Ökológiai méz- és méhészeti termékek előállítása

Készítette: Oláh János Zakar Erika

Az ökológiai méhészet jogi szabályozása82/2002. (IX. 4.) FVM-KvVM együttes rendelet – valamint3/2004. (I. 9.) FVM-KvVM együttes rendeletEbben az EU és hazai rendelet közli a bio méhészetet érintő feltételeket

Bio méhészetben kötelezően használandó dokumentumok és jelentések:Éves adatközlő lapBejelentő és kijelentő lap vándorlás esetébenMűlép és viasz eredetét igazoló jelentésÁllatorvosi igazolásNyilatkozat a saját viasz feldolgozásáról és a műléprőlÉves vándorlási tervKaptárlapÁllomány éves kezeléseTermékek éves forgalma

Egyéb szabályozások

A szelíd krajnai méhet kell előnyben részesíteni.A méheknek ökológiai gazdálkodási egységből kell származniuk, és a méhcsaládokat az ökológiai előírásoknak megfelelően kell tartani. Évente a méhanyák és a családok 10%-át (söpört raj) lehet konvencionális gazdaságból származókkal pótolni, azzal a feltétellel, hogy ezekben a családokban ökológiai lépek vannak. Az anyacsere szükség szerint végezhető.Műlépezéshez csak ökológiai viaszt lehet felhasználni. A méhészeti termékek kinyerését tilos a méhek pusztulásához vezető módszerekkel végezni, és nyitott fiasítást tartalmazó lépből nem szabad pergetni.A méhanyák kurtítása, levágása az ökológiai méhészettel összeegyeztethetetlen.

A méhek táplálásának szabályai

Az átteleléshez megfelelő mennyiségű pollen- és mézkészletet kell hagyni

Az etetés csak akkor engedélyezett, ha az állatok túlélése az időjárási viszonyok miatt veszélybe kerül (csak az utolsó pergetés és a következő nektár termelési időszak kezdetét megelőző 15 nap között).

Etetés: ökológiai méz, ökológiai cukorszirup, ökológiai cukor

Rendkívüli időjárás, katasztrófahelyzet esetén ideiglenesen engedélyezhető az előzőektől eltérő időszakban való etetés is (ökológiai élelemmel) megfelelően dokumentálva az erre való jogosultságot.

A vándorlás szabályozásaAz ökológiai művelésű vagy természetes vegetációjú területre történő vándorlás esetében a következő dokumentumokkal kell a vándorlást igazolni:

Az évenként kötelező állatorvosi vizsgálat alapján igazolás kérése a állatorvostól a méhcsaládok állategészségügyi vizsgálatáról

A település jegyzője részére leadott bejelentőlap másolata

Olyan térkép, amelyen helyrajzi számokkal azonosítható a vándortanya és a gyűjtési terület helye. Be kell jelölni a kaptárak 3 km-es sugarú körzetében található növényekeket

A földhasználó neve, címe ökológiai művelésű területre történő vándorlás esetén

A vándorlás szabályozása

• A dokumentumok másolatát a vandortanyán való letelepülést követően be kell küldeni a Biokontroll Hungaria Kht-hoz. Az eredeti példányokat a méhésznek 5 évig meg kell őrizni.

• Az elő ponttól eltérő területek (hagyományos művelésű mezőgazdasági területek) közül azok a szántóföldi kultúrák (repce, napraforgó, pillangósok, zöldtrágyának-, méhlegelőnek vetett, vagy spontán kikelt növények) felelnek meg az ökológiai méhészet követelményeinek, amely növények:

Termesztésük során állományban gyomirtó szerrel, felszívódó rovar, atka, baktérium és gombaölő szerekkel egyáltalán nem kezelték és virágzást megelőző három hétben semmilyen az ökológiai gazdálkodásbannem engedélyezett készítménnyel nem kezelték

A vándorlás szabályozása

Ebben az esetben a dokumentálás során az első pontban felsorolt dokumentációt az alábbiakkal kell kiegészíteni:

A méhlegelő helyrajzi száma(i), a növények, a földhasználó neve, címeA földhasználó permetezési naplójának másolata, amelyen egyértelműen azonosíthatók a kérdéses területek, és a kezelések.A permetezési napló másolatát a földhasználónak aláírásával és bélyegzőjével (ha van) kell hitelesíteni.

Az ökológiai méhészet szempontjából azoknak a területeknek az alkalmasságát kell igazolni, amelyeken virágzó növények találhatók, illetve gyűjtés történik. (Pl. virágzó gyomnövényektől mentes búza vagy kukorica tábla „alkalmasságát” nem kell igazolni!)

