Nemzetközi REFA Controller-

képző tanfolyam

1. modul: Mutatószámok és mérlegelemzés

1.nap : Számvitel

alapjai

Előadó: Szívós László ACCA1

A nap témái

1. Pénzügyi beszámolók – példa (Zwack)

2. Pénzügyi kimutatások és számviteli

alapelvek

3. Mérleg, eredménykimutatás, cash flow

2

Zwack részvények árfolyama

2004 – 2014. április 17.

3

1.2. „Esés jön a Zwack piacán”egy ominózus előrejelzés, ami csak egy napra vonatkozott, de tartósabbnak bizonyult…

„Esés jön a Zwack piacán

2010. augusztus 18. - 07:15

Tegnap lehetett utoljára az idei papíronkénti 1,000 forintos osztalék reményében megvásárolni a Zwack

részvényeit, így a tankönyvi példák alapján ma reggel ennek megfelelő mértékű árfolyamesés indokolt.”

Portfolio.hu, http://www.portfolio.hu/users/elofizetes_info.php?t=cikk&i=137365

Napi záróárfolyamok:

2010.08.17: 18725 Ft

2010.08.18: 17510 Ft

4

1.3. „Tovább gyengélkedhet a Zwack

árfolyama” (Tozsdeforum.hu, 2010.10.29)

„Az új információk tükrében további gyengélkedésre számítunk a Zwack árfolyamában,

[…] - mondta Kuti Ákos (Equilor).

A becslésünkben szereplőnél gyengébb számokat publikált a Zwack a harmadik naptári

negyedévre vonatkozóan […], a társaság nettó árbevétele éves bázison 30%-kal, 2.6

milliárd forintra zuhant, főként a prémium termékek értékesítésének 30%-os

visszaesése miatt. […] Az exportértékesítés ugyan emelkedett éves bázison, ám ez

elenyésző mértékben tudta kompenzálni a hazai piac fájdalmas tendenciáit.

Mint mondta, a bruttó fedezeti hányad az egy évvel ezelőtti 60%-ról 53%-ra esett […]. A

kedvezőtlen értékesítési hatásokat részben tompította a közvetett költségekben látott

20%-os megtakarítás (előző év azonos időszakához viszonyítva).

A fenti tényezők eredményeként a működési eredmény (EBIT) 70%-kal 150 millió forintra

zsugorodott, a nettó eredmény pedig 140 millió forintot tett ki.

A kedvezőtlen működési környezetből fakadóan […] az idei évre tervezett 2 milliárd

forintos nettó eredménynek csupán 75%-a teljesülhet, amennyiben rögzülnek a

kellemetlen működési feltételek.”

http://www.tozsdeforum.hu/i/c-tovabb_gyengelkedhet_a__zwack_arfolyama__equilor_-menu-cimlap-submenu-

onearticle-news_id-417314-red-eco.html

5

2.1. Céges információk és

használóik

• A Zwack példáján láthattuk, hogy a

befektetők számára mennyire fontosak

lehetnek az adott cégre vonatkozó

pénzügyi információk.

• Feladat: adjon más példákat arra, hogy

kinek lehet még szüksége információra

egy adott vállalatról, és milyen célból.

6

2.2. A pénzügyi információk

felhasználói*• Befektetők – vételi, eladási, tartási döntésekhez

• Alkalmazottak – annak megítéléséhez, hogy munkaadójuk képes-e hosszú távon fizetést és előremeneteli lehetőségeket biztosítani számukra

• Hitelezők – annak megítéléséhez, hogy a hitelfelvevő képes lesz-e kamattal együtt törleszteni a kölcsönt

• Szállítók – annak megítéléséhez, hogy vevőjük várhatóan kiegyenlíti-e tartozását, valamint alkalmas-e hosszú távú üzleti együttműködésre

• Vevők – annak megítéléséhez, hogy mennyire építhetnek az üzleti partnerükkel való hosszabb távú együttműködésre

• Állami szervek, hatóságok – a központi források elosztásához, szabályozáshoz, adózáshoz, statisztikákhoz

• Nyilvánosság – a közösségek életét befolyásolja a helyi vállalkozások helyzete, ezért a lakosság joggal tarthat igényt információra azok pénzügyi helyzetével kapcsolatban

*IASB keretelvek alapján 7

2.3. Vezetői információk

• Tervezés

• Teljesítményértékelés

• Tevékenységek felügyelete, ellenőrzése

• Költséggazdálkodás

• Költségmeghatározás

• Döntéshozatal

8

2.4. Információk a vállalkozás

működéséről

Anthony R. – Reece J. (1983): Accounting. Irwin, Homewood, USA 9

2.5. A pénzügyi beszámolók célja

• Olyan tájékoztatás nyújtása egy gazdálkodó pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről, és a pénzügyi helyzetében beállt változásokról, amely hasznos a felhasználók széles köre számára a gazdasági döntéseik meghozatala során.

