Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
GYERMEKKORTÖRTÉNET Neveléstörténet és gyermekkor-történet
a gyermekkortörténet olyan új keletű megközelítési mód a
történettudományon belül, melynek kibontakozása az 1960-as évekre tehető.
új tudományágak születése: a hétköznapi élet története, mikrohistória,
mentalitástörténet, családtörténet,
Neveléstörténet: - az intézményes nevelés, az oktatáspolitika története
- a nevelésfilozófiai, pedagógiai kérdésekkel foglalkozó művek, melyek
az elmúlt korokban keletkeztek.
Gyermekkor-történet: egyes korszakokban hogyan éltek a gyerekek
milyen kapcsolatuk volt a felnőttekkel
hogyan hatottak ők maguk a felnőttek világára
Forrásai jogtörténet egyes forrásai
mitológiai történetek, legendák
az önéletrajzi ihletésű művek, naplók
útleírások
orvosi szakkönyvek és kisgyerekápolási munkák
versek, novellák
a művészettörténet számos alkotása
mondókák, bölcsődalok, csúfolók, mesék, varázsló formulák
3 főirány:
1. PHILIPPE ARIES:a gyermekkortörténet születése töle számítják: az 1960-as években
bombaként robbant a francia Aries "A gyermekkor évszázadai" című könyve
-a következő téziseket fogalmazza meg:
1. A középkori ember nem rendelkezett egyértelműen körülírható
gyermekkorfelfogással, nem volt jellemző rá a gyermeki sajátosságok
iránti érzékenység.
amint a gyermek már megvolt a felnőttek gondoskodása nélkül, már a
felnőttnek társadalmának a részévé vált.
2. a gyermekkor, mint elkülönített életszakasz fogalma a polgárosodás
kezdetétől, a 17-18. századtól jelenik meg.
ettől kezdve a gyermek korábbi szabadsága megszűnt
az iskola és a család egyre inkább törekedett a nevelés útján
történő formálódásra.
- a gyermekkor-történeti kutatások mára már számos olyan eredményt hoztak
felszínre, melyek Aries kijelentéseit megkérdőjelezik vagy megdöntik
2. LINDA A. POLLOCK:
A szülő-gyermek kapcsolatát vizsgálja 1500-1900 között
Szociobiológiai megközelítés. A szülők és gyermekeik egymáshoz való
kötődése biológiailag determinált.
A gyöngédség és a szeretet az anya és gyermeke között öröktől fogva létező,
genetikusan meghatározott jelenség.
angol, amerikai szülők írott, primer forrásai: naplók, levelezések, önéletleírások tartalomelemzése
- A szülő-gyermek kapcs. nem volt formális:
- A gyermek szülői gondoskodást, oktatást, támogatást igényel.
- Gyermek öröm forrása volt, ragaszkodás, gyógyítás, közös játékok.
- Kiadásuk dajkához, vagy inasnak- érzelmi dilemma.
- Haláluk fájdalmat jelentett.
Kritika: a csecsemő és gyermekkort nem különíti el.
3. LLOYD DE MAUSE:
Pszichoanalitikus megközelítés. A történeti változások mozgatója a szülő-
gyermek kapcsolat.
A szülő- gyermek kapcsolat pszichológiailag meghatározott és sajátos fejlődési iránya van.
A fejl. alapja a szülők regressziós képessége, amely segítségével
gyermekkori szorongásaikat újraélik és feldolgozzák.
DE MAUSE MÉLYLÉLEKTANI MEGKÖZELÍTÉSE:
három alapvető viszonyulási forma létezett a történelem során a felnőttek és
a gyermekek között a történelem során:
1. Projektív (kivetítő) kapcsolat az anyák saját tudattalanukból
táplálkozó félelmeiket vetítik ki az újszülöttre.
2. Fordított kapcsolat: a gyerek mint a szülők be nem váltott
reményeinek, ki nem elégített érzelmi szükségleteinek „pótszere”.
