Embed Size (px)
Citation preview
1
PEDAGÓGIAI PROGRAM
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
8000 SZÉKESFEHÉRVÁR, GYÜMÖLCS UTCA 15.
TELEFON/FAX: 06-70-198-6300
E-MAIL:[email protected]
HONLAP: www.bugat.hu
2
AZ ISKOLA ADATAI
Az iskola hivatalos elnevezése:
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakkö-
zépiskolája
A Bugát Pál Szakgimnázium és Szakközépiskola székhelye:
Székesfehérvár, Gyümölcs utca 15.
Telefon/fax száma: 06-70-198-6300
E-mail címe:[email protected]
Honlapjának címe: www.bugat.hu
Az intézmény fenntartója :
Nemzetgazdasági Minisztérium
Az intézmény besorolása: Közoktatási feladatot ellátó intézmény
Az intézmény OM azonosító száma:203053
3
Tartalomjegyzék
NEVELÉSI PROGRAM
BEVEZETÉS .................................................................................................................................. 6 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI,
ELJÁRÁSAI ........................................................................................................................... 7
1.1. Célok ........................................................................................................................ 7
1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok....................................................... 8
1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája: ............................................................. 8 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .............................................................. 8
SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ...................................... 9
1.5. Pedagógiai célok ...................................................................................................... 9
1.6. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: ........................................... 10
EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ................................................................. 11
1.7. Az egészségfejlesztés általános elvei ..................................................................... 11
1.8. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 12
1.8.1. Az egészségnevelés fontos területei: .................................................................. 12
1.8.2. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés ............................................ 12
1.8.3. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. .................. 12
1.8.4. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok ..................................... 13 1.9. Drogprevenciós stratégia........................................................................................ 14
A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ..................................... 14 1.10. A közösségfejlesztés feladatai ............................................................................... 14
1.11. Együttműködési formák ......................................................................................... 16
A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ
OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI .............................................................................................. 17
1.12. A pedagógus feladatai ............................................................................................ 17
1.13. A pedagógusok helyi feladatai ............................................................................... 18
1.14. Az osztályfőnöki munka tartalma .......................................................................... 18
1.15. Az osztályfőnök feladatai ...................................................................................... 19
A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..... 20
1.16. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................. 21
1.17. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység . 21
1.18. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................... 22
1.19. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................ 23
1.20. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok .................. 24
1.21. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................ 24
A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGA AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATÁBAN ................................ 26
A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ................................. 27
1.22. A szülők részvétele a nevelési folyamatban .......................................................... 27 1.23. Szülői szervezet ..................................................................................................... 27
1.24. A pedagógusok és a szülők .................................................................................... 27
1.25. Diákönkormányzat ................................................................................................. 28
1.26. A pedagógusok és a tanulók .................................................................................. 28
AZ ISKOLA ÉS A PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ................................................. 29
A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TÍPUSAI ÉS SZABÁLYAI ...................................................... 30
1.27. A tanulmányok alatti vizsgák típusai ..................................................................... 30
1.27.1. Osztályozó vizsga ........................................................................................... 30
1.27.2. Különbözeti vizsga ......................................................................................... 30
4
1.27.3. Pótló vizsga ..................................................................................................... 30 1.27.4. Javítóvizsga .................................................................................................... 31
1.28. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................. 31
A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI ................................................................................... 34
1.29. Felvétel a kilencedik évfolyamra ........................................................................... 34
1.30. Átvétel más iskolából ............................................................................................. 35 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV . 35
Záró rendelkezések .............................................................................................................. 35
HELYI TANTERV
1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: ................................................................................................... 38
2.A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE KIFUTÓ KÉPZÉSEINK ESETÉN .................... 39
3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE 2016. SZEPTEMBER 1-TŐL FELMENŐ
RENDSZERBEN ................................................................................................................... 43
4. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK
ELVEI ................................................................................................................................. 47
5. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI
MEGVALÓSÍTSA ................................................................................................................. 48
6. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ................................................................................................ 51
7. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI
.......................................................................................................................................... 52
8. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ................................................. 53
9. AZ EGYES ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 53
10. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS
FORMÁI, A TANULMÁNYI ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSI ELVEI ............................................ 54
10.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és
formái 54
10.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei............................................................ 54
10.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: ................................................................ 55
10.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái ....................................... 57
10.2.1. Alapelvek ............................................................................................................. 57
10.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái .............................................. 58
10.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei: ......................................................................... 58
10.3.1. Társadalomtudományi szakterület ........................................................................ 59
10.3.2. Idegen nyelvi szakterület ...................................................................................... 59
10.3.3. Matematika, fizika szakterület ............................................................................. 60
10.3.4. Természettudományi szakterület .......................................................................... 60
10.3.5. Egészségügyi szakterület ...................................................................................... 60
10.3.7. Környezetvédelmi szakterület .............................................................................. 69
10.3.8. Testnevelés munkaközösség ................................................................................ 71
11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .......................... 80
12. INTÉZMÉNYÜNK ÁLTALÁNOS KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ KÉPZÉSBEN OKTATJA NÖVENDÉKEIT.
A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG
KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAGOT ............................................... 80
13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .......................... 80
14 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ......................................... 81
14.1 Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................. 81
14.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ...................................................... 82
14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................. 84
5
15. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ............................................ 85 16. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI
.......................................................................................................................................... 89
16.1. A magatartás értékelésének elvei ................................................................................ 89
16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ................................................................ 90
16.3. A jutalmazás iskolai elvei ........................................................................................... 91 16.4. A fegyelmezés iskolai elvei ......................................................................................... 91
17. EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK ............................ 92
17.1. Kötelezettségvállalás ................................................................................................... 92
18. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS SZABÁLYAI ............................................................................... 93
19. A 11–12. ÉVFOLYAMON AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ AZ EMELT
SZINTŰ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A NAT
ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEIRŐL SZÓLÓ 40/2002. (V. 24.) OM
RENDELET ALAPJÁN: .......................................................................................................... 94
SZAKMAI PROGRAM
SZAKMAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................ 101
1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ................................................................................................... 102
2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................. 102
2. ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS: ..................................................................................... 103
2.1. Elméleti képzés ........................................................................................................... 103
2.2. Gyakorlati képzés ........................................................................................................ 103
3. A SZAKMAI KÉPZÉS INGYENESSÉGE: .................................................................................... 104
4. FELVÉTEL RENDJE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA .................................................................. 104
5. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL/ BESOROLÁS ELVEI .................................... 105
6. SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYOK KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI ..................................................................... 105
7. SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMA .................................................................................... 106
8. A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
........................................................................................................................................ 106
9. HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON .................................................... 106
9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ........................................ 106
9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ..................................... 106
10. ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON ................ 107
11. FELNŐTTOKTATÁS ............................................................................................................. 108
12. AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK: ................................ 109
13. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ÁGAZATONKÉNT ................................ 109
14. Tantárgyi tudás értékelésének módja ........................................................................... 109
15. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények:............................. 110
16. Munkaruha ................................................................................................................... 110
17. Pályázatok: .................................................................................................................. 112
18. SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK LISTÁJA ................................................................ 112
6
„Amit az iskolában tanulunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó
oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”
(Eötvös József)
NEVELÉSI PROGRAM
BEVEZETÉS
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépisko-
lája egészségügyi és környezetvédelmi, valamint szociális szakágazatokban folytat képzéseket.
A 9-12. évfolyamokon az érettségire és a felsőfokú szakirányú továbbtanulásra felkészítés mel-
lett nagy hangsúlyt kap az ágazati szakirányú oktatás. Egészségügyi, szociális és környezetvé-
delmi szakágazatokban folytatunk képzést. Emellett indul öt évfolyamos nyelvi előkészítő osz-
tály is, amely az első év után környezetvédelmi szakágazatra specializálódik. Az érettségi utáni
szakképző évfolyamokon OKJ szerint egészségügyi és környezetvédelmi szakágazatban képez
szakembereket nappali, felnőttoktatás és esti képzés keretében.
Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, mely-
nek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerep-
hez, a szakgimnáziumban az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges is-
meretek, kompetenciák. Iskolánknak szakmai végzettséget adó érettségire, szakirányú felső-
fokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános művelt-
séget megalapozó négy illetve öt középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakor-
lati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizs-
gákra valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Intézményünkben az Országos képzési jegy-
zékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére ké-
pesítő szakmai érettségi vizsga. Ezekről a szakterületekről pedagógiai programunk részét ké-
pező szakmai programban található részletes leírás. Mindemellett ellátja az iskola a kötelező
közösségi szolgálat elvégzéséhez szükséges jogszabályban előírt kötelezettségeket.
Az iskola közszolgálatot lát el, társadalmi, regionális, megyei, járási és városi igényeket
elégít ki. A közszolgálati feladatok mellett azonban megőrizzük a hagyományos értékközvetítő
szerepet is.
A régió, a megye, járás és a város igénye az iskolával szemben az, hogy olyan tanulókat
képezzen, akik képesek beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás rendszerébe, ismerik az
erkölcsi értékeket, ezeket nem csupán megőrzik, hanem képesek továbbfejleszteni is őket. Is-
merik a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. Kialakítják magukban az önműve-
lés igényét, embertársaikat tisztelik, a haza szeretetét fontosnak tartják.
A dinamikusan fejlődő régió munkaerő-szükségletét konvertálható szaktudású fiatalok-
kal kell kielégíteni, tovább kell erősíteni a tanulók kötődését az iskolához, a városhoz, járáshoz
a megyéhez, a régióhoz. A munkahelyek szakmailag jól felkészült, számítógépes ismeretekkel,
biztos idegennyelv-tudással rendelkező, csapatmunkára alkalmas, a közösség érdekeihez alkal-
mazkodni tudó, a kulturált magatartás formáit ismerő munkaerőt várnak tőlünk.
A szülők és a tanulók érdeke az, hogy az iskola készítsen fel az érettségi és a szakmai
vizsgákra, adjon esélyt a felsőfokú továbbtanuláshoz, a minél sikeresebb felvételi vizsgához. A
színvonalas oktatómunka mellett igénylik az iskola nevelőmunkáját is, a tanulók személyisé-
gének fejlesztését.
7
A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, esz-
közei, eljárásai
1.1. Célok
A középiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az
egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testi és lelki egészségre törekvő, az emberi kapcso-
latokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik ké-
pesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó
cselekvésre.
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Szakgimnázium és Szakközépisko-
lájának célja elősegíteni a tanulók harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését készségeik, ké-
pességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sa-
játosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és
céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős
állampolgárokat nevelni. Kiemelt célunk a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás
megakadályozása, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás.
Az iskola oktatási célrendszerének középpontjába a magas színvonalú közismereti és
szakmai képzést állítjuk. A tananyag átadása közben hozzásegítjük tanítványainkat, hogy ál-
landó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok iránt, hogy azokat kriti-
kusan megvizsgálva beépítsék addigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel elő-
segítve a későbbi folyamatos fejlődést, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelen-
tőségére. Hozzásegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek
meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és ké-
sőbbi családjuk megélhetésének alapja.
Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban a megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti,
erkölcsi), felismerjék,megbecsüljék és megszeressék. Célunk felfedeztetni diákjainkkal nemze-
tünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanu-
lók rátalálnak közösségi gyökereikre. Tanulóink képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek
megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. Céljainkat az alábbiak szerint
összegezzük:
biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását;
felkészíteni tanulóinkat a közép- és emelt szintű érettségi vizsgára;
megalapozni a közismereti és a szakmai tantárgyakat;
átadni a piacképes szakmai ismereteket;
színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő
pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás);
segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás és felzárkózta-
tás);
továbbfejleszteni a tanulók készségeit és jártasságait;
biztosítani az esélyegyenlőséget;
a lemorzsolódásban veszélyeztetett tanulókat felzárkóztatni
gyermekközpontúságot kialakítani a nevelő-oktató munkánk során;
klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén;
elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést;
egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni;
segíteni a tudatos fogyasztóvá válást.
8
1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok
A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépít-
hető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével:
Az értelem kiművelése: a megismerő képességek és az anyanyelvi kommunikáció fej-
lesztése, a tanulási módszertár kiépítése, a tanulási motiváció, a tanulás mint életprogram elfo-
gadásának segítése, a kognitív kompetencia rutinjainak kialakítása.
Szociális kompetencia fejlesztése: a szociális attitűdök és értékrend megszilárdítása, a
szociális érdekérvényesítés fejlesztése.
Személyes kompetencia fejlesztése: egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szuve-
renitás és önértékelés képességeinek kialakítása, az egészséges éntudat fejlődésének segítése.
Speciális kompetenciák kialakítása: a szakmai képzéshez szükséges alkotóképesség fej-
lesztése, pályaorientáció, pályaalkalmasság felmérése, tudatosítása, a lemaradók felzárkózta-
tása, a tehetség kibontakozásának segítése, valamint a digitális és idegen nyelvi kompetenciák
fejlesztése.
1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája:
a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban;
megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket;
erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust;
kialakítani a másik ember iránti tiszteletet;
kialakítani a tanulókban a felelősségérzetet, a felelősségvállalást;
megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot;
megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére;
megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával;
kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát;
megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás kö-
vetkezményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros ha-
tásairól), az élet szeretetére nevelni;
megismertetni a különböző családmodelleket;
felkészíteni a családi szerepekre;
megismertetni a családtervezés fontosságát;
nevelni az örök emberi, erkölcsi értékek megbecsülésére.
1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sa-
játosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felké-
szültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a
jutalmazást.
Eszközök és eljárások alkalmazása:
előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás
belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;
használják az infokommunikációs eszközöket;
a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne,
előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegol-
dásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgytöm-
bösítés);
9
a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse a tanulók elő-
zetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedé-
seik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;
az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon törekszünk arra, hogy alkalmazzuk az
egyén nevelésében és oktatásában az együttműködő (kooperatív) tanulástechnikákat és
formákat;
sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő,
sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zava-
rokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában ( csoportbontás, kiscso-
portos felzárkóztatás, egyéni foglalkozások)
a sajátos nevelési igényű tanulók esetében specifikus fejlesztést( utazó gyógypedagógu-
sok alkalmazása)egyéni haladási ütemet alkalmazunk;
tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a
feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben,
és a fejlesztőértékelésben;
a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk
a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;
a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárások-
nak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényei-
hez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;
a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek
egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunkmind az iskolán kívüli és
az iskolai munkában.
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok
1.5. Pedagógiai célok
Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes,
és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során
az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi
személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat tel-
jesítését a tanulók számára.
Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak
az válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagó-
giai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók –
adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel,
szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki
személyiségüket. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már
részben kialakult – jórészt másutt és más körülmények között kialakult – egyéniséggel érkez-
neka középiskolába. Így első feladatunk a tanulók személyiségének megismerése, a középis-
kola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osz-
tályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a
tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Nevelé-
sünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során
egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy sze-
mélyes nevelési ideál, amely felé a nevelésünknek tartania kell.
10
1.6. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket:
Az emberi méltóság tiszteletére nevelést: célunk, hogy tanítványaink tiszteljék ember-
társaikat, az egyének autonómiáját, képesek legyenek a másság elfogadására, és legyen önis-
meretből fakadó önbecsülésük.
A konfliktusok megoldására nevelést: célunk, hogy képesek legyenek együttműködésre,
harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el az érdekérvényesítés társadalmilag
elfogadott technikáit. Konfliktushelyzetben döntésük alapja az ismereteikből leszűrt, értelmileg
és érzelmileg elfogadott szilárd értékrend, erkölcsi meggyőződés legyen.
Az egyéni kiválóságra nevelést: célunk, hogy a tanulók folyamatos önképzésre töreked-
jenek. Korunk követelménye a permanens ismeretszerzés, az önálló tanulás hatékony módsze-
rének elsajátítása. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, ismerjék fel az emberi minőség
és az életvitel minősége közötti összefüggéseket.
A becsületre nevelést: célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a becsületes
munka, a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. Becsületes életvitelükkel le-
gyenek igényesek saját becsületükre, de másokét is segítsék megőrizni. Tudjanak erőszak nél-
kül a jóért, az igazért, a nemes célokért küzdeni. Világossá kell tenni számukra, hogy milyen
nagy értéke van mások önzetlen szolgálatának, hiszen enélkül nem létezhetne család, nemzet,
emberiség.
Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitar-
tás fontosságára.
A fenti célok elérése érdekében a nevelő-oktató munka folyamatában kialakítandó kész-
ségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe:
Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása,
melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik.
A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és mű-
veltség alapfeltétele az oktatási célok elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának.
A regenerálódás képessége a kulturált életformának és az egészséges életmódnak szük-
ségletté válását jelenti.
A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek,
melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beil-
leszkedést.
Ez a személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program ne-
velési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a játék
és a munka változatos formáinak.
A szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása, szembeállítása akom-
mersz tömegszórakoztatással a tanulók helyes értékrendjének kialakítását segíti elő.
Ezek lehetnek a következők:
természetjárás és országismeret (tanulmányi szemlék);
színház-, kiállítás- és múzeumlátogatás;
iskolai könyvtár használata;
az iskola által szervezett kulturális programokon való részvétel;
szakkörökön való részvétel;
az iskolaújság, iskolarádió (tanári felügyelettel) és az iskolai honlap szerkesztőinek kö-
zösségében való munkálkodás;
11
kézműves tevékenység;
a sportprogramokon való részvétel.
Mindezek a foglalkozások tanévenként – igény szerint – a pedagógusok, a diákönkor-
mányzat és a szülők segítségével megszervezésre kerülhetnek.
Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
1.7. Az egészségfejlesztés általános elvei
A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tan-
órák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk).
A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a neve-
lési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megva-
lósításában.
Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk továb-
bításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók
részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a
káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken.
Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségneve-
lési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük
az egészségnevelési témákat.
Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevéte-
lével javasoljuk kialakítani.
A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor segítségével bekapcso-
lódtunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a
családsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását.
Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Bizto-
sítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való
megjelenést.
Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés pre-
venciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoport-
tal, a Család és Nővédelmi Központtal.
Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egészsé-
ges életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításá-
hoz, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez.
Legfontosabb alapelveink:
Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára azegész-
séges életmód kapcsán.
Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét.
Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását.
Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken:
Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-12. évfolya-
mon.
Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő-
és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál.
12
Az iskolánkba érkező tanulók tanulmányaik megkezdése előtt - 9. és 13. évfolyamok -
pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokon vesznek részt.
Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatokon vesznek részt, me-
lyeknek iránya a képzés fajtájától függ.
Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges
feltételeket.
Kilencedik évfolyamra csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a kötelezően előírt pálya-
alkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt.
Az alapelvek megvalósítását segítő programok:
beszélgetések;
előadások;
szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás : interaktív foglalkozások )stb.);
írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.);
sportprogramok;
vetélkedők;
részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken;
fotó- és rajzpályázatokon való részvétel;
szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások.
1.8. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok
1.8.1. Az egészségnevelés fontos területei:
személyi higiénére nevelés;
táplálkozás higiénéjének kialakítása;
a baleset megelőzése;
testtartásjavítás;
testi nevelés;
környezeti higiéné biztosítása;
szabadidő helyes eltöltésére nevelés;
szexuális nevelés.
1.8.2. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés
A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára köte-
lező megszervezni a heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést. Az iskolai sport a
nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben,
szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük
elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, to-
vábbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése.
1.8.3. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata.
Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy al-
kalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című
módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével.
Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg:
a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki;
a tudományos kritériumoknak megfelel;
nemzetközileg összehasonlítható;
13
egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel;
Az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük:
o kardio-respiratorikus állóképességet;
o erőt;
o izom állóképességet;
o testösszetételt.
A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje)
végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A
mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fi-
zikai állapotot.
Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése:
0-20 pont igen gyenge
21-40 pont gyenge
41-60 pont elfogadható
61-80 pont közepes
81-100 pont jó
101-120 pont kiváló
121-140 pont extra
A mérések célja:
A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. Az egészség szempontjából
leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok
feltárása, felszámolása. Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű
testedzés összeállítása.
A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon
követése.
A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önérté-
kelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése.
1.8.4. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok
A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban
kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek
bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni.
Ennek érdekében feladatunk:
elősegíteni az érzelmi fejlődést;
elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást;
fejleszteniaz akaraterőt;
fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között;
felismerni a szocializációs zavarokat,elősegíteni a beilleszkedést.
Módszerek:
jutalmazás-büntetés (reális énkép);
közösségi helyzet kialakítása;
követelés (feladatokban realizálódik);
meggyőzés (szemléletformálás);
alternatív feladatok;
példamutatás;
egyéni, csoportos foglalkozások.
14
A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz.
1.9. Drogprevenciós stratégia
Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől
mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk
a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel,
a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint megszervezükaz öntevékeny
kortárs segítő csoportot, fejlesztjük a tanulók önismeretét, döntésképességét. Kialakítjuk a ta-
nulók helyes egészségmegőrző szokásait. Ehhez felhasználjuk a közösségépítés adta lehetősé-
geket.
Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem
kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez
irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal,hogy segítséget kérhes-
senek tőlük.
A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjú-
ságvédelmi koordunátor, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevo-
násával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasz-
náljuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket,
szórólapokat helyezünkel a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segít-
ségét is.
Intézményünkben 2000 óta német testvériskolai kapcsolat működik, amely az egészség-
nevelés színtereként szerepel. E kapcsolat a tanulók közös testmozgásával, versenyeivel kez-
dődött, az egészséges táplálkozás nemzeti sajátosságainak és az egészséges életmód kialakítá-
sának területén végzett kutatómunkával folytatódott. A drogprevenció is kiemelt témaként sze-
repel a partneriskolai kapcsolati együttműködésben.
A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái
1.10. A közösségfejlesztés feladatai
A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása,
megteremtése. Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a
következők:
A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és
társadalmi környezettel.
Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múlt-
ját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, feltalálók,
művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát.
Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, minden-
napi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és kö-
zösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei
megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az
ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszere-
tetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlé-
keinek, hagyományainak feltárására, ápolására.
A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmódok,
kultúrák, népek, vallások, a másság iránt.
15
Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg
az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismer-
jék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az or-
szágnak és lakosainak életében.
Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a köz-
életben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében
erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az em-
beri jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon
vegyenek részt.
A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdek-
ében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének
megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenn-
tarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta érté-
keinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári köteles-
ségeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes fe-
lelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatá-
rozó erkölcsi alapelv.
Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat.
Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tudás
alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és
közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Közép-
pontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anyanyelv
minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalma-
zásának ismerete is.
Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasz-
náló fiatalokat kell nevelni.
Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy
önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntése-
ket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és
magatartás kérdéseivel is.
Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és
segítőkész magatartást.
A közösségfejlesztésre megragadunk minden alkalmat, amelyet a tanórai, tanórán kívüli
foglalkozások adnak. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, a tanulmányi szemlék,
ahol a tanulók megismerkednek az iskolai szokásokkal, elvárásokkal. Célunk, hogy a diákok
tanulják meg az együttműködés képességét, a csoport és az osztály érdekében. Tegyenek szert
megfelelő önismeretre, sajátítsák el az önértékelés módját.
Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív részt-
vevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási kiállításnak,
ahol megtanulják a szervezés és lebonyolítás aprólékos munkája mellett azt is, hogyan kell kép-
viselni az iskolát.
Nagyon fontos, hogy tanulóink tudjanak alkalmazkodni egymáshoz és a lehetőségekhez. Sze-
retnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra.
Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azonosulás örömét.
Az iskolánk pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamokon szervezi meg a kö-
zösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben: lehetőség szerint 9. évfolyamon évi 5+5,
10. évfolyamon évi 20 és 11. évfolyamon évi 15+5 óra szolgálatot vállaljanak a tanulók. A
16
választható tevékenységi területek a következők: egészségügyi, szociális és jótékonysági, ok-
tatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi.
1.11. Együttműködési formák
Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen
feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése.
Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös biza-
lom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált
pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán
a gyermek személyiségének kedvező fejlődése.
Iskolánk együttműködési formái:
A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:
A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az
iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztat-
ják.
Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkor-
mányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diák-
önkormányzat vezetőségének ülésén, az aktuálisan használt online felületen, faliújságon
keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diáko-
kat.
A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill.
választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelő-
testülettel vagy a szülői szervezettel.
A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan
tájékoztatják.
A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:
szülői értekezlet;
fogadó óra;
nyílt tanítási nap;
írásbeli és elektronikus tájékoztató;
előadások szervezése;
pályaválasztási tanácsadás.
A szülők részéről a következőkre számítunk:
aktív részvétel az iskolai rendezvényeken;
ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz;
őszinte véleménynyilvánítás;
együttműködő magatartás;
nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés;
szponzori segítségnyújtás;
közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, Gólyatábor, stb.) szervezése a szülők és
pedagógusok részvételével.
17
A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az
osztályfőnök feladatai
1.12. A pedagógus feladatai
A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben
előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az
egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.
Ezzel összefüggésben feladata:
nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanulók személyiségének fejlődéséről,
tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót,
figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociális
helyzetét;
a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint
együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberek-
kel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását előse-
gítse;
segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat;
előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabá-
lyainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására;
egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsü-
lésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre
nevelje a tanulókat;
a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa - a tanuló iskolai teljesítmé-
nyéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntései-
ről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről. Az elektronikus napló mindezt napra
készen biztosítja.
a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg min-
den lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások be-
tartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és
szükség esetén más szakemberek – bevonásával;
a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, ja-
vaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon;
az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, okta-
tómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve
végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét;
a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel
és osztályzatokkal a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját;
részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát;
tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan
irányítsa;
a jogszabályokban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradék-
talanul teljesítse;
pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az is-
kolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken;
a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel;
koordinátorként, megbízás alapján közreműködik az ötven óra közösségi szolgálat is-
kolai és külső feladatainak ellátásában.
18
1.13. A pedagógusok helyi feladatai
a tanítási órák megtartása;
a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása;
osztályfőnöki feladatok ellátása;
iskolai sportköri foglalkozások;
szakkörök vezetése;
differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előké-
szítők stb.);
könyvtárosi feladatok;
a tanulók munkájának rendszeres értékelése;
érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása;
kísérletek összeállítása;
a tanulmányi versenyek lebonyolítása;
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok;
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken;
részvétel az intézményen belüli nyári szakmai gyakorlatokon
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése;
a pótlékkalés órakedvezménnyel elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-ve-
zetői, diákönkormányzat vezetői feladatok ellátása);
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása;
a diákönkormányzat vezetésével kapcsolatos feladatok ellátása
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása;
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken;
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben;
tanulmányi szemlék, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése;
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, és ezeken való felügye-
let ellátása;
részvétel a munkaközösségi értekezleteken;
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés;
részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében;
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása;
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása;
helyettesítő tanári feladatok ellátása;
részvétel a közösségi szolgálat dokumentálásában;
a igazgatói utasításra a tanulók kíséretének ellátása;
a diákmozgalom tevékenységének segítése;
a pályaválasztási tevékenység, pályaorientáció segítése.
1.14. Az osztályfőnöki munka tartalma
Az osztályfőnök pedagógiai munkája során céltudatosan irányítja az osztályban folyó
nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagó-
giai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja
annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Feladata a közösségformálás
minél magasabb szintű megvalósítása.
Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanu-
lókkal való egyéni törődésből adódó kötelezettségek elvégzése, megtartása. A tanulók megis-
19
merésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az isko-
lai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények,
diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások stb.
Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanít-
ványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család
viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz csa-
ládi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.
Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a
tanmenete alapján végzi.
Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:
adminisztrációs teendők ellátása;
szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása;
közvetlen nevelőmunka.
Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók
nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra
a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen színtere.
Célunk, hogy a tanulókban megfogalmazódott kérdések ne sikkadjanak el. Gondolkod-
janak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők is, és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogal-
mazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor
egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is.
Lényeges, hogy az osztályfőnök – akinek célja a tanuló sokoldalú megismerése és fejlesztése –
élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a tanulók
autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a
fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyanoknak, amilyenek, hisz élettapasztalatukat,
mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák.
Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a
tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a „kényes”
témákban is.