(IASB keretelvek, 12)

10

2.6. Pénzügyi helyzet, teljesítmény, és

a pénzügyi helyzet változása

• Pénzügyi helyzet: eszközök és források – mérleg : pillanatfelvétel a gazdálkodó vagyoni helyzetéről, amely (többek között) tájékoztatást ad a gazdasági előnyök várható jövőbeli be- és kiáramlásáról (-> IASB keretelvek, 49)

• Teljesítmény:eredményesség, egy adott időszakra „járó” bevételek és az azt „terhelő” költségek és ráfordítások különbözete –eredménykimutatás

• A pénzügyi helyzetben beálló változások:egy cég szokásos működési, befektetési, és finanszírozási tevékenységei nyomán bekövetkező pénzügyi változások egy adott időszakban – alapvetően cash flow

11

2.7. Mérleg

Eszközök Források

- kötelezettségek

- saját tőke

12

2.8. Pénzügyi beszámolók

szabályozása

• Nemzetközi számviteli standardok (IAS,

IFRS)

• HGB (Handelsgesetzbuch; a REFA

tananyagra tekintettel említjük)

• Magyar számviteli törvény (2000. évi C.

törvény)

13

2.9. Pénzügyi kimutatások –

alapfeltevések

IASB keretelvek

• Összemérés elve (accrual basis)A gazdasági események hatásait felmerülésükkor, és

nem a pénzügyi teljesítéskor vesszük figyelembe

• Vállalkozás folytatása (going concern)A beszámoló összeállításakor abból a feltételezésből

indulunk ki, hogy a vállalkozás a belátható jövőben

folytatható, tehát sem olyan szándék, sem olyan

kényszer nem áll fenn, ami tevékenységének jelentős

korlátozásához vezetne.

14

2.10. A pénzügyi kimutatások

alapvető minőségi tulajdonságai

(IASB keretelvek)

• Érthetőség (magyar számv.: világosság)

• Relevancia (magyar számv.: lényegesség)(a felhasználók gazdasági döntéseikhez fel tudják használni a kimutatásokat; következtetések várható fejleményekről múltbeli eseményekre vonatkozó információk alapján)

• Megbízhatóság (magyar számv.: valódiság, tartalom elsődlegessége,

óvatosság, teljesség)(valósághű bemutatás; tartalom a forma felett; semlegesség, óvatosság, teljesség)

• Összehasonlíthatóság (magyar számv.: folytonosság)

Korlátok: időszerűség; haszon/költség (magyar számv.: költség-haszon összevetésének elve)

15

2.11. Számviteli alapelvek (magyar számviteli törvény, 15., 16.§)

A vállalkozás folytatásának elve

Azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani

működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból

történő jelentős csökkenése

Teljesség elve

Könyvelni kell azokat a gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és forrásokra, illetve a

tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági

eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek a mérleg fordulónapját követően,

de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a mérleg

fordulónapjával lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem

következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

Valódiság elve

A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak,

bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy

feleljen a számviteli törvényben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési

eljárásoknak.

Világosság elve

A könyvvezetést és a beszámolót áttekinthető, érthető, a számviteli törvénynek megfelelően rendezett

formában kell elkészíteni.

16

2.11. Számviteli alapelvek – folyt.

Következetesség elve

A beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az

összehasonlíthatóságot biztosítani kell.

Folytonosság elve

Az üzleti év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival. Az egymást követő években az

eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a számviteli törvényben meghatározott szabályok szerint

változhat.

Összemérés elve

Az adott időszak eredményének meghatározásakor, a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a

bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a

költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

Óvatosság elve

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény

meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előre látható kockázatot és

feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzlet év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté.

Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye

nyereség vagy veszteség.

17

2.11. Számviteli alapelvek – folyt.

Bruttó elszámolás elve

A bevételek és költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el.

(számviteli törvényben szabályozott eseteket kivéve)

Egyedi értékelés elve

Az eszközöket és kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. + sajátos

értékelés

Időbeli elhatárolás elve

Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei

között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.

Tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági

tartalmuknak megfelelően – a számviteli törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan– kell bemutatni, illetve

annak megfelelően kell elszámolni.

18

2.11. Számviteli alapelvek – folyt.

Lényegesség elve

Lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ,

amelynek elhagyása vagy téves bemutatása – az ésszerűség határain

belül– befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

Költség-haszon összevetésének elve

A beszámolóban (a mérlegben, az eredmény-kimutatásban, a kiegészítő

mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága

(hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel.

