Pedagógiai Szemle

XXXIII. évfolyam, 10. szám

október

A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG ÉS AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI INTÉZET

FOLYÓIRATA

A szerkesztő bizottság elnöke:

B 3 N K Ö LORÁND

Felelős szerkesztő:

BALOGH LÁSZLÓ

*

Szerkesztőség: Budapes t VII., Gork i j fasor 17—21. 1406 Te le fon : 427-563

Szerkesztőségi fogadónapok: hétfő, szerda, pén tek

*

K i a d j a az I f jú ság i Lapk iadó Vállalat , Budapes t VI., Révay utca 16. 1375

A k iadásé r t fe le lős:

dr. Petrus György igazgató

*

Ter jesz t i a Magyar Posta. Előfizet-he tő a h í r lapkézbes í tő pos tah iva ta -loknál , a kézbes í tőknél és a Pos ta Központ i H í r l ap I r o d á n á l (Buda-pest, 1900) közvet lenül vagy pos ta -u ta lványon , v a l a m i n t á tu ta lássa l a K H I 215—96 162 pénzforga lmi je l -zőszámra . Megje len ik havon ta . Elő-fizetési d í j fél év re 60 Ft , egész év-re 120 F t .

ISSN 0031—3785

83-2821 Sylvester J. Ny., Szombathely Felelős vezető: Hanuszek Béla lgazgatő

Számunk szerzői: dr. Brezsnyánszky László egyetemi adjunktus (KLTE—Debrecen) dr. Csapó Benő egyetemi adjunktus (JATE—Szeged) Faragó M. András, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkatársa B. dr. Fejes Katalin egyetemi adjunktus (JATE—Szeged) Illés Lajosné dr. osztályvezető (Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum) Kovács Géza, a TIT Országos Szervezetének titkára dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter dr. Köte Sándor egyetemi tanár (ELTE—TTK) Krisztián Béla szakfelügyelő (Pécs) dr. Kronstein Gábor újságíró (Bp.) Ladányi Andor tudományos tanácsadó (Oktatáskutató Intézet, Bp.) Lukács István főiskolai tanársegéd (Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza) Mészáros Judit, az Egészségügyi Minisztérium munkatársa Sárkányné Péter Anna, az OPI munkatársa dr. Szabolcsi Miklós főigazgató (OPI) Szakái Péter középiskolai tanár (Széchenyi István Gimnázium, Sopron) dr. Szövényi Zsolt osztályvezető (Művelődési Minisztérium) dr. Vitányi Iván igazgató (Művelődéskutató Intézet, Bp.) Vörös László igazgatóhelyettes (ELTE Ságvári Endre Gyakorló Iskola, Bp.)

XXXIII. évfolyam 10. szám 1983. október

Tartalom Köpeczi Béla: Az ötnapos tan í tás i hé t t apasz ta la ta i 899 Szabolcsi Miklós: ö t n a p o s taní tás i r endszer az i skolákban 906 Vitányi Iván: Az ötnapos ok ta tás i Ihét és a közművelődés i in tézményrendsze r ... 913

VITA A PEDAGÓGUSKÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉRŐL Köte Sándor: Megjegyzések a pedagógusképzés továbbfe j lesz téséhez 919 Vörös László: A t a n á r j e l ö l t e k iskolai m u n k á j á n a k n é h á n y szervezési tapasz ta la ta 928 Ladányi Andor: Növekvő egyetér tés és v i tás k é r d é s e k 934 Szövényi Zsolt: A pedagógusképzés továbbfe j lesz téséér t 944

V FIGYELŐ

Szakái Péter: Észrevételek a II. osztályos m a t e m a t i k a t ankönyvekke l kapcso la t -ban 954

MŰHELY Lukács István: Egy ka tegór i a rendsze r a t aná r i k é r d é s k u l t ú r a v izsgá la tá ra 961

KÖNYVEK Rackow, Heinz G e r d : Anton Szemjonovics M a k a r e n k o (Brezs-nyánszky László) 966 I f j ú s á g és t á r sada lom (Kronstein Gábor) 968 Pol i t ika és po l i t i ka tudomány . Szerk . : Bihar i Mihá ly (Krisztián Béla) 970 He rb e r t A. S i m o n : Korlá tozot t r ac iona l i t á s (Csapó Benő) 971 Subosi ts I s tván : A beszédpedagógia a lap ja i (B. Fejes Katalin) ... 972 Dr. Füst i M o l n á r S á n d o r : Egészségünk m ú l t j a (Mészáros Judit) ,... 974 Harang i László—Magyar Edi t : Andragógia i é r te lmező szótér . Szerk . : Csiby Sándor (Sárkányné Péter Anna) 97S