1.15. Az osztályfőnök feladatai
együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti az osztályközösség kialakulását;
koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját;
aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók
életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvé-
delmi felelős);
figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét,
különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére;
minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban ta-
nító tanárok közössége, majd a nevelőtestület elé terjeszti
szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján és
elektronikus formában, fogadóórán rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók ma-
gatartásáról, tanulmányi előmeneteléről;
ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat;
figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát;
tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására
mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében;
20
az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére,
büntetésére;
részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételei-
vel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményes-
ségét;
megismerteti osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének érté-
keit,felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és
lebonyolításában személyesen is részt vesz;
felelős az osztály termének dekorációjáért, arra törekszik, hogy a terem megjelenése
legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel;
figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókat;
közreműködik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai
terv megvalósításában;
a tanulók jobb megismerése érdekében órát látogat az osztályban,
figyelemmel kíséri a tanulók közösségi szolgálati óraszámát, regisztrálja azt a jogsza-
bályban leírt módon.
A mentor tanár feladatai:
- A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az érté-
kelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.
- A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kap-
csolatos tevékenységében, e körben segíti
- az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pe-
dagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében
és szakszerű alkalmazásában,
- a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszerek-
nek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglal-
kozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában,
- a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes meg-
tartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint
- a minősítő vizsgára való felkészülésében.
- A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alka-
lommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően órameg-
beszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehe-
tőséget biztosít számára.
A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység
Kiemelt cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása, a
tanulók lemorzsolódásának csökkentése és a tehetséggondozás.
21
Kiemelt figyelmet igénylő tanuló:
a) különleges bánásmódot igénylő, tanuló:
aa) sajátos nevelési igényű tanuló;
ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló;
ac) kiemelten tehetséges tanuló;
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és
halmozottan hátrányos helyzetű tanuló.
1.16. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Kiemelten tehetséges tanuló az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek bir-
tokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős moti-
váció, elkötelezettség.
Az iskolai oktatás feladata:
a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése;
az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése;
a reális önértékelés kialakítása;
a szorongás feloldása.
Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének,
az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szol-
gálják más, tanórán kívüli tevékenységek. Mindez az iskolai életet színesebbé, mozgalmasabbá
teszi, erősíti a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget ad-
nak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására.
Ilyenek a szaktárgyakhoz kapcsolódó
szintfelmérések;
diákkörök, szakkörök;
sport- és tanulmányi versenyek;
nemzetközi pályázati munkában való részvétel.
Ezeklehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, tehet-
séggondozásra, az országos versenyeken való részvételre, egyetemi, főiskolai tanulmányokra
való előkészítésre.
A kiemelkedőképességek felkutatását, kibontakozásátszolgálják:
a szakkör;
a diákszínpad,
az iskolai kulturális, szakmai és sportversenyei;
a diákgála;
az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztése;
az iskolán kívüli kulturális, tudományos, sportrendezvények;
1.17. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Az iskolába járó tanulók közül sokan olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyek nehe-
zítik, akadályozzák az egészséges életvitelt, illetőleg az információ átadását.
Azok a diákok, akik –
úgy érzik, és úgy viselkednek, mintha kirekesztenék őket az osztályközösségből;
nem szeretik az iskolai tevékenységeket;
feltűnően sokat hiányoznak, csavarognak;
súlyosabb tanulmányi és viselkedési gondjaik vannak;
22
sok iskolai kudarc éri őket;
feltétlenül a szaktanárok, az osztályfőnökök figyelmére, sajátosgondoskodására szorulnak.
Az iskolába belépő tanulók osztályfőnökei erre vonatkozó tapasztalataikat folyamatosan
jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátornak. A szülőkkel való problémafeltárás és meg-
oldás az osztályfőnök feladata is. Ennek érdekében a szülőt kell megkeresni. Amennyiben erő-
feszítéseik kudarccal járnak, a tanuló az iskolapszichológushoz irányítható.
Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy szervi eredetű problémák akadályozzák a tanu-
lást. Az ilyen jellegű problémákra vonatkozóan az osztályfőnököknek az első félévben szülői
értekezletek alkalmával kell információt gyűjteni. Ezekre a diákokra minden pedagógusnak fo-
kozottan kell figyelni.
A tanulók év eleji, illetve egész évi folyamatos megfigyelésével kiszűrjük a magatartás-
zavaros tanulókat. Tanulmányozzuk, információt gyűjtünk a családi háttérről, baráti kapcsola-
tokról, lehetőség szerint a szülő bevonásával.
Magatartási zavarok adódhatnak a hagyományos családi keretek felbomlásából és a
helytelen családi nevelésből. Fontos feladatunk, hogy az okokat feltárjuk, majd ezeket megis-
merve, a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor a szülőket tájékoztassa a megfelelő nevelési
módszerekről.
Nevelési nehézség származhat abból is, ha a tanár és a tanuló közötti viszony nem meg-
felelő. A pedagógus fontos feladata, hogy az ilyen esetekre odafigyeljen, és a konfliktust fel-
oldja.
Mentális okok miatt is lehet a tanulónak tanulási, magatartási zavara. A pedagógusnak
fel kell figyelnie ennek testi és lelki jeleire. Az ilyen tanulók nevelésében legfontosabb a kiváltó
ok megismerése, megértése, a diák támogatása, súlyosabb esetben iskolapszichológus segítsé-
gének kérése. Elsősorban a pozitív magatartási formák megerősítésével, és nem az elmaraszta-
lási módszerekkel nevelünk.
Intézményünkben a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek
számára segítséget nyújtanak a társas kapcsolatokat elősegítő mindennapi jelenségek kifejezé-
sében (empátia, együttműködés, őszinteség, bizalom, tolerancia), valamint a személyiségfej-
lesztésben és társas készségfejlesztésben.
Mindez a segítő foglalkozások nélkülözhetetlen eleme, hiszen hatékonyan segíteni má-
soknak csak fejlett személyiséggel rendelkező egyén tud, akinek viselkedése és társas kapcso-
latai hitelesek.
1.18. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése a 9. évfolyamosok felmérésével kezdő-
dik a tanév elején. A képességek felmérése az iskola mérési rendjének megfelelően történik.
Az osztályfőnökök és a szaktanárok megismerik a tanulók tanulási szokásait, segítséget
nyújtanak a helyes tanulási módok kialakításában, alkalmazásában. A szaktanárok folyamato-
san figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, probléma esetén megbeszélést kezdeményez-
nek a szülővel. A szülő az ellenőrzőn és az e-naplón keresztül értesül a tanuló tanulmányi elő-
meneteléről. Az osztályfőnök gondok esetén megbeszélést kezdeményezhet a szaktanár és
szülő között.
A kiszűrt tanulók felzárkóztatásának lehetőségei:
tanórákon:
differenciált foglalkoztatás, egyéni motiválás;
csoportbontás;
23
az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése;
tanulási technikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkal-
maztatása;
megfelelő dokumentumok alapján mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól.
A tanórákon kívül:
felzárkóztatás;
tanulás-módszertani tanácsadás;
egyéni foglalkozások;
továbbtanulás segítése, irányítása.
Iskolán kívüli lehetőségek:
a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása.
Szakértői vélemény alapján egészségi, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanuló szá-
mára az intézmény vezetője a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja, hogy magántanu-
lóként folytathassa tanulmányait. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát figyelembe
véve, a tanuló egyéni problémáját mérlegelve az intézmény-vezető dönt a felmentésekről.
1.19. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlen-
ségét kívánjuk mérsékelni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk
meglétét, ezért rendszeresen felhasználjuk a gyermekvédelmi rendszerünk működésének ered-
ményeit, folyamatos megfigyeléseket végzünk, tájékozódunk a tanulók körülményeiről.
A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink:
Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy
egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására.
Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek
azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intézmé-
nyünk biztosítani tud.
Az átlagosnál többet vállalunk át a családok feladataiból az alábbi területeken:
o pályaválasztás előkészítése és lebonyolítása,
o a helyi, regionális és országos támogatások felhasználásával ösztöndíjak elnye-
rése, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon,
o a pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat.
Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kí-
vüli foglalkozások keretében (felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása,
tehetséggondozó foglalkozások indítása, próbavizsga).
Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése.
Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről.
o A szociálisan rászoruló családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez ál-
lami támogatásból származó anyagi hozzájárulást kapnak.
o A menzai térítési díjak esetében a törvény alapján meghatározott kedvezménye-
ket alkalmazzuk.
Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.
Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése.
24
1.20. A lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos feladatok
Az a tanuló, akinek 2,50 egész alatti a tanulmányi eredménye, illetve az előző tanév-
hez képest 1,1-et rontott tanulmányaiban a lemorzsolódás veszélye fenyegeti. Azon tanuló-
inkra, akik ebbe a kategóriába tartoznak a tanév során az osztályfőnök különös figyelmet for-
dít és az éves osztályfőnöki munkatervben meghatározottak szerint jár el az esetükben.
1.21. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Az intézményben folyó pedagógiai munkával szemben alapkövetelmény, hogy minden
tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetőségeket te-
hetségének kibontakoztatásához, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyek családi, va-
gyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak.
A gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés minden pedagógus alapvető fel-
adata és kötelessége. Az intézményben folyó ifjúságvédelmi munkát az intézmény-vezető és az
igazgatóhelyettes I. közvetlen irányítása alatt a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor szer-
vezi, fogja össze szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Az iskola a
mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó törvények alapján működik, jár
el.
Az iskola a probléma-észlelőrendszer egyik tagjaként köteles együttműködni az észlelőrendszer
többi tagjával:
az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos
és a házi gyermekorvos;
a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat,
a gyermekjóléti szolgálat;
a nevelési tanácsadó;
a rendőrség;
az ügyészség;
a bíróság;
a pártfogói felügyelő szolgálat;
az áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetekkel
a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok.
Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek:
tankötelezettség biztosítása;
egészségnevelés;
drogmegelőzés;
bűnmegelőzés;
szabadidős programok;
hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése.
Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák:
feltárás (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, magatartási, beil-
leszkedési és tanulási nehézségek);
foglalkozások szervezése (felzárkóztatás, fejlesztő felkészítés);
szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával.
Megelőzési feladatok
Időben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulására utaló
jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeiből, más-
részt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg. Megelőzési tevékenységek az iskolában:
felzárkóztató foglalkozások;
25
diákkörök szervezése;
szabadidős tevékenységek biztosítása;
egészségnevelési programok bevezetése, fejlesztése;
drogprevenció;
bűnmegelőzési programok szervezése;
ösztöndíjprogramokban való részvétel támogatása;
szükség esetén (a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor jelzésére) az iskola intéz-
mény-vezetője kérheti a tanuló kollégiumi felvételét.
A pedagógus feladatai a megelőzésben
A pedagógusnak nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a gyermek
egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkező gon-
dokra, amit megkönnyít a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás.
Fontos, hogy megtörténjen a tanítási folyamatban észlelt, és a napi oktatómunkában nem
megfelelően fejleszthető, a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képesség-
és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek és a megfelelő szakembereknek: tanulási
és teljesítményzavarok esetén iskolapszichológusnak, ill. Nevelési Tanácsadónak, beilleszke-
dési és magatartási zavarok esetén iskolapszichológusnak; a családi élet funkciózavarai vagy a
gyermek elhanyagoltsága esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátornak.
Az osztályfőnöknek kiemelt szerepe van a megelőzésben. Feladata a gyermek szemé-
lyiségének sokoldalú megismerése. Fontos, hogy az osztályfőnöki órákon megismerje a tanulók
társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását, folyamato-
san figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai teljesítményét és egyéb iskolai tevékenységét.
Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok:
Törekedni kell a tanulók családi helyzetének megismerésére: biztosítottak-e a gyermek
testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházattal
való ellátás). Tájékoztatni kell a szülőket azokról az eljárásokról, amelyek elősegítik gyermeke
nevelését. Ezzel is hozzájárulva, hogy a gyermek szüleitől kapja meg azt a segítséget, ami az
iskolába járáshoz, és az eredményes felkészüléshez szükséges (osztályfőnöknek jelző szerepe
van a gyermek- és ifjúságvédő számára).
Osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy melyek a fejlődésükre ár-
talmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségüket károsító szerek veszélyei. A felvilá-
gosító munka színvonalának emelése érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi koordi-
nátora és a téma iránt fogékony tanulók és tanárok továbbképzéseken vesznek részt. Foglalko-
zásokat kell tartani az aktuális témákban.
A továbbképzésen résztvevő tanulók felkészülésük után társaik körében végeznek
egészségvédelmi megelőző munkát osztályfőnöki órákon. A felkészített tanárok kollégáiknak
adják tovább az ismereteiket.
Az osztályfőnöki órákon alkalmanként meghívott szakemberek tartanak előadást saját
szakterületükről (rendőr, pszichológus, védőnő, orvos, környezetvédelmi szakember) ezzel is
segítve a felvilágosító tevékenységet.
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető ve-
szélyeztető tényezők megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a meg-
felelő intézményeknek, és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet
annak megoldásáig.
26
Az osztályfőnökök felmérik a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a potenci-
álisan veszélyeztetett tanulókat és a törvényes előírások alapján járnak el.
Ha a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók,
vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenes-
ségével küzd, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatása alapján kell
gondoskodni róla.
Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza
nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Nevelési Tanácsadó véleménye és
útmutatása alapján kell gondoskodni róla.
Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok felmerülésének gyanúja esetén a tanulót
a Nevelési Tanácsadó szakemberéhez irányítja az osztályfőnök. Amennyiben a Nevelési Ta-
nácsadó véleménye alapján a tanuló beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzd, a
kijelölt pedagógus fejlesztési tervet dolgoz ki gondozására a Nevelési Tanácsadó által megha-
tározottak alapján. A Nevelési Tanácsadó és az iskola között kapcsolattartó működik.
Ha a családban átmeneti vagy tartós válsághelyzet alakul ki, akkor a pedagógus
behívja a szülőket az osztályfőnökkel együttműködve;
jelez az önkormányzatok Gyermekjóléti Szolgálatának és a Családsegítő Központjának;
kollégiumi elhelyezést kér a tanulónak a szükséges ideig, vagy vészhelyzetben család-
ból való kiemelést javasol;
pedagógiai jellemzést, környezettanulmányt készít a gyermekjóléti szolgálatnak;
szükség esetén a szülők beleegyezésével a tanulót terápiás kezelésre irányítja.
Az osztályfőnök aktívan szerepet vállal abban, hogy a rászoruló családok anyagi hely-
zetüktől függően kérelmükre étkezési és tankönyvtámogatásban részesüljenek.
Az osztályfőnök szerepet vállal abban, hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíj elnyeré-
sének lehetőségéről, alapítványok által kiírt pályázati lehetőségekről értesüljenek, és pályáza-
tukat helyes formában határidőre benyújtsák.
Súlyos magatartási problémák esetén az intézmény-vezető kezdeményezi a Gyámhiva-
talnál a magatartási szabályok előírását, pártfogó kirendelését vagy más hatósági eljárást. Ha a
tanuló mellé pártfogói felügyeletet rendeltek el, az osztályfőnök együttműködik a pártfogóval.
A veszélyeztetettség tartós fennállása esetén kötelező a gyermekjóléti szolgálattal tör-
ténő együttműködés. Ekkor a beavatkozások kezdeményezése elsősorban a gyermekjóléti szol-
gálat kompetencia és felelősségi körébe tartozik, az osztályfőnök pedig a folyamatban együtt-
működő partnerként vesz részt.
A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában
Iskolánkban tanuló valamennyi diák joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt
vegyen az érdekeit érintő iskolai döntések meghozatalában, jogszabályban meghatározottak
szerint.
A Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépis-
kolájának egészét érintő alapdokumentumok pl. Házirend, PP, SZMSZ elkészítésekor, módo-
sításakor a jogszabály adta diákjogokat (véleményezési jog) úgy gyakorolja az intézményi di-
ákönkormányzat, hogy az osztályok egy-egy főt küldenek az intézményi szintű DÖK megbe-
szélésekre, és ők a véglegesítés előtt egy héttel az átvett dokumentumot megismerve, vélemé-
nyükkel, állásfoglalásukkal képviselik intézményeiket.
27
A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésé-
vel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
A diákönkormányzat véleményét kikérjük az alábbi ügyekben:
a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál;
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához;
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez;
az iskolai DSE működési rendjének megállapításához;
az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához;
a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához;
az érettségi időpontok meghatározásához,
az intézményi SZMSZ-ben meghatározott esetekben.
A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái
1.22. A szülők részvétele a nevelési folyamatban
Az iskola szülői közössége szorosan együttműködik a nevelőtestülettel a diákok ered-
ményes nevelése és tanítása érdekében. A kapcsolatok klasszikus formáin túl – szülői értekez-
let, fogadóóra – a szülők a tanárokkal bármikor találkozhatnak előzetes egyeztetés alapján. A
szülők az iskolai rendezvények, ünnepélyek résztvevői, a kapcsolatbővítés lehetőségeit e téren
abban látjuk, hogy a végzős osztályok szalagavató ünnepségeit olyan helyszínre szervezzük,
ahol a szülők is részt vehetnek.
Az iskolát választani szándékozó tanulóknak és szüleiknek a hagyományoknak megfe-
lelően nyílt napokat tartunk. Itt ismertetjük meg az iskola működésének jellegzetességeit. Részt
veszünk a városi pályaválasztási kiállításon, kérésre tájékoztatót tartunk az általános iskolákban
szervezett pályaválasztási szülői értekezleten.
1.23. Szülői szervezet
Iskolánkban önálló szülői szervezet működik. E szervezet jogait törvény szabályozza.
Az osztályok szülői szervezete által delegált 3fő/osztály alkotják az intézmény szülői
szervezetét. Az intézményi szülői szervezettel az igazgató és az igazgatóhelyettes II. tartja a
kapcsolatot.
A szülői szervezet megkeresésére az igazgató a szükséges tájékoztatást, információt kö-
teles megadni.
A szülői szervezet képviselőit meg kell hívni azon testületi ülésekre, értekezletekre, ahol
jogszabály szerint egyetértési vagy véleményezési jogosultságuk van.
1.24. A pedagógusok és a szülők
Az intézmény életéről, az aktuálisfeladatokról az igazgató a szülői szervezet választmá-
nyi ülésein és az intézmény honlapján, e-naplóján keresztül, az osztályfőnökök az osztály szülői
értekezletein tájékoztatják a szülőket.
Az igazgató tájékoztató szülői értekezletet tart június hónapban a 9. évfolyamra felvett
tanulók szüleinek. Valamennyi szülő írásban kézhez kapja az iskola házirendjét. A szülői érte-
kezleten ismertetni kell a pedagógiai program legfontosabb elemeit. Így lehetővé válik, hogy a
tanulók és szülők még a tanulói jogviszony létesítése előtt megismerjék a házirendet.
A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:
szülői értekezletek;
fogadó órák;
28
nyílt napok;
e-napló
írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben.
A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza.
A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy
választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestület-
tel.
1.25. Diákönkormányzat
Iskolánkban önálló diákszervezet működik. A jogszabályban meghatározott kérdések-
ben ők gyakorolják a diákokat megillető jogokat.
Az intézmény biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat az
iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen, az iskola munkarendjének betartásával hasz-
nálhatja. Az intézmény a diákönkormányzatok programjait – munkatervük ismeretében támo-
gatja.
A diákönkormányzat és az intézmény vezetőinek kapcsolattartását, a tanulók rendszeres
tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit a Házirend tartalmazza.
A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót . Az erre
vonatkozó igényt a Dök vezető tanár által kell bejelenteni.
A diákönkormányzat vezetőjével a kapcsolattartást elsősorban a diákönkormányzat
munkáját segítő igazgatóhelyettes II. látja el.
Az igazgató illetve az igazgató helyettesek részt vesznek az évi rendes diákközgyűlésen.
1.26. A pedagógusok és a tanulók
Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató a diákönkormány-
zat vezetőségi ülésein, a diákközgyűlésen, a honlapon, iskolarádión, iskolagyűléseken keresztül
valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.
A diákközgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes
diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjé-
ben meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormány-
zat vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti.
A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként is megszervezhető.
Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol
az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a
tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről.
A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a
diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez.
A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyil-
vánosságra kell hozni.
A tanulók a- diákközgyűlések közötti időszakban – kérdéseiket, véleményüket, javasla-
taikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közöl-
hetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezetekkel.
29
Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái
A. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát
megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársai-
nak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján.
B. Az intézményt az iskolaigazgatója képviseli. A fenntartóval való munkakapcsolat a Székes-
fehérvári Szakképzési Centrumon keresztül valósul meg.
C. Ezen kívül az iskola rendszeres kapcsolatot tart:
a kollégiummal;
a szülői szervezettel;
az iskolát támogató intézményekkel, jogi személyekkel;
a kamarákkal;
a gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvossal;
az oktatási intézményekkel;
a pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel;
a közösségi szolgálat külső helyszíneivel;
a szakmai gyakorlati helyekkel.
D. A Gyermekjóléti Szolgálattal elsősorban a gyermek- és ifjúságvédő koordinátor tartja a
kapcsolatot. A kapcsolat felvételének szükségességét az osztályfőnök jelzi az gyermek- és
ifjúságvédőnek, aki a szükséges lépéseket megteszi.
Ha a tanulónak személyes adottságai, állapota miatt különleges gondozásra van szüksége,
a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben kaphat segítséget. Ehhez igénybe veheti osz-
tályfőnöke illetve az ifjúságvédelmi koordinátor támogatását vagy közvetlenül fordulhat az
intézményekhez, melyeknek nevét, címét, telefonszámát az iskola hirdetőtábláján megta-
lálja.
E. Rendszeres munkakapcsolatban vagyunk a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával,
a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával (pályázatok, munkaerőgazdál-
kodási információk, szakmai versenyek, stb.), az NSZFH-val, valamint az iskola szakmai
profiljába eső tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel, szakmai szervezetekkel.
Ennek formái: szakmai bemutatók tartása, továbbképzések szervezése, stb.
F. Tanítványaink nevelésében együttműködünk a Székesfehérvári Nemes Nagy Ágnes Közép-
iskolai Leánykollégium, valamint a József Attila Középiskolai Fiúkollégium nevelőtestüle-
tével.
G. Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a városi Ifjúság-
orvosi rendelő szakszemélyzete végzi. (Székesfehérvár, Jancsár u. 1.) A belgyógyászati,
szemészeti, fogászati szűrővizsgálatokat évente egyszer egyeztetett időpontban végzik. A
belgyógyászati szűrővizsgálathoz a feltételeket az iskola biztosítja. A tanulók fizikai álla-
potának felmérése évente a NETFIT keretében történik testnevelés órákon.
H. A szakmákhoz kapcsolódó szakmai szervezetekkel együttműködés
I. Amennyiben a tanulók - fiatalkorú tanuló esetén szülői engedéllyel - igénylik az államilag
elismert egyházak hitoktatói által szervezett fakultatív hittan-oktatást, akkor az (tag)intéz-
mény-vezetővel való egyeztetés után megfelelő helyiséget és időt biztosít az iskola.
30
A tanulmányok alatti vizsgák típusai és szabályai
1.27. A tanulmányok alatti vizsgák típusai
Tanulmányok alatti vizsga körébe tartozik az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga,
valamint a pótló és javítóvizsga.
1.27.1. Osztályozó vizsga
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapí-
tásához, ha felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. Az igazgató enge-
délyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az elő-
írtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Tanköteles tanuló esetén, ha egy tantárgyból harminc
százaléknál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.
Osztályozó vizsgán vesz részt a tanuló, ha a félévi, év végi osztályzatának megállapítása
érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek tel-
jesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben,
január 3-15. és április 1-30. között, illetve augusztus 15-31. között kell megszervezni. Osztá-
lyozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Osztályozó vizsgát a tanuló az
iskola igazgatójának írásban benyújtott kérelme alapján is tehet. A vizsgák időpontjáról a tanu-
lót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
A magántanulónak félév végén, illetve tanév végén osztályozóvizsgát kell szervezni. A
magántanuló év végi osztályzatának megállapítása az első és második féléves osztályozó vizsga
eredményének súlyozott átlagából adódik. A tanév végi osztályzat megállapításánál az év végi
vizsga eredménye súlyozottan (kétszeresen) kerül megállapításra. Az elégséges osztályzathoz
a 2,00 átlagot kell elérni.
Az esti tagozatos tanulók félévi és tanév végi osztályzatát szintén osztályozó vizsga al-
kalmával állapítjuk meg. Az egész tanév során tanult tantárgy tanév végi osztályzata a félévi és
tanév végi vizsga átlagából adódik, amelybe beleszámítjuk az évközben szerzett eredményeket.
1.27.2. Különbözeti vizsga
Különbözeti vizsgát tesz a tanuló abban az esetben, ha az iskola igazgatója átvételéről
döntött, és előző iskolájában nem teljesítette helyi tantervünkben meghatározott egy adott tan-
tárgy adott évfolyamának követelményeit.
A különbözeti vizsgát a beiratkozás napjától számított hatodik-nyolcadik hét között le-
het megszervezni. A tanulót a vizsga tananyagáról a beiratkozás előtt a szaktanárnak tájékoz-
tatnia kell. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájé-
koztatni kell.
1.27.3. Pótló vizsga
Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol ma-
rad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.
A tanulónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény,
körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a tanuló szándékos vagy gondatlan
magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a tanuló és az
31
intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a tanuló pótló vizsgát tegyen, ha
ennek feltételei megteremthetők. A tanuló kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre
adott válaszait értékelni kell.
1.27.4. Javítóvizsga
Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen
osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból
elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-
étől augusztus 31-éig terjedő időszakban lehet megszervezni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet
javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezte.
1.28. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai
A tanulmányok alatti vizsgakor az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló az eddig meg-
határozott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.
A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek tagja
legalább két olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizott-
ság elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A vizsgabizottság feladatainak ellátásakor
az érvényes jogszabályok szerint jár el.
A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az iskolánk által alkalmazott kerettantervi
(helyi tantervi) törzsanyag tantárgyra és évfolyamra érvényes elvárásainak megfelelően
állapítjuk meg. A vizsga tantárgytól függően írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészből
áll. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is
eltérőek.
Az értékelési renddel szembeni követelmények:
o legyen egységes, egyszerű, áttekinthető,
o objektív,
o legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő,
o biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is,
o jelezze a sikert és a kudarcot is,
o részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást,
o jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.
A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.
A középiskolában, olyan tantárgyból, amely követelményeinek teljesítésével a helyi
tanterv alapján valamely vizsgatárgyból a tanuló érettségi vizsga letételére való jogo-
sultságot szerezhet, a tanulmányok alatti vizsgán minden évfolyamon kötelező követel-
mény a minimum hatvanperces, az adott tanév helyi tantervének legfontosabb tanulmá-
nyi követelményeit magában foglaló írásbeli vizsgarész, valamint a szóbeli vizsgarész
sikeres teljesítése.
Egy vizsganapon egy tanuló vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet
megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc
pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus ki-
javítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető
színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Az
iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatla-
pokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő
32
lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja,
és a vizsgairatokhoz mellékeli.
A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak leg-
alább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban
az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották.
Az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló idő tantárgyanként közép-
iskolában minimum hatvan perc.
A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és –
amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Ezek-
ről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább har-
minc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési
idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmonda-
nia. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél
nem lehet több.
A tanulmányok alatti vizsgák típusai:
Tantárgy Írásbeli Szóbeli Gyakorlat Megjegyzés
Közismereti tantárgyak
Matematika X X
Informatika X X
Biológia X X
Kémia X X
Földrajz X X
Fizika X X
Komplex természettudomány X X
Magyar nyelv X X
Irodalom X X
Történelem X X
Idegen nyelv X X
Az írásbeli vizsga 60 perc, mely szö-
vegértés, nyelvhelyesség és irányított
fogalmazást tartalmaz
A szóbeli vizsgarész max 15 perc, fel-
készülés nincs (kötetlen beszélgetés,
szituáció, önálló témakifejtés
Póttételt a szóbelin egyszer húzathat a
tanár, a szóbelin legalább két feladatot
kell teljesíteni, arányosan az évfo-
lyamtól függően
40%-tól elégséges a két vizsgarész
együttesen
Egészségügyi ágazat-szakmai tantárgyai
Munkahelyi egészség és bizton-
ság (9. évf.) X X
Szakmai kommunikáció (9. évf.) X X
33
Ápolástan-gondozástan (9. évf.) X X a szóbeli vizsga gyakorlati jellegű fel-
adatokat tartalmaz
Klinikumi alapozó ismeretek (9.
évf.) X X
Egészségügyi asszisztensi felada-
tok (9. évf.) X
Egészségügyi alapismeretek (10.
