Másrészt, fenti stratégiák alapján országszerte, nagy számban valósulnak meg projektek

(várhatóan alapvetően lokális jellegű, egy-egy élményhez kötődő beavatkozások, még akkor is,

ha jelen Stratégia igyekszik ezeket térségi jelleggel összefűzni). Ezen beavatkozások körében

előfordulhatnak környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek körébe tartozó

beruházások is, annak ellenére, hogy a környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek között

csak kis számban fordul elő a turizmusfejlesztéshez közvetlenül vagy közvetetten sorolható

önálló tevékenység. A turizmusfejlesztés körébe közvetlenül, vagy közvetetten beletartozó

legvalószínűbb ilyen tevékenységeket az alábbi, 1-1. táblázatban a teljesség igénye nélkül

soroljuk fel (nem kitérve a nem kifejezetten turisztikai célú közlekedésfejlesztési

beavatkozásokra):

1-1. táblázat: A Stratégiából következő valószínűbb környezeti hatásvizsgálat köteles

tevékenységek

mell. pont megnevezés

1. 3. Vadaskert védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül

40 Repülőtér 2100 m alaphosszúságú futópályától

3. 80. Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból

(amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe): 500 m3/naptól termál karsztvízből, 2000

m3/naptól termál rétegvízből

3. 84 Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)

mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen 500 szállásférőhelytől vagy 3 ha


8 2018. október

mell. pont megnevezés

területfelhasználástól, illetve 50 szállásférőhelytől vagy 0,5 ha területfoglalástól település

külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

3. 85. Kemping védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-,

illetve lakókocsi, lakóautó helytől

3. 86. Mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen,

Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

3. 87. Országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett

területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

3. 88. Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) méretmegkötés nélkül

3. 89. Határállomás

3. 92. Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is 300

parkolóhelytől, illetve védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang

védőövezetén 100 parkolóhelytől

3. 93. Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre

szolgáló ponton kivételével 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára, illetve

100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő, illetve védett természeti

területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú

kikötő

3. 94. Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) szilárd burkolatú futópályával,

illetve védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra

való tekintet nélkül

3. 112. Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények 5000 fő egyidejű

befogadóképességtől vagy 3 ha területfoglalástól vagy 300 db parkolóhelytől, illetve védett

természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha-tól

3. 113. Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt) védett természeti területen, Natura 2000

területen, barlang védőövezetén

3. 114. Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a minigolf kivételével) 18 vagy többlyukú

pálya esetén, illetve védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén,

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok,

valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a

védőövezeten nem zárja ki), méretmegkötés nélkül

3. 115. Motoros járművek állandó versenypályája, terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó

pálya méretmegkötés nélkül

3. 123. Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe): termál

víztestek esetében méretmegkötés nélkül

3. 128. Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy

beépítésre szánt területen 3 ha területfoglalástól, vagy 300 parkolóhelytől vagy 50 m-es

épületmagasságtól, illetve védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang

védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől

Fentieken túl meglévő létesítmények, tevékenységek módosítása is kerülhet hatásvizsgálati

körbe amennyiben az a jelentős módosítás kritériumát meghaladja. A fent említett

tevékenységek esetében, amennyiben nem érik el a meghatározott feltételeket más

engedélyezési eljárás során, a jogszabályban meghatározott környezetvédelmi adatlap alapján

kerül szűrésre, hogy szükséges-e környezeti hatásvizsgálat elvégzése vagy sem.

1.3. A környezeti vizsgálat tematikája és az alkalmazott módszer

1.3.1. A (Stratégiai) Környezeti Vizsgálat fogalma, alaplogikája és menete

A környezeti vizsgálat munkafázisait az alábbiakban határozzuk meg:

a) A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 rövid bemutatása

b) Az értékeléshez szükséges viszonyítási alapok kialakítása, megválasztása

c) Várható környezeti állapotváltozások előrejelzése


9 2018. október

d) Hatásértékelés

e) (Szükség szerint) javaslat a NTS 2030 módosítására

f) Javaslat a kedvezőtlen környezeti hatások mérséklésére, a hatások ellenőrzésére

A munkafolyamat alaplogikáját az 1-1. ábrán mutatjuk be.

A hatások értékelése során saját stratégiai környezeti vizsgálati gyakorlatunkban nem kizárólag

a környezeti hatások értékelésére szorítkozunk, az értékelését kiegészítjük egy környezeti-

természeti szempontú fenntarthatósági értékeléssel is.

1-1. ábra: A környezeti vizsgálat főbb részfolyamatai

A környezeti vizsgálat kiindulópontja a vizsgált Stratégiára vonatkozó tematika kialakítása a

vonatkozó 2/2005 (I.11.) Kormányrendelet elvárásainak konkretizálásával. A hazai jogszabály a

vonatkozó EU SKV irányelv tartalmi követelményeinek megfelel, de tartalmi előírásai annál

részletesebbek. Az 1. mellékletben csatolt, a tervezett tartalomjegyzéket, a fenntarthatósági

kritériumrendszert, a partnerség menetét és a környezeti vizsgálat várható ütemezést is magába

foglaló tematikát ezért a hazai elvárásoknak megfelelően az SKV kidolgozás első lépésében, a

munkatervben dolgoztuk ki, majd a környezetvédelméért felelős szervek általi véleményezés

során beérkezett észrevételek alapján véglegesítettük. Az 1. melléklet a tematika végleges

változatát tartalmazza.

1.3.2. Az értékelés célja, módszertani vonatkozásai

Kiindulási alapelvnek azt tekintjük, hogy az értékelés során a tervet környezetvédelmi és

környezeti-természeti fenntarthatósági szempontból is vizsgáljuk. Az SKV készítésénél –

gyakorlatunkban bevált metodikai elemként – alapkérdés(eke)t fogalmazunk meg, melyekre a

munka elvégzésével választ adunk.


10 2018. október

Ilyen alapkérdések esetünkben:

Az értékelő kérdésekre a következő megfontolások szerint kerestük a választ: A stratégiai

jellegű dokumentumokban szereplő terveknek éppen a stratégiai jellegük miatt többnyire

nem valamilyen határértékrendszernek kell megfelelniük (ez a konkrétság hiányában nem is

lehetséges), hanem meghatározott (jogszabályi, stratégiai, stb.) elveknek, prioritásoknak,

céloknak. Az ezeket (elveket, prioritásokat, célokat) összefogó feltételrendszer hiányában nem

lehet a változásokat minősíteni, mert hiányozna a viszonyítási alap. Szükséges tehát a

környezetvédelmi feltételrendszer (viszonyítási alap) kialakítása, melynek három pillére az

alábbi:

− A releváns hazai és uniós környezetpolitikai célok, elvárások: A környezetpolitikai

célok „külső tényezőként” is értelmezhetők. Nemcsak a hazai, de az Európai Uniós

környezetpolitika céljainak megvalósítása is feltételrendszert jelent (jogszabályok,

előírások révén), amelynek keretein belül szükséges, és kell a fejlesztési törekvéseket

megvalósítani.

− A környezeti problémák, azok okai és következményei: Ezek azonosítása alapján lehet

a várható fejlesztések környezeti hatásait előrejelezni. A fejlesztések célja társadalmi-

gazdasági irányultságú, és közvetlenül érint egy vagy több környezeti elemet.

− Fenntarthatósági értékrend: A fenntarthatósági kritériumok meghatározásával általános

kritériumrendszert adunk meg, amely a környezeti értékelés során egyfajta tervezési

követelményként alkalmazható. A fenntarthatósági kritériumok azokat a szempontokat

határozzák meg, amelyek a környezeti-természeti szempontból fenntartható társadalmi-

gazdasági folyamatok és magatartás alapját képezik. Az általános elveket a NTS 2030

tartalmának megfelelően alakítjuk, ill. pontosítjuk, hogy egyáltalán mely kritériumok és

hogyan alkalmazhatók feltételként a tervezett intézkedésekre vonatkozóan.

Az SKV-nak a vonatkozó 2001/42 EK irányelv és a 2/2005. (I.11.) Kormányrendelet

előírásainak meg kell felelni. Kidolgozásánál e két jogszabály mellett figyelembe vesszük a

vonatkozó, más uniós és hazai jogszabályokat, módszertani anyagokat, korábbi SKV-k

tapasztalatait. Lásd többek között az EU által kiadott Stratégiai Környezeti Vizsgálatokra

vonatkozó útmutatásokat (Handbook on SEA for Cohesion Policy 2007-2013, The

Programming Period 2014-2020 Monitoring and Evaluation of European Cohesion Policy.

Guidance document on ex-ante evaluation), valamint hasonló témákat érintő korábbi értékelések

tapasztalatait, a turizmus környezeti, természeti, fenntarthatósági vonatkozásában készült

szakmai anyagokat.

− A Stratégiában tervezett turisztikai forgalomnövekedés megoldható-e anélkül,

hogy

• az érintett környezet állapota elfogadhatatlanul (az érintett területen élők és a

turisták számára) romlana,

• az érintett terület lakossága számára az élhetőség, és így a „vendégszeretet

színvonala” veszélybe kerülne,

• az érintett attrakciók élvezhetetlenné válnának,

• az érintett környezeti értékek minősége számottevően romlana?

− A keletkező többletbevételek elegendőek lehetnek-e az esetleges problémák (lásd

előző kérdés) kezelésére, ellensúlyozására, illetve léteznek olyan csatornák,

amelyek ezt biztosítják?

− Van-e célok megvalósításának környezeti fenntarthatóság szempontjából

elháríthatatlan akadálya?


11 2018. október

1.3.3. A vizsgálat sajátosságai, korlátok

Az NTS 2030 környezeti értékelése módszertanának kialakításánál figyelembe vett sajátosságok

az alábbiak:

− Az SKV nem csupán hatásvizsgálati eszközként jelentős, hanem szorosan kapcsolódik a

fenntartható fejlődés eszméjéhez. Emiatt a legközvetlenebb értékelői kérdés az, hogy a

Stratégia egésze, illetve az ez alapján megvalósuló fejlesztések a fenntarthatóság irányába

való elmozdulást segítik-e, vagy éppen hátráltatják azt.

− A fenntarthatóság fogalma túlmutat a szigorúan vett környezetvédelmi törekvések

érvényesítésén, ezért a célok ilyen típusú értékelése és az alkalmazott értékrend is tágabb

területet fog érinteni. A tervnek a fenntartható fejlődés szempontjából nem valamilyen

határértékrendszernek kell megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak,

célkitűzéseknek. A kialakítandó értékrend, mely a változások minősítésének alapját

képezi, a vizsgálat támaszkodik az uniós és a hazai környezeti programozási és

fenntarthatósági stratégiákra. Az értékrendet a vizsgálati folyamat elején le kell

fektetni.

− Az NTS 2030 célrendszere szintjén a környezetvédelem nemcsak feltételrendszert, de

célokat is jelent, így a környezeti vizsgálat feladata a környezetvédelmi célok a fejlesztési

elképzelésekben való megjelenésének a vizsgálata, illetve a nem környezetvédelmi célok

környezeti célokkal való összhangjának vizsgálata.

− Az SKV nem konfrontál, hanem együtt készül a tervvel, menetközben kívánja érvényre

juttatni a környezeti érdekeket. Esetünkben ez a folyamat nem tervkészítés, hanem a terv

felülvizsgálat fázisához kapcsolódik. A munka fő célja a fejlesztések jótékony

környezeti hatásainak a fenntartható térségi rendszerek kialakításában betöltött szerepének

maximalizálása. Emellett a lehetséges környezeti konfliktusok létének és mértékének

azonosítása, és ezeknek (amennyire lehetséges) feloldása is elengedhetetlen.

− A turizmusfejlesztés nem elválasztható számos egyéb ágazati fejlesztéstől, így például

a terület-, a vidékfejlesztéstől, vagy a közlekedésfejlesztéstől. Különösen az utóbbi

esetben lehet nehéz lehatárolni a beavatkozás célját. (Rövid szakaszok, illetve bizonyos

kerékpárutak, kisvasutak, stb. kivételével a közlekedési infrastruktúra általában nem

kizárólag turisztikai célokat szolgál.) Ezen területekre vonatkozó stratégiák, szakpolitikák

(pl. Nemzeti Közlekedési Infrastruktúra-fejlesztési Stratégia) stratégiai környezeti

vizsgálat keretében már értékelésre kerültek.

− Az NTS 2030 által megalapozott fejlesztések egy jelentős hányada európai uniós

támogatásból tervezett (Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP),

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP), Terület- és

Településfejlesztési Operatív Program (TOP) források felhasználása circa 262 milliárd Ft

értékben 2022-ig). Ezek a fejlesztések az érintett operatív programok (OP) stratégiai

környezeti vizsgálata keretében már környezeti értékelésre kerültek. Az OP-k

forrásfelhasználását, a forrásszerkezetet a vizsgált Stratégia nem módosítja, ezek a

konstrukciók már az operatív programok tervezésekor is turizmusfejlesztésre voltak

szánva. A Stratégia sok esetben már lezárult konstrukciókat csatornázott be, mert a

projektek megvalósítása a Stratégia időtávjára esik és az NTS 2030 céljainak elérését

szolgálja. A közlekedési tárgyú fejlesztéseket pedig csak említés szintjén kezeli, mint a

Stratégia szempontjából kulcsfontosságú, de tőle függetlenül megvalósuló fejlesztéseket.

− Tényleges hatásokról csak a Stratégia fejlesztési elképzeléseihez kötődő konkrét

beavatkozások elindulásától, illetve az ezek eredményeképpen bekövetkező

forgalomnövekedéstől beszélhetünk. Az NTS 2030 indikátorai jelentik a vizsgálat

szempontjából megfoghatóan értékelhető célrendszert, ezekre azonban nem áll

rendelkezésre területi bontás.


12 2018. október

− Az NTS 2030 ugyan országos stratégia, de várhatóan nagyszámú lokális és regionális

jellegű beavatkozást eredményez, ennek következtében a terv megvalósításának nincs

klasszikus értelemben vett hatásterülete. Tágabb értelemben ezért hatásterületnek

tekintjük az egész országot.

− A környezetvédelmi céloknak való megfelelés értékelésénél már megjelenhetnek

számszerűsített – elsősorban uniós és nemzeti szintű – célok, vállalások, de ebben a

fázisban még csak az elmozdulás irányát és nagyságrendjét lehet becsülni.

A kialakított értékrend érvényesítésén túl az SKV egy része környezeti hatásvizsgálat jellegű.

Így a környezeti vizsgálati módszertan alaplogikája, fogalomhasználata hasonló a

beruházásoknál alkalmazott rendszerhez. Alapvető különbség az, hogy itt konkrét hatótényezők1

nem azonosíthatók, csak ezek feltételezett típusai, irányai, várható tendenciái adhatók meg.

Ennek következtében az állapotváltozások előrejelzése természetesen bizonytalanabb a

beruházások hatásvizsgálatához képest. Ugyanakkor azonosíthatók azok a kritikus tartalmi

elemek, melyek esetleg jelentős kedvezőtlen környezeti hatásokkal járhatnak. Ezek

végrehajtásánál az elővigyázatosság elvére kell támaszkodni, a majdani pályázatok kiírásához

feltételeket kell megfogalmazni, a tervezési elvárásokra javaslatok adhatók, illetve szélsőséges

esetben az ilyen elemek elhagyása is felmerülhet.

1.3.4. A környezeti vizsgálatot végző szervezet és szakértők

A vonatkozó Korm. rendelet előírásainak megfelelően a környezeti vizsgálatot megfelelő

részszakterületeken - a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői

tevékenységről szóló jogszabály alapján - szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő

készítheti el.

A környezeti vizsgálat dokumentációjának készítője, az ÖKO Zrt. legfontosabb adatai az

alábbiak:

Cím: 1013. Budapest, Attila út 16.

Postai cím: 1253. Budapest Pf. 7.

Telefonszám és fax: +36 1-212-6093

Vezérigazgató: dr. Tombácz Endre

Az ÖKO Zrt. környezeti vizsgálatban résztvevő szakértőinek körét és jogosultságát az alábbi

táblázatban mutatjuk be. A szakértői jogosultságokat a 2. melléklet tartalmazza, valamint a

Mérnökkamara honlapján (https://www.mmk.hu/ kereses/tagok), illetve a

http://www.termeszetvedelem.hu/_ user/browser/File/ Szakertoi_nevjegyzek/szakertoi_

jegyzek%202016_10_13__HONLAPRA. pdf oldalon ellenőrizhetők.

1-1. táblázat: A környezeti vizsgálatban résztvevő szakértők és jogosultságaik

1 A hatótényező a tervezett tevékenység olyan önálló része, amely a környezeti elemek vagy rendszerek állapotváltozásának,

azaz a hatásoknak az okaként tekinthető. A hatótényező a változások kiváltó oka.

https://www.mmk.hu/

http://www.termeszetvedelem.hu/_%20user/browser/File/%20Szakertoi_nevjegyzek/szakertoi_%20jegyzek%202016_10_13__HONLAPRA.%20pdf

http://www.termeszetvedelem.hu/_%20user/browser/File/%20Szakertoi_nevjegyzek/szakertoi_%20jegyzek%202016_10_13__HONLAPRA.%20pdf


13 2018. október

Név Lakcím Kamarai

tagsági szám Jogosultságot igazoló engedély száma

László Tibor 2089. Telki, Juharfa u. 3. - Sz-038/2011. (SZTV), Sz-038/A/2011. (SZTjV)

Magyar Emőke 1091. Budapest, Üllői út

71. 01-7928

01-675/2014 (KÉ-Sz), 648/2/01/2014 (SZKV-

1.1.), 649/0/01/2014 (SZKV-1.4.) Sz-033/2009 (SZTV, SZTjV)

Nagy István 1098. Budapest, Távíró

utca 15. 01-1361

4118/2010 (VZ-T, SZÉM 3., SZÉM 8., SZKV-

1.1., SZKV-1.3., SZVV-3.1., SZVV-3.2., SZVV-

3.5., SZVV-3.4., SZVV-3.10., SZB), Sz-100/2010

(SZTjV)

Scheer Márta 2086. Tinnye, Ady Endre

u. 715. - Sz-089/2010 (SZTV)

Vidéki Bianka 1115. Budapest, Fraknó

utca 20/A 01-14461

2562/2012 (SZKV-1.1., SZKV-1.2., SZKV-1.3.,

SZKV-1.4.), Sz-064/2014

A munkában részt vett Szappanos Márton (tájépítészmérnök), dr. Rákosi Judit és dr. Tombácz

Endre (közgazdák) és Tombácz Fanni (műszaki menedzser) is.

1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása

Jelen SKV elkészítése számos szakterület szakirodalmának gondos áttekintését igényelte. A

dokumentumok közül néhány olyat, melyre nagyobb mértékben, rendszeresen vagy több

tématerület kapcsán is hagyatkoztunk, az alábbiakban sorolunk fel.

A stratégiai környezeti értékelés készítésekor az idegenforgalom és a környezet kapcsolatának

szakmai háttere tekintetében döntően a következő dokumentumok voltak segítségünkre:

• Dávid, L. (szerk.) 2007. Turisztikai erőforrások: A természeti és kulturális erőforrások

turisztikai hasznosítása. Perfekt Gazdasági, Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt. Budapest,

2007.

• Holden, A.: Environment and Tourism. Routledge, 2016.

• World Tourism Organization: Overtourism? Understanding and Managing Urban Tourism

Growth beyond Perceptions. UNWTO, 2018.

A jelenlegi helyzetet bemutató fejezetrészek a szakterületi értékelések és elemzések mellett az

alábbi átfogó dokumentumokban közzétett adatokra és információkra támaszkodnak:

• Magyarország környezeti állapota 2016. (Herman Ottó Intézet Non-profit Kft. 2017.)

• A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon 2016. (KSH 2017.)

• Magyarország 2016. (KSH 2017.)

A klímaváltozással kapcsolatos értékelés elkészítésekor elsősorban a következő útmutatókra

voltunk figyelemmel:

• Guidance on Integrating Climate Change and Biodiversity into Environmental Impact

Assessment, 2013 http://ec.europa.eu/environment/eia/pdf/EIA%20 Guidance.pdf

• Klímapolitika Kft: Útmutató projektek klímakockázatának értékeléséhez és

csökkentéséhez. 2017. január

A további felhasznált forrásokat lásd a hivatkozásoknál és az irodalomjegyzékben (lásd 3.

melléklet).

http://ec.europa.eu/environment/eia/pdf/EIA%20%20Guidance.pdf


14 2018. október

1.5. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a Stratégia

alakulására

Az egyeztetési folyamat végén készíthető el.

1.6. A környezet védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása, az

általuk adott véleményeknek, szempontoknak a környezeti értékelés készítése

során történő figyelembevétele

1.6.1. A tematika egyeztetése

A vonatkozó Korm. rendelet elvárásainak megfelelően az egyeztetési folyamat a tematika

környezetvédelemért felelős szervekkel történő egyeztetésével indul. 2018. augusztus 23-án a

következő szerveket kerestük meg a tematika egyeztetéséről szóló levéllel:

− a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya,

− az Emberi Erőforrások Minisztériuma Országos Tisztifőorvosi Feladatokért Felelős

Helyettes Államtitkársága,

− az Agrárminisztérium,

− a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Vízügyi és

Vízvédelmi Főosztálya,

− Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztálya,

− a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos

Iparbiztonsági Főfelügyelőség Veszélyes Üzemek Főosztálya,

− az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkársága,

− az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiaügyekért és Klímapolitikáért Felelős

Államtitkársága,

− a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkársága,

− a Miniszterelnökség Társadalmi és Örökségvédelmi Ügyekért, valamint Kiemelt

Kulturális Beruházásokért Felelős Helyettes Államtitkársága,

valamint:

− a tematika egyeztetésének fázisába még kötelezően nem bevonandó Országos

Környezetvédelmi Tanács,

− és a véleményezésbe történő bevonásra a vonatkozó 2/2005. (I.11.) Kormány rendelet által

nem kijelölt Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács.

A tematika egyeztetése hivatalosan 2018. augusztus 24.-től 2018. szeptember 24.-ig, a

gyakorlatban az utolsó észrevétel beérkezéséig, 2018. október 11.-ig tartott. Minden intézmény

válaszolt a megkeresésre. A válaszolók a tematikával kapcsolatos kifogást nem emeltek, azt

elfogadták, egyes esetekben kiegészítő javaslatot, észrevételt tettek az SKV tematika, illetve a

környezeti értékelés vonatkozásában, melyeket a 4/a. mellékletben található táblázatban

foglaltunk össze. A táblázat tartalmazza az észrevételekre adott válaszainkat is. Összességében

elmondható, hogy az észrevételek jó részét vagy a véglegesítésre kerülő tematikába, vagy az

elkészülő környezeti vizsgálatba be tudtuk építeni.

A beérkezett vélemények alapján véglegesítettük a stratégiai környezeti vizsgálat tematikáját. A

tematikába beépítendő észrevételek miatti módosítások mellett a környezeti vizsgálat

tartalomjegyzékében eszközöltünk kisebb (a tartalmat nem érintő) szerkezeti változtatásokat. A

végleges tematika az Ügynökség, valamint az SKV-t készítő ÖKO Zrt. honlapján elhelyezésre


15 2018. október

került, erről a tényről a tematika egyeztetésébe bevont környezetvédelemért felelős szerveket

levélben értesítettük.

1.6.2. A környezeti jelentés egyeztetése

Az egyeztetési folyamat végén készíthető el.


16 2018. október

2. A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2030

Az állami turizmusirányítás cél- és eszközrendszerét a 2017-2030 közötti időszakra

meghatározó, a 1747/2017. (X. 18.) Korm. határozattal elfogadott Nemzeti Turizmusfejlesztési

Stratégia 2030 című dokumentum stratégiai környezeti vizsgálat szempontjából legfontosabb

jellemzőit az alábbiakban ismertetjük röviden. A Stratégia teljes terjedelmében elérhető a

http://www.kormany.hu/download/8/19/31000/mtu_kiadvany_EPUB_297x210mm%20-

%20preview.pdf oldalon.

2.1. A Stratégia összefoglaló ismertetése

Az NTS 2030 kijelöli a stratégiai célokat és azonosítja a főbb beavatkozási pontokat,

meghatározza az állam feladatait ebben a stratégiai jelentőségű, jó és javuló teljesítményű, ám

jelentős növekedési potenciállal bíró ágazatban. Figyelembe veszi mindazon globális

tendenciákat és kihívásokat, melyek a következő évtizedekben várhatóan döntő befolyással

bírnak az ágazatra kül- és belföldön egyaránt.

Elsősorban fejlesztéspolitikai irányultságú stratégia, mely ernyőjellegénél fogva keretet,

igazodási pontot jelent a turizmus és a kapcsolódó ágazatok szereplői számára. A turizmus

fejlesztésének legfontosabb irányait tartalmazza, eszközt, forrást és intézményrendszert rendel a

megfogalmazott stratégiai célok eléréséhez, de egyedi célokat és beavatkozásokat nem azonosít.

Külön-külön alstratégiák készülnek majd az egyes termékekhez, illetve a kiemelt turisztikai

fejlesztési térségekre desztinációfejlesztési stratégia, valamint országos szintű turisztikai

márkakommunikációt meghatározó Marketingstratégia és az értékesítési irányokat meghatározó

Értékesítési Stratégia készül, továbbá a képzéshez és a kutatáshoz, de még a horizontális

szempontokhoz kapcsolódóan is (pl. fenntartható/ökoturisztikai stratégia) önálló stratégiával

egészül ki a dokumentumok sora.

Jelentősége nem csak abban rejlik, hogy hosszú távon kijelöli az ágazat állam által kívánatosnak

tartott fejlődési irányát, hanem abban, hogy mindezzel a turisztikai térségek fejlesztésének

állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvényben kitűzött alapvető szemléletváltást alapozza

meg. A koncepcióváltás célja többek között a strukturális hibák kijavítása.

Két vezérmotívuma a desztinációs logikán alapuló termék- és attrakciófejlesztés és ehhez

kapcsolódó alapinfrastruktúrafejlesztés és marketingkommunikáció, valamint a korábban

széttagolt turizmusirányítást felváltó, domináns állami szerep az ágazatban.

Alapelvei a hatások, eredmények mérhetősége, a területi, termékszintű és célcsoporti

szempontok figyelembe vételével megvalósuló komplexitás, a közvetlen és közvetett hatások

elkülönítését jelentő lehatárolás, transzparencia (közvélemény tájékoztatása), a Stratégia

érintettjei közti együttműködés, valamint a folyamatos nyomon követést és szükség szerinti

felülvizsgálatot és beavatkozást takaró rugalmasság.

Mindezekkel szándékai szerint a Stratégia időtávján erős turisztikai országmárkát épít fel és a

turizmust a fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazatává teszi, mely minőségi élménykínálatot

jelent, széles rétegek számára elérhető és hozzáférhető, és a foglalkoztatásban is jelentős

szerepet tölt be azáltal, hogy vonzó karriert biztosít egy tisztességes és versenyképes ágazatban.

A rövid-, közép- és hosszútávra szóló Stratégia megvalósítása tulajdonképpen két részre

bontható; a 2020-ig tartó költségvetési ciklusban rendelkezésre álló uniós források felhasználása

miatt is 2023-ig intenzív fejlesztési folyamat valósul meg a szektorban, majd az időtáv második

felében csökkenő állami szerepvállalás mellett a stabil és hatékony térségi szervezetrendszer


17 2018. október

kialakítására kerül sor. Mindehhez a jelenlegi ismeretek szerint 262,18 milliárd Ft-nyi uniós és

574,6 milliárd Ft-nyi hazai forrást tervez felhasználni.

Megvalósításának felelőse a Magyar Turisztikai Ügynökség. A turizmusfejlesztésben értelmező,

tájékoztató, iránymutató, promotáló, minősítő, megvalósító, újító, ösztönző, edukáló és integráló

szerepet lát el.

2.1.1. A Stratégia célrendszere

Az NTS 2030 célrendszere (lásd 2-1. ábra) részben eltér a szakpolitikák megszokott

felépítésétől: legfelső szintjén ugyanis az Indíttatás áll, ezt követi a Stratégia időtávjának végére,

2030-ra elérendő állapot Víziója, majd a Stratégia készítőinek és megvalósítóinak Missziója.

Ezután következnek a pillérekbe rendezett stratégiai célok: a Stratégia alább ismertetett hét

pillére öt-öt (az utolsó pillére esetében négy) stratégiai célon alapul.

− A termék- és attrakció-, valamint alapinfrastruktúra-fejlesztés a Kisfaludy Turisztikai

Fejlesztési Program keretében valósul meg (A-pillér)

− A stratégiai márkakommunikáció, célzott marketingkommunikációs kampányaktivitás és

értékesítés (B-pillér) az országos szintű márka hazai és nemzetközi piacokra pozícionált

megújítását, a desztinációs márkarendszer felépítését, hatékony marketingkommunikációs

megvalósítását fedi.

A további pillérek nem feltétlenül és kizárólag konkrét beavatkozásokhoz kötődnek, hanem

inkább megalapozzák, biztosítják a turizmusfejlesztés sikerét:

− Elhivatott szakemberek, visszahívó vendégszeretet (C-pillér)

− Megbízható adatok, mérhető teljesítmény (D-pillér)

− Transzparens, kiszámítható szabályozás és ösztönzés (E-pillér)

− Iránymutatás és együttműködés (F-pillér)

− Identitás és kötődés (G-pillér)

Fentiek mellett a teljes Stratégiát átfogja öt horizontális cél (H. pillér). A horizontális célok

azok, amelyeknek valamennyi turisztikai fejlesztés esetében érvényesülniük kell:

− fenntartható turizmus elveinek érvényesítése a helyi közösségekkel és a természeti

környezettel együttélő turizmus érdekében

− családbarát jelleg

− fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés és közlekedési megközelíthetőség a

hozzáférés jegyében

− informatív tájékoztatás, többnyelvűség

− digitális technológiák alkalmazása

A támogatások felhasználásának hatékonyságát növelni kívánja, ezzel érdemi javulást biztosítva

a szektorban, ami párosulva a kiszámítható szabályozási háttérrel az ágazat fehérítését segíti elő.

A célok elérésében partnerek az önkormányzatok, a gazdasági szereplők, a szakmai és

érdekképviseleti szervezetek, az akadémiai és a civil szféra.


18 2018. október

2-1. ábra: A Stratégia célrendszere


19 2018. október

2.1.2. A turizmusfejlesztés új megközelítési módja

A korábbi turizmusfejlesztési megközelítést gyökeresen megváltoztatva a Stratégia hazánk

turisztikai potenciáljának növelését a szinergikus hatások maximalizálása érdekében

desztinációs alapra helyezi. A desztináció földrajzilag körülhatárolható olyan területrész, mely

egységes fogadóterületként jeleníthető meg a kínálati piacon. Egy vagy több desztináció alkot

egy kiemelt turisztikai fejlesztési térséget.

A kiemelt turisztikai fejlesztési térségek már jelenleg is nagy vendégforgalommal rendelkező

térségek, vagy fejlesztéssel és marketinggel még vonzóbbá tehetők a vendégek számára. A

lehatárolás során keresleti és kínálati szempontokat és a potenciált is figyelembe veszik, a

lehatárolás kritériumrendszerét három csoportba (vonzerő alapú, turisztikai, illetve földrajzi és

infrastrukturális mutatók) sorolva. A lehatárolás 2016-ban kezdődött meg, eddig az alábbi öt

kiemelt turisztikai fejlesztési térség került nevesítésre (lásd 2-2. ábra):

− Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség.

A kijelölés után azonosíthatók a térség turisztikai teljesítményének növeléséhez szükséges

beavatkozások, melyeket a térségekre készülő alstratégiák foglalnak majd össze.

Az egyes desztinációkat az állami turizmusirányítás határolja le, és dolgozza ki az egyedi

beavatkozási programot rájuk.

A Stratégia által becsatornázott fejlesztések döntően a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre

koncentrálnak, de sem a Stratégia maga, sem a különböző támogatási konstrukciók nem zárják

ki a desztináción kívüli fejlesztéseket sem, ezek esetében azonban a pontszerű vonzerők

hálózatba rendezése (tematikus felfűzése) preferált.

Egy-egy desztináción belül a fejlesztések a térség turisztikai kínálatának kompletté tételét kell,

hogy szolgálják. Mind desztináción belül, mind az egymással versengő desztinációk

tekintetében fontos törekvés a párhuzamosságok megszűntetése.


20 2018. október

2-2. ábra: A Stratégia készítéséig nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségek


21 2018. október

2.1.3. A Stratégia eszközrendszere

Az NTS 2030 eszközrendszere hét lábon áll:

− fejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási eszköztár

− marketingkommunikációs eszköztár

− értékesítési eszköztár

− képzéshez, oktatáshoz, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztár

− kutatási eszköztár

− szabályozási eszköztár

− horizontális célok megvalósítását támogató eszköztár

Az eszköztárak közül a marketingkommunikációs és az értékesítési bemutatása jelen

Stratégiának nem tárgya, a készülő Marketing- és Értékesítési Stratégiában történik. Az országos

szintű márkaépítés kapcsán annyit emel ki a Stratégia, hogy a vizet, mint erőforrást meghatározó

elemnek jelöli ki.

Fejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási eszköztár

Az eszköztár fejlesztési része a Stratégia „A” pillérét jelentő Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési

Programból, hazai forrásból támogatott, valamint az uniós társfinanszírozással a

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból, a Terület és Településfejlesztési

Operatív Programból és a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programból

megvalósuló egyes fejlesztésekből áll. Csatlakozik továbbá a megyei jogú városok és a

Kormány között kötött együttműködési megállapodások keretében megvalósuló projektek közül

a turisztikai jellegűekhez a Modern Városok Program keretében.

A Stratégia készítői becsatornázták a fenti operatív programokból megvalósuló fejlesztéseket is,

még a Stratégiaalkotáskor már lezárult pályázati konstrukciókat is, amennyiben a Stratégia

időtávján történik a támogatott fejlesztések megvalósítása.

Az eszköztár jelentőségét mutatja, hogy a 2017-2030 közötti időszakban az Ügynökség

közreműködésével 500 turisztikai fejlesztési projekt megvalósítása tervezett az alábbiak szerint:

− T1. Ágazati stratégiai tervezés: Az NTS 2030 szolgál alapként, irányadó

dokumentumként az eszköz keretében a jövőben készülő termékstratégiák,

desztinációfejlesztési stratégiák, a Marketingstratégia, az Értékesítési Stratégia, a

horizontális stratégiák és az ágazati működést segítő egyéb stratégiák, pl. a képzéshez,

kutatáshoz kapcsolódó stratégiák számára.

− T2. Kiemelt fejlesztési térségek nevesítése és beavatkozási programjuk elkészítése: A

turisztikai térségek lehatárolását követően a jelenlegi szálláshely kínálat felmérése, a

vendégforgalmi elemzés, vonzerők „leltárba vétele” és értékelése eredményei alapján

beavatkozási programok (alstratégiák) készülnek az egyes térségekre.

− T3. Országhatáron fekvő desztinációk élménykínálatának összekapcsolása a határ

túloldalán fekvő attrakcióelemekkel: A tartózkodási idő növelése érdekében a határon

túli, magyar vonatkozású turisztikai vonzerők felmérését követően a határon átnyúló

turisztikai térségek együttes értelmezése, közös kommunikáció és turisztikai

beavatkozások generálása a határon húzódó turisztikai térségekben.

− T4. Turisztikai fejlesztési térségek pozicionálása: A GINOP 2017-ben meghirdetett

1.3.4 pályázati konstrukciójának segítségével termékfejlesztésre, térségi tematikus

csomagajánlatok, programcsomagok kidolgozására, összeállítására, garantált programok

kialakítására és működtetéshez eszközparkra, továbbá térségi beszállítói és szolgáltató


22 2018. október

rendszerek kidolgozására, kialakítására, a helyi termékek, gasztronómia bevonására,

illetve kisléptékű családbarát fejlesztésekre és szemléletformálásra, a teljesítmény

monitoringjára, vonzerőkkel kapcsolatos adatgyűjtésre, desztinációfejlesztési stratégia

készítésére lehet vissza nem térítendő támogatást igényelni.

− T5. A Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai célú fejlesztéseinek támogatása: A

GINOP (2015-ben megnyitott, már lezárult) 7.1.1. konstrukciója állami tulajdonú

műemlék várak, kastélyok turisztikai fejlesztésére (egyedi turisztikai profil kialakítása,

eredeti funkció bemutatását, élményszerű látogatás feltételeit biztosító fejlesztések,

turistafogadás feltételeinek létrehozása, kiállítótér kialakítása, rendezvények,

fesztiválokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések, valamint ezekkel párhuzamosan

megvalósuló helyreállítás, felújítás, restaurálás,, parkosítás, környezetfejlesztés, egyéb

infrastrukturális fejlesztések) biztosított vissza nem térítendő támogatást.

− T6. Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése: A GINOP turisztikai

non-profit szervezetek számára meghirdetett (2015-ben megnyitott, már lezárult) 7.1.2.

konstrukciója a meglévő kínálatba integrálódó, több megyén átívelő lovas, vitorlás,

túrakenu, kerékpáros, természetjáró jármódoknak megfelelő útvonalak, megállópontok, és

helyek kialakításához nyújtott vissza nem térítendő támogatást hazánk aktív és

ökoturizmus kínálatának bővítése, az országos turisztikai gerinchálózatok létrehozása

érdekében.

− T7. Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése: A GINOP (2015-ben megnyitott, már

lezárult) 7.1.3. konstrukciója a gyógyhelyként nyilvántartott településeken a természetes

gyógytényezőt kiegészítő, turisztikai szezont meghosszabbító (egész évben működő)

szolgáltatások fejlesztése, illetve ehhez kötődve a településkép javítása, infrastrukturális

fejlesztések az épületek és megközelítésük vonatkozásában.

− T8. Egyházi kulturális örökség turisztikai fejlesztése: A GINOP (2016-ban megnyitott,

már lezárult) 7.1.4. konstrukciója az egyházakat célozta, az egyházi kulturális értékek

bemutathatóságát megvalósító projektek vissza nem térítendő támogatásával:

rekonstrukciót is magában foglaló, öt vagy több állomásból álló hálózatok fejlesztésével, a

turistafogadás feltételeinek javításával, az eredeti funkciót bemutató, élményszerű

látogatást lehetővé tevő fejlesztésekkel, mely kiegészülhet az attrakciók közvetlen

környezetének fejlesztésével (pl. parkosítás, kisebb közlekedési fejlesztések, energetikai

beavatkozások, szociális blokk kialakítása)

− T9. Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése: A GINOP (2016-ban megnyitott,

már lezárult) 7.1.5. konstrukciója a látogatók igényeit komplexen kielégítő

szolgáltatáscsomagok kialakítása (ezzel a látogatók számának teherbíró képességen belüli

növelése és költésük emelése) érdekében vissza nem térítendő támogatást nyújtott a

komplex szolgáltatások mellett a védett terület bejárását, megismerését elősegítő

fejlesztésekhez, továbbá aktív természetjáró infrastruktúra fejlesztésére, és ezekhez

kapcsolódóan az attrakciók közvetlen környezetének fejlesztésére (pl. parkosítás, kisebb

közlekedési fejlesztések, energetikai beavatkozások, horgászati infrastruktúra fejlesztése,

stb.)

− T10. Világörökségi helyszínek fejlesztése, tematikus hálózatok fejlesztése: A GINOP

7.1.6 konstrukciója világörökségi és várományos helyszínek turisztikai célú

fejlesztéseihez nyújt vissza nem térítendő támogatást, a projektek kiegészülhetnek

megközelítést segítő, különálló területek összekapcsolását lehetővé tevő, illetve

energiahatékonysági és szociális infrastruktúra fejlesztésekkel is például.

− T11. Turisztikailag frekventált térségek integrált termék- és szolgáltatás-fejlesztése:

A GINOP 2017-ben megjelent 7.1.9 felhívása a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben

a természeti, kulturális értékek bemutatását, megismertetését, látogathatóvá tételét célzó,


23 2018. október

innovatív attrakciófejlesztések és szolgáltatásfejlesztésekhez nyújt vissza nem térítendő

támogatást (kizárólag a turisztikai teherbíróképességen belül). Cél a fogadóterületek

versenyképességének javítása, térségi szemléletmód kialakítása, hálózatosodás

elősegítése, komplex turisztikai ajánlatok kidolgozása a meglévő turisztikai kínálatba

integrálva. A támogatható tevékenységek a T5-T10 eszközöknél bemutatott

fejlesztésekhez hasonlóak (kastélyok, várak, turisztikai helyszínek, turisztikai

kerékpárutak, aktív turisztikai hálózatok, egyházi kulturális örökség és nemzeti parkok,

világörökségi és várományos helyszínek fejlesztése, gyógyhelyek komplex fejlesztése,

továbbá kulturális, gasztronómiai vonzerőkön alapuló térségi hálózatok megyéken átívelő

kialakítása, fejlesztése. Ehhez társulhat még egyebek mellett környezetrendezés, -

fejlesztés, energiahatékonysági és kisebb közlekedési fejlesztés is.

− T12. Turisztikai attrakciók minősítési feltételrendszerének kialakítása: Meglévő és

fejlesztendő turisztikai létesítmények, attrakciókkal kapcsolatos védjegyek, minősítési

rendszerek felülvizsgálata, korszerűsítése, illetőleg a hiányzó területek újak kialakításához

nyújtott vissza nem térítendő támogatást egy projektnek a GINOP 7.1.8. 2018-as, már

lezárult felhívása a turisztikai szolgáltatások egységes színvonalának biztosíthatósága

érdekében, ezzel hozzájárulva a minőségi fejlődéshez.

− T13. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerepvállalása a terület- és

településfejlesztési operatív program turisztikai célú fejlesztéseinek

megvalósításában: Az Ügynökség szerepe: a projektek marketingstratégiájának

értékelése

− T14. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerepvállalása a Modern Városok Program

megvalósuló fejlesztéseiben: Az Ügynökség szerepe: a turisztikai jellegű fejlesztések

kapcsán szakmai feladatok ellátása, egyebek mellett a turisztikai tartalom és az egyéb

fejlesztésekkel való összhang vizsgálata.

− T15. Balatoni strandok fejlesztése: Első üteme a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési

Program pilotprojektként megvalósított konstrukciója volt, melynek keretében 100%-os

támogatásra lehetett pályázni 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló vízparti strandok

fenntartható fejlesztésére, ezen belül a strandok infrastruktúrájának és

környezetminőségének fejlesztésére (ide értve a modern információs és kommunikációs

technológiák bevezetését is), család- és gyermekbarát szolgáltatások bővítésére,

szezonhosszabbítást elősegítő beruházások (rendezvénytér, téliesítés, stb.), a

szabadidősportok feltételeinek javítására és a Strandolj és kerékpározz! mozgalom

támogatásaként (biztonságos) kerékpártárolók, megőrzők kialakítására.

A 2017 áprilisában megjelent és azóta már le is zárult első ütemben 38 balatoni település

55 strandja részesült összesen nem egész 1,86 milliárd Ft támogatásban. A második

ütemben a strandok gasztronómiai kínálatának megújítása lesz a konstrukció fókuszában.

− T16. Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció: A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

által nyújtott, a „Turisztikai fejlesztési célelőirányzat” elnevezésű fejezeti kezelésű

előirányzatból megvalósuló konstrukció célja a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó

szálláshelyek és a turisztikai vonzerők közelében található kereskedelmi szálláshelyek

általános minőségének és szolgáltatási színvonalának emelése, indokolt esetben

kapacitásának bővítése, kapacitáskihasználtságának javítása, a szálláshely működéséből

származó árbevételek által a profitabilitás és a fenntarthatóság növelése.

A vissza nem térítendő támogatás infrastrukturális fejlesztésekhez (pl. közművek, parkoló)

is igénybe vehető, valamint önállóan nem, de melléktevékenységként energiahatékonyság

javítását célzó beruházások is finanszírozhatók.

A konstrukció keretében 2017 és 2030 között 30 000 szoba felújítása tervezett, emellett új

szálláshelyek létrehozására is lehetőség van.


24 2018. október

Eddig országosan (a főváros kivételével) panziófejlesztésre, valamint a Balaton, Tokaj,

Felső-Tisza, Nyírség és Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben

szállodafejlesztésre és új szálláshelyek fejlesztésére lehetett pályázni, ezek a pályázati

felhívások már lezárultak.

A Balaton térségében továbbá a Kisfaludy Tematikus Élményparkfejlesztési Konstrukció

keretében meglévő kalandparkok, aquaparkok, élményparkok fejlesztésére, valamint új

élményparkok létesítésére is lehetett pályázni.

− T17. MFB Kisfaludy Turizmusfejlesztési Hitelprogram: Éven túli lejáratú beruházási-

és a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó tartós forgóeszköz hitel vagy kölcsön a

szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén tevékenykedő, Magyarországon bejegyzett

székhellyel rendelkező új és meglévő vállalkozások számára, kedvező árazással.

− T18. Turisztikai szempontból kiemelt fejlesztések szakmai irányítása: Egyes, a

kiemelt turisztikai fejlesztési térségekben megvalósuló, meghatározó fontosságú, komplex

attrakciófejlesztésnek minősülő „zászlóshajó” projektek szakmai irányítása,

megvalósítása, melyek eredményeként gyorsan emelkedik a látogatószám, vagy markáns

változást hoz a térségről kialakult képben.

− T19. Az elérhetőség fejlesztését célzó beavatkozások

Az általános közlekedési célzattal is igénybe vehető, de kimondottan turisztikai

fejlesztések (pl. Eurovelo kerékpárút fejlesztés) megvalósítása, valamint a turizmus

teljesítőképességének javítása szempontjából kulcsfontosságú, azonban a

közlekedésirányításhoz tartozó közlekedési fejlesztések esetén a turizmusszakmai

szempontok képviselete, együttműködés.

Oktatáshoz, képzéshez, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztár

− O1. Turisztikai képzések értékelésének, fejlesztésének, minőségbiztosítási

rendszerének kialakítása a felsőoktatásban, szakképzésben és felnőttképzésben:

Magába foglalja a jelenlegi turisztikai képzési kínálat feltérképezését, új képzési tartalmak

kidolgozásának, innovatív tanulási technikák bevezetésének ösztönzését, képzési

szintenként képzésértékelés, -fejlesztés, minőségbiztosítás rendszerének kialakítását.

− O2. Képzők képzése: Továbbképzési, önfejlesztési lehetőségek felkutatása, támogatása,

fejlesztés(ének ösztönzése).

− O3. Ösztöndíj és gyakornoki program kidolgozása és bevezetése: Tartalmazza a

képzőhelyek, illetve a tanulók és a piac kapcsolatának kiépítését, Ügynökség részéről saját

gyakornoki program indítását, ösztöndíj és gyakornoki programok bevezetését annak

érdekében, hogy minél többen válasszák a turizmust szakterületül.

− O4. Továbbképzési rendszer kialakítása: Szabályok megalkotása, képzési programok

tovább- vagy kifejlesztése, minőségbiztosítása, képzők képzése, minősítése, akár e-

learning platformon is.

− O5. Közép-Európai Turizmus Akadémia létrehozatalának ösztönzése: Magas

színvonalú, nemzetközileg is vonzó turisztikával kapcsolatos felsőoktatási képzések

meghonosítása, alapítása.

− O6. Tudás- és tapasztalatcserét támogató platformok megteremtése és működtetése:

Tudástranszfert támogató tevékenységek, tematikus konferenciák, nemzetközi projektek,

tapasztalatcsere fórumai, szakmai találkozók.

− O7. A diplomáciai missziókon dolgozók rendszeres felkészítése: A nagykövetségeken,

konzulátusokon dolgozók informálása, diplomáciai missziók rendezvényeken való

megjelenésének támogatása.


25 2018. október

− O8. Szemléletformálás a köznevelésben: Egyebek mellett a turisztikával összefüggő

nevelési célok és tartalmak felmérése és javaslattétel ezek bővítésére, országjáráshoz

szükséges ismeretek, készségek tananyagba integrálása, szabadidős tevékenységek

fejlesztése, élmény- és kalandtárgyak elterjesztése és ehhez kapcsolódó módszertan,

gyakorlatok tartoznak ide.

− O9. A látogatók edukációja: Tájékoztatás szemléletformáló akciókon, kampányokon

keresztül.

− O10. Turizmus nagyköveti program: Az Együttélő turizmus horizontális célhoz

kapcsolódva a lakosság körében szemléletformálás a vendégszeretet, segítőkészség

növelése, egyszersmind a turizmus káros hatásainak enyhítése érdekében is.

Kutatási eszköztár

− K1. Egységes turisztikai információs rendszer létrehozása: A tervezést lehetővé tevő

információs rendszer és az összefüggő szabályozási javaslat kidolgozása.

− K2. Turisztikai szakértői adatbázis: Naprakész nyilvántartás az ágazati szereplőkről,

fiatal kutatók lehetőséghez juttatása, összeköttetés biztosítása a kutatóhelyek és a piac

között.

− K3. Kutatások szervezése és lebonyolítása, állandó adatkapcsolat kialakítása az

adatgazdákkal: Együttműködési lehetőségek, adatcsere megteremtése, adatvagyon

létrehozása a döntéselőkészítés érdekében.

− K4. Természetes gyógytényezőkre vonatkozó kutatások: A gyógyászati szolgáltatások

iránti kereslet növelése érdekében a gyógyvíz és gyógytényezők bemutatása. Új

együttműködések, hálózatok létrehozása.

− K5. Turisztikai innovációk felkutatása, rendszerezése: Inkubációs program

kialakításán keresztül.

− K6. Turisztikai tudásbázis építése: Szisztematikus információgyűjtés, ágazati

módszertanok és jó gyakorlatok gyűjtése, korábbi fejlesztési projektek értékelése,

vonzerőleltárak pontosítása, kiegészítése, attrakciók, szállás- és vendéglátóhelyek,

rendezvények, közlekedési létesítmények felmérése (vizsgálata, értékelése) segítségével.

Szabályozási eszköztár

− SZ1. Szabályozási javaslatok kidolgozása az ágazati teljesítmény javítása érdekében:

Részben a dereguláció és az adminisztratív terhek csökkentése, illetve a gazdaság

fehérítése érdekében, továbbá a jelenleg szabályozatlan/nem megfelelően szabályozott

területeket (pl. megosztáson alapuló gazdaság) érintően.

− SZ2. Turisztikai adatgyűjtő központ kialakítása: Informatikai fejlesztés: egykapus

adatszolgáltatási rendszer a vendégéjszakák naprakész nyomon követése érdekében.

− SZ3. Turisztikai védjegyrendszer felülvizsgálata és fejlesztése: Minőség tanúsítás

védjegyek, tanúsítások, minősítési rendszerek ki/átalakítása révén, tájékoztató kampánnyal

kiegészítve.

− SZ4. Medical (orvosi) turizmus szabályozási környezetének fejlesztése: Az

egészségügyi és turisztikai szolgáltatók közötti együttműködés elősegítése, akkreditáció,

minőségbiztosítás, valamint egészségturisztikai fejlesztések és ellátási együttműködések a

klinikák, gyógyszállók, gyógyfürdők között a szezonális koncentráció oldása érdekében is.


26 2018. október

Horizontális célok megvalósítását szolgáló eszköztár

− HE1. Az együtt-élő turizmus megvalósítását támogató eszközök: A kapcsolódó

alstratégia kidolgozása mellett feladat a turizmus természeti környezetre gyakorolt

hatásainak megismerése, jó gyakorlatok gyűjtése és terjesztése, elvek érvényesítése a

fejlesztések során, pilot-projektek megvalósítása, fejlesztések helyi társadalomra,

környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata, képzés, szemléletformálás.

− HE2. Családbarát turizmus megvalósítását támogató eszközök: A kapcsolódó

alstratégia kidolgozása mellett feladat az eszközrendszer felmérése és

alkalmazhatóságának vizsgálata, módszertani segítség, nemzetközi jó gyakorlatok

integrálása, családbarát szempontok érvényesítése a fejlesztésekben, kapcsolódó

minősítési rendszer kidolgozása, pilot projektek, szabályozási környezet felülvizsgálata,

szemléletformálás, oktatás,

− HE3. A hozzáférhető turizmus megvalósítását szolgáló eszközök: A kapcsolódó

alstratégia kidolgozása mellett feladat az eszköztár feltérképezése, vizsgálata, jó

gyakorlatok, szempontok érvényesítése a fejlesztésekben, kapcsolódó minősítési rendszer

kidolgozása, pilot projektek, szemléletformálás, képzés, platform biztosítása az érintettek

közötti párbeszéd számára.

− HE4. Az érthető turizmus megvalósítását támogató eszközök: A kapcsolódó alstratégia

kidolgozása mellett feladat az eszköztár feltérképezése, vizsgálata, jó gyakorlatok,

szempontok érvényesítése a fejlesztésekben, kapcsolódó minősítési rendszer kidolgozása,

szabályozási javaslat kidolgozása, pilot projektek, szemléletformálás, képzés, platform

biztosítása az érintettek közötti párbeszéd számára.

− HE5. A digitális turizmus megvalósítását támogató eszközök: A kapcsolódó alstratégia

kidolgozása mellett feladat az eszköztár feltérképezése, vizsgálata, jó gyakorlatok

gyűjtése, terjesztése, szempontok érvényesítése a fejlesztésekben, hatások vizsgálata,

kapcsolódó minősítési rendszer kidolgozása, pilot projektek, szemléletformálás, képzés,

szabályozási javaslatok, platform biztosítása az érintettek közötti párbeszéd számára.

2.1.4. A Stratégia elvárt eredménye

A Stratégiában foglaltak megvalósítása eredményeképpen 2030-ra:

− hazánk a turizmus versenyképességi listáján 2016-hoz képest 19 helyet javítva a 30. helyre

ugrik;

− a turizmus teljes nemzetgazdasági hozzájárulása a GDP-arányában a 2013-as értékről

(9,8%) több mint másfélszeresére: 16%-ra emelkedik;

− a turizmusban és a kapcsolódó ágazatokban (bejelentetten) dolgozók száma majdnem

negyedével: 364 370-ről (2013-as adat) 450 000 főre nő;

− a kereskedelmi szálláshelyeken töltött belföldi és külföldi vendégéjszakák száma egyaránt

több mint duplájára, kereken 25 millióra (összesen 50 millióra) emelkedik (a 2016-os

13 827 408, illetve 13 802 045 darabról).

A stratégiai környezeti vizsgálat szempontjából érdemes kiemelni, hogy fenti ambiciózus

eredményeket úgy kívánják elérni, hogy a túlzsúfoltság, tömegturizmus elkerülése céljából

figyelmet fordítanak a térbeli és időbeli koncentráció oldására is. Utóbbi érdekében jellemzően a

szezon nyújtását elősegítő fejlesztéseket támogatják (időjárás-független, illetve 4 évszakos

attrakciók fejlesztésének támogatásával, konstrukciónként változó, de legalább 180-270-365

napos nyitva tartás vállalás támogatási feltételként történő előírásával a Kisfaludy Turisztikai

Fejlesztési Programban). Továbbá, a jelenleg már túlzott látogatószámmal jellemezhető


27 2018. október

területeken (pl. Budapest esetében) a vendégszám növelése helyett inkább a minőségi

szolgáltatásokat kereső, igényes turisták vonzására fektetik a hangsúlyt.

2.2. A változatok hiányának magyarázata, az NTS 2030 és a korábbi stratégia

célrendszerének összehasonlítása

Jelen értékelés egy Magyarország Kormánya által már elfogadott Stratégia előírt

felülvizsgálatához kötődik. Az SKV készítők tehát nem a stratégiaalkotás kezdetén kapcsolódtak

be a folyamatba, hanem a Stratégia felülvizsgálatának részeként végzik a környezeti értékelést.

A Stratégia általános voltából, ernyőjellegéből adódóan készítésekor nem változatok felállítása

volt a cél. A kérdés inkább az volt, hogy megtartja-e a régi megközelítést és esetlegesen ennek

eszköztárát, megvalósítási módját változtatja, vagy pedig elveti a korábbi koncepciót és

gyökeresen más szemlélettel közelíti meg a hazai idegenforgalom fejlesztésének kérdéskörét.

A készítők felhasználták a 2004-2006-os és a 2007-2013-as költségvetési ciklusokban az

ágazatba jutott támogatások fejlesztéspolitikai tapasztalatait, a forrásfelhasználás hatékonyságát.

Reagáltak továbbá a nemzetközi és hazai tendenciákra, okulva más városok (pl. Barcelona,

Velence) helyzetéből, megelőzve a hasonló problémák kialakulását és kezelni próbálva a már

itthon is érzékelhetőeket. Ennek eredményeképpen született meg az NTS 2030, ami az előző

stratégiához képest új szemlélettel közelít az idegenforgalom fejlesztéséhez.

A 2005-2013 között érvényes Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (NTS 2005-2013)

megközelítésmódjában ugyan alapvetően, céljaiban azonban kevésbé tér el jelen Stratégiától. A

korábbi stratégiában továbbá sokkal konkrétabbak voltak az eszközök.

Lényegi különbség a korábbi 9, összességében az ország teljes területét lefedő turisztikai régió

helyett a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek és azokon belül desztinációk kijelölése és

koncentrált fejlesztése. Az előző stratégiában is szerepelt ugyan két kiemelt desztináció,

Budapest és a Balaton, de ezeken kívül az ország teljes területe régiókba volt sorolva.

Intézményrendszere tekintetében továbbá az előző stratégia decentralizációra törekedett, a

turisztikai régió irányítását egy a régió turisztikai szereplőit magában foglaló, a központi

turizmusirányítástól függetlenebb szervezet kialakításával képzelte el, míg a jelenlegi Stratégia

erős állami kontrollal tervez.

Valódi változatok hiányában az SKV számára a kérdés végső soron az lehet, hogy a jelenlegi

Stratégiában vagy a korábbiban foglalt célok és eszközök megvalósulása szolgálja-e jobban a

turizmus környezeti szempontból fenntartható fejlesztését. Ezért néhány rövid összehasonlítást

tettünk a Stratégia két időszakára vonatkozó dokumentumok között. Lásd 2-1. és 2-2. táblázat.

2-1. táblázat: Az NTS 2005-2013 és az NTS 2030 megfeleltetése

NTS 2005-2013 prioritásai Megjelenés a NTS 2030-ban

A hazai turizmus versenyképességének növelése Vízió: A fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazata

A piaci igényeknek megfelelő szálláshelykínálat és

vendéglátás kialakítása

Desztináció alapú megközelítés és új szemléletű

attrakciófejlesztés és alapinfrastruktúra-fejlesztés

A turisztikai termékfejlesztés nemzeti szintű prioritásai:

1.Egészségturizmus,

2.Örökségturizmus,

3.Kongresszusi turizmus

Az Egészségturizmus, a Hivatásturizmus a többi

turisztikai termékkel együtt megjelenik, de nincsen

kiemelten kezelt termék. Az Örökségturizmus ilyen

néven nem szerepel, de a Kulturális turizmus, a Bor-

és gasztronómiai turizmus, és az Aktív és természeti

turizmus részeit képezi.

Innováción alapuló kínálatfejlesztés Vízió: Innovatív megoldások

Regionális-szintű desztináció fejlesztés Desztináció alapú megközelítés, Fejlesztés kiemelt

turisztikai fejlesztési térségekben


28 2018. október

NTS 2005-2013 prioritásai Megjelenés a NTS 2030-ban

Az iskolarendszerű képzés erősítése Oktatáshoz, szemléletformáláshoz kapcsolódó

eszköztár: O1. és O5.

A turizmus általános megítélésének és

elfogadottságának javítása

Stratégiai cél: A lakók, helyiek felkészítése a

látogatók fogadására

Regionális intézményrendszer átalakítása Állami szerepvállalás

2-2. táblázat: A két stratégia horizontális céljainak megfeleltetése

NTS 2005-2013 horizontális céljai Megjelenés a NTS 2030-ban

Élménylánc kialakítása Elhivatott szakemberek, visszahívó vendégszeretet

stratégiai pillér

Fenntarthatóság megvalósítása Együtt-élő turizmus horizontális cél

Esélyegyenlőség megvalósítása

(akadálymentesítés, kisebbségek és fogyatékkal élők

foglalkoztatása, táboroztatása, szociálisan rászorulók

üdülésének elősegítése)

Hozzáférhető turizmus horizontális cél

(akadálymentesítés tekintetében)

Határon átnyúló turizmusfejlesztés Országhatáron fekvő desztinációk élménykínálatának

összekapcsolása a határ túloldalán fekvő

attrakcióelemekkel megnevezésű eszköz

Piaci szegmensek Családbarát turizmus horizontális cél (családi

kirándulások tekintetében)

2.3. A Stratégia céljaihoz kapcsolódó nemzetközi és hazai dokumentumok

Jelen fejezetben a turizmushoz közvetlenül kapcsolódó, a turizmus és a környezet, illetve

környezeti fenntarthatóság vonatkozásában előírásokat és ajánlásokat megfogalmazó, az elmúlt

két évtizedben született mértékadó nemzetközi és hazai dokumentumokat mutatjuk be röviden,

kitérve a Stratégia illeszkedésére is. Az általános (turizmustól függetlenül érvényes) környezeti,

környezet-fenntarthatósági célokat és az NTS 2030 ezekkel való kapcsolatát a következő

fejezetben ismertetjük.

2.3.1. A turizmusra vonatkozó, környezeti-fenntarthatósággal kapcsolatos

célkitűzések dokumentumai

Az idegenforgalom, bár a gazdaság és a munkaerő-piac vezető tényezője Európában és a világ

számos országában, a legkevésbé szabályozott szektorok egyike, így jellemzően ajánlások,

iránymutatások, követendő elvek kerültek csak megfogalmazásra ebben a vonatkozásban.

Az utazásra és turizmusra vonatkozó Agenda 21-et még 1997-ben közreadó Turisztikai

Világszervezet (WTO) által 1999-ben megfogalmazott Turizmus Globális Etikai Kódexének

3. cikkelye: Turizmus: a fenntartható fejlődés tényezője foglalkozik a jelen értékelés fókuszában

álló kérdésekkel.

A 3. cikkely kimondja, hogy „A turizmus fejlődésének valamennyi szereplője köteles védeni a

természeti környezetet”, továbbá, hogy a hatóságoknak első helyen kell kezelniük és

ösztönözniük kell a ritka és drága források – különösen a víz és az energia – megőrzését

célzó turisztikai fejlesztéseket, valamint a hulladéktermelés minimalizálását. Álláspontja

értelmében a turistarohamokat igyekezni kell időben és térben szétteríteni annak

érdekében, hogy csökkenjen a turisztikai tevékenységnek a környezetre gyakorolt

nyomása. Kimondja emellett, hogy a turisztikai infrastruktúrát úgy kell megtervezni és a

turisztikai tevékenységeket úgy kell programozni, hogy védjük az ökoszisztémákból és

biodiverzitásból összetevődő természeti örökséget és hogy megóvjuk az élővilág


29 2018. október

veszélyeztetett fajait. A Kódex továbbá úgy tekint a természeti turizmusra és az

ökoturizmusra, mint ami különösen hozzájárul a turizmus rangjának növeléséhez

(amennyiben tiszteletben tartják a természeti örökséget és a helyi populációkat és

megfelelnek a területek teherbíró-képességének).

Az NTS 2030 a Kódex 3. cikkelyében foglaltakkal összhangban van, mivel a stratégiai céljai

között szerepel a térbeli és időbeli koncentráció oldása, a környezettel együtt-élő turizmus

horizontális célkitűzése, az ökoturizmus, természeti turizmus pedig eszköz-szinten is megjelenik

(Nemzeti Parkok komplex turisztikai fejlesztése).

Uniós szinten az idegenforgalom a szubszidiaritás elvének alapján tagállami hatáskörbe tartozik,

nincs egységes, közösségi politika. Felismerve, hogy EU szinten az idegenforgalmi ágazat nem

kap kellő figyelmet, a Bizottság előbb egy Közleményt adott ki, majd az Európai Parlament

foglalt állást.

A Bizottság Közleménye Irányvonalak az európai idegenforgalom fenntarthatósága

érdekében COM(2003)0716 főleg a Bizottság számára jelöl ki feladatokat, de azonosít fő

cselekvési területeket, úgy mint:

• fogyasztók szemléletformálása

• több-résztvevős partnerségek és hálózatok

• szakpolitika integrációja minden szinten

• kapacitás építés, jó gyakorlat és elkötelezettség a fenntarthatóság iránt

• több-érdekeltes nyomonkövetés és jelentés

A Stratégia tartalmaz szemléletformálási eszközt, az Ügynökség érvényesítheti a

szakpolitika integrációját, elősegíti a hálózatosodást, jó gyakorlatok megosztása

támogatott és folyamatos nyomonkövetés valósul meg.

Alapvető iránymutatások a fenntartható európai idegenforgalomról - Az Európai

Parlament állásfoglalása a fenntartható európai idegenforgalom új távlatairól és új

kihívásairól (2004/2229(INI))

Az iránymutatás hangsúlyozza a tömeges idegenforgalomnak a közlekedési hálózat és

fogadóképesség alig kezelhető bővítéséből és a látogatók szezonális koncentrációjából eredő

veszélyeit, mely a lokális környezet természeti és társadalmi-gazdasági egyensúlyát veszélyeztet

− a Bizottság felé megfogalmazott feladat:

• olyan kezdeményezések kialakítása, melyek az egyensúlytalanságok

megszüntetésére alkalmasak a lassan túlterheltté váló kedvelt utazási célok és az alig

kihasznált, de idegenforgalmi területen fekvő, kiemelkedő jelentőségű területek

között

• idős polgárok idegenforgalmának támogatása

• sajátos igényeket támasztó fogyasztók csoportja számára a hozzáférhetőség

biztosítása a létesítmények, berendezések, szolgáltatások, útvonalak tekintetében

• olyan programok támogatása, amelyekkel az idegenforgalmi képzési, továbbképzési

tanfolyamok anyagába beépítik a fenntarthatósági ismereteket

− szükségesnek látja, hogy az ágazat minden szereplője tegyen lépéseket a főszezonon kívüli

kereslet megszerzése és a szállodákhoz és szállásadáshoz kapcsolódó szolgáltatások

kihasználtságának javítása érdekében

− a forgalmat térben és időben irányító és elosztó, a turisták mobilitását megszervező

szolgálatok létrehozására serkent

− kiemeli az oktatás alapvető szerepét a felelősségteljes idegenforgalom népszerűsítésében


30 2018. október

− szükségesnek látja a környezetvédelmi címke odaítélésével kapcsolatosan egy

kiegyensúlyozott szabvány kialakítását

Noha az iránymutatás elsősorban a Bizottság felé fogalmaz meg feladatokat, nemzeti szinten is

értelmezhető elvek is kirajzolódnak, amelyekre az NTS 2030 is reagál.

2.3.2. A turizmus vonatkozásában célokat, célkitűzéseket megfogalmazó más

szakterületi dokumentumok

Az idegenforgalom számos más szektorral és szakterülettel áll szorosabb vagy lazább

kölcsönhatásban, így a területfejlesztéssel és vidékfejlesztéssel, a közlekedési ágazattal, a

területrendezéssel, a környezetvédelemmel és fenntarthatósággal, vízgazdálkodással,

energiagazdálkodással, katasztrófavédelemmel, a mezőgazdasággal és az erdőgazdálkodással, a

kultúrával illetve az oktatással, az egészségüggyel, a sporttal, foglalkoztatással, iparral,

kereskedelemmel, pénzüggyel, önkormányzatokkal, bel- és külgazdasággal, a szolgáltatásokkal,

a fejlesztéspolitikával. Ezek közül környezeti értékelésünk szempontjából a környezeti jellegű,

környezettel kapcsolatos elveket, célokat, előírásokat tartalmazó dokumentumok vizsgálata

szükséges. Ezeket a dokumentumokat az 5/a. mellékletben tárgyaljuk bővebben. Az 5/b.

melléklet pedig a turizmust érintő főbb jogszabályok mellett a vonatkozó környezet-, természet-

és tájvédelmi jogszabályi előírásokat tartalmazza.

Az alábbiakban az 5/a. mellékletben is részletezett dokumentumok közül a IV. Nemzeti

Környezetvédelmi Programot mutatjuk be, mint környezeti stratégiai dokumentumot, mely

kifejezetten a turizmusra vonatkozó iránymutatásokat is tartalmaz:

A 27/2015. (VI. 17.) OGY határozattal elfogadott, A 2015 – 2020 közötti időszakra szóló

Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP IV.) az általános környezeti célrendszeren

túlmenően, külön is tárgyalja a turizmust.

A Helyzetfeltárás turizmussal foglalkozó részében hangsúlyozza, hogy: „A koncentrált

igénybevétel mérséklését szolgálná, ha a turizmus fejlesztése területileg kiegyenlítettebb

állapotot eredményezne.” Ez teljes mértékben egybevág a Stratégia A2. stratégiai céljával, a

„Térbeli és időbeli koncentráció oldás”-ával.

A turizmus-ökoturizmus továbbá a Program 3. Az erőforrás-takarékosság és -hatékonyság

javítása, a gazdaság zöldítése nevet viselő stratégiai céljának egyik stratégiai területe. Az

ökoturizmus kapcsán definiált 4 cél összhangban van az NTS 2030 céljaival, illetve

eszközeivel, tekintve, hogy a magas minőségű, élményszerű, interaktív és autentikus

szolgáltatásokat preferálja a turizmus minden ága esetében, a GINOP nemzeti parkok számára

elérhető támogatási konstrukcióját megjeleníti eszköztárában, általában is törekszik a helyi

erőforrásokra épülő, helyi termékek, szolgáltatások kínálatának és keresletének bővítésre, nagy

hangsúlyt fektet a képzésre, a szemléletformálásra, illetve intézkedéseinek hatására az

ökoturizmus bevételei is várhatóan nőnek, amelyek a szolgáltatásokat üzemeltető nemzeti

parkokhoz jutva a természetvédelemre fordítódnak.

A célok elérése érdekében az NKP IV. által megfogalmazott konkrétabb intézkedések részben

visszaköszönnek a Stratégia eszközeiben (illetve a támogatott fejlesztésekben).


31 2018. október

3. A STRATÉGIA CÉLJAINAK ÉS ELEMEINEK ILLESZKEDÉSE A

KÖZÖSSÉGI, ILLETVE NEMZETI SZINTEN KITŰZÖTT

CÉLOKHOZ

3.1. A Stratégiához kapcsolódó legfontosabbnak ítélt nemzetközi és hazai

célkitűzések

A kapcsolódó nemzetközi (a nemzetközi egyezmények hazai adaptációja miatt alapvetően

közösségi) és nemzeti, környezetre vonatkozó célokat tartalmazó dokumentumokat, és az NTS

2030 illeszkedését azokhoz – a terjedelmi okokra való tekintettel – az 5/a melléklet tartalmazza.

3.2. A Stratégia értékelése a környezeti célok alapján

A releváns közösségi és nemzeti célokat áttekintve látható, hogy ezek között számos átfedés

van, illetve hasonló célok eltérő megfogalmazásban jelennek meg az egyes anyagokban. Ezért

készítettünk egy környezetvédelmi célrendszer-szintézist, ahol a számunkra legfontosabb

környezeti célokat a lehető legkonkrétabb formában írjuk le. A következő, 3-1. táblázat első

oszlopában az összevont célrendszer egyes céljai szerepelnek, míg a második oszlopban azt

jelezzük, hogy melyik dokumentum elvárása, a harmadikban pedig azt, hogy a vizsgált Stratégia

ezekhez a célokhoz kapcsolódik-e vagy sem, ha igen akkor milyen módon, hol lehetnek olyan

célok, melyeket a Stratégia megfelelő megoldások alkalmazásával kedvező irányba mozdíthat

el, illetve esetlegesen van-e olyan, aminek megvalósulását hátráltatja.

A táblázatban az értékelés során a következő összesítő minősítési jeleket használtuk:

Jel Jelentés Előfordulás

☺ A kritérium szempontjából egyértelműen kedvező elmozdulásokra lehet a

Stratégia tartalma alapján számítani. 9

A kritérium tekintetében lehetnek kedvező és kedvezőtlen folyamatok, de

vagy ezek mértéke csekély, vagy számolnunk kell ellentétes hatásokkal is,

amelyek közömbösíthetik az eredményt. 7

A kritérium szempontjából egyértelműen kedvezőtlen elmozdulásokra

számíthatunk. 1

/ Jellemzően kedvezőtlen hatás, ami megfelelő kezeléssel (pl. javaslataink

betartásával) semlegessé tehető. 9

/☺ Jellemzően kedvezőtlen hatás, ami megfelelő kezeléssel (pl. javaslatain

betartásával) akár kedvezővé is tehető. 1

/☺ Jellemzően semleges hatás, ami megfelelő kezeléssel (pl. javaslataink

betartásával) akár kedvezővé is tehető. 7

Ahogy az a lenti táblázatból látható, olyan környezetvédelmi célkitűzésről, amelyre azt

mondhatnánk, hogy elérését az NTS 2030 egyértelműen gátolná, jelenlegi tervezési fázisban

nincs tudomásunk. (Az egyetlen kedvezőtlen érték egy stratégiai hivatkozással kezelhető.)


32 2018. október

3-1. táblázat: A Stratégia és az általános környezeti célkitűzések kapcsolata

Környezetvédelmi célok A célt tartalmazó dokumentum Kapcsolódás

I. Az uniós polgárok megóvása a környezeti terhelésektől, az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól (levegő, zaj, klímaalkalmazkodás, stb.)

1. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés

előmozdítása, a regionális és globális környezeti és éghajlatváltozási kihívások

uniós kezelésének hatékonyabbá tétele

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való

alkalmazkodásra vonatkozó uniós stratégia, EU-7.

Környezetvédelmi cselekvési program, EU-

Fenntartható Fejlődés Stratégia, Nemzeti

Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (NFFS),

Országos Fejlesztési és Területfejlesztési

Koncepció (OFTK), Második Nemzeti

Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS2), 4. Nemzeti

Környezetvédelmi Program (IV. NKP), Kvassay

Jenő Terv (KJT)

Egyes pályázati konstrukciókban támogathatóak a klímaváltozás már érzékelhető hatásait (vagy mellékhatásként azt

is) csökkentő beavatkozások (árnyékolás, zöldfelület fejlesztés), a támogatható tevékenységek körét érdemes tovább

bővíteni, erre vonatkozóan konkrét javaslatokat is teszünk. ☺

2. Az ÜHG-k kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest 20%-kal

(vagy akár 30%-kal). 2050-re EU szinten már az 1990.évi szint 80-95%-ára történő

csökkenés a cél, ehhez 2030-ra és 2040-re részcélok rendeltek, de ennek nemzeti

szintű bontása még nem ismert. Magyarország esetében túlteljesítés miatt 2020-

ra az emisszió-kereskedelem alá nem tartozó szektorokra (pl. közlekedés,

épületek) elvben akár 10%-os növekedés is megengedett.

EU 2020

EU - Környezetvédelmi cselekvési program

IV. NKP

A turizmusfejlesztési pályázati felhívások keretében energia-hatékonysági beavatkozások is támogathatók, illetve egy

részükben megújuló energiahasznosításra is lehet pályázni, ami az ÜHG kibocsátás mérséklése szempontjából

kedvező. Ugyanakkor az idegenforgalom növekedése, elsősorban a közlekedési emissziók miatt ÜHG kibocsátás

növekedésével jár. A Stratégia célja a külföldi (köztük a tengerentúlról érkező) turisták vonzása, ami a légi

közlekedés magas kibocsátása miatt e szempontból különösen kedvezőtlen. A közlekedési kibocsátások növekedését

például a fenntarthatóbb közlekedési módokra áttérés ösztönzésével próbálják mérsékelni, de teljesen kompenzálni

nem fogják tudni – ebben a szektorban azonban Magyarország számára a növekedés is megengedett. /

3. A megújuló energiaforrások arányának növelése 20%-ra (10% a közlekedési

szektorban), beleértve a geotermális energiát és a hulladék-hasznosítást is (magyar

cél: 14,65 % 2020-ig) Az energia-hatékonyság fokozása révén 20%-kal csökken a

primerenergia-felhasználás mértéke.

2009/28/EK irányelv, EU 2020

EU-7. Környezetvédelmi cselekvési program

IV. NKP 2014-2020., NÉS2, Nemzeti

Energiastratégia 2030, Megújuló

Energiahasznosítási Cselekvési Terv

Számos turisztikai pályázati felhívásban (GINOP, VEKOP, TOP, Kisfaludy Turizmus Fejlesztési Program balatoni

strandok fejlesztésére irányuló konstrukciója) megjelenik a megújuló energia hasznosítás, mint támogatható

melléktevékenység. A fejlesztések jellege (pl. strandfejlesztés, egy-egy épület fejlesztése) miatt ezek önmagukban

szerényebben járulnak hozzá a cél eléréséhez, de összességében hatásuk már jelentős lehet. A megújuló

energiahasznosítást a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióban is támogathatóvá kellene tenni. ☺

4. Kevesebb és tisztább energia felhasználása a közlekedési szektorban, a

közlekedésből származó ÜHG kibocsátás csökkentése 2012-től évente átlagosan 1

%-kal

Közlekedéspolitikai Fehér Könyv, NÉS2, Nemzeti

Energiastratégia 2030, Megújuló Energia-

hasznosítási Cselekvési Terv II. Nemzeti

Energiahatékonysági Cselekvési Terv

A parkolófejlesztések esetében a pályázati kiírások elektromos töltőpont kiépítését is előírják, vagy a bírálat során

előnyben részesítik, ez csekély mértékű hozzájárulást jelent a cél eléréséhez. ☺

5. Kibocsátást elnyelő természetes felszínborítottság növelése NÉS2 Zöldfelület fejlesztés támogatását a pályázati felhívások lehetővé teszik, ami kismértékű javulást jelenthet. ☺

6. Emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások/terhelések

korlátozása


NFFS, IV. NKP

NÉS2

Az idegenforgalom esetében a túlzsúfoltság, a turisták tömeges megjelenése az életminőséget, ezáltal (illetve a

fertőzések, külföldről behurcolt kórokozók, továbbá az egyes turistacélpontok túlterheltsége, pl. termálfürdők) miatt

is) az egészséget is jelentősen befolyásolni képes tényező. A koncentrációt a Stratégia térben és időben oldani

szándékozik. A turistaforgalom elvárt növelése ezzel ellentétes hatású lehet, ahogy a közlekedési forgalom

növekedése is összességében a kibocsátások növekedésével jár, amelyet a mérséklő intézkedések (közösségi

közlekedés, nem motorizált közlekedési módok ösztönzése, stb.) részben tudnak kompenzálni. /

7. Kémiai kockázat csökkentése, környezetbiztonság növelése OFTK, IV. NKP

A turizmusfejlesztési célok és támogatások megfogalmazása során ezen elvárás nem jelenik meg. Azonban a

veszélyes üzemekre vonatkozó telepítési távolságok, elvárások, lásd 2011. évi CXXVIII. törvény, és 219/2011.

