Az sszetett ignybevtelnl a mretezs termszetesen nem trtnhet csak
az egyik vagy csak a msik terhelsre, hanem egyszerre valamennyit
figyelembe kell venni. Az sszetett ignybevtelre val mretezsnl a
kvetkez eljrsokat alkalmazhatjuk:
1.Az egyik ignybevtel a msikhoz kpest jelentsen nagyobb. Pl.
hajltsnl a keresztmetszetet majdnem mindig nyrer is terheli, de a
nyrsbl szrmaz feszltsgek rendszerint kicsinyek a hajlts okozta fe-
szltsghez kpest. Ezrt a mretezsnl gy jrunk el, hogy az alkatrszt
csupn az egyik ignybevtelre pl. hajltsra mretezzk, a msik
ignybevtel hatst pedig, gy vesszk figyelembe, hogy a
keresztmetszetet a szksgesnl valamivel nagyobbra vlasztjuk.
2. A feszltsgek irnya megegyez. (Pl. egyidej hzs s hajlts vagy
nyoms s hajlts esetn) A nyr ignybevtelt az elz pont rtelmben
elhanyagoljuk. A mretezst teht csak a hzsbl s a hajltsbl keletkez
feszltsgek alapjn vgezzk.
3. A feszltsgek klnbz jellegek. (Pl. egyidej hajltsnl s
csavarsnl a keresztmetszetben s feszltsgek keletkeznek).Pl. egy
szjtrcss tengelynl a hajlts kvetkeztben a keresztmetszetben normlis
feszltsg, a csavars s nyrs kvetkeztben pedig cssztat feszltsgek
brednek: A nyrsbl szrmaz feszltsg azonban itt is figyelmen kvl
hagyhat. Az ilyen sszetett ignybevtelnl; teht amikor a
keresztmetszetben egymsra merleges irny s feszltsgek keletkeznek, a
Mohr-fle elmlet szerint = 4, a Huber-Mises-Hertcky elmlet szerint
pedig = 3.Termszetesen a tengely mretezse cljbl meg kell keresni
most is a veszlyes keresztmetszetet, vagyis ahol a reduklt feszltsg
a legnagyobb. Egyidej hajltsnl s csavarsnl feszltsgek
keletkeznek(mivel kr keresztmetszet esetn a polris keresztmetszeti
tnyez ktszerese a tengelyre vett keresztmetszeti tnyeznek: Kp =
2K). Ha a Mohr-fle elmlet szerint = 4 rtket behelyettestjk, akkor a
reduklt nyomatkot a kvetkez sszefggs alapjn kapjuk: A mretezst teht
gy vgezzk, mintha csupn hajlt ignybevtel lenne, de Mh helyett
Mred-kal szmolunk, s minden keresztmetszetben
