0

MINISZTERELNÖKI HIVATAL

Nemzeti Területfejlesztési Hivatal

Regionális Fejlesztés Operatív Program

2004-206

2003. április 30.

2

Tartalomjegyzék VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ............................................................................................................................. 4

0. A ROP KIDOLGOZÁSÁNAK FELTÉTELEI......................................................................................... 6

1. ÁLTALÁNOS KERETEK ............................................................................................................................... 6 2. EX-ANTE ÉRTÉKELÉS.................................................................................................................................. 7 3. PARTNERSÉGI EGYEZTETÉS...................................................................................................................... 11

I. HELYZETELEMZÉS............................................................................................................................... 14

1. A GAZDASÁGI-TÁRSADALMI FEJLETTSÉG TERÜLETI KÜLÖNBSÉGEI.......................................................... 14 1.1. Főváros és vidék ................................................................................................................................ 15 1.2. A nyugat-keleti megosztottság............................................................................................................ 15 1.3. A kistérségek helyzete ........................................................................................................................ 16 1.4. A településhálózat sajátosságai ......................................................................................................... 18

2. A RÉGIÓK FEJLETTSÉGI KÜLÖNBSÉGEINEK DIMENZIÓI ............................................................................. 19 2.1 Gazdasági versenyképesség ............................................................................................................... 20 2.2. Demográfiai folyamatok .................................................................................................................... 25 2.3. Munkaerőpiac .................................................................................................................................... 26 2.4. Oktatás, képzés................................................................................................................................... 28 2.5. Térségi elérhetőség ............................................................................................................................ 30

3. MAGYARORSZÁG KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE ..................................................... 33 3.1. A régiók környezeti állapota .............................................................................................................. 33 3.2. A települési életminőség..................................................................................................................... 35

4. A HELYI KÖZIGAZGATÁS ÉS A REGIONÁLIS TERÜLETFEJLESZTÉSI INTÉZMÉNYRENDSZER......................... 37 4.1. A helyi közigazgatás........................................................................................................................... 37 4.2. A területfejlesztés regionális szintű intézményrendszere ................................................................... 37

5. KORÁBBI PROGRAMOK TAPASZTALATAI.................................................................................................. 38 5.1. A Területfejlesztési Politika támogatási rendszere Magyarországon ................................................ 38 5.2. Előcsatlakozási Alapok ...................................................................................................................... 41

II. PROGRAM STRATÉGIA ....................................................................................................................... 44

1. SWOT ELEMZÉS...................................................................................................................................... 44 2. CÉLOK ÉS FEJLESZTÉSI STRATÉGIA........................................................................................................... 46 3. PROGRAM SZINTŰ VÁRHATÓ HATÁSOK.................................................................................................... 53 4. KAPCSOLAT AZ NFT TÖBBI OPERATÍV PROGRAMJÁVAL ......................................................................... 54

III. PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK .................................................................................................. 59

1. PRIORITÁS 1. A TURISZTIKAI POTENCIÁL ERŐSÍTÉSE................................................................................ 59 1.1. Intézkedés 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése ................................................................................... 62 1.2. Intézkedés 2. Turisztikai fogadóképesség javítása ............................................................................. 64 1.3. Intézkedés 3. Kistelepülések szennyvízkezelése.................................................................................. 66

2. PRIORITÁS 2. TÉRSÉGI INFRASTRUKTÚRA ÉS TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSE................................ 68 2.1. Intézkedés 1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése........................................................................... 71 2.2. Intézkedés 2. Település-rehabilitációs akciók.................................................................................... 72 2.3. Intézkedés 3. Barnamezős területek újrahasznosítása ....................................................................... 74 2.4. Intézkedés 4. A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése ....................................... 76

3. PRIORITÁS 3. A RÉGIÓK HUMÁN ERŐFORRÁSÁNAK FEJLESZTÉSE ............................................................. 78 3.1. Intézkedés 1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése........................................ 81 3.2. Intézkedés 2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása .................................................. 82 3.3. Intézkedés 3. Regionális tudásközpontok kialakítása ....................................................................... 85 3.4. Intézkedés 4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása .......................................................... 86

4. PRIORITÁS 4. TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS........................................................................................... 89 4.1. Intézkedés 1. KTK technikai segítségnyújtás .................................................................................... 89 4.2. Intézkedés 2. ROP technikai segítségnyújtás ..................................................................................... 91

3

IV. A STRATÉGIA ÖSSZHANGJA ÉS KONZISZTENCIÁJA ................................................................ 94

1. KÖZÖSSÉGI POLITIKÁKKAL VALÓ ÖSSZHANG........................................................................................... 94 1.1. Regionális versenyképesség ............................................................................................................... 94 1.2. Társadalmi kohézió és foglalkoztatás ................................................................................................ 95 1.3. Városi és vidéki területek fejlesztése .................................................................................................. 96 1.4 Horizontális alapelvek........................................................................................................................... 97

2. ÖSSZHANG A HAZAI SZAKPOLITIKÁKKAL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKÁVAL ................................. 98 2.1. Területfejlesztési politika ................................................................................................................... 98 2.2. Gazdaságfejlesztés ............................................................................................................................. 99 2.3. Oktatáspolitika................................................................................................................................. 101 2.4. Környezetvédelem ............................................................................................................................ 101 2.5. Foglalkoztatáspolitika...................................................................................................................... 101 2.6. Társadalmi beilleszkedés ................................................................................................................. 102 2.7. Közlekedés ....................................................................................................................................... 103 2.8. Információs társadalom................................................................................................................... 104

3. A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA ÉS KONZISZTENCIÁJA .............................................................................. 104

A FOGLALKOZTATÁSI ÉS NEMEK KÖZÖTTI ESÉLYEGYENLŐSÉG SZEMPONTÚ ÉRTÉKELÉSE.................................................................................................................................................. 108

V. PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................................................. 111

VI. A REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM VÉGREHAJTÁSA........................................................ 114

1. IRÁNYÍTÁS............................................................................................................................................. 114 1.1. Az OP Irányító Hatóság................................................................................................................... 114 1.2. Az irányításhoz kapcsolódó feladatok.............................................................................................. 118 1.3. Speciális rendelkezések a közösségi politikákkal és a horizontális elvekkel való megfeleléshez..... 124

2. MONITORING ......................................................................................................................................... 127 2.1. Az OP Monitoring Bizottság ............................................................................................................ 127 2.2. Indikátorok gyűjtése, beavatkozási területek kategorizálása........................................................... 129

3. ÉRTÉKELÉS............................................................................................................................................ 130 4. PÉNZÜGYI GAZDÁLKODÁS ÉS ELLENŐRZÉS............................................................................................ 131

4.1. Kifizető Hatóság és pénzügyi folyamatok ........................................................................................ 131 4.2. A pénzügyi irányítás és ellenőrzés szabályai ................................................................................... 136

MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................. 139

1. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 139 2. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 150 3. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 159 4. SZÁMÚ MELLÉKLET ..................................................................................................................................... 161

4

VVEEZZEETTŐŐII ÖÖSSSSZZEEFFOOGGLLAALLÓÓ

A Bizottság 2001. márciusában tájékoztatta a csatlakozni szándékozó országokat azon álláspontjáról, miszerint a tagjelölt országok NUTS II szintű régiói nem elég felkészültek a rövid, 2004-2006 közötti időszakban az Unióból érkező támogatások közvetlen fogadására. Ennek megfelelően a nemzeti szintű ágazati operatív programok mellett az egyes régiókat egységesen kezelő egy darab regionális operatív program elkészítését javasolta a csatlakozó országok esetén, így Magyarországra is. A csatlakozási tárgyalások részeként a Regionális Politikáról szóló fejezet tárgyaláskor a Bizottság javaslata került rögzítésre.

A Regionális Operatív Programot (ROP) megalapozó első háttértanulmány 2001. decemberében készült el, mely javaslatot tett a ROP-ban támogatandó, így a területi, regionális szereplők intenzívebb bevonásával megvalósítandó fejlesztési célokra és intézkedésekre. A javasolt tartalmi területeket figyelembe véve a tervezés folyamán a ROP-ra vonatkozóan több javaslat készült. A magyar fél álláspontja mindvégig az volt, hogy a Program amennyire csak lehet, vegye figyelembe a regionális különbségeket és sajátosságokat. Ennek érdekében kidolgozásra került egy olyan változat, melyben a régiók fejlesztési céljai önállóan jelentek meg az egyes prioritások régiónként való meghatározásán keresztül, később pedig, mikor nyilvánvalóvá vált, hogy az Unió a regionális prioritásokat nem fogadja el az intézkedések lettek konkrétan az egyes régiók igényeihez igazítva. Az Európai Bizottsággal folytatott folyamatos informális egyeztetések következtében alakult ki a program jelen szerkezete, ami nem tartalmaz egy-egy régióra korlátozott intézkedéseket, hanem az ország egészére, az összes régió számára egyformán elérhető célokat, ún. tematikus prioritásokat és intézkedéseket fogalmaz meg. A program jelen szerkezetében lehetőséget ad egy hatékonyabb végrehajtási struktúra kialakítására, melynek keretében biztosítható, hogy országos szinten maximálisan felhasználható legyen a Programra nyújtandó uniós támogatás, miközben csak korlátozottan érvényesülhetnek benne a sajátos regionális törekvések.

A ROP nem fedi le egy-egy régió teljes fejlesztési szükségleteit, hanem olyan fejlesztésekre koncentrál, melyek végrehajtása elsősorban a régió területi sajátosságaihoz illeszkedve, az eltérő földrajzi, gazdasági, kulturális adottságokból kiindulva szolgálják a helyi, regionális érdekeket és a helyi, kistérségi szereplők részvételével valósul meg. Kidolgozásakor, a Nemzeti Fejlesztési Tervhez való illeszkedésen túl figyelembe vettük a területfejlesztési politika hosszú távú céljait meghatározó Országos Területfejlesztési Koncepciót, valamint a régiók által kidolgozott fejlesztési stratégiákat.

A Regionális Operatív Programban megfogalmazott átfogó cél a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. Ez egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. Ez jelenti egyrészt a meghatározó centrumok, térségközpontok gazdasági fejlesztését, másrészt a társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott térségek, illetve a többségében hátrányos helyzetűek által lakott településrészek fejlesztését egyaránt.

5

Az átfogó célt a Program a 2004-2006 közötti időszakban 3 specifikus célon keresztül kívánja elérni, melyek a következők:

1 A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása;

2 Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban;

3 Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése.

A fenti célok elérése érdekében a Program 4 beavatkozási területet, prioritást jelöl ki, valamint azokon belül mintegy 11 intézkedés került kidolgozásra. A ROP prioritásai a következők:

1 Turisztikai potenciál erősítése

2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

3 Régiók emberi erőforrásának fejlesztése

4 Szakértői segítségnyújtás

A Regionális Operatív Programra a 2004-2006 közötti időszakban a Strukturális Alapokból előreláthatólag kb. 80 milliárd Ft (316 millió €) fejlesztési forrás jut, mely kiegészülve a hazai társfinanszírozással mintegy 466,6 millió € fejlesztést indukálhat. A ROP a gazdaságfejlesztés ösztönzésével és a helyi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos beruházásai az 1783/1999. sz. EK Tanácsi Rendeletet alapul véve az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF), míg a humán szférához kötődő fejlesztések az 1784/1999. sz. EK Tanácsi Rendelet alapján az Európai Szociális Alapból (ESF) kerülnek finanszírozásra.

Ahhoz, hogy a ROP érdemben segíteni tudja a területi különbségek mérséklését és számottevően hozzájáruljon a régiók társadalmi-gazdasági fejlődésének gyorsításához, szükséges, hogy az ágazati operatív programok keretében megvalósuljanak mindazok a fejlesztések, melyekhez a ROP intézkedései kapcsolódni tudnak, mintegy kiegészítve és erősítve azok hatását. Ennek feltétele, hogy az ágazati operatív programok területileg pontosan értelmezhetők legyenek, azaz területi hatásuk az egyes régiókban kimutatható és mérhető legyen. Ez szükségessé teszi valamennyi OP tartalmának területi, régiónkénti bontását, beleértve a tervezett fejlesztésekre fordítandó források régiónkénti bemutatását is.

6

00.. AA RROOPP KKIIDDOOLLGGOOZZÁÁSSÁÁNNAAKK FFEELLTTÉÉTTEELLEEII

11.. ÁÁLLTTAALLÁÁNNOOSS KKEERREETTEEKK

Az Európai Unió regionális politikájának általános célkitűzése az Unión belüli területi egyenlőtlenségek csökkentése, a gazdasági és társadalmi kohézió erősítése. Ennek biztosítása érdekében az Európai Unió a Strukturális és Kohéziós Alapok keretében nyújt támogatást a fejlődésben elmaradottabb tagállamoknak, régióknak.

A Strukturális Alapokra vonatkozó általános szabályozást tartalmazó 1260/1999. sz. EK Tanácsi Rendelet értelmében, az 1. célkitűzés alá tartozó régióknak, illetve országoknak – ahol az 1 főre jutó GDP nem éri el az EU átlag 75%-át - a támogatások igénybevételének feltétele egy az EU által meghatározott tervezési időszakra vonatkozó stratégiai tervezési dokumentum, az ún. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) elkészítése. Az EU Bizottság - a tagállam kormányával az NFT-ről folytatott tárgyalás alapján - készíti el a támogatások jogi keretét jelentő ún. Közösségi Támogatási Keretet (KTK), amely tartalmazza az EU és a tagország pénzügyi kötelezettség-vállalását az adott EU költségvetési időszakban indított, előzetesen egyeztetett tagországi fejlesztési programok kapcsán.

Magyarországnak tehát, miután várhatóan 2004. május 1-én csatlakozik az Európai Unióhoz a 2004-2006 közötti időszakra Nemzeti Fejlesztési Tervet kell készítenie, melynek végrehajtását a Kormány döntése alapján öt operatív program szolgálja. Ezek egyike a Regionális Operatív Program, amely az ágazati operatív programokkal együtt biztosítja a Nemzeti Fejlesztési Tervben kitűzött célok megvalósítását. A Regionális Operatív Program figyelembe véve a régiónként eltérő speciális területi adottságokat és fejlesztési igényeket, elsősorban az ágazati programokban megvalósuló általánosan szükséges fejlesztéseket egészíti ki.

A Regionális Operatív Program kapcsolata az NFT-vel, valamint a többi Operatív Programmal

Magyarország 2004-2006-ra vonatkozó Nemzeti Fejlesztési Tervének általános célkitűzése az EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése, melyet a következő 3specifikus célon keresztül kíván elérni:

- Versenyképesebb gazdaság

- A humán erőforrások jobb kihasználása

- Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés

A Regionális Operatív Programnak területi jellegéből adódóan az NFT valamennyi specifikus céljának megvalósításához hozzá kell járulnia, de elsősorban a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődést kell elősegítenie. A ROP-nak a fejlesztési célokhoz való hozzájárulása alapvetően az NFT Regionális és helyi potenciál erősítését támogató 4. prioritásán keresztül valósul meg.

7

A területi jellegből következően a ROP készítése során kiemelt figyelmet kellett szentelni a többi OP-val való kapcsolódások pontos meghatározásának, a tiszta egyértelmű célok kialakításának és a lehetséges tartalmi átfedések kiszűrésének. A ROP céljai és beavatkozási területei elsősorban a fenntartható turisztikai célú fejlesztések elősegítésére, a városok települési környezetének, illetve a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztésére, valamint az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő, többnyire helyi önkormányzati feladatokhoz kötődő foglalkoztatáspolitikai, képzési támogatásokra irányulnak. A ROP mellett a többi, ágazati jellegű operatív program (OP) az alábbi fejlesztési területeket fedik le.

1 A Gazdasági Versenyképesség OP a befektetés-ösztönzést, a KKV-k fejlesztését, a K+F kapacitások megerősítést, valamint az e-gazdaság, e-közigazgatás fejlesztését tekinti elsődleges beavatkozási célterületének.

2 A Környezetvédelmi és Infrastruktúra OP a Kohéziós Alappal összehangolva, a nagyobb léptékű környezetvédelmi infrastrukturális beruházásokat, valamint a nemzetközi közlekedés-fejlesztési koncepcióba illeszkedő közlekedésfejlesztési, illetve a nemzeti szinten stratégia jelentőségű nagyobb léptékű közúti beruházásokat támogatja.

3 Az Agrárgazdaság- és Vidékfejlesztési OP elsődleges célja a versenyképes mezőgazdaság erősítéséhez kapcsolódó beruházások ösztönzése, valamint a vidéki területek, többségében a falvak infrastrukturális fejlesztése, valamint az ott élő lakosoknak, a mezőgazdasági tevékenységeket kiegészítő alternatív jövedelemszerzési tevékenységeinek az ösztönzése.

4 A Humán-erőforrás Fejlesztési OP főbb beavatkozási területei az ország egészében: az aktív munkaerő-piaci politikák támogatása; a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerő-piacra történő belépés segítésével; az oktatás és képzés fejlesztése az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként; az alkalmazkodóképesség és vállalkozói készségek javítása; valamint a humán erőforrás fejlesztéshez kapcsolódó – oktatási, szociális és egészségügyi – infrastruktúra fejlesztése

22.. EEXX--AANNTTEE ÉÉRRTTÉÉKKEELLÉÉSS

2.1. Bevezetés

A Nemzeti Fejlesztési Terv és az EU Támogatás Hivatala (ONDP-EUS) megbízást adott a Regionális Operatív Program (ROP) és a Programkiegészítő Dokumentum ex-ante értékelésére az 1260/99/EK Tanácsi Rendelet szerint, aminek célja a ROP megalapozása és elkészítéséhez szakmai segítség nyújtása értékelői észrevételekkel, javaslatokkal. Az ex ante értékelésnek biztosítania kell, hogy a program releváns és koherens, amennyire csak lehetséges és felelős kiindulási alapot teremt a tervezett tevékenységek megvalósításához, továbbá az értékeléseknek megfelelő kiinduló pontot kell teremtenie a jövőbeni értékeléseknek is.

Az Európai Bizottság céljai az ex-ante értékelések során:

• Értékelni kell, hogy a program megfelelő eszközöket tartalmaz-e azon kérdések kezelésére, amelyekkel az ország, annak régiói és gazdasági szektorai szembe néznek;

8

• Értékelni kell, hogy a program jól definiált stratégiai tengelyeket, prioritásokat és célkitűzéseket tartalmaz-e és, hogy előzetes vélemények szerint, ezek relevánsak-e és ténylegesen elérhetők-e.

• Hozzá kell járulni a célkitűzések számszerűsítéséhez és a monitoring valamint a jövőbeli értékelési munka alapjainak kialakításához.

• Elemezni kell a megvalósítási és monitoring tervezet megfelelőségét és segíteni kell a projekt kiválasztási eljárás és kritériumok megtervezését.

Ezen általános értékelési célkitűzésekkel együtt fontos, hogy az értékelés hozzá tudjon járulni az EU Strukturális Politikái négy fő alapelvének megvalósításához. Ezek a következők:

- A tevékenységek koncentrálása a legnagyobb mértékben rászoruló térségekre ;

- A tevékenységeknek többéves időszakra való programozása;

- Partnerség a terv előkészítésében és megvalósításában egyaránt;

- Saját hozzájárulás az EU alapokból származó forráshoz (addicionalitás).

Jelen értékelés tárgyát képezi:

• a helyzetelemzés és a SWOT megfelelősége, (különösen a nemek közötti esélyegyenlőség, a környezet védelme terén);

• a stratégia racionalitásának értékelése; külső és belső koherenciája;

• a stratégia összhangja a ROP-on belül és az NFT más operatív programjaival.

A fenti értékelés eredményei a ROP 4.3 fejezetében jelennek meg, míg az értékelés későbbi szakaszában történik a várható hatások felmérése, a megvalósítás és monitoring tervezett módjának minőségének értékelése. Az értékelés eredménye a ROP Programkiegészítő Dokumentum részét fogja képezni összhangban a Bizottság által elfogadott értékelők munkatervével.

2.2. Menetrend

Az ex ante értékelés 2002-ben a MeH Nemzeti Területfejlesztési Hivatala megbízásából a ROP tervezésével párhuzamosan indult el, aminek eredményeként értékelésre kerültek egyrészt a korábbi programozási tapasztalatok (Phare és hazai kormányprogramok), a helyzetelemzés formai és tartalmi megfelelősége, valamint a SWOT és a stratégia konzisztenciája.

Az ex ante értékelési munka elvégzésére tudományos és tanácsadói háttérrel rendelkező szakemberekből álló szakértői csoport felállítására került sor. A ROP készítésének folyamatában a készülő tervek egyes változatait – havonkénti rendszerességgel - a szakértői team tagjai véleményezték az 1260/99/EK rendelet követelményeinek való megfelelés szempontjából, majd szövegszerű szakmai javaslatokat tettek a tervezők felé.

9

Az értékelési részfeladatok meghatározása során figyelembe lett véve az akkor még csak előkészületben lévő Phare finanszírozású ROP ex ante értékelési projekt (HU0105-01-08). A nemzetközi tender elbírálása után az értékelő csoport 2003. március második felében szerződött a munka elvégzésére és március utolsó hetében felvette a kapcsolatot a tervezőkkel. Április közepéig eljuttatták előzetes javaslataikat és konzultációt tartottak a tervezőkkel, ahol megvitatásra kerültek a szakmai észrevételek. Különösen a prioritások kialakításának indoklása kapott kritikai észrevételeket, amelyek elfogadásra kerültek a későbbiekben.

Az értékelő csoport hozzájárult a ROP véglegesítéséhez is és tevőlegesen részt vett a ROP 4.3 fejezet (A stratégia és a prioritások összhangja és konzisztenciája) értékelési megállapításainak kialakításában. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt az értékelés végleges változata 2003. május végére készül el, amibe már beépülnek a Bizottsággal való konzultáció eredményeként létrejött változások is.

A ROP és az ágazati programok május elején kiküldésre kerülnek Brüsszelbe, ahol belső egyeztetésekre kerül sor a Bizottság képviselőivel Várható, hogy ezeknek a megbeszéléseknek az eredményei eljutnak a tervezőkhöz a kritikai megjegyzésekkel együtt. Ebben a tervezési folyamatban az értékelők közreműködnek különböző szövegszerű változatokat javasolva és/vagy ott, ahol szükséges információkkal látják el a tervezőket, hogy a készülő ROP alkalmassá váljon a hatékony megvalósítás követelményeinek való megfelelésre.

2.3. Az értékelés szakmai háttere

Számos körülmény nehezítette meg a ROP értékelését, amelyek viszonylag nehézkes és bizonytalan feladattá tették a munkát. Legfontosabb körülmény, hogy a Bizottsággal való tárgyalás eredményeképpen az NFT 5 operatív programból áll, melyek közül négy ágazati (Gazdasági versenyképesség, Humán erőforrás, Agrár- és vidékfejlesztés, Infrastruktúra és környezetvédelem) és a Regionális Operatív Program. Ennek megfelelően a fő hangsúly az ágazati programokra került és az átfedések elkerülése miatt a ROP elsősorban számos olyan sajátos területfejlesztési intézkedésre összpontosít, amelyek elősegítik a területi különbségek csökkenését.

Amíg az EU strukturális politika minden támogatásra jogosult intézkedésének egyszerre van ágazati és területi dimenziója, addig eléggé önkényes döntés, hogy ezekről mely operatív programban kell foglalkozni. Ebből következően, ha az ágazati szemlélet következetesen érvényesülne, akkor a ROP-nak nem lenne tartalma. Sajnos a végrehajtás menedzsmentjének közigazgatási szintje és helye nem alkalmazható, mint intézkedések szervező-elve, mivel minden operatív program központi kormányzati szervezet által kerül megvalósításra.

Nyilvánvalóan a felelősségek egyértelmű és tiszta allokációja és az intézkedések minden részletre kiterjedő menedzsmentje sajátos célt szolgál, amely előfeltételét képezi a hatékony program megvalósításnak, ami komoly érv lehet a fejlesztéspolitika nyomasztó ágazati szemléletére. Ennek következtében a stratégia-választás kérdése, hogy melyik operatív programnak tulajdonítunk különös jelentőséget. Azonban a múltbeli tapasztalatok alapján az a veszély rejlik ebben a megközelítésben, hogy az ágazati irányító hatóságok negligálják a területfejlesztési célokat és prioritásokat.

Mindössze két operatív programnak van egyidejűleg ágazati és területi jellege (ROP és AVOP), ahol a ROP földrajzi hatóköre az egész ország és elsősorban bizonyos – önálló operatív programként nem funkcionáló - ágazatokra (turizmus) koncentrál, míg az AVOP

10

alapvetően a vidékfejlesztési politika kifejezője határozott ágazati jelleg nélkül. Ennek következménye, hogy nemcsak az ágazati problémák kerültek ki a ROP kompetenciájából, hanem a vidéki térségek is, amelyek a hazai területfejlesztési politika fő kérdést jelentik. Ennek alapján kérdéses, hogy a területfejlesztési politika tárgya az elmaradott térségek, addig ezek 80%-a, a vidéki térségek nem tartoznak a kompetenciájába. Másfelől, bár a turizmus jelentős ágazat Magyarországon a folyó fizetési mérleget tekintve, de a területfejlesztés szempontjából másodlagos jelentősége van, továbbá az ágazat bevételeinek több, mint 70%-a két viszonylag kisebb földrajzi területről kerül ki (Budapest és Balaton), aminek a jövőbeni megváltozására kicsi az esély.

ROP regionális dimenziója problémakör az EU Strukturális Alapok és a kohéziós politika lényegét érinti, nevezetesen a beavatkozások összpontosítását azokra a térségre és tevékenységekre, ahol erre a legnagyobb szükség van, amit az EU alapszerződés 158. Cikkelye is a Közösség célkitűzései közé sorol; a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentését.

Nagy valószínűséggel a legígéretesebb projektek - mennyiségben és minőségben - az amúgy is a legfejlettebb régiókból érkeznek, ami felveti a források megosztásának dilemmáját. A legjobb és legnagyobb haszonnal járó projektek kerüljenek támogatásra vagy pedig a források megosztásának legyenek területi szabályai. Közgazdasági szempontból az első változat biztosítja az erőforrások hatékony felhasználását, míg a ROP alapvető célja, hogy biztosítsa a kiegyensúlyozott területi fejlődést, ami területi preferenciák használatát teszi szükségessé a források elosztása során. Ennek érdekében a magyar kormány tervezi az NFT ágazati programjainak megvalósítása során területi preferencia-rendszer kidolgozását.

2.4. Stratégiai Környezeti Vizsgálat

A 2000-2006-os időszakra érvényes Strukturális Alapokra vonatkozó szabályozás erőteljesebb hangsúlyt fektet a környezeti szempontok figyelembe vételére a korábbi programozási periódusokhoz képest. A többéves egyeztetések után, 2001. június 27-én elfogadott 2001/42/EK irányelv egyes tervek és programok környezetre gyakorolt hatásának felméréséről már kötelezően előírja a stratégiai környezeti vizsgálat elvégzését a Strukturális Alapokhoz kapcsolódó tervek és programok esetében is, a következő programozási periódustól.

E fejleményekkel összhangban, 2002 elején született meg a döntés arról, hogy a Regionális Operatív Programot alávetjük a stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) újszerű folyamatának. Ennek megvalósítására biztosított lehetőséget a Közép és Kelet-európai Regionális Környezetvédelmi Központ (Regional Environmental Center), mely szervezet több térségbeli országban támogatja a Strukturális Alapok programozásához kapcsolódóan a stratégiai környezeti vizsgálatok elvégzését. Három szervezet, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala megbízásából a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint a REC közösen választotta ki azt a hazai szakértőkből álló ún. SKV Csoportot, akik a vizsgálatot végzik. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, valamint Mr. Jiri Dusik, a REC szakértője biztosítja, hogy a vizsgálat módszertana érvényesítse az Európai Bizottság értékelési elvárásait.

Az SKV csoport 2002. májusában kezdte meg a munkáját. Első lépés a megfelelő módszertan kialakítása volt, mely 2002. augusztusára készült el. Az értékelésben használt fenntarthatósági kritériumrendszer és környezetvédelmi célrendszer elfogadása után kezdődött meg az értékelés. A ROP készítésének korábbi szakaszában - amikor még az informális egyeztetések

11

folyamatban voltak a Bizottsággal a ROP szerkezetéről - készült programtervezetek folyamatosan értékelésre kerültek, melyek eredményei sok esetben csak közvetetten voltak felhasználhatók a tervezés későbbi szakaszában. Az SKV csoport 2003. márciusában kezdte meg a ROP újbóli értékelését. Ennek megfelelően a helyzetelemzésben külön fejezetben szerepel a régiók környezeti állapotának bemutatása, új elemekkel bővült a swot, illetve a melléklet részét képező regionális swotok. Az értékelők nem minden swot elem megfogalmazásával értettek egyet, mely abból az ellentmondásból is adódik, hogy egyes, a gazdasági fejlődés szemszögéből erősségnek, vagy lehetőségnek számító elemek (pl. tranzitszerep), környezetvédelmi szempontból gyengeségek, vagy veszélyek. Ezek feloldása a tervezőkkel szoros együttműködésben lehetséges.

A program hivatalos benyújtásának időpontjáig nem tud befejeződni az értékelés. Összhangban az Európai Bizottság elvárásaival, valamint a többi ex-ante értékelő munkájával, a teljes környezeti szempontú értékelés a program benyújtását követően kerül véglegesítésre. Ennek a munkafázisnak részét képezi a prioritások és intézkedések, a végrehajtási és monitoring rendszer környezeti szempontú vizsgálata, valamint az SKV jelentés összeállítása.

Az SKV keretében, összhangban az 1260/1999/EK rendelet 40. cikkével, valamint a SKV módszertanával, az értékelés eredményei megvitatásra kerülnek a partnerekkel, valamint elérhetők a nyilvánosság számára. A partnerekkel két megbeszélésre került sor. 2002. szeptember 19-én megvitatásra került az SKV módszertana, valamint az értékelési kritérium- és célrendszer. 2003. április 24-én pedig a hivatalos beadás előtt műhelyvita keretében az SKV csoport ismertette fő megállapításait az addig elvégzett munkáról. A tájékoztatás keretében egy honlap készült el, mely tartalmazza a ROP stratégiai környezeti vizsgálatához kapcsolódó dokumentumokat, a honlap elérhetősége: www.rec.hu/skv.

33.. PPAARRTTNNEERRSSÉÉGGII EEGGYYEEZZTTEETTÉÉSS11

A Regionális Operatív Program elkészítéséért a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala felelős. A szakmai tervezés a Minisztérium háttérintézményénél, a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóságnál létrehozott stratégiai tervező csoport feladata. Országos szinten a ROP, valamint az NFT regionális fejezetei kidolgozásának legfontosabb egyeztetési fóruma az NFT Regionális Munkacsoport, ahol az elkészült dokumentumok, programtervezetek rendszeresen megvitatásra kerülnek a régiók és az ágazati minisztériumok tervezőivel. A régiókon belül folytatott egyeztetésekért elsősorban a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) a főfelelősök, akik a tervezői munka minden fázisában aktívan bevonásra kerültek.

A partnerségi egyeztetés célja volt a Regionális Operatív Program kialakításában a helyi kezdeményezések megismerése, a ROP tartalmának minél szélesebb körű ismertetése a társadalmi partnerekkel, a társadalmi partnerek véleményének megismerése a programról, valamint a vélemények feldolgozásával az operatív program végleges változatának kidolgozása.

1 Partnerségi egyeztetés részletes leírását lásd 4. sz. mellékletben

12

Az egyeztetésbe mind országos, mind regionális, helyi szinten bevonásra kerültek a legfontosabb társadalmi partnerek. Így a partnerségi egyeztetések célcsoportjai voltak az Országos Területfejlesztési Tanács, a Regionális Területfejlesztési Tanácsok és ügynökségek, országos ernyőszervezetek (pl. kamarák), Megyei Területfejlesztési Tanácsok, Megyei Önkormányzatok, Kistérségi Társulások, Települési Önkormányzatok, a társadalmi partnerek, mint a regionális gazdasági érdekképviseleti szervezetek (munkaadói, munkavállalói szervezetek), az önkormányzati érdekképviseleti szervezetek, regionális tudományos, szakmai és civil szervezetek, ezen belül hangsúlyosan a környezetvédelemmel foglalkozók, valamint egyéb partnerek.

Az egyeztetés alapvetően a következő csatornákon keresztül történt:

• Központi és regionális szakértői egyeztető fórumok szervezése

• A Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó vélemények feldolgozására alkalmas, strukturált kérdőív megjelentetése a régiók, az Eufórium és a VÁTI honlapján

• E-mailes vagy postai úton történő leveles (direct mail) megkeresés a régió partnerei, valamint az országos ernyőszervezetek és civil szervezetek felé

• Egyéb szakértői véleményezés a regionális fejlesztési ügynökségeken keresztül.

A társadalmi konzultáció folyamatában a férfi-női esélyegyenlőségének elve érvényesült.

A Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó szakmai-társadalmi egyeztetés alapvetően három szakaszra tagolódott. Az első szakaszban (2001. január- április) a régiók operatív programjainak helyzetelemzése és SWOT elemzése, a második szakaszban (2001. március- június) a ROP megalapozását segítő regionális stratégiák kerültek széleskörű egyeztetésre. A harmadik szakaszban (2002. február-november) a korábbi háttértanulmányok alapján összeállított, majd folyamatosan pontosításra kerülő Regionális Operatív Program tervezete került nyilvános vitára.

2002. februári indító jellegű központi partnerségi egyeztetést követően az Európa-2000 Alapítvány Euforium internetes oldalán on-line partnerségi fórum jött létre, ahol a ROP-hoz készült stratégiai háttértanulmány társadalmi egyeztetése vált lehetővé. Ezentúl az Eufórium projekt keretében, szakmai és társadalmi szervezetek részvételével regionális vitafórumok szervezésére került sor (2002. májusban).

Az elkészült dokumentumot a regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) műhelymunkák keretében folyamatosan egyeztették a régióban lévő szakmai-társadalmi partnerekkel. A megbeszélésekről jegyzőkönyvek készültek, amelyekben foglalt vélemények beépítésre kerültek a dokumentumba. A regionális egyeztetések mellett a RFÜ-k egy aktív projekt-gyűjtési folyamatot indítottak el, amelynek célja volt, hogy a helyi igények felmérésén keresztül, az alulról felfelé való tervezés megközelítésének elvét érvényesítve, a ROP tartalmát megalapozza.

A ROP többszöri átdolgozás után újabb formában a 2002. október 20-i Kormánydöntés után került nyilvánosságra. 2002. október 20. – 2002. november 15. között a Regionális Fejlesztési Ügynökségek az ágazati minisztériumokkal közösen minden régióban társadalmi egyeztetéseket folytattak, ezeknek keretében az ágazati és a regionális operatív programok megvitatására került sor. Az egyeztetések során számos konkrét javaslat került megfogalmazásra, melyek részben átfogóan a Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmát érintették,

13

tervezési módszertani kérdésekre, valamint a ROP tartalmára vonatkoztak. A Program továbbfejlesztése érdekében törekedtünk a javaslatok, megállapítások figyelembe vételére. A ROP jelenlegi változatát az Országos Területfejlesztési Tanács 2003. április 29-ei ülésén megtárgyalta, annak tartalmával egyetértett. A Tanács tudomásul vette, hogy a regionális tanácsok elnökeibõl álló Területfejlesztési Régiók Egyeztetõ Tanácsa nem ért egyet a jelenlegi tervezetben szereplõ, a Közremûködõ Szervezetek feladataira vonatkozó elképzeléssel, ezen belül a Regionális Fejlesztési Ügynökségek javasolt szerepével.

Az NFT ütemtervének megfelelően a ROP véglegesítésére 2003. áprilisában kerül sor. Ezzel nem áll meg a ROP tervezésének folyamata, mivel az NFT tárgyalásával párhuzamosan szükséges a program folyamatos pontosítása. A dokumentum véglegesítésével párhuzamosan szükséges a partnerségi kapcsolatokat fenntartani, így a partnerek folyamatos, bevonása, illetve tájékoztatása a program véglegesítéséről.

14

II.. HHEELLYYZZEETTEELLEEMMZZÉÉSS

11.. AA GGAAZZDDAASSÁÁGGII--TTÁÁRRSSAADDAALLMMII FFEEJJLLEETTTTSSÉÉGG TTEERRÜÜLLEETTII KKÜÜLLÖÖNNBBSSÉÉGGEEII

Magyarország az elmúlt évtizedben történelmi léptékű társadalmi és gazdasági változások színtere volt, sikeresen végbement a társadalmi, politikai és gazdasági átmenet, az ország túljutott az átalakulás legnehezebb szakaszán, és napjainkra olyan dinamikusan fejlődő, versenyképes, döntően nyugati orientációjú, nyitott piacgazdasággá alakult át, amely megkezdte felzárkózását az Európai Unió fejlettebb tagállamaihoz.

1.1 ábra Magyarország régiói

Ugyanakkor a kilencvenes években a gazdaság fejlődése, a piaci viszonyok kialakulása és megszilárdulása differenciáltan ment végbe az egyes régiókban. Ennek következtében egyrészt a már meglévő – földrajzi fekvésből, korábbi ágazati szerkezetből, tradíciókból adódó – területi fejlettségi különbségek felerősödtek, másrészt az új gazdaságpolitikai helyzet a régiók és a kistérségek közötti gazdaság-társadalmi fejlettségbeli különbségek további

Nyugat-Dunántúl

Közép-Dunántúl

Közép-Magyarország

Észak-Magyarország

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Dél-Dunántúl

Magyarország régiói

15

növekedéséhez vezetett. A területi egyenlőtlenségek elsősorban a főváros és vidék viszonylatában, az ország nyugati és keleti része között mutathatók ki, ugyanakkor az egyes régiókon belül, kistérségek között is jelentős különbségek vannak. A határmenti térségek északnyugaton dinamikusan fejlődő zónává alakultak, míg délen és keleten továbbra is elmaradottsággal jellemezhetők.

A gazdasági, társadalmi és infrastrukturális adottságokból eredő jelentős területi különbségek több szinten értelmezhetők, így jellemzőek a főváros és az ország többi része, az egyes régiók, valamint a kistérségek és a települések viszonylatában.

1.1. Főváros és vidék

A főváros fejlettsége szembetűnő, az ország többi részével összehasonlítva Budapesten él az ország népességének 17%-a, miközben részesedése az előállított bruttó hazai termékből 35% (2000). Előnye a magas népsűrűségből, üzleti-irányítási központ jellegéből és az innováció-transzfer központ szerepköréből következik. A korszerűnek tekinthető és magas hozzáadott-értéket képviselő ágazatokban (üzleti szolgáltatások, kutatás-fejlesztés, idegenforgalom), valamint gazdasági teljesítőképességét (GDP/fő) tekintve Budapest túlsúlya vitathatatlan. A működő vállalkozások 28%-a fővárosi, a külföldi érdekeltségű cégeknek több mint fele, a jegyzett tőke 53%-a koncentrálódik itt. A humántőke koncentrációját jelzi, hogy 2001-ben Budapesten tanult a felsőoktatásban hallgatók 41%-a, és a kutatás-fejlesztés ráfordításainak 65%-a is itt realizálódott. A főváros központi szerepéhez a centrális földrajzi fekvés és a közlekedési hálózat koncentrált jellege is hozzájárul. Ugyanakkor Budapestet egyre erősebben sújtják a nagyvárosi problémák. Megnövekedett a környezet terhelése, az ingázók számának növekedésével romlott a közlekedési helyzet, jelentős az elszegényedő rétegek száma, a város belső kerületeinek elszlömösödő lakóterületein pedig romlott az életminőség.

Problémát jelent, hogy a főváros gazdasági-társadalmi potenciáljának jellemzően csak az agglomerációjában van jelentős dinamizáló hatása, mely a távolabbi térségekben kevésbé érvényesül.

1.2. A nyugat-keleti megosztottság

A gazdasági fejlettség, a lakossági jövedelmek és a munkanélküliség jellemzőit nagytérségi szinten vizsgálva a főváros kiugróan kedvező fejlettségi mutatóin túlmenően mindenekelőtt a határozott nyugat-kelet megosztottság tűnik szembe, elsődlegesen az északnyugati és középső országrész sikeres szerkezetváltása és megújulása áll szemben az ország többi részének lassabb ütemű felzárkózásával.

Az északnyugati térség mai dinamikája meghatározóan a földrajzi fekvésnek, a gazdasági szerkezetváltásban domináns szerepet játszó nyugati piacokhoz való közelségének köszönhető, miközben a térséget mindennapi kapcsolatrendszer fűzi a szomszédos, gazdaságilag fejlettebb osztrák tartományokhoz. Közép-Magyarország, Nyugat- és Közép-Dunántúl képzett, és az Európai Unió átlagához viszonyítva alacsony bérköltségű, a feldolgozóipar igényeinek megfelelő, tapasztalt munkaereje és az országos átlaghoz képest fejlett közlekedési hálózata elősegítette a külföldi tőke beáramlását (2001-ben a külföldi érdekeltségű vállalkozások jegyzett tőkéjének 85%-a e három régióban realizálódott), az innováció és export-orientált iparágak (autógyártás, elektronika) megtelepedését. Ennek következtében itt a legalacsonyabb – bár nagy területi egyenlőtlenséget mutat – a

16

munkanélküliségi ráta, miközben a jövedelmi viszonyok is kedvezőbbek az átlagosnál. A kedvező nemzetközi versenyhelyzet megőrzése érdekében szükség van a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő rugalmas képzési rendszer kialakítására, valamint a vállalkozások közötti együttműködések és az üzleti szolgáltatások fejlesztésére, az önkormányzati szerepvállalások növelésére. A vállalatok közti együttműködések (klaszter kezdeményezések) felerősödtek egyes szektorokban (autóipar, faipar, elektronikai ipar, termálturizmus), ám a multinacionális nagyvállalatok és a hazai kis- és középvállalkozások közti kapcsolatok még gyengék.

Az EU jelenlegi tagállamaihoz közelebb eső, nyugati térségek kiugró dinamikája nem egyedi magyar jelenség, hiszen a gazdasági átalakulás és a nyugat-európai országokkal való kereskedelmi kapcsolatok élénkülése a közép-európai volt szocialista országok mindegyikében végbement. Ez a folyamat Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában az utóbbi időszakban éppúgy megfigyelhető, mint Magyarországon.

Ugyanakkor a keleti régióknak, valamint a Dunántúl déli részének gazdasági teljesítménye jelentősen elmarad a három fejlettebb régióétól. Ennek egyik oka a korábbi, alacsonyabb hatékonyságú és jövedelemtermelő képességű ágazati szerkezetben, ahol elsősorban a bányászat, nehézipar, illetve az agrárgazdaság volt meghatározó, valamint ezen ágazatoknak a keleti piacok összeomlása miatt bekövetkezett piacvesztésében keresendő. Észak-Magyarországot érintette leghátrányosabban a kilencvenes évek ipari szerkezetváltása, amely a térség egészét depressziós övezetté változtatta. Az ország keleti határa felé vezető autópálya (M3) mentén és a Közép-Magyarországhoz legközelebb fekvő alföldi térségekben már érezhető a gazdasági fejlődés, viszont a rossz közlekedésföldrajzi helyzetű, jelenleg periférikus, elsősorban határ menti térségek továbbra is magas munkanélküliséggel küzdenek. Az alföldi területek és Dél-Dunántúl országos jelentőségű mezőgazdasággal és arra épülő élelmiszeriparral rendelkeznek. Az alacsony jövedelemtermelő-képességű, átalakulási nehézségekkel küzdő agrár szektor gazdasági súlyából adódóan e területeken jelentős az elmaradott térségek száma és aránya.

1.3. A kistérségek helyzete

Kistérségi és helyi szinten vizsgálva azonban a különbségek sokkal árnyaltabb képet mutatnak, mint az egyszerű kelet-nyugat megosztottság, a gazdaság fejlettségének szerkezete mozaikszerűbb. A keleti országrészben is találhatók dinamikusan fejlődő térségek, ugyanakkor a fejlett dunántúli régiókban is vannak gyengébb pozíciójú térségek, ún. belső perifériák.2

2 A komplex társadalmi-gazdasági fejlesztés meghatározásának módját a 3. számú melléklet tartalmazza.

17

1.2 ábra Kistérségek komplex társadalmi-gazdasági fejlettsége

A dinamikusan fejlődő térségekben a kedvezőbb vállalkozási környezet (képzett munkaerő, jobb elérhetőség és infrastruktúra, fejlett felsőoktatás és K+F, kedvező turisztikai adottságok, stb.) miatt magasabb a külföldi tőke aránya és a vállalkozói aktivitás, az átlagosnál nagyobb a foglalkoztatottság és alacsonyabb a munkanélküliség.

A 90-es évek gazdasági folyamatainak változásában az olyan kedvező földrajzi helyzetű térségek élveztek elsődlegesen előnyt, mint a nyugati határ menti területek, ahol a viszonylag közeli dél-német, észak-olasz és osztrák régiók dinamizáló ereje is mutatkozik. Kiemelkednek még a főváros és vonzáskörzete, valamint az autópályák melletti dinamikus tengelyek. Különösen jól érzékelhető ez Budapest – Győr – Mosonmagyaróvár – Sopron, illetve Budapest – Székesfehérvár – Balaton vonalában, ahol mind a nagyobb városok, mind a kisebb centrumok körzetei a legjobb helyzetű térségcsoportba kerültek. A fejletlenebb régiók dinamikusan fejlődő pólusai a jelentős felsőoktatási kapacitással rendelkező nagyvárosok, Pécs, Debrecen, Szeged, Kecskemét és Eger térsége.

A fejlődő térségek némileg elkülönülnek a dinamikusan fejlődő térségektől, mivel növekedési lehetőségeik csak később, a külföldi tőke megjelenésével (Kaposvár, Nagykanizsa, Miskolc), a főváros agglomerációjának kiterjedésével (Vác, Aszód, Gödöllő) jelentkeztek. A nyugati országrész dinamikusan fejlődő tengelyei a környező kistérségek fejlődését is kedvezően befolyásolják (pl. zalai kistérségek). Ugyanakkor az elmaradottabb régiókra is igaz, hogy minden megyeszékhely a magas népsűrűségéből, az abból következő mérethatékonyságából, illetve térségi szinten kedvező elérhetőségéből adódóan a társadalmi-gazdasági fejlettség szempontjából kiemelkedik környezetéből (pl. Szolnok, Békéscsaba, Szekszárd). E fejletlenebb régiókban külön csoportot képviselnek a revitalizálódó, strukturális megújulás alatt álló ipari területek (pl.: Tiszaújváros, Gyöngyös) kistérségei.

Az elmaradott (stagnáló, vagy leszakadó) térségeket az átlagosnál rosszabb munkanélküliségi és jövedelmi helyzet, a külföldi tőke és a vállalkozói aktivitás alacsony

18

aránya jellemzi. Ennek okai lehetnek a térségek agrárjellege, korábbi elavult ipari szerkezete, hiányos infrastruktúrája, az ország- és régióhatár menti fekvés, vagy a meghatározó térségközpont hiánya. Ebbe a térségtípusba sorolható az Észak-Magyarország és Észak-Alföld nagy része. A Dunántúlon is találunk többségében agrárkarakterű területeket, s korábban prosperáló, mára depresszióba süllyedt ipari körzeteket (Komló). A Dunántúl legkritikusabb helyzetű összefüggő térsége a déli periférikus határzóna (Ormánság), amelyet az elmúlt évtized első felében külön sújtott a délszláv háborúnak a gazdasági kapcsolatokat is blokkoló hatása.

Az elmaradottabb térségekre a lakosság alacsonyabb jövedelmi helyzetén túl jellemző a tartós munkanélküliek magasabb aránya, a lakosság alacsonyabb képzettsége, az inaktivitás magas szintje, miközben a roma népesség aránya magasabb az országos átlagnál. A fejlesztések szűk keresztmetszeteit jelenti a hiányos települési infrastruktúra és az elszegényedett, alacsony komfort fokozattal rendelkező lakóterületeknek az átlagosnál nagyobb aránya.

1.4. A településhálózat sajátosságai

Magyarországnak sajátos a településhálózata, a főváros és közvetlen agglomerációja meghatározó, hiszen itt él az ország népességének közel egynegyede (kb. 2,4 millió fő), miközben a település hierarchiában következő város (Debrecen) mintegy 200 ezer lakossal rendelkezik. Az ország nagy részében a térségek gazdasági életében és a lakosság ellátásában meghatározó jelentőséggel a megyei jogú városok bírnak. E települések térségszervező erejét erősíti a jobb elérhetőségből és infrastrukturális ellátottságból fakadó kedvezőbb befektetői környezet is. A kistérségek többségének központja kisváros, amely – a hiányos infrastruktúrából adódóan – sokszor nem képes biztosítani a környező települések intézményi ellátását. Amíg a nagyvárosok és környező településeik alkotta térségek tartoznak a fejlettebb területek közé, addig egy-két kivételtől eltekintve, a többi kistérség az elmaradott, stagnáló kategóriába tartozik. A település-hierarchiára jellemző, hogy az Alföldön többnyire kevesebb, nagy területű, több ezres település van, amit kiegészít az egy-egy gazdaságból álló tanyarendszer, míg a nyugati, déli és északkeleti határhoz közelebbi területeken az aprófalvas településhálózat a jellemző. Az 1000 lakosnál kisebb népességű apró- és kisfalvakat rossz infrastrukturális ellátottság, kedvezőtlen gazdasági és demográfiai helyzet jellemzi. E térségekben általában magas a zsáktelepülések száma.

19

1.1 táblázat Településhálózat jellemzői Települések

száma Lakónépesség

aránya Természetes szaporodás

Belföldi vándorlási különbözet

Közüzemi vízhálózatba

Közüzemi szennyvíz-hálózatba

1000 lakosra kapcsolt lakás (%) -199 311 0,4 -10,6 -5,2 87,3 5,1 200-499 701 2,3 -6,1 1,1 88,5 6,4 500-999 690 4,9 -4,9 3,3 88,0 12,6 1000-1999 648 9,1 -3,8 4,9 87,3 17,8 2000-4999 504 14,8 -2,9 6,2 87,5 25,2 5000-9999 139 9,5 -3,0 5,5 91,4 30,8 10000-19999 79 10,9 -2,1 2,0 92,2 47,6 20000-49999 42 11,9 -2,5 0,0 93,1 57,8 50000-99999 12 7,5 -2,9 -0,8 96,8 78,4 100000-199999 7 9,5 -2,2 -6,9 96,0 77,6 200000- 2 19,1 -5,4 -7,6 98,3 90,7 Összesen: 3135 100,0 -3,5 - 92,9 53,5

Forrás: KSH 2001.

A 90-es években elindult szub- és dezurbanizációs folyamatok a nagyobb – elsősorban a százezer főnél népesebb – településekről elvándorlást eredményeztek. A nagyvárosokból kitelepülők nagy része a környező kisebb településeket választotta lakóhelyül, ám jelentős részük ingázóvá válik, növelve ezzel a környezeti ártalmakat, amely az életminőség romlásához vezethet. A népesség szuburbanizációját csak lassabban követi az infrastruktúra és a szolgáltató szektor fejlődése. Legmarkánsabban ez a folyamat a főváros és agglomerációs öve között figyelhető meg. A nemzetközi trendeknek megfelelően hazánkban is várható a népesség szuburbanizációjának lassulása, valamint a rurális térségek pihenésben, aktív turizmusban betöltött szerepének megerősödése.

22.. AA RRÉÉGGIIÓÓKK FFEEJJLLEETTTTSSÉÉGGII KKÜÜLLÖÖNNBBSSÉÉGGEEIINNEEKK DDIIMMEENNZZIIÓÓII

A fentiekben megfogalmazott térségi különbségek visszatükröződnek mind a gazdaság, mind a társadalom területén, számszerűen is kimutathatóak a gazdasági versenyképesség, a turizmus, a foglalkoztatottság, a munkanélküliség, a személyi jövedelem, az oktatás és iskolázottság, az elérhetőség, és az életminőség területén is.

20

2.1 Gazdasági versenyképesség

A térségi, települési életminőségi különbségek egyik legfőbb oka a gazdasági versenyképességben rejlő differenciákban kereshető.

1.2 táblázat Makrogazdasági mutatók Egy főre

jutó GDP (PPS) az

EU átlagában

(2000)

Bruttó hazai termék beszerzési

áron (milliárd Ft)

Folyóáras növekedés 1995-2000

(%)

Egy főre jutó GDP

Egy főre jutó bruttó

jövedelmek

az országos átlag %-ában 1995 2000 1994 2000 1994 2001 Közép-Magyarország 77 2296 5669 247 145,6 152,3 120,7 116,3Közép-Dunántúl 47 555 1459 263 86,4 100,5 97,7 104,7Nyugat-Dunántúl 58 565 1468 260 100,7 113,9 92,1 99,6Dél-Dunántúl 39 448 955 213 84,0 74,8 89,6 90,8Észak-Magyarország 34 519 1073 207 69,6 64,6 89,7 86,7Észak-Alföld 33 604 1265 209 73,9 63,4 87,4 88,1Dél-Alföld 38 627 1262 201 83,3 71,9 87,9 95,4Összesen: 51 5614 13151 234 100,0 100,0 100,0 100,0

Forrás: KSH

Leginkább a Közép-Magyarországi és az átlagosnál ugyancsak fejlettebb Nyugat-, illetve Közép-Dunántúli régiókban növekedett az egy főre jutó GDP értéke. A területi egyenlőtlenségek mértékét jelzi, hogy Közép-Magyarországon az egy főre jutó GDP 2,5-szeresen haladja meg a legkevésbé fejlett Észak-Alföldi régió hasonló mutatóját. Ugyancsak erre az egyenlőtlenségre utal, hogy 2000-ben Közép-Magyarországon egy főre több mint kétszer annyi működő-tőke befektetés jut, mint a második legfejlettebb régióban, Nyugat-Dunántúlon, és tizenháromszor több mint a Dél-Dunántúli régióban. Az 1994-2000 közötti időszakban mind az egy főre jutó GDP, mind a tőkebefektetések területén tovább nőttek a regionális különbségek.