A vándorlás szabályozása

• Amennyiben valamely méz • gyűjtése nem a feltételrendszernek• megfelelő területen történik, de a méhek• kezelése megfelel afeltételeknek, úgy ez a méz nem értékesíthető ökológiai jelöléssel, dea méheket nem kell újra átállítani.

A méhek teleltetéseAz átteleléshez megfelelő mennyiségű pollen- és mézkészletet kell hagyniA fészek szigeteléseTegyük fel a szigetelő anyagot a fészek tetejére (ez lehet gyékény, nád tekercs). A hőszigetelés nem növeli, de megtartja az egyenletes hőmérsékletet a kaptár belsejében. A méhek érzékenyen reagálnak a külső és belső hőmérsékletre. Biztosítsunk olyan körülményt, hogy minél kevesebb hő távozzon a kaptárból. Kaptár szellőztetéseKaptárban lévő levegő szellőztetése nagyon fontos. A bejáratot szűkítsük le és védekezzünk az egerek és cickányok elleni ráccsal.

Varroa jacobsoni

Varroa destructor

Oudemans

1904, Jáva

Apis cerana

MÉHEGÉSZSÉGÜGY

Európa: 1970

Magyarország: 1978

Alapvetően megváltoztatta a méhészkedést

A fejlődési alakok közül csak a kifejlett termékeny nőstények életképesek. A többi a méh kikelése után elpusztul.

Egy sejtbe 2-3 atka is bekerülhet fedés előtt, és mindegyik több utódot hagy.

(17 !)

A méh kikelésekor az atkák vele együtt elhagyják a sejtet, új "áldozatokat" keresnek.

Gyengébb fiasítás (hemolimfa)

Gyengébb méhek

Vírusvektor (fertőzést közvetít) állományon belül és állományok között (~kullancsencefalitisz, malária emberben)

Hajlamosító tényező (gyengít)

Rezervoár („vírusraktár”)

A Varroa atka kártétele

„Atka-vírus” szindróma

+

Önmagában egyik sem, de a kettő együtt nagy veszteséget okoz

Méhegészségügyi teendők

Kiemelkedő szerepe van a megelőzésnek fertőtlenítésre a fizikai kezelések (gőz és közvetlen gázláng) engedélyezettek.

Rágcsálóirtót csakis csapdákban lehet használni, alkalmazhatóak még az ökológiai növényvédelemben engedélyezett anyagok.

A Varroa atka elleni mechanikai védekezésre is van mód a herés keretek alkalmazásával engedélyezett a herefiasítás elpusztítása

Varroa atka fertőzés esetén hangyasav, tejsav, ecetsav és oxálsav, valamint mentol, timol, eukaliptol és kámfor használható.

Méhegészségügyi teendők

Abban az esetbe, ha a kezelésre szintetikus allopátiás termékeket használnak, a kezelt méhcsaládokat el kell különíteni, és a kezelést követően az összes viaszt ökológiaira kell cserélni. A kezelt méhcsaládokat egy éves átállási időszakkal újra át kell állítani.

Varroa atka elleni védekezési program az ÖMKi méhészeti on-farm hálózatban• Atka fertőzöttségi szint önálló ellenőrzés elsajátítása higiénikus aljdeszkával és méhmintákkal(április első két hetében)• Fertőzöttség ellenőrzése méhmintákkal (utazó atkák ellenőrzése) április második hetében (méhek mintázása, minták átmosása, atkák számlálása)

• Nyár eleji kezelések: alternatív és szerves savas kezelési módszerek összahasonlítása

Szaporítás és herefias építtetés (repce hordás közben, akác virágzás előtt három héttel)

Herefias csapdázás (repce hordás végén) Kristályos oxálsav szublimáltatásos kezelés (repce mézelvétel után

egy alkalommal)

Varroa atka elleni védekezési program

az ÖMKi méhészeti on-farm hálózatban

• Akáci végi fertőzöttségi szint ellenőrzése higiénikus aljdeszkával és méhmintákkal

