NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJREFORM Augusztinovics Mária MTA KTI

Építők 2008 okt.9. Balatonfüred 1

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJREFORM

Augusztinovics MáriaMTA KTI

<[email protected]>


Utiterv (leánykori nevén vázlat):

1. Mit akarunk egy nyugdíjrendszertől?2. Milyen a mienk? Hogyan jött létre, milyen most?3. Új adatok és elemzési eszközök4. Merre van az előre?

Előtte: egy kis szemléletet reklámozok



gyerekkor keresőkor időskor|___________|_____________________|____________|

Az emberi életpálya szakaszai –ki fizet?

I~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~I családi pótlék, Gyes, oktatás, segély SZÜLŐK!

I~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~I nyugdíjrendszer

Mindent a keresők fizetnek! Kérdés: miből és hogyan.


1. Mit akarunk egy nyugdíjrendszertől?

1. Valamilyen mértékben pótolja a kiesett jövedelmet Saját jogon: a) öregség b) rokkantság Hozzátartozó: c) özvegység (árvaság)

2. Akadályozza meg a végletes időskori szegénységet

A kettő egybeesik, ha teljes a foglalkoztatottság- de mi van, ha nem?


Az 1. (valamilyen mértékben pótolja a kiesett jövedelmet) járulékfizetésen alapszik – az ad jogot a nyugdíjra kötelező biztosítás (korai halál – hosszú élet) ezért nem elég az „öngondoskodásként” reklámozott önkéntes, személyes takarékosság (bár nagyon szép)


Számpélda: 40 év munka, mindig 100 a kereset mennyi járulék kell? hány évig nyugdíjas: 5 20 30hány évig nyugdíjas: 5 20 30

100 nyugdíjhoz 11 % 33 % 43 % 60 nyugdíjhoz 7 % 20 % 26 %

De ki tudja előre?

Nem valóság! Nincs benne rokkant, özvegy, árva!


Az 1)-től azt kívánjuk, hogy biztosításilag korrekt legyen

vagyis csak a „korai halál – hosszú élet” kockázatának a megosztása miatt csoportosítson át semmilyen más szempont szerint ne legyen újraelosztó – se gazdagtól szegényhez, mégkevésbé fordítva


Ezzel szemben a 2) feladat

(akadályozza meg a végletes időskori szegénységet)

csakis újraelosztáson alapulhat (jómódúaktól szegényekhez)

De miből? a) többet dolgozók, többet keresők járulékából, vagy b) mindenki adójából?

Ha a két feladatot egyetlen rendszer (séma, pillér) valósítja meg, akkor csak az a) lehetségesÁtláthatatlan, igazságtalan újraelosztás – ez van most nekünk, ámbár…..


2. Milyen a mienk? Hogyan jött létre, milyen most?

Hogyan jött létre?

OTI-MABI-OTBA 1929 (50 %) Második világháború (ingatlan, pénz) 1949-75 (a rendszer beérik, általánossá válik) 1975-1990 (kisebb korrekciók) 1990-1997 (rendszerváltozás)

Reform 1998 – de előbb nézzünk körül


Elv:az egyén nyugdíja a befizetett járulékával legyen arányos

De az egyéni járulékot nem tudjuk! kulcsok változtak (nem is volt fontos) nyilvántartás költséges, munkáltató fizet vagy nem most: APEH „nem bírja”

Helyettesítő elv: kezdő nyugdíj = K kezdő nyugdíj = K xx szolgálati napok szolgálati napok xx napi átlagkereset napi átlagkereset


Gyakorlat: rengeteg újraelosztó elem

„skála”, „degresszió”, minimum, korkedvezményférfi-női korhatárGyes, Gyed, Gyet, regisztrált munkanélküli - plafonegyetemi évek, sorkatonaság

Teljes foglalkoztatottság mellett ez „csak” igazságtalan, egyenlősítőDe ma már más a helyzet



Nem csak magyar probléma:

Piros: EU 15

Zöld: Lengyelo, Litvánia

Kék: Letto, Észto Magyaro.


A nagy menekülés:

Szaggatott = rokkantsági

Pontozott = öregségi

Folytonos = összesen




Reform 1998Reform 1998(nagy csata, szakszervezetek dicstelen szerepe)

Lényeg: 25 %-os privatizáció (magánnyugdíjpénztárak) egyre többe kerül (az „átmenet költsége”) ki és mennyit fog fizetni?

TB-ben látszólag semmi, de valójában: újraelosztó elemek fokozatos kiküszöbölése 2013-ig degresszió, „pseudo” idők, skála svájci index bruttó????


A skála:

Kék:régen és most

Piros:2013-tól (?)

15 év


Mit tudunk a jövőről?Mit tudunk a jövőről?