19

2.11. Számviteli alapelvek - példa

• Egy magyar vállalkozás németországi telephelye vonatkozásában kb. 400 millió Ft egyéb követelést tartott nyilván mérlegében, a német adóhatóságnak kifizetett adóelőleg kapcsán. A társaság adószakértője úgy érvelt, hogy az adófizetési kötelezettség csak akkor válik ismertté, ha az adóhatóság meghozza a határozatot, és a németországi adózásra nem vonatkoznak a magyar adófizetési kötelezettség elszámolásának szabályai, ezért nem indokolt kötelezettséget is elismerni a kifizetett előleg miatt nyilvántartott követeléssel szemben.

• Kérdés : milyen számviteli alapelveknek mond ellen a fenti példában említett követelés kimutatása (kapcsolódó kötelezettség nélkül) a társaság mérlegében?

20

2.13. Számviteli törvény

(„2000. évi C. törvény”)(Elérhető például az alábbi címen:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000100.tv)

• I. fejezet, Általános rendelkezések– A törvény célja

– A törvény hatálya

– Értelmező rendelkezések, fogalmak

• II. fejezet, Beszámolás és könyvvezetés– Beszámolási kötelezettség

– Üzleti év

– Könyvvezetési kötelezettség

– Számviteli alapelvek

21

2.13. Számviteli törvény – folyt.

• III: fejezet, Az éves beszámoló(mérleg, eredménykimutatás, kieg.melléklet, üzleti jelentés; értékelési szabályok)

• IV. fejezet, Egyszerűsített éves beszámoló

• V. fejezet, Egyszerűsített beszámoló

• VI. fejezet, Összevont (konszolidált) beszámoló

• VII. fejezet, Sajátos beszámolási kötelezettségek

• VIII: fejezet, Számviteli szolgáltatás

• IX. fejezet, Nyilvánosságra hozatal és közzététel

• X. fejezet, Könyvvizsgálat

• XI. fejezet, Könyvvezetés, bizonylatolás

• XII. fejezet, Jogkövetkezmények

• XIII. fejezet, /hatályon kívül helyezve/

• XIV. fejezet, Záró rendelkezések

• Mellékletek

22

2.14. Nemzetközi standardok

• Keretelvek

• IAS 1 – 49

• IFRS 1 – 9

http://www.mkvk.hu/tudastar/standardok/IAS

http://www.ifrs.org/IFRSs/IFRS.htm

23

2.15. Az éves beszámoló

(magyar számvitel)

• Mérleg

• Eredménykimutatás

• Kiegészítő melléklet

• Üzleti jelentés (éves beszámolóval

egyidejűleg készítendő)

24

3.1. Mérleg

Eszközök Források

- kötelezettségek

- saját tőke

25

3.2. Mérleg – eszközök

IASB keretelvek, 49

Eszköz:

múltbeli eseményekből következően a

vállalkozás ellenőrzése alatt álló erőforrás,

amelyből a vállalkozásnak a jövőben

várhatóan gazdasági előnyei fognak

származni.

An asset is a resource controlled by the entity as a result of past events and

from which future economic benefits are expected to flow to the entity.

26

3.3. Mérleg – kötelezettségek

IASB keretelvek 49

• Kötelezettség a vállalkozás jelenleg fennálló és múltbeli eseményekből következő tartozása, amelynek rendezése várhatóan ahhoz vezet, hogy a vállalkozásból gazdasági előnyöket megtestesítő erőforrások áramolnak ki.

A liability is a present obligation of the entity arising from past events, the settlement of which is expected to result in an outflow from the entity of resources embodying economic benefits.

27

3.4. Mérleg – saját tőke

IASB keretelvek 49

• A saját tőke a vállalkozás eszközeiből az

összes kötelezettség levonása után

megmaradó érdekeltség.

Equity is the residual interest in the assets of the entity after deducting all its

liabilities.

28

Kérdések

• Egy folyósított kölcsönt bevételként vagy

kötelezettségként kell elszámolni? Miért?

• Miért könyveljük eszközként az

értéknövelő felújítást, viszont költségként

a rendszeres karbantartást?

29

3.5. Mérleg – Eszközök - Befektetett eszközök

Befektetett eszközök

Fogalma

Alkotóelemei

Immateriális javak

Olyan eszközök, melyek tartósan szolgálják a vállalkozási

tevékenységet

Tárgyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközök

Bekerülési értékBeszerzési érték

Előállítási költség

Értékelés

Deviza-valuta év végi

átértékelési különbözet

Visszaírás

Értékvesztés

Értékcsökkenés

Értékhelyesbítés

Értékelési különbözet

Terv szerinti

Terven felüli

Mérlegérték+

-

Érétkmódosítások

Bekerülési érték

30

3.6. Befektetett eszközök –

számviteli törvény

• 24. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt

szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése,

hogy a tevékenységet, a működést tartósan,

legalább egy éven túl szolgálja.