3.3. Empatikus kapcsolat: a gyermekkor felfedezése.a szülők az empátiaEmpatikus kapcsolat: a gyermekkor felfedezése.a szülők az empátia
révén megpróbálnak belehelyezkedni gyermekük szükségleteibe ésrévén megpróbálnak belehelyezkedni gyermekük szükségleteibe és
megkísérlik kielégíteni azokatmegkísérlik kielégíteni azokat
A GYERMEKEK HELYZETE AZ ÓKORI CIVILIZÁCIÓKBANGyermekáldozatok az ókorban: archeológusok Kr.e. 7000-ig visszamenőleg feláldozott gyerekek csontjait
találtál Jericóban
az elsőszülött gyermekek feláldozásának gyökerei:
- a termékenységkultusz gondolatvilágában gyökeredzik. a termékenységet
nyújtó isten részesedését kívánja saját adományából megadni: termést, az
állatok első ellését, a házastársak első gyerekét
- ismert a rituális gyerekáldozat Egyiptomban, Föníciában, az ír kelta, a
gall és a skandináv törzsek történetében is
- élő gyermek befalazásával kívántak építményeknek hosszú életet
biztosítani
- punok: máglyán égettek gyerekeket (később: bárányokkal vagy
rabszolgákkal helyettesítették a gyerekeket).
- a nemesi származású gyerek feláldozását sorsfordítónak, látták.
A gyerek jelentősége az ókori civilizációban:Egyiptom:
- az ebből a korból származó festmények arról árulkodnak, hogy ebben
a korban érték volt a gyerek
- foglalkoztatta őket a gyerekek sebezhetősége, esendősége
- a virágzó birodalom megengedhette magának a bőséges gyerekáldást
- tiltott volt a csecsemőgyilkosság
- a gyereket tekintették a jövő letéteményesének, ezért oktaták,
nevelték őket, -
a nevelés célja a tradíciók, a normák, az istentől származó igazság
megismerése volt.
a gyerek sajátosságait nem vették figyelembe, a felnőttek
szabályai szerint kellett élniük
Mezopotámia:Babilon – Hammurabi törvénykönyve: a hozomány szerepe az asszony
gyermekeinek megfelelő felnevelése
- ha meghalt, a hozomány a gyerekeit illette, ha elvált, akkor a férj
vagyonának megkapta a felét, hogy felnevelhesse tisztességgel a
gyerekeit.
- úgy tekintettek rájuk, mint tanulásra és fejlődésre képes lényekre,
akiknek a tudásától függ a város fennmaradása
állandóan felügyelt tanulás, ösztönzés veréssel
Görögország: a tudatos neveléssel a görögök kultúrájában lehet legelőször
találkozni
- a gyerek számukra a jövő szimbóluma volt
- az apáknak mindennél fontosabb, hogy fiuk legyen, akár vér szerinti, akár
örökbefogadott
- felismerték a gyerekekre jellemző sajátos vonásokat (félénk, ijedős, vágyik a
szeretetre)
- hittek a formálhatóságban, alakíthatóságban
- kalokagáthia: szép és jó harmóniája alapján szerveződő tanulás: - az
egészséges ép testben erkölcsös lélek lakozik
- a nevelés a családban kezdődött: magánoktatás – jó poliszpolgárrá nevelés
- a fiúk minden téren előnyben részesültek a lányokkal szemben
Róma:- az apa tradicionális teljhatalma
- fiúknál katonás erények – - a derék férfi eszménye, bátorság,
fegyelem, hűség a nép hagyományaihoz
- a lányok nevelése a család keretei között zajlott a férjhezmenetelig, - a
lányok csak a házasságkötésük napján kerülhettek ki az apjuk uralma
alól: áldozat bemutatása, majd az ifjú asszony meggyújtotta a házban a
tűzhelyen a tüzet, mellyel szimbolikusan feloldódott az atyai hatalom
- az anya volt a gyerek dajkája 7 éves koráig, akitől megtanulta a
hagyományokat, a vallást, a helyes viselkedést.
- a fiúk nevelését 7 éves korukban az apjuk folytatta (írás, olvasás,
számolás, XII táblás törvény), majd elvitték a Fórumra, hogy megtanulja
a közügyek intézését
- a nevelésük 17 éves korukban szűnt meg - ekkortól résztvehetett a
közügyeken és katonának kellett jelentkeznie
A KÖZÉPKOR ÉS A RENESZÁNSZ GYERMEKFELFOGÁSA
Viták a középkori gyermekfelfogásról:
a gyermekkortörténet egyik legvitatottabb kérdése a gyerek helyzetének a
megítélése- a vélemények két csoportba oszthatók:
- a középkorban a gyerekeket kicsinyített felnőtteknek tekintették (Ariés,
De Mause)
- a gyerekkort már akkor is figyelemre méltó, sajátos életszakasznak
tartották a felnőttek (Linda Pollack
Ariés koncepciója:-a gyerekek iránti gyöngédség és szeretet a középkor végén és az újkor
elején alakult ki.