(persze semmit, kivéve kis demográfia)

A múltról egy kicsit okosabbak lettünk:A múltról egy kicsit okosabbak lettünk: AKELEN (Nyenyi) 6 millió 1997-2006 KSH-ONYF 9,5 ezer teljes munkatörténet

És a múlt beleszól a jövőbe - szerzett szolgálati idők (kereset, de az gyengébb hatás)

Legyen most szünet?

3. Új adatok és elemzési eszközök


Az elemzés első eszköze a „sűrűségi sáv”Az elemzés első eszköze a „sűrűségi sáv”

Sávok: |――――――|――――――||――――――|――――――|nap: 0 92 183 274 365sűrű: 0 0.25 0.5 0.75 1 gamma alfa beta4 beta3 beta2 beta1

183 nap = fél év = 0.5 sűrűség = kritikus határ időarányos jogosultság (40 év során 20 szolgálati év)

Lehet mérni 1 évre, X év átlagára, teljes pálya átlagára

Sűrűség = szolgálati napok száma / 365 (vagy 366)


1997-2006 kereken 4 millió ember végig bent vagy kint,(kilépők, belépők nélkül) 10 évi átlaguk szerint:

ezer fő megoszlás %Alfa 894 22.6 Beta1 1196 30.3 Beta2 570 14.4 Együtt 2660 67.3Beta3 452 11.4Beta4 485 12.3Gamma 352 9.0 Együtt 1289 32.7ÖSSZESEN 3949 100.0


De nem mindegy, hogy aki pl. 10 év átlagában pl.beta3 volt, az

- Mindig beta3 volt, vagy- Háromszor alfa, háromszor gamma, kétszer beta2, kétszer beta4

Miért nem mindegy? Labilitás, sérülékenység utal a jövőre


Ezért az elemzés második eszköze a „frekvencia”Ezért az elemzés második eszköze a „frekvencia”

Szakasz (év): első kereső évtől utolsóig pl. 60 évesen illik legalább 38 (ha 23-kor kezdett és 60-kor még dolgozott) de 20 évesen nem lehet több, mint 6

Frekvencia: hányszor váltott sűrűségi sávot - de nem mindegy, hány év alatt

sáv-váltások számaRelatív frekvencia: --------------------------------- szakasz mínusz 1

legalább 0, legfeljebb 1


XX nő, szül. 1948, most 60, érettségi, adminisztrátor Ajkai kistérség első éve 1968, utolsó 2002, nyugd csak 2010

Szakasz 35 év

28.6 szolg év

Sűrűség 81.7 %

Frekvencia 16

Rel frekv 0.47


YY férfi, szül. 1964, most 44, 8 ált, épip-i betan. munkás Sárospataki kistérség első éve 1979, utolsó 2006

Szakasz 28 év

12.2 szolg év

Sűrűség 43.6%

Frekvencia 24

Rel frekv 0.87


Szolg év 1997-06 Össz %-aSzül:<1950 (59 +) 5.0 20.51950-54 (54-58) 7.5 25.91955-59 (49-53) 7.8 29.11960-64 (44-48) 7.7 34.51965-69 (39-43) 7.8 42.21970-74 (34-38) 7.7 56.71975-79 (29-33) 6.9 79.1>1979 ( -28) 3.3 95.1

EGYÜTT 7.2 35.1

Mit mond ez a jövőre?Mit mond ez a jövőre?


A lecsökkent és alacsony foglalkoztatottság hatásaa nyugdíjjogosultságra lassan, évtizedek alatt kibontakozófolyamat. (Most még elvagyunk.)

De hát egy nyugdíjrendszert nem akkor kell reformálni,amikor már ég a ház.

Mit csináljunk?


Emlékeztetőül mégegyszer a skála:4. Merre van az előre?


Egy lehetőség: „szolidaritás” a „rászorulóknak”

Forrás:

a) a járulékb) adó

Hátrány: költséges, rosszul célozható, megalázó, ellen-ösztönző (19 évet nem érdemes dolgozni)


Szerintem jobb megoldás: 2 nyugdíj (elválik a két feladat) alapnyugdíj alanyi jogon, csak életkortól függ munkanyugdíj szigorúan járulékarányosan

Alapnyugdíj (kék) adóból

Munkanyugdíj (zöld) járulékból


Előnyök:

Tiszta, világos újraelosztás - biztosítási korrektség

Ösztönző: akármilyen keveset is érdemes dolgozni

Gazdaság: alacsonyabb járulékkulcs kisebb teher az élőmunkán

Nem igaz, hogy feltétlenül „drágább”


NyikaNyika (Nyugdíj és Időskori Kerekasztal)

Kérdések, bírálatok: vannak még ezek? csinálnak valamit? Ki tudja? (MTA, Szakszervezetek) (jogos: borzalmas honlap, de miért nem kérdeznek?)

Meglepő: vagyunk és dolgozunk számolunk


Nagyon köszönöm a meghívást és

a káprázatos türelmüket

Documents

NYUGDÍJRENDSZER, NYUGDÍJREFORM Augusztinovics Mária MTA KTI