1.3 táblázat Befektetések vállalkozásokban Jegyzett

külföldi tőke aránya

1 lakosra jutó befektetett

külföldi tőke

Külföldi érdekeltségű

szervezetek száma

1000 főre jutó vállalkozások

száma az országos átlag %-ában (2001) 1994 2001 Közép-Magyarország 67,7 243,5 61,3 131 116 Közép-Dunántúl 9,4 85,0 6,8 93 78 Nyugat-Dunántúl 7,5 76,1 10,5 90 83 Dél-Dunántúl 1,8 18,1 6,0 108 76 Észak-Magyarország 6,2 48,3 3,2 61 58 Észak-Alföld 3,5 22,8 4,6 66 60 Dél-Alföld 4,0 29,5 7,6 87 71

Forrás: KSH

A külföldi tőke tehát az elmúlt időszakban előnyben részesítette a jól megközelíthető, nyugati piacokhoz közelebb fekvő területeket, mely területeken további előnyként jelentkezett az országos átlag feletti népsűrűség és az ebből következő méretgazdaságossági szempontok,

21

valamint az átlag feletti életminőséget biztosító környezet. A három fejlettebb régióba érkezett az összes külföldi tőke közel 85%-a, s ez döntően befolyásolja a gazdasági térszerkezetet, mivel az így megtelepülő piacképes vállalatok kiegyensúlyozott foglalkoztatási viszonyokat biztosítanak. A külföldi tőkéhez hasonlóan az 1000 főre jutó vállalkozások száma is a Közép-Magyarországi, valamint a Közép- és Nyugat-Dunántúli régióban magasabb, míg a keleti régiók alacsonyabb értékei a kedvezőtlenebb gazdasági környezetre utalnak.

A vállalkozási aktivitásban mutatkozó területi különbségek viszonylag állandónak tekinthetők, amiért elsősorban az üzleti szolgáltatást végző mikrovállalkozások elterjedése felelős. A mezőgazdasági vállalkozások jelentősebb szerepe leginkább a vállalkozási szempontból legkevésbé aktív területeken meghatározó. Az ország vállalkozási szempontból legaktívabb és legkevésbé aktív régiói között kétszeres különbség van a Balassagyarmat-Békéscsaba vonallal elválasztható nyugati és keleti terület között. Különösen rossz helyzetben van Észak-Alföld és Észak-Magyarország, aminek oka humán erőforrás piaci igényekhez kevésbé illeszkedő képzettségi struktúrája és a növekedést indukáló – főleg külföldi – tőkebefektetések alacsony aránya.

A többségében hazai tulajdonú kis- és középvállalkozói szektor GDP-ből való részesedése csak 45% annak ellenére, hogy ez a szektor a magángazdaságban foglalkoztatottak kétharmadának, azaz 1,5 millió embernek biztosít munkahelyet. A hazai kis- és középvállalkozások további jellemzője, hogy többségükben a belső piacra, azon belül is a kereskedelemre, az idegenforgalomra, valamint személyi szolgáltatásokra specializálódnak, és ennek következtében exportképességük is alacsony.

A gazdaságszerkezetben fennálló különbségek egyrészt a természetföldrajzi környezet nyújtotta determinizmusokra (alföldi területek mezőgazdasága), másrészt a piacgazdaság kialakulásával fokozatosan változó gazdasági környezetre (Nyugat-Magyarország iparosodása) vezethetők vissza. A 90-es évek gazdasági változásai a mezőgazdaságban dolgozók számának és arányának jelentős csökkenését okozták, míg a tercier szektor szerepe – mind a foglalkoztatottak számát, mint az ágazat GDP részesedését tekintve – megnőtt. Az ipari szerkezetváltást és területi átrendeződést jelzi az ágazatban foglalkoztatottak arányának jelentős növekedése a fejlett dunántúli régiókban, és csökkenése a tradicionálisan ipari térségekben (Észak-Magyarország). A jelentős kelet-nyugati eltolódás kimutatható a ipari foglalkoztatási szerkezet átalakulásában és az ipari termelés volumenének regionális változásában.

1.4 táblázat Foglalkoztatottak ágazati megoszlása (%) Mezőgazdaság Ipar, építőipar Szolgáltatások 1994 2001 1994 2001 1994 2001 Közép-Magyarország 1,9 1,2 25,7 23,9 72,3 74,9 Közép-Dunántúl 8,9 5,9 44,8 48,2 46,2 45,9 Nyugat-Dunántúl 9,9 4,8 42,7 47,2 47,4 48,0 Dél-Dunántúl 13,7 8,4 32,9 35,2 53,5 56,4 Észak-Magyarország 6,3 3,9 41,8 40,1 51,9 56,0 Észak-Alföld 9,7 6,4 37,8 36,5 55,5 57,1 Dél-Alföld 11,6 8,0 36,3 37,0 52,0 55,0 Országos átlag: 7,2 4,4 34,4 34,9 58,4 60,7

Forrás: KSH

22

A turizmus az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság egyik húzóágazatává vált, melyet jól tükröz a GDP-hez és a folyó fizetési mérleghez való magas hozzájárulása, jelentős foglalkoztatási képessége, és a 2002. évi – alapvetően külső okokra visszavezethető – enyhe visszaesés ellenére is dinamikusan növekvő bevételei. Dinamikus fejlődését mutatja, hogy Magyarországon 1994 és 2001 között a turizmusból származó nettó devizabevételek – a vendégéjszakák számának 10%-os növekedése mellett – 2,25-szeresére emelkedtek. Jelentős szerepe van a fizetési mérleg hiányának és a külkereskedelmi mérleg deficitjének kompenzálásában.

1.3 ábra Turisztikai devizaegyenleg

4224

1628

2596

3448(81,6%)

1819(111,7%)

1629(62,8%)

0

500

1000

1500

2000

2500

3000

3500

4000

4500

m illió euró

2001. I-X II. hó 2002. I-X II. hó

Turisztikai devizabevételTurisztikai devizakiadásokTurisztikai devizaegyenleg

A turizmusnak a jövedelmi hatásán túl szolgáltatói szerepéből következően meghatározó a foglalkoztatási hatása is. A közvetlenül és közvetve a turizmusban dolgozók száma napjainkban elérheti a 250-300 ezer főt, ami az összes munkavállaló mintegy 6,5-7,7%-a.

Ezzel párhuzamosan egyre inkább felértékelődik a turizmus gazdasági szerepe, egyre több régióban tekintik húzóágazatnak, amely munkahelyeket teremt és jövedelemforrásokat jelent mind az állam, mind pedig a magánszféra számára. A turisztikai infrastruktúra fejlesztése emellett egyben a lakossági infrastruktúra fejlesztését is jelenti, tehát elősegíti az életkörülmények javítását és a gazdasági fejlődést.

Az ország természeti, kulturális adottságait tekintve igen sokszínű, a régiónként eltérő értékekre építve jelentős potenciál rejlik a turisztikai ágazat fejlesztésében. Az ország két legjelentősebb vonzereje és nemzetközileg legértékesebb turisztikai térsége a főváros Budapest, valamint a Balaton, Európa legnagyobb fürdésre alkalmas édesvizű tava.

Legjelentősebb erőforrások a következők:

• Magyarország jelentős kulturális örökséggel rendelkezik. A kulturális turizmus a kulturális örökség turisztikai hasznosítása, amely többek között a 8 Világörökség helyszín (Pécsi Ókeresztény Sírkamrák, Pannonhalmi Bencés Apátság, Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék, Aggtelek és Szlovák Karszt, Fertő-tó, Hortobágyi Nemzeti Park, Budapest-

23

Dunapart- Várnegyed-Andrássy út, Hollókő), az ingatlan kulturális örökség (műemlékvédelem alatt álló kastélyok, kúriák, várak, templomok és egyházi emlékek, régészeti bemutatóhelyek), a múzeumok gyűjteményei, a nemzetközi hírű művészeti élet és a népművészeti hagyományok értékeire épít.

• A természeti adottságok közül nemzetközi összehasonlításban is jelentős az ország területén található a gyógy- és termálvízkészlet, azonban néhány nemzetközileg is ismert és látogatott fürdőhely kivételével ezek idegenforgalmi hasznosítása még elmarad a kívánatostól, annak ellenére, hogy az elmúlt években a kormányzat jelentős erőfeszítést tett ezek fejlesztésére. Változatos tájak, álló- és folyóvizek, 10 nemzeti park (Aggteleki Nemzeti Park, Hortobágyi Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park, Körös-Maros Nemzeti Park, Kiskunsági Nemzeti Park, Duna-Dráva Nemzeti Park, Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrség Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Balaton-felvidéki Nemzeti Park), tájvédelmi körzetek, kiemelt térségek (Mátra és Bükk-hegység, a Velencei-tó környéke, a Dunakanyar, Mecsek-Villány, Sopron-Kőszeg környéke, Tisza-tó) megfelelő hátteret adnak a – turisztikai kereslet újabb irányzatainak kiszolgáló – aktív turizmus fejlesztéséhez. Kedvezőek a feltételek a lovas- és az ifjúsági turizmus fejlesztéséhez is (pl. rendelkezünk 11 ezer km jelzett túraútvonallal, lovaglásra kitűnően alkalmas földrajzi adottságokkal, lovas tradíciókkal).

• Az elmúlt években a nagy nemzetközi rendezvények helyszíneinek világranglistáján Magyarország, illetve Budapest folyamatosan az első húsz, Európában pedig az első tizenöt helyszín között szerepelt.

A fentiekben jellemzett egyedi és helyi értékekre épülő kulturális, aktív és ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránti a környezettudatosság erősödésével párhuzamosan a hazai és nemzetközi kereslet növekedése figyelhető meg. Ez a tendencia kiváló lehetőséget nyújt a vonzerők fenntartható hasznosításához, ami azért is lényeges, mert a turizmus (vendégforgalom) terén bekövetkezett globális visszaesés fokozza a versenyhelyzetet a nemzetközi turisztikai piacon.

A gazdag természeti örökséghez kapcsolódóan jelentős problémát okoz a szennyvízkezelés megoldatlansága, ami jelentős terhelést jelent ezekre a turisztikailag frekventált területekre. A településszerkezetből adódóan magas azoknak a kistelepüléseknek a száma, melyek lakossága nem éri el a 2000 főt, ugyanakkor kedvező elhelyezkedésükből adódóan a turizmus célterületei.

A megfelelő adottságok mellett azonban kedvezőtlen a termékszerkezet, amelynek legnagyobb részét a relatíve alacsony költésű tömegturizmus adja, továbbá jellemző a rövid tartózkodási idő, erős időbeli és területi koncentráltság. Ezért a turizmus jövedelemtermelő képessége elmarad a lehetőségektől. Bár az elmúlt hat évben kétszeresére növekedett az egy látogatóra jutó átlagos költés, 2001-ben még mindig csak 142 eurót tett ki, amely csak ötöde a közel azonos számú látogatót fogadó Ausztria hasonló adatának. Jellemző a külföldi vendégforgalom túlsúlya (legjellemzőbben a Közép-Magyarországi régióban), míg a szezonon kívül is keresletet támasztó, az ágazat fenntartható fejlődéséhez szükséges belföldi turizmus aránya még alacsony. Ennek ellenére a lakossági jövedelmek várható bővülése komoly lehetőséget jelent a turisztikai fejlesztések szempontjából.

24

1.5 táblázat Turisztikai alapadatok Vendég-éjszakák

száma a kereskedelmi szálláshelyeken (1000

db)

Átlagos tartózkodási idő a kereskedelmi

szálláshelyeken (vendégéjszaka)

Szálláshely-szolgáltatásban, vendéglátásban

foglalkoztatottak száma (fő)

1994 2001 1994 2001 1994 2001 Közép-Magyarország 4922 5675 2,3 2,5 21921 28503 Közép-Dunántúl 2620 2557 4,7 3,9 5979 7862 Nyugat-Dunántúl 2822 3458 3,5 3,7 6075 10184 Dél-Dunántúl 2863 2774 4,4 3,6 4661 7195 Észak-Magyarország 1267 1474 2,4 2,5 4595 6752 Észak-Alföld 1362 1765 3,1 3,5 5332 8519 Dél-Alföld 1119 946 2,6 2,4 5384 8013 Összesen: 16974 18648 3,2 3,1 53947 77030

Forrás: KSH

A turizmusban Budapest és Balaton térségének kiemelt szerepe miatt a Közép-Magyarországi és Közép-Dunántúli régió képviseli az idegenforgalom teljesítményének közel felét. Budapestre és a Balatonra jellemző, hogy alapvetően a tömegturizmusra rendezkedett be, és igen nagy kapacitások kerültek kiépítésre, melyek azonban szezonon kívül lényegesen alacsonyabb kihasználtsággal tudnak működni. Ennek megfelelően az országban a szálláshelyek kínálata kétpólusúvá vált:

• egyrészt a kapacitások nem megfelelő kihasználtsága jellemző a fő célterületeken,

• másrészt a kevésbé frekventált területeken a létező vonzerők ellenére is sok esetben csak elégtelen mennyiségű és minőségű szálláshely- és szolgáltatáskínálat épült ki.

1.6 táblázat Kereskedelmi szálláshelyek kapacitása Összes kereskedelmi szállásférőhely Összes szálláshelyből a

szállodai férőhelyek aránya (%)

1994 2001 ágyak

száma (db) aránya

(%) ágyak

száma (db) aránya

(%) 1994 2001

Közép-Magyarország 48 539 16,8 51 787 16,3 58,3 65,5 Közép-Dunántúl 50 778 17,6 56 848 17,9 20,2 22,3 Nyugat-Dunántúl 42 915 14,9 50 282 15,8 29,7 36,8 Dél-Dunántúl 68 332 23,7 63 134 20,0 26,0 30,6 Észak-Magyarország 28 011 9,7 35 022 11,0 20,6 18,2 Észak-Alföld 29 192 10,1 35 958 11,3 19,1 19,9 Dél-Alföld 20 853 7,2 24 598 7,7 24,9 25,5 Összesen: 288 620 100 317629 100 29,7 32,8

Forrás: KSH

Ennek egyik oka a turisztikai infrastruktúra hiányosságaiban rejlik. A turisztikai fogadókapacitás a rendszerváltást követően javult. Azonban annak ellenére, hogy a kínálat színesedett, és sok az új piaci szereplő, a szállásstruktúra összetétele még mindig nem

25

igazodik a kereslethez. A magasabb költést biztosító szállodai férőhelyek aránya kevés és főként Budapestre (10 db 5*-os, 29 db 4*-os szálloda) koncentrálódik. Az ország többi részén már lényegesen rosszabb a helyzet (Budapesten kívül összesen 3 db 5*-os és 48 db 4*-os szálloda található), a magas kategóriájú szállodák száma nem kellő mértékű. Emellett pedig a 3*-os szállodák (országosan összesen 400 db) jelentős része felújításra szorul. Rendkívül erős a területi koncentráció a szállodán kívüli kereskedelmi szálláshelyeken és a fizetővendéglátás keretében is. Ezek férőhelyeinek kétharmada a Balaton mellett és a fővárosban, illetve annak környezetében található. Továbbá a nyugati határ és a főközlekedési utak mentén nagyobb a vendégfogadó kapacitás.

A turisztikai infrastruktúra hiányosságai mellett azonban problémát jelent a humán erőforrás nem megfelelő képzettsége is. A turisztikai szektor fejlesztésének elengedhetetlen tényezője a professzionális és vendég-orientált megközelítés. Jelenleg azonban mind a készségszintek, mind az ügyfélkezelés terén hiányosságok tapasztalhatók a szektorban. A turisztikai szolgáltatók általában, de különösen Budapesten kívül hiányos számítógépes- és nyelvtudással rendelkeznek. Ezért a lehető legmagasabb nemzetközi színvonal elérése érdekében az alkalmazottakat készségeik fejlesztésére és gyakorlati képzésre kell ösztönözni.

2.2. Demográfiai folyamatok

A gazdasági szerkezet átalakulása az elmaradottabb térségekben a munkanélküliség országos átlagot meghaladó növekedését – a tartós és fiatal munkanélküliek magas arányát –, a foglalkoztatottság csökkenését, a jövedelmi viszonyok, ezzel együtt az életkörülmények stagnálását okozta.

A demográfiai mutatók közül minden régióra egyaránt jellemző az 1981-től kezdődött és máig tartó népességcsökkenés, amely Európában és világviszonylatban is kiemelkedő mértékű. 1990 óta mintegy 200 ezerrel csökkent a népességszám, 2001 elején 10 millió 175 ezer lakosa volt az országnak.

1.7 táblázat Demográfiai mutatók Természetes szaporodás Vándorlási különbözet Népességváltozás

1990-2001 (%)

1000 lakosra 1990 1995 2001 1990 1995 2001

Közép-Magyarország -4,0 -4,7 -4,0 4,9 0,9 0,6 -4,6 Ebből: Budapest -5,1 -6,2 -5,7 5,8 -5,9 -8,1 -13,7 Pest megye -1,6 -1,9 -1,1 5,0 13,9 14,7 +14,7 Közép-Dunántúl +0,1 -1,7 -2,7 -0,3 0,8 2,0 +0,1 Nyugat-Dunántúl -2,1 -3,3 -3,7 -0,2 1,3 1,7 -0,6 Dél-Dunántúl -1,8 -3,7 -4,1 -0,9 -0,1 -0,2 -1,8 Észak-Magyarország -1,2 -2,9 -3,5 -4,5 -2,4 -1,6 -1,6 Észak-Alföld +1,1 -0,5 -1,7 -4,3 -1,2 -1,4 +1,0 Dél-Alföld -3,1 -4,2 -4,5 -0,4 0,2 -0,8 -1,2 Országos átlag: -1,9 -3,3 -3,5 - - - -1,7

Forrás: KSH

A gazdasági fejlettség és az életminőség területi különbségei migrációs folyamatokat indukálnak. A 80-as évek végén, 90-es évek legelején a bevándorlás legfőbb célterülete

26

Budapest volt, különösen a fiatalok és a magasabban kvalifikáltabbak körében (bevándorlás mértéke 1985: 7,3‰, 1990: 5,8‰). Napjainkra ez a tendencia jelentősen megváltozott. A szuburbanizáció és a magas természetes fogyás következtében az elmúlt 12 évben Budapest lakossága jelentősen, közel 280 ezer fővel csökkent, az elvándorlás mértéke 2001-ben 8,1‰ volt, míg ebben az évben Pest megye népessége 14,7‰-kel nőtt. Az ország többi részében a vándorlási különbözet alapvetően nem jelentős. Az elvándorlás üteme – egyre csökkenő mértékben ugyan - továbbra is a kevésbé fejlett régiókban, mindenekelőtt az Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon (2001-ben 1,4-1,6‰) a legmagasabb, míg az ország nyugati felét, elsősorban Közép- és Nyugat-Dunántúlt pozitív vándorlási egyenleg jellemzi (1,7-2‰).

2.3. Munkaerőpiac

A kilencvenes évek elején a magyar munkaerőpiac legfontosabb jellemzői a foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás drámai csökkenése, a munkanélküliség ugrásszerű növekedése, a munkaerő főbb szektorok és foglalkozások közötti átrendeződése. A regisztrált munkanélküliek száma 1993 elején meghaladta a 700 ezer főt, azóta folyamatosan csökken, 2001-re számuk kevesebb, mint a felére, a munkanélküliségi ráta pedig 5,7%-ra (EU: 7,6%) mérséklődött. Noha az országos munkanélküliségi mutatók az uniós átlaghoz képest is kedvezőek, mindez nem mondható el a gazdasági aktivitás tekintetében. 2000-ben az aktivitási ráta 60,3%, a foglalkoztatási ráta pedig 56,4%, ami jelentősen elmarad az EU 69,0%-os, illetve 63,3%-os átlagától.3

Különös problémát jelent, hogy a munkaerő-piaci helyzet erős területi különbségei továbbra is fennmaradtak. Míg Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön a foglalkoztatottsági ráta 2001-ben nem érte el az 50%-ot, és a munkanélküliségi ráta 8% körüli (egyes kistérségekben megközelítette a 20%-ot, pl. 18,6% az Encsi kistérségben), addig Közép-Magyarország, valamint Közép- és Nyugat Dunántúl foglalkoztatottsági rátája 60% körüli, munkanélküliségi rátája pedig alig haladja meg a 4%-ot.

3 Az Európai Unió statisztikai rendszere a 15-64, a KSH a 15-74 éves népesség gazdasági aktivitását méri. E helyütt az összehasonlíthatóság érdekében a foglalkoztatási és aktivitási ráta a 15-64 éves korosztály gazdasági aktivitását vizsgálja, ezért ezen értékek eltérnek az 1.9 táblázat KSH értékeitől.

27

A regionális társadalmi-gazdasági különbségek markánsan megjelennek a jövedelmi különbségek területén is.

1.8 táblázat Jövedelmi viszonyok

Foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete

(1000 Ft)

Foglalkoztatottak havi bruttó

átlagkeresete (1000 Ft, 2001)

1 főre jutó éves bruttó jövedelem

(1000 Ft)

1994 2001 Férfiak Nők 1994 2001 Közép-Magyarország 39,8 139,9 143,1 116,5 193,9 707,7 Közép-Dunántúl 32,6 102,0 108,1 83,9 144,3 637,2 Nyugat-Dunántúl 30,5 99,4 105,2 82,4 144,9 606,5 Dél-Dunántúl 30,6 89,9 94,1 77,1 125,2 552,8 Észak-Magyarország 30,0 90,3 95,0 77,7 117,4 527,8 Észak-Alföld 29,5 86,4 88,9 76,7 107,6 536,1 Dél-Alföld 30,0 88,1 88,6 77,9 118,9 580,4 Országos átlag: 33,9 108,9 113,3 92,2 143,7 608,7

Forrás: KSH

Az 1994-es, területileg viszonylag kiegyenlített jövedelmi viszonyok 2001-re jelentősen differenciálódtak: a gyorsabban fejlődő régiókban a keresetek növekedése jóval meghaladta az országos átlagot. Az 1 főre jutó jövedelmek különbségeit tovább fokozza a fejletlenebb régiók magasabb arányú munkanélkülisége, alacsonyabb aktivitási rátája és az aktív korú népesség kedvezőtlenebb aránya. Mindezek következtében a Közép-Magyarországi régióban átlagosan 34%-kal magasabb az 1 főre jutó jövedelem, mint Észak-Magyarországon.

A legtöbb uniós tagállammal ellentétben Magyarországon a nők munkanélküliségi aránya alacsonyabb, mint a férfiaké. Ám e különbség nem jelenti a nők kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetét, hiszen foglalkoztatási rátájuk mindössze 49,7%, míg a férfiaké 63,3%. A nők munkaerő-piaci esélyhátrányai a hasonló munkakörökben mért több mint 10%-os bérelmaradásukban is kimutatható. A család és a munka összeegyeztetését nehezíti a részmunkaidős és más rugalmas foglalkoztatási lehetőségek hiánya, az intézményes gondoskodási formák helyenkénti szűkössége és rugalmatlan hozzáférhetősége.

A munkaerő-piaci problémák fontos forrása, hogy a szakképzési kínálat nem tudott megfelelően alkalmazkodni a régiók gazdasági igényeinek. A munkanélküliek között magas a piacképes szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek aránya, miközben egyes szakmákban és térségekben a szakképzett munkaerő hiánya jellemez.

A munkanélküliek jelentős hányada az alacsonyan képzettek köréből kerül ki, mely tovább nehezíti az elhelyezkedés lehetőségeit. Legnagyobb probléma a Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi, és Észak-Alföldi régiókban van, ahol a regisztrált munkanélküliek 45-47%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van. A tartós munkanélküliek aránya a legmagasabb, míg az aktivitási arány a legkedvezőtlenebb ezekben a régiókban.

28

1.9 táblázat A 15-74 éves népesség gazdasági aktivitása Foglalkozta-

tottsági ráta (%)

Aktivitási arány (%)

Munkanél-küliségi ráta

(%)

Regisztrált munkanélküli

Férfi nő

1994 2000 1995 2001 1994 2001 1995 2001 1995 2001 Közép-Magyarország 57,8 60,5 58,4 56,9 7,5 4,3 41931 16554 40741 18720 Közép-Dunántúl 55,3 59,2 58,0 55,9 12,9 4,3 29104 16692 23163 15913 Nyugat-Dunántúl 59,8 63,4 58,3 58,5 9,7 4,2 20380 12569 13207 9711 Dél-Dunántúl 52,7 53,6 53,0 50,5 13,3 7,8 29317 24017 21057 20325 Észak-Magyarország 47,8 49,4 52,7 47,8 19,7 8,5 55454 43509 33636 31567 Észak-Alföld 48,2 49,0 52,3 48,3 18,7 7,8 65782 47788 39109 34102 Dél-Alföld 52,8 56,0 55,5 52,4 14,9 5,4 41295 27945 28589 23600 Ország: 53,9 56,4 55,9 53,3 12,8 5,7 283263 189074 199484 15393

8 Forrás: KSH

Csak hosszabb távon megoldható problémát jelent a roma kisebbség munkaerő-piaci helyzete. A jelentős részben alacsony iskolázottságú és képzettségű romák számára a munkaerőpiac alig kínál kereső foglalkozást, s így a cigányság foglalkoztatottsága durván a fele, munkanélküliségi rátája pedig az országos átlag négy-ötszöröse. Ez különösen súlyos gondot jelent az olyan fejletlenebb, rurális területeken, és egyes városi településrészeken, ahol a roma népesség aránya az össznépességen belül jelentősen meghaladja az országos átlagot. E területek nagy része az Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi és Dél-Dunántúli régióban, illetve a főváros egyes kerületeiben található.

Az elmaradott, kevés munkalehetőséget kínáló térségekben, az alacsony státuszú, többnyire hátrányos helyzetűek által lakott településrészekben jelentősen növelhető a foglalkoztatottság és az életminőség a helyi foglalkoztatási potenciál fokozottabb kihasználásával. A harmadik szektor azonban Magyarországon alulfejlett, eddig kevés, leginkább mintaértékű kezdeményezések indultak meg; a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználatlanok.

2.4. Oktatás, képzés

A rendszerváltás után a közép- és felsőfokú képzés dinamikus bővülésével a lakosság képzettségi színvonala közeledett az EU átlaghoz. 2001-ben a megfelelő korú lakosság 60%-a (EU: 64%) járt érettségit adó középfokú oktatási intézménybe és további 20%-a szakiskolába. Ugyanakkor iskolázottság területi különbségei a településkategóriák, illetve a régiók viszonylatában jelentősek. A népesség iskolázottsági viszonyait tekintve a középiskolai végzettséggel rendelkezők arányát illetően továbbra is a Közép-Magyarországi régió, ezen belül is a főváros (58,7%) emelkedik ki.

29

1.10 táblázat Népesség iskolai végzettsége

Középiskolát végzett 18 évesnél idősebbek

aránya (%)

Felsőfokú végzettségű 25 évesnél idősebbek

aránya (%)

1990 2001 1990 2001 Közép-Magyarország 38,6 51,0 15,6 19,4 Közép-Dunántúl 26,2 34,3 8,4 10,4 Nyugat-Dunántúl 28,0 36,1 8,5 10,9 Dél-Dunántúl 24,6 32,0 7,9 9,9 Észak-Magyarország 25,9 33,2 7,7 9,3 Észak-Alföld 23,5 30,9 7,6 9,4 Dél-Alföld 24,3 32,3 7,6 9,8 Országos átlag: 29,2 38,2 10,1 12,6

Forrás: KSH

A kilencvenes években felsőfokú képzés is ugrásszerűen bővült. 2001-re a hallgatók száma 349 ezer főre növekedett, elérte a megfelelő korosztály közel 25%-át. A nappali tagozaton tanulók aránya az összes hallgató közel 60%-a, mintegy 184 ezer fő. A felsőoktatásban részt vevő nők aránya ma már meghaladja a férfiakét (53,6%), arányuk azonban az alacsonyabb jövedelmi kilátásokkal bíró, óvónő-, tanár-, tanítóképző, gyógypedagógiai szakokon a legmagasabb, ugyanakkor a műszaki felsőoktatásban csak minden negyedik hallgató nő.

A képzési kínálat bővülésével a korábbi egyetemek, főiskolák kihelyezett tagozatai mellett további új, önálló intézmények is szerveződtek, nem állami, alapítványi típusú felsőoktatási intézmények jelentek meg és 2000-re már 37 település rendelkezett az összesen 65 felsőoktatási intézménnyel. A felsőoktatásban a képzés helye szerint azonban jelentős területi koncentráció figyelhető meg, annak ellenére, hogy minden régió rendelkezik fejlett felsőoktatási központtal. Csaknem minden második hallgató továbbra is a Közép-Magyarországi régió intézményeiben tanul és hagyományosan fejlett a felsőfokú intézményrendszer a két alföldi, és a Dél-Dunántúli régió egyetemi központjaiban is (Debrecen, Szeged, Pécs).

1.11 táblázat Nappali tagozatos egyetemisták, főiskolások száma Képzés helye szerint Állandó lakhely szerint*,

1 000 lakosra 1994 2001 1994 2001 Közép-Magyarország 51 900 87 908 11,2 17,8 Közép-Dunántúl 5 837 14 403 9,7 16,6 Nyugat-Dunántúl 9 723 12 117 10,9 17,3 Dél-Dunántúl 9 892 15 821 10,0 15,7 Észak-Magyarország 9 543 10 723 11,5 17,1 Észak-Alföld 13 937 21 064 10,5 17,4 Dél-Alföld 15 354 22 035 10,4 16,3 Összesen: 116 186 184 071 11,3 17,1

Forrás: KSH, *szülő állandó lakóhelye szerint

30

A felsőfokú képzésre jellemző területi koncentráció egyik fő oka, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények képzési kínálata messze elmarad a fővárosétól. A szakirányok szerinti megoszlás tekintetében kiemelkedő a Közép-Magyarországi régió helyzete, ahol nemcsak minden szakirány jelen van, de itt koncentrálódik a jogi és államigazgatási, valamint a műszaki képzés. Ugyanakkor a regionális felsőoktatási intézmények által oktatatott szakok nem alkalmazkodtak megfelelő mértékben a változó igényekhez. Míg egyes szakmákban túlképzés folyik, másokban krónikus hiány jellemzi a munkaerőpiacot. A régiók gazdasági versenyképességét jelentősen javíthatja a vidéki felsőoktatási intézmények regionális tudásközpont szerepének kialakítása, amely csökkenti a felsőfokú végzettségűek elvándorlási hajlandóságát a vidéki városokból.

A regionális tudásközpontok fejlődésének szűk keresztmetszetét képezi a felsőoktatási intézmények infrastrukturális hiányosságai, amely gátat szab a hallgatói létszám bővülésének Különösen a vidéki felsőoktatási intézményekben hiányoznak, illetve elégtelenek a hallgatók hatékony tanulásához szükséges oktatási és számítástechnikai eszközök, információs adatbázisok. Az intézmények informatikai eszközellátottsága, illetve a hálózati hozzáférés minősége nem felel meg a tudásalapú társadalom által támasztott követelményeinek. A kollégiumi férőhelyek száma nem követte a felsőoktatásban tanulók dinamikus bővülését és a kollégiumi elhelyezésére szolgáló épületek színvonala is elmarad a kívánatostól. A megfelelő mennyiségű és minőségű kollégiumi férőhely biztosítása, nem csak a vidéki felsőoktatási intézmények bővülésének alapvető feltétele, hanem kiemelkedő fontosságú az esélyegyenlőség biztosításának szempontjából is.

2.5. Térségi elérhetőség

A régiók közötti és régión belüli fejlettségi egyenlőtlenségek kialakulásának egyik oka a térségek elérhetőségében jelentkező különbség, valamint a régiókon belüli elégtelen közlekedési hálózat. A régiókon belüli gyenge kohéziót is nagy részben a belső közlekedési útvonalak hiánya vagy rossz minősége okozza. Az elérhetőségi helyzet javításával, a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével ezért a gazdasági növekedés egyik legfontosabb alapfeltétele teremthető meg. A régiók elérhetőségét az országba áramló külföldi működő tőke és a külkereskedelmi kapcsolatok miatt is fontos nyugat-európai piacokhoz viszonyítva, a közúton való elérhetőség tekintetében a Nyugat- és Közép-Dunántúli régiók helyzete a kedvezőbb, míg hátrányos helyzetű az Észak- és Dél-Alföldi, az Észak-Magyarországi valamint a Dél-Dunántúli régió. Azonban minden régióban találhatók olyan perifériális területek, amelyek rendkívül rossz közlekedési feltételekkel bírnak.

31

1.3 ábra A saját megyeszékhely vagy megyei jogú város elérhetősége 2002-ben, a jelenlegi úthálózaton

A hazai közúthálózat minőségi jellemzői (teherbírása, balesetveszélyessége), valamint a gyorsforgalmi úthálózat alacsony sűrűsége nem elégítik ki a növekvő tranzit- és belföldi forgalmi igényeket. Az utak minősége nem függ össze közvetlenül az egyes térségek társadalmi-gazdasági fejlettségével, ám Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves és Somogy megyékben az átlagnál magasabb a rossz vagy nem megfelelő minőségű utak aránya. Az autópályák, autóutak hiánya elsősorban az alföldi régiók és a Dél-Dunántúl gazdasági versenyképességét csökkenti. Legkedvezőtlenebb helyzetben a közlekedési szempontból perifériális térségek, ezen belül is az említett régiók határmenti térségei vannak, mely területeken különösen magas a zsáktelepülések száma. Az említett települések kedvezőtlen térségi elérhetőségei különösen az adott kistérség meghatározó településének, vagy a legközelebb eső megyeszékhely elérésének szempontjából hangsúlyosak. Az EU csatlakozás, megkönnyítve a határ menti együttműködések fejlődését elsősorban az északi határterületeken és az Európai Unió új keleti határa mentén hozhat változást, ahol különösen kevés és szűk a közúti határátkelőhelyek átbocsátó-képessége. Az utak minőségének romlásához, az elérési idők növekedéséhez jelentősen hozzájárult, hogy míg az elmúlt évtizedben a közutak hossza mindössze 2%-kal bővült, addig a gépjárműállomány egyharmadával növekedett.

A helyközi közlekedés jelentős részét lebonyolító vasúthálózat sűrűsége ugyan megfelelő, eloszlása viszonylag egyenletes, de az elöregedett járműpark, a villamosított pályaszakaszok alacsony aránya, és a pályatest állapota különösen megnehezíti egy korszerű, gyors, környezetbarát közlekedési rendszer viszonylag gyors kialakítását.

32

A főváros központú, sugaras szerkezetű főútvonal és vasúthálózat, valamint a folyami hidak elégtelen száma gátolja a regionális kapcsolatok erősítését, és jelentős egyenlőtlenségeket okoz az elérhetőség színvonalában. A fentieken túl a kistérségi szinten az elmaradottabb térségek települések fejlődését nagyban gátolja a hiányos közlekedési hálózat, sokszor hiányoznak környezetvédelmi szempontból fontos, településeket elkerülő, tehermentesítő, illetve összekötő utak. Az alacsonyabb rendű közúthálózat fejlesztések településközi elérhetőség javításán túl, fontosak a gazdasági tevékenységek bővítéséhez szükséges szűk közlekedési keresztmetszetek oldásában.

1.12 táblázat Az országos közút- és vasúthálózat mutatói Főút (km) Egyéb

országos közút (km)

Közút összesen

(km)

100 km2-re jutó országos közút (km)

100 km2-re jutó vasút

hossza (km) Autópálya

autóút Első és

másodrendű4

Közép-Magyarország 158 486 1908 2605 37,6 10,3 Közép-Dunántúl 138 922 2905 3965 35,3 9,7 Nyugat-Dunántúl 72 1021 3756 4848 43,1 8,2 Dél-Dunántúl 18 976 3338 4334 30,6 8,4 Észak-Magyarország 119* 815 3777 4655 34,7 7,4 Észak-Alföld 5* 1157 3749 4905 27,7 9,0 Dél-Alföld 56 1073 3881 5010 27,3 7,6 Összesen: 566* 6503 23313 30322 32,6 8,4 KSH 2001 *2002. december

Bár az ország helyi és helyközi tömegközlekedési hálózata nemzetközi összehasonlításban igen fejlettnek mondható, egyes – főként periférikus helyzetű – térségek ellátottsága nem megfelelő. A járműpark korszerűsítésre szorul és a tömegközlekedés kiszolgáló létesítményeinek (buszöblök, várók, buszsávok, stb.) komfortfokozata is rendkívül alacsony. Ezen eszközök fejlesztése, valamint a tömegközlekedési ágak közti összehangolás javítása szükséges, hogy legalább stagnáljon, de inkább bővüljön a tömegközlekedést igénybe vevők száma. A szolgáltatások fejlesztése az életminőség és a települési környezet javítása, a gyorsabb elérhetőség biztosítása, valamint a balesetbiztonság növelése érdekében lenne indokolt.

A nagyvárosokban a környezetbarát közlekedési módok elterjesztésében, az elmaradottabb térségek fejlesztésében, a települések közötti közlekedési kapcsolatok kialakításában különös súllyal bír a kerékpárút és a hozzá kapcsolódó infrastruktúra kiépítése. Napjainkban a kiépített kerékpárút-hálózat hossza mintegy 1600 km, ebből 200-300 km a kiszolgáló infrastruktúrával felszerelt, ellátott útszakasz. A kerékpáros közlekedés amellett, hogy a városi és vidéki élet hatékony eszköze lehet, az aktív turizmus iránti igény megnövekedésével párhuzamosan a turisztikai vonzerők elérésében is fontos szerepet játszhat.

A korábbi évek fejlesztései ellenére a régiókban az infokommunikációs műszaki infrastruktúra, a közösségi intézmények kiépítettségében jelentős lemaradás van. A számítógéppark hiányosságai, a hálózatok kiépítettségi fokának alacsony szintje, az adatátvitel sebessége jelentősen megnehezíti az elektronikus információcserét és az információhoz való hozzájutást. Ezért kiemelkedően fontos az informatikai hálózatok

4 Az egy, kettő és három számjegyű közutak.

33

minőségi és mennyiségi fejlesztése, kulturális intézmények telematikai fejlesztése, valamint a teleházak rendszerének kiépítése. Így biztosítható a kistelepüléseken élők információhoz való hozzáférése, az elektronikus kapcsolattartás, elősegíthető a számítóképes készségek elsajátítása. Jelenleg 261 teleház működik az országban, a dunántúli aprófalvas térségek ellátottsága kedvezőbb, ugyanakkor a Közép-Dunántúli régióban és az alföldi régiók egyes területein a hálózat még hiányos.

33.. MMAAGGYYAARROORRSSZZÁÁGG KKÖÖRRNNYYEEZZEETTII ÁÁLLLLAAPPOOTTÁÁNNAAKK ÁÁTTFFOOGGÓÓ ÉÉRRTTÉÉKKEELLÉÉSSEE

Magyarország regionális környezeti helyzetelemzésének fejezete a Nemzeti Fejlesztési Terv környezeti helyzetértékelésében foglaltak figyelembevételével került kidolgozásra. A főbb következtetések összhangban vannak az ez évben induló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által meghatározott helyzetértékeléssel. Az értékelés biztosít alapot a Regionális Operatív Program által finanszírozott tevékenységek környezeti hatásának nyomon követésére.

3.1. A régiók környezeti állapota

Az elmúlt évtized társadalmi-gazdasági átalakulása jelentősen megváltoztatta a környezet állapotát befolyásoló hatások jellegét és nagyságrendjét. A környezet állapotának az elmúlt években lezajlott, összességében kedvező változása eltérő mértékben volt tapasztalható az ország különböző régióiban, sőt egy régión belül is érzékelhető különbségek alakultak ki a települések vagy település-csoportok között. Bizonyos környezet terhelések jelentősen csökkentek (pl. nehézipar levegőszennyezése, műtrágya felhasználás stb.), ugyanakkor új típusú környezeti problémák is megjelentek az elmúlt évtizedben a termelői és fogyasztói szokások megváltozásával (pl. a hulladékok mennyiségének növekedése és összetételének változása stb). A környezeti elemekben bekövetkező kedvezőtlen folyamatok gyakran kiterjednek vagy valamely természetföldrajzi egység (pl. vízgyűjtő) részére vagy egészére, esetleg lineáris kiterjedésű területsáv (pl. utak, folyók mentén) mentén jelentkeznek a problémák.

A környezeti problémák nagyobb részt kapcsolódnak a társadalmi gazdasági folyamatok alakulásához, kisebb részt a hátrahagyott környezetszennyezésekhez. A máig fennmaradt és bizonyos szempontból tovább erősödő társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekkel párhuzamosan a környezeti állapotjellemzők is jelentős területi különbségeket mutatnak. Jelentős regionális környezeti problémák (pl. közlekedési túlterheltségéből eredő zaj- és légszennyezettség) eredője a Közép-Magyarországi régióban a főváros jelentős gazdasági túlsúlya, hazánk főváros centralizált közlekedési hálózata és fokozatos területi terjeszkedése. Bár e problémák a fővárost és agglomerációját sújtják legnagyobb mértékben a fokozódó urbanizáció, a vidéki közösségek felbomlása, azaz az ún. “város és vidék probléma” az ország több régiójára is jellemző.

Magyarország természeti értékei nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségűek. Földrajzi adottságaink sokszínűsége a tájak változatosságával és biológiai sokféleséggel párosul. A hagyományos tájhasználatok további jellegzetes és fajokban gazdag

34

élőhely és életközösség kialakulásához járultak hozzá. 2002-ben az ország területének 9,2%-a állt természetvédelmi, és ezen belül 1,2%-a fokozott természetvédelmi oltalom alatt. A védett területek aránya jelenleg az Észak-Magyarországi régióban a legmagasabb (13,4%), és a Dél-Dunántúli régióban a legalacsonyabb (5,7%).

Ugyanakkor számos kedvezőtlen jelenség és folyamat mutatja természeti örökségünk veszélyeztetettségét. Az ország területének viszonylag érintetlen hányada a teljes terület 15%-ára csökkent, az egykori összefüggő, egymással folyamatos átmenetet mutató élőhelyek számottevően feldarabolódtak. A területhasználat változásának (pl. a művelésből kivont területek arányának növekedése stb.) velejárójaként számos, a táj- és természetvédelem szempontjából kedvezőtlen folyamat felerősödött: a települések területi növekedése számos esetben a település és a táj szerves kapcsolatát biztosító zöld gyűrű rovására történt. A rendszerváltás óta megváltozott körülmények és veszélyes folyamatok, rászorították a természetvédelmet korábbi rezervátum szemléletű természetvédelmi felfogás, és gyakorlat felülvizsgálatára.

A levegőminőség szempontjából lényeges, hogy számos helyhez kötött ipari forrás megszűnése, illetve a kibocsátott szennyezőanyagok fokozatos csökkenése következtében az Észak-Magyarországi és a Közép-Dunántúli régió nagy kiterjedésű, a levegő minősége szempontjából szennyezettnek minősített területei mozaikosan feldarabolódtak, területük a még megtalálható jelentősebb légszennyező források (főleg erőművek) közvetlen környezetére zsugorodott. A közlekedési kibocsátások, és ezen belül is a közúti gépjárműforgalom kibocsátásai jelenleg a levegőminőségi problémák legfontosabb okozói, amit jól mutat a szennyezettség országosan egyenletesebb, a nagy belső és/vagy átmenő forgalmat lebonyolító településekre koncentrálódó eloszlása. A közlekedési eszközök igénybevételét tekintve tovább nőtt az egyéni közlekedési lehetőségeket igénybe vevők aránya a tömegközlekedés használatához képest. A gépjárműszám 1990-97 között 2,4 millió darabról 3,9 millióra emelkedett, ami több mint 60%-os emelkedését jelent. A növekedést legerősebben a személygépkocsi szám 1,9 millió darabról 3,1 millióra való változása befolyásolta. A gépkocsi szám növekedésének környezeti hatásait a gépkocsik minőségének kétségtelen javulása sem tudta ellensúlyozni. Az elsősorban hőerőművekből és ipari üzemekből származó SO2 és porkibocsátás legnagyobb mértékben az ipari jellegű Közép-dunántúli és Észak-Magyarországi régióra jellemző, míg a döntően közlekedési eredetű NOx kibocsátás legnagyobb része a központi forgalmi helyzetű Közép-Magyarországi régióban kerül a levegőbe. A lakosság mintegy fele jelenleg is mérsékelten szennyezett illetve szennyezett levegőjű területen él.

A felszíni vízkészletek 96%-a az országhatáron kívülről érkezik, amelynek következtében a belépő vizek minősége és a környezeti kockázatok a környező országok által nagymértékben meghatározottak. Az országon átfolyó vízmennyiség nagy része a Duna és a Tisza vízfolyásoknál összpontosul. A felszíni vizek (részben az elégtelen szennyvíztisztító kapacitás miatt) az országból való kilépéskor több összetevő esetében tovább romlanak. A nagy vízfolyások vízszállításában vagy vízminőségében beálló szélsőségek (árhullám, szennyezőanyag levonulás) közel egyidőben több régió (a dunai árhullám öt, a tiszai három) régió folyómenti településeinek egész sora számára okoznak veszélyhelyzetet. A legrosszabb minőségűek a nagy lélekszámú, jelentős iparral rendelkező településeken átfolyó kisebb vízfolyások. A Balaton vízminősége az elmúlt években folyamatosan javul, köszönhetően a területén található három régió (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Dél-Dunántúl) környezetvédelmi és környezetkímélő gazdasági fejlesztésének, amely a továbbiakban is az

35

összehangolt cselekvést igényli. Kedvezőtlen folyamat az utóbbi években ugyanakkor a Balaton a tartós vízszintcsökkenése.

Felszín alatti vizeink alapvető jelentőségűek az ivóvízellátás szempontjából, amelynek több mint 90%-a e víztípusokra támaszkodik, amelynek mintegy egyharmada parti szűrésű víz. Noha a feltárható víz minősége általában kedvező és a vízellátó hálózat kiépítése minden régióban közel teljes körű, a szolgáltatott ivóvíz új minőségi előírásainak megfelelően a nyersvizet új tisztítási eljárásokkal kell kezelni. A Dél-Alföldi, az Észak-Alföldi és a Dél- Dunántúli régióban a felszín alatti vízkészletek természetes elemdúsulásai teszik szükségessé az ivóvíz minőségének javítását. Hazánk termálvizekben gazdag, szerepük gyógyászati, illetve egyes területeken a fűtési célú hasznosítás szempontjából jelentősek. A termál- és gyógyvizekre épülő turizmus fejlesztését a Dél-Alföldi és az Észak-Alföldi régió számos települése a gazdasági fejlődés egyik kulcsterületének tekinti.

A felszín alatti vizek mintegy kétharmada sérülékeny a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben. Különösen érzékeny felszín alatti vízminőségi területek a Közép-Dunántúli, az Észak-Magyarországi, a Közép-Magyarországi és a Dél-Dunántúli régióban találhatók. Egyes területeken (elsősorban a Dunántúlon) a vízbázisok jelentős mennyiségi károsodást szenvedtek az elmúlt évtizedekben a bányászat következtében, a Dél-Alföldi régió egyes területein még mindig tapasztalhatók a talajvízszint csökkenés káros hatásai, amit nagyban erősített az a száraz időszak, ami az 1990-es évek közepéig tartott és lényegesen hosszabb volt az előzőeknél. A felszín alatti vizek közül a talajvizek szennyezettségét túlnyomó részben a határértéket (40 mg/l) meghaladó nitrát koncentráció jelenti. A nitrátosodást leginkább okozó ismert tényezők közé tartozik a csatornázatlanság, hulladék lerakás és a mezőgazdaság stb. Míg a talajvizek nitrát-szennyezettsége országos jelenség, addig e vizek többnyire természetes arzén-terhelése leginkább a Dél-Alföldi régióra jellemző.

A talaj állapotát meghatározó fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok jók, a talajkárosodások mértéke viszonylag alacsony, a talaj minőségi állapota országos mértékben jó, és nemzetközi összehasonlításban is kedvező. Magyarország területének 83%-a művelésre alkalmas. A lassan ismét emelkedő vegyszerhasználat hatása elsősorban a kiterjedt mezőgazdasági művelésű területtel rendelkező Közép-Dunántúli és a két alföldi régióban várható. A víz- és szélerózió az ország területének 40%-án, az Észak-Magyarországi, valamint a három dunántúli régió érzékeny területein okoz talajpusztulást. A savanyodás elsősorban a Nyugat-Dunántúli és az Észak-Magyarországi régióban, valamint a Dél-Alföldi régió délkeleti részén, a másodlagos szikesedés az Észak-Alföldi régióban jelentkezik.

3.2. A települési életminőség

A helyi életminőségben meglévő különbségek elsősorban nem regionális szinten nyilvánulnak meg, hanem sokkal inkább kistérségek, települések között jellemzőek. A kedvezőtlen társadalmi-gazdasági helyzet a települési környezet állapotának romlásához vezetett. A leromlott városi településrészek (rendezetlen közterületek, funkciójukat vesztő – sokszor épített örökségben gazdag – településközpontok (pl. történelmi városrészek), elszlömösödött lakótelepek) túlnyomórészt olyan területeken helyezkednek el, ahol halmozottan hátrányos helyzetű lakosok élnek. E lakosság körében kiemelkedően magas a munkanélküliek aránya és a szociális támogatások mértéke, amely nehezíti a szükséges fejlesztések megvalósítását.

A nagyvárosok tekintetében általánosan alkalmazott, és gyakran jogszabályi határértékekkel megerősített, környezetvédelmi előírások nagy része nem betartható. Elég csak a közlekedési

36

eredetű levegőszennyezés és zajterhelés, vagy a szükséges zöldfelületek kérdésére gondolni. A különböző környezetvédelmi szakterületek jogszabályai kibocsátási és állapot jellegű határértékeket is tartalmaznak. A nagyvárosok és főleg Budapest egyik fő jellemzője e határértékek, normák betarthatóságának ellehetetlenülése. A levegőminőségi vagy zajterhelési állapot ezt jól jelzi. Az elfogadhatatlan zaj- és rezgésterhelések kialakulásáért is zömében a közlekedés a felelős. Magyarországon a becslések szerint a lakosság közel 40%-a él olyan területen, ahol a közlekedéstől származó zaj nagyobb a kívánatosnál.

A nagyvárosok és környékük munkamegosztása, kapcsolata a globalizáció következtében megváltozik. A városokat egyre növekvő arányban látják el világpiaci termékekkel, így átalakul a város és környéke szerves kapcsolata. A növekedési kényszer a közlekedés szempontjából olyan igényeket gerjeszt, amit az csak további koncentrálódással tud kezelni, és ez megint újabb területfoglalásokat indukál az agglomerációban. Ezzel párhuzamosan a nem fenntartható termelői és fogyasztói mintázatok kiterjednek az egyre táguló nagyvárosi agglomerációra.

Különösen a kis lélekszámú, rossz infrastruktúrájú települések lakókörnyezetének minősége más típusú problémákat hordoz. A legrosszabb helyzetben Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország és Észak-Alföld perifériára szorult aprófalvas térségei vannak, ahol a többnyire alacsony iskolázottsággal rendelkező – sokszor nagyrészt roma – lakosság szociális helyzete amúgy is rendkívül kedvezőtlen. A rossz közlekedési infrastruktúra (zsáktelepülések, tömegközlekedés hiányosságai, stb.), az alapellátást biztosító (elsősorban oktatási és szociális) intézményrendszer kiépítetlensége, valamint a munkalehetőségek hiánya a fiatalabb, és elsősorban a képzettebb korosztályt elvándorlásra kényszeríti. A helyben maradó lakosság elöregedésével tovább romlik e települések helyzete.

Magyarországon a rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt jelentős számban fordulnak elő barnamezős területek. Üres laktanyák országszerte, nagyobb felhagyott vagy alig működő ipartelepek pedig elsősorban a nagyobb nehézipari és bányászati központokban (pl.: Észak-Magyarország, középhegységi tengely, Dél-Dunántúl) találhatók.

A barnamezős területek, a használaton kívül került vagy adottságaikhoz/lehetőségeikhez képest alulhasznosított ipari területek és volt laktanyák nemcsak a városképet rontják, hanem komoly terület-felhasználási, városüzemeltetési, környezeti gondokat is okoznak nagyon sok településben. A területen felgyülemlett szennyezés gyakran komolyan veszélyezteti környezetét. A nem hasznosított terület nemhogy az értékével arányos “jövedelmet” nem tudja megtermelni, de gazdasági veszteség a korábban működőképes termelői infrastruktúra és az épületállomány pusztulása is. E területek látványa demoralizáló, a település imázsát károsan befolyásolja és a közbiztonságot is ronthatja. A gondokat fokozza, hogy – éppen az ipari termelés megszűnése következtében – a barnamezők jelentős része amúgy is gazdaságilag depresszív környezetben helyezkedik el, ahol általában magas a munkanélküliség és alacsony a terület tőkevonzó képessége. E területek leromlott állaga és szennyezett környezete miatt az újrahasznosítás teljes egészében üzleti alapon nem oldható meg, a befektetői tőke a zöldmezős lehetőségeket részesíti előnyben, ami földvédelmi és gazdasági szempontból is kedvezőtlen és a fenntartható fejlődésre való törekvés ellen hat.

Jelentős problémát okoz a szennyvízkezelés megoldatlansága, különösen figyelembe véve azt a tényt, hogy a lakosság mintegy teljes körűen ellátott ivóvízzel. A településszerkezetből adódóan magas azoknak a kistelepüléseknek a száma, melyek lakossága nem éri el a 2000 főt. Ezen települések csatornázottsága kevesebb, mint 20%. Gazdaságossági és környezetvédelmi

37

okokat mérlegelve indokolt lehet ezekben a térségekben az egyszerűbb, egyedi tisztítási eljárások alkalmazása. Nagytérségi különbségeket tekintve a Dunától keletre eső régiókban a szennyvízcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások aránya 2001-ben jelentősen elmarad (32-42%) az országos átlagtól (53,5%). A szennyvízhálózat kiépítése a vállalkozások letelepítésének elengedhetetlen feltétele.

