ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS

Ökológiai gazdálkodás elnevezései Biológiai gazdálkodás – latin és francia nyelvterületen

Ökológiai gazdálkodás – német nyelvterületen

Organikus gazdálkodás – angol nyelvterületen, Skandinávia

Ökológiai gazdálkodás (def.)A mezőgazdálkodás egyik lehetséges módja, amely során egészséges, teljes értékű élelmiszereket állítanak elő

olyan módszerrel, amelynek szigorú feltételrendszere törekszik a természetes ökoszisztéma védelmére és a fenntartható gazdálkodás elérésére

az ezzel foglalkozók számára tartós megélhetést biztosít, törekszik a környezet állapotának megőrzésére és javítására, elősegíti a vidéki térségek szociális helyzetének javítását

Ökológiai gazdálkodás jellemzői

A teljes termelési folyamat során szigorú feltételrendszer

A gazdálkodás során sem a termék, sem a környezet nem szennyeződhet

Az élelmiszerekben a peszticid és nitrát terhelés csökken

Antibiotikus és hormonkészítmények maradványainak mennyisége csökken

Biotermékek beltartalmi mutatói (vitamin és ásványi anyagok) jobbak

Elősegíti a diverzitás fenntartását

GMO felhasználása nem megengedett

Megújítható és megújuló energiaforrások alkalmazása

Zárt üzemi körfolyamat jellemzi:

növénytermesztés-állattenyésztés-trágyakezelés összekapcsolása

Takarmánytermelés saját forrásból

Keletkező trágya és melléktermékek felhasználása

Talajtermékenység és szerkezet fenntartása

Nincs földnélküli állattartás

Nincs talaj nélküli növénytermesztés

Szintetikus növényvédő készítmények csak korlátozottan használhatóak fel

ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FEJLŐDÉSEÉS KÜLÖNBÖZŐ IRÁNYZATAI

Természetes gazdálkodás 1800-as évek végétől „életreform mozgalom” Több mozgalom, szellemi irányzat összefoglaló neve antialkoholista, természetgyógyászat, állatvédők, vegatarianizmus Az életmód megváltoztatására törekedett A mozgalom része volt a „vidékreform mozgalom” Landreform: A lakótelepek körül vidéki környezetet hoztak létre, kertművelési lehetőség a szabad levegőn

„természetes gazdálkodás” irányzat

Ewald Könemann: Biológiai talajművelés és trágyagazdálkodás Biológiailag aktív talajélet megőrzése, humuszban gazdag talajszerkezet megtartása

Korhasztott szerves hulladékkal való trágyázás Komposztálás a városi szerves hulladék felhasználásával Ásványi trágyák és kőzetlisztek alkalmazása, zöldtrágyázás Kímélő és nem forgató talajművelés

Biodinamikus gazdálkodás Rudolf Steiner tanaira alapozott

Antropózófia szellemiségén alapszik (a világot egy oszthatatlan egységes szellemiség vezérli)

A gazdaság is egy zárt oszthatatlan, önálló egység (talaj, növény, állat, ember)

A növényben, talajéletben és az állatokban is meglévő saját aktivitást támogatja

Pillangósok termelése (N utánpótlás kemikáliák helyett)

Az állattartás előfeltétele a gazdálkodásnak

Gyógynövény preparátumok felhasználása

Égitestek állásának figyelembevétele a mezőgazdasági munkák végzésekor (vetési naptár)

Demeter értékesítési szervezet és védjegy (1927 óta)

Szerves-biológiai gazdálkodás

Hans Müller és Hans Peter Rusch nevéhez kötődik

Svájcban a kisparaszti érdekekért és szociális problémáik megoldásáért küzdött

1987 óta Bioland szövetség

Elsődleges elv a talajtermékenység fenntartása

A talajművelés során kerülni kell a talajrétegek keveredését (talaj flórája és faunája ott a leghatékonyabb, ahol kialakult)

Műtrágyát és peszticidet nem alkalmaz

Trágyát síkkomposztálják (azonnali kijuttatás és sekély beforgatás)

Pillangós növények és vetésforgók

Howard-Balfour biogazdaság Angliában alakult ki Alapleve a humuszgazdálkodás Vetésforgóban a sekélyen és a mélyen gyökerező növényeket váltogatják (teljes tápanyagfeltöltés) Szervestrágyaként komposztot használ Növényvédőszerként engedélyezett a kén, réz, nikotin