• (2) A befektetett eszközök közé az immateriális

javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett

pénzügyi eszközöket kell besorolni.

• Részletek a 25., 26. és 27.§-ban.

31

3.7. Immateriális javak

(számviteli törvény, 25.§)

• Alapítás-átszervezés és kísérleti fejlesztés

aktivált értéke

• Vagyoni értékű jogok

• Szellemi termékek

• Üzleti vagy cégérték

• Immateriális javakra adott előleg

• Immateriális javak értékhelyesbítése

32

3.8. Tárgyi eszközök

(számviteli törvény, 26.§)• Ingatlanok

• Ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok

• Műszaki berendezések, gépek, járművek (tevékenységet közvetlenül szolgálják)

• Egyéb berendezések, felszerelések, járművek (tevékenységet közvetve szolgálják)

• Tenyészállatok

• Beruházások, felújítások

• Beruházásokra adott előleg

• Tárgyi eszközök értékhelyesbítése

33

3.9. Befektetett pénzügyi eszközök

(számviteli törvény, 27.§)

27. § (1) A befektetett pénzügyi eszközök között a mérlegben azokat az eszközöket (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) kell kimutatni, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, illetve kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.

34

3.10. Mérleg – Eszközök - Forgóeszközök

Forgóeszközök

Fogalma

Alkotóelemei Követelések

Olyan eszközök, melyek nem tartósan szolgálják a vállalkozási

tevékenységet

Értékpapírok

Pénzeszközök

Bekerülési érték

Beszerzési érték

Előállítási költség

Bekerülési érétk

Értékelés

Deviza-valuta év végi

átértékelési különbözet

Visszaírás

Értékvesztés

Értékelési különbözet

Mérlegérték +

-

Teljesítéskori forint érték

Készletek

Értékmódosítások

35

3.11. Forgóeszközök- számviteli

törvény

• 28. § (1) A forgóeszközök csoportjába a

mérlegben a készleteket, a vállalkozó

tevékenységét nem tartósan szolgáló

követeléseket, hitelviszonyt megtestesítő

értékpapírokat, tulajdoni részesedést

jelentő befektetéseket, pénzeszközöket

kell besorolni.

36

3.12. Forgóeszközök – készletek

számviteli törvény, 28.§ (2)-(4)• Értékesítési céllal beszerzett áruk, közvetített

szolgáltatások

• Félkész- és késztermékek

• Anyagok

• Használatba vételig olyan anyagi eszközök, amelyek legfeljebb egy évig szolgálják a vállalkozás tevékenységét

• „Gyarapodó állatok”, bármennyi ideig is szolgálják a vállalkozási tevékenységet*

• Befektetett eszközök közül átsorolt eszközök

• Készletre adott előleg

* Maga az állat a termék, vagy a termék alapanyaga (míg befektetett eszközök esetében az állat valamilyen termék /pld. tej/ vagy szolgáltatás /pld. őrzés, lovagoltatás, versenyek/ célját szolgálja)

37

3.13. Forgóeszközök –

követelések (29.§)A különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási, egyéb szerződésből

- jogszerűen eredő,

- pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek vállalkozó által teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert- termékértékesítéshez,

- szolgáltatás teljesítéséhez,

- hitelviszonyt megtestesítő értékpapír,

- tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez

- kölcsönnyújtáshoz,

- előlegfizetéshez kapcsolódnak, valamint

- a különféle egyéb követelések, ideértve

- a vásárolt követeléseket

- a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket

- a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket.

38

3.14. Forgóeszközök – értékpapírok,

pénzeszközök (30., 31.§)

• Értékpapírok között kell kimutatni:

- a forgatási célból,

- az átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt:– hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat

– tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket.

• Pénzeszközök

- a készpénz, az elektronikus pénzeszköz

- a csekkek

- bankbetét

39

3.15. Mérleg – Eszközök – Aktív időbeli

elhatárolások

Számviteli törvény, 32., 33.§

32. § (1) Aktív időbeli elhatárolásként -elkülönítetten - kell a mérlegben kimutatni az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el, valamint az olyan járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el, […].

40

3.16. Mérleg - Források

Források

Fogalma A vállalkozói vagyon eredete,származása

SAJÁT TŐKE

CÉLTARTALÉKOK

KÖTELEZETTSÉGEK

PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS

Fajtái

Bekerülési érték

Mérlegérték

Könyv szerinti érték

Deviza-valuta év végi

átértékelési különbözet

Értékelési különbözet

Értékelése

41

3.17. Saját tőke

(számviteli törvény, 35. – 40.§)• 35. § (1) Saját tőkeként a mérlegben csak olyan

tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) a 36. §-ban foglaltakon túlmenően* az adózott eredményből hagyott a vállalkozónál. A saját tőke részeként kell kimutatni az értékhelyesbítés értékelési tartalékát és a valós értékelés értékelési tartalékát is.