évf.) X X
Szakmai kommunikáció (10.
évf.) X X
Ápolástan-gondozástan (10. évf.) X a szóbeli vizsga gyakorlati jellegű fel-
adatokat tartalmaz
Diagnosztikai és terápiás alapis-
meretek (10. évf.) X
a szóbeli vizsga gyakorlati jellegű fel-
adatokat tartalmaz
Egészségügyi asszisztensi felada-
tok (10. évf.) X X
Egészségügyi alapismeretek (11.
évf.-kifutó) X X
Ápolástan-gondozástan (11. évf.-
kifutó) X X
Klinikumi ismeretek (11. évf.-ki-
futó) X X
a szóbeli vizsga gyakorlati jellegű fel-
adatokat tartalmaz
Egészségügyi alapismeretek (12.
évf.-kifutó) X X
Szakmai kommunikáció (12.
évf.-kifutó) X X
Ápolástan-gondozástan (12. évf.-
kifutó) X X
Klinikumi ismeretek (12. évf.-ki-
futó) X X
a szóbeli vizsga gyakorlati jellegű fel-
adatokat tartalmaz
Környezetvédelmi ágazat-szakmai tantárgyai
Laboratóriumi gyakorlatok X
9. évfolyam tantárgyai
Környezetvédelmi gyakorlat X
Munkabiztonság X X
Környezeti kémia X X
Földtudományi alapok X X
Műszaki ismeretek X X
Hulladékgazdálkodási gyakorla-
tok
X
10. évfolyam tantárgyai
Hulladékgazdálkodási ismeretek X X
Hulladékkereskedelem X X
Környezeti kémia X X
Környezetvédelmi alapismeretek X X
Környezetvédelmi gyakorlat X
Méréstechnika gyakorlat X
34
Műszaki ismeretek X X
Hulladékkereskedelem
X
X
11. évfolyam tantárgyai
Hulladékgazdálkodási ismeretek X X
Hulladékgazdálkodási gyakorla-
tok
X
Környezetvédelmi alapismeretek X X
Környezettechnikai alapok X X
Környezetvédelmi gyakorlat X
Méréstechnika gyakorlat X
Hulladékgazdálkodási ismeretek X X
12. évfolyam tantárgyai
Környezetvédelmi alapismeretek X X
Környezettechnikai alapok X X
Környezetvédelmi gyakorlat X
Környezettechnikai alapok gya-
korlat
X
Környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazat-szakmai tantárgyai
Vízgazdálkodási alapismeretek X X 11. évfolyam tantárgyai (KIFUTÓ
KÉPZÉS) Környezettechnikai alapok X X
Vízgazdálkodási alapgyakorlat X
Analitika gyakorlat X 12. évfolyam tantárgyai (KIFUTÓ
KÉPZÉS) Környezettechnikai alapok X X
Környezetvédelmi alapismeretek X X
Környezetvédelmi gyakorlat X
Vízgazdálkodási alapismeretek X X
A felvétel és az átvétel szabályai
A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt.
1.29. Felvétel a kilencedik évfolyamra
Iskolánkba a felvételi kérelmet az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanu-
lói adatlap felhasználásával kell benyújtani.
Az iskola a tanulói jogviszony létesítését az intézmény által meghatározott felvételi kö-
vetelményeinek teljesítéséhez köti. Az intézmény az adott tanév felvételi követelményét és idő-
pontját a felvételi tájékoztatóban a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra.
A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészí-
tésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a
jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének,
telephelyének településén található, akinek felső tagozatos átlageredménye jobb, illetve akinek
sajátos helyzete azt indokolja.
Sajátos helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha
hátrányos helyzetű;
a tanuló testvére jogviszonyban áll vagy állt az intézménnyel;
a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője az iskola jelenlegi alkalmazottja; vagy alkal-
mazottja, tanulója volt;
35
a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője pedagógus, vagy pedagógus volt a város va-
lamelyik oktatási intézményében.
A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehéz-
séggel küzdő tanulót jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és re-
habilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyakorlati képzés
kivételével az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a mi-
nősítés alól.
Ha a tanuló a középiskola felvételi pontszámításának részét képező tantárgyból kapott
mentesítést általános iskolában az értékelés és minősítés alól, az adott tantárgy(ak) helyett a
felvételi eljárás során a tanuló választása alapján más, nem készségtárgy(ak) osztályzata(i) ve-
hető(k) figyelembe.
1.30. Átvétel más iskolából
Más iskolából való átvételről – a megfelelő jogszabályi keretek között – az igazgató
dönt.
Az átvételi eljárást a szülő és a tanuló közös írásbeli kérvénye alapján kell megindítani,
a kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani.
Ha a jelentkező tanuló lényegesen más tartalmú tanterv alapján tanult, mint az az osz-
tály, amelyben tanulmányait folytatni kívánja, akkor az igazgató megvizsgálja, hogy az átvé-
telnek van-e lehetősége, és ha igen – a szakmai munkaközösség véleménye alapján – különbö-
zeti vizsga letételét írhatja elő.
Ha a tanulót tanév közben vesszük át, akkor az adott félévben addig elért érdemjegyeit
és – az iskola által beszedett – írásbeli munkáit meg kell kérni az előző iskolájától.
Iskolánk minden évfolyamára csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a egészségügyi al-
kalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt.
Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv
A. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem ér-
kezik. A laikus elsősegély-nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a bal-
eset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást.
B. Lehetővé tesszük diákjaink számára, hogy elsősegélynyújtó szakkörön vegyenek részt, le-
hetőség szerint ennek keretében országos elsősegélynyújtó versenyre is felkészítjük az ér-
deklődő tanulókat.
C. Az egészségügyi szakon tanulók külön tantárgy/modul keretein belül foglalkoznak az első-
segélynyújtással.
Záró rendelkezések A Pedagógia Program hatálya kiterjed a Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Szak-
gimnáziuma és Szakközépiskolájának tantestületére, alkalmazotti körére, valamennyi tanuló-
jára, iskolai ügyekben a szülőket is kötelezi.
A Pedagógiai Program nyilvános. Megtekinthető és helyben olvasható az iskola könyvtárában
a könyvtári nyitva tartás ideje alatt, illetve olvasható az iskola honlapján, vagy tájékoztatás kér-
hető az intézmények titkárságán, továbbá az igazgatótól.
36
A Pedagógiai Program határozatlan időre szól. A szabályzatot a jogszabályi változásoknak
megfelelően, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni.
36
A Pedagógiai Program határozatlan időre szól. A szabályzatot a jogszabályi változásoknak
megfelelően, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni.
37
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete)
38
1. Jogszabályi környezet:
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtá-
sáról
2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
módosításáról
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkal-
mazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő
végrehajtásáról
20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a közneve-
lési intézmények névhasználatáról
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és
alkalmazásáról
51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rend-
jéről
30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről
2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről
23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellá-
tás rendjéről
314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról
315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai kö-
vetelménymoduljairól
150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos
Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
2001. évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről
2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tör-
vénymódosításáról
106/2012. (VI. 1.) KormányrendeletAzérettségivizsgavizsgaszabályzatánakkiadásáról-
szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendele tmódosításáról.)
40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről
2012. évi I. törvény a munkatörvénykönyvéről
39
2.A választott kerettantervek megnevezése kifutó képzéseink esetén
(1) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz „Kerettanterv a szakközépis-
kolák 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező mi-
nimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4
Idegen nyelvek 3 3 3 3
Matematika 3 3 3 3
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári isme-
retek 2 2 3 3
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1
Biológia - egészségtan 2 2 1
Földrajz 2 1
Szakmai tárgyak 6 7 8 11
Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) 1
Informatika 1
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
40
(2) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 7. melléklete, azaz „Nyelvi előkészítő évfolyam
kerettanterve” alapján határoztuk meg a nyelvi előkészítő osztályaink tantervét.
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk:
Tantárgy megnevezése Változat
Magyar nyelv és irodalom alap
Idegen nyelv alap
Nyelvi előkészítő alap
Matematika B
Etika alap
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek alap
Fizika alap
Kémia A
Biológia - egészségtan alap
Földrajz alap
Környezet- és természetismeret saját prog-
ram
Szakmai tárgyak
szakmai
program sze-
rint
Vizuális kultúra alap
Informatika alap
Testnevelés alap
Osztályfőnöki saját prog-
ram
(3) A „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy óraszámának bontása
Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás
Magyar nyelvtan 2 1 1 1 9. évf.
Irodalom 2 3 3 3
41
A választott kerettanterv feletti óraszám:
(1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től (Kifutó képzés esetén)
(2) Az egyesített közismereti+szakágazati órahálók az 1-4. számú HT mellékletekben ta-
lálhatók. (Kifutó képzés)
(3) A részletes közismereti tantervi programok az 5. számú HT melléklet-ben találhatók.
(4) A részletes szakmai tantervi programok a Szakmai programban (Pedagógiai Program
III. fejezete) és annak mellékleteiben találhatók.
(5) A 13. és felsőbb szakképzési évfolyamok órahálóját a Szakmai program (Pedagógiai
Program III. fejezete) tartalmazza.
(6) A kifutó rendszerű órahálók a Pedagógiai Program mellékletében találhatók.
(7) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete
alapján történnek.
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája
Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf.
Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf.
Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf.
Etika 1
Történelem, társadalmi és ál-
lampolgári ismeretek 2+1 2+1 3 3
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1 0+2
Biológia - egészségtan 2 2+1 1+2
Földrajz 2 1
Szakmai tárgyak* 6 7 8 11
Művészetek (Vizuális kultúra) 1
Informatika 1+1 0+2 9-10. évf.
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Maradék szabadon tervezhető
órakeret 0 0 0 0
Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35
Összefüggő szakmai gyakor-
lat*
*A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai
ágazattól függően).
42
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépisko-
lája
Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny–12. évfolyam
Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás
Magyar nyelv és iroda-
lom 4 4 4 4
nyelvtan 9.
évf.
Idegen nyelvek 18 3+2 3+2 3+2 3+2 9Ny-12. évf.
Anyanyelv és beszédkul-
túra 1
Matematika 1,5 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf.
Etika 1
Történelem, társadalmi
és állampolgári ismeretek 2 2+1 3 3+1
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1 0+2
Biológia - egészségtan 0+1 2+1 2 1
Földrajz 2 1
Környezet és természet-
ismeret 1
Szakmai tárgyak* 6 7 8 11
Művészetek (Vizuális
kultúra) 1
Informatika 3,5 1+1 9Ny-9. évf.
Testnevelés 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Maradék szabadon ter-
vezhető órakeret 0 0 0 0
Rendelkezésre álló óra-
keret 31 35 36 35 35
Összefüggő szakmai gya-
korlat*
*A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai
ágazattól függően).
43
3. A választott kerettantervek megnevezése 2016. szeptember 1-től felmenő
rendszerben
(1) 14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez azaz „Kerettanterv a szakgimná-
ziumok 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező
minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
II.
Egészségügy I., Környezetvédelem XXIII.
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13.
évf.
13. évf.
óra-
szám
össze-
sen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv*** 4 4 4 4 556 4 124
Matematika*** 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika*** 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex termé-
szettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó tan-
tárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: Érettségi tan-
tárgy, vagy Idegen nyelv,
vagy Kémia*, vagy Infor-
matika, vagy Szakmai tan-
tárgy**
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói is-
meretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő) szak-
képesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető szakképesí-
tés
3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló órake-
ret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
44
* Amennyiben az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben meg-
található 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet kell használnia.
** Az órakeret a Katonai alapismeretek tantárgy oktatására is fordítható.
*** Csoportbontásban oktatott tantárgy
Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás
Magyar nyelvtan 2 1 1 1 9. évf.
Irodalom 2 3 3 3
XI.
Nyelvi előkészítő évfolyam óraszámai a szakgimnáziumban
Tantárgyak óraszám/hét
Idegen nyelv * 18
Testnevelés és sport 5
Informatika* 3
Képességfejlesztés
(helyi tantervben meghatározottak szerint) 3
Osztályfőnöki 1
Összesen 30
* Csoportbontásban oktatott tantárgy
Iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyam óraszámai és tantárgyai
Tantárgyak óraszám/hét
Idegen nyelv: angol/német nyelv* 18
Testnevelés és sport 5
Informatika* 3
Képességfejlesztés: matematika 1,5
Képességfejlesztés: anyanyelvi és beszédkultúra 1,5
Osztályfőnöki 1
Összesen 30
* Csoportbontásban oktatott tantárgy
A nyelvi előkészítő évfolyam elvégzése után a szakgimnáziumi kerettanterv lép életbe.
45
(2) A szakgimnáziumi kötelezően választható tantárgyak esetében 11-12. évfolyamon hasz-
nált óraterv
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9-12.
óraszám
összesen
13.
évf.
13. évf.
óra-
szám
össze-
sen
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - -
Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124
Matematika 3 3 3 3 417 - -
Történelem 2 2 3 3 345 - -
Etika - - - 1 31 - -
Informatika 2 2 - - 144 - -
Művészetek - - 1 - 36 - -
Testnevelés 5 5 5 5 695 - -
Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -
Kötelező komplex termé-
szettudományos tantárgy 3 - - - 108 - -
Ágazathoz kapcsolódó tan-
tárgy: Biológia - 2 2 2 206 - -
Kötelezően választható
tantárgy: egészségügyi
ágazaton: szakmai tan-
tárgy, környezetvédelmi
ágazaton matematika
- - 2 2 134 - -
Pénzügyi és vállalkozói is-
meretek - 1 - - 36 - -
Érettségire épülő (fő) szak-
képesítés 8 8 7 7
(1045+453)
1498
31 961
Érettségi vizsga keretében
megszerezhető szakképesí-
tés
3 4 3 3 - -
Rendelkezésre álló órake-
ret/hét 35 36 35 35 35
Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31
Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085
46
(3) 15. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez azaz „Kerettanterv a szakközépisko-
lák 9–13. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimá-
lis óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
A közismereti képzés heti óraszámai a szakközépiskola 9-11. évfolyamára
A közismereti és szakmai órák aránya
Területek 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Közisme-
ret
Kötött órák 15 óra 9 óra 6 óra
Szabadon felhasznál-
ható órakeret 3 óra 2 óra 3,5 óra
Összesen 18 óra 11 óra 9,5 óra
Szakmai
elmélet és
gyakorlat
Kötött órák 14,5 óra 23 óra 23 óra
Szabadon felhasznál-
ható órakeret 2,5 óra 2 óra 2,5 óra
Összesen 17 óra 25 óra 25,5 óra
Heti összes óraszám 35 óra 36 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása
Tantárgyak 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Kommunikáció –
magyar nyelv és iro-
dalom
2 óra 1 óra –
Idegen nyelv**** 2 óra 2 óra 2 óra
Matematika**** 2 óra 1 óra –
Társadalomismeret 2 óra 1 óra –
Természetismeret 3 óra – –
Testnevelés* 5 óra 5 óra 5 óra***
Osztályközösség-
építő Program 1 óra 1 óra 1 óra
Szabad órakeret** 1 óra 0 óra 1,5 óra
Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra
* Az Nkt. értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük
a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelésóra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai
elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelésóra nem teljesíthető, a fennmaradó
órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek.
** A szabad órakeret felhasználásáról az iskola dönt, így például az informatika oktatását is beemelheti a helyi
tantervébe (ehhez a kerettanterv külön informatika tantárgyi kerettantervet is ajánl).
*** A szakközépiskola 11. évfolyamán a szakgimnázium számára készült testnevelés és sport kerettanterv 11–
12. évfolyamának tartalmából lehet választani a rendelkezésre álló óraszámoknak megfelelően. (Ez nem ér-
vényes a háromórásra tervezett testnevelés és sport kerettantervre, amely már csak három évfolyamra [9–11.]
készült.)
**** Csoportbontott órák
47
4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásá-
nak elvei
(1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban
oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik.
(2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai:
a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült
létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni,
hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhe-
lyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás
lehetőségét.
b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivéte-
lével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, ame-
lyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak
jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel,
az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.
c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy
azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az ösz-
szes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más
módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.
d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén
tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ru-
házati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató
munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, tanesz-
közökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget
tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez.
e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek,
ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból
a tanulók kikölcsönözhetnek.
f) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett
iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tan-
könyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tan-
könyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve,
hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján ke-
rült kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hi-
vatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7)
bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában.
g) 2017. szeptember 1-től a 9. évfolyamon tanuló diákok ingyen tankönyvre jogosultak.
(3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai:
a) Az iskola helyi tanterve alapján a munkaközösségek meghatározzák az adott évfo-
lyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket.
b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk.
c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diá-
kokat segítjük.
48
d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépí-
tése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek.
e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egy-
szerű és érthető.
f) Tartalma legyen korszerű.
g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehe-
tővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását.
h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való
készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tan-
könyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni.
(4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja
helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tan-
évkezdést megelőző hetekben.
(5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtá-
mogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott
– kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.
(6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igaz-
gató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állomány-
ban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az
iskola házirendjében meghatározottak szerint.
5. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi
megvalósítsa
(1) Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és meg-
szilárdítása.
(2) A szakgimnáziumnak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felső-
fokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános mű-
veltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati
oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizs-
gákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakgimnáziumban az Országos képzési
jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betölté-
sére képesítő szakmai érettségi vizsga.
(3) A Nemzeti alaptantervben, valamint a Kerettantervben meghatározott pedagógiai fel-
adatok helyi megvalósítási módjai:
a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával;
helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi neve-
lés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, se-
gítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. A tanulóban ki-
alakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelen-
tőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért
érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak.
49
Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés követ-
kezményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség eti-
kai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti
az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok fel-
ismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére.
b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk
értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek,
tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azo-
kat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, ame-
lyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsü-
léséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és
az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kö-
telessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként városi szintű ünnep-
lésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témá-
val.Tanórai vagy tanórán kívüli keretek között ismerje meg lakóhelye és iskolája kör-
nyékének természeti és kulturális örökségét, tisztában van a helytörténeti események
főbb állomásaival. Ismerje az UNESCO kulturális örökség kincséhez és a magyar
örökséghez tartozó kiemelkedő jelentőségű hazai természeti és kulturális értékeket.
Tájegységekhez kötve is ismerjen hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód,
szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos sze-
repét. Ismerje a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák
hagyományait.
c) állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osz-
tályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási
folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés
színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetle-
nül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez.Fontos, hogy tanulóink
aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek,
megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartás-
hoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének
képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés
képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés,
megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére
építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demok-
ratikus gyakorlata biztosítja. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezeté-
ben, ismerje és tisztelje szűkebb közösségei tagjait, törekedjen a jó együttműködésre
az együttélésben. Képes legyen a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismerje
a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.
d) az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő
értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tu-
datosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az
osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. A helyes önismeret
eredményeként tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van,
50
amelyben az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas
kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok épí-
tésének lényegével és az emberi együttműködés lehetőségeivel.
e) a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése,a családi sze-
repekre való felkészítés,a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfő-
nöki órákon.
f) a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiata-
lok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szer-
vezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fej-
lődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra
nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése.
g) felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségire jelentkezés feltétele ötven
óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.
h) fenntarthatóság, környezettudatosság: A tanuló értse a fenntarthatóság, illetve a
fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét példákon keresztül ismerje fel, ho-
gyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és
a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. A diákok más-más személyes él-
ménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvi-
tel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában
minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a
hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek,
csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos ma-
gatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg
azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környe-
zeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi
– gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti
következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcso-
latát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük ér-
tékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a fele-
lősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek szemé-
lyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
i) pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pá-
lyaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasz-
tását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet
kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenysége-
ket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képessége-
iket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve
ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak
akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek,
tevékenységek összehangolásán alapul. Tudatosuljon a tanulóban, hogy élete során
többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanu-
lásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával, hi-
vatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről.
51
j) gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban,
hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó
kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és
az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához,
hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Előse-
gíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálko-
dásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy
okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, ha-
nem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani
a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a sze-
mélyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a
kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatá-
sok, marketinghatások és viselkedésmódok között.
k) médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrá-
sának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk
tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a
képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan
elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a
kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs ér-
tékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és
gyengéi, melyiktől mit várhatnak.
l) a tanulás tanítása:
la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, meg-
alapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők
figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés de-
duktív útjának bemutatása,
lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés;
a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fej-
lesztő értékelésük;
ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, kész-
ségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló
tanulás és az önművelés alapozásával;
le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív
tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
6. Mindennapos testnevelés
(1) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a hatályos közneve-
lési törvény vonatkozó része szerint szervezzük meg a következő módon:
a) A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára
megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést.
b) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013.
szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát.
52
(2) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely
alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók
egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos élet-
módra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és verseny-
zés iránti igény felkeltése.
7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabá-
lyai
(1) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választ-
ható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül.
(2) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően
választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból
akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel.
(3) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, át-
helyezés útján gyakorolható, – ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – az igazgatóhoz be-
nyújtott kérelem pozitív elbírálása után.
(4) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik,
hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a válasz-
tott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít.
(5) Választható:
a) emelt és közép szintű érettségire felkészítő órák
b) az adott tanévben meghirdetett szakkörök
c) az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák
53
8. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése
(1) 2013. szeptember 1-től induló évfolyamokon kimenő rendszerben valamint 2016. szept-
ember 1-től induló szakgimnáziumi évfolyamokon:
a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények
alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára, valamint az ágazati szakmai
érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten.
b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból:
1. magyar nyelv és irodalom
2. történelem
3. matematika
4. idegen nyelv
5. ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy
c) Intézményünk szakgimnázium. A mindenkor érvényes jogszabály értelmében tanu-
lóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek az ágazatának megfelelő szakmai vizsga-
tárgyból.
d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű
vizsgára történő felkészítéssel.
e) Emelt szinten tehető érettségi vizsga kimenő rendszerben:
- a kötelező érettségi tantárgyakból
- biológiából
- kémiából
Emelt szinten tehető érettségi vizsga a 2016/2017-es tanévtől beiratkozott tanulóinknak:
- a kötelező érettségi tárgyakból
- biológiából
f) A szakgimnáziumi érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogsza-
bályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakkép-
zésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatá-
sára jogosít.
g) Az érettségi megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének
igazolása. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú
javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető.
h) A kötelező érettségi tantárgyakon, valamint a biológián kívül közép szinten felké-
szítjük a 2018/2019-es tanévtől beiratkozott tanulóinkat az érettségi vizsgára az
alábbi tantárgyakból is:
- földrajz
- kémia
- fizika
9. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga téma-
körei
(1) A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint.
54
10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei
és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei
10.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és
formái
10.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei
(1) A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók
teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége vissza-
hat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló szemé-
lyére.
(2) Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres
munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a
készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előfor-
duló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület
érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata,
kötelessége.
(3) Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak.
Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelőmértékben tanítot-
tunk.
(4) A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár
folyamatosan ellenőrzi.
(5) A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szó-
ban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket.
(6) A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne
a számonkérésre, osztályozásra.
(7) Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon
belül is változatos legyen.
(8) Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát ne-
héz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők.
(9) Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkul-
túrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését.
(10) A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is el-
térőek.
(11) Az értékelési renddel szembeni követelmények:
a) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető,
b) objektív,
c) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő,
d) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is,
e) jelezze a sikert és a kudarcot is,
f) részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást,
g) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.
55
10.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái:
(1) Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan,
mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket.
(2) Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek
gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Ér-
tékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos.
(3) Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szak-
tanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek más-
ként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző
órán, mert nem témakört ölel fel.
(4) Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írás-
beli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtar-
tama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell beje-
lenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két
témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A témazárók
mennyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal
számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük).
(5) Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat.
Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a
középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos idő-
pontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg.
Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelmények-
hez igazodik.
(6) Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a
középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok
összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró
dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal.
(7) Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek.
(8) Érdemjeggyel értékelhető még:
a) tanórai teljesítmény
b) gyűjtőmunka
c) kiselőadás megtartása, házi feladat
d) PPT készítése
e) kiállítás készítése
f) TDK vagy egyéb pályázat írása
g) versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján.
h) tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel.
A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a
tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyez-
tetett időpontban.
56
A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon
belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a el-
lenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló
rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel.
Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesít-
ményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel
az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitar-
tásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztá-
ban legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott
osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző köny-
vön keresztül és az e-napló útján értesítjük.
A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított mó-
don.
A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési
rendszert:
- azellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket,
- az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat
megállapításakor,
- azellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját,
- az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét,
- az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés idő-
szaka),
- az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját,
- az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját,
- a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét.
Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg:
- Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folya-
matosságát az intézmény-vezető vagy a helyettesei ellenőrzik.
Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást
követő egy héten belül.
Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat
alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérle-
gelheti az alábbiakat:
- a tanuló tanórai munkája,
- a házi feladatok elkészítése,
- egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény,
- a tanuló önmagához viszonyított fejlődése.
Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztály-
zatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t.
Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze.
Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem
osztályozható az adott időszakban.
57
Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozha-
tóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.)
EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont)
A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább
elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése.
10.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái
10.2.1. Alapelvek
A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szük-
ség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldol-
gozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.)
Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő
minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi
követelményeket kell irányadónak tekinteni.
A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai
munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola
által megfogalmazott, illetve az osztályban követendőnevelési célokat is érvényesíti.
Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátos-
sága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a
tanulók tudomására.
Az értékelés formái:
A pedagógiai értékelésfő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív.
a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e
a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal.
b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai
folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről
c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat,
vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga.
Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van.
A tanulási folyamat
Az értékelés kezdete folyamata vége
fajtája diagnosztikus
feltárja az előzetes is-
meretek szintjét,
feladatot határoz meg,
helyzetet mér fel
formatív fejlesztő,
önfejlesztést segítő
szummatív mi-
nőségi értékelés,
a tanulási időt zárja le
58
ideje csoportba sorolás estén,
a szakasz elején, a ta-
nulási problémák ese-
tén.
tanév váltáskor
időben rendszeresen
elosztott gyakoriság-
gal, a folyamat teljes
idejében
félév, év vége
célja visszajelzés tanár, diák,
szülő számára
tanulás és értékelés
kölcsönhatásának ér-
vényesítése
összegzés, minősítés,
értékelés
formája rövid dolgozat
a teljesítményt pont-
ban, vagy százalékban
fejezi ki
röpdolgozat,
szóbeli feleletek
témazáró,
szóbeli – írásbeli fe-
leltetés
JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi kö-
vetelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége
szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti
felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fej-
lett.
ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tan-
tervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette.
(Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elengedhe-
tetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan.
ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem
teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg.
A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általá-
nos követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg.
10.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái
Az értékelésnél használt dokumentumok:
félévkor év végén
ellenőrző könyv bizonyítvány
napló napló
törzslap
10.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei:
59
10.3.1. Társadalomtudományi szakterület
Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból ér-
demjeggyel értékelhető még a memoriter is.
Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel össz-
hangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is.
Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése
alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év
elején a szaktanárok tájékoztatják.
A tanár egyéni mérlegelése alapján 5% pontban eltérhet a megadott értéktől a tanuló javára.
Az írásbeli munkák százalékos minősítése:
jeles 85- %
jó 70- %
közepes 55- %
elégséges 40-%
10.3.2. Idegen nyelvi szakterület
Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem külö-
níthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie.
Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg ér-
tése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanu-
lói teljesítmények mérésénél is.
A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat:
egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat.
A tanár egyéni mérlegelése alapján 5% pontban eltérhet a megadott értéktől a tanuló javára.
Írásbeli ellenőrzés,
Szódolgozat
Évfolyammérés témazáró dol-
gozat
90 -% jeles
78 - % jó
63 - % közepes
50 - % elégséges
90 -% jeles
80 - % jó
70 - % közepes
60 - % elégséges
85 -% jeles
70 - % jó
50 - % közepes
49 - % elégséges
60
10.3.3. Matematika, fizika szakterület
A tanár egyéni mérlegelése alapján 5% pontban eltérhet a megadott értéktől a tanuló javára.
írásbeli munka :
%-tól érdemjegy
85 jeles
70 jó
50 közepes
35 elégséges
10.3.4. Természettudományi szakterület
Az értékelés módja:
Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik.
Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írás-
beli. Az ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű.
A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill.
az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak.
Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján.