44.. AA HHEELLYYII KKÖÖZZIIGGAAZZGGAATTÁÁSS ÉÉSS AA RREEGGIIOONNÁÁLLIISS TTEERRÜÜLLEETTFFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSII IINNTTÉÉZZMMÉÉNNYYRREENNDDSSZZEERR

4.1. A helyi közigazgatás

Magyarországon 3158 helyi önkormányzat van. Ezek a rendszerváltás óta meglehetősen nagy autonómiával rendelkeznek, ami gazdálkodásukra is kiterjed. Anyagi helyzetük szempontjából a legkedvezőtlenebb helyzetben a Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar, valamint a Somogy, Nógrád, illetve Zala megyei önkormányzatok vannak. Tehát alapvetően a legelmaradottabb keleti megyék, valamint azok a dél-dunántúli megyék, amelyekben aprófalvas a térszerkezet.

A helyi közigazgatás működésének hatékonysága jelentősen befolyásolja a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális kezdeményezések, fejlesztési elképzelések megvalósulásának sikerét. Az önkormányzatok kedvezőtlen vagyoni helyzete alapvetően negatív hatással van a működési hatékonyságra, ugyanakkor a helyi önkormányzatok köztisztviselőinek nem megfelelő képzettségi, informatikai és uniós ismeretei is rontják ezen szervezetek hatékonyságát. Az önkormányzati köztisztviselők képzésére és továbbképzésre jelentős szerep hárul. Alapos ismeretekkel kell rendelkezniük a közösségi jog alapelvei és az őket érintő közösségi jogszabályok tekintetében. Az integrációs felkészülés továbbképzési szempontból elkülönült feladatot jelent, mivel a helyi önkormányzat szakembereinek az általános ismeretek mellett speciális ismeretekre is szükségük van, a közigazgatás sajátosságaiból adódó jogalkalmazási technikákat, az önkormányzatokat érintő pályázati források megszerzését illetően.

A hazai és az uniós támogatások hatékony felhasználásának szűk keresztmetszetét jelenti a helyi közigazgatás és civil szféra együttműködésének alacsony foka is. A fejlesztéspolitika sikerének és az uniós támogatások hatékony felhasználásának, ezen belül különösen a projektek tervezése, megvalósítása érdekében elő kell segíteni a helyi közigazgatás kapacitás fejlesztését, valamint a köz- és a civil szféra közti együttműködés erősödését.

4.2. A területfejlesztés regionális szintű intézményrendszere

Magyarország területi politikáját a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a Parlament által 1998-ban elfogadott Országos Területfejlesztési Koncepció alapozza meg. Ezen jogszabályok alapján alakították ki a területfejlesztés négyszintű (országos, regionális, megyei és kistérségi) intézményrendszerét, valamint a hét NUTS 2 szintű tervezési-statisztikai régiót. A Regionális Fejlesztési Tanácsok (RFT) a törvény hatályba lépése után alakultak meg. Az RFT-k tagjai az érintett megyei területfejlesztési tanácsok elnökei, a területfejlesztési kérdésekben érintett minisztériumok, a területileg

38

illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottság elnöke és a területfejlesztési önkormányzati társulások megyénként egy képviselője, valamint a megyei jogú városok polgármesterei. Az RFT-k fejlesztési tevékenységüket az általuk alapított munkaszervezeteik, a Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) segítségével látják el. Az RFÜ-k működnek közre a régiók fejlesztési koncepcióinak, programjainak kidolgozásában, továbbá koordinációs feladatokat látnak el a programok megvalósításában.

Az RFT-k megalakulását és működését nagyban elősegítették a területfejlesztési Phare programok keretében nyújtott EU-s támogatások, illetve a területfejlesztést szolgáló állami pénzeszközök egyre nagyobb arányú decentralizált forrásai. 1996-től kezdődően a területfejlesztési Phare programok a régiókra5 koncentráltak, mely programok végrehajtásába – a decentralizáció elvének alapján –a Végrehajtó Ügynökség önálló jogkörrel bevonta az RFÜ-ket. A területfejlesztési Phare program 2002-től országosan egységesen kezelik, minden régió részesülhet támogatásban, az intézkedéseknek megfelelő célok és komponensek két évre előre meghatározottak. Tartalmában, végrehajtási felelősségében megalapozza a Regionális Operatív programot, és országosan egyedülálló módon segíti a Strukturális Alapok felhasználására való felkészülést.

A kormány 2001-től a Phare támogatásban nem részesülő régiókban (5 db) kezdeményezte az önálló regionális programok kialakítását és végrehajtását (ún. tükörrégiós programok). A programok a programozás módszertanában és a végrehajtás elveiben követték a Strukturális Alapok iránymutatásit. Ez megvalósulásával érdemben segítette a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségeik tervezési és végrehajtási kapacitásainak megerősítését.

Az EU csatlakozás kapcsán a területfejlesztési politika egyik legnagyobb feladata, hogy felkészítse és megerősítse a regionális intézményrendszert a források hatékony felhasználása érdekében, valamint a következő programozási ciklustól kezdődően az önálló regionális programok végrehajtására.

55.. KKOORRÁÁBBBBII PPRROOGGRRAAMMOOKK TTAAPPAASSZZTTAALLAATTAAII

5.1. A Területfejlesztési Politika támogatási rendszere Magyarországon

A kilencvenes évek elejének területpolitikája nem volt felkészülve arra a nagy feladatra, amit a politikai, tulajdoni és piaci változások tettek szükségessé. A területfejlesztés intézményrendszerének és az irányítás mechanizmusának kialakulatlan gyakorlata, valamint a megfelelő jogosítványokkal rendelkező középszint hiánya miatt, közvetlen kormányzati eszközökkel kellett a felmerülő kérdéseket kezelni. Ekkor indultak az ún. területfejlesztési kormányzati programok.

Az 1991 és 1994 között indult programok jelentős részére a rövid távú, kényszerhelyzetből fakadó, tüneti jellegű problémakezelés és a ráfordítások csupán átmeneti hatásokat kiváltó felhasználása volt jellemző, így a válságtérségek gondjainak enyhítésében kevés előrehaladás

5 Dél-Dunántúl: 1996, 1997; Észak-Magyarország: 1997, 2000-03, Észak-Alföld: 1997, 2000-03, Dél-Alföld: 1996, 2000-03.

39

történt. Pozitívumként értékelhető azonban hogy részben éppen e kormányprogramok eredményeként egyes megyékben, térségekben megindult a Fejlesztési Tanácsok és a Területfejlesztési Ügynökségek szervezése, továbbá a térségfejlesztési célok megvalósítása érdekében sorra jöttek létre az önkormányzati szövetségek, társulások. Az 1994-től megkezdett Borsodi Integrált Szerkezetátalakítási Program már több évre rögzítette a fejlesztés cél és prioritásrendszerét és az államháztartás különböző fejlesztési célú pénzeszközeinek összehangolt felhasználásával valósult meg.

A kormányzat területi politikájában jelentős változást hozott a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény elfogadása és az Országos Területfejlesztési Koncepció megalkotása (1998). A törvény alapján létrejöttek a megyei területfejlesztési tanácsok, és munkaszervezeteik, meghatározásra került a területfejlesztési politika célrendszere és e célok elérését szolgáló eszközrendszerek.

A területfejlesztés közvetlen eszközei közül a három legfontosabb a Területfejlesztési Célelőirányzat (TFC), a területi kiegyenlítő támogatás (TEKI) és a céljellegű decentralizált előirányzat (CÉDE). A TFC támogatási területei közé tatoznak a vállalkozások, önkormányzatok és a non-profit szféra megerősítésére irányuló infrastrukturális és munkahelyteremtő beruházások, a humánerőforrást biztosító fejlesztések, valamint a helyi társadalom fejlődését elősegítő programok. A TFC minden régióban (megyében) a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségekben érhető el, azonban az adott régió (megye) teljes területén elérhető a támogatás, amennyiben a régió (megy területi fejlődését elősegíti a fejlesztés, beruházás. A TEKI, valamint a CÉDE alapvetően a megyei szintre decentralizál forrásokat, az ezen alapok keretében megvalósuló fejlesztések elsősorban az önkormányzatok kommunális infrastruktúra fejlesztéseihez kötődnek. A TEKI a leghátrányosabb helyzetben lévő településeknek nyújt támogatást termelő és a humán infrastrukturális beruházásokra. A CÉDE pedig a helyi önkormányzatok számára nyújt támogatást a kötelező és önként vállalt beruházási és felújítási feladataik megoldására, mely támogatás szintén elérhető minden régióban megkötések nélkül.

A régiókra lebontható állami támogatásokat a területfejlesztési törvény elfogadásának évétől mutatjuk be, mivel ettől az időponttól tekinthető deklaráltnak a területfejlesztési politika céljainak érvényesítése. 1996-2002 időszakot összegezve a közvetlen területfejlesztési és a PHARE területfejlesztési támogatások régiónkénti megoszlása a következő:

1.13 táblázat Területfejlesztési pénzügyi eszközök (Mrd Ft folyó áron) Régiók / Pénzügyi eszközök TFC TEKI CÉDE* Területfejlesztési

PHARE Program Összesen

1996-2002 1996-2002 1998-2002 1996-2002 1996-2002 Közép-Magyarország 6,78 4,74 4,46 1,07 17,05 Közép-Dunántúl 5,90 5,86 2,82 0,61 15,19 Nyugat-Dunántúl 4,67 4,20 3,16 0,46 12,49 Dél-Dunántúl 8,12 8,27 3,94 3,74 24,07 Észak-Magyarország 14,01 13,59 4,75 7,45 39,80 Észak-Alföld 13,60 16,91 5,62 7,67 43,80 Dél-Alföld 7,91 12,87 4,39 6,83 32,00 Balaton 0,66 - - - 0,66 Összesen: 61,65 66,44 29,14 27,83 185,06

* A CÉDE támogatás csak 1998-tól működik.

40

A TFC-nek eredetileg a központi és megyei szintre decentralizált keretéből voltak finanszírozhatóak a fejlesztések, 2001-től azonban a források felhasználásában igen fontos szerephez jut a regionális szint is. A regionális Phare programok keretében nyújtott EU-s támogatásokkal párhuzamosan kiépítésre kerültek a TFC-ből finanszírozott regionális támogatási rendszerek is. Az Országgyűlés a 24/2001. Határozatában szabályozza a régiók közötti forrásmegosztás rendszerét, amely a ROP-ra jutó források régiónkénti indikatív felosztásához is alapul szolgál.

1996 és 2002 között 185 milliárd forintnyi összeg jutott a területfejlesztés közvetlen támogatására a területfejlesztési Phare programokkal együtt. A táblázatban szereplő adatok egyértelműen mutatják a területfejlesztési politika érvényesülését, azaz a regionális különbségek kiegyenlítésére tett szándékot. Ennek megfelelően a Kormányzat – a régiók fejlettségét folyamatosan szem előtt tartva – következetesen a négy fejletlenebb régióba (Dél-Dunántúli, Észak-Magyarországi, Észak-Alföldi és a Dél-Alföldi régió) juttatta a fejlesztési források többségét. Az elmaradott régiókra jutó források nagyságát példázza a Nyugat-Dunántúli régióba és az Észak-Alföldi régióba juttatott eltérő arány, melyek a két végletet tekintve a 3,5-szeres eltérést mutatnak. Összehasonlításként megemlítendő, hogy 1991-95 közötti időszakban a területfejlesztés céljaira a közvetlen pénzügyi eszközökből összesen 20,44 Mrd Ft lett fordítva a 92-es és a 95-ös területfejlesztési Phare programmal együtt.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják a források nagyságának dacára, hogy az eleve elmaradott helyzetű térségek nem tudnak tartósan kikerülni hátrányos helyzetükből, nem képesek felzárkózni. A munkanélküliségi, a GDP és egyéb mutatóik számottevően nem javulnak, viszont a többlettámogatásoknak köszönhetően nem is romlottak tovább. A többlettámogatások ténylegesen mérhető területfejlesztő hatása csak hosszabb távon, késleltetve fog jelentkezni. Ugyanakkor már ma is több nagyberuházás, gazdasági fejlesztés, munkahelyteremtő vállalkozás megkezdése indult el, valamint számos fontos infrastrukturális beruházás valósult meg. További előnyt jelent, hogy az utóbbi években a megyék és régiók tapasztalatai a decentralizált pénzeszközök kezelésében és a területi programok megvalósításában, a szükséges intézményi háttér működtetésében rendkívül hasznosak lesznek az Európai Unió forrásainak nagyobb arányú bevonásához. Ez különösen értékes a Phare támogatások folyósítása vonatkozásában, ahol meghatározó tapasztalatot szerzett központi szinten a VÁTI Kht. a regionális irodáival, valamint a régiók fejlesztési ügynökségei.

Jelenleg a területfejlesztés eszközrendszere rendkívül kiterjedt, összkormányzati jellegéből fakadóan a közvetlenül e célt szolgáló eszközök mellett nagyon jelentős a közvetett eszközök szerepe, mint például a térségi adókedvezmények, az ágazati politikák keretében nyújtott térségi támogatások, a 7 leghátrányosabb helyzetű megyének (az egy főre eső GDP az országos átlag 70%-a alatt van), valamint a kistérségeknek nyújtott többlettámogatások.

A területfejlesztési politika a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatására, a régiók és kistérségek szerepének erősítésére, valamint a területfejlesztés eszközrendszerének koordinálására helyezi a hangsúlyt. 2004-től, a területfejlesztési törvény módosításával korszerűsítésre kerül az intézményrendszer és átláthatóbbá válnak az eszközök felhasználása.

41

5.2. Előcsatlakozási Alapok

A Phare, ISPA és SAPARD programok Magyarország Európai Uniós felkészülésének legfontosabb gyakorlati elemei. Ezek közül a Regionális Phare programok és a Phare CBC programok azok, amelyek közvetlen területfejlesztési jellegű programoknak tekinthetők.

Területfejlesztési Phare programok

1992-99 között öt területfejlesztési Phare programot indítottak, melynek keretében mintegy 59 millió € (15 milliárd Ft) támogatás áramlott az országba.

A területfejlesztési Phare programok a kezdeti időszakban a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének kialakítására koncentráltak. Az első Kísérleti Programok keretében – Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében – fokozatosan formálódott a Megyei Területfejlesztési Tanácsok és a Fejlesztési Ügynökségek modellje.

A területfejlesztési törvény elfogadását követően a Phare programoknak célja már a regionális szint megerősítése, melyhez elsőként az 1996-os Phare program rendelt forrásokat. A két kiválasztott célrégió, a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl 4-4 millió € támogatást kapott azzal a céllal, hogy a források aktivizálása nagymértékben hozzájárul majd a regionális tervezés meghonosodásához és a regionális területfejlesztési intézményrendszer kialakulásához. Ebbe az irányvonalba illeszkedik az 1997-es területfejlesztési Phare program is, amelynek elsődleges célkitűzése, az egyes régiók közötti fejlettségi különbségek mérséklése, valamint a regionális fejlesztés EU-konform intézmény-rendszerének kialakítása. A megvalósításban nagy szerepet kaptak a regionális fejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik.

Az elért eredmények mellett nehézségek is mutatkoztak. Ezek elsősorban az EU-ban alkalmazott eljárások ismeretének hiányosságaiból, másrészt a programok megvalósításának bürokratikus kötöttségeiből fakadtak. A PHARE szabályok túlzott merevsége sok esetben hátráltatta a projektek elindítását és megfelelő ütemezését; a késedelem pedig gyakran a források elértéktelenedéséhez, elapadásához vezetett.

Az 1998-tól induló programok alapvetően a csatlakozásra való felkészülést, az ehhez szorosan kapcsolódó intézményfejlesztési és beruházási projekteket támogatták. 1998-tól a Speciális Felkészülési Program (Special Preparatory Programme, SPP) – keretében Magyarország 7 millió €-t intézmény- és kapacitásfejlesztésre, az Előcsatlakozási Alapokra (ISPA, SAPARD), illetve az EU Strukturális Alapokra való felkészülésre használhatott fel.

A 2000-től a Phare programok fő céljai a gazdasági és társadalmi kohézió támogatása, melynek célkitűzése a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap igénybevételére való felkészítés, elsősorban regionális fejlesztési minta programok megvalósításával. A 2000. és 2001. évi Phare támogatás évente 23-23 millió €, melynek célterületéül a Kormány a három legelmaradottabb régiót választotta ki: Észak-Alföldet és Dél-Alföldet, valamint Észak-Magyarországot. Ezzel párhuzamosan indult el a tisztán hazai forrásból (TFC) finanszírozott regionális programok a Phare támogatásban nem részesülő régiókban. Ezek a régiók a szakminisztériumokkal partnerségben saját maguk határozták meg fejlesztési céljaikat és a források felhasználásának módját.

A regionális Phare programok 2003-tól az ország minden régiójára kiterjednek, ugyanakkor a felzárkóztatás érdekében a keleti régiók nagyobb támogatást kapnak. Elsősorban integrált

42

fejlesztési programok: a települések rehabilitációja, az ehhez kapcsolódó útépítés, a munkaerő képzése, valamint a tartós munkanélküliek foglalkoztatási céljainak együttes megvalósítását támogatják. A Regionális Operatív Program jelentős mértékben épít a 2003-as Phare programban kijelölt fejlesztési irányokra és a program során szerzett tapasztalatokra.

Összességében elmondható, hogy a regionális Phare programok igen jelentős szerepet játszottak a hazai területpolitika továbbfejlesztésében. Közreműködtek az új típusú regionális kialakításában, valamint működőképességük tesztelésében.

43

Határon átnyúló Phare programok

A Phare CBC program célkitűzése, hogy a csatlakozásra váró országok EU határterületein olyan határon átnyúló hatással rendelkező projektek megvalósítását támogassa, melyek hozzájárulnak az adott határmenti térség fejlődéséhez, a határon átnyúló gazdasági, kulturális, kapcsolatok kialakulásához a történelmi, etnikai gyökerű ellentétek oldásához, végső soron pedig a határok formálissá válásához. Magyarországon az első Phare CBC program az osztrák-magyar határtérségben 1995-ben indult, ami fokozatosan szélesedett ki, magába foglalva a szlovák–osztrák–magyar és a szlovén–osztrák–magyar hármashatár-régiót, valamint a román-magyar határmenti régiót is.

A CBC Programokban 1995 és 1999 között összesen 64 millió € (mintegy 15 mrd Ft) Phare támogatás került a határmenti térségek fejlesztésére felhasználásra. A 2000 és 2001 években további 34 millió € (mintegy 8 mrd Ft) támogatás került jóváhagyásra.

A Phare CBC Program stratégiai céljai a határtérségek gazdasági versenyképességében, a humánerőforrás állomány jellemzőiben, a műszaki infrastruktúra mutatóiban és a környezet állapotában meglévő fejlettségbeli különbségeket kívánták kiegyenlíteni. A fejlesztési prioritások természetesen az egyes határszakaszok mentén eltérőek voltak. Míg a magyar-osztrák fejlesztési prioritások között a műszaki infrastruktúra és a gazdaságfejlesztés szerepel az első helyen, addig a másik három határszakaszon a közös környezetvédelmi fejlesztések jelentik a legfőbb prioritást a programokban.

Ezáltal a PHARE CBC Programok az érintett térségek számára az európai területfejlesztési politika alkalmazására való felkészülés legfontosabb eszközévé váltak. Amellett, hogy a helyi, regionális kezdeményezések, a hivatalos nemzetközi együttműködési, egyeztetési fórumok, a kétoldalú projektek szerepet játszottak az eurorégiók kialakításában is, igazi jelentőségüket az adja, hogy hatásukra jelentősen megnőtt a határon átnyúló együttműködések intenzitása.

Mivel a határmenti, transznacionális és interregionális együttműködéssel foglalkozó Interreg programok a csatlakozást követően megnyílnak Magyarország előtt is, ezért az Európai Unió a nemzeti Phare programon keresztül támogatást nyújt a programok irányítására és a projektek előkészítésére való felkészülés elősegítésére. Ezzel összhangban a 2002. évi programban egy összesen 2,6 millió euró nagyságrendű Phare alap kezdeményezésére került sor, melynek fő elemei a szakértői segítségnyújtás, a Kísérleti Kisprojekt Alapok a horvát és ukrán határmenti együttműködés megindításához, valamint a Projekt Alap az Interreg IIIB CADSES program transznacionális projektjeiben való magyar részvétel támogatására.

44

IIII.. PPRROOGGRRAAMM SSTTRRAATTÉÉGGIIAA

11.. SSWWOOTT EELLEEMMZZÉÉSS

A SWOT elemzés a kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítésével összhangban elsősorban azokra a fejlesztési területekre tartalmaz értékelő megállapításokat, melyekből a ROP által támogatandó fejlesztési célok, illetve beavatkozási területek következnek.

ERŐSSÉGEK

• A jelentősen fejlődő Közép-Magyarországi, valamint Nyugat-és Közép-Dunántúli régió gazdaságilag sikeresen integrálódott az európai térbe

• Budapest Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, legvonzóbb pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és turisztikai centruma

• A fő közlekedési folyosók mentén gyorsan fejlődő övezetek és nagyvárosi centrumtérségek alakultak ki az ország összes régiójában

• Budapest és északnyugat-Magyarország elérhetőségi viszonyai Európa fejlett piacairól kedvezőek

• Az ország minden régiójában találhatók jelentős múlttal bíró felsőoktatási központok, erős hagyományokkal rendelkezik a felsőfokú elitképzés és a tudományos kutatás, a lakosság képzettségi színvonala folyamatosan nő

• Minden régió rendelkezik gazdag természeti és kulturális örökséggel, egyedi turisztikai vonzerőkkel (Budapest, Balaton, világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, épített örökségek, gyógy- és termálfürdők, történelmi hagyományokkal rendelkező borvidékek, stb.)

• Minden régióban megtalálható az értékes

GYENGESÉGEK

• Jelentős társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek vannak a főváros-vidék viszonylatában, a gyenge gazdasági potenciállal rendelkező keleti/déli és a nyugati országrész között, továbbá a régiókon belül a strukturális problémákkal küszködő perifériális elhelyezkedésű kistérségek és a központok között

• A régiókon belül sok helyütt hiányos a közlekedési hálózat, hiányoznak a településeket elkerülő és tehermentesítő, valamint összekötő utak.

• A kistérségek, és a kisebb települések elégtelen közlekedési helyzete korlátozza a lakosság mobilitását, különösen a fejletlenebb régiókban és az aprófalvas térségekben

• Az egyes térségek turisztikai potenciálja nincs kihasználva, az ágazat jövedelemtermelő-képessége nem elég magas, elsősorban a nem megfelelő minőségű szolgáltatások és a szervezési hiányosságok miatt

• A települések műemlékekben gazdag közterületeinek elhanyagolt állapota rontja az életminőséget, csökkenti a település turisztikai vonzerejét, a városok térségszervező ereje korlátozott

• Magas az alacsony társadalmi státuszú csoportok által lakott elhanyagolt állapotú településrészek száma

• Nagyszámú szennyezett, hasznosítatlan ipari és

45

élővilág és az ökológiai rendszerek hálózata

• Jól szervezett helyi és helyközi tömegközlekedési rendszerek

• A népesség 68%-a 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú településeken él, az infrastrukturális feltételek, a közszolgáltatások és a munkahelyteremtés biztosítása során a méretgazdaságossági előnyök fokozottan jelentkeznek

katonai terület, létesítmény (barnaövezetek), különösen koncentráltan a nagyvárosokban

• A szennyvízelvezetés és tisztítás infrastruktúrájának kiépítetlensége az aprófalvas területeken hozzájárul a környezet romlásához, gátolja a gazdasági élénkülést

• A helyi adminisztráció, valamint a civil szervezetek humán-erőforrás kapacitásában, valamint eszköz-ellátottságában meglévő hiányosságok (pl. az uniós, informatikai ismeretek terén) korlátozzák a helyi közigazgatás hatékony működését, modernizációját.

• Az aktivitási ráta az EU országaihoz képest alacsony, különösen kedvezőtlen a helyzet az Észak-Magyarországi, az Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régióban, ahol egyúttal az országos átlagot meghaladó a tartós munkanélküliek valamint a szakképzetlen, vagy nem a piaci keresletnek megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő aránya

• Területileg koncentráltan jelentkeznek a roma lakosság alacsony képzettségi és foglalkoztatottsági szintjéből fakadó szociális problémák

• A felsőfokú oktatás infrastrukturális ellátottsága nem követi a képzések iránti növekvő keresletet és messze elmarad a tudásalapú társadalom követelményeitől, ami elsősorban a Budapesten kívüli, vidéki “tudásközpontok” fejlődését hátráltatja

LEHETŐSÉGEK

• Az EU-csatlakozást követően a keleti és déli régiók, valamint a külső határok mentén fekvő nagyvárosok gazdasági-stratégiai helyzetének felértékelődése, a külföldi tőkebefektetők érdeklődésének növekedése

• A gazdasági-társadalmi kapcsolatok erősödése a szomszédos országokkal

• A regionális központok szellemi és gazdasági potenciáljukat kihasználva dinamizálják a még elmaradottabb térségeket

VESZÉLYEK

• Tovább növekszik a régiók közötti fejlettségbeli különbség az egyenlőtlen tőkebeáramlás, a helyi gazdasági potenciál gyengesége, valamint a képzett munkaerőnek az elmaradott területekről történő elvándorlása miatt, növekszik Budapest dominanciája a vidéki térségekkel szemben

• A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt csökken a befektetési hajlandóság, ami kedvezőtlenül érinti a munkahelyteremtést

• A turizmus (vendégforgalom) terén bekövetkező globális visszaesés, csökkenti a potenciális

46

• A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése, a meglévő tudományos potenciál és a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatok dinamizálása

• Az egyedi, regionális és helyi értékekre épülő kulturális és ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránti hazai és nemzetközi kereslet növekedése

• A köz- és magánszféra együttműködésének (Partnerség) fontossága felértékelődik, jelentős helyi fejlesztési erőforrások mozdulnak meg, amelyek javítják az életminőséget és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás erősödéséhez

• Növekszik a lakosság környezettudatossága, regionális tudata és szociális érzékenysége

keresletet a turisztikai vonzerők iránt, illetve fokozza a versenyhelyzetet a nemzetközi turisztikai piacon

• A turizmus fejlesztéséből várható vendégforgalom bővülése hozzájárul a környezeti terhelés növekedéséhez, az ökológiai rendszerek megbomlásához

• Az alacsony státuszú városrészek további leromlása hozzájárul a szegregáció növekedéséhez

• A külföldi tőke a zöldmezős beruházásokat részesíti előnyben, miközben a hasznosítatlan, szennyezett barnaövek rontják a települési környezet minőségét

• A fogyasztói szokások jelenlegi kedvezőtlen tendenciáinak folytatódása következtében nő a települési hulladék és szennyvíz mennyisége, a kezelési rendszerek nem megfelelő kiépítettsége miatt jelentősen romlik a környezet állapota

• A felsőoktatás átállása a tömegképzésre rontja a képzés színvonalát

22.. CCÉÉLLOOKK ÉÉSS FFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSII SSTTRRAATTÉÉGGIIAA

Ahogy a helyzetelemzésben részletesen kifejtésre került, a kilencvenes években a gazdaság fejlődése, a piaci viszonyok kialakulása és megszilárdulása differenciáltan ment végbe az egyes régiókban, ennek következtében egyrészt a már meglévő – földrajzi fekvésből, tradíciókból, korábbi ágazati szerkezetből adódó – területi fejlettségi különbségek erősödtek fel, másrészt az új gazdaságpolitikai helyzet, az egyes régiók és kistérségek közötti gazdasági-társadalmi fejlettségbeli különbségek további növekedéséhez vezetett. Ennek következményeként az országon belül jelentős kettősség figyelhető meg, bizonyos térségek dinamikusan fejlődtek, míg mások – döntően az aprófalvas jellegből, a perifériális elhelyezkedésből, az alacsony képzettségi szintből következően – stagnáltak. Ezek a stagnáló térségek azok, ahol szegényebb, többségében hátrányos helyzetű lakosság él. A térségeknek mintegy egyharmada tekinthető fejlődőnek, melyek elsősorban az ország középső és észak nyugati részén, valamint a nagy vonzáskörzetű települések környékén találhatók. A gazdasági átalakulás nagy áldozatokkal járt, ami az elmúlt egy-két évet tekintve nem tette lehetővé az EU átlagos fejlettségi szintjéhez való felzárkózáshoz szükséges közösségi célú fejlesztési források biztosítását. Ez nem csak bizonyos szegényebb térségek fokozottabb leszakadásához vezetett, hanem az elmaradt fejlesztések következtében számos növekedési potenciál maradt kihasználatlan.

47

A területi különbségeket és sajátosságokat figyelembe véve a Regionális Operatív Program általános célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, mivel az országon belül különböző területi (főváros-vidék, regionális, kistérségi) szinteken megfigyelhető számottevő társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek komoly mértékben akadályozzák a szerves és általános regionális fejlődést. Mindazonáltal a térségek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosításához megfelelő alapként szolgálhatnak a dinamikusan fejlődő övezetek, a főváros és az egyes térségek meghatározó városi centrumai, melyek felzárkóztató hatása a szükséges fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazása esetén kisugározhat a fejletlenebb térségekre.

A program átfogó céljának elérése érdekében a fejlesztéseknek figyelembe kell venniük a régiók eltérő földrajzi, gazdasági, természeti adottságait, sajátos kultúráját, településeik jellegét, valamint a településhálózatból következő kihívásokat. Az eltérő adottságokra építve, illetve a piaci igényeket, lakossági szükségleteket figyelembe véve kell törekedni a rendelkezésre álló erőforrások hatékony kihasználására.

A Regionális Operatív Program általános célja – különböző mértékben ugyan, de - hozzájárul a Nemzeti Fejlesztési Terv mindhárom specifikus céljához, ezek közül is különösen elősegíti a jobb minőségű környezet megteremtését és a térségek egymással összhangban álló fejlődését. Az Operatív Program a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális és helyi potenciál erősítését célzó prioritásának megvalósítását biztosítja. Ugyanakkor a ROP általános célja illeszkedik a területfejlesztési politika átfogó céljához, valamint az Országos Területfejlesztési Koncepcióban (OTK) megfogalmazott, hosszú távra szóló fejlesztési célokhoz is, az eltérő időtávok és a rendelkezésre álló eszközök eredményeként ezen célok mintegy metszetét adva. Az Operatív Program általános célja felé való törekvés egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban, fokozatosan felzárkózva fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és szervesen bekapcsolódnak az európai térszerkezetbe.

A területfejlesztés hosszú távú céljai figyelembe vételre kerültek az NFT céljainak megfogalmazásakor is. Az NFT kiegyensúlyozott regionális fejlődés elősegítésének célkitűzéséhez az összes operatív programnak hozzá kell járulnia. Miközben a többi ágazati operatív programoknak meghatározóbb szerepe van az NFT ágazati szempontból kezelt célkitűzéseinek (gazdasági versenyképesség javítása, humán erőforrások jobb kihasználása) elérésében, addig a regionális operatív program meghatározóan csak a jobb minőségű környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés eléréséhez járul hozzá. Ennek keretében a ROP a régiók heterogenitásából, eltérő adottságaiból kiindulva a területi szempontú fejlesztések támogatásával egyszerre kíván hozzájárulni a magyarországi régióknak az EU átlagos fejlettségéhez viszonyított különbségének mérsékléséhez, valamint az országon belüli területi különbségek csökkentéséhez.

A ROP a helyzet- és SWOT elemzése által alátámasztott, valamint a Nemzeti Fejlesztési Tervből következő fejlesztési céljainak, illetve beavatkozási területeinek kijelölésének megértéséhez lényeges a tervezési feltételek ismerete. A Nemzeti Fejlesztési Terv tartalmának kialakulását a hagyományos tervezési folyamat és a társadalmi partnerekkel való egyeztetés mellett jelentősen befolyásolta az EU Bizottsággal való folyamatos informális egyeztetés is. Ez utóbbi egyeztetéseknek a rövid, hároméves tervezési ciklusból, valamint a Bizottságnak a csatlakozó tagországok számára 2003-ban kiadott tervezési irányelvekből következően számos technikai, a végrehajtás egyszerűségére koncentráló elve volt. Ilyen meghatározó elvek többek között:

48

• az „állami támogatású” típusú intézkedések lehetőség szerinti koncentrációja egy operatív programban,

• az üzleti infrastruktúra fejlesztésének a központi döntési kompetenciában, így az ágazati programba való megítélése,

• a Kohéziós Alapnak, így a nagyobb méretű közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális fejlesztéseknek a nagyobb aránya a Strukturális Alapokhoz viszonyítva a jelenlegi tagállamokra vonatkozó tervezési gyakorlathoz képest, vagy

• a végrehajtás hatékonyságának és a program szintű abszorpciós képesség lehetőség szerinti maximalizálásának biztosítása.

A fenti elvek alapján a vállalkozások, és így a gazdaság, ezen belül az üzleti infrastruktúra fejlesztésére, közvetlenül koncentráló beavatkozások a Gazdasági Versenyképesség Erősítése és az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programban kerültek megtervezésre. Ezért az említett két programnak különösen fontos szerepe van a régiók gazdasági fejlődésének az előmozdításában, ezen belül is a gazdasági szempontból elmaradottabb térségek felzárkóztatásának elősegítésben. Miután az elmúlt évek tapasztalatai alapján a régiók és kistérségeik fejlődésében meghatározó szerepe volt a külső piacokról való elérhetőségnek, ezért a fejlesztések között hangsúlyosan kezelendők az ez irányú, nagy méretű közlekedésfejlesztési beruházások, mely fejlesztések a Kohéziós Alap és a Környezetvédelmi és Infrastrukturális Operatív programok támogatásával valósulhatnak meg.

A végrehajtás hatékonysága és a program szintű abszorpciós képesség lehetőség szerinti maximalizálása indokolta a program szerkezetének horizontális, az ország egészére érvényes meghatározását, ami egyben korlátozza a regionális sajátosság egyedi érvényesítését. Ugyanezen szempont indokolja a program prioritásainak kialakítását, mely esetben törekvés, egy prioritásnak tisztán, egy Strukturális Alapból történő finanszírozása. Ez nem kizárólagosan biztosítja az intézkedések prioritásokon belüli összhangját, hanem szükséges bizonyos intézkedéseknek az adott prioritáson túlmutató összehangolásának a biztosítása is.

Miután az NFT tervezésének folyamatában a programok közti feladatmegosztás során alapvetően az ágazati jellegű lehatárolás érvényesült, ezért a ROP az elmaradottság szempontjából nem korlátozódhat bizonyos területek, mint pl. a legelmaradottabb kistérségek kizárólagos fejlesztésre, hanem a program területi relevanciáját a vonatkozó ágazati szempontok alapján szükséges megítélni.

A fenti tényezők és az NFT „Helyi és regionális potenciál erősítése” című prioritása alapján a ROP főbb beavatkozási területeinek meghatározásakor az alábbi szempontok kerültek figyelembe vételre:

• egy régió, kisebb térségek belső erőforrásai, így természeti, kulturális adottságokra fenntartható hasznosításra építő fejlesztések;

• a települések eltérő méretéből, funkciójából és természeti adottságaiból következő, a régión belüli együttműködéseket, hálózatos kapcsolatok kialakulását erősítő fejlesztések;

• az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő, az adott fejlesztendő célterület, vagy célcsoport fejlesztéséhez közvetlenül kapcsolódó humán erőforrás fejlesztési programok, illetve azok infrastrukturális feltételeit javítják;

49

• olyan típusú és célú fejlesztések, melyek megítéléséhez a szubszidiaritás elvéből következően szükséges a helyi döntéshozók bevonása, többek között ilyenek a helyi önkormányzatok feladatai;

• a koncentráció elvéből és a fentiekből következően kisebb méretű infrastrukturális fejlesztéseket érintenek.

A program tervezési kereteit meghatározó általános szempontok mellett a fenntarthatósági fejlődés értékrendjének érvényesítésére is törekszik.

A helyzetelemzés és a fentiekben megfogalmazott szempontok alapján a 2004-06-os programozási időszakban, az általános cél elérését szolgálva az Operatív Program keretein belül tervezett fejlesztések három fő beavatkozási területet jelölnek ki. A beavatkozási területek meghatározásából közvetlenül következnek a fejlesztések során elérni kívánt specifikus célok, ugyanakkor a beavatkozási területeken szükséges fejlesztések logikájának megadása már meghatározza a fejlesztések megvalósítása során követendő stratégiai irányokat is egyben. A beavatkozási területek és így a fejlesztési stratégiai irányok a következők:

1. A fejlesztések első részét a jelentős természeti, vagy kulturális értékekkel rendelkező, turisztikai szempontból üdülőkörzeteknek tekintett térségekben kell megvalósítani. Ezek a turisztikai potenciállal rendelkező területek elszórtan helyezkednek el az ország teljes területén, döntően Nemzeti Parkok, világörökségi helyszínek, műemlékekben gazdag települések környezetére koncentrálódva. A turisztikai termékek és szolgáltatások, ezen belül is a kulturális és ökoturisztikai értékek iránti hazai és nemzetközi viszonylatban is növekvő kereslet, valamint az ágazat hozzáadott-értékteremtő képessége és erősödő szerepe a nemzetgazdaságban kedvező környezetet teremt a megjelölt célterületen történő beruházások megtérüléséhez és a fejlesztett térségek dinamizálásához. Ugyanakkor a jövedelemtermelő képesség javítása megkívánja a minőségi színvonal emelését és a kínálat diverzifikálását. Az ország kiváló természeti adottságainak turisztikai célú hasznosítása során figyelemmel kell lenni a környezeti értékekre is, vagyis a forgalom növekedése nem járhat együtt a környezeti terhelés növekedésével, az ökológiai rendszerek rombolásával. Ez a probléma különösen kritikus a természetileg kiemelt, környezeti szempontból érzékeny térségekben, a megnövekedett látogató, vagy lakosságszámból várható hulladék mennyiségének kezelése szempontjából.

A fejlesztések várható hatása, vagyis a turisztikai tevékenységek dinamizálása nyomán a kedvezményezett térségekben élénkül a helyi potenciálon alapuló gazdasági aktivitás, javulnak a jövedelemszerzési lehetőségek és megőrzésre kerülnek az épített és természeti értékek.

2. A fejlesztések második csoportját a regionális, vagy kistérségi szinten meghatározó szereppel rendelkező centrumtelepülésekre, a városi rangú térségi központokra kell koncentrálni. Ilyen jellegű szerepkörrel mintegy 150-200 település rendelkezik Magyarországon, amelyek között a méretnagyság, a fejlettségi szint, a vonzáskörzet, valamint a betöltött funkciók tekintetében jelentős eltérések figyelhetők meg. A sokszor perifériális elhelyezkedésű, kisebb térségi centrumok környezetének korlátozott elérhetőségi viszonyai, a települések túlterhelt úthálózata és elégtelen közlekedési helyzete nehezíti a lakosság mobilitását, jelentősen akadályozza az életkörülmények javulását és a gazdasági tevékenységek fejlődését, ami szükségessé teszi a hiányzó összekötő és tehermentesítő utak megteremtését, valamint a tömegközlekedési rendszerek már meglévő hálózatára alapozott

50

fejlesztését. A központi funkcióval rendelkező települések térségszervező erejének növelése, népességmegtartási képességük erősítése megkívánja a leromlott állapotú, elhanyagolt települési környezet megújítását, a különösen a nagyvárosokban jelen lévő használaton kívüli, barnamezős területek revitalizálását és átstrukturálását. A települési szerkezet sajátosságainak, a népesség városokra koncentrálódó területi elhelyezkedésének következményeként a fejlesztések során biztosítható a méretgazdaságossági előnyök kihasználása, ami mellett azonban fokozott figyelmet kell fordítani az épített örökség védelmére is. A regionális szinten meghatározó városok térségi szerepének erősítése, továbbá a fővárossal szemben a vidéki pólusok ösztönzése nem nélkülözheti a tudásbázis erősítésének hátteréül szolgáló jelentős oktatási és tudományos hagyományokkal rendelkező felsőoktatási intézmények infrastrukturális fejlesztését a regionális tudásközpontokban.

A fejlesztéseknek – különösen az elmaradottabb régiókban – hozzá kell járulniuk az új fejlesztési pólusok megteremtéséhez, a városok térségszervező erejének erősítéséhez, ezen belül a térségközpontok és a környező települések közti kapcsolatok erősítéséhez, valamint az életfeltételekben országos szinten megjelenő esélykülönbségek mérsékléséhez. A központi szereppel bíró települések és környezetük alapvetően infrastrukturális jellegű fejlesztéseinek eredményeként javul a települési életminőség, növekszik a lakosság környezettudatossága, fokozatosan csökken a szegregáció és főleg a külső határok térségében dinamikusan fejlődő pólusok alakulhatnak ki. Ez hozzájárulhat a magasabb szakképzettségű embereknek a vidéki területekről a főváros, vagy a fejlettebb térségek, országok irányába történő elvándorlási hajlandóságának csökkenéséhez, valamint a képzett szakemberek letelepedéséhez, erősítve a vidéki térségek szellemi bázisát. A fejlesztések közvetlen hatásaként emellett dinamizálódnak a helyi fejlesztési erőforrások, javulnak a különböző érdekszférához tartozó köz- és magánszereplők közötti együttműködések, végső soron kedvező háttér jön létre a gazdasági aktivitás erősödéséhez.

3. A fejlesztési források harmadik része által megvalósításra kerülő akciók jellegükben eltérnek az előző kettőtől, azokat kiegészítve az ország teljes területét lefedve jelentkeznek. Ezen a beavatkozási területen olyan javarészt humán jellegű fejlesztéseket kell kivitelezni, melyek révén az emberi erőforrásnak olyan megújulásra képes kombinációja kerül kialakításra, ami rugalmasan reagál a változó piaci környezet kihívásaira és elősegíti a munkahelyek teremtését. A korábbiakban leírt beavatkozási területeken tervezett infrastrukturális fejlesztések csak akkor valósíthatók meg kellő hatékonysággal, amennyiben párhuzamosan a kapcsolódó humán erőforrás fejlesztése is megtörténik. A megvalósuló fejlesztéseknek alapvetően – az EU csatlakozásból eredően is – a társadalom megújuló képességét kell szolgálniuk, így a mennyiségi képzésen túl minőségi és hatékonyságbeli fejlődést, valamint szemléletbeli változást is kell hozniuk a közigazgatásban, a területfejlesztésben, a mikro-, kis- és középvállalkozók, valamint a régiók helyi potenciálra épülő kulcságazataiban – ezen belül a turizmusban – dolgozó munkavállalók körében. A fejlesztések során kiaknázhatók a méretgazdaságosságból következő előnyök, azonban olyan specifikus területeken, mint a szociális gazdaság fejlesztése és a szakképzési programok lebonyolítása elsősorban az elmaradottabb keleti és déli régiók egészére és sajátos problémáira szükséges koncentrálni. Ezzel párhuzamosan figyelemmel kell lenni arra, hogy ne növekedjen az információs szakadék a társadalom képzettebb és kevésbé képzettebb rétegei között, mellyel párhuzamosan a “közösségi tér” fejlesztésével együtt ösztönözni kell – különösen az elmaradottabb térségekben – a közösségek internethez való hozzáférését, illetve az informatikai eszközök minél szélesebb körű alkalmazását a helyi közigazgatásban. A társadalom megújulása nem mehet végbe a regionális tudásbázis folyamatos erősítése nélkül, amely fejlesztésekhez megfelelő alapot nyújt a lakosság képzettségi színvonalának

51

növekedése, valamint az erős hagyományokon nyugvó felsőoktatási intézményrendszer szellemi potenciálja. A civil szervezeteknek helyi fejlesztésekben való részvételének ösztönzésével erősödnek a helyi fejlesztési erőforrásokat átszövő szálak, növekszik a lakosság tudatossága és a helyi problémák iránti érzékenysége.

A széleskörű humánerőforrás fejlesztési akciók hatására csökken a hátrányos területekről történő elvándorlás, bővül a helyi gazdasági szereplők és a meglévő szellemi erőforrások kapcsolatrendszere, a vállalkozói igényekhez illeszkedve javul a munkavállalók alkalmazkodó képessége, javítva elhelyezkedése esélyeiket és növelve a vállalkozások termelékenységének fokozásban rejlő lehetőségeket. Ezen hatások elsősorban az elmaradottabb térségeket dinamizálhatják, míg az ország egészében járulnak hozzá a gazdasági feltételrendszer javításához.

A helyzetelemzésből is következő fentiekben vázolt beavatkozási területek alapján a kiegyensúlyozott területi fejlődést a 2004-2006-ra vonatkozó Regionális Operatív Program – a fejlesztési forrásokat is figyelembe véve – elsősorban az alábbi középtávú (specifikus) célok elérésével segíti elő:

1. A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása;

2. Vonzó települési környezet kialakítása, a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban;

3. Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése.

A program céljainak elérése érdekében szükséges megfogalmazni azokat a prioritásokat, melynek keretében kerülnek megvalósításra az intézkedések, mint a fejlesztéspolitika eszközei. A prioritások közvetlenül illeszkednek a három fő beavatkozási terület alapján meghatározott fejlesztési célokhoz, ami által a célok és a prioritások közvetlenül megfeleltethetők egymásnak. A specifikus célok elérése érdekében az alábbi területeken szükséges beavatkozás, melyek tehát egyben a program prioritásait is jelentik:

1. A turisztikai potenciál erősítése, elsősorban azért hogy hozzájáruljon a vállalkozások versenyképességének javításához, az új munkahelyek létesítéséhez, valamint az erőforrások fenntartható hasznosításához ;

2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, azért hogy megteremtődjenek azok a minimális infrastrukturális feltételek, melyek szükségesek a lakosság életminőségének javításához, a gazdasági szereplők számára is vonzó települési környezet kialakításához.

3. A régiók emberi erőforrásának fejlesztése, hogy javuljanak a munkavállalók elhelyezkedési esélyei, növekedjen a vállalkozások termelékenysége, valamint a helyi közigazgatás hatékonysága.

4. Technikai segítségnyújtás a program végrehajtás támogatására, illetve a fejletlenebb térségekben a projektfejlesztési kapacitás növelésére.

A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása alapvetőn a „turisztikai potenciál erősítése” című prioritás keretében valósul meg, de a cél

52

elérését támogatja a térségi és települési infrastruktúra fejlesztés keretében megvalósuló, elsősorban a városokra koncentráló a települési környezet megújítását célul tűző település-rehabilitációs akciók, valamint az emberi erőforrás fejlesztés részeként megvalósuló, a turisztikai ágazathoz kötődő képzési programok megvalósítása.

A vonzó települési környezet és a gazdasági potenciál városokban történő fejlesztéséhez hozzájárul a városokban, a térségi központokban, vagy azok környezetében található kulturális értékek, mint turisztikai szempontból fontos vonzerők, fenntartható fejlesztése. Ugyanakkor a városokon kívül, a természeti értékekben gazdag kisebb településeken a turisztikai célú fenntartható fejlesztések erősítik a városok és a környező települések közti kapcsolatot, a szabadidő eltöltését kínálva a városban élők számára. Ez is jelzi, hogy a program megvalósulása miként járul hozzá a települések közti „munkamegosztáshoz”, az együttműködések erősítéséhez. A meghatározó felsőoktatási potenciállal rendelkező városok tudásbázisának és közösségszervező erejének erősítését szolgálják azoknak a képzési programoknak a bevezetése, melyek az emberi erőforrás fejlesztésének kertében valósulnak meg. A hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatását természetszerűleg nem lehet csak infrastrukturális fejlesztésekkel, lakókörnyezetük fejlesztésével elősegíteni, szükséges a helyi sajátosságokhoz igazodó foglalkoztatásuk ösztönzése.

Terület- és településfejlesztési, ezen belül többek között a turisztikai célú fejlesztési akciók eredményességét és fenntarthatóságát segítik elő azok a képzési programok, melyek a helyi önkormányzatok, illetve a fejlesztéspolitikában érintett civil, illetve egyéb szervezetek működési hatékonyságának javítására vonatkoznak. A fentiekben megfogalmazott összefüggéseken túl fontos, hogy az emberi erőforrás fejlesztési programok révén javuljon a közösségeknek, a munkavállalóknak megújuló és adaptációs képessége, mely figyelembe veszi a helyi adottságokat és feltételeket.

Az első kettő és a szakértői segítségnyújtás prioritást az Európai Regionális Fejlesztési Alap, míg a harmadik prioritás az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg.

A program céljainak megvalósításához szükséges, hogy az egyes fejlesztések lehetőleg egymást kiegészítő, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósuljanak meg. Ezzel egyrészről megakadályozható a fejlesztések elaprózódása, míg másrészről a támogatandó célterületeken érdemi hatás érhető el. Az érdemi hatás elérése és ahhoz kapcsolódóan az eszközrendszer megfelelő kombinációja teszi szükségessé a többféle tevékenységtípus megvalósítását támogató program összeállítását. A régiónkénti eltérő adottságok és fejlettségi szintek, valamint a fejlesztési területek természete a szubszidiaritás elvével összhangban igényli, hogy a programozási és projektértékelési folyamatokban mind jobban érvényesüljenek a területi szereplők szempontjai.

Mivel a régiók fejlettsége és adottságai eltérőek, ezért a stratégia által meghatározott fejlesztési területeken régiónként eltérő mértékű beavatkozásra van szükség. A regionális fejlesztési tanácsok és a régiókban tevékenykedő társadalmi partnerek bevonásával történik a fejlesztési prioritások és intézkedések régiónként eltérő súlyozása, mely szempontok megjelentek a program forrásallokációjának elkészítésekor.

A program intézkedéseivel, illetve a forrásallokáció módszerével kíván hozzájárulni az NFT azon átfogó céljához, ami az országon belüli kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítését jelenti. Ezért elsősorban olyan célokat és eszközöket fogalmaz meg, ami a fejletlenebb területek, települések felzárkózását, illetve a hátrányos helyzetű lakosok foglakoztathatóságát,

53

életkörülményeinek javítását segíti elő. A régiók közti különbségek mérséklését segíti elő az a forráselosztási mechanizmus, ami indikatívan magasabb forrásfelhasználást, és egyúttal több projekt megvalósítását, - fenntartva a fejlődés felgyorsításnak a lehetőségét - tervezi a fejletlenebb, mint a fejlettebb régiókban. A forrásfelosztás 24/2001-es OGY határozat elvei alapján történt, mely a lakosság, az egy főre jutó GDP, valamint a gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott kistérségekben élők arányát veszi figyelembe. A végrehajtás folyamatában a régiók közötti indikatív forrásmegosztás betartása az Irányító Hatóság felelőssége, melyet alapvetően a projektkiválasztás folyamatában tud érvényesíteni.

33.. PPRROOGGRRAAMM SSZZIINNTTŰŰ VVÁÁRRHHAATTÓÓ HHAATTÁÁSSOOKK

A program céljainak elérése felé való törekvés révén összességében csökkenhet az országon belül a fejlettebb és fejletlenebb térségek közti gazdasági- társadalmi különbség, valamint bővül a jövedelemtermelésbe bevont fizikai és humán erőforrások köre, illetve azok hatékonysága. Mindezek mellett, elsősorban a támogatott térségekben várható a vállalkozások számának növekedése, mely egyben újak indításával és más vállalkozások adott térségbe való letelepedéséből következhet. A vállalkozások számának növekedése mellett a program révén várható új munkahelyek teremtése, ami hozzájárul a foglalkoztatottak számának növekedéséhez. A foglalkoztatottság növelését, ugyan csekély mértékben, de különösen az elmaradott térségekben segítheti a tartós munkanélküliség enyhítése érdekében támogatandó rehabilitációs és foglalkoztatási programok. A fejlesztések eredményeként várható továbbá, hogy a Program révén javul a támogatott térségben élőknek az életkörülményekkel szemben támasztott elégedettsége, ami növeli a vidéki, különösen a fővároson kívüli térségek népességmegtartó képességét. A Program során végrehajtott intézkedések által esetlegesen jelentkező környezeti terhelés ellensúlyozására egyrészről egyes intézkedések (pl. környezetileg érzékeny területeken kistelepülések szennyvízkezelése) szolgálnak, míg másrészről a projektkiválasztás folyamatában a projektértékelési szempontok alkalmazásával lehetséges a környezeti terhelés viszonylagos minimalizálása.

A célok elérése révén a támogatott térségekben 2004 és 2008 között várható hatások az alábbiakban foglalhatók össze:

• 2000 új munkahely teremtése, vagy fenntartása, • 700 új vállalkozás, vagy üzlet indítása, • A tartós munkanélküliek száma 3 %-kal csökken, • A lakosságnak és a vállalkozásoknak a gazdasági, környezeti, társadalmi

feltételrendszerre vonatkozó elégedettsége növekszik.

•

0

44.. KKAAPPCCSSOOLLAATT AAZZ NNFFTT TTÖÖBBBBII OOPPEERRAATTÍÍVV PPRROOGGRRAAMMJJÁÁVVAALL

A Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) alapvető célja a magyar gazdaság európai fejlettségi szinthez való felzárkóztatása. A program eszközeivel a gazdaság általános versenyképességét kívánja javítani a termelő szektor modernizációját megvalósító a magas hozzáadott-értékű, technológia-intenzív beruházások támogatásával, valamint növeli a társadalmi kohéziót és foglalkoztatást a kis- és középvállalatok technikai modernizálásával, innovációs tevékenységük és hálózatépítésük támogatásával, korszerű menedzsment ismeretek átadásával. Ezek a fejlesztések megvalósulása különösen fontos a magasabb munkanélküliséggel küzdő, elmaradottabb térségekben, hogy elősegítse az új munkahelyek teremtését, bővítve a foglalkoztatást.

A gazdaság duális jellegének oldása, a kis- és középvállalatok hatékonyságának növelése a gazdaság modernizációja, a regionális-helyi gazdaság versenyképességének javulása szempontjából alapvető jelentőségű. A fejlettebb térségek számára is elengedhetetlen a vállalkozói szféra modernizációja, hogy a jó adottságokkal rendelkező iparágak közti, sokszor régiókon belüli hálózatos együttműködések erősödjenek, illetve a bérmunkára építő vállalkozások számának csökkenése helyett a magasabb szakképzettséget és nagyobb termelékenységgel rendelkező iparágak, vállalkozások honosodjanak meg.