• (2) A saját tőke a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkéből, a tőketartalékból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév mérleg szerinti eredményéből tevődik össze.

* Tőketartalék növekedése42

3.18 Céltartalékok

Számviteli törvény, 41.§41. § (1) Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni - a

szükséges mértékben - azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből,

szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre

[ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a

függő kötelezettséget, a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes

nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi

kötelezettséget], amelyek a mérlegfordulónapon valószínű vagy bizonyos, hogy

fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és

azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

(2) Az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása

érdekében a szükséges mértékben – céltartalék képezhető az olyan várható,

jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre (különösen a

fenntartási, az átszervezési költségekre, a környezetvédelemmel kapcsolatos

költségekre), amelyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos,

hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még

bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.

43

3.19. KötelezettségekKötelezettségek

Csoportosítása

FogalmaAzok a pénzértékben kifejezett elismert

tartozások, amelyek a szállító, a vállalko-

zó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt

nyújtó már teljesített, a vállalkozó

elfogadott.

Hátrasorolt kötelezettségek

Hosszúlejáratú kötelezettségek

Rövidlejáratú kötelezettségek

A mérleg fordulónapját követő egy éven

belül esedékes törlesztőrészleteket a

MÉRLEGBEN rövid lejáratú kötelezett-

ségként kell szerepeltetni. 44

3.20. Kötelezettségek

Számviteli törvény: 42., 43.§

42. § (1) Kötelezettségek azok a szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint az állami vagy önkormányzati vagyon részét képező eszközök - törvényi rendelkezés, illetve felhatalmazás alapján történő - kezelésbevételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek lehetnek hátrasoroltak, hosszú és rövid lejáratúak.

45

3.21. Passzív időbeli elhatárolások

Számviteli törvény: 44.§44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni

• a) a mérleg fordulónapja előtt befolyt, elszámolt bevételt, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,

• b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra,

• c) mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igényt, késedelmi kamatot, kártérítést, bírósági költséget,

• d) a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémiumot, jutalmat, azok járulékát.

46

3.22. Mérlegtételek értékelése,

bekerülési érték - vázlatosan• Bekerülési érték:

– Beszerzési érték

– Előállítási költség

engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár,

• az eszközök beszerzésével üzembe helyezésével, raktárba történő beszállításával kapcsolatban felmerült

• - szállítási és rakodási,

• - alapozási,

• - szerelési,

• - üzembe helyezési tevékenység ellenértékét

• közvetítői tevékenység díjait

• bizományi díjat

• beszerzéshez kapcsolódó adókat

• vámterheket foglalja magában.

47

3.23. Mérlegtételek értékelése,

bekerülési érték vázlatosan –

előállítási költségek

AZ ELŐÁLLÍTÁSI

KÖLTSÉGEK TARTALMA

Az eszközre (termékre)

megfelelő mutatók,

jellemzők alapján

felosztott költségek

Az előállítással bizo-

nyíthatóan szoros kap-

csolatban lévő

költségek

pl.: - közvetlen anyag

- közvetlen bér

- stb.

pl.: - szerszám,

készülék,

- közvetlen külön

költségek

pl.: - gépköltségek

Az előállítási költségek

közvetlenül felmerült

tételei

48

3.24. Mérlegtételek értékelése – bekerülési

érték

• 47. § (1) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait (ezen tevékenységeknek saját vállalkozásban történt végzése esetén az 51. § szerinti közvetlen önköltség aktivált értékét), a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat és adójellegű tételeket, a vámterheket foglalja magában.

• (2) A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi - az (1) bekezdésben felsoroltakon túlmenően - az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó

• a) illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

• b) az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

• c) a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,

• d) az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),

• e) a vásárolt vételi opció díja [a 61. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével].

• (3) A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét.

49

3.25. Mérlegtételek értékelése – bekerülési

érték – folyt.• (4) Az (1) bekezdés szerinti bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a) az eszköz

beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön

• aa) felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,

• ab) szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

• ac) szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

• ad) felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;

• b) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó - az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) - biztosítási díj; továbbá

• c) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó - devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett - devizakötelezettségnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt árfolyamkülönbözete, függetlenül attól, hogy az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség; valamint

• d) a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei.

• Stb. …

50

Mérlegtételek értékelése - feladat

• Egy gép beszerzésével kapcsolatban a következő ráfordítások merültek fel:

1. Beszerzési ár: 5000€

2. Engedmény: 250€

3. Szállítási költség: 100€

4. Üzembe helyezés költsége: 200€

5. Karbantartási szerződés szerinti éves díj: 300€

6. A beszerzéshez felvett hitel éves kamata: 400€ (az üzembe helyezés a hitelfelvételt követő harmadik hónapban történt).