A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott fel-
adattípusokat. A témazáró dolgozatok esetén a középszintű érettségi vizsga ponthatárai a meg-
határozóak.
Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött ha-
táridőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként
egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmeg-
oldás sem.
10.3.5. Informatika
A tanár egyéni mérlegelése alapján 5% pontban eltérhet a megadott értéktől a tanuló javára.
Az írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése:
%-tól érdemjegy
85 jeles
70 jó
55 közepes
40 elégséges
10.3.6. Egészségügyi szakterület
Kifutó rendszerben 9-12. évfolyamon
61
Az értékelésnél a központi komplex írásbeli feladatlapok értékelés elvei a követendőek.
88% - 100% jeles
75% - 87% jó
62% - 74% közepes
51% - 61% elégséges
Egészségügyi szakon az alábbi tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatának megállapításá-
hoz súlyozott átlagot számítunk a következők szerint:
A tantárgyak értékelésénél az elégséges osztályzathoz a témakörök súlyozásának figyelembe
vétele mellett a tanulónak legalább 2,0 átlagot kell elérni.
10. évfolyam:
Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám
értékelésnél 11110-12
Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapisme-
retek Pedagógia 18 1
Egészségügyi ellátó-
rendszer 18 1
11221-12 Alap-
ápolás Ápolástan-gondozástan Ápolástudomány 18 1
Betegmegfigyelés
36
1
Ápolási beavatkozások
36 1
11222-12 Klini-
kumi ismeretek Klinikumi ismeretek
Anatómia-élettan 72 2 Mikrobiológia-járvány-
tan 18 1
Diagnosztikai alapisme-
retek 36 1
11. évfolyam:
Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám
értékelésnél
11110-12
Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapisme-
retek Népegészségügy 18 1
Környezet egészségügy 18 1
11221-12 Alap-
ápolás Ápolástan-gondozástan Akadályozott ember
gondozása 18 1
11222-12 Klini-
kumi ismeretek Klinikumi ismeretek
Anatómia-élettan 54 2 Általános kórtan 18 1
Terápiás alapismeretek 36 1
12. évfolyam:
62
Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám
értékelésnél
11110-12
Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapisme-
retek
Szakmai jogi és etikai is-
meretek 16 1
Szociológia 16 1
Egészségfejlesztés 32 1
Szakmai kommunikáció Speciális kommunikáció 16 1
11221-12 Alap-
ápolás Ápolástan-gondozástan Ápoláslélektan
16 1
11222-12 Klini-
kumi ismeretek
Klinikumi ismeretek
Gyógyszertani alapisme-
retek 16 1
Belgyógyászat 48 1
Sebészet és traumatoló-
gia 32 1
Gyermekgyógyászat 32 1
Terápiás alapismeretek 16 1
1/13. és 2/14. évfolyam:
Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe.
63
2016. szeptember 1. után induló osztályok esetén
Általános szempontok
Az egyes tantárgyak félévi és év végi értékelése a tantárgyhoz tartozó összes témakör je-
gyeinek súlyozott átlaga alapján történik. Ennek során a témazáró (piros) osztályzatok duplán
számítanak. A tantárgyak év végi jegyeinek kialakítása az egész év során tanított összes téma-
kör figyelembe vételével történik, beleértve az első félévben lezárult témaköröket is. A tantár-
gyak évközi értékelése során a jegyek számát illetően a pedagógiai program által meghatározott
szabályok az érvényesek.
A tantárgyak értékeléséhez szükséges félévi osztályzatok minimális száma a heti óra-
szám +1, továbbá minden témakörből minden félévben minimum 1 témazáró dolgozat
megírása, vagy azzal egyenértékű gyakorlati számonkérés történik.
Az általános értékeléstől eltérő tantárgyak táblázatai
A táblázatban nem olvasható tantárgyak értékelésére a fent említett általános szempontok
vonatkoznak.
64
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz tartozó (9-12. osztály)
54 723 02 GYAKORLÓ ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (1/13. 2/14. és 5/13. osztály)
MODUL /
TANTÁRGY/ TÉMAKÖR OSZTÁLY
ÓRASZÁM
ÉVES JAVASOLT JEGYEK
SZÁMA MIN.- MAX. MEGJEGYZÉS
11110-1
6 E
gés
zség
ügyi
alap
is-
mer
etek
Szakmai kommunikáció
Orvosi latin nyelv
9 és 1/13. 36 félévente minimum a
heti óraszám + 3,
amelyből legalább 2
témazáró
Kommunikáció
9 és 1/13. 18 maximum a féléves
heti óraszám + 1 Házi dolgozatra
nem adható osztály-
zat.
Speciális kommunikáció
10 és 1/13. 18 maximum a féléves
heti óraszám + 1 Házi dolgozatra
nem adható osztály-
zat.
11221
-16 A
lapáp
olá
s
Ápolástan-gondozástan
Ápolási beavatkozások
10 és 1/13. 36 minimum a félév so-
rán tanított, téma-
kör, vagy összekap-
csolt témakörök heti
óraszáma + 2, ezen
belül témakörönként
legalább 2 témazáró
Betegmegfigyelés
10 és 1/13. 36
Egészséges ember gondozása 9 és 1/13. 36
65
Csecsemő és kisgyermekgondozás 9 és 1/13. 18 minimum a félév so-
rán tanított, témakör,
vagy összekapcsolt té-
makörök heti óra-
száma + 1
Akadályozott ember gondozása 10 és 1/13. 18
Ápolástudomány 12 és 1/13. 16
Ápoláslélektan 12 és 1/13. 15
11222-1
6 K
linik
um
i is
mer
etek
Klinikumi alapozó ismeretek
Anatómia-élettan alapjai, a mozgásrendszer 9 és 1/13. 18 minimum a félév so-
rán tanított, összekap-
csolt témakörök heti
óraszáma + 3, ezen
belül a táblázatban
szereplő témakörön-
ként legalább 2 téma-
záró
A keringés és a légzés anatómiája és élet-
tana
9 és 1/13. 20
Emésztés-kiválasztás-szaporodás szerv-
rendszere
9 és 1/13. 28
Az idegrendszer, endokrin rendszer, érzék-
szervek anatómiája, élettana
9 és 1/13. 24
Mikrobiológia, járványtan, általános kórtan
9 és 1/13. 36 minimum a heti óra-
szám az adott félév-
ben + 1, maximum a
heti óraszám + 2
Házi dolgozatra
nem adható osztály-
zat.
Elsősegélynyújtás-első ellátás
9 és 1/13. 36 minimum a heti óra-
szám az adott félév-
ben + 1, maximum a
heti óraszám + 2
Házi dolgozatra
nem adható osztály-
zat.
Klinikumi szakismeretek
Kardiológia és pulmonológia alapjai 11 és 1/13. 28 minimum az adott
félév során tanított,
Gasztroenterológia és Nefrológia alapjai 11 és 1/13. 26
66
Hematológia, Immunológia, Reumatológia 11 és 1/13. 23 összekapcsolt témakö-
rök heti óraszáma + 1,
ezen belül a táblázat-
ban szereplő témakör-
önként legalább 1 té-
mazáró
Neurológia és pszichiátria alapjai
12 és 1/13. 23
Sebészet és traumatológia
12 és 1/13. 31 minimum a félév so-
rán tanított témakör
heti óraszáma + 1,
ezen belül legalább 2
témazáró
Gyermekgyógyászat
12 és 1/13. 31 minimum a félév so-
rán tanított témakör
heti óraszáma + 1,
ezen belül legalább 2
témazáró
Házi dolgozatra
nem adható osztály-
zat.
Diagnosztikai és terápiás alapismeretek
Diagnosztikai alapismeretek 10 és 1/13. 18 minimum a heti óra-
szám + 1, ezen belül a
táblázatban szereplő
témakörönként leg-
alább 1 témazáró
Labor diagnosztikai alapismeretek 10 és 1/13. 9
Képalkotó diagnosztika alapjai 10 és 1/13. 9
Terápia 10 és 1/13. 18
Gyógyszertan alapjai, gyógyszerelés 10 és 1/13. 18
11635
-16
Egés
zség
-
ügyi
assz
i-
szen
si f
el-
adat
ok
Egészségügyi asszisztensi feladatok
Asszisztensi feladatok diagnosztikai eljárá-
soknál
10. 72 minimum az adott
félév során tanított,
67
Asszisztensi feladatok bőrgyógyászat és a
szemészet területen
10. 18 összekapcsolt témakö-
rök heti óraszáma + 1,
ezen belül a táblázat-
ban szereplő témakör-
önként legalább 1 té-
mazáró minimum az adott
félév során tanított,
összekapcsolt témakö-
rök heti óraszáma + 1,
ezen belül a táblázat-
ban szereplő témakör-
önként legalább 1 té-
mazáró
Asszisztensi feladatok fül-orr-gégészeti te-
rületen
10. 18
Asszisztensi feladatok urológiai területen 11. 18
Asszisztensi feladatok nőgyógyászati terü-
leten
11. 18
Asszisztensi feladatok neurológiai és pszi-
chiátriai területen
12. 16
Dokumentáció vezetése a járóbeteg-ellátás-
ban
9. 36 minimum az adott
félév óraszáma + 1 Házi dolgozatra
nem adható osztály-
zat.
Prevenció
9. 36 minimum az adott
félév óraszáma + 1, maximum az
adott félév óraszáma
+2
Rehabilitáció 12. 15 minimum az adott
félév óraszáma + 1
Személyiség fejlesztés önismeret 9. 36 féléves óraszám+1
11
635
-16
Eg
észs
ég-
üg
yi
assz
isze
nsi
fel
-
adat
ok
Egészségügyi asszisztálás gyakorlata
Diagnosztikai gyakorlatok 10 ( 11) 18 (25) minimum az adott
félév során tanított/
Gondozás 10 18
68
összekapcsolt téma-
kör(ök) heti óraszáma
+ 1
11151-1
6 D
iagnosz
tikus
és t
eráp
iás
bea
vat
ko
zá-
sok f
elnőtt
bet
egnél
Diagnosztikus és terápiás szakismeretek
Biofizikai és biokémiai ismeretek 5/13 - 2/14 16 minimum az adott
félév során tanított/
összekapcsolt téma-
kör(ök) heti óraszáma
+ 1, témakörönként
legalább 1 témazáró
Gyógyszertan 5/13 - 2/14 31
Fizikális vizsgálatok, betegvizsgálat 5/13 - 2/14 15
Eszközös vizsgálatok 5/13 - 2/14 16
Perioperatív ellátás 5/13 - 2/14 16
Hospice ellátás 5/13 - 2/14 15
Diagnosztikus és terápiás beavatkozások
Mintavétel laboratóriumi és egyéb vizsgá-
latokhoz
5/13 - 2/14 8 minimum a heti óra-
szám + 1, témakörön-
ként legalább 1 téma-
záró
Ápolói feladatok eszközös vizsgálatoknál 5/13 - 2/14 8
Az ápoló gyógyszereléssel kapcsolatos fel-
adatai
5/13 - 2/14 15
Ápolói feladatok terápiás beavatkozásoknál 5/13 - 2/14 31
11152-1
6 E
gés
zség
ne-
vel
ő é
s fe
jles
ztő t
evé-
ken
ysé
g
Egészségnevelés- egészségfejlesztés
Egészségnevelés 5/13 - 2/14 16 minimum a heti óra-
szám + 1, témakörön-
ként legalább 1 téma-
záró
Mentálhigiéné 5/13 - 2/14 8
Táplálkozástan-dietetika 5/13 - 2/14 24
Betegoktatás 5/13 - 2/14 9
Rehabilitáció 5/13 - 2/14 21
69
10.3.7. Környezetvédelmi szakterület
Érettségi alatti osztályokban a témazáró dolgozatok értékelése az alábbiak szerint alakul:
85- % jeles
70- % jó
55- % közepes
40- % elégséges
A szakképzésben a témazáró dolgoztok értékelésénél a központi komplex írásbeli feladatla-
pok értékelés elvei a követendőek.
81-100 % jeles
71 - 80 % jó
61 - 70 % közepes
51-60 % elégséges
0 - 50 % elégtelen
Környezetvédelmi szakon a szakmai tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatát úgy állapítjuk
meg, hogy a tantárgyak alá tartozó témakörök heti óraszámának arányában, a témakörök rész-
eredményeiből súlyozott átlagot számítunk. A tantárgyak osztályzata akkor elégséges, ha a sú-
lyozott átlag legalább 2,0. A témakörök osztályzata akkor elégséges, ha a súlyozott átlag leg-
alább 2,0.
Kifutó képzés témakörei és tantárgyai:
11. évfolyam:
Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám
értékelésnél
11494-12
Környezetvédelmi és
vízgazdálkodási alap-
ismeretek
Vízgazdálkodási
alapismeretek
Hidrometeorológia,
vízkészlet gazdálkodás
36 1
Hidrológia-hidraulika 72 2
Környezettechnikai
alapok
A fizikai eljárások
alapelvei.
72 1
Vízgazdálkodási
alapgyakorlat
Geodéziai mérések 36 1
Hidrometeorológiai
mérések-vízméréstan
72 2
12. évfolyam:
Modul Tantárgy Témakör óraszám szorzószám
értékelésnél
11494-12
Környezetvédelmi és
vízgazdálkodási alap-
ismeretek
Környezetvédelemi
alapismeretek
A levegő és a talaj, mint
környezeti elem
32 1
Települési környezet vé-
delme
32 1
Vízméréstan 32 1
70
Vízgazdálkodási alap-
ismeretek Geodézia
32 1
Környezettechnikai
alapok
Kémiai eljárások, műve-
letek és berendezéseik
64 2
Biológiai eljárások
alapjai
32 1
Környezetvédelmi gya-
korlat
Elválasztó műveletek 64 2
Környezeti állapot vizs-
gálata
Analitika gyakorlat Bevezetés az analitikába 64 2
Redoxi-titrálások
9. évfolyam, 10. évfolyam
A témakörök a heti óraszám alapján kerülnek súlyozásra.
1/13. évfolyam, 2/14. évfolyam, 5/13. évfolyam:
Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe.
71
10.3.8. Testnevelés munkaközösség
9. évfolyam
SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
TANÉV
I.FÉLÉV II.
FÉLÉV
ÉRTÉKE-
LÉS
1. GIMNASZTIKA 48 üteműgyakorlatsorozatvégrehajtása X X 1
jegy 2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehaj-
tás
X X
3. TORNA
1. TALAJ:
kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra,
kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegál-
lás, homorított felugrás, hintalépés
feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
-
X
1 jegy
2. UGRÁS:
fiúk-lányok
- 5 részes keresztben felállított szekrényen ho-
morított felugrás
- 5 részes hosszában felállított szekrényen „kis-
macska” bemutatása
-
X
3. GERENDA
lányok
kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés
támadóállás, homorított leugrás
feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
-
X
1 jegy
4. GYŰRŰ
- kötelezőelemekbemutatása
- alaplendület
- lebegőfüggés
- homorítottleugrás
-
X
4.
SPORTJÁTÉKOK
2 bemutatása köte-
lező
KOSÁRLABDA - hosszúindulássalvégrehajtott
jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása
X
-
2 jegy
RÖPLABDA - kosárérintésbemutatása
- alkarérintésbemutatása
- X 1 jegy
72
9. évfolyam
SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
TANÉV ÉRTÉKE-
LÉS I.FÉLÉV II.
FÉLÉV
5. ATLÉTIKA
FUTÁSOK
futóiskola gyakorlati közül három bemutatása
X
- 1 jegy
UGRÁSOK
átlépő magasugrás bemutatása,
helyből távolugrás (második félév)
X
-
1 jegy
DOBÁSOK
- medicinlabdadobáshátra
- súlylökőmozdulatbemutatásahelyből
-
X 1 jegy
6.
KÜZDŐSPORT
támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak”
egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük
a társ vállát, bokáját, térdét
-
X -
7. ÚSZÁS - gyorsúszókar-lábtempólevegővételnélkül
- hátúszólábtempó, talpasugrás (elsőfélév)
- gyorsúszókar-lábtempólevegővétellel
- hátúszáskar-lábtempó
- differenciáltmódonfejesugrás
X
X 1 jegy
73
10. évfolyam
SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
TANÉV ÉRTÉKE-
LÉS I.FÉLÉV II.
FÉLÉV
1. GIMNASZTIKA 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X 1 jegy
2. KÖTÉLMÁSZÁS fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás X X
3. TORNA
1. TALAJ:
kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra,
kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, össze-
kötő elemek
feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
-
X
1 jegy
2. UGRÁS:
fiúk-lányok
- 5 részes keresztben felállított szekrényen
homorított felugrás
- 5 részes hosszában felállított szekrényen „kis-
macska” bemutatása
-
X
3. GERENDA
lányok
kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés
támadóállás, homorított leugrás
feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
- X
1 jegy
4. GYŰRŰ
kötelező elemek:
alaplendület,lebegőfüggés, lefüggés,
homorított leugrás
feladat:A kötelező elemekből szabadon összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
- X
74
10. évfolyam
SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
TANÉV ÉRTÉKE-
LÉS I.FÉLÉV
II.
FÉLÉV
4.
SPORTJÁTÉKOK
2 bemutatása köte-
lező
KOSÁRLABDA - labdavezetésselvégrehajtott
jobb-balkezes fektetett dobás
- 5 büntetődobásvégrehajtása
X
- 2 jegy
RÖPLABDA - kosárérintésfolyamatosanpárokbanvagyfalra
- alkarérintéshelybőlfejfölé - X 1 jegy
5. ATLÉTIKA
FUTÁSOK
futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása
- térdelőrajtbemutatása
X
- 1 jegy
UGRÁSOK
átlépő magasugrás bemutatása X
-
1 jegy
DOBÁSOK oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika vég-
rehajtása
-
X 1 jegy
6.
KÜZDŐSPORT
támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak”
egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük
a társ vállát, bokáját, térdét
-
X -
7.
NÉPTÁNC
- nyugatitáncdialektus (elsőfélév)
- középsőtáncdialektus
X X 1 jegy
75
11. évfolyam
SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY TANÉV
ÉRTÉKE-
LÉS I.FÉLÉV II.
FÉLÉV
64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása X X
1 jegy 1. KÖTÉLMÁSZÁS lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás
fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás
X X
X X
2. TORNA
1. TALAJ:
kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra,
kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő
gurulóátfordulás előre, mérlegállás, összekötő ele-
mek
feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
-
X
1 jegy
2. UGRÁS:
fiúk-lányok
- 5 részes keresztben felállított szekrényen
guggolóátugrás végrehajtása - X
3. GERENDA
lányok
kötelező elemek, gerendára való felugrás, hintalé-
pés, támadóállás, mérlegállás, homorított leugrás
feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
- X
1 jegy
4. GYŰRŰ
kötelező elemek:
alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés,
homorított leugrás
feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat
bemutatása
- X
76
11. évfolyam
3.
SPORTJÁTÉKOK
2 bemutatása köte-
lező
KOSÁRLABDA - irányváltoztatással, labdavezetésselvégrehajtott
jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása,
- 10 dbbüntetődobásvégrehajtása
X
- 2 jegy
RÖPLABDA
- kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra
- X 1 jegy - alkarérintésfolyamatosanpárokbanvagyfalra
- nyitásválasztotttechnikával
4. ATLÉTIKA
FUTÁSOK
- állórajt - térdelőrajtbemutatása
(egy választása kötelező) X X -
UGRÁSOK
flop magasugró technika bemutatása X
- 1 jegy
DOBÁSOK
- oldaltfelállásbólbecsúszótechnikavégrehajtása
- súlylökőmozdulatbemutatásahelyből
-
X 1 jegy
5.
KÜZDŐSPORT
fiúk, lányok
esés állásból technika elem végrehajtása X - 1 jegy
6.
ÚSZÁS
- gyorsúszókar-lábtempólevegővételnélkül
- hátúszólábtempó, talpasugrás (elsőfélév)
- gyorsúszókar-lábtempólevegővétellel
- hátúszáskar-lábtempó
- differenciáltmódonfejesugrás
X X 1 jegy
77
12. évfolyam
SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
TANÉV ÉRTÉKE-
LÉS I.FÉLÉV II.
FÉLÉV
1. GIMNASZTIKA 64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása X X
1 jegy
2.
KÖTÉLMÁSZÁS
lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos
mozgásvégrehajtás
fiúk: függeszkedés
(jó technikával teljes magasságig)
X X
3. TORNA
1. TALAJ:
kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra,
kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülő-
guruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő
elemek
feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
- X
1 jegy
2. UGRÁS:
lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen
guggoló átugrás végrehajtása - X
fiúk: -5 részes keresztben felállított szekrényen
guggoló átugrás végrehajtása (minimum)
5 részes hosszában felállított szekrényen
guggoló átugrás végrehajtása
- X
3. GERENDA
lányok
kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás,
hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb össze-
kötő elemek
feladat: A kötelező technikai elemekből összeállí-
tott gyakorlatsorozat végrehajtása
- X
4. GYŰRŰ
kötelező elemek:
alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüg-
gés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordu-
lás előre.
feladat: A részben kötelező elemekből összeállí-
tott gyakorlatsorozat
- X
78
12. évfolyam
SORSZÁM
SPORTÁG
KÖVETELMÉNY
TANÉV ÉRTÉKE-
LÉS I.FÉLÉV II.
FÉLÉV
4.
SPORTJÁTÉKOK
2 labdajáték válasz-
tása kötelező
KOSÁRLABDA
fiúk-lányok
- félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a
büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál
álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé,
a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett
dobás („C” elfutás).
- A gyakorlatotmindkétoldalravégrekellhajtani.
- 3-3 kísérlet.
Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása
X
- 1 jegy
5.
RÖPLABDA
fiúk-lányok
- kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres su-
garú körben
- alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres su-
garú körben
- nyitásválasztotttechnikával
- X 1 jegy
6. ATLÉTIKA
fiúk-lányok
FUTÁSOK térdelőrajt bemutatása
X X -
UGRÁSOK flop magasugró technika végrehajtása
X X -
DOBÁSOK becsúszó súlylökő technika végrehajtása
X - 1 jegy
7. KÜZDŐSPORT
fiúk-lányok
dzsúdó gurulás előre bemutatása - X -
79
9. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés kitámasztással
2. Kapura lövés visszakapott labdával.
Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel,
2. kapura lövés labdavezetésből
10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással
2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással
Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza
bóják között
2. kapura lövés labdavezetésből párokban
11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből
2. Kapura lövés gyorsindítás után,-saját védővonalról
indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben
visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos
kapura lövés
Labdarúgás: 1 .Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő
távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés
10 méterről
2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan
12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,-saját védővonalról
indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben
visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos
kapura lövés
2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó
sarkába elhelyezett zsámolyra
Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő
távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés
10 méterről
2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés,
rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett,
ledöntöttugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda
kapura rúgása.
Leigazolt sportolók úszás és néptánc helyett edzéslátogatási szorgalmi jegyet kapnak első és
második félévben is.
Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően.
A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot.
Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva.
A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe.
80
11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
(1) Az órakeret adta lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket,
informatikát, matematikát és a 9. évfolyamon a nyelvtant. A szakágazati gyakorlatokat is a
jogszabályban meghatározott csoportlétszámok alapján szervezzük. Célunk ezzel, hogy az
ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanu-
lók tudásának megalapozására.
(2) A választott tárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerő-
sítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra
lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít.
12. Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növen-
dékeit. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nem-
zetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot
(1) Tanórán kívüli tevékenység (szakkör) formájában biztosítjuk.
(2) Az osztályfőnöki tanórák tanmenetébe építve, lehetőség szerint a nemzetiséghez tartozó
vendégelőadók önkéntes közreműködésével szervezzük meg. A tananyag összeállítása az
osztályfőnök (és a vendégelőadó) együttes döntése alapján, – kötelező elvárásként kiemelve
a rosszindulatú faji, etnikai megkülönböztetés tilalmát – szervezzük.
13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek
(1) Intézményünk, a 9-12. évfolyamos tanulóinak fizikai állapotának és edzettségének mé-
rése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanu-
lók fizikai állapotának méréséhez” című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a
testnevelő tanárok közreműködésével.
(2) Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg:
a) a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki
b) a tudományos kritériumoknak megfelel
c) nemzetközileg összehasonlítható
d) egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel
e) az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük:
ea) állóképességet
eb) erőt
ec) izom állóképességet
ed) testösszetételt
(3) A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje)
végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni.
A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyí-
tott fizikai állapotot.
(4) Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése:
0 - 20 pont igen gyenge
21 - 40 pont gyenge
41 - 60 pont elfogadható
81
61 - 80 pont közepes
81 - 100 pont jó
101 - 120 pont kiváló
121 - 140 pont extra
(5) A mérések célja:
a) A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása.
aa) Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek terüle-
tén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása.
ab) Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés össze-
állítása.
b) A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyo-
mon követése.
c) A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, ön-
értékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése.
(6) A mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett ta-
nulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantár-
gyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szem-
pontjából szükséges intézkedéseket.
14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
14.1 Az iskola egészségnevelési elvei
(1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tan-
órák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk).
(2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a neve-
lési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés meg-
valósításában.
(3) Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális infor-
mációk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével.Támogatja a tanulók
részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és
a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs – segítő képzéseken.
(4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségneve-
lési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anya-
gába beépítjük az egészségnevelési témákat.
(5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevéte-
lével kérjük kialakítani.
(6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsoló-
dunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a
családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását.
(7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Bizto-
sítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való
megjelenést.
82
(8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés pre-
venciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési cso-
porttal, a Család és Nővédelmi Központtal.
(9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intéz-
mény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosí-
tásához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és
mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az
egészséges életmód kialakítására, és segítésére őket e magatartásforma megtartásában.
(10) Legfontosabb alapelveink:
1. Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a he-
lyes egészségmagatartás kapcsán.
2. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét
3. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását
(11) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken:
a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13.
évfolyamon.
b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati
szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál.
c) Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt: pályaalkalmassági orvosi vizsgála-
tok.
d) Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a
képzés fajtájától függ.
e) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges fel-
tételeket.
(12) Az alapelvek megvalósítását segítő programok:
a) Beszélgetések,
b) Előadások,
c) Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.),
d) Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.),
e) Sportprogramok,
f) Vetélkedők,
g) Részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken,
h) Foto- és rajzpályázatokon való részvétel,
i) Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások.
14.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok
(1) Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása:
a) személyi higiénére nevelés,
b) táplálkozás higiénéjének kialakítása,
c) öltözködés higiénéjére nevelés,
d) a baleset megelőzése,
e) testtartásjavítás,
f) testi nevelés és sport,
83
g) környezeti higiéné biztosítása,
h) szabadidő helyes eltöltésére nevelés,
i) szexuális nevelés.
(2) A következő tevékenységek elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzés-
hez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz:
a) a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele,
b) önképzés,
c) a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató
d) filmekkel, CD-vel,
e) kortárssegítő-képzés.
(3) A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre
hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szük-
séges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondáso-
sabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni.
(4) Ennek érdekében feladatunk:
a) elősegíteni az érzelmi fejlődést,
b) elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást,
c) fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget,
d) önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását,
e) szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése.
(5) Iskola feladata
a) hozzásegíteni a tanulót a hatékonyabb, örömtelibb élethez,
b) szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák-szülők kapcsolat),
c) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése,
d) konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése,
e) érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása,
f) segíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerésére,
g) pedagógusok részére szupervízió.
(6) Módszerek:
a) jutalmazás-büntetés (reális énkép),
b) közösségi helyzet kialakítása,
c) követelés (feladatokban realizálódik),
d) meggyőzés (szemléletformálás),
e) alternatív feladatok,
f) példamutatás,
g) egyéni, csoportos foglalkozások.
(7) A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz.
(8) Drogprevenciós stratégia
a) Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől
mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogpreven-
ciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony
javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint
meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók
84
önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző
szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket.
b) Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még
nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő
szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal
és segítséget kérnek tőlünk
(9) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjú-
ságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai vé-
dőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi
szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget.
Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, le-
hetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is.
(10) A Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolájában 2000 óta
német testvériskolai kapcsolat működik, amely az egészségnevelés színtereként szerepel. E
kapcsolat a tanulók közös testmozgásával, versenyeivel kezdődött, az egészséges táplálko-
zás nemzeti sajátosságainak és az egészséges életmód kialakításának területén végzett kuta-
tómunkával folytatódott. A Comenius idegen nyelvi pályázat keretében felmérést végzett a
magyar és a német iskola az egészséges életmód, fog- és szájápolási szokások tekintetében
a két nemzet fiataljai körében. A felmérés tanulságait és a megfogalmazott feladatokat az
egészségnevelési munkánkban felhasználtuk. 2008-2010 között új projektidőszak kezdődött.