KRÓNIKA „Az ö tnapos ok ta tás i hét és a közművelődés i i n t ézményrendsze r " — A TIT országos konfe renc i á j a , Bp., 1983. jún ius 1—2. (Kovács Géza) 977 „A pedagógusok helyzete a f e j l e t t tőkés o r szágokban" — Nemzet -közi konfe renc ia Drezdában (Illés Lajosné) 979 III. Országos Orosz—Szovjet Zenei Tábo r (Faragó M. András) ... 983 A Magyar Pedagógia i Tá r saság éle téből 984

: toEGEN NYELVŰ ÖSSZEFOGLALÓK

Szerkesztő bizottságunk tagjai B Á T H O R Y Z O L T A N * D A L Y L E N K E

F A B I A N Z O L T A N * K E L E M E N E L E M É R V A J Ö P É T E R Ü C V L A D A R E R V I N

i

L 897

COMEP)KAHME

Et.na Këieipi: Onwru iibthuhőbhoh H

Herbert A . S i m o n : K o r l á t o z o t t rac iona l i tás

A társadalomtudományokkal , így a pe-dagógiai kutatással foglalkozó szakember számára — különösen, ha ha j lamos a mód-szertani kérdéseken való töprengésre — 'zgalmas vállalkozás H. A. Simon váloga-f°tt tanulmányainak elolvasása, végiggon-dolása. A könyv fe lvi l lant ja a jövő képét, habár szó sincs benne futurológiáról, nyo-mot hagy „ társadalomtudományi világké-pünkön", pedig távol áll attól, hogy di-r®kt módon filozofáljon.

A szerző az 1978. évi közgazdasági No-bel-díj ki tüntetet t je , de munkásságával három tudományágban is kiemelkedő eredményeket ért el. Tanulmányai , köny-vei a közgazdaságtudomány mellett a szá-mítógép-tudomány és a pszichológia fej lő-désére is hatást gyakoroltak. Munkái t jPég további önállósult tudományterü le te-den is számon t a r t j ák : pl. döntéselmélet, zorvezetkutatás, információelmélet , tudo-

mányfilozófia. Munkássága nem ötletsze-u kalandozás a tudományok országaiban, okkal inkább példa arra , hogy a valósá-

gos problémák gyakran átlépik a tudomá-sok közé mesterségesen húzott határokat .

, a tó jában érdeklődésének közéi ban

középpontj á-. mindig a problémamegoldó ember

all> aki kezdetben mini; a gazdasági szer-vezetek döntéshozója jelenik meg, m a j d fokozatosan előtérbe kerü l m a g á n a k a döntéshozatalnak, a problémamegoldás-o k a folyamata. A számítógép hol mint

2 emberi gondolkodást szimuláló, hol ?®dig m i n t a z e m b e r gondolkodását segítő, ¿ámítástechnikái kapaci tását k i ter jesztő dformációfeldolgozó rendszer kap szere-PGt.

kötet 11 t anu lmányá t a szerkesztők rorn témakörbe csoportosították.

Az első részből (Közgazdaságtan és ^ rveze t e lmé le t ) elsőként a „Racionális nm Sdzóasági szervezetekben" c. ta-

dimányt emel jük ki. A tanu lmány Si-előÜ? a k a Nobel-dí j átvételekor tar tot t f á s á r a épül, és a közgazdaságtan te-tőéi?!1 végzett ku ta tása inak eredményeit hi i v ö s s z e - A korábbi közgazdaságta-b e r l á k model l je iben a döntéshozó em-

a fo lyamatokat optimalizál ja , dönté-Sim ^dvddék ta lanu l racionálisak. Ezzel állír a korlátozott racionali tás elméletét h 0 £ J a szembe. Meggyőzően bizonyítja, sai . a döntéshozó korlátozott kapaci tá-h i i t á f ^ korlátozott intellektuális és szá-soha e c h n i , k a i képességei mia t t szinte tg i p K n e m optimális, csupán egy kielégí-Sén n t 6 s é g e t választhat . Bár a számító-l e ^A a §yság rendekke l megnöveli a figye-f 6 n? . e vehető információk mennyiségét, a h j l e l e k számát, a valós szituáció azon-ts A*ég a számítógéppel kezelhetőnél

sokkal komplexebb. Ügy tűnik, a

korlátozott racionali tás elméletével Si-mon a közgazdaságtan Gödel-tételét vagy Heisenberg-féle határozatlansági re-lációját fedezte fel. A figyelmeztetés, amellyel az optimalizáció kor lá t lan lehe-tőségeiben hívő közgazdászokat a ló túl-oldalára való áteséstől óvja, talán m á r néhány ország pedagógiai kutatóinak is szólhat, a magyar pedagógia azonban — sajnos — e tekintetben még attól is mesz-sze van, hogy a ló há tá ra felkapaszkod-jék.