(X.20.) Korm. rendelet betartása ezen fejlesztések esetén is elengedhetetlen.

8. A levegő minőségére vonatkozó előírások teljesítése a nemzetközi, illetőleg EU

követelményekkel, különösen a Genfi Egyezménnyel és annak jegyzőkönyveivel

összhangban.

Tiszta levegőt Európának program (COM (2013)

918 final), EU 7. Kv-i cselekvési programja, IV.

NKP, a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés

ágazatközi programja

Kiemelt figyelmet érdemel a szálló por és a nitrogén-oxid kibocsátás kérdésköre, melyet a közlekedési igények

vendégforgalom elvárt emelése miatti növekedése még a közlekedési kibocsátások mérséklését szolgáló intézkedések

sem tudnak feltétlenül kompenzálni.

A megújuló energiaforrások (amennyiben nem szilárd biomasszáról van szó) hasznosításának támogatási lehetősége

az OP-k által finanszírozott fejlesztésekben kedvező a levegőminőség szempontjából, de a hozzájárulás mértéke

csekély. /

9. Az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele, települési környezetminőség

javítása (zöldfelület-fejlesztés, levegőminőség-védelme, kibocsátás csökkentése,

zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése, ivóvíz minőség javítása,

szennyvíz tisztítás fejlesztése)

EU –7. Környezetvédelmi cselekvési program

megvalósításának ütemterve, IV. NKP,

VKI, BluePrint, Terület Agenda 2020, Lipcsei

Charta

A látogatóforgalom növekedésével növekvő közlekedési forgalom a városok, ezen belül az idegenforgalom

szempontjából kiemelt jelentőségű városok levegőminőségére és zajterhelésére kedvezőtlen hatással bír. Egyes

közlekedési fejlesztések, valamint a térbeli és időbeli koncentráció oldásának szándéka, illetve Budapest esetében az a

cél, hogy csak mérsékelten emelkedjen a turistaforgalom, ezt igyekeznek ellensúlyozni, de az, hogy ezek mennyire

lesznek sikeresek, kérdéses. Az élhető lakhelyet és munkát keresők, illetve a turisták és befektetők számára is vonzó, az intelligens, fenntartható és

befogadó fejlődésre erőfeszítéseket tevő városok kialakulásának elősegítése. /☺

10. Egészséges mezőgazdasági termékek és élelmiszer biztosítása Nemzeti Vidékstratégia A minőségi, de különösen az ökoturizmusban (falusi-, bor turizmus stb.) elsősorban a szállásszolgáltatásához, illetve

a helyi, minőségi termékek vendégeknek történő értékesítéséhez kapcsolódik. ☺

II. Erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása, a jólét függetlenítése az erőforrás-felhasználástól


33 2018. október


11. Az energiahatékonyság javítása 20%-kal, az elsődleges energiafogyasztás

csökkentése 20%-kal, magyar cél 10%-os teljes energia-megtakarítás elérése 2020-

ig


EU Energia Cselekvési Terv, II. Nemzeti

Energiahatékonysági Cselekvési Terv, Nemzeti

Reformprogram, NÉS2

A turizmus iránti kereslet növelése, mint cél az energiaigény növekedésével jár a kiszolgáló létesítmények és még

inkább a mobilitás biztosításának energiaigénye miatt. A pályázati forrásokból támogatott energiahatékonysági

intézkedések a turizmusfejlesztéshez kapcsolódóan, valamint egyes közlekedés-fejlesztési intézkedések (közösségi

közlekedés, vasút és vízi út, nem motorizált közlekedés fejlesztése és szemléletformálás) ezt némiképp csökkenteni

tudják, de teljesen kompenzálni nem. /

12. A hulladéklerakás megszüntetése (2035-től csak a hulladék legfeljebb 10%-a

ártalmatlanítható lerakóban), a magas szintű újrafeldolgozás biztosítása (Települési

hulladék újrahasználati és újrafeldolgozási aránya 2025-től 55%, 2030-tól 60%,

2035-től 65%)

Erőforráshatékony Európa …, 2012. évi

CLXXXV.tv, IV. NKP 2014-2020, OHT 2.,

2018/849-853/EK Irányelvek

A pályázati felhívásokban kötelezően előírt szelektív hulladékgyűjtés hozzájárul a lerakás elkerüléséhez, a tényleges

hasznosítás (újrafeldolgozás, ha ez nem lehetséges, akkor energetikai hasznosítás) már a hulladékipar felelősségi

köre. Szemléletformálással lehet még javítani a szelektív visszagyűjtés hatékonyságát. /☺

13. Ésszerű, beosztó gazdálkodás a nem megújuló természeti erőforrásokkal, az

erőforrások kitermeléséből és felhasználásából eredő környezeti terhelések

megelőzése, csökkentése

Erőforráshatékony Európa …

Az idegenforgalom, mint hagyományosan túlfogyasztásra ösztönző ágazat növelése eredendően a céllal ellentétes

hatásokkal jár. A szemléletformálásba be kell építeni a témakört, a pályázati előírásokban pedig szigorú feltételeket

szükséges erre vonatkozóan meghatározni. /

14. Hatékony, a fenntarthatóság elveit tiszteletben tartó közlekedési rendszer kialakítása,

alacsony kibocsátású közlekedési módok ösztönzése, mobilitási igények

csökkentése

Erőforráshatékony Európa…

Közlekedéspolitikai Fehér Könyv

A Stratégia az Elérhetőség javítása stratégiai cél alatt csatornázza be a közlekedési fejlesztéseket (melyek kívül esnek

az NTS 2030 hatáskörén, de szükségesek a turizmusfejlesztéshez). A Közösségi társfinanszírozással tervezett

közlekedési fejlesztések közül számos (vasúti fejlesztés, közösségi közlekedés fejlesztése, járműcsere,

üzemanyagtakarékos vezetés oktatása, mobilitási igények csökkentése, stb.) ezt a célt szolgálja. Az idegenforgalom

növelése ugyanakkor a közlekedési igényeket is növeli, jelentős részben az egyéni motorizált közlekedés terén.

15. A hulladékkeletkezés megelőzése, 1 főre jutó mennyiségének csökkentése, a

hulladék képződése és kezelése nyomán fellépő káros hatások megelőzése vagy

csökkentése

EU – 7. Környezetvédelmi cselekvési program

2012. évi CLXXXV. tv., IV. NKP, OHT2,

2018/849-853/EK Irányelvek

A Stratégiában és az eddig ismert felhívásokban nem jelent meg, javasoljuk a keletkezés megelőzésére szolgáló

intézkedések beépítését a pályázati feltételek közé, valamint a szemléletformálást is e témakörben, mivel az

idegenforgalom hagyományosan túlfogyasztásra ösztönző ágazat. /

16. Hulladékgazdálkodás: keletkezésük megelőzése, veszélyességük csökkentése;

szelektív gyűjtés; újrahasznosítás; biztonságos ártalmatlanítás

Erőforráshatékony Európa …, 2012.CLXXXV.tv.,

IV. NKP 2014-2020, OHT 2., 2018/849-853/EK

Irányelvek

A szelektív gyűjtés biztosítása az eddigiekben megjelent pályázati kiírásokban előírás volt, javasoljuk a keletkezés

megelőzésére szolgáló intézkedések (pl. „házi” komposztálás) beépítését is a feltételek közé, valamint a

szemléletformálást is e témakörben. ☺

III. A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások károsodásának megállítása, a biológiai sokféleség helyreállítása

17. Az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi faj és

élőhely természetvédelmi helyzete romlásának megállítása, helyzetük számottevő

és mérhető javítása


Erőforráshatékony Európa …, EU-Biológiai

Sokféleség Stratégiája, Nemzeti Biodiverzitás

Stratégia, IV. NKP, NFFS, OTFK

A Stratégia célul tűzi ki a védett területek és fajok állapotának megóvását, mely az ökoturizmus esetén még

hangsúlyozottabban érvényesül. Ugyanakkor a fejlesztési célok elérését szolgáló beavatkozások – bármilyen

körültekintő megvalósítás esetén is – legjobb esetben is csak a jelenlegi állapot fennmaradását tudják elérni.

18. Az országos jelentőségű– köztük a Natura 2000 területek– védett természeti területek

és természeti – köztük földtudományi – értékek oltalma, bővítése, in situ és ex situ

faj, genetikai állomány védelem

IV. NKP

Nemzeti Biodiverzitás Stratégia Lásd előző pont

19. A leromlott ökoszisztémák 15%-ának helyreállítása a zöld infrastruktúra fejlesztése

révén

EU-Biológiai Sokféleség Stratégiája

Nemzeti Biodiverzitás Stratégia

A Stratégia kedvező környezeti minőség iránti célja, valamint a védett területekhez kötődő turisztikai fejlesztésekhez

kapcsolódó szemléletformálás közvetett módon segíti a cél elérését. ☺

20. A fenntartható gazdálkodás elősegítése, a mező- és erdőgazdálkodásból eredő

terhelések csökkentése, tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme


Nemzeti Tájstratégia (NTS)

A Stratégia a ma még turisztikailag feltáratlan vidéki térségeket is potenciális célterületként kezeli. Mivel e területek

jellemzően nem a tömeges, hanem a családbarát és aktív turizmus helyszínei lehetnek, ezen környezetvédelmi célok

teljesülése, támogatása és adott esetben a támogatásoknál feltételként történő megfogalmazása elősegítheti a cél

elérését. Az intenzív, nagy forgalmat generáló desztinációkban ezek a célok csak korlátozottan elérhetők.

21. Erdők természetvédelme: természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás,

erdőterületek növelése


Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 (NES)

Az erdőterületeket érintő fejlesztések részletesen nem kerültek kifejtésre. A Stratégia általánosan megfogalmazott

céljai csak akkor teljesülhetnek, ha a természeti erőforrások igénybevételére, hasznosítására vonatkozó elképzelésekre

épülő fejlesztéseket részletese környezeti és ökológiai terhelhetőségi vizsgálatokra alapozzák. /

22. Biológiai sokféleség megőrzése, szempontjainak integrálása egyes szektorok

döntéshozatalába, stratégiákba, programokba


Nemzeti Biodiverzitás Stratégia A Stratégia nem integrálta és nem tárgyalta kellő mélységben a biodiverzitás céljait.

23. Ökológiai átjárhatóság növelése EU-Biológiai Sokféleség Stratégiája A tervezett infrastruktúrafejlesztések a szállítási és mobilitási igények növekedése csökkentheti az ökológiai

átjárhatóságot, de erre vonatkozó részletes információk nem álltak rendelkezésre

24. Az állami erdők irányában támasztott társadalmi igények magas színvonalú

kielégítése, a közjóléti feladatok színvonalas ellátása, az ökoturizmus

infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése

NES A Stratégia is speciális társadalmi igényt támaszt az erdőkkel szemben, illetve az ökoturizmus fejlesztése is kiemelt

célja. A célok harmonizálása a horizontális célok között valósulhat meg. /☺

IV. Az európai vízkincs megőrzése, jó minőségű és mennyiségű víz biztosítása minden jogos vízhasználat számára.

25. A felszíni és felszín alatti víztestek jó ökológiai állapota, potenciálja, a jó kémiai

állapota és a jó mennyiségi állapota elérése, megőrzése, hidromorfológiai terhelésük

mérséklése, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása, a VKI célkitűzéseinek

elérése


Erőforráshatékony Európa …, VKI, VGT2, Ivóvíz

Irányelv, Települési Szennyvíz-kezelési Irányelv,

OFTK, Duna Stratégia, IV. NKP, NÉS2

Az idegenforgalom intenzitásának növekedése alapvetően többletterheléssel és használattal jár mind a felszíni, mind a

felszín alatti víztestekre (pl. termálvízkészletek), a szezonalitás csökkentésének viszont pozitív hatása is lehet.

26. Felelős vízkormányzás, integrált vízgazdálkodás, a vízkészlet adottságoknak

megfelelő tájhasználatok kialakítása Duna Stratégia

A kérdéskör a vizeket érintő rekreációs tájhasználatok alakulásának a függvénye, itt is a terhelhetőség betartása a

kulcskérdés, van lehetőség az ilyen tájhasználatok növelésére, de a megfelelő korlátok betartásával. /


34 2018. október


27. A vízkivétel ne érje el a rendelkezésre álló megújuló vízkészletek 20%-át, azaz a

túlzott vízkivételek csökkentése, a vízfogyasztás tudatosítása, a takarékos

vízhasználat, a vízfelhasználás hatékonyságának javítása

EU - Környezetvédelmi cselekvési program

IV. NKP, NÉS2

A Stratégiának fel kellene hívnia a figyelmet a takarékos vízhasználatra, szennyvízhasznosításra, a gyógyfürdők

kihasználtságának terén pedig különösen odafigyelni a túlhasználat elkerülésére. /

28. Vízfelhasználás hatékonyságának javítása KJT A Stratégián alapuló konkrét projektek megvalósulásának módjától függ a kapcsolat. Létesítés, illetve korszerűsítés,

felújítás támogatásánál a pályázati feltételekben lehet előírni a víztakarékos technológiák alkalmazását. /☺

V. Környezeti eltartóképességnek, mint a gazdálkodás korlátjának érvényesítése

29. Talajok mennyiségi és minőségi védelme, termékenységének hosszú távú

fenntartása, fenntartható terület- és földhasználat


Erőforráshatékony Európa …, NFFS, OFTK. IV.

NKP

Értelemszerűen nem szerepel a Stratégiában, de a pályázati kiírásokban érvényesíthető lenne, főleg a terület

igénybevételek szempontjából. /☺

30. Építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálkodás és az ásványkincsek

védelme Erőforráshatékony Európa …

A párhuzamos, egymással konkuráló szolgáltatások, létesítmények kerülésének Stratégiába foglalt szándéka ezt a célt

is szolgálja.

A létesítéssel járó fejlesztések esetén javasoljuk az inert hulladék felhasználás pályázati feltételként történő előírását,

valamint annak előírását, hogy bontással is járó beruházások esetében a keletkező építési hulladék lehetőleg projekten

belül kerüljön felhasználásra, ha ez nem lehetséges, akkor hasznosításra történő átadásának biztosítását szükséges

előírni. ☺

VI. Környezeti tudatosság fejlesztése

31. Fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal, fenntartható életmóddal,

fogyasztással kapcsolatos ismeretek átadása IV. NKP, NFFS

Szemléletformálás, ismeretterjesztés javasolt nem csak a felsőoktatási turisztikai képzésekbe beépítve, hanem

általában a szolgáltatói oldalon, valamint országos szinten és az NTS 2030-tól függetlenül a látogatók részére is.

/☺

32. Környezettudatos szemlélet népszerűsítése, a természet-, környezet- és energia-

tudatosság erősítése IV. NKP, OKTF

Az értékek megismerése erősítheti a megőrzés igényét, e szempontból különösen az ökoturizmus, illetve általában az

aktív és természeti turizmus kedvező. Emellett szemléletformálás, ismeretterjesztés javasolt, nem csak a felsőoktatási

turisztikai képzésekbe beépítve, hanem általában a szolgáltatói oldalon, valamint a látogatók részére is, hogy a

turizmus ne jelentsen a területhasználatra, a tájra, természeti értékekre, erőforrásokra vonatkozóan a minőségüket és a

megújulásukat veszélyeztető terhelést. ☺

33. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítése. IV. NKP, NÉS2 Közvetetten, a javasolt szemléletformáláson keresztül lehet esetleg kapcsolódás. /☺

34. Táji adottságokon alapuló felelős tájhasználat NTS

A tájhasznosítás gyakorlatában a társadalmilag szükséges új (pl. rekreációs) funkciók területi elhelyezéséhez arra

alkalmas területeket keresünk, illetve a meglévő tájhasználatot a fenntarthatóság mércéjén alapulva a tájpotenciálhoz

alakítjuk, igazítjuk. /☺


35 2018. október

3.3. A Stratégia célrendszerének belső konzisztenciája

A Stratégia célrendszerét a 2-1. ábra foglalja össze. Ebből érzékelhető, hogy a terv egymásra

épülő elemekből álló konzisztens rendszert alkot.

Az alábbi táblázatban a vízió, azaz a 2030-ra elvárt törekvések és a stratégiai pillérek viszonyát

értékeltük, aszerint, hogy melyik pillér melyik törekvés eléréshez járul hozzá. (A horizontális

célkitűzéseket beágyazott voltuk miatt kihagytuk az értékelésből.)

3-2. táblázat: A Stratégia célrendszerének belső konzisztenciája

A

fen

nta

rth

ató

ga

zda

sági

fejl

őd

és

hú

zóá

ga

zata

Min

ősé

gi

élm

ény

-

kín

ála

t

Inn

ov

atí

v m

egold

áso

k

Erő

s tu

risz

tik

ai

ors

zágm

árk

a

Vo

nzó

ka

rrie

r

Elé

rhet

ősé

g é

s sz

éles

kö

rű h

ozz

áfé

rés

A h

aza

szer

etet

tá

plá

lása

Kö

zöss

égei

nk

erő

söd

ése

és é

rték

ein

k v

édel

me

A Kisfaludy Turisztikai

Fejlesztési Program

Stratégiai márkakommunikáció,

célzott marketingkommunikációs

kampányaktivitás és értékesítés

Elhivatott szakemberek,

visszahívó vendégszeretet

Megbízható adatok, mérhető

teljesítmény

Transzparens kiszámítható

szabályozás és ösztönzés

Iránymutatás és együttműködés

Identitás és kötődés

erősítő hatás ellentétes hatás lehetősége nincs hatás közvetett hatás

Látható, hogy ellentétes, gátló hatást sehol nem azonosítottunk és a közvetlen hatások mellett

szinte mindenütt lehet számítani olyan hatásokra, melyek közvetve járulnak hozzá a vízióban

előrevetítettek eléréshez. Sőt, a legtöbb pillér közvetett módon szinte mindegyik törekvést

szolgálja, ennek ellenére csak azon esetekben jelöltük a kapcsolódást, ahol az nem többszörösen

áttételes.


36 2018. október

4. A JELENLEGI KÖRNYEZETI HELYZET

4.1. A Stratégia által befolyásolt környezeti tényezők meghatározása, a Stratégia

által érintett terület és hatásterület lehatárolása

A környezeti vizsgálatra vonatkozó jogszabály szerint a környezeti hatások értékelése előtt meg

kell határozni a Stratégia által befolyásolt hatásterületet, valamint azonosítani kell a környezet

azon jellemzőit, amelyeket a tervezett fejlesztések megvalósítása ezen területen valószínűleg

jelentősen befolyásol.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 országos stratégia, az általa meghatározott

fejlesztések az egész ország területére vonatkoznak. Hatásterületként ezért Magyarország teljes

területét figyelembe kell vennünk. Igaz ez annak ellenére, hogy a korábbi stratégiában a 9

magyarországi régiót célzó fejlesztési lehetőségeket jelen stratégiában felváltja az egységes

szemléleten alapuló termék- és attrakciófejlesztés, alapinfrastruktúra fejlesztés. Az NTS 2030

területi vetülete a – szakmai alapon meghatározott – kiemelt turisztikai fejlesztési térségek, és

azokon belül meghatározott desztinációk2. Ezek a beutazó és belföldi turizmus szempontjából

kiemelkedő jelentőségűek, illetve célzott fejlesztések eredményeként azzá tehetők. Ez a

koncepcionális váltás elvben szűkíthetné a hatásterületet, de mivel jelen Stratégia

megvalósításában az igényalapú, támogatási rendszerhez kötött, de alapvetően a későbbiekben

továbbra is piaci alapon működő fejlesztések lesznek az építőkövek, így nem zárható ki az

ország egyetlen területe sem a hatásterületből. Sőt, lehetnek olyan elemek is a tervezett

eszközrendszerben, melyeknél esetlegesen még akár országhatáron átnyúló hatásterület is

előfordulhat.

A környezeti tényező érintettségénél azt szükséges elsőként vizsgálni, hogy a tervezett

fejlesztések milyen hatótényezőket és hatásfolyamatokat indíthatnak el, hiszen ebből lehet arra

következtetni, hogy melyek környezeti elemek és rendszerek lesznek érintettek a Stratégiában

foglalt beavatkozások által.

Ehhez áttekintettük, hogy a Stratégia által meghatározott forrásokból, pályázatokból milyen

fejlesztési eszközöket lehet megvalósítani, azaz várhatóan milyen tevékenységekkel kell

számolnunk. Ezeket részletesebben az 5.1.1. fejezetben mutatjuk be. Itt a legfontosabb

eszközöket és az azok alá tartozó várható beavatkozási tevékenységeket soroljuk csak fel.

Szálláshelyek, vendéglátóhelyek fejlesztése

− Új szálláshely, vendéglátóhely létesítése

− Meglévő szálláshely, vendéglátóhely kapacitásbővítése

− Meglévő szálláshely, vendéglátóhely szolgáltatásfejlesztése (színvonal emelése, új

szolgáltatások létrehozása)

− Meglévő szálláshely, vendéglátóhely felújítása/korszerűsítése (pl. energetikai

korszerűsítés, azbesztmentesítés, informatikai fejlesztések)

− Meglévő szálláshely, vendéglátóhely infrastrukturális fejlesztései (pl. parkoló, közművek,

kertépítészet)

2 A desztináció olyan földrajzilag körülhatárolható, beazonosítható területrész, amely a turisztikai kínálati piacon

egységes fogadóterületként jeleníthető meg, épített környezeti, természetföldrajzi vagy kulturális értékek

tekintetében összefüggő elemek alkotják. A desztináció településeinek összessége, kínálati együttese képes

olyan volumenű vendégérdeklődést generálni, amely megfelelő üzemméretet biztosít a desztinációban található

szolgáltatások gazdaságos fenntartásához, üzemeltetéséhez.


37 2018. október

Turisztikai vonzerő fejlesztése

− Meglévő attrakció, termék fejlesztése: új szolgáltatások, elemek

− Meglévő attrakció, termék színvonalának emelése (pl. energetikai korszerűsítés,

infrastrukturális fejlesztés, infokommunikációs fejlesztés, klímaadaptációs intézkedések)

− Új attrakció, termék létesítése

− Meglévő attrakció, termék infrastrukturális fejlesztései (pl. parkoló, közművek,

kertépítészet)

Infrastruktúrafejlesztés

− Elérhetőség javítása: közlekedésfejlesztés

− Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése

Egyéb, átfogó beavatkozások

− Stratégiai tervezés (ágazati, térségi, stb. szinten)

− Képzés, szemléletformálás

− Információs rendszer, tudásbázis

− Védjegyrendszer, minősítési rendszer

− Szabályozás

− Marketing, értékesítés

Ebből látható, hogy a tervezett fejlesztések kapcsán az alábbi hatótényezők lesznek a

meghatározók:

− területfoglalás,

− építési tevékenység (legyenek ezek az új beruházáshoz, vagy meglévő fejlesztéséhez,

korszerűsítéséhez kapcsolódó),

− megvalósult létesítmények léte (település- és tájszerkezetet, illetve -képet befolyásoló

hatása, ökológiai gát hatás),

− fejlesztések miatt megnövekvő látogatóforgalom, azaz a turisztikai vonzerők

működtetése, aminek viszont részét képezi a

− közlekedési forgalom3 növekedése is.

A területfoglalás alapvetően a talajhoz, az élővilághoz, a települési környezethez és a tájhoz

kötődő hatótényező. A létesítmények léte alapvetően a környezeti rendszereket befolyásolja

(természeti és települési környezet, táj). Az építési tevékenység, valamint a látogatóforgalom

növekedése esetén viszonyt nincsen olyan környezeti elem/rendszer, melynek közvetlen vagy

közvetett érintettsége kizárható. Természetesen az érintettség eltérő lehet ezeken belül, ennek

ellenére a továbbiakban minden környezeti elemet és rendszert bevonunk a vizsgálatba.

3 Az építési forgalmat és szállítást az építési hatótényező részeként értelmezzük, mivel az alapvetően lokális

jellegű hatást okoz. A látogatóforgalom megvalósulása miatt változó közlekedési forgalom önálló

szerepeltetését az indokolja, hogy az jelentősen eltérő területeken, térségi (sőt azon túli, lásd légiközlekedés)

jellegű is hatásokat is indukál.


38 2018. október

4.2. A Stratégia által befolyásolt környezeti tényezők állapotjellemzői a lehatárolt

hatásterületen

A jelenlegi helyzetet környezeti elemek, rendszerek, illetve az azokhoz kapcsolódó

hatótényezők bontásában mutatjuk be.

4.2.1. Levegőminőség és üvegházgázok4

Nemzetközi viszonylatban hazánk levegőterheltsége közepes. Az elmúlt évtizedekben jelentős

csökkenés következett be a légszennyező anyagok kibocsátásában5, ezzel párhuzamosan

változtak a levegőminőségi sajátosságok is. Napjainkban jellemzően a nitrogén-oxidok (NOx),

a kisméretű szálló por (PM10), valamint a prekurzoraiból (pl. NOx) a napsugárzás hatására

képződő talajközeli ózon (O3) magas koncentrációi okoznak problémát. Ugyanakkor jelentős

különbségek figyelhetőek meg a légszennyező anyag koncentrációk vonatkozásában: a

nagyvárosok mellett az átszellőzést nem segítő domborzatú térségek, települések

levegőminősége is aggályos időközönként. A kiemelt turisztikai fejlesztési térségek közül a

Dunakanyar (automata mérőállomás: Vácott), valamint a Nyírség (mérőállomás: Nyíregyháza)

és Debrecen esetében fordulnak elő rendszeresen egészségügyi határérték feletti légszennyező-

anyag koncentrációk az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) mérései szerint. Az

alábbi, 4-1. ábra az OLM automata mérőállomásain 2017-ben mért koncentrációk alapján

számított összesített légszennyezettségi indexeket mutatja, a térkép jól szemlélteti a mérőpontok

elhelyezkedését.

4-1. ábra: Településeink levegőjének szennyezettsége az összesített légszennyezettségi

index alapján, 2017

Forrás: levegominoseg.hu

A jelentős kibocsátáscsökkentési erőfeszítések, a kisméretű szálló por (PM10) csökkentés

ágazatközi programjának megvalósítása keretében tett lépések ellenére hazánk egyik fő

4 Az alfejezet készítése során elsősorban az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM) éves értékeléseire,

valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványaira hagyatkoztunk. 5 Például az ózonpajzsot károsító anyagok kibocsátása szinte megszűnt, és jelentősen, majdnem 90%-kal

csökkent a kén-dioxid kibocsátása is.


39 2018. október

levegőkörnyezeti problémáját a szálló por szennyezettség jelenti. A tökéletlen égés

(elsősorban a dízelmeghajtású járműveknél) mellett a fékbetétek és a gumiabroncsok kopása,

valamint általános porfelverő hatása miatt is a közlekedés (ezen belül is leginkább a közúti

közlekedés; a tehergépkocsi- és autóbusz forgalom) jelentős (bár csökkenő részarányú)

antropogén porforrás. Egyre jelentősebb a szilárd tüzelőanyagok (pl. biomassza) égetésének

(lakossági fűtés) hatása is.6

A kibocsátás-csökkentési intézkedések eredményességét mutatja az éves átlagkoncentrációk

utóbbi években tapasztalt csökkenése, illetve egyes helyeken stagnálása. 2012 óta egyetlen

alkalom és helyszín kivételével egyik automata mérőállomáson sem történt éves határérték

túllépés. A meteorológiai jellemzők, az időjárási viszonyok (szélcsend, illetve inverziós

időszakok) jelentős befolyására lehet viszont következtetni a napi egészségügyi határértékek

egyes településeinken még mindig a megengedhetőnél nagyobb számú túllépéséből. (2017-ben

az összes nem adathiányos automata mérőállomáson ötnél több alkalommal történt napi

határérték túllépés, több mint harmadukban7 a megengedett 35-nél is többször.) A túllépések

döntően a téli időszakban fordulnak elő (vö. fűtés és légköri inverzió hatása).

A szálló por nehézfémekkel nem, de fűtési eredetű benz(a)pirénnel országszerte szennyezett,

értéke több mérési helyszínen jóval a megengedett feletti.

A 10 mikrométernél kisebb átmérőjű szilárd részecskék zömét (50-80%-át) kitevő, és döntően a

háztartásokból származó PM2,5 légköri koncentrációjának mérési eredményei alapján a jelenleg

érvényes, éves átlagra vonatkozó határérték túllépésére is akad példa, de a 2020-tól érvényes

szigorúbb határérték meghaladása még gyakrabban fordulhat majd elő.

A főbb, savasodást okozó gázok közül a nitrogén-oxidok, illetve az ammónia kibocsátása alig

változott, azonban az energetikai szektorban lezajlott emisszió csökkentési intézkedéseknek

köszönhetően az SO2 légköri koncentrációja esetében már csak órás határtérték túllépés fordul

elő, és csak egy-két mérőállomáson.

A legnagyobb mennyiségben kibocsátott savasodást okozó vegyületcsoport, az NOx egyik

meghatározó forrása a közlekedés (elsősorban a dízelüzemű járművek), de számottevő általában

az energiaellátás hozzájárulása is. Az egészségügyi határértékekkel szabályozott nitrogén-

dioxid (NO2) vonatkozásában még mindig gyakran előfordul határérték-túllépés. (2017-

ben az éves átlagkoncentráció az automata mérőállomások közül a fővárosban két, Pécsett egy

helyszínen lépte túl a megengedettet. Napi határérték túllépése 13 mérőállomáson történt. Az

órás határérték túllépése 29 helyszínen fordult elő és 15 mérőállomáson8 haladta meg a

jogszabályban rögzített 18 alkalmat. A manuális mérőpontok tekintetében csak Budapesten volt

éves határérték túllépés, a megengedett napi koncentráció meghaladása viszont a vizsgált

települések majdnem harmadánál előfordult.) Több év automata és manuális mérőpontjainak

átlagát tekintve a legrosszabb a helyzet Budapest és Pécs, valamint kisebb mértékben például

Debrecen, Nyíregyháza, Vác vonatkozásában.

Az egyes prekurzorok (szén-monoxid, metán, valamint különösen a nem metán illékony szerves

vegyületek) kibocsátásában megfigyelt csökkenés ellenére, a magas NOx kibocsátás, valamint a

napsütéses órák, napok számának növekedése, az UV-B sugárzás erősödése következtében az

6 Az emberi eredetű kibocsátások mellett a földrajzi adottságokról (talajtani adottságok, domborzat,

növényborítottság jellemzői, stb.), és a klímaváltozással egyre gyakoribbá és súlyosabbá váló vegetációs

tüzekről sem szabad elfelejtkezni, mint a szálló por levegőterheltségi szintjét meghatározó tényezőkről.

7 2017-ben Budapest, Dunaújváros, Eger, Kazincbarcika, Kecskemét, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs,

Sajószentpéter, Salgótarján, Szeged, Szolnok, Vác (egyes) mérőállomásain. 8 A települések közül 2017-ben (egyes településeken több mérőállomás is van) Budapesten, Debrecenben,

Egerben, Győrben, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán, Pécsett, Szolnokon (Vác adathiány miatt nem

értékelhető).


40 2018. október

átlagos O3 koncentráció érdemben nem csökken. (2017-ben a mérőállomások döntő

többségében a 8 órás futóátlagok napi maximuma tekintetében történt határérték túllépés, akár

több tucatnyi alkalommal is.) Az ózonprekurzorok fő forrása a közlekedés. Magas ózon

koncentráció jellemzően a prekurzorok kibocsátási helyétől távolabb alakul ki, és a nyári

időszakhoz köthető.

A tökéletlen égés során keletkező szén-monoxid koncentrációja nagyjából állandó és az

utóbbi években a vonatkozó egészségügyi határértékek alatt marad (az esetenkénti órás

határérték túllépést leszámítva).

A döntően a közlekedésből (főképp benzinüzemű gépjárművek) üzemeléséből származó benzol

koncentrációkra az éves határérték túllépése egyáltalán nem jellemző, de a 24 órás határérték

meghaladása esetenként (2017-ben 7 állomáson) előfordul.

A globális éghajlatváltozásban szerepet játszó üvegházhatású gázok9 (ÜHG) kibocsátása

hazánkban a kilencvenes évek óta összességében is, és a gyakorlatilag a rendszerváltás óta

folyamatosan és számottevően növekvő emissziójú (és a teljes kibocsátás csaknem ötödét adó)

közlekedés kivételével minden gazdasági szektorban külön-külön is csökken.

Az antropogén ÜHG emisszió valamivel több mint kétharmada közvetlenül gazdasági, termelő

tevékenységből származik, a fennmaradó mennyisége a háztartásokhoz köthető. A meghatározó

forrás az energiatermelés, de a kibocsátások összességében az energiatakarékosságban és a

nem fosszilis alapú energiahordozók használatában rejlő lehetőségek egyre nagyobb mértékű

kiaknázásával csökkennek. 2015-ben a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

nemzetgazdasági ág összes ÜHG kibocsátása a teljes nemzetgazdaságból származó ÜHG

emisszió 29%-át tette ki, szállítás, raktározásnál pedig ez az arány 9,5% volt. Az

üvegházgázok közül ezek a nemzetgazdasági ágak döntően a szén-dioxid kibocsátásáért

felelősek, CO2 vonatkozásában ezek tekinthetők a legszennyezőbb szektoroknak. (2015-es

CO2 kibocsátási adatok: villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás 37,6%, a

feldolgozóipar 26,5% és a szállítás, raktározás 12,2%.) A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

nemzetgazdasági ág a nemzetgazdasági ágak közül (20 db) a legkisebb kibocsátók között van

120 200 tonna szén-dioxid, illetve 224 200 tonna CO2 egyenértékben kifejezett üvegházgáz

kibocsátásával. (Az egyéb üvegházgázok kibocsátásáért döntően a mezőgazdaság és a

szennyvíz- és hulladékkezelés felelős.)

Az idegenforgalom kapcsán nem elhanyagolható a bűzterhelés kérdésköre sem. A

szaganyagok emissziója tekintetében nem állnak rendelkezésre a fentiekhez hasonló konkrét

adatok, a lokális problémák jellemzően egyes mezőgazdasági, hulladékgazdálkodási, illetve

bizonyos ipari tevékenységekhez köthetők.

4.2.2. Klímaváltozás

A Föld klímájának változása nyomon követhető a hőmérséklet és a tengerszint emelkedésében, a

jégtakaró csökkenésében, a csapadék eloszlásának és mértékének változásában, melyek

közvetett hatásaikon keresztül végső soron az emberi élet minőségét veszélyeztetik. A

változáshoz több mint valószínű, hogy az emberi tevékenység is nagyban hozzájárul.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat szerint a huszadik század kezdete óta a Föld

átlaghőmérséklete 8 tized fokkal emelkedett, melyből az emelkedés jelentős hányadáért az

elmúlt 50 év felelős. 2015 a valaha mért legmelegebb év volt világviszonylatban.

9 CO2, CH4, N2O, HFC, PFC, SF6


41 2018. október

A változás hazánkat sem kerülte el. 1901-hez képest a melegedés mértéke a Kárpát-medencében

1,3 °C volt, ami a becsült globális értéknél is nagyobb. A hőmérséklet emelkedés a nyárra volt a

legjellemzőbb (1,6 °C), és az őszi évszakban volt a legkisebb (0,9 °C). A melegedés Kelet-, és

Északkelet-Magyarországon, továbbá a középső régiókban és a Mecsek térségében a

legjelentősebb. A turizmus szempontjából sem elhanyagolható, hogy ezzel párhuzamosan a

szélsőségek tekintetében is változás ment végbe: a meleg szélsőségek gyakorisága nőtt, a

hidegeké csökkent.

4-2. ábra: Hőmérsékleti szélsőségek alakulása hazánkban

Forrás: wwww.nemzetiatlasz.hu

A csapadék vonatkozásában már nem ilyen egyöntetű a kép, hazánkban kis mértékű csökkenés

(6%) volt megfigyelhető éves szinten, a száraz időszakok hossza viszont határozott növekedést

mutat, míg a nyári csapadékintenzitás nő: a csapadék egyre inkább rövid ideig tartó, intenzív

záporok formájában éri az országot. Feltűnő, és a turizmus szempontjából a kiszámíthatatlanság

miatt nem túl kedvező a szélsőséges csapadékviszonyok váltakozása egyik évről a másikra.


42 2018. október

4-3. ábra: Csapadék szélsőségek alakulása hazánkban

Forrás: wwww.nemzetiatlasz.hu

Jövőben várható változások

Az éghajlat változása az egész világon éreztetni fogja hatását, ezért a várható változásokat

komolyan kell venni, és fel kell készülni a vele való együttélésre. Ennek elemzésére többnyire

nem konkrét előrejelzéseket találhatunk, hanem úgynevezett (egyebek mellett az üvegházhatású

gázok időbeli eloszlásában, koncentrációjában eltérő) klímaforgatókönyvek készülnek. A

különböző előrejelzések meglehetős bizonytalanságokkal terheltek és kisebb-nagyobb

mértékben eltérnek egymástól.

A modellek a felmelegedés következtében az átlaghőmérséklet további emelkedését (mégpedig

leginkább a nyári és őszi időszakban) prognosztizálják, a legnagyobb mértékű melegedéssel a

keleti és déli országrészben. A hőhullámos napok száma szintén nő, legnagyobb mértékben

délen-délkeleten. Ezzel párhuzamosan a fagyos napok számának nagyon jelentős csökkenését

jósolják. Nyárra jelentős szárazodást (főképp délen, illetve keleten), télen csapadéknövekedést

várnak, illetve a 20 mm-t elérő csapadékú napok határozott növekedését egész évben, bár meg

kell jegyezni, hogy a csapadékbecslések szórása, különbségei lényegesen nagyobbak a

hőmérsékleti előrebecslések bizonytalanságánál, hiszen a csapadék egy rendkívül változékony

meteorológiai elem.

Az ország területén a változások nem érezhetők majd egységesen: a hőmérsékletváltozásban

északnyugat-délkelet irányú növekedés, a csapadékváltozás esetében pedig ugyanilyen

irányú csökkenés várható, ahogy a szín mélyülése az alábbi ábrákon is jelzi.

Az éghajlatváltozás következményeként fellépő jelenségeket a 4.3. fejezetben tárgyaljuk.


43 2018. október

4-4. ábra: A forró napok számának várható változása (2021–2050) ALADIN-Climate

klímamodell alapján (napok száma)

Forrás: https://map.mbfsz.gov.hu/nater

4-5. ábra: A 30 mm-t meghaladó csapadékos napok számának várható változása (2021–

2050) az ALADIN-Climate klímamodell alapján (napok száma)

Forrás: https://map.mbfsz.gov.hu/nater


44 2018. október

4.2.3. Felszíni és felszín alatti vizek

Az ország fekvése, medence jellege a vízrajzot erősen meghatározza, területén mintegy 9800

vízfolyás található, felszín alatti vízkészletünk mennyisége európai viszonylatban kiemelkedő

(az egy főre jutó hazai vízkészlet közel 12.000 m3/fő/év, viszont a Kvassay Jenő Terv (KJT)

alapján a hazai lefolyás miatt átlagosan csak 600 m3/fő/év mennyiséggel rendelkezünk). A

medencejelleg és az országhatárok elhelyezkedésének következtében a felszíni vizek majdnem

teljesen (94%) más országból lépnek be hazánkba. A külföldről érkező vizek mennyisége kb.

114 Mrd m3/év, míg a kilépő vizeké kb. 120 Mrd m3/év.

Felszíni állóvizeink nagy része mesterséges tó (a körülbelül 4000 víztest 75%-a), együttes

területük 1685 km², vagyis az ország területének mintegy 2%-a. Legnagyobb természetes

tavaink a Balaton (594 km2), Velencei-tó és Fertő-tó, melyek kialakulásuk szerint szerkezeti

mélyedéseket kitöltő tavak. Mesterséges tavaink közül a Tisza-tó a legnagyobb. Állóvizeink

jelentős része a Tisza-vízgyűjtőn található (holtmedrek, szikes tavak, bucka-közi kis tavak). A

felsorolt állóvizek döntő részét a társadalom aktívan használja (öntözővíz tározás, horgászat,

rekreációs tevékenységek).

Nagyobb folyóink közé a Duna, Tisza, Körösök, Dráva és a Maros sorolható. Hazánk folyóin

általában évente két jelentős árhullám vonul le, a kora tavaszi (március) áradást a hóolvadás

okozza, a kora nyári áradást pedig a nyár eleji csapadékmaximum. A lefolyó víz kb.

háromnegyedét a Duna és a Dráva szállítja, a Tisza (az ország területének a felét kitevő)

vízgyűjtőjén lévő folyók összesen viszont alig a negyedét.

Az ország területén 185 felszín alatti víztest található, melyek geológiai szempontból háromféle

vízföldtani főtípusra oszthatók: porózus, karszt és hegyvidéki. Felszín alatti víztesteink közül 95

határos valamelyik szomszédos országgal. 115 felszín alatti víztestnek van lényeges víztől függő

ökoszisztéma kapcsolata (úgynevezett „FAVÖKO”). Legnagyobb részük porózus víztest (111

db), ezen kívül 29 db karszt és 45 db hegyvidéki víztestet találhatunk.

Felszín alatti víztesteink között az idegenforgalom kapcsán kiemelendő, hogy Magyarország

geotermális adottságai következtében az ország jelentős részén találhatunk 30°C-nál melegebb

vizeket. A hideg és termál víztesteket a 30°C-os izoterma felület választja el. A termál víztestek

közül 23 db víztestet sorolunk ebbe a típusba (és 162 db-ot a hideg típusba). A budapesti

hőforrásokon kívül olyan nagy hagyományú, világhírű gyógyfürdőkkel rendelkezünk, mint

Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány, Zalaegerszeg, Hajdúszoboszló stb. gyógy- és élményfürdői.

Hazánk folyó- és állóvizei megfelelő lehetőséget nyújtanak a vízi turizmus számára,

víztesteinkhez (legyen az állóvíz, folyóvíz vagy pl. termálvíz források) kötődnek a kiemelt

turisztikai térségek is, így részletesebb jellemzésük fontos a Stratégia hatásainak értékelése

céljából, melyet a 2000/60/EK Víz Keretirányelv (továbbiakban: VKI) szerint készült 2.

Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (továbbiakban: VGT2) alapján mutatunk be.

A Duna magyarországi szakaszának hossza 417 km, esése 26 méter, ami kilométerenként

átlagosan 6 cm-t jelent. Jellemző vízhozama Budapestnél kisvízi időszakban 600, középvízkor

2300, nagyvízkor 8000-10000 m³/s. A Duna fontosabb magyarországi mellékvizei betorkollási

sorrendben: Lajta, Rábca, Rába, Ipoly, Sió, Dráva. A folyóparti turizmus (kajak- kenutúrák, ill.

kishajós kirándulások) a Dunán és a Dráván is jelentős.

A Tisza magyarországi szakasza 595 km, teljes magyarországi esése 30 m (5 cm/km). Jellemző

vízhozama Szegednél kisvízkor 170, középvízkor 800, nagyvízkor 3400 m³/s. A folyó jelentős

mennyiségű – évente 12 millió tonna – lebegtetett hordalékot szállít, ez vizének színét is

meghatározza. Jelentősebb mellékvizei a magyar szakaszon: Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog,

Sajó, Zagyva, Körös, Maros.


45 2018. október

Mind belföldi, mind külföldi látogatottság szempontjából jelentős turisztikai értékünk a Balaton

(594 km²), az ország legnagyobb tava, melynek vízutánpótlását főleg a csapadék, a beömlő

Zala-folyó és kisebb patakok adják. Természetvédelmi értékei miatt védett terület. Vízjárása

szabályozott, vízminősége ma már kiváló, mely az átfogó vízminőség-védelmi stratégiának

köszönhető, melynek megvalósított elemei közel 75%-kal csökkentették a tó tápanyag-

terhelését. Tömeges, szezonális jellegű, vízparti turizmus jellemzi, jelentős szezonális személy-

és komphajó forgalommal.

A Velencei-tó (25 km²) turisztikai jelentőségét növeli fővároshoz közeli fekvése. Sekély

(átlagosan 1,5 m mély), erősen feltöltődött állapotú tó, jelentős részét nádasok fedik. Vízszintje

változó, nyugati része madárrezervátum.

A Fertő tó Európa legnyugatibb helyzetű sztyepp-tava, teljes felszínéből 75 km² jut hazánk

területére, melynek teljes egésze a Fertő-Hanság Nemzeti Park részéként országos védelem alatt

áll. Sekély, nádasokkal tarkított vize már többször kiszáradt, elöregedett állapotban van.

A Dráva részvízgyűjtő régiója a horgászturizmus számára kedvező adottságokkal rendelkezik,

mind a folyóvizek, mind a természetes, és mesterséges állóvizek mentén lehetőség van e

tevékenységre, de emellett a Dráva teljes szakasza országos védettségű terület (Nemzeti Park).

Az érzékeny terület terhelhetőségére való tekintettel az engedélyezett időszakokban kétnaponta

maximum 30 fő kenus vízitúrához adnak ki engedélyt.

A hazai vízgazdálkodás kapcsán szót kell ejteni a települési vízgazdálkodásról is. Az országban

teljes körűnek tekinthető az ivóvízellátás. A szolgáltatott víz minősége döntően kielégíti a

közegészségügyi követelményeket és biztonságot. Majdnem ennyire teljeskörű a közüzemi

szennyvízcsatorna-bekötés aránya is (75% körül van). Az ezen elvezetett szennyvizek döntő

többsége biológiai tisztítás után kerül a befogadókba, viszont a kibocsátási paraméterek több

helyen is elmaradnak a kívánatos értékektől, ami miatt a kisvízfolyásokba és csatornákba

vezetett tisztított szennyvizek rontják a vizek minőségét, pedig alapvető elvárás lenne ezek

készletnövelő hatása. E kérdéskörben fontos kiemelni továbbá a települési csapadékvíz-

gazdálkodás, a vízvisszatartás és vízhasznosítás megoldásának igényét hazánkban, különösen a

csapadékok intenzitásának várható növekedése miatt.

4.2.3.1. Felszíni vizek mennyiségi és minőségi állapota

Ahogy az már fentebb említésre került, az ország felszíni víztesteinek jellemzését - mennyiségi

és minőségi mutatóit - a beérkező víztestek határozzák meg, ehhez adódnak a határokon belüli

antropogén terhelések, illetve természetes folyamatok.

A VKI egyik fő célkitűzése elérni a víztestek jó ökológiai állapotát. Az ennek alapján készülő

VGT2 a víztest állapotát a következők alapján határozza meg: a víztestek minősítését egyes

jellemzőik alapján 5 csoportba sorolja: kiváló, jó, mérsékelt, gyenge, illetve rossz minősítést

kaphatnak. A felszíni víztestek integrált minősítéséhez az ökológiai és kémiai állapotot veszi

számba.

Felszíni vizeink ökológiai állapota a vízfolyásokra és állóvizekre vonatkozó biológiai, fizikai-

kémiai, - kiváló állapot esetén - hidromorfológiai információi tekintetében 9 %-ban mutatott

kiváló és jó állapotot/potenciált, viszont 77 %-ban jó állapot/potenciál elérése érdekében

valamilyen típusú intézkedést igényel. Az ökológiai eredmények részletezését mutatja a

következő táblázat, melynek alapján látható, hogy a leggyengébb eredményeket a biológiai

elemek szerinti minősítések mutatják.


46 2018. október

4-1. táblázat: Felszíni víztestek ökológiai eredményei minőségi elemenként és összesítve, a

víztestek darabszáma szerint

Állapot/potenciál

osztály

Biológiai

osztályozás

Hidromorfológiai

osztályozás

Fizikai-kémiai

osztályozás

Specifikus

szennyezők

(fémek)

Ökológiai

minősítés

db % db % db % db % db %

Kiváló 9 1 227 21 105 10 82 7 6 1

Jó 97 9 488 45 379 35 407 38 83 8

Mérsékelt 388 36 281 26 238 22 75 7 439 41

Gyenge 294 27 19 2 92 9 0 0 293 27

Rossz 113 10 44 4 32 3 0 0 113 10

Nem alkalmazható minősítés 40 4 0 0 0 0 0 0 30 3

Nincs adat 137 13 19 2 232 22 514 48 115 11

Összes víztest 1078 100 1078 100 1078 100 1078 100 1078 100

Forrás: VGT2

Az integrált minősítés megállapításához figyelembe vett kémiai minősítés 577 víztestre terjedt

ki, melynek alapján a víztestek 85,4%-a jó, és 14,6%-a pedig rossz kémiai állapotban volt. A 84

rossz állapotú víztest közül 56-nek lehetett nagy megbízhatósággal megállapítani az állapotát,

ami 66,7%-os arány.

A turizmus kapcsán fontos kiemelni, hogy a víztestek és a partok megfelelő minősége feltétele a

rekreáció lehetőségének, az idegenforgalom fejlődésének.

Jelenleg a Dunára a különböző minőségi elemek (fizikai-kémiai, biológiai, hidromorfológiai

jellemzők) tekintetében a jó vagy a mérsékelt állapot/potenciál jellemző, szakaszainak integrált

minősítése mérsékelt, a kémiai állapot minden szakaszon jó minősítésű. A folyó Budapest

(Kvassay-zsilip) és Baja közötti szakasz folyamszabályozásának elsődleges célja a jéglevonulás

elősegítése, a Duna bal- és részben jobbparti településeinek és mezőgazdasági művelésű

területeinek árvízmentesítése volt, mely a hajózási feltételek javítását is szolgálta. A hatására

kialakult mederbeágyazódási folyamat nem kedvez viszont többek között a hullámtéri erdők

vad- és halgazdálkodásának, illetve a rekreációs turizmusnak. Ezen felül mivel az alföldi, Duna-

menti területek mezőgazdasági célú vízpótlásában nagy szerepe van a folyóból kivezetett

víznek, további problémát jelent az alapvetően gravitációs vízellátásra kialakított rendszerben a

szükséges vízmennyiség szivattyúkkal való pótlása.

A Tisza részvízgyűjtővel kapcsolatban több helyen látható rossz ökológiai minősítés, mely főleg

hidromorfológiai problémák következménye, a 273 természetes eredetű vízfolyás több mint fele

erősen módosított, és ezek még az enyhébb megítélés mellett is szinte mindenütt rossz ökológiai

állapotúak. A fő vízminőségi problémát a vízfolyások nagy szervesanyag- és tápanyag

koncentrációja jelenti. A Tisza legtöbb szakasza mérsékelt integrált állapotban van, a több

helyen nem jó kémiai minősítést elsősorban a kadmium és vegyületei, a higany és vegyületei,

illetve az ólom és vegyületei okozzák.

A Balaton integrált állapota jó (vagyis e minősítést kapta mind ökológiai, mind kémiai

szempontból), egyedül a hidromorfológiai elemek szerinti értékelés hozott mérsékelt eredményt.

A víztesttel és környezetével kapcsolatos károsodások főleg a nem ökológiai szempontú

vízszintszabályozásra, a tömegturizmusból eredő terhelésekre, a természetes part alacsony

arányára, a mederben lévő nagyméretű mesterséges építmények (kikötők, kőszórások) nagy

számára, a faunaidegen elemek jelenlétére és azok folyamatos telepítésére (tehát a nem

ökológiai szemléletű hal- és nádgazdálkodásra), a bejárók nádas-fragmentáló hatására

vezethetők vissza. Általában tehát a fajszám csökkenése, adventív és invazív, illetve zavarástűrő

fajok előretörése, érzékeny őshonos állat- és növényfajok valamint élőhelyek visszaszorulása a

jellemző.


47 2018. október

Az országban a dombvidéki kisvízfolyások és a nagyobb folyók vízminősége jobb, a legtöbb

probléma (gyenge és rossz állapotú víztest) a síkvidéki kisvízfolyások közt fordult elő, melynek

oka esetenként az extrém magas szennyvíz eredetű terhelés. Általánosságban a szennyezettség

alapján a nagyobb folyók állapota a kisebbekhez viszonyítva – különösen kommunális

szennyvíz bevezetés fennállása esetén – lényegesen jobb volt. A szennyvíz eredetű terhelés az

oxigén háztartás paraméterei mellett a sótartalom is jól jelezte, melyhez a termálvíz-bevezetések

is hozzájárultak.

A részvízgyűjtők közül a legtöbb természetes fürdőhellyel a Tisza (34%) és a Balaton (34%)

rendelkeznek, a Duna részvízgyűjtőn kicsit kevesebb, mint a természetes fürdőhelyek harmada

van, míg a Dráván 3%. A természetes fürdőhelyek (és a vízi turizmus, horgászat) által az

idegenforgalom alakulása jelentős hatással lehet a felszíni víztestek állapotára, így ezek kapcsán

a jelenlegi állapottal részletesen a problémaforrások között foglalkozunk.

4.2.3.2. Felszín alatti víztestek jellemzői

A hazai felszín alatti víztestek összesített minősítését a mennyiségi és a kémiai minősítés

eredményei közül a rosszabb határozza meg. A következő ábra szemlélteti a típusonkénti

minősítések megoszlását. A VGT2 által vizsgált 185 víztest közül 98 jó állapotú, 64 állapota

gyenge és 23 víztest a „jó, de gyenge kockázata” integrált minősítést kapta. Az ábrából látható,

hogy a legtöbb gyenge minősítést a sekély porózus víztestek között találjuk, mind mennyiségi,

mind minőségi szempontból ezen víztestek vannak legrosszabb állapotban.

Mennyiségi szempontból a 185 felszín alatti víztest közül 37 állapota gyenge, 20 darab víztest a

„jó, de gyenge kockázata” minősítést kapta, míg a kémiai minősítéshez elvégzett tesztek alapján

a 185 felszín alatti víztest közül 38 állapota gyenge, 17 víztest a „jó, de gyenge kockázata”

minősítést kapta, a többi jó minősítésű.

4-6. ábra: A felszín alatti víztestek összesített állapota

Az idegenforgalomhoz kötődően fontos számba venni a fürdő és gyógyászati célú

vízkivételeket. Ezekkel részletesebben lentebb foglalkozunk, itt – a minősítés kapcsán - azt

tartjuk fontosnak kiemelni, hogy ezek elsősorban a porózus termál és a termálkarszt víztesteket

terheli, ezek mennyiségi állapotát mutatják majd a 4-7. és 4-8. ábrák. A többi víztest típusra eső

vízkivétel aránya elhanyagolható.

A termálkarszt és a porózus termál víztestek közül az elemzés során elvégzett süllyedési teszt

alapján a kt. 1.6 Szabadbattyáni termálkarszt víztest fürdési célú vízkivétel miatt kapott gyenge

minősítést. A többi víztest jó állapotban van mennyiségileg, kivéve a pt.2.1 Dél-Alföld porózus


48 2018. október

termál víztestet, melynek állapota (szintén a süllyedés teszt okán) mennyiségileg már nem a jó

kategóriába, hanem a „jó,de gyenge kockázata” kategóriába esik. Ennek idegenforgalmi

vonatkozása van: a Dél-Alföldön ugyanis gyakoriak a nagy mélységből feltörő 70-90 ºC-os

hévizek. A mélyben található vízadó rétegek termálvízkészletei az ország több mint

háromnegyed részén számos fürdő vízbázisát képezik, e kedvező összetételű vizek nagy része

elismert ásvány- és gyógyvíz, melyeket balneológiai célra, ivókúrára, illetve palackozásra

használnak. Ezek következtében a termálvizek kitermelése és a turisztikai célon is túlmutató

hasznosítása ezen a víztesten különösen nagy jelentőségű.

A medencés fürdőhelyekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a kitermelhető melegvíz-

készletek már jelentős részben le vannak kötve. Mivel ezek igen lassan újulnak meg (különösen

a mélységi hévizek), veszélyes és megengedhetetlen a hosszútávú, éves szinten utánpótlódó

mennyiségen felül kitermelni őket. Ezekkel részletesebben a problémaforrásoknál foglalkozunk.

Kémiai állapotukat tekintve hazánk porózus termál és termálkarszt víztestei mind jó állapotban

vannak.

4-7. ábra: FAV mennyiségi állapot - Porózus termál víztestek


49 2018. október

4-8. ábra: FAV mennyiségi állapot - Karszt és termálkarszt víztestek

4.2.3.3. Felszíni és felszín alatti ivóvízbázisok állapota

Hazánkban az ivóvíz célú vízkivételek közel 95%-a felszín alatti vízbázisból származik. Felszíni

vízkivétellel 19 helyen találkozhatunk, melyek közül 5 közvetlen vízfolyásból, 5 ivóvízellátás

céljára létesített völgyzárógátas tározóból, további 7 pedig a Balatonból származik. Ezzel

szemben felszín alatti vízbázisokból 1933 közcélú, több mint 50 fő vízellátását megvalósítót

találunk. Ebből az 1933-ból 1148 db (59,3%) sérülékeny, mivel olyan természeti-földtani

környezetben található, ahol a terepfelszín alá kerülő szennyező anyagok – még ha évtizedek

alatt is, de – lejuthatnak a vízellátást biztosító víztömegbe. Ezek összes védendő vízkészlete

4.607.445 m3/nap, veszélyeztetettségük mértékének megoszlását mutatja a következő ábra. A

VGT2 által használt kategóriák:

− 1. kategória – nincs veszély

− 2. kategória - közepes veszély

− 3. kategória – jelentős veszély

− 4. kategória – kimutatott szennyezés

− 5. kategória – szennyeződött termelőkút

A 4-9. ábra alapján jól látszik, hogy sérülékeny vízbázisaink túlnyomó többsége a

veszélyeztetett kategóriába esik, a 3. kategória jellemzője, hogy azokat a vízbázisokat

tartalmazza, melyek esetén a belterületek és a mezőgazdasági területek együttes aránya


50 2018. október

meghaladja a 75%-ot, továbbá azok a vízbázisok, ahol a vízadó földtani közeg, árvízi, éghajlati

és a felszíni víz okozta veszélyeztetettség indokolja.

4-9. ábra: Sérülékeny vízbázisok veszélyeztetettségi kategóriáinak megoszlása

4%7%

86%

2%1%

1. kategória 2. kategória 3. kategória

4. kategória 5. kategória

Forrás: VGT2

4.2.3.4. A turizmus víztesteket érintő hatásai

Az idegenforgalom kapcsán a felszíni vizeket érő hatások között megkülönböztethetjük a

fürdőhelyekre vonatkozó, vízi turizmus és horgászat által kiváltott terheléseket.

Természetes fürdőhelyek

A VGT2 alapján a fürdőhely kialakításával okozott terhelések az alábbiak:

− a part vonalvezetésének megváltoztatása, esetenkénti mederkotrás, illetve mederfeltöltés;

− a partmenti zonáció megváltozása, eltűnése;

− a nád, hínár és egyéb vízinövényzet elterjedésének gátlása.

Fürdőzők által okozott hatások:

− naptej, krémek bemosódása;

− kommunális szennyvíz és szilárd hulladék szennyezés (különösen a nem kijelölt és

infrastruktúrával nem ellátott helyeken);

− átlátszóság változása, az üledék felkavarása;

− vízisportok által okozott terhelések (pl. üzemanyag).

A VGT2-ben a fürdővízhasználat által érintett víztestek értékelése az Országos

Környezetegészségügyi Intézet 2010-2014 évekre készült és lejelentett minősítési eredményei

alapján történt. A 2006-ban életbe lépő „fürdővíz” irányelv (2006/7/EK) a korábbi előírásoknál

szigorúbb követelményeket fogalmazott meg a fürdővizek minőségével és azok monitorozásával

szemben. Magyarországon jelenleg 275 természetes vizű fürdőhelyet tartanak nyilván.

A vizsgált periódusban 240 fürdőhely jellemzésére került sor, a következő táblázat mutatja a

minősítés eredményeit, mely szerint 174 fürdőhelyen a vízminőség megfelelt (72%), a strandok

56%-án stabilan kiváló a vízminőség. E mutatók alacsonyabbak a megelőző vízgyűjtő-


51 2018. október

gazdálkodási tervben közölt arányoknál (megfelelő 92 %, kiváló 62 %), ennek az az oka, hogy a

nem értékelt vagy valamely okból nem minősíthető helyek aránya növekedett (60 db, 25 %). A

vizsgált időszakban a kijelölt fürdőhelyekből mindössze 6 (2,5 %) olyan eset van, ahol a nem

megfelelő vízminőség tartósan akadályozza a fürdőzést.

4-2. táblázat: Fürdőhelyek minősége

2006/7/EK irányelv szerinti

osztálybesorolás 2010 2011 2012 2013 2014

2010-2014

időszak

átlaga

1 Kiváló 116 168 138 116 161 135

2 Jó 27 34 25 27 33 35

3 Megfelelő 4 4 4 4 6 4

4 Kifogásolt 5 11 4 5 4 6

5 Nem megfelelően mintázott 58 5 42 58 20 42

6 Új kijelölés 20 6 8 20 12 15

7 Változás miatt nem minősített 7 0 6 7 0 3

Összes minősített fürdőhely 237 228 227 237 236 240

Az irányelv szerinti értékelési rendszerben a vízminőségi haváriákat, illetve a bezárások okát is

jelenteni kell. Az öt év alatt összesen öt esetben állt elő olyan kedvezőtlen vízminőségi helyzet,

melyet a jelentések dokumentálnak (három alkalom volt a Balatonon - Zamárdi egyik strandja és

két strand Gyenesdiáson -, valamint egy-egy a Tiszán Mindszentnél és a Hegyhátszentjakabi

halastavon). Ezek oka lokális szennyezés, nem a víztestek általános állapotát jellemzi. A

fürdőzést ezen kívül levonuló árhullám akadályozta, mely a fürdővíz-minősítést kedvezőtlenül

befolyásoló természetes következmény.

A 240 fürdőhelyből 198 közvetlenül víztesten található, a legtöbb állóvizeken (169, melyből a

Balatonon 138, a Velencei-tavon 9, a Tisza-tavon 4). Ezen strandok vízminőségi jellemzését

víztestenként tartalmazza 4-3. táblázat. A táblázatból látható, hogy a balatoni strandok túlnyomó

többségben kiváló vízminőségűek, a Velencei-tó fürdővize jó állapotú. Kiváló a vízminőség a

Fertőn és a Tisza-tavi strandokon is.


52 2018. október

4-3. táblázat: Természetes fürdőhely kijelölése által érintett víztesteken a fürdőhelyek

jellemző minősítése 2010-2014 időszakban

Érintett víztest fürdő-

helyek

száma 2006/7/EK irányelv szerinti minősítése

AIH049 Balaton 138 kiváló

AIQ960 Velencei-tó nyílt vizes terület 9 jó

ANS560 Tisza-tó 6 kiváló

AEQ060 Tisza Kiskörétől Hármas-Körösig 4 megfelelő

AIG941 Délegyházi-tavak 3 adathiány vagy kijelölés módosítás miatt nem minősíthető

AIH066 Faddi-Holt-Duna 3 jó

AOC756 Duna Szob–Budapest között 3 kiváló

AEQ057 Tisza Szipa-főcsatornátólBelfő-csatornáig 3 megfelelő

AEQ054 Tisza Túrtól Szipa-főcsatornáig 3 esetenként kifogásolt

AEP668 Kettős-Körös 3 esetenként kifogásolt

AEQ058 Tisza Belfő-csatornától Keleti-főcsatornáig 2 adathiány vagy kijelölés módosítás miatt nem minősíthető

AEQ056 Tisza Hármas-Köröstől déli országhatárig 2 jó

AEP812 Mosoni-Duna középső 2 esetenként kifogásolt

AEP811 Mosoni-Duna felső 2 megfelelő

AEP475 Fekete-Körös 2 adathiány vagy kijelölés módosítás miatt nem minősíthető

AIH070 Fertő 1 kiváló

AIH115 Peresi-holtágrendszer (Kecskészugi-; Templom-zugi-; Bónomzugi-; Soczózugi-; Peresi- holtág)

1 adathiány vagy kijelölés módosítás miatt nem minősíthető

AIH128 Szelidi-tó 1 jó

AIH130 Tiszadobi-Holt-Tisza 1 adathiány vagy kijelölés módosítás miatt nem minősíthető

AIH138 Vadkerti-tó (Nagy-Büdös-tó) 1 jó

AIQ014 Ráckevei-Soroksári-Dunaág 1 kiváló

ANS497 Deseda-tározó 1 kiváló

ANS525 Leveleki-víztározó 1 adathiány vagy kijelölés módosítás miatt nem minősíthető

ANS547 Pécsi-tó 1 kiváló

ANS554 Szálkai-tározó 1 kiváló

AEQ010 Szigetközi Mentett Oldali Vízpótló Rendszer 1 jó

AEP783 Maros torkolat 1 adathiány vagy kijelölés módosítás miatt nem minősíthető

AEP438 Dráva alsó 1 jó

AIH125 Szarvas-Békésszentandrási-holtágrendszer (Siratói-

és Békésszentandrási-holtág) 0 bezárt

ANS534 Mocsai-kavicsbánya-tavak 0 bezárt

ANS559 Tatai-Öreg-tó 0 bezárt

AOC749 Alpári-Holt-Tisza és Szikra-Holt-Tisza 0 bezárt

AOC779 Hármas-Körös felső 0 bezárt

AOC778 Hármas-Körös alsó 0 bezárt

A 2010-2014 közötti értékelés szerint három víztest: a Tisza Túrtól Szipa-főcsatornáig tartó

szakasza, a Kettős-Körös és a Mosoni-Duna középső szakaszán található strandok azok, melyek

több alkalommal nem feleltek meg a kötelező határértékeknek, így a víztestek intézkedéseket

igényelnek, mivel fürdőhely szempontjából nem megfelelő minősítésűek.

A nagy tavak és a kisebb állóvizek többségével a fürdővíz követelmények teljesítését tekintve

nincs probléma, de a fürdővizek vonatkozásában a valóságos helyzet a bemutatott statisztikához

képest kedvezőtlenebb, hiszen több olyan állóvíz és vízfolyás is van, melyeken a vonatkozó

szabályozás értelmében strand eleve ki sem jelölhető a nem megfelelő bakteriológiai vízminőség

miatt (pl. a Ráckevei-Soroksári-Dunaág, a Tatai-Öreg-tó, a Hármas-Körös és a Szarvasi-

Békésszentandrási-holtág is). Ezeket szemlélteti a 4-10. ábra.


53 2018. október

4-10. ábra: Természetes fürdőhelyek és fürdővizek állapota


54 2018. október

Vízi turizmus, közlekedés, horgászat

Az emberi tevékenységből eredő hatások között fontos kiemelni a Dunát (illetve másodlagosan

a Tiszát és a Balatont) érő hajózás hatásait, illetve vízi turizmushoz kapcsolódó terheléseket.

Az elmúlt időszakban nem nőtt szignifikánsan a vízi közlekedés aránya, de tervben vannak

fejlesztések, nemzetközi (elsősorban szállítási) és ökoturisztikai célú hajózási igények

kielégítése érdekében végzett fejlesztések.

A már megvalósult fejlesztések között találhatunk a vízi turizmus kiszolgálására létesült kis és

közepes kikötőket. Ilyen kikötők hatásaival érintett víztestek: Tisza, Bodrog, Túr, Öreg-Túr,

Sajó, Hernád, Hármas-Körös, Kettős-Körös, Duna, Mosoni-Duna, szigetközi Duna mellékágak,

Rába, Ipoly, Ráckevei-Soroksári- Duna-ág, Mura, Dráva, Tisza-tó, Keleti-főcsatorna. A

rekreációs célú kikötővel rendelkező települések száma a részvízgyűjtők között a

következőképpen oszlik meg: Duna 43%, Balaton 39%, Tisza 18%, Dráva 0%. Vízi turizmusra

alkalmas víztesttel érintett települések tekintetében a Tisza: részvízgyűjtő a legjelentősebb

(45%), ezt követi a Duna 41%, Balaton 8% és a Dráva: 6%-kal.

A vízi turizmus által okozott terhelések és hatások:

− a part vonalvezetésének megváltoztatása;

− a szükséges mélység biztosítása érdekében lokálisan (esetleg túl gyakori) mederkotrás;

− a part tagoltságának változása;

− a partmenti zonáció megváltozása, eltűnése;

− a nád, hínár és egyéb vízinövényzet elterjedésének gátlása;

− kommunális szennyezés növekedése (különösen a vízitúrázók által kedvelt, de

infrastruktúrával nem ellátott kikötőhelyeken);

− üzemanyag szennyezés (azon vizeken, ahol a motoros járművek használata engedélyezett).

A Magyarországon található horgásztavak nagy része mesterséges (bányatavak, tározók), de

természetes eredetű vizek is hasznosításra kerülnek: mentett oldali és hullámtéri holtágak,

csatornák, folyók és patakok. Ez utóbbiak az országos állomány negyedét teszik ki.

A horgásztevékenység hatása a vizek minőségére többrétű, a horgászat és az ökológia

szempontjai nem mindig egyeztethetők össze: a betelepített halak fajösszetétele inkább tükrözte

a horgászati szokásokat, mint az ökológiai szemléletet, illetve probléma még a parti sáv

növényzetének átalakítása megfelelő horgászhelyek kialakítása céljából. Ezzel szemben viszont

a horgászok és a VKI célkitűzései a vízminőség tekintetében közösek, mivel a halak jó

közérzetének biztosításához jó minőségű, magas oxigén telítettségű, szennyezőanyagoktól

mentes, kevés anyagcsere terméket tartalmazó víz szükséges.

Gyógyfürdők

A felszín alatti víztestek közül legnagyobb részben a porózus termál (47%) és a termálkarszt

(29%) víztestekből származnak a fürdők által felhasznált jelentős mennyiségű vízkivételek, de

kisebb mértékben a porózus hideg (16%) víztestek is érintettek.

Az országban ágazati szempontból is kiemelt jelentősége van a termálvizek különböző célú

felhasználásának. Több mint 1500 termálvíz kutat tartanak nyilván, ezek közül 986 db

mennyiségi adata került az aktív tervezési időszak adatbázisába. A termálkarszt és porózus

termál víztesteknél a gyógy- és termálfürdő hasznosítás dominál (362 db aktív kút), a két víztest

típusból 2008. és 2013. között fürdési célból évente átlagosan összesen 41 millió m3 hévizet

termeltek ki.


55 2018. október

A víztermelések hatására a termális karszt-víztestek zártabb rögeiben tárolt víz kémiai

összetétele is megváltozhat a környezetben (általában fedőben) lévő, eltérő összetételű víz

térnyerésének köszönhetően. E vizek hasznosítása (gyógy-és egyéb fürdő, ásványvíz-termelés)

általában olyan, ahol a stabil vízösszetétel előírás, a víztermelés által kiváltott változások

kedvezőtlenek lehetnek, minősített víznél kifejezetten nem kívánatosak.

A VGT2 a termálvizek termelési adatai alapján 1 db jelentős (kt.1.3 „Budapest környéki

termálkarszt”) és további 11 db fontos vízkivételt minősített, melyek között a legnagyobb hazai

fürdők szerepelnek. A porózus termál víztestek jellemzően nagyméretűek és jelentős statikus

készlettel rendelkeznek, ezért a vízkivételek hatása általában nem mutatható ki a készlet

kihasználtsága alapján történő értékelésben.

Budapest idegenforgalmát illetően fontos kiemelni a felszín alatti vízkészleteket. A budai oldal

túlnyomó részén a felszín alatti víztestek fokozottan érzékeny besorolás, míg a pesti oldalon az

érzékeny besorolás a jellemző. A budai oldalon kiemelt tényező, hogy a sekély talajréteg alatt

(vagy akár a felszínen), karsztos rétegek találhatók, melyek fokozottan érzékenyek terhelő

hatásokra, szennyezésekre. Ebből az következik, hogy hosszú távon a főváros egyik legnagyobb

természeti erőforrására, a gyógyfürdőket tápláló termálvízre is nagyobb figyelmet szükséges

fordítani mennyiségi és minőségi értelemben egyaránt. Ahogy már fentebb említésre került, a

Budapest környéki termálkarszt (kt.1.3) víztestet jelentős vízkivétel (> 5 millió m3/év) éri.

A másik oldalról vizsgálva pedig a fürdőkből kibocsátott víz Budapesten 2 helyen okoz jelentős

terhelést a befogadóra: a Paskál-kút, illetve az Aquaworld esetében, míg pl. a Széchenyi fürdő

hatása lehet, hogy fontos.

A Balaton részvízgyűjtő területén 77 db termálvíz kutat tartanak nyilván. Ebből 31 kút üzemel,

amelynek mintegy 88%-a balneológiai célú hasznosítású.

A fő vízkivételként fürdő, illetve gyógyászattal megjelölt fontosnak vagy jelentősnek minősített

vízkivételeket tartalmazza a következő táblázat. Ezek között látható, hogy egy kivétellel az

összes víztest a porózus termál, illetve termálkarszt víztestek közé esik, egyedül a Szigetköz

víztest sekély porózus vízteste lóg ki a sorból.

4-4. táblázat: Jelentős, fontos FAV fürdővíz célú vízkivételek

VOR

kód A víztest neve

Víztest

kódja

Alegység

kódja

Fürdővíz

minősítés ezer m3/év

2008 2009 2010 2011 2012 2013

AIQ503 Budapest környéki termálkarszt kt.1.3 1-9 6472 6761 6904 6824 6674 5138 jelentős

AIQ504 Büki termálkarszt kt.1.11 1-2 547 431 449 465 477 430 fontos

AIQ511 Bükki termálkarszt kt.2.1 2-8 5162 3311 4027 4233 3769 2720 fontos

AIQ514 Dél-Alföld pt.2.1 2-20 3928 3557 4049 3887 3491 3642 fontos

AIQ516 Délkelet-Alföld pt.2.3 2-13 2320 2512 2327 2409 2658 4530 fontos

AIQ564 Észak-dunántúli termálkarszt kt.1.2 1-5 429 549 567 558 537 411 fontos

AIQ568 Északkelet-Alföld pt.2.4 2-17 4832 5882 5816 6263 5750 5372 fontos

AIQ574

Harkány és környezete

termálkarszt kt.3.1 3-3 398 1132 1440 1511 1490 fontos

AIQ611 Mecseki termálkarszt kt.1.8 1-12 152 422 765 511 866 0 fontos

AIQ638 Sárospataki termálkarszt kt.2.3 2-5 271 201 211 283 256 247 fontos

AIQ646 Szabadbattyáni termálkarszt kt.1.6 1-13 186 263 317 258 403 510 fontos

AIQ653 Szigetköz sp.1.1.1 1-1 398 396 396 396 397 459 fontos

Az érintett víztest-fajták közül a termálkarsztok fürdési célú használata már alig fejleszthető, a

porózus termálvízadók esetében vannak még szabad készletek, de itt is vannak figyelembe

veendő tényezők, melyekről a következőkben szólunk.


56 2018. október

Az itt bemutatott problémakör, vagyis a különböző mértékű felszín alatti vízkivételek

elhelyezkedését mutatja a következő két térkép, melyen külön szín képviseli a fürdővíz

hasznosítású vízkivételeket.

4-11. ábra: Porózus termál vízkivételek

4-12. ábra: Karszt és termálkarszt vízkivételek


57 2018. október

E témakörben fontos külön is kiemelni a fentebb említett alföldi porózus termálvíztesteket, az

itt található termálvízadókban ugyanis több helyen előfordul süllyedési tendencia, mellyel nagy

kiterjedésű víztestek érintettek: a Tisza részvízgyűjtő Nyugat-Alföld, Észak- és Dél-Alföld

megnevezésű termál víztestei, illetve lokális jelleggel egyéb (közép-alföldi és Hajdúszoboszló

környéki) területek is. E süllyedés annak a jele, hogy egyes területeken az intenzív kitermelés

meghaladja az utánpótlódó készletet, mivel bár statikus készletük jelentős, utánpótlódásuk

korlátozott. A porózus termál víztestekből kivett vízmennyiséget e területen elsősorban

fürdővízként és energetikai céllal hasznosítják. E terhelésének csökkentése érdekében

szorgalmazni kell az energetikai célú hasznosítást követő visszasajtolást, ahogy az a VGT2-ben

is szerepel.

További problémaforrás lehet, hogy a vízkivételek hatására csökkenhet a természetes,

melegvizű források hőmérséklete is, mivel a termelések hatására megváltozhat az egyes felszín

alatti térrészekből áramló, különböző hőmérsékletű vizek mennyisége, és keveredési aránya.

Miskolctapolcán, az Egri gyógyforrások és a Hévízi tó esetében 2-3 oC-os hőmérséklet

csökkenés mutatható ki.

Ezen felül a felszíni víztestekkel kapcsolatban is felmerülhetnek problémák, mivel a fürdővizek

nem táplálhatók vissza a vízadó rétegekbe, ezért a használt vizeket felszíni befogadókba vezetik,

a felszíni vízfolyás víztestek csaknem 15%-át érinti termálvíz bevezetés. Ennek veszélyei a

következők:

− sótartalom veszélyeztetheti az ökoszisztémát és akadályozhatja az egyéb emberi

használatokat

− néhány termálvíz magas ammónia tartalma, illetve a főleg porózus termálvizek által

tartalmazott ökotoxikus anyagok (pl. fenol) tápanyagterhelést okoznak a befogadó felszíni

vizen

− használt fürdővizek hőmérséklete jelentősen eltérhet a befogadótól, így hőterhelése lehet

rájuk

− a hévíz kutak egy részében jelentős a fenol (és származékai) valamint a PAH vegyületek

előfordulása, melyek további problémát okozhatnak

− a gyógyászati és termálfürdői hasznosításból adódóan a bakteriális szennyezettség is

probléma forrása lehet.