- a gyerekkor a középkorban vagy nem létezett vagy felesleges
átmenetet jelentett a felnőtteknek - "kicsinyített felnőtt"
nem alakult ki bensőséges anya – gyerek viszony a
gyerekhalandóság miatt
De Mause koncepciója:
- fokozatos fejlődést tételez fel, amely a történelem korszakain átívelve
egyre humánusabbá teszi az anya- gyerek kapcsolatot.
- lélekkel megáldott lényként tekintenek a gyerekre, ezért már nem ölik
meg őket, hanem csak kiteszik.
Shahar koncepciója (Ariés és DeMause koncepcióival szemben):
vitatja azt az elképzelést, mely szerint a középkor embere nem ismerte a
gyerekkort
- lehet, hogy a korabeli gyerekgondozás módszerei a mai korok
embereinek ártalmasnak tűnhetnek, de ezeket a gyakorlatokat mindig a
korabeli orvosi vagy népi gyógyászathoz kell viszonyítani és nem a
szülők gonosz szándékának megtestesüléseként értelmezni.
- a szülő-gyerek kapcsolatnak vannak történeti korokon átívelő
változatlan elemei
a középkori ember a gyermekkort az életciklus körülhatárolt
szakaszaként érzékelte, tehát létezett a gyerekkor felfogása és ennek
következtében léteztek nevelési elméletek - ezeket teológusok, világi és
egyházi törvényhozók, jogtudósok, orvosok, prédikátorok fogalmazták
meg.
- kialakult a gyerekgondozás gyakorlata
A gyerekkép pozitív elemei:
- a keresztény tanítás értelmében a gyereket az Isten a szülőkre bízta, rájuk
hárul a keresztény szellemben való nevelés minden terhe.
- a gyerek a tisztaság, ártatlanság szimbóluma
- a gyerekkel 7 éves koráig gyöngéden kell bánni, nem szabad túlzottan
fegyelmezni
csecsemőhalál okai: kitevés a mezőre, magára hagyás az erdőben,
vízbe dobás, agyonnyomás véletlenül éjjel az ágyban
A kisgyermek életkörülményei a 13.-16. században:
- ritka volt a kényeztetés, inkább a rideg nevelési szokások voltak a
jellemzőek
- 6-7 éves kor körül a szegényebb gyerekeket szolgálni küldték, míg a
tehetősebbeket iskolába vagy kolostorba
A család és a gyerekek iránti fokozott figyelem:
- a 15-16. században kezdett megszilárdulni a család
- az asszonyok és a gyerekek is megjelentek már a kalendárium lapjain
- a gyermekkor fokozatosan felértékelődött
- csak a 17. században alakul ki a sajátos gyermeköltözet
- azért ábrázolták felnőttként a gyerekeket, mert a felnőtté válás volt a cél
A humanisták nevelési tanácsai:
a gyerekgondozási és nevelési tanácsadó művek kezdték átformálni a szülők
gondolkodásmódját.
- a gyerekeket meg kell óvni a felnőttek világának a durvaságától
a gyerek- és ifjúkor a nevelés legalkalmasabb időszaka
erre ez a kor a legalkalmasabb, mivel utánzás révén sok mindent
megtanul.
- kialakultak a civilizált viselkedés normái – a nevelés során el kell
érni, hogy szégyenérzet kövesse a nem megfelelő viselkedést
- kialakult a „jól nevelt gyerek” típusa
- a gyerek viselkedésének és jellemének formálására törekedtek - ez a reneszánsz szemléletmód új vonása.
Testi fenyítés:
- a fegyelmezés és a tanítás is az apa feladata volt
- korbács, vessző, légycsapó, nádpálca, fémrudak
- sok szülő azért nem verte gyerekeit, mert az ártalmas lett volna, hanem úgy
gondolták, hogy úgysem változtat a gyerek viselkedésén
A REFORMÁCIÓ ÉS A KORA ÚJKOR GYEREKKÉPE
a 16. század gyermekfelfogására a humanizmus és a reformáció hatott
a humanisták a klasszikus kultúra személyiségformáló, nevelő hatását
hangsúlyozták, miközben kritizálták a verést mint pedagógiai módszert.