Témája: szenvedélybetegséggel, iskolai károkozással, lopás-rongálással, deviánsviselkedés-
sel, agresszióval kapcsolatos helyzetfelmérés. Az eredmények értékelése után a problémák
enyhítésére tapasztalatcsere után közös célokat fogalmaztunk meg. E célokat mind a magyar,
mind a német iskolában igyekszünk megvalósítani.
14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei
(1) Jellemzői
a) A program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja,
b) A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez,
c) Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez,
d) A pedagógusok között új együttműködésre késztet,
e) Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz,
f) Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti.
(2) Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, bele-
értve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével
és kultúrájával együtt.
a) az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása,
b) természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása,
c) a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása,
d) a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által,
e) s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezet-
tudatos szemlélet,
f) fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segít-
ségével,
85
g) rendszerszemléletre való nevelés,
h) holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szer-
ves kultúra fontossága,
i) proaktív magatartás kialakítása,
j) tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség feléb-
resztése,
k) a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása,
l) az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése,
m) az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata,
n) helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, dön-
tésképesség fejlesztése,
o) globális összefüggések megértése,
p) a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása,
q) létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása,
r) a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása.
(3) Helyi célok, értékek
a) Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése,
b) Helyi értékek és problémák feltérképezése,
c) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai),
d) Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken,
e) Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken,
f) Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása,
g) A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel.
(4) Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetősé-
gek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak
anyagába.
(5) Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ár-
talmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályá-
zat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére.
(6) A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, kon-
ferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a Kutató Diá-
kok Körében. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk a tanulóknak.
(7) Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környe-
zetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, stb.).
(8) Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a ve-
szélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését.
(9) Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a vi-
lágnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra.
15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
(1) Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási
tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljá-
rásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető.
86
(2) Céljaink:
a) az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden terüle-
tén,
b) az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése,
c) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak
kompenzálása,
d) a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása,
e) a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése,
f) az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megva-
lósítása,
g) megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése,
h) az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kí-
vüli programokba,
i) együttműködés a szülői házzal.
(3) A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyer-
mekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a
család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattar-
tás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az isko-
lánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsőd-
leges feladat.
(4) A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos
helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába
kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatar-
tási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési
Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az
osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a
szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását.
(5) Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolya-
mon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképez-
zük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok
pótlására korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a minden-
kori tanmenet kiegészítő részét képezik.
(6) Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk
a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól
képzett szakember(ek) segítségével tanulás módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a
tantárgy nem szerepel óratervükben.
(7) Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás
képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések le-
hetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elem-
zésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú
oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük
tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglal-
87
kozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hát-
rányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formá-
jában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is.
(8) A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segít-
séget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált
tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, szín-
vonalas nevelő-oktató munka.
(9) A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkózta-
tásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondo-
zást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggon-
dozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvé-
tel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a te-
hetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt
venni ilyen jellegű programokon.
(10) Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a minden-
kori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az
intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató
szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell se-
gítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intéz-
ményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el
tudnak helyezkedni a munkaerő piacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy
gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, elő-
adások megszervezésével.
(11) A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban,
hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az if-
júság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osz-
tályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalko-
zásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségü-
ket, önértékelésük reális legyen.
(12) A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük
a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz el-
készítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékeny-
ségek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is.
(13) A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a
felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tá-
jékoztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gya-
korlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek
ez gondot jelent.
(14) A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink
közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási
lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfő-
nök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti
őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében.
88
(15) A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért,
hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző
tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támoga-
tására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes
pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybeteg-
ség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, va-
lamint a bűnelkövetés megelőzéséről.
(16) Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség
kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják
részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvi-
lágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szak-
emberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadáso-
kon.
(17) Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a min-
dennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel.
Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan
tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük
adódott.
(18) A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körül-
mények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulásának anya-
nyelvi környezetben való gyakorlására és más országok kultúrájának, életének megismeré-
sére.
(19) A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a
szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott
információkkal, az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a
szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a
pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt.
(20) Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetés-
sel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a
rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is.
(21) Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő
megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő
elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják.
(22) Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez
irányítjuk az érintett tanulót.
(23) Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és if-
júságvédelmi felelős feladata, aki munkáját a (tag)intézményvezetővel, szaktanárokkal és a
szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakembe-
rek segítségét kéri.
89
16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési
elvei
(1) A magatartás és szorgalom jegyeket félévkor és év végén osztályozó konferencián dön-
tik el az osztályban tanító szaktanárok. Az értékelésre az osztályfőnök tesz javaslatot, miután
osztályfőnöki órán meghallgatta a tanuló és az osztály véleményét.
(2) Az értékelés alapelvei:
a) segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését
b) segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is
c) az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon
d) mindig személyre szabott legyen
(3) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.
16.1. A magatartás értékelésének elvei
(1) A magatartás osztályzat értékeli:
a) a tanuló viselkedését az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, az adott
osztályban illetve közösségben
b) a házirend, az iskolai szabályok betartását
c) a tanuló részvételét a közösség és egyéb tanulócsoportok érdekérvényesítésében
d) nyitottságát az új értékek befogadására
(2) Az értékelés módja:
(3) Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) tanórákon, iskolai foglakozásokon, rendezvényeken, aktívan részt vesz
b) bekapcsolódik az osztály, az iskola életébe,
c) részt vesz a DÖK, diákkör, szakkörök, sportkör munkájában, az iskola életét
érintő döntések meghozatalában (alkotó véleménye van),
d) segítőkész,
e) ismeri jogait, kötelességeit betartja,
f) megjelenése, beszédmodora példamutató-társaira jó hatással van,
g) felszerelését nem felejti otthon,
h) tanulmányi versenyeken jó helyezésével öregbíti az iskola jó hírnevét,
i) tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tesz.
(4) Jó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) részt vesz a közösségi életben,
b) nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi,
c) fegyelmezett, órákon dolgozik,
d) megjelenése, beszédmodora megfelel a közösség elvárásainak,
e) néha vállal beszámolót aktuális kérdésekben.
(5) Változó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) tudatosan nem árt a közösségnek,
b) a követelményeket csak részben teljesíti,
c) viselkedése változó – időnként diáktársaival és tanáraival szemben is udvari-
atlan, tiszteletlen.
90
(6) Rossz magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak,
b) órákon rendetlen, zavarja mások munkáját,
c) a szabályokat megszegi,
d) durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jel-
lemzi,
e) nem becsüli, ami a másé,
f) viselkedése agresszív, nincs önuralma,
g) igazolatlanul hiányzott,
h) diáktársait anyagilag megkárosítja,
i) balesetveszélyt előidéző viselkedés.
16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei
(1) A szorgalom osztályzat értékeli:
a) a tanulók motiváltságát,
b) a tudás megszerzésének igényét és az egyéni képességnek megfelelő teljesít-
ményt,
c) a kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzést,
d) fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet.
(2) Példás a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye,
b) céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját,
c) munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott fel-
adatait, esetenként többletfeladatot is vállal,
d) aktív a tanítási órákon,
e) rendszeresen készül az órákra, érdeklődő, többletet nyújt a kötelező feladato-
kon felül,
f) szaktanári, tantárgyi dicsérete van.
(3) Jó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) figyel az órán,
b) házi feladatait elvégzi,
c) lelkiismeretesen készül az órákra,
d) rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, eredményei a képességei miatt nem
mindig ezt tükrözik,
e) képes arra, hogy megfelelő bátorításra rendszeresen dolgozzon,
f) kihasználja az iskola nyújtotta tanulási lehetőségeket, azokon rendszeresen
dolgozik,
(4) Változó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) tanulmányi munkában való részvétele ingadozó,
b) nem dolgozik rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan,
c) munkájában nem önálló, csak akkor dolgozik, ha arra felszólítják,
d) nem ellenőrzi önmagát,
e) órákon passzív,
f) felszerelését rendszeresen otthon felejti,
91
g) egy tárgyból bukik.
(5) Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak:
a) a tanulmányi munkájában megbízhatatlan,
b) figyelmetlen, feladatait nem végzi el,
c) többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó dolgozni,
d) érdektelen, közönyös a munka iránt,
e) több tantárgyból elégtelen osztályzata van.
A magatartás és szorgalom osztályzatok megállapításánál az osztályfőnök a fenti elvek alapján
tesz javaslatot.
Esti és levelező munkaformában tanulók esetében a magatartást és szorgalmat nem értékeljük.
16.3. A jutalmazás iskolai elvei
(1) Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén ki-
emelkedő teljesítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének növe-
léséhez hozzájárulnak. Jutalmazásra javasolhat a tantestület bármely tagja, és a diákönkor-
mányzat.
a) Szaktanári dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi
munkájával kitűnt társai közül, tanulmányi versenyeken, pályázatokon jó ered-
ménnyel szerepelt.
b) Osztályfőnöki dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmá-
nyi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát vég-
zett.
c) Igazgatói dicsérettel részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi
munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett,
és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el.
d) Igazgatói dicsérő oklevél és emellé jutalomkönyv adható a tanulónak, aki az év
végi osztályzata alapján jeles (4,51-től) vagy kitűnő eredményt ért el.
e) Nevelőtestületi dicséretben, oklevélben és könyv- illetve tárgyjutalomban lehet
részesíteni azt a tanulót, aki országos, területi, megyei tanulmányi versenyen,
sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első – tízedik helye-
zést ért el.
f) Általános dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi vagy év végi osztá-
lyozáskor több tantárgyi dicsérettel rendelkezik. Az osztályozó konferencián az
osztályfőnök felterjesztheti általános dicséretre, melyet a tantestület elfogad
vagy nem fogad el.
(2) Az intézmény hagyományaiból eredő egyéb jutalmazási formák.
16.4. A fegyelmezés iskolai elvei
(1) Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra vo-
natkozó előírásokat és egyéb kötelességeit - nem vétkesen és/vagy súlyosan – megsérti, fe-
gyelmező intézkedésben kell részesíteni. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén a tanulót
fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fegyelmi eljárás lefolytatására a Köznevelési Törvény
92
rendelkezései az irányadók. A fegyelmező intézkedések illetve a fegyelmi büntetések alkal-
mazásakor a fokozatosság elvét be kell tartani.
(2) A fegyelmező intézkedések formái:
a) Szaktanári
1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
2. intő (írásbeli)
b) Osztályfőnöki
1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli)
2. intő (írásbeli)
c) Igazgatói
1. figyelmeztetés (írásbeli)
2. intő (írásbeli)
(2) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki
magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét, nem hozza el felszerelését, taneszközeit, ill.
tanárával tiszteletlenül viselkedik.
(3) Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak,
aki a tanév során több mint kettő szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. akkor, ha az osztály-
főnöki figyelmeztető, ill. intő adását több szaktanár is javasolja.
(4) Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló a
4.igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül a 10. igazolatlan óra elérése
után, igazgatói intésben részesül a 20. igazolatlan óra eléréseután.
(5) Ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát, ellene
fegyelmi eljárás kezdeményezhető.
(6) A hiányzásra vonatkozó további rendelkezések a Házirendben találhatók.
(7) A tanuló intézmény-vezetői figyelmeztetésben részesül, ha osztályfőnöki intőben már
részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé.
(8) A tanuló intézmény-vezetői intőben részesül, ha intézmény-vezetői figyelmeztetésben
már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé.
17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek
17.1. Kötelezettségvállalás
(1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott kerettantervekben megfogal-
mazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirán-
dulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori főigazgatóhoz, a tanév
tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet
be az éves programba.
(2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről min-
den esetben az Intézményünk mindenkori főigazgatóján keresztül történő engedélyeztetés
szükséges.
93
18. Az otthoni felkészülés szabályai
1) Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képes-
ségek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a
tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás.
2) Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen
és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is.
3) A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán ta-
nultakat, megtanulják az ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak.
4) Az otthoni munka formái és céljai:
formája célja
megtanulandó anyag a szükséges ismeretek megjegyzése, bevé-
sése
írásbeli házi feladat elkészítése az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása,
átismétlése
házi dolgozat írása
az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása,
megfelelő formájú dolgozat szerkesztése,
elmélyült, hosszabb időt igénylő munka ki-
próbálása,
kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, raj-
zok
(tantárgy-specifikus feladatok)
kötelező olvasmány elolvasása általános műveltség fejlesztése, szókincs
fejlesztése, előkészület az órai munkára
kiselőadásokra felkészülés az önálló ismeretszerzés gyakorlása,
könyvtári és internetes kutatómunka
érettségi témakörök, tételek ismétlése az érettségire való felkészülés közvetlen
segítése
szorgalmi feladatok a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók
tudásának elmélyítése önkéntes módon
memoriterek a memória hosszú távú fejlesztése
5) A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára
történjen.
6) A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a tételek ismétlése és a köte-
lező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok
kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára.
7) A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét.
8) Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük.
9) A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók.
10) Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a kö-
vetkező tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írás-
ban történik.
94
11) Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes
tantárgyak esetében rendszeresen, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konk-
rét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre.
12) Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az
írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik.
13) A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak
nem származik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyag-
gyűjtés, kiállítás rendezése, külön feladat megoldása, versenyen való részvétel, projekt-
munka. stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár érdemjeggyel jutalmazhatja.
19. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az
emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények
a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.)
OM rendelet alapján:
(1) Részletesen meghatározva a tantervi programokban.
95
1. számú HT melléklet:
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája
egyesített közismereti + szakmai órahálói:
9-12. évf.
Érvényes: 2016. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.
96
szakirány: I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz
érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy
évfolyam
csoportbontás 9. 10. 11. 12.
e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy
Közismereti tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf.
Idegen nyelvek 4 4 4 4 ELM: 9-12. évf.
Matematika 4 3 3 4 ELM: 9-12. évf.
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1 2
Biológia-egészségtan 2 3 3
Földrajz 2 1
Művészetek: vizuális kultúra 1
Informatika 2 2 ELM: 9-10. évf.
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság 0,5
Egészségügyi alapismeretek 1 1 1 2
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 9.évf.:1 óra, 12.évf.: 0,5 óra
Ápolástan-gondozástan 2 2,5 0,5 0,5 9.évf.:1 óra, 10.évf.: 2 óra
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 70 105 Külső gyak: nem bontott
Klinikumi ismeretek 1 3,5 3 4,5 9.évf: 1 ó, 10.évf: 1 ó, 11.évf: 1 ó, 12.évf: 0,5 ó
Klinikumigyakorlat 3,5 140 3,5 Külső gyak: nem bontott
összesen elmélet ill. gyakorlat: 35 0 70
36 0 105
31,5 3,5 140
31,5 3,5
összesen: 35 36 35 35
* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek.
Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.
97
szakirány: XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz
érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy
évfolyam
csoportbontás 9. 10. 11. 12.
e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy
Közismereti tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf.
Idegen nyelvek 4 4 4 4 ELM: 9-12. évf.
Matematika 4 3 3 4 ELM: 9-12. évf.
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1 2
Biológia-egészségtan 2 3 3
Földrajz 2 1
Művészetek: vizuális kultúra 1
Informatika 2 2 ELM: 9-10. évf.
Testnevelés 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1
Szakmai tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság 1,5
Környezetvédelemi alapismeretek 3 2
Vízgazdálkodási alapismeretek 3 2
Környezettechnikai alapok 2 3
Műszaki ábrázolás 0,5
Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 GYAK*: 9. évf.
Környezetvédelmi gyakorlat 4 105 2 GYAK*: 10. és 12. évf.
Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 140 GYAK*: 11. évf.
Analitika gyakorlat 2 GYAK*: 12. évf.
összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 4 70
32 4 105
32 3 140
31 4
összesen: 35 36 35 35
* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek.
Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.
98
szakirány: XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz NYEK
érvényességi ideje: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben
Tantárgy
évfolyam
csoportbontás 9Ny 9. 10. 11. 12.
e e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy
Közismereti tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf.
Idegen nyelvek 18 5 5 5 5 ELM: 9Ny-12. évf.
Anyanyelv és beszédkultúra 1
Matematika 1,5 3 3 3 4 ELM: 9-12. évf.
Etika 1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 3 3 4
Fizika 2 2 1
Kémia 2 1 2
Biológia-egészségtan 1 3 2 1
Földrajz 2 1
Környezet és természetismeret 1
Művészetek: vizuális kultúra 1
Informatika 3,5 2 ELM: 9Ny-9. évf.
Testnevelés 5 5 5 5 5
Osztályfőnöki 1 1 1 1 1
Szakmai tantárgyak
Munkahelyi egészség és biztonság 1,5
Környezetvédelemi alapismeretek 3 2
Vízgazdálkodási alapismeretek 3 2
Környezettechnikai alapok 2 3
Műszaki ábrázolás 0,5
Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 GYAK*: 9. évf.
Környezetvédelmi gyakorlat 4 105 2 GYAK*: 10. és 12. évf.
Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 140 GYAK*: 11. évf.
Analitika gyakorlat 2 GYAK*: 12. évf.
összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 31 4 70
32 4 105
32 3 140
31 4
összesen: 31 35 36 35 35
* A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek.
Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.
99
2. számú HT melléklet:
Székesfehérvári Szakképzési Centrum Bugát Pál
Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
részletes tantárgyi programok:
9-12. évf.
(Tantárgyanként külön-külön dokumentumokban nyilvántartva. Helyi tantervvel egységben
kezelendő!)
Érvényes: 2016. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.
100
Székesfehérvári Szakképzési Centrum
Bugát Pál Szakgimnáziuma és
Szakközépiskolája
Szakmai Program (Pedagógiai Program III. fejezete)
2017. SZEPTEMBER 1.
101
Szakmai program tartalomjegyzék
SZAKMAI PROGRAM TARTALOMJEGYZÉK ................................................................................ 101
1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET ................................................................................................... 102
2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ................................................................................................. 102
2. ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS ...................................................................................... 103
2.1. Elméleti képzés ........................................................................................................... 103
2.2. Gyakorlati képzés ........................................................................................................ 103
3. A SZAKMAI KÉPZÉS INGYENESSÉGE ..................................................................................... 104
4. FELVÉTEL RENDJE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA .................................................................. 104
5. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL/ BESOROLÁS ELVEI .................................... 105
6. SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYOK KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI .............................................................. 105
7. SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMA .................................................................................... 106
8. A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK
........................................................................................................................................ 106
9. HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON .................................................... 106
9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon ......................................... 106
9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon ...................................... 106
10. ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON ................ 107
11. FELNŐTTOKTATÁS ............................................................................................................. 108
12. AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK ................................. 109 13. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ÁGAZATONKÉNT ................................ 109
14. Tantárgyi tudás értékelésének módja ............................................................................... 109
15. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények .................................... 110
16. Munkaruha ....................................................................................................................... 110
17. Pályázatok ....................................................................................................................... 112
18. SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK LISTÁJA ................................................................ 112
102
Szakmai program
1. Jogszabályi környezet
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtá-
sáról
20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról
150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Kép-
zési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről
14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről (kifutó)
A szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet
217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai kö-
vetelménymoduljairól
56/2016. (VIII. 19.) FM rendelet a földművelésügyi miniszter hatáskörébe tartozó szak-
képesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről
27/2016. (IX.16) EMMI rendelet az emberi erőforrás minisztere hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményéről
37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (kifutó)
41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakké-
pesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről (kifutó)
4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók
juttatásairól
315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 2013.
évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről
2. Általános információk
(1) Szakgimnáziumi képzésünk főbb jellemzői:
b) A szakgimnáziumban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meg-
határozott ágazatokban az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítéshez kap-
csolódóan tehető szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meg-
határozott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
c) A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó szakképesítések közös
tartalmi elemeit, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés tar-
talmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes
kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett
d) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi
végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött
szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben
103
az esetben a szakgimnázium a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharma-
dik-tizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg.
(2) A szakközépiskolai képzés jellemzői:
a) A szakközépiskolának öt évfolyama van, amelyből három, az adott szakképesítés meg-
szerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magá-
ban foglaló szakképzési évfolyam, valamint további kettő, érettségi vizsgára felkészítő év-
folyam.
b) A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések
körében a szakképzési kerettanterv szerint folyhat szakképzés. A közismereti oktatás a szak-
középiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A szakközépis-
kolában a szakmai vizsgára történő felkészítésre vonatkozó további rendelkezéseket a szak-
képzésről szóló törvény határozza meg.
c) A szakközépiskolában államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló dönt arról, hogy
továbbtanul-e az érettségi vizsgára felkészítő további két évfolyamon.
2. Elméleti és gyakorlati képzés:
2.1. Elméleti képzés
(1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában fo-
lyik.
(2) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és
gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvény-
nek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszer-
vezni.
2.2. Gyakorlati képzés
(1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesí-
tendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati
képzésből áll.
(2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gya-
korlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak
a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt
gyakorlati képzés nem szervezhető.
(3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizs-
gakövetelményben meghatározott gyakorlat része.
(4) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és
gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvény-
nek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszer-
vezni.
(5) A szakközépiskolai képzésben a kilencedik évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést –
az összefüggő szakmai gyakorlat kivételével – a szakképző iskolában vagy a gyakorlati kép-
zés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében
kell megszervezni.
104
3. A szakmai képzés ingyenessége:
(1) 2015. szeptember 1-től:
Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben, függetlenül az oktatás
munkarendjétől ingyenes:
a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elmé-
leti és a gyakorlati képzés a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben az első szakké-
pesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi
végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakgimnáziumi képzésben szakké-
pesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő
felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig,
b) a tanuló részére a szakgimnáziumban a szakmai érettségire történő felkészítés hat ta-
néven keresztül,
c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a kétéves, érettségire történő
középiskolai felkészítésben három tanév,
d) a tanuló részére szakgimnáziumban a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a
javító- és pótló érettségi vizsga,
e) a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai
érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben a harmadik szakképesítés megszer-
zésére irányuló komplex szakmai vizsgát megelőző valamennyi komplex szakmai vizsga
és első alkalommal az ezekhez kapcsolódó javító- és pótlóvizsga.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű
szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű
tanuló részére.
(3) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés
megszerzését követően kezdhető meg.
(4) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell
hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren
kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a
meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biz-
tosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe
tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető
szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez
kötött szakképesítés.
4. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra
(1) Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra
történő továbbhaladással kezdődik.
105
(2) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképe-
sítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pá-
lyaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a
komplex szakmai vizsgára bocsátásnak.
(3) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakgim-
názium érettségi vizsgát követő, komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolya-
mán.
(4) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekap-
csolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a 13.
(első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi
végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi
végzettséget nem szerzi meg.
(5) Bekapcsolódhatnak a ráépülő képzéseinkbe azok, az iskolánkban szakképző évfolya-
mon végzett tanulók is, akik az előfeltételként szereplő szakmai képzést sikeresen befejez-
ték, azzal a feltétellel, hogy a képzést lezáró szakmai vizsgát legkésőbb november utolsó
napjáig teljesítik, és erről nyilatkoznak is a beiratkozáskor.
(6) A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai
rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanulmá-
nyait.
5. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei
(1) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez az intézményünkben 12. évfolyamon vég-
zett, érettségizett, vagy komplex szakmai vizsgát tett tanuló.
(2) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő
szakmai érettségi vizsgával rendelkező jelentkező.
(3) Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élveznek azok, akiknek a szülei vagy rokonai in-
tézményünk tanulója voltak.
(4) A szakválasztás tanulmányi eredmény alapján történik.
(5) Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján rangsorba
állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók részére felajánljuk
intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző osztályába történő felvé-
telt.
(6) Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok kapacitását,
intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát ajánl fel.
6. Szakképző osztályok kialakításának elvei
(1) Intézményünk törekszik a jelentkezők és a munkaerőpiac igényeinek megfelelően szak-
képző osztályokat indítani.
(2) Fenntartói engedély alapján rokon szakmák egy osztályban való indítását is felvállaljuk.
106
7. Szakképzési évfolyamok száma
(1) Intézményünk 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az
OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesí-
tés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.
(2) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi
végzettséget szerzett tanulók részére a szakgimnáziumban az érettségi végzettséghez kötött
szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben
az esetben az iskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a 13-14. (első-második
szakképzési) évfolyamon szervezi meg.
(3) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés
esetén a szakképzési évfolyamok száma nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál.
8. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények
(1) A mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott
szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően.
9. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon
9.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:
(1) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási
éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola
a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az
igazolatlan mulasztás következményeire.
(2) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló
esetén a szülőt, továbbá minden esetben a tanuló állandó lakóhelye, ennek hiányában tartóz-
kodási helye szerint illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárat.
9.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon:
(1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező.
(2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola
házirendjében meghatározottak szerint.
(3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és
igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakor-
lati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megis-
métlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati kép-
zést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató
szervezet hozzájárulása is szükséges.
(4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való
igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő
(óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb
évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szak-
mai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pó-
tolni köteles.
107
(5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan
mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév
megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető
az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesí-
tés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete az osztályfőnök kezdeményezésére a fél-
évzáró, illetve a tanév végi osztályozó konferencián dönt, gyakorlati képzést folytató szer-
vezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára,
amelyet a gyakorlati oktatásvezető szerez be.
(6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meg-
haladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de
a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy
b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati kép-
zési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta,
és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló
magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A
magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a
szakképző iskola nevelőtestülete dönt.
10. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon
(1) A szakképzési évfolyamokon megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképe-
sítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakképző iskolába való jelentkezésekor
tájékoztatjuk.
(2) A szakképzési törvény 22.§-a szerint a szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló
előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakgimnázium pe-
dagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmá-
nyokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról a kerettantervben meghatározot-
tak figyelembevételével az iskola igazgatója határoz. Ennek értelmében iskolánk a követ-
kező szempontokat veszi figyelembe a beszámításnál:
a. A tanuló előző szakirányú képzése befejezett szakképzés, amelyet eredményes
szakmai vizsgát igazoló bizonyítvány tanúsít;
b. A tantervek összevetésekor a beszámítandó tantárgy vagy modul tananyagtart-
alma legalább 90%-ban megegyezik az újonnan megszerzendő szakképesítés
tantárgyának/moduljának tananyagtartalmával.
c. Fontos szempont, hogy az előző szakirányú végzettség óta eltelt idő alatt a be-
számítás tárgyát képező tantárgy/modul tananyagtartalma mennyit változott a
tudományos és technikai fejlődésnek köszönhetően.
(3) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szak-
képesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola
pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell
számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények tel-
jesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjé-
hez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről
a szakképző iskola vezetője határozattal dönt.
108
Az iskola csak tanév végi bizonyítvánnyal lezárt, vagy szakmai bizonyítványban szereplő
sikeres tanulmányokat tud figyelembe venni. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen
a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(4) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban
(vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szak-
irányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján beszámítható.
11. Felnőttoktatás
(1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben középiskola és szakiskola esetén 25. élet-
évét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
(2) A tanuló – a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló kivéte-
lével – második szakképesítés megszerzésére irányuló képzést kizárólag felnőttoktatásban
kezdhet.
(3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében,
amelyben a 16. életévét betölti.
(4) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához,
egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától füg-
gően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos mun-
karendjében folyhat.
(5) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell
megszervezni.
(6) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi
tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szak-
mai tantárgyak óraszámait az alábbi módon:
(7) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati
képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati
óraszám hatvan százaléka (60%), a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett fel-
nőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű
képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka (20%).
(8) Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett
felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám leg-
alább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti közne-
velésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot (50%).
(9) Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára
szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A nappali oktatás munka-
rendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rend-
szerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven száza-
lékát el kell érnie.
(10) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a keret-
tantervben a nappali rendszerû oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások
legalább ötven százalékát (50%), levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát (10%) el
kell érnie.
109
12. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek:
(1) Az intézményünk szakmai alapdokumentumában megjelölt összes szakképzés minden-
kor hatályos szakképzési kerettantervei szerint.
13. A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként
(1) Az 1. mellékletben szereplő óratervek 2013. szeptember 1-től kifutó jelleggel érvénye-
sek.