A VGT2 elemzésének eredményeképpen 297 termálvíz-bevezetés csaknem fele önmagában is

jelentős hatású, de gyakran egy víztesten több bevezetés együttes hatása eredményez

állapotromlást a vízminőségben. Az érintett vízfolyás víztestek közül 83 felszíni víztesten van

egy vagy több olyan termálvíz kibocsátási hely, mely jelentős só- vagy hőterhelést jelent. A

termálvizek elhelyezése kiemelten okoz gondot az Alföldön, mivel a befogadók kis vízhozamú

vízfolyások, illetve sok esetben csatornák.

A következő, 4-13. ábra mutatja az ország rekreációs potenciálját, a VGT2 térképén azon

területek, illetve települések szerepelnek erős potenciálúként, ahol többféle „vizes turizmus” is

lehetséges, ugyanakkor nem került számba vételre a vízi és vizes élőhelyekhez köthető

ökoturizmus. A 6. mellékletben táblázatos formában összefoglaljuk a négy vízgyűjtő

rekreációval kapcsolatba hozható jelentős vízgazdálkodási problémáit.


58 2018. október

4-13. ábra: Rekreáció


59 2018. október

4.2.4. Földtani közeg, talaj

Az NTS 2030 környezeti vizsgálata kapcsán a termőföld védelem szempontjából ki kell

emelni, hogy Magyarországon a mesterséges felszínek aránya évről évre növekszik, míg a

művelés alatt álló szántók területe 1990 és 2016 között közel 9 %-kal csökkent a KSH adatai

alapján.

Föld- és talajvédelmi szempontból hazánk környezeti állapota az alábbiakban foglalható össze:

Magyarország földtani térképe (lásd alábbi ábra) szerint az alföldi területeken a holocén

alluviális homok, agyag; a pleisztocén kavics, homok; valamint az ugyanebből az időszakból

származó lösz a meghatározó. Az Északi-közép-hegységben a harmadkori vulkáni kőzetek

mellett a neogén, paleogén és mezozoikumi üledékes kőzetek, a Dunántúli-középhegységben az

üledékes kőzetek közül a mezozoikumi és neogén eredetűek jellemzők. A Dunántúli-dombság

és az Alpokalja területén a pleisztocén lösz és neogén eredetű üledékek az uralkodók.

4-14. ábra Magyarország földtani térképe

Forrás: https://www.google.hu/search?q=magyarország+fedetlen+földtani+térképe

A talaj Magyarország egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása,

melynek védelme, termékenységének fenntartása nem csupán a földhasználó, hanem a

társadalom – beleértve az idegenforgalomban résztvevőket (turistákat és a turizmust

kiszolgálókat) – hosszú távú érdeke is. A talajfunkciók az emberi tevékenység fokozódó

igénybevétele miatt veszélyeztetettek, a túlzott igénybevétel a talajok pusztulásához,

termőképességük csökkenéséhez vezethet. A talajok állapota a 4. Nemzeti Környezet Program

megállapítása szerint összességében kedvező, azonban a mezőgazdálkodással érintett

termőtalajokat funkcióképességük ellátásában akadályozó és termékenységüket csökkentő

degradációs folyamatok (pl. erózió, defláció, szervesanyag-készlet csökkenése) egyre inkább

jelentkeznek. A talajdegradációs folyamatok számos esetben a helytelen földhasználat, a

talajvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyó gazdálkodás miatt alakulnak ki és a

talajtermékenység csökkenése mellett a mezőgazdasági termelés költségeinek növekedését, az

ökológiai, vízháztartási (növekvő aszályérzékenység) körfolyamatok felbomlását, a kockázatos

anyagok felhalmozódását (élelmiszerbiztonság), valamint a vizek, ivóvízbázisok

elszennyeződését eredményezik.

https://www.google.hu/search?q=magyarország+fedetlen+földtani+térképe


60 2018. október

A fenntartható talajhasználat megvalósításában fontos szerepe van az integrált tápanyag-

gazdálkodásnak. Az infrastruktúra, az ipar és a települések terjeszkedése következtében jelentős

a termőföldek mezőgazdasági művelésből való végleges kivonása és a tartós talajfedettség

növekedése. A talajok degradációját eredményezi továbbá a beruházások során a humusz

letermelése, valamint a különböző eredetű szennyezések. A talaj az élelmiszer-termelés alapját

képezi, és egyéb környezetvédelmi szolgáltatások mellett szerepe van az éghajlatváltozás

hatásainak enyhítésében és a hozzá való alkalmazkodásban, valamint a biodiverzitás

megőrzésében is.

A hazánkban található sokféle talajtípust 8 fő genetikai talajtípusba soroljuk. (Lásd az alábbi

ábrát.) Középhegységeink és a dunántúli dombság területén a barna erdőtalajok a

meghatározóak, nagyobb foltokban kőzethatású talajok is előfordulnak. Nagyobb folyóink

mentén az öntéstalajok jellemzőek. Az alföldi területeken legkiterjedtebbek a csernozjom talajok

és a váztalajok, de jellemzőek még a réti és a szikes talajok. Összefüggő láptalaj foltokat csak a

Kisalföldön és a Balaton menti berkekben találunk.

4-15. ábra: Magyarország genetikus talajtérképe

Forrás: http://www.uni-miskolc.hu/~ecodobos/ktmcd1/huntalajok.htm

A legfontosabb talajtípusok jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze:

− Csernozjom (mezőségi) talajok:

A csernozjom, vagy más néven mezőségi talajok Magyarország termőterületének 22%-át

teszik ki. Jellemző erre a típusra, hogy felső termőrétege („A” szint) humuszban gazdag,

jó termőképességű, sötét színű, laza, morzsás szerkezetű. Mélyebben (30-60 cm) kissé

világosabb színű, kevesebb humuszt tartalmazó altalaj („B” szint), ez alatt a humuszt már

nem tartalmazó talajképző kőzet („C” szint) található. Ezek a talajok általában füves

növénytakaró alatt alakulnak ki, erre utal a mezőségi elnevezés.

A növénytermesztés sikeressége sok, talajjal kapcsolatos tényezőtől függ: humusz-

tartalom, termőréteg mélysége, kémhatás (pH), víz-, levegő- és hőgazdálkodás, tápanyag-

szolgáltató képesség. A csernozjom talajok esetében magas humusz-tartalomról, semleges

vagy gyengén lúgos pH-ról (mérhető mésztartalommal), kiváló vízgazdálkodásról, jó

Jelmagyarázat

váztalajok

kőzethatású talajok

barna erdőtalajok

csernozjom talajok

szikes talajok

réti talajok

láp talajok

öntés talajok


61 2018. október

tápanyag-szolgáltató képességről és viszonylag könnyű művelhetőségről beszélhetünk.

Magyarországon a csernozjom az „ideális” talaj, amelyen a legigényesebb, nagy

odafigyelést igénylő, „kényes” növények is nagy biztonsággal és magas terméshozammal

termeszthetők. Szántóföldi növények közül pl. őszi búza, kukorica, napraforgó, szója, a

zöldségek közül gyökérzöldségek, hagymafélék is kedvelik és számos gyümölcsfaj szép

termést hoz rajtuk.

− Barna erdőtalajok

A barna erdőtalajok Magyarország mezőgazdasági területének mintegy 34%-át alkotják. E

talajtípus is beszédes nevet kapott, hiszen erdők, fás területek, facsoportok, ligetek alatt

alakul ki. Az erdőkben található speciális mikroklíma, a lehullott levelekből, ágakból

származó nagy mennyiségű szerves anyag és egyéb folyamatok által jön létre. Bár az

erdőtalaj erdők alatt alakul ki, sok esetben az erdő kivágása után, a területet művelésbe

vonják, de a talaj főbb szerkezeti elemei nem változnak. Az erdőtalaj legfelső szintjén

avart, bomló leveleket, ágakat találunk („A0” szint), mely alatt a barna színű humuszos

„A” szint található. Ezt követi egy világosabb „E”, majd egy ismét sötétebb „B”, és végül

a talajképző kőzet „C” szint.

A barna erdőtalajoknak több típusa létezik, azonban közös jellemzőjük a gazdag,

humuszos feltalaj, a savanyú pH, amely miatt a tápanyag-szolgáltató képesség bizonyos

típusoknál csökkenhet, illetve a savanyúságra érzékeny növényeknek sem ajánlott.

Általában jó vízgazdálkodásúak és könnyen művelhetőek, azonban helytelen agrotechnika

hatására a felső réteg porosodhat, amely rontja a talaj vízgazdálkodási jellemzőit,

művelhetőségét is.

A barna erdőtalajok természetes növényzete igen változatos: tölgy, bükk, nyír, csarabosok.

A barna erdőtalajok egyes típusai jellemzően jó tápanyag-szolgáltató képességgel

rendelkeznek, ezért ezek szántóföldi művelésre is alkalmasak. A szántóföldi művelésbe

vont területeken a csernozjom talajokon termeszthető növények jelentős része is megél,

vagyis viszonylag magas termésbiztonsággal termeszthetők az igényesebb szántóföldi

növények, mint például őszi búza, kukorica, napraforgó, szója vagy zab.

− Öntés- és lejtőhordalék talajok

Az öntés- és lejtőhordalék talajok kialakulásában a víz nagy szerepet játszik.

Az öntéstalajok folyóvizek elöntése során képződnek, így elsősorban ártereken találhatók.

Az erdőtalajokhoz és csernozjom talajokhoz képest jelentős különbség, hogy

talajképződés, „A-B-C” szintekre tagozódás nincs bennük. Amíg az előbb említett talajok

esetében a szintekre tagozódás egy hosszú folyamat (talajképződési folyamat) eredménye,

addig az öntéstalajoknál a rendszeres újabb és újabb elöntés és az ezekből visszamaradt,

egymásra rakódott üledékek adják a talaj rétegzettségét. A talajképződés csak akkor

indulhat meg, ha a talaj „nyugalomban” van, azonban ezt a nyugalmi állapotot a

rendszeres elöntések gátolják.

A lejtőhordalék talajok esetében sem a talajképződési folyamatok hatására alakultak ki az

egyes rétegek, hanem azokat a víz által szállított és egymásra rakott, különböző anyagok

adják. Tehát rétegzettségük és tulajdonságuk attól függ, hogy a víz honnan szállította az

anyagokat jelenlegi helyükre.

Az öntés- és lejtőhordalék talajok területi kiterjedése Magyarországon kb. 11%.

Humusztartalmuk igen csekély, vízgazdálkodásuk általában jó, tápanyag-szolgáltató

képességük a hordaléktól és az öntés jellegétől függ, de általában közepesnek mondható.

Árterületeken elöntéskor jellemző a túlzott vízhatás, így őszi vetésű növényeknek nem

ajánlott. Ezeket a területeket elsősorban állattartáshoz szorosan kapcsolódó legelőnek


62 2018. október

hasznosíthatják, de a mandula, dió, szilva, alma, körte, szamóca, cseresznye is szépen

megélhet rajta.

A talajok fizikai jellemzőit a következő ábra mutatja. E szerint legnagyobb kiterjedésben,

mozaikos eloszlásban a vályog talajok jelentkeznek az országban. A Duna-Tisza közén a

homok, homokos vályog, a Tiszántúlon az agyagos vályog a meghatározó.

4-16. ábra: Magyarország talajainak fizikai jellemzői

Forrás. http://mta-taki.hu/hu/keptar/agrotopo

A talajok kémhatása és mészállapota a 4-17. ábrán látható. Hegy- és dombvidékeinken, illetve a

Tiszántúl északi, középső részén savanyú kémhatás a jellemző. Nem felszíntől karbonátos szikes

talajok az Alföld többi részén találhatók.

A vízgazdálkodási tulajdonságokat az 4-18. ábra mutatja. Jó és közepes vízgazdálkodású talajok

a Dunától nyugatra jellemzőek inkább (kivéve a középhegységi és az alpokaljai területeket). A

Dunától keletre inkább szélsőséges és rossz vízgazdálkodási tulajdonságú talajok az uralkodók.

A talajok termőképességét fenti adottságaikon kívül talajdegradációs folyamatok is

befolyásolják. Ezeket a 4-19. ábra mutatja. Az ábra szerint ezen folyamatok mozaikosan érintik

az ország egyes régióit, de az Alföldön inkább a könnyű mechanikai összetétel és a szikesedés

okoz gondokat, a hegy- és dombvidékeken az erózió a legjellemzőbb.

http://mta-taki.hu/hu/keptar/agrotopo


63 2018. október

4-17. ábra: Magyarország talajainak kémhatása és mészállapota

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/kemia.jpg

4-18. ábra: Magyarország talajainak agrárpotenciálja

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/5718

http://enfo.agt.bme.hu/drupal/keptar/5718


64 2018. október

4-19. ábra Magyarország talajainak jellemző degradációs folyamatai

Forrás: http://enfo.agt.bme.hu/drupal/node/12430


65 2018. október

4.2.5. Élővilág, természeti rendszerek10

Az élővilág és a természeti rendszerek bemutatása értelemszerűen magába foglalja a hazánk

biodiverzitására vonatkozó jellemzőket is.

4.2.5.1. Általános jellemzők

Magyarország természetföldrajzi adottságait tekintve kijelenthetjük, hogy a Kárpát-medencében

egyedi ökológiai egységgel rendelkezünk. Magyarország élővilága ezért igen sokszínű a Kárpát-

medencében keveredő hatásoknak köszönhetően, amelyek változatos környezeti feltételeket

teremtenek. A földrajzi és földtani adottságokat tekintve a síkság, a dombvidék és a hegység

egyaránt megtalálható, van vulkáni, metamorf és üledékes jellegű kőzet, ezeken pedig a szikes

talajtól a homokon át az erdőtalajokig számos talajtípus fordul elő. Az éghajlati adottságokat

tekintve Magyarország a mérsékelt övben fekszik, azonban az ország egyes részei között

jelentős különbségek figyelhetők meg. Az ariditási indexet és a vegetációs időszakot figyelembe

véve hazánk területe 16 különböző éghajlati körzetbe sorolható, amelynek két szélső pontján a

„hűvös-nedves” és a „meleg-száraz” körzetek állnak. A sokféle hatás eredményeképp számos

növény- és állatfaj találta meg életfeltételeit hazánkban. Magyarország növény- és állatvilágának

sokfélesége – biodiverzitása – európai szinten is kiemelkedő, annak ellenére, hogy az elmúlt

évszázadok emberi tevékenysége számos faj eltűnését eredményezte és megőrzése a magyar

társadalom fontos feladata.

Természetvédelmi értékeink helyzete, tükrözve a nemzetközi trendeket, nem mondható

kedvezőnek. A közvetlen emberi hatások mellett, amelyek kiküszöbölése a természeti értékek

megőrzése érdekében talán a „legegyszerűbb” feladat, olyan közvetett hatásokkal is meg kell

küzdeni, mint az idegenhonos inváziós fajok terjedése vagy az éghajlatváltozás, ráadásul sok

esetben nem is egyértelműek az egyes változásokra adott természeti válaszok.

Az ország természeti és természetközeli területeit az elmúlt évszádazok jelentős tájformáló és

területhasznosító tevékenységei jelentősen lecsökkentették. A védett területek ezeknek a

területeknek a kisebb nagyobb összefüggő területeit jelentik. Számos élőhelytípus jelentős

mértékben csökkent, amikor anno a homoki és lösz sztyepprétek, erdőssztyeppek és keményfás

ligeterdők beszántása, majd a folyószabályozások, a nagy rétségek, rétlápok, mocsarak és az

ártéri rétek lecsapolása majd kiterjedt vízrendezések követték. A hegyvidékeken lassabban,

egyenletesebb ütemben zajlott az élőhelyek csökkenése. Ez lehet az egyik oka annak, hogy pl.

Veszprém, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Heves és Nógrád megyékben maradt fenn máig a

legtöbb természetközeli növényzet (40% körül). Sajnos a természetes és természetközeli

élőhelyek csökkenése kisebb ütemben, de továbbra is folyamatos.

Az ország természetvédelmi helyzetét a különböző módon védett természeti területekkel és

értékekkel írhatjuk le:

− országos jelentőségű védett természeti területekkel és értékekkel

• egyedi jogszabállyal védett természeti területek (nemzeti park, tájvédelmi körzet,

természetvédelmi terület, természeti emlék)

• egyedi jogszabállyal védett természeti értékek (ásványok, ásványtársulások,

ősmaradványok, mesterséges üregek)

10 A jelenlegi állapot leírásához a IV. NKP 1. mellékletét, a „IV. Nemzeti Természetvédelmi Alapterv 2015-2020”

című dokumentumot, és a „Természetvédelmi szakterület legfontosabb adatainak gyűjteménye, 2017” című

dokumentumot használtuk fel.


66 2018. október

• a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti területek

o természetvédelmi terület (valamennyi láp, szikes tó)

o természeti emlék (valamennyi kunhalom, földvár, forrás, víznyelő)

• a törvény erejénél fogva ("ex lege") védett természeti értékek

o barlangok

− helyi jelentőségű védett természeti területek

• természetvédelmi terület

• természeti emlék

− erdőrezervátumokkal

− a natúrparkokkal

− a Natura 2000 területekkel és fajokkal (lásd önálló dokumentumként a 7. mellékletben)

− a tájvédelemmel, a tájszerkezettel, tájjelleggel, a tájpotenciállal és az egyedi tájértékekkel

(lásd lentebb)

− a nemzetközi minősítésű területekkel

− az ökológiai hálózattal (az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI.

törvényben megjelenő országos ökológiai hálózat)

A fenti elemek mindegyike egyidejűleg része a természeti, ökológiai rendszereknek is. A védett

területek állapotát a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer, a nemzeti parkok és más

szakmai intézmények rendszeres és célzott egyedi felméréseinek, Magyarországi

Élőhelytérképezési Adatbázis (MÉTA / MTA ÖKI), Mindennapi Madaraink Monitoringja

(MMM/MME), Vadonleső program adataiból, valamint más szakmai publikációkból lehet

megállapítani. Ezek többsége az országos természetvédelmi információs rendszerbe (TIR) kerül.

4.2.5.2. Országos jelentőségű védett területek és értékek

Az országos védettségű természeti területek kiterjedése mintegy 849,1 ezer hektár, mely 10

nemzeti parkot, 39 tájvédelmi körzetet, 171 természetvédelmi területet, és 88 természeti emléket

(jellemzően földtani alapszelvények, kaptárkövek) jelent. A területek védelmi előírásait a

törvény szerint az ún. kezelési tervek tartalmazzák. Sajnos ezek jelentős része a mai napig nem

készült el. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezekkel a területekkel jelentős részben átfedő

Natura 2000 területek többségére (különösen az érzékeny vizes élőhelyeket tartalmazókra) már

elkészültek az aktuális fenntartási tervek, melyek az állapotrögzítésen túl a kezelési és

hasznosítási előírásokat is tartalmazzák.

A nemzeti parkok területének övezetekbe való besorolásáról és az egyes övezetekre vonatkozó

általános természetvédelmi előírásokról a 134/2013. (XII. 29.) VM rendelet szól. Az övezeti

beosztások különösen fontosak a területek hasznosíthatósága szempontjából. A természetkímélő

és a szolgáltató övezet lehetnek a kis létszámú ökoturizmus, illetve a turizmus célterületei. Az

egyes területek állapotáról a nemzeti parkok rendelkeznek részletes információval.


67 2018. október

4-20. ábra Országos jelentőségű védett természeti területek

Forrás: NTA-IV

Magyarországon kb. 2200 magasabb rendű (edényes) növény és kb. 42000 állatfaj él.

Erdeinkben, rétjeinken, vizes élőhelyeinken, közvetlen környezetünkben élő nagygombák

fajszámát ma már 3000-3500-ra becsüljük. A nagygomba világ fajainak egyharmada nem a

kalapos gombák, hanem igen változatos megjelenésű (csésze-, csillag- és korallgombák,

pöfetegek, szarvasgombák stb.) gombacsoportok köréből kerül ki. A növény és állatvilágunkat

képező fajok közül 1901 faj áll természetvédelmi oltalom alatt. A Magyarországon vadon

előforduló növény- és állatfajok közül 733, illetve 1178 faj védett, további 87, illetve 185 faj

fokozottan védett. A növény és állatfajok mellett 58 gombafaj és 17 zuzmófaj áll jogszabályi

oltalom alatt.

Különösen fontos, hogy védett fajaink nem csak a védett területen, hanem tényleges előfordulási

és/vagy élőhelyein is védettnek tekinthető, tehát a nem védett területeken - legyen az szántó,

vagy akár településrész – törvényi védettséget élvez (lásd a hírekben sajnos rendszeresen

előforduló madármérgezések, vagy védett virágos növények (pl. hóvirág) gyűjtése).

Az ex lege védett lápok száma 1193, míg az ex lege szikes tavak száma 397. Ezek mindegyike

országosan védett területen kívül elhelyezkedő és törzskönyvezett terület. Bár minden láp és

szikes tó védett, azonban fennmaradásukat jelentősen veszélyezteti a nem okszerű

területhasználat, azaz a felszíni vizek gyakori elvezetése, majd az ezt követő szukcesszió és

ökológiai elértéktelenedés. A folyamatot ráadásul erősíti a gyakori és túlzott felszín alatti

vízkivétel, valamint a klímaváltozással összefüggésbe hozható egyre gyakoribb szélsőségek,

aszályok, hosszú meleg időszakok.

Ex lege védett kunhalom 1541 db és 298 db ex lege védett földvár rendelkezett geometriai

reprezentációval.

Jelenleg 6580 db forrás adata szerepel a természetvédelmi adatbázisban, ebből 1 673 forrás

található egyedi jogszabállyal védett területen, és 4 907 védett területen kívül. A nem védett

területen található források közül a helyszíneléskor 2 629-nak volt meg az 5l/perces hozama,

vagyis ennyi hivatalosan az "ex lege" védett forrás.


68 2018. október

Az eddig felmért, aktív és időszakosan aktív 795 víznyelő jelentős része, 364 db a már

korábban, egyedi jogszabállyal védetté nyilvánított területen – nemzeti parkok, tájvédelmi

körzetek területén – helyezkedik el. További 431 db ezeken kívül található, vagyis a törvény

által védett, "ex lege" víznyelők közé tartozik.

4146 barlang található jelenleg a nyilvántartásban: ezek mindegyike "ex lege" védett. Ezek

közül 2 728 db egyedi jogszabállyal védett természeti területen nyílik. A barlangjáratok jelenlegi

összes hosszúsága 291,04 km. A védett mesterséges üregek száma 24.

A helyi védett területek száma 1785, melyből 951 természetvédelmi terület (42713 ha), illetve

852 természeti emlék.

4-21. ábra Helyi védett természeti területek és emlékek 2017 végén

Forrás: termeszetvedelem.hu

Az erdőrezervátum program részeként olyan területeket jelöltek ki, amelyek nagy része

változatos erdőszerkezetű, gazdag és különleges növény- és állatvilággal rendelkezik és egyben

természetes dinamikát mutat. Az erdőrezervátum védett erdőterület, fokozottan védett

magterületből és védett védőzónából áll. A magterületen minden közvetlen emberi

tevékenységet - elsősorban az erdőgazdálkodást - végérvényesen beszüntetnek annak érdekében,

hogy az erdő természetes folyamatai zavartalanul és hosszú távon érvényre juthassanak és azok

megismerhetővé, tanulmányozhatóvá váljanak. Jelenleg 72 erdőrezervátum található 13293,5

ha-on.

A naturparkokról, a geoparkokról és a csillagos égbolt parkokról, mint alapvetően nem, vagy

nemcsak természetvédelmi jelentőségük miatt lehatárolt, de a turizmusfejlesztésben alapvető

szerepet kapó területekről a tájjal foglalkozó fejezetben szólunk.

4.2.5.3. Nemzetközi minősítésű területek

Hazánk természetvédelmi politikájának is meghatározó eleme a két európai uniós

természetvédelmi (a vadon élő madarak védelméről; valamint a természetes élőhelyek, valamint

a vadon élő állatok és növények védelméről szóló) irányelv végrehajtása. Ezek teljesítése

leginkább a Natura 2000 hálózat kialakítása, védelme, fenntartása és fejlesztése révén valósul

meg. Az Európai Bizottság 2011-ben hivatalosan is deklarálta, hogy a Natura 2000 hálózat

kijelölése lezárult, egyetlen élőhelytípus vagy faj esetében sincs szükség további Natura 2000

területek kijelölésére Magyarországon. Hazánkban a külön jogszabállyal védett, országos

jelentőségű védett területeken túl 1,2 millió ha Natura 2000 területet jelöltek ki. A teljes Natura


69 2018. október

2000 hálózat kiterjedése összesen 1,99 millió ha. A különleges madárvédelmi területeknél 101

madárfaj, a természetmegőrzési területek esetén 46 élőhelytípus, 105 állatfaj és 36 növényfaj

alapján történt a kijelölés.

Hazánk csatlakozásával az EU eddigi területén található 6 biogeográfiai régió kiegészül a

pannon régióval, amely legnagyobb részt Magyarország területén található, de hazánkat teljes

mértékben lefedi. A pannon biogeográfiai régióban számos olyan faj és élőhelytípus található,

amely az unió területén másutt nem fordul elő. A csak hazánk területén előforduló

élőhelytípusok és fajok, ún. "pannonikumok" megőrzésében különösen nagy a felelősségünk.

Ilyen, a pannon régióra jellemző élőhelyek a pannon lejtősztyeppek és sziklafüves lejtők, a

pannon löszgyepek és homoki gyepek, a fás élőhelyek közül a pannon gyertyános tölgyesek és

pannon homoki borókás-nyárasok.

Az élővilágvédelmi irányelv mellékletében szereplő, kiemelt jelentőségű bennszülött fajaink

például a magyar kökörcsin, a pilisi len, a magyarföldi husáng, a magyar vakcsiga és a rákosi

vipera.

A Natura 2000 területek kijelölése szempontjából figyelembe veendő fajok nagy részét a hazai

természetvédelem már a korábbiakban is megkülönböztetetten kezelte, és a védett természeti

területek kijelölésénél azok előfordulási helyei fontos szerepet játszottak. Ugyanakkor az

irányelvek mellékleteiben szerepel jó néhány olyan faj is, melyek Nyugat-Európában

megritkultak, de Magyarországon még erős állományuk létezik, és a korábbi védetté

nyilvánítások során nem szolgáltak a kijelölés szempontjául (ilyen a szarvasbogár, a mocsári

teknős, a tövisszúró gébics, az örvös légykapó, a kisfészkű aszat, a pannon gyertyános-tölgyes

stb.). A fogyatkozó nyugat-európai állományok megerősítésében éppen a még nem

veszélyeztetett kelet-európai törzsállományok még hatékonyabb védelmük révén kiemelt

szerepet játszhatnak.

Az élőhelyvédelmi irányelv 17. cikke alapján 6 évente kell a tagországoknak jelenteni a

közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetéről. Hazánk először 2007-

ben, majd 2013-ban adott le országjelentést.

A 2007-es jelentés eredményei az EU25 tagország átlagával összehasonlítva az élőhelyek

tekintetében meglehetősen kedvezőtlen képet festettek a pannon biogeográfiai régióban található

élőhelytípusok helyzetéről. Ez részben a kedvezőtlen folyamatoknak, részben a szigorú

módszertannak volt köszönhető. Az Európai Bizottság a kedvezőtlen állapotú fajok és

élőhelytípusok javulását tűzte ki célul Biodiverzitás Stratégiájában, illetve elvárta a

tagországoktól az „ismeretlen” besorolású, adathiányos fajok, illetve élőhelytípusok számának

csökkenését.

A Natura 2000 területek kiterjedését az alábbi táblázat mutatja.

4-5. táblázat: Natura 2000 területek kiterjedése

Megnevezés

Natura 2000 területek hazánk területének

%-ában száma kiterjedése

db 1000 hektár %

Különleges madárvédelmi területek 56 1 374,57 14,77

Különleges természetmegőrzési területek 479 1 444,36 15,51

Két területtípus közötti átfedés 823,95

Natura 2000 területek összesen 525 1 994,98 21,39

A közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzetét az alábbi ábra mutatja.


70 2018. október

4-22. ábra Közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek természetvédelmi helyzete (2007, 2013)

2013-ban leadott jelentésben részben a kissé megváltozott módszertannak (pl. a

természetvédelmi helyzet trendjének alakulását már rövidebb távra kellett kivetíteni, mint 2007-

ben), részben a jelentősen bővülő ismereteknek köszönhetően, mind az élőhelytípusok, mind a

fajok tekintetében sokkal reálisabb képet adott a jelentés. Amennyiben a természetvédelmi

helyzet átfogó értékelését tekintjük az index számok figyelembe vétele nélkül, 24 élőhelytípus

természetvédelmi helyzete javult, ami az élőhelytípusok 52%-át jelenti, 21 élőhelytípus

természetvédelmi helyzete összességében nem változott, ez az élőhelytípusok 46%-át jelenti, és

csupán egy élőhelytípus, a dagadóláp esetében történt negatív változás. A közösségi jelentőségű

fajok természetvédelmi helyzetében 137 faj esetében nem történt változás, ez a fajok 66%-át

jelenti, 59 faj esetében javulás történt, ami a fajok 28%-át jelenti és 12 faj természetvédelmi

helyzete romlott, ami a fajok csupán 6%-át jelenti.

Magyarországon a legnagyobb veszélyt a biológiai sokféleségre az intenzív mezőgazdaság

és erdészet, valamint a természeti feltételek ember által előidézett módosulásai (pl. a

vízrendszereké) és az invazív idegen fajok jelentik.

A Ramsari területek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekről, különösen, mint a

vízimadarak élőhelyeiről szóló egyezmény alapján jöttek létre. Jelenleg 259905 ha-on 29 terület

található. Tekintettel arra, hogy sérülékeny vízháztartású vizes és ártéri élőhelyek, valamint az

azokhoz kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása érdekében mindenekelőtt olyan

élőhely-rekonstrukciós beavatkozások szükségesek, amelyek segítségével javítható az érintett

területek vízellátottsága, illetve helyreállítható az eredeti természetes vízjárás. Ezek mellett fel

kell számolni az élőhelyek természetességének és természetvédelmi helyzetének javulását

akadályozó egyéb körülményeket (pl. inváziós idegenhonos fajok, emberi hatásra felgyorsuló

szukcesszió). A területek kedveltek a turizmus szempontjából, különösen a madárvonulási

időszakokban.

Az Európa Diplomás területek a Berni Egyezmény keretében adományozott, a védett területek

számára adható legmagasabb díj a kiemelt európai jelentőségű biológiai, geológiai és/vagy

tájképi értékeket hordozó védett területek elismerésére. Hazánkban az Ipolytarnóci

Ősmaradványok Természetvédelmi Terület, a Szénás-hegycsoport, valamint a Tihanyi-félsziget

vulkanikus képződményei nyerték el az Európa Diplomát. Mindegyik terület egyben kiemelt

turisztikai célpont is.


71 2018. október

A Bioszféra-rezervátumok az UNESCO Ember és a Bioszféra (MAB) Programja keretében

jöttek létre. A bioszféra rezervátumok 3 fő funkciója:

Megőrzési funkció - A rezervátumoknak biztosítaniuk kell a kiválasztott ökoszisztémák,

tájak változatosságának fennmaradását, a fajok sokféleségének és genetikai

változékonyságának megőrzését.

Fejlődési funkció - A rezervátumok területén belül elő kell segíteni a helyi körülmények

között megvalósítható, ökológiai, társadalmi és kulturális szempontból fenntartható gazdasági

fejlődést a helyi hagyományos módszerek, tradíciók figyelembe vételével.

Kutatási és oktatási funkció - A bioszféra-rezervátumok területén támogatni kell a

természetvédelmi célú tudományos kutatásokat és monitorozást, valamint elő kell segíteni az

oktatási és ismeretterjesztési célú tevékenységeket.

Jelenleg 6 bioszféra-rezervátum található 183,7 ezer hektáron, melyből a magterület 49,6 ezer

hektár.

4-23. ábra Bioszféra-rezervátumok

Forrás: termeszetvedelem.hu

Az NTS 2030 szempontjából kiemelten fontosak a nemzeti parkok kezelésében lévő

ökoturisztikai létesítmények. Ezek

− 32 db Fogadó-, látogató- és oktatóközpont

− 187 db Tanösvény

− 6 db Tájház

− 5 db Arborétum, botanikus kert

− 40 db Barlangi bemutatóhely

− 60 db Egyéb bemutatóhely

− 15 db Erdei iskola, oktatóközpont


72 2018. október

4.2.6. Épített környezet

A turizmus és az épített környezet kapcsolatának vonatkozásában kijelenthető, hogy a turisztikai

tevékenységek és célpontok helyszínei jelentős mértékben alapulnak a meglévő épített

(kulturális örökségeket és műemlékeket is magába foglaló) környezetre, melyet a települési

környezet fogad magába. A települési környezet - ember számára élhető és elviselhető -

állapotát nagyban befolyásolja a beépített és burkolt felületek, valamint a vízáteresztő és egyéb

ökológiai kiegyenlítő felülete (pl. vízfelületek, zöldfelületek, lombtömegek) megfelelően

kiegyensúlyozott aránya.

Az alábbi besorolás a lakónépesség, a településen elérhető vendéglátási-, egészségügyi- és

egyéb szolgáltatások száma, valamint a település szociális ellátottsága, oktatása, kultúra,

munkaerő-megtartás és vonzása és a gazdasági potenciál mértéke szerint került meghatározásra

a Magyarország Környezeti Állapota 2015. évi kiadványában. Magyarország települései a

központi szerepkör mértéke, a városi funkciók és népességszám alapján az alábbi hat csoportba

oszthatók be:

− Főváros (településszám: 1 darab)

− Felsőfokú központ (településszám: 8 darab)

− Középfokú központ (településszám: 29 darab)

− Alsófokú központ (településszám: 308 darab)

− Falu (településszám: 1684 darab)

− Aprófalu (településszám: 1124 darab)

Az épített környezet Magyarországon kiemelkedő kultúrtörténeti emlékekkel rendelkezik.

Többnyire az egykori történelmi vármegyerendszer egyes székhelyein, illetve egyéb központi

szerepet ellátó településeken hellyel-közzel megmaradt a történelmi városmag (pl. Sopron,

Kőszeg, Győr, Esztergom, Eger), mely általában nagyon szép várromokkal, várakkal,

templomokkal, műemlék-jellegű lakóházakkal vagy akár ipari műemlékekkel is rendelkezhet. A

települési környezeten kívüli térségben is fellelhetőek az épített örökség emlékei részben vagy

egészben (pl. egykori hadiutak, régi tájgazdálkodási formák épített elemei, stb.).

Az épített környezetben rejlő kulturális örökségek és értékek megőrzése, védelme és fenntartása

céljából, a hatályos jogszabályi keretrendszer alkalmazásával, jellemzően helyi szinten

azonosíthatók gyakorlati, illetve tényleges térbeli törekvések.

A Világörökségi helyszínek az Unesco Világörökségi Egyezménye alapján jöttek létre. A

világörökségi értékeink kezelését és fejlesztését ma már külön törvény szabályozza (2011.évi

LXXVII. törvény). A hazai világörökségi területeket a 4-6. táblázat tartalmazza.

4-6. táblázat: Világörökségi területek

megnevezés listára

kerülés éve

jelleg

1. Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az

Andrássy út és történelmi környezete

1987 kulturális

2. Hollókő ófalu és táji környezete* 1987 kulturális

3. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai* 1995 természeti

4. Az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen

természeti környezete

1996 kulturális

5. Hortobágyi Nemzeti Park – Puszta* 1999 kulturális – kultúrtáj

6. Pécsi ókeresztény sírkamrák 2000 kulturális

7. Fertő / Neusiedlerseekultúrtáj* 2001 kulturális – kultúrtáj

8. A tokaji történelmi borvidék* 2002 kulturális - kultúrtáj

* Táj- és természetvédelmi szempontból kiemelt jelentőséggel bíró világörökségi területek


73 2018. október

A jogszabályi előírások alapján a területekre világörökségi kezelési tervek készülnek, melyek

kiemelten kezelik a területek természeti és táji adottságait, harmonizálva a természetvédelmi

előírásokkal. A helyszínek egyben kiemelt turisztikai desztinációk is. A már elismert területek

mellett további helyszínek elismerése van folyamatban. Az elismert és még elismerésre váró

területek országos pontszerű jelölését a 4-23. ábra ismerteti. A világörökségi és világörökség

várományos területekre vonatkozóan külön övezeti (települési közigazgatási határ alapú)

lehatárolás is rögzítésre került az Országos Területrendezési Tervben (Forrás: Lechner Lajos

Tudásközpont, 2003).

4-24. ábra: Világörökségi és várományos helyszínek

Forrás: parlament.hu

A magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő jelölés és felvétel

folyamatát tartalmazza a Kormány 315/2011. (XII. 27.) számú rendelete a világörökségi

kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi

várományos helyszínekről. A magyar világörökségi várományosi helyszínek a következők:

− A római birodalom határai - A dunai limes magyarországi szakasza (2009) - nemzetközi

sorozatjelölés részeként (http://whc.unesco.org/en/list/430).

− Lechner Ödön művei (2008)

− Az Esztergomi és Visegrád középkori magyar királyi központok, valamint az egykori

Pilisi Királyi erdő területe (1993 és 2000)

− Balaton felvidéki kultúrtáj (1993)

− A budai termálkarszt-rendszer barlangjai (1993) - A Budapest - a Duna-partok, a Budai

Várnegyed és az Andrássyút világörökségi helyszín bővítéseként

− Magyarországi tájházak hálózata (2000)

− A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (2000)

− Felső-Tisza-vidéki fa harangtornyok (2000) - Eredetileg „A Kárpátok Északkeleti ívének

fatemplomai” megnevezéssel nemzetközi (Lengyelország, Románia, Szlovákia, Ukrajna


74 2018. október

és Magyarország részvételével tervezett) sorozat-helyszín részeként felvett várományosi

tétel.

− A Komárom / Komarnoi erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál - Az

erődrendszer magyarországi elemei: Monostori Erőd, Csillag Erőd, Igmándi Erőd (2007)

− Ipolytarnóci ősélőhely (2000) - 2003-ban felterjesztve a Világörökség Listára. Felvételéről

a döntés egyelőre elhalasztva. (Eredeti név: Ipolytarnóci ősmaradványok)

A magyarországi épített örökségállomány színvonalát, értékeit tekintve európai, nemzetközi

rangú, azonban sokszor ezek állapota, tudományos értékű helyreállításának hiánya,

környezetének rendezetlensége, össze nem egyeztethető vagy hiányzó hasznosítása miatt

korlátozott esztétikai élményt nyújt. Ennek következtében fontos a használaton kívüli épületek

és építmények nyilvántartásba vétele, alkalmassági értékelése és alkalmassági értékelésen

alapuló további sorsuk meghatározása. Sem települési bontásban, sem országos összesítésben

nem áll rendelkezésre a használaton kívüli épületek, építmények, rozsdaövezetek katasztere.

4.2.7. Táj

Jelen fejezetben a „Magyarország környezeti állapota 2016” című kiadványban szereplő,

valamint a „Nemzeti Tájstratégia” által közölt, a tájra vonatkozó főbb megállapítások kerültek

összegzésre.

A természeti és kulturális örökségnek alapvető eleme a táj, mely elősegíti a helyi kulturális

fejlődést, továbbá hozzájárul az emberek jólétéhez, valamint jelentős szerepet játszik a nemzeti

és helyi identitás kialakulásában és megerősítésében. A táj fontos közérdekű szerepe mellett –

melyet kulturális, ökológiai, környezeti és szociális téren tölt be – gazdasági tevékenységeket

segítő erőforrásként is működik, amelynek védelme, kezelése és tervezése új munkahelyeket

teremthet.

A magyar táj állapotát jelenleg meghatározó folyamatokat a Nemzeti Tájstratégia 2017-2026 a

következő pontokban foglalja össze:

− Népességszám alakulásának szélsőséges folyamatai az ország különböző területein

− A gazdasági igény és a természeti erőforrások megújuló képességének eltérése

− A tájidentitás csökkenése

− A védelmi célú intézkedések meghatározó szerepe

A változatos és mozaikos tájegységeken belül a domborzati és klimatikus viszonyok, illetve a

jellemző felszínborítás gyakorolnak befolyást tájvédelmi szempontból a főbb turisztikai

lehetőségek kiaknázására. A táj és a turizmus kapcsolata közötti viszonyokat feltáró országos

léptékű kutatások terén még komoly feladatok váratnak magukra, viszont annyi magától

értetődő, hogy a domináns tájhasznosítás és az alapján is formálódó tájkarakter befolyással

bír a turisztikai tevékenységek jellegére, intenzitására. E tekintetben Magyarország

középtájai (35 db) szerint nyílhat lehetőség a főbb turisztikai hasznosítások térbeli

elrendeződésének áttekintésére és elemzésére, illetve kezelésére. Ezen felül akár az egyes

turisztikai fogadóterületek vagy térségek térbeli kijelölésük pontosításánál is az egyes

középtájak (vagy akár egyes kistájak is) részleges vagy teljes kiterjedésükkel szolgáltathatnak

alapot.


75 2018. október

4-25. ábra Magyarország középtájainak lehatárolása

Forrás: www.teir.hu

Az ország nagyobb részén az agglomerálódó területekhez képest, alacsony még a beépített

területek aránya, így e térségeket mind a természetközeli területeket, mind a termeléssel

összefüggő tájhasználatot a változatosság jellemzi. A táji sokszínűség, gazdagság még mindig

kedvező adottsága hazánknak. Ez a körülmény bizonyos esetekben jelentősen kedvez a

turisztikai tevékenységek kialakulásának és fennmaradásának is. Itt azonban meg kell jegyezni,

hogy az általános tendenciák rosszak, mert az ország teljes területi kiterjedésére tekintettel,

egyre kiterjedtebb a beépítettség, egyre nagyobbak a földhasznosításból kivett területek.

Mindemellett a tájszerkezetet országos léptékben is jelentősen befolyásoló infrastruktúra

hálózat sűrűsödése miatt a turisztikai igényeket is szolgáló, kevésbé bolygatott egybefüggő

térségek csökkenése jellemző. Megjegyzendő, hogy a kevésbé bolygatott terület is csak abban

az esetben képes hosszú távon funkcionálni a turisztikai törekvések számára is, ha a szükséges

területi igénybevételt szigorú szakmai ellenőrzéssel sikerül megvalósítani és fenntartani (pl.

természeti és táji értékek nagy közönség számára történő, irányított bemutatása tanösvények

útján).

Magyarország összes tájegysége tipikus és egyedi jellemvonásokkal tipizálható. A kedvező,

megőrzendő jellegzetességet csak tájanként, egyedileg lehet és kellene meghatározni. A

természetközeli területeknek és a kezeléssel kialakított, de jelentős természeti értékekkel,

valamint a régi kulturális hagyományokkal rendelkező tájaknak – szinte csak hazánkra

jellemző és csak hazánkban megőrizhető – ötvözete nagyon egyedi tájkaraktert hozott létre.

Ezen egyedi érték megőrzésének elősegítésére, alapvetően a tájak és tájegységek tájkarakter

alapú tipizálásának, illetve a tájkarakter-terület lehatárolásának módszertanára történtek

törekvések az elmúlt évek során (Tájműhely Kft. 2017, Lechner Tudásközpont, 2017).

A magyarországi tájak értékes elemeinek, az ún. egyedi tájértékeknek11a tájban rejlő turisztikai

és rekreációs lehetőségek kiaknázása terén merülhet fel szerepe a helyi értékek és hagyományok

11 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 6. § (3) (4) és (5) bekezdése értelmében egyedi

tájértéknek minősül az adott tájra jellemző olyan természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel

létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai

szempontból a társadalom számára jelentősége van. Ezeknek az értékeknek gyakran „csak” a helyi közösségek

számára van jelentősége, mint például a népi vallásosság táji megjelenéseként egy-egy kápolnának, vagy a

korábbi tájhasználat emlékeként egy-egy gémeskútnak, borospincének. Sok esetben viszont jelentőségük a helyi

szinten messze túlmutat.


76 2018. október

szemléletes bemutatása által. Az egyedi tájértékek katasztere 2016 év végéig 1025 településen,

vagyis az ország településeinek mintegy egyharmadán készült el.

A magyarországi tájak kb. fele átlagos táj, negyede degradált, intenzíven hasznosított, leromlott

állapotú. A fennmaradó kb. negyede olyan extenzíven művelt, illetve természetközeli táj, amely

átlagosnál nagyobb esztétikai élményt nyújt, kifejtve azt a jellemzően pozitív pszichológiai

hatást, amelyet többnyire a változatos domborzatú növénnyel és/vagy vízzel fedett felszínek

váltanak ki.

A táj-terhelhetőségi vizsgálatokat12 figyelmen kívül hagyó gazdasági érdekek miatt jelentős

a művelésbe vont területek túlhasznosítása. A VÁTI kutatásai alapján került összeállításra

egy olyan térkép, melyen a táj terhelés lehetőségének intenzitását igyekezték ábrázolni. A magas

tájterhelhetőségű (világosabb árnyalattal jelölt) tájrészleteken belül kevesebb a természeti és táji

értékek előfordulása, vagy jelentősen degradálódott, így azok sérülésének kockázata minimális

(viszont a ténylegesen megjelenő értékek ugyanolyan mértékben érdemesek a védelemre!). Az

alacsony tájterhelhetőségű területeken az előbbiekkel ellentétes viszonyok a jellemzők, azaz

sokkal magasabb arányban kell természeti és táji értékek előfordulásával számolni. Ez esetben

az értékek esetleges sérülésének kockázata is magasabb. Így ezen szempontok alapján adott a

lehetőség arra, hogy a feltételezett kockázat(ok) elkerülésével, a kevésbé kockázatos térségek

irányába szerencsésebb a fejlesztési igényeket koordinálni.

4-26. ábra Országos területrendezési Terv felülvizsgálatánál figyelembe vett táj-

terhelhetőségi vizsgálat

Forrás: VÁTI, 2012

Fontos megjegyezni, hogy turisztikai szempontból a magasan terhelhető táj (pl. leromlott,

degradálódott tájrészlet) minden esetben egyedileg befolyásolhatja a lehetőségek térnyerését. A

kifejezetten rekreációs célú és alacsony antropogén jelenlétet igénylő turisztikai formák (pl.

12 A táj-terhelhetőségi vizsgálat térinformatikai eszközök által értékeli a tájökológiai adottságokat, a táj

teljesítőképességét (tájban rejlő lehetőségek). Így feltárható a táj érzékenysége, úgymint a tájhasználat

tájpotenciálra gyakorolt hatásai, valamint az ökológiai konfliktusok és kockázatok meghatározása.


77 2018. október

túrázás-kirándulás) kifejezetten a közepes vagy annál kevésbé degradált tájakon képes teret

nyerni. Ezzel szemben a nagy tömegeket vonzó és attrakcióként megjelenő turisztikai formák

(pl. különféle kaland és élmény – paintball, hőlégballon – parkok) esetében már kevésbé számít

a táj degradáltsának mértéke, viszont az igényes környezetrendezés által a leromlott területek

összképe ellensúlyozható.

A fentieket összegezve, a táj állapotának turizmustól független hatótényezők általi kedvezőtlen

változása általánosan a turisztikai lehetőségek kiaknázását is erősen korlátozhatja, viszont ez

alól néhány speciális eset (pl. terep motorsportok vagy egyéb taktikai csapatjátékok

helyszínválasztása) komoly kivételt képezhet.

A jellegzetes magyar tájgazdálkodási örökség, a hagyományos tájhasználat (pl. legeltetés,

szőlőművelés, gyümölcs- és zöldségtermesztés, tanyás gazdálkodás) visszaszorul, emiatt a táj

egyre kisebb területen mozaikos jellegű a monokultúrás szántó- és erdőgazdálkodás

térnyerésével. Hazánk azonban még számtalan, a helyi környezeti viszonyokhoz alkalmazkodott

és környezetkímélő módon termeszthető/tartható tájfajtával rendelkezik, amelyek ökológiai

gazdálkodásban is jól alkalmazhatóak, és amelyek megőrzése, nyilvántartásba vétele

magyarországi génbankokban biztosított. A fogyasztói piacon új igények megjelenésével –

tömegtermékek helyett a minőségi élelmiszer – a tájhoz köthető fajták kereslete és kínálata is

egyre inkább előtérbe került. Ez remek lehetőséget kínál a helyi közösségek szintjén felmerülő

turisztikai törekvéseknek is. A tájhoz kapcsolódó gazdálkodás és a rövid élelmiszerláncok

fejlődése nem csak egészségesebb élelmet biztosíthat, hanem új lehetőséget teremt a megnövelt

értékű termékek kibocsátására, az erre igényes turizmus fogadókészségének kialakulására.

A szülőföldünket, lakókörnyezetünket jelentő tájhoz való kötődés a generációkon átnyúló

földtulajdon hiánya miatt gyengült. Az emberek jelentős része „városlakóvá” válik, s így

elveszíti kötődését a tájhoz. Az eltávolodás folyamatát felgyorsíthatja és tovább erősíti az

internetes világ robbanásszerű bővülése, valamint a felnövekvő cyber generáció eltérő

értékrendje.

A tájak állapotának fontos összetevője a tájban élők és gazdálkodók hozzáállása, táji

tudatossága. A magyarországi natúrparkok, geoparkok és zöldutak a táji örökség megőrzése

érdekében létrejövő táji léptékű, közösségi alapú kezdeményezések jó példái. Ezek egyik fontos

funkciója a védelemmel összehangolt turizmus (Csima, 2014).

Turizmusfejlesztés szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő táji területek az alábbiak:

A natúrparkok a Tvt 4. § p) pontja szerint: az ország jellegzetes természeti, tájképi és

kultúrtörténeti értékekben gazdag, a természetben történő aktív kikapcsolódás, felüdülés,

gyógyulás, fenntartható turizmus és a természetvédelmi oktatás, nevelés, ismeretterjesztés,

továbbá a természetkímélő gazdálkodás megvalósítását szolgáló nagyobb kiterjedésű területe…

A natúrparkok a társuló önkormányzatok közös kezdeményezése alapján jönnek létre és

működésüket a természetvédelemért felelős miniszter ismeri el. A natúrparkok célrendszere 4

pillére épül:

1. pillér – A természeti és kulturális örökség megőrzése: a táj gondozása, ápolása, a táj

megőrzésre érdemes karakterelemeinek és a tájértékeknek a védelme, az élőhelyek, fajok

fennmaradásának biztosítása a hozzájuk fűződő tudás, ismeret és hagyományos

tájhasználat fenntartásával, továbbadásával és alkalmazásával.

2. pillér – Környezeti nevelés, szemléletformálás: az érintett lakosság és a natúrpark

területére érkező látogatók környezeti szemléletének formálása a helyi természeti örökség

és a megőrzésükre tett erőfeszítések, a helyi környezettudatosság bemutatásán keresztül.

3. pillér – Vidékfejlesztés: a helyi természeti és kulturális örökségi elemeken, valamint táji

adottságokon alapuló, a táji értékeket megőrző, gyarapító helyi társadalmi-gazdasági


78 2018. október

fejlesztések támogatása a helyi közösségek bevonásával (pl. helyi termékek, helyi piacok,

megőrzést, bemutatást támogató infrastruktúra fejlesztése, gazdasági együttműködések),

közösség-építés.

4. pillér – Turizmus és rekreáció: az érintett táj szépségére, harmóniájára, természeti és

kulturális adottságaira, sajátos értékeire, egyediségére építő és azt fenntartó turisztikai és

rekreációs kínálat megfogalmazása, a gyógyulást és pihenést elősegítő termékfejlesztés,

desztináció-építés, turisztikai piacra vitel, együttműködés, közös értékesítés stb.

Jelenleg az alábbi 12 natúrpark működik miniszteri hozzájárulással:

− Írottkő Natúrpark 16 településsel

− Vértesi Natúrpark 17 településsel

− Pannontáj-Sokoró Natúrpark 29 településsel

− Cserhát Natúrpark 22 településsel

− Szatmár-Beregi Natúrpark 67 településsel

− Hét Patak Gyöngye Natúrpark 8 településsel

− Gerecse Natúrpark 29 településsel

− Körösök Völgye Natúrpark 14 településsel

− Koppányvölgy Natúrpark 10 településsel

− Szigetköz Natúrpark 26 településsel

− Kapos-hegyháti Natúrpark 12 településsel

− Felső-Bácska–Homokhát Natúrpark 13 településsel

Magyarországon hasonló szellemiséggel, azonban jogszabályi szinten előírt kötelezettségek

nélkül működnek a zöldutak, amelyek magánszemélyek és közösségek tudatos

összekapcsolódásának eredményeként, a helyi közösségekben felmerülő, a térség és a közösség

saját, belső értékeinek megismerésére, megismertetésére, ezáltal pedig aktív megélésére,

továbbörökítésére irányuló természetes igényekre válaszul jönnek létre.

A geopark az UNESCO által hirdetett program, melynek célja a földtudományi változatosság

(geodiverzitás) védelme, földtudományi örökségünk népszerűsítése és bemutatása, továbbá a

geoturizmus fejlesztése. Fontos szempont, hogy mindez a helyi közösségekkel partnerségben

történjen. Hazánkban elismert, az Európai, illetve a Globális Geopark Hálózat két tagja a

Novohrad – Nógrád Geopark (határon átnyúló) és a Bakony-Balaton Geopark.

A csillagoségbolt parkok nemzetközi hálózata létrehozásának elsődleges célja az éjszakai

égbolt látványának megőrzése a jövő nemzedékek számára. További fontos cél, hogy felhívják a

figyelmet a fényszennyezés élővilágra, valamint tájképre gyakorolt nem kívánatos hatásaira. A

címre olyan területek pályázhatnak, ahol elenyésző az éjszakai fényszennyezés és megőrizhetők

a természetes adottságok. Jelenleg 3 terület tartozik ide, a Zselici, a Hortobágyi és a Bükki

Csillagoségbolt Park. Mindegyikük védett és értékes területen helyezkedik el, ugyanakkor

folyamatosan növekvő turisztikai célterületek is.

A magyar turizmus kínálati piacának jellemzői között meghatározó szerepet kapnak a természeti

és kulturális örökségi értékek/elemek. A hazai táj turisztikai vonzása elsősorban a

sokszínűségében, a változatosságában nyilvánul meg. A külföldi turisták számára abszolút

vonzerővel rendelkezik a főváros és környéke, valamint a gyógyfürdőhelyek és a Balaton. A

belföldi turizmusunkra kevésbé jellemző a földrajzi koncentráció. Értékes turisztikai élmény

forrásai a hegy- és dombvidékek, az üdülésre alkalmas vízterületek, a jelentős termálvízkészlet,

a világörökségi helyszínek, a kiemelkedő értékű nemzeti parkok, a vadászatra, a lovaglásra, a


79 2018. október

horgászatra alkalmas természeti adottságok, a történelmi-, kulturális örökségek, beleértve a

sajátos magyar gasztronómiát és a borászatot.

A természetvédelemben fontos szereppel rendelkező nemzeti parkok nagy része a kiemelt

üdülőkörzetekben helyezkednek el. A nemzeti parkok, kiegészülve más országos jelentőségű

védett természeti területtel, egyre sikeresebben jelennek meg ökoturisztikai

desztinációkként, regisztrált látogatószámuk 2015-ben meghaladta a másfélmillió főt. A

jelenlegi tíz nemzeti park több mint 400 település területét érinti. Hazánkban közel 800

ökoturisztikai létesítmény várja a természet értékek iránt érdeklődő látogatókat.

A szép természeti környezetben fekvő falvaink – legyen az domb- és hegyvidék, vízi környezet,

vagy síkvidéki tanyás térség – kitűnő terepet jelentenek a falusi turizmusnak. Egyre többen

keresik ezt a fajta kikapcsolódást. 2015-ben az Ügynökség adatai szerint több mint 400.000

vendégéjszakát realizáltak a hazai falusi szálláshelyeken. A fogadóképesség javításával, a

kínálati elemek szélesítésével a turizmusnak a gazdasági felzárkózásban, a népesség

megtartásában megmutatkozó pozitív hatása tovább növelhető. Mindezek elsősorban a belföldi

turizmus által érintettek.

Hazánkban a természeti adottságokra épülő kínálatfejlesztés egyik kiemelt terméke az

egészségturizmus. Jelentőségét kedvező természeti adottságaink, a tradíció, a jelentős

fejlesztések hatására kiépült fürdők, gyógy- és wellness szállodák, az országosan jó

lefedettség, a nemzetközi viszonylatban jó ár-érték arány adják (Kardos, 2011). Az ÁNTSZ

OTH 2016.08.08-i nyilvántartása alapján Magyarországon összesen 25 település rendelkezik 26

gyógyhelyi címmel.

4.2.8. Önállóan kezelt hatótényezők jellemzői

4.2.8.1. Energiahordozók felhasználása

A hazai energiaellátás ma még döntően a hagyományos – és hazánkban egyre csökkenő

kitermelésű, ezért döntően importból származó ellátásra alapozott - fosszilis energiahordozókon,

illetőleg az atomenergia felhasználásán alapul. Örvendetes viszont, hogy az elmúlt egy

évtizedben a megújuló energiaforrásokból termelt primer energia több mint kétszeresére nőtt,

ezzel az energiafelhasználásból való részesedése már 2010-ben elérte a 2020-ra kitűzött érték

több mint felét, 7,4%-ot, 2014-ben pedig már a 9,5%-ot.

A különböző megújuló energiaforrások megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy a vízenergia

évezred elején még jellemző túlsúlya megszűnt (2014-ben már csak 9,6% volt); napjainkban a

megújuló forrásokból termelt villamos energia döntő hányadát biomasszából termeljük. (2010-ig

meghaladta a 80%-ot, azóta részaránya csökken: 2014-ben már csak ~71%. Ebben nem csak a

tisztán biomassza felhasználást, hanem a vegyes tüzelést is figyelembe vették.) Az utóbbi

években a második legfontosabb megújuló energiahordozónk a szél lett (21%). A hulladékból

előállított villamosenergia részaránya 2011-ig nőtt, azóta részben a Mátrai Erőmű csökkentése

miatt mérséklődött. A biogáz, a szennyvíz- és depóniagáz jelentősége egyre nő a megújuló alapú

áramtermelésben. A napenergia jelenleg még a 2%-ot sem éri el.

Megjegyezzük, hogy Magyarország esetében a megújuló energia hasznosítás egyik legjobb

lehetősége a geotermikus energia. Ha nem csak a villamos energia előállítást nézzük, hanem a

hő- és villamosenergia-termelést együttesen, akkor ebben a geotermikus energia részesedése

10% körüli. A biomassza szerepe nem csak a villamos áram, hanem a hőenergia termelésben is

jelentős; levegőminőségi szempontokból sem elhanyagolható, hogy ezen belül a lakossági,

tüzelési célú felhasználás is számottevő és általában rossz hatásfokú és jelentős

légszennyezőanyag kibocsátású kazánokban történik.


80 2018. október

Az energiafelhasználás szerkezetét vizsgálva azt látjuk, hogy napjainkban a lakossági szektor a

legjelentősebb energiafogyasztó (2014-ben a teljes fogyasztás 29%-ért volt felelős és ebben 48%

a fűtés aránya. Ezt követi 26%-os értékkel a közlekedés (amely az utóbbi 2 évtizedben produkált

jelentős növekedést), a fogyasztás 15%-áért a tercier szektor felelős, a rendszerváltás után

jelentős csökkenésen keresztül ment ipar részesedése 2012-2013 között ugrásszerűen nőtt

(27%). A mezőgazdaság részaránya mindössze 4%. A magyar épületállomány alacsony

energiahatékonysága miatt az összes végenergia felhasználásban összességében egyébként az

épületek (lakossági és tercier szektorbeli) része az EU-n belül Magyarországon a legmagasabb

(2010-ben 53,7% (Elek, 2012)).

Hazánk energiaintenzitási mutatója (az energiafelhasználást a GDP-hez viszonyító mutató)

2001-2014 között 37%-kal mérséklődött ugyan, de még így is az uniós átlag 80%-nál nagyobb.

Ki kell emelni azt is, hogy ebben az időszakban a közlekedési szektor energiafelhasználásnak

lendületes növekedést csak a gazdasági válság állította meg, 2009 óta azonban már nem haladta

meg a közlekedés energiafelhasználása a gazdasági fejlődés ütemét. Fontos hogy a növekedés

döntően a közúti közlekedés energiafelhasználásának köszönhető, a többi közlekedési mód

fajlagos energiafelhasználása alig változott.

4.2.8.2. Zaj, rezgés

A zaj és rezgés hatótényezőket a kibocsátó hely és a védendő közeg szempontjából releváns

vizsgálni. Mivel a kibocsátó források, illetve a védendő objektumok többsége a települési

környezetben található, ezért értékelésére itt kerül sor.

A zaj, mely kifejezetten szubjektív megítélésű, azonban fiziológiai és pszichológiai problémákat

egyaránt okoz az Európai Unióban és Magyarországon is egyre inkább meghatározó környezeti

problémává válik. (Az EU-ban az elmúlt időszakban már a levegőszennyezés után a második

legsúlyosabb környezeti ártalomként tekintenek rá.)

A környezeti zaj és rezgés elleni védelemről a 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet rendelkezik,

míg a zajtól védendő területre megállapított határértékeket tevékenységenként (üzemi és

szabadidős, építési-kivitelezési, közlekedéstől származó), zajtól védendő

területenként/helyiségenként és napszakonként a 27/2008 (XII.3.) KvVM-EüM együttes

rendelete szabályozza. (A rezgésre vonatkozó terhelési határértékekről a KvVM-EüM rendelet

5. melléklete szól.) Ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a zaj megítélése rendkívül

szubjektív és egyénfüggő, még a határértékek teljesülése esetén is lehet panaszok kiváltója.

A környezeti zajterhelés bemutatására egy adott terület zajterhelését térképen feltüntető

zajtérképek a legalkalmasabbak13. A zajterhelés szempontjából problematikus területek

azonosítása, a védendő területek érintettségének feltérképezése a zajforrások és a zajterjedés

modellezésével, számítással, a közutak, vasútvonalak, repülőterek, ipari üzemek vonatkozásában

készülő stratégiai zajtérképek segítségével lehetséges. A környezeti zaj értékeléséről és

kezeléséről szóló 2002/49/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban eddig zajtérképet, majd

ezt követően zajvédelmi intézkedési programot készítettek:

− Budapestre és a közvetlen környezetében lévő huszonegy településre,

13 A számított adatokon alapuló és éves átlaghelyzetet bemutató stratégiai zajtérkép nem a vizsgált terület

tényleges terhelési zajtérképe, hanem a stratégiai tervezés szempontjait meghatározó jelentősebb zajforrások

(jelentősebb közúti, vasúti, légi közlekedés és jelentősebb IPPC üzemi létesítmények zajterhelése) külön-külön

megjelenített számbavétele. A használt indikátorok mind műszaki tartalmukban, mind megítélési/vonatkoztatási

idejükben eltérnek a Magyarországon alkalmazott mutatóktól, a határértékekkel történő összevetésre nem

alkalmasak.


81 2018. október

− 8 nagyvárosunkra (Székesfehérvár, Pécs, Győr, Kecskemét, Nyíregyháza, Debrecen,

Szeged, Miskolc),

− a 3 millió jármű/év-nél forgalmasabb közutakra, a 30 ezer jármű/év-nél forgalmasabb

vasútvonalakra, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

A teljeskörű, azaz a vizsgált négy különböző forráscsoportból eredő együttes zajterheléséről

sajnálatos módon nincs információ. Az azonban megállapítható, hogy a nappali, illetve az

éjszakai időszak zajszintjét a küszöbértékekhez viszonyítva hazánkban (is) a közúti

közlekedésből származó zajterhelés okozza legtöbb embert érintő és legnagyobb

problémát. A közúti közlekedés zajterhelése sajnos még mindig számos helyen meghaladja a

nappali 75, éjjeli 55 dBA értéket. A 21. században az országutakon a zajkibocsátás kismértékű

csökkenése, a városi utakon és az autópályákon viszont növekedése figyelhető meg. A

lényegesen kevesebbünket érintő, de helyi szinten jelentős zavarást kifejteni képes vasúti zaj

kevésbé köthető a vonali forgalomhoz, inkább a pályaudvarok környékén okoz gondot. A

közúti és vasúti közlekedés egyúttal jelentős rezgésforrás is.

A tapasztalatok szerint a járművek életkorának növekedésével, az utak állapotának romlásával,

valamint a sebességhatárok be nem tartásával még csökkenő forgalom, illetve kedvezőbb

járműösszetétel (pl. nehézgépjárművek behajtásának korlátozása) mellett sem tapasztalható a

zajszintek számottevő csökkenése. A motorizált közlekedési igények növekedésével pedig –

ellensúlyozó hatású lépések hiányában – a helyzet további romlásával kell számolnunk, amit a

folytatódó városiasodás csak súlyosbít. (Előbbi alakulásában a turizmus nyilvánvaló szerepet

játszik.)

A légiforgalom jelentőségét mutatja, hogy a Liszt Ferenc Repülőtér utasforgalma és a

műveletszám az elmúlt években növekszik, azonban a járatok jobb kihasználása miatt az

utasforgalom növekedése meghaladja műveletszámét. 2017-ben az utasforgalma 13,1 millió

volt, ami 2016-hoz képest 14,5 %-os növekedés, és a Stratégia helyzetértékelő része már

előrevetíti a repülőtér kapacitásbővítését. Ugyanakkor a repülőtér légiforgalma már évek,

évtizedek óta konfliktusok forrása alapvetően a jelentős zajterhelés miatt.

A közúti és vasúti közlekedés kedvezőtlen hatásait mérséklő közelmúltbeli közlekedésfejlesztési

intézkedésekkel párhuzamosan, illetve a közlekedésből eredő zajtól kevésbé terhelt területeken,

főképp a lakó-pihenő övezetekben és az üdülőterületeken, vagy például a fővárosi

„bulinegyedben” egyre nagyobb problémát jelent a szabadidős tevékenységekből, adott esetben

a turisták jelenlétéből eredő zaj.

A 284/2007. Kormány rendelet a szálláshely szolgáltatás, vendéglátás, a sport, szórakoztató és

szabadidős tevékenység, illetve az alkotó és művészeti szórakoztató tevékenységekkel

kapcsolatos zaj és rezgésvédelmi ügyeket a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe

utalja, ezzel lehetőséget biztosítva a helyben felmerülő problémák helyi kezelésére, ami

ugyanakkor az esetleges érdekellentétek miatt feszültségek, konfliktusok forrása is lehet, nem

utolsósorban pedig kimutatása, bizonyítása is nehezebb lehet.

4.2.8.3. Hulladékgazdálkodás

A hulladékok tekintetében elsősorban azokat a hulladékáramokat kell vizsgáljuk, amelyek

közvetlen kapcsolatban állnak az idegenforgalommal; alapvetően a települési hulladékot és a

csomagolási hulladékot. (A települési folyékony hulladék, a szennyvizek kezelése a vizekről

szóló részben került bemutatásra.)

Magyarországon a keletkező hulladék mennyisége az elmúlt évtizedben stagnált. 2015-ben

mindösszesen 15,5 millió tonna hulladék keletkezett, ez nagyobbrészt ipari és egyéb


82 2018. október

gazdálkodói hulladék, de majd negyede, 3,709 millió tonna a települési, azaz háztartási vagy

ahhoz hasonló szilárd hulladék. A települési hulladék összetételében a biológiai lebomló és a

műanyag frakció dominál, 20% feletti részesedéssel. Az egy főre jutó települési hulladék 385

kg/fő/év, a csomagolási hulladék pedig 103,3 kg/fő/év (2014. évi adat).

A települési hulladék meghatározó hányadát (2015-ben 53%-át) hulladéklerakón

ártalmatlanítják, anyagában csak alig harmada (2015-ben 32%) hasznosul. Az újrafeldolgozás

részaránya csak lassan növekszik. (Hulladékhasznosításában, komposztálásában, és égetéses

kezelésben hazánk nem éri el az EU-28 átlagát, lerakásban ellenben az uniós átlag felett van, az

uniós irányelvek pedig mind szigorúbb követelményeket állítanak a tagországok elé.)

A körforgásos gazdaság eszméje még nem tekinthető elterjedtnek. Ennek következtében az

ömlesztetten gyűjtött települési hulladékban is magas a hasznosítható anyagok aránya, ezért a

szelektív gyűjtés témakörében szemléletformálás szükséges.

A turizmus olyan tevékenység, ami a rövid élettartamú, eldobható termékek forgalmának

kedvez, az utazás során használt kis termékkiszerelések töltőtömegükhöz képest nagy

csomagolóhulladék keletkezéssel járnak. A turisták akár fejenként kétszer annyi hulladékot

termelnek, mint a helyi lakosok. A turizmusban keletkező hulladék összetétele szezonális

változást mutat, sokszor érzékeny területeken keletkezik (pl. erdő), károsíthatja az értékes

természeti területeket, továbbá főszezonban megterhelheti a hulladékbegyűjtő és kezelő

infrastruktúrát. A szelektív gyűjtés, és a keletkezés megelőzése kulcsfontosságú az uniós

előírások teljesítése érdekében is.

4.3. Fennálló környezeti konfliktusok, problémák

4.3.1. Települési környezet

A tájkép, településkép, utcakép a legtöbb településen hétköznapi, az elnéptelenedő településeken

azonban a leromlás már a településközpontban is látható. A turisztikai célpontot jelentő városok

táji beágyazottsága számos esetben gyenge. Az új építkezések, amelyek akár 40-100 évre

meghatározzák az utcaképet, sokszor az illeszkedés igénye nélkül jelennek meg. A terepi

adottságokhoz igazodás elmarad, a modern anyagok és az új technológiák napról-napra változó

világában az anyaghasználat, a lépték, a színvilág közösségi normái átalakulóban vannak.

Mindez kiegészül a légvezetékek utcaképet kedvezőtlen módon meghatározó rendszerével.

A magyarországi településszegélyek, „településkapuk” funkcionálisan és esztétikailag is

többnyire rendezetlenek. A vizuális kultúra szemléletformálásának eszközeit is alkalmazva

kellene elősegíteni az épületek tájba illesztésének gyakorlatát, teret adva annak, hogy a

települések maguk határozhassák meg arculatukat, a hagyományok és az új funkciók esztétikus

összehangolásával. Ennek elérése érdekében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV.

törvény a településkép-védelem biztosítására új eszközöket – településképi önkormányzati

rendelet, településképi arculati kézikönyv – vezetett be, a településeink jellegzetes és értékes

építészeti, arculati értékeinek megóvása érdekében. A helyi rendelet tartalmazza a helyi

építészeti örökség területi és egyedi védelmét; a településszerkezet, a tájkarakter, tájképi elem és

egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó településképi

követelményeket. A településkép minőségi formálására vonatkozó ajánlások között azonban

nem csak építészeti, hanem közterület-, illetve zöldfelület-alakítási előírások is megjelennek.

Mindezek célja, hogy helyi szinten valósuljon meg a településkép védelme, széles körű

nyilvánosság bevonása mellett.

A turizmus kibontakozásához magas arányban alkalmas teret nyújtó települési környezetben a

túlzott beépítettségnek számos negatív velejárójával kell számolni. Ilyen többek között az ún.


83 2018. október

hőszigetjelenség, vagy a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű, özönvízszerű esőzések okozta, a

burkolat magas lefolyási tényezője miatti csatornahálózat túlterhelése következtében fellépő

elöntések.

A nagy hőtehetetlenségű szerkezetek, mint például az épületek, közlekedési úthálózatok, az

épületetek hűtése illetve fűtése, az ipar hőterhelése, valamint a szűk utcák miatt a külterületek

felől a belső városrészek felé haladva jelentős hőmérséklet-emelkedés tapasztalható. Ez 3-5 °C-

kal magasabb léghőmérsékletet eredményez a belső városrészekben a természetes környezetben

mért értékekhez képest.

A nagyobb települési térségek környezetében jól látható a szlömösödés14 megjelenése. Ez tetten

érhető a hajléktalantanyák megjelenésében, továbbá a felhagyott ipari és egyéb telephelyeken,

illetve beépítésre szánt, de be nem épített területeken tapasztalható illegális hulladékelhagyás

formájában is.

Az Európai Unió Területi Agendája 2020 a területi fejlődés kihívásai és lehetőségei között

rámutat, hogy „a föld- és tengerhasználatban bekövetkezett változások, az urbanizáció és a

tömegturizmus veszélyeztetik a kulturális értékeket és a tájakat, ráadásul a természetes

élőhelyek és ökológiai folyosók felaprózódását eredményezhetik. A történelmi és kulturális

szempontból jelentős térségekben, valamint az új fejlesztési vagy építési területeken az adott hely

jellegére figyelve javítható az épített környezet minősége és koherenciája.”

4.3.2. Táj- és területhasználat

A természeti és táji értékek egyrészről a turizmus számára képeznek vonzástényezőt, másrészről

a turizmus által válnak veszélyeztetetté (Csima, 2014).

A hazai tájakat veszélyeztető legfontosabb degradációs folyamatok:

− át nem gondolt területhasználat és építkezés

− nagyüzemi mező- és erdőgazdaság uniformizáló hatása

− hulladéklerakás

− kárpótlás, terület-aprózódás.

Az elmúlt évszázadok során az ember jelentősen átalakította a tájat, a szántóföldi művelés

érdekében sok erdőt kiirtott, hatalmas területeket csapolt le. Rövid távú gazdasági érdekből –

autópálya- és útépítés, ipari és kereskedelmi területek, logisztikai központok, lakóparkok

létesítése és egyéb célú belterületbevonás, külszíni kavics-, homok- és lignitbányászat – évente

hatalmas természet-közeli zöldfelületet, szántóföldet vesznek el.

A táj turisztikai, üdülési terhelhetőségét meghatározó főbb tényezők, kulcsfontosságú

szempontok:

− táj terhelhetősége - befogadó és eltartó képessége,

14 Az angol szlöm (slum) kifejezést használjuk városok, elsősorban nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú

városrészeinek megnevezésére. A szlömösödés jelenségével tudományos megközelítésben elsőként a 20. század

elején a Chicagói iskola kutatói foglalkoztak. Wirth (1929) szlöm definícióját alapul véve a terület egy lefelé

húzó spirál részese lesz. A szlömösödés ekként egy öngerjesztő visszacsatolási folyamat, amelynek

végeredményeként egy építészetileg, fizikailag erősen leromlott állagú, túlzsúfolt terület jön létre, ahol akár

gettó is képződik, azaz (hátrányos helyzetű, „társadalmon kívüli”) csoportok koncentrálódnak. A város fizikai

állapota mellett „társadalmi falak” is emelkednek, amelyek a területet elhatárolják a többi városrésztől.


84 2018. október

− a táj stabilitása15 (függ a tájrészlet érzékenységétől, regenerálódó képességétől és

gondozottságától).

Országos szinten, sem ökoszisztéma szolgáltatásokra bontva, sem integráltan nincs feltárva a táj,

illetve az ökoszisztéma értéke, szolgáltató szerepe. A tájak ökoszisztéma-szolgáltatás potenciálja

szélsőségesen az ellátó szolgáltatások kinyerésére helyezi a hangsúlyt. A Nemzeti Tájstratégia

által országos szinten általánosan megállapítást nyert, hogy leépültek a szabályozó, csillapító

hatású táji szolgáltatások. A szabályozó, csillapító hatás hiányai a jólét csökkenését

eredményezik. A természeti tőke alacsony szintje mellett egy ökológiai eredetű deficit

halmozódik fel, mely hatására bekövetkező káresemények kompenzálására az állam növekvő

mértékű forrásokat használ fel.

A biológiailag aktív felületek további csökkenésével szabályozó funkciót ellátó területek is

csökkennek, amelynek eredményeként a klímaváltozás hatásainak felerősödése (pl. nem

őshonos fajok természetes megjelenése, idegenhonos inváziós fajok elterjedése, természetes

életközösségek fajösszetételének átalakulása stb.) is várható. Az inváziós fajok elterjedése az

őshonos fajok kiszorulásához és a természetes élőhelyek csökkenéséhez, a tájszerkezet

megváltozáshoz vezet, az egészségkárosító (pl. parlagfű allergia) hatásokat is figyelembe véve

mindez együtt komoly gazdasági károkat is eredményezhet.

Kulcsszereppel bírhat a folyamatos erdőborítás minél nagyobb területre kiterjesztett

megvalósítása. Az ország jelentős részén irreálisan nagy létszámú nagyvad állományt tartanak,

amely nem csak jelentős mezőgazdasági kárt okoz, de rágásával, taposásával az erdők

természetes felújulását is megakadályozza. A túltartott nagyvad állomány jelentős mértékben

csökkentendő, mivel azáltal az okozott kár valószínűleg lényegesen nagyobb, mint a

vadásztatásból eredő haszon. A kárba persze a tízezer-hétszáz kilométernyi vadkár-elhárító

kerítés építésének költsége és az erdészeti, természetvédelmi károkozás is beleértendő, nem csak

a terményben okozott kár.

Sajátságos magyar tájhasználat-változást jelent az óriási mértékű illegális hulladékelhagyás a

gépkocsival megközelíthető erdők, mezők szélén; gumiabroncstól az elektronikus hulladékon át

a sittig, kommunális hulladékig.

4.3.3. Térszerkezet, területhasználat aktuális helyzete

Az ország különböző részein jelentős területi különbségeket mutat a lakosságszám

növekedésének és csökkenésének szélsőséges alakulása. A népesség koncentrálódásával és a

városiasodással párhuzamosan a lakó- és termelési funkció egyre inkább szétválik. A

közlekedési és szállítási igények ebből kifolyólag fokozódnak, ami folyamatos infrastruktúra-

fejlesztéseket indukál. A beépített területek növekedése, a vonalas infrastruktúra kiépítése

feldarabolja (fragmentálja) a tájat, megváltoztatja a tájkaraktert és a tájképet, ökológiai gátat

képez az élőhelyek között. Az új infrastrukturális fejlesztések és a megnövekedett mobilizáció

ásványi nyersanyag és energiahordozó igényt generál. A társadalmi és gazdasági igények

kielégítése érdekében a bányászat és vízgazdálkodás módszerei jelentősen átalakultak és

folyamatosan változnak.