A gazdaság tudásbázisának javítása kiemelten fontos a megfelelő gazdasági és üzleti környezet kialakítása szempontjából. Ezt kívánja elősegíteni a GVOP a kutatás-fejlesztés, valamint az információs társadalom támogatásával. Míg a K+F kapacitások fejlesztése a GVOP-ban megvalósuló intézkedések egyik célterülete, a ROP az oktatás oldaláról kívánja elősegíteni a régiók tudásbázisának erősödését. A ROP regionális tudásközpontok megteremtését, széles és korszerű képzési kínálattal rendelkező felsőoktatási intézmények kialakulását, valamint annak infrastrukturális feltétételeinek megteremtését célzó intézkedései kiegészítik és támogatják a GVOP célkitűzéseit a fenti területen.

Az elektronikus gazdaság kiépítésének támogatása javíthatja a vállalkozások kommunikációs és együttműködési kapcsolatát, bővíti az elmaradottabb, közlekedési szempontból perifériális helyzetben lévő vállalkozások lehetőségeit, javítva ezáltal a működési hatékonyságukat. Az elektronikus közigazgatás megteremtésének elősegítése különösen fontos a közszféra hatékony együttműködéshez, egyúttal javíthatja a helyi és a központi közigazgatási szint közti kapcsolatok hatékonyságát, valamint javítva a lakosság komfortérzetét a szolgáltatás centrikus ügyintézés kialakulását segíti elő a közhivatalokban. Ennek a képzési oldalához a ROP A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése c. intézkedéssel kapcsolódik, melynek célja, az informatikai és EU-s ismeretek fejlesztésén keresztül ezen szervezetek modernizációja, és együttműködésük ösztönzése.

A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) főbb céljai a foglalkoztatási szint növelése, a munkaerő versenyképességének javítása, és a társadalmi beilleszkedés elősegítése. Míg a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program az eszközök széles skáláját országos szinten alkalmazva kívánja elérni a fenti célokat, a ROP a foglalkoztatás helyi dimenziójára helyezi a hangsúlyt.

55

A foglalkoztatási szint növelését a Humánerőforrás-fejlesztés OP az aktív munkaerőpiaci politikák alkalmazásán keresztül kívánja megvalósítani, amelyek célja a munkanélküliség megelőzése, a munkanélküliek visszasegítése a munka világába illetve a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program keretében Állami Foglalkoztatási Szolgálaton keresztül megvalósuló programokat egészítik ki a ROP által támogatott helyi foglalkozatási kezdeményezések, amelyek a szociális gazdaságban teremtenek munkahelyet.

A munkaerő versenyképességének javítása érdekében elengedhetetlen az oktatási és képzési rendszer fejlesztése a tudásalapú társadalom követelményeihez illeszkedve, valamint a gazdasággal való kapcsolat megerősítése. A munkaerő versenyképességéhez javítani kell továbbá a munkaerő alkalmazkodóképességét, a mindenki számára elérhető, korszerű felnőttképzési programok által. A HEFOP, az egész életen át tartó tanulás politikájának részeként támogatja az oktatási és képzési rendszer átfogó fejlesztését, a munkavállalók alkalmazkodóképességének javítását. A ROP-ban megvalósuló „Régió-specifikus képzési programok” közvetlenül kapcsolódnak a fenti célhoz és kiegészítik a HEFOP képzésekre irányuló intézkedéseit.

A Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) - összhangban a Kohéziós Alapból történő fejlesztésekkel - célul tűzi ki egyrészt az ország környezeti állapotának javítását a települési környezeti infrastruktúra kiépítésével, a környezetbiztonság növelésével, természetvédelmi beruházásokkal és az energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztésére irányuló törekvésekkel; másrészt a közlekedési infrastruktúra javítását szolgáló beruházások megvalósítását gyorsforgalmi, valamint városokat elkerülő utak építésével.

A KIOP támogatási célterülete alapvetően nem a regionális és a helyi, hanem sokkal inkább az országos szint, ugyanakkor ezek a fejlesztések elengedhetetlenek a helyi gazdasági környezet és a helyi életminőség szempontjából is. Hiszen a térségi-települési infrastruktúra színvonala jelentősen befolyásolja a lakó-, munkahely és a telephely választási döntéseket egyaránt.

A ROP ezért több intézkedésében is kapcsolódik a környezetvédelmi és közlekedési fejlesztésekhez. Az ország településszerkezetéből adódóan magas azoknak a településeknek a száma, ahol a népesség nem éri el a 2000 főt, illetve a települések egymástól távol helyezkednek el. Amennyiben ezek turisztikailag kiemelt területen fekszenek, a térség fenntartható turisztikai hasznosítását sok esetben gátolja a nem megfelelő alapinfrastruktúra megléte. Ezeken az általában kisebb településeken fontos a szennyvízelhelyezés környezetbarát, az adott terület adottságait figyelembe vevő megoldása.

A KIOP közlekedésfejlesztési támogatásai nagytérségi szintre irányulnak, ami segíti az ország túlzott Budapest központúságának és kelet-nyugat megosztottságának oldását. Ezek az elmaradott térségek gazdasági fejlődésében jelentős szerepet játszanak, a fejlesztések a régiókon, kistérségeken belüli elérhetőségre is jelentős pozitív hatást gyakorolnak. Ugyanakkor az elmaradottabb, elzártabb térségek (amelyek a fejlettebb régiókban is előfordulnak) bekapcsolódásához az alacsonyabb rendű úthálózat, valamint a településen belüli, önkormányzati tulajdonban lévő utak fejlesztésére is szükség van. Ezt kívánja biztosítani a ROP Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése c. intézkedése.

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) célja egyrészt a mezőgazdasági termelés modernizációja és hatékonyabbá tétele részben a termelési technológiák, részben a

56

termékfeldolgozás (különös tekintettel az élelmiszer-feldolgozás) fejlesztése által. Másrészt a társadalmi-gazdasági átalakulás által igen hátrányosan érintett vidéki térségek felzárkóztatása, a vidéki gazdasági potenciál fejlesztése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek biztosítása a vidéki lakosság számára, a vidéki infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése, a vidék kulturális örökségének védelme.

A Regionális Operatív Programban kitűzött célok megvalósulása nagymértékben összefügg az AVOP vidékfejlesztési részével, több tekintetben lényegében kiegészítik egymást. Mindkét program az elmaradottság csökkentését, a helyi potenciál erősítését tűzi ki célul. Míg a ROP elsősorban a regionális léptékű, városokban, illetve a kistérségi központokban megvalósuló komplexebb fejlesztési programokat támogatja, addig a vidékfejlesztési elképzelések célterülete a falu, és elsődlegesen a mezőgazdasági tevékenységeket kiegészítő egyedi projektek támogatására fekteti a hangsúlyt. A vonzó települési környezet kialakítására vonatkozó intézkedés mindkét programban megtalálható, míg az AVOP-ban ez falumegújítást jelent, addig a ROP-ban lévő Település-rehabilitációs intézkedés kifejezetten városi fejlesztéseket tartalmaz.

Az ágazati és regionális programok mellett fontos az országhatáron átnyúló kapcsolatok erősítése, amit jelez, hogy a megyék mintegy 75 %-ának van országhatára. A határokon átnyúló programokat az Unió az ERDF-ből finanszírozott Interreg Közösségi Kezdeményezések keretében támogatja. 2004-től kezdődően a határmenti térségek fejlesztésére az alábbi határrégiókban indulnak két, illetve háromoldalú programok:

• osztrák-magyar,

• szlovén-horvát-magyar,

• román-szerb-magyar,

• szlovák-ukrán-magyar.

A kétoldalú kapcsolatok mellett Magyarország részt vesz a közép-európai, “CADSES” térségben az országok közötti transznacionális programokban, valamint Európán belül a régiók együttműködését támogató interregionális programokban is.

- 57 -

2.1. táblázat A Regionális Operatív Program összefoglaló táblázat (Prioritások és intézkedések)

A turisztikai potenciál erősítése Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

A régiók humán erőforrásának fejlesztése

Technikai Segítségnyújtás

1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése – ERDF - kulturális örökség és kiemelt természeti

értékek hasznosításához kapcsolódó beruházások támogatása

- a fejlesztések megismertetéséhez közvetlenül kapcsolódó marketing-eszközök támogatása

- turisztikai vonzerőkhöz közvetlenül vezető bekötő utak felújítása, kiépítése

- településeket összekötő önálló és turisztikai vonzerőkhöz közvetlenül kapcsolódó kerékpárutak kiépítése

2.1 Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése – ERDF - periférikus helyzetű kistérségek összekötő-

és bekötő útjainak felújítása, kiépítése, ezen belül rossz minőségű három-, négy- és ötszámjegyű utak felújítása, építése

- iparterületekhez, logisztikai központokhoz vezető összekötő és bekötő utak felújítása, kiépítése

- helyi és helyközi tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása (P+R rendszerek fejlesztése, buszsávok kialakítása, utasforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása)

3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése - ESF

A helyi közigazgatás modernizációja: - a Strukturális Alapok felhasználásához

kötődő projektek tervezéséhez, végrehajtásához kapcsolódó ismeretek fejlesztése

- szervezetkorszerűsítés és kapcsolódó képzések, informatikai fejlesztések

- munkatársak informatikai és idegen nyelvi tudásának fejlesztése

- a fejlesztéspolitikában és az önkormányzati feladatok ellátásban a civil szférával való együttműködés javítása

4.1 KTK technikai segítségnyújtás - ERDF - KTK IH és KTK

Monitoring Bizottság működtetése

- Nyilvánosság és kommunikáció

- Kutatás-fejlesztés, értékelés

- IT rendszer

1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása – ERDF - szálláshelyek és kapcsolódó szolgáltatások

(beruházási elem) fejlesztése - vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások

(beruházási elem) fejlesztése

2.2 Település-rehabilitációs akciók – ERDF Komplex településmegújítási akciók megvalósítása térségközpontokban, a település földrajzilag egybefüggő fejlesztési célterületén, egy jól beazonosítható probléma megoldására. - Fő tevékenységtípusok: közterületek

rehabilitációja és települési zöldfelületek fejlesztése; lakótelepek környezetének megújítása; gazdasági, kulturális, közösségi, közösségi-informatikai (teleházak), valamint szabadidő- és sport szolgáltató tevékenységeknek helyt adó létesítmények kialakítása; városrészek közbiztonságának növelése.

3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása – ESF - Hátrányos helyzetűek (különösen a

tartós munkanélküliek, és a társadalomból kirekesztett csoportok) foglalkoztatását szolgáló szociális gazdaság típusú programok támogatása.

- Non-profit foglalkoztatási projektek kidolgozásában és menedzselésében jártas szakemberek képzése, mintaprojektek kidolgozása, tapasztalatok elterjesztése, tanácsadói szolgáltatás működtetése.

4.2 ROP technikai segítségnyújtás - ERDF - Szakértői tanácsadás

igénybevétele - Képzések,

szemináriumok, tanulmányutak és szakmai gyakorlatok

- Nyilvánosság biztosítása

- IT monitoring rendszer

- Fordítás, tolmácsolás

- 58 -

1.3 Kistelepülések szennyvízkezelése - ERDF - Turisztikailag frekventált 2000 lakos-

egyenérték terhelés alatti települések ártalommentes szennyvízelhelyezési megoldásai.

2.3 Barnamezős területek újrahasznosítása – ERDF Barnamezős területek újrahasznosítása a területek funkcióváltása érdekében: - Felhagyott, vagy alig működő ipartelepek,

üres laktanyák környezeti kármentesítése, újrahasznosítása és funkcióváltása (pl. közösségi-, kulturális-, ipari-, adminisztratív-, turisztikai-, kereskedelmi funkciók).

3.3 Regionális tudásközpontok kialakítása- ESF - A felsőoktatási intézmények képzési

kínálatának fejlesztése a régiók gazdasági igényeihez illeszkedve

- Felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködési modellek kialakítása, új innovatív tevékenységeket megalapozó tanulmányok kidolgozása

2.4 A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése - ERDF új oktatóhelyek, kutatóhelyek, valamint a vállalkozások és lakosság számára szolgáltatásnyújtásra alkalmas helyek létesítése, a meglévők átalakítása, felújítása - informatikai fejlesztések - központi könyvtárak kialakítása,

fejlesztése

3.4 Régió specifikus szakmai képzések támogatása- ESF - Vállalkozások, KKV-k,

mikrovállalkozások alkalmazottainak szakmai ismereteit javító szakképzési, szakmai továbbképzési programok támogatása különös tekintettel a turizmushoz kapcsolódóan.

- A régió számára fontos ágazatokban, hiányszakmákban megvalósuló OKJ-s szakképzési programok megvalósítása a piacképes szakmai ismeretekkel nem rendelkezők számára.

0

IIIIII.. PPRRIIOORRIITTÁÁSSOOKK ÉÉSS IINNTTÉÉZZKKEEDDÉÉSSEEKK

A prioritások a helyzetértékelésre és a SWOT elemzésre részletesen hivatkozva indokolják meg a fejlesztési célok szükségességét, illetve jelölik ki a legfontosobb fejlesztési területeket.

11.. PPRRIIOORRIITTÁÁSS 11.. AA TTUURRIISSZZTTIIKKAAII PPOOTTEENNCCIIÁÁLL EERRŐŐSSÍÍTTÉÉSSEE

A prioritás a ROP középtávú céljai közül elsősorban az alábbi cél eléréséhez járul hozzá:

• A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása

Célok

• A turisztikai vonzerők versenyképességének növelése

• A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

• Turisztikailag frekventált településeken a szennyvizek által okozott környezetszennyezés csökkentése

Leírás

A régiók gazdaságának a helyi adottságok, értékek, valamint a fejlődési potenciál kihasználása szempontjából kiemelten fontos a turizmus fejlesztése, amely az endogén növekedési lehetőségek egyik forrását jelenti. Tudatos és racionális fejlesztésük megteremti az elmaradottabb térségekben a társadalmi és gazdasági felzárkózás alapjait, míg a fejlettebb területeken erősíti a gazdasági környezetet.

A turizmus fejlesztésének alapfeltétele a keresletet generáló vonzerők fejlesztése, a turizmusból származó jövedelmek realizálásban meghatározó szerepet játszó szolgáltatások minőségi javulásának ösztönzése. Ehhez szükséges azonban a természeti és kulturális értékek védelme, , valamint a turizmusból fakadó környezeti terhelés mérséklése.

Világszerte jellemző a turisztikai keresletre az egyedi és helyi értékekre épülő kulturális és ökoturisztikai termékek és szolgáltatások iránti érdeklődés növekedése. Magyarország kedvező és sokrétű turisztikai adottságokkal rendelkezik e téren; Budapest Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, legvonzóbb kulturális és turisztikai centruma, Balaton Európa legnagyobb édesvizű tava.A régiókban további vonzerőt jelentenek a dél-alföldi régió kivételével minden régióban megtalálható legalább egy világörökség helyszín és épített örökségek, a szinte minden régióban fellelhető gyógy- és termálfürdők, a nemzeti parkok és tájvédelmi körzetek természeti értékei. A kedvező turisztikai adottságok ellenére az egyes

- 60 -

térségek turisztikai potenciálja nincs kihasználva, nem kielégítő színvonalú a program- és szolgáltatáskínálat, korlátozott a turisztikai vonzerők elérhetősége, melyek következtében a turizmus jövedelemtermelő képessége a lehetőségekhez képest alacsony.

A fentiekben megfogalmazott adottságok kihasználásához szükséges a turisztikai vonzerők attrakciókká, turisztikai termékké fejlesztése, a népszerűsítéshez szükséges marketing eszközök fejlesztése és a vonzerők megközelítését segítő infrastruktúra megteremtése. A vonzerők fejlesztéséhez a ROP település-rehabilitációs intézkedése és az AVOP falumegújítási intézkedése is hozzájárul, megteremtve a vonzó települési környezetet, hosszabb maradásra késztetve a turistákat. Ezek következtében a jelenleg alacsony kihasználtsági szintű kulturális örökségekre és a természeti adottságokra épülő, ezen belül az ökoturisztikai vonzerők versenyképessége javul. A turizmus (vendégforgalom) terén bekövetkező globális visszaesés és a fokozott versenyhelyzet mellett egyedül a magas minőségű turisztikai termékek fejlesztésével növelhető a kereslet.

A turisztikai vonzerők fejlesztése önmagában nem képes a jövedelemtermelő képesség javítására, mivel a vonzerők alapvetően nem generálnak közvetlenül jelentős profitot. A vonzerők hasznát elsősorban az attrakciók környezetébe települő vállalkozások élvezik. A turisztikai vállalkozások számára azonban az ország egész területén problémát jelent az erőteljes szezonalitás. A szezon alatt a turisztikai infrastruktúra túltelítettsége, míg a főszezonon kívül a meglévő kapacitás rendkívül alacsony kihasználási aránya jellemző, amelynek okai az infrastruktúra, a szolgáltatások és a programkínálat területén tapasztalható hiányosságok. A turisztikai kereslet területileg is koncentrált, a magas színvonalú szálláshelyek főként Budapestre koncentrálódnak. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák mintegy fele Budapestre és a Balaton térségére koncentrálódik, míg számos, az utóbbi időben létrehozott, illetve fejlesztendő turisztikai attrakció látogatottságát akadályozza a megfelelő szálláshelyek hiánya.

Ezért elengedhetetlen a turisztikai fogadóképesség javítása, amelynek keretében a kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásainak bővítésén túl a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése is fontos. A cél eléréséhez hozzájárul az AVOP keretein belül megvalósuló falusi turizmushoz kapcsolódó magánszálláshelyek, az alapvetően mezőgazdasági tevékenységből élő gazdálkodók turisztikai célú szolgáltatásainak fejlesztése, továbbá a színvonalas ajándékgyártáshoz kapcsolódó kézműipari vállalkozások támogatása. A turisztikai vonzerők mellett bővülő szolgáltatás kínálat elősegíti a turisztikai vonzerők látogatottságának növelését, a turisztikai vonzerők környezetében realizálható jövedelem emelkedését.

A turisztikai vonzerők fejlesztésének azonban gátat szabnak a szűk keresztmetszetet képező környezeti infrastrukturális hiányosságok. A turizmus fejlesztéséből várható vendégforgalom bővülése hozzájárul a környezeti terhelés növekedéséhez, annak megfelelő kezelésének hiányában pedig hozzájárul az ökológiai rendszerek megbomlásához. Ez különösen nagy problémát jelent a turisztikai vonzerők fejlesztése szempontjából célpontnak tekinthető (pl. nemzeti parkok), érzékeny vízbázisú, jellemzően aprófalvas területek kisebb településein. A természeti értékekben gazdag térségekben a turisztikai vonzerők fejlesztésének és a vele járó kereslet növelésnek alapfeltétele a környezeti terhelés mérséklése, mely érdekében szükséges ezen térségekben található települések szennyvízkezelésnek megoldása. A szennyvízelvezetés és tisztítás infrastruktúrájának kiépítetlensége az aprófalvas területeken hozzájárul a környezet romlásához, gátolja a gazdasági élénkülést. Ezért fontos, hogy a turisztikai célterületeket is jelentő kistelepüléseken a szennyvízkezelés megoldásra kerüljön. A

- 61 -

turizmus által érintett nagyobb települések szennyvízkezelését a KIOP Szennyvízelvezetés- és kezelés fejlesztése alintézkedés támogatja. Ezek megvalósításával a turizmus által okozott környezeti terhek csökkennek.

A prioritás keretében támogatandó fejlesztések elsősorban az üdülőkörzetek által is lefedett, turisztikai szempontból meghatározó természeti, kulturális értékekben gazdag térségekben valósulnak meg.

A prioritás keretében a következő, Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott intézkedések kerülnek megvalósításra:

• A turisztikai vonzerők fejlesztése

• A turisztikai fogadóképesség javítása

• Kistelepülések szennyvízkezelése

A prioritás megvalósításával várható, hogy növekszik a támogatott turisztikai térségekbe látogatók száma, bővítve a szolgáltatások és egyéb javak vásárlásra vonatkozó helyi keresletet, mely élénkíti a helyi gazdaságot és új munkahelyek teremtését segíti elő. A köz- és magánszféra együttműködésének fontossága felértékelődik, jelentős helyi fejlesztési erőforrások mozdulnak meg, amelyek javítják az életminőséget és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás erősödéséhez. A prioritás keretein belül tervezett intézkedések valós hatása akkor multiplikálható, ha a fejlesztésekkel egyidőben egyéb ágazati területeken is megvalósulnak a regionális gazdasági környezet szempontjából szükséges fejlesztések. Elengedhetetlen a turisztikai vonzerők térségi elérhetőségének megteremtése, a környezetbarát üzemeltetéshez szükséges nagyobb infrastrukturális beruházások megvalósítása, a turizmusban dolgozók szakképzettségének növelése. A prioritás keretein belül végrehajtásra kerülő intézkedések igazodnak az Európai Unió strukturális politikájában a tématerületekkel kapcsolatosan megfogalmazott elvárásokhoz.

Indikátorok Adatok forrása

• A vendégéjszakák száma évi mintegy 2%-kal növekszik a támogatott területeken 2004-2008 között

KSH

• 2004-2006 között a 2001-ben meglévő összes kereskedelmi szállásférőhely mintegy 3%-ának létesítése vagy felújítása6

KSH

• A 2004-2006 között a szennyvízkezelésbe bevont turizmus által érintett települések száma 20 település

Közreműködő Szervezet

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

6 A 4-5 *-os szállodák kivételével

- 62 -

1.1. Intézkedés 1. Turisztikai vonzerők fejlesztése

Prioritás 1. A turisztikai potenciál erősítése

Az intézkedés céljai

• A turizmus fejlesztése céljából olyan nemzetközi szinten is versenyképes turisztikai attrakciók, termékek7 fejlesztése, amelyek az ország sajátos kulturális örökségeire és természeti értékeire építenek

• A turisztikai kínálat bővítése olyan kisebb léptékű termékekkel, ahol a turisták új, kulturális és természetközeli élményeket találnak. A támogatott vonzerők ismertségének elősegítése.

Leírás

Magyarország gazdag turisztikai vonzerő kínálattal rendelkezik. Azonban az egyes turisztikai attrakciók és a kapcsolódó szolgáltatások területileg egyenetlen eloszlásúak: míg Budapestre és főszezonban a Balaton térségére a turisták tömeges megjelenése jellemző, addig számos, jelentős turisztikai vonzerő kihasználtsága alacsony. Egyúttal az erőteljes szezonalitás az ország egész területén problémát jelent. Jellemző a turisztikai attrakciók egymástól független fejlesztése és piaci megjelenése, amely az egyes térségek attrakcióinak egymást erősítő hatását gátolhatja. A turizmus jelentős arányt képvisel a hazai gazdaságban, azonban nemzetközi viszonylatban jövedelemtermelő képessége alacsony (azaz az egy látogatóra eső fajlagos bevételek alacsonyak).

A turisztikai vonzerők hasznosításához az érintett területeken meg kell teremteni a sokoldalú hasznosítás alapfeltételeit, biztosítani kell a jó megközelíthetőséget, valamint a színvonalas szolgáltatási hátteret és a bő programkínálatot.

A vonzerők sokoldalú és magas költést lehetővé tevő hasznosításához többféle szolgáltatás összehangolt kínálataként megjelenő turisztikai termék- és programcsomagok kínálatának bővítése elsődleges. Erre leginkább a nemzetközi trendek szerint is jelzett lehetőségek, mint az egyedi szolgáltatások iránti igény erősödése, a kulturális, az öko- és az aktív turizmus iránti növekvő kereslet kielégítését szolgáló turisztikai vonzerők fejlesztése alkalmas. Ehhez szükséges

• a nemzeti parkokban látogatóközpontok, oktató bázisok és tanösvények fejlesztése,

• világörökségi helyszínek8 látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése (pl. konferencia terem, kiállítások korszerűsítése, kreatív interaktív bemutató módszerek kialakítása, kulturált fogadóhelyek, akadálymentesítés, a helyszínekhez odavezető út kiépítése),

• kastélyok és várak turisztikai funkciókkal való bővítése (pl. alapvető infrastruktúra kialakítása, akadálymentesítés, odavezető utak),

7 Turisztikai termék: turisztikai attrakciók, kapcsolódó szolgáltatások és programok. 8 Lásd a helyzetelemzést.

- 63 -

• a múzeumok és egyedileg fejlesztendő műemlékek látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése,

• az aktív turizmushoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztése (pl. vitorlás- és jachtkikötők működését kiszolgáló alapvető infrastrukturális (közművek, közvetlenül kapcsolódó utak) fejlesztések,

• kerékpárutak (Sziget-köz térségében, a Balaton körül, a Tisza-tó mentén, a Duna vonalán és a nemzeti parkok területén)).

A vonzerők látogatottságának növeléséhez szükség van a közlekedésben jelentkező szűk keresztmetszeti problémák oldására, ezért szükség van az intézkedés keretében fejlesztendő turisztikai vonzerőkhöz közvetlenül vezető, többnyire településeken belül található közutak megépítésére, fejlesztésre.

Nemzetközi szinten is versenyképes, nagy befogadó képességű vonzerők fejlesztésére elsősorban a többségében fejlettebb térségekben van lehetőség, míg a fejletlenebb területeken a vonzerők fejlesztése a gazdasági tevékenységek bővítését és a foglalkoztatás növelését segíti elő.

Annak érdekében, hogy a régiók vonzó turisztikai célterületekké válhassanak, a turisztikai attrakciók fejlesztéséhez kapcsolódóan szükség van színvonalas marketing eszközökre és hatékony elosztási csatornák kiépítésére. A versenyképes turisztikai kínálat kialakításához alapvető fontosságú az igényeket kielégítő, újszerű, színvonalas tájékoztató anyagok elkészítése, illetve azok hatékony terjesztési módszereinek bevezetése, különösen az Internet nyújtotta információterjesztései lehetőségek kihasználása. Ezért az intézkedés keretein belül a támogatandó turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódóan szükséges támogatni a helyi tájékozódást segítő információs rendszer kiépítését, a vonzerők on-line megtekinthetőségét biztosító Internetes alkalmazások fejlesztését, valamint a színvonalas nyomtatott tájékoztató anyagok elkészítését.

Európai Regionális Fejlesztési Alap 1783/1999/EK rendelet 2.ck.(d) támogatja a turizmus fejlesztését és a kulturális beruházásokat, beleértve a kulturális és nemzeti örökség védelmét, feltéve, ha azok fenntartható munkahelyeket hoznak létre.

Az intézkedés megvalósításával a turisztikai vonzerők nemzetközi piacon is versenyképes turisztikai termékké alakulnak, látogatottságuk nő, az adott térségben a turisták tartózkodási ideje növekszik, szélesebb körűek a lehetőségek a szabadidő eltöltésére, költésük több lesz, ami munkahelyek teremtését és a lakosság helyben tartását segíti elő. A térségi együttműködésen alapuló fejlesztések új helyszíneket vonnak be a turizmusba, amely a térségek számára alternatív jövedelemforrást és új munkahelyeket jelent. Az intézkedés megvalósulása elősegíti a magyarországi turizmus versenyképességének növelését, csökkenti a tér és időbeli koncentrációt.

Az intézkedést kiegészítik a “Település-rehabilitációs akciók” c. intézkedésen belül meghatározott kulturált települési környezet kialakításhoz kapcsolódó összefüggő települési területeken megvalósuló tevékenységek, ezen belül is különösen azok, melyek a nagy számú műemlék épülettel rendelkező történelmi városközpontok fejlesztését célozzák. Az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programon belül a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódóan támogathatóak a falumegújítási akciók, a borturizmushoz kapcsolódó fejlesztések, valamint a mezőgazdasági termékek értékesítéséhez kapcsolódó fejlesztések.

- 64 -

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek, melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság.

Kedvezményezettek

• Települési önkormányzatok és intézményeik

• Települési önkormányzati társulások

• Települési önkormányzatok és a magán szféra által közösen létrehozott, önkormányzati többségi tulajdonban lévő, közcélú tevékenységet folytató fejlesztési társaságok

• Központi költségvetési szerv és intézménye

• Közhasznú társaságok, alapítványok, egyházak, egyesületek, valamint egyéb jogi személyiségű non-profit szervezetek

A kiemelt vonzerők fejlesztése csak hosszú távon térülnek meg, a beruházások nagy forrásigényűek.

1.2. Intézkedés 2. Turisztikai fogadóképesség javítása

Prioritás 1. A turisztikai potenciál erősítése

Az intézkedés specifikus céljai

• A szálláshelyek színvonalának emelése és szolgáltatásaik bővítése

• A turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatási háttér bővítése

Leírás

Magyarországon a turizmus jövedelemtermelő képessége (egy látogatóra jutó fajlagos bevételei) az adottságokhoz képest alacsony. Ennek a turisztikai termékek (turisztikai attrakciók, kapcsolódó szolgáltatások és programok) hiányán túl a fő oka a turisztikai fogadóképesség alapját jelentő kereskedelmi szálláshelyek, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások nem kielégítő, a turisztikai keresletnek nem megfelelő száma és színvonala.

- 65 -

Problémát jelent, hogy a turisztikai attrakciók mellett nem épültek ki a turisták igényeihez igazodó szolgáltatások. Emellett a turisztikai kereskedelmi szálláshelyek eloszlása is egyenetlen, számos látványosság környezetében a turisztikai bevételek azért maradnak tartósan alacsonyak, mert nincs a közelükben maradásra késztető kereskedelmi szálláshely. Ez különösen jellemző az észak-magyarországi és az alföldi régiókra, továbbá kiemelten jelentkezik ez a hiányosság a nemzeti parkok és a világörökség helyszínek környezetében.

A vonzerőkhöz kapcsolódó szolgáltatások és a szálláshelyek mennyiségi és minőségi fejlesztése nélkül továbbra is rövid marad a turisták által eltöltött idő, ami gátat vet a turizmus jövedelemtermelő képessége javulásának, a munkahelyek hosszú távú fenntartásának.

Ezért a legsürgetőbb feladat a kiemelt vonzerők mellett szükséges kereskedelmi szálláskapacitás mennyiségi és minőségi fejlesztése. Az új szálláshelyek létesítésénél elengedhetetlen az akadálymentesítés és a környezetbarát üzemeltetés elterjesztése. A meglévő szálláshelyek minőségi fejlesztése az alacsony kategóriájú kereskedelmi szálláshelyeket (szállodákat (egy-három csillagos), a panziókat, kempingeket, turistaházakat, ifjúsági szállókat) érinti. A négy és ötcsillagos szállodák és a fizetővendéglátó helyek nem támogathatók. A turisztikai vonzerők megfelelő kínálatának biztosításához a vonzerők környezetében lévő szolgáltatás kínálat – elsősorban beruházásokon keresztül történő - bővítése (pl. vízi turizmushoz kapcsolódó kikötők, lovas létesítmények, kerékpár-szolgáltatók) kiemelt feladat.

Európai Regionális Fejlesztési Alap 1783/1999/EK rendelet 2.ck. (a) támogatja a termelő környezetet, különösen a cégek, ezen belül a kis – és közepes méretű vállalkozások versenyképességének és fenntartható beruházásaik növelését, és a régiók vonzóbbá tételét, a 2.ck.(d) támogatja a turizmus fejlesztését és a kulturális beruházásokat, beleértve a kulturális és nemzeti örökség védelmét, feltéve, ha azok fenntartható munkahelyeket hoznak létre.

A fejlesztések megvalósításával a turisztikai látványosságok mellé települő szolgáltatások és a kereskedelmi szálláshelyek megfelelő szolgáltatásokat képesek nyújtani a magasabb színvonalat kereső turisták számára is, amely magasabb fajlagos bevételeket, a tartózkodási idő növekedését és a visszatérő látogatók számának emelkedését eredményezi. A létrejövő szálláshelyek munkához és addicionális jövedelemhez juttatják a térséget, növelik a települések népességmegtartó erejét, valamint elősegítik az életszínvonal növekedését.

A turisztikai szálláshelyek a turisták költésének elsődleges színhelyei, bevételeik pedig tovagyűrűznek a térség gazdaságában és más ágazatokban is pótlólagos jövedelmeket eredményezve multiplikátor hatást fejtenek ki, amely a helyi kereslet növekedését is magával vonja. A szálláshelyek a település és a kistérség életében egyúttal a társadalmi érintkezésnek is fontos helyszínei, így a lakosság környezet- és turistabarát szemléletének alakítására fontos hatást gyakorolhatnak.

Az intézkedést kiegészíti az Agrár és Vidékfejlesztési operatív Program alternatív jövedelemtermelő képesség javítását célzó intézkedésen belül az elsősorban mezőgazdasági tevékenységből élők magánszálláshely-fejlesztése, valamint a helyi kézműipari tevékenységek támogatása.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

- 66 -

Amennyiben az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek, melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik. Fentieknek megfelelően az intézkedés alapján nem vállalkozások részére nyújtható támogatások a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősülnek állami támogatásnak.

Amennyiben az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei vállalkozások, az acquis regionális beruházási támogatásokra vonatkozó szabályai az irányadók (Regionális Állami Támogatásokra Vonatkozó Iránymutatás [HL C 74, 1998.03.10.]). A támogatási program felkerült a létező támogatások listájára (HU30/2002 Turisztikai Célelőirányzat).

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Gazdasági társaságok

• Települési önkormányzatok és intézményeik

• Központi költségvetési szerv és intézménye

• Közhasznú társaságok, egyesületek, egyházak, alapítványok, valamint egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet

1.3. Intézkedés 3. Kistelepülések szennyvízkezelése

Prioritás 1. A turisztikai potenciál erősítése

Az intézkedés specifikus célja

• Turisztikailag frekventált kistelepülések szennyvizek okozta szennyezésének csökkentése.

Leírás

A települési szennyvizek nem megfelelő elhelyezése kedvezőtlenül hat e települések gazdasági életére, turisztikai lehetőségeinek kihasználására, a települési környezet általános minőségére, a lakosok életminőségére és komfortfokozatára.

Magyarország településszerkezetéből adódóan magas a 2000 lakos-egyenérték terhelés alatti települések száma, ezek a kistelepülések egymástól távol és elszigetelten helyezkednek el, sok esetben különösen érzékeny vízbázison és turisták által gyakran látogatott területeken. E kistelepülések közül körülbelül 1600 település nem tartozik a Nemzeti Szennyvízelvezetési és Tisztítási Program alapján szennyvízelvezetési agglomerációba. Míg a városokban és a sűrűn lakott térségekben a csatornahálózat kiépítése nem csupán nélkülözhetetlen, hanem egyúttal gazdaságos is, addig e kistelepüléseken, illetve a ritkán lakott területeken a szennyvízkezelés

- 67 -

módját gazdaságossági és környezetvédelmi szempontból egyaránt mérlegelni kell. Ezeken a területeken nem minden esetben kell komplex, több települést összekötő csatornarendszert és központi szennyvíztisztítást alkalmazni, hanem biztosítani kell a szennyvizek helyben tartását és lokális kezelését.

Az intézkedés a turisztikai frekventált kistelepülések (melyek üdülőkörzetek és kiemelt üdülőkörzetek területén, valamint különösen érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen találhatók) szennyvízelhelyezésének megoldását szolgálja, a támogatások során figyelembe veszi az adott terület jellemzőit és a létesítmények gazdaságos üzemeltetésének feltételeit. Ezeken a területeken a szennyvíz-elhelyezési megoldások különbözőek lehetnek: a vízbázis-védelmi szempontból kiemelt térségekben csatornahálózat létesítése indokolt, akár újszerű természetközeli tisztítási eljárások alkalmazásával, akár hagyományos szennyvíztisztítók üzemeltetésével. Gazdaságossági szempontok alapján egyes területeken egyedi (az ingatlanok területén elhelyezkedő egyedi szennyvízkezelési eljárások alkalmazásával, vagy korszerű emésztők alkalmazásával) eljárások alkalmazása célszerű. A beavatkozások hozzájárulnak a turisztikailag frekventált területek környezetterhelésének csökkentéséhez, a fenntarthatósági szempontok érvényesítéséhez, valamint a lakosság környezettudatosságának erősítéséhez.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek [önkormányzatok], melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló infrastrukturális fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Települési önkormányzatok és intézményeik

• Települési önkormányzati társulások

• Közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, valamint egyéb jogi személyiségű non-profit szervezet

- 68 -

22.. PPRRIIOORRIITTÁÁSS 22.. TTÉÉRRSSÉÉGGII IINNFFRRAASSTTRRUUKKTTÚÚRRAA ÉÉSS TTEELLEEPPÜÜLLÉÉSSII KKÖÖRRNNYYEEZZEETT FFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSEE

A prioritás a ROP középtávú céljai közül elsősorban az alábbi cél eléréséhez járul hozzá:

• Vonzó települési környezet kialakítása a gazdasági potenciál fejlesztése a városi területeken

Célok

• A települések elérhetőségének javítása, főként a perifériális elhelyezkedésű területeken;

• Romló állapotú településrészek fejlesztése, az épített és természeti értékek védelme;

• Új, a gazdasági és közösségi célú tevékenységek élénkítésével járó funkciók megjelenésének ösztönzése a településközpontok, barnamezős területek rehabilitációjával;

• Regionális tudásközpontok infrastrukturális fejlesztése a felsőfokú intézmények gazdasági, közösségi célú kapcsolatainak megerősítése érdekében.

Leírás

A rendszerváltás óta eltelt évek során mélyreható átalakulás folyamatai bontakoztak ki és érvényesülnek a társadalomban és a gazdaságban. Ezek hatása sok vonatkozásban negatívan befolyásolja a településrendszert, a települések helyzetét, fejlődésük feltételeit, a népesség települési viszonyait. A kialakult településszerkezetre jellemző a térségszervező városok hiánya; az alacsony vállalkozói és lakossági aktivitású, valamint a kedvezőtlen anyagi helyzetű települések nagy száma. A térségközpontokban lévő városok alapvetően nem képesek a környező településekre is kisugárzó funkcióikat megfelelő színvonalon ellátni. E városok területén, egyes településrészeken koncentráltan jelentkeznek a települési környezet minőségével kapcsolatos problémák, a közterületek állapota elhanyagolt, az épített és a természeti környezet védelme nem megoldott, sok esetben barnamezős, szennyezett területek riasztják el a befektetőket és gátolják a település egészének fejlődését. A vállalkozások működésének, illetve a közösségi élet megteremetésének feltételrendszerében az épített értékek mellett fontos a lakosság képzettségét, együttműködési készségének fejlesztését támogató programok és azok infrastrukturális feltételeinek fejlesztése. E szempontból, különösen a nagyobb városokban meghatározó jelentősége van a felsőoktatási intézményeknek. Ezen a területen megállapítható a felsőfokú oktatás infrastrukturális hiányossága, fővárosi koncentráltsága, mely hátráltatja a “regionális tudásközpontok” fejlődését, a helyi szellemi potenciál optimális kihasználását.

Az infrastrukturális problémák sokszor szociális problémákkal társulnak. Egyes településrészeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, a jövedelmi és szociális szempontból hátrányos helyzetű csoportok problémái (melyek jelentős része tartós munkanélküli és roma származású), romlik a közbiztonság. A kistérségek hiányos közlekedési hálózata sok esetben hátráltatja e kistérségek fejlődési esélyét, a lakosság mobilitását, a térségek belső kohéziójának erősödését, valamint a városok térségszervező erejének növekedését. A közlekedési hiányosságokból kifolyólag a lakosság hátrányos helyzetbe kerül

- 69 -

a javakhoz, szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében is, miközben a térség fejlesztését lehetővé tévő adottságok kihasználatlanok maradnak.

E problémák mérséklése sokrétű, egymással összefüggő beavatkozást igényel. Az összes régióban, de különösen az elmaradottabb kistérségekben a térségi centrumok, így a városok szerepének megerősítése érdekében, mind a térségi kapcsolatok, mind a települési környezet fejlesztése szükséges, melyek eredményeként új munkahelyek létesülnek. Elsődleges új funkciók megjelenésének ösztönzése főként a települések központi területein komplex településmegújítási akciók megvalósításával. Fontos a romló állapotú településrészek fejlesztése, a meglévő épített és természeti értékek védelme, a barnamezők revitalizációja. A térségek tudásbázisának megerősítése, valamint a helyi közösségek fejlesztése érdekében szükséges a regionális felsőfokú (egyetemi és főiskolai szintű) tudásközpontok fejlesztése, mely hozzájárul e térségek megerősítéséhez, a gazdasággal való együttműködés ösztönzéséhez, a képzett lakosság arányának növeléséhez és elvándorlásuk csökkentéséhez. A városok térségszervező erejének javítása, valamint a kistérségekben a hasonló életesélyek megteremtése, így a lakosság mobilitásnak ösztönzése érdekében fontos a belső elérhetőség javítása, ami főként a belső, vagy külső perifériának tekintett térségekben a jellemző. A gazdaság élénkítését ösztönző települési infrastruktúra fejlesztésekkel párhuzamosan, elsősorban a településeken belül szükséges a közvetlenül kapcsolódó közúti, vagy tömegközlekedési szűk keresztmetszetek felszámolása.

A fent jelzett problémák és célok elérése érdekében négy fő területen szükséges beavatkozás.

Az alsórendű közúthálózatok vonatkozásában hangsúlyos szerepet kap az elérhetőség feltételeinek jelentős javítása, mivel a régiók gazdaságának elemi érdeke a regionális gazdasági súlypontterületek megfelelő kapacitású közlekedési utakkal való összekötése a kisebb településekkel, továbbá megfelelő sűrűségű hálózat létrehozása. Feladatként jelentkezik a kistelepülések szempontjából a kistérségi központok elérhetőségi nehézségeiből származó hátrányok csökkentése, majd megszüntetése, a gazdasági fejlődés elősegítése érdekében az első és másodrendű közúthálózatra történő jobb bekapcsolódás. A települési közlekedési infrastruktúra fejlesztése javítja a kistérségek elérhetőségét, a zsáktelepülések és gazdasági pontok megközelíthetőségét, továbbá az elkerülő utak kiépülése csökkenti a településközpontokra nehezedő közlekedési eredetű környezet-terhelést. Az elérhetőséggel szoros kapcsolatban szükséges továbbá a lakossági mobilitás erősítése érdekében a helyi és helyközi tömegközlekedés infrastruktúrájának fejlesztése.

Az átfogó településfejlesztési programok részét képező, a térségszervező szerepet játszó városok meghatározott részén megvalósuló településrehabilitációs akciók támogatása hozzájárul a gazdasági és társadalmi szempontból hátrányos helyzetű településközpontok és településrészek vonzó települési környezetének kialakításához. A koncentráltan megnyilvánuló gazdasági és szociális települési problémák orvoslása új gazdasági, kulturális, szociális és közösségi funkciók kialakulását és a meglévő funkciók megerősítését szolgálja, mely nemcsak az érintett település, hanem az egész környező térség életére kihat. Ezen intézkedések kiegészítéseként szükséges egyéb infrastrukturális (pl. közlekedési, oktatási), valamint szociális, foglalkoztatási intézkedések megvalósítása is. Az integrált elképzelések támogatását ösztönzik a prioritás keretében megvalósuló egyéb közlekedési-oktatási infrastrukturális fejlesztések, az első prioritás turisztikai, valamint a harmadik prioritás foglalkoztatási intézkedései.

A barnamezős területek környezeti kármentesítése, újrahasznosítása és funkcióváltása regionális, sőt országos érdek. E területek hasznosításához és funkcióváltásához az önkormányzat aktív részvétele szükséges, melynek eredményeként javul a városszerkezet és a

- 70 -

városkép, csökkenthető az újonnan beépített területek nagysága, lehetőség nyílik a meglévő városi igények (szociális, kulturális és zöldfelületi ellátás) kielégítéséhez, valamint új munkahelyek létesítése válik lehetővé. A barnamezős - főként volt honvédelmi, vagy ipari - területek újbóli bekapcsolása a település életébe kedvezően hat a lakossági-vállalkozói közérzetre, ugyanakkor nem elhanyagolható a környezeti veszélyeztetettség csökkenése sem.

A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése a regionális felsőoktatási intézmények “oktató-kutató-szolgáltató” modelljének infrastrukturális feltételeit teremti meg, és ezáltal lehetővé teszi az intézmények gazdasági és közösségi célú funkcióinak a fejlesztését. Az intézmények olyan jellegű fejlesztése szükséges, mely révén nyitottabbá válnak a lakosság és a vállalkozások irányába, hogy a hallgatókon túl az említett célcsoportok felés is nyújtsanak tudományos, kulturális szolgáltatásokat. A kistérségek belső kohéziós erejének javításán túl a fejlesztések révén a vidéki oktatási intézmények vonzóbbá válnak a hallgatók számára, csökkentve a fővárosi és a gyakran ezzel együtt járó vidékről való végleges elköltözés esélyeit. A fejlesztések következtében várhatóan csökken a felsőoktatásban napjainkban tapasztalható területi koncentráció, ami az infrastrukturális feltételek megteremtése után a vidéki egyetemek hallgatói létszámának növekedését vonhatja maga után. A közösségek, vállalkozások felé nyitott regionális tudásközpontok kialakítása az adott térségben ösztönzi a magas hozzáadott értéket előállító vállalatok letelepedését, növeli a régiók versenyképességét, javítja a helyi életminőséget és csökkenti a vidéki városokból a fővárosba irányuló diplomás elvándorlás esélyeit.

A prioritás keretében a következő, Európai Regionális Fejlesztési Alap által finanszírozott intézkedések kerülnek megvalósításra:

• Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése

• Település-rehabilitációs akciók

• Barnamezős területek újrahasznosítása

• A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése

Indikátorok Adatok forrása

• A 2004-2006 között támogatott települések elérési ideje a legközelebbi térségközpontból 5%-kal csökken

Közreműködő Szervezet

• 5%-kal növekszik a támogatott településrészen megtelepült vállalkozások száma 2004-2006 között

Közreműködő Szervezet

• 15 felsőfokú oktatási intézmény részesül infrastruktúra-fejlesztési támogatásban 2004-2006 között

Közreműködő Szervezet

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

- 71 -

2.1. Intézkedés 1. Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése

Prioritás 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

Az intézkedés specifikus céljai

• Az alsóbbrendű közúthálózat fejlesztésével a kistérségek és a perifériális helyzetű települések belső elérhetőségi viszonyainak javítása

• Iparterületek, gazdasági létesítmények megközelíthetőségének javítása

• Helyi és helyközi tömegközlekedés infrastrukturális feltételeinek javítása

Leírás

Az ország térségei közötti fejlettségbeli különbségek egyik legfőbb okozója a térségek megközelíthetőségében jelentkező eltérések, melyek a közúthálózat nem kielégítő sűrűségének és minőségének tulajdoníthatóak. Nagy eltérések mutatkoznak az ország keleti és nyugati régiói között, viszont a határok menti térségeknél, illetve a szerteágazóan megtalálható zsáktelepülések esetében legsúlyosabb a helyzet. A mellékúthálózat több régióban is hiányos (főleg Dél-Dunántúlon, és az alföldi régiókban), a meglévő hálózat minősége pedig országszerte nem megfelelő (keskenyek, illetve kátyúsak az utak), az útpályák a nem kielégítő műszaki paraméterek miatt balesetveszélyesek. A nagyvárosokban tapasztalható egyre nagyobb zsúfoltság, a gépjármű-közlekedés okozta súlyosbodó környezetterhelés, a kisebb településekre jellemző elégtelen tömegközlekedés indokolja a helyi és helyközi tömegközlekedés feltételeinek és a szolgáltatások színvonalának javítását (P+R rendszerek fejlesztése, buszsávok, buszöblök kialakítása, utasforgalmi szolgáltatások színvonalának javítása, kötött pályás közlekedési rendszerek fejlesztése).

Az elmaradott kistérségek gazdasági potenciáljának erősítése, a kistérségi központok elérhetősége, a foglalkoztatás bővítése érdekében szükséges a kistelepüléseket és a kistérségi központokat összekötő harmad, negyed, és ötöd rendű utak felújítása, illetve térséget feltáró hiányzó útszakaszok kiépítése. Célként kell kitűzni, hogy egy adott kistérségben minden település 45 percen belül elérje kistérségi központját. A vállalkozásoknak helyet adó területek (pl. ipari parkok, logisztikai központok, inkubátorházak) kiszolgálása megköveteli a területet megközelítő utak fejlesztését, a forgalom levezetéséhez szükséges közlekedési kapcsolatokat. Jelentősen hozzájárul mindez egyben a gazdaság erősítéséhez. Ezen közlekedésfejlesztési tevékenységek elmaradása sok esetben gátolja az adott térségben folytatott gazdasági tevékenységek bővítését. Ennek megfelelően a növekedő teherforgalom biztonságos levezetése érdekében szükséges az ipari területekhez vezető utak kiépítése, illetve felújítása megfelelő műszaki paraméterek mentén.

A megfelelő szolgáltatási színvonal tartásához, a lakossági mobilitáshoz alapvetően szükséges a térségi infrastruktúra fejlesztése, rekonstrukciója. E fejlesztésekkel javítható az elmaradott térségek gazdasági helyzete, ezeken keresztül pedig a lakosság életkörülménye is kedvezően változhat.

A mellékúthálózat és a hozzá kapcsolódó létesítmények fejlesztésével a települések környezeti terhelése csökken, mérséklődik a településközpontok zsúfoltsága, a zaj-, és

- 72 -

levegőszennyezésből adódó ártalmak. A települések egymás közötti, és térségközpontjaik irányába történő elérési idő rövidüléssel mobilisabbá válik a lakosság, javulnak a munkahelyek elérésének, valamint a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a feltételei.

Az intézkedés kiegészíti a Kohéziós Alap beruházásait, a nemzetközi közlekedéshálózat-fejlesztéseket (TEN és a TINA közlekedési folyosók), valamint a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program intézkedéseit, azaz a hazai közúthálózat-fejlesztési nagy beruházásokat az első és másodrendű közutak esetében.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások segítségével megvalósuló infrastrukturális fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik, így az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésében foglaltak nem valósulnak meg.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Önkormányzatok

• Önkormányzati társulások

• Központi költségvetési szervek és intézményeik

•

• Közhasznú társaságok

2.2. Intézkedés 2. Település-rehabilitációs akciók

Prioritás 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

Az intézkedés specifikus céljai

• Funkcióját vesztő, romló állapotú településközpontok, vagy részközpontok megújítása, új funkciók megjelenésének ösztönzése

• Többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott, romló állapotú és alacsony státuszú településrészek rehabilitációja

- 73 -

Leírás

Az országban az integrált, a települések és vonzáskörzetük életét meghatározó, magán forrásokat is mozgósítani képes, partnerségen alapuló településfejlesztési stratégiák nem terjedtek el. Számos rendezetlen közterület, funkcióját vesztő településközpont, hasznosítatlan vagy alulhasznosított terület, valamint nem, vagy nem megfelelően hasznosított építészeti értékkel rendelkező épület rontja a befektetői környezetet, a helyi lakosság munkához való jutását és lakókörnyezetét, valamint gátja a gazdasági fejlesztéseknek. Az elmúlt rendszer örökségeként hatalmas beruházáshiány halmozódott fel a települések épületállományában, mely hiányosságok koncentráltan jelentkeznek a lakótelepi környezetben. Egyes településrészeken az elszegényedés jelentősen fékezi a gazdasági növekedést és az újjászerveződést is, itt a lakosság túlnyomó többségét alacsony jövedelmű nyugdíjasok, munkanélküliek, többszörösen hátrányos helyzetű csoportok (például romák) teszik ki.

E problémák megoldásában központi szerep jut az önkormányzatoknak, akik azonban forráshiányosságuk miatt sokszor rövidtávú szempontokat - például az intézményeik fenntartását - kénytelenek érvényesíteni településfejlesztési tevékenységük során.

Az intézkedés komplex településmegújítási akciók megvalósítását finanszírozza olyan térségi központokban, vagy részközpontokban, melyek a település és a környező térség gazdasági-társadalmi életére meghatározó hatással vannak. A tevékenységek a település földrajzilag egybefüggő és egyértelműen lehatárolt fejlesztési célterületén valósulnak meg, egy jól meghatározott probléma megoldását célozzák és részét képezik a település egészére vonatkozó átfogó fejlesztési elképzelésnek. Így biztosítható, hogy a koncentrált területen megvalósuló településfejlesztési akciók tényleges hatást gyakoroljanak az adott település és a térség életére.

Az intézkedés keretében a következő fő tevékenységcsoportok támogatása valósul meg: közterületek rehabilitációja és a települési zöldfelületek védelme és fejlesztése; a lakótelepek környezetének megújítása; gazdasági, szociális, kulturális, közösségi, közösségi-informatikai (pl. teleházak) valamint szabadidő- és sport szolgáltató tevékenységeknek helyt adó létesítmények környezetbarát és fenntartható kialakítása, városrészek közbiztonságának növelése.

A tevékenységek összetett módon hatnak a rehabilitált településrész életére. A beavatkozások nyomán egyrészt új gazdasági és közösségi funkciók megjelenése várható, továbbá olyan kedvező változások megindulása, melyek a bűncselekmény-elkövetések csökkenése és a biztonságosabb települési környezet kialakulása, a települési környezet állapotának javulása, valamint a hátrányos helyzetű csoportok reintegrációja irányában hatnak. A fejlesztések eredményeként javul a vállalkozások működésének környezete, felértékelődnek azok a területek, amelyek a vállalkozások közvetlen környezetét jelentik.

Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek hatását és integrált jellegét növelik az átfogó fejlesztési elképzelés részét képező további beavatkozások, melyek megvalósítására szintén lehetőséget nyújt a Regionális Operatív Program. Ezek az 1-es prioritás részét képező turizmussal összefüggő vonzerőfejlesztés területei, a 2-es prioritás közúthálózat-fejlesztési támogatásai, valamint a 3-as prioritás foglalkoztatási és képzési célokat szolgáló intézkedései.