A fentiek alapján mennyi a bekerülési érték?

51

3.26.

Mérlegtételek

értékelése –

érték

csökkenés

Immateriális javak

és tárgyi eszközök

Értékcsökkenés

Terv szerinti Terven felül

Az eszköz használatba vételekor

megtervezendő:

- a várható használati idő,

- fizikai és erkölcsi elhasz-

nálódás,

- a tevékenységre jellemző

körülmények,

- a hasznos élettartam végén

várható maradványérték,

- az eszközök bekerülési értékét

befolyásoló, de abban figye-

lembe nem vehető tételek

figyelembevételével

A bruttó érték leírása történhet:

- teljesítményarányosan

- időarányosan

- abszolút összeg alapján

- egy összegben

Költség

Könyv sze- Mérlegké-

rinti érték szítéskor

ismert

piaci érték

tartós, jelentős

az eszköz értéke tartósan

lecsökken, mert

- feleslegessé vált,

- megrongálódótt,

- megsemmisült,

a vagyoni értékű jog a szerződés

módosulása miatt csak

korlátozottan vagy nem

érvényesíthető

befejezett kísérleti fejlesztés révén

megvalósuló tevékenység

megszűnik, eredménytelen lesz

Ráfordítás

>

52

Értékcsökkenés - feladat

• Egy 5000€ bekerülési értékű berendezés

becsült maradványértéke 750€, hasznos

élettartama pedig 10 év. Időarányos,

lineáris értékcsökkenési leírás esetén mi

az éves értékcsökkenési leírás értéke?

53

3.27. Mérlegtételek értékelése -

értékvesztés

• 54. § (1) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél - függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel -értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.

54

3.28. Mérlegtételek értékelése –

értékvesztés, készletek (56.§)

• A készletek nem értékelhetők a piaci

értékük fölött (ha piaci < bekerülési érték,

értékvesztés számolandó el).

55

3.29. Mérlegtételek értékelése –

értékvesztés, vevők (55.§)

• Ha a követelés behajtása kétségessé

válik, akkor az adós minősítése alapján

értékvesztés számolandó el.

56

3.30. Eredménykimutatás

IASB keretelvek• Az eredmény jelentősége a vállalkozás megítélésében,

mutatószámok

• A tőkemegőrzés (capital maintenance), értékelési módszerek jelentősége

• Bevételek és költségek/ráfordítások

• Bevétel: gazdasági előnyök növekedése a jelentési időszakban; növekedés eszközoldalon, vagy csökkenés forrásoldalon (kivéve tulajdonosi hozzájárulásokat)

• Költség/ráfordítás: gazdasági előnyök csökkenése, csökkenés eszközoldalon, vagy növekedés forrásoldalon

57

3.31. Eredménykimutatás

tételeinek tartalma (72. – 87.§)

• Az eredmény megállapítható összköltség-

vagy forgalmi költség típusú eljárással.

• A két módszer az üzemi tevékenység

eredményének számításában különbözik:

58

3.32. Eredménykimutatás

tételeinek tartalma – folyt.:

Üzemi tevékenység eredménye

Számítási módszerek

Összköltség eljárás Forgalmi-költség eljárás

Az üzleti évben elszámolt

értékesítés nettó árbevételé-

nek és az értékesítés közvet-

len költségei, az értékesítés

közvetett költségei különbö-

zetének, valamint az egyéb

bevételek és az egyéb ráfordí-

tások különbözetének össze-

vont értékeként állapítható

meg.

Az üzleti évben elszámolt

értékesítés nettó árbevételé-

nek, az egyéb bevételeknek,

az eszközök között állomány-

ba vett saját teljesítmények

értékének, valamint az üzleti

évben elszámolt anyagjellgű

ráfordítások, személyi jellegű

ráfordítások, értékcsökkenési

leírás és egyéb ráfordítások

együttes összegének külön-

bözeteként állapítható meg.

59

3.33. Üzemi eredmény kimutatása

összköltséges módszerrelÖsszköltség eljárás esetén

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

· Anyagjellegű ráfordítások

· Személyi jellegű

ráfordítások

· Értékcsökkenési leírás

· Egyéb ráfordítások

· Értékesítés nettó árbevétele

· Eszközök között állományba

vett saját teljesítmény értéke

· Egyéb bevételek

Különbség

Az üzleti év

hozama

Az üzleti év

ráfordítása

60

3.34. Üzemi eredmény kimutatása

forgalmi költséges módszerrelForgalmi költség eljárás esetén

Üzemi (üzleti) tevékenység

eredménye

Értékesítés közvetlen

költségei

Értékesítés közvetett

költségei

Egyéb ráfordítások

Értékesítés nettó

árbevétele

Egyéb bevételek

Különbség

Az üzleti év

hozama

Az üzleti év

ráfordítása

61

Mintafeladat: összköltséges vs forgalmi

költséges eredménykimutatás

Az alábbi példában az egyszerűség kedvéért a költségek közül csak az anyagköltséget

vesszük figyelembe.