Az aprófalvas és a tanyás területeken ezzel ellentétes folyamat játszódik le, a korábban lakott

területek elnéptelenedése indult meg. A környező földek saját ellátás céljából történő

megművelése sem valósul meg, mivel az ott maradó lakosság túlnyomó része jellemzően

elöregedett. Ezt a negatív trendet fokozza tovább az a jelenség, mely során az elnéptelenedő,

egykor termelői funkciót is ellátó falvak átalakulnak üdülő és/vagy „csak” lakó falvakká.

15 Milyen mértékben képes a táj ellenállni a tájat érő kedvezőtlen hatásoknak / terheléseknek.


85 2018. október

A természeti adottságokon alapuló használatok – úgymint a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás,

az ipari termelés, a turizmus, a nyersanyag-kitermelés és az energia-gazdálkodás – intenzitását a

mindenkori gazdasági igény, és nem a természeti erőforrások teherbíró és megújuló képessége

határozza meg. A lakosság kényelme érdekében a táj terhelhetőségének figyelmen kívül

hagyásával, nem elég takarékos módon kerülnek felhasználásra a természeti erőforrások, sőt

fokozott a természeti adottságokkal ellentétes tájhasználati érdekek megjelenése.

4.3.4. Közlekedés

A közlekedésből adódó legfontosabb környezeti konfliktusok, illetve környezeti konfliktusokat

eredményező problémák röviden összefoglalva a következők.

A hazai levegőszennyezés és zajterhelés egyik meghatározó oka a közlekedés, azon belül is

elsősorban a közúti közlekedés. Mind a közúti forgalom, mind pedig a közút részesedése a

forgalomból nő. A tömegközlekedés folyamatosan veszít népszerűségéből, és a közösségi

közlekedésen belül is egyre növekszik az autóbusz-közlekedés aránya a kötöttpályás

közlekedéssel szemben16. A forgalom környezetkímélőbbnek tekintett módjaira (vasút, vízi út)

való átterelésének ugyanakkor gátat szabnak a különböző infrastrukturális és szolgáltatásbeli

hiányosságok.

A közutak állaga, állapota romló, a közúthálózat hiányos (elemek, szakaszok) és kapacitás-

hiányos, a forgalom emiatti lassítása a légszennyező anyagok fokozott kibocsátásához és

növekvő zajterheléshez vezet.

Az elkerülő utak hiánya, illetve a sugaras, Budapest-centrikus közlekedési főhálózat egyes

településeinkre elviselhetetlen terhet ró. Nagyvárosaink élhetőségét immár komolyan

veszélyezteti az egyéni motorizált közlekedés térhódítása.

Az elavuló vasúti infrastruktúra (lassújelek, egyvágány, Budapest-centrikus főhálózat, nem

teljeskörű villamosítás) és a közúttal párhuzamos kiépítettség a vasút további térvesztéséhez

vezet.

A vízi közlekedés tekintetében a kikötői infrastruktúra elavultsága, kiépítettlensége mellett a fő

akadály, hogy a Duna vonatkozásában az elvárt hajózási paraméterek nem teljesülnek.

A városi kerékpáros közlekedési lehetőségek nem alkotnak egész városokat lefedő rendszereket.

Biztonságosan és kényelmesen nem juthatunk el A pontból B pontba, amely nagyon komoly

probléma a városok élhetősége szempontjából. Új beruházások esetén a kerékpározás

feltételeinek biztosítása hiányzik, amely állandó konfliktusforrást „betonoz be” a közlekedés

résztvevői között. Hiányoznak a biztonságos parkolás, tárolás feltételei, a kölcsönzési

rendszerek többségében elavultak, kényelmetlenek, a közösségi közlekedésben a

kerékpárszállítás nem megoldott.

A személyszállítás vonatkozásában a párhuzamos vasúti és közúti kapacitások, az

együttműködések hiánya, a menetrendek nem teljes összehangolása, a korlátozott módváltási

lehetőségek, valamint az elöregedett járműállomány emelhetők ki, továbbá a vasúti

személyszállításban a helyi és elővárosi kötöttpályás közlekedés átjárhatóságának

megoldatlansága.

Hiányzik mindemellett a szennyező, használó fizet elv teljes értékű megjelenítése az utazási

költségekben (pl. behajtási díj).

16 Bár a busz lehet a környezetet externáliákkal fajlagosan kevésbé terhelő közlekedési mód is (például olyan helyeken, ahol

kis kihasználtságú, korszerűtlen dízelvonatok közlekednek).


86 2018. október

Mindeközben pedig folyamatosan nőnek a mobilitási igényeink, melyeket a hazai közlekedési

infrastruktúra nem képes, vagy csak nem fenntartható, nem környezetbarát módon képes

kielégíteni. Beavatkozás hiányában a látogatószám növekedése csak rontani fog a helyzeten,

hiszen bizonyos időszakokban (főszezonban hétvégén) a legkedveltebb desztinációk

megközelítési útvonalain már napjainkban is torlódások alakulnak ki, továbbá, ha el is jutnak az

emberek adott céljukhoz, az egyéni gépjárművek tárolása komoly területet igényel, amely nem

csak értékes közterületek emészt fel, hanem a szabályozatlanság és következmények nélküliség

zöld felületek minőségét is veszélyezteti. Továbbra is célnak mutatkozik az elegendő, minden

igényt kielégítő parkolóhelyszám biztosítása, amely feneketlen zsákként valójában sosem lesz

teljesíthető.

A 2014-2020 közötti időszakban azonban jelentős közösségi támogatás jut a közlekedési szektor

fejlesztésére. A tervezett, illetve megvalósítás alatt álló projektek részben a fenti problémák

kezelését, enyhítését segítik elő. Az idegenforgalom szempontjából legfontosabb TEN-T

hálózati (vasút, közút) fejlesztésekre az IKOP és a CEF, az EuroVelo kerékpárhálózat és egyéb

aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre a GINOP, míg a közösségi közlekedést és a

módváltást elősegítő fejlesztésekre a TOP és a VEKOP nyújt támogatást. A hazai

költségvetésből finanszírozott esetleges fejlesztések mellett ezek azok a lehetőségek, melyekből

az NTS 2030-ban hivatkozott (de nem részletezett), a turizmusfejlesztés szempontjából

létfontosságú infrastrukturális fejlesztések megvalósulnak. Ezek megvalósulásával nem csak az

elérhetőség fog javulni egyes desztinációk, vagy attrakciók tekintetében, hanem a

kapacitáshiány miatti torlódások is enyhülnek.

4.3.5. Klímaváltozás következményei

Az éghajlati, időjárási sajátosságok egyszerre jelentenek korlátozó és meghatározó tényezőt a

turizmusban, a klímaváltozás az idegenforgalom terén egyaránt befolyásolhatja a kínálatot és a

keresletet.

Az elkövetkező évtizedekben az éghajlat 4.2.2. fejezetben tárgyalt változása hozzájárulhat a

preferenciák módosulásához, a turisztikai piac átrendeződéséhez: a közkedvelt dél-európai, dél-

kelet-európai (mediterrán) térség a jelenleginél is szárazabbá és forróbbá válásával nőhet például

a kereslet hazánk nagy tavai iránt. Növekszik ugyanakkor az időjárás-független attrakciók

jelentősége is.

Magyarország egészét tekintve az éghajlatváltozás hatására várhatóan hosszabbodik a turisztikai

szezon, növekszik a vízpart iránti kereslet, a főszezonon kívüli időszakban nő a városnéző

turizmus, illetve az aktív turizmus jelentősége.

Másrészről azonban az enyhe telek – a téli sportok lehetőségeinek szűkülése mellett –

hozzájárulnak az állati vektorok (élősködők. kártevők) elszaporodásához, ami főleg a

főszezonban okoz majd problémát. A forró, száraz nyári időszakok a vegetációs tüzek

gyakoribbá és a hősziget hatás által sújtott városi klíma elviselhetetlenebbé válását, a vízi

turizmushoz köthető helyeken zsúfoltságot okozhatnak, miközben a gyakoribbá, illetve

súlyosabbá váló aszályos időszakok a vízszintek csökkenése miatt egyébként is kedvezőtlenül

érinthetik a vízi és vízparti turizmust. Életet, illetve testi épséget is veszélyeztető hatásuk miatt

az idegenforgalomnak a hirtelen lezúduló nagy csapadékok, zivatarok, viharos erejű szelek

gyakoriságának, intenzitásának növekedésére, valamint az árvizek előfordulásának, szintjének

és tartósságának növekedésére is reagálnia kell.

A klímaváltozás, továbbá a biodiverzitás csökkenését, a természetes vegetáció átalakulását

eredményezi. Az erdők, mint a klímaváltozással szemben leginkább sérülékeny hazai

ökoszisztémák, jelenben is tapasztalható degradációja, pusztulása már a Stratégia időtávján


87 2018. október

befolyásolhatja a természetjáró turizmust, kedvezőtlenül érintve a nemzeti parki turisztikai

szolgáltatásokat is. Az előrejelzések szerint hazánk növényzeti klímazónáinak drámai

átalakulása várható a következő 30-40 évben; a sztyepp gyors térnyerése, a bükkösök, majd a

tölgyerdők fokozatos eltűnésével (nemzetiatlasz.hu). A klímaváltozás továbbá elősegíti az

inváziós fajok terjedését is, tovább károsítva az értékes életközösségeket.

A módosuló éghajlat a termeszthető növények tekintetében is változásokkal járhat, ez pedig

végső soron akár tájhasználati és tájképi változásokat is eredményezhet, illetve a bor- és

gasztroturizmust is befolyásolhatja.

A klímaváltozás egészségügyi kockázatot is rejt magában. A hőhullámok és az erősödő UV

sugárzás kedvezőtlen egészségügyi hatásaira az idegenforgalomban is fel kell készülni,

kiváltképp az egyre nagyobb számban érkező idősebb vendégek, valamint a gyerekek és

fogyatékkal élők védelme érdekében. Az állati vektorok elszaporodása, az eddig csak mediterrán

vagy trópusi területen előforduló betegségek megjelenése, az allergén növények számára

kedvező időjárási körülmények időtartamának elhúzódása a turizmusban érdekelt települések

egészségügyi ellátórendszerére fokozott terhet ró. A felkészülés a klímaváltozás közvetlen és

közvetlen hatásaira, a hősziget hatás mérséklése, az élősködők és az allergén növények irtása,

telepítésük elkerülése, stb. nem csak a helyi lakosság, hanem a turisztikai bevételekre számot

tartó szolgáltatók és önkormányzatok érdeke is.

4.4. A környezeti helyzet várható alakulása a Stratégia megvalósulása nélkül

Az NTS 2030 – noha az idegenforgalom hatása vitathatatlanul jelentős a környezetre – nem

célzottan a környezet állapotának javítására irányuló Stratégia. Következésképpen ahhoz, hogy

választ adhassunk a címben feltett kérdésre, először azt kell megvizsgálnunk, hogyan alakulna a

hazai idegenforgalom a Stratégia hiányában.

A Stratégia hiánya értelemszerűen nem befolyásolná a globális turizmust befolyásoló trendeket,

azaz világviszonylatban a következő évtizedekben is nőne a fizetőképes kereslet az utazás iránt,

és emelkedne az ázsiai turisták száma. Magyarország, mint alacsony terrorfenyegetettségű,

természeti katasztrófáktól védett, biztonságos ország, amelyet más közkedvelt európai turista

célpontokhoz képest jóval kevésbé sújt még a túlzsúfoltság, vonzó úti cél lehet a külföldi

turisták számára.

Ugyanakkor Stratégia hiányában, noha bizonyos fejlesztések nyilvánvalóan megvalósulnának

(magántőkéből vagy pályázati forrásból, utóbbiak ugyanis Stratégia nélkül is rendelkezésre

állnának), de egyrészt ezek láncba fűzése, a szinergiák kiaknázása nem valósulna meg, másrészt

nem kerülnének kiszűrésre a párhuzamos fejlesztések sem, hiszen nem lenne erős állami

kontroll és összehangolás. Így a tartózkodási idő nem hosszabbodna, és esetleg jelentős

egymással konkuráló, valószínűleg kihasználatlan kapacitás jönne létre. A rendszer

hatékonysága rosszabb lenne.

Fennáll a veszély, hogy a fejlesztések állami irányítás nélkül a gyors gazdasági sikerrel

kecsegtető, esetleg a természeti erőforrásokat kizsákmányoló, környezetkárosító módon

megvalósított beruházások felé tolódnak el. A kevésbé tőkeerős kis és családi vállalkozások

kiemelt támogatottsága nélkül nem a környezetbarát, a helyi termékekre épülő rendszer

erősödne, hanem a globális ellátó- és szállodaláncokra épülő tömegturizmus. Ez környezetileg,

társadalmilag és anyagilag is rosszabb helyzetet eredményezne.

A szakképzések színvonalának és presztízsének emelése nélkül az alulképzett, motiválatlan

munkaerő aránya növekedne az ágazatban, ez pedig szélsőséges esetben akár elriasztó hatású is

lehet a vendégek számára.


88 2018. október

A képzések, ösztönzők, az ágazat fehérítésének elmaradása is hozzájárul ahhoz, hogy nem tudna

megvalósulni a valódi minőségemelés a szektorban, nem bővülne jelentős mértékben a minőségi

élményeket nyújtó szolgáltatások köre.

A szürke, illetve fekete gazdaság, a szabályozók és ellenőrzések hiánya miatt különösen

hajlamos a környezet rombolásra, emellett elősegítheti a vendégeket hosszabb távon akár

elriasztó bűnözést is.

Nem javulna a fogyatékkal élők hozzáférése, az esélyegyenlőség meghiúsulása miatt a

vendégkör nem tud bővülni, a sajátos igényeket támasztó fogyasztók kiszorulnak a lehetőségek

egy meghatározó részéből.

Központi irányítás nélkül az átfogó, szektorokon átívelő és ágazaton belüli szemléletformálás

sem valósulna meg, jellemző maradna a túlfogyasztásra épülő, felelőtlen, természeti környezetre

tekintettel nem lévő, szabályokat tiszteletben nem tartó magatartás.

Nem valósulna meg a belföldi vendégek itthon tartása, a hazai turisták továbbra is nagy

arányban külföldre járnának pihenni, nem ismernék meg hazánk értékeit, és végső soron nem

teremtődne meg bennük az igény mindezen értékek megóvására sem.

Összességében tehát vélhetőleg Stratégia nélkül is nőne ugyan a látogató forgalom, de továbbra

is néhány ismertebb desztinációra irányulna (leginkább Budapest), és a 4 évszakos, időjárástól

független attrakciók fejlesztésének elmaradása miatt továbbra is a május-szeptember közötti

időszakra (esetleg a klímaváltozás kedvező hatása miatt kitolódna a szezon, de semmiképp nem

egész évre) korlátozódna a forgalom nagyobb része. A túlzsúfoltság, a látogatók térbeli és

időbeli koncentrálódása nem oldódna. A vendégek egy jelentős hányada továbbra is alacsony

költési hajlandóságú, szerény igényű tömegturista (rosszabb esetben buliturista) volna, így nem

keletkezik a környezetvédelembe visszafordítható haszon sem (ha egyáltalán erre a

visszaforgatásra lenne is szándék).

A védett természeti értékeket felkeresők száma ugyan nem emelkedne, ami az élővilág,

természeti rendszerek szempontjából pozitívum, azonban nem növekedne a Nemzeti Parkok

bevétele sem, amit pedig éppen ezen értékek fenntartására tudtak volna fordítani. A

fejlesztésekhez kötődő ismeretszerzési lehetőségek hiányában nem változna a turisták védett

értékekhez való viszonya, ami kedvezőtlen hatásokat eredményezhet ezen értékes területeken.

A környezet szempontjából ez azt jelenti, hogy a vendégforgalom növekedéséből származó

kedvezőtlen hatások jelentkeznének, a légszennyező anyagoktól kezdve a zajon át a

közműszolgáltatások üzemeltetést veszélyeztető egyenletlen terhelésig, ezzel szemben a

kedvező hatásokat kiváltó folyamatok elmaradnának. Amennyiben a legkedvezőbb esetet

feltételezzük, mégpedig hogy a Stratégiában foglaltak maradéktalanul megvalósulnak és a

horizontális elvek és szempontok kivétel nélkül és ténylegesen érvényesítésre kerülnek,

akkor megállapíthatjuk, hogy a Stratégia nélkül viszont nem hogy nem javulna a

környezetállapot, de bizonyos kedvezőtlen tendenciák súlyosbodhatnának is.

A pozitívumok között említhető, hogy az eddig kevéssé érintett, a Stratégia eredményeképpen

fellendülő forgalmú desztinációk terhelése a Stratégia hiányában valószínűleg nem nőne.


89 2018. október

5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK KÖRNYEZETI HATÁSAI ÉS

FENNTARTHATÓSÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

5.1. Környezeti hatások értékelése

5.1.1. A környezeti hatások és az azokat kiváltó tényezők, okok

5.1.1.1. A jelentős, jól azonosítható környezeti állapotváltozással járó tevékenységek

meghatározása

A 4. fejezet elején számba vettük azokat a fejlesztési eszközöket és az azokhoz kapcsolódó főbb

hatótényezőket, melyek a NTS 2030 keretében tervezett, 2. fejezetben bemutatott fejlesztésekből

várhatók. Az alábbi, 5-1. táblázatban a Stratégia eszközeit aszerint csoportosítottuk, hogy

potenciálisan van-e bármilyen környezeti hatásuk (függetlenül attól, hogy azok kedvezőek vagy

kedvezőtlenek).

Mint látható, a rendelkezésre álló információk alapján csak kevés eszköz esetében nem

feltételezhető legalább közvetett hatás a környezetre, hiszen például az Ügynökség részvétele

egyes programok végrehajtásában lehetőséget biztosíthat arra, hogy környezeti szempontok is

érvényesülhessenek az adott turisztikai vonatkozású fejlesztések esetében, a turisztikai

információs rendszer és az adatbázis létrehozása pedig a környezeti vonatkozású információk

gyűjtését is lehetővé teheti, ami hozzásegít a problémák, kedvezőtlen folyamatok felderítéséhez

és a célzott beavatkozáshoz.

A táblázatból azonban az is látható, hogy a környezeti hatások tekintetében a közvetlen hatások

lesznek a meghatározóak, azaz azok, amik fizikai létesítmények megvalósításával,

fejlesztésével, korszerűsítésével járnak, a közvetett hatású konstrukciók alapvetően a

szemléletformáláson keresztül tudnak járulékos eredményt elérni.

Emellett az értékelés során ki kell térni a Stratégiában foglaltak megvalósításával, a stratégiai

célok teljesülésével országos, vagy fejlesztési térségi szinten jelentkező hatásokra is. Ezek

értelemszerűen meghatározóbbak lesznek, mint a sok kisebb és az országban elszórtan

megvalósuló beavatkozás egyedi, lokálisan érezhető hatásai.


90 2018. október

5-1. táblázat: Az NTS 2030 eszközeinek besorolása a környezetre gyakorolt várható elsődleges hatás szerint

Elhanyagolható mértékű környezeti

állapotváltozással járó NTS eszközök

Kimutatható környezeti állapotváltozással járó NTS eszközök

Közvetett hatás Közvetlen hatás

T1. Ágazati stratégiai tervezés

T2. Kiemelt fejlesztési térségek nevesítése és beavatkozási programjuk

elkészítése

T3. Országhatáron fekvő desztinációk élménykínálatának összekapcsolása

a határ túloldalán fekvő attrakcióelemekkel

T4. Turisztikai fejlesztési térségek pozícionálása

T12. Turisztikai attrakciók minősítési feltételrendszerének kialakítása

T13. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerepvállalása a terület- és

településfejlesztési operatív program turisztikai célú fejlesztéseinek

megvalósításában

T14. A Magyar Turisztikai Ügynökség szerepvállalása a Modern Városok

Program megvalósuló fejlesztéseiben

T17. MFB Kisfaludy Turizmusfejlesztési Hitelprogram

T18. Turisztikai szempontból kiemelt fejlesztések szakmai irányítása

T5. A Nemzeti Kastély- és Várprogram turisztikai

célú fejlesztéseinek támogatása

T6. Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának

fejlesztése

T7. Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztése

T8. Egyházi kulturális örökség turisztikai

fejlesztése

T9. Nemzeti parkok komplex turisztikai fejlesztése

T10. Világörökségi helyszínek fejlesztése, tematikus

hálózatok fejlesztése

T11. Turisztikailag frekventált térségek integrált

termék- és szolgáltatás-fejlesztése

T15. Balatoni strandok fejlesztése

T16. Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció

T19. Az elérhetőség fejlesztését célzó beavatkozások

O2. Képzők képzése

O3. Ösztöndíj és gyakornoki program

kidolgozása és bevezetése

O5. Közép-Európai Turizmus

Akadémia létrehozatalának

ösztönzése

O7. Diplomáciai missziókon dolgozók

rendszeres felkészítése

O10. Turizmus nagyköveti program

O1. Turisztikai képzések értékelésének, fejlesztésének, minőségbiztosítási

rendszerének kialakítása a felsőoktatásban, szakképzésben és

felnőttképzésben

O4. Továbbképzési rendszer kialakítása

O6. Tudás- és tapasztalatcserét támogató platformok megteremtése és

működtetése

O8. Szemléletformálás a köznevelésben

O9. A látogatók edukációja

K2. Turisztikai szakértői adatbázis

K5. Turisztikai innovációk felkutatása,

rendszerezése

K1. Egységes turisztikai információs rendszer létrehozása

K3. Kutatások szervezése és lebonyolítása, állandó adatkapcsolat

kialakítása az adatgazdákkal

K4. Természetes gyógytényezőkre vonatkozó kutatások

K6. Turisztikai adatbázis építése

SZ4. Medical (orvosi) turizmus

szabályozási környezetének

fejlesztése

SZ1. Szabályozási javaslatok kidolgozása az ágazati teljesítmény javítása

érdekében

SZ2. Turisztikai adatgyűjtő központ kialakítása

SZ3. Turisztikai védjegyrendszer felülvizsgálata és fejlesztése

HE4. Az érthető turizmus megvalósítását

támogató eszközök

HE2 A családbarát turizmus megvalósítását támogató eszközök

HE3. A hozzáférhető turizmus megvalósítását támogató eszközök

HE5. A digitális turizmus megvalósítását támogató eszközök


91 2018. október

5.1.1.2. A jelentős, jól azonosítható környezeti hatású tevékenységek hatótényezői,

hatásfolyamatai

Az NTS 2030 és a belőle következő, hozzá kapcsolódó fejlesztési eszközök, tevékenységi

formák tehát közvetlen és közvetett módon határozzák meg a környezeti elemek és rendszerek

állapotát, a természeti erőforrások közvetlen igénybevételét. A hatótényezők amiket alapvetően

jelen Stratégia kapcsán figyelembe kell vennünk az előző táblázat közvetlen hatású

tevékenységeihez kötődnek és a területfoglalás, területigénybevétel, a fizikai létesítmények

(szállás- és vendéglátóhelyek, infrastruktúrák) megvalósítása (építés, beleértve a meglévő

létesítmények korszerűsítését, fejlesztését is), majd azok megjelenése, léte a település- és

tájszerkezetben, valamint a megvalósult turisztikai vonzerők, létesítmények üzemeltetése, a

látogatóforgalom, és az ahhoz kapcsolódó közlekedési fogalom növekedése kapcsán

valósulnak meg. A hatótényezőkhöz kötődő potenciális (azaz a hatásterületek jellemzőinek,

állapotának ismerete nélkül becsült) hatásfolyamatait a hatástanulmányokban megszokott

hatásfolyamat-ábrán mutatjuk be. Ez alapot ad arra, hogy az esetleges konfliktuspontokat

meghatározzuk, a továbbtervezés környezeti szempontjait kijelöljük. Már jelen táblázatban is a

hatótényezők között félkövér betűkkel emeltük ki az egyes környezeti elemek/rendszerek NTS

2030 miatti állapotváltozását becsülhetően meghatározókat.

A hatásfolyamat-ábra felépítése a hatásvizsgálatoknál alkalmazott módszer szerint történik:

− Az első oszlop az érintett környezeti elemet, vagy rendszert jelzi;

− A második oszlop sorszámozás;

− A tervezett tevékenység várható hatótényezői a harmadik oszlopban szerepelnek (adott

hatótényező mindig annál a környezeti elemnél jelenik meg, amelyre közvetlenül, áttétel

nélkül hat). Egy hatótényező egyszerre több környezeti elemre is hathat közvetlenül,

persze más-más módon. Ilyenkor az összes érintett környezeti elemnél szerepeltetjük.

(Ilyen általában az építési munka, mely egyaránt hat a levegőre, a vízre és az élővilágra,

vagy a területfoglalás, mely a földnél és az élővilágnál egyaránt megjelenik.)

− A várható közvetlen hatások a negyedik, a közvetett hatások az ez után következő

oszlopokban szerepelnek. A nyilak a hatások tovagyűrűzését jelzik a végső hatásviselők

irányába. A tovagyűrűzés számtalan fázison keresztül történhet többnyire egyre csökkenő,

ritkán erősödő hatásfokkal. Általában a tovagyűrűzés alatt a hatások intenzitása lecsengő

tendenciájú.

− A végső hatásviselő általában az ökoszisztéma és/vagy az ember. Az utóbbit az ábrán

külön, kiemelten, az utolsó oszlopban kezeljük, mivel a környezetet érő hatások, azaz a

környezeti elemek/rendszerek állapotában beállt változások alapvetően az ember

szempontjából értelmezhetők és értékelhetők.


92 2018. október

5-1. ábra: A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia megvalósításának potenciális hatásfolyamatai Környezeti

elem/rendszer Hatótényező Közvetlen hatás Közvetett hatások

Ember és élővilág, mint végső

hatásviselők

Levegő és

klíma-

viszonyok

1. Építés → Ideiglenes/tartós levegőminőség romlás

a létesítmények környezetében

Zavarás, egészségi állapotvált.

a létesítmények környezetében

és a közlekedési utak mentén

2. Üzemeltetés (pl. fűtés, hűtés),

látogatóforgalom (pl. porkeltés) →

3. Forgalom és szállítás* → Levegőminőség romlás közlekedési

útvonalak mellett

4. Létesítmények léte (pl. beépítettség,

albedó változás, zöldfelületek) →

Klímaviszonyok módosulása a

létesítmények környezetében

Felszíni és

felszín alatti

vizek

5. Építés →

Felszíni és felszín alatti vizek áram-

lásának módosulása, minőség vált.

Felszíni és felszín alatti

vizek szennyezése

Használatok korlátozása,

változása

6. Üzemeltetés: csapadék- és használt-

és szennyvíz-kezelés, ártalmatlanítás →

7. Forgalom és szállítás* → Haváriás vízszennyezés

8. Üzemeltetés: vízkivétel (elsősorban

gyógy- és termálvizek) → Mennyiségi változás

Föld

9. Területfoglalás (létesítmények,

infrastruktúra), létesítmények léte →

Termőföld megszűnése, mennyiségi

csökkenés

Talajszennyezés

Területhasználatok

korlátozása, változása

10. Építés: szükséges ásványi

nyersanyagok kitermelése → Mennyiségi csökkenés

11. Építési munkák, hulladék keletkezés →

Talajszennyezés, talajminőség romlás 12.

Üzemeltetés: kommunális hulladék

keletkezés, kezelés →

13. Üzemeltetés, látogatóforgalom → Talajdegradációs folyamatok erősödése

Élővilág-

ökoszisztémák

14. Területfoglalás (létesítmények,

infrastruktúra), létesítmények léte →

Egyedek, populációk, élőhelyek

pusztulása

Életfeltételek változása

Migráció, degradáció,

biodiverzitás, természeti

vonzerő csökkenés 15.

Üzemeltetés, látogatóforgalom (pl.

taposás, védett fajok gyűjtése) →

Egyedek, populációk élőhelyek

életfeltételeinek változása

16. Létesítmények léte → Ökológiai gát hatás

Művi elemek –

Települési

környezet

17. Építés → Ideiglenes/tartós zaj- és rezgésszint

változás a munkaterületek, ill. a

közlekedési utak környezetében

Állagromlás a létesítmények

és a közlekedési utak mellett

Kellemetlenség, zavarás,

vonzerő csökkenése 18. Üzemeltetés →

19. Forgalom és szállítás* →

20. Létesítmény léte → Új funkciók/vonzerők kialakítása,

kapacitás bővülés, településkép vált.

Jobb rekreációs lehetőségek,

gazdasági erősödés

Táj 21. Létesítmény léte → Tájhasználati, tájképi változások

Tájpotenciál változás

*A turisták otthona és úticélja közti, valamint az úticél térségén belüli közlekedése, az ellátásukhoz szükséges szállítások


93 2018. október

5.1.2. Közvetlen hatások

Ahogy az előző alfejezetben már utaltunk rá, a környezetre gyakorolt hatások szempontjából

meg kell különböztetnünk egymástól a Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításával

jelentkező, jellemzően országos, vagy térségi szinten is érezhető hatásokat, illetve az egyes, a

stratégiai célok elérését szolgáló beavatkozások egyedi hatásait.

A többnyire lokális hatású konkrét fejlesztések esetében a megvalósítás, valamint az üzemelés

szakaszát szükséges elkülönítenünk a hatások vizsgálatakor.

5.1.2.1. Környezeti elemek

Levegőminőség

Tényleges kivitelezéssel, létesítéssel járó beavatkozások a Stratégia A-pillérét támogató

eszközök között fordulnak elő.

A fizikai létesítmények (szálláshelyek, kiszolgáló létesítmények, közlekedési infrastruktúra,

stb.) felújításának, megvalósításának (bontás-építés és az ehhez szükséges szállítás)

légszennyezőanyag kibocsátásai (döntően a szálló por és nitrogén-oxidok emissziói lehetnek

problematikusak) ugyan a fejlesztés jellegétől és volumenétől függően lehetnek lokálisan akár

jelentősek is, de általában a helyi levegőminőségre gyakorolt hatás rövid ideig tartó. Az ilyen

típusú hatások minimalizálását az adott beruházás környezetvédelmi engedélyeztetési folyamata

hivatott biztosítani a 314/2005 (XII.25.) Kormányrendeletben meghatározott környezeti

hatásvizsgálat köteles tevékenységek esetében. (Amennyiben egy tevékenység nem éri el a fenti

Kormányrendeletben meghatározott feltételeket, azaz nem hatásvizsgálat köteles, akkor a

Kományrendelet 13. mellékletében található adatlap alapján tudja a környezetvédelmi hatóság

más, pl. építési, vvízjogi, stb. engedélyezési eljárás keretein belül érvényesíteni az érdekeit)

Ettől függetlenül a párhuzamos fejlesztéseknek a Stratégia által célzott kiszűrése,

megakadályozása e szempontból is előnyös.

Ugyanakkor a Stratégiában foglaltak alapján az elkövetkező években (körülbelül a 2023-ig

terjedő időszakban) nagy arányú fejlesztési hullámnak leszünk tanúi, ráadásul a beruházások

jelentős részben a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre koncentrálódnak. Amennyiben egy

időben több jelentősebb építési beruházás valósul meg egy szűkebb területen, akkor a

megvalósítás negatív hatásai összeadódva a levegőkörnyezet túlzott terhelését okozhatják, ami

az egyéb helyi források, a háttérterhelés függvényében akár egészségügyi határérték túllépéshez

is vezethet (leggyakrabban a szálló por esetében). Ezért a beruházások megvalósítása során – a

környezetvédelmi előírások szigorú betartása mellett – lehetőség szerint az adott fejlesztés

ütemezését a többi helyi, nem feltétlenül turisztikai vonatkozású építéssel-bontással járó

beavatkozással tanácsos összehangolni, amire leginkább a helyi építési hatóságnak lehet

rálátása.

A megvalósult turisztikai létesítmények üzemeltetése során alapvetően két fő kibocsátási

formát azonosíthatunk: az idelátogató vendégek motorizált közlekedése és a vendégek

ellátásához, kiszolgálásához kapcsolódó szállítás során keletkező, továbbá a látogatók

ellátásához, kiszolgálásához köthető más, nem szállítási kibocsátásokat. Utóbbiak közül

elsősorban az energia- (lokálisan főleg a hőenergia)ellátás emissziói emelhetők ki, de

természetesen van/lehet az egyéb közüzemi szolgáltatásokhoz köthető kibocsátás is (lásd főleg

hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés). Utóbbi azonban – feltételezve, hogy az adott

turisztikai létesítmény üzemeltetője igénybe veszi – döntően inkább az adott közmű


94 2018. október

üzemeltetőjének felelősségi körébe tartozik, illetve jogi előírások által erősen szabályozott

kérdéskör.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a Stratégia céljainak eléréséhez ugyan szükséges (egyes

esetekben akár kulcsfontosságú), azonban mivel más stratégiá(k) és finanszírozási program(ok)

hatáskörébe tartozó terület, ezért az NTS 2030 csak egy néhány mondatos bekezdésben

hivatkozik ezen fejlesztésekre. Ezek hatásaival értelemszerűen azok stratégiai környezeti

vizsgálata foglalkozik (vesd össze NKFS és IKOP SKV-i), ennek ellenére az alábbiakban rövid

kitekintést nyújtunk ezekre vonatkozóan is.

Általában, méreteiből adódóan a közlekedési infrastruktúra fejlesztése, a megvalósítás

légszennyezőanyag kibocsátásai a jelentősebbek közé tartoznak, azonban ennél még

jelentősebbek az adott létesítmény használata során jelentkező emissziók. (Értelemszerűen az

aktív és ökoturisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó nyomvonal fejlesztések levegőminőség

védelmi szempontból inkább csak a megvalósítás során járnak kedvezőtlen hatásokkal.) Egy

közlekedési infrastruktúra léte – leszámítva az e szempontból csekélyebb jelentőségű,

közvetlenül a szálláshelyhez vagy attrakcióhoz köthető fejlesztéseket (parkoló, illetve odavezető

rövid szakaszok kiépítése, stb.) – önmagában annak használatára ösztönöz, a mobilitási igényt

növelő tényező, a turizmus fellendítésével járó forgalom növelő hatáson, a turizmushoz köthető

hatásokon túl is. A feladat itt tehát az elkerülhetetlenül növekvő forgalomból eredő kibocsátások

(elsősorban a NOx és PM10, benzol, valamint az üvegház-gázok közül a CO2) csökkentése, amit

elsősorban olyan intézkedésekkel lehet elősegíteni, melyek jellemzően kívül esnek jelen

Stratégia hatókörén (lásd még lentebb is). Jelen Stratégia alapján megvalósuló fejlesztések a

lejjebb, külön pontban tárgyalt szemléletformálás mellett alapvetően az alábbiakkal tudnak

hozzájárulni a motorizált közlekedésből eredő kibocsátások csökkentéséhez:

− Az aktív (szelíd) közlekedési módok, illetve az alternatív meghajtású járművek használata

lehetőségének megteremtésével és használatának ösztönzésével: például a

kerékpártárolók, elektromos autó töltők kialakítása, bérlési lehetőségek biztosítása az

eddigi pályázati felhívásokban bírálati szempontként gyakran meg is jelent. Emellett ahol

csak lehetséges, fontos volna a közösségi közlekedéssel történő elérhetőség biztosítása,

valamint a látogatók ösztönzése ennek igénybe vételére. (Egyes felhívásokban a

fenntartható közlekedési formákkal történő megközelíthetőség vizsgálata a szakmai

kritériumok között említésre is kerül.)

− A helyi alapanyagok és természeti erőforrások használatának ösztönzésével, a helyi

munkaerő alkalmazásának preferálásával: A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program

eddig megjelent pályázati felhívásai többségének esetében szakmai értékelési kritérium a

fejlesztés helyi/térségi szolgáltató, termékek beszerzése/értékesítése, a térségi erőforrások,

valamint a helyben élő munkaerő foglalkoztatása, a támogatásból megvalósult fejlesztések

ezen kedvező, szállítási igényeket mérséklő hatása elviekben tehát biztosított.

− Az elkerülhetetlenül képződő légszennyezőanyagok megkötésében részt vevő növényzet –

elsősorban a turizmushoz köthető létesítmények, illetve a főbb megközelítési útvonalak

melletti fásítás, erdősítés – telepítésével/fenntartásával: telekhatáron belüli a kertépítészeti

tevékenység a pályázati felhívások értelmében nem önállóan, de támogatható tartalom.

Felhívjuk a figyelmet továbbá, hogy nem csak a közlekedési infrastruktúra megléte, de annak

megfelelő állapota is fontos: a rossz minőségből, úthibákból adódó kényszerű lassítások, majd

azt követő gyorsítások miatt a kibocsátások ugyanis magasabbak, mint egyenletes haladás

esetén. Az utak karbantartásával, valamint porszennyezést csökkentő tisztán tartásával ez a hatás

csökkenthető, ehhez pedig az adott területen a turizmusban érdekeltek (az attrakciók,

szálláshelyek, stb. üzemeltetői mellett például az önkormányzatok is) is hozzá tudnak járulni.


95 2018. október

A nem közlekedési kibocsátások terén a következő megállapítások tehetők: Míg a villamos

energia igény ellátása jellemzően erőművi forrásból, hálózaton keresztül történik, és a Stratégia

által érintett létesítmények esetében az energiatakarékosságon keresztül lehet csak hozzájárulni

– az erőműnél jelentkező – kibocsátások csökkentéséhez, addig a hőenergia ellátása

feltételezhetően inkább helyben, lokálisan érezhető levegőkörnyezeti hatásokat okoz. A

hagyományos energiaforrások közül a legkisebb levegőterhelő hatással járó földgáz minél

környezetkímélőbb (jó minőségű, megfelelően karbantartott és üzemeltetett fűtési rendszer,

megfelelő hőszigetelés, stb.) használata, illetve ahol lehetséges a távhőre kötés mellett a

megújuló energiaforrások használata javasolható, a természeti erőforrásokkal kapcsolatos

pontban leírtaknak megfelelően. A szálló por koncentrációk csökkentésének szükségessége

miatt azonban a biomassza energetikai célú felhasználása – kiváltképp a problematikus

légszennyezettségi agglomerációkban – kerülendő, támogatása pályázati szinten nem javasolt!

(Az energiaforrások kapcsán lásd bővebben a „Természeti erőforrások”-nál leírtakat is.)

Megjegyezzük, hogy az energiahatékonysági és megújuló energia hasznosítási célú

beavatkozások hatása nem csak a hagyományos légszennyező anyagok, hanem az üvegház

gázok, elsősorban a CO2 kibocsátás csökkentés miatt is rendkívül kedvező.

A nemzetközi törekvésekkel összhangban a környezeti levegő minőségének javítása mellett a

IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program célul tűzi ki a beltéri levegőterheltségi szint

csökkentését is. Célzott jogszabályi háttér ugyan egyelőre még nincs a belső terek

vonatkozásában17, azonban az ismeretes, hogy a felhasznált építőanyagok, burkolóanyagok, a

nyílászárók jellege, a bútorzat, a takarításhoz használt szerek, a szellőztetési gyakorlat, a fűtési

mód, stb., emellett a környezeti levegő minőségét befolyásoló helyi sajátosságok (zöldfelület

jellege, közelben található közlekedési útvonalak, ismert kibocsátók, stb.) is befolyásolják a

beltéri levegőminőséget. Különösen a szálláshelyfejlesztéseknél ezért a jövőben kiírásra kerülő

felhívásokban érdemes a szempontot is beépíteni; meglévő szálláshelyek korszerűsítése esetén a

belsőépítészeti, illetve energiahatékonysági beavatkozások támogatásához célszerű feltételként

rendelni a szempont figyelembe vételét, míg új építésű szálláshelyek vonatkozásában a

felhasznált építőanyagok, szerkezetek, és a berendezési tárgyakra vonatkozó kikötéseket lehet

tenni. Célszerű a szálláshelyek üzemeltetéshez kapcsolódóan akár ajánlás kidolgozása az

alkalmazható anyagokra, a helyes szellőztetési technikákra, illetve a beltéri levegőminőség

tisztítását támogató növényekre vonatkozóan.

A fentiekben tárgyalt, inkább lokális hatásoknál összességében azonban jóval nagyobb

jelentőségűek a Stratégiában foglaltak valóra váltásával a térségi, illetve az országos

szinten jelentkező hatások.

A korábbi pontszerű fejlesztések desztinációs alapra helyezése, valamint általában a tartózkodási

idő növelésére irányuló, azokat elősegítő beavatkozások járhatnak egyes esetekben a

közlekedési igények, ezáltal a légszennyezőanyag emissziók csökkenésével (ha például a turista

nem évente többször egy-egy napra utazik el pihenni, hanem csak egyszer, hosszabb időre, ezzel

az oda-visszautazás kibocsátásai csak egyszer jelentkeznek). Ez azonban a szűkebb térség

számára még nem feltétlenül kedvező hatás: ha például több helyre is ellátogat motorizált

közlekedési eszközzel a térségben töltött napok alatt, akkor lokálisan a kibocsátásai nagyobbak

lesznek, mintha csak egy napot töltött volna ott.

Másfelől azonban a vendégéjszakák számának elvárt növekedése csak részben a tartózkodási idő

növekedésének eredménye, jelentős, bár ismeretlen hányada az idelátogatók számának

növekedéséből származik majd, ami a jelenlegi közlekedési szokások és adottságok mellett a

közlekedési kibocsátásokat növelő tényező. Különösen a távolabbi küldőpiacok prognosztizált

17 A munkahelyi levegőben megengedett veszélyes anyagkoncentrációkról is rendelkező, a munkahelyek kémiai

biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM–SZCSM együttes rendeleten túlmenően a levegőminőségi előírások

tekintetében nincs jogi szabályozás.


96 2018. október

felértékelődése problematikus e tekintetben, hiszen még ha az Európából érkező vendégek egy

részét át is lehet terelni környezetbarátabb közlekedési módra (például vasútra vagy vízi útra), a

tengerentúli turista elsősorban légi úton érkezik majd a térségbe. A légi közlekedés

légszennyezéshez és üvegházhatáshoz való jelentős hozzájárulása miatt feltétlenül szükséges

egyrészt az utazási szokások (pl. személetformálással történő) befolyásolása; hogy amennyiben

lehetséges a vasúton, vagy vízi úton történő utazást részesítsék előnyben az utazók. Emellett a

járatok kihasználtságának maximalizálása is elengedhetetlen.

Az időben és térben kiegyenlítettebben eloszló látogatóforgalom hozzájárul a terhelési csúcsok

csillapításához, vagy legalábbis a látogatószám növekedéséből adódó kibocsátás növekedés

mérsékléséhez. Ez ugyan a légköri NOx és PM10 koncentrációk kialakulása szempontjából

egyértelműen kedvező, de nem jelent előrelépést az üvegházgázok kibocsátása terén, amelynél

nem a területi koncentrációk, hanem az összkibocsátások számítanak.

A közlekedési kibocsátások mérséklése, ezen belül az ÜHG kibocsátás csökkentése is fontos,

világszintű feladat. Jóllehet a szóba jöhető (és az előzőekben már érintett intézkedések) ahogy

láttuk jellemzően kívül esnek jelen Stratégia hatókörén, a szemléletformálás a turizmus

vonatkozásában elengedhetetlen és mind országos, mind globális szinten hozzájárul(hat) a

kibocsátások csökkentéséhez, és a levegőminőség javulásához (lásd még a szemléletformálással

foglalkozó pontot is).

Az idegenforgalom fejlődésének lehet emellett egy másik, közvetett pozitív hatása is a

levegőminőségre. A turisztikai élménynek ugyanis része a megfelelő minőségű környezet, és a

jövőben várhatóan egyre inkább felértékelődik környezetminőség jelentősége az utazási

döntések során. A környezeti ismeretek (például légszennyezés egészségügyi hatásai)

bővülésével szintén mindinkább elvárássá válik a tiszta, egészséges környezet, ezen belül is

kiemelten a tiszta levegő, de említeni kell a célcsoportok – demográfiai változásokból és a

Stratégia családi turizmust ösztönző, a hozzáférést javító beavatkozásaiból eredő – várható

változását is: például az idősek és a kisgyermekes családok igénye a csendesebb, jobb levegőjű

területekre általában nagyobb, mint a bulituristáké. Ez hosszabb távon elősegítheti (adott esetben

kikényszerítheti) a levegőminőség javítását eredményező beavatkozások megvalósítását, vagy

javíthat az ilyen beavatkozások sikerességén. (Ez a hatás legjobban akkor érvényesül, ha a

helyiek minél nagyobb mértékben részesülnek a turizmus gazdasági hasznaiból.)

Tekintettel arra, hogy a Stratégia egyik célja a (nyári hónapokra korlátozódó) szezonalitás

oldása, a hidegebb időszakban jelentkező, fűtési és meteorológiai sajátosságok által befolyásolt,

magas PM10 koncentrációk elkerülésére idegenforgalmi érdekből is sürgető a szálló por

kibocsátások csökkentése országszerte, illetve különösen a fővárosban és a kiemelt turisztikai

fejlesztési térségek közül a problematikusabbakban.

Felszíni és felszín alatti vizek

A vendégéjszakák jelentős része ma is a valamilyen formában vízzel érintett településekhez,

térségekhez kötődik, ráadásul a Stratégia hazánk édesvízkészletét a turisztikai márka

meghatározó elemévé kívánja emelni. Ez tükröződik vissza az egyes kiemelt turisztikai térségek

jövőbeni márkapozíciójában is, ezekben sok olyan céllal találkozhatunk, melyek kötődnek a

hazai vízkincshez. Ezt mutatja a következő táblázat.


97 2018. október

5-2. táblázat: Vízzel való kapcsolat a Stratégia által megfogalmazott jövőbeni

márkapozíciókban Kiemelt turisz-

tikai fejlesztési

térségek

Vízzel való kapcsolat a Stratégia által megfogalmazott jövőbeni márkapozícióban

BALATON

A vendégforgalom térbeli és időbeni koncentrációja csökken, köszönhetően a 4 évszakos családi

wellness-hoteleknek az, infrastruktúra- (úthálózat, vasút, kerékpárutak, e-kikötők) és

attrakciófejlesztésnek, a nem part menti vonzerők fejlesztésének, illetve a belföldi utazóközönséget

megszólító marketingüzeneteknek. Fő turisztikai terméke továbbra is a vízparti, családi üdülés.

SOPRON-FERTŐ

Megerősödik a meglévő kulturális és egészségturisztikai kínálat, Fertő-tó partjának fejlesztése,

könnyed vízi sportok új lehetőségként színesítik a Fertő-tó magyarországi szakaszát, többek között az

egyedi gyógyszolgáltatásokkal a külföldi vendégek számára keresett desztinációként jelenik meg

TOKAJ Tisza, Bodrog menti fejlesztések itt is hatással lehetnek, lásd következő pont.

FELSŐ-TISZA

A térségben az aktív- és az ökoturizmus az elsődleges termék, amelyben kimagasló a vízi, a

kerékpáros és a horgászturizmus. A hagyománnyá vált tiszai vízitúrázás feltételeinek javításával, a

Tisza-vidék vízi turizmus fejlesztéséhez kapcsolódó infrastruktúra- és hálózatfejlesztésével, a

hálózatosodással és a horizontális elemek összekötésével tovább erősödik a térség aktív turizmusban

betöltött szerepe; egészségturizmus fejlesztése.

NYÍRSÉG

A beavatkozások révén az aktív kikapcsolódásra vágyók komplett élményekkel gazdagodnak a

fürdőzés öröme, a térség kulturális értékei, vallási öröksége, színes rendezvényei és kihagyhatatlan

pálinkái által.

DUNAKANYAR

A dunai gyorshajózás fejlesztése révén a térség valós alternatívává válik a budapesti élmények

bővítésére. A rövidített elérhetőségnek köszönhetően a desztináció élménykínálatába a Duna és a

mellette fekvő települések is bekapcsolásra kerülnek.

DEBRECEN,

HAJDÚ-

SZOBOSZLÓ

Nem szükséges a térség teljes újrapozicionálása, ugyanakkor a jelenlegi egészségturisztikai pozíció

erősítése, gyógyhelyi minősítésű Hajdúszoboszló és Debrecen fokozatosan négyévszakossá válik, a

gyógyulni és rekreációra vágyó külföldi vendégek térségbe csábításával, valamint az időjárás-

független attrakciófejlesztésekkel és a térség vonzó képének kialakításával. A vizes

élményeket kínáló aktivitások mellett egyre hangsúlyosabb szerephez jutnak a szezonális

rendezvények is.

HORTOBÁGY,

TISZA-TÓ

A fejlesztési programban megcélzott turisztikai beavatkozások segítik a Tisza-tó aktív-öko

profiljának megőrzését, erősítését, a turisztikai szolgáltatások magas színvonalú elérését, az egyedi

természeti élmények lehetőségének bővülését, mindezzel erősítve a térség márkapozícióját.

Egyéb területek

A termékalapú megközelítésben és hálózatosodásban rejlő potenciál kihasználására jó példákként

jelenhetnek meg a hazánk turisztikai kínálatában meghatározó szerepet betöltő termál- és

gyógyfürdők, gyógyhelyek, fürdővárosok kezdeményezései. „Nyugat-dunántúli Termálút” és az

„Alföld Spa”: Mindkét termékfejlesztési együttműködés alapját a fürdővel rendelkező települések

termékkínálatának közös platformon történő megjelenítése adja

A Stratégia célrendszerében az egyes célok közül van, amelyik közvetlenül, van, amely

közvetett jelleggel kapcsolódik a hazai víztestek állapotához. Általánosságban a turistaszám,

vagy eltöltött idő növekedése a közlekedési igények, a hulladékok, a vízfogyasztás, vízkivétel,

vízszennyezés, szennyvízmennyiség növekedésével jár, mely negatív hatással lehet közvetlen

(pl. szennyvíz), vagy közvetett (pl. légszennyezettség, talajterhelés növekedésén keresztül)

módon a vizek állapotára. Ugyanakkor a Stratégiában megjelenő célok megvalósulása a felszíni

és felszín alatti víztestek minőségi és mennyiségi állapotára különböző irányban és mértékben

hathat, pl. a lokális beavatkozások helyétől, az általános célkitűzések megvalósulásának

mikéntjétől, vagy épp a szemléletformálás hatékonyságától függően. A hatások bemutatását a

lokális jellegűekkel kezdjük.

A lokálisan jelentkező hatások között az építési tevékenység hatásait fontos számba venni,

hiszen új létesítményekkel, meglévők bővítésével, illetve infrastrukturális fejlesztésével

találkozhatunk az A-pillérhez kapcsolódó eszközök beavatkozásaiban. Ezek a hatások az

igénybevett területekre, azaz a létesítmények helyére, a felvonulási területekre, az egyéb

létesítmények területére és az esetleges anyagnyerő helyekre terjednek ki. E területeken a nagy

kiterjedésű burkolt felületek változtatják a lefolyást, illetve a gépek működéséből adódóan

esetlegesen, havária jelleggel szennyezhetik a vizeket. Ha új infrastruktúra-elemek


98 2018. október

létrehozására, vagy nyomvonalának módosítására kerül sor, akkor is várhatók hasonló, vizeket

érő kedvezőtlen hatások.

Az új építéseknél, fejlesztéseknél ezen kívül kiemelten fontos, hogy a közműellátás méretezése

során megfelelő igények kerüljenek meghatározásra, hogy elkerülhető legyen a felszín alatti

víztestek szükségesnél nagyobb mértékű terhelése a túlméretezett ivóvíz-ellátó rendszerek által,

melyek minőségi problémához vezethetnek, növelhetik a vízveszteséget és a pazarlást. A

szennyvízcsatorna-hálózat hálózat szempontjából is különösen fontos a túlméretezés elkerülése,

valamint, hogy megvalósuljon a látogatóforgalom időbeni és térbeni kiegyenlítettebbé válása, az

erősödő szezonalitás ugyanis jelentős problémákat okozhat.

Egyes nagyobb volumenű építési tevékenységekhez szükséges lehet anyagnyerő helyek

kialakítása is. A turizmusfejlesztés kapcsán azonban nem várhatók olyan kiemelt volumenű

beruházások, melyek következtében új anyagnyerőhely kialakításának igénye merülne fel. Ettől

függetlenül érdemes felhívni a figyelmet, ha mégis szükséges lesz ilyenek megvalósítása, hogy

az egy speciális hatótényező a vizek esetében, hiszen az addig felszín alatti víznek tekintett

talajvíz a megnyitott gödörben felszíni vízzé válhat. Ráadásul egy-egy anyagnyerőhely nemcsak

a saját területén, hanem a felszín alatti lefolyási viszonyokat figyelembe véve tágabb

környezetben is befolyásoló hatással bír (néhány száz méterre terjedhet ki).

Az építési folyamathoz kapcsolódó szállítás az adott területen megjelenő forgalom növekedését

okozhatja átmenetileg, illetve az anyagmozgatás haváriaeseményeket (pl. olajelfolyás) is

okozhat, melyek közvetlen vízszennyezéssel, vagy a talajok szennyezésén keresztül közvetett

hatást gyakorolhatnak a víztestekre. Utóbbi esetben időben történő kárelhárítással a felszín alatti

vizekbe történő bejutása egy esetleges szennyezésnek megelőzhető. A munkák volumenétől

függően a vizekre gyakorolt hatások lokálisak és átmenetiek, a beavatkozási helyeken, illetve

azok néhány 10 méteres környezetében jelentkezhetnek.

Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok megfelelő begyűjtését és

ártalmatlanítását/hasznosítását is meg kell oldani, hiszen fajlagosan ezek a legnagyobb és

legveszélyesebb földtani közeg- és talajvíz szennyezők.

Ezek részletesebb vizsgálatára a konkrét fejlesztés vizsgálatának (környezetvédelmi vagy más

engedélyezési eljárásokban) kell kitérnie.

Az üzemelés hatásai ismételten az épített létesítmény jellegétől és helyétől függenek. Itt olyan

tényezőkre kell figyelmet fordítani, mint a vízfogyasztás (pl. a létesítményt ellátó ivóvízhálózat

kapacitása), a vízszennyezés, az elhasznált kommunális és egyéb szennyvíz és használt víz

mennyisége, ezek befolyásolhatják a felszíni és felszín alatti víz mennyiségét.

Az A4. Elérhetőség javítása stratégiai célhoz tartozik a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

Itt a víztesteket érő hatások tekintetében meg kell különböztetni a szárazföldi és a vízi

közlekedés infrastrukturális fejlődését és a potenciális forgalomnövekedést.

A vizek szempontjából a szárazföldi infrastrukturális fejlesztések a már építésnél leírt

hatásokkal járhatnak, az esetleges forgalomnövekedés a közlekedési létesítményekkel

kapcsolatban egyrészt a balesetszerű szennyezések növekedését eredményezheti (pl.

szénhidrogén-terhelés, mely a felszín alatti vizek minőségére hathat), illetve a

forgalomnövekedés növekvő kibocsátásokhoz vezet (különösen nem korszerű járművek

esetében), melyek a légszennyezésen keresztül közvetetten hatnak a vizekre is. Ide sorolhatók

még a csúszásmentesítésre használt sózó anyagok diffúz szennyező hatásai. A

közlekedésbiztonság, kármegelőzés tehát közvetetten a vízminőség szempontjából is fontos.

Abban az esetben, ha a közlekedési infrastrukturális fejlesztések a közösségi közlekedés vagy a

nem motorizált közlekedési módot szolgálják, úgy a felszíni vizekre való hatások pozitívnak


99 2018. október

minősíthetők, mivel csökkentik a közúti közlekedésből származó terhelő anyagok kibocsátott

mennyiségét.

Ezen infrastrukturális elemek üzemeltetése során nagyon fontos az útfelületekről, parkolókból,

vasúti töltésekről stb. lefolyó és összegyűjtött vizeket szennyezésmentesen elvezetni,

elszikkasztani.

A vízi közlekedés fejlesztése turisztikai szempontból többrétű. A Stratégia:

− a kikötői rendszert,

− a kikötői infrastruktúrát,

− a Budapesten belüli hajóforgalmat,

− a balatoni hajózást,

− a vízitúrázásra alkalmas területeken a túrázók számára fontos infrastruktúrát

említi, illetve külön kiemeli a gyors, akadálymentesített hajószolgáltatás indítását a Duna-

kanyarban. (Emellett itt kell megemlíteni a 2017-ben elindított Magyarországi nyaralóhajózás

alapjainak és hátterének megteremtésével kapcsolatos programot is, melynek a vonatkozó,

1870/2017. (XI. 29.) Korm. határozat értelmében a kikötői infrastruktúra fejlesztése/kikötők

létesítése, új vízi útvonalak kijelölése, hajópark bővítése, hajózási információs rendszer

kiépítése is része lesz.)

Új hajózási lehetőségek megvalósításánál, vagy meglévő hajóutak fejlesztésénél az érintett

víztestek hidromorfológiailag megváltozhatnak (előírt szélesség, mélység), szabályozásra

kerülhet a vízszintjük, mederben szabályozó művekre, mederkotrásra lehet szükség. Az

esetleges természetes szakaszokon a motoros hajók által keltett mesterséges hullámverés

mederalakító hatása és a sekély vizű parti sávban a szaporodási helyek rombolása (ivadék

pusztítása) is jelentkezik.

A növekvő hajóforgalom vélhetően kedvezőtlen hatással lesz a vízminőségre, mivel mind a

hajózáshoz kötődő specifikus szennyezések (pl. üzemanyag szennyezés), mind az esetleges

balesetekből származó terhelés, illetve a kommunális szennyezés lehetősége növekszik. A

hajózás szempontból leginkább érintett Duna medrét érő olajszennyezés már így is a hazai

vízminőségi káresemények jelentős részét teszi ki, így forgalom növekedés esetén fokozottan

figyelni kell a jelenségre.

A VGT2-ben ezek kiküszöbölésére számos megoldási javaslatot fogalmaztak meg: lásd többek

között zöld pontok a kikötőkben, kötelező hulladékgazdálkodási díj fizetése (amelyből

finanszírozható lenne a közszolgáltatás), az országba be- és kilépő hajók kötelezése a folyékony

és szilárd hulladékaik leadására, hajókövető rendszer felhasználása a szennyezések felderítésére,

stb. Ezek megvalósulásával kedvező, de nem közvetlenül a Stratégiához kötődő hatásokról is

beszélhetünk.

Az új kikötők létesítése maga után vonhatja a mederkotrás gyakoriságának növekedését,

csökkenhet a vízi növényzet, a part menti zonáció, illetve megváltozik a part vonalvezetése,

tagoltsága, illetve potenciális pontszerű szennyezőforrások jelenhetnek meg.

A „víz márka”, mint a Stratégia egyik kulcspontja várhatóan együtt jár a vendégérdeklődés

növekedésével. Ehhez kapcsolódva fontos kiemelni Magyarország termálkészletét, az ezekre

alapuló termál- és gyógyfürdőinek várható látogatottság növekedését. Erre a Stratégia a

belföldi turizmus növekedésének hajtóerejeként, nemzetközi versenyképességének hatékony

eszközeként tekint.

Közvetlenül ide kötődik a Stratégia eszközei között a T7. Gyógyhelyek komplex turisztikai

fejlesztése, K4. Természetes gyógytényezőkre vonatkozó kutatások, SZ4. Medical (Orvosi)


100 2018. október

Turizmus szabályozási környezetének fejlesztése. Ez utóbbi célja az egészségügyi

szolgáltatások mentén új egészségturisztikai fejlesztések és ellátási együttműködések kialakítása

a klinikák, gyógyszállók, gyógyfürdők között.

A Stratégia a K4. Természetes gyógytényezőkre vonatkozó kutatásokra alapozva várja, hogy

elinduljon a gyógyvíz nemzetközi bemutatása, amivel fellendítené a kapcsolódó szolgáltatások

iránti keresletet. Ezen kívül találhatunk az eszközök között az orvosi turizmus szabályozási

környezetének fejlesztésére vonatkozót is, melynek végeredménye a szezonalitás feloldása, az

egész éves ellátás.

A T7. Gyógyhelyek komplex turisztikai fejlesztésének célja a gyógyhelyek környezetének és a

természetes gyógytényezővel nem közvetlenül kapcsolatban álló szolgáltatásainak minőségi

fejlesztése. A vonatkozó GINOP-7.1.3-2015 konstrukció által támogatott tevékenységek: a

természetes gyógytényezőt (gyógyvíz, gyógybarlang, gyógyiszap, klimatikus gyógyhely,

mofetta) kiegészítő, a turisztikai szezont meghosszabbító, egész évben működő turisztikai

termékek (kulturális, aktív, ökoturisztikai), szolgáltatások fejlesztése voltak. Ezek esetén szintén

az egészségturizmus növekedése, szezonjának hosszabbítása volt a cél.

Az egészségturizmus az idegenforgalom egyik legdinamikusabban fejlődő területe, mely

azonban a felszín alatti vízkészletek mellett közvetetten a felszíni vizek minőségét is érinti. Az e

téren leginkább érintett víztesttípusok (porózus termál, termálkarszt) közül jelenleg hazánkban a

legtöbb víztest még jó mennyiségi állapotban van (kivétel a Szabadbattyáni termálkarszt, mely

gyenge besorolással, illetve a Dél-Alföld porózus termál víztest, mely „jó, de gyenge kockázata”

besorolással rendelkezik). Azonban már most vannak olyanok, melyeket jelentős, illetve fontos

vízkivételek érnek (pl. Budapest környéki termálkarszt), illetve vízszintsüllyedés

(nyomáscsökkenés) jellemez, ahogy azt az állapotleírásnál ismertettük. Ezek esetében a

termálvizek fokozott kitermelése negatív hatást jelenthet, ami mennyiségi és minőségi

szempontból egyaránt terhelő lehet. Korlátosságukat fontos komolyan venni a jövőbeni

mennyiségi problémák elkerülése érdekében, visszasajtolásuk (csak amennyiben energetikai célt

szolgáltak) megoldandó feladat a készletek hosszú távú, fenntartható használata céljából.

Emellett a fokozottabb kitermelés a felszíni befogadóba történő bevezetést is fokozza, mellyel

kapcsolatban már korábban kitértünk az ez esetben felszíni víztesteket érintő terhelésekre (só-,

ammóniatartalom, hőmérséklet).

A fokozódó gyógyfürdő-használat tehát a felszín alatti készletek mennyiségi állapotát, a

felszíni víztestek minőségi állapotát befolyásolja negatívan. Nagyon lényeges ezért a

párhuzamos, illetve egyéb okból nem kihasznált kapacitások kiépítésének elkerülése, erre való

törekvés stratégiai szinten megjelenik az NTS 2030-ban is.

A turizmus fellendülésének további hatása lehet a felszíni vizek szennyezettségére: a hosszabb

ideig való tartózkodás növelheti e terhelést, új fürdőhelyek esetleges kialakítása

megváltoztathatja a part vonalvezetését, a partmenti zonációt, vagy a növényzet állapotát.

Következtében a víztestet új lokális szennyezőforrás érheti, akár haváriás helyzeteket előidézve.

A fürdőhelyek fejlesztésével kapcsolatban fontos kiemelni a T15. Balatoni strandok fejlesztését

(BTSP-1.1-2016), melynek a vízhasználat szempontból fontos vonatkozása, hogy cél az időbeli

koncentráció oldása (fedett medencék kialakításával), valamint új célcsoportok megszólítása is

(„színvonalemelő” fejlesztésekkel).

A TOP – 1.2.1-16 Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

keretében kerültek támogatásra aktív turizmushoz kapcsolódó fejlesztések, köztük a

horgászturizmus fejlesztése, a vízi turizmus fejlesztése a térség természeti adottságaira épülő


101 2018. október

aktív turisztikai kínálatának bővítése érdekében, illetve a természetes fürdőhelyek18 turisztikai

infrastruktúrájának fejlesztése. A felhívás kapcsán kiemeljük, hogy:

a) Természetes fürdőhelyek turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése esetén új medence nem

létesíthető, továbbá, hogy a strandok fejlesztése esetén előnyt jelent, ha a támogatást

igénylő vállalja, hogy a téli időszakban kulturált helyet biztosít a horgászoknak, illetve a

téli sportolásnak.

b) Horgászturizmus fejlesztése esetén egyebek mellett a turisztikai célú fejlesztésnek a

természetes vizek mellett kialakított horgászhelyek, illetve meglévő horgásztavak

infrastrukturális (öltözők, mosdók, stégek, közösségi terek kialakítása, fejlesztése)

fejlesztését kell eredményeznie, valamint, hogy a tevékenység keretében nem támogatható

új horgásztavak kialakítása, illetve halbetelepítés.

A fenti, tehát nem új medencék, strandok, horgásztavak létesítését vagy halbetelepítést célzó

fejlesztések a víztestek minőségére több irányban hathatnak. A fejlesztés azon szándéka, hogy

csökkenjen a szezonalitás, időben tovább kerüljenek használatra a víztestek (pl. fokozott téli

használat), okozhatja pl. a vízi sportokból származó üzemanyag, vagy a kommunális hulladék,

illetve szennyvíz időben hosszabb terhelő hatását, illetve a már meglévő hatás mértékének

időbeni szétterjesztését is. Az utóbbi probléma viszont elsősorban az infrastruktúrával nem

ellátott területeket érinti, így amennyiben e területek kerülnek fejlesztésre, a hatás e téren pozitív

lehet. Új burkolt felületek megjelenése viszont itt is negatívan hathat a lefolyásra.

A Stratégia hangsúlyozza, hogy a turizmus szempontjából is elengedhetetlen a jó állapotú

természeti környezet, ezért oda kell figyelni a tömegturizmusból fakadó degradáló hatások

csökkentésére. Ehhez kötődően, amennyiben a szemléletformálás, tudásbázis építése, minősítési

rendszer környezettudatosan valósul meg, úgy annak kedvező hatása lehet a vizek állapotára is.

Fontos még kiemelni a jövőre vonatkozóan annak vizsgálatát, hogy az újonnan létrejövő

projektek, létesítmények, fejlesztések nem tartoznak-e a VKI 4. cikkelye 7. pontja19 alá, mert ez

esetben a vonatkozó hatásbecslést el kell végezni, az összes szükséges környezetjavító

beavatkozást is be kell tervezni, majd megvalósítani.

Földtani közeg, talaj

A talajok adottságai, illetve degradációs folyamatai a turizmust, annak fejlesztését csak kis

mértékben befolyásolják. A befolyás alapvetően nem is közvetlenül a talajhoz kötődik, hanem a

növényzethez, élővilághoz, a zöldinfrastruktúrához, annak létéhez/hiányához,

típusához/jellegéhez, mely fontos, helyenként célzott20 turisztikai vonzerőként jelentkezik. Az

élővilág, alapvetően a növényzet kialakulásának lehetőségét, formáját, egészségességét viszont a

talaj (annak adottságai, vastagsága, erodáltsága) közvetlenül befolyásolja. A hatás visszafelé is

igaz, azaz amennyiben a turizmus, annak fejlesztése, az azzal együttjáró területigénybevétel,

18 A természetes fürdővizek minőségi követelményeiről, valamint a természetes fürdőhelyek kijelöléséről és

üzemeltetéséről szóló 78/2008. (IV. 3). Korm. rendelet alapján a fürdőzési célra engedélyezett víz és a hozzá

tartozó vízparti terület 19 A VKI 4. cikkében ismertetett környezeti célkitűzések képviselik az EU-jogszabályok lényegét a vízi környezet

védelmének magas szintű biztosításán alapuló, hosszú távú, fenntartható vízgazdálkodás tekintetében. E

célkitűzések alóli mentességek is itt találhatók, meghatározva azokat a feltételeket, amelyek alapján a jó állapot

vagy potenciál elérése fokozatosan történhet, vagy nem valósítható meg, vagy amelyeknél a romlás megengedett.

(A (4) - (7) pontok ismertetik az alkalmazható feltételeket és folyamatokat.) A 4. cikk (7) bekezdése szerinti

mentességek meghatározzák a mentesség feltételeit a felszíni víztestek fizikai jellemzőinek új módosításai, a felszín

alatti víztestek szintjének megváltozása vagy az új, fenntartható emberi fejlesztési tevékenységek témájában. 20 Célzott: azaz éppen az élővilág, a növényzet jellege, védettsége, ritka fajok jelenléte a látogatás célja.


102 2018. október

emberi jelenléte, esetleges szennyezés a talaj adottságait rontja, a talajdegradációs folyamatokat

növeli, úgy az hosszútávon rontja a növényzet életképességét, és ezáltal a turisztikai vonzerőt is.

Az NTS 2030 által meghatározott intézkedéstípusok talajra gyakorolt hatásai az alábbiak

lehetnek:

− területfoglalás, talajok beépítése, termőföldből történő kivonása;

− turisztikai fejlesztések, beavatkozások, építési munkák talajterhelése (talajszerkezet-,

talajminőség-változás, talajszennyezés);

− látogatóforgalom miatti talajterhelés (talajszerkezet-, talajminőség-változás,

talajszennyezés)

A turizmus talajokra gyakorolt hatásai közül számunkra alapvetően a területigénybevétel, a

talajszennyezés (beleértve a hulladékártalmatlanítást) és a talajdegradációs folyamatok (lásd 4-

19. ábra) a meghatározóak.

A Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításával jelentkező, jellemzően országos, vagy

térségi szinten is érezhető hatásokat alapvetően a területfoglalás okozhat, ha számszerűen növeli

a kivett, beépített területek nagyságát. Az építés, üzemeltetés többnyire lokális hatású,

esetlegesen a hulladékok ártalmatlanítása jelenthet térségi szintű hatást, ha a tervezett

beavatkozások összeadódva a hulladékkezelő rendszer fejlesztését is igénylik. (Véleményünk

szerint a tervezett fejlesztések akkor lehetnek környezeti/fenntarthatósági szempontból

elfogadhatóak, ha a térségi hatásokat kizárni, de legalább minimalizálni tudják. A lokális

fejlesztések hatásainak csökkentésére pedig az egyes beavatkozások engedélyezése hivatott.

Általában ezeket műszaki eszközökkel jobban lehet kezelni.)

A talajterhelés típusai függetlenek attól, hogy a tervezett fejlesztés új létesítmény (szállás-,

vendéglátóhely, turisztikai vonzerő) építését takarja, vagy meglévők fejlesztését, korszerűsítését,

esetleg a hozzájuk tartozó mérnöki, közlekedési infrastruktúrákra vonatkozó beavatkozásokat. A

terhelés mértéke azonban új fejlesztések esetén általában jelentősebb, mint meglévőkön történő

módosítások esetén.

Ahogy azt a jelen állapotot bemutató fejezetben bemutattuk a termőterületek fogyatkozása

hazánkban folyamatos az elmúlt évtizedekben. A tervezett fejlesztések esetén a fizikai

létesítmények megvalósítása (legyen az szálláshely, vendéglátóhely, vagy infrastruktúra)

alapvetően termőföld igénybevétellel is jár. (Az új létesítményeknél értelemszerűen nagyobb

helyfoglalással és beépített, burkolt terület növekedéssel kell számolnunk, mint meglévők

korszerűsítése, fejlesztése esetén, így ebből a szempontból is kedvező, hogy a Stratégia utóbbi

jelentősen támogatja.)

A turisztikai fejlesztéseknél is alapvető fontosságú ezért, hogy korlátozzuk és csak a

legszükségesebb esetekben engedjük meg a zöldmezős, új területek igénybevételével együttjáró

fejlesztéseket, ezeket lehetőség szerint már eleve beépített, esetleg barnamezős területekre

koncentráljuk. Cél és ezért a támogatások feltétele kell legyen: az új területigénybevételek

minimalizálása a fejlesztések során.

Az építésekkel együttjáró talajterhelések a Stratégia szempontjából elhanyagolhatók, nem

számottevőek, ezek odafigyeléssel, gondos tervezéssel és kivitelezéssel minimálisra

csökkenthetők.

A talajterhelés szempontjából fontosak viszont a látogatóforgalom által okozott hatások. A

többletterhelések legyenek azok akár sekély termőrétegű, erózió által veszélyeztetett, vagy

degradált területek taposása, legyen az a kirándulók által eldobált hulladék, vagy a forgalom

növekedése miatt növekvő szilárd és folyékony hulladék növekedéséből adódó talajszennyezés

veszélyeztetik a talaj mennyiségi és minőségi viszonyait. Ezért az egyes területek


103 2018. október

terhelhetőségének megállapításakor a talajok szempontjaira, azok eleve jelenlévő

talajdegradációs folyamatara is figyelemmel kell lenni. Cél és ezért a támogatások feltétele kell

legyen: A megengedhető látogatószám meghatározásakor a talajterhelhetőség

figyelembevétele. A fejlesztések kivitelezése és üzemeltetése során a hulladékszegény

technológiák alkalmazása, a körforgásos gazdaság elvének figyelembevétele.

A NTS 2030 által meghatározott egyéb, átfogó beavatkozások talajokra csak igen áttételesen (pl.

szemléletformálás, szabályozás útján) lehetnek a talajokra hatással, ezek inkább kedvezőek

lehetnek.

Épített környezet

Az épített környezet, illetve annak a település képére gyakorolt jelentős befolyásolása révén a

települési környezet fizikai állapotában komoly változások feltételezhetők a szállás- és

vendéglátóhely, valamint a turisztikai vonzerő fejlesztési21 törekvések által. A meglévő és új

létesítmények fejlesztéseket, az épített környezet szempontjából kedvező hatások elérése

érdekében, mindenképpen célszerű az OTÉK és a Település Arculati Kézikönyvek által

megfogalmazott iránymutatások és ajánlások alá rendelni (és nem az azokban megfogalmazott

ajánlásokat visszamenőlegesen módosítani). Ez mindinkább a települési, helyi önkormányzati

szinten igényel komoly érvényre juttatást.

A Stratégia 2030 víziói közül, a 7. pontként megfogalmazott „Közösségeink és értékeink

védelme” is alapvetően csak akkor képes hitelesen teljesülni, ha a befektetési igények

törekvései a már meglévő szabályozási keretrendszerben biztosított lehetőségeket

kiaknázva jut fizikailag is érvényre, nem pedig a Helyi Építési Szabályzatok

létesítményenkénti módosítgatásával. Természetesen lehetnek kivételek, azonban az egyes

területfelhasználási egységek közötti egymásra hatásából eredő konfliktusok elkerülése,

megelőzése minden esetben felül kell bírálja a fejlesztési törekvéseket (pl. a

településrendezési eszközök tudatos és komplex alkalmazása által biztosíthatóvá válhat a

turisztikai célpontok és a helyi lakókörnyezet fizikai térben való elválasztása az esetleges

konfrontációk megelőzése érdekében).

Az új létesítmények kialakítására való törekvések során a települési környezeten belül

meglévő problémák (pl. hőszigeteffektus) erősödése vagy gyengülése várható. A fejlesztések

során abban az esetben várható kedvező irányú hatás, ha a meglévő településökológiai

adottságok megőrzését és stabilitását, szerencsésebb esetben tovább erősödését képesek

szolgálni. Ez alapvetően a csapadék- és légáteresztő felületek, valamint az árnyékolt (UV

sugárzás elleni védelem) felületek minél nagyobb arányú biztosításával, kiépítésével érhető el.

Ily módon nem csak az épített és települési környezet fizikai állagmegóvása (szélsőséges

időjárási helyzetekkel szembeni védelem), de az azokat használó ember általános

komfortérzetének (urbanizált élettér) javítása is teljesülhet.

A turisztikai indíttatású infrastruktúrafejlesztés az épített környezet fizikai vagy esztétikai

állapotában komoly változást vonhat maga után, ha a már meglévő épületegyüttesek

homlokzati kialakításának, belsőépítészeti elrendezésének vagy szerkezeti felépítésének

módosításával jár. Az ilyen jelentős módosításokkal járó beavatkozásokat, kifejezetten a

szállodai és egyéb szálláshely fejlesztések során szigorúan az örökségvédelmi érdekek és

követelmények alá kell rendelni és vissza kell szorítani az azoktól eltérő eredménnyel járó

megoldásokat. Így őrizhető csak meg mindenki számára a közös kulturális örökség hosszú távon

a rövid távú beruházói, magas arányú haszonszerzői érdekekkel szemben. Esztétikai

21 Az épített és települési környezet egyes elemei, elem-együttesei egyben akár turisztikai vonzerőt is alkothatnak.


104 2018. október

szempontból még fontos megemlíteni a már kialakult és akár plusz vonzerőként is szolgáló

településképre gyakorolt befolyásolási tényezőt is.

Élővilág

Az élővilágra gyakorolt hatásokat a következő alfejezetben, az ökológiai rendszerekre gyakorolt

hatásokkal együtt tárgyaljuk.

5.1.2.2. Környezeti rendszerek

Tájra gyakorolt hatások

A tájra jelenleg ható folyamatokon keresztül kíséreljük meg értékelni a Stratégia 2030

céljainak eléréséhez/teljesüléséhez szükséges főbb beavatkozási kategóriák szerint

felmerülő hatásokat.

A bel- és külföldi irányú hazai népvándorlási tendencia folyamataira ráerősítő „turistavándorlás”

(hazai és nemzetközi téren egyaránt) generálta turizmusnak jelentős a térigénye és a legtöbb

üdülési formának tájalakító hatása is van.

A fővárosba és agglomerációs térségébe, valamint az egyes megyeszékhelyekbe való humán

beáramlással járó (népvándorlás vagy mindennapi ingázás) kedvezőtlen hatásokat (pl. zsúfolt

közlekedési hálózatok és közterek menti zöldfelületek degradálódása) fokozza (többnyire

kedvezőtlenebb irányba befolyásolja) a turisztikai szezon idején majdnem párhuzamosan

beáramló idegenforgalmi terhelés. Az elvándorlással sújtott településeken szezonálisan

felbukkanó turista áradat méreteit és igényeit tekintve alapvetően könnyebben kezelhető, viszont

időszakosan ugyancsak képes jelentős többletterhelést előidézni a helyi viszonyok tekintetében.