(2) A 2. mellékletben szereplő óratervek 2016. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben ér-
vényesek.
(3) A részletes szakmai tantervi programok külön dokumentumban találhatók.
(4) A 2016. szeptember 1-jétől bevezetésre kerülő, egészségügyi szakmai kerettantervek
óraterveiben feltűntetett, a szabadsáv terhére megvalósítandó vizsgafelkészítő és vizsgafel-
készítő gyakorlat c. tantárgyak tartalma az 1. számú mellékletben olvasható.
(5) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete
alapján történnek.
14. Tantárgyi tudás értékelésének módja
(1) A szakképzési kerettantervekben az adott tantárgyak esetében előirányzott értékelési
módokat alkalmazzuk.
(2) Amennyiben a szakképzési kerettanterv máshogyan nem rendelkezik, úgy a tanuló tu-
dásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők:
jeles (5)
jó (4)
közepes (3)
elégséges (2)
elégtelen (1)
(3) Az egyes tantárgyak értékelésénél a tantárgy alá tartozó témakörök óraszámait és a té-
makör szakmai jelentőségét figyelembe vételével szükség szerint súlyozást alkalmazunk,
amelyet a helyi tanterv általános részében rögzítünk.
(4) Szakközépiskolai képzésekesetén az adott szakra vonatkozó szakmai és vizsgaköve-
telmény rendelkezései szerint szintvizsgát kell tenni, amelyet a gazdasági kamara bonyolít
le a szakképző iskola és az érintett érdekképviseleti szerv bevonásával. A szintvizsgára vo-
natkozó főbb rendelkezések:
a) A szintvizsga célja annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szak-
iskolai képzés első szakképzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munka-
végzéshez szükséges kompetenciákat. A mérésre az első szakképzési évfolyam tanévé-
ben, a február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban
kerül sor.
b) A szintvizsga kötelező, eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem
számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító
szintvizsgát szervez. A szakközépiskolai vagy szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati
képzésére a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a
110
szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag
gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor.
c) Szintvizsgát annak a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzésben részt vevő
tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás mun-
karendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben, és nem
rendelkezik érettségi végzettséggel.
(5) Felnőttoktatásban részt vevő tanulóink félévkor és tanév végén tantárgyanként osztá-
lyozó vizsga keretében adnak számot tudásukról. Amennyiben az osztályozó vizsga
eredménye nehezen dönthető el, a végleges eredmény kialakításánál a tanév közben
megszerzett osztályzatokat is figyelembe lehet venni.
15. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények:
- OSZTV és SZÉTV versenyeken történő részvétel
- részvétel a pályaválasztási EXPO-n
- nyílt napok rendezése
- Megyei Környezetvédelmi és Egészségügyi Vetélkedő
- Egészségügyi szakmai verseny
- Szakképzési oklevélátadó ünnepség
- Környezetvédelmi és egészségügyi jeles napok megünneplése
16. Munkaruha
(1) Az „Iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendelet” ér-
telmében:
a) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező
biztosítja.
b) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan,
kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital il-
leti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglal-
koztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt.
c) A b) pontban meghatározott juttatásról – a szakképző iskola és a gyakorlati képzést
szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező ter-
mészetben gondoskodik.
d) A munkaruha kihordási ideje két év. (A gyakorlati képzést szervező azonban a gya-
korlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a
munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a
szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző is-
kola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási
időt is meghatározhat.)
e) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül.
f) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó álla-
potban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha
111
értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekint-
het, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg,
és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta.
g) A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de a d) pontban megjelölt ok-
iratok ettől eltérően is rendelkezhetnek.
(2) Intézményünk helyi munkaruha szabályzata:
a) A szakmai gyakorlatot együttműködési megállapodással töltő tanulóink az alábbi
évfolyamokon kapnak munkaruhát:
a. 9. évfolyamon
b. 11. évfolyamon
c. 13. évfolyamon, azaz a szakképző évfolyamok első évében
d. a szakképzés-ráépülés évfolyamon, amennyiben így a szakképzés teljes idő-
tartama meghaladja a 2 évet
b) Ha a munka-, védőruha a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, a ruházat
leselejtezhető, a ruházat pótlását az intézmény Fenntartója engedélyezheti. Ameny-
nyiben viszont a tanulónak felróhatóan rongálódott meg, vagy válik használhatat-
lanná a munka-, védőruházat, abban az esetben annak pótlásáról a tanuló a saját
költségén kell, hogy gondoskodjon.
c) Amennyiben a tanulói jogviszony a kihordási időn belül (2 év) szűnik meg, az in-
tézményünk a munkaruhát az érintett diákoktól kitisztított állapotban visszaszedi, és
azt a követő évfolyamokon újra használatba helyezi. Amennyiben a diák meg kí-
vánja tartani, úgy köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni.
d) Tanulószerződés esetén a munkaruhát a gyakorlóhely biztosítja.
e) A Felnőttképzés keretében történő szakképzés esetében az intézményünk megszer-
vezi a szükséges munkaruha beszerzését, azonban ennek vételárát a képzés díjába
be kell építeni. Munkaruha nélkül a képzésbe belépés nem engedélyezhető.
113
1. számú SZP melléklet:
Szakképzési óratervek (kifutó)
Érvényes: 2013. szeptember 1.-től.
I EGÉSZSÉGÜGY ágazat:
52 723 01 OKJ számú Gyakorló ápoló
52 723 02 OKJ számú Gyakorló csecsemő és gyermekápoló
54 720 01 OKJ számú Egészségügyi asszisztens
54 720 02 OKJ számú Fogászati asszisztens
55 723 01 OKJ számú Ápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
55 723 02 OKJ számú Csecsemő és gyermekápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
55 723 11 OKJ számú Mentőápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
XXIIIKÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazat:
54 850 01 OKJ számú Környezetvédelmi technikus
55 850 02 OKJ számú Környezetvédelmi mérés szaktechnikusSZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
114
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz (kifutó)
52 723 01 OKJ számú GYAKORLÓ ÁPOLÓ: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai
követel-
ménymo-
dulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közisme-
ret nélkül
Szakképesítés-specifi-
kus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám heti óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak.
11500-12 Munkahelyi egészség és biz-
tonság 0,5 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 2
11110-12
Egészségügyi alapismeretek 0,5+0,5 1 1 1,5+0,5 4+1
Szakmai kommunikáció 1,5*
(csb:1)
0,5*
(csb:0,5)
2*
(csb:1,5)
*
11221-12
Ápolástan-gondozástan 1,5+0,5*
(csb:1)
2,5*
(csb:2) 0,5 0,5
5*
(csb:3)
Ápolástan-gondozástan gya-
korlat 70 105 4
11222-12
Klinikumi ismeretek 1*
(csb:1)
2,5+1*
(csb:1)
2+1*
(csb:1)
4+0,5*
(csb:0,5)
9,5+2*
(csb:3,5)
Klinikumi gyakorlat 3,5 140 3,5 6+1 160
11151-12
Diagnosztikus és terápiás szak-
ismeretek 4
Diagnosztikus-terápiás beavat-
kozások
2,5*
(csb:2,5)
Klinikai gyakorlat 16+4
1152-12
Egészségnevelés-egészségfej-
lesztés 3,5
Egészségnevelés-egészségfej-
lesztés gyakorlat 2,5
összes óra 6 0 70
7 0 105
4,5 (3,5) 140
7,5 (3,5) 24 (11) 160
12,5 (22,5)
összes óra 6 7 8 11 35 35
Kerettantervi előírás szerint csoportbon-
tásban oktatott tanórák száma 3* 0 3* 0 1* 0 1* 0 8* 0 2,5* 0
115
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél
11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
50% : 50%
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén
9-12. 5/13. Összes
óraszám % 1/13. 2/14.
Összes
óraszám %
Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100
Elmélet: 870 400 1270 49,94 864 400 1264 49,77
Gyakorlat: 553 720 1273 50,06 556 720 1276 50,23
(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások,
esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.
(6) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve.
(7) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírá-
sokat alkalmazzuk. (lásd SZVK 7. pont: „A Gyakorló ápoló szakképesítés képzésének szervezésekor figyelembe kell venni a szakképesítések elismeré-
séről szóló Európai Parlament és Tanács 2005/36/EK. irányelvének, 3. szakasz 31. cikkében, valamint az V. mellékletében előírt minimálisan kötelező
képzési feltételeket” – a klinikai gyakorlatok a képzés 50%-át kell, hogy kitegyék, ezért az elméletigényes gyakorlat nem szerepelhetett a gyakorlatok
között).
116
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat (kifutó)
52 723 02 OKJ számú GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai
követel-
ménymo-
dulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közis-
meret nélkül
Szakképesítés-specifikus
utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám heti óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak. e
isk.
gyak.
külső
területi
gyak.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 2
11110-12
Egészségügyi alapismeretek 0,5+0,5 1 1 1,5+0,5 4+1
Szakmai kommunikáció 1,5*
(csb:1)
0,5*
(csb:0,5)
2*
(csb:1,5)
11221-12 Ápolástan-gondozástan
1,5+0,5*
(csb:1)
2,5*
(csb:2) 0,5 0,5
5*
(csb:3)
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 70 105 4
11222-12 Klinikumi ismeretek
1*
(csb:1)
2,5+1*
(csb:1)
2+1*
(csb:1)
4+0,5*
(csb:0,5)
9,5+2*
(csb:3,5)
Klinikumi gyakorlat 3,5 140 3,5 6+1 160
11153-12
Diagnosztikai ismeretek csecsemő
és gyermekkorban 3,5
Terápiás ismeretek csecsemő és
gyermekkorban 3,5
Diagnosztikus beavatkozások gya-
korlata
1,5*
(csb:1,5) 7,5
Terápiás beavatkozások gyakorlata 1,5*
(csb:1,5) 7
1154-12
Egészséggondozás -fejlesztés 1,5
Egészséggondozás – fejlesztés gya-
korlat
1,5*
(csb:1,5) 1,5
Habilitáció, rehabilitáció a cse-
csemő- és gyermekápolásban 1,5
Habilitáció, rehabilitáció a gyakor-
latban
2
(csb:2)
összes óra 6 0 70
7 0 105
4,5 (3,5) 140
7,5 (3,5) 24 (11) 160
12,5 6,5 (16)
összes óra 6 7 8 11 35 35
Kerettantervi előírás szerint csoportbontás-
ban oktatott tanórák száma 3* 0 3* 0 1* 0 1* 0 8* 0 0 6,5*
117
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11153-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások
11154-12 Egészségfejlesztés
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
50% : 50%
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén
9-12. 5/13. Összes
óraszám % 1/13. 2/14.
Összes
óraszám %
Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100
Elmélet: 870 400 1270 49,94 864 400 1264 49,77
Gyakorlat: 553 720 1273 50,06 556 720 1276 50,23
(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazá-
sok, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.
(6) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve.
(7) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó
előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni).
118
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat (kifutó)
54 720 01 OKJ számú
EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENSképzés: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai
követel-
mény-
modulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közis-
meret nélkül
Szakképesítés-spe-
cifikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám
ögy
heti óraszám heti óraszám
ögy
heti óraszám
e gy e gy e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak. e
külső
területi
gyak.
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság 0,5 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 2
11110-12
Egészségügyi alapisme-
retek
0,5+0,
5 1 1 1,5+0,5 4+1
Szakmai kommunikáció 1,5*
(csb:1)
0,5*
(csb:0,5)
2*
(csb:1,5)
11221-12
Ápolástan-gondozástan 1,5+0,
5*
(csb:1)
2,5*
(csb:2) 0,5 0,5
5*
(csb:3)
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat 70 105 4
11222-12
Klinikumi ismeretek 1*
(csb:1)
2,5+1*
(csb:1)
2+1*
(csb:1)
4+0,5*
(csb:0,5)
9,5+2*
(csb:3,5)
Klinikumi gyakorlat 3,5 140 3,5 6+1 160
11124-12
Egészségügyi asszisz-
tensi ismeretek
10*
(csb:5)
Szakmai gyakorlat 18,5 +4
összes óra 6 0 70
7 0 105
4,5 (3,5) 140
7,5 (3,5) 24 (11) 160
12,5 (22,5)
összes óra 6 7 8 11 35 35
Kerettantervi előírás szerint cso-
portbontásban oktatott tanórák
száma
3* 0 3* 0 1* 0 1* 0 8* 0 5* 0
* A képzés helyszíne (demonstrációs terem) utal a csoportbontásra.
119
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11124-12 Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
50% : 50%
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén
9-12. 5/13. Összes
óraszám % 1/13. 2/14.
Összes
óraszám %
Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100
Elmélet: 870 400 1270 49,94 864 400 1264 49,77
Gyakorlat: 553 720 1273 50,06 556 720 1276 50,23
(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások,
esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.
(6) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve.
(7) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó
előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni).
120
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat (kifutó)
54 720 02 OKJ számú
FOGÁSZATI ASSZISZTENSképzés: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai kö-
vetelmény-
modulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és bizton-ság
0,5 0,5
11499-12
11498-12
Foglalkoztatás II. 0,5
Foglalkoztatás I. 2
11110-12
Egészségügyi alapismeretek 0,5+0,5 1 1 1,5+0,5 4+1
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2
11221-12 Ápolástan-gondozástan 1,5+0,5 2,5 0,5 0,5 5
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 70 105 4
11222-12 Klinikumi ismeretek 1 2,5+1 2+1 4+0,5 9,5+2
Klinikumi gyakorlat 3,5 140 3,5 6+1 160
11142-12
Anatómia-kórélettan a fogászat-
ban
0,5
Fogászati szakismeretek 1
Fogászati szakismeretek gyakorlat
17,5 +3,5
11143-12
Gyermekfogászat 0,5
Fogszabályozás 0,5
Gyermekfogászat, fogszabályo-
zás gyakorlat
8,5+0,5
összes óra 6 0 70
7 0 105
4,5 3,5 140
7,5 3,5 24 11 160
5 30
összes óra 6 7 8 11 35 35
Kerettantervi előírás szerint csoportbontás-
ban oktatott tanórák száma 3 0 3 0 1 0 1 0 8 0 0 0
121
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11142-12 Fogászati ismeretek
11143-12 Gyermekfogászat, fogszabályozás
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
40% : 60%
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén
9-12. 13. Összes
óraszám % 13. 14.
Összes
óraszám %
Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100
Elmélet: 870 160 1030 40,5 864 160 1024 40,3
Gyakorlat: 553 960 1513 59,5 556 960 1516 59,7
(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások,
esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.
(6) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve.
(7) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó
előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni).
122
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
55 723 01 ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (kifutó)
Szakmai követelmény-
modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óra-
szám
Gyakorlati
heti óra-
szám
11113-12 Szakápolási
feladatok
Klinikai – szakápolási isme-
retek 15,5+2 -
Klinikai szakápolás gyakor-
lata - 10+1,5
11114-12
Kompetenciabővítő
ismeretek az ápolásban
Speciális ápolói beavatkozá-
sok gyakorlata - 4
Speciális ápoló beavatkozá-
sok klinikai körülmények
között
- 2
Összes óra 17,5 17,5
Összes óra 35
Csoportbontott órák (speciális ápolói beavatkozások
gyakorlata): 4
óraszám %
Összes: 1120 100
Elmélet: 560 50
Gyakorlat: 560 50
123
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
55 723 02 CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (kifutó)
Szakmai követelmény-
modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óra-
szám
Gyakorlati
heti óra-
szám
11121-12 Szakápolás
csecsemő és gyermek be-
tegek esetén
Neonatológia 1,5
Gyermekgyógyászat, klini-
kumi ismeretek és szakápo-
lástan
7+0,5
Gyermeksebészet ,klini-
kumi ismeretek és szakápo-
lástan
2+1
Sűrgősségi ellátás
csecsemő és
gyermekkorban és
szakápolástan
1,5
A szakápolástan gyakorlata
csecsemő és gyermekkor-
ban
14+1,5
11122-12
Kompetenciabővítő is-
meretek a csecsemő és
gyermekápolásban
Invazív beavatkozások 1,5+0,5
Fájdalomterápia 0,5
Táplálásterápia 1
Sebkezelés 0,5
Az invazív beavatkozások
gyakorlata 1,5
A táplálásterápia gyakorlata 0,5
Összes óra 17,5 17,5
Összes óra 35
Csoportbontott órák (invazív beavatkozások
gyakorlata): 1
óraszám %
Összes: 1120 100
Elmélet: 560 50
Gyakorlat: 560 50
124
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
55 723 11 MENTŐÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés
Szakmai követelmény-
modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óra-
szám
Gyakorlati
heti óra-
szám
11197-12
Szakápolástani ismere-
tek
Praehospitalis ellátás 3,5 +0,5
Intrahospitalis ellátás 1+1
Aneszteziológia és intenzív
terápia 1+0,5
Sebészeti beavatkozások 0,5
Szakápolástani gyakorlatok 14,5+1,5
11198-12
Mentésszervezési és ok-
tatási feladatok
Mentésirányítás 2
Kommunikáció 1,5+0,5
Szakmódszertan 2
Mentésszervezési gyakorla-
tok 5
Összes óra 14 21
Összes óra 35
Csoportbontott órák (prehospitalis ellátás): 4
óraszám %
Összes: 560 100
Elmélet: 224 40
Gyakorlat: 336 60
FELNŐTTOKTATÁS
Nappali tagozat
Az alábbi szakképesítések esetében a felnőttoktatás nappali tagozatának óraszámai megegyeznek a
fentebb részletezett nappali tagozatos óraszámokkal:
gyakorló ápoló
gyakorló csecsemő és gyermekápoló
egészségügyi asszisztens
fogászati asszisztens
ápoló
csecsemő és gyermekápoló
125
Esti tagozat
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat (kifutó)
52 723 01 OKJ számú GYAKORLÓ ÁPOLÓ (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam
Szakmai
követel-
ménymodu-
lok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés közisme-
ret nélkül
Szakképesítés-specifi-
kus utolsó évf.
1/13 2/14.
heti kontakt óraszám ögy
heti kontakt óraszám
e iskolai
gyak. e iskolai
gyak.
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,25
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 1
11110-12 Egészségügyi alapismeretek 1,75
Szakmai kommunikáció 0,75
11221-12 Ápolástan-gondozástan
2,5*
(csb:1,5)
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 2
11222-12 Klinikumi ismeretek
4,75*
(csb: 1,5)
Klinikumi gyakorlat 5 160
11151-12
Diagnosztikus és terápiás szakismeretek 3
Diagnosztikus-terápiás beavatkozások 2*
(csb:2)
Klinikai gyakorlat 12,5
1152-12 Egészségnevelés-egészségfejlesztés 2
Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat 1,5
összes óra 10 7 160
8,5 14
összes óra 17 22,5
Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott
tanórák száma 3* 0 2* 0
1/13. 2/14.
Összes je-
lenléti óra-
szám
Eredeti
óraszám
Esti jelenléti
óraszám ará-
nya
Egyéni fel-
készülés
óraszáma
Órák mind-
összesen
Összes óra: 772 720 1492 2540 58,7% 228 1720
Elmélet: 360 272 632 1264 50,0% 228 860
Gyakorlat: 412 448 860 1276 67,4% 860
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél
11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére
szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek
esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (lásd SZVK 7. pont: „A
126
Gyakorló ápoló szakképesítés képzésének szervezésekor figyelembe kell venni a szakképesítések elis-
meréséről szóló Európai Parlament és Tanács 2005/36/EK. irányelvének, 3. szakasz 31. cikkében, val-
amint az V. mellékletében előírt minimálisan kötelező képzési feltételeket” – a klinikai gyakorlatok a
képzés 50%-át kell, hogy kitegyék, ezért az elméletigényes gyakorlat nem szerepelhetett a gyakorlatok
között).
127
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat (kifutó)
52 723 02 OKJ számú GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ
(esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam
Szakmai köve-
telménymodu-
lok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
1/13 2/14.
heti kontakt
óraszám ögy
heti kontakt
óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,25
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 1
11110-12 Egészségügyi alapismeretek 1,75
Szakmai kommunikáció 0,75
11221-12 Ápolástan-gondozástan 2,5
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 2
11222-12 Klinikumi ismeretek 4,75
Klinikumi gyakorlat 5 160
11153-12
Diagnosztikai ismeretek csecsemő és gyermekkorban 2
Terápiás ismeretek csecsemő és gyermekkorban 2
Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata 5
Terápiás beavatkozások gyakorlata 6
1154-12
Egészséggondozás -fejlesztés 1,5
Egészséggondozás – fejlesztés gyakorlat 2
Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban 1,5
Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban 1
összes óra 10 7 160
8,5 14
összes óra 17 22,5
Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák
száma 3 0 0 4*
* Iskolai gyakorlatok tervezett csoportbontása.
1/13. 2/14.
Összes je-
lenléti óra-
szám
Eredeti
óraszám
Esti jelenléti
óraszám ará-
nya
Egyéni fel-
készülés
óraszáma
Órák mind-
összesen
Összes óra: 772 720 1492 2540 58,7% 228 1720
Elmélet: 360 272 632 1264 50,0% 228 860
Gyakorlat: 412 448 860 1276 67,4% 860
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11153-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások
11154-12 Egészségfejlesztés
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére
szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért
ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyaráza-
tot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni)
128
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat (kifutó)
54 720 01 OKJ számú EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam
Szakmai követel-
ménymodulok Tantárgyak
Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
1/13 2/14.
heti kontakt
óraszám ögy
heti kontakt
óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,25
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 1
11110-12
Egészségügyi alapismeretek 1,75
Szakmai kommunikáció 0,75
11221-12
Ápolástan-gondozástan 2,5
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 2
11222-12
Klinikumi ismeretek 4,75
Klinikumi gyakorlat 5 160
11124-12 Egészségügyi asszisztensi ismeretek 7
Szakmai gyakorlat 14
összes óra 10 7 160
8,5 14
összes óra 17 22,5
Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák
száma 3 2,5* 0
* A képzés helyszíne utal a csoportbontásra.
1/13. 2/14.
Összes je-
lenléti óra-
szám
Eredeti
óraszám
Esti jelenléti
óraszám ará-
nya
Egyéni fel-
készülés
óraszáma
Órák mind-
összesen
Összes óra: 772 720 1492 2540 58,7% 228 1720
Elmélet: 360 272 632 1264 50,0% 228 860
Gyakorlat: 412 448 860 1276 67,4% 860
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11124-12 Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére
szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek ese-
tében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gya-
korló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni)
129
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat (kifutó)
54 720 02 OKJ számú FOGÁSZATI ASSZISZTENS (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam
Szakmai kö-
vetelmény-
modulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesítés-
specifikus
utolsó évf.
1/13 2/14.
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,25
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 1
11110-12 Egészségügyi alapismeretek 1,75
Szakmai kommunikáció 0,75
11221-12 Ápolástan-gondozástan 2,5
Ápolástan-gondozástan gyakorlat 2
11222-12 Klinikumi ismeretek 4,75
Klinikumi gyakorlat 5 160
11142-12
Anatómia-kórélettan a fogászatban 0,5
Fogászati szakismeretek 1
Fogászati szakismeretek gyakorlat 12,5
11143-12
Gyermekfogászat 0,5
Fogszabályozás 0,5
Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat 5,5
összes óra 10 7 160
4 18
összes óra 17 22
Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák
száma 3 0 0
1/13. 2/14.
Összes je-
lenléti óra-
szám
Eredeti
óraszám
Esti jelenléti
óraszám ará-
nya
Egyéni fel-
készülés
óraszáma
Órák mind-
összesen
Összes óra: 772 704 1476 2540 58,1% 152 1628
Elmélet: 360 128 488 1024 47,6% 152 640
Gyakorlat: 412 576 988 1516 65,1% 988
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11110-12 Egészségügyi alapismeretek
11221-12 Alapápolás
11222-12 Klinikumi ismeretek
11142-12 Fogászati ismeretek
11143-12 Gyermekfogászat, fogszabályozás
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére
szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek ese-
tében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gya-
korló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni)
130
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
55 723 01 OKJ számú ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti - kifutó)
Szakmai követel-
mény-modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óra-
szám
Gyakorlati
heti óra-
szám
11113-12 Szakápolási
feladatok
Klinikai – szakápolási ismeretek 9 -
Klinikai szakápolás gyakorlata - 8
11114-12
Kompetenciabővítő
ismeretek az ápolásban
Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata - 1,5
Speciális ápoló beavatkozások klinikai körül-
mények között - 2,5
Összes jelenléti óra 9 12
Összes jelenléti óra 21
Csoportbontott órák (speciális ápolói beavatkozások gyakorlata):
1,5
Összes je-
lenléti óra-
szám
Eredeti
óraszám
Esti jelenléti
óraszám ará-
nya
Egyéni felké-
szülés óra-
száma
Órák mind-
összesen
Összes óra: 672 1120 60,0% 96 768
Elmélet: 288 560 51,4% 96 384
Gyakorlat: 384 560 68,6% 384
55 723 02 OKJ számú CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti - kifutó)
Szakmai követel-
mény-modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óra-
szám
Gyakorlati
heti óra-
szám
11121-12 Szakápolás
csecsemő és gyermek
betegek esetén
Neonatológia 0,5
Gyermekgyógyászat, klinikumi is-
meretek és szakápolástan 4,5
Gyermeksebészet ,klinikumi isme-
retek és szakápolástan 1
Sűrgősségi ellátás csecsemő és
gyermekkorban és szakápolástan 0,5
A szakápolástan gyakorlata cse-
csemő és gyermekkorban 9,5
11122-12 Kompetenciabővítő is-
meretek a csecsemő és
gyermekápolásban
Invazív beavatkozások 1
Fájdalomterápia 0,5
Táplálásterápia 0,5
Sebkezelés 0,5
Az invazív beavatkozások gyakor-
lata 1,5
A táplálásterápia gyakorlata 0,5
Összes jelenléti óra 9 11,5
Összes jelenléti óra 20,5
Csoportbontott órák (invazív beavatkozások gyakorlata): 1,5
Összes je-
lenléti óra-
szám
Eredeti
óraszám
Esti jelenléti
óraszám ará-
nya
Egyéni felké-
szülés óra-
száma
Órák mind-
összesen
Összes óra: 656 1120 58,5% 80 736
Elmélet: 288 560 51,4% 80 368
Gyakorlat: 368 560 65,7% 368
131
Beszámítási táblázat
(előzetes tanulmányok, szakmai munkatapasztalat, gyakorlat beszámítása)
Név:: …………………………….…………….. Szak: ………………………………………….
…………………… szak moduljai, óraszámai
Beszámított, elfogadott korábbi
tanulmányok, gyakorlatok
Indoklás,
megjegyzés
Modul
száma
Modul / tantárgy/ té-
makör neve Elmélet
Elmé-
letigé-
nyes
gyak.
Gyakorlat Elmélet
Elmé-
letigé-
nyes
gyak.
Gyakorlat
Összesen
A táblázat sorai szabadon bővíthetők!
Indoklás:
Dátum, aláírás:
132
Székesfehérvári SZC Bugát Pál Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája
XXIIIKÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz (kifutó)
54 850 01 OKJ számú
Környezetvédelmi technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam
Szakmai
követel-
mény-
modulok
Tantárgyak
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés
közismeret nélkül
Szakképesítés-speci-
fikus utolsó évf.
9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 0,5+1 0,5
11499-12 Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12 Foglalkoztatás I. 2
11494-12
Környezetvédelemi alapismeretek 3 2 5
Vízgazdálkodási alapismeretek 3 2 5
Környezettechnikai alapok 1+1 2+1 4,5
Műszaki ábrázolás 0,5 1
Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 4+2
Környezetvédelmi gyakorlat 3+1 105 2 5+1
Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 140 3+1
Analitika gyakorlat 2 3
10869-12
Környezettechnika 5
Környezettechnika gyakorlat 2
Műszeres analitika gyakorlat 2
Környezetvédelmi számítások 2+1
Humánökológia 3
Környezeti biológia 2
Környezetgazdaságtan 3+3
Műszaki ismeretek 3
Jogi- és szakigazgatási ismeretek 2
10870-12 Környezeti analitika gyakorlat 1,5
Ügyintéző feladatok 3
összes óra 1+1 4 70
3 3+1 105
4+1 3 140
6+1 4 16 15+4 160
25,5+4 5,5
összes óra 6 7 8 11 35 35
Kerettantervi előírás szerint csoportbon-
tásban oktatott tanórák száma 4 4 3 4 19 5,5
133
(1) Szakmai modulok megnevezése:
11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság
11499-12 Foglalkoztatás II.