• Nyári kezelések: alternatív és szerves savas kezelési módszerek Herefias csapdázás vége (akác mézelvétellel egy időben) BeeVital HiveClean oxálsav csurgatásos kezelés (akác mézelvétel után, 2

alkalommal)• Nyári fertőzöttségi szint ellenőrzése higiénikus aljdeszkával és méhmintákkal• Nyár végi szerves savas kezelés: hangyasav párologtatással• Nyár végi fertőzöttségi szint ellenőrzés• Őszi záró kezelés: alternatív és szerves savas kezelési módszerek (kristályos

oxálsav szublimáltatás• Nyár végi fertőzöttségi szint ellenőrzése

Mi a méhek természetes, ősi szaporodása? Természetesen a rajzás, amely hosszú ideig meghatározó volt, gondoljunk a kasos méhészetekre. A kaptáras, vándorméhész világban azonban a természetes rajzás általában nem kedvező, de ebből is hasznosíthatunk néhány lényeges elemet. Sok méhész előnyben részesíti az igazi rajzásra érett családban nevelkedő méhanyát, mivel sok szempontból valóban az optimális dajkacsalád és a jó hordás is rendelkezésre áll, továbbá a régi anya már az anyabölcsőbe petézik, tehát a kikelő álcát az első pillanattól anyapempővel etetik a dajkaméhek.

Méhek szaporodása

Ezek valóban a minőség fontos zálogai akkor, ha a rajzó család egyéb fontos értékmérő tulajdonságaiban (betegségekkel szembeni ellenállás, tolerancia, gyors tavaszi fejlődés, kezelhetőség, csekély rajzó hajlam stb.) is továbbtenyésztésre érdemes. Az így kapott anyabölcsők szigorú szelekcióval megmenthetők, de az igazi anyanevelés több ennél.Tapasztalatunk alapján választhatjuk ki a kiemelkedő ún. tenyészcsaládot. Ez adhatja a nevelés genetikai alapját, a már több éve szelektált jó tulajdonságú tenyészanyagot, azaz fiasítást (petét, ill. álcát). Talán legelterjedtebb a fiatal álcából történő nevelés, bár méhésztudósunk, Örösi Pál Zoltán, majd ötven éve ismertette a petés anyanevelést is.

Méhek szaporítása

A kiemelkedően jó tulajdonságú családokban viszont támogassuk a herék szükségszerű szaporodását! Amenynyiben kiváló anyától származnak, fantasztikus értéket hordoznak, mivel genetikailag haploidok, (szűznemzéssel jönnek létre), tehát örökléstanilag megegyeznek az anyai génekkel. A szelekció így az anyai és apai oldalról is jó irányba haladhat. A kép sajnos nem ilyen egyszerű, mert a levegőben, több kilométer távolságban történő párzás 8-10 herével történik, s ez, az új generáció megjelenésén, változásán néha szembetűnő is lehet.

Méhek szaporítása

Sok komoly termelő méhészet tenyésztőktől vásárol termékeny, vagy szűz méhanyát, esetleg érett anyabölcsőt. Ez, akár vérfrissítés miatt is javíthatja eredményeinket. A méhanya természetesen „bizalmi” áru. A bizalom alapjait adja, hogy hazánkban kereskedelmi jelleggel csak állami elismerés mellett végezhető anyanevelés.A „Méhészet” szaklap évente teszi közzé az engedéllyel rendelkező, a Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesületéhez (MMOE) tartozó anyanevelők listáját. Nem vitatható, hogy az évente legalább 40-50 ezer anyát nevelő méhanya nevelő telepeknek döntő szerepük van az ország méhállománya minőségének befolyásolásában.

Méhek szaporítása

Az MMOE nyilvántartja a tenyésztelepek jellemző adatait, valamint a Méh teljesítményvizsgálati kódex előírásai alapján végrehajtott minősítés eredményeit, amelyet az MgSzH (az egykori OMMI) és az FVM felügyel. Az Egyesület keretében a mai MgSzH és az állategészségügy felügyeletével, valamint az ÁTK Méhtenyésztési és Méhbiológiai Kutatócsoport (MTMBK) részvételével Mesterséges Termékenyítő Állomás és Központi Teljesítményvizsgáló Állomás kezdte meg működését. Céljuk, egzakt módon gyűjtött adatok statisztikai módszerekkel történő értékelése, a családok, ill. az egyes telepek alkotta családcsoportok összehasonlító vizsgálata, és a méhanyák tenyész értékének megállapítása.