A nemzetközi idegenforgalmi terhelésnek markánsan kitett hazai területek, látványosságok

általában a hazai idegenforgalom terén is közkedveltek, ezáltal együttesen negatív irányba

erősítve a turisztikai eredetű terheléseket a tájra és a települési környezetre nézve. Bár ezen

állítás alól kivételt képezhet a főváros (pl. egyes kifejezetten külföldi vendégekre épülő

szolgáltatások – hop-on hop-off buszos és kocsmatúráztató vállalkozások). Ez speciálisan

érzékeny helyzetek és körülmények tekintetében hív életre konfliktusokat és problémákat,

illetve azokból tovább gerjedő negatív hatásokat a helyi lakossági és turisztikai csoportokra

nézve (pl. főváros belvárosi bulinegyede).

A hazai idegenforgalom számára jól azonosíthatók klasszikus turisztikai tengelyek, illetve

kapcsolatok (pl. budapesti agglomeráció – Balaton/Velencei-tó/Dunakanyar/Hortobágy, Duna-

Tisza köze – Mátra/Bükk, Dél-Alföld – Mecsek/Villányi-hegység, Debrecen-Nyíregyháza

térsége – Zemplén, stb.), melyek jelentős befolyásoltak mind a szállás- és vendéglátóhelyek,

illetve turisztikai vonzerő fejlesztések, mind az általános belföldi népvándorlási folyamatok

generálta hatások által. Ennek eredményeképpen olyan helyzet is kialakulhat, illetv részben már

ki is alakult, mely során ezek a klasszikus tengelyek, kapcsolatok térben átrendeződnek és az

elvándorlási központok irányába tolódnak el, tovább nehezítve a területileg egységes eloszlású

terhelés teljesülését.

A vándorlási folyamatok közvetett úton, önmagukban is kiválthatnak infrastruktúra-

hálózatot érintő fejlesztéseket, mely törekvések a turizmus oldaláról egyaránt külön

beavatkozási igényként jelentkeznek. Ennek függvényében fontos keretet szabni az eltérő

indíttatású, közel hasonló jellegű, de térben részlegesen eltérő megvalósításba futó célokat

összehangolni. A térben elkülönülő, de párhuzamosan megvalósuló infrastrukturális

beruházásokat lehetőség szerint hosszútávú szempontok érvényesítésével komplexen

kezelve, az eltérő eredetű igényeket egy beavatkozási csomagba rendezve kell előkészíteni és


105 2018. október

kivitelezni (térben és időben is környezetkímélő módon ütemezve). Így biztosíthatóvá válik a

vonalas és egyéb infrastrukturális létesítmények által is felgyorsuló tájszerkezet

feldarabolódás (fragmentáció) és tájstabilitás romlás (degradáció) folyamatának lassítása,

szerencsésebb esetben visszaszorítása.

Az egyéb átfogó beavatkozások tekintetében lehetőség nyílik a népvándorlásból eredő

kedvezőtlen hatásfolyamatokat tovább fokozó turistaáradat térbeli és időbeni koordinálására. Így

az egyéb kedvezőtlen terhelések irányításával az összeadó hatások is mérsékelhetők. Az átfogó

beavatkozások megvalósulásának elmaradása, vagy nem komplex szemléletű rendszer szinten

való kidolgozása esetén az aktuális problémák, konfliktusok tovább erősödhetnek, vagy akár

újabbak is megjelenhetnek, megnehezítve a kiegyensúlyozott fenntarthatóság lehetőségét.

A gazdasági igények és a természeti erőforrások megújuló képességének eltérését turisztikai

értelemben az adott fogadóterületeket magukba foglaló tájak, tájrészletek stabilitásában és

terhelhetőségében (regenerálódó-képesség) lehet tetten érni. Ebből kifolyólag jelen hajtóerő,

illetve tájformáló folyamat alakulására a szállás- és vendéglátóhelyek, turisztikai vonzerő

fejlesztések egyaránt komoly befolyásoló tényezőként hatnak.

Az egyéb átfogó beavatkozások révén lehetőség nyílik a tudatos tájhasznosítási tendenciák

erősítésére.

A tájakhoz való érzelmi kötődés, a tájidentitás csökkenésének alakulása részben párhuzamba

állítható az egyedi tájértékeket is erősen befolyásoló turisztikai vonzerő fejlesztések, valamint az

egyéb átfogó beavatkozások következtében várható hatásokkal.

Az egyes térségek, területek, vagy települések által őrzött természeti és táji értékek, mint

turisztikai vonzerők elsősorban a helyi közösségek számára teremtenek a tájhoz kötődő

érzéseket, hagyományokat. Ez a közösség formáló és összetartó erejét tekintve fontos

szempont is lehet egyes esetekben (pl. egyedi tájértékek, helyi hagyományok, helyi ünnepek).

Viszont bizonyos esetekben már a helyi közösségen is túlmutató erővel bír az adott érték vagy

különlegesség, mely így már akár magasabb társadalmi szerveződések számára is külön

befolyásoló tényezővé válhat (pl. nemzeti parkok, világörökség területek). Éppen ezért a

turisztikai vonzerő fejlesztése következtében az érintett attrakciók, különlegességek

értékének és élvezhetőségének fennmaradásában lehet komoly kockázatot feltételezni. Egy

érték vagy különlegesség esetén fontos meghatározni, hogy milyen mértékben és mekkora

intenzitással válhat a célközönség számára elérhetővé.

A turisztikai vonzerők fejlesztésével a tájban rejlő lehetőség (tájpotenciál) átformálása,

változása is várható. A változás jellege és mértéke nagyban függ az adott attrakció térbeli

elhelyezkedésétől és kiterjedésétől, valamint az intenzív vagy enyhe látogatóforgalomnak való

kitettségtől. Az egyes attrakciók fejlesztése során komoly kockázati tényezőt jelent az azt

magába foglaló terület (tájrészlet) befogadó- és eltartóképessége közötti egyensúly

felborulására, mely következtében a látványosság állapota is degradálódhat, és így turisztikai

értelemben is értéktelenné válhat. Nem elhanyagolható az a körülmény sem, hogy a nem-

turisztikai fogadóterületeken belüli rekreációs szabad terek, a zöldfelületek és közösségi terek

rekreációs használata visszaszorulhat, teret engedve régi vagy új funkciók kibontakozásának.

Továbbá az egyes attrakciók, vagy különlegességek fejlesztése során a meglévő tájkép jellege is

befolyásolható kedvező és kedvezőtlen irányba egyaránt.

A védelmi célú intézkedések meghatározó szerepét tekintve a beépített területek arányának

változása meghatározó tényező, melyre jelentős befolyásolást gyakorolhatnak a szállás- és

vendéglátóhelyek, a turisztikai vonzerő fejlesztések, továbbá az infrastruktúrafejlesztések

következtében felmerülő változások, hatások. Ezek külön-külön és egyben is képesek jelentős

mértékben befolyásolni az egyes fogadóterületeket magukba foglaló tájak, tájrészletek állapotát.


106 2018. október

A szállás- és vendéglátóhelyek fejlesztése (lokális beavatkozások) várhatóan sem a táj

szerkezetében, sem a tájképben nem okoznak kimutatható változásokat, amennyiben azok a már

kiépült települési környezet (belterület) meglévő épületállományát érintik jellemzően. A

turisztikai célpontok közelében a lakó- és mezőgazdasági célú épületek egy részét már

átalakították üdülési vagy vendéglátóipari hasznosítási célból, mely tendencia folytatása

továbbra is feltételezhető. Új építmény, illetve épületegyüttes építése abban az esetben

gyakorolhat kedvező vagy semleges hatást az aktuális tájhasználatra és tájszerkezetre, ha

művelésből már kivont területek felhasználásával, művelés alatt álló területek kivonásának

elkerülésével valósul meg. Továbbá a tájképben akkor nem eredményez kimutatható változást,

ha a műszaki és egyéb (pl. kertépítészeti) eszközökkel a tájba illeszthetőség minél magasabb

színvonalú elérésére sor kerül.

A szállás- és vendéglátóhelyek egy meghatározó része hazánkban általában valamilyen egyéb

olyan tevékenységi körrel vagy szolgáltatással (pl. vízparti üdülés, lovaglás, túrázás) párosul,

illetve biztosít kapcsolódási lehetőséget, melyek a táj használatában is nyomot hagyhatnak.

Ennek tükrében tehát a szállás- és vendéglátóhelyek fejlesztése (pl. kapacitásbővítés,

szolgáltatás fejlesztés) a táj további terhelését is eredményezheti.

Az élővilágra, a természeti környezetre és a biodiverzitásra gyakorolt hatások

A NTS 2030 több ponton említi az ország kedvező, egyedi és vonzó természeti adottságainak a

szerepét a Stratégia megvalósításában. Az NTS 2030 a kedvező környezeti és természeti

állapotot mintegy alapfeltételnek tekinti és részletes elvárásokat nem fogalmaz meg. A turizmust

a fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazataként vízionálja, de a turizmus környezeti

fenntarthatóságának szempontjait nem fejti ki. Egyértelműen megállapítható, hogy a turizmus

fejlesztése megkívánja a kedvező természeti állapotok fenntarthatóságát, a biológiai és táji

sokféleség fennmaradását, a természeti erőforrások védelmét, sőt számos területen – a turizmus

érdekében is – mindezek fejlesztését. A turizmus horizontálisan összehangolt és megfelelő

fejlesztésével annak kedvezőtlen hatásai jelentősen csökkenthetők. Azonban az is nyilvánvaló,

hogy a turizmusnak is kedvező intézkedések gyakran jelentős, a turizmus bevételeit jelentősen

meghaladó fejlesztéseket is igényelnek. Ezen fejlesztések – optimális esetben is – évtizedeket

vehetnek igénybe.

A hatások összetettsége miatt a turizmusfejlesztés pilléreihez kapcsolódóan érdemes röviden

meghatározni a várható hatásokat.

A-pillér A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program: desztinációs logikán alapuló

termék- és attrakciófejlesztés, alapinfrastruktúra-fejlesztés

Desztináció alapú megközelítés és új szemléletű attrakciófejlesztés, alapinfrastruktúra-

fejlesztés

A célban megfogalmazott minőségi fejlesztések és a táji adottságokon alapuló felelős

tájhasználathoz, a természeti erőforrások és a kulturális örökség védelméhez, a bölcs és

takarékos területhasználathoz és az éghajlatváltozás hatásainak mérsékléséhez kötődik,

így hatásai kedvezőnek ítélhetők. Új létesítmény telepítése különösen értékes és/vagy

fokozottan védett természeti területen azonban nem javasolható.

Térbeli és időbeli koncentráció oldása

A turizmus jelenleg viszonylag kisszámú területen koncentrálódik, jelentős közvetlen és

közvetett kedvezőtlen hatásokat okozva, különösen azért, mert a területek jelentős része

egyben védett természeti terület is. Kedvező a térbeli és időbeli diverzifikálás, hiszen a

terheléseket teríti más területekre, ugyanakkor az új célterületeken várható a kedvezőtlen

hatások megjelenése is.


107 2018. október

Minőségi, új célcsoportokat megszólítani képes élménykínálat megteremtése

Kedvező az élménykínálat fejlesztése, hiszen a jelenlegi kevés számú helyszíneken

kialakuló koncentrált terheléseket osztja meg. A létrejövő változatos kínálat nagyobb

kapacitásokat, több attrakciót, több turistát eredményez, így várható a kedvezőtlen

hatások megjelenése is.

Elérhetőség javítása

A turisztikailag ma még „feltáratlan” területek közös jellemzője, hogy nehezen

megközelíthetők, a belső, desztináción belüli közlekedési hálózat (utak, közösségi

közlekedés, kerékpárutak, stb.) elmaradott és egyben kiemelt természeti értékeket, védett

területeket tartalmaznak. A közlekedési infrastruktúra fejlesztése ugyan feltárja ezeket a

területeket, de jelentős kedvezőtlen hatásokat okozhat a jelenlegi táji struktúra

megbontásával, az összefüggő élőhelyek fragmentálásával, az ökológiai hálózat

megszakításával, ami egyértelműen ezen területek kedvezőtlen változását

eredményezheti. Ezért az elérhetőség fejlesztése csak különös elővigyázatossággal

történhet.

Innovatív turisztikai megoldások elterjesztése

Önmagában semleges cél, de kedvező hatások is megállapíthatók.

B-pillér Stratégiai márkakommunikáció, célzott marketingkommunikációs

kampányaktivitás és értékesítés

A márkakommunikációba is beépülhet a védett értékekkel kapcsolatos szempont-

rendszer. A Nemzeti Parkok tekintetében ez kiemelt lehetőség és cél kell legyen, a

turizmus szemléletformálása, a magas környezettudatosság elfogadtatása és

megvalósítása szempontokhoz kötődően. Az erre utaló jelek már ma is láthatók pl.

nemzeti parki termékek.

C-pillér Elhivatott szakemberek, visszahívó vendégszeretet

A szakemberek képzése és tudásuk naprakészen tartása kedvező hatást eredményezhet:

lehetővé teszi a folyamatosan megjelenő új környezeti szempontok integrálását a

turizmus napi gyakorlatába. Különösen fontos a helyi lakosok, mint potenciális

vendéglátók felkészítése vendégek fogadására. Ennek keretében megismertethető,

elfogadtatható velük a környezeti szempontok beépítése mindennapi tevékenységükbe.

Ez nem csak a turizmusban, hanem helyi szinten is kedvező hatásokat vált ki.

D-pillér Megbízható adatok, mérhető teljesítmény

Bár a célok között nem jelenik meg, de a környezeti adatok és minősítési rendszerek is

jelentősen hozzájárulhatnak a turizmus céljainak eléréséhez. Pl. vizsgálni érdemes az

élővilágnak, az élőhelyeknek és a tájnak, a turizmus okozta terhelésekre adott válaszát,

állapotváltozásának irányát, különösen a kiemelt természeti értékekhez kapcsolódó

desztinációk, védett területek esetében. A terhelhetőség vizsgálata során alapvetően a

környezeti feltételekre alapozva kell végezni a vizsgálatokat.

E-pillér Transzparens, kiszámítható szabályozás és ösztönzés

Már meglévő szabályozások pontosításával és fejlesztésével el kell érni, hogy

egyértelmű legyen a turizmus mindennapi gyakorlatával szembeni környezeti korlátok és

elvárások egyértelmű rögzítése. Az ökoturisztika területén már most is jelentkeznek ide

sorolható helyi kezdeményezések.

F-pillér Iránymutatás és együttműködés


108 2018. október

Alapvetően állami tevékenységeket tartalmaz. A kulturális és sportrendezvényekkel való

szinergiák jobb kihasználása során fontos, hogy a megjelenő nagy létszám ne az

alacsony terhelhetőségű területek felé legyen irányítva.

G-pillér Identitás és kötődés

Közvetett, de hosszú távon pozitív hatások állapíthatók meg a megóvás igényének

fellépése miatt.

H-pillér Horizontális célkitűzések

Együtt-élő turizmus

A természeti környezettel és a helyi társadalommal együtt-élő turizmus megvalósítása

jelen Stratégia legfontosabb horizontális célkitűzése, sőt talán a Stratégia egyik

legfontosabb célkitűzése. Nyilvánvalóvá teszi az ember és a helyi társadalom

együttélésének szükségszerűségét a természeti környezettel, hangsúlyozva a természet

által nyújtott kedvező ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

A turisztikai fejlesztések egy jelentős hányada épül hazánk természeti értékeire. A fejlesztések

egy része éppen a nemzeti parkok és Natura területek nyújtotta attrakciók bővítését, a

fizetőképes látogatószám szervezett módon való jelentős emelését tűzi célul. Ezek a területek

gyakran többszörös védelem alatt is állnak (Ramsari madárvédelmi, bioszféra rezervátumok

világörökségi, Európa Diplomás területek), de kiemelhetjük a hazai natúrparkok, geoparkok,

csillagos égbolt parkok folyamatosan növekvő számát és területét, nem elfeledkezve a helyi

védett értékekről sem. A hatótényezők köre az alábbiakban foglalható össze:

− Szálláshelyek, vendéglátóhelyek fejlesztése

• Új szálláshely, vendéglátóhely létesítése

A védett területeken, illetve azok közvetlen védőövezetében ezen szálláshelyek

létesítése nem indokolt kedvezőtlen hatásaik miatt (területfoglalás, zavarás).

• Meglévő szálláshely, vendéglátóhely kapacitásbővítése

A védett területeken csak a minőségi fejlesztés támogatható, bár ez a kapacitások jobb

kihasználáshoz és ezzel a terhelések növekedéséhez is vezethet.

• Meglévő szálláshely, vendéglátóhely szolgáltatásfejlesztése (színvonal emelése, új

szolgáltatások létrehozása)

A fejlesztések nagyobb forgalmat generálnak, ugyanakkor megfelelő szolgáltatásokkal

kisebb terhelés, zavarás érhető el.

• Meglévő szálláshely, vendéglátóhely felújítása/korszerűsítése (pl. energetikai

korszerűsítés, azbesztmentesítés, informatikai fejlesztések)

Kisebb környezeti terhelés jelentkezik.

• Meglévő szálláshely, vendéglátóhely infrastrukturális fejlesztései (pl. parkoló,

közművek, kertépítészet)

Az infrastruktúrális fejlesztések minden esetben további közvetlen és közvetett

terhelésekkel járnak.

− Turisztikai vonzerő fejlesztése

• Meglévő attrakció, termék fejlesztése: új szolgáltatások, elemek

Vegyes hatás állapítható meg, alapvetően a szolgáltatás jellegétől függ.

• Meglévő attrakció, termék színvonalának emelése (pl. energetikai korszerűsítés,

infrastrukturális fejlesztés, infokommunikációs fejlesztés, klímaadaptációs

intézkedések)


109 2018. október

Vegyes hatás állapítható meg, alapvetően az alkalmazott eszköz jellegétől függ

(kedvező pl. a klímaadaptációs és kedvezőtlen az infrastrukturális fejlesztés, bár csak a

szükséges mértékig fejlesztve semleges is lehet)

• Új attrakció, termék létesítése

A védett területeken és azok védőövezetein nem elfogadható, de nem védett területeken

is kedvezőtlen hatásokat válthat ki, elsősorban annak jellegétől és léptékétől függően.

• Meglévő attrakció, termék infrastrukturális fejlesztései (pl. parkoló, közművek,

kertépítészet)

Lásd előző pontban.

− Infrastruktúrafejlesztés

• Elérhetőség javítása: közlekedésfejlesztés

Védett területeken csak különleges esetekben elfogadható, de a nem védett területeken

is kedvezőtlen hatásokat okoz, ráadásul a jobb elérhetőség okozta létszámnövekedés is

további terheléseket eredményez.

• Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése

A hálózatok fejlesztése lehet kedvező (a látogatók jobb elosztása) és kedvezőtlen is

(nagyobb hálózat nagyobb kapacitások kiépítését igényli, illetve nagyobb létszámot tud

vonzani és kezelni).

− Egyéb, átfogó beavatkozások (Stratégiai tervezés; Képzés, szemléletformálás;

Információs rendszer, tudásbázis; Védjegyrendszer, minősítési rendszer; Szabályozás;

Marketing, értékesítés)

Az egyéb átfogó beavatkozások esetén jelentős és közepes közvetett hatás állapítható

meg. A részletek ismeretének hiányában a kiváltott hatás iránya az egyes beavatkozás

tényleges megvalósulásától, alkalmazási módjától, annak környezeti fenntarthatósági

szemléletétől függ. A legkedvezőbb – bár hosszú távon jelentkező – hatást a képzéssel

és a szemléletformálással lehet elérni. Ennek jelenlegi jó példái a nemzeti parki

létesítmények hálózata, ahol a szolgáltató és oktató tevékenység részévé tették a

szemléletformálást és az ökoturizmust.

Hatások Magyarország nem nevesített térségeire

Különösen fontos, hogy ezeknek a területeknek a fejlesztése is (legyen az bármilyen célú és

bármilyen eszközöket használó) csak a jelenlegi értékek fenntartásával lehetséges. A turizmus

célterületeinek fejlesztése (hálózatok kiépítése, bemutatóhelyek, attrakciók, szállásbővítés,

közlekedést, feltárást és tartózkodást segítő infrastruktúrák, stb.) minden esetben a természeti

rendszerek terhelésével, integritásának megbontásával jár. A fejlesztéseknek figyelemmel kell

lenni arra a tényre, hogy természetesnek tekinthető élőhelyeink az ország legfeljebb 10 %-át

fedik le, ráadásul az ország területének ~45 %-a minimális ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó

szántó és a kivett területek aránya is ~20%. Minden igyekezetünk ellenére folyamatosan

csökkennek és ezért felértékelődnek a jó természeti állapotú, természetes és természetközeli

területek az emberek és így a turizmus számára, miközben ezek a területek csökkennek,

diverzitásuk és regenerációs képességük csökken.


110 2018. október

5-2. ábra Országosan védett természeti területek, Natura 2000 területek és a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek


111 2018. október

Az ország 21,4 %-a védett, ezért a kizárólagos kulturális attrakciókon túl, szinte nincs olyan

desztináció, ahol védett területek, fajok, tájak ne lennének érintettek. A turizmus ugyanakkor a

nem védett területekre is kifejtheti kedvezőtlen hatásait, elsősorban az ökológiai és tájökológiai

kapcsolatok által alkotott rendszer működőképességére és a biológiai sokféleség megőrzésére,

melyek ráadásul széleskörű ökoszisztéma-szolgáltatások nyújtására képesek, a turizmus javára

is. Ezek az érintett területek a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket is

magában foglaló, az ország területének több mint 36%-át lefedő országos ökológiai hálózat,

illetve a zöld infrastruktúra hálózata.

A turizmus kedvező fejlesztési hatásokat érhet el, amennyiben a fejlesztések tervezése

(térségeket és egyedi helyszíneket is jelentően) az ökológiai hálózat övezeteit tekinti jó

kiindulási alapnak. Ezek a biodiverzitás és az élővilág potenciális területei, de figyelembe

veendő a települések zöldfelületi rendszere is.

A turizmus hatására az élőhelyek szétdarabolódnak, jelentősen fragmentálódhatnak, csökkentve

funkcionális szerepüket. Mivel a turizmusfejlesztéstől függetlenül is jelentős a területek emberi

hatásra történő fragmentációja, ezért lehetőség szerint el kell kerülni az új közlekedési hálózat

elemek fejlesztését. Nem véletlen, hogy a természeti turizmus elsősorban az egységes tájak,

tájrészletek felé törekszik, ahol az egykori természeti értékek még fellelhetők.

Az erdők is kiemelt turisztikai célpontok. A biológiai sokféleség megőrzése szempontjából

kedvező (természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő kategóriák) az erdők 53%-a,

az ország területének ~11%-a tartozik. A többi nem őshonos fafajokból álló, elsősorban az

erdőtelepítés során létrehozott erdőt-faültetvényt jelent, ami a turizmus szempontjából

értéktelen.

A turizmus célterületei hazánkban a természetes vizes élőhelyek is, azonban ezek zömének

természetvédelmi helyzete rossz. Egyik legfőbb veszélyeztető tényező az emberi hatásokra

visszavezethető vízhiány, illetve a természetes vízjárás megváltozása, sok esetben ezt még

fokozza a vízhez kötődő turizmustípusok miatti emberi terhelés, legyen az fürdőzés, horgászat,

evezés. Ezen élőhelytípusok a klímaváltozás hatásainak is jobban kitettek. Ezen területek

turisztikai célú vízpótlása kedvező hatásokat eredményezhet.

Az inváziós idegenhonos fajoknak (özönfajok) a természetes elterjedési területeiken kívül eső

területekre történő bejutását megkönnyíti az egyre nyitottabb határokon keresztül zajló

nemzetközi kereskedelem, fuvarozás, utazás és az egyre fokozódó turizmus. Ezek a gyors

elszaporodás révén az adott területen honos növény- és állatközösségek sokféleségét

(biodiverzitást) predáció vagy kompetíció révén csökkentik, az élőhelyek elszegényedését

okozzák. Az özönfajok természetes környezetre gyakorolt negatív hatása mellett azonban nem

hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy jelentős e fajoknak az emberek egészségére, az emberi élet

minőségére (pl.: allergiát okozó növények), turizmusra és a gazdálkodásra gyakorolt

kedvezőtlen hatásuk is, így elmondható, hogy az ilyen fajokkal erősen fertőzött országok, illetve

régiók versenyképessége csökken.

A magas színvonalú ökoszisztéma szolgáltatások értékelésére Magyarország Élőhely-

térképezésének Adatbázisa (MÉTA) alapján elkészült hazánk növényzet-alapú természeti tőke

indexe, amely a komplex természetföldrajzi kistájnak az egykori természetes állapottól való

távolságát fejezi ki. A turizmus pont a magas értékű területeket részesíti előnyben, megfelelő

tervezés hiányában további kedvezőtlen hatásokat okozva.


112 2018. október

5-3. ábra Magyarország növényzet-alapú természeti tőke indexe

Forrás: MTA ÖKI

Hatások Magyarország nevesített kiemelt turisztikai fejlesztési térségeire

A meghatározott kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre úgy tekint a Stratégia, mint a

leghatékonyabban fejleszthető térségekre. A turisztikai desztinációk lehatárolására alkalmazott

szempontrendszer fontos vonzerőként jeleníti meg a védett természeti területek jelenlétét és

nagyságát, de a világörökségi területek is nevesítettek, amelyek több esetben is kiemelt táji-

természeti értékek köré szerveződtek. Tulajdonképpen megállapítható, hogy mindegyik kiemelt

térség elválaszthatatlanul a természeti és kulturális javakra épül. (lásd 5-2. ábra)

A természeti rendszerek olyan minőségű és mennyiségű ökoszisztéma-szolgáltatásokat

nyújtottak és nyújtanak, melyek nélkül a turizmus adottságai sem lennének kiaknázhatók ezeken

a területeken. Ráadásul ezen térségek a táj, a természet és az emberi kultúra kölcsönhatásában

alakultak ki jelenlegi formájukban, kimagasló értéküket is elsősorban ez rejti. A turizmus is ezt

a belső értéket, harmóniát keresi és találja meg.

A Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség jelen állapotában is jelentős, azonban további

turisztikai fejlesztéseket igényel. Ezek elsősorban a parti sáv rendezetlenségéből (intenzív

vízparti beépítések, feltöltések, part és nádhasználatok, a természetes állapothoz nem igazodó

partvédelem kövezés stb.) adódnak, melyek a tó kedvezőbb állapotának az elérését szolgálnák,

ezáltal is javítva a turizmus minőségi összetevőt. A tervezett fejlesztések kedvező hatásokat

válthatnak ki a Balaton és térsége állapotára („Balaton egész éven át”, kulturális attrakciók

fejlesztése, kerékpárutak). Szintén kedvező hatást érhető el a nemzeti parki ökoturisztikai

hálózat fejlesztésével, de a térség településeinek, településcsoportjainak fejlesztésével is, melyek

akár önállóan is képesek kisebb, új kínálat kiépítésére, részleges tehermentesítve a Balatont.


113 2018. október

5-4. ábra Országosan védett természeti területek, Natura 2000 területek és a

Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség

A Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térségben tervezett fejlesztések, a szolgáltatások

sokszínűségének bővítésével kedvező hatások érhetők el. Kiemelten fontos, hogy a térség az

osztrák oldallal együttműködik, a nemzeti parkok és a világörökségi terület már most is

összehangolt határon átnyúló védelmi és fejlesztési célokat érvényesít. Az összehangolt

fejlesztés a turizmus kedvezőtlen hatásainak a mérséklésében is eredményes lehet.

A Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térségek jelenleg is szoros

kapcsolatban működnek. A vízitúrázáshoz és a kerékpározáshoz kapcsolódó aktív és

ökoturizmus összekötő kapocs, egyben kedvező hatású lehet.

Tokaj térsége fejlesztései elképzelései kiemelten támaszkodnak a természeti adottságokra. Az

„érintetlen” természeti adottságokra támaszkodás – a természeti rendszerek érzékenysége miatt

– akár jelentős kedvezőtlen hatásokat okozhatnak. Célszerű ezért a hatások elkerülését,

minimalizálását segítő környezeti terhelhetőségi vizsgálatok elvégzése. Kedvező hatás érhető el

a védett területek kezelési és fenntartási terveinek, valamint a világörökségi kezelési terv

céljainak és eszközeinek a harmonizációjával. Vélhetően kedvezőtlen hatásokat eredményezhet

a Zemplén jelenleg jóformán háborítatlan természeti területeinek, erdeinek nagyobb léptékű

turizmusa.

A Felső-Tisza térségében tervezett nem intenzív, hanem alapvetően családi léptékű, valamint

aktív- (vízitúra, kerékpár) és ökoturizmus fejlődése várhatóan számottevő kedvezőtlen hatást

nem eredményez. Ehhez a térség turisztikai fogadóképességét csak az érintett természeti

rendszerek terhelhetőségének mértékig szabad fejleszteni.


114 2018. október


Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térség

Nyírség térsége fejlesztése egészségi, vallási, kulturális turizmusfejlesztést céloz, mely a

meglévő élővilágra kismértékű kedvezőtlen hatással fog járni. Ugyanakkor az egyes pontokon

megsokszorozódó látogatólétszám további attrakciók iránti igényével a kis kiterjedésű, mégis

kimagasló értékeket képviselő védett természeti értékeket (pl. lápok) veszélyeztetheti.

A Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térségre vonatkozó fejlesztések hatásai kettősek.

Részben kedvezőnek tekinthető, hogy a budapesti és a közvetlen közelben lévő természeti

értékektől „elirányítja” a tömegturizmust. Azonban olyan területeket kíván bevonni a

Dunakanyar Budapesttől távolabbi területeire, melyek környezeti értékei kimagaslók és a nagy

létszámú turizmus fogadására aligha alkalmasak. Ezek a területek (Börzsöny, Pilis nem

közvetlenül dunamenti területei) jelenleg a budapestiek kedvelt kiránduló- és üdülőhelyei. A

Dunának, mint a térséget összekötő folyosónak a gyorshajózás-fejlesztése erősen vitatható,

ugyanis már a jelenlegi elsősorban teherhajóforgalom is jelentős kedvezőtlen hatásokat

eredményez a Duna vízi ökoszisztémájára. A jövőbeni fejlesztések nem utalnak a különösen

értékes természetes Duna-part szakaszaira, miközben ezek potenciálisan a pihenés és a turizmus

célterületei lehetnének. A csendesen hömpölygő Duna vízi közlekedésének további fejlesztése

pont ezt a ki nem használt természeti potenciált szüntetné meg.


115 2018. október


Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség


Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség


116 2018. október

A Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség két jól

elkülöníthető típusú terület. Míg a debreceni alapvetően kulturális és egészségturisztikai, addig a

Hortobágy-Tisza-tó jellemzően az öko- és víziturizmusra épül.

Debrecen, Hajdúszoboszló térsége jövőbeni „pozíciói”, az egészség és kulturális turizmus

közvetlenül nem okoznak kedvezőtlen hatásokat.

A Hortobágy, Tisza-tó térsége hazánk ikonikus, nemzetközileg is ismert turisztikai attrakciója.

Az élménykínálatokban már jelenleg is szerepel Hortobágy és a jelenlegi idegenforgalom is

jelentős terheléseket okoz, bár szezonális jelleggel, tehát a további kapacitásfejlesztések a

túlterhelés miatt kedvezőtlen hatásokkal járhat az ökorendszerekre. Kedvezőnek tekinthető a

jelenlegi jól kiépített, jellemzően nemzeti parki kezelésű ökoturisztikai hálózat. Itt a terület

védelméről gondoskodnak, az attrakciókat, látogatóhelyeket, túraútvonalakat, látogatópontokat,

kilátókat stb. működtetik, elterelve az érdeklődést a fokozottan védett területek felől, amelyek

amúgy sem látogatható területek. A jelzett kerékpáros és turistautak kijelölésével a kedvezőtlen

hatások jelentősen mérsékelhetők. Csak a kis léptékű szálláshely-fejlesztés esetén nem várható

kedvezőtlen hatások megjelenése. A Tisza-tó jellemzően vízi turizmusa a tónál kettéválik, egy

vízisportokat preferáló déli öblözetre és egy értékes természeti területeket tartalmazó északira. A

kettő egyértelmű szétválasztása és működtetése indokolt, különben az északi terület „aktív-öko”

profilja nem fenntartható az élőhelyeket ért kedvezőtlen hatások miatt. Mivel a területek

többszörösen védettek, így kedvező hatás érhető el a védett területek kezelési és fenntartási

terveinek, valamint a világörökségi kezelési terv és a turizmusfejlesztési elképzelések céljainak

és eszközeinek a harmonizációjával.


Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség


117 2018. október

Települési környezet

A települési környezetre gyakorolt hatások között tárgyaljuk a településképi hatások mellett a

zaj- és rezgésterhelési, valamint a hulladékgazdálkodási hatásokat is.

Településkép

A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a településkép-védelem

biztosítására új eszközöket – településképi önkormányzati rendelet, településképi arculati

kézikönyv – vezetett be, valamint a helyi önkormányzatok rendeletei többnyire tartalmazzák a

helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmét; a településszerkezet, a tájkarakter, tájképi

elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó településképi

követelményeket.

A fentiekben összegzett szabályozók előírásait minden turisztikai indíttatású fejlesztés során be

kell tartani a hatályos jogi szabályozás értelmében, így amennyiben ez az alapfeltétel teljesül,

úgy kedvezőtlen hatás nem feltételezhető sem a stratégiai célok végrehajtásához szükséges

beavatkozások, sem a célok megvalósulása következtében sem.

A 2014/52/EU irányelv katasztrófavédelmi vonatkozású változtatását a hazai jogi szabályozással

a 314/205XII25. Korm. rendelet 2017-es módosítása hozta összhangba. Ennek eredménye a

nagyobb ipari baleseteknek és/vagy természeti katasztrófáknak való kitettség (sérülékenység és

ellenálló képesség) bemutatására, továbbá a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos

balesetekből és a természeti katasztrófákból származó kockázatokra irányuló felülvizsgálat a

környezeti hatástanulmányok kidolgozása során. Az egyes (314/2005 Korm. rend. I. sz.

melléklete szerint környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységnek minősülő) turisztikai

fejlesztések nem megfelelő előkészítettsége következtében fennállhat annak kockázata, hogy a

tágabb, beruházás szempontjából nem realizált térségben fellelhető kritikus üzem havária esetén

komoly sérülés és pusztítás kockázatát képezi. Ennek valószínűsége azonban kifejezetten

elenyésző, mivel a helyi és területi szintű szabályozók ezt alapvetően megfelelő mélységben

ellenőrzik a hatósági eljárások során.

A turisztikai fejlesztések megvalósítása során külön kiemelt figyelmet kell fordítani a turisztikai

vonzerőt alkotó természeti, táji és kulturális értékek fennmaradásának és működőképességének

megőrzésére (pl. Balaton parti sávjában elburjánzott magáningatlan fejlesztések területfoglalása

és a vízfelület elszigetelése a szabadon megközelíthető szakaszok kárára).

Zaj, rezgés

A Stratégia A-pilléréhez tartozó eszközrendszer keretében megvalósuló fizikai létesítmények

(szálláshelyek, kiszolgáló létesítmények, közlekedési infrastruktúra, stb.) létesítésének (bontás-

építés és az ehhez szükséges szállítás) hatásai – ugyan lehetnek lokálisan akár jelentősek is –

csak rövid ideig tartanak, minimalizálásukat az engedélyeztetési folyamat környezeti része

hivatott biztosítani. A működés kapcsán is megállapítható, hogy önmagában egy-egy

létesítmény „léte” ritkán okoz problémát, ha egyáltan, akkor is általában csak szűkebb

területen érzékelhető a zajhatása. (Felhívjuk a figyelmet azonban a kisvasutak, és a hajókikötők

esetére, melyek – új létesítés esetén – a forgalomtól függően akár jelentősebb – új – zajforrások

is lehetnek.)

Sokkal nagyobb a jelentősége az egy területen koncentrálódó (idegenforgalmi)

létesítmények és szolgáltatások használatával járó zaj- (és rezgés) kibocsátásoknak. Ez

egyrészt a vendégforgalomhoz köthető, és befolyásolja a vendégek száma és a vendégkör

jellege, másrészt a turisták közlekedéséhez, az ellátásukhoz szükséges szállításokhoz

kapcsolódik, melyet alapvetően az infrastrukturális feltételek, adottságok és a használók anyagi

lehetőségei, illetve környezeti szemlélete, környezettudatossága határoznak meg.


118 2018. október

Fentiek alapján a potenciális hatások értékelésekor a zajterhelés tekintetében a Stratégia

eszközei és beavatkozásai helyett a stratégiai célokra, mégpedig a Stratégia A-pillérének

(Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program) céljaira érdemes koncentrálni.

A desztináció alapú megközelítés és új szemléletű attrakciófejlesztés és alapinfrastruktúra-

fejlesztés (A1. stratégiai cél) általában egy-egy helyszín (vagy település, településrész)

vonzerejét növeli, azonban sok attrakció együttes jelenléte akár desztináció szintű változásokat

is okozhat a látogatottságban (éppen ezt szeretné a Stratégia is elérni), ami a zajterhelés

szempontjából nem kedvező.

A térbeli és időbeli koncentráció oldása (A2. stratégiai cél) értelemszerűen segíti a zajproblémák

enyhülését, a minőségi turizmus iránt érdeklődő, igényes vendégek vonzását biztosító

élménykínálat megteremtésének (A3. stratégiai cél) szintén lehet ilyen közvetett hatása (a

Stratégia által preferált „igényes” turista ugyanis jellemzően nem fiatal, kisgyermekes, vagy

buliturista, inkább középkorú vagy idősebb, és sokszor éppen a nyugalmat, csendet keresi).

Ugyanakkor nem téveszthetjük szem elől, hogy a Stratégia végső soron a vendégéjszakák

számának megduplázódását tűzte ki 2030-ra elérendő eredményként. Az - a cél szerinti indikátor

térségi szintre történő bontásának ismerete nélkül is - feltételezhető, hogy a térbeli és időbeli

koncentráció-oldási törekvések ellenére is lehetnek olyan desztinációk, ahol növekszik az egy

időben jelenlévő látogatószám, és így a zaj is (még kulturált és igényes látogatók esetén is).

Különösen kedvező ugyanakkor, hogy a zajjal számos okból terhelt Budapest esetében nem cél

a vendégek számának növelése (a vendégéjszaka szám esetében is csak korlátozott növekedést

tartanak kívánatosnak).

Különleges kihívást jelent majd a családos, kisgyermekkel érkező vendégek (melyek számára a

hozzáférés biztosítása horizontális cél), a demográfiai és gazdasági okokból egyre növekvő

arányban jelen lévő idősebb generáció és a fiatalok, illetve a bulituristák üdülésre vonatkozó

elképzeléseinek, igényeinek összehangolása egymással és a helyiek nyugalomra vonatkozó

igényével. Ez nem csak attrakció, illetve szálláshely szintjén, hanem település(rész) szintjén is

problematikus lehet.

A látogatók magas, az adott hely teherbíróképességét meghaladó száma önmagában

konfliktusokat okoz, és a helyiek tiltakozását válthatja ki (különösen azok körében, akik nem

részesülnek a turizmus hasznaiból). Feltehetőleg szabályozási (vendégszám limitálása),

gazdasági-szabályozási (pl. csúcsidőben magasabb belépti díj, területileg differenciált

idegenforgalmi adó) eszközök szükségesek a probléma kezelésére (vö. a Stratégia szabályozási

eszköztára: SZ1 – horizontális célok érvényesítését meghatározó szabályozások kidolgozása)

A Stratégiához az A4. stratégiai céllal (Elérhetőség javítása) kapcsolt közlekedési fejlesztések

(melyek a turizmusfejlesztéstől függetlenül megvalósulnak) esetében két ellentétes hatást kell

megkülönböztetnünk.

Egyfelől a nagyobb szabású közlekedési fejlesztések (gyorsforgalmi utak, településeket elkerülő

utak, vasúti infrastruktúra korszerűsítések, valamint a kapcsolódó beruházások, pl. passzív

akusztikai védelem, stb.) számos helyen jelentős javulást hoznak, másrészt azonban egy új

közlekedési infrastruktúra megjelenése új terheléssel, illetve a meglévő infrastruktúra

kapacitásnövelése terhelésnövekedéssel jár, még a turizmusfejlesztéssel járó forgalomnövekedés

nélkül is, a közlekedésfejlesztés forgalomgeneráló hatása miatt (jóllehet elvileg az új

infrastruktúra elemek esetében a határérték, meglévők fejlesztése esetében pedig a korábbi

zajszint nem léphető túl). Az ebből eredő zajterhelés mérséklése lehetséges egyebek mellett

közlekedésszervezési intézkedésekkel, vagy a robbanómotoros járművek kiváltásával (hogy a

turizmust leginkább érintőket említsük). Utóbbit a Stratégia keretében megvalósított egyes

fejlesztések is elősegítik, mivel a támogatott parkolófejlesztések esetén az elektromos töltőpont


119 2018. október

kiépítését, vagy kiépítési lehetőségét is biztosítani kell (GINOP, VEKOP, TOP), vagy a

pontozásnál figyelembe veszik (Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció).

Külön problémakört jelent a közlekedési eredetű zajterhelésen belül a légi forgalom zaja,

aminek a külföldi látogatók számának növekedésével (a külföldi vendégéjszakák száma is

megduplázódik) egyre nagyobb lesz a jelentősége. A külföldről, különösen a távolabbi

küldőországokból (pl. Ázsia) érkező vendégek számának emelkedésével a légi forgalom

növekedése elkerülhetetlennek tűnik (olyannyira, hogy a Stratégia már a Liszt Ferenc

Nemzetközi Repülőtér kapacitásbővítését is előrevetíti!), ami a repterek vonzáskörzetében a

zajterhelést még a fel- és leszállási, illetve repülési útvonalak, legkörültekintőbb kijelölése

esetén is növeli. Ez viszont szinte biztosan konfliktusokat okoz az repülőtér környezetében

élőkkel. A repülővel utazó vendégek az elkövetkező időszakban is elsősorban Budapestre

érkeznek majd, de a vidéki desztinációk ismertségének növelésével várhatóan megnő bizonyos

kis repülőterek (pl. a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekhez kapcsolódóan Sármellék,

Debrecen) forgalma is. A légi forgalom növekedésének mérséklése érdekében egyrészt nagyobb

kapacitású gépek használata, másrészt a járatok kihasználtságának maximalizálása, illetve

legalább az Európából, de minimum a régióból érkező vendégek vasúti és vízi útra terelése

fontos volna, utóbbi téren azonban jelentős, a közlekedési ágazat hatáskörébe tartozó

fejlesztések szükségesek, amelyek legalábbis élővilágvédelmi és területszerkezeti okokból

óvatossággal kezelendők. Ezek megvalósítása többek között IKOP és az Európai

Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) forrásokból (TEN-T hálózati fejlesztések) napirenden van,

de igazi forgalomelvonó hatás ebben a körben például a gyorsvasúti fejlesztések nélkül nem

elképzelhető.

A közlekedési eredetű terhelések csökkentése érdekében rendkívül fontos a közlekedéssel

kapcsolatos szemléletformálás is (az idegenforgalom és a zaj közös vonatkozásában elsősorban

a környezetkímélő közlekedési módok használatának ösztönzése említhető és a mobilitási

igények racionalizálása), ami ágazati átfedések miatt nyilvánvalóan nem egyedül a Stratégia

feladatköre, de az Oktatáshoz, képzéshez, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztárhoz

illeszthető.

Hulladékgazdálkodás

A vendégéjszakák (és a vendégek) számának növekedésével az idegenforgalmi

létesítményekben és az idegenforgalom által érintett helyeken keletkező hulladék mennyisége

megnő, ami a hulladékszállításért és -kezelésért felelős szolgáltató részéről gyors és rugalmas

reagálást igényel. Az (esetleg csak szezonálisan) növekvő hulladékmennyiség logisztikai

változtatások mellett akár eszköz/hulladékszállító-jármű beszerzést is szükségessé tehet.

Ugyanakkor az időbeli koncentráció oldása (lásd A4. stratégiai cél) időben kiegyenlítettebbé

teheti a hulladékképződést is, ezzel javíthat az üzemelési feltételeken, például a biológiailag

lebomló hulladékfrakció kezelése vonatkozásában. Ennek a (főszezonon kívül rendkívül

alacsony lakosszámmal bíró) nyaralótelepülések (pl. Balaton, Velencei-tó környéke) esetében

van nagy jelentősége.

Azokban a desztinációkban, ahol a vendég-, illetve vendégéjszaka szám jelentős növekedése

következik be, a lerakókapacitások gyorsabb kimerülése miatt hamarabb lehet szükség új

hulladéklerakó létesítésére, vagy a meglévő bővítésére (vö. területfoglalás, esetleges

talajterhelés veszélye) Ezért a területi alstratégiák készítésekor a helyi közszolgáltatókkal

egyeztetni szükséges.

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben foglalt előírásokat a turisztikai szektorban

is be kell tartani, továbbá a hulladékhierarchiával összhangban elsősorban a hulladékká válás

megelőzésére, majd a hulladék újrahasznosítására (anyagában, ilyen lehetőség hiányában

energetikai hasznosításra) kell törekedni, azaz az ártalmatlanításra kerülő hulladék


120 2018. október

mennyiségének minimalizálására, mind a turisztikai létesítmények megvalósítása, mind pedig az

üzemeltetése során. Ezzel összhangban, különös tekintettel az Európai Parlament és Tanács

2018 nyári, új vonatkozó irányelveire is:

− Létesítési tevékenység esetében az újrahasznosított hulladékok (elsősorban inert hulladék

hasznosítása pl. út- és parkoló burkolatok kialakítása során) használatának előírása vagy

értékelési szempontként való megjelenítése javasolt a pályázati konstrukciókban.

− Amennyiben bontás is része a fejlesztésnek, akkor különösen fontos a keletkező

hulladékok (különös tekintettel az építési-bontási hulladékok) újrahasznosítása - lehetőség

szerint helyben. Ha a helyben történő hasznosítás a fejlesztés jellege miatt nem

megoldható, akkor a lerakással történő ártalmatlanítás helyett az újrahasznosítást kell

preferálni, akár pályázati előírás szintjén is.

− Az idegenforgalmi létesítmények, a GINOP, VEKOP és TOP által támogatott turisztikai

fejlesztések esetén kötelező elvárás a szelektív hulladékgyűjtés feltételeleinek biztosítása

mind a látogatóterekben, mind az üzemeltetés során. Ezt a Kisfaludy Turisztikai

Fejlesztési Program következő felhívásaiban is érvényesíteni kellene.

− A szállodák, szálláshelyek nagyobb fenntartott zöldfelülettel rendelkező egyéb

létesítmények vonatkozásában ösztönözni és szükség szerint tanácsadással, szakmai

segítséggel kell segíteni a helybeni komposztálást, mint megelőzési tevékenységet. Ennek

hiányában a komposztálásra történő átadás szükséges.

Hulladékgazdálkodási szempontból is fontos kiemelni, hogy a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési

Konstrukció által támogatott fejlesztések keretében az azbesztmentesítés is támogatható

tevékenység. Az azbeszt veszélyes hulladék, a mentesítés végzésekor a veszélyes hulladékkal

kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII.7.) Kormány

rendelet előírásait maradéktalanul be kell tartani. Szakszerű eltávolítása és kezelése esetén

egyértelműen pozitív hatás azonosítható a környezet és az emberi egészség vonatkozásában.

A turisták „szemetelésének” megakadályozása, a hulladékgazdálkodási, illetve általában a

köztisztasági szempontból helyes magatartás elterjesztése érdekében egyrészt széleskörű

szemléletformálás, valamint a szabályok betartásának szigorú ellenőrzése, számonkérése

szükséges, adott esetben a szankcionálást sem nélkülözve. A szolgáltatók képzése, oktatása sem

maradhat el, körükben azonban speciálisabb információk átadása szükséges (pl. veszélyes

hulladékok gyűjtése, helyben komposztálás témában) (Lásd bővebben a szemléletformálásról

szóló részt lentebb.)

5.1.2.3. Védett értékek

Az élővilággal, ökoszisztémákkal való szoros összefüggés okán a védett természeti területekre

gyakorolt hatásokat az 5.1.2.2. alfejezetben tárgyaljuk, a kulturális örökségvédelmi értékekre

gyakorolt hatásokat pedig az 5.1.2.1. alfejezet tartalmazza.

5.1.2.4. Emberi egészség és életkörülmények várható változása

A tervezett fejlesztések következményeit vizsgálva az ember, mint hatásviselő esetében meg

kell különböztetni a cél szerinti és a járulékos hatásokat.

A cél szerinti hatások – pl. szálláshelyek, rekreációs helyszínek számának növekedése,

szolgáltatásaik színvonalának emelkedése, kínálatbővülés, az egészségmegőrzését, vagy a

gyógyulást segítő szolgáltatások spektrumának bővülése, minőségük javulása – az ember

számára alapvetően mind kedvezőek, hiszen a cél a szolgáltatást igénybe vevők számára minél

sokrétűbb pihenési, feltöltődési, gyógyulási lehetőséget nyújtani. Az egészségmegőrzés, a


121 2018. október

betegségek megelőzésének bővülő lehetősége igen kedvező hatású, pozitív következmény.

Számottevő közegészségügyi hatás akkor várható, ha ezek a lehetőségekkel minél több ember

tud élni. Az egészségre, jó közérzetre gyakorolt pozitív hatások mértéke tehát attól is függ,

mennyire lesz széles rétegek számára is elérhető a Stratégiában tervezett számos egészséget

közvetlenül is szolgáló lehetőség.

További kedvező hatást jelent az érintett desztinációkban és azok környéken élők számára a

tisztességes és biztos megélhetési lehetőségek bővülése.

A cél szerinti hatásoktól eltérőek lehetnek a tervezett fejlesztések járulékos hatásai, illetve a

Stratégiában foglalt célok elérésével járó hatások. Ezek között lehetnek kedvezőtlenek: pl.

építkezés zaja, forgalomnövekedés, zsúfoltság, vagy éppen kedvezőek: pl. a szálláshelyek

minőségi fejlesztése keretében megvalósuló zöldfelületfejlesztés, vagy azbesztmentesítés, amely

a környezeti fenntarthatóságot és az emberi egészséget egyaránt szolgálja. Ez a fejezet a

továbbiakban a járulékos hatásokat vizsgálja.

Ezek a hatások igen összetettek: fizikai-élettani, emocionális és gazdasági szempontok együttese

határozza meg, hogy az embereket – adott esetben az ország, vagy az érintett térség lakosságát –

végeredményben hogyan érintik a fejlesztések, a várható változások, hogyan hatnak azok az

emberek mindennapjaira, a lakosok hogyan élik meg ezeket a változásokat és az általuk generált

folyamatokat. Amikor tehát a Stratégiának az emberre, mint végső hatásviselőre gyakorolt

hatását akarjuk vizsgálni, fontos eldönteni, hogy mely szempontok kerüljenek előtérbe. Ebben a

pontban pillérenként tekintjük át a hatásokat, amelyek alapvetően a környezeti elemekben és

rendszerekben beálló változások következményeként állnak elő.

A Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program: desztinációs logikán alapuló termék- és

attrakciófejlesztés, alapinfrastruktúra-fejlesztés (A-pillér)

A1. Desztináció alapú megközelítés és új szemléletű attrakciófejlesztés, alapinfrastruktúra-

fejlesztés

Az alapinfrastruktúra-fejlesztések építkezéssel járnak, amelyek ugyan – mint láttuk az

eddigiekben – lokálisan, de közvetlen módon gyakorolnak kedvezőtlen hatást a környezetre, és

ezeken keresztül közvetetten befolyásolhatják ez emberi egészséget. A kis területen

összpontosuló fejlesztési beavatkozások koncentrált terhelést jelenthetnek, ami nagyobb

településeken zsúfoltságot, forgalmi dugókat is okozhat. Ám mindezek a kedvezőtlen hatások

átmeneti jellegűek, így ezt a hatást elviselhetőnek ítéljük. A beavatkozások időbeli és térbeli

összehangolásával és a megfelelő szervezéssel ezek a kedvezőtlen hatások tovább

mérsékelhetők. Javasolható a helyi lakosság minél teljeskörűbb informálása annak érdekében,

hogy a beavatkozás kedvezőtlen hatásaival kapcsolatos tolerancia növekedjék.

Kedvező hatású, hogy az eddig a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióban megjelent,

szálláshely-fejlesztésre vonatkozó pályázati felhívások támogatható eleme volt az

azbesztmentesítés. A szakszerűen, az előírásoknak megfelelően végrehajtott azbesztmentesítés

rendkívül komoly egészségügyi kockázattól mentesíti az érintett épületben és környezetében

élőket.

A beruházásokhoz kapcsolódó zöldfelület-fejlesztések szintén nemcsak az idelátogatók,

hanem az érintett településen élők szempontjából is kedvezőek, azonban a beavatkozások

során a közegészségügyi szempontokat is be kell tartani; allergén növények telepítése nem

megengedhető! Hasonlóan kerülendők az olyan fajok telepítése, mely a kórokozókat,

kártevőket vonzzák a területre. A növényesítést a bolygatott területeken mielőbb el kell végezni,

hogy azokon a porkeltést megelőzzük.

A beruházások során a klímaváltozás hatásait mérséklő, az emberi egészség védelmét

szolgáló intézkedések megvalósítására is figyelmet kell fordítani, elsősorban a hőség


122 2018. október

(zöldfelületfejlesztés, árnyékolás, kisebb vízfelületek, szökőkutak, stb. telepítése) okozta

egészségügyi problémák megelőzése érdekében! Ezek az elvárások a következő pontokban

megfogalmazott létesítményfejlesztések mindegyikénél figyelembe veendők.

A2. Térbeli és időbeli koncentráció oldása

Ez a cél hosszú távon kifejezetten kedvező hatású, mert csökken az egyidejű terhelés az egyes

desztinációk területén. A szezonalitás csökkenése és ezzel a látogatóforgalom területileg

kiegyenlítettebb elosztása az állandó lakosok számára élhetőbbé teszi a települést. Az üzletek

nyitvatartása, áruellátottsága egyenletesebbé válhat, nem különül élesen el nyári és téli félév,

mérséklődik a zsúfoltság. A turizmus területén munkát vállalók számára is kedvezőbb lehet az

egyenletesebb terhelés. A beruházások során az előző pontban leírt a klímaváltozáshoz,

közegészségügyhöz kapcsolódó elvárásokra itt is figyelmet kell fordítani!

A3. Minőségi, új célcsoportokat megszólítani képes élménykínálat megteremtése

A szolgáltatások minőségi fejlesztése, és új, helyi sajátosságokra épülő elemek bevonása a

turisztikai kínálatban egyrészt munkahelyteremtő lehet, másrészt hosszabb távon hozzájárul a

helyi identitás és a helyi közösségek erősítéséhez. A szolgáltatásfejlesztés járhat kedvezőtlen

környezeti hatásokat is keltő építési beavatkozásokkal, de ezek esetlegesek és főként átmenetiek.

A beruházások során itt is figyelembe veendők az első pontban megfogalmazott elvárások.

A4. Elérhetőség javítása

A megvalósítás járhat kedvezőtlen kibocsátásokkal, melyek átmenetileg zavaróak, de hosszabb

távon áttételesen (pl az ökoszisztéma szolgálatások csökkenésén keresztül) végeredményben az

emberi lehetőségek beszűkülését okozzák. A megvalósítás eredményeképpen a területek jobb

elérhetősége megkönnyíti az emberek hétköznapjait, csökkenti a közlekedési nehézségekből

adódó pszichés terhelést. Ezzel ellentétes hatásúak a forgalomból (elsősorban a közúti) eredő

terhelések (légszennyező anyagok, zaj, rezgés, torlódások miatti stressz, illetve az életet, testi

egészséget közvetlenül fenyegető balesetek). A kedvezőtlen hatások előrelátó tervezéssel,

szükség szerint közlekedésszervezési intézkedésekkel és a közösségi közlekedés lehetőségeinek

javításával mérsékelhetők.

Az A5. Innovatív turisztikai megoldások elterjesztése stratégiai cél hatása nehezen megjósolható

hatás, tekintve, hogy igen sokféle eszközről lehet itt szó, de alapvetően egyfajta – az új dolgokra

való – nyitottságot hozhat, így vélhetően inkább kedvező.

Stratégiai márkakommunikáció, célzott marketingkommunikációs kampányaktivitás és

értékesítés (B-pillér)

B1. Magyarország turisztikai márkájának megújítása és márkarendszer kialakítása

E cél sikeres teljesítése várhatóan hozzájárul a nemzeti identitástudat növekedéséhez, valamint

az ország turistaforgalmának – a Stratégiában megfogalmazott mértékű, az ország természeti

értékeit nem veszélyeztető – növeléséhez, így az emberi egészség hosszú távú fenntartásához.

B2. Mérhető marketingkommunikációs eszközök alkalmazása, marketingkutatások és B3. A

külpiaci értékesítési tevékenység újragondolása stratégiai célok esetében nem várható járulékos,

az emberi egészséget érintő hatás.

B4. Stratégiai partnerségek kialakítása meghatározó piaci szereplőkkel

Együttműködések kialakítása – ha az kölcsönös előnyökön és bizalmon alapul – erősítheti a

nemzeti identitást, így várhatóan az emberre, mint környezeti szereplőre nézve általában véve

pozitív hatású.

B5. Szemléletformálás és a fogyasztói tudatosság növelése a belföldi utazók, vendégek körében


123 2018. október

A cél megvalósulása elősegíti a szolgáltatások megbízhatóságát, minőségének javulását, ami a

fogyasztó számára jelentkező cél szerinti hatásokon felül a hazai szolgáltatókba vetett bizalom

általános növekedését jelenheti, ami pozitív következmény.

Az Elhivatott szakemberek, visszahívó vendégszeretet (C-pillér) stratégiai céljai keretében

megvalósuló képzéseknek köszönhetően az ismeretek bővülésének közvetett hatása, illetve a

magas minőségű szolgáltatási színvonal biztosításának következménye lehet a higiénia

fokozódása, a szakmai igényesség növekedése, az élelmezési trendek jobb követése. Ezek mind

pozitív közegészségügyi hatásúak, mert általuk csökkenhet a fertőzések száma, és a fokozódhat

a 21. századi egészségtrendeknek való megfelelés.

A Megbízható adatok, mérhető teljesítmény (D-pillér) az adatokhoz és információkhoz való

jobb hozzáférés miatt, mely alapvetően növeli az állampolgárok biztonságérzetét, lehet pozitív

hatású.

A Transzparens, kiszámítható szabályozás és ösztönzés (E-pillér) minden elemében a

bizalom fokozódását szolgálja és nemcsak a gazdasági szereplők számára, így igen pozitív

hatású.

Az Iránymutatás és együttműködés (F-pillér) kapcsán elmondható, hogy a fokozott

társadalmi párbeszéd, a nyíltabb kommunikáció növeli a vállalkozó szellemet, az

identitástudatot, a nemzeti összetartozás érzését, így kedvező hatású.

Az Identitás és kötődés (G-pillér) stratégai céljai esetében nem várható járulékos, az emberi

egészséget érintő hatás.

A horizontális célkitűzések közül a H1. Együtt-élő turizmus célkitűzés hivatott biztosítani a

fejlesztések környezeti-fenntarthatósági megfelelőségét. Kedvező hatásai az emberi egészségre a

károsanyag kibocsátások és terhelések mérséklésével egyértelműek. A természeti környezetet

kímélő, természettel együtt-élő turizmus pedig a biológiai sokféleség fenntartásának záloga, így

hosszú távon szolgálja az ember testi-lelki egészségét. Az identitás, a honszeretet javulása is

hozzájárulhat ehhez.

A Stratégiának komoly erénye a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítésre való

törekvés, amely a H3. Hozzáférhető turizmus horizontális célkitűzésként minden releváns

fejlesztésnek része kell, hogy legyen. Ez a törekvés jelentősen növeli az esélyegyenlőséget, és

jelentősen javíthatja a fogyatékkal élők életminőségét, azáltal, hogy minőségi kikapcsolódási

lehetőségekhez jutnak. Hasonlóan kedvező a H2. Családbarát turizmus horizontális célkitűzése

is.

A fenti, többnyire egyes beruházásokhoz köthető, emberi egészségre gyakorolt hatások mellett

foglalkoznunk kell a Stratégiában foglaltak megvalósulásának hatásaival is.

Az NTS 2030 elvárt eredménye a vendégéjszaka szám megduplázódása 2030-ra. A Stratégia

alapvetően az eltöltött idő megnyújtását és a szolgáltatások spektrumának és minőségének

emelését kívánja megvalósítani, miközben a jelenlegi térbeni (Budapest, Balaton) és időbeni

(július-augusztus) koncentrációkat oldani célozza az ország egyéb területein történő

fejlesztésekkel. Ezek a törekvések alapvetően pozitívak, és várhatóan némileg mérséklik majd a

növekvő látogatottság egy-egy területegységre, desztinációra jutó terhelését. Mégis fel kell hívni

a figyelmet arra, hogy a látogatottság növekedése számtalan kedvezőtlen járulékos hatás

okozója lehet a helyben lakók, vagy akár a turizmusban, a vendéglátásban tevékenykedő

szereplők (vállalkozások, munkavállalók) számára.

Az egyes fejlesztések esetében nagyon fontos megközelítőleg meghatározni az adott területen

egyidőben elérni kívánt vendégforgalom maximális nagyságát. Ellenkező esetben a

tömegességgel járó környezeti terhelés (hulladék, szennyvíz, gépjárműforgalomból eredő

légszennyezés, zaj), a zsúfoltság, a dugók, a tömegközlekedési eszközök túlterheltsége, egyéb


124 2018. október

kiszolgáló létesítmények kapacitásának esetleges szűkössége (büfék, toalettek, parkolóhelyek,

felvonók, stb.) lerontja az adott turisztikai célpont élvezeti értékét, továbbá kedvezőtlenül érinti

a helyi lakosok életminőségét. A túlterheltség a kiszolgáló létesítmények fenntartói, üzemeltetői

számára is kedvezőtlen helyzetet teremt, mert megnehezíti, vagy egyenesen ellehetetleníti az

elvárt minőség fenntartását.

A térben és időben koncentrált környezeti terhelések az ember, mint végső hatásviselő számára

összeadódnak - legyen az a szolgáltatást igénybe vevő vendég, helyi lakos, vagy a

kiszolgálóiparban dolgozó munkavállaló - és akár egészségügyi problémák forrásaivá válhatnak,

legkedvezőtlenebb ezek közül a helyi lakosok helyzete, hiszen ők akár éjjel-nappal

folyamatosan ki vannak téve ezeknek a hatásoknak.

A vendégforgalom növekedésével fokozódik továbbá a világ különböző tájairól érkező

látogatók által behurcolható kórokozók száma, megnövekedhet a fertőzésveszély. Ugyanebbe az

irányba hat a vendégforgalom koncentrációja is egy-egy nagy nézőszámot vonzó rendezvény

vagy, nagyforgalmú vendéglátóipari egység, fürdőhely, szálláshely, stb. esetén. Ezekre a

lehetséges közegészségügyi következményekre időben érdemes fölkészülni, nemcsak a

turisztikai célpontok üzemeltetőinek, hanem és a közegészségügyi intézményrendszernek is (pl.

előírások folyamatos felülvizsgálata, csúcsidőszakokban a betartásuk fokozott ellenőrzése).

A gyógyturizmus alapvető tényezője a víz, amely nemcsak gyógyíthat, de betegségek okozója,

terjesztője is lehet. A látogatószám növekedésével növekszenek a higiéniai kihívások is, mert

egyre nehezebb például egy-egy gyógymedencében, úszómedencében az egyidejűleg ajánlott

létszámot betartani. Különösen a termálvizek esetében növekedhet meg a fertőző ágensek száma

egy-egy túlterhelt napon. A fejlesztések során tehát fokozott figyelmet érdemes fordítani a

megfelelő közegészségügyi állapotok fenntartására. Az ehhez szükséges higiéniai eszközök

biztosítására, pótlására, a látogatószám szükség szerinti korlátozására. A fertőzési lehetőségeken

túlmenően a zsúfoltság is jelentősen csökkenti a gyógyászati-relaxációs használat

hatékonyságát. Mindezek kedvezőtlen járulékos hatásai lehetnek a tervezett fejlesztéseknek,

amelyek azonban megfelelő odafigyeléssel, a minőség megőrzését fókuszban helyező

fenntartással megelőzhetők.

5.1.3. Közvetett hatások

Környezeti konfliktusok, problémák

Klímaváltozás

A klímaváltozás kapcsán a hatások értékelése az SKV-ban tárgyalt egyéb hatásoktól eltérően

kétirányú: nem csak a turizmus klímaváltozásra gyakorolt hatásait, hanem a klímaváltozás

idegenforgalmi hatásait is értékelni kell. Az éghajlatváltozás esetében továbbá több kérdéskört

szükséges vizsgálnunk; egyrészt a klíma további jelentős változásának ütemét és léptékét

befolyásoló üvegházhatású gáz-(ÜHG)kibocsátás mértékét (illetve adott esetben az üvegházgáz

megkötő képességet), másrészt a már bekövetkezett negatív hatások csökkentésének képességét,

továbbá a klímaváltozással szembeni sérülékenységet, illetve a változásokhoz való

alkalmazkodási képességet.

Az üvegházhatású gázok kibocsátásaival a levegőminőségre gyakorolt hatások

értékelésénél foglalkoztunk, ezeket itt nem ismételjük meg.

A klímaváltozást maga a Stratégia is a jövőt meghatározó legfontosabbak trendek, kihívások

között említi, illetve az általunk tárgyalt következményekre röviden kitér, a kockázatok között,

mint közepes bekövetkezési valószínűségű, a Stratégia céljaira alacsony hatással lévő

kockázatot tárgyalja. Az NTS 2030 továbbá a fenntartható turizmus elveinek érvényesítése


125 2018. október

kapcsán a klímatudatos fejlesztéseket is felsorolja, és az eddigiekben támogatott fejlesztések

esetenként tartalmaztak is kisebb, a klímaváltozás hatásait közvetlenül csökkentő

beavatkozásokat (pl. árnyékolás megoldása napvitorlákkal balatoni strandokon,

élményparkokban), de a klímaváltozás kapcsán további intézkedéseket látunk szükségesnek.

Egyetértünk ugyanis azzal, hogy világviszonylatban hazánk a klímaváltozás hatásainak kevésbé

kitett ország, azonban megítélésünk szerint ettől függetlenül egyes lokális hatások lehetnek

jelentős befolyással az adott terület idegenforgalmára. (Legmeghatározóbb a szektor jövője

számára a vízhiány, az, hogy tavaink, vízfolyásainak alacsony vízszintjének előfordulási

valószínűsége növekszik, valamint a természeti vonzerőt jelentő élőhelyekben bekövetkezett

kedvezőtlen változások. Valamivel könnyebben kezelhető talán az időjárás változása, lásd pl.

hőség, zivatarok, viharok, illetve közvetett hatásként az árvizek, azonban ezek is komoly

kihívásokat, feladatokat generálnak.)

Az idegenforgalom jelentette terhelés a klímaváltozás miatt is egyre sérülékenyebbé váló

életközösségek, illetve az életközösségeken belül egyes érzékenyebb fajok/populációk számára

akár végzetes is lehet, ezzel akár a turisztikai vonzerőt biztosító, vagy ahhoz szervesen

hozzájáruló érték megszűnése miatt az idegenforgalmat is kedvezőtlenül érintheti. E helyütt is

kiemeljük tehát a turisztikai teherbíró képesség meghatározásának fontosságát, melybe a

klímaváltozás jelenlegi és hosszabb távon várható hatásait is be kell építeni.

A tudásbázis felállításakor, az adatgyűjtések során fel kell mérni, értékelni kell az éghajlat-

változás hazai tendenciáit, illetve az egyes területek felkészültségét, a helyi alkalmazkodási

készségek rendelkezésre állását.

A kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre vonatkozó stratégiai dokumentumok készítésekor a

térségre előrejelzett klímaváltozási tendenciákat és alkalmazkodási, sérülékenységi

sajátosságokat figyelembe kell venni. A területre, illetve egyes részeire már elkészült, vagy

készülő klímastratégiák releváns megállapításait, javaslatait be kell építeni a turisztikai

fejlesztési stratégiákba is.

A fejlesztések során a helyben jelentős kedvezőtlen hatások enyhítését célzó megoldásokat

támogatni (pályázati forrásból finanszírozhatóvá tenni), illetve az ilyen megoldásokat alkalmazó

pályázatokat előnyben részesíteni javasolt. A következő megoldások említhetők:

− hőelnyelő, hővédő, illetve fix vagy mozgatható árnyékoló felületek alkalmazása épületek

és nyílt területek esetén egyaránt

− alternatív, kis vagy zéró energiaigényű hűtési rendszerek alkalmazása az energiaigényes

klímaberendezésekkel szemben (pl. passzív szellőzési rendszerek: szélkémények,

szolárkémények, Venturi tárcsák; vagy hőszivattyús megoldások)

− zöldfelületek mennyiségi és minőségi fejlesztése (közegészségügyi szempontokat is

figyelembe véve:. nem allergén, és nem invazív fajokkal); a parkosítás, a kertészeti

fejlesztések jellemzően mind a szálláshely-fejlesztésekhez, mind az attrakció-

fejlesztésekhez kapcsolódóan támogatható tevékenységek

− zöldtetők, zöldhomlokzatok kialakítása

− szökőkutak, ivókutak, kisebb állandó vízfelületek létesítése

− csapadékvíz-gazdálkodás, illetve csapadékvíz beszivárgás és visszatartás elősegítése,

továbbá lefolyásjavítás (pl. ahol lehetséges, vízáteresztő burkolatok használata a

hagyományos aszfalt helyett)

− nagy hőingadozásnak, illetve magas hőmérsékleteknek és megnövekedett UV sugárzásnak

ellenálló felületek és anyagok alkalmazása

− viharkároknak, nagy erejű széllökéseknek ellenálló technológiák alkalmazása az épületek

külső határoló szerkezetei, illetve a földből kiemelkedő szerkezetek esetén


126 2018. október

− szükség esetén kisebb árvízvédelmi megoldások alkalmazása

Vizsgálni szükséges továbbá az egyes beruházások klímasérülékenységét is, és elő kell segíteni

klímaadaptációjukat (ez az uniós források felhasználása esetén már jelenleg is feltétel, célszerű

volna a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program projektjeinél is alkalmazni).

Fontos az éghajlati információk disszeminációja a szolgáltatók és a látogatók körében egyaránt,

a szélsőséges éghajlati események, természeti katasztrófák esetén a teendők ismertetése, az

előrejelzések, esetleges riasztások vendégek, különösen a külföldi vendégek számára is

elérhetővé és érthetővé tétele.

Zsúfoltság

A térbeli és időbeli koncentráció oldása, a túlzsúfolt területek mentesítése az NTS 2030 fontos

stratégiai célja, melyhez kapcsolódóan a Kisfaludy Turisztika Fejlesztési Program keretében

számos beavatkozás tervezett, többek között például a meglévő attrakciók 4 évszakossá válását

elősegítő fejlesztések (fedett, illetve fűtött létesítmények, stb.). A szálláshelyeket érintő

fejlesztések esetében pedig támogatási feltétel a 180/275/365 napos nyitva tartás vállalása.

A túlzsúfoltság elkerülését segíti továbbá, hogy ügyelnek a párhuzamos kapacitások

kiépítésének elkerülésére, valamint, hogy új szálláshelykapacitás kiépítése csak korlátozottan

lehetséges, inkább a meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztése, korszerűsítése preferált a

pályázatokban.

A problémával hazai szinten leginkább terhelt Budapest esetében pedig a célkitűzés a –

tartózkodási idő hosszabbításából eredő – vendégéjszaka-szám szerény növelése, a vendégszám

növelésével szemben. A vendégek vonatkozásában pedig a bulituristák helyett a minőségi

szolgáltatásokat kereső, igényes vendégek vonzása a cél.

Amennyiben tehát teljesülnek a Stratégia törekvései, akkor kedvező változás várható nem csak a

már meglévő problémák tekintetében, mivel a fenti támogatási elvek a turizmusba újonnan

bevonásra kerülő (vagy eddig nem annyira látogatott) területeken már eleve megakadályozzák a

probléma kialakulása.

A fenti intézkedések azonban önmagukban feltehetőleg nem lesznek elegendőek bizonyos

területek, településrészek túlzsúfoltságának megakadályozására, ezért szabályozási (pl.

vendégszám limitálása), gazdasági-szabályozási (pl. csúcsidőben magasabb belépti díj,

területileg differenciált idegenforgalmi adó) eszközök is szükségesek lehetnek a probléma

kezelésére. Erre a Stratégia szabályozási eszköztára (SZ1 – horizontális célok érvényesítését

meghatározó szabályozások kidolgozása) alkalmas lehet.

Közlekedés

Az előzőekben, a zsúfoltság kapcsán leírtakhoz hasonlóan a Stratégia eredményeképpen kettős

hatás várható a közlekedés terén is: egyrészt a térbeli és időbeli koncentráció oldásának kedvező

hatásai, másrészt a tartózkodási idő hosszabbodása, illetve a látogatószám növekedése a

közlekedési infrastruktúrára fokozódó terhet ró. Az NTS 2030 által hivatkozott, ám annak részét

nem képező, a turizmusfejlesztéstől jobbára teljesen függetlenül – döntően IKOP és CEF

támogatással, illetve hazai finanszírozásból – megvalósuló közlekedési fejlesztések részben

utóbbi negatív hatás enyhítését is elősegítik: a tömegközlekedési fejlesztések, a vasúti és vízi

közlekedés részarányát növelő beavatkozások az egyéni közúti motorizált közlekedés oldásával

egyértelműek kedvezőek. A közúti fejlesztések között is előfordulnak olyanok (pl. települések

elkerülését biztosító útszakaszok megépítése), melyek bár adott esetben növelik a közúti


127 2018. október

forgalmat, a települési környezetre azonban kedvező hatással lesznek. Általában azonban az is

igaz, hogy a forgalom kitölti a rendelkezésére álló infrastruktúrát, azaz az útépítések sokszor

további forgalmat generálnak. Az ágazat esetében ugyanakkor a látogatószám növekedése miatt

forgalomnövekedés mindenképpen bekövetkezik (legalábbis ha sikeres a Stratégia), ezért adott

esetben egyes idegenforgalom által (is) okozott hatások (itt elsősorban: torlódások) mérséklése

érdekében elengedhetetlen, hogy a nagyobb forgalmat elvezetni képes közlekedési infrastruktúra

létrejöjjön. Mindazonáltal, a turisztikai fejlesztések esetében törekedni szükséges a környezeti

szempontból kedvezőbb közlekedési módok ösztönzésére, népszerűsítésére. A mobilitással

kapcsolatos szemléletformálás megkerülhetetlen eleme kell legyen az NTS 2030 eszköztárának.

Környezettudatos magatartás, életmód

Egy olyan szektorban, aminél a kívánt cél az igények mérséklésével szemben éppen a kereslet

generálása, illetve a kereslet hazánk felé terelése, elengedhetetlen a kedvezőtlen hatások

csökkentése, melynek egyik leghatékonyabb módja esetünkben a szemléletformálás, egyfelől

a vendégek, másrészt pedig a szolgáltatók oldaláról.

A megfelelő, a környezetet tiszteletben tartó magatartás nélkülözhetetlen mind a vendégek

számára vonzó tiszta, jó minőségű környezet biztosítása, mind a turizmussal járó kedvezőtlen

környezeti hatások mérséklése érdekében.

A potenciális vendégek ismereteinek bővítése, a szemléletformálás azért fontos, mert a turizmus

káros hatásai többségében nem elkerülhetetlenek, megfelelő hozzáállással mérsékelhetőek,

egyes esetekben akár nullára is redukálhatók. A turista ugyanis otthonában többnyire képes azon

szabályok és elvek szem előtt tartására, amiket aztán otthonától távol, adott esetben egy másik

országban, más kulturális viszonyok között tudatosan vagy sem, de semmibe vesz. Önmagában

a közlekedési mód megfelelő megválasztásával, a pazarlás (energia, víz, élelmiszer) kerülésével,

a többi turista, a helyi lakosság, valamint a helyi élővilág igényeire tekintettel lévő viselkedéssel

(szemetelés, taposás, hangoskodás, megbotránkozást keltő viselkedés kerülése, stb.) sokat lehet

tenni az idegenforgalom alapját képező, kellemes és jó minőségű környezet fenntartásáért.

Az idegenforgalom fejlesztésének célja is csak olyan felelősségteljes utazók vonzása lehet, aki

tisztában van utazása hatásaival, tudatában van a kedvezőtlen hatások csökkentése érdekében a

teendőkkel, megőrzi a környezetet, nem zavarja a helyi lakosság életminőségét, és fenntartja

jóllétüket, kulturális értékeiket, hagyományaikat. Amennyiben elsősorban a helyi lakosság

részesül az idegenforgalom hasznaiból, akkor ez jobban érvényesülhet: egy távoli befektető

számára lényegtelen, hogy a szolgáltatását igénybe vevő turisták betartják-e például az

együttélés szabályait, amíg fizetnek.

Az ismeretek bővülése megteremtheti a megóvás igényét, ezért van a természeti és kulturális

értékek bemutatásának kiemelt jelentősége. Amennyiben pedig egy-egy természeti értéknek

köszönhetően felértékelődik egy terület turisztikai értéke, aminek pozitív gazdasági hatásaiból a

helyiek is részesülnek, akkor a helyi lakosság is motiválttá válik az adott érték megőrzésében,

még akkor is, ha esetleg korábban egyáltalán nem törődött vele. (Ugyanilyen hatása van a

hazaszeretet, illetve az identitástudat, a kötődés növelésének is.)