- 74 -

Az intézkedés keretében megvalósítandó tevékenységek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból lesznek finanszírozva. Az intézkedés megközelítésmódja az Urban II. közösségi kezdeményezés gyakorlatát veszi figyelembe, az integrált és hosszú távú fejlesztési elképzelések elterjedését kívánja ösztönözni az országban.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek, melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló infrastrukturális fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Önkormányzatok és intézményeik

• Önkormányzati társulások

• Önkormányzatok és a magán szféra által közösen létrehozott, önkormányzati többségi tulajdonban lévő közcélú fejlesztési társaságok

• Közhasznú társaságok, egyesületek

2.3. Intézkedés 3. Barnamezős területek újrahasznosítása

Prioritás 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

Az intézkedés specifikus célja

• Barnamezős területek újrahasznosítása a területek funkcióváltása érdekében

Leírás

Magyarországon a rendszerváltozás utáni kényszerűen gyors gazdasági struktúraváltás miatt jelentős számban fordulnak elő barnamezős területek. Üres laktanyák országszerte, nagyobb felhagyott vagy alig működő ipartelepek pedig elsősorban a nagyobb nehézipari és bányászati központokban (pl.: Észak-Magyarország, középhegységi tengely, Dél-Dunántúl) találhatók. Ezeknek a területeknek a rehabilitációja nagymértékben hozzájárul funkcióváltásukhoz és hasznosításához. Félő, hogy tudatos, szervezett várospolitikai beavatkozás nélkül ezeket a hátrányos helyzetű területeket elkerülik az újabb fejlesztések, a terület fejlődését megnehezítő

- 75 -

kedvezőtlen beépítési és környezeti állapotok konzerválódnak, és tovább folytatódik e területek leértékelődése, a kapcsolódó szociális problémák állandósulása. A területek rehabilitációja lehetővé teszi az újbóli hasznosítást, elkerülve ezzel a zöldmezős beruházások létesítését. Különösen a hagyományosan ipari területeken a szennyezett területek a gazdasági szerkezetváltást is akadályozzák, mert lefoglalják a szerkezetváltáshoz szükséges területeket, ezért ezen területek kihasználása elengedhetetlen.

Az intézkedés e barnamezős területek (felhagyott, vagy alig működő ipartelepek, üres laktanyák) környezeti kármentesítését, újrahasznosítását és funkcióváltását támogatja. Olyan új funkciók megjelenését ösztönzi (pl. közösségi-, kulturális-, ipari-, adminisztratív-, turisztikai-, kereskedelmi funkciók), melyek szervesen illeszkednek a települések szerkezetéhez és biztosítják a hosszú távú fenntarthatóságot. Az intézkedés megvalósításában a települési önkormányzat aktív részvétele szükséges.

Az intézkedés finanszírozója az Európai Regionális Fejlesztési Alap. Az intézkedés kiegészíti a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program “A környezetbiztonság növelése” intézkedését, mely az állami felelősségi körbe tartozó szennyezett területek kármentesítésével foglalkozik.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek, melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló infrastrukturális fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Önkormányzatok és intézményeik

• Önkormányzati társulások

• Önkormányzatok és a magán szféra által közösen létrehozott, önkormányzati többségi tulajdonban lévő közcélú fejlesztési társaságok

• Közhasznú társaságok

- 76 -

2.4. Intézkedés 4. A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése

Prioritás 2. Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

Az intézkedés specifikus célja

• A közösségi funkciót is ellátó regionális tudásközpontok kialakulását gátló infrastrukturális akadályok felszámolása.

Leírás

Magyarország hagyományosan erős felsőoktatási potenciállal rendelkezik, azonban a képzések számát, hallgatói létszámot, tudományos tevékenységet tekintve a főváros erőteljes dominanciája jellemző. A felsőfokú képzésben rejlő jelentős szellemi erőforrások a régiók gazdasága szempontjából kihasználatlanok maradnak. A vidéki térségek gazdasági versenyképességét jelentősen növelné a felsőoktatási intézményeken alapuló tudásközpontok kialakulása. Ehhez elengedhetetlen a széles képzési kínálattal rendelkező felsőoktatási központok létrejötte, és az intézmények regionális gazdaságba való beágyazottságának elősegítése.

Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények nem csak a régiók gazdasági életében játszhat kulcsszerepet, hanem a helyi társadalom közösségi életében is. A felsőoktatási intézmények egyes lakossági szolgáltató funkciót betöltve, közösségi szervező hatásával jelentősen hozzájárulhat a helyi közösségek életminőségének javulásához. A regionális tudásközpontok kialakítása, a felsőoktatási intézmények “oktató-kutató-szolgáltató” modelljének megvalósítása ezért kiemelkedő jelentőségű a régiók gazdasági-társadalmi életének szempontjából.

Az intézkedés a közösségi funkciót is betöltő regionális tudásközpontok kialakításának infrastrukturális akadályait kívánja felszámolni. A fejlesztések elsősorban a vidéki térségek gazdasági fejlődését előmozdító felsőoktatási intézményekre, (pl. a gazdasági, műszaki, agrár vagy természettudományos képzést folytató intézményekre) koncentrálnak, javítva ezzel a régiók innovációs és tudás bázisát.

A beavatkozást különösen indokolttá teszi, hogy az utóbbi években jelentősen megnőtt a tanulói létszám, ami nem párosult a képzés infrastruktúrájának, (pl. oktató és kutató helyek) mennyiségi és minőségi fejlesztésével, korlátozva ezzel a képzések minőségét. E szűk keresztmetszetek felszámolása alapvető fontosságú.

A felsőoktatás színvonalának alkalmazkodnia kell továbbá a tudásalapú társadalom követelményeihez, ami szükségessé teszi az intézmények informatikai rendszerének hálózati kapcsolatának fejlesztését, a minőségi és mennyiségbeli javítását (pl. a megfelelő hallgatói/kutatói hozzáférést biztosító sávszélesség biztosítását), a könyvtárak technológiai modernizálását. E fejlesztési területek összhangban vannak a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében megfogalmazott célkitűzésekkel.

Ugyanakkor ki kell alakítani a közösségi, kulturális és egyéb közösségi funkciók ellátásának infrastrukturális feltételeit, az intézkedés ezért ösztönzi például a lakosság számára is

- 77 -

hozzáférhető központi egyetemi könyvtárak kialakítását, kulturális események lebonyolítására alkalmas termek kialakítását.

Az oktatási intézmények fejlesztésénél az esélyteremtés szempontját is figyelembe kell venni, az intézkedés ezért támogatja a fejlesztésekhez kapcsolódóan a felsőfokú intézmények akadálymentesítését.

Az 1783/1999 ERDF rendelet támogatja az olyan infrastrukturális beruházásokat, amelyek az 1-es célterületbe tartozó régiókban növelik a gazdasági potenciált (2. cikk 1. b (i) pont), valamint a kutatás-fejlesztési kapacitásokat. (2. cikk, 2. b) pont).

Az intézkedés a regionális tudásközpontok kialakítását céljául kitűző Európai Szociális Alapból támogatott intézkedéssel együtt fejti ki hatását. A felsőoktatási intézmények e két intézkedésen keresztül megvalósuló komplex fejlesztése elősegíti a lakossági funkciókat is betöltő felsőoktatási tudásközpontok létrejöttét, megerősödését. A regionális tudásközpontok kialakulása hatékonyan járul hozzá az innováció térbeli terjedéséhez, a régiók versenyképességének javításához, a helyi életminőség javulásához és ezáltal csökkenti a fejletlenebb régiókból való elvándorlás mértékét.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek [felsőoktatási intézmények], melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló infrastrukturális fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szerv: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Felsőoktatási intézmények

- 78 -

33.. PPRRIIOORRIITTÁÁSS 33.. AA RRÉÉGGIIÓÓKK HHUUMMÁÁNN EERRŐŐFFOORRRRÁÁSSÁÁNNAAKK FFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSEE

A prioritás a ROP középtávú céljai közül elsősorban az alábbi cél eléréséhez járul hozzá:

• Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése

Célok

• Helyi közigazgatás humánkapacitásának fejlesztése

• A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése a szociális gazdaság fejlesztésével

• A munkavállalók szaktudásának regionális igényekhez való illesztése

• Regionális tudásközpontok kialakítása.

Leírás

Az ország kiegyenlített területi fejlődésének elengedhetetlen feltétele a különböző társadalmi-gazdasági jellemzőkkel bíró térségek munkaerő-piaci kihívásaira egyaránt választ adó humán erőforrás fejlesztés. A szükséges beavatkozás módja és mértéke nagy mértékben függ az egyes régiók fejlettségbeli szintjétől, gazdasági aktivitásától, munkaerő-piaci helyzetétől, miközben a tudásalapú társadalom új követelményeket támaszt a gazdasági és társadalmi élet minden szereplőjével szemben. A prioritáson belül megvalósuló intézkedések a helyi társadalom térség-specifikus problémáinak megoldását kívánják elősegíteni a társadalmi csoportok széles körére vonatkozóan. A nemzeti szinten egységes megközelítést igénylő problémákat a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program célozza.

A helyi közösségek életminőségének alakításában egyaránt meghatározó szerepet játszanak a helyi közigazgatási intézmények, a civil szervezetek, és a vállalkozások, amelyeket gyakran gyenge működési hatékonyság valamint az együttműködés alacsony foka jellemez. A korszerű tudás, illetve a Strukturális Alapok felhasználásához kötődő ismeretek hiánya minden régióban gátját képezheti az integrált helyi fejlesztések megvalósulásának, valamint a Strukturális Alapok hatékony felhasználásának. Ugyanakkor a régiók abszorpciós képességének növelése kiemelkedő fontosságú az egész ország és különösen az elmaradottabb régiók számára. A prioritásban megvalósuló intézkedések ezért elősegítik a helyi közigazgatás és civil szervezetek humán kapacitásának fejlesztését, az önkormányzatok működésének megújulását, a civil szervezetekkel, valamint a vállalkozásokkal való együttműködésük erősödését.

A helyi önkormányzatok és a civil szervezetek a foglalkoztatási problémák megoldásában is fontos szerepet játszanak, hiszen a munkaerőpiacról tartósan kiszorult hátrányos helyzetűek egy részét a hagyományos munkaerő-piaci eszközök nehezen érik el. A magas inaktivitás egyes társadalmi csoportok körében (elsősorban romák, fogyatékosok) fokozottan és területileg koncentráltan jelentkezik. A leszakadó, alacsony gazdasági aktivitással bíró térségekre különösen jellemzőek a tartós munkanélküliek magas arányából és az alacsony

- 79 -

foglalkoztatottsági szintből fakadó problémák. A Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Program széles eszközrendszerrel kívánja elősegíteni a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását. E prioritás, mintegy kiegészítésként, a helyi foglalkoztatási potenciált kihasználva, a szociális gazdaság fejlesztésén keresztül járul hozzá a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítéséhez. Elsősorban az elmaradottabb térségekben érhető el jelentős eredmény a non-profit szektor foglalkoztatási projektjeivel, amely lehetőséget biztosít az elsődleges munkaerőpiacról kiszorult rétegek munkaerő-piaci reintegrációjára. A szociális gazdaság nagymértékben hozzájárul továbbá a nők foglalkoztatásának bővítéséhez, hiszen a szociális gazdaság keretében a non-profit szervezetek által felvállalt szociális, személyi szolgáltatások területén magasabb a női foglalkoztatottak aránya. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések a második prioritás alatt megvalósuló település-rehabilitációs akciókkal szinergikus hatást kifejtve jelentősen javítja a helyi életminőséget.

A régiók munkaerőpiacára jellemző súlyos probléma, hogy a szakképzési kínálat nem követte megfelelő mértékben a régiós gazdasági igényeket, és országszerte magas a piacképes szakmai ismeretekkel nem rendelkező munkanélküliek aránya. Ugyanakkor megnőtt a szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő iránti kereslet, egyes dinamikusan fejlődő térségeket kifejezetten a korszerű ismeretekkel rendelkező szakemberek hiánya jellemez. Az új gazdasági kihívásoknak megfelelő szakmai tudás különösen fontos a mikro-, kis-és középvállalkozások alkalmazottai számára. E prioritás a munkavállalók, elsősorban a mikro-, kis és középvállalkozások alkalmazottainak a régiós igényekhez illeszkedő szakmai ismereteinek bővítését segíti elő és kiemelt hangsúlyt fektet a turisztikai képzésekre, amely az első prioritással szinergikus hatást kifejtve javítja a turisztikai vállalkozások versenyképességét. A prioritás keretében megvalósuló képzések a regionális igények folyamatos felmérésén alapulnak és a régió számára fontos ágazatokra, hiányszakmákra koncentrálnak. Mindezt a Humán Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban megvalósuló, a KKV-k alkalmazottainak alkalmazkodóképességét javító általános jellegű képzési programok egészítik ki

Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődésének katalizátorai lehetnek a régiókban működő felsőoktatási intézmények. Magyarország nemzetközileg is elismert tudományos, szellemi potenciállal rendelkezik, azonban a helyi szellemi erőforrások optimális kihasználásának gátját képezi a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti gyenge kapcsolat, valamint a felsőoktatási képzési programok jelentős részének a fővárosban való koncentrációja. A területi koncentráció érdekében elő kell segíteni a regionális tudásközpontok kialakulását, aminek eredményeképpen a felsőoktatási intézmények a regionális gazdaság szellemi és gazdasági élet meghatározó szereplőjévé válhatnak. A regionális tudásközpontok kialakítása csökkenti a vidéki városokból a fővárosba történő diplomás elvándorlás mértékét, javítva ezzel a vállalkozások számára elérhető humán kapacitások minőségét.

A prioritás keretében a következő intézkedések valósulnak meg az Európai Szociális Alap finanszírozásával:

• A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitás építése

• A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

• Regionális tudásközpontok kialakítása

• A munkavállalók szakmai ismereteinek a régiós igényekhez való illesztése

- 80 -

Indikátorok Adatok forrása

• A helyi fejlesztéspolitikához kapcsolódóan mintegy 10 ezer fő közigazgatásban dolgozó részesül továbbképzésben 2004 és 2006 között

Közreműködő Szervezet

• A támogatások révén mintegy 2500 fő foglalkoztatása a szociális gazdaságban 2004 és 2006 között

Közreműködő Szervezet

• A felsőoktatási intézményekben 2004-2006 között a támogatással bevezetett vagy átalakított képzésekben mintegy 2000 hallgató vesz részt

Közreműködő Szervezet

• A régiós igények alapján kijelölt szakmákban a támogatással megvalósuló szakképzési és szakmai továbbképzési programokban 2004 és 2006 között mintegy 5 ezer fő vesz részt

Közreműködő Szervezet

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

- 81 -

3.1. Intézkedés 1. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

Prioritás 3: A régiók humán erőforrásának fejlesztése

Az intézkedés specifikus céljai

• A helyi közigazgatás kapacitásfejlesztése, a Strukturális Alapok fogadásához szükséges ismeretek terjesztése.

• A helyi közigazgatás és a civil szféra közötti együttműködés ösztönzése.

Leírás

A helyi közigazgatás működésének hatékonysága alapvetően befolyásolja a helyi gazdasági, társadalmi és kulturális kezdeményezések, fejlesztési elképzelések megvalósulásának sikerét. A települések fejlesztésében fontos szerepet játszanak továbbá a civil szervezetek, amelyek számos, az állami szféra által nem megfelelően lefedett szociális, egészségügyi, környezeti területen tudnak jó eredményeket elérni. Ugyanakkor a hazai és az uniós támogatások hatékony felhasználásának szűk keresztmetszetét éppen a belső erőforrásokat mozgósítani kevéssé képes helyi közigazgatás és civil szféra, valamint együttműködésük alacsony foka képezi. A fejlesztéspolitika sikerének és az uniós támogatások hatékony felhasználásának, ezen belül különösen a projektek tervezése, megvalósítása érdekében, elő kell segíteni a helyi közigazgatás kapacitás fejlesztését, valamint a köz- civil és a vállalkozói szféra közti együttműködés erősödését.

A fentieket erősíti a területpolitika azon kiemelt célja, hogy a fejlesztéspolitika területén elősegítse az önkormányzatok és civil szervezetek, vállalkozások helyi szintű partnerségi együttműködését. Ennek érdekében szükséges a kistérségi szint megerősítése, partnerségi együttműködésen alapuló kistérségi programok szervezésének és végrehajtásának ösztönzése tanácsadással és képzési programok támogatásával. A közigazgatás átfogó modernizálását a Kormány által indított IDEA program is célul tűzte ki, amely megvalósulásához az intézkedés keretében megvalósuló tevékenységek is hozzájárulnak.

Az intézkedés ezért támogatást nyújt a közigazgatás szervezetkorszerűsítéséhez kapcsolódó képzési programokhoz, minőségbiztosítási rendszerek bevezetéséhez, valamint a közigazgatásban dolgozók szakmai továbbképzéséhez, különös tekintettel az informatikai ismeretek fejlesztésére javítva ezzel az infokommunikációs technológia nyújtotta lehetőségek kihasználtságát. A támogatásoknak ki kell terjedniük, olyan képzési és tanácsadási programok lebonyolítására, melyben a település, térségfejlesztésben érintett civil szervezetek is részt vesznek, annak érdekében, hogy a köz- és magánszféra együttműködésén alapuló magasabb szintű, programtervezési és projektmenedzselési ismereteket szerezzenek.

Az EU támogatások hatékony felhasználása, az abszorpciós képesség növelése érdekében biztosítani kell a projektek előkészítésében, végrehajtásában résztvevők folyamatos képzését. A regionális, helyi szereplők felkészítése a Strukturális Alapok fogadására a PHARE regionális felkészítő program (HU 0008-01RPP Twinning program) keretében már megindult. A program keretében egy olyan fenntartható képzési rendszer kerül kidolgozásra, amely hosszú távon biztosítja a területfejlesztés szereplőinek felkészítését, képzést a Strukturális

- 82 -

Alapok működtetésében betöltött szerepük szerint, ezáltal segítve a Strukturális Alapok hatékony felhasználását.

Az intézkedés hozzájárul a régiók abszorpciós képességének növekedéséhez, és elősegíti a különösen a település-rehabilitációs akciók lebonyolításába fontos helyi kezdeményezéseken alapuló fejlesztések sikeres megvalósulását, ezáltal az életminőség javítását.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek, melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló infrastrukturális fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Megyei Közigazgatási Hivatalok

• Regionális Fejlesztési Ügynökségek

• Önkormányzatok

• Non-profit szervezetek

3.2. Intézkedés 2. A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

Prioritás 3. A régiók humán erőforrásának fejlesztése

Az intézkedés specifikus célja

• A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése a szociális gazdaság fejlesztésén keresztül.

Leírás

Az európai összehasonlításban alacsony foglalkoztatottság bizonyos társadalmi csoportok, így a megváltozott munkaképességűek és az alacsony képzettségű romák körében különösen súlyos problémát jelent, és területileg is koncentráltan jelentkezik. A tartós, illetve alacsony iskolai végzettségű munkanélküliek aránya szintén az elmaradott térségekben a legmagasabb. Különösen nehezen találnak munkát a kis településeken élők, az 500 főnél kisebb községekben a ráta csaknem kétszerese az országos átlagnak. Ugyanakkor a hagyományos aktív munkaerő-piaci eszközök nehezen érik el a tartós munkanélküliek jelentős részét.

- 83 -

Elsősorban számukra nyújtanak lehetőséget a szociális gazdaság típusú, non-profit foglalkoztatási projektek, amelyekben a foglalkoztatást igény szerint képzés és szociális, mentálhigiéniás felkészítés egészítheti ki.

Az intézkedés a helyi közösségi igények foglalkoztatási potenciálját kihasználva kívánja elősegíteni a munkaerő-piaci hátrányokkal küzdő csoportok foglalkoztatását a szociális gazdaság fejlesztésén keresztül. A szociális gazdaság kettős funkciót tölt be. Egyrészről a közösség számára fontos, piaci alapon nem megvalósuló tevékenységeket valósít meg, különösen a szociális szolgáltatások terén, ezáltal javítja a helyi életminőséget. Másrészről a non-profit szektor helyi foglalkoztatási projektjei állást biztosítanak a tartós munkanélküliek számára, javítják foglalkoztathatóságukat, esélyt teremtve ezáltal az elsődleges munkaerőpiacra való visszatérésre. Ugyanakkor a szociális gazdaság tartós foglalkoztatási lehetőségeket kínál azok számára, akik hosszú távon sem képesek a hagyományos munkaerőpiac szereplőivé válni.

Az intézkedés ennek megfelelően támogatást nyújt a non-profit célú foglalkoztatási projektek, vállalkozások létrehozatalához és működtetéséhez elsősorban olyan közösségi-közhasznú célú feladatokhoz kapcsolódóan, mint például szabadidős és kulturális programok szervezése, környezetgondozás, településkép javítás, környezetvédelem, személyi szolgáltatások, vagy valamilyen termék előállítása. Az intézkedés ösztönzi az olyan projektek megvalósulását, ahol a non-profit szervezetek egyes feladatokat átvállalnak az önkormányzatoktól, ezáltal erősítve az önkormányzati és civil szféra közötti együttműködést. A programok hosszú távú fenntarthatóságának, illetve a szociális gazdaság bővítésének érdekében szükséges továbbá a non-profit foglalkoztatási projektek kidolgozásában és menedzselésében jártas szakemberek képzése, mintaprojektek kidolgozása, a tapasztalatok elterjesztése, valamint a foglalkoztatási projektek sikeres megvalósítását segítő tanácsadói szolgáltatás működtetése.

Az intézkedés hozzájárul az önkormányzati feladatok magasabb színvonalú és szélesebb körű ellátásához, a foglalkoztatás bővítéséhez. Az alacsonyabb státuszú településeken, ahol magas a hátrányos helyzetűek aránya, a szociális gazdaság fejlesztése jelentősen javíthatja az életminőséget. Az intézkedés a településfejlesztési akciókkal szinergikus hatást kifejtve célzottan és hatékonyan éri el a legszegényebb településeket és az ott élő hátrányos helyzetű csoportokat.

Az intézkedést az Európai Szociális Alap finanszírozza. Az ESZA beavatkozási területei között kiemelt hangsúlyt kap a foglalkoztatással kapcsolatos helyi kezdeményezések támogatása, a szociális gazdaság fejlesztése.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek, melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló infrastrukturális fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

- 84 -

- 85 -

Kedvezményezettek

• Közhasznú társaságok, egyesületek, alapítványok, valamint egyéb jogi személyiségű non-profit szervezetek

• Önkormányzatok és intézményeik

3.3. Intézkedés 3. Regionális tudásközpontok kialakítása

Prioritás 3. A régiók humán erőforrásának fejlesztése

Az intézkedés specifikus céljai

• A felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítése, a régiós igényekhez való illesztése

• A felsőoktatásio intézmények és a vállalkozások közötti kapcsolat erősítése

Leírás

A tudásalapú regionális fejlődés katalizátorai lehetnek a régiókban működő felsőoktatási intézmények, jelenleg azonban a felsőoktatási intézmények kevéssé integrálódtak a régiók gazdasági életébe, az intézményekben rejlő szellemi potenciál a regionális gazdaság számára kihasználatlanok marad. A felsőfokú képzésre továbbá az erős fővárosi koncentráció jellemző, aminek egyik fő oka, hogy a vidéki felsőoktatási központok képzési kínálata messze elmarad a fővárosétól, az oktatott szakok nem felelnek meg a régiók gazdasági igényeinek.

Ezért szükséges a tudás terjesztésében és fejlesztésében érdekelt intézmények ill. a gazdasági szereplők kapcsolatrendszerének összehangolt fejlesztése, hálózatok működtetése, az “oktató-kutató-szolgáltató” egyetem modelljének megvalósítása, és ezáltal regionális tudásközpontok kialakítása. Az intézkedés ezért elősegíti a régiós igényekhez illeszkedő, széles és rugalmas képzési kínálattal rendelkező felsőoktatási intézmények kialakítását, az intézmények funkcióbővítéséhez kapcsolódó szervezeti megújulást.

A területi koncentráció oldása érdekében az intézkedés elsősorban a vidéki felsőoktatási intézmények képzési kínálatának bővítésére koncentrál, új szakok, képzési programok bevezetése, a meglévő programok modernizációja, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő innovatív képzési módszerek kidolgozása által. A regionális tudásközpontok kialakításának alapvető szempontja, hogy a képzési rendszer szakma struktúrája megfeleljen a megváltozott gazdasági körülményeknek és a régiók munkaerő-piaci igényeinek. Az intézkedés ösztönzi továbbá a felsőoktatási intézmények funkcióbővítését, és támogatást nyújt a felsőoktatási intézmények és a vállalkozások közötti együttműködési modellek kialakításához, új, innovatív tevékenységek, a lakosság számára nyújtott szolgáltatások bevezetésének megalapozásához..

Az intézkedés keretében megvalósuló támogatandó tevékenységeknek illeszkedniük kell az Oktatási Minisztérium felsőoktatás-fejlesztési koncepciójához, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a projektek jóváhagyáshoz szükséges az Oktatási Minisztérium, vagy valamely a képviseltét ellátó területi szervezet támogató nyilatkozata. A támogatásoknál előnyben

- 86 -

részesülnek azok a kezdeményezések, ahol a felsőoktatási intézmények együttműködnek, valamely a vállalkozásokat tömörítő gazdasági érdekképviseleti szervezettel, ezzel is erősítve a helyi, regionális gazdasági igényekhez igazodó oktatáspolitikát.

Az intézményekhez kapcsolódó fejlesztések nagyobb hatásfokot eredményezhetnek, amennyiben azokhoz a térségek gazdasági potenciáljának fejlesztése érdekében támogatandó infrastrukturális fejlesztések is párosulnak.

Az intézkedés eredményeképpen a régiókban működő felsőoktatási intézmények a tudásalapú regionális fejlődés meghatározó szereplőjévé válhatnak. Az intézkedés csökkenti a magasan kvalifikált, szakképzett munkaerő elvándorlásának mértékét, ezáltal javítja a helyi vállalkozások versenyképességét. A regionális tudásközpontok kialakulása növeli a régiók gazdasági teljesítőképességét és hozzájárul az ország kiegyensúlyozott területi fejlődéséhez.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások kedvezményezettjei nem vállalkozások, hanem non-profit szervezetek [oktatási intézmények], melyek tevékenysége nem érinti a versenyt, illetve a támogatások segítségével megvalósuló fejlesztések előnyeit szelektivitás nélkül egész közösségek élvezhetik.

Fentieknek megfelelően az intézkedés a Közösségi Versenypolitika fogalmai szerint nem minősül állami támogatásnak.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Felsőoktatási intézmények

3.4. Intézkedés 4. Régió specifikus szakmai képzések támogatása

Prioritás 3. A régiók humán erőforrásának fejlesztése

Az intézkedés specifikus céljai

• A munkavállalók szakmai ismereteinek bővítése, különös tekintettel a turisztikai vállalkozások alkalmazottaira.

Leírás

A régiók eltérő gazdasági fejlődése, az egyes ágazatok különböző súlya az ország egyes térségeiben szükségessé teszi, hogy a munkavállalók szakmai képzése regionális szinten, a képzési igényekre rugalmasan reagálva szerveződjön meg, miközben a megváltozott gazdasági körülmények országszerte új igényeket támasztanak a munkaerővel szemben. A régiók gazdasági versenyképességének javításához elengedhetetlenül szükséges a piaci

- 87 -

igényeknek megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező, alkalmazkodóképes munkaerő biztosítása, ezért kiemelten fontos az egész életen át tartó tanulás ösztönzése, a munkavállalók folyamatos képzése, szakmai ismereteik bővítése. A korszerű ismereteket közvetítő képzési programok támogatása különösen fontos a gyakran forráshiánnyal küzdő mikro vállalkotások és KKV-k számára, melyek fejlődésének gyakran akadályát képezi, hogy a vállalkozások vezetői, illetve alkalmazottai nem rendelkeznek a sikeres működéshez szükséges szakmai tudással.

Az intézkedés keretében megvalósuló szakképzési és szakmai továbbképzési programok a régiók számára fontos ágazatokban, hiányszakmákban és kiemelten a turizmus területén valósulnak meg kiegészítve ezzel a Humán Erőforrás Fejlesztési Program által támogatott általános jellegű, a KKV-k alkalmazodóképességét javító képzési programokat, amelyek országszerte hasonló beavatkozást igényelnek. Az intézkedés az első prioritás alatt megvalósuló turisztikai vonzerők és szolgáltatások fejlesztését célzó intézkedésekkel szinergikus hatást kifejtve javítja a turisztikai vállalkozások működési hatékonyságát.

Az intézkedésben OKJ-s szakképzési és szakmai továbbképzési programok egyaránt megvalósulnak. Ez utóbbi elsődleges célcsoportját a KKV-k, valamint a mikrovállalkozások alkalmazottai képezik, szükséges azonban a munkavállalók szélesebb rétegének folyamatos ágazat-specifikus továbbképzése is. Az OKJ-s szakképzési programok célcsoportját a szakképzetlen vagy piacképes szakmával nem rendelkező munkavállalók alkotják, akik között magas az inaktív, munkanélküli vagy a munkanélkülivé válás kockázatával fenyegetett személyek aránya. Számukra az akkreditált felnőttképzési programokon való részvétel jelentheti a munkaerő-piaci helyzetük javulását, a reintegráció lehetőségét.

Az intézkedésen keretében megvalósuló képzési programoknak rugalmasan kell reagálni a regionális munkaerő-piaci igényekre ezért az intézkedés támogatást nyújt a képzési igények folyamatos felmérésen alapuló rugalmas rendszer kialakításához. A régiónként külön-külön így elkészülő felmérések jelenthetik a képzési szükségletek megítélésének az alapját, illetve fontosságát.

Az intézkedés eredményeképpen javul a munkaerő szakképzettsége, illetve alkalmazkodóképessége, ami hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, a vállalkozások hatékonyabb működéséhez, és ezáltal a régiók versenyképességének növekedéséhez.

Alkalmazott állami támogatási szabályok

Az intézkedés alapján nyújtható támogatások esetén az acquis képzési célú támogatásokra (általános képzés) vonatkozó szabályai az irányadók (Az EK Szerződés 87. és 88. Cikkeiben Foglaltaknak a Képzési Célú Támogatásokra Vonatkozó Alkalmazásáról szóló 68/2001. sz. Bizottsági Rendeletben (HL L 10, 2001.01.13.)). A támogatási programok felkerültek a létező támogatások listájára (HU/1, HU/19, HU/28).

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• Gazdasági érdekképviseleti szervezetek, kamarák

- 88 -

• Regionális Munkaerő Fejlesztő és Képző Központok

- 89 -

44.. PPRRIIOORRIITTÁÁSS 44.. TTEECCHHNNIIKKAAII SSEEGGÍÍTTSSÉÉGGNNYYÚÚJJTTÁÁSS

A technikai segítségnyújtás prioritásból - amely minden Strukturális Alapokból finanszírozott program hatékony végrehajtásának elősegítéséhez rendelt közösségi támogatás az Európai Tanács 1260/1999 sz. rendelete alapján – a következő tevékenységek finanszírozására kerül sor: előkészítési, monitoring, értékelési és ellenőrzési tevékenységek9az intézkedések szabályszerű megvalósítása, az említett Rendelet előírásainak betartása érdekében.

A prioritás két intézkedést tartalmaz. Az egyik a ROP végrehajtását segíti, míg a másik a horizontális politikák érvényestéséhez kapcsolódóan nyújt szakértői segítségnyújtást az összes operatív program számára. Ez utóbbi intézkedés megvalósítása a Közösségi Támogatási Keret (KTK) Irányító Hatósággal való együttműködésben történik.

A prioritás keretében megvalósuló intézkedéseket az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza.

4.1. Intézkedés 1. KTK technikai segítségnyújtás

Az intézkedés specifikus céljai:

• A KTK egészének megvalósításához szükséges, irányító, értékelő, monitoring és ellenőrző tevékenységek magas szintű, hatékony és átlátható elvégzésének elősegítése.

• A KTK Irányító Hatóság és Monitoring Bizottság működésének biztosítása.

Leírás

A technikai segítségnyújtásból a következő tevékenységek kerülnek finanszírozásra: 1. Menedzsment és monitoring kiadások

KTK IH és KTK Monitoring Bizottság működtetése

• A Monitoring Bizottság üléseinek költségei, ideértve szükség szerint szakértők részvételét is

• KTK IH működtetéséhez szükséges szakértői részvétel (horizontális politikák érvényesítése)

9 Az 1260/1999/EK Rendelet 23. cikkelye alapján

- 90 -

2. A programmegvalósítás hatékonyságát növelő kiadások

Nyilvánosság és kommunikáció

• Európai Uniós Pályázati Információs Központ létrehozása és működtetése (adatbázis, honlap, kék szám, ügyfélszolgálat, pályázati tanácsadók),

• Információs kampány a Strukturális Alapok népszerűsítésére

• EU Pályázati börze

• Tájékoztató anyagok, kiadványok, jelentések, hírlevelek, projektgyűjtemények készítése és terjesztése

• Közvélemény-kutatások, felmérések

• KTK internetes honlapjának elkészítése, karbantartása és működtetése

• Partnerségi konferenciák, szakmai fórumok, workshopok szervezése

• Partnerek támogatása

• Szakmai felkészítő tanfolyamok partnereknek (Monitoring Bizottság tagjainak is), kedvezményezetteknek

• Képzéskoordináció (SAKK)

Kutatás-fejlesztés, értékelés

• Tanácsadói szolgáltatások igénybevétele a programtervezés, menedzsment, monitoring és értékelés módszertani, szervezeti, folyamatszervezési feladatainak megoldásához

• Horizontális és tematikus értékelések lebonyolítása, tanulmányok elkészítése

IT rendszer

• A programvégrehajtást támogató számítógépes rendszer továbbfejlesztése, szükséges szakértői képzések lebonyolítása.

A prioritás keretében megvalósuló tevékenységeket az Európai Regionális Fejlesztési Alap finanszírozza.

Az szakmai segítségnyújtás várható hatása a KTK eredményes, hatékony és átlátható végrehajtása korszerű számítógépes háttérrel, bevált irányítási módszerekkel, hatékony szervezeti megoldásokkal.

Felelős szervezet: KTK Irányító Hatóság

Kedvezményezett

• KTK Irányító Hatóság.

Várható részesedése az KTK költségvetéséből: kb. 0,25%.

- 91 -

4.2. Intézkedés 2. ROP technikai segítségnyújtás

Az intézkedés specifikus célja

• A ROP intézkedéseinek hatékony, szabályszerű, gördülékeny, sikeres, magas szakmai szintű végrehajtásának támogatása

Leírás

A technikai segítségnyújtásból a következő tevékenységek kerülnek finanszírozásra:

Szakértői tanácsadás igénybevétele

• Megfelelő minőségű és mennyiségű projekt előkészítéséhez kapcsolódó tevékenységek támogatása, elsősorban azokban a térségekben, ahol a projektgenerálás eredménye különben nem éri el a kielégítő szintet, annak érdekében, hogy a stratégiában jelzett régiónként meghatározott indikatív forráskeretek tarthatók legyenek

• A jó minőségű projektek megvalósításához szükséges dokumentáció elkészítése (pl. hatástanulmányok, megvalósíthatósági tanulmányok, stb.)

• A közösségi és horizontális irányelvek program- és projektszintű teljesülésének biztosítása

• Projektértékeléshez kapcsolódó szakmai feladatok elvégzése, véleményezések elkészítése, programszintű értékeléshez kapcsolódó háttértanulmányok elkészítése

• A támogatások eredményeit, hatását mérő indikátorokhoz kapcsolódó adatgyűjtés, az indikátorok teljesülésének figyelemmel követése, értékelése

• A Strukturális Alapok támogatásainak leghatékonyabb módon történő felhasználásával foglalkozó tanulmányok elkészítése

• A Monitoring Bizottság munkáját segítő tanácsadói tevékenység végzése

• A következő programozási időszak tervezéséhez segítséget nyújtó háttértanulmányok készítése

Képzések, szemináriumok, tanulmányutak és szakmai gyakorlatok

Képzések és szemináriumok szervezése a végrehajtással kapcsolatban lévő összes tevékenység vonatkozásában szükséges és elengedhetetlen a megfelelő minőségű munkavégzés biztosítása érdekében.

A végrehajtás különböző aspektusainak vizsgálata a korábbi és új tagállamokba szervezett tanulmányutak, illetve szakmai gyakorlatok során, az intenzív tapasztalatcsere hozzájárul a program hatékonyabb és szakszerűbb végrehajtásához.

Nyilvánosság biztosítása

• A ROP végrehajtása során alkalmazott kommunikációs és információs stratégia és terv elkészítése és a megvalósításában való közreműködés

- 92 -

• Kiadványok (brosúrák, szórólapok, tájékoztató füzetek, stb.) megtervezése, kivitelezése és terjesztése

• A programvégrehajtás dokumentumainak egységes arculattervezése

• Tájékoztató, a programot népszerűsítő és ismertető rendezvények szervezése

• Tudományos fórumok szervezése a program intézkedéseihez kapcsolódóan

• ROP internetes honlapjának megtervezése, fejlesztése, működtetése és karbantartása

IT monitoring rendszer

• A ROP intézkedések sajátosságait figyelembe vevő, azoknak megfelelő informatikai rendszer felállítása, működtetése és karbantartása

• Az informatikai rendszer működésének betanítása a megfelelő jogosultsági szintek hozzáférői számára

• Menedzsment tevékenységek végzését elősegítő információs rendszerek (hardver, szoftver) felállítása és működtetése

Fordítás, tolmácsolás

A partnerekkel való akadálytalan kapcsolattartás érdekében a fentebb felsorolt tevékenységekhez kapcsolódhatnak fordítási, illetve tolmácsolási feladatok, amit a ROP technikai segítségnyújtás intézkedése finanszíroz.

Felelős szervezet: ROP Irányító Hatóság

Kedvezményezettek

• ROP Irányító Hatóság

• Közreműködő szervezetek

Várható részesedése az ROP költségvetéséből: kb. 1%.

0

3.1. táblázat Regionális Fejlesztés Operatív Program állami támogatást érintő intézkedéseinek listája

Az intézkedés

száma

A hazai forrást biztosító támogatási program vagy egyedi támogatás megnevezése

A Bizottság által adott szám A jóváhagyásról szóló levél hivatkozási száma

A támogatás lejárta

1.1. Nem állami támogatás 1.2. Turisztikai Célelőirányzat HU30/2002 Csatlakozási Okmány 2006/12/31 1.3. Nem állami támogatás 2.1. Nem állami támogatás 2.2. Nem állami támogatás 2.3. Nem állami támogatás 2.4. Nem állami támogatás 3.1. Nem állami támogatás 3.2. Nem állami támogatás 3.3. Nem állami támogatás 3.4. Területfejlesztési Célelőirányzat

Képzési támogatás a 2002. évi CI. törvény a felnőttképzésről, a 2001. éviLI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról, valamint az ennek végrehajtásáról szóló31/2001 (IX.14.) oktatási miniszteri rendelet alapján Kis- és középvállalkozási Célelőirányzat

HU1/2002 HU19/2002 HU28/2002

Csatlakozási Okmány 2006/12/31 2006/12/31 2006/12/31

0

IIVV.. AA SSTTRRAATTÉÉGGIIAA ÖÖSSSSZZHHAANNGGJJAA ÉÉSS KKOONNZZIISSZZTTEENNCCIIÁÁJJAA

11.. KKÖÖZZÖÖSSSSÉÉGGII PPOOLLIITTIIKKÁÁKKKKAALL VVAALLÓÓ ÖÖSSSSZZHHAANNGG

A Regionális Operatív Program célkitűzései illeszkednek a nemzeti és a Közösségi politikai prioritásokhoz, de jellegénél és hatásainál fogva elsősorban az Európai Unió regionális politikájához, foglalkoztatás politikájához, környezetvédelmi előírásaihoz és társadalmi beilleszkedést szolgáló intézkedéseihez. Mindezekkel összhangban tevékenységét, beavatkozásait, úgy fejti ki, hogy támogatásai révén ne legyen az egyenlő piaci versenyfeltételekre nézve torzító hatása.

1.1. Regionális versenyképesség

A regionális versenyképességet elősegítő, elsősorban infrastrukturális fejlesztések főleg a közlekedés, K+F szférában, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése terén fejtik ki hatásukat.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése terén legfontosabb szempont a Közösség irányelveivel összhangban a közlekedési rendszerek hatékonyságának növelése, a szállítási módok közötti egyensúly erősítése és a közlekedési hálózatokhoz való hozzáférés javítása, ami a fenntartható fejlődéshez is hozzájárul.

Amíg a Közlekedés és Infrastruktúra Operatív Program a nagytérségi elérhetőség javítását célozza, addig a Regionális Operatív Program a térségi belső kapcsolatrendszer erősítését segíti elő a periferikus helyzetű kistérségek megközelíthetőségét és ezzel gazdasági aktivitását javítja. Ennek során a kistérségi összekötő és bekötőutak, a térségi gazdasági tevékenység csomópontjainak (logisztikai központ, iparterület, turisztikai vonzerő) elérését elősegítő infrastruktúra fejlesztése történik.

A hatékony és diverzifikált energiaszektor nagymértékben hozzájárul a fenntartható regionális fejlődéshez, amit a ROP turisztikai beruházásainak és település-rehabilitációs akcióinak megvalósítása során a támogatások megítélésnél alkalmazott és előnyben részesített megújuló energiaforrásokon alapuló energiatermelést és hatékony energia-ellátó rendszereket alkalmazó fejlesztések is elősegítenek.

Az információs társadalom kialakulásához, az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez járul hozzá a ROP, ezzel támogatva a szélesebb körű hozzáférést, különös tekintettel a helyi közigazgatás modernizálására és innovatívabbá tételére, az információs és tartalmi szolgáltatások fejlesztésével. A régiók gazdasági fejlődését előmozdító oktatási intézmények infrastruktúrájának megteremtése során létrejövő fejlesztések - főleg információs rendszerek formájában – is az információs társadalom kialakulását segíti elő. A térség központokban, a városokban, különösen a hátrányos helyzetűek által lakott területeken fontos az információs technológiákhoz való hozzáférés biztosítása, ami a település-rehabilitációs

- 95 -

intézkedésekkel biztosítható. A turisztikai célú támogatások a kommunikációs és tájékoztatási, valamint a működési hatékonyság javításához is hangsúlyos szerepet kínálnak az informatikai eszközök és alkalmazások használatának ösztönzése.

E célok összhangban vannak a lisszaboni EU Tanács ülés azon kitűzött feladatával, hogy az eEurope 2002 Akcióterv keretén belül gyorsabb, olcsóbb, biztonságosabb hálózatok épüljenek, az Internet használatot minél több területen ösztönözzék.

A regionális versenyképesség és fenntartható fejlődés záloga a magas szintű K+F tevékenység és az innovációk elterjedésének elősegítése. Magyarország csatlakozott az EU 6. Kutatási és technológiafejlesztési és demonstrációs keretprogramjához, valamint az EURATOM 5. Kutatási és továbbképzési keretprogramjához. A kutatás-fejlesztés helyzetének javítását a ROP regionális gazdasági fejlődést előmozdító intézkedése segíti elő az oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztésével, ami új kutatóhelyek létrehozását és működési feltételeik minőségi javítását éri el.

Magyarországon a külföldi tőke és multinacionális nagyvállalatok termelésben és foglalkoztatásban betöltött magas aránya miatt elsődleges fontosságú a kis- és középvállalkozói szektor fejlesztése, mint a tartós foglalkoztatás fontos tényezője. A ROP célja a Kisvállalkozások Európai Chartájának prioritásait figyelembe véve a régió gazdaságának igényeihez illeszkedő szak- és felsőoktatási képzési kínálat kialakítása, ami a KKV-szektor alkalmazottainak alkalmazhatóságát és a vállalkozások alkalmazkodó készségének javítását célozza főleg a turizmus terén.

1.2. Társadalmi kohézió és foglalkoztatás

Az Európai Tanács 2000. decemberi nizzai ülésén fogadta el a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem közös célkitűzéseit, majd felhívta a tagállamokat a nemzeti akciótervük kidolgozására Az akciótervek a következő célkitűzések alapján mutatják be az egyes tagállamok szegénység-ellenes intézkedéseit:

1. A foglalkoztatottság lehetővé tétele és a forrásokhoz, jogokhoz, javakhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára;

2. A társadalmi kirekesztődés kockázatának megelőzése;

3. A legveszélyeztetettebbek segítése;

4. Minden érintett szereplő mozgósítása.

A Regionális Operatív Program a helyi foglalkoztatási kezdeményezései elsősorban a hátrányos helyzetű – tartós munkanélküli és társadalmi kirekesztés áldozatául esett – roma kisebbség helyzetét javítják.

A tagállamok a nemzeti foglalkoztatáspolitikák összehangolása érdekében közös foglalkoztatáspolitikai stratégiát fogadtak el (Europen Employment Strategy, EES), amelynek legfőbb célja a teljes foglalkoztatás megteremtése, a tudásalapú gazdaság által megkövetelt szakképzett és alkalmazkodóképes munkaerő biztosítása, ami hozzájárul a társadalmi kohézió erősítéséhez, valamint a fenntartható fejlődés biztosításához. Az Európai Foglalkoztatási Stratégia részeként a tagállamoknak a Foglalkoztatási Irányvonalak négy pillérére épülő,

- 96 -

koherens és átfogó nemzeti stratégiát kell megfogalmazniuk. A Foglalkoztatási Irányvonalak négy pillére:

1. Foglalkoztathatóság javítása

2. Vállalkozói készségek fejlesztése

3. A vállalkozások és a munkavállalók alkalmazkodóképességének fejlesztése

4. A nők és férfiak esélyegyenlőségének általános érvényesítése

Annak ellenére, hogy e célok elérését az NFT-n belül elsősorban a Humán-erőforrás Operatív program intézkedései biztosítják, a Regionális Operatív program is hozzájárul a foglalkoztatási helyzet területi különbségeinek csökkentéséhez. A régiós igényekhez illeszkedő képzési kínálat kialakítása elősegíti a vállalkozások (főleg a KKV-k és mikrovállalkozások) alkalmazottainak alkalmazkodókészségét a szakmai ismereteket javító képzési programokon keresztül, ami támogatja a Közösség kis- és középvállalkozásokat erősítő politikáját is.

1.3. Városi és vidéki területek fejlesztése

Az Európai Unió hosszú távú területfejlesztési céljait a Potsdamban 1999 májusában elfogadott European Spatial Development Perspective (ESDP) rögzítette. Ennek alapját a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés elvének elfogadása és Közösségi prioritássá tétele jelentette, amit

1. A társadalmi-gazdasági kohézió megerősítésével;

2. A természeti és kulturális örökség megőrzésével és

3. Az európai térség kiegyensúlyozottabb versenyképességének erősítésével érnek el.

A fenti célokat a kiegyensúlyozott területi szerkezet megteremtése támogatja, aminek részei:

• A kiegyensúlyozott és policentrikus városhálózat, a város és környékének új kapcsolatrendszere;

• Az infrastruktúrához és tudáshoz való hozzáférés biztosítása és

• A fenntartható fejlődés, körültekintő menedzsment, valamint a természeti és kulturális örökség megőrzése.

A különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe. A fejlesztések révén csökkenhet az országon belül a fejlettebb és fejletlenebb térségek közti gazdasági- társadalmi különbség, valamint bővül a jövedelemtermelésbe bevont fizikai és humán erőforrások köre, illetve azok hatékonysága.

A Regionális Operatív Program az ország általános fejlesztése, valamint az életminőségben meglévő egyenlőtlenségek csökkentése és a kihasználatlan erőforrások jobb hasznosítása érdekében - összhangban az ESDP céljaival - átfogó célként fogalmazza meg a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítését, így a városhálózat kistérség központi elemeinek, mint a térségi fejlődés legfontosabb tényezőjének fejlesztését. Ennek keretében

- 97 -

elsősorban a térségközpontokhoz kötődő oktatási, kutatási tevékenység infrastrukturális fejlesztése történik.

Ezek a fejlesztések megvalósulnak meg, melyek biztosítják az általános fejlődéshez hiányzó infrastrukturális feltételeket, javítják a térségek foglalkoztatási potenciálját és a lakosság életkörülményeit; továbbá figyelembe veszik a régiók eltérő földrajzi, gazdasági adottságait, sajátos kultúráját, településeik jellegét, valamint a településhálózat kihívásait.

A ROP intézkedései jellegüknél és nagyságrendjüknél fogva hozzájárulnak a vidéki térségek modernizációjához és a lakosság életkörülményeinek javulásához. A regionális gazdasági környezet fejlesztése során megvalósuló, elsősorban turisztikai vonzerőn alapuló beruházások elősegítik az agrárjellegű térségek gazdasági diverzifikációját; a települési infrastruktúra (út, szennyvíz-kezelés) fejlesztése és rehabilitációs akciói (közterületek, középületek és lakóterületek esetében) pedig a vidéki lakosság életkörülményeiben bekövetkező minőségi javulást, ami a vidéki környezet védelmét is szolgálja.

1.4 Horizontális alapelvek

Összhangban az EU környezetpolitikájának fejlődésével, a Strukturális Alapok 2000-2006-os programozási időszakra vonatkozó szabályozásában erőteljesebben jelenik meg a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének követelménye. Az Amszterdami szerződés 2. cikkelye szerint az Európai Közösségek egyik fő céljává vált a fenntartható fejlődés előmozdítása, melynek érvényesítésének fő eszközeként a környezetpolitika integrációját nevezte meg. A 6. Környezetvédelmi Akcióprogram (A mi jövőnk, a mi választásunk) a 2001-2010 közötti évekre határoz meg konkrét célkitűzéseket és feladatokat. A Program az EU Fenntartható Fejlődés Stratégiájának környezetvédelmi pillére.

Fontos megjegyezni, hogy a fenntartható fejlődés több a környezetvédelemnél, a környezet és fejlődés összekapcsolása olyan fejlődést biztosít az Európai Unióban, ami nem jár társadalmi és környezeti problémák létrehozásával. A Strukturális Alapok által finanszírozott programoknak érvényesíteniük kell a fenntartható fejlődés elvét, azonban a környezeti szempontok valós integrációja, a környezet és fejlődés ügyének együttes kezelése nehéz feladatot jelent.

A Regionális Operatív Program esetében a környezeti szempontok integrációja a tevékenységek jellegénél fogva elsősorban az alábbi fő területeket érinti: fenntarthatóság témakörének kezelése a közlekedési rendszerek kialakításánál, a turisztikai fejlesztéseknél, a települések rehabilitációjánál, földhasználat-kímélő fejlesztések előnyben részesítése és szociális kohézió elősegítése. Minden fejlesztésnél tekintettel kell lenni az Európai Közösség környezet- és természetvédelmi joganyagára. Részletesebb követelményeket a Program-kiegészítő Dokumentum tartalmaz az integrációra vonatkozóan.

A Strukturális Alapokról szóló általános rendelet (1260/99/EK rendelet) 1. cikkelye által előírtakkal összhangban a nemek közötti esélyegyenlőség általános érvényesítése az NFT és a Regionális Operatív Program egyik horizontális elve. Ennek megfelelően, a ROP tervezése során külön figyelmet kapott egy olyan stratégia kidolgozása, amely hozzájárul a nők munkaerő-piaci helyzetének javulásához. Míg a ROP megvalósítása során az esélyegyenlőség szempontja projektek szintjén teljesen érvényesül, az egyes intézkedések, de különösen a 3. prioritás (a régió humán erőforrásainak fejlesztése) keretében megvalósuló intézkedések közvetlenül és jelentős mértékben hozzájárulnak a fenti cél eléréséhez.

- 98 -

A ROP keretében a szociális gazdaság fejlesztéséhez nyújtott támogatás, különösen a szociális szolgáltatások területén, új munkahelyeket teremt munkanélküli vagy inaktív nők számára. A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítésének részeként megvalósuló képzési programok szintén elsősorban a nők számára jelentik a korszerű ismeretek bővülését, hiszen e szektorban magasabb a női munkavállalók aránya, mint a férfiaké. A program támogatást nyújt továbbá turisztikai vállalkozások számára is, egyrészről a turisztikai területen megvalósuló képzési programok, másrészről a turisztikai szolgáltatások támogatásán keresztül. A ROP végrehajtása során külön figyelmet kap a nők részvétele a turisztikai területen megvalósuló projektekben, valamint más szakmai képzési programokban, amelyek elősegítik a nők foglalkoztathatóságának javulását, és erősítik a női turisztikai vállalkozásokat.

22.. ÖÖSSSSZZHHAANNGG AA HHAAZZAAII SSZZAAKKPPOOLLIITTIIKKÁÁKKKKAALL ÉÉSS AA TTEERRÜÜLLEETTFFEEJJLLEESSZZTTÉÉSSII PPOOLLIITTIIKKÁÁVVAALL

Alapvető követelményként fogalmazódik meg a Regionális Operatív Program céljainak összhangja a magyar területfejlesztési politika célkitűzéseivel, de a területfejlesztés ágazatközi jellegénél fogva elősegíti más szakpolitikák, mint a foglalkoztatáspolitika, közlekedésfejlesztés, társadalmi beilleszkedés célkitűzéseinek elérését is a környezet védelmére vonatkozó előírások maximális betartásával. A ROP intézkedései összhangban vannak a gazdaságfejlesztés stratégiai irányaival és az oktatáspolitika, valamint az információs társadalom eredményeinek elterjesztésével és elősegítik a fenntartható, területileg kiegyensúlyozott gazdasági fejlődést.

2.1. Területfejlesztési politika

A területfejlesztési politika legfontosabb stratégiai céljait az Országos Területfejlesztési Koncepció tartalmazza, amelyet az Országgyűlés a 35/1998 (III:20.) számú határozatával fogadott el. Ennek legfontosabb elemei:

• A társadalmi-gazdasági téren tapasztalható területi egyenlőtlenségek mérséklése

• A főváros-vidék relációban a Budapest-központú térszerkezet oldása ;

• Az innováció térbeli elterjedésének elősegítése;

• A természeti környezet állapotának és minőségének védelme, a természeti értékek megőrzése,

• A nemzetközi integráció elősegítése.