Lemaire-Bounchet biogazdálkodás Franciaországban Nem alkalmaz ipari eredetű növényvédő szert N ellátást a pillangósok termesztésével éri el Szerves bázisú trágyaszereket használ (vérliszt, csontliszt), lignin, cellulóz Szárított és őrölt mésztartalmú tengeri alga Növényi extraktumok használata

Ökológiai gazdálkodás szabályozása

1972-ben alakult IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movement)

Nemzetközi szinten meghatározza az alapszabványt Globális irányelveket ad

Nemzetközi garanciarendszert biztosít

A leendő tanúsító szervezetnek meg kell felelnie az IFOAM akkreditációs eljárásnak, ezután az IOAS elismeri (International Organic Accreditation Service)

Feltételek: Képzett szakemberek, anyagi érdekeltségektől mentes működés Érvényes kormányzati és regionális szabályok betartása A tanúsítani kívánt valamennyi termékre legyen kidolgozott, az IFOAM-nak megfeleló feltételrendszer A szabványokat és a tanúsítás feltételeit nyilvánossá kell tenni Rendelkezzen eljárási renddel az ellenőrzésre vonatkozóan

Magyarországi helyzet

1987 Biokultúra Egyesület megalakulása, IFOAM tagsága

1995 EU felveszi a Biokultúra Egyesületet és Magyarországot a „harmadik országok listájára”

Az Egyesület feltételrendszerét és ellenőrzési gyakorlatát az EU rendszerével ekvivalensnek ismerik el

Egyedi importengedély nélkül szállítható termék az EU-ba 1995 nyers növényi termék 1996 feldolgozott növényi termék 2003 állati termékek

1996 Biokultúra Egyesületből kiválik a Biokontroll Hungária Kht. Biokontroll Kht. végzi az ellenőrzést, tanúsítást

2000-ig a holland Skal is tanúsított Magyarországon

2002-től a Hungária-Öko-Garancia Kft is megkezdte a tanúsítást

Államilag garantált jogszabályi háttér

140/1999 (IX.3.) Kormányrendelet a mg termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének feltételeiről

Végrehajtási utasításai:2/2000 (I.18.) FVM-KöM rendeletMódosítása 82/2002 (IX. 4.) FVM KvVM (állattartás is belekerül)

EU csatlakozás után érvényes:144/2003 (IX.9) Kormányrendelet (140/1999-es módosítása) 74/2004 FVM rendelet a végrehajtásról és jelölésről

EU „bio” rendelete: 2092/91 EGK rendelet

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

Hulladék:

Minden olyan kibocsátás, amely a gazdasági és társadalmi

tevékenységből kerül a környezetbe, de felesleges illetve nem hasznos

az adott tevékenység közbenső vagy végső célja szempontjából

A fenntartható fejlődés gátja, mert A keletkező hulladék mennyisége meghaladja a környezet hulladék feldolgozó képességét

Olyan anyagok is keletkeznek, amelyeket a környezet nem képes lebontani

Erőforráspazarlás

HULLADÉK KATEGÓRIÁK

Q1 Másként meg nem határozott termelési és fogyasztási maradékok

Q2 Előírásoknak nem megfelelő, selejt termékQ3 Lejárt felhasználhatóságú, szavatosságú termékQ4 Kiömlött, veszendőbe ment és károsodott anyagokQ5 Tervezett tevékenység során szennyeződött anyagok

(tisztítási folyamatok maradványai, csomagolóanyagok)

Q6 Használhatatlanná vált alkatrészek, tartozékok (akkumulátorok, szárazelemek)

Q7 A további használatra alkalmatlanná vált anyagok (szennyeződött sav, oldószer)

Q8 Ipari folyamatok maradék anyagai (salak)

Q9 Szennyezés csökkentő eljárások maradékai(iszapok, mosófolyadékok, szűrők)

Q10 Gépi megmunkálás, felületkezelés maradékai (esztergaforgács)

Q11 Ásványi nyersanyagok kitermelésének és feldolgozásának maradékanyagai

Q12 Tiltott anyagokat tartalmazó termékek (PCB tartalmú olajok)

Q13 Bármely anyag vagy termék amelynek a használatát jogszabály tiltja

Q14 A birtokosa számára tovább nem használható anyagok (mg., irodai hulladék)