A környezettudatos magatartás a szolgáltatókkal szembeni is elvárás, a hitelesség önmagában

motiváló erejű tud lenni. A szállás- és vendéglátóhelyek nem csak alkalmazottaik és beszállítóik

szemben támaszthatnak követelményeket, de képesek, mégpedig nem is kis mértékben

vendégeik magatartásának befolyásolására. Ez sok esetben az üzemeltetőnek közvetlen anyagi

érdeke, gondoljunk csak a víz-, vagy energiatakarékosságra, számos egyéb esetben pedig

közvetve fűződik anyagi érdeke (utalnánk megint csak arra, hogy a nem fenntartható turizmus

öngyilkos módon képes elpusztítani saját létezésének alapját, pl. a táj, az élővilág, vagy a

kulturális örökség rombolásával).


128 2018. október

A Stratégia képzéshez, oktatáshoz, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztárának

hozzájárulása fentiekhez kézenfekvő; ahogy a szakmai képzésekbe, úgy a köznevelésbe is

beépíthetők elméleti és gyakorlati környezetvédelmi, fenntartható fejlődési ismeretek. Emellett a

Stratégia által megalapozott többi beavatkozás, fejlesztés zömében is megjeleníthető valamilyen

formában a szemléletformáló tevékenység, még a beruházási jellegű beavatkozásokba is. A

Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program pályázati felhívásainak többségében például speciális

támogatási feltétel annak vállalása, hogy a fenntartási időszakban a támogatást igénylő a Kezelő

szerv által szervezett képzéseken évente egy alkalommal részt vesz. Ezen képzések tematikájába

a környezeti/fenntarthatósági ismeretek beépíthetőek.

A szemléletformálást a víz- és energiatakarékosság (és anyagtakarékosság), a

hulladékgazdálkodási szokások mellett általában a fogyasztási szokások és a mobilitással

összefüggő viselkedésminták (mobilitási igények csökkentése/racionalizálása, környezetbarát

közlekedési módok, üzemanyagtakarékos vezetési technika), valamint a klímaváltozás

(mitigáció és adaptáció) kapcsán is szükségesnek tartjuk. A körforgásos gazdaság, a bölcsőtől

a bölcsőig szemléletmód terjedése, mint a környezetileg is fenntartható életvitel alapja szintén

fontos témakör kell legyen.

Ez természetesen csak részben a Stratégia hatóköre, a közneveléstől kezdve a

közlekedésfejlesztésen át (lásd IKOP-ból finanszírozott vezetéstechnikai ismeretek) a

klímaváltozásra történő felkészülésig számos más szakterület érintett.

Fontos, hogy az Ügynökség saját szervezésű rendezvények, programok (pl. nemzeti ünnepek)

során mutasson példát e témakörben, pl. papír alapú nyomtatványok, röpcédulák mellőzésével,

szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének biztosításával, eldobható poharak, tányérok,

evőeszközök mellőzésével, megmaradt élelmiszerek felajánlásával a rászorulóknak. Saját

fejlesztéseinek megvalósítása és üzemeltetése során szintén járjon elől jó példával, a pályázati

források elosztójaként pedig támasszon szigorú környezeti-fenntarthatósági feltételeket, vagy

részesítse előnyben a környezeti és/vagy fenntarthatósági szempontból előremutató

fejlesztéseket, megvalósítási módokat, ahogy az eddig ismertté vált pályázati felhívásokban ez

meg is valósult.

Fentiek szem előtt tartásával a hazai idegenforgalom 2030-ig tervezett fejlesztése hozzájárulhat

nem csak a saját kedvezőtlen környezeti hatásainak mérsékléséhez, de az általános

környezettudatos szemlélet terjedéséhez is, nem csak a belföldi vendégek, de akár a külhoniak

körében is.

Táj és települési környezet

A tájat érő emberi eredetű (antropogén) hatások egyik szembetűnő, markáns formája a

területhasználat változtatása, és ennek következményeként a felszínborítás átalakulása. A tájban

zajló antropogén folyamatok egyik azonosítható indikátora a tájkarakternek (tájjellegnek),

illetve annak vizuálisjellegű összetevőjének, a tájképnek a változása. A turisztikai célú

fejlesztések, egyéb beavatkozások közvetett módon a tájkarakter változásának alakulására

gyakorol hatást, kedvezőtlen folyamatok esetén rombolva a felszíni növényzet borítást és

növelve a tájba nem illő művi elemek, elem-együttesek jelenlétét. Ezáltal csökkenhet a

tájpotenciál (tájban rejlő lehetőségek), valamint a tájkarakter nyújtotta turisztikai vonzerő

mértéke is.

A táj- és településszerkezetet egyaránt az egyneművé válás veszélyezteti, mivel a történetileg

kialakult, sajátos településszerkezet (pl. alföldi tanyák és mezővárosok, dunántúli aprófalvak,

kisvárosok) átalakulóban van. A turizmus potenciális térnyerését és erősödését szolgáló

infrastruktúrafejlesztések a tér (település vagy táj) szerkezeti átrendeződését akár jelentősen is

befolyásolhatják.


129 2018. október

A globalizáció, a más országban termelt termékek értékesítése és fogyasztása a helyben termelt

helyett, szintén a táji kötődések fellazulásához, az identitás elvesztéséhez vezethet. A korábbi

generációk által jól ismert tájfajták ma már eltűnőben vannak a piacokról, és a helyi termelői

piacok léte is veszélyben van. A mesterségesen támogatott gazdasági környezetben a

hagyományos tájgazdálkodási tudás és ismeret elveszti a jelentőségét, fokozatosan kiveszik a

gazdálkodók köréből. A tájhasználatot kedvezőtlenül befolyásoló folyamat visszafordításának

megkísérlésében jelentős szerepet képes betölteni a falusi és ökoturisztikai törekvéseket segítő

fejlesztések megvalósulása és működése. Az együtt-élő turizmus horizontális elvének

következetes érvényesítése reményeink szerint ezen kedvezőtlen, esetlegesen megjelenő

folyamatoknak megfelelő mértékű akadályát fogja képezni, és így a Stratégiában elképzelt

fejlesztések nem fognak hozzájárulni a biológiai és táji sokszínűség csökkenéséhez.

Az alkalmazkodó (adaptív) tájhasznosítás lezárulta óta az intenzív gazdasági termelés és a

növekvő beépítési, területfoglalási igény miatt a jogi védettségeknek meghatározó szerepe van a

természeti és kulturális értékek megőrzésében. A tájkarakter változását leggyakrabban okozó

társadalmi tényező, a domináló tájhasználat ideális esetben összhangban van az adott terület

természeti adottságaival. Vannak azonban olyan tájhasználati egybeesések is, amikor az egy

időben jelenlévő tájhasználatok vagy egymást, vagy a természeti értékeket és erőforrásokat

veszélyeztetik. Ilyen esetekben védelmi intézkedésre van szükség, ami jellemzően valamely

védettségi kategória kijelölésével és a védelmet biztosító előírások alkalmazásával történik. Ezt

a védelmi célú folyamatot képes fokozni és támogatni a turisztikai vonzerő fejlesztés és az

egyéb turisztikai átfogó beavatkozások is, amennyiben az adott értékeket érő terhelések

mérséklését, visszaszorítását idézik elő.

Ilyen esetekben egy közösen meghatározott (konszenzuson alapuló) magasabb szintű cél

érdekében első lépésben össze kell hangolni, illetve szükség esetén korlátozni kell a

tájhasználatokat, valamint az ahhoz kapcsolódó egyes tevékenységeket. Második lépésben olyan

védelmi keretet kell biztosítani a turisztikai hasznosítás során, mely a további terhelések

kiújulását, illetve visszaerősödését megelőzi.

Természeti erőforrások

Az idegenforgalom jelentős természeti erőforrás igénnyel jár, mégpedig az otthoni

környezetben, a mindennapi életben szükségesnél jóval nagyobb mértékben. Ennek oka nem

csak az úti cél és az otthon közötti közlekedés erőforrásigénye (ami az energiafogyasztás

meghatározó részét jelenti), hanem az is, hogy a turista egyfelől hajlamos mindenből

(energiából, vízből, ételből-italból) jóval többet fogyasztani, mint általában szokott, másfelől

pedig olyan erőforrás-igényes rekreációs tevékenységeket is előszeretettel űz, melyekre otthon

nincs lehetősége (pl. motorcsónakázás, hőlégballonozás). Ehhez járul még, hogy a speciális

előírások (higiénia) és igények (pl. úszómedence és golfpálya üzemeltetés, parkfenntartás)

következtében a szállodaipar, a szálláshely szolgáltatás önmagában is rendkívül erőforrás-

intenzív, de az információs technika fejlődésével az emelkedő minőségű szolgáltatások is egyre

nagyobb energiafogyasztóvá válnak. Az idegenforgalom így különösen nagy terhet jelent a

természeti erőforrások közül az energiaforrásokra (üzemanyag használat, villamos és hőenergia

felhasználás) és az édesvízre.

A túlfogyasztáson túlmenően azt is el kell kerülni, hogy a természeti erőforrások felhasználása

során a készleteket a helyi igényektől és lakosságtól vonják el. Ezt az adott terület a turisztikai

teherbíró képességének meghatározásával, illetve ennek szigorú felső korlátként történő

érvényesítésével lehet megoldani.

Nem kívánatos ugyanakkor az sem, ha egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben

támaszkodnak a helyi erőforrásokra. Egy-egy jellegzetes helyi termék egy adott desztináció


130 2018. október

vonzerejét is adhatja, ez esetben nem kérdés, hogy felhasználják az idegenforgalomban, de ezen

túlmenően azokat az igényeket, amit helyben előállított, helyben rendelkezésre álló

erőforrásokkal ki lehet elégíteni, akkor azokat ezekre a helyi erőforrásokra támaszkodva kell

kielégíteni, és nem távoli régiókból, esetleg országokból beszállítva. Ennek biztosítása

érdekében a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióban a pályázatok elbírálásánál előny

(10 pont kapható), ha a fejlesztés hozzájárul – egyebek mellett – a helyi/térségi szolgáltatók és

speciális termékek beszerzéséhez, értékesítéséhez, térségi erőforrások helyben tartásához, a

helyi közösségek gazdasági önfenntartásához.

Akár a látogatók használják, akár a helybeliek, a természeti erőforrásokkal mindenképpen

takarékoskodni kell. Ezért fogyasztási sajátosságokat befolyásoló szemléletformálás (lásd

bővebben ott) mellett a korszerűsítések, illetve új létesítések, továbbá az üzemeltetés során az

erőforrástakarékos megoldások alkalmazása már önmagában akkor is elengedhetetlen volna, ha

a jelenlegi vendégszám, illetve vendégéjszaka szám növelése nem lenne cél. Egy-egy térség

turisztikai teherbíróképességének meghatározásakor továbbá az egyes természeti erőforrások

helyi rendelkezésre állását is figyelembe kell venni és biztosítani kell, hogy esetleges helyben

szűkös erőforrás esetén ne élvezzen előnyt a turisták igényeinek kielégítése.

Az energiaforrások tekintetében a meglévő idegenforgalmi létesítményeknél az energetikai

hatékonyság javítása, az új építésűek esetében pedig a minél nagyobb energiahatékonyság

biztosítása (elmozdulás a 2020-tól egyébként is kötelező passzív jellegű épületektől az aktív,

azaz energiatermelő épületek létesítése felé), az energiatakarékos világítási megoldások

alkalmazása, energiatakarékos berendezések, eszközök használata, valamint megújuló alapú

energiaforrások használata lehetnek a főbb előremutató lehetőségek. A világítás esetében az

ésszerűség elvét kell követni, a felesleges világítás kerülésével. Itt is említhető az intelligens

világítás, fényerő szabályozás megvalósításának lehetősége. A kültéri világítást érintő

fejlesztések során szem előtt kell tartani a fényszennyezés kerülésének követelményét is, az

élővilág és a táj védelme érdekében. A közlekedéshez kapcsolódva pedig a közösségi és nem

motorizált közlekedési módokkal való megközelítés lehetőségének megteremtése, és ezek

használatának ösztönzése javasolt.

A GINOP, TOP és VEKOP turizmusfejlesztéshez kapcsolódó konstrukciói az épületek,

eszközök energiahatékony működését javító beruházásokat, a megújuló energiaforrások

felhasználását a kiegészítő tevékenységek között támogatták/támogatják, egyes kiírásokban az

energiahatékonysági intézkedések kötelezőek (pl. Tematikus hálózatok fejlesztése - VEKOP

4.1.2., Társadalmi szempontból fenntartható turizmusfejlesztések a TOP-ban). Általában az

energetikai hatékonyság javítása a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési Konstrukció eddig megjelent

pályázati felhívásaiban is a támogatható (de önállóan nem támogatható) tevékenységek közt

szerepel, ugyanakkor bár a Stratégia kiemeli fontosságát, nem jelenik meg a megújuló energia

felhasználás előnyben részesítése. (Érdekes módon azonban a nem szálláshely fejlesztéshez

kapcsolódó felhívások esetében, lásd pl. balatoni kalandparkok igen, ahogy a támogatott

balatoni strandfejlesztések között is volt több, mely napenergiahasznosítást is megvalósított:

napkollektor medencefűtésre, napelemes kandeláberek). A szálló por koncentrációk

csökkentésének szükségessége miatt a biomassza energetikai célú felhasználása – kiváltképp a

problematikus légszennyezettségi agglomerációkban – nem, de ezt leszámítva általában az

alternatív energiaforrások, különösen a napenergia, illetve a földhő hasznosítása preferálandó.

Ennek a pályázati felhívásokban is tükröződnie kéne.

A balatoni strandok fejlesztése keretében a „Strandolj és kerékpározz!” mozgalmat támogató

fejlesztések (kerékpártárolók, kerékpármegőrzők létesítése), illetve a főképp GINOP-ból

támogatott kerékpárút létesítések (Eurovelo) az ágazathoz kapcsolódó üzemanyag felhasználás

csökkentése érdekében előremutatóak. Ezek kiegészülnek a döntően IKOP támogatással

országszerte megvalósuló, nem kimondottan turisztikai célú fejlesztések (tömegközlekedési


131 2018. október

fejlesztések, vasúti személyszállítás fejlesztése, módváltási lehetőségek fejlesztése) és az

üzemanyagtakarékos vezetéssel kapcsolatos oktatás hatásaival.

Az energiafogyasztás kapcsán említeni szükséges még azt is, hogy míg a belföldi vendégek

esetében az energiafogyasztás legalábbis nagyságrendileg országos szinten ugyanakkora (ugyan

a speciális szolgáltatások igénybevétele, valamint a turizmussal járó, otthonitól eltérő

viselkedési mód miatt nagyobb, mint otthon), a külföldi látogatók energia igénye ezzel szemben

egyértelműen többletként jelenik meg a hazai energiatermelés számára. Ez az igény a külföldről

érkező turisták számának Stratégia által megcélzott emelésével a jövőben még nőni is fog, amire

energiaellátási oldalról fel kell készülni. Ugyanez elmondható az üzemanyag-ellátás kapcsán is,

noha itt az országon belül már kisebb a különbség a belföldi és külföldi vendégek között.

Az anyagtakarékosság, a körforgásos gazdaság előmozdítása keretében a hulladékok

újrahasznosítása mind a fejlesztések megvalósítása, mind az üzemeltetés során szem előtt

tartandó, erről bővebben a hulladékgazdálkodással foglalkozó pontban szólunk. A

víztakarékosság vonatkozásában a vízvisszatartás, a hatékony készletgazdálkodás

megvalósítása, a víztakarékos technológiák alkalmazása javasolt a beruházások esetében. (A

csapadékvíz-hasznosításról lásd még a klímaváltozásról szóló részt.) Általánosságban ilyen

jellegű szempontokkal a Stratégiában a vízió és a célok szintjén („természeti erőforrások

védelme”) találunk, az eddig ismertté vált konkrét konstrukciók, projektek kapcsán pedig csak

az energiahatékonysághoz kapcsolódóan találkoztunk.

Hatásértékelő tábla

Az alábbi táblázatban a Stratégiából levezethető egyes beavatkozás típusokat, fajtákat

értékeltük, a létesítés során és az üzemelésük hatására bekövetkező hatások tekintetében. A

pontozás során alkalmazott elveket az alábbiakban röviden ismertetjük.

A levegőminőség szempontjából új létesítmény esetén a megvalósítás kibocsátásait, még inkább

az üzemelés során a forgalomgeneráló hatás miatt jelentkező közlekedési kibocsátásokat kell

figyelembe venni. A támogatott szállodák, szálláshelyek méretéből adódóan a forgalomgeneráló

hatás általában nagyobbnak várható az attrakciók esetén. Meglévő létesítményt érintő

szolgáltatásfejlesztés esetén ezek a hatások értelemszerűen kisebbek, míg a felújítások esetén az

energetikai korszerűsítés miatt jelentkezik (a létesítmények méretéből adódóan) kis mértékű

pozitív hatás. A kisebb infrastrukturális fejlesztések lehetnek kedvezőek (zöldfelületfejlesztés),

vagy létesítésük, majd gépjárműforgalomgeneráló hatásuk miatt enyhén negatívak.

A klímaváltozásra gyakorolt hatások értékelése az üvegházgáz kibocsátások miatt egyezik meg

a levegőminőségnél szereplő értékekkel. Gépjárműforgalom-generáló hatásuk miatt a

közlekedési infrastruktúra fejlesztéseknek lehet a legnagyobb, és kedvezőtlen a hatása. Az aktív

turisztikai infrastruktúra hatásai a nem motorizált közlekedésnek köszönhetően

elhanyagolhatóak.

A felszíni és felszín alatti víztestek szempontjából az adott fejlesztés helyszíne meghatározó

(különböző mértékű vízérintettség). A létesítésekkel járó fejlesztések tekintetében az építésből,

üzemelésből származó hatások mérvadók (haváriák, burkolt felületek, vízkivétel, vízszennyezés,

vagy akár víztakarékosság). Jelentős hatással a felszín alatti vizek jelentősebb mértékű

használata, kivétele járhat (új gyógyfürdők, medencés fürdők) mind mennyiségi, mind minőségi

szempontból. A közlekedésfejlesztés esetében a hatások függnek attól, hogy szárazföldi, vízi

közlekedésről, egyéni vagy közösségi közlekedésről van szó. A táblázatban szerepeltetett

jelentős hatás a vízi közlekedésre vonatkozik, a korábban leírtaknak megfelelően. A

közlekedésfejlesztésnél a növekvő forgalom növekvő közvetett szennyezést, és esetleges

balesetekből származó bemosódást eredményezhet. Az infrastruktúrafejlesztésekkel


132 2018. október

kapcsolatban a felületek leburkolása (az útburkolat milyenségétől függően) hathat negatívan a

lefolyásra, a kommunális hulladék és szennyezés potenciális csökkenése pozitív hatást

generálhat.

A talajok esetében a területfoglalást vettük figyelembe, ez új létesítményeknél a legnagyobb,

meglévő kapacitásbővítésénél pedig kis mértékben fordulhat elő. A hulladékkezelés hatásai a

jogszabályok betartása esetén nem jelentenek többletterhelést a talajokra, a lerakóhelyek

növekedése miatt ez is inkább a területfoglalás növekedésével írható le, így ezt önállóan nem

szerepeltettük.

Az ökoszisztémák szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy különösen értékes és/vagy

fokozottan védett területeken és azok közvetlen védőövezetében új létesítmény létesítése nem

elfogadható. Infrastruktúrafejlesztés csak különleges esetben elfogadható, de nem védett

területeken is kedvezőtlen hatásokkal jár, a forgalomnövekedés pedig további terheléseket

eredményez. A létesítményekhez kötődő infrastrukturális fejlesztések közvetlen és közvetett

terhelésekkel járnak. A korszerűsítések nagyobb forgalmat generálhatnak, de a környezeti

terhelés kisebb.

Települési környezet szempontjából az új létesítmények a forgalomból eredő zaj (turisták

közlekedése és az ellátásukhoz szükséges szállítások) és a hulladékképződés miatt negatív

hatásúak. Meglévő létesítmények, attrakciók fejlesztése esetén a forgalom növekedéséből eredő

zajterhelés növekedést elhanyagolhatóan kicsinek tekintjük. A zaj miatt a közlekedésfejlesztés

tekinthető a legkedvezőtlenebbnek. Az épített környezet tekintetében alapvetően a már meglévő

objektumok (pl. vendéglátóhelyek, attrakciók) fejlesztése tekinthető kedvezőbb folyamatnak,

mivel így biztosítható a mindenkori épületállomány átlagminőségének javítása, továbbá a

kulturális örökség és műemlék részét alkotó értékes elemek, elem-együttesek megkímélése, új

építésű létesítményekkel szembeni védelme is nagyobb biztonsággal teljesülhet. Mindazonáltal

az új építések helyett meglévő objektumok fejlesztésével a településökológiai viszonyokat

jelentősen befolyásoló zöldfelületek arányának kedvező alakulása is nagyobb valószínűséggel

biztosítható így. Azonban a meglévő értékek integrált hasznosítása és fejlesztése révén is

felmerülhetnek kockázatok (pl. siófoki műemléki épületek helyére lakópark építése, vagy

fővárosi műemléki épületek belsőépítészeti értékeinek felszámolása szállodai hasznosítás

céljából).

A táj használatánál a táji adottságokra alapuló hasznosítási gyakorlat és tendencia erősítését

szolgáló beavatkozási formák tekinthetők kedvező hatásúnak. Ennek tükrében az új

létesítmények többlet területfoglalásuk és a tájkaraktert alakító művi elemek arányának

növekedése miatt alapvetően kedvezőtlen tényezőként azonosíthatók. E tekintetben a meglévő

létesítmények fejlesztése esetén nagyobb valószínűséggel kerülnek megerősítésre a pozitív

tájhasználati gyakorlatok, azonban a szemléletformálás (egyéb átfogó beavatkozások) nélkül

nem garantálható egyértelműen. Az infrastruktúrafejlesztések, függetlenül azok jellegére és

minőségére, magukban hordozzák a táj terhelésének továbbfokozását is, mely a turizmus

kapcsán szinte az egyik elsődleges hatótényező, így ezek jelentős kedvezőtlen hatás kockázatát

hordozzák magukban.

Az ember, végső hatásviselőként a tervezett fejlesztések együttes hatását pozitív és negatív

következményeit egyaránt viseli. Ezért szerepel szinte mindegyik hatótényező esetén mindkét

típusú hatás. A megvalósítások során keletkező kedvezőtlen hatások átmenetiek, ezért ezeket

nem tekintjük ezeket jelentősnek. Ugyanakkor a turistaforgalom, a vendégéjszakák növekedése

miatti zsúfoltság, a helyi lakók zavarása tartós negatív hatású lehet. A pozitív hatások

alapvetően a megvalósított, vagy kibővített szolgáltatásból adódnak. Ezek hozzájárulnak az

ember egészségesebb életmódjához, de egyéni szinten meglehetősen eltérő mértékben, ezért ezt

a hatást sem tekintjük jelentősnek. A leginkább erős hatású beavatkozások a


133 2018. október

közlekedésfejlesztési beruházások, amelyek hosszú távú hatása kedvező az elérhetőség javulása

révén, viszont a közlekedési kibocsátások és a közlekedésbiztonság miatt nem.

A természeti erőforrások használatára csak az energetikai korszerűsítési beavatkozások lesznek

kedvező hatással, a turizmus mindenképpen rendkívül erőforrás-igényes, még ha

környezettudatos és ésszerű fogyasztásra is törekszünk. Gépjárműforgalom-generáló hatásukon

keresztül a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseknek lehet a legnagyobb kedvezőtlen hatása.

Az átfogó beavatkozások esetén alapvetően pozitív közvetett hatásokat feltételezünk, a

marketing tevékenység vendégforgalom generáló hatása miatt viszont környezeti szempontból

inkább kedvezőtlen. A legerősebb hatással egyértelműen a szemléletformálás jár, a minősítési

rendszer a létesítmény környezetkímélő működésére utalhat, a környezeti információk gyűjtése

visszahathat és javíthatja az egész rendszer környezeti teljesítményét, a szabályozás pedig gátat

szabhat negatív folyamatoknak, illetve ösztönözheti a jó gyakorlatokat.


134 2018. október

5-3. táblázat: A tervezett beavatkozások környezeti hatásainak értékelése

Beavatkozás Levegő Klíma Felszíni víz

Felszín

alatti víz Talaj Öko-rend.

Települ.

körny. Táj Ember

Term. erőforrás

igény


Új szálláshely, vendéglátóhely létesítése /0 /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely kapacitásbővítése /0 /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely szolgáltatásfejlesztése

(színvonal emelése, új szolgáltatások létrehozása) /0/ /

0 / /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely felújítása/korszerűsítése

(pl. energetikai korszerűsítés, azbesztmentesítés, informatikai

fejlesztések) /0

0 / /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely infrastrukturális

fejlesztései (pl. parkoló, közművek, kertépítészet) / / / /

//


Meglévő attrakció, termék fejlesztése: új szolgáltatások, elemek /0 /0 / 0 //

Meglévő attrakció, termék színvonalának emelése (pl.

energetikai korszerűsítés, infrastrukturális fejlesztés,

infokommunikációs fejlesztés, klímaadaptációs intézkedések) /0/ /0/

0 / //

Új attrakció, termék létesítése /0 /0 / /

Meglévő attrakció, termék infrastrukturális fejlesztései (pl.

parkoló, közművek, kertépítészet) / / / / //


Elérhetőség javítása: közlekedésfejlesztés / / //

Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése 0 0 / / //


Stratégiai tervezés (ágazati, térségi, stb. szinten) 0

Képzés, szemléletformálás Információs rendszer, tudásbázis 0

Védjegyrendszer, minősítési rendszer 0

Szabályozás 0

Marketing, értékesítés 0

nem jelentős negatív hatás, közepes negatív hatás, jelentős negatív hatás, nem jelentős pozitív hatás, közepes pozitív hatás, jelentős pozitív hatás,/vegyes hatás, nem

jelentős közvetett hatás, közepes közvetett hatás, jelentős közvetett hatás, 0 semleges/nem értékelhető


135 2018. október

5.2. Fenntarthatósági elemzés

Az SKV – éppen nagyfokú döntéshozatalba integráltsága révén – nem csupán, mint

hatásvizsgálati eszköz jelentős, de megítélésünk szerint igen szorosan kapcsolódik a

fenntarthatóság eszméjéhez, s mint ilyen, a legközvetlenebb eljárás ahhoz, hogy általa a

fenntarthatóság irányába való elmozdulás összehasonlítható módon értékelhető legyen. Miután a

fenntarthatóság fogalma túlmutat a pusztán környezetvédelmi törekvések érvényesítésénél, a

célok ilyen típusú értékelése és az alkalmazott értékrend is tágabb területet érint.

Alapvető különbség a környezeti vizsgálat és a környezeti hatásvizsgálat között az, hogy az

SKV-ban konkrét hatótényezők nem azonosíthatók, csak ezek feltételezett típusai, irányai

adhatók meg. Fentiek miatt a terveknek nem valamilyen határérték-rendszernek kell

elsősorban megfelelnie, hanem meghatározott elveknek, prioritásoknak, céloknak. Az

ezeket összefogó értékrend hiányában nem lehetne a változásokat minősíteni, mert hiányzik

ehhez a viszonyítási alap. Az értékrendet tehát a stratégiai környezeti vizsgálati tevékenység

megkezdése előtt konkrétan meg kell határozni. Azaz, a fenntartható fejlődés elérésének

biztosításához szükséges meghatározni azt a viszonyítási szintet, amelynek való megfelelést a

Stratégián számon kérhetünk.

A 2000-es évek elején az SKV értékeléshez készítettünk egy olyan általános kritériumrendszert,

amely tervezési követelményként alkalmazható volt a vizsgálatok során. A kritériumrendszer

azért született, hogy az SKV típusú értékelésekhez általános fenntarthatósági viszonyítási

alapot jelentsen. Ennek megfelelően alakítottuk ki a kritériumokat. A módszer az évek

folyamán folytonosan fejlődött, kiegészült, például a Nemzeti Fenntartható Fejlődési

Keretstratégia hatására is 2013-ban.

Az alábbi táblázatban tehát részben egy általános kritériumrendszert adunk meg a

fenntarthatósági értékrend vonatkozóan, amely tervezési követelményként alkalmazható. A

módszert már számos esetben alkalmaztuk, bevált vizsgálati/értékelési módszer, mely kis

átalakításokkal igen eltérő tartalmú tervek, programok értékelésére is alkalmas volt. Ennek

segítségével készült el például a Miniszterelnöki Hivatal számára az Operatív Programok SKV-

ja, vagy a Fővárosi Területfejlesztési Program – Stratégiai és operatív munkarészének

környezeti vizsgálata.

Az általános környezetvédelmi prioritások, fenntarthatósági kritériumok sokkal inkább

szemléletmódot kívánnak rögzíteni, semmint mérhető és számon kérhető feltételeket.

A fenntartható fejlődésre vonatkozó értékrendünket az SKV elkészítésekor mindig a vizsgált

tervre vonatkozóan konkretizáljuk. A táblázat első és második oszlopa az egyes általunk

figyelembe veendő fenntarthatósági kritériumot általános formában mutatja. A harmadik oszlop

ezeknek az NFF Keretstratégiával való kapcsolatát mutatja be. A negyedik oszlop javaslatot tesz

a jelen Stratégia esetében alkalmazható kritériumokra, míg az ötödik oszlop értékeli a Stratégia

tartalmát.


Jel Jelentés Előfordulás

☺ A fenntarthatósági kritérium szempontjából egyértelműen kedvező

elmozdulásokra lehet a Stratégia tartalma alapján számítani. 8

A fenntarthatósági kritérium tekintetében lehetnek kedvező és kedvezőtlen

folyamatok, de vagy ezek mértéke csekély, vagy számolnunk kell ellentétes

hatásokkal is, amelyek közömbösíthetik az eredményt. 4

A fenntarthatósági kritérium szempontjából egyértelműen kedvezőtlen

elmozdulásokra számíthatunk. -


elfogadásával) semlegessé tehető. 4


136 2018. október

/☺ Jellemzően kedvezőtlen hatás, ami megfelelő kezeléssel (pl. javaslataink

elfogadásával) akár kedvezővé is tehető. 2

/☺ Jellemzően semleges hatás, megfelelő kezeléssel (pl. javaslataink

elfogadásával) akár kedvezővé is tehető. 2


137 2018. október

5-4. táblázat A fenntarthatósági kritériumok értelmezése és értékelése a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 vonatkozásában

Fenntarthatósági kritériumok NFFS kapcsolódó

megállapításai, céljai Az NTS 2030-ra vonatkozó kritériumok Értékelés

I. A szükségletek

kielégítése és a

természeti-

környezeti értékek

megőrzése között

hosszú távú

egyensúlyt kell

elérni.

(a) a környezet

igénybe-vétele ne

haladja meg a

források

keletkezésének a

mértékét

(b) a környezet

terhelése ne

haladja meg a

környezet

asszimilációs

kapacitását.

NFFS: A gazdaság az

ökológiai korlátain

belül működik.

1. A lételemnek tekintett,

feltételesen megújuló

környezeti elemek (levegő,

víz, föld, élővilág) készleteit

és állapotát, valamint az

általuk alkotott környezeti

rendszer potenciálját,

önszabályozó képességét a

rendszer terhelhetőségének

határán belül fenn kell

tartani, illetve ahol ez

szükséges és lehetséges, a

megfelelő célállapot

érdekében terhelésüket

csökkenteni kell.

A fenntarthatóság kritériumának

érvényesítése azt jelenti, hogy a

fejlődést a jövőben nem lehet a

természeti erőforrások korlátlan

felhasználására alapozni, hanem

meg kell találni a társadalmi jólét

létrehozásának más, újszerű

útjait. Fontos cél a talaj

termőképességének fenntartása, a

fenntartható hozamon alapuló

gazdálkodás a megújuló

erőforrásokkal.

Szükséges az ésszerű,

beosztógazdálkodás az

ásványkincsek-kel és az

energiahordozókkal.

A vállalkozások mindennapi

tevékenységük végzése során

elsősorban a környezetbarát

technológiák használatára való

áttéréssel, végeredményben a

felhasznált természeti inputok és

a szennyezések csökkentésével

járulhatnakhozzá a természeti

erőforrások megőrzéséhez.

A zárt anyagciklusok kialakítása,

hasznosítás

révén a korábban hulladékként

jelentkező anyagok a

gazdaságban tovább

használhatók (így az

ártalmatlanítandó hulladék

mennyisége csökken).

- Az idegenforgalom növekedése következtében összességében nem

nőhetnek elfogadhatatlan mértékben a károsanyag-, valamint az

üvegházhatásúgáz-kibocsátások és a terhelések, emellett a

hatásviselő elemek (levegő, víz, föld, élővilág) állapotának a

turizmus és idegenforgalom számára is megfelelő színvonalát is

fenn kell tartani.

- Az egyik környezeti tényező javulása nem járhat egy másik

érzékelhető romlásával, sőt jellemzően komplex

környezetjavításra kell törekedni.

- A Stratégia a vendégéjszakák számának majd kétszeres növekedésével számol, ami

egyértelműen eredményezi a terhelések környezeti elem függően differenciált növekedését.

Ezt csak az egész rendszer környezetvédelmi teljesítményének javulásával lehet ellensúlyozni,

ami komoly kihívás. A kritérium teljesülése jellemzően helyi szinten értelmezhető.

- A vendégforgalom elvárt növekedéséből eredő terhelésnövekedés mértéke nagy mértékben függ a

szolgáltatók és a vendégek környezettudatosságától, valamint a rendelkezésre álló környezetbarát

megoldásoktól. Előbbi érdekében széles körű szemléletformálás szükséges, utóbbi tekintetében a

pályázati lehetőségek, a fejlesztési, támogatási preferenciák lehetnek befolyással. A pályázati

konstrukciókban erre vonatkozóan már megjelennek előremutató kondíciók (energiahatékonyság,

fenntartható közlekedési módokon való megközelíthetőség). A vendégszám helyett a tartózkodási

idő növelésére irányuló fejlesztések, a térbeli és időbeli koncentráció oldásának szándéka a

hatásviselők jelenlegi állapotának fenntartását, illetve javulását segítheti.

- A tervezett fejlesztések jellege nem mutat olyan tendenciát, mely valamely természeti erőforrás

egyoldalú kiaknázását feltételezné, de erre a gyakorlatban is törekedni kell (pl. egy-egy térségben

nem lehet egyoldalúan csak a gyógyfürdő turizmust fejleszteni, mert az a termálvizek

túlhasználatához vezethet). A párhuzamosságok kerülése pozitív törekvés e tekintetben.

/

2. A természeti erőforrásokkal

való gazdálkodásban

általánosan a feláldozott és a

létrehozott értékek pozitív

egyenlege kell, hogy

érvényesüljön, miközben a

meg nem újuló erőforrások

igénybevétele nem haladhatja

meg azt az ütemet,

amennyivel azok megújuló

erőforrásokkal való

helyettesíthetősége

megoldható.

- A fejlesztések során az erőforrástakarékos megoldásokat (pl.

alacsony víz- és energiafelhasználás, megújuló energiahasznosítás,

szürke- és csapadékvíz-hasznosítás) kell előnyben részesíteni.

- A túlfogyasztást, túlhasználatot (pl. a gyógy- és hévizek

hasznosítása, a helyi mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodásra

alapozott produktumok, a természeti területeken okozott zavarás

tekintetében) el kell kerülni.

- Az alacsonyabb fajlagos energiafelhasználású, illetve megújuló

alapú desztináció megközelítési módokat biztosítani,

használatukat ösztönözni kell.

- A Stratégia a vendégéjszakák számának majd kétszeres növekedésével számol, ami

egyértelműen maga után vonja a természeti erőforrások felhasználásának differenciált

növekedését. Ezt csak az egész rendszer hatékonyságának javulásával lehet ellensúlyozni, ami

meglehetősen nagy kihívás (ahogy azt az előző pontnál, e terheléseknél is megfogalmaztuk).

- A teherbíróképesség meghatározása szükséges nem csak térségi, illetve desztináció szinten,

hanem attrakció, és egyes térségekben az egyes turizmuságazatok szintjén is, ez lehet az

alapja a túlhasználat elkerülésének. Tájterhelhetőségi vizsgálatok útján szükséges feltárni az

egyes fogadóterületek (desztinációk) befogadó-, eltartó- és regenerálódó-képességét a táj

stabilitásának megőrzése céljából.

- Az energetikai korszerűsítés, illetve egyes esetekben a megújuló energiahasznosítás, mint

támogatható tevékenység megjelenik a pályázati kiírásokban, illetve többnyire feltétel a szelektív

hulladékgyűjtés lehetőségének biztosítása. A víztakarékosság és a csapadékvízhasznosítás,

valamint a megújuló energiahasznosítás és az anyagtakarékos, újrahasznosítást megvalósító

kivitelezés (pl. építési-bontási hulladék hasznosítása) terén intézkedések szükségesek.

- A kerékpáros, illetve közösségi közlekedési módokkal való megközelíthetőség biztosítása bírálati

szempont, illetve az elektromos töltőpont kiépítése előírás vagy előnyt jelent a pályázatoknál.

/

3. A természetbe hulladékként

visszakerülő (a természet

által sem hasznosítható)

anyagok mennyiségének és

veszélyességének csökkennie

kell.

- Az újrahasznosított anyagok használatára, a hulladékszegény

megoldások alkalmazására kell törekedni.

- Minden fejlesztésnél, korszerűsítésnél és az attrakciók

működtetésénél a hulladékképződés megelőzését, kedvezőbb

összetételének kialakítását szem előtt kell tartani és biztosítani

kell a szelektív hulladékgyűjtés feltételeit.

- A biológiailag lebomló hulladékok (pl. élelmiszerhulladékok)

keletkezésének megelőzésére, illetve az elkerülhetetlenül képződő

efféle hulladékok hasznosítására kiemelt figyelmet kell fordítani.

- A helyzet az előző pontoknak megfelelő. A Stratégia indikátorai által jelzett növekedés

egyértelműen a hulladékok mennyiségének növekedésével jár, valószínűsíthetően a jelenlegi

összetétel mellett. A hatás ugyanakkor csak helyileg lehet problémás, országos léptékben nem

lesz jelentős. Ha sikerül a szelektív gyűjtést, hasznosításra átadást jól megoldani, akkor

elkerülhetőek lehetnek a kedvezőtlen irányú folyamatok.

- Az újrahasználat, újrahasznosítás nem jelenik meg a pályázati feltételek között. Legalább az

építési-bontási hulladékok minél nagyobb arányú felhasználásra kellene törekedni a létesítéssel járó

beruházásoknál. A körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformálás is indokolt volna.

- A szelektív hulladékgyűjtés lehetőségének biztosítása megjelenik egyes konstrukciókban a

pályázati feltételek között.

- Szemléletformálással, illetve szakmai segítséggel kellene támogatni a helyben komposztálást, az

élelmiszerek bizonyos körének rászorulók részére történő átadását (pl. Magyar Élelmiszerbank),

ennek hiányában ösztönözni kell a komposztálásra történő átadást.

/


138 2018. október



4. A rendelkezésre álló terület

felhasználásánál az igénybe

vehető területek nagyságát

kemény felső korlátnak kell

tekinteni, a fejlesztéseknél a

területkímélő megoldásokat

kell előnyben részesíteni.

Fontos cél a természetes területek

beépítési sebességének

csökkentése.

- A kisebb területigénybevétellel, beépítéssel járó megoldásokat kell

előnyben részesíteni.

- Kerülni kell az infrastruktúra elemek megkettőződését, illetve

általában a párhuzamos kapacitások kialakítását.

- Minimalizálni kell az élőhelyek, zöld-, erdő-, egyéb érzékeny

területek kiterjedésének csökkenését és biztosítani kell a

megszüntetett, vagy csökkentett ilyen területek pótlását.

- A megnövekedett forgalom, megnövekedett szállásigényt is jelent, ezek kielégítése

nyilvánvalóan bizonyos szintű területfoglalással is fog járni. Nem mindegy, hogy hol és milyen

környezetben történik a foglalás, de az tudható, hogy elsősorban igényes környezetről lehet

szó, ami ennek megfelelően érzékenyebb is. Az eddigi pályázati kiírásokból az látszik, hogy

bővítés csak különösen indokolt esetben támogatott, tehát jelentős problémára nem kell

számítani.

- A területfoglalás minimalizálására való törekvés nem látszik a pályázati feltételek között,

javasolható erre törekedni, ez a termőföldvédelem szinte egyetlen lehetősége.

- A turisztikai fejlesztések során kiemelt cél a párhuzamos fejlesztések kerülése (ez végsősoron a

területfoglalás mérsékléséhez is hozzájárul). A közlekedésfejlesztésre nagy mértékben támaszkodik,

de ilyen szempontból sajnos nincs ráhatása a Stratégiának, holott a párhuzamosság kerülése ott is

kiemelt szempont.

- A pályázati felhívások önállóan nem támogatható elemei között a zöldítés, a kertészeti eszközök

alkalmazása megtalálható. Az érzékeny területek, élőhelyek felszámolása a vonzerő csökkenését

jelentené, ami nem lehet célja a Stratégiának.

/

II. A kardinális

értékek

elvesztésével járó

folyamatok nem

tűrhetők el.

Minden kipusztított faj

belőlünk vesz

elvalamit.

5. A biológiai sokféleség

megőrzésének feltételeit, a

természetesen előforduló

fajok, és tenyésztett vagy

termesztett hagyományos

fajták megőrzését és

védelmét, a természetes és

természetszerű élőhelyek

fennmaradását,

sokszínűségét, és térbeli

koherenciáját biztosítani kell.

Ez a természeti rendszerek

környezeti változásokhoz

való jobb alkalmazkodó

képességét is szolgálja.

A fenntartható fejlődés a

természeti erőforrásokkal való

olyan tartós, értékvédő

gazdálkodást jelent,

amelylehetővé teszi az emberek

boldogulását anélkül, hogy a

gazdasági fejlődés lerombolnáa

sokféleséget, a komplexitást és az

ökoszisztéma-szolgáltatásokat.

Az Európábanegyedülálló

fajgazdagság fenntartása, a táj és

a természeti értékekmegőrzése, az

ökoszisztéma-szolgáltatások

kimerítésének megakadályozása

szükséges.

- Biztosítani kell a védett (természeti) értékek és területek, Natura

2000 területek, Országos Ökológiai Hálózat területeinek, valamint

a védett fajok védelmét, országos jelentőségű védettség esetén

érintettségük, más esetekben károsodásuk elkerülését.

- A turizmus fejlesztésének összhangban kell lennie az érintett

természeti értékek, természeti területek terhelhetőségével.

- A nem védett, de turisztikai szempontból értékképző élővilág

(erdők, gyepek, vízi élővilág, stb.) területének és fajainak

túlterhelését is el kell kerülni.

- A fejlesztések nem járhatnak a városi zöldterületek/-felületek

csökkenésével, minőségi romlásával. Lehetőséghez mérten növelni

kell a zöldfelületek mennyiségét közegészségügyi szempontok

figyelembe vételével és kertészeti eszközökkel javítani kell

minőségüket a fejlesztések részeként.

- Törekedni kell olyan műszaki eszközök alkalmazására, melyek az

ökológiai gát hatást csökkentik, vagy megszüntetik.

- A fő kérdés, hogy hogyan sikerül a megnövekedett forgalmat a terhelhetőség határán belül

tartani, és elősegíteni a természeti értékek megismerését, és ennek megfelelően természetféltő,

környezettudatos gondolkodásmód elősegítését. A terhelhetőségi számítások egyik

alapszempontja kell, hogy legyen a természeti területek terhelhetőségének vizsgálata.

- A valamilyen szempontból védett területek megőrzése nevesítetten nem jelenik meg, de ahogy az

előző pontnál is leírtuk a vonzerő csökkenését okozná ezek sérülése, ami kerülendő.

- A pályázati feltételeknél az önállóan nem támogatható elemek között megjelenik a

zöldfelületfejlesztési lehetőség is, a közegészségügyi szempontok (pl. allergén fajok tiltására

vonatkozó) figyelembe vétele szükséges.

/☺

6. Az ökoszisztéma

szolgáltatásokat értéknek kell

tekinteni, gazdasági

értéküknek meg kell

jelenniük a stratégiai

fejlesztési döntésekben. A

fejlesztések nem járhatnak az

ökoszisztéma szolgáltatások

károsodásával.

- Sem a turisztikai forgalom növelése, sem az ehhez szükséges egyes

beavatkozások nem eredményezhetnek sem túlhasználatot, sem

elfogadhatatlan mértékű zavarást, sem a turizmussal közvetlenül

érintett területen, sem távolabb.

- A piac által preferált szolgáltatások kihasználása nem mehet a

többi, a piac által nem érzékelt szolgáltatás rovására, mivel így a

természeti tőke folyamatosan csökken.

- Az ökoszisztéma szolgáltatások egyik legnagyobb ágazati haszonélvezője a turizmus, így elemi

érdeke ezek fenntartása, ha ez valahol nem sikerül, akkor ott hibásan működik a rendszer.

Jelen Stratégia szintjén nem állapítható meg, hogy mennyire lesz sikeres ezen elv

érvényesítése.

- A problémák elkerülésének a turisztikai terhelhetőség meghatározása lehet az alapja. A készülő

alstratégiákban, illetve alacsonyabb szintű programokban kell korlátot szabni a kapacitáson túli

terhelések megjelenésének. Ez adott esetben felső forgalmi korlátok alkalmazását is jelentheti.

7. Az építészeti, táji és

kulturális értékek

fennmaradását biztosítani

kell.

Kívánatos a szellemi, tárgyi és

épített örökség megőrzése,

értékeinek kibontakoztatása,

fenntartható használata.

- A fejlesztések, illetve a Stratégia eredményeképpen bekövetkező

turisztikai forgalom növekedés nem járhat a kulturális örökség,

és ezáltal a turisztikai vonzerő részét képező értékek

veszélyeztetésével.

- A fejlesztések megvalósításánál az építészeti és kulturális értékek

jelenlegi terhelését, valamint a táj és a településképi zavarását

csökkenteni kell.

- Az új elemeknek tükrözni kell a hely jellegzetességeit.

- A fejlesztéseknek figyelembe kell vennie és védenie kell a

térszerkezet és a tájhasználat értékes, sérülékeny elemeit is.

- Az építészeti, táji és kulturális értékek jó állapota a turizmus egyik létfeltétele, tehát

növekedésre akkor lehet számítani, ha ezek állapota is javul. Ezt szolgálja jelenleg a

Széchenyi 2020 program keretében a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram,

melyek keretében zajló nagyszabású fejlesztések során 42 kastély és vár újul meg. Ezeket a

fejlesztéseket a Stratégia becsatornázta.

- Célszerű lehet az egyes fogadóterületekre (desztinációkra) terület- vagy táj befogadó és -eltartó

értékeket (felső küszön) meghatározni a természetes ökológiai és környezeti rendszerek, ill.

folyamatok hosszú távú megőrzésének és fenntartásának biztosítása érdekében.

- A Stratégia a táji adottságokon alapuló felelős tájhasználathoz, a természeti erőforrások és a

kulturális örökség védelméhez, a bölcs és takarékos területhasználathoz való hozzájárulással

számol a turisztikai fejlesztések által (tájpotenciál hosszú távú egyensúlya).

☺


139 2018. október



III.Biztosítani kell a

természeti

környezeti

változásokhoz való

alkalmazkodás

lehetőségét egyéni

és társadalmi

szinten

A gazdasági-,

társadalmi-, technikai-,

egyed-, faj-, és

bármilyen más fejlődés

egyik elengedhetetlen

feltétele, hogy szolgálja

a környezethez való

alkalmazkodást.

Ellenkező esetben a

folyamat a kérdéses

alany pusztulásához

vezethet.

8. A környezeti (pl.: klíma-)

változásokhoz való

alkalmazkodó képességet

mind a társadalom, mind az

érintett lakosság javítani kell.

A Keretstratégia átfogó célja az

alkalmazkodóképesség

feltételeinek biztosítása, az

alkalmazkodás célja pedig, hogy

növelje a természeti/társadalmi/-

gazdasági rendszerek ellenálló-

képességét az éghajlatváltozás

jövőbeli hatásaiellen.

- Klímaváltozáshoz való alkalmazkodó képesség javítása eleve cél

kell, hogy legyen.

- A fejlesztések tervezése során a lehető legkisebb mértékű negatív

éghajlatváltozási következményekre kell törekedni és figyelembe

kell venni a várható klimatikus hatásokat, a hosszabb távon

prognosztizált változásokat is.

Az európai uniós forrásokból támogatott projektek esetében kötelezően fel kell mérni azt, hogy

hogyan csökkenthető az éghajlatváltozást okozó üvegházhatású gázok, elsősorban a

széndioxid kibocsátása, és hogyan lehet megelőzni, csökkenteni, vagy kompenzálni az

éghajlatváltozás hatásait a projektre és a projekt által érintett lakosságra. Hasonló előírás

javasolható a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program keretében megvalósuló projektek

vonatkozásában is. Mivel a cél a turisták elégedettségének biztosítása, ezért feltételezhetően

„belső” kényszer, gazdasági érdek fűződik az általuk is érzékelhető hatások enyhítésére.

− ☺

9. A nem kívánatos természeti

környezeti változásokat

erősítő emberi

tevékenységeket hatásuk és

jelentőségük függvényében

korlátozni, adott esetekben

tiltani kell.

A kritikus állapotban lévő

erőforrások esetében normatív,

korlátozóelőírások bevezetésére,

esetlegesen az erőforrás-

felhasználás teljes tilalmára is sor

kell, hogy kerüljön

- Ahol a termálvizek VGT szerinti mennyiségi vagy minőségi

állapota problémás, ott a további vízkivételeket, vízbevezetéseket

korlátozni szükséges.

- A klímaváltozás hatásait növelő, az alkalmazkodóképességet

rontó fejlesztéseket kerülni kell, ahol ez elkerülhetetlen,

hatásukat minimalizálni és kompenzálni szükséges.

- A Stratégia mindenütt kiemeli a víz, mint erőforrás meghatározó szerepét a turizmus

növekedésében. Az erre való törekvés, a jogszabályok betartása mellett elkerülhetővé teheti a

nem kívánatos természeti környezeti változásokat erősítő emberi tevékenységeket.

- Az eddig ismert konkrét pályázati kiírások új medencék, fürdők támogatását nem, csak azok

fejlesztését, korszerűsítését tartalmazzák.

- A pályázati felhívások lehetőséget nyújtanak kisebb, klímaadaptációt szolgáló fejlesztésekre

(árnyékolás), vagy azt is szolgáló beavatkozásokra (növényesítés), az üvegházgázok kibocsátásnak

csökkentésére pedig az energiahatékonyságot növelő beavatkozások, illetve a megújuló energia

hasznosítás támogathatósága szolgál. A megújuló energia felhasználás arányának növelésére

kellene ösztönözni a szektort, illetve a klímaalkalmazkodási intézkedések szélesebb körének

alkalmazására (pl. csapadékvízgazdálkodás).

10. Nem tűrhető az az állapot,

hogy a társadalom egy része

olyan rossz élet-körülmények

között él, mely az

alkalmazkodó képességét

szinte megszünteti, és így

csak a közvetlen

környezetének felélésével

képes életben maradni.

A leszakadó társadalmi csoportok

– különösen a romák – és

térségek kiemelt kezelése, a

szegénység csökkentése

- El kell érni, hogy az idegenforgalom a helyi leszakadó, hátrányos

helyzetű rétegek számára is biztosítson legális és tisztességes

munkalehetőséget, a turizmus hasznaiból a helyi lakosság minél

teljesebb köre részesüljön, ezáltal hozzájárulva az

életkörülmények javításához, így végső soron a jövedelem

hátterét jelentő környezet megóvása igényéhez.

- A Stratégia fontos törekvése a szektor fehérítése, illetve a munkahelyek számának jelentős

növelése. Az idegenforgalom hagyományosan lehetőséget biztosít az alacsonyabb képzettségű

munkaerő bevonására, illetve a nők foglalkoztatására.

- A helyben élő munkaerő foglalkoztatása és az életminőség javítása, illetve a helyi/térségi termékek

és szolgáltatások igénybe vétele szakmai értékelési kritérium a Kisfaludy Szálláshelyfejlesztési

Konstrukció pályázataiban, mindezeknek a kötelező fenntartási időszakon túli biztosítására viszont

intézkedéseket szükséges kidolgozni.

☺

IV. Meg kell adni

mindenkinek a

lakóhelyén az

emberhez méltó

élet lehetőségét

mind a jelenben,

mind a jövőben.

NFFS:

Értékkövető

és értékőrző magyar

társadalom

Egy fejlesztésnek akkor

van értelme, ha jobb

lesz tőle ott élni.

11. Az egészséges környezet és

az egészséges élelmiszer és

ivóvíz és a biztonságos

fenntartható energiaellátás

minden ember alapvető joga,

a nem megfelelés sem helyi,

sem tágabb szinten nem

tűrhető.

Az embert érő környezeti

terhelések csökkentése Az emberi

egészséget és életminőséget

veszélyeztető kibocsátásokat

korlátok között kell tartani,

azokat megfelelően szabályozni

szükséges.

- A turisztikai forgalom növekedése nem okozhatja a helyi lakosság

ellátását veszélyeztető erőforrás csökkenést, és a helyi lakosok

egészséges, stresszmentes környezethez való jogainak csorbulását.

- A turizmus környezettel kapcsolatos igényessége miatt az egészségre káros környezeti hatások

közül leginkább a túl nagy embertömeg okozta stresszhatások növekedésével lehet számolni

(esetleg előfordulhat tömeges megbetegedés kórokozók behurcolása miatt). Ez Európa néhány

nagy turistaforgalmú városában már konfliktust is okozott. Körültekintő tervezéssel a

zsúfoltság részben elkerülhető, de a főváros esetében erre nagyon oda kell figyelni. A Stratégia

ki is mondja: A turizmus társadalmi fenntarthatóságának érvényesítése érdekében minden esetben

vizsgálni szükséges továbbá a fejlesztések és a megnövekedett forgalom hatását a helyi közösségek

életére.

- Csak a helyiek már a tervezés folyamatába történő bevonásával, valamint az üzemeltetés során is a

folyamatos kommunikáció, részvétel lehetőségének biztosításával garantálható a jogok

csorbulásának megakadályozása. A turisztikai terhelhetőség meghatározása, annak szigorú felső

korlátként értelmezése itt is elengedhetetlen.

- Egyértelműen kedvező törekvés a térbeli és időbeli koncentráció oldásának szándéka, illetve, hogy

Budapest esetében a vendégforgalom csak korlátozott növekedését irányozza elő a Stratégia.

/☺

12. Meg kell őrizni a helyi

kultúrát, azokat a termelői és

fogyasztói mintázatokat,

amelyek a környezethez való

alkalmazkodás során

alakultak ki, s hosszú távon

biztosították a helyi közösség

és környezet harmóniáját. Ha

ez már nem lehetséges, a

fenntartható termelői és

fogyasztói mintázatok

kialakítását kell támogatni.

A helyi közösségek felismerik a

rendelkezésükre álló természeti

erőforrásokból adódó

lehetőségeiket, termelésüket,

energiafelhasználásukat és

fogyasztásukat erre alapozva

szervezik meg.

A helyi adottságokra

támaszkodóellátási láncok

kialakításának támogatása szintén

az egyébként tőkehiányoshazai

vállalkozói kapacitásokat erősíti és

- A fejlesztések sem közvetlenül, sem közvetve nem okozhatják a

helyi termelési és fogyasztási mintázatok kényszerű

megváltoztatását.

- A fejlesztések kapcsán előnyben kell részesíteni a helyben

hagyományos, már bevált mintákat, megoldásokat, szokásokat,

előállítási módokat, el kell azonban kerülni ezek múzeumi

attrakcióvá válását.

- Elsősorban a helyi gazdaságra, a helyi közösségekre kell alapozni,

illetve a rövid ellátási láncokat szükséges preferálni.

- A turisztikai fejlesztések segíthetik a helyi termelési mintázatok továbbélését, éppen a

hagyományos termelési módok, termékek előállításának, piacosodásának támogatásával. Ez

érzékelhető a C5 és F2 pilléreknél (helyiek érzékenyítése), de alapvetően a H1, együtt-élő

turizmus esetén, ahol külön nevesítettaz autentikus termékek, mint a vendégvárás egyik

eszköze.

- A helyi/térségi szolgáltatók, termékek beszerzése, értékesítése szakmai értékelési

kritériumként megjelenik a pályázati felhívásokban, illetve az egységes desztinációs

szemléleten alapuló fejlesztések elve önmagában is hozzásegíthet. A Stratégia például a

borturizmus tekintetében kimondja: Alapvetően támaszkodik a helyi élelmiszertermelésre,

kézműiparra, támogatja a helyi közösségek fejlődését, tradicionális értékeik megőrzését, hozzájárul

a desztinációk élménykínálatához.

☺


140 2018. október



13. A fejlesztések miatt a helyi

közösségeknek nem

szűkülhetnek a lehetőségei az

igényelt és választható

életmódok tekintetében,

amennyiben ezek nem zárják

ki egymást, és megfelelnek

mind a fenntarthatóság, mind

a fejlődés kritériumainak.

hozzájárul az importáruk

szállításával járókörnyezeti károk

csökkentéséhez.

A lokális ökológiai problémákra,

kihívásokra a helyi közösségek és

alsóbb

szintű kormányzatok adnak

választ, míg a központi

kormányzat kezeli a nemzeti

jelentőségű problémákat.

- Az idegenforgalom (különösen pl. tömegturizmus, „parti”

turizmus) és a kiszolgáló infrastruktúra (pl. közlekedési

útvonalak) okozta zavarás nem lehet olyan mértékű, hogy a helyi

lakosság életmódjának, életformájának megváltoztatására

kényszerüljön.

- El kell kerülni a helyi lakosság kényszerű elvándorlását, bizonyos

településrészek totális funkcióváltását csak az idegenforgalom

kiszolgálására.

- A fejlesztéseknek biztosítania kell a közösség által

hagyományosan használt területek megőrzését és megközelítését.

A turisták igényeinek kielégítése nem csorbíthatja a helyi

lakosság jogait és lehetőségeit.

- A természeti környezettel és a helyi társadalommal együtt-élő turizmus megvalósítását tekinti

a Stratégia legfontosabb horizontális célkitűzésnek, de ennek tényleges megvalósítási

módjától függ a sikeressége.

- A törekvés kiolvasható a Stratégiából, de a lakosság folyamatos bevonása, érdekérvényesítési

lehetőségeinek garantálása, valamint megfelelő szabályozás és annak való szigorú érvényszerzés

nélkül nem garantálható. Hatékony szemléletformálásnak kell kiegészítenie a turisták

viselkedésének, magatartásának befolyásolására.

- Ez a kritérium csak megfelelő szabályozással biztosítható, amire a Stratégia E-pillére keretében

lehetőség nyílik. A turisztikai terhelhetőség meghatározása segíti a kritérium teljesülését.

14. Minden a

környezetgazdálkodással

összefüggő tevékenységet

azon a szinten kell

megvalósítani, ahol a

probléma kezelése a

legnagyobb környezeti és

egyéb haszonnal, valamint a

legkisebb környezeti

kockázattal, illetve kárral jár.

- A tervezett megoldásoknak alkalmazkodniuk kell az érintett

települések sajátosságaihoz, kerülni kell a túlcentralizált és a főleg

külföldről származó (gépek, berendezések stb.) eszközökre építő

megoldásokat.

- Az idegenforgalmi fejlesztésekhez kötődő környezeti

infrastruktúra-fejlesztések (pl. szennyvízkezelés,

hulladékgazdálkodás) a közelség elvének figyelembe vételével kell

biztosítani, más, távolabbi területek terhelését a lehetőségekhez

mérten el kell kerülni. El kell ugyanakkor azt is kerülni, hogy a

szezonálisan ugrásszerűen megnövekvő terhelés miatt szükséges

aránytalan infrastruktúra fenntartása a helyi lakosságra

háruljon.

- Az 5.1 fejezet fogalmazza meg az állami a térségi és helyi szint közötti munkamegosztás

elképzelését, a felelősségi és feladatkörök lehatárolását. Ez jelenleg még nem eléggé tűnik

kiforrottnak, ugyanakkor az anyagban számtalan helyen fellelhető a helyi gazdaság, a helyi

erőkre építő ellátás erősítésének igénye. A Stratégia kimondja: A turizmust szervezni, menedzselni

helyi szolgáltatók és valamilyen menedzsmentszervezet nélkül eredményesen nem lehet. Ilyen

eredményes működésre – elsősorban a helyi szakemberek tudásának és elkötelezettségének

köszönhetően – számos jópéldát ismerünk

- A turizmus miatt felmerülő közmű-igények kielégítése a helyi közműinfrastruktúra segítségével

történik. Az időbeli koncentráció oldásának szándéka elősegíti a közműinfrastruktúra

forgalomnövekedésből eredő üzemeltetési gondjait, az aránytalan infrastruktúra kiépítése így

kevésbé valószínű. A szennyező/használó fizet elv érvényesítésével a helyi lakosság mentesül.

/☺

15. A helyi szinten kezelhető

erőforrások használata

elsősorban a helyi közösség

közvetlen, vagy közvetett

hasznát kell szolgálja.

A hazai vállalkozói tőke

fejlődéséhez járulhat hozzá a helyi

gazdasági kapcsolatok erősítésére

szolgáló eszközök bevezetése.

- A helyi erőforrásokra és értékekre építő idegenforgalom hasznai

elsősorban helyben kell, hogy maradjanak.

- A hasznok helyben tartása akkor valósulhat meg, ha valóban a helyi munkaerőre és a helyi

termékekre, szolgáltatókra alapoznak (szakmai értékelési kritériumként megjelenik a

pályázati felhívásokban), és az attrakciókhoz, szálláshelyekhez, stb. kötődő tulajdonosi,

érdekeltségi kör is elsősorban helyi.

- A Stratégia szerint: A magas minőségben és autentikus módon megvalósított, helyiek által

üzemeltetett, a vidék valósélményét ígérő falusi turisztikai szolgáltatások hozzájárulnak a vidéki

térségek fejlődéséhez, a területi különbségek csökkenéséhez. Amennyiben tehát az idegenforgalom

hasznai döntő részben helyben maradnak, illetve a helyi attrakciók, szolgáltatások elsősorban

helyiek számára biztosítanak munkalehetőséget, az segíthet.

/☺

V. A fenntartható

fejlődést csak

felelősségteljes

ember érheti el.

Az egyén

életminőségének

javulása sem a saját,

sem a mások által

preferált környezeti

javak sérelmére nem

történhet.

NFFkS:

Értékkövető

és értékőrző magyar

társadalom

16. Erősíteni kell a társadalom

befogadó jellegét (társadalmi

kirekesztés, demográfiai

problémák kezelése, stb.) az

értékek mentén.

A szegénység

vagy az etnikai alapú társadalmi

kirekesztettség az egyik

legsúlyosabb akadálya a

szolidáris tudásalapú, egészséges

társadalom

megteremtésének.

- Szélesíteni szükséges a fejlesztések hatására nyertesnek

tekinthetők körét, mind a szolgáltatói, mind pedig a

szolgáltatásokat igénybe vevők oldaláról.

- A fejlesztések során szem előtt kell tartani az esélyegyenlőség

biztosításának igényét.

- A turisztikai lehetőségek körét a fogyatékkal élők, az idősek, a

kisgyermekesek, stb. számára is bővíteni kell.

- Elő kell segíteni a turisták és a helyiek tiszteleten alapuló,

közvetlen kapcsolódását, a helyi kultúra, szokások, stb,

megismertetését.

- A nagy arányú (kevésbé képzett munkaerő számára is alkalmas) munkahely teremtéssel,

valamint a családbarát és az akadálymentes hozzáférés biztosításával teljesülő feltétel.

- A fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés horizontális feltétel ás a pályázati kiírásokban is

megjelenő szigorú feltétel. A minőségi, igényes turisták vonzása szándékának viszont megvan az a

veszélye, hogy a kevésbé tehetős, illetve leszakadó rétegek egyre kevésbé tudják majd igénybe

venni a dráguló szolgáltatásokat, ez az esélyegyenlőség elvével ellentétes, elkerülését feltétlenül

biztosítani kell.

- A családbarát és az akadálymentesítésre törekvő fejlesztések okán teljesülő a turisztikai

lehetőségek köre bővül.

- Élményszerű, illetve autentikus élményt nyújtó szolgáltatások, attrakciók kialakítása segíti a

megismerést, ezzel megteremtve a megőrzés, megóvás szándékát is.

☺

17. A térség, régió, város nem

veszélyezteti - sem közvet-

len, sem közvetett formában

– sem saját környékén, sem

távolabb ugyanezeknek a

követelményeknek az

érvényesülését.

A fenntarthatóságnak nemcsak

országos dimenziója van, hanem a

fenntarthatóságikövetelményeknek

az egyes térségekre is teljesülniük

kell.

- A fejlesztéseket, beavatkozásokat úgy kell megvalósítani, hogy az

érintett területekkel szomszédos térségek érdekei ne sérüljenek,

egy (turizmus szempontjából kiemelt jelentőségű) terület

környezeti állapota javítása, állapota megőrzésének igénye nem

okozhat másutt (pl. egy turisztikai szempontból kevésbé fontos

területen) jelentős állapotromlást, illetve terhelésnövekedést.

- Az ilyen típusú probléma, akkor jelentkezik, mikor egy térség haszonélvezője egy folyamatnak,

de a káros melléktermékeket (hulladék, szennyvíz, szükséges, de szennyezéssel járó feladatok)

más térségbe helyezi. Ez általában a nagyvárosok jellemzője. Az ilyen típusú problémák a

Stratégia szintjén nem merültek fel.


141 2018. október



18. A fejlesztésnek legyenek

olyan elemei, amelyek

hatására a fenntarthatóság

elvei tudatosulhatnak, és

erkölcsi normává válhatnak

a társadalom tagjaiban, és

ezzel párhuzamosan a

tervezés során az

érintetteknek a döntésekben

való részvétele biztosított.

Cél a fenntarthatóságot támogató

kultúra kialakítása,

a fenntartható társadalom

szempontjából pozitív értékek,

erkölcsi normákés attitűdök

erősítése

- Meg kell ragadni minden lehetőséget a környezeti-természeti

értékek tudatosítására, valamint az ezek megőrzését biztosító

felelősségteljes életmóddal kapcsolatos ismeretterjesztésre.

- Az érintettek bevonását a mindennapjaikat érintő döntésekbe

biztosítani kell.

- A fejlesztéseknek a helyi társadalom vélhető többségének

támogatottságával, elfogadásával kell rendelkeznie.

- A Stratégia képzéshez, oktatáshoz, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztára lehetőséget

biztosít rá. El kell érni, hogy a környezettel, természettel kapcsolatos szemléletformálás minden

beavatkozáshoz kapcsolódóan megjelenjen.

- Helyi tulajdonosi és érdekeltségi kör (pl. önkormányzatok számára odaítélhető támogatások az OP-

kból) esetén nyílik rá leginkább lehetőség.

- A Stratégia szerint a térségek identitásának újrafelfedezése, a helyi közösségek erősítése

szempontjából is meghatározók. Ez azért is fontos, mert ezek a közösségek tudják a

fenntarthatóságot, az értékek megőrzését biztosítani.

☺

19. Fenntartható fogyasztási

minták terjesztésére van

szükség, ellensúlyozva a

jelenlegi túlfogyasztásra

ösztönző rendszert.

Az alapkérdés az, miként képes az

adott emberi közösség

belátni önnön igényei

korlátozásának szükségességét.

- A turisztikai forgalom (ezen belül a fajlagos költés, azaz a

fogyasztás) cél szerinti növelését felelős fogyasztásra történő

átállás elősegítésével kell ellensúlyozni. Az igények növekedése

csak az ésszerűség és a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával

fogadható el (pl. egyszer használatos eszközök használatának

korlátozása, funkció nélküli emléktárgyak helyett valós

értékkel/tartalommal bíró szuvenírek készítése/árusítása).

- Mind a látogatókat, mind a szolgáltatókat, turizmusból élőket érintő erős szemléletformálással

érhető csak el. Javasolt minden beavatkozáshoz kapcsolódóan beépíteni szemléletformálási,

ismeretterjesztési eszközöket is. Az erre való törekvés a Stratégiából is látható, bár maga a

turizmus önmagában is egy fogyasztás igényes tevékenység. A falusi turizmus terjedése, a helyi

termékek fogyasztásának lehetősége, jó példát jelenthet mind az érintett közösség (meg lehet

élni), mind a turisták számára (ilyet is lehet fogyasztani)

☺

20. Fenntartható fejlődés

szempontjából

elfogadhatatlan a vagyoni

különbségek jelenleg

érvényesülő és folyamatosan

növekvő szintje. Társadalmi

igazságosság nélkül nincs

fejlődés.

A gyakran szélesedő jövedelmi

szakadékok kulturális téren is

megteremtik a társadalmi

szélsőségeket

- A fejlesztéseknek a társadalmi jólét növelését kell szolgálnia, de a

társadalmi különbségek növelése nélkül.

- A fejlesztések nem okozhatják az érintettek (vagy egyes köreik)

kiszolgáltatottságának, ezáltal marginalizálódásának növekedését

(lásd például bűnözés növekedés a turizmus fellendülésével

párhuzamosan, nők vagy gyermekek kizsákmányolása)

- Több kiemelt turisztikai fejlesztési térség is érint leszakadó térségeket, illetve a fejlesztésektől

elvárt a munkahelyteremtés is. (Az idegenforgalom a képzetlen munkaerő számára is

lehetőségeket biztosít.) A Stratégia szintjén a szektorban stabil megélhetést biztosító törekvés

jelenik meg.

- Egyfelől a Stratégia célja az ágazat fehérítése, másfelől a Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program

pályázati konstrukcióiban is lehetőség nyílik biztonsági, biztonságtechnikai intézkedések,

bűnmegelőzéssel kapcsolatos tevékenységek támogatására. A szemléletformáláson (vendégek) is sok

múlik, illetve a minőségi szolgáltatást kereső, igényes turisták vonzásának szándéka is hozzájárulhat.

☺


142 2018. október

Az értékelés fő tanulságai:

− A Stratégia a vendégéjszakák számának majd kétszeres növekedésével számol, ami

egyértelműen eredményezi a terhelések és erőforrás használatok környezeti elem

függően differenciált növekedését. Ezt csak az egész turisztikai rendszer

környezetvédelmi teljesítményének javulásával lehet ellensúlyozni, ami meglehetősen

komoly kihívás. Ezeket jellemzően olyan minősítéssel jelöltük (/ és /☺), ami

feltételezi részben a Stratégiában írt környezeti szempontok maradéktalan teljesülését,

részben a javaslataink elfogadását. Ennek megfelelően egy az eddigi tapasztaltok alapján

jellemzően negatívnak várt hatásból legalább semlegest vagy pozitívat lehet csinálni.

− Egyértelműen negatív hatás () nincs, miután feltételezzük az első pontban leírtak

megvalósíthatóságát.

− A környezeti szempontokkal szemben a társadalmi-gazdasági jellegű kritériumok

már jóval pozitívabb megítélést kaptak. A legtöbb mosolygós jelölés (☺) ezeket érinti.

− Minden a végrehajtás módján múlik, az értékelés kulcsszava a terhelhetőség számítása,

figyelembe vétele. Kulcsfontosságú a turisztikai teherbíróképesség meghatározása és

szigorú felső korlátként kezelése. Amennyiben jól határozzák meg egy-egy

helyszín/terület/érték turisztikai teherbíró képességét és sikerül érvényesíteni is, akkor a

turizmus fenntarthatósága biztosítható. Ez tekinthető az ágazat, az Ügynökség igazi

feladatának és az elkövetkező évek valódi kihívásának.

A fenntarthatóság, ezen belül hangsúlyosan a környezeti fenntarthatóság szándékát ugyan

deklarálja a Stratégia, általános iránymutató voltából, ernyőjellegéből adódóan azonban nem

tartalmaz olyan konkrétumokat, melyek a fenntarthatósági kritériumoknak való tényleges

majdani megfelelés megítélését segítenék. Ezen a tervezési szinten csak korlátozottan

ítélhető meg a Stratégiában szereplő egyes szempontok, elvek érvényesítésének módja.

Vannak olyan törekvések (pl. az akadálymentesítéshez kapcsolódóan), melyekre vonatkozóan

rendelkezésre áll annyi információ, ami alapján a tényleges érvényesülése garantáltnak vehető.

Az elérhető pályázati felhívások egyes további kérdések eldöntésében segítenek, számos

tekintetben azonban még nincs elegendő információ a fenntartható fejlődésre gyakorolt

tényleges hatások irányának eldöntéséhez. A szándék nemes, azonban a kivitelezés módja lesz a

döntő.

A pályázati felhívásokban a szakmai értékelési kritériumok között szerepel, hogy „Mik a projekt

várható, becsülhető közvetlen és közvetett térségi/települési hatásai? (területi, társadalmi,

gazdasági, környezeti hatások)” Mivel a fejlesztések egy része nem környezeti hatásvizsgálat-

köteles tevékenység, ezért könnyen előfordulhat, hogy a Pályázó önbevallással adja meg a

hatásokat. Kérdés, hogy fel tudja-e mérni a környezeti hatásokat, illetve, hogy egyáltalán

fűződik-e érdeke ehhez.

El kell kerülni, hogy a Stratégiában hangoztatott célok megmaradjanak az elvek szintjén

és a gazdasági érdek, a gyors haszonszerzés felülírva ezen elveket, elpusztítsa akár saját

létének alapját is. Ezt sajnos erősíti, hogy a gazdaságban a rövid távú szemlélet és a minden

áron való növekedési kényszer erősödik, és gyakran a hosszú távú környezeti szempontokat is

figyelembe vevő magatartás háttérbe szorul. Amennyiben a hasznok túlnyomórészt helyben, a

helyi lakosság kezében maradnak, az garanciát nyújthat a turizmus fókuszában lévő értékek

megőrzésére.

Tovább fenntarthatósági értékeléshez kapcsolódó észrevételek:

A Stratégiában kevés szerep jut a falusi turizmusnak, ami kis léptéke miatt egyszerre

környezetkímélő és a hasznok helyben tartásának is a legegyszerűbb módja. A Vidékfejlesztési

Program keretében támogatás is biztosított ehhez kapcsolódó kisebb fejlesztésekre, azonban a

Stratégia erről nem tesz említést.


143 2018. október

Az „igényes”, minőségi élményt kereső, magas költési hajlandóságú, prémium szolgáltatásokat

kereső vendégek preferálása magában hordja azt a veszélyt, hogy a kevésbé tehetős rétegek

lehetőségei szűkülnek. A turizmus nem lehet a tehetősek kiváltsága! Ráadásul a „minőségi” nem

feleltethető meg feltétlenül a környezettudatosnak, előfordulhat, hogy éppen a túlfogyasztással,

a fogyasztói társadalommal hozható összefüggésbe.

Az árak általában nem tükrözik a környezeti külső költségeket (externáliák), az ökoszisztéma

szolgáltatásokat sem fizetik meg. Ebből is adódik a természeti erőforrások gyakori túlhasználata.

A fogyasztók nem kapnak jelzéseket az árakon keresztül az általuk fogyasztott termékek,

használt szolgáltatások környezeti hatásáról, így nehéz a környezeti célok elérése.

5.3. Társadalmi-gazdasági hatások értékelése

E munkarész három irányból mutatja be a gazdasági, társadalmi összefüggéseket.

− Egyrészt azokat a társadalmi-gazdasági, finanszírozási folyamatokat mutatja be, amelyek

akadályozhatják a Stratégia végrehajtását, céljainak megvalósulását és kedvezőtlenül

érintik a környezetet. Itt abból a tapasztalati tényből indulunk ki, hogy szinte mindig

számolnunk kell olyan folyamatokkal, érdekekkel is, amelyek a stratégiák végrehajtás

során a tervezettel ellentétes környezeti (és egyéb kapcsolódó) hatásokat okozhatnak,

kedvezőtlen folyamatokat indíthatnak el, vagy megkerülhetetlen végrehajtási korlátot

jelentenek. A forráshiányok például jellemzően rontani szokták a környezeti vagy

fenntarthatósági eredményességet.

− A második szempont, amit vizsgáltunk az volt, hogy a feltételek (állami, pénzügyi,

szervezeti, eljárási stb.) mennyiben adottak a tervezett intézkedések bevezetéséhez.

− Végül a Stratégia megvalósulása esetén várhatóan bekövetkező gazdasági, társadalmi

hatásokat értékeljük.

5.3.1. Gátló társadalmi-gazdasági konfliktusok

A Stratégia végrehajtását akadályozó konfliktusokat, jelenségeket az alábbi táblázatban

foglaljuk röviden össze. Maga a Stratégia is számol társadalmi, gazdasági, környezeti és

finanszírozási kockázatokkal, megadja a kockázatkezelés módját is (lásd Stratégia 6.2. fejezet).

Itt mi egyéb, külső gátló tényezőket mutatunk be, vagy az NTS 2030-ban szereplő kockázatok

egyes részeit.

5-5. táblázat: Társadalmi-gazdasági-intézményi eredetű gátló tényezők

Társadalmi-gazdasági-intézményi eredetű

problémák hatásai

Esetleges következmények, veszélyek,

megoldások

Gazdasági hatások, folyamatok

1. A gazdaságban általában, és így a turisztikai

ágazatban is a rövid távú szemlélet és a minden áron

való növekedési kényszer erősödik, a hosszú távú

környezeti és fenntarthatósági szempontokat is

figyelembe vevő magatartás háttérbe szorul.

A fejlesztéseknél és egyéb intézkedéseknél a

környezeti, fenntarthatósági horizontális

szempontok elhanyagolása. Nagyon fontos a

Stratégiában megjelenő környezetbarát

megoldások, a táji adottságon alapuló fejlesztések,

megoldások alkalmazása a végrehajtás során.


144 2018. október




megoldások

2. Az önkormányzatok, költségvetési intézmények

fejlesztései gyakran presztízs célokat szolgálnak,

sokszor nem a valós szükségletek kielégítése a cél.