Luther (1483-1536):- úgy tekintett a gyerekekre, mint „pompás örök kincsre”, akiket meg kell óvni
Isten számára.
- az örök üdvösség elnyeréséhez a helyes nevelés a legmegfelelőbb, mely
elképzelhetetlen rendezett, erkölcsös családi nevelés nélkül.
- állítja, hogy a gyerek születésekor romlott, züllött, - nevelés nélkül a gyerek
olyan, mint egy vadállat és csak evésre jó.
az általa népszerűsített új, polgári családeszmény szerint a szülők teljhatalommal rendelkeznek a gyerekek fölött.- a szigorú nevelés híve, nincs érzelgősség.
- a gyerek saját akaratát büntetéssel kell megtörni még olyan esetekben is,
amikor jogtalan a büntetés.
Megerősödő városi polgárság:
- evilági boldogulás igénye
- anyagi javak megbecsülése, ezzel összefüggésben a fáradhatatlan munka
- józan mértéktartás, becsületesség, kiszámíthatóság
e polgári értékeknek vallási hátteret teremtett a lutheri és kálvini tanokból
kialakuló protestáns életideál ill. az Angliában terjedő puritanizmus
Locke (Gondolatok a nevelésről:
- nevelhetőnek, sőt nevelendőnek tartja a gyereket és a szülők legszentebb
kötelessége a gyermeknevelés
- a klasszikus görög kalokagathia eszményét eleveníti fel
- eszménye: az egészséges, jókedvű, önmagában bízó ember
- erényes, vallásos lélek alakítása
- a hétköznapi élethez szükséges praktikus ismeretek alakítása
A tömeges oktatás kialakulása: egy zárt világ születése- a 17. századtól megszaporodnak az alapfokú képzést nyújtó kisiskolák, ahol
már nemcsak a vallási ismereteket tanulták.
- az iskolákban a pedagógusok nagy gondot fordítottak az erkölcsi nevelésre,
melyet a felnőttségre való felkészítés jegyében végzik, iskolai szigor
- a gyermekkorhoz való viszony kettőssége:
- megvédeni a gyereket az élet szennyes oldalától, az erkölcsileg káros
hatásoktól – a gyermekkor konzerválása
a jellem és az értelem siettetett fejlesztése, megszabadítás a
gyermekies vonásoktól
Törődés a gyermekekkel- a reneszánsz ráirányítja a figyelmet a gyerekre, de nem maga a gyermek,
mint sajátos vonásokkal rendelkező lény válik fontossá, hanem az egyéni
adottságokkal rendelkező potenciális felnőtt.
- a szülők gyakran juttatják kifejezésre, hogy örömüket lelik gyermekeikben,
szoptatós dajkához kerülés: a magyar főurak nem adták dajkához a
gyerekeiket, hanem a dajkát költöztették a saját udvarukba, így nem került
idegen környezetbe a gyerek
A VÁLTOZÁSOK KORA: A 19. SZÁZADTörténelmi előzmény: a francia forradalom a régi hagyományos értékek helyett új, polgári
értékeket teremt - az emberi gondolkodásmód megváltozása
- ipari forradalom átalakítja a családi életet
- az urbanizáció a városba tömöríti az embereket
- a család, mint végső menedék (családi élet nyugalma) – a magánszféra
sértetlensége
Család:- felértékelődött az anyaság
- az otthon és a munkahely fokozatosan elvált egymástól, elkülönült a
privátszféra
a magánszféra elkülönülése a lakáson belül (korábbi évszázadokban
elképzelhetetlen lett volna) –
- megjelent a gyerekszoba (Biedermeier) - játékipar, gyermekbútorok
Az anyaság új dimenziói:- az anyaság fokozatosan új értelmet nyert, mely annak köszönhető, hogy a
gyermekneveléssel foglalkozók újraértelmezték az anyaideált- tudatos készülés a gyermek fogadására már a terhesség alatt
- már nem adják ki dajkához a gyereket
- a szoros pólyázás elhagyása.
- az alsóbb osztályokban a csecsemőhalandóság magas maradt, a
csecsemőt még mindig alig merik szeretni
szülői szerepek szétválása: a dolgozó apa egyre jobban elszigetelődött
a gyerekeitől, így az apa vált a szigorú alakká, míg az anya a gondoskodóvá.