Összhangban az OTK-ban foglalt, hosszú távra szóló fejlesztési célokkal, valamint figyelembe véve a jelentős területi különbségeket és sajátosságokat a területfejlesztési politika átfogó célja a kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése. E törekvés egy olyan fejlesztés-politikai irányt határoz meg, melyben a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben

- 99 -

mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe.

A területfejlesztés hosszú távú céljai figyelembe vételre kerültek az NFT céljainak megfogalmazásakor. A kiegyensúlyozott területi fejlődés eléréséhez az NFT összes operatív programjának hozzá kell járulnia, de ezek között is hangsúlyos a Regionális Operatív Program szerepe. Ezért a ROP célja, hogy a régiók heterogenitásából, eltérő adottságaiból kiindulva a területi szempontú fejlesztések támogatásával járuljon hozzá a magyarországi régiók az EU átlagos fejlettségéhez viszonyított különbségének mérsékléséhez, valamint az országon belüli területi különbségek csökkentéséhez.

A kiegyensúlyozott területi fejlődést, ezen belül a fejlettebb centrumok dinamizálása, illetve az elmaradott térségek felzárkóztatása érdekében a 2004-2006-ra vonatkozó Regionális Operatív Program az alábbi területeken eszközöl beavatkozásokat, melyek egyben a program prioritásait is jelentik:

1 A turisztikai potenciál erősítése, elsősorban azért hogy a turisztikai vonzerők versenyképessége növekedésével és a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztésével hozzájáruljon az új munkahelyek létesítéséhez;

2 Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése, azért hogy megteremtődjenek azok a minimális infrastrukturális feltételek, melyek szükségesek a vállalkozások működéséhez, illetve a marginális, hátrányos helyzetű csoportok életminőségének javításához.

3 A régiók humán erőforrásának fejlesztése, hogy javuljanak a munkavállalók elhelyezkedési esélyei, növekedjen a vállalkozások termelékenysége, valamint a helyi közigazgatás hatékonysága.

A Kormány célul tűzte ki továbbá a közigazgatás átfogó reformjának és fejlesztési programjának kidolgozását, amelynek megvalósítására létrehozta az IDEA programot. Ennek keretében érvényesíteni kívánja a regionalitás, a teljesítményelv és a szakmai követelmények szempontjait, az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés követelményeit. A kormány programjában kiemelt helyen a központi hatalom ésszerű lebontása, a decentralizálási folyamat következetes véghezvitele szerepel, hiszen a jelenlegi települési szerkezet elaprózottsága, együttműködési készségének fogyatékos volta mind kevésbé teszi alkalmassá az önkormányzati-szolgáltatási, szervezési és igazgatási feladatok minőségi ellátására. A régiók humán erőforrásának fejlesztése prioritáson belül megvalósuló helyi közigazgatás kapacitásépítése elősegíti az IDEA program által is célul kitűzött közigazgatás megújulását.

2.2. Gazdaságfejlesztés

A gazdaságfejlesztés és a ROP összhangjának vizsgálata során figyelembe vett dokumentumok a következők:

• A kormány középtávú gazdasági stratégiája és a

• Kis- és középvállalkozások fejlesztésének középtávú stratégiája

A kormány által elfogadott középtávú gazdasági stratégia kulcselemei a környezetvédelem, a befektetés-ösztönzés, a foglalkoztatáspolitika és a területfejlesztés, illetve a vidékfejlesztés.

- 100 -

A ROP középtávú céljai közül az egyes térségek gazdasági potenciáljának erősítése segíti elő legnagyobb mértékben a középtávú gazdasági stratégiát. Ennek elérése érdekében történik a gazdasági környezet fejlesztése, ami hatásait elsősorban a térségi kapcsolatrendszer (megközelíthetőség) javításán és a település-rehabilitációs akciókon keresztül fejti ki. Ennek keretében elsősorban a turisztikai szempontból vonzó, műemlékekben gazdag, valamint a többségében hátrányos helyzetű csoportok által lakott településék rehabilitációja, továbbá a turisztikai kapacitások és a KKV szektor alkalmazkodó képességének javítása történik. A kis- és középvállalkozások fejlesztését a ROP elsősorban a társadalom megújuló képességének támogatásán keresztül, a KKV-k alkalmazottainak szakmai ismereteit javító képzési programokkal szolgálja.

A turizmusfejlesztés hazai kereteit jelenleg a Turisztikai Célelőirányzat támogatott területei adják: kastély és várturizmus, településkép javítás, a lovas, horgász és ökoturizmus, a vízi turizmus (benne a yachtkikötő-hálózat), az egészségturizmus fejlesztése, valamint egyéb (konferencia) turisztikai termékek fejlesztése. A prioritások kiterjednek a turisztikai termékek fejlesztésére, valamint az attrakciókhoz kötődő szolgáltatások fejlesztésére és azok turisztikai marketing tevékenységeinek fejlesztésére.

A fenti célok megvalósítását szolgálja a gazdasági versenyképesség erősítését szolgáló, kiemelt, nemzetközi jelentőségű vonzerők fejlesztése (pl. kastélyok állagának megőrzése, élményparkok, látogató központok), a vonzerőkhöz kapcsolódó szálláshelyek kapacitásainak és a kapcsolódó szolgáltatásainak fejlesztése, valamint az országos turisztikai arculat kialakítása. Ezeken túl a regionális gazdaság sajátosságaira, így a helyi természeti értékekre alapozott kisebb léptékű turisztikai fejlesztések is a fenti prioritások elérését szolgálják.

- 101 -

2.3. Oktatáspolitika

Magyarország az élethosszig tartó tanulás egyéni és a társadalmi igényekre építő, rugalmas rendszerének kialakítására számos olyan intézkedést hozott, amelyek összhangban állnak az EU vonatkozó dokumentumaival, ugyanakkor ezek nem jelentek meg egységes szerkezetű stratégiai dokumentumban.

A Regionális Operatív Program az élethosszig tartó tanulás céljának elérését szolgálja a regionális tudásközpontok szakképzési kínálatának bővítésével, az oktatás és gazdasági szféra szorosabb együttműködéséből származó közös képzési programok, gyakorlatok támogatásával, valamint ezek – főleg felsőoktatásban meglévő – infrastrukturális feltételeinek javításával.

2.4. Környezetvédelem

Magyarországon a környezetpolitika átfogó megalapozását a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve a természetvédelemről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény jelenti. A környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása szempontjából az elkövetkezendő időszakra vonatkozóan döntő jelentőségű a környezetvédelmi törvény alapján elkészült 1117/2001. (X. 19.) Kormányhatározat a Nemzeti Környezetvédelmi Program második tervezési időszakára (2003-2008) vonatkozó koncepcióról. A környezetvédelmi törvény mellett a koncepció képezi az alapját az Országgyűlés által elfogadandó idén elkészülő II. Nemzeti Környezetvédelmi Programnak, amelynek része lesz a természetvédelem jövőbeni prioritásait kijelölő Nemzeti Természetvédelmi Alapterv is. A készülő program a hazai tapasztalatokon kívül jelentős mértékben támaszkodik az Európai Közösség Hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramjára, illetve a Göteborgban elfogadott EU Fenntartható Fejlődési Stratégiára és figyelembe veszi a nemzetközi szervezetek (OECD, ENSZ) keretében folyó tervezési, programalkotási folyamatokat.

A Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív program mellet a Regionális Operatív program település rehabilitációs akciói is elősegítik az egyes kiemelt szakterületi programok megvalósítását is. Ezek közül kiemelt a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, valamint az Országos Környezeti Kármentesítési Program.

A szennyvíz-kezelési programot legnagyobb mértékben az integrált településfejlesztés keretében történő szennyvíz-elhelyezést biztosító akciók szolgálják, míg a kármentesítés érdekében az un. barnamezős területek újrahasznosítása történik.

A fentiek szerint a ROP szemlélete tükrözi a fenntartható fejlődés eszméjét a környezet minőségének javításával és a fenntartható erőforrás-gazdálkodással. A célok egy része kiemelten foglalkozik a környezeti szempontok betartásával, valamint a fenntartható fejlődés megvalósításának egyik eszközével, az ágazati integrációval.

2.5. Foglalkoztatáspolitika

Az uniós irányvonalakat a hazai foglalkoztatáspolitikába átültető nemzeti stratégiában, a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben, célkitűzésként fogalmazódik meg, hogy a

- 102 -

foglalkoztatottak számát 2006-ig 200 ezer fővel kell növelni, a foglalkoztatási rátát pedig 60 százalékra emelni; a gazdasági növekedésnek mindenkihez el kell jutnia, a munkaerő-piacnak mindenki számára nyitottá kell válnia; az oktatási-képzési rendszernek mindenki számára lehetőséget kell adnia, hogy származásától, lakóhelyétől függetlenül javítsa társadalmi helyzetét.

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia végrehajtásában való részvétel előkészítése részeként a magyar kormány az Európai Bizottsággal együtt elkészítette A magyar foglalkoztatás- és munkaerő-piaci politika középtávú prioritásainak közös értékelése című dokumentumot (Foglalkoztatáspolitikai Közös Értékelés), ami 2001 novemberében került aláírásra. A dokumentum a magyar foglalkoztatáspolitika célkitűzéseit és az azok elérésére tett lépéseket összegzi az alábbi prioritások mentén:

• A foglalkoztatási szint emelése;

• A munkanélküliség csökkentése;

• Rugalmasabb munkaerő-piac kialakítása;

• Humánerőforrás-fejlesztés;

• A foglalkoztatáspolitika intézményi és jogi feltételeinek megerősítése.

A Humán Erőforrás Operatív program mellett a ROP középtávú céljai közül a foglalkoztatás bővítését szolgálja közvetlenül a régiók humán erőforrásának fejlesztése, ami elsősorban a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása és a vállalkozások, illetve a munkavállalók alkalmazkodóképességének javítása. A ROP közvetett módon is elősegíti a foglalkoztatás bővülését az integrált település-rehabilitációs akciókon keresztül időszakosan, illetve a turisztikai fejlesztések – főleg alacsonyabb képzettséget igénylő és szezonális jellegű – bővülésével, melyek döntő többsége a vidéki térségekben valósul meg. Ezek mellett a térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztése is – az ingázás feltételeinek jobbításán keresztül – hozzájárulhat a magas munkanélküliséggel küzdő térségek, települések társadalmi-gazdasági viszonyainak javításához. A foglalkoztathatóságot javítja, illetve a munkavállalók alkalmazkodóképességét segíti elő a regionális igényekhez igazodó szakképzési, továbbképzési programok támogatása.

2.6. Társadalmi beilleszkedés

Magyarországon a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtése érdekében került kidolgozásra az Országos Fogyatékosügyi Program (l00/1999. (XII. 10.) OGY határozat) tartalmazza. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján kidolgozott és elfogadott program általános célja, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvitelének, a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Ennek elősegítése érdekében a program intézkedéseket határoz meg az egészségügy, foglalkoztatás, szociális ellátás, oktatás, képzés, sport, közművelődés, közlekedés, kommunikáció, településrendezés, településfejlesztés területén. A program stratégiai céljai:

• - rehabilitáció elősegítése;

• - fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatása;

• - a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása;

- 103 -

• - a fogyatékos személyek aktív részvételének elősegítése a társadalom életében.

Az 5-600 ezres roma népesség életkörülményeinek javítása társadalmi integrációja érdekében a kormány 1999-ben határozatot fogadott el a cigányság életkörülményeinek és társadalmi helyzetének javítására irányuló középtávú intézkedéscsomagról (1047/1999. (V. 5.) Kormányhatározat) Az intézkedéscsomag alábbi területeken tartalmaz intézkedéseket:

• Oktatás, kultúra,

• Foglalkoztatás, agrárgazdaság, térségfejlesztés,

• Szociális, egészségügyi és lakásprogramok,

• Diszkrimináció-ellenes programok,

• Cigánysággal kapcsolatos kommunikáció.

A ROP elsősorban a társadalom megújuló képességének, a hátrányos helyzetűek (tartós munkanélküliek, romák) szociális gazdaság típusú foglalkoztatásának javításával járulhat hozzá a társadalmi beilleszkedéshez. Ezt egészítik ki azok a települési infrastrukturális fejlesztések, melyek a városi területeken szegényebb, hátrányosabb helyzetű rétegek életkörülményeit javítják.

2.7. Közlekedés

Az Országgyűlés 1996-ban a 68/1996. számú OGY határozatával fogadta el a magyar közlekedéspolitikát, amelyben öt stratégiai irány fogalmazódik meg:

• Az EU integráció elősegítése,

• A környező országokkal való együttműködés feltételeinek javítása,

• Az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődésének elősegítése,

• Az emberi élet és környezet védelme,

• Hatékony, piackonform közlekedés szabályozása.

A fejlesztéspolitikában megfogalmazott célkitűzéseket a stratégiai célok foglalják keretbe oly módon, hogy azok a társadalmi, gazdasági kohézió erősítése, a gazdasági versenyképesség javítása, a fenntartható fejlődés és az életminőség javítása célkitűzések megvalósulását is szolgálják. A közlekedés javítását elsősorban a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program segíti elő, de az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődését a Regionális Operatív Program is elősegíti, elsősorban a térségi közlekedési infrastruktúra fejlesztésén keresztül, ami a ROP gazdasági környezet fejlesztése prioritásának megvalósítása érdekében történik. A település-rehabilitációs akciók, mint a környezetbarát és hatékony közlekedési rendszerek fejlesztése ugyancsak az emberi élet és a környezet védelmét szolgálják, de a városok és vonzáskörzetük összehangolt közlekedési rendszerének fejlesztésével az ország kiegyensúlyozottabb térségi fejlődését segítik elő. Ugyanezen célhoz járulnak hozzá a közlekedési szempontból perifériális települések és kistérségi központjaik közötti közúti közlekedési kapocslatok fejlesztése.

- 104 -

2.8. Információs társadalom

Az információs társadalom kialakulásához, az információs és kommunikációs technológiák fejlesztéséhez járul hozzá a ROP, ezzel támogatva a szélesebb körű hozzáférést, különös tekintettel a helyi közigazgatás modernizálására és innovatívabbá tételére, az információs és tartalmi szolgáltatások fejlesztésével. A régiók gazdasági fejlődését előmozdító oktatási intézmények infrastruktúrájának megteremtése során létrejövő fejlesztések - főleg információs rendszerek formájában – is az információs társadalom kialakulását segíti elő. A térség központokban, a városokban, különösen a hátrányos helyzetűek által lakott területeken fontos az információs technológiákhoz való hozzáférés biztosítása, ami a település-rehabilitációs intézkedések részeként megvalósuló teleház-fejlesztésekkel biztosítható. A turisztikai célú támogatások a kommunikációs és tájékoztatási, valamint a működési hatékonyság javításához is hangsúlyos szerepet kínálnak az informatikai eszközök és alkalmazások használatának ösztönzése.

E célok összhangban vannak a lisszaboni EU Tanács ülés azon kitűzött feladatával, hogy az eEurope 2002 Akcióterv keretén belül gyorsabb, olcsóbb, biztonságosabb hálózatok épüljenek, az Internet használatot minél több területen ösztönözzék.

33.. AA SSTTRRAATTÉÉGGIIAA KKOOHHEERREENNCCIIÁÁJJAA ÉÉSS KKOONNZZIISSZZTTEENNCCIIÁÁJJAA

A 1260/99/EK Tanácsi rendelet követelményeinek megfelelően a ROP stratégia elemeinek –prioritásainak és intézkedéseinek – összhangban kell lenni egyrészt a Nemzeti Fejlesztési Terv célrendszerével, másfelől a ROP-on belül a céloknak egymással is.

3.1. A stratégia, a célkitűzések és a prioritások összhangja az NFT-vel

A ROP stratégiát és prioritásokat határoz meg, hogy, a kiegyensúlyozottabb területi fejlődés elősegítésével az NFT elérje a célkitűzéseit. Ennek megfelelően a ROP stratégiának és prioritásoknak összhangban kell lenni az NFT stratégiájával és célkitűzéseivel, különösen annak harmadik specifikus céljával: „Jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés”.

A jobb minőségű környezet és kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés elérése az NFT egyik legfontosabb célkitűzése és ezzel összhangban kell lenni a ROP prioritásainak. A ROP más módon, de ugyancsak közreműködik az NFT másik két célkitűzésének (versenyképesebb gazdaság és a humán erőforrások jobb kihasználása” elérésében is. A következő táblázat mutatja a ROP prioritások és az NFT célkitűzéséke közötti kapcsolat erősségét.

- 105 -

NFT célok

ROP prioritások

A termelőszektor versenyképességének

javítása

Foglalkoztatás növelése és az

emberi erőforrások fejlesztése

Jobb infrastruktúra és

tisztább környezet biztosítása

Regionális és helyi

potenciál erősítése

A turisztikai potenciál erősítése

* ** ** **

A térségi és települési

infrastruktúra fejlesztése

*** ** ** ***

A régió humán erőforrásainak

fejlesztése

*** *** ** ***

*gyenge kapcsolat

** közepes kapcsolat

*** erős kapcsolat

Az értékelés elvégzése előtt megjegyzés tehető:

• A prioritások keretében tervezett intézkedések változatossága miatt nehéz egyértelmű értékelést adni;

• A prioritásoknak a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődéshez való hozzájárulásukról szóló értékelést nehéz elvégezni, mert sem az NFT és sem a ROP nem tartalmaz regionális prioritást a forrás-allokáció során.

A fentieket figyelembe véve a következő a következő megállapítások tehetők a prioritásokról:

1. Prioritás: A turisztikai potenciál erősítése

(1) A prioritás két intézkedése (turisztikai vonzerők fejlesztése és turisztikai fogadóképesség fejlesztése) hozzájárul a regionális versenyképesség növeléséhez egy ágazatban. Ennek megfelelően nem várható, hogy erős hatással legyenek más ágazatokra vagy szektorokra.

(2) A tervezett intézkedések várható foglalkoztatási hatása eléggé nagy, de a humán erőforrások (minőségi) fejlesztéséhez való hozzájárulása nem meggyőző;

- 106 -

(3) A települési közösségek szennyvíz-kezelése intézkedés elég jelentősen hozzájárul a környezetvédelmi célokhoz, bár más intézkedéseknek (tömegturizmus és növekvő környezeti terhelése) várhatóan súlyosabb következménnyel vannak a környezetre nézve;

(4) A turisztikai potenciál nem egyformán oszlik meg a régiók között, így e prioritás által kínált lehetőségnek a hozzájárulása a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődéshez, eléggé korlátozott, sőt növelheti a régiók közötti egyenlőtlenségeket.

2. prioritás: A térségi infrastruktúra és a települési környezet fejlesztése

(1) A prioritás várhatóan erősen hozzájárul az üzleti és a környezetminőség javításához, valamint ezen keresztül a regionális versenyképesség fejlesztéséhez;

(2) Foglalkoztatási helyzetre és a humán erőforrások minőségére gyakorolt hatásai hosszabb távon jelentkeznek;

(3) A 2.2 és 2.3 intézkedéseknek (település-rehabilitációs akciók és közösségek szennyvíz-kezelése) jótékony hatása van a környezetminőségre, a 2.1 intézkedés (térségi kapcsolatrendszer fejlesztése) várható környezeti hatásai eléggé kicsik; míg a 2.4 intézkedés (régiók gazdasági fejlesztését előmozdító oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztése) nem gyakorol érdemben hatást.

(4) Ennek a prioritásnak – és minden intézkedésének – elég jelentős pozitív hatása van a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődésre.

3. prioritás: A régió humán erőforrásainak fejlesztése

(1) A prioritás legtöbb intézkedése hozzájárul a termelőszektor versenyképességének javításához;

(2) Az intézkedések hozzájárulása a humán erőforrás-fejlesztéshez magától értetődő;

(3) A humán erőforrás-fejlesztésnek regionális szinten pozitív hatásai várhatók a környezetre, mint például a növekedő környezet-tudatosság;

(4) Ennek a prioritásnak pozitív hatásai várhatók a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődésre.

Összegezve: A tervezett ROP prioritások és az NFT célkitűzései közötti összhang várhatóan elég jelentős, ami különösen a 2. És 3. Prioritás esetében igaz, míg a turisztikai potenciál erősítése prioritás esetében kisebbnek tűnik. A ROP prioritások és az NFT stratégia közötti összhang nagymértékben függ a ROP megvalósítás regionális vonatkozásaitól, míg a teljes hatásértékelés az értékelés egy későbbi szakaszában válik lehetségessé.

3.2. A ROP stratégiájának és prioritásainak belső összhangja

A SWOT-elemzésnek alapot kell szolgáltatnia a stratégia megalapozásához azért, hogy:

• Jobban kihasználhatók legyenek az ország/régiók erősségei;

- 107 -

• Az ún. szűk keresztmetszetek megszűntetése, mint a további növekedés vagy új fejlesztések akadályainak elhárítása;

• Bemutatni a jövőbeni fejlesztésekre lehetőséget adó külső körülményeket és/vagy kihasználatlan belső tényezőket;

• Elhárítani a jövőbeni fejlesztések akadályait, akár külső, akár belső tényezőből fakadnak és elkerülhetők.

Az értékelésnek igazolnia kell a ROP társadalmi-gazdasági helyzetelemzés megalapozottságát, a szükségletek és lehetőségek azonosítását, amelyek a stratégiai tengelyekhez, prioritásokhoz vezetnek és az intézkedések relevanciáját és konzisztenciáját a helyzetelemzéssel. A lehetőségeket és veszélyeket Magyarország jövőbeni EU-csatlakozásával összefüggésben kell vizsgálni.

3.2.1 A ROP helyzetelemzés értékelése

A helyzetelemzés és SWOT a program megvalósulásának társadalmi-gazdasági környezete vizsgálatát jelenti, amelyben a program megvalósításra kerül.

Az országon belüli fejlettségbeli területi különbségek kialakulását magyarázó változók elemzése során a ROP elsősorban az állapot rögzítésére koncentrál, ezen belül is dominálnak a minősítő jellegű, számszerűen – terjedelmi okokból - kevésbé bemutatott megállapítások. Ennek kapcsán indokolt a korábban is meglévő és az újonnan kialakuló területi különbségek megkülönböztetése. Az elemzésben hasznos lett volna ennek a szempontnak nagyobb hangsúllyal történő érvényesítése. Ezek ugyanis részben egymással szorosan összefonódva jelennek meg, részben önállóan, pl. a gazdasági szerkezetváltás következtében egy-egy régión belüli térséghez kötődve.

Az elkészült helyzetelemzés az értékelők véleménye szerint – néhány megkötéssel - összességében jó, megfelelő alapot ad a ROP megalkotásához és így a fejlesztési célok meghatározásához. A helyzetelemzés természetesen nem tökéletes, számos pontjával kapcsolatban fogalmazódik meg javaslat, mint:

• A helyzetelemzés egyes részeinek átszerkesztése, hogy a kialakult területi különbségek tükrözzék az ok-okozat kapcsolatot;

• Helyzetelemzés bővítése további információkkal és térképekkel (pl. KKV-k helyzete, EU-kitekintésekkel az egyes területi különbségeket tekintve);

A helyzetelemzéshez megfelelően kiterjedt, alapos, de adatokkal, mérőszámokkal nem minden esetben alátámasztott ismeretanyag került felhasznált, ahol a mutatók mindegyike jól szolgálja a regionális egyenlőtlenségek leírását. A regionális folyamatokból levezethető legfontosabb tématerületek a helyzetelemzésben szinte maradéktalanul fellelhetőek. Az egyes témakörök egymáshoz viszonyított terjedelmének és kidolgozottságának aránya a területi folyamatokban játszott jelentőségük alapján – néhány kisebb súlyponteltolódástól eltekintve - megfelelő.

Az értékelő a vizsgált anyagrész problémáját a helyzetelemzés és a célok közötti megfeleltetés részbeni hiányában látja, mivel a helyzetelemzésben megjelenített tárgykörök részletezettsége alapján egyes célok megalapozottsága – a sajátos, egyedi szakterületre

- 108 -

vonatkozó adatok hiányában – némely esetben nem elég konkrét és ezzel a célok több esetben nem kézzelfoghatóak.

A foglalkoztatási és nemek közötti esélyegyenlőség szempontú értékelése

Az egyes régiók helyzetét leíró elemzések tartalmazzák a régió gazdasági-társadalmi helyzetét meghatározó legfontosabb folyamatok, tényezők bemutatását, kiemelve a régió jellemzőit, sajátosságait. A rendkívül tömör fejezetek egyes részei – nyílván terjedelmi korlátok miatt – a régió jellemző mutatóinak leírására korlátozódnak, és viszonylag kevés elemző, magyarázó elemet tartalmaznak.

A helyzetelemzési fejezetek összefoglalják a főbb munkaerő-piaci tendenciákat, a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottsági ráta és a munkanélküliségi ráta alakulását. A munkanélküliségi ráta azonban önmagában nem tükrözi a munkaerőpiacról tartósan kiszorultak arányát, az árnyalt helyzetértékeléshez lehetőség szerint figyelembe kell venni azoknak az arányát is, akik tartósan távol maradnak a munkaerőpiactól, de nem jelennek meg a regisztrált munkanélküliek között. A tartós munkanélküliség problémáját a helyzetelemzés kiemeli, ám többnyire kizárólag a tartósan munkanélkülieknek a regisztrált munkanélkülieken belüli arányát alapul véve, ami a hazai adatszolgáltatás nehézségeinek tudható be.

Az elemzések többsége megemlíti, hogy a munkaerőpiacról való kiszorulás és a társadalmi kirekesztettség fokozottan érinti a roma népességet. A halmozottan hátrányos helyzetet meghatározó tényezőkre vonatkozóan azonban a fejezetek többsége nem tartalmaz utalást, magyarázatot. Az okok és a folyamatok hátterének megértése nélkülözhetetlen a megfelelő stratégiai válaszok megfogalmazásához. A nők munkaerő-piaci helyzetének sajátosságaira szintén csak egy-két témakör esetében tér ki.

Környezeti szempontú értékelés

A helyzetelemzéshez és a swot elemzéshez fűzött észrevételek egy része már integrálásra került a program szövegébe. A fő megállapítások az alábbiakban foglalhatók össze:

A fenntartható fejlődés a környezeti, gazdasági és szociális kérdéseket együttesen kezeli. Ennek megfelelően szükséges a társadalmi-gazdasági kérdések részletes feltárása mellett a környezeti vonatkozások (okok és okozatok) feltárása is, annak érdekében, hogy a helyzetelemzés megfelelő alapot biztosítson az értékeléshez és a környezeti hatások vizsgálatához. A helyzetelemzés külön fejezetet szán a környezetállapot átfogó értékelésének, kiegészítve a Nemzeti Fejlesztési Terv környezeti fejezetét azokkal a területekkel, melyekre a ROP valószínűleg hatással lesz. A környezeti szempontok nem jelennek meg horizontálisan a helyzetelemzésben, az integráció és a környezeti konfliktusok feltárása nem teljes körű.

A swot elemzés ugyan tartalmaz a környezeti szempontokra utaló elemeket (pl. utal a régiók gazdag élővilágára és az ökológiai rendszerek hálózatára), azonban nem tér ki egyes olyan tényezőkre, melyek fontosak a környezeti integráció szempontjából (pl. nem foglalkozik a társadalom környezeti tudatával, amely különösen fontos a környezeti értékben különösen gazdag, ám elmaradott területek biodiverzitásának megőrzésében). A mellékletben szereplő regionális swotok különösen alkalmasak lennének a területi szempontú környezeti problémák feltárására, azonban ezeknél a swot elemeknél még inkább szembetűnik a fenntarthatósági-környezetvédelmi és a területfejlesztési szemlélet ütközése. Pusztán környezeti szempontból

- 109 -

több erősség gyengeséggé válik, lehetőség pedig veszéllyé, mely konfliktus feloldása szükséges.

3.2.2 A stratégia értelmének és konzisztenciájának értékelése

A SWOT-elemzés és a helyzetelemzés kapcsolatának vizsgálata

A helyzetelemzés egyes megállapításai igen aggregáltan vagy közvetve épültek be a SWOT összefoglaló táblázatába, nincs a táblának szöveges megalapozása és sajátos ellentmondásként a célokkal és a fejlesztési stratégiával foglalkozó rész - érzékelve az ilyen irányú megalapozás hiányosságait - a különböző fejlettségi szintű térségek gyengeségeinek összefoglalásával indul. A célrendszerrel való összhang értékelését erősen gátolja, hogy a helyzetelemzés nem fordít kellő figyelmet a lehetőségek és a veszélyek feltárására, elemzésére. Ugyanakkor a felsorolt lehetőségek és veszélyek valóban azok, tehát sikerült elkerülni a tipikus csapdákat.

A ROP az ország területére vonatkozóan határozza meg az erősségeket, gyengeségeket, lehetőségeket és veszélyeket, szándéka szerint azokra a területekre fókuszálva, amelyek indokolják a programban tervezett célok támogatását. A regionalitás kezelése kapcsán említetteknek megfelelően az országos szinttel jobban összhangban van az országos szemléletre épülő elemzés. Az utalások egy-egy régió sajátosságaira azért tekinthetők relevánsnak, mert vagy több régiót érintő problémára vonatkoznak vagy országos jelentőségű területi strukturális kérdést érintenek.

A SWOT-elemzés táblázatában szereplő erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek hátterét a régiók helyzetelemzése és az országon belüli területi különbségek valóban országos szintre összpontosító, az okokat is kereső összefoglalása képezi. A területi különbségek problémakörének kiemelése egyaránt indokolt az ország belső területi problémái oldaláról és az EU regionális politikájának célrendszere oldaláról.

A SWOT-elemzés kidolgozása során a kiindulópontot a belső tényezők és folyamatok, a régiók vizsgálata képezte. Ezzel szemben a SWOT-elemzés stratégiai alkalmazása, a piaci viszonyokkal összhangban álló korszerű fejlesztéspolitika, a marketing szemlélet érvényesítése a külső környezet által kínált lehetőségek és veszélyek felméréséből indul ki. A stratégia épp azt a célt szolgálja, hogy a döntéshozók által befolyásolható belső viszonyokat, folyamatokat úgy alakítsák, hogy a tőlük függetlenül kínálkozó környezeti lehetőségeket a lehető legnagyobb mértékben hasznosítsák, a fenyegető veszélyeket elkerüljék vagy mérsékeljék azok hatásait. Ezt egyfelől a belső erősségekre támaszkodva, azokat tovább erősítve érik el, másfelől vagy a gyengeségek transzformálásával, kiküszöbölésével, vagy az azokra építő tevékenységek csökkentésével, leépítésével valósítják meg.

Ebben a szemléletben közelítve a SWOT-elemzéshez, a lehetőségek és a veszélyek feltárása, sok esetben csak a megfogalmazása nem segíti a megfelelő stratégiai alternatívák azonosítását és kidolgozását. Szerkezetileg a SWOT-táblázat segíti a tényezők, folyamatok közötti kapcsolatok áttekintését, de tömörsége okán nem fullad általánosításokba. A kiemelt tényezők jól tükrözik részben az ország területi sajátosságait, részben illeszkednek az EU közösségi céljaihoz, relevánsak az EU támogatások lehetséges projektjei szempontjából.

- 110 -

A SWOT és a stratégia összhangja

A stratégia értelmét a helyzetelemzés, a SWOT, célok és intézkedések összhangja adja, amely komponensek egymást kiegészítik. Addig, amíg a helyzetelemzés és a SWOT-elemzés a tényezők és folyamatok viszonylag széleskörű, komplex áttekintésére törekedett és a ROP általános céljai is ennek felelnek meg, a specifikus célok, a prioritások és az intézkedések között a turizmus kiemelt helyet kap. Az endogén növekedési lehetőségek alapvető forrásaiként a turizmust és a regionális tudásbázis erősítésének hátteréül szolgáló felsőoktatást jelöli meg. Ezt megalapozza ugyan a bázisvizsgálat, de az erősségek és a lehetőségek (különösen ez utóbbiak) körére és a gazdaságfejlesztés elméleti alapjaira és gyakorlati tapasztalataira építve egyéb stratégiai fejlesztési irányok, alternatívák is megfogalmazhatók, amelyek hatóköre más ágazati operatív programok részét képezi. Az ott megvalósított célok hatásai regionális szinten is kimutathatóak lesznek, de a ROP céljainak megvalósulása elősegíti más operatív programok sikerét, illetve koordinálatlanság esetén azok kudarcát is eredményezheti.

A SWOT-elemzés alapján az országon belüli regionális egyenlőtlenségek csökkentése érdekében tehát a ROP általános fejlesztési céljai relevánsnak tekinthető globális célok. Tekintettel arra, hogy a részcélok egymástól ágazatilag viszonylag távol álló területeket érintenek, a megvalósítás és a hatások helyi, regionális integrálódása, a más operatív programok keretében megvalósuló projektekkel való koordináció kiemelt fontosságú.

Az 1. prioritáshoz kapcsolódó fejlesztések hatásai logikailag megalapozottak. A gyenge láncszem a vonatkozó szükségletek megalapozott becslése. Ez egyébként a célok és hatások láncolatának mindegyikére érvényes, ami a SWOT-elemzésben és a helyzetelemzésben a fejlesztések szükséglet-oldali motivációinak viszonylagos gyengeségére vezethető vissza. Az infrastruktúra jellemzőinek megfelelően az igen sokrétű célrendszer megvalósulása szerteágazó hatásokat eredményezhet. A 3. prioritás a régiók humán erőforrásának fejlesztését célozza szoros kölcsönhatásban a NFT Humán Erőforrás Operatív programjával, de jól megválasztott specifikumokkal. A technikai segítségnyújtásra irányuló 4. prioritás jól megválasztott hangsúlyokkal segíti a ROP sikeres megvalósítását.

A helyi civil szerveződések a megújulásra képes helyi társadalom kialakulásának kulcselemei, a ROP eredményeinek tartósságát, a program ilyen értelmű - az EU programozási elveivel összhangban álló - fenntarthatóságát döntően meghatározzák. A célok konzisztens elemekként elősegítik mind a ROP más prioritásai körébe tartozó célok és intézkedések megvalósulását, mind a NFT más operatív programjainak sikerességét.

- 111 -

VV.. PPÉÉNNZZÜÜGGYYII TTEERRVV

A táblázat a régiók javaslatai alapján került összeállításra, mely a Program kidolgozását támogató Regionális Munkacsoport keretében egyeztetésre került a főbb partnerekkel, így a Program kidolgozásában résztvevő minisztériumokkal és regionális fejlesztési tanácsokat képviselő ügynökségekkel. A pénzügyi tábla összeállításakor figyelembe vételre kerültek a stratégiában jelzett régiónként meghatározott indikatív pénzügyi keretek. Ezen pénzügyi kereteken belül a régiók igényei és szükségletei alapján alakították ki javaslataikat a regionális fejlesztési tanácsok a pénzügyi tervezésre vonatkozóan.10

5.1 táblázat: A regionális Fejlesztés Operatív Program indikatív pénzügyi táblája prioritásonként és évenként 2004-2006

millió euro 1999-es árszinten összesen

Prioritás Állami

Összesen Közösségi tagállami

összesen ERFA ESZA EMOGA HOPE összesen központi regionális helyi egyéb (meghatározandó)

Magán Kohéziós Alap

Egyéb pénzüg

yi eszköz

ök (meghatározan

dó)

EIB kölcsö

nök

1=2+13 2=3+8 3=4a7 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

Turisztikai potenciál erősítése 2004-2006

188.50 158.16 113.76 113.76 0.00 0.00 0.00 44.40 38.25 0.00 6.15 0.00 30.34 0.00 0.00 0.00

2004 45.24 37.96 27.30 27.30 0.00 0.00 0.00 10.66 9.18 0.00 1.48 0.00 7.28 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 45.24 37.96 27.30 27.30 0.00 0.00 0.00 10.66 9.18 0.00 1.48 0.00 7.28 0.00 0.00 0.00

10 A Rendelet 29(2). cikkelyére való hivatkozással megjegyezzük, hogy a ROP pénzügyi táblájában a Strukturális Alapok maximális hozzájárulásának százalékos arányát az összes kifizethető költség (azaz a magánforrások figyelembevételével, ahol releváns) viszonylatában határoztuk meg.

- 112 -

összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

2005 64.09 53.77 38.68 38.68 0.00 0.00 0.00 15.10 13.01 0.00 2.09 0.00 10.32 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 64.09 53.77 38.68 38.68 0.00 0.00 0.00 15.10 13.01 0.00 2.09 0.00 10.32 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

2006 79.17 66.43 47.78 47.78 0.00 0.00 0.00 18.65 16.07 0.00 2.58 0.00 12.74 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 79.17 66.43 47.78 47.78 0.00 0.00 0.00 18.65 16.07 0.00 2.58 0.00 12.74 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 2004-2006

227.32 227.32 170.44 170.44 0.00 0.00 0.00 56.88 45.08 0.00 11.80 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

2004 54.60 54.60 40.95 40.95 0.00 0.00 0.00 13.65 10.82 0.00 2.83 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 54.60 54.60 40.95 40.95 0.00 0.00 0.00 13.65 10.82 0.00 2.83 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

2005 77.36 77.36 58.02 58.02 0.00 0.00 0.00 19.34 15.33 0.00 4.01 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 77.36 77.36 58.02 58.02 0.00 0.00 0.00 19.34 15.33 0.00 4.01 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

2006 95.36 95.36 71.47 71.47 0.00 0.00 0.00 23.89 18.93 0.00 4.96 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 95.36 95.36 71.47 71.47 0.00 0.00 0.00 23.89 18.93 0.00 4.96 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

Régiók emberi erőforrásának fejlesztése 2004-2006

51.60 42.33 31.60 0.00 31.60 0.00 0.00 10.53 10.53 0.00 0.00 0.00 9.27 0.00 0.00 0.00

2004 12.34 10.11 7.58 0.00 7.58 0.00 0.00 2.53 2.53 0.00 0.00 0.00 2.22 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 12.34 10.11 7.58 0.00 7.58 0.00 0.00 2.53 2.53 0.00 0.00 0.00 2.22 0.00 0.00 0.00

2005 17.48 14.32 10.74 0.00 10.74 0.00 0.00 3.58 3.58 0.00 0.00 0.00 3.15 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 17.48 14.32 10.74 0.00 10.74 0.00 0.00 3.58 3.58 0.00 0.00 0.00 3.15 0.00 0.00 0.00

2006 21.79 17.89 13.47 0.00 13.47 0.00 0.00 4.42 4.42 0.00 0.00 0.00 3.89 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 21.59 17.69 13.27 0.00 13.27 0.00 0.00 4.42 4.42 0.00 0.00 0.00 3.89 0.00 0.00 0.00

Technikai segítségnyújtás 2004-2006

10.40 10.40 7.80 7.80 0.00 0.00 0.00 2.60 2.60 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

2004 2.50 2.50 1.87 1.87 0.00 0.00 0.00 0.62 0.62 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 2.50 2.50 1.87 1.87 0.00 0.00 0.00 0.62 0.62 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

2005 3.54 3.54 2.65 2.65 0.00 0.00 0.00 0.88 0.88 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 3.54 3.54 2.65 2.65 0.00 0.00 0.00 0.88 0.88 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

- 113 -

2006 4.37 4.37 3.28 3.28 0.00 0.00 0.00 1.09 1.09 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 4.37 4.37 3.28 3.28 0.00 0.00 0.00 1.09 1.09 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00 0.00

Összesen 2004-2006 477.82 438.21 323.80 292.20 31.60 0.00 0.00 114.41 96.46 0.00 17.95 0.00 39.61 0.00 0.00 0.00 összesen ERFA 426.42 396.08 292.20 292.20 0.00 0.00 0.00 103.88 85.93 0.00 17.95 0.00 30.34 0.00 0.00 0.00 összesen ESZA 51.40 42.13 31.60 0.00 31.60 0.00 0.00 10.53 10.53 0.00 0.00 0.00 9.27 0.00 0.00 0.00

- 114 -

VVII.. AA RREEGGIIOONNÁÁLLIISS OOPPEERRAATTÍÍVV PPRROOGGRRAAMM VVÉÉGGRREEHHAAJJTTÁÁSSAA

11.. IIRRÁÁNNYYÍÍTTÁÁSS

1.1. Az OP Irányító Hatóság

A Regionális Operatív Program hatékony és szabályszerű végrehajtása az Irányító Hatóság (IH) felelőssége, az OP Monitoring Bizottság felügyelete mellett.

A Program irányító hatósága a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatalában (NTH) felállított Regionális Operatív Program és INTERREG Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatósága.

A 2199/2002. (VI.26.) Kormány rendelet 2/e). pontja határozta meg, hogy “a Regionális Operatív Program Irányító Hatóságát a Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztésért Felelős Államtitkársága szervezetében kell kialakítani.”

Ennek megfelelően a miniszter által kinevezett IH vezetője - aki helyettes államtitkári besorolású tisztviselő – közvetlenül a területfejlesztésért felelős politikai államtitkár irányítása alatt tevékenykedik, az NTH elnöke útján. Szakmai kérdésekben együttműködik a területfejlesztésért felelős elnökhelyettessel.

a program szakmai, tartalmi kérdéseiben egyeztetési folyamat

Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

Területfejlesztésért felelős politikai államtitkár

Nemzeti Területfejlesztési Hivatal elnöke

ROP Irányító Hatósága

Szakmai elnökhelyettes

Általános elnökhelyettes

Pénzügyi elnökhelyettes

- 115 -

Irányító Hatóság főbb feladatait az alábbi főosztályi szintű egységek keretében látja el:

a.) Program és Végrehajtási Műveletek Irányítási Főosztálya

Programszervezési és felügyeleti osztály

Programvégrehajtás irányítása osztály

b.) Pénzügyi Műveletek Irányítási Főosztálya

Pénzügyi műveletek osztály

Programmonitorig osztály

c.) AZ IH vezetője által közvetlenül irányított egységek

Belső ellenőrzési csoport

IH Szervezeti Önálló Osztály

Az egyes osztályok tervezett feladatai a következők:

Program és Végrehajtási Műveletek Irányítási

Főosztálya

Pénzügyi Műveletek Irányítási Főosztálya

IH Szervezeti Önálló Osztály

Programszervezési és felügyeleti osztály - ROP EU Bizottsággal

való egyeztetése - PC elkészítésének és

lehetséges módosításainak irányítása

- Pályázati kiírások elfogadása

- Ellátja a program megvalósításának szakmai felügyeletét

- Együttműködik az

Pénzügyi műveletek osztálya - Felügyeli a

végrehajtásban résztvevő szervezetek elkülönült és szabályszerű számviteli rendszerének működését

- Kialakítja és felügyeli a pénzügyi jelentéstételi és előrejelzési rendszert

- Előkészíti az éves költségvetési és pénzfelhasználási terveket

- Megszervezi és

- IH szervezetfejlesztési stratégia elkészítése

- TA intézkedés végrehajtása

- ROP Információs és kommunikációs tervének elkészítése és végrehajtása

- Éves és végső jelentés elkészülésének biztosítása

- ROP Monitoring Bizottság titkársági feladatainak ellátása

ROP Irányító Hatóság vezetője

Belső ellenőrzési csoport: • IH belső ellenőrzési feladatai • Végső kedvezményezettek és

KSz-ek ellenőrzése • KSz-ek belső ellenőrzési

tevékenységének koordinálása

- 116 -

érintett szaktárcákkal

felügyeli a pénzügyi adatok bevitelét

Programvégrehajtás irányítása osztály - Irányítja és

összehangolja a KSz-ek program-, illetve projektvégrehajtási tevékenységét

- Felülvizsgálja a KSz-ek működését

- Jóváhagyja a KSz-ek által megkötött szerződéseket, szerződésmódosításokat

- Elfogadja a döntés-előkészítő bizottság által javasolt projektlistát

- Megszervezi és felügyeli az intézkedések megvalósításával kapcsolatos adatbevitelt

Program-monitoring osztály - Felállítja, karbantartja és

működteti a monitoring rendszert

- Működteti a végrehajtással kapcsolatos pénzügyi és statisztikai adatok összegyűjtését és továbbítását biztosító informatikai rendszert

- Elkészíti az értékelés és monitoring program- és intézkedés-szintű folyamatainak leírását

- Információt szolgáltat az éves beszámolók és az értékelések elkészítéséhez

Az Irányító Hatóság összes tervezett létszáma: 20-25 fő.

Az IH elérhetősége: 1015 Budapest, Hattyú utca 14. Tel: 441-7163 Fax: 441-7162

A 1260/1999/EK rendeletben lefektetett követelmények alapján és a követelmények teljes körű teljesítése érdekében az Irányító Hatóság:

(a) létrehozza az OP megvalósításával kapcsolatos megbízható pénzügyi és statisztikai adatok gyűjtését biztosító rendszert abból a célból, hogy a rendelet 36. cikkelyében meghatározott monitoring indikátorok rendelkezésre álljanak a monitoring és értékelési (42. és 43 cikkely) feladatok ellátása érdekében, hogy az adatok az EU Bizottsága számára hozzáférhetőek legyenek a rendelkezéseknek megfelelően, számítógépes rendszerben, amely lehetővé teszi az adatok elektronikus cseréjét (18(3)(e) cikkely);

(b) elkészíti a Program-kiegészítő Dokumentumot és benyújtja a Monitoring Bizottságnak elfogadás végett. Biztosítja a Program-kiegészítő Dokumentumban foglaltak végrehajtását a 18(3) cikkelynek megfelelően, a kezdeményezett módosítások végrehajtását a 34. cikkely 3. bekezdése előírásainak megfelelően;

(c) gondoskodik a Monitoring Bizottság titkársági, azaz szakmai és adminisztratív jellegű feladatainak ellátásáról;

(d) biztosítja a végrehajtásról szóló éves jelentés kidolgozását, Monitoring Bizottsággal való egyeztetését és EU Bizottságnak való megküldését;

- 117 -

(e) felelős annak biztosításáért, hogy a menedzsmentbe és a megvalósításba bevont testületek vagy elkülönített könyvelési rendszert, vagy megfelelő könyvelési kodifikációt alkalmazzanak az összes, megvalósításhoz kapcsolódó tranzakcióra;

(f) biztosítja az OP végrehajtásához kapcsolódó műveletek szabályszerűségét, a szabályszerű pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelő belső ellenőrzési rendszer eszközeinek megteremtésével, továbbá válaszol a Bizottság az intézkedések megvalósításának szabályosságára vonatkozó megjegyzéseire, illetve felszólításaira a 38(4). cikkely rendelkezéseinek megfelelően, vagy a módosításokra vonatkozó javaslatokra;

(g) biztosítja a közösségi politikák és horizontális irányelvek tiszteletben tartását a menedzsment és a megvalósítás során a 12. Cikkely rendelkezéseinek megfelelően;

(h) teljesíti információs és tájékoztatási kötelezettségeit a 46. cikkely rendelkezései alapján. Előkészíti és végrehajtja az OP információs és kommunikációs stratégiai tervét a korrekt információszolgáltatás és nyilvánosság biztosítása érdekében (34(1). cikkely, 46. cikkely)

(i) biztosítja az EU Bizottsággal együttesen történő éves áttekintés megszervezését az előző év eredményeire, a megvalósítás előrehaladására vonatkozóan, valamint az eredmények számbavételét az éves jelentés alapján. A Bizottság által ajánlott, illetve előírt változtatások átvezetése és megvalósítása a Monitoring Bizottsággal való szoros együttműködésben történik.

(j) felelős a megfelelő ellenőrzési nyomvonal biztosításáért (438/2001. EU Bizottsági rendelet alapján)

Mindezek megvalósítása érdekében az Irányító Hatóság továbbá:

• felelős a megfelelő működési és – a Kifizető Hatósággal együttműködésben – finanszírozási mechanizmusok, szabályzatok és eljárásrendek kialakításáért. Továbbá felelős az Operatív Program végrehajtásában résztvevő szervezetekkel való szerződések megkötéséért, tartalmuk betartatásáért, mulasztás esetén a felelősök szankcionálásáért, a Közreműködő Szervezetek és a végső kedvezményezettek működésének ellenőrzéséért. Felelős ezen szervezetek felkészítéséért és szakmai teljesítményük folyamatos nyomon követéséért, a minőségbiztosítási rendszer működtetéséért.

• a Monitoring Bizottsággal együttműködve folyamatosan figyelemmel követi, ellenőrzi és értékeli a program végrehajtását;

• folyamatosan törekszik és lépéseket tesz az OP-ban meghatározott output-, eredmény- és hatásmutatók elérésére;

• állandó és hatékony partneri együttműködést alakít ki a térségi fejlesztések folyamatában az összes érintett szervezettel annak érdekében, hogy ez által lehetőség nyílhasson a társadalmi, környezetvédelmi és gazdasági problémák által érintett lakosság, központi és regionális szervek, civil szervezetek, valamint vállalkozások érdekeinek érvényesítésére, a régió szereplőinek összefogásából adódó előnyök figyelembevételével. A program végrehajtásának sikere nagy részben azon múlik, hogy a helyi, regionális, ágazati és társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek benne. Hiszen a sikeres végrehajtás, a források igénybevételének kulcsa olyan célkitűzések, feladatok és intézkedések kidolgozása, amelyeket a különböző társadalmi szereplők képesek

- 118 -

megvalósítani. Ezért elengedhetetlen, hogy a partnerek a program végrehajtását figyelemmel kísérjék.

• érvényesíti a Közösség költséghatékonyság (”value for money”) alapelvét, és olyan fejlesztések megvalósítására törekszik, amelyek hozzájárulnak a Strukturális Alapok célkitűzéseinek teljesüléséhez;

• figyelembe veszi mindazokat a pénzügyi, illetve gazdasági-fejlesztési lehetőségeket, amelyek révén a magánszektor közvetve vagy közvetlenül hozzá tud járulni a program sikeréhez;

• részt vesz a KTK Irányító Hatóság koordinációs tevékenységében, a többi operatív program keretében megvalósuló intézkedésekkel való összhang megvalósítása érdekében;

• egységes projektértékelési szempontok alkalmazásával, valamint a támogatásra javasolt projektek jóváhagyásával gondoskodik arról, hogy a Strukturális Alapok forrásainak terhére kiváló szakmai minőségű és az OP stratégiai céljaihoz legjobban illeszkedő projektek kerüljenek kiválasztásra.

A felsorolt Irányító Hatósági feladatok a Nemzeti Területfejlesztési Hivatal ügyrendjének részét képezik.

1.2. Az irányításhoz kapcsolódó feladatok

Közreműködő Szervezetek

Az operatív program végrehajtása az Irányító Hatóság felelőssége, egyes végrehajtási feladatok elvégzésével közreműködő szervezeteket bízhat meg.

A Regionális Operatív Program végrehajtásában az alábbi közreműködő szervezetek vesznek részt:

• VÁTI Kht.

• Regionális Fejlesztési Ügynökségek

A VÁTI Kht. – ezen belül a VÁTI TFI központi és regionális irodái –, mint Közreműködő Szervezet a következő feladatokat látja el a Regionális Operatív Program intézkedéseinek megvalósításában:

• Az Irányító Hatóság irányításával és a partnerek, különösen a szakminisztériumok és a Regionális Fejlesztési Ügynökségek bevonásával előkészíti a Program-kiegészítő Dokumentum tervezetét, valamint szükség szerint javaslatot tesz a Dokumentum módosítására;

• Ellenőrzi a projektek jogosultsági kritériumoknak való megfelelését a Program-kiegészítő Dokumentumban elfogadott értékelési szempontok alapján, különös tekintettel a közösségi politikák és a horizontális irányelvek érvényesülésére;

• Előkészíti az egyedi támogatási szerződéseket, majd aláírásra továbbítja az Irányító Hatóság vezetőjéhez; javaslatokat fogalmaz meg az esetleges szerződésmódosításokra;

- 119 -

• Biztosítja a támogatott projektek megvalósulásához kapcsolódó feladatok teljesülését, ennek részeként: jelentések elkészítése, folyamatba épített ellenőrzés biztosítása, folyamatos konzultáció a partnerekkel;

• Befogadja, ellenőrzi és igazolja a végső kedvezményezettek kifizetett számláinak, vagy az azonos bizonyító értékű számviteli dokumentumoknak a költségjogosultságát;

• A számlák alapján összeállítja és benyújtja a kifizetésekhez szükséges hazai és EU forrás biztosítására vonatkozó kérelmet az Irányító Hatóságnak; abban az esetben, ha az intézkedését társfinanszírozó minisztérium különbözik az Irányító Hatóságtól, abban az esetben a központi költségvetési támogatásért közvetlenül az érintet minisztériumnak kell benyújtani a kérelmet.

• A végrehajtás folyamatában folyamatosan rögzíti az egységes informatikai rendszerben a releváns adatokat;

• A monitoring rendszer segítségével összeállítja a féléves és éves jelentések programszintű tervezetét;

• Folyamatos jelentéskészítési kötelezettsége van az Irányító Hatóság felé a végrehajtás során felmerülő problémákról és eredményekről;

• Gondoskodik a támogatási szerződésekben lefektetettekhez viszonyítva felmerülő szabálytalanságok kezeléséről, valamint ilyes esetekben a támogatások visszaköveteléséről;

• Ellátja a program végrehajtását támogató, a programeredményeket ismertető, széleskörű nyilvánosságot biztosító nemzeti szintű tájékoztatási feladatokat (az IH által elfogadott Információs és Kommunikációs Stratégiai Terv rendelkezései alapján)

Az Irányító Hatóság a Regionális Fejlesztési Ügynökségeket a következő feladatok ellátásával bízza meg:

• Biztosítja a pályázatok elkészítésével kapcsolatos folyamatos tájékoztatást;

• Regisztrálja a beérkezett pályázatokat;

• Formai és szakmai szempontból értékeli a pályázatokat (a szakminisztériumok központi részlegeinek vagy dekoncentrált szerveinek bevonásával);

• Folyamatos tanácsadással segíti a kedvezményezetteket a projektvégrehajtás folyamatában, valamint felhívja a kedvezményezettek figyelmét a szabálytalan eljárásokra;

• Rendszeres jelentéstételi kötelezettsége van az Irányító Hatóság felé;

• Gondoskodik a szükséges regionális szintű elemzések elkészítéséről;

• Ellátja a program végrehajtását támogató és eredményeit megismertető regionális szintű tájékoztatási feladatokat (az IH által elfogadott Információs és Kommunikációs Stratégiai Terv rendelkezései alapján)

A közreműködő szervezetek az intézményes-szakmai felkészültséget előre rögzített, objektív szempontrendszer alapján mérő akkreditációs folyamat során kerülnek végleges kijelölésre. A feladat tényleges delegálásának előfeltétele, hogy a közreműködő szervezet az akkreditáció során a delegált feladat elvégzéséhez szükséges erőforrások és szervezeti feltételek meglétéről bizonyítottan számot adjon.