(Az idegenforgalmi EU-s forrásokból jelentős

részben önkormányzatokat támogatnak.)

Környezeti szempontból nem megfelelő, nem

előremutató fejlesztések valósulhatnak meg.

Veszélybe kerül a támogatások felhasználása

(abszorpció) és a megépített létesítmények, illetve

intézkedések hosszú távú pénzügyi, környezeti

fenntarthatósága is.

A helyi adottságokra, köztük a természeti

adottságokra épülő megoldások preferálása

szükséges.

A Stratégiában megfogalmazott idegenforgalmi

szakemberképzés fejlesztése kiemelt fontosságú,

lásd elhivatott szakemberek, visszahívó vendég-

szeretet (Stratégia 3.4.3 pont, C pillér). A

munkaerő-piaci folyamatok nyomon követése és

elemzése is fontos (lásd Stratégia 6.2. pont).

3. Az idegenforgalom, ezen belül az

önkormányzatok, költségvetési intézmények, civil és

non-profit szervezetek szakember-ellátottsága

szerény, céljai (túlélés) erősen determináltak.

4. Az önkormányzatok folyamatos erőforráshiánya,

eladósodási hajlama.

Bizonyos területek túlterhelődnek, zsúfolttá válnak,

bizonyos erőforrások pedig túlhasználttá. A

turizmusfejlesztési, a hozzá kapcsolódó település-

fejlesztési, közlekedésfejlesztési tervek

kialakításánál erre is tekintettel kell lenni.

5. A magán befektetőket a környezeti hatások

általában maximum a jogszabályok betartásának

szintjéig érdeklik, sokszor nincs kötődésük a

területhez.

A táji adottságokon alapuló fenntarthatóság

szempontjainak maradéktalan érvényesítése a

turisztikai fejlesztések megvalósítása területén, az

együtt-élő turizmus eszközrendszerének

alkalmazása (lásd Stratégia 6.2. pont)

6. Kevéssé jellemző az idegenforgalomi fejlesztések

során a környezetbarát, anyag-, víz- és ,

energiatakarékos, vízkészletmegőrző,

hulladékszegény megoldások alkalmazása.

Környezeti, klíma, fenntarthatósági horizontális

kritériumok, követelmények szigorú érvényesítése a

turisztikai fejlesztésekben, a támogatási rendszer

kialakításában. Energetikai korszerűsítés

támogatása jelenik meg általában a kiírásokban

eddig.

7. Az új munkahelyek teremtését, vagy a régiek

megtartását gyakran alapvető létkérdésként,

társadalmi elvárásként lehet értelmezni, akár a

környezeti érdekek sérelme árán is. 8. A közösségi infrastruktúra, köztük a környezeti

közszolgáltatások (vízhálózat, szennyvíz, hulladék-

kezelés), a közlekedési infrastruktúra helyenként

rendkívül lepusztult állapotban van.

A megfelelő települési közszolgáltatások hiánya

akadályozza az idegenforgalom fejlődését. A

rekonstrukciós feladatok előtérbe kellene, hogy

kerüljenek. Ez egyelőre nem látható.

9. A piac önmagától nem preferálja a környezetbarát

termékeket. A környezetileg jobb, társadalmilag

hasznosabb termékeknek, szolgáltatásoknak kicsi az

ismertsége, elérhetősége, és általában drágábbak is.

Ökoinnováció, környezeti K+F, környezeti

kritériumok erősítése minden turizmussal

kapcsolatos pályázatnál, fejlesztésnél. Kimagasló

szerepet kell adni a környezeti szemlélet-

formálásnak. A Stratégiában is hangsúlyos szerepe

van a szemléletformálásnak (lásd B4 pillér, 3.4.2

pont, 3.6.2 pontban szereplő eszköztár), ezen belül

a környezeti tudatosságot, a környezetbarát

megoldásokat prioritásként kell kezelni. A

támogatások kiírásánál elvárásként kell

megjeleníteni.


145 2018. október




megoldások

10. Gyakran előfordul, hogy a kifejezetten gazdaság-

fejlesztési céllal megvalósított beruházások

sokszor nem érik el céljukat (lásd pl. egyes

gyógyturisztikai fejlesztések), miközben ennek

ellenére környezeti konfliktusokat, problémákat

okoznak. Az igényfelmérés, a kereslet vizsgálata

sokszor elmarad, vagy nem megalapozott.

Ezek végeredményben felesleges pénzköltések,

fejlesztések. Ezt megelőzni csak a jelenleginél

megalapozottabb stratégiákkal, a különböző ágazati

és területi stratégiák összehangolásával,

megalapozott igényfelméréssel és jobb kiválasztási

rendszerrel lehet. Ha ez nem következik be, akkor a

következmény egyértelmű: feleslegesen feláldozott

környezeti érték. Pl. a termál-vízkészlet

megőrzésére és nem felélésére kell törekedni. A

konkrét intézkedéseknél, pályázati konstrukcióknál,

fejlesztések tervezésénél megalapozott igény-

felmérés szükséges.

Társadalmi hatások, folyamatok

11. Jelentősek a területi és társadalmi különbségek az

országban. A leginkább leszakadó területek váltak a

válság legnagyobb veszteseivé.

Nem elég a területi felzárkózást segíteni célzott

specifikus módon, hanem az egész település--,

gazdaság-, turizmus- közlekedésfejlesztést

komplexen kezelve, prioritásaként kellene

megfogalmazni az egyenlőtlenségek

csökkentésének szükségességét. A desztinációk

kijelölésekor törekedni kell a fejletlenebb régiók

segítésére.

12. Az elmaradott térségek a saját források hiánya

miatt eleve kevesebb támogatáshoz juthatnak. A

kitörési kísérletek gyakran járnak a meglévő értékek

felélésével, feláldozásával.

13. A lakosság jelentős részének helyzete olyan, hogy

a mindennapi megélhetési problémák háttérbe

szorítanak minden mást, így a belföldi utazásokat

is. Gyakoriak a szegénységből, megélhetési

kényszerből származó környezeti túlterhelések,

túlhasználatok. (Nem a turizmus, hanem a

mindennapi lét részeként, de sokszor a turisztikai

vonzerőt is amortizálva.)

Törekedni kell a win-win megoldásokra, ami

egyszerre szolgálja a szegénység elleni küzdelmet,

a foglalkoztatottság növelését és a fenntartható

fejlődést, idegenforgalmat.

14. A fogyasztói társadalmi értékrend dominál. Az

egyéni anyagi jólét megszerzése aránytalanul nagy

szerepet kap, míg a környezet minőségének,

szolgáltatásainak értékelése nem megfelelő súlyú.

Ezt a szemléletet a média még erősíti is.

A környezeti fejlesztések, előírások

természetvédelmi intézkedések elfogadottsága

alacsony. A környezeti nevelés, a környezetbarát

idegenforgalmi módokkal kapcsolatos

szemléletformálás szerepét növelni kell. A

Stratégiában is hangsúlyos szerepe van a

szemléletformálásnak (lásd B4 pillér, 3.4.2 pont,

3.6.2 pontban szereplő eszköztár). Ezen belül a

környezeti tudatosságot, a környezetbarát

megoldásokat kell prioritásként kezelni.

15. A környezeti nevelésben megjelenő normákat a

mindennapi élet gyakorlata nem erősíti. Állami és

önkormányzati környezetvédelmi példamutatás nem

megfelelő.

Intézményi, szabályozási hatások, folyamatok

16. A környezetpolitika ágazati és területi

integrációját nehezítő tényezők vannak

túlsúlyban. Nincs olyan intézmény, mechanizmus,

amely képes lenne a környezeti, a fenntarthatósági és

társadalmi-gazdasági kérdések együttes kezelésére.

A turizmusfejlesztés környezeti vonatkozásai

korlátozott hatásúak lehetnek. Lassíthatja a

fejlesztések megvalósítását, ugyanakkor gyengíti a

környezeti követelmények érvényesíthetőségét.

A társadalmasítási feladatokat komolyan kell venni,

hogy a közérdek jobban érvényesülhessen.

17. A társadalmi együttműködés területén,

nemzetközi összehasonlításban alacsony mind az

emberekbe, mint az intézményekbe vetett

bizalom.

18. A környezeti intézkedések nem, vagy nehezen

illeszkednek az ágazati és területfejlesztési tervekbe.


146 2018. október




megoldások

19. Az egyes beruházási tevékenységek társadalmi-

gazdasági-környezeti megvalósíthatósá-gának

vizsgálata és társadalmi egyeztetése sokszor nem

megfelelő módon történik. A környezeti

döntéshozatal mozgástere szűkül.

20. A zöld közbeszerzés elvei nem terjedtek kellő

mértékben el sem a magán, sem a közszférában.

Az idegenforgalmi fejlesztéseknél, pályázatoknál

érvényesíteni kell.

21. Kedvezőtlen tendencia, hogy a környezet-védelmi

hatósági és vízügyi igazgatási szervek dolgozóinak

létszáma nem elegendő a feladatok végrehajtásához,

miközben az intézett hatósági ügyek száma

folyamatosan növekedik.

Nehezíti és jelentősen lassítja a projektek

megvalósítását, gyengíti a környezeti

követelmények érvényesítését.

22. Az államigazgatás karcsúsítására vonatkozó

ismétlődő elképzelések és a rendszeresen szintén

ismétlődő reformok veszélyeztethetik a pályázati és

fejlesztési intézményrendszer működésének

színvonalát, hatékonyságát is.

Abszorpciós és végrehajtási problémák adódhatnak.

23. A stratégiák, célok, végrehajtás feltételei nem

konzisztensek, egymásnak ellentmondó törekvések

érvényesülnek. Nincs mód megfelelő, egységes

szemlélet kialakítására. Az államigazgatási

átszervezések sokszor az összetartozó területek

szétválasztásához vezetnek.

A Stratégia is törekszik a különböző ágazati,

területi stratégiákkal való összhang megteremtésére,

ezt hangsúlyossá kell tenni a végrehajtásban.

24. Az árak általában nem tükrözik a környezeti

külső költségeket (externáliák), az ökoszisztéma

szolgáltatásokat sem fizetik meg. Ebből is adódik a

természeti erőforrások túlhasználata. A fogyasztók

nem kapnak jelzéseket az árakon keresztül az általuk

fogyasztott termékek környezeti hatásáról.

Nehezíti a környezeti projektek megvalósítását,

gyengíti a környezeti követelmények

érvényesítését, a környezeti fejlesztések

elfogadottságát. 25. A környezeti adók súlya nem növekszik, kevés

a környezetvédelmi alapú adókedvezmény.

26. Nem megfelelők a környezeti-gazdasági

szabályozók, ösztönzők, nincs innovatív fejlődés e

területen.

5.3.2. A tervezett intézkedések bevezetéséhez szükséges feltételek vizsgálata

Szervezeti rendszer

A Stratégia komplex eszközrendszerrel dolgozik, ennek egyik legfontosabb eleme a

megváltozott központosított szervezeti rendszer. A 156/2016. (III. 31.) Korm. határozat „a

turizmussal kapcsolatos állami feladat- és intézményrendszer átalakításához szükséges

intézkedésekről” alapján létrejött 2016. májusában a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.

Ezzel egységes állami irányítás valósul meg a turizmusszakmai, rendezvénykoordinációs,

turisztikai termékfejlesztési, valamint vendéglátással kapcsolatos feladatok ellátása érdekében.

Az Ügynökség fő feladatai közé tartozik a turizmusfejlesztés irányítása és stratégiájának

meghatározása a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény alapján,

desztinációs megközelítésben. Emellett országos szinten koordinálja a turizmusmarketinget,

beleértve a magyarországi turisztikai márkarendszer kialakításával kapcsolatos feladatokat és a

belföldi, illetve nemzetközi marketing- és kommunikációs tevékenységet is.


147 2018. október

Tevékenységéhez tartozik a turisztikai országmárka fejlesztése és annak kommunikációja,

valamint nemcsak a turisztikai, de a teljes Magyarország-arculati megjelenés kidolgozása.

Elvégzi a küldőországokban folyó szakmai munka irányítását, továbbá a nemzetközi

piacépítésben egy új szemléletű, innovatív értékesítés-ösztönzés kidolgozását.

Ellátja a törvénybe foglalt desztinációfejlesztési feladatokat, a térségek településsoros

lehatárolását, a turisztikai helyzetelemzéseket, a problémák és potenciálok feltárását, a

priorizálási és beavatkozási pontok meghatározását, a térségi és kormányzati egyeztetéseket.

Eljuttatja a nemzeti ünnepek és emléknapok összetartozást erősítő üzeneteit a Hungarofest

Nemzeti Rendezvényszervező Nonprofit Kft.-én keresztül.

Fontos szerepet játszik a világkiállításokon való megjelenésekben is, hiszen közreműködik a

világkiállításokon való magyar részvételre irányuló javaslatok kidolgozásában, valamint ellátja a

magyar részvétellel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatokat is.

Az Ügynökség azon is dolgozik, hogy megteremtse a magyar divatipar számára azokat a

kereteket, amelyek segítségével a hazai márkák, tervezők és gyártók is ismertté válhatnak a

nemzetközi piacon.

Mindezeken túl szakmai kutatás-elemzési és képzési feladatokkal is bővült az Ügynökség

tevékenysége. Utóbbi révén lehetőség nyílik arra, hogy átfogó szemléletben megkezdődhessen a

turisztikai szakma minőségi utánpótlásának biztosítása egy hosszú távú képzési stratégia

keretében.

Megkezdődött a térségi szervezetek kialakítása is. A térségi turizmus irányítás

szervezetrendszere folyamatosan fejlődik. 2017-ben létrejöttek az ún. fejlesztőcégek:

− Balatoni Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.

− Felső-szabolcsi, Tokaji Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.

− Sopron-Fertő Turisztikai Nonprofit Zrt.

A fejlesztőcégek olyan 100 %-ban állami tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaságok,

amelyek létrehozására a turizmusfejlesztési törvény (2016. évi CLVI. törvény a turisztikai

térségek fejlesztésének állami feladatairól) ad felhatalmazást a kiemelt turisztikai fejlesztési

térségekben. Céljuk az adott térségben a kiemelt állami turisztikai beruházások gyors és

hatékony megvalósítása. A társaságok felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét

az Ügynökség gyakorolja. A fejlesztőcégek kapcsolatot tartanak továbbá a helyi szereplőkkel,

megfelelő szakmai tudással, felkészültséggel, menedzsment kapacitásokkal és helyismerettel

rendelkezve támogatják az országos és a térségi szint fejlesztéseinek összehangolását,

gondoskodnak a termék-alapú és desztinációs fejlesztési logika összhangjának megteremtéséről.

Az MTÜ létrehozta a Kiemelt Partner Programot, a Kiemelt Partner Program pályázat

nyerteseinek listája megjelent 2018-ban. A Program célja, hogy egységesítse a turisztika B2B

szegmensében (business to business), azaz a vállalkozási szférában az Ügynökséggel történő

együttműködés feltételeit, valamint, hogy támogassa a Programban részt vevők piaci aktivitását.

Emellett minősítési eljárást is biztosít az iparág szereplőinek.

A Kiemelt Partner rendszer a pályázó turisztikai szereplők számára 14 együttműködési

kategóriát kínál, lefedve ezzel szinte a teljes magyar turisztikai szakmát. Az Ügynökség

rendszeresen bővíti a csatlakozni kívánó szakmai partnerek körét, valamint lehetőséget teremt

arra is, hogy a jövőben új turisztikai kezdeményezések is kiemelt partnerré válhassanak. A 14

együttműködési kategória a következő:

1. Nagyforgalmú utazásszervező

2. Közepes forgalmú utazásszervező

https://mtu.gov.hu/kiemelt-partner-program#anchor1



148 2018. október

3. Kis forgalmú utazásszervező

4. Turisztikai induló vállalkozás

5. Közös belföldi kínálati fejlesztés az MTÜ-vel 6 hónap – 2 éve bejegyzett szolgáltató

6. Közös belföldi kínálati fejlesztés az MTÜ-vel 2 évnél régebben bejegyzett szolgáltató

7. Rendezvényhelyszín 100-500 fő széksorosan elhelyezve

8. Rendezvényhelyszín 500 – 1000 fő széksorosan elhelyezve.

9. Rendezvényhelyszín 1000 fő+ széksorosan elhelyezve.

10. 4* és/vagy 5* szálloda, és besorolás nélküli konferencia szállodák 150=+ fő

befogadására alkalmas helyszínnel széksorosan elhelyezve

11. 4* és 5* Boutique hotelek 11-79 szoba között

12. 4* és 5* Boutique hotelek 80-100 szoba között

13. Önálló, nemzetközi értékesítéssel is rendelkező, turisztikai szegmenshez kapcsolható

egyéb szolgáltató

14. PCO (Professional Congress Organiser)

A Kiemelt Partner státusz a következő minősítésig érvényes. A státuszt birtokló jogi személyek

jogosultak a Kiemelt Partner logó használatára, amelyet az MTÜ megküld a sikeres

pályázóknak.

A bemutatott, már megvalósult szervezeti rendszer kifejezetten központi, állami irányítást és

jellemzően központi megvalósítást jelent.

A Stratégia szerint is intenzív állami irányítás segítségével 2020-ig elindulnak az elképzelt

fejlesztések, amelyek 2023-2024-re meg is valósulnak.

A sikeres végrehajtás feltétele, hogy az érintettek, helyi szereplők is intenzíven

bekapcsolódjanak az új szervezeti rendszerbe (önkormányzatok, TDM, azaz turisztikai

desztináció szövetségek). A jelenleg erősen központosított szervezeti rendszert

kiegyensúlyozottabbá, a helyi érintettek bevonását is preferáló intézményrendszerré kell

fejleszteni. A Stratégia is megfogalmazza, hogy világossá kellene, hogy váljon a térségi és helyi

szint közötti munkamegosztás, el kellene jobban határolni a felelősségi és feladatköröket.

A Stratégia időtávja által felölelt időszak második felében a Stratégiában is megfogalmazott cél

az állami szerepvállalás mértékének csökkentése, az államigazgatási, önkormányzati, szakmai,

akadémiai civil szervezetekkel való széles körű együttműködés.

Véleményünk szerint már az időszak első felében is feltétlenül szükséges lenne önkormányzati,

szakmai, akadémiai civil szervezetekkel való széles körű együttműködés. Enélkül nem lehet

megalapozott igényfelmérés és nagy a kockázata annak, hogy nem eléggé hatékony,

megvalósítható és fenntartható fejlesztések valósulnak meg.

Szabályozás, eljárás

A Stratégia számos szabályozási, eljárási intézkedést fogalmaz meg, amelyek kidolgozását és

alkalmazását még nem kezdték meg. A Stratégia a teljesség igénye nélkül a következő témákkal

kapcsolatban tervez szabályozási változtatásokat:

− A sharing economy terjedése;

− A turizmus gazdaság fehérítése;

− A hatékony forrásallokáció;

− A tisztességes, kiszámítható piaci feltételek megteremtése, a versenyt és a

fogyasztóvédelmi szempontokat egyaránt érvényesítő megfelelő szabályozás;
















149 2018. október

− Egyéb pl. városnéző buszok piacának szabályozása, a taxiszabályozás, illetve az

elektromos hajtású önegyensúlyozó járművek, valamint riksák megfelelő szabályozása;

− Innovatív egyéni vagy megosztáson alapú személyszállítási modell;

− Felsőoktatási turisztikai képzések képzési és kimeneti követelmények fejlesztése.

E területen is az a fő probléma, hogy a Stratégia végrehajtásának első éveiben még nincsenek

meg a tervezett szabályozási, eljárási változtatások, ami veszélyezteti a várt pozitív hatások

bekövetkezését. Különösen problémás lehet a szabályozási rendszer változtatásának esetleges

későbbi kialakulása, mert az időszak elején komoly nagyságrendű finanszírozási forrás áll a

turizmus fejlesztésének rendelkezésére és a központi irányítási rendszer is kialakul. Ezért

javasoljuk, hogy a szabályozások tervezett átalakítását, kialakítását minél előbb valósítsák

meg.

Finanszírozás

A Stratégia megvalósításához 2030-ig terjedő időszakban előirányzott jelenleg ismert és

tervezett fejlesztési források:

− 574,6 milliárd forint hazai költségvetési forrás

• turisztikai célelőirányzat (fedezi a MTÜ költségeit), 168,3 milliárd forint

• turisztikai fejlesztési célelőirányzat (finanszírozza a fejlesztéseket pl. Kisfaludy

Program pályázati támogatásait), 258,085 milliárd forint

• turizmusfejlesztési hozzájárulás (A turizmusfejlesztési hozzájárulás tárgya az

étkezőhelyi vendéglátásban az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú

italforgalom áfa nélküli ellenértéke, mértéke 4%). 148,2 milliárd forint

− 262,18 milliárd uniós fejlesztési forrás (GINOP 135,34 milliárd forint, VEKOP 11,8

milliárd forint, TOP 115,04 milliárd forint). A 2014-2020 között rendelkezésre álló

összegek szerepelnek, kifizetés 2022-ig.

A bemutatott hazai fejlesztési források közül a 2017-2018 évi összegek rendelkezésre állnak,

mert elfogadott központi költségvetésben szerepelnek. A későbbi összegekről Kormányhatározat

rendelkezik, de az nem kötelező érvényű, felülírhatja a gazdasági, pénzügyi helyzet változása,

vagy a kormányzati prioritások módosulása.

A Stratégia csak a jelenlegi uniós költségvetési forrással számol, nem tervez egyáltalán későbbi

uniós támogatást.

Nehéz pontosan megítélni, hogy e nagy összegű központi források mennyi fejlesztést fognak

generálni és ez elegendő lesz-e a megcélzott indikátorok teljesítéséhez. Mindenesetre a

nagyságrendek érzékeltetésére megnéztük a nemzetgazdasági és szálláshelyi szolgáltatás,

vendéglátás beruházási teljesítményének alakulását. Tudjuk, hogy a turizmus sokkal szélesebb

kategória, mint a szálláshely szolgáltatás, de a beruházási statisztika csak ezt tudja produkálni.


150 2018. október

5-6. táblázat: A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke gazdasági ágak szerint

[folyó áron, millió Ft]

Év Összes nemzetgazdasági

beruházás

Szálláshely-szolgáltatás,

vendéglátás

Szálláshely, szolgáltatás

beruházásai aránya az

összes beruházásban %

2014 5 463 789 52 455 0,96%

2015 6 027 635 63 076 1,05%

2016 5 353 694 52 000 0,97%

2017 6 803 379 66 597 0,98%

2018 első félév 4 374 447 53 247 1,22%

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás beruházási teljesítménye és aránya az összes

beruházásból növekszik 2017. évtől kezdődően.

A Stratégia a központi forrásokat tételesen bemutatja éves bontásban. Ezek összegzésével

megkapjuk a turizmus célú központi források évenkénti alakulását és százalékos megoszlását.

5-7. táblázat: A Stratégiában tervezett központi források évenkénti alakulása Mrd Ft

Évek Hazai források Uniós források Összesen

2017 23,00 81,83 104,83

2018 53,50 137,93 191,43

2019 81,95 185,73 267,68

2020 81,14 222,64 303,78

2021 33,50 245,01 278,51

2022 33,50 262,18 295,68

2023-tól 33,50 0 0

A tervezett központi források nagysága 2019-től kezdődőn közelíti, illetve egy évben meg is

haladja a 300 milliárd forintot, ami nagyságrendileg több, mint a szálláshely szolgáltatások

beruházási teljesítményértéke (50-70 Mrd Ft). A központi forrásokhoz még saját forrás is társul,

ami kimagasló nagyságú fejlesztéseket és intézkedéseket indukálhat. Természetesen ehhez az is

kell, hogy hatékony és fenntartható fejlesztésekre költsék ezt a forrást.

5-8. táblázat: A Stratégiában tervezett hazai és uniós források aránya 2017-2022 között, %

Évek Hazai források Uniós források Összesen

2017 21,94% 78,06% 100,00%

2018 27,95% 72,05% 100,00%

2019 30,61% 69,39% 100,00%

2020 26,71% 73,29% 100,00%

2021 12,03% 87,97% 100,00%

2022 11,33% 88,67% 100,00%

A táblázat mutatja, hogy az uniós forrásoknak döntő súlya van a turizmus finanszírozásában, az

aránya a központi forrásokban közelíti a 90%-ot 2021-2022-ben. Amennyiben tényleg nem

lesz uniós támogatás 2022 után, akkor a fejlődés folytonossága érdekében a hazai

forrásokat várhatóan nagyságrendileg növelni kell.

Mind az uniós források, mind a hazai források esetleges csökkenése, hiánya megjelenik a

finanszírozási kockázatok között (Stratégia 6.4. fejezet). A kockázatkezelésre a Stratégia

forrásszűkülés esetén a visszatérítendő állami forrásokra való áttérést, az önerőt is bevonó

fejlesztések támogatását, magánerős fejlesztések ösztönzését, esetleges forrásátcsoportosítást

javasol.

A Stratégia kimondja, hogy az állam a támogatáspolitikában egyre nagyobb hangsúlyt kíván

fektetni, a visszatérítendő forrásokra, kedvező hitelkonstrukciók létrehozásával kívánja segíteni

a piaci szereplők fejlesztéseinek támogatását. Fontos cél, hogy a támogatás ne kiváltsa, hanem

kiegészítse a magánerős fejlesztéseket, ez ösztönöz ugyanis jobban az üzleti szemlélet


151 2018. október

érvényesítésére és hosszú távon életképes beruházások megvalósítására. A finanszírozási

kockázatok között szerepel, hogy a hitelkonstrukcióban megvalósuló fejlesztésekhez nincs banki

partner. Kockázatkezelés módja a stratégiai együttműködés kialakítása a Magyar Fejlesztési

Bankkal, illetve a pénzügyi szektor meghatározó szereplőivel.

A kedvezményes hitelekkel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy jelenleg a tervezett források

és jelenlegi támogatási konstrukciók vissza nem térítendő támogatást nyújtanak (lásd pl.

Kisfaludy Program támogatási konstrukciói, TOP, GINOP, VEKOP), mégpedig sokszor nagyon

magas 70, 80, akár 100% támogatási arányt alkalmazva.

Összefoglalva az NTS 2030 finanszírozási elképzeléseinek problémás pontjairól a következőket

lehet mondani:

− A finanszírozási források tervezésénél csak a központi (hazai és uniós) forrásokat veszi

számba, precízen csak a Stratégia első éveire tud biztos forrásokat mondani.

− A Stratégia által becsatornázott konstrukciók keretében egyelőre vissza nem térítendő

támogatásra lehet pályázni (noha maga a Stratégia E-pillére is a visszatérítendő

támogatások térnyerésének fontosságát hangsúlyozza), ami magában hordozza a túlzott,

igényfelméréssel nem megalapozott fejlesztések, a természeti erőforrások felesleges

elhasználása és a gazdaságilag sem életképes létesítmények felépítésének veszélyét (lásd

egyes gyógyfürdők esete az előző finanszírozási ciklusban). Ezért nagy felelősség hárul az

Ügynökségre, mint közreműködőre.

− Nem foglalkozik, illetve csak a kockázatoknál foglalkozik az érdekeltek

fizetőképességével, az esetleges önerő biztosításával, problémáival, az önfinanszírozási

lehetőségekkel, a visszatérítendő támogatási konstrukciókkal.

− Csak érintőlegesen foglalkozik a kedvezményes hitelezés, egyáltalán a hitelezés

kialakításával.

− A Stratégia csak a fejlesztések finanszírozásával foglalkozik, a környezetbarát

működtetéssel nem.

A megoldás az, hogy a konkrét fejlesztések finanszírozásánál, támogatási lehetőségeinek

kialakításakor, a finanszírozási konstrukció kidolgozásakor a fenti szempontok alapján kell

tervezni. Tehát igény-, kereslet felmérés, önerő biztosítás, törekvés a támogatás visszafizetésére,

a kedvezményes hitelek alkalmazására, ahol van fizetőképes kereslet.

5.3.3. Társadalmi-gazdasági eredetű hatások és várható eredmények

A turisztikai ágazatban közvetlenül és közvetetten foglalkoztatottak száma 350 ezer fő (KSH,

2013). A munkahelyek 9,1%-át generálta közvetlenül a turizmus, a közvetlen és közvetett

hatásokat összesítve pedig a nemzetgazdasági foglalkoztatottság 12%-át tette ki (KSH, 2013). A

turizmus jellemzően a kis- és középvállalkozások területe, 2015-ben a Központi Statisztikai

Hivatal mintegy 46 ezer egyéni vállalkozást tartott nyilván a turizmus alapágazatban. A

turizmus jelentős mértékben járul hozzá a fizetési mérleg egyensúlyának javításához. A Magyar

Nemzeti Bank adatai szerint 2016-ban a nemzetközi utazásokból 5,1 milliárd euró devizabevétel

származott, 6,5%-kal több mint 2015-ben.

Az NTS 2030 céljainak megvalósulása esetén nagyságrendileg nőnének a turizmus

teljesítményének mutatói. A cél, hogy 2013-ról 2030-ra a növekedés valósuljon meg:

− a turizmus hozzájárulása a GDP-hez több, mint 63%-al,

− a bejelentett munkavállalók száma 23%-kal,

− a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 50%-kal.


152 2018. október

A turizmus fejlesztés gazdasági hatása jelentős, hiszen kulcsszerepe lesz a GDP növekedésében.

Nő az ágazat termelékenysége is.

A nemzetgazdasági hatásként megemlítendő az is (a Stratégia is megfogalmazza), hogy a

turizmus az egyetlen olyan szektor, amely külföldi tőke nélkül is fenntartható, a hazai

erőforrásokra alapozva rentábilisan működtethető. A Stratégia jellemzően hazai kis- és

középvállalkozásokat hoz helyzetbe.

Munkahelyteremtésen, a GDP-hez való hozzájáruláson kívül a turizmus pozitív hatásai között

jelenik meg az infrastruktúra-fejlesztése, regionális fejlődés kiegyenlítése, a gazdasági szerkezet

változása, a deviza-bevételek növekedése, adóbevételek növekedése, pótlólagos vásárlóerő,

multiplikátor-hatás stb.

A társadalmi hatás is számottevő és röviden megfogalmazva a munkahelyteremtés

eredményeként csökken a munkanélküliség, nő a turisztikai térségek népességmegtartó ereje. E

hatások leginkább a helyi közösségekben jelennek meg.

A helyi közösségeknek számos előnye származik a jól tervezett turizmusból (Inskeep, 2000):

− Új munkahelyeket teremt azon rétegek (etnikai kisebbségek, nők) számára is, akiknek

eddig korlátozottak voltak a munkavállalási lehetőségeik, ezáltal a fiatalok elvándorlása

csökken.

− Helyi turisztikai vállalkozások alapítását segítheti elő, ami tőkebeáramlást és a vállalkozói

kedv növekedését jelenti a térségben.

− Ha a turisztikai vállalkozások a helyiek kezében vannak, akkor a nyereség helyben

visszaforgatható, ami a helyi közösség hasznára válik.

− Helyi adóbevételek növekedése lehetővé teszi a közösségi szolgáltatások bővítését. A

turizmus piacot teremt más iparágak termékeinek és szolgáltatásainak, valamint a helyi

specialitások előállítóinak (pl.: kézműves áruk) is.

− Javulhat az általános környezeti állapot, mivel a helyiek felismerve, hogy a turisták a tiszta

helyeket részesítik előnyben, jobban odafigyelnek környezetükre.

− Örökség iránti büszkeség feléledése, annak nyomán, hogy a helyiek látják a turisták

érdeklődését és csodálatát a helyi értékek iránt.

A helyi közösségek számára ugyanakkor hátrányokkal is járhatnak a fejlesztések, ami a nem

megfelelő tervezésre és menedzsmentre vezethető vissza:

− A zsúfoltság zajjal, levegőszennyezéssel járhat, és problémát okozhat a hulladék-

kezelésben is.

− A nem megfelelő szabályozás folytán a vonzerő maga is veszíthet értékéből (pl.: rossz

építészeti megoldások miatt).

− A védett területeken a látogatás szabályozatlansága a védett értékek romlást eredményezi.

− A turista/helyiek arány kedvezőtlen változása zsúfoltságot eredményezhet, és a helyiek

ellenérzését válthatja ki.

− A helyi kultúra és a turisták otthoni kultúrája közötti je1entős eltérés esetén a turisták

életstílusának utánzása, illetve negatív jelenségek (drog, alkohol) megjelenése helyi

értékek visszaszorulásához vezethetnek.

− A turisták megváltoztatják a közösség szerkezetét, konfliktusok alakulhatnak ki a

szolgáltatók és az üdülőtulajdonosok között.

Fontos társadalmi hatása a Stratégiának a turisztikai szakképzés és felsőoktatás fejlesztése is.


153 2018. október

Már fent említettük a regionális fejlődés kiegyenlítése, mint egy lehetséges pozitív hatás jelenhet

meg. A továbbiakban a területi hatásokat mutatjuk be. A területi hatások részletezése előtt a

jelenlegi helyzetetről szólunk.

A jövedelmi, ezen belül a területi jövedelmi egyenlőtlenségeket mutatja a KSH portfolio.hu

online gazdasági újságban is bemutatott elemzése:

A háztartások jövedelmi helyzete eltérően alakult az ország egyes régióiban, összefüggésben az

adott régió általános gazdasági fejlettségével, valamint a lakosság társadalmi összetételével. A

háztartások éves bruttó jövedelme a legfejlettebb Közép-Magyarország régióban volt a

legmagasabb, egy főre vetítve 1 millió 707 ezer forint, ami 13,5%-kal meghaladta az országos

átlagot.

A több mint 10%-os éves jövedelemnövekedés ellenére a legkevesebb éves átlagos bruttó

jövedelemmel az Észak-Alföld régióban rendelkeztek a háztartások, egy főre vetítve 1 millió

255 ezer forinttal. A kedvezőtlenebb anyagi helyzet oka elsősorban a szűkebb munkalehetőség.

A legtöbb inaktív Észak-Magyarországon (11%), valamint Észak-Alföldön (10%) élt 2016-ban.

Az elmúlt években lassú ütemben, de fokozatosan apadt a jövedelmi különbség az egyes régiók

között: 2016-ban tovább csökkent Észak-Alföld lemaradása az országos átlaghoz képest, míg

Közép-Magyarország előnye mérséklődött.

A GKI Gazdaságkutató Intézet az Szja-bevallások alapján a nettó összjövedelmet vizsgálta

2015-ben járásonként, amihez a nettó kereseteken túl az egyéb jövedelmeket (például

vállalkozói kivét, lakásbérbeadás) is magába foglalja. Ez valamivel több, mint az összes elérhető

jövedelem háromnegyede.


154 2018. október

Az adatok alapján jól látható, hogy a Szombathelyi, Győri, Székesfehérvári és a Paksi járások

által kijelölt „félkörön”, valamint Budapest környékén helyezkednek el a magasabb egy lakosra

jutó nettó adózó jövedelemmel rendelkező járások. A déli, keleti és észak-keleti országrészen

összpontosulnak az alacsony jövedelműek, ez alól csak a fejlettebb várossal rendelkező (például

Debrecen) vagy a kis lélekszámú járások kivételek.

A GKI azt is vizsgálta, hogy 2009 és 2015 között hogyan alakultak a jövedelmek. Budapest

kivételével átlagosan 26 százalékkal nőttek az egy főre jutó nettó adózó jövedelmek, ami a hat

év alatti 17 százalékos infláció mellett 8 százalék körüli reálemelkedésnek felel meg.

13 járásban azonban csökkent az adózó reáljövedelem, 75 járásnál pedig átlag alatti emelkedés

volt. Átlag felett nőttek a jövedelmek 67 járásban, 19-nél jelentős, 15 százalék feletti volt a

reálváltozás. Az Alföldön és az észak-keleti régióban árnyékolja a képet a közmunkaprogram

intenzívebb jelenléte, ezzel 2015-re az addig nagyrészt segélyen élő lakosság pluszjövedelemre

tett szert.

A Nyugat-Dunántúl néhány járásának átlagot jóval meghaladó jövedelem gyarapodása arra volt

elég, hogy felzárkózzanak a szomszédos térségek átlagához. Ezt az ott működő autóipari cégek

munkaerőigénye magyarázza. Ugyanakkor néhány fejlett nyugat-magyarországi járás (például

Sopron) és a dél-magyarországi szegényebb régiók egyre inkább leszakadóban vannak.

A Stratégia a turisztikai térségekre, a turisztikai desztinációkra épít. Oldani próbálja a Budapest

óriási súlyát az idegenforgalmi ágazatban is. 2016-tól kezdődően folyamatosan lehatárolják a

kiemelt turisztikai fejlesztési térségeket, amelyek egy-vagy több desztinációból állnak. Az NTS

2030 megszületéséig az alábbi kiemelt turisztikai térségek kerültek nevesítésre: Balaton;

Sopron-Fertő; Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség; Dunakanyar; Debrecen, Hajdúszoboszló,

Hortobágy, Tisza-tó.

A jelenleg lehatárolt kiemelt turisztikai desztinációk közül a Felső-Tisza, a Nyírség, a

Hortobágy alacsony jövedelmű térség, Sopron-Fertő lecsúszó térség, ezek felzárkózását segítheti

a Stratégia megvalósítása. A többi eddig kijelölt desztináció viszonylag jó jövedelmi helyzetű


155 2018. október

térségeket céloz meg. A Stratégia hozzájárulhat a területi jövedelemegyenlőtlenségek

mérsékléséhez is.

5.4. Az országhatáron esetlegesen átterjedő környezeti hatások meghatározása,

számbavétele, hatásfolyamatainak bemutatása, értékelése

Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espooi Egyezmény

alkalmazását Magyarországon a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet írja elő, mely alapvetően a

környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységekről szól. Az egyes tervek, illetve programok

környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I. 11.) Korm. rendelet alapján azonban a környezeti

vizsgálatokban is jelezni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás várható és ez

esetben el kell indítani az Egyezmény szerinti eljárást.

Az országhatáron átterjedő hatás fogalmát a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelet határozza meg,

mely szerint országhatáron átterjedő hatás bármely, nem kizárólag globális természeti hatás egy

ország joghatósága alá tartozó területen, amelyet egy olyan tervezett tevékenység idéz elő,

amelynek fizikai eredete teljesen vagy részben egy másik ország joghatósága alá tartozó

területre esik.

5.4.1. Az országhatáron átterjedő hatás és jelentőségének eldöntése általában

Ahhoz, hogy a jelentős (ártalmas) országhatáron átterjedő hatások meghatározása lehetséges

legyen, a következő kérdések tisztázása szükséges:

− Mely hatótényezők és mely hatásfolyamatok azok, amelyekhez nagy valószínűséggel

köthető az országhatáron átterjedés lehetősége, és melyek azok, amelyeknél ilyen nem

vagy csak igen kis valószínűséggel vagy egészen speciális esetekben fordulhat elő?

− Hogyan terjednek, és hogyan összegződnek egy esetlegesen meglévő terheléssel az egyes

hatások/hatásfolyamatok?

− Melyek azok a hatások, amelyek a kibocsátás, illetve igénybevétel helyétől távolodva

mindenképpen lecsengő tendenciájúak, melyek azok, ahol esetleg a hatás felerősödésével

lehet számolni? A hatásterület mely adottságai csökkentik, illetve növelik a hatások

terjedési lehetőségét?

− Mi az a minősítési kritérium mely alapján egy hatás jelentősnek, illetve jelentéktelennek

minősül?

− Mely a szomszédos országban megjelenő hatásterület érzékenységi tényezői fokozzák a

hatások jelentőségének mértékét?

A kérdések egy része általános, tevékenységtől és térségi adottságoktól függetlenül

megválaszolható, más része viszont tevékenység és térség specifikus. Az az előző

kérdésfeltevésekből is látszik, hogy a határokon átterjedő hatások megítélésében a következő

három tényező játszik döntő szerepet:

− olyan hatótényezők melyek feltételezik a nagyobb területre történő terjedés lehetőségét,

− a hatások típusának terjedési lehetősége és

− a hatásterület érzékenysége, és a hatásterület adottságainak a terjedést elősegítő vagy azt

gátló volta.

(Az érzékenység elsősorban a hatásviselők létét, állapotát, a környezeti értékek nagyságát és a

hatásokra való reagálás védekezés lehetőségét jelenti.)


156 2018. október

A határon átterjedő hatások jelentőségének megítéléséhez tehát a tervezett tevékenység

hatótényezőiről, illetve a fogadóterületről kell információkat összegyűjteni. Egy adott

tevékenység határokon átterjedő hatásainak jelentőségét a következő lépések elvégzésével lehet

megítélni:

− a telepítési hely, a tevékenység jellege alapján el kell dönteni, hogy elméletileg

feltételezhető-e országhatáron átterjedő hatás;

− az adott tevékenység hatótényezői és hatásfolyamatai közül ki kell válogatni azokat,

amelyeknél ténylegesen feltételezhető határon átterjedő kedvezőtlen környezeti-ökológiai

folyamatok elindulása;

− a számításba vett hatótényezők által elindított hatásfolyamatok terjedési módját,

lehetőségeit meg kell becsülni, és ez alapján meg kell ítélni, hogy eljuthatnak-e a

szomszéd országba;

− amennyiben az előzőekben megállapítjuk, hogy lehetségesek átterjedő hatások, akkor fel

kell tárni az érintett hatásterület adottságait, azaz meg kell állapítani, hogy a

hatásfolyamatokra az adott terület mennyire érzékeny;

− ez alapján ki kell válogatni az országhatáron valóban átterjedő hatásokat, a

hatásfolyamatok és a területi érzékenység összevetésével meg kell ítélni az átterjedő

hatások jelentőségét.

A fenti módszertani leírás alapján látható, hogy a határokon való átterjedés mindig valamilyen

beavatkozáshoz, beruházáshoz kötött. Az NTS 2030 a turizmusfejlesztési beavatkozásokat

azonban még nem konkrét formában, nem adott helyhez kapcsolt konkrét tevékenységekkel

határozza meg. A lehetséges beavatkozásokat konkrétabban, majd az egyes célterületekre, azaz

turisztikai fejlesztési térségekre készülő dokumentumok, illetve a támogatási pályázatok kiírásai

határozzák meg. Utóbbiak egyrészt az Operatív Programok, másrészt a jelenleg már szintén

működő Kisfaludy Program fogalmazza meg. A Stratégia szintjén tehát nem beavatkozások,

hanem beavatkozás-típusok, eszközök vizsgálhatók, és mint ilyenek az még nem határozható

meg, hogy valóban várhatók-e országhatáron átterjedő, és főként hogy jelentős hatások.

A viszont már az NTS 2030 szintjén is áttekinthető, hogy mely beavatkozás típusok azok,

melyeknél részletesebb vizsgálatok szükségesek a beavatkozási hatásvizsgálatok kapcsán annak

megállapítására, hogy lesz-e vajon hatáson átterjedő jelentős hatás vagy nem számíthatunk

ilyenre.

Mivel adott tevékenység adott hatótényezőinek a kérdés eldöntésében nagy fontosságot

tulajdonítunk, érdemes megvizsgálni azt is, hogy szűkíthető-e az országhatáron átterjedő és

várhatóan jelentősnek ítélhető hatások sora, azaz hogy:

− mely környezeti elemeket érintő, mely tevékenységek és mely hatótényezők esetén

lehetséges és

− vannak-e olyan környezeti elemek, hatótényezők, melyekre vonatkozóan nem várható

jelentős hatás.

Amennyiben nem tevékenységekre bontva, hanem általában vizsgáljuk a legfontosabb

hatótényezőket, megállapíthatjuk, hogy a várhatóan jelentős változást okozó, országhatáron

átterjedő hatások elsősorban a következő esetekben fordulhatnak elő:

− Levegőszennyezésnél

− Felszíni vizet érintő vízkivételnél

− Felszíni vizet érintő szennyezés vagy más terhelés esetén

− Felszín alatti vizeket érő vízkivételkor

− Felszín alatti vizeket érő szennyezésnél


157 2018. október

− Élővilág pusztítása, pusztulása vagy az élőhely más típusú megváltoztatása során (mely

kiterjedt területen érezteti hatását)

Korlátozott hatásterjedés miatt általában nem várható jelentős országhatáron átterjedő hatás:

− Zaj- és rezgésterhelés esetén

− Föld mennyiségi vagy minőségi változtatásánál, azaz területigénybevételnél, illetve

szennyezésnél

− Művi elemeket érő közvetlen beavatkozás során

− Tájszerkezet, tájesztétikai vagy tájökológiai adottságok közvetlen módon történő

megváltoztatása (például mezőgazdasági hasznosítás változása - szántó felhagyása és

begyepesítése)

Az Espoo-i Egyezményben meghatározott jelentős hatás véleményünk szerint feltételezi, hogy

az állapotváltozás nem átmeneti, hanem végleges változást vagy huzamos ideig fennálló

környezetterhelést kell okozzon. A jelentős hatásokat elsősorban az üzemszerű tevékenység

hatásai között, illetve az esetleges egyszeri, de megszüntető hatások között kell keresnünk.

(megjegyezzük, hogy egy-egy rövid ideig tartó hatás (lásd pl. vízszennyezés) is okozhat tartós

(szélsőséges esetben végleges) állapotváltozást. A jelentőség megítélését a magyar gyakorlat

szerinti legérzékenyebb hatásviselőre érdemes vonatkoztatni.

5.4.2. Az országhatáron átterjedés jelentőségének megítélése a Nemzeti

Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 kapcsán

A módszertani kérdések után vizsgáljuk meg, hogy a jelen Stratégiában milyen

fejlesztéstípusok, és milyen fejlesztési területek azok, amelyeknél egyáltalán felmerülhet határon

átterjedés lehetőség. Az 5. fejezet elején meghatároztuk az NTS 2030 céljainak eléréséhez

kapcsolható beavatkozás-típusokat és az azokhoz kötődő hatótényezőket. Ezekre vonatkozóan

szükséges megvizsgálni, hogy milyen hatásfolyamatokat generálhatnak, ezek terjedése milyen,

illetve, ha a határon átterjedés lehetősége felmerül, akkor azt is, hogy volumenében ezek

elérhetik-e a jelentőséget, figyelembe véve, hogy az országhatár túloldalán érzékeny hatásviselő

is előfordulhat.

Az 5-1. ábrán félkövér betűkkel már eleve jeleztük, hogy melyek azok a hatótényezők az egyes

környezeti elemek vonatkozásában, amelyeknél jelentősebb hatások várhatók.

Az ábrából látható, hogy az építési munkáknál egy környezeti elemnél/rendszernél sincs

jelentősnek ítélhető hatásokat. Ennek oka, hogy az NTS 2030-ban előrejelzett közvetlen

környezeti hatású beavatkozások alapvetően pontszerű létesítmények, vagy rövidebb vonalszerű

infrastruktúra elemek megvalósítását takarják. Ezek többsége ráadásul nem túl nagy volumenű

(szállás-, vendéglátóhely építés, gyógyfürdő korszerűsítés, más vonzerő kialakítása, meglévő

vonzerők minőségfejlesztése), és többségében területileg várhatóan az országhatártól távolabb

elhelyezkedő beavatkozás. A határon, vagy annak olyan távolságában22 történő fejlesztés, mely

miatt az építési tevékenység jelentős hatást fejthetne ki szomszéd országban csak igen speciális

és többnyire az országok közötti együttműködés keretében (pl. határátkelő) fordulhat elő. A

jelentős hatás annak okán is kizárható, hogy az építési munkák átmeneti, lokális hatásúak.

A hatásfolyamatok meghatározása során a területfoglalásnál jelentős hatásokat is jeleztünk

mind a föld/talajok, mind az élővilág kapcsán. A területigénybevétel gyakorlatilag csak saját

22 Az a távolság, ahol az építési munkák, főként azok levegőszennyezése, zaj- és rezgésterhelése jelentős hatást

vált ki, tapasztalataink szerint a tervezett tevékenységtől max. néhány száz méterre lehet.


158 2018. október

közigazgatási területen történhet, tehát a föld/talaj igénybevétele csak a saját országunkra lehet

hatással, szomszédos országra nem. Elvben hasonló állítás lehetne igaz az élővilág-

ökoszisztémák kapcsán is. Azonban itt egy jelentős kiterjedésű élőhely elfoglalása, azaz a rajta

lévő élővilág megszűntetése (legyen ez egy erdőtömb kivágása, vagy egy gyepterület,

mocsár/láp eldózerolása) határon átterjedő közvetett hatással is lehet. (Lásd pl. lefolyási

viszonyok megváltozása, eróziókeltés, klimatikus viszonyok megváltozása, ökológiai rendszer

felborulás, stb.) A turizmusfejlesztési beavatkozások során azonban kiterjedt élőhely

megszüntetésével nem számolunk, inkább ezzel ellentétes beavatkozások várhatók, azaz

zöldfelület rendezés, bővítés, felújítás, esetleg élőhely rekonstrukció fordulhat elő a

vonzerőfejlesztéshez kapcsolódóan. Ez azt jelenti, hogy területfoglalásból adódó jelentős

országhatáron átterjedő hatással sem számolunk.

Felmerül még jelentős hatás a létesítmények léte miatt is a települési környezetben, tájban. Itt

jelentős hatás alapvetően az új vagy bővített funkcióhoz kötődik. Azaz a fejlesztés bővíti a

turisztikai, üdülési lehetőséget, ezzel a település gazdasági életét élénkíti, munkahelyet teremt,

az igénybevevők számára is kedvezőbb lehetőséget teremt. Ez azonban alapvetően belső, saját

területre kiterjedő hatás, határon átterjedés lehetősége minimális. (Elsősorban a turisztikai

lehetőség bővülés lehet hatással a határon túlra, az alapvetően kedvező. Jelentős kedvező hatás

csak egész speciális esetben lehet egy régióban várható, pl. amennyiben a határon túl nincsen

gyógyhely, gyógyfürdő és a határ közelében épül egy új ilyen. Azonban az eddig ismertté vált

támogatási konstrukciók ebben a turizmusformában korszerűsítéssel, fejlesztéssel és nem új

tevékenységgel számolnak.)

A létesítmények léte területhasználati, település-, tájképi szempontú hatásokat is okozhat a

szomszédos országba. Ezen hatások műszaki, kertészeti, területhasználati eszközökkel jól

kezelhetők, ráadásul csak a határ közvetlen közelében megvalósuló fejlesztéseknél merülhet fel

problémaként, így jelentősége is megkérdőjelezhető. Így e miatt sem feltételezünk jelentős

hatásokat.

Országhatáron átterjedő jelentős hatás így az üzemeltetés, a látogatóforgalom és a közlekedési

forgalom miatt merülhet fel. Ezek ugyanis tartós hatásúak és esetenként nagyobb területekre is

kiterjedhetnek. A közlekedési forgalom esetén akkor tételezhetnénk fel jelentős hatásokat, ha új

vonzerők, turisztikai látványosságok épülnének közvetlenül a határ mellett vagy eddig meg nem

közelíthető területek kerülnének feltárásra. A meglévő közlekedési forgalom növekedésével

számolni lehet, hiszen az NTS 2030 meghatározó határközeli desztinációkban is fejlesztéseket,

azonban olyan jelentős forgalom növekedéssel, ami nagyobb távolságba is kiterjedő hatásokkal

jár nem valószínűsíthető. Ennek oka, hogy a forgalom levegőszennyező, zaj- és rezgésterhelése

(korábbi munkáinkban elvégzett számítások tapasztalatai szerint) egy néhány száz méteres

körzeten (de leginkább az első útmenti házsoron túl) már jelentős hatásokat nem okoz. Azaz

valóban csak közvetlen a határon történő beavatkozásnál kellene számolni jelentősebb átterjedő

hatással. Ez csak közös beruházás esetén lehetséges, mondjuk egy átmenő út esetén. Azonban

ezek a hatások műszaki, forgalomszervezési eszközökkel kezelhetők, tehát ez esetben sem

várható jelentős országhatáron átterjedő környezeti hatás.

A jelentős hatású hatótényezők között a vizeknél mind a vízkivétel, mind a használt és

szennyvízkezelés mint esetlegesen nagyobb hatású hatótényező kiemelésre került. A

vízkivételek, főként a mélyről jövő vizek kivételekor jelentkező depressziós hatás kiterjedése

lehet nagy több kilométer, tíz kilométer hatósugarú. Elvben tehát itt jelentkezhetne jelentős

határon átterjedő hatás is. Kiterjedt depresszió azonban csak jelentős mennyiségű vízkivételnél

fordulhat elő, ami nem valószínűsíthető egy kisebb létesítmény (szállás-, vendéglátóhely) ivóvíz

kivételénél, de egy új gyógyfürdő fürdővizénél igen. Az eddig ismertté vált támogatási

konstrukciókban fürdő, gyógyfürdő új kialakítását nem irányozták elő, most a meglévők jobb

kapacitáskihasználásának elősegítése a cél. Jelen Stratégia eddig meghirdetetett konstrukciói


159 2018. október

alapján a már megvalósult fejlesztések kiegészítő, kapcsolódó beavatkozásai tervezettek, ami

nem jár jelentős többletvíz kivétellel, így várhatóan nem lesz határon átterjedő jelentős

hatása.

Hasonló megállapítás tehető a használtvizek, elsősorban használt termálvizek kezelése

kapcsán, azaz új ilyen fejlesztés hiányában jelentős átterjedő hatás nem becsülhető. A

szennyvizek kezelése, ártalmatlanítása során a jogszabályban meghatározott minőségi

paraméterek betartása esetén a befogadóban jelentős negatív hatást nem okozhat már a

beeresztés helyén sem, ami nem lehet, csak határon belül. A folyékony és szilárd hulladékok

kezelése szintén csak határon belül, jogszabályi előírásoknak megfelelően történhet, ezt

figyelembe véve sem a földet, sem a felszín alatti vizeket nem terhelheti országhatáron túl.

Az utolsó, a hatásfolyamatok feltérképezésénél jelentősnek ítélt hatás a látogatóforgalom

növekedése az élővilágra, az élőhelyekre. A természeti környezet jelentős turisztikai vonzerő,

melynek felélése nemcsak célja nem lehet a fejlesztéseknek, hanem éppen az együttélés, annak

védelme, bemutatása a fontos. Jelen esetben is csak a határon belüli terhelésekről beszélhetünk,

és a terhelhetőség figyelembe vétele esetén közvetett hatások sem indulnak el. Tehát a határon

átterjedő hatások is kizárhatók.

Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy teljesen kizárni az országhatáron átterjedő hatások

létét nem lehet. Azonban a tervezett beavatkozás típusokra vonatkozó jelenlegi ismereteink

szerint jelentős (és főként jelentős ártalmas) környezeti hatások még a határközeli

fejlesztések esetében sem várhatók. Jelen fázisban ezért nem szükséges az Espoo-i

Egyezmény szerinti eljárás elindítása. Azonban a Stratégia régiókra történő lebontása

(alstratégiák készítése), majd az egyes beavatkozások, főként a határmenti területeken történő

fejlesztések engedélyezése során minden esetben újra fel kell tenni a kérdést, hogy előfordulhat-

e határon átterjedő hatás, és ha igen, akkor vizsgálni kell annak jelentőségét. Ezzel eleget lehet

tenni az uniós elvárásoknak.

A további tervezési fázisban, már adott tevékenység engedélyezése során (lehet az

környezetvédelmi engedélyezési eljárás, vagy más építési, közlekedési, egyéb eljárás) annak

határokon átterjedő hatásainak jelentőségét a következő lépések elvégezésén keresztül lehet

megítélni:

1. A telepítési hely és a tevékenység jellege alapján el kell dönteni, hogy elméletileg

feltételezhető-e országhatáron áterjedő hatás léte. (Az Egyezmény I. függelékében felsorolt

tevékenységek esetében automatikusan indul az eljárás, a turizmus fejlesztési körbe tartozó

beavatkozások azonban nem tartoznak az 1. függelékbe.)

2. Meg kell határozni adott tevékenység hatótényezőit.

3. Ezek közül ki kell válogatni azokat, amelynél ténylegesen várható határon átterjedő

kedvezőtlen környezeti-ökológiai folyamat(ok) elindulása.

4. Meg kell becsülni, hogy a számításba vett hatótényezők által elindított hatások milyen módon

terjednek, eljutnak-e, eljuthatnak-e a szomszéd országba. Tehát közelítőleg le kell határolni a

várható hatásterületet.

5. Amennyiben az előzőekben megállapításra kerül, hogy lehetségesek átterjedő hatások, fel

kell tárni az érintett hatásterület adottságait, azaz meg kell állapítani, hogy az elinduló

hatásokra az adott terület milyen érzékeny. (Nagyvonalú értékelés a szomszéd országról

korlátozottan rendelkezésre álló alapállapot információk alapján is elvégezhető.)

6. Ki kell válogatni az országhatáron valóban átterjedő hatásokat a hatásfolyamatok és a területi

érzékenység összevetésével.

7. Meg kell ítélni az átterjedő hatások jelentőségét.


160 2018. október

5.5. A Stratégia összefoglaló értékelése

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 ambiciózus célt tűz ki a hazai idegenforgalom elé

azzal, hogy 2030-ra a fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazatává kívánja tenni.

Míg ugyanis a fenntarthatóság céljainak eléréshez többnyire az igények csökkentésén át vezet az

út, a turizmus fejlesztésének stratégiája ezzel éppen ellentétes: keresletet generál. Az

idegenforgalom elsősorban a tájra, az élővilágra és a területhasználatra gyakorolt kedvezőtlen

hatásai, a lég- és vízszennyező anyagok kibocsátása, a hulladéktermelés, a zajterhelés és a

természeti erőforrások túlhasználata közismert problémák.

Kérdés tehát, hogy sikerülhet-e az előirányozott növekedést oly módon megvalósítani, hogy az

ágazat valóban környezeti szempontból fenntartható, és a saját létének alapját képező értékeket

megőrző maradjon.

A Stratégia célrendszere részben eltér a szakpolitikák megszokott felépítésétől, emiatt egyes

szintjei stratégiai környezeti vizsgálati szempontból kevésbé voltak értékelhetők. Az NTS 2030

nem határoz meg konkrét fejlesztéseket sem, csak eszközöket rendel a stratégiai célokhoz. Így

ezen a tervezési szinten csak korlátozottan ítélhető meg a Stratégiában szereplő egyes

szempontok, elvek érvényesítésének módja. A célok és az eszköztárak általános, elvszintű

értékelése mellett ezért áttekintettük a Stratégiához kapcsolódó turizmusfejlesztési pályázatok

követelményeit is, hogy következtethessünk belőle a támogatandó beavatkozások tartalmára,

illetve, hogy ellenőrizzük, milyen környezeti feltételrendszernek kell a projekteknek

megfelelniük. A pályázati követelményrendszer azért különösen fontos, mert ez eddig ismert

pályázati konstrukciók keretében jellemzően nem környezetvédelmi engedély, azaz környezeti

hatásvizsgálat köteles beavatkozások várhatóak, azaz korlátozott a lehetőség a projektek

környezeti hatásainak a befolyásolására.

A környezetre gyakorolt hatások szempontjából meg kell különböztetnünk egymástól a

Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításával jelentkező, jellemzően országos, vagy

térségi szinten is érezhető hatásokat, illetve az egyes, a stratégiai célok elérését szolgáló

beavatkozások egyedi hatásait.

A pályázati felhívások alapján jellemzően kisebb volumenű szállás-, illetve attrakciófejlesztések

valósulnak meg, illetve turisztikai szolgáltatások minőségének emelése. Ezek hatása főleg a

területhasználat, a táj, az élővilág szempontjából lehet kedvezőtlen, a beruházások során

általában kisebb jelentőségű kibocsátásokkal számolhatunk, továbbá a fejlesztés

eredményeképpen várhatóan fellendülő forgalom lokális hatásai jelentkeznek. A

legkedvezőtlenebb hatással a Stratégiában foglaltak megvalósulása érdekében kulcsfontosságú,

ám másik ágazat irányítása alá tartozó nagy közlekedési infrastrukturális fejlesztések járhatnak.

Méretüktől, kihasználtságuktól függően mind megvalósításuk, mind működésük során

jelentősebb környezeti terhelések forrásai lehetnek, ugyanakkor az infrastruktúrafejlesztés

javítja az elérhetőséget, amit a Stratégia célul is tűz ki.

A beavatkozások döntően tehát lokális hatásánál jóval nagyobb jelentősége van a Stratégia

elvárt eredményeinek megvalósulásával jelentkező hatásoknak. Ezek előnyös hatásai az

alábbiakban foglalhatók össze:

− A térbeli és időbeli koncentráció oldása, az időben és térben kiegyenlítettebben eloszló

látogatóforgalom hozzájárul a terhelési csúcsok csillapításához, vagy legalábbis a

látogatószám növekedéséből adódó kibocsátás növekedés mérsékléséhez.

− Az új szezonok nyitása, illetve a főszezon végeinek kitolása, a korábban lökésszerűen

terhelt és ezért esetlegesen üzemeltetési nehézségekkel küzdő infrastruktúra (pl.

szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás) szempontjából kedvező.


161 2018. október

− A párhuzamos kapacitások kiépítésének kerülése a természeti erőforrásokkal való ésszerű

gazdálkodás miatt is előremutató.

− Az egységes mérési és értékelési rendszer kialakítása lehetőséget teremt a térségi vagy

akár attrakció szintű turisztikai teherviselő képesség meghatározására, a környezeti

hatások monitorozására, így jelezheti az esetleges negatív tendenciákat és azonnal

beavatkozhat.

− Az értékek megismerése hozzásegíthet a megóvás igényének kialakulásához, a turisztikai

bevételek hozzájárulhatnak a védelem finanszírozásához

− A szemléletformálás mind az ágazatban dolgozók, mind a lakosság környezettudatosságát

növeli, az Együtt-élő turizmus szempontjából kulcsfontosságú.

Ugyanakkor a Stratégiában foglaltak megvalósulásától a vendégéjszaka szám megduplázódását

várjuk. A vendégéjszakák számának növekedése csak részben a tartózkodási idő növekedésének

eredménye, jelentős, bár ismeretlen hányada az idelátogatók számának növekedéséből

származik majd, ennek kedvezőtlen hatásai pedig csak úgy mérsékelhetőek, ha a Stratégiában

elv szinten jelzett, természeti környezettel és a helyi társadalommal együtt-élő turizmus nem

csak szlogen marad.

A turizmus irányításának központosításával, a Magyar Turisztikai Ügynökség megalapításával

nagyobb a garancia a horizontális célok, így a környezeti, fenntarthatósági célok

megvalósulására. Iránymutató és minősítő feladatkörében az Ügynökség környezeti

követelményeket tud előírni és számon kérni mind a pályázati támogatások, mind pedig a

védjegyek, stb. odaítélése során. Megvalósítóként biztosíthatja a saját hatókörében megvalósuló

fejlesztések környezeti szempontú megfelelőségét. Edukáló szerepkörében pedig részt vesz a

környezettudatos viselkedés és működés kialakításában, továbbá jó példával járhat elől.

Csakis így biztosható, hogy a tervezett turisztikai forgalomnövekedés hatására ne romoljon a

környezet állapota elfogadhatatlanul, hogy ne kerüljön veszélybe a helyi lakosság életminősége,

hogy ne váljanak az érintett attrakciók élvezhetetlenné, és hogy az érintett környezeti értékek

minősége számottevően ne romoljon. A turizmus hasznait részben az esetleges problémák

kezelésére, ellensúlyozására kell fordítani.

A stratégiai környezeti vizsgálat során nem azonosítottunk a célok megvalósítását

elháríthatatlanul gátló akadályt, de újra felhívjuk a figyelmet a Stratégiában megfogalmazott

horizontális elvek, elsősorban is az „Együtt-élő turizmus” érvényesítésének fontosságára. Ehhez

fogalmaztunk meg számos javaslatot az értékelés keretében.

Végezetül a turisztikai ágazat jelen Stratégiájában megfogalmazott indíttatása kapcsán fontos

hangsúlyozni, hogy a hazát jelképező értékek és élmények iránti elköteleződés (hazaszeretet) is

csak úgy őrizhető meg és formálható megoszthatóvá, ha az egyes értékeket és élményeket

magukba foglaló rendszerek és folyamatok is képesek fennmaradni, tovább működni a különféle

fejlesztési (akár tisztán befektetői célt szolgáló és gazdasági alapú turisztikai) törekvések

kedvezőtlen hatásaitól mentesülve. Ehhez a Stratégia megfelelő elveket fogalmaz meg, de

sikerét a kivitelezés dönti majd el.


162 2018. október

6. A KEDVEZŐTLEN HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE, A

KÖRNYEZETVÉDELMI MEGOLDÁSOK HATÉKONYSÁGÁNAK

JAVÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ JAVASLATOK

6.1. Környezetvédelmi és fenntarthatósági javaslatok

Javaslatainkat két témakörben fogalmaztuk meg:

− A legfontosabb általános javaslatok. Itt tárgyaljuk a Stratégiára, illetve egyes eszköztáraira

vonatkozó, valamint az eszközök és beavatkozások környezeti-fenntarthatósági

hatékonyságát erősítő, a kedvezőtlen hatások csökkentését szolgáló javaslatokat, melyek

alapvetően az Ügynökség feladatkörébe tartoznak.

− A pályázatok kiírására, elbírálására vonatkozó javaslatok.

A javaslatok tekintetében a hatásokkal foglalkozó 5. fejezet szolgál bővebb információval.

Általános javaslatok

Környezetvédelmi intézkedések végrehajtásért, ellenőrzéséért felelős csoport létrehozása az

Ügynökségen belül.

Környezetvédelmi jó gyakorlatok kidolgozása az idegenforgalmi szolgáltatók számára (pl.

hulladékkeletkezés megelőzésére, stb.)

A szabályozások tervezett átalakításának, kialakításának mielőbbi megvalósítása.

A megelőzés és elővigyázatosság elvének gyakorlati alkalmazása a turizmus-fejlesztéshez

kapcsolódó támogatáspolitikában és a szabályozási környezetben.

A szennyező-, illetve használó fizet elv gyakorlati alkalmazása a turizmusfejlesztéshez

kapcsolódó támogatáspolitikában és a szabályozási környezetben.

A turizmusból származó bevételek arányos részének a turizmus kedvezőtlen környezeti

hatásainak ellensúlyozására, kivédésére, az értékes területek fenntartására és fejlesztésére

fordítása (pl. ökológiai rehabilitációs programok). (Ezt az NTS 2030 szabályozási eszköztára

keretében kellene kidolgozni.)

Turisztikai teherbíróképesség meghatározási módszertanának kidolgozása legalább két

pilléres rendszerben gondolkodva (1. pillér: táj-terhelhetőségi vizsgálat23; 2. pillér humán-

egészségügyi-terhelhetőségi vizsgálat24) figyelembe véve mind a környezeti elemek (levegő,

víz, talaj, élővilág), mind ezek rendszereinek, azaz a természeti és települési rendszernek a

terhelhetőségi szempontjait is. A két pillér szolgálhatja a természeti-, táji értékek

túlhasználatának elkerülését. Speciális esetekben, pl. védett területeken, már jelenleg is

jelentős terheléssel érintett részeken a terhelhetőség a látogatószám meghatározását is

magába kell, hogy foglalja.

A túlzsúfoltság megakadályozása érdekében szabályozási (vendégszám limitálása),


idegenforgalmi adó) eszközök kidolgozása.

23 Tájterhelhetőség vizsgálat: A turisztikai-rekreációs funkciók erősítésének igényével érintett táj vagy tájrészlet

befogadó-, eltartó-, és regenerálódó képességének elemzése és a küszöbértékek meghatározása. 24 Humán-egészségügyi-terhelhetőségi vizsgálat: Alapvetően a fogadóterületeken belül az egészségügyi tényezők

(levegőszennyezés, zajterhelés, zsúfoltság, beleértve a humánegészségügyi jellemzőket is lásd pl. allergén

növényfertőzöttség, humánfertőzés veszély, kórokozók, kártevők elterjedtsége) jellemzői potenciális

látogatók/vendégek kímélése, megóvása, különleges igényeinek kielégítése céljából.


163 2018. október

A terhelhetőségi módszertan alkalmazása a kidolgozás után induló fejlesztéseknél. Azaz a

rekreációs hasznosítások helyének, módjának, intenzitásának, szezonalitásának tervezése

során a gazdasági potenciálon túlmenően a táji adottságokhoz való alkalmazkodás és a

terhelhetőség figyelembevétele.

A kialakítandó turisztikai adatbázisba a kapcsolódó környezeti információk összegyűjtése a

turizmusfejlesztéssel érintett területekre, egyebek mellett a következőkre vonatkozóan:

• víztestek, vízkészletek, vízbázisok és minősítésük (VGT2, majd VGT3 alapján)

• gyógyhelyek, gyógytényezők jellemzői (BFKH nyilvántartás)

• védett (illetve Natura 2000 hálózatba tartozó) területek, értékek elhelyezkedése

(OKIR)

• levegőminőség (OLM)

• stratégiai zajtérképek (Elektronikus Levegő- és Zajvédelmi Adattár, önkormányzati

honlapok)

• erdők egészségi állapota (KSH)

• rekreációs tájfunkció nyomonkövetése

A turisztikai minősítési rendszerekben, védjegyekben a környezeti, környezeti-

fenntarthatósági szempontok megjelenítése (különös tekintettel természeti erőforrás

takarékosság, hulladékgazdálkodási szempontok).

Szemléletformálás, környezeti, környezeti-fenntarthatósági tartalmú képzések, oktatás az

adott célcsoportra szabva (szolgáltatói és vendégoldal elkülönítése), különös tekintettel az

alábbi témakörökre:

• energiatakarékosság

• víztakarékosság és vizek védelme

• általában anyagtakarékossággal, és a körforgásos gazdasággal kapcsolatos ismeretek

• hulladékgazdálkodási ismeretek

• klímaváltozás

• biodiverzitással, természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek

• mobilitással összefüggő viselkedésminták formálása

• fogyasztási szokások formálása

Segédletek kidolgozása a fogadóhelyek környezettudatos, környezetbarát alakításának

módjára (pl. a szállodák, szálláshelyek beltéri levegőminőségének javításához, megújuló

energiahasználat lehetőségei, anyag-, energia-, és víztakarékos technológiák alkalmazása).

A turisztikai fejlesztéseket a területfejlesztési és területrendezési elképzeléseket figyelembe

vételével szükséges alakítani, tekintettel a korlátozó tényezőkre is (pl. veszélyes üzemek,

kármentesítendő területek).

Az ökoturisztikai fejlesztések tervezése során minden esetben be kell vonni a területileg

illetékes nemzeti park igazgatóságokat.

Javasoljuk emellett, hogy a desztinációk turisztikai hálózatainak fejlesztése, a vonzerők

összekapcsolása során támaszkodjanak a már meglévő nemzeti parki ökoturisztikai

létesítményekre és szolgáltatásokra, beleértve a natúrparkok minősített szolgáltatásait is.

Pályázati kiírásokban érvényesítendő javaslatok

A turizmusfejlesztéshez kapcsolódó pályázati felhívásokban kötelezően előírandó, vagy

legalább az elbírálás során előnyben részesítendő szempontok (Ezek közül a már megjelent


164 2018. október

pályázati kiírásokban volt, ami szinte mindenütt megjelent, volt, ami bizonyos felhívásokban

jelent csak meg. A javaslat nyilvánvalóan utóbbi esetben az összes jövőbeli felhívásra történő

kiterjesztés.):

A létesítéssel járó projektekben inert hulladékhasznosítás.

A szelektív hulladékgyűjtés lehetővé tétele a megvalósítás és az üzemeltetés során a

szolgáltatást igénybe vevők és a dolgozók számára egyaránt.

A nem közszolgáltatás keretében elszállított (és szelektíven gyűjtött) hulladékok esetében az

ártalmatlanítás helyett a hasznosításra történő átadás.

Hulladékkeletkezés megelőzését szolgáló megoldások.

Bontással járó beruházások esetében a keletkező építési-bontási hulladékok projekten belül

történő hasznosítása, ilyen lehetőség hiányában hasznosításra átadása.

Megújuló energia hasznosítása.

Az épületfelújítások, illetve létesítések során a víztakarékos (víztakarékos technológiák,

vízvisszatartás, vízveszteség-csökkentés), másodnyersanyagokat felhasználó, illetve nulla

(vagy közel nulla) energiaigényű megoldások alkalmazása.

Az eszköz-, gép- és járműbeszerzések esetében az újrahasznosított anyagokat is tartalmazó,

energia-, anyag- és víztakarékos eszközök előnyben részesítése.

Klímaváltozás kedvezőtlen hatásait mérséklő, azokhoz való alkalmazkodást szolgáló

megoldások (ide értve a csapadékvíz-gazdálkodást, lefolyásjavítást, stb. is).

A pályázatok elbírálásánál élvezzenek előnyt a minél kisebb mértékű vegetációirtással járó,

valamint a minél kisebb mértékű földmunkát igénylő beavatkozások.

A növény- és állattelepítéseket tájba illő, honos, nem allergén fajokkal, fajtákkal valósítsák

meg.

Szemléletformálási, környezeti képzési elem beépítése a projektbe.

Az új területek igénybevételének, beépítésének minimalizálása, a zöldmezős fejlesztés

korlátozása, a művelésből legalább 30 éve kivett és már beépített vagy leromlott területek

(pl. barnamező) magas arányú igénybevétele.

Az egy főre jutó zöldterület és zöldfelület nagyságnak növelése a rekreációs igényekre

tekintettel.

Továbbá a felhívásokban érvényesíteni javasolt a következő szempontokat is:

Zöldfelület fejlesztések esetében közegészségügyi és látogatófogadási szempontból az

allergén, illetve invazív, valamint kórokozókat, kártevőket vonzó fajok telepítésének tiltása.

Védett természeti területeket (országosan védett, Natura 2000, egyéb nemzetközi egyezmény

alapján védett területek) és a természetközeli területeket érintő turisztikai fejlesztéseket

megelőzően terhelhetőségi vizsgálatok előírása a területileg illetékes nemzeti parkok

bevonásával.

Érintettség esetén a természeti környezet állapota folyamatos monitoringjának biztosítása.

Vizeket érintően szennyezés-megelőző, szennyezéscsökkentő intézkedések tervezése.

Víztestet érő fejlesztés esetén a VGT által előírt intézkedések közül legalább egy intézkedés

alkalmazása.

Magas szállópor terheltségű területeken a szilárd biomassza energetikai célú felhasználása

támogathatóságának tiltása.


165 2018. október

Védett és/vagy Natura 2000 területekre vonatkozó javaslatok

Védett és/vagy Natura 2000 területek igénybevételét a lehetős legteljesebb mértékben el kell

kerülni. (Kivételt jelentenek ez alól a kifejezetten ezek bemutatását célzó fejlesztések.)

Védett és/vagy Natura 2000 területeken a bolygatások minimalizálása, a területek azonnali

rendezése, növényesítése gátat szabhat a gyomok, invazív fajok terjedésének.

A látogatószám megfelelő keretek között tartása elengedhetetlen, ezért célszerű a kiemelt

turisztikai fejlesztési térségek nemzeti parkjai (Balaton-felvidéki Nemzeti Park, Fertő-

Hanság Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park) esetében ezt a

terhelhetőségi korlátot megfogalmazni, majd szigorú feltételként kezelni.

Javasolható, hogy a turizmus kedvezőtlen környezeti hatásainak mérését első lépésként a

védett természeti területeken tegyék rendszeressé, speciálisan e területekre kidolgozott

tematika alapján.

Az ökológiai barrierhatás ökológiai szempontokat figyelembe vevő tervezéssel, szükség

esetén fajspecifikus és megfelelő szélességű átjárók építésével, érzékeny élőhelymozaikok

érintetlenül hagyásával mérsékelhető. Ezek tervezési és megvalósítási költségeivel,

időigényével kalkulálni szükséges a tervezés során.

Védett és/vagy Natura 2000 területek érintettsége esetén az alapos élőhely, állat- és

növénytani felmérése elengedhetetlen.

Új vízfelületek kialakítása esetén is gondos mérlegelés, tervezés, a Nemzeti Park

Igazgatósággal előzetes egyeztetés, és a terület részletes felmérése kell, hogy megelőzze a

beavatkozást.

A védett területek és/vagy Natura 2000 hálózat szempontjából is elengedhetetlen, hogy az

egyes fejlesztési térségek terhelhetőségének meghatározásakor a vízkivételek hatásait is

figyelembe vegyék.

Meg kell találni az ésszerű középutat, azaz meg kell adni a lehetőséget a turistáknak, hogy a

védett és/vagy Natura területeket is látogathassák, megismerjék értékeit, ugyanakkor a

kialakított korlátozások rendszerével meg kell akadályozni e területek túlterhelődését. Ezért

is fontos volna a turizmus kedvezőtlen hatásainak monitorozását itt elindítani.

Javasolható, hogy az egyes turisztikai fejlesztések tervezésekor (amennyiben az védett

és/vagy Natura 2000 területet érint vagy arra hatással van) már a tervezési folyamat

részeként vegyék figyelembe azok kezelési terveit, a Natura 2000 területre meghatározott

természetvédelmi célokat. Abban az esetben ugyanis ha a fejlesztés ezeket nem akadályozza,

esetleg kapcsolódó tevékenységként ezeket segítő elemek is beépíthetők, akkor sokkal

egyszerűbb az engedélyeztetése.

6.2. Javaslat a beavatkozások által befolyásolt más tervben, programban figyelembe

veendő szempontokra

Az NTS 2030 ágazati stratégiának tekinthető, ezért közvetlen módon össze kell kapcsolni az

átfogó, a természeti erőforrásokkal foglalkozó nemzeti stratégiákkal, mint pl. Nemzeti

Környezetvédelmi Program, Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, Nemzeti Biodiverzitási

Stratégia, Nemzeti Erdőstratégia, stb. Ugyanakkor iteratív jelleggel az egyes átfogó stratégiák

felülvizsgálata, újrafogalmazása során részletes és kezelhető kereteket kell adni az NTS 2030

részére is. Egyelőre ugyanis csak kevés ágazati stratégia, illetve program tartalmaz konkrét

útmutatást az idegenforgalom vonatkozásában.