Nem nélkülözi a pedagógiai tanulságo-kat a „Hogyan tervezzünk szervezeteket egy információkban gazdag világ számá-ra?" c. t anu lmány sem. Már a probléma felvetése is rendkívül eredet i : a mindent elöntő információáradatban a figyelem válik szűkös erőforrássá. Így a közgazda-ságtan allokációs elméleteit kell segítsé-gül hívni, hogy korlátozott f igyelmünket vagy a „szervezetek f igyelmét" optimáli-san (vagy legalábbis kielégítően) szétosz-szuk a r ánk zúduló, f igyelmünket igény-be vevő, felemésztő információk özöné-ben. Egy ilyen világ a lapeleme az infor -mációfeldolgozó rendszer, mely fogyaszt-ja az információkat , és belőle lehetőleg kevesebb (kevesebb figyelmet felemész-tő), számunkra megfelelőbb információt állít elő. Az alapvető folyamatokká a tu-dás megteremtésének, s t rukturá lásának, tömörítésének folyamatai válnak. Ez a megközelítésmód a pedagógia a lapproblé-máit is ú j megvilágí tásba helyezi. Vajon van-e a pedagógiának átfogó és kielégítő informat ikai koncepciója? Vajon fel va-gyunk-e készülve a r ra , hogy a „Hogyan tervezzünk iskolákat egy információkban gazdag világ számára?" kérdést megvá-laszoljuk?

A második rész (Problémamegoldás és döntés: közelítésmód és rendszer" cím alatt) Simon módszertani könyvének (Mo-dels of Discovery and Other Topics in the Method of Science) bevezetőjét és há rom fejezetét közli.

A harmadik rész „Kognit ív tudomány" összefoglaló címmel Simon pszichológiai tanulmányaiból m u t a t be kettőt. A kog-nit ív tudomány talán a legf ia ta labb ön-állósuló tudományterüle t , néhány éve sa-já t folyóirat tal is rendelkezik (Cognitive Science). Két, ugyancsak újkele tű disz-ciplína, a mesterséges-intell igencia ku t a -tás (a terüle t cikkei a 60-as évek vége óta főleg az „Artif icial Intell igence" c. fo-lyóiratban jelennek meg) és a pszicho-lógia (1. a Cognitive Psychoiogy c. fo-lyóirat) ha tá rán vagy még inkább a két terület egyesülésével jött létre. A gondol-kodási folyamatok számítógépes modelle-zése a pszichológiát kezdetben problómái-

971

nak egzak tabb megfoga lmazásá ra kész-te tve és a szimuláció lehetőségét fe lk íná l -va segítet te, ma egyre i n k á b b je l lemző az ember i gondolkodásnak és a számí tó-gépnek — közös te rminológiával , azonos megközelí téssel — min t in formációfe ldo l -gozó r endsze rnek a le írása.

„A valóság befolyásol ja a t uda to t : e m -beri meg i smerés és p rob lémamego ldás" c. t a n u l m á n y a gondolkodás számítógépes sz imulác ió jának a l approb lémái ró l ad ké -pet. A szimuláció a gondolkodásról az i n -formációfe ldolgozás sz in t j én a d le í rás t , ez a le í rás számí tógépes p r o g r a m f o r m á -j á b a n real izálódik. Egy i lyen szimulációs p r o g r a m mega lko tása során , m i n t a m i -lyen például a z egye temes p rob l émameg-oldó p r o g r a m (EPM), n e m a r r a t ö r eked -nek, hogy az a lehe tő l egha tékonyabban működ jék , h a n e m a r r a , hogy iminél job-ban hasonl í t son a gondolkodásra . T e h á t úgy t é v e d j e n vagy jusson el az e r edmény-hez egy ado t t p rob l éma megoldása során , ahogyan á l t a l ában az e m b e r t éved vagy j u t el a megoldáshoz.