11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)
11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek
10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok
10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):
60% : 40%
Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén
Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén
9-12. 5/13. Összes
óraszám % 1/13. 2/14.
Összes
óraszám %
Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100
Elmélet: 584 944 1528 60,09 576 944 1520 59,84
Gyakorlat: 839 176 1015 39,91 844 176 1020 40,16
(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások,
esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) a külön melléklet tartalmazza.
134
Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye
XXIIIKÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz,
55 850 02 OKJ számú
Környezetvédelmi mérés szaktechnikus
SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ (kifutó)
Szakmai követelmény-modulok Tantárgyak
Elméleti
heti óra-
szám
Gyakorlati
heti óra-
szám
10872-12
Környezetvédelmi mérések
Laboratóriumi méréstechnikai gyakorlat 7+1
Műszeres analitika gyakorlat 7+1
Helyszíni méréstechnikai gyakorlat 5
Emisszió források 4+1
Adatfeldolgozási ismeretek 2
Méréstechnika elmélet 6,5+0,5
Összes óra 12,5+1,5 19+2
Összes óra 35
(1) Szakmai modulok megnevezése:
10872-12 Környezetvédelmi mérések
(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően.
(3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket.
(4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (32 héttel számolva):
40% : 60 % óraszám %
Összes óra: 1120 100
Elmélet: 448 40
Gyakorlat: 672 60
(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazá-
sok, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.
135
Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye XXIIIKÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz,
55 850 02 OKJ számú Környezetvédelmi mérés szaktechnikus
SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ (esti-kifutó)
Szakmai követel-
ménymodul Tantárgyak/témakörök
Elméleti
órák száma
Gyakorlati
órák száma
10872-12
Környezetvédelmi
mérések
Laboratóriumi méréstechnikai gyakorlat 72
Víz, ivóvíz, szennyvíz és talaj vizsgálatok. 40
Levegő és hulladék vizsgálatok. 32
Műszeres analitika gyakorlat 104
Környezetanalitikai mérések 72
Elválasztáson alapuló vizsgálatok. 32
Helyszíni méréstechnikai gyakorlat 48
Víz, szennyvíz, levegő, véggáz, talaj, hulladék mintavétel, helyszíni mérések. 32
Munkahelyi és terepi levegőtisztaság-, zaj- és rezgésvédelmi mérések 16
Emisszió források 8
Víz-, levegő- és talajszennyező, szag-és zajkibocsátó tevékenységek és emisszió-
juk. 5
Hulladékok kezelés és lerakás emissziója. 3
Adatfeldolgozási ismeretek 8
Mérési eredmények dokumentálásának és számítógépes feldolgozásának módsze-
rei. 4
Mérési eredmények kiértékelésének módszerei. 4
Méréstechnika elmélet 16
Mintavétel, minta előkészítés módszeri, eszközei. 6
Levegőminőség mérésének módszerei, eszközei 4
Méréselméleti alapismeretek,. 6
Összesen: 32 224
Összes órák száma: 256
Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya: 14 86
136
2. számú SZP melléklet:
Szakképzési óratervek (2016-tól bevezetésre kerülő)
Érvényes: 2016. szeptember 1-től felmenő rendszerben.
Nappali munkarend:
I EGÉSZSÉGÜGY ágazat:
54 723 02 OKJ számú Gyakorló ápoló
54 723 03 OKJ számú Gyakorló csecsemő és gyermekápoló
54 723 01 Gyakorló mentőápoló
55 723 01 OKJ számú Ápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
55 723 02 OKJ számú Csecsemő és gyermekápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
55 723 11 OKJ számú Mentőápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
XXIIIKÖRNYEZETVÉDELMIágazat:
54 850 01 OKJ számú Környezetvédelmi technikus
II. SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK
34 762 01 OKJ számú Szociális gondozó és ápoló
Esti munkarend:
I EGÉSZSÉGÜGY ágazat:
54 723 02 OKJ számú Gyakorló ápoló
54 723 01 Gyakorló mentőápoló
55 723 01 OKJ számú Ápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
55 723 11 OKJ számú Mentőápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
XXIIIKÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazat:
55 850 02 OKJ számú Környezetvédelmi mérés szaktechnikusSZAKKÉPESÍTÉS-
RÁÉPÜLÉS
137
I. EGÉSZSÉGÜGY
54 723 02 GYAKORLÓ ÁPOLÓ
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám ögy heti óraszám
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonat-
kozóan:
Összesen 11 0 11 1
140
3,5
+1,5
6,5
+0,5 140
5
+0,5
5
+1,5 10,5 20,5 22 9
160
10,5 20,5
Összesen 11 12 10+2 10+2 31,0 31,0 31,0
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egész-
ség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
11110-16 Egészségügyi alap-
ismeretek
Egészségügyi alapismere-
tek 3 1,5 4,5
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 1,5 2,5 1 5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismere-
tek
Klinikumi alapozó isme-
retek 4,5 4,5
Klinikumi szakismeretek 1+0,5 3+0,5 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2 2
Klinikumi gyakorlat 4,5 3+0,5 9
138
11635-16 Egészségügyi asz-
sziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok 3 3 1 1
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata 1 2 2
11151-16 Diagnosztikus és
terápiás beavatkozások fel-
nőtt betegnél
Diagnosztikus és terápiás
szakismeretek 3,5 3,5
Diagnosztikus és terápiás
beavatkozások 2 2
Klinikai gyakorlat 17,5 17,5
11152-16 Egészségnevelő és
fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés- egész-
ségfejlesztés 2,5 2,5
Egészségnevelés-egész-
ségfejlesztés gyakorlat 3 3
Szabadsáv
Vizsgafelkészítés +1
Vizsgafelkészítő
demonstrációs gyakorlat +0,5 +1
139
I. EGÉSZSÉGÜGY
54 723 03 GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám ögy heti óraszám
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonat-
kozóan:
Összesen 11 0 11 1
140
3,5
+1,5
6,5
+0,5 140
5
+0,5
5
+1,5 18 15,5 22 8,5
160
18 15,5
Összesen 11 12 10+2 10+2 33,5 30,5 33,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egész-
ség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
11110-16 Egészségügyi
alapismeretek
Egészségügyi alapisme-
retek 3 1,5 4,5
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 1,5 2,5 1 5
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismere-
tek
Klinikumi alapozó isme-
retek 4,5 4,5
Klinikumi szakismeretek 1+0,5 3+0,5 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2 2
Klinikumi gyakorlat 4,5 3+0,5 8,5
140
11635-16 Egészségügyi asz-
sziszensi feladatok
Egészségügyi asszisztensi
feladatok 3 3 1 1
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata 1 2 2
11153-16
Diagnosztikus és terápiás be-
avatkozások
Diagnosztikai ismeretek
csecsemő és gyermek-
korban
5,5 5,5
Terápiás ismeretek cse-
csemő és gyermekkor-
ban
5,5 5,5
Diagnosztikus beavatko-
zások gyakorlata 5,5 5,5
Terápiás beavatkozások
gyakorlata 5,5 5,5
11154-16 Egészségfejlesztés,
egészségnevelés
Egészséggondozás-fej-
lesztés 2 2
Egészséggondozás-fej-
lesztés gyakorlat 2,5 2,5
Habilitáció, rehabilitáció
a csecsemő és gyermek-
ápolásban
2,5 2,5
Habilitáció, rehabilitáció
a gyakorlatban 2 2
Szabadsáv
Vizsgafelkészítő +1
Vizsgafelkészítő
demonstrációs gyakorlat +0,5 +1
141
I. EGÉSZSÉGÜGY
54 723 01 GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám ögy heti óraszám
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonat-
kozóan:
Összesen 11 0 11 1
140
3,5
+1,5
6,5
+0,5 140
5
+0,5
5
+1,5 11,6 19,5 22 9
160
11,6 19,5
Összesen 11 12 10+2 10+2 31,1 31,0 31,1
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
11500-12 Munkahelyi egész-
ség és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,5 0,5
11110-16 Egészségügyi alap-
ismeretek
Egészségügyi alapismere-
tek 3 1,5 4,5
Szakmai kommunikáció 1,5 0,5 2
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 1,5 2,5 1 5
11222-16 Klinikumi ismere-
tek
Klinikumi alapozó isme-
retek 4,5 4,5
Klinikumi szakismeretek 1+0,5 3+0,5 3,5
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 2 2
Klinikumi gyakorlat 4,5 3+0,5 9
11635-16 Egészségügyi asz-
sziszensi feladatok Egészségügyi asszisztensi
feladatok 3 3 1 1
142
Egészségügyi asszisztálás
gyakorlata 1 2 2
11166-16 Sürgősségi beteg-
ellátás
Oxiológia alapjai 2,5 2,5
Csecsemő és gyermek-
gyógyászati oxiológia 1 1
Szülészet- nőgyógyászati
oxiológia 1 1
Toxicologia 0,5 0,5
Tömeges baleset - ka-
tasztrófa ellátás 0,5 0,5
Sürgősségi ellátás gya-
korlata 15,5 15,5
11165-16Mentéstechnika Mentéstechnika 2 2
11164-16 Logisztika
Betegszállítás 1 1
Irányítás 0,5 0,5
Logisztikai gyakorlat 4 4
Szabadsáv
Vizsgafelkészítés +1
Vizsgafelkészítő
demonstrációs gyakorlat +0,5 +1
143
A szabadsáv felhasználásával tartandó vizsgafelkészítő
és a vizsgafelkészítő demonstrációs gyakorlat c. tantárgyak tartalma
Vizsgafelkészítő (11. évfolyam) 36 óra
A tantárgy tanításának célja
Az emberi test felépítésének és működésének normális és kóros működésének megismerése.
A tantárgy olyan általános, az egészségügyhöz kapcsolódó alapismeretek elsajátítását szol-
gálja, melyek nélkülözhetetlenek a specifikus szakmai ismeretek elsajátításához, az egészség-
ügy területéhez tartozó valamennyi szakma gyakorlásához. Az orvosi latin szakkifejezések al-
kalmazásszintű elsajátítása szóban és írásban, a szervrendszerek anatómiájába beágyazva.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak:
Kommunikáció, szakmai kommunikáció
Munkavédelmi alapismeretek
Ápoláslélektan
Akadályozott ember gondozása
Speciális ápolást igénylők ellátása
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékelés-
sel.
Anatómia
– Síkok, irányok
– Sejtek, szövetek
– Mozgásrendszer
– Keringési rendszer
– Légzőrendszer
– Kiválasztó rendszer
– Nemi szervek
– Endokrin rendszer
– Idegrendszer
– Érzékszervek
Kórtan
– A betegségek kóroktana, lefolyása
– Jelző reakciók (fájdalom, láz)
– Gyulladások
– Progresszív és regresszív szöveti elváltozások
– Daganatok (jó és rosszindulatú jellemzői, rákmegelőző állapotok)
Egészségügyi alapismeretek
– Betegjogok, kötelezettségek, betegjogok érvényesítése
– Prevenció szintjei
– Az egészséges életmód
– Szűrővizsgálatok jelentősége, életkorok szenti szűrővizsgálatok formái
– Védőoltások
– A magyar egészségügyi ellátó rendszer tagozódása, struktúrája.
– A progresszív betegellátás filozófiája, rendszere, jellemzői.
144
Vizsgafelkészítő demonstrációs gyakorlat (11. évfolyam) 18 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló legyen képes kompetenciájának megfelelően alapvető ápolási beavatkozások előké-
szítésére, kivitelezésére. Az ápolás szakmai standardjait, algoritmusait készség szintjén tudjon
alkalmazni a modul elsajátítása után. Az egészségügyi ellátás első lépéseinek (első ellátásá-
nak) az elsajátítása.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Szakmai jogi és etikai ismeretek, pszichológia, pedagógia, orvosi latin
Biológia
Népegészségügy
Környezet egészségügy
Egészségfejlesztés
Orvosi latin
Belgyógyászat alapjai
Sebészet és traumatológia alapjai
Gyermekgyógyászat alapjai
Diagnosztikai alapjai
Belgyógyászati gyakorlat
Sebészeti és traumatológia gyakorlat
Gyermekgyógyászati gyakorlat
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékelés-
sel.
Elsősegélynyújtás
– Az ABCDE reakcióképes beteg esetén
– A: a légút megítélése, átjárhatóság biztosítása
– B: a légzés megítélése, pozicionálás
– C: a keringés megítélése
– D: az idegrendszer megítélése, teendők
– E: egész test, egész eset megítélése.
– BLS újraélesztést bemutatása ambu fantomon.
– ABCDE reakció-képtelen betegnél
– A: eszköz nélküli légút-biztosítási eljárások
– B: lélegeztetés, légzési elégtelenség esetén
– C: keringés hiányában, BLS és XBLS, az AED használata
– D: az eszméletlen beteg ellátása
– E: egész test, egész eset megítélése
– a sebzések, vérzések fajtái és ellátásuk
– a rándulás, ficam, törés fogalma és ellátása
– a segítségnyújtás módjai elektromos balesetek
– Termikus traumák ellátása.
– Mérgezések
145
Ápolási beavatkozások
– Asepsis-antisepsis
– Fertőtlenítés, sterilezés
– Munkavédelem, tűzvédelem, katasztrófavédelem, környezetvédelem az egészségügyi in-
tézményekben
– Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök használata
– Veszélyes hulladékok kezelése
– Fertőző beteg elkülönítése, ápolása
– A beteg mobilizálása
– Rugalmas pólya felhelyezése
– Kényelmi eszközök és használatuk
– Gyógyászati segédeszközök használata
– A beteg fogadásával, távozásával és áthelyezésével kapcsolatos feladatok
– A vizit, ápolói teendők viziten, konzíliumokon
– A beteg ágya, ágyazási formák
– A beteg elhelyezése, hely és helyzetváltoztatás
– Fekvés és fektetési módok
– Előkészítés női és férfi beteg katéterezéséhez, hólyagöblítéshez
– A széklet- vizeletürítés biztosítása
– Szélcső alkalmazása, beszáradt széklet eltávolítása
– Beöntés
– Testhőmérséklet mérése, lázcsillapítás
– Decubitus
– Norton és Braden skála használata
– A decubitus megelőzése és a beteg ápolása
– Terminális állapotban lévő és haldokló beteg ápolása
– A halott körüli teendők
Vizsgafelkészítő demonstrációs gyakorlat (12. évfolyam) 31 óra
A tantárgy tanításának célja
A tanuló legyen képes kompetenciájának megfelelő fizikális és egyszerű eszközös betegvizs-
gálatok kivitelezésére, az észlelt élettani és kóros elváltozások alapján dönteni az azonnali és
halasztható teendőkről. Ismerje a különböző laboratóriumi, radiológiai, invazív diagnosztikai
vizsgálatok jelentőségét diagnosztikus értékük függvényében. Legyen képes előkészítési fel-
adatait elvégezni. Ismerje a betegellátás során alkalmazható terápiás módszerek és beavatko-
zások klinikai és ápolásszakmai standardjait, algoritmusait, melyeket készség szintjén tudjon
alkalmazni a modul elsajátítása után. A járóbeteg-szakrendelés, a gondozás és rehabilitáció
asszisztensi feladataira való felkészítés. Az asszisztensi munkakör feladatainak megismerése,
elsajátítása.
Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak
Munkahelyi egészség és biztonság
Egészségügyi alapismeretek
Ápolástan-gondozástan
Klinikumi szakismeretek
Kémia, fizika,
Ápolástan-gondozástan,
Klinikai ismeretek
146
A tantárgy értékelésének módja
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti értékelés-
sel.
Betegmegfigyelés demonstrációs gyakorlata
– A betegmegfigyelés általános szempontjai
– A beteg magatartásának és tudatállapotának megfigyelése
– Folyadékegyenleg vezetése
– Lázlap vezetése
– Kardinális tünetek mérése (láz, vérnyomás, légzés, pulzus), lázlapon jelölése
– A váladékok megfigyelése
– Jellegzetes fájdalmak, a fájdalom felmérése, csillapítása
– Pulzoximetriás vizsgálat lényege
– Testalkat, tápláltsági állapot, mozgás, járás megfigyelése.
– Érzékszervek megfigyelése (látás, hallás, egyensúly, érzészavarok).
– A beteg alvásának megfigyelése.
– A bőr, hajas fejbőr megfigyelése.
– A bőrfüggelékek (haj, köröm) megfigyelése.
– A bőr legfontosabb elváltozásai (elsődleges, másodlagos elemi jelenségek).
Diagnosztika-terápia demonstrációs gyakorlata
– Testtömeg-
– Testmagasság-
– Testarány-
– Testkörfogat mérés
– Vitális paraméterek mérése, megfigyelése
– Az EKG vizsgálat elméleti alapjai és technikai kivitelezése
– Előkészítés: has-, mellkas-, lumbál-, ciszterna-, szternumpunkcióhoz
– Biopszia
– Vérvétel zárt vérvételi rendszer alkalmazásával
– Betegágy melletti vércukor meghatározás kivitelezése
– A fizikális lázcsillapítás fogalma, célja, módszerei, indikációi
– A fájdalom megfigyelése, csillapítása
– A hűtőfürdő és hűtő borogatás (priznic) alkalmazásának algoritmusa
– Gyógyszeradagok kiszámítása
– Az injekcióbejuttatás leggyakoribb formái, jellemzői, előnyei-hátrányai
– Előkészítés injekciózáshoz
– Az infúziós terápia fogalma, célja, indikációja, kompetenciaköre
– A folyadék bejuttatásának lehetséges módjai (perifériás-, centrális véna kanülálás, in-
traosseális kanülálás)
– Az infúziós terápia során alkalmazható eszközök és jellemzőik (tűk, perifériás intravascu-
laris kanülök, infúziós szerelékek, összekötők, csatlakozók, infúzióadagoló készülékek).
– Előkészítés infúziós terápiához
– A vércsoport meghatározás célja, indikációja, kompetenciaköre
– A vércsoport meghatározás eszközei
– Előkészítés vércsoport meghatározáshoz
– A kártyás módszerrel történő vércsoport meghatározás algoritmusa
– Vércsoport meghatározás utáni feladatok
147
Asszisztensi feladatok demonstrációs gyakorlata
– Asszisztensi feladatok diagnosztikus eljárásoknál
– Asszisztensi feladatok bőrgyógyászat és szemészet területén
– Asszisztensi feladatok fül-orr-gégészeti területen
– Asszisztensi feladatok urológiai területen
– Asszisztensi feladatok nőgyógyászati területen
– Asszisztensi feladatok neurológiai és pszichiátriai területen
– Dokumentáció vezetése a járóbeteg-ellátásban
– Térítésköteles betegellátással kapcsolatos adminisztráció, dokumentáció végzése
– Beteg fogadása, irányítása, a betegosztályozás
– Segédkezés különböző kötözéseknél, asszisztálás sztoma ellátásnál
– Sebváladékok megfigyelése – Statisztikák, betegforgalmi lista készítése
148
55 723 01
ÁPOLÓ
SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
„A” A 2018/2019-es tanévben induló osztályoknál:
Szakmai követelménymodu-
lok
Tantárgyak Elméleti heti óra-
szám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 17 18
Összesen 35
11113-16 Szakápolási felada-
tok
Klinikumi és szakápolási ismeretek 17
Klinikai szakápolás gyakorlata 10,5
11114-16 Bővített kompetenci-
ájú betegellátás
Speciális ápolói beavatkozások gya-
korlata 4,5
Speciális ápolói beavatkozások klini-
kai körülmények között 3
„B” A 2016/2017-es és a 2017/2018-as tanévben induló osztályoknál:
Szakmai követelménymodu-
lok
Tantárgyak Elméleti heti óra-
szám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 17 18
Összesen 35
11113-16 Szakápolási felada-
tok
Klinikumi és szakápolási ismeretek 16,5
Klinikai szakápolás gyakorlata 10,5
11114-16 Bővített kompetenci-
ájú betegellátás
Speciális ápolói beavatkozások gya-
korlata 4,5*
Speciális ápolói beavatkozások klini-
kai körülmények között 3
Kiegészítő ismeretek a hospice téma-
köréből 0,5
* A 2016/2017-es tanév során átlagban számítva heti 0,5 óra területi gyakorlatként, sebészeti, in-
tenzív terápiás vagy sürgősségi osztályon teljesítendő, 4 óra pedig demonstrációs termi gyakor-
lat.
Szakmai követel-
mény-modulok
Tantárgyak/témakörök Elméleti órák
száma
Gyakorlati órák
száma
Összesen 527 558
Összesen 1085
11
113
-16
Sza
k-
ápo
lási
fel
ada-
tok
Klinikumi é szakápolási ismeretek 511,5 0
Belgyógyászat és szakápolástana 93
Sebészet és szakápolástana 77,5
Kisklinikum és szakápolástana 77,5
Infektológia és szakápolástana 31
149
Neurológia és szakápolástana 31
Pszichiátria és szakápolástana 31
Szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana 31
Gyermekgyógyászat és szakápolástana 31
Onkológia és szakápolástana 31
Kritikus állapotú beteg ellátása és szakápo-
lása 77,5
Klinikai szakápolás gyakorlata 0 325,5
Ápolói feladatok belgyógyászati profilú osz-
tályon 42
Ápolói feladatok sebészeti profilú osztályon 42
Ápolói feladatok szülészet-nőgyógyászati
osztályon 33,5
Ápolói feladatok sürgősségi/intenzív osztá-
lyon 40
Ápolói feladatok neurológiai osztályon 40
Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon 40
Ápolói feladatok kisklinikumi osztályon 64
Ápolói feladatok a Körzeti-közösségi/ott-
honápolási ellátásban 24
11
114
-16
Bő
vít
ett
ko
mp
eten
ciáj
ú b
eteg
ellá
tás Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata 0 139,5
Invazív beavatkozások technikái és ápolási
specialitásai 36
Alkalmazott gyógyszertan és gyógyszerelés 17
Fájdalomcsillapítás ápolói teendői 17
Kritikus állapotú betegek ellátása 17
Klinikai táplálás 17
Katéterezés, inkontinencia ellátás 17,5
Sebkezelés, sztóma ellátás 18
Speciális ápolói beavatkozások klinikai
körülmények között 0 93
Perioperatív ápolói feladatok gyakorlata se-
bészeti profilú osztályon 28
Speciális ápolói feladatok gyakorlata sürgős-
ségi / intenzív osztályon 65
Kiegészítő ismeretek a hospice témaköré-
ből 15,5
150
55 723 02 Csecsemő és gyermekápoló szakképesítés-ráépülés
Szakmai követelménymodu-
lok
Tantárgyak Elméleti heti óra-
szám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 17,5 17,5
Összesen 35
XXXXX-16
Szakápolás gyermekbetegek
esetén
Neonatológia 1
Gyermekgyógyászat, klinikumi isme-
retek és szakápolástan 8
Gyermeksebészeti Traumatológiai
klinikumi ismeretek és szakápolás-
tan, Mozgásrendszeri betegségek se-
bészeti vonatkozásai és szakápolás-
tan
3,5
Sürgősségi ellátás csecsemő és gyer-
mekkorban 2
A szakápolástan gyakorlata csecsemő
és gyeremkkorban 15
1112-16 Kompetenciabővítő is-
meretek csecsemő és gyermek-
korban
Invazív beavatkozások 1
Az invazív beavatkozások gyakorlata 2
Fájdalom terápia 0,5
Táplálásterápia 1
A táplálsterápia gyakorlata 0,5
Sebkezelés 0,5
zakmai követel-
mény-modulok
Tantárgyak/témakörök Elméleti órák
száma
Gyakorlati órák
száma
Összesen 542,5 542,5
Összesen 1085
XX
XX
X-1
6
Sza
káp
olá
s g
yer
mek
bet
egek
eset
én
Neonatológia 31 0
A megtermékenyítéstől a megszületésig 10
Az újszülött 10
A koraszülött 11
Gyermekgyógyászat, klinikumi ismeretek
és szakápolástan 248 0
A szív és érrendszerbetegségei. Szakápolás-
tan a keringési rendszer betegségeiben 22
A légzőrendszer betegségei. Szakápolástan a
légzőrendszer betegségeiben 34
Az idegrendszer betegségei. Szakápolástan
az idegrendszer betegségeiben 24
Az emésztőrendszer betegségei. Szakápolás-
tan az emésztőrendszer betegségeiben 23
151
Pszichiátriai betegségek csecsemő és gyer-
mekkorban. Szakápolástan pszichiátriai be-
tegségek esetén
20
A vizeletkiválasztó rendszer betegségei.
Szakápolástan a vizeletkiválasztó rendszer
betegségeiben
20
Az endokrin rendszer betegségei. Szakápolás
az endokrin rendszer betegségeiben 24
Onko-haematológi és az immunredszer be-
tegségei. Szakápolástan onko-haematológia
és immunrendszeri betegségekben
40
Kisklinikumi ismeretek és szakápolástan 26
Fertőző betegségek. Szakápolástan fertőző
betegségek esetén 15
Gyermeksebészeti Traumatológiai klini-
kumi ismeretek és szakápolástan, Mozgás-
rendszeri betegségek sebészeti vonatkozá-
sai és szakápolástan
108,5 0
Sebészeti alapismeretek 14
Sebészeti ellátást igénylő kórképek. Sebé-
szeti szakápolástan 40
Traumatológiai ismeretek. Szakápolástan
traumatológiai betegségekben 32
Mozgásrendszer betegségei és sebészi meg-
oldásuk. Szakápolástan mozgásszervi beteg-
ségek esetén
22,5
Sürgősségi ellátás csecsemő és gyermek-
korban 62 0
A sürgősségi ellátás alapjai 10
A beteg állapotfelmárése. Sürgősségi szak-
ápolástan 26
Mérgezések gyermekkorban. Szakápolástan
mérgezések esetén 26
A szakápolástan gyakorlata csecsemő és
gyeremkkorban 0 465
A kora- újszülött ellátás gyakorata 72
A csecsemő és gyermekbelgyógyászati szak-
ápolástan gyakorlata 193
Gyermeksebészeti, Traumatológiai és Moz-
gásszervrendszeri betegek ellátásához kap-
csolódó szakápolástani gyakorlat
140
A Sürgősségi szakápolástan gyakorlata 60
11
12-1
6 K
om
pet
en-
ciab
őv
ítő
ism
eret
ek
csec
sem
ő é
s g
yer
mek
-
ko
rban
Invazív beavatkozások 31 0
A perifériás és centrális vénás kapu, intravé-
nás gyógyszerelés és folyadékterápia 14
Eszközös légút biztosítás 6
Inkontinencia és sztóma ellátás 6
Transzfúziológia 5
Az invazív beavatkozások gyakorlata 0 62
152
A perifériás és centrális vénás kapu, intravé-
nás gyógyszerelés és folyadékterápia gya-
korlata
18
Az eszközös légútbiztosítás gyakorlata 16
Az inkontinencia és a szóma ellátás gyakor-
lata 14
A Transzfúziológia gyakorlata 14
Fájdalom terápia 15,5 0
A fájdalom 2
A fájdalom típusai 2
A fájdalom és a kultúra 2
A gyermek és a fájdalom 3
A fájdalom csillapítása 6,5
Táplálásterápia 31 0
Klinikai táplálás 10
Enterális táplálás 11
Parenterális táplálás 10
A táplálsterápia gyakorlata 0 15,5
A klinikai táplálás gyakorlata csecsemő és
gyermekkorban 6
Az enterális táplálás gyakorlata csecsemő és
gyermekkorban 5
A parenterális táplálás gyakorlata csecsemő
és gyermekkorban 4,5
Sebkezelés 15,5 0
Sebellátás 6
Krónikus sebek, nyomási fekély 5
Kötözéstan 4,5
153
XXIII. KÖRNYEZETVÉDELEM
54 850 01 KÖRNYEZETVÉDELMI TECHNIKUS
9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13. 2/14.