A gyermeklét új elemei:- a gyerek a család folytonosságának a letéteményese
- a gyerek nemcsak a családhoz, de nagyobb közösségekhez is tartozott, a
nemzet része volt - úgy tekintettek rá, mint a jövő polgára és katonája, akinek kötelességei lesznek a nemzetével szemben
DeMause: a 19. század gyermekattitűdje a gyermek szocializációja, a társadalmasítása köré rendeződik.- az iskolára úgy tekintenek, mint a társadalomba való beilleszkedésre és az
önálló életvezetésre képes emberek nevelésének a színterére.
- sajátos ambivalencia: a kisgyermek helyzete a serdülő gyerekekkel
szemben javult, jóval több figyelemben részesültek, de serdülőkorban kezdték őket meg nem érteni, -a pubertást kritikus korszaknak tekintették
Gyermekmunka:főleg az iparilag fejlett országokban dolgoztatták a gyermekeket - mindez
hozzájárult a kapitalista fejlődés gazdasági alapjainak a megteremtéséhez
- Anglia: 1833-ban született egy gyáripari törvény, de ez csak a textilgyárakra
vonatkozott (a 9 év alatti gyerekek egyáltalán nem dolgozhatnak)
- USA: megtiltották a 14 év alattiak alkalmazását a gyárakban
- Magyarország (1884. évi tv.): 10 év alatt nem dolgozhatott,
10-12 év közötti csak akkor, ha mellette iskolába is járt.
12-14 évesig napi 8 óra, 14-16 évesig napi 10 óra.
a nevelés végső célja olyan magasztos erkölcsi eszmék megvalósítása,
mint a belső szabadság, a tökéletesség, a jóakarat, a jog és a méltányosság
Az iskolai élet - totális megszervezése, a gyermekek fölötti felügyelet teljes körű kiépítésére
való törekvés
- a túlzsúfolt iskolák megjelenése
- túlterhelt gyerekek (gátolja a természetes testi fejlődést)
- az iskola betegségek okozója (rövidlátás, emésztési zavarok)
A GYERMEK ÉVSZÁZADA – 20. SZÁZAD
- a hétköznapi gyermekképben továbbra is az elfogadó és távolságtartó attitűd elemei keveredtek
- felértékelődő gyerekkép, de még nem figyeltek fel például a kamaszok
önállóságigényére
- újjáéledt a rousseau-i elgondolás, így ártatlankánt tekintettek rá, akit a
társadalom ront meg, így elkezdték őt túlságosan óvni.
- megfogalmazódott a gyermekben szunnyadó tehetség mítosza- túlidealizálása a gyerekeknek
- a gyermek pszichikumának a kutatása
A behaviorizmus gyerekképe: ( az USA-ból indul el) (John Watson (Baltimorei Egyetem)
- csecsemők viselkedésének a kutatása
szerinte kevesebb gyerekre van szükség, de azok legyenek jól
neveltek, így nem probléma a születésszám csökkenése
a dédelgetés, babusgatás felesleges és káros a gyerekre nézve
függőségi viszony alakulhat ki a gyerek és az anyja között, gátolja az
emocionális fejlődést
- a szülő cselekedjen józanul, legyen távolságtartó
- kis felnőttként kell vele viselkedni, - társasági lénnyé kell nevelni
A szófogadó gyermek:- elsősorban a polgári családokat érdekli a legjobban a gyermekük jövője
- szükséges a testi fenyítés, nehogy eltunyuljon a gyermek
- pedagógiai célzatú irodalmi művek megjelenése
- kézikönyvek családanyáknak
Az önérvényesítő gyermek:- az új, gyermekközpontú szemlélet az 1940-es évektől hódított teret – a
világháborúk hatása
- liberális felfogás: a gyermeket segíteni kell az önkibontakozásában
- a szülő végre kifejezheti a gyermeke iránti érzelmeit lelkiismeret-furdalás
nélkül (babusgatja)
- a szülői szeretet a legfontosabb eszköz, mely serkentheti a testi-lelki
fejlődést
- Benjamin Spock: Csecsemőgondozás és gyermeknevelés – természetes
módon kell a gyerekeket gondozni
- "gyerekszoba-hedonizmus": a babával eltöltött idő ne legyen kényszerű
kötelesség, hanem az élvezeteknek a forrása.
- a férfiasság kritériuma „apukának” lenni
- a dolgozó nők dilemmája: karrier vagy gyereknevelés?