A termék

eladási ára: 8 Ft/kg

fajlagos anyagköltsége: 5 Ft/kg

Az adott időszak alatt a készletek alakulása:

anyagkészlet termék-készlet

kg Ft kg Ft

nyitó 500 2 500 nyitó 2 000 10 000

beszerzés 3 000 15 000 gyártás 2 000 10 000

felhasználás 2 000 10 000 értékesítés 3 000 15 000

záró 1 500 7 500 záró 1 000 5 000

A mérleg a következőképpen alakul:

Mérleg

nyitó záró

Ft Ft

Készlet - anyag 2 500 7 500

Készlet - késztermék 10 000 5 000

12 500 12 500

Vevők 1 000 4 000

Pénzeszköz 20 000 24 000

Eszközök összesen 33 500 40 500

Saját tőke

- jegyzett tőke 20 000 20 000

- eredménytartalék 11 500 11 500

- mérleg szerinti eredmény 9 000

Szállítók 2 000 0

Források összesen 33 500 40 500

Feladat: Készítsük el az eredménykimutatást

összköltség és forgalmi költség megközelítésben is!

62

3.35.

Egyéb

bevételek Káreseményekkel

kapcsolatos bevételek

Kapott bírságok, kötbérek,

fekbérek, késedelmi

kamatok, kártérítések

A már leírt behajthatatlan

követelésekre kapott

összegek

A korábban képzett

céltartalékok felhasználása

Immateriális javak és tár-

gyi eszközök közvetlen

értékesítéséből származó

bevételek

Terven felüli értékcsökke-

nési leírás, értékvesztés

visszaírt összege (kivéve:

részesedések, értékpapírok,

bankbetétek)

Értékesítés nettó

árbevételének részét nem

képező bevételek

A rendszeres tevékenység

(üzletmenet) során

keletkeznek

Nem minősülnek sem

pénzügyi, sem rendkívüli

bevételnek

Egyéb bevételek

Fogalma Kiemelt tételei

63

3.36. Anyagjellegű ráfordítások

Anyagjellegű ráfordítások

AnyagköltségIgénybe vett

szolgáltatások értékeEgyéb szolgáltatások

Eladott áruk

beszerzési értéke

Eladott közvetített

szolgáltatások értéke

Felhasznált

vásárolt

anyagok

bekerülési

értéke

az anyagkölt-

séget csökken-

tő tételek

figyelembevé-

telével

Anyagjellegű

nem anyag-

jellegű

szolgáltatások

Eszközök

bekerülési érté-

kében el nem

számolt illeték

Jogszabályon

alapuló és egyéb

hatósági igazga-

tási, szolgáltatási

díj

Bankköltség

Biztosítási díj

stb.

Általában:

változatlan

formában

értékesített

anyagok és

áruk

bekerülési értéke

Továbbszámlá-

zott szolgáltatá-

sok

64

3.37. Személyi jellegű ráfordítások

Nyugdíj- és az

egészségbiztosítási

járulékok

egészségügyi

hozzájárulások

munkaadói járulék

szakképzési

hozzájárulás

rehabilitációs

hozzájárulás

stb.

Személyi jellegű ráfordítások

Bérköltség BérjárulékokSzemélyi jellegű

egyéb kifizetések

A munkáltató

közvetlenül vagy

közvetetten

természetes

személynek fizet

jogszabályi előírás

vagy

saját elhatározása

alapján, és

nem tartozik a bér-

költség fogalmába

Elemeiben

megfelel

a statisztikai

elszámolások

szerinti

keresetnek

65

3.38. Egyéb ráfordítások

· Az üzleti év mérlegfor-

dulónapja előtt bekövetke-

zett, a mérlegkészítés

időpontjáig ismertté vált

káreseményekkel kapcso-

latos kifizetések, elszá-

molt, fizetendő összegek

· Fizetett, illetve a mérleg-

készítés időpontjáig

ismertté vált, elszámolt,

fizetendő, az üzleti évhez

kapcsolódó bírságok,

kötbérek, fekbérek,

késedelmi kamatok,

kártérítések összege

· Értékesítés nettó

árbevételéhez közvetlenül

vagy közvetetten nem

kapcsolódó kifizetések és

más veszteség jellegű

tételek

· A rendszere tevékenység

(üzletmenet) során

merülnek fel

· Nem minősülnek sem

pénzügyi, sem rendkívüli

ráfordításnak

Egyéb ráfordítások

Fogalma Kiemelt tételei

66

3.39. Egyéb

ráfordítások

– folyt.,

kiemelt

tételek (81.§)