- 120 -

Tekintettel a közreműködő szervezetek által ellátandó széles körű végrehajtási és ellenőrzési feladatokra, a közreműködő szervezeteknek gondoskodniuk kell a hazai és közösségi források szabályszerű felhasználását biztosító, megfelelő menedzsment és ellenőrzési rendszerek kialakításáról és működtetéséről. Továbbá, a 438/2001/EK bizottsági rendelet 3. cikkelyében foglalt követelmények teljesítése érdekében az Irányító Hatóság a közreműködő szervezetek kapcsán a következőkről rendelkezik – és egyrészt az akkreditációs eljárás keretében a megfelelő szervezeti szabályzatok kidolgoztatásával, másrészt az operatív program megvalósítására vonatkozó részletes eljárásrendek, irányelvek kibocsátásával gondoskodik arról, hogy:

• a Program működtetéséhez, az ellenőrzéshez és a pénzügyi lebonyolításhoz kapcsolódó feladatok pontos meghatározásra, a szervezeti egység illetve személyi szintű felelősök egyértelműen kijelölésre, illetve a funkciók szétválasztásra kerüljenek;

• a közreműködő szervezetek a feladatok végrehajtásáról és a végrehajtás módjáról, eszközeiről az Irányító Hatóság számára rendszeresen információt szolgáltatnak;

• a közreműködő szervezetek beszámolnak az Irányító Hatóság számára a szervezeten belül kialakított és működtetett menedzsment és ellenőrzési rendszerekről, illetve az alkalmazott pályázatkezelési, pénzügyi, ellenőrzési és egyéb végrehajtási eljárásokról és az ezekhez kapcsolódó belső szabályzókról;

• a közreműködő szervezetek az Irányító Hatóság által előírt rendszerességgel információt szolgáltatnak az IH számára a pénzügyi, fizikai ,valamint a végrehajtásban résztvevő szervezetek tevékenységének megítéléséhez szükséges mutatók teljesülésének nyomon követéséről;

• a közreműködő szervezetek szakmai támogatást nyújtanak a hazai és a közösségi intézmények által végzett ellenőrzési tevékenységekhez;

• a közreműködő szervezetek haladéktalanul tájékoztatják az Irányító Hatóságot az olyan esetleges szabálytalanságokról, amelyek a közösségi hozzájárulás csökkentéséhez vagy visszavonásához vezethetnek;

• a közreműködő szervezetek haladéktalanul eljuttatnak minden a program végrehajtását, illetve az Irányító Hatóság felelősségi körébe tartozó tevékenységet érintő polgári jogi, büntetőjogi vagy közigazgatási eljárásra vonatkozó információt az Irányító Hatóság számára.

Partnerség a végrehajtásban

Az Irányító Hatóság feladatai között szerepel az állandó és hatékony partneri együttműködés kialakítása a Regionális Operatív Program végrehajtásának folyamatában. Ennek érdekében az Irányító Hatóság és a Közreműködő Szervezetek folyamatos konzultációs tevékenységet folytatnak azokkal a partnerekkel, melyek szakmailag közvetlenül érintettek az OP egyes prioritásai vagy intézkedései végrehajtásában. Ilyenek a kiemelt minisztériumi partnerek, valamint a regionális fejlesztési igények lehetőség szerinti legjobb teljesülése érdekében a regionális fejlesztési tanácsok.

- 121 -

A szakminisztériumok bevonása a végrehajtás egyes fázisaiban a következő módon valósul meg:

• részt vesznek a program-kiegészítő dokumentum kidolgozásában, szakmai véleményt adnak a vonatkozó intézkedés részletes leírásához;

• véleményezik a beérkezett projekteket formai és tartalmi szempontból az RFÜ-kel együtt;

• az IH vezetőjéhez döntésre benyújtott projektlistát véglegesítő Döntés-előkészítő Bizottságnak tagjai a szakminisztériumok által kinevezett szakértők; ebből kifolyólag a Döntés-előkészítő Bizottság tagjai nem azonosak a Monitoring Bizottság tagjaival;

• folyamatosan (havi) jelentést kapnak a vonatkozó intézkedés megvalósulásáról, javaslatokat fogalmaznak meg a végrehatásban szükséges módosításokról;

• bizonyos intézkedéseknél (elsősorban a humánerőforrás-fejlesztést, illetve a felsőoktatást érintő intézkedésekre vonatkozóan) szakmai szempontból hozzájárulnak a projekteredmények jóváhagyásához (dekoncentrált szerveik vagy delegált szakértőik segítségével)

• tagjai a Program Monitoring Bizottságnak.

Kiemelt minisztériumi partnerek (az intézkedések vonatkozásában):

• KTK Irányító Hatóság

• Miniszterelnöki Hivatal, Turisztikai Államtitkárság

• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

• Oktatási Minisztérium

• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

• Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

• Belügyminisztérium

• Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

• MEH Romaügyi Hivatal

Döntés-előkészítő Bizottság

Az OP Monitoring Bizottságának jóváhagyásával a támogatásra javasolt projektek előterjesztésére az IH egy Döntés-előkészítő Bizottság felállítását javasolja.

Tagjai szervezetileg a kiemelt minisztériumi partnerek, amelyek szakmai, költségvetési szempontból hozzájárulnak az intézkedés hatékony és szabályszerű megvalósításához, illetve a regionális fejlesztési ügynökségek képviselői, kiegészítve egy-két társadalmi szervezet képviselőjével. A Bizottság más, mint a Monitoring Bizottság, az adott szervezeteket intézményt képviselő személy a Program-kiegészítő Dokumentumban megfogalmazott szakmai, technikai szempontok alapján hozza meg saját kompetenciájának megfelelően a döntését. A Döntés-előkészítő Bizottság meghatározó feladata, hogy a területi kiegyenlítés szempontjait érvényesítse a projektkiválasztás folyamatában, az intézkedésenként a régiókra

- 122 -

eltérő mértékben meghatározott indikatív forráskeretek betartásával. A Bizottság döntését az RFÜ-k régiónkénti szakmai értékelése után kialakított - a támogathatósági kritériumoknak megfelelő - támogatási javaslatok alapján hozza meg.

A Bizottság részletes működési szabályzatának meghatározása és betartatása az IH felelőssége, szoros együttműködésben az érintett minisztériumokkal.

Ezen döntés-előkészítési mechanizmus lehetővé teszi az érintett szakminisztériumoknak, hogy közvetlenül hozzájárulhassanak a döntés szakmai megalapozottságához, a projektek szakpolitikákkal való összhangjának biztosításához, azaz közvetlen stratégiai érdekük érvényesítéséhez.

Koordináció

Az operatív programok közötti koordinációért a Miniszterelnöki Hivatalon belül felállított Közösségi Támogatási Keret (KTK) Irányító Hatósága felel. Az összes operatív programok tartalmai közti összehangolás, illetve a programokra egységesen vonatkozó szabályok alkalmazása vizsgálatának koordinációja a KTK Monitoring Bizottság keretében történik. Mindezek mellett a végrehajtás folyamatában a gyakorlati és technikai kérdések közti koordináció a KTK Menedzsment Bizottság kertében történik. A Regionális Operatív Program Irányító Hatóságának vezetője tagja a KTK Monitoring és Menedzsment Bizottságának, a KTK IH vezetője pedig tagja az ROP Monitoring Bizottságnak.

Az Európai Bizottságnak az ESZA támogatásával megvalósuló intézkedések tervezésére és végrehajtására vonatkozó útmutatója11 értelmében – a tagállamok gyakorlatának megfelelően – az ESZA támogatások tervezése és felhasználása során biztosítani kell a megfelelő szakmapolitikai koordinációt az ágazati és a regionális operatív programok között. A Nemzeti Fejlesztési Terv két operatív programja tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyeket ESZA támogat: a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) és a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP). Tekintettel az OP-k közti együttműködés és egyeztetés alapvető fontosságára, valamint a munkaerő-piaci, foglalkoztatási érdekek szükséges egyeztetésére, az Európai Szociális Alap által támogatott tevékenységek koordinációját egy úgynevezett ESZA Koordinációs Bizottság látja el.

A szakmai koordináció célja, hogy az ESZA támogatások felhasználása tekintetében biztosítsa a támogatásoknak az Európai Foglalkoztatási Stratégiában és a Közös Foglalkoztatáspolitikai Értékelésben (illetve a csatlakozást követően a Nemzeti Foglalkoztatási Akciótervben) foglaltakkal összhangban történő felhasználását, a szakterület sajátosságainak megfelelő értékelési módszertan kidolgozását, valamint az ESZA-specifikus kérdések tekintetében szakmai és módszertani segítség nyújtását.

A Bizottság tagjai mindazok a tárcák, amelyek érintettek a HEFOP, illetve a ROP ESZA-finanszírozású intézkedéseinek a végrehajtásában (Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, Miniszterelnöki Hivatal Területfejlesztési Politikai Államtitkárság (ROP IH), Oktatási Minisztérium, Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, Gyermek,

11 ESF and Enlargement: Operational Guidance for ESF programming and implementation in the Candidate Countries

- 123 -

Ifjúsági és Sport Minisztérium, Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala, Igazságügyi Minisztérium, Informatikai és Hírközlési Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Belügyminisztérium, Külügyminisztérium). Az ESZA Koordinációs Bizottság elnöke az FMM az Európai Foglalkoztatási Stratégiában való hazai részvételért felelős helyettes államtitkára.

Az adatok gyűjtésére és az elektronikus adatcserére vonatkozó rendelkezések

A program megvalósulását, beleértve a monitoring tevékenységek ellátását központilag kifejlesztésre kerülő, valamennyi operatív programot, illetve irányító hatóságot és közreműködő szervezetet egységesen kiszolgáló számítógépes információs rendszer segíti. Az információs rendszer tartalmazni fogja minden, az operatív program keretében finanszírozott projekt adatait, beleértve a megvalósulás pénzügyi és fizikai jelzőszámait. Az információs rendszer által összegzett jelzőszámok alapján hozza meg döntéseit az Irányító Hatóság, valamint ezek alapján kerülnek összeállításra a jelentések a Monitoring Bizottság, illetve a Kormány és az Európai Bizottság részére. A számítógépes információs rendszer ugyancsak lehetővé fogja tenni az elektronikus adatcserét az Irányító Hatóság és az Európai Bizottság között.

Az információs rendszer adatainak helyességét és naprakészségét biztosítja, hogy az információs rendszer használata a napi munkafolyamatok integráns részét képezi. Az érintett szervezetek a monitoring jelzőszámok (indikátorok) generálásán túl a rendszer segítségével fogják előállítani valamennyi, a program működtetése során használatos, egységes formátumú dokumentumot.

Tájékoztatás és nyilvánosság

Az ROP Irányító Hatósága felelős az 1159/2000. számú Tanácsi Rendelet követelményeinek betartásáért. Ennek érdekében elkészült az operatív program Információs és Kommunikációs Stratégiai Tervének első változata.

Az anyag átfogó célja a Regionális Operatív Program tartalmának, valamint a forrásokhoz való jutás lehetőségeinek minél szélesebb körben való ismertetése.

Ennek érdekében az anyag tartalmazza a lehetséges célcsoportok tájékoztatásának stratégiai és tartalmi lehetőségeit, a végrehajtandó tevékenységeket, valamint az elkészítendő információs anyagok megnevezését.

A megvalósítás éves és végső jelentései

A Bizottság 1260/1999. rendeletének 37. cikke értelmében az Irányító Hatóságnak minden évben jelentést kell készítenie az operatív program megvalósításáról. A jelentést a Monitoring Bizottság hagyja jóvá, majd az Európai Bizottság részére kerül megküldésre.

Az éves és végső jelentés tartalma kiterjed

- 124 -

• az általános feltételekben bekövetkezett változásokra, amennyiben azok jelentősek a program megvalósítása szempontjából;

• a prioritások és intézkedések megvalósításában elért előrehaladásra, a program-kiegészítőben meghatározott pénzügyi és fizikai indikátorokkal számszerűsítve;

• az Irányító Hatóság és a Monitoring Bizottság által a program megvalósítása minőségének és hatékonyságának biztosítása érdekében tett lépésekre;

• a közösségi alapelvek (a versenyszabályozás, a közbeszerzés, a környezetvédelem és az esélyegyenlőség) érvényesítése, illetve az összes strukturális támogatás koordinációja érdekében tett lépésekre;

• a pénzügyi terv előrehaladásának vizsgálatára, tekintettel a pénzügyi jelzőszámokra.

Az éves jelentések tervezetét intézkedésenként a VÁTI TFI, mint közreműködő szervezet készíti el.

A végső megvalósítási jelentés a teljes – 2004-2008 közötti – megvalósítási periódus információit tartalmazza.

1.3. Speciális rendelkezések a közösségi politikákkal és a horizontális elvekkel való megfeleléshez

Versenypolitika

Az EK Szerződés 87. és 88. cikkelye alapján amennyiben a közösség társfinanszíroz állami támogatásos konstrukciókat, akkor a tagállamnak a Bizottság felé ezzel a tevékenységgel kapcsolatban bejelentési kötelezettsége van, valamint a tevékenység megvalósításának feltétele a Bizottság általi jóváhagyás beszerzése.

Ezért az Operatív Program tartalmazza azokat az információkat, melyek szükségesek az egyes intézkedések Szerződésbeli rendelkezésekhez (87. cikkely) való megfelelésének ellenőrzésére.

A fenti követelmény betartása érdekében a magyar hatóságok gondoskodnak az állami támogatásokat érintő összes intézkedés listába rendezéséről, a Bizottság formai követelményeinek figyelembevételével. Általános szabály, hogy az említett lista tartalmazni fogja a Bizottság által már jóváhagyott állami támogatásban részesülő tevékenységeket, melyek a Strukturális Alapokból való társfinanszírozás segítségével valósulnak meg.

Minden olyan támogatás, mely a Közösségi Vívmányok értelmében állami támogatásnak minősül és nem szerepel az előbbi listán, be kell jelenteni az Európai Bizottságnak, amely az interim eljárás szabályait követve jár el.

A bejelentési kötelezettség alól négy típusú horizontális állami támogatásos terület mentesül:

• “de minimis” szabály (69/2001. Bizottsági EK Rendelet)

• kis- és középvállalatok támogatása (70/2001. Bizottsági EK Rendelet)

• képzési támogatás (68/2001. Bizottsági EK Rendelet)

- 125 -

• foglalkoztatási támogatás (2204/2002. Bizottsági EK Rendelet)

A regionális támogatások maximális támogatási intenzitása nem haladhatja meg a Magyarország területén történő beavatkozásokat ábrázoló térképen meghatározott küszöböt.

- 126 -

Közbeszerzés

A Strukturális Alapok által finanszírozott intézkedések megvalósítása során az Irányító Hatóságnak gondoskodnia kell a magyar közbeszerzési törvény és végrehajtási rendeleteinek betartásáról.

Ennek érdekében az Irányító Hatóság figyelemmel kíséri, hogy:

A nemzeti elbánás követelménye a közbeszerzések terén nemzetközi szerződéseinkkel összhangban érvényesüljön.

A támogatási szerződésekben külön fejezet tartalmazza a közbeszerzési eljárás igazolására vonatkozó rendelkezéseket.

A kedvezményezettek által összeállított jelentések tartalmazzák a közbeszerzési szabályok érvényesülésének módját. Nem történik kifizetés az előírt közbeszerzési eljárás mellőzése esetén.

A többszintű ellenőrzési folyamat során a megfelelő kompetenciával rendelkező szakértők megvizsgálják a közbeszerzési szabályok betartását igazoló dokumentumokat.

Ha annak követelménye fennáll, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételre kerüljön az Európai Unió Hivatalos Lapjában és a hirdetmények elektronikus napilapjában (TED-adatbank).

A beszerzési felhívást kiíró felhívja a pályázó figyelmét a környezetvédelmi és a nemek közti esélyegyenlőség biztosítását szolgáló szempontok érvényesítésére a közbeszerzési eljárás során még akkor is, ha a közbeszerzés értéke nem éri el a közösségi értékhatárt.

Környezetvédelem és fenntartható fejlődés

• A Tanács 1260/1999. EK Rendeletének 12. cikkelye alapján a Strukturális Alapok által társfinanszírozott intézkedéseknek összhangban kell lenniük a fenntartható fejlődés elveivel és céljaival, valamint a Szerződésben és a Közösség 6. Környezetvédelmi Akcióprogramjában (A mi jövőnk, a mi választásunk; Our future, our choice) lefektetett elvekkel, valamint az Európai Közösség nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeivel. A Regionális Operatív Programból finanszírozott intézkedéseknek összhangban kell állniuk az Európai Közösség környezetvédelmi joganyagával.

• Összhangban a Tanács 1260/1999. EK Rendeletének 29. cikkelyével a hozzájárulások mértékének megállapítása során tekintettel kell lenni az elővigyázatosság, a megelőzés és a szennyező fizet elvek alkalmazására.

• Tekintettel a környezeti szempontú ex-ante értékelés megállapításaira, valamint a Tanács 1260/1999. EK Rendeletének 36. cikkelye alapján meghatározott környezetvédelmi mutatószámokra, a program várható környezeti hatásait a program monitoring során figyelemmel kell kísérni.

• Az Irányító Hatóság biztosítja, hogy a Programkiegészítő Dokumentumban meghatározásra kerülő projekt-kiválasztási kritériumok között a környezeti szempontok teljesülésének kritériuma megfelelő súllyal szerepel.

- 127 -

• A ROP IH a Monitoring Bizottság felállításakor gondoskodik a környezetvédelmi hatóság részvételéről, tekintettel a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés bizottságon belüli érvényesítésére.

• Az éves és a végső jelentésekben részletes elemzés készül a horizontális elvek, így a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés elvének teljesüléséről.

Nemek közötti esélyegyenlőség

A Tanács 1260/1999. EK Rendeletének 12. cikkelye alapján az alapok által finanszírozott műveleteknek, illetve az EIB-től vagy más közösségi pénzügyi forrásból támogatásban részesülő tevékenységeknek összhangban kell lenniük a Szerződés rendelkezéseivel, az ebben elfogadott eszközökkel és a közösségi politikákkal, ezen belül a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására vonatkozó szabályozással.

A rendelkezések érvényesítése a Regionális Fejlesztés Operatív Programban a következőképpen valósul meg:

• A projekt-kiválasztási kritériumok között a nemek közötti esélyegyenlőség teljesülésének kritériuma megfelelő súllyal szerepel

• Output indikátorok segítségével folyamatosan nyomon lehet követni az esélyegyenlőség elvének teljesülését

• Az éves és a végső jelentésekben részletes elemzés készül a horizontális elvek, így a nemek közötti esélyegyenlőség elvének teljesüléséről is

• A ROP IH a Monitoring Bizottság felállításakor gondoskodik a nemek közötti egyensúly bizottságon belüli érvényesüléséről.

22.. MMOONNIITTOORRIINNGG

2.1. Az OP Monitoring Bizottság

A Monitoring Bizottság az Operatív Program legfontosabb koordinációs és felügyelő testülete.

A 1260/1999/EK rendelet értelmében a Monitoring Bizottságnak gondoskodnia kell a programvégrehajtás megfelelő minőségi szinten történő és eredményes megvalósulásáról.

Az említett EK rendelet 8(1). és a 35(2). cikkelye alapján a Monitoring Bizottság felállítása tagállami, jelen esetben a területfejlesztésért felelős politikai államtitkári felelősség. Tagjainak kinevezése az Irányító Hatóság egyetértésével, a partnerekkel való konzultációt követően történik. Működési szabályzatát a tagállam határozza meg a nemzeti jogszabályoknak és az aktuális gyakorlatnak megfelelően.

- 128 -

Az OP Monitoring Bizottság a következő feladat- és hatáskörökkel rendelkezik:

• jóváhagyja, illetve szükség esetén kiigazítja a program-kiegészítő dokumentumot, beleértve a támogatás felhasználásának monitoringja során alkalmazott fizikai és pénzügyi mutatókat. A Monitoring Bizottság előzetes jóváhagyása szükséges valamennyi, a Programkiegészítő Dokumentumban eszközölt módosításhoz;

• a támogatás jóváhagyásától számított hat hónapon belül megvizsgálja és jóváhagyja az egyes intézkedések keretében finanszírozott tevékenységek kiválasztására vonatkozó kritériumokat;

• rendszeres időközönként megvizsgálja, hogy milyen mértékben halad a program célkitűzéseinek teljesítése;

• elemzi a végrehajtás eredményeit, különös tekintettel a különböző intézkedések vonatkozásában kitűzött célok teljesülésére;

• megvizsgálja és jóváhagyja a Bizottság számára benyújtandó, a végrehajtásról szóló éves és végső jelentéseket;

• megvizsgálja és jóváhagyja a Strukturális Alapok támogatásaira vonatkozó EU Bizottsági határozat módosításával kapcsolatos javaslatokat;

• bármely esetben javasolhatja az Irányító Hatóságnak a Strukturális Alapok céljainak elérése érdekében a program kiigazítását, illetve a program irányítási és végrehajtási, beleértve a pénzügyi menedzsment mechanizmusa működésének javítását.

A Monitoring Bizottság a partnerekkel történő egyeztetés legfőbb fóruma. A partnerség elvének érvényesülnie kell a Monitoring Bizottság összetételében, ide értve a kiemelt minisztériumi partnerekkel, a társadalmi, gazdasági és civil partnerekkel, a horizontális érdekek képviseletét ellátó intézményekkel és a régiókkal folytatott partnerséget egyaránt. Ennek megfelelően a Regionális Operatív Program Monitoring Bizottság tagjai:

• OP Irányító Hatóság

• KTK Irányító Hatóság

• Miniszterelnöki Hivatal - Nemzeti Idegenforgalmi Hivatal

• Miniszterelnöki Hivatal - Romaügyi Hivatal

• Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

• Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma

• Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

• Oktatási Minisztérium

• Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium

• Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

• Informatikai és Hírközlési Minisztérium

• Belügyminisztérium

• Gyermek, Ifjúsági és Sport Minisztérium

• VÁTI TFI, mint közreműködő szervezet

- 129 -

• Regionális Fejlesztési Tanácsok

• Önkormányzati Szövetségek

• Munkaadói Szervezetek

• Munkavállalói Szervezetek

• Gazdasági Kamarák

• Országos Cigány Önkormányzat

• Civil Szervezetek (esélyegyenlőség, szociális kérdések, oktatás, környezetvédelem)

Megfigyelői, tanácsadói státuszban a Bizottság ülésein részt vesz:

• Kifizető Hatóság

• EU Bizottság képviselője

• Kormányzati Ellenőrzési Hivatal

A Monitoring Bizottság elnöke az Irányító Hatóság vezetője, titkársági feladatait az Irányító Hatóság biztosítja. Az OP Monitoring Bizottság évente legalább kétszer ülésezik, döntéseit konszenzussal hozza.

2.2. Indikátorok gyűjtése, beavatkozási területek kategorizálása

A program eredményeit, kibocsátását és hatásait mérő indikátorokhoz kapcsolódó adatgyűjtést az IH a VÁTI Kht, mint közreműködő szervezet bevonásával látja el.

A VÁTI Kht. egyrészt a kiépített Területi Információs Rendszerének (TeIR) használatával gondoskodik az adatforrásként (pl. Központi Statisztikai Hivatal) megnevesített szervezetektől való adatok összegyűjtéséről és rendszeres időközönként az Irányító Hatóság rendelkezésére bocsátásáról. Ahol lehetséges, az esélyegyenlőségre való tekintettel az adatok férfi és női megoszlás szerint is kigyűjtésre, majd értékelésre kerülnek.

Másrészt a támogatások igénybevételének feltételei között szerepel, hogy a projektgazda adatokat szolgáltasson, amelyek alapján a támogatások hatása, eredményei értékelhetővé válnak. A pályázóktól bekért adatok megnevezését és tételes felsorolását a pályázati kiírás tartalmazza. A pályázó nem köteles olyan adatot szolgáltatni, amely nyilvánosan nem hozzáférhető és amelyre adatszolgáltatási kötelezettséget nem vállalt a támogatásra való jelentkezéskor.

A Rendelet 36. cikkének megfelelően az Irányító Hatóságnak és a Monitoring Bizottságnak az indikátorok összeállításánál tekintetbe kell vennie a beavatkozási területeknek a Bizottság által javasolt kategóriáit. E kategóriák alkalmazása a Strukturális Alapokról szóló jelentések összeállításában is segíti a Bizottságot.

A 6.1 táblázat a ROP intézkedéseinek besorolását mutatja a Bizottság 438/2001. sz. Rendeletének (EK) IV. melléklete szerinti kategóriákba. A beavatkozási területek három számjegyű kategóriáiba történő besorolást a Strukturális Alapokra vonatkozó tervekről és programozási dokumentumokról szóló Vademecumnak megfelelően a Program-kiegészítő Dokumentum tartalmazza.

- 130 -

6.1 táblázat: A beavatkozási területek kategóriái

Intézkedések Kategória száma Kategória neve 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése 17 Idegenforgalom 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása

17 Idegenforgalom

1.3 Kistelepülések szennyvízkezelése 34 Környezetvédelmi infrastruktúra 2.1 Térségi kapcsolatrendszer fejlesztése

31 Közlekedési infrastruktúra

2.2 Település-rehabilitációs akciók 35 Területtervezés és rehabilitáció 2.3 Barnamezős területek újrahasznosítása

35 Területtervezés és rehabilitáció

2.4 A regionális tudásközpontok infrastruktúrájának fejlesztése

23 Az oktatás és szakképzés fejlesztése

3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése

24 A munkaerő rugalmassága, vállalkozói tevékenység, innováció, információs és kommunikációs technológiák

3.2 Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása

22 Szociális felzárkóztatás

3.3 Regionális tudásközpontok kialakítása

23 Az oktatás és szakképzés fejlesztése

3.4 Régióspecifikus szakmai képzések támogatása

24 A munkaerő rugalmassága, vállalkozói tevékenység, innováció, információs és kommunikációs technológiák

4.1 KTK technikai segítségnyújtás 41 Szakmai segítségnyújtás 4.2 ROP technikai segítségnyújtás 41 Szakmai segítségnyújtás

33.. ÉÉRRTTÉÉKKEELLÉÉSS

Az EU strukturális támogatásainak speciális problémáknak, illetve céloknak való megfelelése értékelés tárgyát képezi a hatékonyság növelése érdekében. Megkülönböztetünk ex-ante és ex-post értékelést.

Az ex-ante értékelést kiválasztott szakértői csoport végzi, munkájuk eredményét az OP egyik önálló fejezete tartalmazza.

A rövid programozási időszak miatt középtávú értékelésre nem kerül sor.

A kitűzött célok, elért eredmények és jövőbeli várt hatások teljesülésének mindenkori aktuális állapota és tendenciáinak ellenőrzése folyamatos értékelési tevékenységet igényel. Ezt az értékelési tevékenységet független szakértők végzik az IH vezetőjének megbízásából. A szakértői vélemény releváns része beépül az éves jelentésekbe.

Az ex-post értékelés a Bizottság hatáskörébe tartozik, a tagállammal és az operatív program Irányító Hatóságával való szoros együttműködésben.

- 131 -

44.. PPÉÉNNZZÜÜGGYYII GGAAZZDDÁÁLLKKOODDÁÁSS ÉÉSS EELLLLEENNŐŐRRZZÉÉSS

4.1. Kifizető Hatóság és pénzügyi folyamatok

Kifizető Hatóság

A Strukturális és Kohéziós Alapok Kifizető Hatóságaként a Kormány a Pénzügyminisztériumot jelölte ki. A Kifizető Hatóság felelős az igazolt költségkimutatásokkal alátámasztott kifizetési kérelmek összeállításáért és a Bizottsághoz történő benyújtásáért, valamint a Bizottságtól érkező kifizetések fogadásáért.

A Kifizető Hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az Irányító Hatóság igazgatási, számviteli, kifizetési és belső ellenőrzési eljárásai biztosítják az alkalmazandó szabályok tiszteletben tartását, tekintettel a következőkre:

(a) a kérelmek jogosultságának ellenőrzése a kifizetések engedélyezését megelőzően;

(b) a vállalt kötelezettségek és teljesített kifizetések (közösségi és hazai) pontos és hiánytalan nyilvántartása, könyvelése;

(c) a pályázatok jogosultságának ellenőrzése a kedvezményezettel való szerződéskötést és a kötelezettségvállalás nyilvántartásba vételét megelőzően.

A Kifizető Hatóságnak meg kell győződnie arról, hogy az Irányító Hatóság alábbi tevékenységei (szabályok és eljárások) szabályozásra kerültek:

(a) megfelelő ellenőrzési nyomvonal fenntartása,

(b) az irányítási és ellenőrzési rendszerek szabályos és hatékony működése,

(c) az alkalmazandó szabályok tiszteletben tartása,

(d) a költségek ellenőrzése és hitelesítése.

A Kifizető Hatóság pénzügyi és számviteli feladatai:

(d) Biztosítja az Alapokból származó, számlákon lévő, (előleg, közbenső kifizetések, záróegyenleg formájában érkező) kifizetések kezelését és az Irányító Hatóság által lehívott kifizetések (közösségi hozzájárulás) folyamatos rendelkezésre állását ;

(e) Gondoskodik arról, hogy a végső kedvezményezett - az Irányító Hatóság által benyújtott, a közösségi forrás átutalására vonatkozó kérelme alapján - a lehető leggyorsabban megkapja az Alapok őt illető teljes hozzájárulását, mellyel szemben semmilyen levonás, visszatartás vagy egyéb költség nem érvényesíthető.;

(f) Igazolja a költségkimutatások pontosságát és a számviteli rendszerekből származó adatok ellenőrizhető dokumentumokkal való alátámaszthatóságát az irányítási és ellenőrzési eljárásokkal kapcsolatban, az Irányító Hatóság által szolgáltatandó információkra (beleértve a belső ellenőrzési jelentéseket), valamint, amennyiben szükséges saját ellenőrzéseire támaszkodva;

(g) Összeállítja az Irányító Hatóság által elkészített kimutatásokon, illetve a végső kedvezményezettnél felmerült tényleges költségeken alapuló, alaponkénti igazolt

- 132 -

kifizetési kérelem dokumentációját (költségigazoló nyilatkozat, költségkimutatás, kifizetési kérelem) és benyújtja a Bizottság felé;

(h) Összeállítja a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzéseket az Irányító Hatóság által benyújtott előrejelzések alapján és évente, legkésőbb április 30-ig benyújtja a Bizottsághoz;

(i) Biztosítja az Irányító Hatóság által visszafizetett (visszautalt), az Alapokból származó összegek megtérítését és az adminisztratív szabálytalanságok, a program irányítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtását;

(j) Biztosítja kimutatás elkészítését és Bizottsághoz való benyújtását azon összegekről, amelyek az adott időpontban behajtásra várnak, a behajtási eljárás megindításának éve szerinti csoportosításban.

(k) Pontos és hiánytalan számviteli nyilvántartás vezetése a közösségi forrásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokról és kifizetésekről.

Pénzügyi folyamatok

Az Irányító Hatóságok és Kifizető Hatóság számlavezetője a Magyar Államkincstár. A Kincstár vezeti a Kifizető Hatóság Operatív Programonként megnyitott számláit, a minisztériumok központi költségvetési számláit (a nemzeti társfinanszírozás központi költségvetési részének forrása), illetve azokat az intézkedésenkénti lebonyolítási számlákat, amelyekről a végső kedvezményezettek megkapják az alapok hozzájárulásait.

A Strukturális Alapok keretében kifizetett előleg célja likviditás teremtése az Európai Unió hozzájárulását illetően. A támogatás teljes időtartama alatt a Kifizető Hatóság az előleget használja a támogatáshoz kapcsolódó költségek közösségi hozzájárulásának megtérítésére.

A Kifizető Hatóság az Operatív Programokra kapott félévnyi likviditási előleget elkülönített kincstári deviza-számlákon tartja mindaddig, míg a programok megvalósítása során keletkező, a Közreműködő Szervezetek által ellenőrzött és támogatásra jogosultnak tartott számlák alapján készített költségösszesítők alapján a tényleges kifizetési igény az Irányító Hatóságtól intézkedésenkénti bontásban megérkezik.

Minden intézkedéshez külön lebonyolítási számlát kell megnyitni, abban az esetben is, ha több intézkedés tartozik ugyanahhoz a Közreműködő Szervezethez. Az intézkedés ugyanis a Bizottsággal való kifizető hatósági elszámolás “legkisebb egysége”, mivel egy adott intézkedés egy adott Operatív Programhoz, azon belül egy adott prioritáshoz tartozik, és csak egyetlen strukturális alapból finanszírozható. Az intézkedésenkénti lebonyolítási számlák felett az Irányító Hatóság rendelkezik, az IH azonban az intézkedésenkénti számla feletti rendelkezés jogát átruházhatja az adott intézkedés megvalósításáért felelős Közreműködő Szervezetre (KSZ).

A (végső) kedvezményezett részére történő kifizetés folyamata

- 133 -

1. A (végső) kedvezményezettek kifizetett számláikat, vagy az azonos bizonyító értékű számviteli dokumentumokat a Közreműködő Szervezetnek nyújtják be. A (végső) kedvezményezett felelős a költségek pontosságának és jogosultságának projekt szintű igazolásáért.

2. A Közreműködő Szervezet fogadja és ellenőrzi a számlákat a támogatási szerződésben foglalt tartalmi és formai követelmények szempontjából, illetve igazolja a költségjogosultságot.

3. Az igazolt számlák alapján a Közreműködő Szervezet összeállítja és benyújtja a kifizetésekhez szükséges hazai és EU forrás biztosítására vonatkozó kérelmet az Irányító Hatóságnak.

4. Az Irányító Hatóság átutalási megbízása alapján a Magyar Államkincstár átutalja a nemzeti társfinanszírozást az IH központi költségvetési számlájáról az adott intézkedés lebonyolítási számlájára.

5. Ezzel egyidejűleg az IH továbbítja a Kifizető Hatósághoz EU támogatásra vonatkozó kérelmet.

6. Az Irányító Hatóságok által benyújtott EU támogatás átutalási kérelem alapján a Kifizető Hatóság átutalási megbízást ad a Magyar Államkincstár részére, hogy az EU hozzájárulást a KH OP számlájáról az adott intézkedés lebonyolítási számlájára utalja.

7. A Közreműködő Szervezet átutalási megbízása alapján a Magyar Államkincstár az adott intézkedés lebonyolítási számlájáról átutalja a (végső) kedvezményezettnek az őt megillető nemzeti és EU támogatást.

- 135 -

 

SA előleg, közbenső kifizetés,  

végső kifizetés 

AAZZ  UUNNIIÓÓSS  ÉÉSS  HHAAZZAAII  PPÉÉNNZZEEKK  ÚÚTTJJAA  

Strukturális alapok

EURÓPAI BIZOTTSÁG

KIFIZETŐ HATÓSÁGOP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG  

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR  

 

 

Intézkedés lebonyolítási számla

kifizetési kérelem benyújtása költségigazoló nyilatkozat 

EU forrás lehívási kérelem 

költségkimutatás 

uniós és hazai támogatások folyósítása Kifizetett  számlák  és teljesítésigazoló nyilatkozat 

KKÖÖZZRREEMMŰŰKKÖÖDDŐŐ SSZZEERRVVEEZZEETT

hazai és EU forrás lehívási kérelem 

utalványozás a hazai támogatásra 

Visszafizetések 

Átutalási megbízás az uniós és hazai támogatásokra 

Átutalási megbízás az uniós 

támogatásra OP számla EFK

KEDVEZMÉNYEZETTEK

- 136 -

4.2. A pénzügyi irányítás és ellenőrzés szabályai

Az OP Irányító Hatóság felelőssége

Az Irányító Hatóság elsőrendű felelőssége a helyes irányítás és végrehajtás biztosítása az Operatív Program keretében végrehajtott, a Strukturális Alapokból finanszírozott műveletek esetében (34.1 cikk).

Az Irányító Hatóság a pénzügyi irányítást illető feladatai egy részét delegálhatja a közreműködő szervezetek felé, feltéve, ha azoknál megbízható pénzügyi irányítási rendszer működik. Ebben az esetben a közreműködő szervezeteken belül külön részlegek vagy egységek végzik majd a delegált feladatokat és külön egységek a közreműködő szervezet egyéb feladatait.

Az OP Irányító Hatóság a megbízható pénzügyi irányítás érdekében ellenőrzést folytat. Biztosítja, hogy a közreműködő szervezeteket valamint a végső kedvezményezetteket megfelelő módon tájékoztassák a pénzügyi irányítással kapcsolatos felelősségükről. Biztosítja továbbá, hogy a közbeszerzéseknél érvényesüljenek a közösségi szabályozások. Az OP Irányító Hatóság, vagy képviseletében más közreműködő szervezet a fizetési kérelmeket alátámasztó forrásdokumentáció vizsgálatára helyszíni ellenőrzéseket végez.

Az adott támogatási konstrukció pénzügyi lebonyolítását végző Közreműködő Szervezet felelőssége

A Közreműködő Szervezet ellenőrzi a támogatás igénybe vevője által benyújtott számlákat, beleértve azt is, hogy azok megfelelnek a támogatási szerződésben foglalt tartalmi és formai követelményeknek. A Közreműködő Szervezet felelős tehát annak biztosításáért, hogy a Strukturális Alapok keretében benyújtott összes kifizetési kérelem igazolt számlákkal, számviteli dokumentumokkal legyen alátámasztva, és egyértelmű legyen az auditálási nyomvonal. A Közreműködő Szervezet felelős azért is, hogy csak a ténylegesen felmerült és teljesített költségeken alapuló, támogatásra jogosult kérelmeket nyújtsák be az Irányító Hatósághoz.

A Közreműködő Szervezet által működtetett ellenőrzési eljárások megfelelnek a 438/2001/EK Bizottsági Rendelet 4. cikkében foglaltaknak, és a támogatási kérelmek 100%-át lefedő bizonylat alapú ellenőrzéseket és helyszíni ellenőrzéseket foglalnak magukban.

A Közreműködő Szervezet felelős a jogosult kiadásokról szóló összesítők Irányító Hatóságnak történő benyújtásáért a Kifizető Hatóság által előírt formátumban. Ezzel egy időben a Közreműködő Szervezet gondoskodik a kiadásokról készült jelentés eljuttatásáról a Közreműködő Minisztérium felé.

- 137 -

Pénzügyi ellenőrzés

Függetlenített belső ellenőrzés

Minden, az Operatív Program lebonyolításába bevont szervezet és intézmény saját, függetlenített belső ellenőrzési egységet hoz létre és működtet. Ennek megfelelően az OP Irányító Hatóság és a közreműködő szervezetek is saját függetlenített belső ellenőrzési egységgel rendelkeznek.

Az OP minisztérium belső ellenőrzési illetve felügyeleti ellenőrzési egységei (amelyek közvetlenül a miniszternek vagy a közigazgatási államtitkárnak jelentenek) és az OP Irányító Hatóság belső ellenőrzési egysége (amelyek közvetlenül az OP Irányító Hatóság vezetőjének jelentenek) funkcionálisan és szervezetileg is független egymástól.

Műveletek ellenőrzése

Az uniós alapok felhasználása keretében elvégzett műveletek a 438/2001. rendelet 4. cikke szerinti (első szintű) ellenőrzését a közreműködő szervezetek végzik. A közreműködő szervezetek - irányítási és ellenőrzési rendszereik keretében - részletes eljárásokat dolgoznak ki és működtetnek a társfinanszírozott termékek leszállításának, szolgáltatások teljesítésének, az igényelt költségek valós voltának igazolására, továbbá a vonatkozó bizottsági határozat és az alkalmazandó nemzeti és közösségi szabályok, a vonatkozó támogatás keretében a költségjogosultságra, a közbeszerzésre, az állami támogatásokra, a környezetvédelemre és esélyegyenlőségre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés biztosítására. A kifizetési kérelmek jóváhagyására az első szintű ellenőrzés lefolytatását követően kerülhet csak sor.

Helyszíni ellenőrzést végző szervezetek (5%-os ellenőrzés)

A 438/2001. rendelet 10. cikke szerinti helyszíni ellenőrzéseket az OP Minisztérium felügyeleti ellenőrzési részlege és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal végzi. A felügyeleti ellenőrzési részleg funkcionálisan független a OP Irányító Hatóság függetlenített belső ellenőrzési részlegétől. A helyszíni ellenőrzések feladatainak tervezését és végrehajtását a 2213/2002 (VII. 24.) Kormány határozatban foglaltak értelmében a pénzügyminiszter koordinálja. A koordinációs feladatok előkészítése érdekében a pénzügyminiszter létrehozta a Nemzetközi Támogatás Ellenőrzési Tárcaközi Bizottságot.

Az ellenőrzésekről készült jelentést az OP Minisztérium és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal megküldi a Pénzügyminisztériumnak. A jelentésekből éves beszámoló készül, amelyet az 5%-os ellenőrzéseket koordináló Nemzetközi Támogatás Ellenőrzési Tárcaközi Bizottság megvitat, majd a Pénzügyminisztérium megküld az Európai Bizottságnak.

Zárónyilatkozat kiadása

A zárónyilatkozat kiadása a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal feladata.

- 138 -

FŐBB PÉNZÜGYI ELLENŐRZÉSI FELADATOK

EURÓPAI BIZOTTSÁG

MINISZTÉRIUMOK 

 

 

 

 

 

 

PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM 

 

 

 

 

KÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK 

 

ÁÁLLLLAAMMII  SSZZÁÁMMVVEEVVŐŐSSZZÉÉKK  

  

KORMÁNYZATI ELLENŐRZÉSI

HIVATAL

438. R. 10. cikke 438. R. 15. cikke

NEMZETKÖZI TÁMOGATÁS

ELLENŐRZÉSI TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG

Vezeti a Pénzügyminiszter

438. R. 10. cikke

(5%-os ellenőrzések)

Pénzügyi Ellenőrzések Főosztálya

KIFIZETŐ HATÓSÁG 

Belső ellenőrzési

egység

KTK IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG (MEH)

Felügyeleti ellenőrzési egység 438. R. 10. cikke

Belső ellenőrzési egység

Felügyelet

OP IRÁNYÍTÓ HATÓSÁGOK 

Zárónyilatkozat kiadása

Pénzügyi ellenőrök 438. R. 4. cikke

Belső ellenőrzési egység

Belső ellenőrzési egység

JelentésekKülső ellenőrzés

- 139 -

MMEELLLLÉÉKKLLEETTEEKK

11.. SSZZÁÁMMÚÚ MMEELLLLÉÉKKLLEETT

REGIONÁLIS SWOT ELEMZÉSEK

A regionális SWOT elemzések véglegesítése további egyezetést igényelnek. a regionális szempontok legmesszebbmenőkig való érvényesítése érdekében az elemzéseknek meghatározó jelentősége van a rop stratégiájának, célrendszerének kialakításában, valamint a régiók által javasolt pénzügyi terv elkészítésében.

A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SWOT ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • A munkanélküliség szintje alacsony a budapesti

agglomerációban • Magas gazdasági aktivitás az agglomerációban • Magasan kvalifikált szakképzett munkaerő

koncentrálódik a fővárosban • Külföldi tőke koncentrációja a főváros

környezetében • Nemzetközi cégek képviseleteinek koncentrált

jelenléte Budapesten • Üzleti szolgáltató tevékenységek koncentrálódása

Budapesten • A termelő ipar folyamatos kitelepülése a

fővárosból Pest megyébe • Az ipari parkok és telephelyek bőséges kínálata • A magas színvonalú turizmus infrastruktúrája

adott Budapesten • Gazdag kulturális örökség az agglomerációs

övezetben • Az oktatás és képzési infrastruktúra

koncentrációja Budapesten • Az egyetemi központok és a kutató fejlesztő

potenciál koncentrált jelenléte a fővárosban • Tudományos park működése Budapesten • Egészségügyi intézmények országos

koncentrációja a fővárosban • Kulturális örökség koncentrált jelentése

Budapesten • Fejlett kommunikációs infrastruktúra a főváros

térségében • Vonzó épített környezet az agglomerációban

• Az egyetemi és az ipari K+F közötti kapcsolatok, az oktatás és a vállalati szektor kapcsolata gyenge

• Idegen nyelvtudás relatíve alacsony színvonala • Fokozódó társadalmi, vagyoni különbségek (Duális

társadalom) • A humán erőforrások erősödő területi differenciája • Az információs társadalom elemi fejletlenek • A technológiai eszközök hiányában nem kellően

kihasznált tudásbázis • Területileg koncentrálódó szociális problémák • A roma kisebbség helyzetének javítására alkalmas

program hiánya • Foglalkoztatási problémák a megye periférikus

térségein • Szociális és egészségügyi infrastruktúra korszerűtlen • A fővárosi hajléktalanság megoldatlansága • Magas bűnözési arány a fővárosban • Magas az idős népesség aránya • A tartós kapacitáshiány az agglomeráció

főúthálózatában • Haránt-irányú közlekedési kapcsolatok hiánya • A kiépítetlen települési utak magas aránya • A tömegközlekedés integrációjának hiánya az

agglomerációban • A parkolás megoldatlansága a fővárosban • A szennyvíz-elvezetés és –tisztítás mértéke alacsony • A nagyvárosi jellegből adódó komplex és súlyos

környezetterhelés az agglomerációban • Hulladék-gazdálkodás megoldatlansága • Rohamosan csökkenő zöldfelület

- 140 -

• Rossz állagú épületállomány a fővárosban • Települések kedvezőtlen esztétikai megjelenése • Szabályozatlan és pazarló területhasználat az

agglomerációs övezetben

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Tartósan nagy belső piac • Közlekedési “fordítókorong” szerep • A főváros közvetítő szerepe Nyugat-Európa és

Kelet-Délkelet-Európa között • Kedvező természeti, táji adottságok • Kihasználatlan alternatív energia források Pest

megyében • Törvényi kényszer a környezet állapotának

javítására • A gazdag hazai tudományos és kulturális örökség

a digitalizálás után könnyen hozzáférhetővé és használhatóvá válik.

• A világgazdasági és az európai integrációs folyamatok szembeni érzékenység

• A romák helyzetének megoldatlansága, országos programok gyengesége

• A települések gazdasági kényszere erősebb, mint a környezetvédelmi érdek

• A környezeti tudat kialakításának időigénye • A mezőgazdaság megtartó ereje Pest megyében

csökken • Az “új gazdaság” nemzeti szinten nem kap prioritást

- 141 -

A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SWOT ANALÍZISE ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK

• Változatos természeti környezet (Balaton-Felvidéki Nemzeti Park, tájvédelmi körzetek, tavak, barlangok), nagy arányú természeti értékkel bíró karsztos vízbázis.

• Történelmi városok (Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, stb.), gazdag kulturális örökség, várak, múzeumok.

• Fejlett borkultúra, történelmi borvidékek (badacsonyi, somlói, móri, Balatonfüred-csopaki, Balaton-melléki).

• A turizmus hagyományai erősek, az ágazat forgalmi mutatói kedvezőek, de elsősorban a Balatonhoz és a Velencei-tóhoz kapcsolódó tömeges vízparti turizmusnak köszönhetően.

• A közlekedési infrastruktúra ellátottság és az elérhetőségi viszonyok kedvezőbbek az országos átlagnál.

• A régió az ország ipari termelését tekintve előkelő helyet foglal el, a devizatőke közel ¾-e jelentkezik az ipar területén. A régióban található az ország ipari parkjainak jelentős hányada, melyek segítői lehetnek az ipar megújulásának és az innováció-orientált fejlesztésnek.

• Stabil KKV szektor alakult ki, erőteljes klaszterizációs folyamatok indultak el a gazdaság húzóágazataiban.

• A népesség fogyása ebben a régióban a legalacsonyabb, köszönhetően elsősorban a pozitív vándorlási egyenlegnek, melyet a régió gazdasági fejlettsége indukál.

• A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciájú, az országos átlagnál alacsonyabb ugyanakkor a foglalkoztatottsági ráta kedvezőbb.

• Az É-D irányú közúti és vasúti közlekedési hálózat nem megfelelő, a vasúti közlekedés műszaki színvonala elavult.

• A centrumok és agglomerációik, valamint a periférikus területek belső közlekedési kapcsolatai fejletlenek, magas a zsáktelepülések száma.

• A dunai vízi út és a légi közlekedés logisztikai kiépítettsége (hidak, kikötők, repülőterek) nem megfelelő.

• A lakásoknak alig fele van szennyvízcsatorna-hálózatra kötve, a szennyvíztisztítási kapacitás nem megfelelő. A szennyvíz különösen veszélyezteti a karsztos vízbázisokat.

• A légszennyező-anyagok imissziója különösen a nagyvárosokban és az ipari területeken (pl. Tatabánya, Dorog, Dunaújváros) határérték feletti. A lakosság 46%-a szennyezett, vagy mérsékelten szennyezett levegőjű területen él.

• A középhegységi tengely mentén számos leromlott állapotú, szennyezett barnaövezet található, a bányaművelés jelentős tájsebeket hagyott.

• Leromlott státuszú településrészek társadalmi, gazdasági elszigetelődése.

• A K+F infrastruktúra gyenge, a gazdaság és a K+F szféra között szinte nincs közvetlen kapcsolat.

• A turisztikai infrastruktúra hiányos, a régió ismertsége külföldön csekély, a vendégkör szezonális és korlátozott vásárlóerejű.

• A nagyvállalati- és a KKV szektor közötti gazdasági kapcsolatok nem megfelelők.

• A vállalkozói szektor szerkezete torz, a mikro- és kisvállalkozások száma magas, az integrátori funkciót ellátni képes középvállalatok aránya alacsony.

• Hiány van megfelelően képzett, a gazdaság igényeinek megfelelő munkaerőből.

• A munkanélküliek között sok a megváltozott munkaképességű és a tartós munkanélküli.

• A felsőoktatási intézmények kutatóintézeti háttere, együttműködésük, valamint a képzési kínálat nem megfelelő.

• A régió belső perifériáinak (pl. sárbogárdi, sümegi, zirci kistérség) gazdasága nem tudja felvenni a versenyt a fejlődési tengelyek mentén fekvő térségekével, ami a régión belüli gazdasági-társadalmi különbségek növekedéséhez vezet

- 142 -

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

• A régió kedvező földrajzi elhelyezkedése, összekötő, valamint logisztikai „fordítókorong” szerepe.

• A régió természeti és kulturális értékei révén megfelel a turizmus új irányvonalai (pl. aktív-, öko-, borturizmus) által támasztott követelményeknek, ami elősegíti a turizmus fejlődését

• A régió kedvező adottságokkal rendelkezik az innováció befogadására és érvényesítésére, a nemzetközi szintű munka- és termelési kultúra meghonosodott.

• A hálózati együttműködés és az innováció-vezérelt és tudás-alapú gazdaság felértékelődése a modern gazdaságfejlesztési stratégiában.

• A régióban található fejlett, magas termelékenységű iparágak elősegítői lehetnek az innováció-orientált fejlesztésnek és a felsőoktatás intézményrendszere bővülésének

• A turizmus globális csökkenéséből adódóan visszaesik a kereslet a turisztikai vonzerők iránt.

• A szezonális jellegű turizmus kis területre koncentrálódik (Balaton, Velencei-tó), ezért itt megnövekedik a környezeti terhelés, romlik az életminőség.

• A környezet terhelése növekedett a közúti forgalom radikális növekedése miatt. A területek beépítettsége növekszik.

• Az olcsó munkaerőre alapozott versenyelőny eltűnése, a bérmunka jellegű gazdasági tevékenységek háttérbe szorulása a külföldi tőke gyorsuló kivonulását eredményezheti.

• A bérmunka jellegű gazdasági tevékenységek háttérbe szorulása, a bérek növekedése a külföldi tőke kivonulását eredményezheti.

• Az export és a GDP jelentős hányadát – a régió természeti erőforrásaira is támaszkodó - multinacionális vállalatok adják, melynek következtében a gazdaság szerkezete duálissá vált. A tömegtermelésre épülő további fejlesztések a gazdasági struktúra további torzulását eredményezhetik.

- 143 -

NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SWOT ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • A régió földrajzi elhelyezkedése, közvetlen EU

határterület. • Viszonylagos jó megközelíthetőség közúton, vasúton

régióhatáron túlról. • Magas tájképi és ökológiai diverzitás, vonzó

környezeti adottságok. • Összefüggő ökológiai hálózatok, természetközeli

felszíni vizek, magas erdősültség. • A régió gazdag turisztikai potenciálja: termál- és

gyógyvizek, épített örökség, világörökségi helyszín, kulturális programok, természeti környezet.

• A régió összetett és több lábon álló gazdasági szerkezete.

• A régió viszonylag magas gazdasági aktivitási rátája Magyar viszonylatban viszonylag magas fejlettségi szint, egy főre jutó GDP az országos átlag feletti.

• Magas a külföldi közvetlen tőkebefektetések aránya. • WHO Egészséges Városok mintaprogram

szemléletformálása a régió városaiban. • A halandóság alakulása az országos átlaghoz képest

jobb. • EU programok tapasztalatai (Phare CBC).

