Látópálya és reflexek.

Szemizmok anatómiája. Szemmozgások központi kontrollja.

A RETINA HÁTSÓ RÉSZÉNEK OPHTHALMOSZKÓPOS KÉPE (PAPILLA NERVI OPTICI, MACULA LUTEA, FOVEA CENTRALIS)

Vitreous body

A RETINA RÉTEGEI ÉS ELHELYEZKEDÉSE A BULBUS FALÁBAN

Látóterek (temporalis és nasalis; bal szem és jobb szem; binokuláris) Retina kvadránsok (fovea centralis reprezentációja): nasalis és temporalis retina felek – a színek a látótereket Jelölik. Ganglionsejt axonok megoszlása a nervus opticusban CHIASMA: hemidecussatio Ganglionsejt axonok megoszlása a tractus opticusban (kontralateralis látóterek vannak reprezentálva)

Látótér reprezentáció a corpus geniculatum lateraleban Látótér- és retina reprezentáció a primer látókéregben (Br. 17)

4

5

Lobus occipitalis

• A parietalis lebenytől a sulcus parietooccipitalis választja el: a barázda a medialis felszínen látható.

• Fő barázdája a sulcus calcarinus, mely a polus occipitalistól indul és találkozik a sulcus parietooccipitalisszal. A két barázda háromszög alakú kérget határol: ez a cuneus. Mindez a medialis felszínen látható.

• A sulcus calcarinus alatti tekervény a gyrus lingualis, amely a temporalis lebeny felé tart.

• A lobus oldalsó felszínén szabálytalan, rövid tekervények vannak: gyri occipitales.

6

Occipitalis lebeny ferde metszete fixált agyféltekén: jól látszik az area striata csíkoltsága, és a radiatio optica

Radiatio optica

medialis

posterior

Oldalkamra

Cc

7

Lobus occipitalis funkciók

• Area striata (Br. 17): elsődleges látókéreg. A fovea centralisnak megfelelő terület az area 4/5-ét teszi ki.

• Area parastriata (Br. 18): másodlagos látókéreg. • Regio peristriata (Br. 19): occipitalis asszociációs

kéreg. • A látókéreg afferentációja a radiatio optica, mely a

corpus geniculatum laterale-ból sugárzik ide. • Sérülése hemianopiát (a látótér egyik fele kiesik),

optikai agnosiát (a látott kép felismerése lehetetlen), achromatopsiát (színek felismerése elvész) okoz.

8

17

18

Sulcus calcarinus

IV

Gennari-csík

17

AREA STRIATA ÉS PARASTRIATA

PUPILLA

FÉNYREFLEX

(konszenzuális)

Commissura epithalamica 9

Konvergencia és

akkomodáció

idegi mechanizmusai

10

Külső szemizmok (melyek a szemgolyót mozgatják)

• M. rectus superior: n. oculomotorius

• M. rectus inferior: n. oculomotorius

• M. rectus medialis: n. oculomotorius

• M. rectus lateralis: n. abducens

• M. obliquus superior: n. trochlearis

• M. obliquus inferior: n. oculomotorius • Külső szemizom még: m. levator palpebrae superioris (III), m. orbitalis

(simaizom); ezek a szemhéj mozgásaiban vesznek részt – nem mozgatják a bulbust.

11

12 KÜLSŐ SZEMIZMOK ELHELYEZKEDÉSE, RÖGZÍTÉSE ÉS VISZONYA A BULBUSHOZ ÉS ORBITÁHOZ

13

Levator palpebrae superioris

Rectus superior

Obliquus inferior

14 Az anulus tendineus communis helyzete és a rajta rögzülő izmok

15

Akaratlagos konjugált szemmozgások : Br. 8 mint frontális tekintőmező

Vízszintes tekintés:

pons (paramed. FR

és abducens mag)

Függőleges tekintés:

mesencephalon

(rostr. FR, III és IV magok)

reflexes szemmozgások : Br. 18, 19 felől kiválthatók

Szemmozgások

agykérgi szabályozása

16

17

A musculus levator palpebrae superioris és a musculus tarsalis helyzete. Előbbit a nervus oculomotorius, utóbbit a nyaki szimpatikus rostok (ggl. cervicale sup.) idegzik be. Mindkét izom emeli a felső palpebrát (nyitja a szemet). A szemhéjak zárását a musculus orbicularis oculi (VII) végzi.