A költségvetéssel, az

elkülönített vállalati

pénzalapokkal, a helyi

önkormányzatokkal, a

társadalombiztosítási

költségvetéssel, az EU

különböző pénzügyi

alapjaival elszámolt:

- adók,

- illetékek,

- hozzájárulások

tárgyévre bevallott,

fizetett, fizetendő összege

Az üzleti évben képzett

céltartalék összege, a

képzett céltartalékot növe-

lő összeg

Behajthatatlan követelés-

nek az üzleti évben leírt

összege

Immateriális, tárgyi

eszközök közvetlen

értékesítésekor azok könyv

szerinti értéke

Értékvesztés (követelések,

készletek) összege, terven

felüli értékcsökkenés

összege

Egyéb ráfordítások

Fogalma Kiemelt tételei

67

3.40. Pénzügyi műveletek eredménye

(83.§)

Pénzügyi műveletek eredménye

Függetlenek a

vállalkozói

tevékenységtől

A vállalkozó

rendes üzlet-

menetén kívül

esnek

Különbözete

Pénzügyi műveletek

bevételei

Pénzügyi műveletek

ráfordításai

Jellemzői

68

3.41. Rendkívüli bevételek (86.§)

• Rendkívüli bevételek:

– a tulajdonosnál (tagnál) a gazdasági

társaságba bevitt vagyontárgyak létesítendő

okiratban, annak módosításában

meghatározott értéke

– a visszavásárolt saját részvény, saját

üzletrész visszaváltható részvény bevonása

esetén, azok névértéke

– egyéb tételek (86§ (3); (4); (5) bekezdés)

69

3.42. Rendkívüli ráfordítások

(86.§)

• a tulajdonosnál (tagnál) alapításkor, jegyzett

tőke emeléskor a gazdasági társaságba bevitt

vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke

• a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész

visszaváltható részvény bevonása esetén, azok

visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értéke

• Egyéb tételek (86§ (6); (7), (8), (9) bekezdés)

70

3.43. Kiegészítő melléklet

• Tartalmazza:

• azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat, amelyeket a számviteli törvény előír (Számviteli törvény 88-94/A paragrafusok),

• minden olyan adatot, amelyek a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének:– megbízható és

– valós bemutatásához szükségesek

• Érékelni kell:– a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét

– az eszközök és források összetételét

– a saját tőke és kötelezettségek tételeinek alakulását

– likviditás és fizetőképesség, valamint

– a jövedelmezőség alakulását

• Tartalmaznia kell a cash-flow kimutatását is.

71

3.44. Cash Flow kimutatás

• Magyar számviteli beszámolóban a kiegészítő melléklet része, IAS beszámolóban külön kimutatás

• (1) Szokásos tevékenységből származó pénzeszközök változása

• (2) Befektetési tevékenységből származó pénzeszközök változása

• (3) Pénzügyi műveletekből származó pénzeszközök változása

72

3.45. Üzleti jelentés

• Célja:

– Az éves beszámoló adatainak értékelésével

úgy mutassa be

• a vállalkozó vagyoni, pénzügyi, jövedelmi

helyzetét,

• az üzletmenetet,

• a vállalkozó tevékenysége során felmerülő főbb

kockázatokkal és bizonytalanságokkal együtt,

– hogy ezekről a tényleges körülményeknek

megfelelő, megbízható és valós képet adjon.

73

3.46. Üzleti jelentés – folyt.

• Tartalmaznia kell:

– minden olyan pénzügyi és ahol szükséges

minden olyan

– kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű

teljesítménymutatót, amely

– lényeges az adott üzleti vállalkozás

szempontjából.

• Részletes tartalmát a számviteli törvény

95. paragrafusa tartalmazza.

74

2.12. Zwack beszámolók - feladatokéves jelentés 2013.03.31, 2014.03.31

• Sorolja fel az éves jelentés szerinti két üzleti év közötti fontosabb eltéréseket (magyar számviteli beszámolók szerint)

• Sorolja fel a nagyobb eltéréseket a magyar számviteli és az IFRS beszámoló között (éves jelentés szerint)

• Adjon egy rövid (fél oldalnyi) vázlatos elemzést a Zwack pénzügyi helyzetéről 2014.03.31-én, és pénzügyi teljesítményéről a 2013.04.01.-2014.03.31. közötti üzleti év során az éves jelentések alapján

• Egy nullától tízig terjedő „kockázatvállalási skálán” ( 0: teljes kockázatkerülés, konzervatív pénzügyi politika –10: vakmerő, a nyereség érdekében szinte bármilyen kockázatot vállaló pénzügyi politika) hol helyezné el a Zwackot a kiosztott beszámolók alapján? Miért?

75