• Negatív természetes népességnövekedési ráta, elöregedés. • Szív-, érrendszeri és daganatos megbetegedések

dominanciája. • A járóbeteg szakellátási hálózat, a rehabilitációs és tartós

ápolási ágyak aránya fejlesztésre szorul. • A régió kutatás-fejlesztési kapacitása nemzetközi, de

országos viszonylatban is gyenge. • Hiány tapasztalható a modern szakképzés és gyakorlat terén• Viszonylag kevés a felsőfokú diplomával rendelkező lakos,

illetve aktív kereső. • A külföldi és a hazai ágazatok közötti kapcsolat még igen

gyenge. • Szűkös K+F, tudományos és felsőoktatási kapacitások. • Az egy főre jutó GDP alacsony az EU átlaghoz viszonyítva • Jellemző a munkanélküliség problémájának koncentrációja • A fejlődéshez szükséges fizikai infrastruktúra hiányos és

nem éri el az EU normákat. • Észak-déli hiányzó közlekedési kapcsolatok. • A centrumok és agglomerációik, valamint a periférikus

területek belső közlekedési kapcsolatai fejletlenek, zsáktelepülések megközelítése egyoldalú.

• Leromlott státuszú településrészek társadalmi, gazdasági elszigetelődése.

• Elégtelen kiépítettségű informatikai infrastruktúra • Termál, üzleti turizmus és a szabadidő aktív eltöltését

szolgáló infrastruktúra és szolgáltatások hiánya. • Turisztikai termékfejlesztés hiánya. • A régióban tapasztalható jelentős és növekvő belső

egyenlőtlenségek • Kistelepülések megoldatlan szennyvíz- és hulladékkezelési

problémái • Nagy energiafüggőség, kevés megújuló, helyi energiaforrás

hasznosítás • Nem megfelelő környezeti tudatosság, megelőzés,

elővigyázatosság, fenntartható fejlődés elvének hiánya

- 144 -

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK

• Általános pozitív migrációs trend. • Polgárosultság – a civil szféra, civil szervezetek

száma és aktivitása viszonylag erős. • Magas hozzáadott értékű ágazatok. • Pannon Egyetemi Hálózat • Termék-klaszterek megerősödése (járműipar,

elektronika, fa- és bútoripar, élelmiszeripar, termál). • Magas környezeti minőség, aktív turisztikai potenciál

elérése. • A kulturális örökség fenntartható módú fejlesztése. • Természetes ökoszisztémák és települési

zöldfelületek növelése révén a környezeti tudatosság erősödése.

• Megújuló energiák nagyobb mértékű hasznosítása. • Régióhatáron átnyúló együttműködés a környező

régiókkal a közlekedés-, a gazdaságfejlesztés és az idegenforgalom területén.

• Négy országgal kialakítható határ menti együttműködések erősödése, nemzetközi, EU-s ösztönző programok, támogatások elérhetősége.

• Növekvő regionális intézményi kapacitás mind a régió, mind a kistérségek szintjén.

• Ökoszociális gazdasági struktúra kialakulása. • Növekvő igény az információs kor társadalom

kialakulására

• A felkészítés nélküli, gyors EU csatlakozás a hazai KKV-k versenyképességét, alkalmazkodási képességét rontja.

• A külföldi ágazatok mobilitásából adódó sebezhetőség. • A modern szakképzés és gyakorlat hiánya miatti

lemorzsolódás a munkaerőpiacon.. • A gazdaságilag aktív népesség csökkenése Zala megyében • A régió fejlődéséhez nem megfelelő szakképzettségű

munkaerő. • A szennyvíztisztítás elégtelensége, korszerűtlen és megtelt

hulladéktárolók. • Természeti erőforrásaink megújulásának ütemét meghaladó

ökológiai kizsákmányolása • A felszíni és felszín alatti vizek minőségének romlása

(szigetközi vízbázis). • Régión belüli fejletlen észak-déli kapcsolatok. • A tranzitszerep felerősödése veszélyezteti a környezet

állapotát (levegő-, porszennyezés, rezgés- és zajterhelés).

- 145 -

A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ SWOT ANALÍZISE:

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • Kedvező agro-ökológiai potenciál • Minőségi szőlő- és borkultúra • Magas fokú erdősültség gazdag vadállománnyal • Gazdag gyógyforrás- és termálkincs • Az idegenforgalom országos átlagot meghaladó

szerepe, világörökségi helyszínnel rendelkezik • A Balaton, mint idegenforgalmi célpont ismertsége • Nemzetközi vízi közlekedésre alkalmas folyó (Duna) • Nemzetiségi sokszínűség és élénk anyaországi

kapcsolatok • Fejlett felsőoktatási intézményrendszer • Versenyképes kutatási eredmények előállítására képes

tudományos bázis megléte • Gazdag kulturális és történelmi örökség • Jelentős kiterjedésű természet- és tájvédelmi területek

• Az agrárszféra hozzáadott érték-előállítási képessége alacsony

• Halmozottan hátrányos helyzetű térségek magas aránya • Turisztikai szolgáltatások szezonális és területileg

koncentrált jellege • A magas komfortfokozatú szálláshelyek hiánya • A közlekedési hálózat egészében korszerűtlen, a régió

külső és belső elérhetősége nem kielégítő (gyorsforgalmi úthálózat és elkerülő utak hiánya, rossz minőségű és hiányos vasúthálózat)

• Gyenge színvonalú tömegközlekedés • Gazdasági aktivitás alacsony szintje • Az országos átlagot meghaladó munkanélküliség • Közép- és felsőfokú oktatási rendszer gyenge

piacképessége • Cigányság és halmozottan hátrányos helyzetű rétegek

komplex (társadalmi, gazdasági és szociális) problémái • Öregedő népesség, korai halálozás • Kevés munkalehetőség mind az alacsonyan képzett,

mind a minőségi munkaerő számára (brain drain) • Kevés külföldi tőkebefektetés • KKV-k elégtelen tőkeellátottsága • Kevés számú nagyvállalat • Kényszervállalkozások magas aránya • Gyenge ipari exportképesség • Innovatív középvállalkozások hiánya • Versenyképes feldolgozóipari ágazatok fejletlensége • Fejletlen üzleti szolgáltatói szektor • Közlekedési eredetű magas zajszint és légszennyezés • Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége minőségi és

mennyiségi szempontból elégtelen • A szakszerűtlen hulladék-elhelyezés veszélyezteti az

ivóvízbázisokat • A belső fejlesztési potenciált mobilizálni és dinamizálni

képes helyi civil közösségek és kezdeményezések gyengesége, illetve hiánya

• A háziorvosi szolgálat és járóbeteg ellátás területileg egyenetlen

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Kulturális örökség fenntartható módú fejlesztése,

gyógy-, wellness és ökoturizmus növekvő trendje • EU kiemelt támogatás vasút- és tömegközlekedés

fejlesztésére • Határmenti és nemzetközi kapcsolatokban rejlő

lehetőségek • Gazdasági kapcsolatok erősödése a stabilizálódó

balkáni térséggel • A vállalkozások együttműködésében rejlő lehetőségek

kiaknázása • A közösségi és a magánszféra hálózatos

• Tőkeszegény agrárgazdaság • Kedvezőtlen demográfiai tendenciák folytatódása • A régió perifériális helyzete rögzül • A régió külső és belső perifériájának

zárványtérségeiben található kistelepülések elnéptelenedése

• A környezeti károk felszámolásának elmaradása • A környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra

fejlesztésének elmaradása •

- 146 -

együttműködéseinek ösztönzése • Környezeti iparok térnyerése • Civil kezdeményezések helyi források

mobilizálásában betöltött szerepének növekedése

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ SWOT ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • Változatos természeti környezet • Kiváló turisztikai adottságok: jelentős termál

potenciál, nemzetközi hírű borvidékek, nemzeti parkok, védett területek

• Kiemelkedő kulturális örökség (kiemelten a világörökségi helyszín), etnikai, néprajzi sokszínűség

• Magas erdősültség • Fejlett műszaki felsőoktatási kapacitás • Sokszínű középfokú oktatási intézményrendszer • Rendelkezésre álló építőipari alapanyagok és

építőipari termelői kapacitás • Tradicionális, - sok esetben speciális - ipari termelési

kultúra (kohászat, vegyipar, üvegipar)

• A gazdaság teljesítőképessége alacsony, megújuló-képessége hiányzik

• Kevés a gazdaságszerkezetet korszerűsítő külföldi befektetés

• A vállalkozói aktivitás alacsony • Innovatív ágazatok hagyományának hiánya, a

meglévő vállalkozások alacsony technológiai színvonala

• Turisztikai fogadóképesség minőségi és mennyiségi feltételei hiányosak, a régió turisztikai marketingje gyenge

• Mezőgazdasági termékek alacsony feldolgozottsági foka

• A termőhelyi adottságoknak sokszor nem megfelelő termelési formák

• Magas a tartós és képzetlen munkanélküliek aránya • A magasan képzett szakemberek elvándorlása • Az oktatási intézmények és a gazdasági szféra

együttműködése nem megfelelő • a szakoktatás szerkezete, minősége nem tükrözi

megfelelően a piaci igényeket. • Halmozottan hátrányos helyzetű roma népesség

magas aránya • A romák számára is elérhető tartós foglalkoztatási

lehetőségek szűkösek • A régió egyes térségeinek országon belüli perifériális

földrajzi elhelyezkedése • A modern közlekedési infrastruktúra hiánya, meglevő

kapcsolatok rossz minősége • A vasúthálózat alulhasznosítása • Szennyezett, rehabilitációra szoruló, volt ipari

területek • A csatornázottság hiánya, nem megfelelő színvonalú

hulladékgazdálkodás

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Erősödő gazdasági, társadalmi kapcsolatok

Szlovákiával • Befektetők növekvő érdeklődése a régió iránt • M3-as autópálya továbbépítése • Nemzetközi tranzitkereskedelem, áruszállítmányozás

növekedése • Turisztikai kereslet növekedése a régió iránt • A régió tájjellegű termékeinek növekvő kereslete • Felsőoktatásban tanulók arányának növekedése

• Gazdasági leszakadás, válságtérségek kialakulása • Külföldi befektetések továbbra is elkerülik a térséget • A kedvezőtlen demográfiai folyamatok erősödése:

aprófalvak elnéptelenedése, a népesség elöregedése • A szakképzett munkaerő és az értelmiség elvándorlása • A roma népesség gyenge társadalmi integrációja • A szükséges felújítások, rekonstrukciók

elmaradásával a turisztikai attrakciók vonzerejének csökkenése

- 147 -

• A környezeti, táj rehabilitáció elmaradása • Aprófalvak infrastrukturális fejlesztéseinek

elmaradásával tovább csökken a népességmegtartó képesség

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ SWOT ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • A több funkciós mezőgazdasági tevékenységhez jók

az adottságok • Számos, jó minőségű, a térséghez köthető

agrártermék, helyi, regionális, táji specialitások • Kedvező földrajzi helyzet a tranzit- és logisztikai

szerepkör erősítéséhez (új „schengeni határ”) • Kedvező turisztikai adottságok • A világörökség részét képező Hortobágy • Termálvízkincs és erre épülő turisztikai infrastruktúra

a régió egész területén (pl Hajdúszoboszló) • Kedvező feltételek különösen az aktív- és

ökoturizmus fejlesztéséhez • Országos, európai és világ szinten is jelentős

természeti értékekkel rendelkező összefüggő területek találhatók a régióban (pl. Tisza és a Tisza-tó).

• A régió jelentős felszíni vízfolyásokkal rendelkezik, gazdag ökológiai rendszerrel.

• Környezeti kultúrával összefüggő hagyományok (pl. gazdálkodás, építészet).

• Aktív szemléletformálás, oktatás, képzés, kutatás. • Fejlett felsőoktatási rendszer • Jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység • Nagyszámú, relatíve képzett és olcsó munkaerő • A rendelkezésre álló megújuló természeti kincsek

megléte

• A környezetvédelmi infrastruktúra alacsony színvonala (pl. közcsatorna-hálózat hiányosságai, megfelelő regionális hulladéklerakók alacsony száma), a helyi alternatív megoldások hiánya.

• A vasúthálózat fejletlensége, különösen leromlott állapotúak a vidéki szárnyvonalak.

• Vízkészletek szennyezettsége. • A gépjárműállomány gyenge műszaki színvonalú,

és sok szennyezést okoz. A közúti tranzitforgalom hatalmas terheket ró a környezetre.

• Környezeti tudatosság és felelősség hiánya, a helyi közösségek gyengesége.

• Belvíz megfelelő helyeken történő megtartása, alkalmazkodó, okszerű területhasználat.

• A turisztikai vonzerők mellett gyakran hiányoznak a megfelelő minőségű és mennyiségű szálláshelyek, a szabadidő eltöltésére alkalmas turisztikai programkínálat gyenge

• Megélhetési lehetőségek szűkülése a kisebb településeken. Falvak elhagyása és pusztulása

• Az ipari technológia szintje viszonylag alacsony • Az ipari parkok nagyobb részben feltöltetlenek • A KKV-k közötti együttműködés gyenge, a

beszállítói arány alacsony • A high-tech ágazat súlya alacsony • Információs infrastruktúra alacsony szintű • Közlekedési infrastruktúra (főleg a közúthálózat)

fejletlensége • A munkanélküliség szintje magas, a gazdasági

aktivitási ráta alacsony • A magas képesítéssel rendelkező szakemberek

elvándorlása • Jelentős társadalmi-gazdasági különbségek,

szociális terhek a régión belül. Az alacsony iskolázottság és a képzetlenség miatt különösen a régió rurális térségeiben magas a kedvezőtlen szociális és társadalmi helyzetű – többségében roma – népesség aránya.

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Egy diverzifikált, természetkímélő mezőgazdasági

termelés kialakítása, az agrár-környezetvédelem bevezetése, a több funkciós mezőgazdálkodás

• A nagykiterjedésű és összefüggő természeti területek elvesztése (felaprózódása), illetve veszélyeztetett fajok számának növekedése és

- 148 -

folytatása az alkalmas területeken. • A rendelkezésre álló megújuló energiaforrások

(termálvíz) és a biomassza előállítás kedvező feltételei lehetővé teszik az energiaszerkezet korszerűsítését, a környezetszennyezés csökkentésével az életminőség javulását is eredményezi

• Az EU tagállamai számára mintaértékű a meglévő természeti értékekre alapozott tájrehabilitációk, tájközpontok létrehozása.

• „Hármas-határ”-régió szerep, határon átnyúló kapcsolatok.

• A régió elérhetőségének sokrétű (pl.: vasút, közút) javítása.

• Vidéki területek sajátos, helyi és regionális hagyományokra, kulturális örökségre építő fejlesztése (településkép és –szerkezet, tájkép és –szerkezet)

• A helyi értékekre épülő, aktív és ökoturisztikai termékek, szolgáltatások iránti hazai és nemzetközi kereslet növekedése.

• Környezeti kultúrát erősítő oktatás, képzés és kutatás alapjainak fejlesztése.

•

elvesztése • Ipari környezetszennyezés, az ökológiai szemlélet

hiánya • Nem javulnak a KKV-k hitelhez jutásának feltételei • Az EU-átlaghoz közelítő munkaerő-költségek miatt

a befektetői piacon versenyhátrány alakul ki a határon túli, régióval szomszédos területek munkaerőjével szemben

• Árvizek és folyószennyezési kockázatok • Az európai élelmiszerpiacra való bejutás tovább

nehezedik, a magyar agrártermékek kiszorulnak a saját piacainkról

• A feketekereskedelem nagymértékű jelenléte (különösen a határmenti régiókban)

• Kelet-nyugati és észak-déli tranzitszerep fontossága (transz-európai hálózat) és az abból adódó fejlesztések által okozott területhasználati változások.

• A környezetileg érzékeny területeken további intenzív területhasználat, illetve egyes területeken a gazdálkodás megszűnése.

• Az egyenlőtlen tőkebeáramlás miatt tovább növekszik a régió lemaradása és a régión belüli különbségek, mely a képzett munkaerő elvándorlását és a munkanélküliség növekedését okozhatja

A DÉL-ALFÖLDI RÉGIÓ SWOT ANALÍZISE

ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK • Határmentiség és potenciális tranzitszerep, • Természeti források elérhetősége (földgáz, geotermikus

energia), zöld folyosók, • Dinamikusan fejlődő városközpontok, • Felsőoktatási intézmények és innovációs központok

jelenléte, • Természeti erőforrásokra és kulturális örökségekre

alapuló turizmus, • Élénk, kiváló vállalkozói kedv, • Feldolgozóipar hagyományos termékekkel, • Különleges adottságok a mezőgazdasági termelésben,

és versenyképes agrár-élelmiszeripari bázis, • Dinamikusan fejlődő, regionális szintű integrációs

törekvések, • Nagyszámú etnikai kisebbség, kulturális sokszínűség, • A földterületek viszonylag magas arányban alkalmasak

a mezőgazdasági termelésre, • Jelentős tapasztalatok az Európai Unió által is

támogatott regionális fejlesztési programok megvalósításában,

• Az ipari szennyezettség alacsony mértéke,

• Jelentős a felszíni vizeket érintő szennyezettség, • Veszélyeztetett felszín alatti vízkészletek, • Negatív népesedési helyzet, • A mezőgazdasági kisüzemek (házi, önellátó

gazdaságok) viszonylag magas aránya, • A régió rossz külső és belső elérhetősége • Elszigetelt falusi lakóhelyek (tanyák), • Alacsony szintű mezőgazdasági kiegészítő

szolgáltatások, • Kevés híd a Duna és Tisza folyókon, • Feltűnő különbségek (diszkrepanciák) a régión belül, • Az ipari kibocsátás és az egy alkalmazottra jutó

termelés alacsony átlagos szintje, • Kevés jelentős turisztikai célpont, • A hagyományos gyáripar alacsony innovációs szinttel, • A külföldi működő tőke szerkezete a régió gazdasági

fejlődése szempontjából nem előnyös, • A roma kisebbség kedvezőtlen munkanélküliségi

aránya, • Gyenge munkaerő-megtartó képesség,

LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK • Növekvő vállalkozások hálózatának fejlődése, • A szomszédos államok bizonytalan politikai helyzete

- 149 -

• Csoportok kialakítása a nagy és/vagy külföldi cégek és a helyi alvállalkozók körében,

• Tudás- és innovációs alapú gazdasági fejlődés, tudásintenzív iparágak telepítése,

• Új tevékenységi körök megteremtése a mezőgazdasági termelésre alapozva,

• Vállalkozás-orientált szolgáltatási szektor kialakítása, • A természeti valamint a kulturális és

konferenciaturizmus, továbbá a termál-turizmus megteremtése,

• Vállalkozásokhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése (logisztikai csomópont /délkeleti üzleti központ, ipari parkok és vállalkozói övezetek),

• Birtokkoncentráció / föld-újraelosztási rendszer, • A régión átvezető tervezett nemzetközi szállítási

tengelyek/útvonalak kiépítése, • Alternatív energiaforrások kifejlesztése.

(instabilitás), • Az állami beruházások nem növekednek, • A mezőgazdasági reformok következtében növekvő

munkanélküliség, • A gabona szektor érzékenysége az Európai Unió

agrárpolitikájával szemben, • Idegen nyelvi ismeretek hiánya a munkaerőpiacon, • Vetélkedés a megyék, a kistérségek, és az

önkormányzatok között, • Függés a szomszédos államok vízgazdálkodásától és

az általuk okozott vízminőségi problémáktól, • Árvízveszélyek és a szennyezés veszélyei, • A régió gazdaságának nagyfokú függősége a

mezőgazdasági szektortól, • A felsőfokú végzettségű munkaerő elvándorlása más

vidékekre.

- 150 -

22.. SSZZÁÁMMÚÚ MMEELLLLÉÉKKLLEETT

NFT ÉS ROP CÉLRENDSZERÉNEK ÖSSZEFÜGGÉSEI Célok típusa Célok megnevezése

NFT átfogó cél EU átlaghoz viszonyított jövedelmi különbségek mérséklése NFT specifikus célok Versenyképesebb gazdaság A humán erőforrások jobb kihasználása Jobb minőségű környezet,

kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés NFT prioritás A regionális és helyi potenciál erősítése ROP átfogó cél Kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése, a különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési

pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe.

ROP specifikus célok A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható

hasznosítása

Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a

városokban

Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése

ROP prioritások Turisztikai potenciál erősítése Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése

Régiók emberi erőforrásának fejlesztése

ROP Prioritás specifikus célok

A turisztikai vonzerők versenyképességének növelése

A települések elérhetőségének javítása, főként a perifériális elhelyezkedésű

területeken

Helyi közigazgatás humánkapacitásának fejlesztése

A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Romló állapotú településrészek fejlesztése, az épített és természeti

értékek védelme;

A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése a szociális

gazdaság fejlesztésével Turisztikailag frekventált településeken a

szennyvizek által okozott környezetszennyezés csökkentése

Új funkciók megjelenésének ösztönzése településközpontok, barnamezős

területek rehabilitációjával;

Munkavállalók szaktudásának a regionális igényekhez való illesztése

Regionális tudásközpontok infrastrukturális fejlesztése

Regionális tudásközpontok kialakítása.

- 151 -

REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAM

CÉLOK ÉS SWOT ELEMZÉS KAPCSOLATA

Célok típusa Célok és kapcsolódó SWOT elemek

ROP átfogó cél

Kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése A különböző társadalmi-gazdasági adottságú térségek eltérő, sajátos fejlődési pályáikon, de egymással összhangban fejlődnek, miközben

mérséklődnek a területi különbségek és az ország szervesen bekapcsolódik az európai térszerkezetbe.

Erősségek Gyengeségek A jelentősen fejlődő Közép-Magyarországi, valamint Nyugat-és

Közép-Dunántúli régió gazdaságilag sikeresen integrálódott az európai térbe

Jelentős társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek vannak a főváros-vidék viszonylatában, a gyenge gazdasági potenciállal rendelkező keleti/déli és a nyugati országrész között, továbbá a régiókon belül a strukturális problémákkal küszködő perifériális elhelyezkedésű kistérségek és a központok között

Budapest Közép-Európa egyik legdinamikusabban fejlődő, legvonzóbb pénzügyi, kereskedelmi, kulturális és turisztikai centruma

A fő közlekedési folyosók mentén gyorsan fejlődő övezetek és nagyvárosi centrumtérségek alakultak ki az ország összes régiójában

Lehetőségek Veszélyek Az EU-csatlakozást követően a keleti és déli régiók, valamint a

külső határok mentén fekvő nagyvárosok gazdasági-stratégiai helyzetének felértékelődése, a külföldi tőkebefektetők érdeklődésének növekedése

Tovább növekszik a régiók közötti fejlettségbeli különbség az egyenlőtlen tőkebeáramlás, a helyi gazdasági potenciál gyengesége, valamint a képzett munkaerőnek az elmaradott területekről történő elvándorlása miatt, növekszik Budapest dominanciája a vidéki térségekkel szembe

A gazdasági-társadalmi kapcsolatok erősödése a szomszédos országokkal

Növekszik a lakosság környezettudatossága, regionális tudata és szociális érzékenysége

- 152 -

ROP specifikus cél

A természeti értékek és a kulturális örökség turisztikai célú fenntartható hasznosítása

ROP Prioritás szintű specifikus cél

A turisztikai vonzerők versenyképességének növelése

Erősségek Gyengeségek Minden régió rendelkezik egyedi turisztikai vonzerőkkel

(Budapest, Balaton, világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, épített örökségek, gyógy- és termálfürdők, történelmi hagyományokkal rendelkező borvidékek stb.)

Az egyes térségek turisztikai potenciálja nincs kihasználva, ágazat jövedelemtermelő-képessége nem elég magas, elsősorban a nem megfelelő minőségű szolgáltatások és a szervezési, szabályozási hiányosságok miatt

Minden régióban megtalálható az értékes élővilág és az ökológiai rendszerek hálózata

A települések műemlékekben gazdag közterületeinek elhanyagolt állapota rontja az életminőséget, csökkenti a település turisztikai vonzerejét, a városok térségszervező ereje korlátozott

Lehetőségek Veszélyek Az egyedi és helyi értékekre épülő kulturális és ökoturisztikai

termékek és szolgáltatások iránti hazai és nemzetközi kereslet növekedése

A turizmus (vendégforgalom) terén bekövetkező globális visszaesés, csökkenti a potenciális keresletet a turisztikai vonzerők iránt, illetve fokozza a versenyhelyzetet a nemzetközi turisztikai piacon

ROP Prioritás szintű specifikus cél

A turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése

Erősségek Gyengeségek Az egyes térségek turisztikai potenciálja nincs kihasználva, ágazat

jövedelemtermelő-képessége nem elég magas, elsősorban a nem megfelelő minőségű szolgáltatások és a szervezési, szabályozási hiányosságok miatt

Lehetőségek Veszélyek Az egyedi és helyi értékekre épülő kulturális és ökoturisztikai

termékek és szolgáltatások iránti hazai és nemzetközi kereslet növekedése

A turizmus (vendégforgalom) terén bekövetkező globális visszaesés, csökkenti a potenciális keresletet a turisztikai vonzerők iránt, illetve fokozza a versenyhelyzetet a nemzetközi turisztikai piacon

ROP Prioritás szintű specifikus cél

Turisztikailag frekventált területeken a szennyvizek által okozott környezetszennyezés csökkentése

Erősségek Gyengeségek

- 153 -

Minden régióban megtalálható az értékes élővilág és az ökológiai rendszerek hálózata

A szennyvízelvezetés és tisztítás infrastruktúrájának kiépítetlensége az aprófalvas területeken hozzájárul a környezet romlásához, gátolja a gazdasági élénkülést

Lehetőségek Veszélyek Az egyedi és helyi értékekre épülő kulturális és ökoturisztikai

termékek és szolgáltatások iránti hazai és nemzetközi kereslet növekedése

A turizmus fejlesztéséből várható vendégforgalom bővülése hozzájárul a környezeti terhelés növekedéséhez, az ökológiai rendszerek megbomlásához

Növekszik a lakosság környezettudatossága, regionális tudata és szociális érzékenysége

A fogyasztói szokások jelenlegi kedvezőtlen tendenciáinak folytatódása következtében nő a települési hulladék és szennyvíz mennyisége, a kezelési rendszerek nem megfelelő kiépítettsége miatt jelentősen romlik a környezet állapota

- 154 -

ROP specifikus cél

Vonzó települési környezet kialakítása és a gazdasági potenciál fejlesztése a városokban

ROP Prioritás szintű specifikus cél

A települések elérhetőségének javítása, főként a perifériális elhelyezkedésű területeken

Erősségek Gyengeségek Jól szervezett helyi és helyközi tömegközlekedési rendszerek A régiókon belül sok helyütt hiányos a közlekedési hálózat,

hiányoznak a településeket elkerülő és tehermentesítő, valamint összekötő utak.

A népesség 68%-a 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú településeken él, az infrastrukturális feltételek, a közszolgáltatások és a munkahelyteremtés biztosítása során a méretgazdaságossági előnyök fokozottan jelentkeznek

A kistérségek, és a kisebb települések elégtelen közlekedési helyzete korlátozza a lakosság mobilitását, különösen a fejletlenebb régiókban és az aprófalvas térségekben

Lehetőségek Veszélyek Az EU-csatlakozást követően a keleti és déli régiók, valamint a

külső határok mentén fekvő nagyvárosok gazdasági-stratégiai helyzetének felértékelődése, a külföldi tőkebefektetők érdeklődésének növekedése

A gazdasági-társadalmi kapcsolatok erősödése a szomszédos országokkal

ROP Prioritás szintű specifikus cél

Romló állapotú településrészek fejlesztése, az épített és természeti értékek védelme;

Erősségek Gyengeségek Minden régió rendelkezik egyedi turisztikai vonzerőkkel

(Budapest, Balaton, világörökségi helyszínek, nemzeti parkok, épített örökségek, gyógy- és termálfürdők, történelmi hagyományokkal rendelkező borvidékek, stb.)

A települések műemlékekben gazdag közterületeinek elhanyagolt állapota rontja az életminőséget, csökkenti a település turisztikai vonzerejét, a városok térségszervező ereje korlátozott

A népesség 68%-a 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú településeken él, az infrastrukturális feltételek, a közszolgáltatások és a munkahelyteremtés biztosítása során a méretgazdaságossági előnyök fokozottan jelentkeznek

Magas az alacsony társadalmi státuszú csoportok által lakott elhanyagolt állapotú településrészek száma

Lehetőségek Veszélyek

- 155 -

Az EU-csatlakozást követően a keleti és déli régiók, valamint a külső határok mentén fekvő nagyvárosok gazdasági-stratégiai helyzetének felértékelődése, a külföldi tőkebefektetők érdeklődésének növekedése

Az alacsony státuszú városrészek további leromlása hozzájárul a szegregáció növekedéséhez

A köz- és magánszféra együttműködésének (Partnerség) fontossága felértékelődik, jelentős helyi fejlesztési erőforrások mozdulnak meg, amelyek javítják az életminőséget és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás erősödéséhez

Növekszik a lakosság környezettudatossága, regionális tudata és szociális érzékenysége

ROP Prioritás szintű specifikus cél

Új funkciók megjelenésének ösztönzése településközpontok, barnamezős területek rehabilitációjával

Erősségek Gyengeségek A népesség 68%-a 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú

településeken él, az infrastrukturális feltételek, a közszolgáltatások és a munkahelyteremtés biztosítása során a méretgazdaságossági előnyök fokozottan jelentkeznek

Nagyszámú szennyezett, hasznosítatlan ipari és katonai terület, létesítmény (barnaövezetek), különösen koncentráltan a nagyvárosokban

Lehetőségek Veszélyek Az EU-csatlakozást követően a keleti és déli régiók, valamint a

külső határok mentén fekvő nagyvárosok gazdasági-stratégiai helyzetének felértékelődése, a külföldi tőkebefektetők érdeklődésének növekedése

A külföldi tőke a zöldmezős beruházásokat részesíti előnyben, miközben a hasznosítatlan, szennyezett barnaövek rontják a települési környezet minőségét

A köz- és magánszféra együttműködésének (Partnerség) fontossága felértékelődik, jelentős helyi fejlesztési erőforrások mozdulnak meg, amelyek javítják az életminőséget és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás erősödéséhez

ROP Prioritás szintű specifikus cél

Regionális tudásközpontok infrastrukturális fejlesztése

Erősségek Gyengeségek Az ország minden régiójában találhatók jelentős múlttal bíró

felsőoktatási központok, erős hagyományokkal rendelkezik a felsőfokú elitképzés és a tudományos kutatás, a lakosság képzettségi színvonala folyamatosan nő

A felsőfokú oktatás infrastrukturális ellátottsága nem követi a képzések iránti növekvő keresletet és messze elmarad a tudásalapú társadalom követelményeitől, ami elsősorban a Budapesten kívüli, vidéki “tudásközpontok” fejlődését hátráltatja

- 156 -

Lehetőségek Veszélyek A regionális központok szellemi és gazdasági potenciáljukat

kihasználva dinamizálják a még elmaradottabb térségeket

A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése, a meglévő tudományos potenciál és a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatok dinamizálása

- 157 -

ROP specifikus cél

Megújulásra képes helyi társadalom megteremtése

ROP Prioritás szintű specifikus cél

Helyi közigazgatás humánkapacitásának fejlesztése

Erősségek Gyengeségek A népesség 68%-a 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú

településeken él, az infrastrukturális feltételek, a közszolgáltatások és a munkahelyteremtés biztosítása során a méretgazdaságossági előnyök fokozottan jelentkeznek

A helyi adminisztráció, valamint a civil szervezetek humán-erőforrás kapacitásában, valamint eszköz-ellátottságában meglévő hiányosságok (pl. az uniós, informatikai ismeretek terén) korlátozzák a helyi közigazgatás hatékony működését, modernizációját.

Lehetőségek Veszélyek A köz- és magánszféra együttműködésének (Partnerség)

fontossága felértékelődik, jelentős helyi fejlesztési erőforrások mozdulnak meg, amelyek javítják az életminőséget és hozzájárulnak a gazdasági aktivitás erősödéséhez

ROP Prioritás szintű specifikus cél

A hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővítése a szociális gazdaság fejlesztésével

Erősségek Gyengeségek A népesség 68%-a 5000 lakosnál nagyobb lélekszámú

településeken él, az infrastrukturális feltételek, a közszolgáltatások és a munkahelyteremtés biztosítása során a méretgazdaságossági előnyök fokozottan jelentkeznek

Az aktivitási ráta az EU országaihoz képest alacsony, különösen kedvezőtlen a helyzet az Észak-Magyarországi, az Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régióban, ahol egyúttal az országos átlagot meghaladó a tartós munkanélküliek valamint a szakképzetlen, vagy nem a piaci keresletnek megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő aránya

Területileg koncentráltan jelentkeznek a roma lakosság alacsony képzettségi és foglalkoztatottsági szintjéből fakadó szociális problémák

Lehetőségek Veszélyek Növekszik a lakosság környezettudatossága, regionális tudata és

szociális érzékenysége A globális gazdaságpolitikai tényezők kedvezőtlen alakulása miatt a befektetési hajlandóság csökkenése, ami kedvezőtlenül érinti a munkahelyteremtést

- 158 -

ROP Prioritás szintű specifikus cél

Munkavállalók szaktudásának a regionális igényekhez való illesztése

Erősségek Gyengeségek Az aktivitási ráta az EU országaihoz képest alacsony, különösen

kedvezőtlen a helyzet az Észak-Magyarországi, az Észak-Alföldi és a Dél-Dunántúli régióban, ahol egyúttal az országos átlagot meghaladó a tartós munkanélküliek valamint a szakképzetlen, vagy nem a piaci keresletnek megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerő aránya

Lehetőségek Veszélyek A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése, a

meglévő tudományos potenciál és a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatok dinamizálása

Tovább növekszik a régiók közötti fejlettségbeli különbség az egyenlőtlen tőkebeáramlás, a helyi gazdasági potenciál gyengesége, valamint a képzett munkaerőnek az elmaradott területekről történő elvándorlása miatt, növekszik Budapest dominanciája a vidéki térségekkel szembe

ROP Prioritás szintű specifikus cél

Regionális tudásközpontok kialakítása

Erősségek Gyengeségek Az ország minden régiójában találhatók jelentős múlttal bíró

felsőoktatási központok, erős hagyományokkal rendelkezik a felsőfokú elitképzés és a tudományos kutatás, a lakosság képzettségi színvonala folyamatosan nő

A felsőfokú oktatás infrastrukturális ellátottsága nem követi a képzések iránti növekvő keresletet és messze elmarad a tudásalapú társadalom követelményeitől, ami elsősorban a Budapesten kívüli, vidéki “tudásközpontok” fejlődését hátráltatja

Lehetőségek Veszélyek A regionális központok szellemi és gazdasági potenciáljukat

kihasználva dinamizálják a még elmaradottabb térségeket A felsőoktatás átállása a tömegképzésre rontja a képzés színvonalát

A gazdasági együttműködések szerepének felértékelődése, a meglévő tudományos potenciál és a helyi gazdasági szereplők közötti kapcsolatok dinamizálása

- 159 -

33.. SSZZÁÁMMÚÚ MMEELLLLÉÉKKLLEETT

A komplex társadalmi-gazdasági fejlettség mutató számítása és a kistérségek besorolása

A területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszeréről szóló 24/2001. (IV. 20.) OGY határozatban állapították meg a kistérségek komplex társadalmi-gazdasági fejlettségi mutatóit, az alábbi 19 mutató alapján:

1) Gazdasági mutatók

a) 1000 lakosra jutó gazdasági szervezetek száma (1999. dec. 31, db)

b) Működő gazdasági szervezetek számának változása (1995-99, 1995=100%)

c) 1000 lakosra jutó tudományos kutatók, fejlesztők száma (1999, fő)

d) 1 állandó lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem (1999, Ft)

2) Infrastrukturális mutatók

a) Közüzemi vízhálózatba kapcsolt lakások aránya (1999, %)

b) 1 km vízhálózatra jutó csatornahálózat hossza (1999, m)

c) Vezetékes gázellátásba kapcsolt háztartások száma a lakásállomány %-ában (1999, db)

d) 1000 lakosra jutó vendégéjszakák száma (1999, db)

e) 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok száma (1999, db)

f) Komplex életminőség elérési mutató (1999, számított adat)

g) 1000 lakosra jutó távbeszélő száma (1999, db)

3) Társadalmi szociális helyzet

a) 1990-99 között épített 3-x szobás lakások aránya (%)

b) 1000 lakosra jutó személygépkocsi száma (1999, db)

c) Vándorlási különbözet évi átlaga (1990-99)

- 160 -

d) 60 évnél idősebb népesség aránya (1999, %)

e) A települések átlagos lélekszáma (1999, fő)

f) Halálozási ráta (1999, ‰)

4) Foglalkoztatási helyzet

a) Munkanélküliek aránya (1999, %)

b) 180 napon túli munkanélküliek aránya (1999, %)

E mutatók alapján a kistérségeket 5 csoportba – dinamikusan fejlődő, fejlődő, felzárkózó, stagnáló, leszakadó – osztották. Mindegyik kategóriába 30 kistérség került, a besorolásokat a 2. számú térkép tartalmazza.

- 161 -

44.. SSZZÁÁMMÚÚ MMEELLLLÉÉKKLLEETT

Partnerség

A Regionális Operatív Program elkészítéséért a kialakított munkamegosztás szerint a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Területfejlesztési Hivatala felelős. A tervezés a VÁTI Területfejlesztési Igazgatóságnál létrehozott tervező csoport feladata. A Regionális Fejlesztési Ügynökségek (RFÜ) tervezői munka minden folyamatába a bevonásra kerültek. Az elkészült részanyagok az NFT Regionális Munkacsoport ülésein rendszeresen megvitatásra kerültek a régiók és az ágazati minisztériumok tervezőivel. A Regionális Operatív Program kapcsán a régiókon belül folytatott egyeztetésekért első sorban a regionális fejlesztési ügynökségek a főfelelősök.

1. A partnerségi egyeztetés célja

- A Regionális Operatív Program kialakításában a helyi kezdeményezések megismerése

- A Regionális Operatív Program tartalmának minél szélesebb körű ismertetése a társadalmi partnerekkel,

- A társadalmi partnerek véleményének megismerése a programról,

- A vélemények feldolgozásával az operatív program végleges változatának kidolgozása.

Az Operatív Program végrehajtásának sikere nagy részben azon múlik, hogy a helyi, regionális, ágazati és társadalmi csoportérdekek a lehető legteljesebb mértékben érvényesüljenek benne. A sikeres végrehajtás és a források megfelelő igénybe vételének kulcsa egyaránt olyan célkitűzések, feladatok és intézkedések kidolgozása, amelyet a társadalmi szereplők céljaikkal összhangban fel tudják használni.

2. Az egyeztetés célcsoportjai, az egyeztetésbe bevont partnerek

- Országos Területfejlesztési Tanács

- Regionális Területfejlesztési Tanácsok

- Regionális Fejlesztési Tanácsok munkacsoportja

- Országos ernyőszervezetek (pl. kamarák)

- Megyei Területfejlesztési Tanácsok és a Megyei Önkormányzatok vezetői

- Kistérségi Társulások vezetői, tagjai

- Települési Önkormányzatok

- 162 -

- Regionális gazdasági szervezetek képviselői (munkaadói, munkavállalói szervezetek)

- Szociális partnerek, érdekképviseleti szervezetek képviselői

- Regionális szakmai és civil szervezetek képviselői

- Egyéb partnerek

3. Az egyeztetés módszerei és eszközei

- Központi és regionális szakértői egyeztető fórumok szervezése

- A Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó vélemények feldolgozására alkalmas, strukturált kérdőív megjelentetése a régiók, az Eufórium és a VÁTI honlapján

- E-mailes vagy postai úton történő leveles (direct mail) megkeresés a régió partnerei, valamint az országos ernyőszervezetek és civil szervezetek felé

- Egyéb szakértői véleményezés a regionális fejlesztési ügynökségeken keresztül.

4. Az egyeztetés eseményei (2001. január – 2002. december)

A Regionális Operatív Programhoz kapcsolódó szakmai-társadalmi egyeztetés alapvetően három szakaszra tagolódott. Az első szakaszban (2001. január- április) a régiók operatív programjainak helyzetelemzése és SWOT elemzése, a második szakaszban (2001. március- június) a ROP megalapozását segítő regionális stratégiák kerültek széleskörű egyeztetésre. A harmadik szakaszban (2002. február-november) a Regionális Operatív Program különböző változatai kerültek nyilvános vitára, elsősorban a legjelentősebb szociális, ágazati-szakmai, regionális és civil partner szervezetek körében országos (központi) és regionális szinten egyaránt.

A ROP tervezésének kiindulópontját a regionális középtávú tervezési dokumentumok jelentették, amelyek tartalmazták a régiók helyzetelemzését, SWOT elemzését, valamint a régiók önálló stratégiáját. Ennek kidolgozása főként a régiókban zajlott műhelymunkák formájában történt.

A Regionális Fejlesztési Ügynökségek 2001. júniusában rövid beszámolót készítettek, a 2001. márciustól-júniusig terjedő időszakra vonatkozóan “a Partnerség érvényesülése az NFT-hez készített regionális anyagok elkészítésében" témához, amely tartalmazza a helyzetelemzés, SWOT elemzés és a stratégia vonatkozásában regionálisan lefolytatott egyeztetések tapasztalatait.

- 163 -

A ROP egyeztetésének kiemelt állomásai

Az egyeztetés időpontja

Az egyeztetés témája Az egyeztetés tartalma

2002. február 12. Országos egyeztetés a ROP-pal kapcsolatosan

A Területfejlesztési Főosztály által szervezett egyeztető fórum lehetőséget biztosított a helyzetértékelési fejezet és a SWOT elemzés, valamint a ROP stratégiai célrendszerének az országos szintű társadalmi partnerekkel való megvitatására.

2002. szeptember 19.

Stratégiai Környezeti Vizsgálat konferencia

Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Operatív Programjának (NFT-ROP) stratégiai környezeti vizsgálatához (SKV) szükséges tartalmi és módszertani feladatok megvitatása

2002. október 7-11. Lovasberényi találkozó

A MEH Területfejlesztési Államtitkárság szervezésében került megrendezésre a régiók, a megyék, a kamarák és a regionális kutató központok részvételével folytatott egyeztetés.

2002. október 28. – november 8.

Regionális fórumok A fórumokat a Regionális Fejlesztési Ügynökségek szervezték a régiókban. A ROP-on túl a 4 ágazati operatív program társadalmi egyeztetését is szolgálták, különös hangsúlyt fektetve a Regionális Operatív Programra. A fórumok széles körben kerültek meghirdetésre kistérségek, civil szervezetek, társadalmi partnerek (munkaadók, munkavállalók) bevonásával.

2002. októberében Regionális Fejlesztési Tanácsok és az Országos Területfejlesztési Tanács ülései

Regionális Operatív Program tartalmának elfogadása

2002. november 11. Regionális Munkacsoport ülés

A Miniszterelnöki Hivatal által szervezett találkozón a régiók, valamint az ágazati operatív programok felelősei vettek részt A találkozó célja az operatív programok közötti végeleges tartalmi lehatárolás volt.

A ROP első változata 2001. decemberében készült el, amely a 2002 első félévében lefolytatott partnerségi egyeztetések alapját képezte.

2002. februári központi partnerségi egyeztetést követően az Európa-2000 Alapítvány Euforium internetes oldalán on-line partnerségi fórum jött létre, ahol az NFT Regionális Stratégia - Regionális Operatív Program társadalmi egyeztetése lehetővé vált. Ezen túl az Eufórium projekt keretében, szakmai és társadalmi szervezetek részvételével regionális vitafórumok szervezésére került sor (2002. májusban).

- 164 -

Az elkészült dokumentumot a regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) műhelymunkák keretében folyamatosan egyeztették a régióban lévő szakmai-társadalmi partnerekkel. A megbeszélésekről jegyzőkönyvek készültek, amelyekben foglalt vélemények beépítésre kerültek a dokumentumba. A regionális egyeztetések mellett a RFÜ-k egy aktív projekt-gyűjtési folyamatot indítottak el, amelynek célja volt, hogy a helyi igények felmérésén keresztül a ROP tartalmát megalapozza.

Ezt követően a ROP többszöri átdolgozás után újabb formában a 2002. október 20-i Kormánydöntés után került nyilvánosságra. 2002. október 20 - 2002 november 15. között a Regionális Fejlesztési Ügynökségek az ágazati minisztériumokkal közösen minden régióban társadalmi egyeztetéseket folytattak le, ezeknek keretében az ágazati és a regionális operatív programok megvitatására került sor.

5. A társadalmi egyeztetéssel kapcsolatos regionális tapasztalatok

A Nyugat-Dunántúli régióban a Regionális Operatív Program társadalmi kommunikációját az Ügynökség azon szakmai észrevételek mentén végezte, melyek az ágazati operatív programok alapján már rendelkezésre álltak, mint tervezést támogató információk. A Regionális Operatív Program kapcsán mintegy 75 (a tanácsé és további tagjai) külső szakértő lett megszólítva, valamint a tanács regionális bizottságai – mintegy 60 partner – kaptak felkérést a program értékelésére a Nyugat-Dunántúli Régió szempontjából.

A kb. 30%-nyi nő és 70%-nyi férfi arány az egyeztetéseken átlagosnak mondható, azonban nem reprezentálja a régió lakosságát. A beérkező vélemények leginkább a közlekedési rész kiegészítését kérték az észak-déli közlekedési tengellyel, valamint a régió gazdasági életében oly jellemző klaszterek működésének támogatását kívánták erősíteni.

A Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács és Ügynökség kiemelt feladatának tekintette a régió igényeinek, megoldásra váró feladatainak “bottom-up” rendszerű feltérképezését, megismerését. Ez egyfelől a készülő tervdokumentumok, másfelől egy olyan indikatív projektlista, projekt adatbázis készítését jelenti, amely a 2004-2006 (2008) közötti periódust tekintve információkkal rendelkezik a régió konkrét, projektekben megtestesülő szükségleteiről. Ennek során 2002. május eleje és június vége között tájékoztató sorozat került megszervezésre a kistérségek térségfejlesztésben érintett képviselői számára.

A partnerségi egyeztetések során 71%-ban férfiak és 29%-ban képviseltették magukat a nők. A jelenlévők kifejtették, hogy nehezen valósítható meg a kistérségek közötti, regionális hatókörű együttműködés, kevés az integrált, nagyobb térségre kiható projektötlet, továbbá kiemelték, hogy a turizmus fejlesztése a régióban kiemelt jelentőségű.

A Dél-Dunántúli régióban ágazati SWOT-napok és 5 regionális szakmai nap (Regionális Felkészítő Program (RPP), Regional Innovation Strategy, turisztikai, környezetvédelmi, kistérségi szakmai fórum) zajlott le 2002. tavaszától kezdve. Ekkor

- 165 -

indult el több mint 800 szervezet bevonásával a projektgyűjtés is. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. az NFT ROP egyeztetésére a Dél-Dunántúli Régióban október 29-én Pécsett konferenciát és azt megelőzően 28-án ugyanott munkacsoportülést rendezett, az egyeztetések során a férfi-nő részvételi arány 64%-36% volt. A külön az erre a célra létrehozott e-mail címre érkezett, illetve a munkacsoport ülésen és konferencián begyűjtött véleményeket az ügynökség folyamatosan megválaszolta, feldolgozta és továbbította a felelős szervezetek felé, amelyek a program végleges megfogalmazásánál beépítésre kerültek.

Az Észak-Magyarországi régióban a Regionális Felkészítő Program (RPP) keretén belül különböző témakörönként kilenc partnerségi csoport alakult. A partnerségi csoport tagjainak száma jelenleg 170 fő, ennek 71%-a férfi, 29%-a nő. A partnerségi csoportok tagjai folyamatos tájékoztatást kaptak az Ügynökségtől és lehetőségük nyílt az elkészült tervdokumentumok véleményezésére. Az Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség által 2002. november 6-án szervezett egyeztető fórumon a meghívottak körét a régió fejlesztésében kulcsszerepet játszó intézmények, szervezetek képviselői alkották. A résztvevők 67%-a férfi, 33%-a pedig nő volt.

Az Észak-Alföldi régióban 2001. év során kistérségi fórumok, egyeztetések, előadások a Régió különböző területein folytak, amelyek megalapozták a régió stratégiáját. 2002. márciusában megrendezésre került egy nagy regionális konferencia a régió gazdasági és civil szervezetei, térségmenedzserei, önkormányzatai, továbbá természetvédők és egyéb partnerek számára a ROP első változatának egyeztetésére. A 2002. novemberi 4-i ROP társadalmi egyeztetése keretében szervezett konferencián a régió valamennyi meghatározó szervezete megjelent, akik közül 60% férfi és 40% nő volt. A programmal kapcsolatosan jelentős kritika nem fogalmazódott meg, szövegszerű kisebb módosítások pedig az anyag véglegesítésénél kerülnek beépítésre.

A Dél-Alföldi régióban a három megyei iroda és a programcentrumok szakemberei a Regionális Ügynökség koordinálása mellett készítették a véleményezéseket. Emellett a Regionális Operatív Program éppen aktuális formája a központi tervező szakemberek közreműködésével számos fórumon bemutatásra került. A partnerségi egyeztetéseken átlagosan 72%-ban férfiak 28%-ban nők jelentek meg. A programmal kapcsolatos vélemények között hangsúlyt kapott a régió turisztikai szolgáltatásfejlesztésének szükségessége, valamint a felsőfokú oktatási infrastruktúra fejlesztése.

A Közép-Magyarországi régióban a stratégia készítése során folyamatos konzultációra került sor a Tanács tagjaival, a kistérségi társulások elnökeivel, térségmenedzsereivel, ágazati és területfejlesztési szakértőkkel. A honlap mellett az elindult hírújság is felületet biztosított az egyeztetésnek. Ezen kívül négy workshop került megrendezésre, melyen közéleti értelmiségiek, kistérségi társulások vezetői, főépítészek, területfejlesztési és ágazati szakértők vettek részt. A konferenciák mellett szélesebb körben is lehetővé vált az operatív programok véleményezése a regionális szereplők számára a régió honlapján keresztül. A figyelem felkeltésére közvetlen e-mailes, illetve faxon megkeresést alkalmaztak. Az egyeztetés a régióban tevékenykedő mintegy 400 szervezet bevonásával

- 166 -

történt, amelyek közül 60% férfi és 40% nő képviseltette magát. A kialakított vélemények a program véglegesítésénél kerülnek beépítésre.

A Balatoni Integrációs Kht. messzemenően bevonta az NFT ROP készítése során partnereit, szakértőit, a régió önkormányzatait, a kistérségi társulásokat, a vállalkozókat és a civileket. Az egyeztetések során a férfi-nő arány: 87-13% volt. Mindezek együttesen a Balaton Stratégiai Programjával összhangban célozták meg a Balaton ROP-ban való megjelenését. Az egyeztetések és a ROP elkészítése során az a cél fogalmazódott meg, hogy a Balaton Régió, mint a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet önálló fejezetként jelenjen meg

6. Az egyeztetés során beérkezett partnerjavaslatok összefoglaló értékelése

A Regionális Operatív Program (ROP) társadalmi partnerekkel folytatott egyeztetése november közepén lezárult és lezárás előtti szakaszba jutottak az ágazati tervező partnerekkel folytatott tárgyalások is. A Program továbbfejlesztése érdekében az alábbiakban kerülnek összefoglalásra azok a legfontosabb szempontok, megállapítások, melyeket figyelembe vettünk a program végleges kialakításánál.

A társadalmi partnerekkel folytatott megbeszéléseken számos konkrét javaslat került megfogalmazásra, melyek átfogóan a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) tartalmát érintik, tervezési módszertani kérdésekre, valamint a ROP tartalmára vonatkoznak. A ROP továbbfejlesztésénél az alábbi javaslatok beépítését lehet figyelembe venni:

Módszertani javaslatok:

- A civil szféra megerősítése és bevonása a fejlesztési programok kidolgozásába és megvalósításába, valamint ehhez kapcsolódóan az EU csatlakozásból következő ismeretek megszerzésére vonatkozó programok támogatása az önkormányzatok, a vállalkozások és a civil szervezetek felkészítése érdekében,

- A hozzászólók egyértelmű és világos kommunikációt igényelnek a NFT és így az egyes OP-k szerepéről, súlyáról, jelentőségéről, korlátairól, stb. a fejlesztési politikákban,

- A régiók fontosnak vélik a regionális fejlesztési ügynökségek, illetve a regionális intézmények szerepét és integrálásukat a végrehajtás rendszerébe,

- A partnerek hiányolták a megyei területfejlesztési tanácsok, önkormányzatok, illetve szervezetek bevonását a tervezési/egyeztetési folyamatba, nem látják a megyei intézmények helyét és szerepét a folyamatban,

- A Balaton régió különálló intézkedései megjelenésének problematikáját a tervezési statisztikai régiók kiemelték, annak pénzügyi, szervezeti, intézkedési vonatkozásaival együtt.

Tartalmi javaslatok

- A gazdaságfejlesztést közvetlenül szolgáló alacsonyabb rendű úthálózat fejlesztések mellett a kistelepüléseket összekötő mellékúthálózat fejlesztések,

- 167 -

- A kistelepülések tömegközlekedési rendszerekbe való fokozottabb bekapcsolására vonatkozó intézkedések,

- A természet- és környezetvédelmi szempontok kiemelt kezelése, különösen a környezetileg érzékeny térségekben, Balaton térségében, a Nemzeti Parkok területén,

- A leromlott státuszú területek, különösen a panellakótelepek szociális és építészeti szempontú revitalizációjára vonatkozó javaslatok.

Több régióban felmerült az operatív programok közti szinergikus kapcsolatok bemutatásának igénye, ami ugyan alapvetően a Nemzeti Fejlesztési Terv feladata, de régiónkénti alapon a ROP-ban is bemutatásra kerülhet. Javasolt továbbá a Strukturális Alapokból származó források tervezett elosztási rendszerének részletesebb indoklása, valamint szükséges a még hiányzó fejezetek, különösen a végrehajtás intézményrendszerére vonatkozó leírás elkészítése. Ugyanakkor sok javaslat olyan fejlesztési területeknek a ROP-ban való megjelenítését kérte, melyek más, ágazati jellegű programba valók, illetve tisztán nemzeti forrásokból lehetne megvalósítani. Ilyen fejlesztési igények az országos főközlekedési utak és a vasút fejlesztése, a jelenleginél lényegesen több regionális repülőtér megjelenítése, a kórházfejlesztések, stb.