PTOSIS (a felső szemhéj „lelóg”)

Palpebra superior Innerváció hiánya

M. levator palpebrae

superioris

N. oculomotorius bénulás

jele lehet

M. tarsalis superior Ggl. cervicale superius

trauma (szimpatikus

innerváció elvesztése)

18

Megjegyzendő, hogy az alsó szemhéjnak is van izma: a musculus tarsalis inferior, mely simaizom.

HORNER-FÉLE TÜNETEGYÜTTES

• Centrum ciliospinale (Th 1-2): a preganglionáris neuronok lokalizációja. A posztganglionáris neuron a ganglion cervicale superiusban van.

• Miosis (M. dilatator pupillae nem működik)

• Ptosis (M. tarsalis superior nem működik)

• Enophthalmus (M. orbitalis nem működik)

• Anhidrosis (gll. sudoriferae az arcon nem működnek: száraz az arcbőr, nem izzad)

19

90% 10%

20 ARTERIA OPHTHALMICA: A CAROTIS INTERNA ÁGA

AZ ORBITA ARTÉRIÁI ÉS VÉNÁI

21

Arteria ophthalmica A sinusból való kilépése után az ICA leadja ezt az ágát, mely a canalis opticusban halad. Ágai: 1. Arteria centralis retinae 2. Arteria lacrimalis 3. Aa ciliares posteriores 4. Arteria supraorbitalis 5. Aa ethmoidales 6. Arteria supratrochlearis 7. Arteria dorsalis nasi

4 – Aa. ciliares posteriores longae (2); 5 – Circulus arteriosus iridis major; 6 – Circulus arteriosus iridis minor;

7 – Aa. ciliares posteriores breves (6-8) (Lamina choroidocapillaris);

9 – Aa. ciliares anteriores (4);

12 – A. centralis retinae; 11 – Vv. vorticosae (4). 22

23

Szemhéjak és septum orbitale ér- és idegellátása

24 AZ ORBITA VÉNÁI

Fontos anasztomózisok: 1. Vena facialishoz 2. Plexus pterygoideushoz 3. Sinus cavernosushoz

VENA OPHTHALMICA SUPERIOR: Összegyűjti a szemgolyó vénáit, a rostasejtek vénáit, a könnymirigy vénáit és a homloktájék vénáit. Összeköttetésben van a sinus cavernosusszal. VENA OPHTHALMICA INFERIOR: Összeköttetésben van a vena infraorbitalisszal, a plexus pterygoideusszal és sinus cavernosusszal.

N. OCULOMOTORIUS

• R. superior M. levator palpebrae superioris M. rectus superior

• R. inferior M. rectus medialis M. rectus inferior M. obliquus inferior Radix oculomotoria: preggl. psy. axonok

• Ggl. ciliare → Nn. ciliares breves

25

N. TROCHLEARIS

• Ncl. n. trochlearis (somatomotoros)

• Colliculus inferior – Frenulum veli medullaris superioris (Decussatio nervorum trochlearium)

• Sinus cavernosus

• Fissura orbitalis superior

• M. obliquus superior

26

N. ABDUCENS

• Ncl. n. abducentis (motoros)

• Sulcus bulbopontinus

• Sinus cavernosus

• Fissura orbitalis superior (Anulus tendineus communis)

• M. rectus lateralis

27

GANGLION CILIARE ANATÓMIÁJA Parasympathicus

agytörzsi magja

Ncl. oculomotorius

accessorius

(EDINGER-WESTPHAL)

Preganglionaris psy.

axonok (Radix psy.)

(R. inferior) N. III.

(n. oculomotorius)

Postganglionaris psy.

axonok

Nn. ciliares breves (a ggl. ciliare

ágai, melyekben a posztganglionáris

rostok és a szimpatikus idegek

futnak)

Beidegzési terület

M. sphincter pupillae

M. ciliaris

Radix sympathica Plexus ophthalmicus

(Plexus caroticus internus)

Radix sensoria N. nasociliaris (N. V/1.) 28

29

30

A SINUS CAVERNOSUS. BENNE FUTÓ KÉPLETEI: 1. A. CAROTIS INTERNA 2. NERVUS III. 3. NERVUS IV. 4. NERVUS V/1. 5. NERVUS V/2. 6. NERVUS VI.

A SINUS CAVERNOSUS ÖSSZEKÖTTETÉSEI: 1. SINUS INTERCAVERNOSUS 2. SINUS SPHENOPARIETALIS 3. SINUS PETROSUS SUPERIOR 4. SINUS PETROSUS INFERIOR 5. VENA MENINGEA MEDIA 6. VENA MEDIA SUPERFICIALIS CEREBRI 7. VENA OPHTHALMICA SUPERIOR 8. VENA CENTRALIS RETINAE