Q15 Talajtisztításból származó szennyezett anyagok

Q16 Bármely hulladékká vált anyag vagy termék, amely a fenti kategóriákba nem sorolható

HULLADÉKOK CSOPOROSÍTÁSA

EREDET SZERINT• Települési

• Termelési

HALMAZÁLLAPOT SZERINT• Szilárd

• Folyékony

• Iszap, pasztaszerű

KÖRNYEZETI HATÁS

SZERINT• Veszélyes

• Nem veszélyes, inert

KIEMELTEN KEZELENDŐ VESZÉLYES HULLADÉKOK

Hulladékolajok

Akkumulátorok és szárazelemek

Elektromos és elektronikai hulladékok

Kiselejtezett gépjárművek

Egészségügyi hulladékok

Állati eredetű hulladékok

Növényvédő-szerek és csomagolóanyagaik

Azbeszt

A „hulladékprobléma” súlyosbodásának okai:

Emberiség létszáma nő

Lakosság koncentrálódik

Gazdaság növekszik

Gazdasági szerkezetváltozás (csomagolás, veszélyes hulladékok)

Csökken a termékek élettartama (egyszer használatos eszközök, „eldobható társadalom”)

HULLADÉKOK KEZELÉSE: Hulladék ártalmatlanítása és ártalmatlanításra való előkészítése

fizikai, kémiai vagy biológiai lejárások alkalmazásával, illetve a

kezelő létesítmények utógondozása, hasznosítása

HULLADÉKOK ÁRTALMATLANÍTÁSA: A hulladék környezet veszélyeztető, szennyező vagy károsító

hatásának megszüntetése, kizárása a környezet elemeitől való

elszigeteléssel vagy anyagi minőségének megváltoztatásával

HULLADÉKELHELYEZÉS: Amikor a keletkezett hulladék kezelve vagy kezeletlenül átmeneti

(tárolás) vagy végleges elhelyezésre (lerakás) kerül egy

alkalmas(sá tett) területen

HULLADÉKOK ÚJRAHASZNOSÍTÁSA

Csökken a végső hulladékok mennyisége

Kisebb környezetszennyezés

Megtakarítható a hulladékok elhelyezésének és feldolgozásának költsége

Csökken az erőforrások relatív szűkössége

ÚJRAHASZNOSÍTÁS FORMÁI

Visszaforgatásos (recycling) újrahasznosítás A hulladékot változatlan formában az eredeti célra használják

• Teljes visszaforgatás folyamatos és veszteség nélküli újrahasználatPl.: hűtőközegek zárt rendszerben

• Részleges visszaforgatásPl.: visszaváltható üveg, mert egy része törik

Újrahasznosítás a hulladék átalakításával

• Újrahasznosítás azonos tevékenységen belülPl.: fafeldolgozáskor keletkező hulladék a farostlemez gyártás alapanyaga

• Hulladék más tevékenység során történő hasznosításaPl.: hulladék energetikai célú hasznosítása üvegőrlemény útborkolatgyártásban adalékanyag szennyvíziszap téglagyártásban

ÚJRAHASZNOSÍTHATÓ ANYAGOK ÉRTÉKÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK

Minőség• Tisztaság (szennyezettség)

• Homogenitás (különböző fajtájú és méretű anyagok különválaszthatósága)

Térbeli elhelyezkedés (begyűjtés költsége, egy helyen jelentkező mennyiség)

Összes mennyiség (feldolgozóipar létrehozása gazdaságos-e)

Hulladék keletkezésének időbeli eloszlása (üdülőterületeken a hulladék szezonálisan keletkezik, az energetikai hasznosítás gazdaságtalan lehet)

ÚJRAHASZNOSÍTOTT ANYAGOK KÖLTSÉGEINEK ÖSSZETEVŐI

Megvásárolás költsége (akkor éri meg vételárat fizetni, ha a felhasználónak más lehetősége is lenne, vagy a hulladék különösen veszélyes

Összegyűjtés (begyűjtés) költsége (a gyűjtőhelyek létesítése nagy beruházás, nagy állandó költséggel jár, a hulladékok időbeli fluktuációja a gazdaságosságát befolyásolhatja)

Szállítási költség (a távolság mellett az esetleges különleges berendezések igénye)

Tárolási költség

Feldolgozási költség