Megjegyezzük, hogy a Stratégia által becsatornázott (de forrásfelhasználás szempontjából nem

módosított), elsősorban az európai uniós források felosztását szolgáló programokra (IKOP,


166 2018. október

GINOP, TOP, VEKOP) stratégiai környezeti vizsgálatot kellett lefolytatni. Ezen programokra

vonatkozóan az adott programra, tervre készült SKV-k megállapításai, javaslatai érvényesek,

ezekhez kapcsolódóan kizárólag a pályázati kiírásokra teszünk, tehetünk javaslatot (lásd a 6.1.

fejezetben).

Jelen stratégiai környezeti vizsgálat során elsősorban az NTS 2030 alapján és nyomán készülő

alstratégiák, programok vonatkozásában tudunk ajánlásokat megfogalmazni.

Legfontosabbnak tartjuk ezekhez meghatározni a fenntarthatósági szempontokat is magába

foglaló környezeti teherbíróképességre alapozott turisztikai teherbíróképességet a kiemelt

turisztikai fejlesztési térségek, illetve desztinációk vonatkozásában.

Továbbá, a helyi szintű (desztinációs, vagy még kisebb, kistérségi, települési szintű)

turizmusfejlesztési alstratégiák készítésekor javasoljuk:

meghatározni a látogatók maximális, illetve preferált számát, a turizmus preferált, illetve

megengedhető módját,

a helyi közszolgáltatókkal, közművek üzemeltetőivel történő egyeztetést, a közmű-

infrastruktúra kapacitásának figyelembe vételét,

az adott terület éghajlatára előrejelzett változások, valamint a klímaváltozással szembeni

sérülékenység és adaptációs potenciál vizsgálatát, és ezek figyelembe vételét a létesítmények

kialakításánál,

figyelembe venni a helyi fejlesztési elképzeléseket, azok esetleges korlátozó jellegét a

turizmusfejlesztésre, a területhasználatok egymásmellettiségét,

védett (illetve Natura 2000 hálózatba tartozó) értékek és területek elhelyezkedése, a kezelési

és fenntartási tervekben foglalt korlátok és lehetőségek figyelembe vételét

a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (jelenleg: VGT2, 2021-es felülvizsgálat után frissítés a

VGT3 alapján) a potenciálisan érintett víztestek (különös tekintettel a termálvíz) mennyiségi

és minőségi állapotára, terhelésére vonatkozó információk és a kijelölt intézkedések

figyelembe vételét.

biztosítani a gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak figyelembe vételét,

illetve a vízbázisvédelmi követelményeknek való megfelelést.

esetleges levegőminőségi problémák és a megoldásukhoz szükséges (érintett

légszennyezettségi agglomeráció intézkedési tervében foglalt) intézkedések figyelembe

vételét,

felülvizsgálni a rekreációs funkciót ellátó területek tájhasználatát, konszenzusos minőségi

célkitűzéseket megfogalmazni a rekreációval túlterhelt területeken,

összehangolni a túra- és tanösvény hálózatokat az érintett terület használatának igényeivel

(természetvédelem, erdőgazdálkodás, vadászat, stb.), mint pl. a látogathatóság időbeli és

térbeli korlátozása.

6.3. A várható környezeti hatások monitorozására vonatkozó javaslatok értékelése,

további javaslatok

Az NTS 2030-ban megjelenített, a Stratégia céljainak elérését szolgáló indikátorok között

nincsenek a környezeti hatások nyomon követésére alkalmasak. Ezért elsősorban

javasoljuk, hogy az Ügynökség gyűjtsön a környezeti hatások követésére alkalmas

információkat. (A gyűjtés alapvetően más adatgazdáktól történő adatigénylés lehet.) Ahogy a

6.1. fejezetben is írtuk, a Stratégiában a Kutatási eszköztár elemeként szerepeltetett turisztikai

adatbázis tartalmazzon környezeti, környezet-fenntarthatósági adatokat is, melyek a Stratégia

által befolyásolt folyamatok környezeti szempontú értékelése során indikátorként is


167 2018. október

használhatók. Ezeket az adatokat, értékelt adatokat horizontális együttműködés részeként kell

megkapnia a turisztikai ágazatnak, és beépíteni a saját adatbázisába.

A környezeti értékelésekhez háromfajta mutatót használnak általában:

a) Az egyes hatótényezők alakulását jellemző adatokat (jellemzően eredmény-

indikátorok, pl. szennyezőanyag kibocsátás változása). A monitorozást szolgáló adatok

jellemzően vagy kedvezményezetti, vagy valamilyen állami adatbázisból számíthatók.

b) A környezet állapotát, a változás trendjét és dinamikáját jellemző adatokat

(jellemzően hatás leíró indikátorok, pl. állapot változása egy adott víztest esetében). Az

információk jellemzően állami adatbázisokból származhatnak.

c) Valamilyen fejlesztés, intézkedés működését, alkalmazását, eredményeit jellemző

adatokat (jellemzően output indikátorok, pl. energiafelhasználás csökkenése). Az ilyen

indikátor jellegű adatok jellemzően valamilyen kedvezményezetti adatbázisból

származhatnak.

Az SKV-ban meghatározott környezetvédelmi célrendszer alapján megadhatók azok a mutatók,

amelyekkel az intézkedések tényleges környezeti hatásai mérhetőek lehetnek, illetve a

környezetvédelmi, fenntarthatósági típusú célok érvényesülése követhetővé válhat. Figyelembe

véve azt a tényt, hogy a Stratégiából következő beavatkozások többsége nem környezetvédelmi

jellegű, valamint, hogy a beavatkozások hatásai összeadódnak, az intézkedések környezetre

gyakorolt hatásainak meghatározásához az indikátorok szélesebb körét (intézkedések

teljesítménye, hatótényezők, környezeti állapot mérésére szolgáló indikátorokat) szükséges

alkalmazni.

A Stratégia megvalósításából eredő környezeti hatások monitorozását szolgáló adatok a

következő forrásból származhatnak és meglétük a következő intézkedéseket eredményezheti:

1. A legjelentősebb környezeti hatású projektek esetében 314/2005-ös Korm. rendelet

alapján környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni. Ennek keretében részletesen be kell

mutatni a fontos környezeti hatásokat, és a nem kívánatos hatások csökkentésének,

megszüntetésének módját. Az így megjelenő legfontosabb adatokat érdemes egy

adatbázisban összesíteni, az utólagos értékeléshez. Az információk alapján az intézkedést

a környezetvédelmi hatóság hozhatja azzal, hogy jelentős káros hatású projektet nem

engedélyez, illetve, hogy a tervezett tevékenység megvalósítására, üzemeltetésére

vonatkozó feltételrendszert ad meg.

2. A támogatásra pályázó projektek megvalósíthatósági tanulmányai, illetve a pályázati

adatlapok tartalmi követelményei között előírható, hogy milyen környezeti,

fenntarthatósági jellegű adatot, információt kell tartalmaznia a dokumentumnak. Ezek

típusára javaslatot is tett az SKV. Az ilyen adatok a projekt elfogadhatóságát

befolyásolhatják, tehát figyelembe vételük a döntéshozók feladata. Itt olyan előírásszerű

megfelelési kritériumokról is szó lehet, amelyhez a projektnek kötelező alkalmazkodnia.

3. A fejlesztések megvalósulása után a támogatott projektek kedvezményezettjeitől

elvárható, hogy a 2. pontban foglaltak közül néhány környezetvédelmi jelentőségű adatot

működési fázisban is szolgáltassanak a hatások értékeléséhez. Természetesen ez már az

utólagos értékelést szolgálja, de jelentősebb problémák esetében mód lehet a támogatás

eredményének a felülvizsgálatára, az üzemeltetésbe való beavatkozásra.

4. Vannak olyan országos jellegű, a kibocsátásokra és a környezet állapotára vonatkozó

folyamatosan feltöltődő adatbázisok, amelyek adatai alapján becsülhetők a bizonyos

fejlesztésekre visszavezethető hatások. (Tipikusan ilyen például a vízgyűjtő-gazdálkodási

terv.) Az ilyen jellegű adatokból levont következtetések, tanulságok részben a következő


168 2018. október

tervezési fázis tartalmát befolyásolhatják, részben módot adhatnak bizonyos szabályozási

korrekciók elvégzésére.

A következőkben néhány konkrét javaslatot teszünk az indikátorokra.

Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia kulcsindikátorainak alkalmazhatósága

A NFFS nyolc természeti erőforrásokkal kapcsolatos mutatót javasol vizsgálni. Ezek közül

véleményünk szerint az alábbiak lehetnek ésszerűen adaptálhatóak a turizmusfejlesztésre nézve

(figyelemmel a mutatók számításához szükséges adatok elérhetőségére is):

− A természeti tőke indexre (NCI) véleményünk szerint a turizmus ágazat befolyása nem

számottevő. Ráadásul éppen a turizmus szempontjából értékes, vonzerőt képező nagy

természeti értékű, védett területeken nem alkalmas a finomabb változások nyomon

követésére. Ezért nem javasolható átvétele a Stratégia indikátoraként. Ugyanakkor

javasoljuk, hogy a turizmus kedvezőtlen környezeti hatásainak mérését első lépésként a


tematika alapján.

− Energiafelhasználás mértéke a turizmusban (legalább az NTS 2030 keretében támogatott

fejlesztésekre)

− Turizmusfejlesztés következtében a beépített területek mértékének növekedése

− Üvegház hatású gázok kibocsátásának mennyisége a turizmusban – legalább az

energiafelhasználáshoz kötődő üvegházgáz kibocsátás, külön megjelenítve a megújuló

energia hasznosítás esetén a kibocsátásmegtakarítást is (legalább az NTS 2030 keretében

támogatott fejlesztésekre)

− Felszín alatti vízkészletek kihasználtságának változása (kidolgozandó a VGT-ben

szereplő, felszín alatti vizeket érő hatások metodikájának figyelembe vételével)

− Települési környezeti minőség a turizmus által leginkább érintett települések, illetve a

desztinációk/kiemelt fejlesztési térségek vonatkozásában (kidolgozandó, nem alapvetően a

környezetterhelés egészségügyi hatásait, hanem inkább a település környezet

vendégfogadásra alkalmas voltát figyelembe véve)

− Speciális, kiemelt turizmusfejlesztési térségekre vonatkoztatható önálló mutatók

(kidolgozandók az alstratégiák részeként, ilyen lehet például balatoni nádas minősítés,

vagy erdős térségekben az erdők egészségi állapota)

Európai Turizmus Indikátor Rendszer indikátorai

Az Európai Közösség 2013-ban indította el az Európai Turizmus Indikátor Rendszert (European

Tourism Monitoring System, ETIS) a fenntartható turizmus teljesítményének nyomon

követéséhez. Ennek indikátorkészletéből kiindulva javasoljuk alkalmazni a következő

indikátorokat desztinációra lebontva:

− Azon idegenforgalmi vállalkozások/létesítmények aránya, melyek rendelkeznek

környezeti vagy fenntarthatósági védjeggyel/minősítéssel

− Azon helyben előállított élelmiszerek/italok/termékek/szolgáltatások aránya, melyeket a

desztináció turisztikai vállalkozásai beszereznek

− Azon attrakciók aránya, melyeket fogyatékkal élők is tudnak látogatni és/vagy

infokommunikációsan akadálymentesített információs rendszerben részt vesz

− Azon események aránya, melyek a hagyományos/helyi kultúrához, örökséghez kötődnek


169 2018. október

− A turisták által a desztinációba jutáshoz használt közlekedési eszközök megoszlása

− A desztináción belül közösségi közlekedéssel/szelíd közlekedési eszközzel közlekedő

turisták aránya

− Átlagosan a desztináció és a turista otthona között megtett út (km)

− Azon idegenforgalmi vállalkozások aránya, melyek mitigációs vagy adaptációs

intézkedést alkalmaznak

− Sérülékeny zónában elhelyezkedő szálláshelyek és attrakciók aránya

− Szelektív hulladékgyűjtésben részt vevő idegenforgalmi vállalkozások aránya

− Vízfogyasztás csökkentése érdekében lépéseket tevő turisztikai vállalkozások aránya

− Szürke vizet vagy csapadékvizet is hasznosító turisztikai vállalkozások aránya

− Energiafogyasztás csökkentése érdekében lépéseket tevő turisztikai vállalkozások aránya

− A helyi biodiverzitás és táj védelmét, megőrzését és kezelését aktívan támogató turisztikai

vállalkozások aránya

− A megújuló forrásból származó energiafogyasztás aránya az éves energiafogyasztáson

belül a desztinációban

− Egy vendégéjszakára jutó energiafogyasztás és az átlagos napi lakossági energiafogyasztás

aránya

− Egy vendégéjszakára jutó vízfogyasztás és az átlagos napi lakossági vízfogyasztás aránya

− Egy vendégéjszakára jutó hulladéktermelés és az átlagos napi lakossági hulladéktermelés

aránya

− Legalább biológiailag tisztított szennyvíz aránya a desztinációban

− Egy turistára jutó újrahasznosított hulladékmennyiség és egy helyi lakosra jutó

újrahasznosított hulladékmennyiség aránya

Továbbá, javasoljuk, hogy az NTS2030 céljainak megvalósulása mentén létrejövő következő

tényezők alakulására kerüljenek adatok begyűjtésre a projektgazdáktól, érintett

önkormányzatoktól, illetve statisztikai és egyéb nyilvános adatokból a turizmusfejlesztéssel

érintett létesítmények/helyszínek vonatkozásában:

− levegőminőség alakulása minimálisan a nitrogén-oxidok, szálló por és illékony

szénhidrogének (benzol), valamint az ózon tekintetében („legrosszabb” esetben az

Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mérőállomásainak adataira építve)

− zajterhelés alakulása („legrosszabb” esetben a stratégiai zajtérképek felülvizsgálatainak

eredményeire építve)

− az építések során felhasznált újrahasznosított hulladék aránya

− az új funkcióval ellátott területek nagysága,

− létesített, illetve megszűntetett rekreációt szolgáló területek nagysága

− megőrzött, helyreállított környezeti és kulturális örökség

− az érintett felszín alatti vízkészletek (elsősorban termálvíz) mennyiségének alakulása,

illetve ehhez és az egyéb fejlesztésekhez kapcsolódóan a szennyvízbefogadó vízfolyások

minőségének alakulása (VGT2, majd VGT3 besorolások alapján)

− fürdőhelyek minősítése, besorolásának változása (VGT2, majd VGT3 besorolások

alapján)

− csatornahálózat terheltségének alakulása


170 2018. október

− forgalmi jellemzők alakulása, nem motorizált közlekedés használóinak aránya

− a tömegközlekedés fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség mértékének

változása (lehetőleg utazási láncokra vetítve)

− az NTS 2030 által elért többlet GDP és adóbevétel mértéke

− művelt és művelésből kivont területek mértéke/aránya közigazgatási területenként

(művelési ágak arányának feltűntetésével is)


171 2018. október

7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ

7.1. A stratégiai környezeti vizsgálat tárgya

Jelen munka tárgya az állami turizmusirányítás cél- és eszközrendszerét a 2017-2030 közötti

időszakra meghatározó Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 (NTS 2030 vagy

Stratégia) stratégiai környezeti vizsgálata. A stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) az egyes

tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet

előírásainak megfelelően készül. A feladat része a környezetvédelmi szempontok

érvényesülésének segítése az NTS 2030 felülvizsgálatának keretében, valamint a kapcsolódó

környezeti értékelés elkészítése, beleértve az értékelés társadalmi egyeztetésének

lebonyolítását és dokumentálását is.

7.1.1. A Stratégia tartalmának összefoglaló ismertetése

Az NTS 2030 fejlesztéspolitikai irányultságú stratégia, mely ernyőjellegénél fogva keretet,

igazodási pontot jelent a turizmus és a kapcsolódó ágazatok szereplői számára. Kijelöli a

stratégiai célokat és azonosítja a főbb beavatkozási pontokat, meghatározza az állam

feladatait. Tartalmazza a turizmus fejlesztésének legfontosabb irányait, eszközt, forrást és

intézményrendszert rendel a megfogalmazott stratégiai célok eléréséhez, de egyedi célokat és

beavatkozásokat nem azonosít.

Az egyes termékekhez külön-külön alstratégia, a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre

desztinációfejlesztési stratégia, valamint országos szintű turisztikai márkakommunikációt

meghatározó Marketingstratégia és az értékesítési irányokat meghatározó Értékesítési

Stratégia készül, továbbá a képzéshez és a kutatáshoz, de még a horizontális szempontokhoz

kapcsolódóan is (pl. fenntartható/ökoturisztikai stratégia) önálló stratégiával egészül ki a

későbbiekben a dokumentumok sora.

A Stratégia két vezérmotívuma a desztinációs logikán alapuló termék- és

attrakciófejlesztés és ehhez kapcsolódó alapinfrastruktúra-fejlesztés és

marketingkommunikáció, valamint a korábban széttagolt turizmusirányítást felváltó,

domináns állami szerep az ágazatban.

A korábbi turizmusfejlesztési megközelítést megváltoztatva az NTS 2030 hazánk turisztikai

potenciáljának növelését a szinergikus hatások maximalizálása érdekében desztinációs alapra

helyezi. A desztináció földrajzilag körülhatárolható olyan területrész, mely egységes

fogadóterületként jeleníthető meg a kínálati piacon. Egy vagy több desztináció alkot egy

kiemelt turisztikai fejlesztési térséget. Ezek már jelenleg is nagy vendégforgalommal

rendelkező térségek, vagy fejlesztéssel és marketinggel még vonzóbbá tehetők a vendégek

számára. Eddig öt kiemelt turisztikai fejlesztési térség került nevesítésre:

− Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Tisza-tó kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Dunakanyar kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Sopron-Fertő kiemelt turisztikai fejlesztési térség,

− Tokaj, Felső-Tisza és Nyírség kiemelt turisztikai fejlesztési térség.

A térség turisztikai teljesítményének növeléséhez szükséges beavatkozásokat a térségekre a

későbbiekben készülő alstratégiák foglalják majd össze a következő időszakban.


172 2018. október

A Stratégia által becsatornázott fejlesztések döntően a kiemelt turisztikai fejlesztési térségekre

koncentrálnak, de sem a Stratégia maga, sem a különböző támogatási konstrukciók nem

zárják ki a desztináción kívüli fejlesztéseket sem, ezek esetében azonban a pontszerű

vonzerők hálózatba rendezése preferált. Egy-egy desztináción belül a fejlesztések a térség

turisztikai kínálatának kompletté tételét kell, hogy szolgálják. Mind desztináción belül, mind

az egymással versengő desztinációk tekintetében fontos törekvés a párhuzamosságok

kiszűrése.

Az NTS 2030 célrendszere (lásd 7-1. ábra) részben eltér a szakpolitikák megszokott

felépítésétől: legfelső szintjén ugyanis az Indíttatás áll, ezt követi a Stratégia időtávjának

végére, 2030-ra elérendő állapot Víziója, majd a Stratégia készítőinek és megvalósítóinak

Missziója. Ezután következnek a pillérekbe rendezett stratégiai célok: a Stratégia alább

ismertetett hét pillére öt-öt (az utolsó pillére esetében négy) stratégiai célon alapul.

− A termék- és attrakció-, valamint alapinfrastruktúra-fejlesztés a Kisfaludy Turisztikai

Fejlesztési Program keretében valósul meg (A-pillér)

− A stratégiai márkakommunikáció, célzott marketingkommunikációs kampányaktivitás

és értékesítés (B-pillér) az országos szintű márka hazai és nemzetközi piacokra

pozícionált megújítását, a desztinációs márkarendszer felépítését, hatékony

marketingkommunikációs megvalósítását fedi.

A további pillérek nem feltétlenül és kizárólag konkrét beavatkozásokhoz kötődnek, hanem

inkább megalapozzák, biztosítják a turizmusfejlesztés sikerét:

− Elhivatott szakemberek, visszahívó vendégszeretet (C-pillér)

− Megbízható adatok, mérhető teljesítmény (D-pillér)

− Transzparens, kiszámítható szabályozás és ösztönzés (E-pillér)

− Iránymutatás és együttműködés (F-pillér)

− Identitás és kötődés (G-pillér)

Fentiek mellett a teljes Stratégiát átfogja öt horizontális cél (H-pillér), amelyeknek

valamennyi turisztikai fejlesztés esetében érvényesülniük kell:

− fenntartható turizmus elveinek érvényesítése a helyi közösségekkel és a természeti

környezettel együtt-élő turizmus érdekében

− családbarát jelleg

− fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés és közlekedési megközelíthetőség a

hozzáférés jegyében

− informatív tájékoztatás, többnyelvűség

− digitális technológiák alkalmazása

Az NTS 2030 céljainak elérését szolgáló eszközrendszer hét lábon áll:

− fejlesztéspolitikai, tervezési és támogatási eszköztár

− marketingkommunikációs eszköztár

− értékesítési eszköztár

− képzéshez, oktatáshoz, szemléletformáláshoz kapcsolódó eszköztár

− kutatási eszköztár

− szabályozási eszköztár

− horizontális célok megvalósítását támogató eszköztár


173 2018. október

7-1.ábra: A Stratégia célrendszere


174 2018. október

Az eszköztárak közül a marketingkommunikáció és az értékesítés bemutatása a Stratégiának

nem tárgya, a készülő Marketing- és Értékesítési Stratégiában történik majd. Az országos

szintű márkaépítés kapcsán annyit emel ki a Stratégia, hogy a vizet, mint erőforrást

meghatározó elemnek jelöli ki.

Az eszköztár fejlesztési része a Stratégia A-pillérét jelentő, hazai forrásból támogatott

Kisfaludy Turisztikai Fejlesztési Program mellett az uniós társfinanszírozással a

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP), a Terület és

Településfejlesztési Operatív Programból (TOP) és a Versenyképes Közép-Magyarország

Operatív Programból (VEKOP) megvalósuló egyes fejlesztésekből áll. Csatlakozik továbbá a

megyei jogú városok és a Kormány között kötött együttműködési megállapodások keretében

megvalósuló projektek közül a turisztikai jellegűek okán a Modern Városok Program is.

(Továbbá, kisebb turisztikai beavatkozások a Vidékfejlesztési Program (VP) támogatásával is

megvalósulnak, az NTS 2030 szempontjából kulcsfontosságúnak minősülő, de nem

kizárólag/kimondottan turisztikai célú közlekedési fejlesztések finanszírozása pedig

elsősorban az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programból (IKOP) és az Európai

Hálózatfejlesztési Eszközből (CEF) történik.)

A Stratégiában foglaltak megvalósítása eredményeképpen 2030-ra erős turisztikai

országmárka épül fel és a turizmus a fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazatává válik,

mely minőségi élménykínálatot jelent, széles rétegek számára elérhető és hozzáférhető, és a

foglalkoztatásban is jelentős szerepet tölt be azáltal, hogy vonzó karriert biztosít egy

tisztességes és versenyképes ágazatban. Számszerűen:

− hazánk a turizmus versenyképességi listáján 2016-hoz képest 19 helyet javítva a 30.

helyre ugrik;

− a turizmus teljes nemzetgazdasági hozzájárulása a GDP-arányában a 2013-as értékről

(9,8%) több mint másfélszeresére: 16%-ra emelkedik;

− a turizmusban és a kapcsolódó ágazatokban (bejelentetten) dolgozók száma majdnem

negyedével: 364 370-ről (2013-as adat) 450 000 főre nő;

− a kereskedelmi szálláshelyeken töltött belföldi és külföldi vendégéjszakák száma

egyaránt több mint duplájára, kereken 25 millióra (összesen 50 millióra) emelkedik (a

2016-os 13 827 408, illetve 13 802 045 darabról).

Fenti eredményeket úgy kívánják elérni, hogy a túlzsúfoltság, tömegturizmus elkerülése

érdekében, összhangban az ágazatra vonatkozó nemzetközi és uniós iránymutatásokkal,

kiemelt figyelmet fordítanak a térbeli és időbeli koncentráció oldására.

A Stratégia megvalósításának felelőse a Magyar Turisztikai Ügynökség (Ügynökség).

7.2. A stratégiai környezeti vizsgálat körülményei és néhány fontos módszertani

kérdése

Az SKV célja az NTS 2030 környezeti és ezzel összefüggő társadalmi-gazdasági hatásainak

előrejelzése és értékelése elsősorban az ország környezetvédelmi céljainak megvalósulása és a

fenntartható fejlődés irányába történő elmozdulás szempontjából. Az SKV így segít elkerülni

az e szempontokból elfogadhatatlan hatásokat, az esetleges problémákra megfelelő

kompromisszumot találni.

Az NTS 2030 stratégiai környezeti vizsgálata kapcsán az alábbi főbb sajátosságokra hívjuk fel

a figyelmet:


175 2018. október

− A környezeti vizsgálat jelen esetben a Stratégia felülvizsgálatához kapcsolódik, nem

annak kidolgozásához.

− Ernyőjellegű, konkrét beavatkozásokat nem tartalmazó volta miatt nem vizsgál

változatokat. Legfeljebb a korábbi stratégiával (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia

2005-2013) történő összevetése lehetséges, tekintettel arra, hogy alapvető

szemléletváltást is jelent az ágazat fejlesztésében.

− Tényleges hatásokról csak a Stratégia fejlesztési elképzeléseihez kapcsolható konkrét

beavatkozások elindulásától, illetve az ezek eredményeképpen bekövetkező

(turisztikai) forgalomnövekedéstől beszélhetünk. Az NTS 2030 indikátorai jelentik a

vizsgálat szempontjából megfoghatóan értékelhető célrendszert, ezekre azonban nem áll

rendelkezésre területi bontás.

− A Stratégia célrendszere részben eltér a szakpolitikák megszokott felépítésétől, emiatt

egyes szintjei stratégiai környezeti vizsgálati szempontból kevésbé értékelhetők. Az

NTS 2030 nem határoz meg konkrét fejlesztéseket sem, csak eszközöket rendel a

stratégiai célokhoz. Így ezen a tervezési szinten csak korlátozottan ítélhető meg a

Stratégiában szereplő egyes szempontok, elvek érvényesítésének módja. A célok és

az eszköztárak általános, elvszintű értékelése mellett ezért áttekintettük a Stratégiához

kapcsolódó turizmusfejlesztési pályázatok követelményeit is, hogy következtethessünk

belőle a támogatandó beavatkozások tartalmára, illetve, hogy ellenőrizzük, milyen

környezeti feltételrendszernek kell a projekteknek megfelelniük.

− A turizmusfejlesztés nem elválasztható számos egyéb ágazati fejlesztéstől, így

például a terület-, a vidékfejlesztéstől, vagy a közlekedésfejlesztéstől. Különösen az

utóbbi esetben lehet nehéz lehatárolni a beavatkozás célját. (Rövid szakaszok, illetve

bizonyos kerékpárutak, kisvasutak, stb. kivételével a közlekedési infrastruktúra

általában nem kizárólag turisztikai célokat szolgál.)

− Az NTS 2030 által megalapozott fejlesztések egy jelentős hányada európai uniós

támogatásból tervezett. Az Operatív Programok forrásfelhasználását, a forrásszerkezetet

a vizsgált Stratégia nem módosítja, ezeket a konstrukciókat már az operatív programok

tervezésekor is turizmusfejlesztésre szánták. A Stratégia sok esetben már lezárult

konstrukciókat csatornázott be, mert a projektek megvalósítása a Stratégia időtávjára

esik és az NTS 2030 céljainak elérését szolgálja. A közlekedési tárgyú fejlesztéseket

pedig csak említés szintjén kezeli, mint a Stratégia szempontjából kulcsfontosságú, de

tőle függetlenül megvalósuló fejlesztéseket.

− Az NTS 2030 ugyan országos stratégia, de várhatóan nagyszámú lokális és regionális

jellegű beavatkozást eredményez. Ennek következtében a Stratégia megvalósításának

nincs klasszikus értelemben vett hatásterülete.

A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 ambiciózus célt tűz ki a hazai idegenforgalom

elé azzal, hogy 2030-ra a fenntartható gazdasági fejlődés húzóágazatává kívánja tenni. Míg

ugyanis a fenntarthatóság céljainak eléréshez többnyire az igények csökkentésén át vezet az

út, a turizmus fejlesztésének stratégiája ezzel éppen ellentétes: keresletet generál. Az

idegenforgalom elsősorban a tájra, az élővilágra és a területhasználatra gyakorolt kedvezőtlen

hatásai, a lég- és vízszennyező anyagok kibocsátása, a hulladéktermelés, a zajterhelés és a

természeti erőforrások túlhasználata közismert problémák. A fontos az, hogy az

előirányozott növekedést oly módon sikerüljön megvalósítani, hogy az ágazat valóban

környezeti szempontból fenntartható, és a saját létének alapját képező értékeket

megőrző maradjon. Ennek vizsgálata érdekében az SKV készítése kezdetén – bevált

metodikai elemként – a következő alapkérdés(eke)t fogalmaztuk meg, melyekre a munka

elvégzésével választ kell adnunk:


176 2018. október

− A Stratégiában tervezett turisztikai forgalomnövekedés megoldható-e anélkül,

hogy







− A keletkező többletbevételek elegendőek lehetnek-e az esetleges problémák (lásd

előző kérdés) kezelésére, ellensúlyozására, illetve léteznek olyan csatornák, amelyek

ezt biztosítják?

− Van-e célok megvalósításának környezeti fenntarthatóság szempontjából

elháríthatatlan akadálya?

A fenti kérdések adott válaszok értékelése során szem előtt kell tartani, hogy a Stratégiában

felvázoltaknak éppen a stratégiai jelleg miatt nem valamilyen határértékrendszernek kell

megfelelniük (ez a konkrétság hiányában nem is lehetséges), hanem meghatározott

(jogszabályi, stratégiai stb.) elveknek, prioritásoknak, céloknak. Az ezeket (elveket,

prioritásokat, célokat) összefogó feltételrendszer hiányában nem lehet a változásokat

minősíteni, mert hiányozna a viszonyítási alap. Szükséges volt tehát a környezetvédelmi

feltételrendszer (viszonyítási alap) kialakítása, melynek három pillére a releváns hazai és

EU-s környezetpolitikai célok és a releváns környezeti problémák, azok okai és

következményei, valamint a fenntarthatósági értékrend.

Az értékelés keretében áttekintettük az NTS 2030-nak a célkitűzéseit és az eszközök alapján

levezethető tervezett intézkedéseit. Megvizsgáltuk a már ismertté vált pályázati felhívásokat,

konstrukciókat is. Ezt követően összevetettük és értékeltük az NTS 2030 kapcsolatát a

releváns (környezeti, természeti, fenntarthatósági, szakmapolitikai, közlekedésfejlesztési,

területfejlesztési, stb.) célokkal. Ezután vázoltuk a hazai környezetvédelmi helyzetet, külön

kitérve az idegenforgalommal is kapcsolatba hozható konfliktusokra és problémákra.

Együttesen és környezeti elemenként is értékeltük a környezeti, természeti, települési hatásait

az egyes beavatkozásoknak, céloknak. A környezeti mellett fenntartható fejlődés szempontú

értékelést is végeztünk. Végezetül a kedvezőtlen hatások csökkentésére, a lehetséges

környezeti hasznok és előnyök maximalizálására és a mindezek nyomon követésére

javaslatokat fogalmaztunk meg.

Az SKV eredményei két fő részre oszthatók. Egyrészt környezeti szempontból minősíti az

NTS 2030 megvalósulása nyomán kialakuló várható új állapotokat, véleményt alkot a célok

összességének és az egyes Stratégiából levezethető beavatkozásoknak a környezeti és

fenntarthatósági teljesítményéről. A turizmusfejlesztéssel kapcsolatos beavatkozások

környezeti szempontból a következő hatások alapján értékelhetők kedvezően vagy éppen

hátrányosan:

− élővilágra, természeti értékekre gyakorolt hatások,

− tájra és épített környezetre gyakorolt hatások,

− vizek mennyiségi és minőségi állapotára gyakorolt hatások,

− természeti erőforrások felhasználása,

− levegőminőségre gyakorolt hatások,

− klímaváltozással való kapcsolat,


177 2018. október

− települési környezeten belül zaj- és rezgés viszonyokra gyakorolt hatások,

− talajokra gyakorolt hatások,

− fentieken és magán a turizmuson, mint kikapcsolódási és munkalehetőségen keresztül is

az életminőség, illetve az egészség.

Másrészt az SKV segít megtalálni a környezeti szempontból optimális, legnagyobb

eredménnyel és legkisebb kockázattal járó megoldásokat. Ehhez alkalmazható javaslatokat

kell megfogalmazni, az NTS 2030 nyomán készülő alstratégiák, programok, illetve az NTS

2030-ban foglalt beavatkozások érdekében meghirdetett pályázati kiírások környezeti

megfelelőségének elősegítése céljából. Utóbbi nem mellékesen lehetőséget biztosíthat más

kedvezőtlen környezeti hatások enyhítésére is. Ilyen lehet többek között a klímaváltozással

felerősödő időjárási jelenségeket, mint például hőség, erős UV sugárzás enyhítő hatású

kivitelezési mód (lásd árnyékoló felületek, vízfelületek kialakítása) adott fejlesztéseknél,

illetve az építési-bontási hulladékok felhasználásának lehetősége a kivitelezésnél.

7.3. Az értékelés eredményei

7.3.1. A környezet állapota a környezeti problémák és a környezeti célok,

kötelezettségek tükrében

Az SKV helyzetfeltárása keretében azonosítottuk a környezetállapottal összefüggő EU-s,

illetve hazai (ideértve a nemzetközi kötelezettségekből adódó célokat is), a

turizmusfejlesztéssel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható célkitűzéseket, majd

értékeltük a Stratégia kapcsolódását hozzájuk – tehát ez egyúttal már a hatásokat is előrevetíti.

A táblázatban feltűntetett célok a hazai környezetállapotra vonatkozóan is jelzésértékűek: a

hazai szinten nem problematikus témaköröket nem szerepeltettük közöttük.


Jel Jelentés

☺ A kritérium szempontjából egyértelműen kedvező elmozdulásokra lehet a

Stratégia tartalma alapján számítani.

A kritérium tekintetében lehetnek kedvező és kedvezőtlen folyamatok, de

vagy ezek mértéke csekély, vagy számolnunk kell ellentétes hatásokkal is,

amelyek közömbösíthetik az eredményt.

A kritérium szempontjából egyértelműen kedvezőtlen elmozdulásokra

számíthatunk.


betartásával) semlegessé tehető.

/☺ Jellemzően kedvezőtlen hatás, ami megfelelő kezeléssel (pl. javaslatain

betartásával) akár kedvezővé is tehető.

/☺ Jellemzően semleges hatás, ami megfelelő kezeléssel (pl. javaslataink

betartásával) akár kedvezővé is tehető.

Ahogy az a lenti táblázatból látható, olyan környezetvédelmi célkitűzésről, amelyre azt

mondhatnánk, hogy elérését az NTS 2030 egyértelműen gátolná, jelenlegi tervezési fázisban

nincs tudomásunk.


178 2018. október

7-1. táblázat: A Stratégia és az általános környezeti célkitűzések kapcsolata

Környezetvédelmi célok Kapcsolódás

I. Az uniós polgárok megóvása a környezeti terhelésektől, az egészségüket és jólétüket fenyegető kockázatoktól (levegő, zaj, klímaalkalmazkodás, stb.)

35. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés

előmozdítása, a regionális és globális környezeti és éghajlatváltozási kihívások

uniós kezelésének hatékonyabbá tétele

Egyes pályázati konstrukciókban támogathatók a klímaváltozás már érzékelhető hatásait (vagy mellékhatásként azt is) csökkentő beavatkozások (árnyékolás, zöldfelület

fejlesztés), a támogatható tevékenységek körét érdemes tovább bővíteni, erre vonatkozóan konkrét javaslatokat is teszünk. ☺

36. Az ÜHG-k kibocsátásának csökkentése az 1990-es szinthez képest 20%-kal

(vagy akár 30%-kal). 2050-re EU szinten már az 1990.évi szint 80-95%-ára

történő csökkenés a cél, ehhez 2030-ra és 2040-re részcélok rendeltek, de ennek

nemzeti szintű bontása még nem ismert. Magyarország esetében túlteljesítés

miatt 2020-ra az emisszió-kereskedelem alá nem tartozó szektorokra (pl.

közlekedés, épületek) elvben akár 10%-os növekedés is megengedett.

A turizmusfejlesztési pályázati felhívások keretében energia-hatékonysági beavatkozások is támogathatók, illetve egy részükben megújuló energiahasznosításra is lehet

pályázni, ami az ÜHG kibocsátás mérséklése szempontjából kedvező. Ugyanakkor az idegenforgalom növekedése, elsősorban a közlekedési emissziók miatt ÜHG

kibocsátás növekedésével jár. A Stratégia célja a külföldi (köztük a tengerentúlról érkező) turisták vonzása, ami a légi közlekedés magas kibocsátása miatt e szempontból

különösen kedvezőtlen. A közlekedési kibocsátások növekedését például a fenntarthatóbb közlekedési módokra áttérés ösztönzésével próbálják mérsékelni, de teljesen

kompenzálni nem fogják tudni – ebben a szektorban azonban Magyarország számára a növekedés is megengedett. /

37. A megújuló energiaforrások arányának növelése 20%-ra (10% a közlekedési

szektorban), beleértve a geotermális energiát és a hulladék-hasznosítást is (magyar

cél: 14,65 % 2020-ig) Az energia-hatékonyság fokozása révén 20%-kal csökken a

primerenergia-felhasználás mértéke.

Számos turisztikai pályázati felhívásban (GINOP, VEKOP, TOP, Kisfaludy Turizmus Fejlesztési Program balatoni strandok fejlesztésére irányuló konstrukciója)

megjelenik a megújuló energia hasznosítás, mint támogatható melléktevékenység. A fejlesztések jellege (pl. strandfejlesztés, egy-egy épület fejlesztése) miatt ezek

önmagukban szerényebben járulnak hozzá a cél eléréséhez, de összességében hatásuk már jelentős lehet. A megújuló energiahasznosítást a Kisfaludy

Szálláshelyfejlesztési Konstrukcióban is támogathatóvá kellene tenni. ☺

38. Kevesebb és tisztább energia felhasználása a közlekedési szektorban, a

közlekedésből származó ÜHG kibocsátás csökkentése 2012-től évente átlagosan 1

%-kal

A parkolófejlesztések esetében a pályázati kiírások elektromos töltőpont kiépítését is előírják, vagy a bírálat során előnyben részesítik, ez csekély mértékű hozzájárulást

jelent a cél eléréséhez. ☺

39. Kibocsátást elnyelő természetes felszínborítottság növelése Zöldfelület fejlesztés támogatását a pályázati felhívások lehetővé teszik, ami kismértékű javulást jelenthet. ☺

40. Emberi egészséget és életminőséget veszélyeztető kibocsátások/terhelések

korlátozása

Az idegenforgalom esetében a túlzsúfoltság, a turisták tömeges megjelenése az életminőséget, ezáltal (illetve a fertőzések, külföldről behurcolt kórokozók, továbbá az

egyes turistacélpontok túlterheltsége, pl. termálfürdők) miatt is) az egészséget is jelentősen befolyásolni képes tényező. A koncentrációt a Stratégia térben és időben oldani

szándékozik. A turistaforgalom elvárt növelése ezzel ellentétes hatású lehet, ahogy a közlekedési forgalom növekedése is összességében a kibocsátások növekedésével jár,

amelyet a mérséklő intézkedések (közösségi közlekedés, nem motorizált közlekedési módok ösztönzése, stb.) részben tudnak kompenzálni. /

41. Kémiai kockázat csökkentése, környezetbiztonság növelése A turizmusfejlesztési célok és támogatások megfogalmazása során ezen elvárás nem jelenik meg. Azonban a veszélyes üzemekre vonatkozó telepítési távolságok,

elvárások, lásd 2011. évi CXXVIII. törvény, és 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet betartása ezen fejlesztések esetén is elengedhetetlen.

42. A levegő minőségére vonatkozó előírások teljesítése a nemzetközi, illetőleg EU

követelményekkel, különösen a Genfi Egyezménnyel és annak jegyzőkönyveivel

összhangban.

Kiemelt figyelmet érdemel a szálló por és a nitrogén-oxid kibocsátás kérdésköre, melyet a közlekedési igények vendégforgalom elvárt emelése miatti növekedése még a

közlekedési kibocsátások mérséklését szolgáló intézkedések sem tudnak feltétlenül kompenzálni.

A megújuló energiaforrások (amennyiben nem szilárd biomasszáról van szó) hasznosításának támogatási lehetősége az OP-k által finanszírozott fejlesztésekben kedvező a

levegőminőség szempontjából, de a hozzájárulás mértéke csekély. /

43. Az Európai Unió városainak fenntarthatóbbá tétele, települési környezetminőség

javítása (zöldfelület-fejlesztés, levegőminőség-védelme, kibocsátás csökkentése,

zajterheléssel érintett lakosok számának csökkentése, ivóvíz minőség javítása,

szennyvíz tisztítás fejlesztése)

A látogatóforgalom növekedésével növekvő közlekedési forgalom a városok, ezen belül az idegenforgalom szempontjából kiemelt jelentőségű városok levegőminőségére

és zajterhelésére kedvezőtlen hatással bír. Egyes közlekedési fejlesztések, valamint a térbeli és időbeli koncentráció oldásának szándéka, illetve Budapest esetében az a

cél, hogy csak mérsékelten emelkedjen a turistaforgalom, ezt igyekeznek ellensúlyozni, de az, hogy ezek mennyire lesznek sikeresek, kérdéses. Az élhető lakhelyet és munkát keresők, illetve a turisták és befektetők számára is vonzó, az intelligens, fenntartható és befogadó fejlődésre erőfeszítéseket tevő városok

kialakulásának elősegítése. /☺

44. Egészséges mezőgazdasági termékek és élelmiszer biztosítása A minőségi, de különösen az ökoturizmusban (falusi-, bor turizmus stb.) elsősorban a szállásszolgáltatásához, illetve a helyi, minőségi termékek vendégeknek történő

értékesítéséhez kapcsolódik. ☺

II. Erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása, a jólét függetlenítése az erőforrás-felhasználástól

45. Az energiahatékonyság javítása 20%-kal, az elsődleges energiafogyasztás

csökkentése 20%-kal, magyar cél 10%-os teljes energia-megtakarítás elérése 2020-

ig

A turizmus iránti kereslet növelése, mint cél az energiaigény növekedésével jár a kiszolgáló létesítmények és még inkább a mobilitás biztosításának energiaigénye miatt. A

pályázati forrásokból támogatott energiahatékonysági intézkedések a turizmusfejlesztéshez kapcsolódóan, valamint egyes közlekedés-fejlesztési intézkedések (közösségi

közlekedés, vasút és vízi út, nem motorizált közlekedés fejlesztése és szemléletformálás) ezt némiképp csökkenteni tudják, de teljesen kompenzálni nem. /

46. A hulladéklerakás megszüntetése (2035-től csak a hulladék legfeljebb 10%-a

ártalmatlanítható lerakóban), a magas szintű újrafeldolgozás biztosítása

(Települési hulladék újrahasználati és újrafeldolgozási aránya 2025-től 55%, 2030-

tól 60%, 2035-től 65%)

A pályázati felhívásokban kötelezően előírt szelektív hulladékgyűjtés hozzájárul a lerakás elkerüléséhez, a tényleges hasznosítás (újrafeldolgozás, ha ez nem lehetséges,

akkor energetikai hasznosítás) már a hulladékipar felelősségi köre. Szemléletformálással lehet még javítani a szelektív visszagyűjtés hatékonyságát. /☺

47. Ésszerű, beosztó gazdálkodás a nem megújuló természeti erőforrásokkal, az

erőforrások kitermeléséből és felhasználásából eredő környezeti terhelések

megelőzése, csökkentése

Az idegenforgalom, mint hagyományosan túlfogyasztásra ösztönző ágazat növelése eredendően a céllal ellentétes hatásokkal jár. A szemléletformálásba be kell építeni a

témakört, a pályázati előírásokban pedig szigorú feltételeket szükséges erre vonatkozóan meghatározni. /

48. Hatékony, a fenntarthatóság elveit tiszteletben tartó közlekedési rendszer

kialakítása, alacsony kibocsátású közlekedési módok ösztönzése, mobilitási

igények csökkentése

A Stratégia az Elérhetőség javítása stratégiai cél alatt csatornázza be a közlekedési fejlesztéseket (melyek kívül esnek az NTS 2030 hatáskörén, de szükségesek a

turizmusfejlesztéshez). A Közösségi társfinanszírozással tervezett közlekedési fejlesztések közül számos (vasúti fejlesztés, közösségi közlekedés fejlesztése, járműcsere,

üzemanyagtakarékos vezetés oktatása, mobilitási igények csökkentése, stb.) ezt a célt szolgálja. Az idegenforgalom növelése ugyanakkor a közlekedési igényeket is

növeli, jelentős részben az egyéni motorizált közlekedés terén.

49. A hulladékkeletkezés megelőzése, 1 főre jutó mennyiségének csökkentése, a

hulladék képződése és kezelése nyomán fellépő káros hatások megelőzése vagy

csökkentése

A Stratégiában és az eddig ismert felhívásokban nem jelent meg, javasoljuk a keletkezés megelőzésére szolgáló intézkedések beépítését a pályázati feltételek közé,

valamint a szemléletformálást is e témakörben, mivel az idegenforgalom hagyományosan túlfogyasztásra ösztönző ágazat. /


179 2018. október

Környezetvédelmi célok Kapcsolódás

50. Hulladékgazdálkodás: keletkezésük megelőzése, veszélyességük csökkentése;

szelektív gyűjtés; újrahasznosítás; biztonságos ártalmatlanítás

A szelektív gyűjtés biztosítása az eddigiekben megjelent pályázati kiírásokban előírás volt, javasoljuk a keletkezés megelőzésére szolgáló intézkedések (pl. „házi”

komposztálás) beépítését is a feltételek közé, valamint a szemléletformálást is e témakörben. ☺

III. A biológiai sokféleség csökkenésének és az ökoszisztéma-szolgáltatások károsodásának megállítása, a biológiai sokféleség helyreállítása

51. Az uniós természetvédelmi jogszabályok hatálya alá tartozó valamennyi faj és

élőhely természetvédelmi helyzete romlásának megállítása, helyzetük számottevő

és mérhető javítása

− A Stratégia célul tűzi ki a védett területek és fajok állapotának megóvását, mely az ökoturizmus esetén még hangsúlyozottabban érvényesül. Ugyanakkor a

fejlesztési célok elérését szolgáló beavatkozások – bármilyen körültekintő megvalósítás esetén is – legjobb esetben is csak a jelenlegi állapot fennmaradását tudják elérni.

52. Az országos jelentőségű– köztük a Natura 2000 területek– védett természeti

területek és természeti – köztük földtudományi – értékek oltalma, bővítése, in situ

és ex situ faj, genetikai állomány védelem Lásd előző pont

53. A leromlott ökoszisztémák 15%-ának helyreállítása a zöld infrastruktúra fejlesztése

révén

− A Stratégia kedvező környezeti minőség iránti célja, valamint a védett területekhez kötődő turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó szemléletformálás közvetett

módon segíti a cél elérését. ☺

54. A fenntartható gazdálkodás elősegítése, a mező- és erdőgazdálkodásból eredő

terhelések csökkentése, tájszerkezet, tájjelleg, tájpotenciál védelme

A Stratégia a ma még turisztikailag feltáratlan vidéki térségeket is potenciális célterületként kezeli. Mivel e területek jellemzően nem a tömeges, hanem a családbarát és

aktív turizmus helyszínei lehetnek, ezen környezetvédelmi célok teljesülése, támogatása és adott esetben a támogatásoknál feltételként történő megfogalmazása

elősegítheti a cél elérését. Az intenzív, nagy forgalmat generáló desztinációkban ezek a célok csak korlátozottan elérhetők.

55. Erdők természetvédelme: természetes folyamatokra alapozott erdőgazdálkodás,

erdőterületek növelése

A Stratégia általánosan megfogalmazott céljai csak akkor teljesülhetnek, ha a természeti erőforrások igénybevételére, hasznosítására vonatkozó elképzelésekre épülő

fejlesztéseket részletese környezeti és ökológiai terhelhetőségi vizsgálatokra alapozzák. /

56. Biológiai sokféleség megőrzése, szempontjainak integrálása egyes szektorok

döntéshozatalába, stratégiákba, programokba − A Stratégia nem integrálta és nem tárgyalta kellő mélységben a biodiverzitás céljait.

57. Ökológiai átjárhatóság növelése − A tervezett infrastruktúrafejlesztések a szállítási és mobilitási igények növekedése csökkentheti az ökológiai átjárhatóságot, de erre vonatkozó részletes

információk nem álltak rendelkezésre

58. Az állami erdők irányában támasztott társadalmi igények magas színvonalú

kielégítése, a közjóléti feladatok színvonalas ellátása, az ökoturizmus

infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése

− A Stratégia is speciális társadalmi igényt támaszt az erdőkkel szemben, illetve az ökoturizmus fejlesztése is kiemelt célja. A célok harmonizálása a horizontális

célok között valósulhat meg. /☺

IV. Az európai vízkincs megőrzése, jó minőségű és mennyiségű víz biztosítása minden jogos vízhasználat számára. 59. A felszíni és felszín alatti víztestek jó ökológiai állapota, potenciálja, a jó kémiai

állapota és a jó mennyiségi állapota elérése, megőrzése, hidromorfológiai terhelésük

mérséklése, a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása, a VKI célkitűzéseinek

elérése

− Az idegenforgalom intenzitásának növekedése alapvetően többletterheléssel és használattal jár mind a felszíni, mind a felszín alatti víztestekre (pl.

termálvízkészletek), a szezonalitás csökkentésének viszont pozitív hatása is lehet.

60. Felelős vízkormányzás, integrált vízgazdálkodás, a vízkészlet adottságoknak

megfelelő tájhasználatok kialakítása

A kérdéskör a vizeket érintő rekreációs tájhasználatok alakulásának a függvénye, itt is a terhelhetőség betartása a kulcskérdés, van lehetőség az ilyen tájhasználatok

növelésére, de a megfelelő korlátok betartásával. /

61. A vízkivétel ne érje el a rendelkezésre álló megújuló vízkészletek 20%-át, azaz a

túlzott vízkivételek csökkentése, a vízfogyasztás tudatosítása, a takarékos

vízhasználat, a vízfelhasználás hatékonyságának javítása

A Stratégiának fel kellene hívnia a figyelmet a takarékos vízhasználatra, szennyvízhasznosításra, a gyógyfürdők kihasználtságának terén pedig különösen odafigyelni a

túlhasználat elkerülésére. /

62. Vízfelhasználás hatékonyságának javítása − A Stratégián alapuló konkrét projektek megvalósulásának módjától függ a kapcsolat. Létesítés, illetve korszerűsítés, felújítás támogatásánál a pályázati

feltételekben lehet előírni a víztakarékos technológiák alkalmazását. /☺

V. Környezeti eltartóképességnek, mint a gazdálkodás korlátjának érvényesítése 63. Talajok mennyiségi és minőségi védelme, termékenységének hosszú távú

fenntartása, fenntartható terület- és földhasználat Értelemszerűen nem szerepel a Stratégiában, de a pályázati kiírásokban érvényesíthető lenne, főleg a terület igénybevételek szempontjából. /☺

64. Építőipari alapanyagokkal való fenntartható gazdálkodás és az ásványkincsek

védelme

A párhuzamos, egymással konkuráló szolgáltatások, létesítmények kerülésének Stratégiába foglalt szándéka ezt a célt is szolgálja.

A létesítéssel járó fejlesztések esetén javasoljuk az inert hulladék felhasználás pályázati feltételként történő előírását, valamint annak előírását, hogy bontással is járó

beruházások esetében a keletkező építési hulladék lehetőleg projekten belül kerüljön felhasználásra, ha ez nem lehetséges, akkor hasznosításra történő átadásának

biztosítását szükséges előírni. ☺

VI. Környezeti tudatosság fejlesztése

65. Fenntarthatóságot szolgáló hétköznapi életstratégiákkal, fenntartható életmóddal,

fogyasztással kapcsolatos ismeretek átadása

Szemléletformálás, ismeretterjesztés javasolt nem csak a felsőoktatási turisztikai képzésekbe beépítve, hanem általában a szolgáltatói oldalon, valamint országos szinten és

az NTS 2030-tól függetlenül a látogatók részére is. /☺

66. Környezettudatos szemlélet népszerűsítése, a természet-, környezet- és energia-

tudatosság erősítése

Az értékek megismerése erősítheti a megőrzés igényét, e szempontból különösen az ökoturizmus, illetve általában az aktív és természeti turizmus kedvező. Emellett

szemléletformálás, ismeretterjesztés javasolt, nem csak a felsőoktatási turisztikai képzésekbe beépítve, hanem általában a szolgáltatói oldalon, valamint a látogatók részére

is, hogy a turizmus ne jelentsen a területhasználatra, a tájra, természeti értékekre, erőforrásokra vonatkozóan a minőségüket és a megújulásukat veszélyeztető terhelést. ☺

67. Az éghajlatváltozással kapcsolatos ismeretek bővítése. Közvetetten, a javasolt szemléletformáláson keresztül lehet esetleg kapcsolódás. /☺

68. Táji adottságokon alapuló felelős tájhasználat A tájhasznosítás gyakorlatában a társadalmilag szükséges új (pl. rekreációs) funkciók területi elhelyezéséhez arra alkalmas területeket keresünk, illetve a meglévő

tájhasználatot a fenntarthatóság mércéjén alapulva a tájpotenciálhoz alakítjuk, igazítjuk. /☺


180 2018. október

7.3.2. Feltételezett változások a Stratégia megvalósítása nélkül

Az NTS 2030 nélküli esetet úgy tekintjük, mint a jelenlegi helyzet (tendenciák, támogatási

elvek és irányok) fennmaradását.

A Stratégia hiánya feltételezhetően nem befolyásolná a globális turizmust befolyásoló

trendeket, azaz világviszonylatban a következő évtizedekben is nőne a fizetőképes kereslet az

utazás iránt, és emelkedne az ázsiai turisták száma. Magyarország, mint alacsony

terrorfenyegetettségű, természeti katasztrófáktól védett, biztonságos ország, amelyet más

közkedvelt európai turista célpontokhoz képest jóval kevésbé sújt még a túlzsúfoltság, vonzó

úti cél lehet a külföldi turisták számára. A hazai vendégek száma ugyanakkor vélhetően nem

növekedne számottevően.

Várhatóan Stratégia nélkül is nőne összes látogató forgalom, de továbbra is néhány ismertebb

desztinációra irányulna (külföldi turizmus tekintetében leginkább Budapestre, belföldi

turizmus tekintetében a Balatonra és a gyógyfürdőkre), és a 4 évszakos, időjárástól független

attrakciók fejlesztésének elmaradása miatt továbbra is a május-szeptember közötti időszakra

korlátozódna a forgalom nagyobb része. (Esetleg a klímaváltozás kedvező hatása miatt

kitolódna a szezon, de semmiképp nem egész évre.) A túlzsúfoltság, a látogatók térbeli és

időbeli koncentrálódása nem oldódna. A vendégek egy jelentős hányada továbbra is alacsony

költési hajlandóságú, szerény igényű tömegturista volna, így nem keletkezne a környezet-

védelembe visszafordítható haszon sem (ha egyáltalán erre a visszaforgatásra lenne is

szándék).

A védett természeti értékeket felkeresők száma ugyan nem emelkedne, ami az élővilág,

természeti rendszerek szempontjából pozitívum, azonban nem növekedne a Nemzeti Parkok

bevétele sem, amit pedig éppen ezen értékek fenntartására tudtak volna fordítani. A

fejlesztésekhez kötődő ismeretszerzési lehetőségek hiányában nem változna a turisták védett

értékekhez való viszonya, ami kedvezőtlen hatásokat eredményezhet ezen értékes területeken.

A környezet szempontjából ez azt jelenti, hogy a vendégforgalom növekedéséből származó

kedvezőtlen hatások jelentkeznének, a légszennyező anyagok kibocsátásától kezdve a zajon át

a közműszolgáltatások üzemeltetést veszélyeztető egyenletlen terhelésig, ezzel szemben a

kedvező hatásokat kiváltó folyamatok jellemzően elmaradnának. Amennyiben a

legkedvezőbb esetet feltételezzük, mégpedig hogy a Stratégiában foglaltak

maradéktalanul megvalósulnak és a horizontális elvek és szempontok kivétel nélkül és

ténylegesen érvényesítésre kerülnek, akkor megállapíthatjuk, hogy az NTS 2030 nélkül

viszont nem hogy nem javulna a környezetállapot, de bizonyos kedvezőtlen tendenciák

súlyosbodhatnának is. A pozitívumok között említhető, hogy az eddig kevéssé érintett, az

NTS 2030 eredményeképpen fellendülő forgalmú desztinációk terhelése a Stratégia hiányában

valószínűleg nem nőne.

7.3.3. A Stratégia várható hatásai

A környezetre gyakorolt hatások szempontjából meg kell különböztetnünk egymástól a

Stratégiában megfogalmazott célok megvalósításával jelentkező, jellemzően országos, vagy

térségi szinten is érezhető hatásokat, illetve az egyes, a stratégiai célok elérését szolgáló

beavatkozások egyedi hatásait.


181 2018. október

A 2. táblázatban a Stratégiából levezethető egyes beavatkozás típusokat, fajtákat értékeltük, a

létesítés során és az üzemelésük hatására bekövetkező hatások tekintetében, az alábbi

megfontolások mentén.

A levegőminőség szempontjából új létesítmény esetén a megvalósítás kibocsátásait, még

inkább az üzemelés során a forgalomgeneráló hatás miatt jelentkező közlekedési

kibocsátásokat kell figyelembe venni. A támogatott szállodák, szálláshelyek méretéből

adódóan a forgalomgeneráló hatás általában nagyobbnak várható az attrakciók esetén.

Meglévő létesítményt érintő szolgáltatásfejlesztés esetén ezek a hatások értelemszerűen

kisebbek, míg a felújítások esetén az energetikai korszerűsítés miatt jelentkezik (a

létesítmények méretéből adódóan) kis mértékű pozitív hatás. A kisebb infrastrukturális

fejlesztések lehetnek kedvezőek (zöldfelületfejlesztés), vagy létesítésük, majd

gépjárműforgalomgeneráló hatásuk miatt enyhén negatívak.

A klímaváltozásra gyakorolt hatások értékelése az üvegházgáz kibocsátások miatt egyezik

meg a levegőminőségnél szereplő értékekkel. Gépjárműforgalom-generáló hatásuk miatt a

közlekedési infrastruktúra fejlesztéseknek lehet a legnagyobb, és kedvezőtlen a hatása. Az

aktív turisztikai infrastruktúra hatásai a nem motorizált közlekedésnek köszönhetően

elhanyagolhatók.

A felszíni és felszín alatti víztestek szempontjából az adott fejlesztés helyszíne meghatározó

(különböző mértékű vízérintettség). A létesítésekkel járó fejlesztések tekintetében az

építésből, üzemelésből származó hatások mérvadók (havária, burkolt felületek, vízkivétel,

vízszennyezés, vagy akár víztakarékosság). Jelentős hatással a felszín alatti vizek jelentősebb

mértékű használata, kivétele járhat (új gyógyfürdők, medencés fürdők) mind mennyiségi,

mind minőségi szempontból. A közlekedésfejlesztés esetében a hatások függnek attól, hogy

szárazföldi, vízi közlekedésről, egyéni vagy közösségi közlekedésről van szó. A táblázatban

szerepeltetett jelentős hatás a vízi közlekedésre vonatkozik. A közlekedésfejlesztésnél a

növekvő forgalom növekvő közvetett szennyezést, és esetleges balesetekből származó

bemosódást eredményezhet. Az infrastruktúrafejlesztésekkel kapcsolatban a felületek

leburkolása (az útburkolat milyenségétől függően) hathat negatívan a lefolyásra, a

kommunális hulladék és szennyezés potenciális csökkenése pozitív hatást generálhat.

A talajok esetében a területfoglalást vettük figyelembe, ez új létesítményeknél a legnagyobb,

meglévő kapacitásbővítésénél pedig kis mértékben fordulhat elő. A hulladékkezelés hatásai a

jogszabályok betartása esetén nem jelentenek többletterhelést a talajokra, a lerakóhelyek

növekedése miatt ez is inkább a területfoglalás növekedésével írható le, így ezt önállóan nem

szerepeltettük.

Az ökoszisztémák szempontjából fontos hangsúlyozni, hogy különösen értékes és/vagy

fokozottan védett területeken és azok közvetlen védőövezetében új létesítmény létesítése nem

elfogadható. Infrastruktúrafejlesztés csak különleges esetben elfogadható, de nem védett

területeken is kedvezőtlen hatásokkal jár, a forgalomnövekedés pedig további terheléseket

eredményez. A létesítményekhez kötődő infrastrukturális fejlesztések közvetlen és közvetett

terhelésekkel járnak. A korszerűsítések nagyobb forgalmat generálhatnak, de a környezeti

terhelés kisebb.

Települési környezet szempontjából az új létesítmények a forgalommal járó zaj és a

hulladékképződés és annak szükséges kezelési, elszállítási többlete miatt negatív hatásúak.

Meglévő létesítmények, attrakciók fejlesztése esetén a forgalom növekedéséből eredő

zajterhelés növekedést elhanyagolhatóan kicsinek tekintjük. A zaj miatt a közlekedésfejlesztés

tekinthető a legkedvezőtlenebbnek. Az épített környezet tekintetében alapvetően a már

meglévő objektumok (pl. vendéglátóhelyek, attrakciók) fejlesztése tekinthető kedvezőbb


182 2018. október

folyamatnak, mivel így biztosítható a mindenkori épületállomány átlagminőségének javítása,

továbbá a kulturális örökség és műemlék részét alkotó értékes elemek, elem-együttesek

megkímélése, új építésű létesítményekkel szembeni védelme is nagyobb biztonsággal

teljesülhet. Mindazonáltal az új építések helyett meglévő objektumok fejlesztésével a

településökológiai viszonyokat jelentősen befolyásoló zöldfelületek arányának kedvező

alakulása is nagyobb valószínűséggel biztosítható így. Azonban a meglévő értékek integrált

hasznosítása és fejlesztése révén is felmerülhetnek kockázatok (pl. siófoki műemléki épületek

helyére lakópark építése, vagy fővárosi műemléki épületek belsőépítészeti értékeinek

felszámolása szállodai hasznosítás céljából).

A táj használatánál a táji adottságokra alapuló hasznosítási gyakorlat és tendencia erősítését

szolgáló beavatkozási formák tekinthetők kedvező hatásúnak. Ennek tükrében az új

létesítmények többlet területfoglalásuk és a tájkaraktert alakító művi elemek arányának

növekedése miatt alapvetően kedvezőtlen tényezőként azonosíthatók. E tekintetben a meglévő

létesítmények fejlesztése esetén nagyobb valószínűséggel kerülnek megerősítésre a pozitív

tájhasználati gyakorlatok, azonban a szemléletformálás (egyéb átfogó beavatkozások) nélkül

nem garantálható egyértelműen. Az infrastruktúrafejlesztések, függetlenül azok jellegére és

minőségére, magukban hordozzák a táj terhelésének fokozódását is, mely a turizmus kapcsán

szinte az egyik elsődleges hatótényező, így ezek jelentős kedvezőtlen hatás kockázatát

hordozzák magukban.


183 2018. október

7-2. táblázat: A tervezett beavatkozások környezeti hatásainak értékelése

Beavatkozás Levegő Klíma Felszíni víz Felszín

alatti víz Talaj Öko-rend.

Települ.

körny. Táj Ember

Term. erőforrás

igény


Új szálláshely, vendéglátóhely létesítése /0 /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely kapacitásbővítése /0 /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely szolgáltatásfejlesztése

(színvonal emelése, új szolgáltatások létrehozása) /0/ /

0 / /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely felújítása/korszerűsítése

(pl. energetikai korszerűsítés, azbesztmentesítés, informatikai

fejlesztések) /0 0 0 / /

Meglévő szálláshely, vendéglátóhely infrastrukturális

fejlesztései (pl. parkoló, közművek, kertépítészet) / / / /

//


Meglévő attrakció, termék fejlesztése: új szolgáltatások, elemek /0 /0 / 0 //

Meglévő attrakció, termék színvonalának emelése (pl.

energetikai korszerűsítés, infrastrukturális fejlesztés,

infokommunikációs fejlesztés, klímaadaptációs intézkedések) /0/ /0/

0 / //

Új attrakció, termék létesítése /0 /0 / /

Meglévő attrakció, termék infrastrukturális fejlesztései (pl.

parkoló, közművek, kertépítészet) / / / / //


Elérhetőség javítása: közlekedésfejlesztés / / //

Aktív turisztikai hálózatok infrastruktúrájának fejlesztése 0 0 / / //


Stratégiai tervezés (ágazati, térségi, stb. szinten) 0

Képzés, szemléletformálás Információs rendszer, tudásbázis 0

Védjegyrendszer, minősítési rendszer 0

Szabályozás 0

Marketing, értékesítés 0

nem jelentős negatív hatás, közepes negatív hatás, jelentős negatív hatás, nem jelentős pozitív hatás, közepes pozitív hatás, jelentős pozitív hatás,/vegyes hatás, nem jelentős közvetett hatás,

közepes közvetett hatás, jelentős közvetett hatás, 0 semleges/nem értékelhető


184 2018. október

Az ember, végső hatásviselőként a tervezett fejlesztések együttes hatását pozitív és negatív

következményeit egyaránt viseli. Ezért szerepel szinte mindegyik hatótényező esetén mindkét

típusú hatás. A megvalósítások során keletkező kedvezőtlen hatások átmenetiek, ezért ezeket

nem tekintjük ezeket jelentősnek. Ugyanakkor a turistaforgalom, a vendégéjszakák növekedése

miatti zsúfoltság, a helyi lakók zavarása tartós negatív hatású lehet. A pozitív hatások

alapvetően a megvalósított, vagy kibővített szolgáltatásból adódnak. Ezek hozzájárulnak az

ember egészségesebb életmódjához, de egyéni szinten meglehetősen eltérő mértékben, ezért ezt

a hatást sem tekintjük jelentősnek. A leginkább erős hatású beavatkozások a

közlekedésfejlesztési beruházások, amelyek hosszú távú hatása kedvező az elérhetőség javulása

révén, viszont a közlekedési kibocsátások és a közlekedésbiztonság miatt nem.

A természeti erőforrások használatára csak az energetikai korszerűsítési beavatkozások lesznek

kedvező hatással, a turizmus mindenképpen rendkívül erőforrás-igényes, még ha

környezettudatos és ésszerű fogyasztásra is törekszünk. Gépjárműforgalom-generáló hatásukon

keresztül a közlekedési infrastruktúra fejlesztéseknek lehet a legnagyobb kedvezőtlen hatása.

Az átfogó beavatkozások esetén alapvetően pozitív közvetett hatásokat feltételezünk, a

marketing tevékenység vendégforgalom generáló hatása miatt viszont környezeti szempontból

inkább kedvezőtlen. A legerősebb hatással egyértelműen a szemléletformálás jár, a minősítési

rendszer a létesítmény környezetkímélő működésére utalhat, a környezeti információk gyűjtése

visszahathat és javíthatja az egész rendszer környezeti teljesítményét, a szabályozás pedig gátat

szabhat negatív folyamatoknak, illetve ösztönözheti a jó gyakorlatokat.

A beavatkozások előzőekben részletezett, döntően lokális hatásánál azonban jóval nagyobb

jelentősége van a Stratégia elvárt eredményeinek megvalósulásával jelentkező hatásoknak. Ezek

előnyös hatásai alábbiakban foglalhatók össze:

− A térbeli és időbeli koncentráció oldása, az időben és térben kiegyenlítettebben eloszló

látogatóforgalom hozzájárul a terhelési csúcsok csillapításához, vagy legalábbis a

látogatószám növekedéséből adódó kibocsátás növekedés mérsékléséhez.

− Az új szezonok nyitása, illetve a főszezon végeinek kitolása, a korábban lökésszerűen

terhelt és ezért esetlegesen üzemeltetési nehézségekkel küzdő infrastruktúra (pl.

szennyvízkezelés, hulladékgazdálkodás) szempontjából kedvező.

− A párhuzamos kapacitások kiépítésének kerülése a természeti erőforrásokkal való

ésszerű gazdálkodás miatt is előremutató.

− Az egységes mérési és értékelési rendszer kialakítása lehetőséget teremt a térségi vagy

akár attrakció szintű turisztikai teherviselő képesség meghatározására, a környezeti

hatások monitorozására, így jelezheti az esetleges negatív tendenciákat és azonnal

beavatkozhat.

− Az értékek megismerése hozzásegíthet a megóvás igényének kialakulásához, a turisztikai

bevételek hozzájárulhatnak a védelem finanszírozásához

− A szemléletformálás mind az ágazatban dolgozók, mind a lakosság környezettudatosságát

növeli, az Együtt-élő turizmus szempontjából kulcsfontosságú.

Ugyanakkor a Stratégiában foglaltak megvalósulásától a vendégéjszaka szám megduplázódását

várjuk. A vendégéjszakák számának növekedése csak részben a tartózkodási idő

növekedésének eredménye, jelentős, bár ismeretlen hányada az idelátogatók számának

növekedéséből származik majd, amiből egyértelműen következik a terhelések és erőforrás

használatok környezeti elem függően differenciált növekedése. Ezt csak az egész turisztikai

rendszer környezetvédelmi teljesítményének javulásával lehet ellensúlyozni, ami


185 2018. október

meglehetősen komoly kihívás. Ennek támogatása érdekében fogalmaztuk meg javaslataink

többségét.

A turizmus irányításának központosításával, a Magyar Turisztikai Ügynökség

megalapításával nagyobb a garancia a horizontális célok, így a környezeti,

fenntarthatósági célok megvalósulására. Ez jelentős pozitív irányú változást kiváltani képes

sajátosság, egyben lényeges különbség a korábbi ágazati stratégiához képest. Iránymutató és

minősítő feladatkörében az Ügynökség környezeti követelményeket tud előírni és számon kérni

mind a pályázati támogatások, mind pedig a védjegyek, stb. odaítélése során. Megvalósítóként

biztosíthatja a saját hatókörében megvalósuló fejlesztések környezeti szempontú megfelelőségét.

Edukáló szerepkörében pedig részt vesz a környezettudatos viselkedés és működés

kialakításában, továbbá jó példával járhat elől.

Az SKV készítésének módszertani részében feltett kérdéseinkre összefoglalóan így az alábbi

válaszokat tudjuk adni:

− A Stratégiában tervezett turisztikai forgalomnövekedés megoldható-e anélkül, hogy







Az előzőekben leírtak alapján megállapítható, hogy a Stratégia megvalósításának

környezeti szempontból számos előnyös, ugyanakkor az igények növekedésével

becsülhetően kedvezőtlen hatásai is várhatók. Egyenleget vonni azonban jelen Stratégia

szintjén nincs még lehetőség, a részkérdésekre adott válaszok alapvetően attól függnek,

hogy a terhelhetőség, a turisztikai teherbíró képesség figyelembe vételre, illetve szigorú

korlátként érvényesítésre kerül-e. A Stratégiában megfogalmazottak az erre való

törekvésre erre utalnak ugyan, de véleményünk szerint a Stratégia részterületekre

bontásakor ezeket a kérdéseket minden esetben újra fel kell tenni és a fejlesztési

lehetőségeket csak addig bővíteni, míg a fenti kérdésekre a megoldható válasz adható. E

nélkül ugyanis a turizmus alapját jelentő vonzerők vál(hat)nak veszélyeztetetté, ami nem

lehet cél.

− A keletkező többletbevételek elegendőek lehetnek-e az esetleges problémák (lásd előző

kérdés) kezelésére, ellensúlyozására, illetve léteznek olyan csatornák, amelyek ezt

biztosítják?

A turizmusfejlesztéshez kötődő tervezett gazdasági növekedést figyelembe véve a

többletbevételek fedezhetik az esetleges problémák megoldását. Azonban erre, azaz a

többletbevételek visszaforgatására vonatkozó szabályozás még nem látható a Stratégiából.

Ezért a szabályozási pillér megvalósításánál erre is figyelmet kell fordítani

− Van-e célok megvalósításának környezeti fenntarthatóság szempontjából elháríthatatlan

akadálya?

A stratégiai környezeti vizsgálat során nem azonosítottunk a célok megvalósítását

elháríthatatlanul gátló akadályt, de felhívjuk a figyelmet a Stratégiában megfogalmazott

horizontális elvek, elsősorban is az „Együtt-élő turizmus” érvényesítésének jelentőségére,

valamint, hogy kulcsfontosságú a turisztikai teherbíróképesség meghatározása és szigorú

felső korlátként kezelése.


186 2018. október

Az országhatáron átterjedő lehetséges kedvezőtlen hatásokat áttekintve összességében azt

állapíthatjuk meg, hogy teljesen kizárni az országhatáron átterjedő hatások létét nem lehet.

Azonban a tervezett beavatkozás típusokra vonatkozó jelenlegi ismereteink szerint

jelentős, és főként jelentős ártalmas környezeti hatások még a határközeli fejlesztések

esetében sem várhatók. Jelen fázisban ezért nem szükséges az Espoo-i Egyezmény szerinti

eljárás elindítása. Azonban a Stratégia régiókra történő lebontása, majd az egyes beavatkozások,

főként a határmenti területeken történő fejlesztések engedélyezése során minden esetben újra fel

kell tenni a kérdést, hogy előfordulhat-e határon átterjedő hatás, és ha igen, akkor vizsgálni kell

annak jelentőségét. Ezzel eleget lehet tenni az uniós elvárásoknak.

7.4. Javaslatok

A stratégiai környezeti vizsgálat megállapításai alapján javaslatokat fogalmaztunk meg egyrészt

a Stratégiára, illetve egyes eszköztáraira vonatkozóan, valamint az eszközök és beavatkozások

környezeti-fenntarthatósági hatékonyságának erősítése, a kedvezőtlen hatások csökkentése

érdekében, másrészt a pályázatok kiírására, elbírálására vonatkozó javaslatokat is tettünk, ez

utóbbiak azonban nem kizárólag az Ügynökség, hanem más finanszírozási programok (pl.

GINOP, TOP, VEKOP) hatáskörébe, felelősségi körébe tartoznak.

A javaslatok közül számos az NTS 2030 alapján kidolgozandó alstratégiákra, programokra

vonatkozik.

Emellett, tekintettel arra, hogy a Stratégia számos más ágazattal összefügg, iteratív jelleggel az

egyes kapcsolatba hozható ágazati stratégiák felülvizsgálata, újrafogalmazása során részletes és

kezelhető kereteket javaslunk adni az NTS 2030 részére is. Egyelőre ugyanis, a fent említett

összefüggés ellenére csak kevés ágazati stratégia, illetve program tartalmaz konkrét útmutatást

az idegenforgalom vonatkozásában.

A jelentős környezeti hatások figyelemmel kísérése érdekében továbbá környezeti, környezeti-

fenntarthatósági indikátorokra is tettünk javaslatot – ugyanis az NTS 2030 csak a

turizmusfejlesztéshez kötődő eredmények követését szolgáló indikátorokat fogalmaz meg –,

részben a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Stratégia kulcsindikátorai, részben az Európai

Turizmus Indikátor Rendszer indikátorai közül választva, továbbá egyéb, a környezeti hatások

követésére alkalmas indikátorokat megadva.

Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb javaslatunkat soroljuk fel.

− Legfontosabbnak tartjuk meghatározni a fenntarthatósági szempontokat is magába

foglaló környezeti teherbíróképességre alapozott turisztikai teherbíró képességet a

kiemelt turisztikai fejlesztési térségek, illetve desztinációk vonatkozásában. Ehhez

egységesen alkalmazandó módszertan kidolgozását is javasoljuk.

− A látogatók maximális, illetve preferált számát, a turizmus preferált, illetve megengedhető

módját a helyi szintű (desztinációs szintnél is kisebb, kistérségi, települési szintű)

turizmusfejlesztési alstratégiák készítésekor is javasoljuk meghatározni.

− A túlzsúfoltság megakadályozása érdekében szabályozási (vendégszám limitálása),


idegenforgalmi adó) eszközök kidolgozását javasoljuk a Stratégia szabályozási eszköztára

részeként.


187 2018. október

− Az NTS 2030 részeként kialakítandó turisztikai adatbázisba javasoljuk összegyűjteni a

kapcsolódó környezeti információkat is a turizmusfejlesztéssel érintett területek

vonatkozásában.

− Javasoljuk környezetvédelmi intézkedések végrehajtásért, ellenőrzéséért felelős csoport

létrehozását az Ügynökségen belül.

− Javasoljuk a támogatott turizmusfejlesztési projektek számára kötelezővé tenni környezeti

szemléletformálási projektelemet.

− Javasolható, hogy a turizmus kedvezőtlen környezeti hatásainak mérését első lépésként a


tematika alapján.

− Javasoljuk a Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben (jelenleg: VGT2, 2021-es felülvizsgálat

után frissítés a VGT3 alapján) a potenciálisan érintett víztestek (különös tekintettel a

termálvíz) mennyiségi és minőségi állapotára, terhelésére vonatkozó információk és a

kijelölt intézkedések figyelembe vételét a térségi alstratégiák és az egyes projektek

tervezése során.

− Javasoljuk az adott terület éghajlatára előrejelzett változások, valamint a klímaváltozással

szembeni sérülékenység és adaptációs potenciál vizsgálatát, és ezek figyelembe vételét a

térségi alstratégiák és az egyes projektek tervezése során.

− Az új területek igénybevételének, beépítésének minimalizálását, a zöldmezős fejlesztés

korlátozását, a művelésből legalább 30 éve kivett és már beépített vagy leromlott

területek (pl. barnamező) magas arányú igénybevételét javasoljuk preferálni.

− A növénytelepítéseket tájba illő, honos, nem allergén fajokkal, fajtákkal javasoljuk

megvalósítani.

− Javasoljuk a bontással-létesítéssel járó projektek esetén az inert hulladék vonatkozásában

újrahasznosítás előírását.

Documents

Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030