EGY TÖRTÉNETI KORON ÁTNYÚLÓ NARRATÍVA: AZ ÁRTATLAN GYEREK
az emberiség történetét végigkísérő ártatlan gyermek képe hol
erőteljesebben, hol halványabban, de minden korban megtalálhatóak
az ártatlanság megjelenését a nyugati kultúrákban összefüggésbe
hozták a gyermekség eszméjének a megjelenésével:
a 17. század előtt a gyermek kicsinyített felnőttként létezett és a felnőtteknek
nem tudatosult, hogy a gyermekkorra önálló életszakaszként tekintsen - a
kicsinyített felnőtt tézisét alátámasztja a korabeli festmények gyermekábrázolása
Ariés szerint a gyermekkor egy függőségi állapot, de nem az életkorral, hanem
az alárendeltséggel hozza összefüggésbe.
a kutatásainak igazságtartalma szakmai vita tárgya, de a kutatásainak
jelentősége abban áll, hogy történeti kontextusba helyezte a gyermekekkel kapcsolatos felnőttek viselkedésének és vélekedésének az átalakulását
a gyermeki ártatlanság forrását a nyugati középosztály körében kell keresni.
Gazdasági érdekek, az individuum szerepének megnövekedése kívánta meg,
hogy a szülők egyre tervszerűbben gondoskodjanak a gyermekük
szocializálódásáról. Ezzel együtt járt a gyermeki és a felnőttek világának az
elkülönítése.
Rousseau:az ártatlan gyermek narratívája Rousseau-nál öltött először testet (Emil,
Társadalmi szerződés)
- az ember szabadnak és jónak született, de a gyermeket a társadalom a
szocializációval megrontja
- szerinte a gyermekkor egy természetes állapot és ebben rejlik az emberi lét
lényege
- hatására hinni kezdtek abban, hogy a gyermek megérdemli a felnőttek
figyelmét
- a gyermekek iránt tanusított jóság kibontakoztatása a nevelés feladata, - így
ennek segítségével egy jobb társadalom teremthető meg (Konfucius is)
- gondolatai nemcsak a felvilágosodás, de már a romantika gyermekképét is
magában hordozza
- a 18. századi romantika a gyermeki ártatlanságot már az érzelmek
oldaláról közelíti meg
18-19.századi festészet és irodalom - már érzelmi megközelítése a gyereklétnek
- egybeesik az ártatlan és az idealizált gyermek képe
- Reynolds (angol festő): az ábrázolt gyermekeknek nincs nemük, a fehér
ruha mutatja az ártatlanságot és már nem kicsinyített felnőttként jelenik meg
- William Blake költészete
- Charles Dickens regényei
- a természetesség jóságának és a szépségének a megjelenítése a
gyermekekben
- az ábrázolás a felnőttek lelkiismeret-furdalását is kifejezte. Tudták, hogy
másképpen kellene bánni a gyerekekkel, de ezt a valóság nem engedi.
- a túl jónak ábrázolt gyermek az elveszett paradicsomot jelenítette meg,
szemben a felnőttek romlott világával. Ezen két világ között nem volt átjárás, így ha a gyermekhősök felnőnének, már nem funkcionálnának mint
szimbólumok.
XX. század:- Rousseau-ra hivatkoznak
- a jónak születő gyermek narratívája megjelenik a reformpedagógiákban,
a gyermektanulmányokban, az elméletekben
- nemcsak tapasztalati úton, de a pszichológia eszközeivel is igyekeztek
fejlődést megismerni – megfigyelés, kísérletek
- a liberális nevelés a jónak született gyermekben meglévő késztetések,
természetes tulajdonságok kibontakoztatását tekinti a feladatának, így a
szabadság és az autonómia kiemelése a fontos.
- törekvések a gyermek jogainak és személyiségének a védelmére
- a családi fényképek is bekerültek a gyermeki ártatlanságról folyó
diskurzusba, mert ezek fontos forrásai a gyermekkor iránti nosztalgiának - a
képek megörökítik a mosolygó gyerekeket, így egy idealizált gyermekkort reprodukálnak, melyek a felnőtt gondoktól mentes világot tükrözik
Medved: - információs társadalom
- a gyermeki ártatlanság nem egyenlő a tudatlansággal, az infóktól való
elzártsággal
- de a tömegkultúrától meg kell védeni a gyermekkort (pld: South Park)