Irányítási rendszer

MÉZRŐL ÁLTALÁBAN

Mit ad a virág a méhnek?

szoros egymásrautaltság alakult ki a méhek és a méhes megporzást igénylő növények között

Ezek a növények édes, illatos anyaggal, a nektárral csalogatják magukhoz a méheket, hogy azok táplálkozásuk közben elvégezzék a beporzást

A méhek táplálékgyűjtő tevékenységük során óhatatlanul hozzáérnek a virág portokjához, amelyből virágpor ragad szőrös kültakarójukra

VIRÁGPOR

növények hím szaporító sejtje

növényeknél is kialakulna a beltenyésztettség az ahhoz tartozó káros hatásokkal együtt, ha a saját virágpora venne részt a megtermékenyítésben, ezért életerős utód létrehozásához egy másik fajtárs növény virágporára van szükségük. A méhek ebben a folyamatban a "postás" szerepét töltik be

Egy méh reggeltől estig ugyanazon növényfaj virágait látogatja, amíg táplálékot talál rajta, ettől függetlenül ugyanazon kaptár másik méhegyede egy másik növényfajt is látogathat

A virágpor a méhcsalád számára az egyedüli fehérjeforrás

A méhegyedek ebből építik fel testfehérjéiket, ennek fogyasztása szükséges mirigyeik működtetéséhez

A virágok szinte versenyeznek a méhek kegyeiért, színes sziromleveleikkel már messziről tetszelegnek, felhívják magukra a méhek figyelmét

A nektármirigyei illatos édes folyadékot, a nektárt termelik, melynek illata a szelek szárnyán messzire terjed, a méhek ezeket az illatos nektárcseppeket gyűjtik össze és készítenek belőle mézet

A virágokon kívül más növényi részeken is kiválasztódhat édes folyadék, amit szintén összegyűjtenek a méhek, de ezek nem képeznek olyan jelentős mennyiséget, mint a virágokból összegyűjtött nektár

Hazánktól északra és nyugatra található, nagy kiterjedésű, főleg fenyőerdős országokban a méhek nem a virágok nektárját gyűjtik, hanem a leveleken található édesharmatot, más néven mézharmatot

A növényeken található édesharmat arra utal, hogy azon a növényen ízeltlábú kártevők élősködnek. Leggyakrabban a levéltetvek és a kabócák felelősek az édesharmat termelésért

Ezek az élősködők a fiatal növényi részekből szívogatják a levelek által termelt cukros folyadékot. Ez a cukros folyadék -a méhek szerencséjére- nagyon kevés fehérjét tartalmaz. A növényi nedveket szívogató rovaroknak nagyon sok táplálékot kell felvenniük ahhoz, hogy a szervezetük felépítéséhez elegendő fehérjéhez jussanak

A levelekre ragadó édesharmat kiváló táplálékot jelent egyes alacsonyabb rendű gombáknak és a méheknek is

A rügyek pikkelylevelei között ragacsos növényi anyag, a rügybalzsam található, amit a méhek főleg az őszi időszakban előszeretettel gyűjtenek

A méhszurkot, más néven a propoliszt nem eszik meg a méhek, hanem a kaptár belsejét kenik be ezzel a fertőtlenítő anyaggal, valamint a kisebb rések betömésére is ezt használják

MÉZFAJTÁK

Magyarországon több mint nyolcszáz növényfajt látogatnak a méhek nektár és virágporgyűjtés végett.

E fajoknak csak töredékéről lehet fajtamézet előállítani

Fajtamézekről akkor beszélünk, amikor a méz készítéséhez használt nektár túlnyomó része a megnevezés szerinti növényről származik

A méhészek a megfelelő termelési technológiával biztosíthatják a fajtamézek tisztaságát.

Ennek alapfeltétele:

• a lépek üresre pergetése a fajtaméz gyűjtése előtt

•az adott növény virágzásának időpontjában a méhállomány megfelelő helyre történő vándoroltatása

A fajtamézek minősítése a méz virágpor-tartalmának vizsgálatával, valamint érzékszervi vizsgálattal történik.

A méhészeti termék csak abban az esetben értékesíthető ökológiai jelöléssel,Ha előállítása során legalább egy évig eleget tettek a rendeletben foglalt követelményeknek. Az átállási időszak során a viaszt ki kell cserélni.

Időszakos és napi munkák a méhészetben

Napi:Fedett és fedetlen fiasítás ellenőrzése anya teljesítményének vizsgálataÉlelemkészlet vizsgálataBejelentési kötelezettség alá tartozó betegség felismeréseVíz biztosításaIdőszakos:(Kaptár és keret készítése)Műlépes keret adása a családnakVarroa atka fertőzöttség vizsgálataVarroa atka elleni kezelésPegetés, méz elvétele (lépek fedelezése)Télen a fészek szűkítése, takarásaAnyásítás, anyanevelésPropolisz gyűjtéseCsalád erősítése

A bioméhészet a vegyszermentes,egészséges méz előállításának eredményes módszere, azonban nagy körültekintést és a szokványostól eltérő szemléletetigényel.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!