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám
heti óra-
szám
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám
e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatko-
zóan:
Összesen 6,5 4,5 7,5 4,5
140
5,5 4,5
140
5 5 19 12 19,5 11,5
160
19 12
Összesen 11 12 10 10 31 31 31
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 2 2
12091-16 Hulladékkereskede-
lem és -gazdálkodás
Laboratóriumi gyakorla-
tok 3
Hulladékkereskedelem 0,5 1
Hulladékgazdálkodási is-
meretek 1 1 1
Hulladékgazdálkodási
gyakorlatok 1,5 1,5 2
Munkabiztonság 0,5
11937-16 Környezetvédelmi
alapismeretek
Műszaki ismeretek 2 2 4
Földtudományi alapok 2 2
Környezeti kémia 2 2 4
Környezetvédelmi alapis-
meretek 2 2 2 6
Környezettechnikai ala-
pok 1,5 2 3,5
154
Méréstechnika gyakorlat 1,5 2 3,5
Környezetvédelmi gyakor-
lat 1,5 1,5 1 1,5 6
Környezettechnikai ala-
pok gyakorlat 1,5 2
11938-16 Környezetvédelmi
technikus feladatok
Környezetgazdaságtan
alapjai 3 3
Környezetvédelmi techno-
lógiák 2,5 2,5
Környezet-egészségtan 2 2
Műszeres analitika 2 2
Gépészeti alapismeretek 2 2
Műszeres analitika gya-
korlat 4 4
Gépészeti alapismeretek
gyakorlat 2,5 2,5
Környezetvédelmi techno-
lógiák gyakorlat 3 3
10870-16 Környezetvédelmi
ügyintéző feladatok
Ügyintézői feladatok 2 2
Jogi és szakigazgatási is-
meretek 3 3
Ügyintézői gyakorlat 2,5 2,5
155
34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ (SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS)
Szakközépiskolai képzés közismereti oktatással
1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfo-
lyam
heti óraszám ögy
heti óraszám ögy
heti óraszám
e gy e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatko-
zóan:
Összesen 10
+1,5
4,5
+1 140
15,5
+1,5
7,5
+0,5 140
15
+1,5
8
+1
Összesen 14,5+2,5 23,0+2 23+2,5
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11497-12
Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2
10569-16 Gondozási-ápolási
alapfeladatok
Szakmai készségfejlesztés és kommu-
nikációs gyakorlat 1,5
1,5
+0,5 1
Szociálpolitikai, jogi és etikai ismere-
tek 2,5 1,5 1
Pszichológiai alapismeretek 2,5
+0,5 2
Egészségügyi alapismeretek 2+1 2,5
+1,5
1,5
+1,5
Ápolási, gondozási alapismeretek 3 1
Megfigyelési és elsősegélynyújtási
gyakorlat 1,5+1 2
10570-16 A szükségletek fel-
mérése
Társadalomismeret 1,5
Klinikai ismeretek 5
Ápolási gyakorlat 2
Gondozási ismeretek 2
156
A gondozási szükségletek felmérésé-
nek gyakorlata 1
Monitorozó gyakorlat 1,5 1
10571-16 Sajátos gondozási
feladatok
Szociális munka elmélete 3,5
Szociális munka gyakorlata 1
Szociális gondozás 4,5
Szociális gondozás gyakorlata 3,5
+0,5
Mentálhigiéné 1
Esetmegbeszélés és szupervízió a gya-
korlaton 1,5
10572-16 Gondozási-ápolási
adminisztráció A szociális adminisztráció gyakorlata 1 1+0,5
157
AZ ESTI TAGOZAT ÓRATERVEI
Gyakorló ápoló szak, esti tagozat
1/13. 2/14.
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám
e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatko-
zóan:
Összesen 9,5 5 160
6 13
Összesen 14,5 19
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 0,5
11500-12 Munkahelyi egészség
és biztonság Munkahelyi egészség és
biztonság 0,25
11110-16 Egészségügyi alapis-
meretek
Egészségügyi alapismere-
tek 1,75
Szakmai kommunikáció 0,75
11221-16 Alapápolás
Ápolástan-gondozástan 2,25
Ápolástan-gondozástan
gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismeretek
Klinikumi alapozó ismere-
tek 1,75
Klinikumi szakismeretek 1,75
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 1
Klinikumi gyakorlat 5
11151-16 Diagnosztikus és te-
rápiás beavatkozások felnőtt
betegnél
Diagnosztikus és terápiás
szakismeretek 2
Diagnosztikus és terápiás
beavatkozások 1
Klinikai gyakorlat 12
11152-16 Egészségnevelő és
fejlesztő tevékenység
Egészségnevelés- egészség-
fejlesztés 2
Egészségnevelés-egészség-
fejlesztés gyakorlat 1
1/13. és 2/14. évfolyamon + 0,5 - 0,5 óra idegen nyelv (közismereti óra)!
1/13. 2/14.
Összes
jelen-
léti óra-
szám
Eredeti
óra-
szám
Esti je-
lenléti
óra-
szám
aránya
Egyéni
felkészü-
lés óra-
száma
Órák mind-
összesen
Elmélet-
gyakor-
lat arány
Összes
óra:
682 589 1271 2237 56,8% 215 1486
Elmélet: 342 186 528 1117,5 47,2% 215 743 50%
Gyakor-
lat:
340 403 743 1119,5 66,3% 743 50%
158
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök
óraszáma évfolyamonként
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
kon
tak
t ó
rasz
áma
e gy ögy e gy
A fő szakképe-sí-
tésre vonatkozó:
Összesen 342 180 160
186 403
1271
Összesen 522 589
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel)
528 óra kontakt + 215 egyéni fel-
készülés (50%)
Gyakorlati óraszámok
(arány ögy-vel) 583 óra +160 (50%)
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás
II.
Foglalkoztatás II. 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 0 3 0 3
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n) Foglalkoztatás I. 0 0 16 0 16
Nyelvtani rendszerezés 1 0 0 2 0 2
Nyelvtani rendszerezés 2 0 0 2 0 2
Nyelvi készségfejlesztés 0 0 6 0 6
Munkavállalói szókincs 0 0 6 0 6
11
50
0-1
2 M
unk
ahel
yi
egés
z-
ség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és bizton-
ság 9 0 0 0 9
Munkavédelmi alapismeretek 2 0 0 0 2
Munkahelyek kialakítása 2 0 0 0 2
Munkavégzés személyi feltételei 1 0 0 0 1
Munkaeszközök biztonsága 1 0 0 0 1
Munkakörnyezeti hatások 1 0 0 0 1
Munkavédelmi jogi ismeretek 2 0 0 0 2
11
11
0-1
6 E
gés
zség
üg
yi
alap
ism
eret
ek Egészségügyi alapismeretek 63 0 0 0 63
Szakmai jogi és etikai ismeretek 5 0 0 0 5
Szociológiai alapismeretek 4 0 0 0 4
A pszichológia alapjai 18 0 0 0 18
A pedagógia alapjai 9 0 0 0 9
Egészségügyi ellátórendszer 6 0 0 0 6
Népegészségügy 6 0 0 0 6
Környezetegészségügy 6 0 0 0 6
Egészségfejlesztés 9 0 0 0 9
Szakmai kommunikáció 27 0 0 0 27
Orvosi latin nyelv 18 0 0 0 18
Kommunikáció 4 0 0 0 4
Speciális kommunikáció 5 0 0 0 5
11
22
1-1
6 A
lap
ápo
lás
Ápolástan-gondozástan 81 0 0 0 81
Egészséges ember gondozása 9 0 0 0 9
Csecsemő és kisgyermekgondozás 9 0 0 0 9
Akadályozott ember gondozása 9 0 0 0 9
Ápolástudomány 9 0 0 0 9
Ápoláslélektan 9 0 0 0 9
159
Ápolási beavatkozások 18 0 0 0 18
Betegmegfigyelés 18 0 0 0 18
Ápolástan-gondozástan gyakor-
lat 0 0 0 0 0
Csecsemő és kisgyermekgondozás
gyakorlat 0 0 0 0 0
Gondozási feladatok felnőtt korban 0 0 0 0 0
Járóbetegellátási gyakorlat 0 0 0 0 0
11
22
2-1
6 K
linik
um
i is
mer
etek
Klinikumi alapozó ismeretek 63 0 0 0 63
Anatómia-élettan alapjai, a moz-
gásrendszer 8 0 0 0 8
A keringés és a légzés anatómiája
és élettana 8 0 0 0 8
Emésztés-kiválasztás-szaporodás
szervrendszere 10 0 0 0 10
Az idegrendszer, endokrin rend-
szer, érzékszervek anatómiája,
élettana
10 0 0 0 10
Mikrobiológia, járványtan, általá-
nos kórtan 9 0 0 0 9
Elsősegélynyújtás-első ellátás 18 0 0 0 18
Klinikumi szakismeretek 63 0 0 0 63
Kardiológia és pulmonológia alap-
jai 9 0 0 0 9
Gasztroenterológia és Nefrológia
alapjai 6 0 0 0 6
Hematológi, Immunológia, Reu-
matológia 6 0 0 0 6
Neurológia és pszichiátria alapjai 6 0 0 0 6
Sebészet és traumatológia 18 0 0 0 18
Gyermekgyógyászat 18 0 0 0 18
Diagnosztikai és terápiás alapis-
meretek 36 0 0 0 36
Diagnosztikai alapismeretek 9 0 0 0 9
Labor diagnosztikai alapismeretek 4 0 0 0 4
Képalkotó diagnosztika alapjai 5 0 0 0 5
Tarápia 9 0 0 0 9
Gyógyszertan alapjai, gyógyszere-
lés 9 0 0 0 9
Klinikumi gyakorlat 0 180 0 0 180
Belgyógyászati gyakorlat 0 80 0 0 80
Sebészet, traumatológia gyakorlat 0 60 0 0 60
Csecsemő és gyermekosztályos
gyakorlat 0 40 0 0 40
11
15
1-1
6 D
iag
no
szti
ku
s és
ter
ápiá
s
bea
vat
ko
záso
k f
elnő
tt b
eteg
nél
Diagnosztikus és terápiás szakis-
meretek 0 0 62 0 62
Biofizikai és biokémiai ismeretek 0 0 15 0 15
Gyógyszertan 0 0 16 0 16
Fizikális vizsgálatok, betegvizsgá-
lat 0 0 7 0 7
Eszközös vizsgálatok 0 0 7 0 7
Perioperatív ellátás 0 0 7 0 7
Hospice ellátás 0 0 10 0 10
Diagnosztikus és terápiás be-
avatkozások 0 0 31 0 31
160
Mintavétel laboratóriumi és egyéb
vizsgálatokhoz 0 0 5 0 5
Ápolói feladatok eszközös vizsgá-
latoknál 0 0 5 0 5
Az ápoló gyógyszereléssel kapcso-
latos feladatai 0 0 6 0 6
Ápolói feladatok terápiás beavat-
kozásoknál 0 0 15 0 15
Klinikai gyarkorlat 0 0 0 360 360
Diagnosztikus és terápiás beavat-
kozások belgyógyászati profilú
osztályon
0 0 0 80 80
Diagnsztikus és terápiás beavatko-
zások sebészeti profilú osztályon 0 0 0 40 40
Diagnosztikus és terápiás beavat-
kozások mozgásszervi sebészeti
profilú osztályon
0 0 0 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavat-
kozások szülészet-nőgyógyászati
osztályon
0 0 0 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavat-
kozások neurológiai osztályon 0 0 0 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavat-
kozások pszichiátriai osztályon 0 0 0 40 40
Diagnsztikus és terápiás beavatko-
zások urológiai osztályon 0 0 0 20 20
Diagnosztikus és terápiás beavat-
kozások kisklinikumi osztályon 0 0 0 80 80
Diagnosztikus és terápiás beavat-
kozások sürgősségi osztályon 0 0 0 40 40
11
15
2-1
6 E
gés
zség
nev
elő
és
fejl
eszt
ő t
evé-
ken
ysé
g
Egészségnevelés- egészségfejlesz-
tés 0 0 62 0 62
Egészségnevelés 0 0 15 0 15
Mentálhigiéné 0 0 7 0 7
Táplálkozástan-dietetika 0 0 16 0 16
Betegoktatás 0 0 8 0 8
Rehabilitáció 0 0 16 0 16
Egészségnevelés-egészségfejlesz-
tés gyakorlat 0 0 0 31 31
Egészségnevelés gyakorlat 0 0 0 9 9
Edukációs gyakorlat 0 0 0 6 6
Rehabilitációs gyakorlat 0 0 0 16 16
161
Gyakorló mentőápoló szak, esti tagozat
1/13. 2/14.
heti óra-
szám ögy
heti óra-
szám
e gy e gy
A fő szakképesítésre vonatko-
zóan:
Összesen 9,5 5 160
6 13
Összesen 14,5 19
11499-12
Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5
11498-12
Foglalkoztatás I. (érettségire
épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 0,5
11500-12 Munkahelyi egész-
ség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0,25
11110-16 Egészségügyi alap-
ismeretek
Egészségügyi alapismeretek 1,75
Szakmai kommunikáció 0,75
11221-16 Alapápolás Ápolástan-gondozástan 2,25
Ápolástan-gondozástan gyakorlat
11222-16 Klinikumi ismere-
tek
Klinikumi alapozó ismeretek 1,75
Klinikumi szakismeretek 1,75
Diagnosztikai és terápiás alapisme-
retek 1
Klinikumi gyakorlat 5
11166-16 Sürgősségi betegel-
látás
Oxiológia alapjai 1,5
Csecsemő és gyermekgyógyászati
oxiológia 0,5
Szülészet- nőgyógyászati oxiológia 0,5
Toxicologia 0,5
Tömeges baleset - katasztrófa ellátás 0,25
Sürgősségi ellátás gyakorlata 11
11165-16Mentéstechnika Mentéstechnika 1
11164-16 Logisztika
Betegszállítás 0,5
Irányítás 0,25
Logisztikai gyakorlat 2
1/13. és 2/14. évfolyamon + 0,5 – 0,5 óra idegen nyelv (közismereti óra)!
1/13. 2/14.
Ösz-
szes
jelen-
léti
óra-
szám
Ere-
deti
óra-
szám
Esti
jelen-
léti
óra-
szám
aránya
Egyéni
felké-
szülés
óra-
száma
Órák
mindösz-
szesen
Elmélet-
gyakor-
lat arány
Összes
óra:
682 573,5 1271 2237 56,8% 215 1486
Elmélet: 342 186 528 1117,5 47,2% 215 743 50%
Gyakor-
lat:
340 403 743 1119,5 66,3% 743 50%
162
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
évfolyamonként
1/13. 2/14.
A s
zak
kép
zés
öss
zes
kon
tak
t ó
rasz
áma
e gy ögy e gy
A fő szakképe-sí-
tésre vonatkozó:
Összesen 342 180 160
186 403
1271
Összesen 522 589
Elméleti óraszámok
(arány ögy-vel)
528 óra kontakt + 215 egyéni fel-
készülés (50%)
Gyakorlati óraszámok
(arány ögy-vel) 583 óra +160 (50%)
11
49
9-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás
II.
Foglalkoztatás II. 0 0 15 0 15
Munkajogi alapismeretek 0 0 4 0 4
Munkaviszony létesítése 0 0 4 0 4
Álláskeresés 0 0 4 0 4
Munkanélküliség 0 0 3 0 3
11
49
8-1
2
Fo
gla
lko
ztat
ás I
.
(ére
ttsé
gir
e ép
ülő
kép
zése
k e
seté
n) Foglalkoztatás I. 0 0 16 0 16
Nyelvtani rendszerezés 1 0 0 2 0 2
Nyelvtani rendszerezés 2 0 0 2 0 2
Nyelvi készségfejlesztés 0 0 6 0 6
Munkavállalói szókincs 0 0 6 0 6
11
50
0-1
2 M
unk
ahel
yi
egés
zség
és
biz
ton
ság
Munkahelyi egészség és biz-
tonság 9 0 0 0 9
Munkavédelmi alapismeretek 2 0 0 0 2
Munkahelyek kialakítása 2 0 0 0 2
Munkavégzés személyi fel-
tételei 1 0 0 0 1
Munkaeszközök biztonsága 1 0 0 0 1
Munkakörnyezeti hatások 1 0 0 0 1
Munkavédelmi jogi ismeretek 2 0 0 0 2
11
11
0-1
6 E
gés
zség
üg
yi
alap
ism
eret
ek
Egészségügyi alapismeretek 63 0 0 0 63
Szakmai jogi és etikai ismeretek 5 0 0 0 5
Szociológiai alapismeretek 4 0 0 0 4
A pszichológia alapjai 18 0 0 0 18
A pedagógia alapjai 9 0 0 0 9
Egészségügyi ellátórendszer 6 0 0 0 6
Népegészségügy 6 0 0 0 6
Környezetegészségügy 6 0 0 0 6
Egészségfejlesztés 9 0 0 0 9
Szakmai kommunikáció 27 0 0 0 27
Orvosi latin nyelv 18 0 0 0 18
Kommunikáció 4 0 0 0 4
Speciális kommunikáció 5 0 0 0 5
11
22
1-
16
Ala
p-
ápo
lás Ápolástan-gondozástan 81 0 0 0 81
Egészséges ember gondozása 9 0 0 0 9
163
Csecsemő és kisgyermekgondo-
zás 9 0 0 0 9
Akadályozott ember gondozása 9 0 0 0 9
Ápolástudomány 9 0 0 0 9
Ápoláslélektan 9 0 0 0 9
Ápolási beavatkozások 18 0 0 0 18
Betegmegfigyelés 18 0 0 0 18
Ápolástan-gondozástan gya-
korlat 0 0 0 0 0
Csecsemő és kisgyermekgondo-
zás gyakorlat 0 0 0 0 0
Gondozási feladatok felnőtt
korban 0 0 0 0 0
Járóbetegellátási gyakorlat 0 0 0 0 0
11
22
2-1
6 K
linik
um
i is
mer
etek
Klinikumi alapozó ismeretek 63 0 0 0 63
Anatómia-élettan alapjai, a
mozgásrendszer 8 0 0 0 8
A keringés és a légzés anatómi-
ája és élettana 8 0 0 0 8
Emésztés-kiválasztás-szaporo-
dás szervrendszere 10 0 0 0 10
Az idegrendszer, endokrin rend-
szer, érzékszervek anatómiája,
élettana
10 0 0 0 10
Mikrobiológia, járványtan, álta-
lános kórtan 9 0 0 0 9
Elsősegélynyújtás-első ellátás 18 0 0 0 18
Klinikumi szakismeretek 63 0 0 0 63
Kardiológia és pulmonológia
alapjai 9 0 0 0 9
Gasztroenterológia és Nefroló-
gia alapjai 6 0 0 0 6
Hematológi, Immunológia, Re-
umatológia 6 0 0 0 6
Neurológia és pszichiátria alap-
jai 6 0 0 0 6
Sebészet és traumatológia 18 0 0 0 18
Gyermekgyógyászat 18 0 0 0 18
Diagnosztikai és terápiás
alapismeretek 36 0 0 0 36
Diagnosztikai alapismeretek 9 0 0 0 9
Labor diagnosztikai alapismere-
tek 4 0 0 0 4
Képalkotó diagnosztika alapjai 5 0 0 0 5
Tarápia 9 0 0 0 9
164
Gyógyszertan alapjai, gyógy-
szerelés 9 0 0 0 9
Klinikumi gyakorlat 0 180 0 0 180
Belgyógyászati gyakorlat 0 80 0 0 80
Sebészet, traumatológia gyakor-
lat 0 60 0 0 60
Csecsemő és gyermekosztályos
gyakorlat 0 40 0 0 40
11
16
6-1
6 S
ürg
őss
égi
bet
egel
látá
s
Oxiológia alapjai 46 0
Sürgősségi ellátás 3 0
"A" - légutak oxiológiája 5 0
"B" - légzés oxiológiája 5 0
"C" - keringés oxiológiája 8 0
"D" - idegrendszer oxiológiája 5 0
"E" egésztest egész eset 5 0
Traumatológiai oxiológia 7 0
Sebészeti oxilógia 8 0
Csecsemő és gyermek-
gyógyászati oxiológia 16 0
Csecsemő és gyermekellátás
oxiológiai specifikumai 2 0
"A" és "B" légút és légzés 3 0
"C" - keringés 3 0
"D" - idegrendszer 3 0
"E" - egésztest, egész eset 2 0
Újraélesztés 3 0
Szülészet- nőgyógyászati oxio-
lógia 15 0
Szülészet 8 0
Nőgyógyászat 7 0
Toxicologia 15 0
Toxikus ártalmak és ellátásuk 5 0
Mérgezések típusai 10 0
Tömeges baleset - katasztrófa
ellátás 8 0
Tömeges balesetek 3 0
Katasztrófák 2 0
Tömeges balesetek, katasztró-
fák felszámolása 3 0
Sürgősségi ellátás gyakorlata 0 341
Orvosi ügyelet 0 20
Mentőgépkocsi, kiemelt mentő-
gépkocsi 0 100
Esetkocsi 0 100
165
Sürgősségi osztály 0 40
Toxicologiai osztály 0 20
Szülészeti osztály 0 20
Traumatológiai osztály 0 40
11
16
5-1
6M
enté
stec
hn
ika
Mentéstechnika 31 0
A helyszín 3 0
"A" - légutak 5 0
"B" - légzés 4 0
"C" - keringés 4 0
"D" - idegrendszer 2 0
"E" - egésztest, egész eset 8 0
Újraélesztés 5 0
11
16
4-1
6 L
og
iszt
ika
Betegszállítás 16 0
Felkészülés a szállításra 2 0
Mobilizálás 5 0
Navigációs ismeretek 3 0
Teendők betegszállítás alatt 4 0
Tűz és munkavédelmi speciális
ismetetek 2 0
Irányítás 8 0
Az egészségügyi ellátórendszer
felépítése 2 0
A betegszállítás irányítása 2 0
A mentés irányítása 2 0
Kommunikáció az irányításban 2 0
Logisztikai gyakorlat 0 62
Mentésirányítás gyakorlat 0 42
Betegszállítás irányítási gyakor-
lat 0 20
166
55 723 01 Ápoló (esti)
„A” A 2018/2019-es tanévben induló osztályoknál:
Szakmai követelménymodu-
lok
Tantárgyak Elméleti heti óra-
szám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 7,5 11
Összesen 18,5
11113-16 Szakápolási felada-
tok
Klinikumi és szakápolási ismeretek 7,5
Klinikai szakápolás gyakorlata 8
11114-16 Bővített kompetenci-
ájú betegellátás
Speciális ápolói beavatkozások gya-
korlata 2
Speciális ápolói beavatkozások klini-
kai körülmények között 1
„B” A 2016/2017-es és a 2017/2018-as tanévben induló osztályoknál:
Szakmai követelménymodu-
lok
Tantárgyak Elméleti heti óra-
szám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 7,5 11
Összesen 18,5
11113-16 Szakápolási felada-
tok
Klinikumi és szakápolási ismeretek 7
Klinikai szakápolás gyakorlata 8
11114-16 Bővített kompetenci-
ájú betegellátás
Speciális ápolói beavatkozások gya-
korlata 2
Speciális ápolói beavatkozások klini-
kai körülmények között 1
Kiegészítő ismeretek a hospice téma-
köréből 0,5
15.
Ösz-
szes
jelen-
léti
óra-
szám
Ere-
deti
óra-
szám
Esti
jelen-
léti
óra-
szám
aránya
Egyéni
felké-
szülés
óra-
száma
Órák
mindösz-
szesen
Elmélet-
gyakor-
lat arány
Összes
óra:
573,5 573,5 1085 52,8% 109 682
Elmélet: 232 232 527 44,0% 109 341 50%
Gyakorlat: 341 341 558 61,1% 341 50%
167
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követel-
mény-modulok
Tantárgyak/témakörök Elméleti órák
száma
Gyakorlati órák
száma
Összesen 232,5 341
Összesen 592
11
113
-16
Sza
káp
olá
si f
elad
ato
k
Klinikumi é szakápolási ismeretek 232,5 0
Belgyógyászat és szakápolástana 31
Sebészet és szakápolástana 31
Kisklinikum és szakápolástana 31
Infektológia és szakápolástana 15
Neurológia és szakápolástana 16
Pszichiátria és szakápolástana 16
Szülészet-nőgyógyászat és szakápolástana 15
Gyermekgyógyászat és szakápolástana 15
Onkológia és szakápolástana 16
Kritikus állapotú beteg ellátása és szakápo-
lása 31
Klinikai szakápolás gyakorlata 0 248
Ápolói feladatok belgyógyászati profilú osz-
tályon 40
Ápolói feladatok sebészeti profilú osztályon 32
Ápolói feladatok szülészet-nőgyógyászati
osztályon 24
Ápolói feladatok sürgősségi/intenzív osztá-
lyon 32
Ápolói feladatok neurológiai osztályon 32
Ápolói feladatok pszichiátriai osztályon 32
Ápolói feladatok kisklinikumi osztályon 40
Ápolói feladatok a Körzeti-közösségi/ott-
honápolási ellátásban 16
11
114
-16
Bő
vít
ett
ko
mp
eten
ciáj
ú b
eteg
ellá
tás Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata 0 62
Invazív beavatkozások technikái és ápolási
specialitásai 12
Alkalmazott gyógyszertan és gyógyszerelés 10
Fájdalomcsillapítás ápolói teendői 8
Kritikus állapotú betegek ellátása 8
Klinikai táplálás 8
Katéterezés, inkontinencia ellátás 8
Sebkezelés, sztóma ellátás 8
Speciális ápolói beavatkozások klinikai
körülmények között 0 31
Perioperatív ápolói feladatok gyakorlata se-
bészeti profilú osztályon 7
Speciális ápolói feladatok gyakorlata sürgős-
ségi / intenzív osztályon 24
Kiegészítő ismeretek a hospice témaköré-
ből 15,5
168
55 723 11
MENTŐÁPOLÓ SZKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS (0,5 ÉV)
Szakmai követelmény-
modulok
Tantárgyak Elméleti heti
óraszám
Gyakorlati
heti óraszám
Összesen 8 11
Összesen 19
11197-16 Szakápolástani
ismeretek
Praehospitalis ellátás 3
Intrahospitalis ellátás 1
Aneszteziológia és intenzív terá-
pia 1
Sebészeti beavatkozások 1
Szakápolástani gyakorlatok 7
11198-16 Mentésszerve-
zési és oktatási feladatok
Mentésirányítás 1
Kommunikáció a mentésirányí-
tában 0,5
Szakmódszertan 0,5
Mentésszervezési gyakorlatok 4
15.
Összes
jelen-
léti
óra-
szám
Eredeti
óra-
szám
Esti je-
lenléti
óra-
szám
aránya
Egyéni
felkészü-
lés óra-
száma
Órák mind-
összesen
Elmélet-
gyakorlat
arány
Összes
óra:
304 560 54,2% 48 352
Elmélet: 128 128 280 45,7% 48 176 50%
Gyakor-
lat:
176 176 280 62,8% 176 50%
55 850 02
KÖRNYEZETVÉDELMI-MÉRÉS SZAKTECHNIKUS
SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS
1. számú táblázat
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma
Szakmai követelménymodu-
lok
Tantárgyak Elméleti heti óra-
szám
Gyakorlati heti
óraszám
Összesen 3,5 14
Összesen 17,5
10872-16 Környezetvédelmi
mérések
Emisszió források 1,5
Méréstechnika 1
169
Adatfeldolgozási ismeretek 1
Helyszíni méréstechnika gyakorlat 3
Laboratóriumi méréstechnikai
gyakorlat 4,5
Műszeres analitika gyakorlat 6,5
A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma
Szakmai követel-
mény-modulok
Tantárgyak/témakörök Elméleti órák
száma
Gyakorlati órák
száma
Összesen 56 224
Összesen 280
10
872
-16
Kö
rny
ezet
véd
elm
i m
érés
ek
Emisszió források 24 0
Légszennyező technológiák 4
Technológiák vízszükséglete és vízszennye-
zése 6
Talajszennyező technológiák 3
Zajterhelő technológiák 3
Hazai jelentős kibocsátók áttekintése víz-,
levegő-, talajszennyezés, szag- és zajkibo-
csátás szempontjából
3
Hulladékkezelés emissziója 5
Méréstechnika 16 0
Mintavétel, minta előkészítés módszerei,
eszközei 3
Méréselméleti alapismeretek 3
Mérési módszerek és eszközeik 10
Adatfeldolgozási ismeretek 16 0
Mérési adatok dokumentálásának és számí-
tógépes feldolgozásának módszerei 8
Mérési adatok kiértékelésének matematikai-
statisztikai módszerei 8
Helyszíni méréstechnika gyakorlat 0 48
Víz, szennyvíz, levegő, véggáz, talaj, hulla-
dék mintavétel, helyszíni mérések 36
Munkahelyi és terepi levegőtisztaság-, zaj-
és rezgésvédelmi mérések 12
Laboratóriumi méréstechnikai
gyakorlat 0 72
Víz, szennyvíz és talaj vizsgálatok 42
Levegő és hulladék vizsgálatok 30
Műszeres analitika gyakorlat 0 104
Elektro-analitikai mérések 40
Optikai mérések 40
Elválasztáson alapuló vizsgálatok 24