„Az in formác iófe ldo lgozáskén t é r te l -mezet t ember i megismerés mode l l j e i " c. t a n u l m á n y a c ímben jelzet t t e rü le t fon to-sabb e redménye i t dolgozza fel a kezde-tektől (kb. az 50-es évek eleje) a t anu l -m á n y megje lenésé ig (1979). A mode l l ek -nek o lyan a lapve tő pszichológiai m e c h a -n izmusok kö lcsönha tásá ró l kell számot adn iuk , m i n t a röv id t á v ú memór ia , a f i -gyelemszabályozó mechanizmusok , az i n -fo rmác iók rögzítése a p e r m a n e n s m e m ó -r iában . A t a n u l m á n y többek közöt t be-m u t a t j a a p rob lémamego ldás model l je i t , ezen be lü l is k i eme lve a gondolkodási

s t ra tégiák , az i smere tek , a megé r t é s sze-repének megközel í tését ; a szemant ikus memór i a mode l l j e i t ; a t anu lás és fe j lő-dés, pé ldául a P iage t -e lméle t vagy a nye lve l sa já t í t ás model lezésé t ; az é rze l ; m e k és m o t í v u m o k model lezésének első kísér letei t . Bár a t a n u l m á n y b a n b e m u t a -tot t p rob l émakör a hazai pszichológiában sem ismere t len , s zemlé le tmód ja a peda-gógiát m ég a l ig „ fer tőz te" meg. Magyar nyelvű megje len te tésé t a lapossága és a h iva tkozások bősége (170 tétel) m ég a s zakemberek s z á m á r a is hasznossá teszi.

A kogni t ív t u d o m á n y r ó l k é p e t adó ta-n u l m á n y o k a t o lvasva és m ég i n k á b b e t udományág fe j lődési lehetőségei t végig-gondolva é r d e m e s megfon to ln i az t is, va-jon képes lesz-e a pedagógiai ku t a t á s és gyakor la t a r r a , hogy a n n a k eredményei t fe lsz ív ja , s a j á t t e rü le tén a lka lmazza .

S imon t a n u l m á n y a i t n e m csupán a fel-ve te t t ké rdések m e g f o g a l m a z á s á n a k ele-ganc iá j a és e redet i sége teszi i zga lmas ol-v a s m á n n y á . A g y a k r a n t u d o m á n y o s di-vat tá , t e rminológia i j á t é k k á üresedő ál-rendszerszemlé le t te l s zemben felüdülést je lent a valódi in terd iszc ip l inar i tássa l va-ló ta lálkozás.

A válogatáshoz a rendszer-gondolkodás magyarország i meghonos í t á sában már eddig is k i eme lkedő é r d e m e k e t szerzett Kindler József—Kiss István szerzőpáros ír t bevezető tanulmányt. A kö te te t a Köz-gazdasági és Jogi Könyvkiadó je lentet te m eg t a r t a lmához mé l tó k iá l l í tásban.

(Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp-1982. 311 old.)

Csapó Benő

S u b o s i t s I s t v á n : A b e s z é d p e d a g ó g i a a l a p j a i

Főiskolai t ankönyvnek , a Gyógypedagó-giai Főiskola hal lgatói s z á m á r a készül t ez a m u n k a . Jel legét , f e l a d a t á t pontosan k i -fejezi c íme i s : a beszédpedagógia a l a p j a i -val foglalkozik. A beszédpedagógiáva l m a j d h iva tásszerűen foglalkozó s zakem-b e r e k n e k olyan a l apve tő i smere teke t kí -ván nyú j t an i , a m e l y e k b iz tos í t j ák a to-vábbi, k i f e j eze t t en logopédiai és szurdo-pedagógiai p rob lémák jobb megér tését , e lmélyül t v izsgála tá t .

Noha „csak" a l a p o k a t k í v á n adn i a szer-z ő — a beszédpedagógia s a j á to s problé-mái t á t t ek in tve — n e m volt könnyű dol-ga. Egymástól viszonylag távol eső t u d o -m á n y á g a k e r e d m é n y e i t f e lhaszná lva k e l -lett egységessé szerkesztenie a beszédre vonatkozó i smere t anyag-ha lmaz t . A szin-tézisre tö rekvésben dicsérendő, hogy a

972

nye lv tudomány , az a n a t ó m i a és fiziológia á l ta l n y ú j t o t t i smere teken k ívü l a szer?-0 szervesen épí t i be a k o m m u n i k ác ió k u t a ' tás és az in formác ióe lméle t hasznos í tha tó a beszédpedagógiá t ha t ékonyan seg"° e r e d m é n y e i t is. A könyv szerkezet i f e l ' épí tése jól tükröz i ezt a törekvést .

A beszédpedagógia fogalma c ímű feje-zetben a l egá l ta lánosabb összefüggésbe^ m u t a t j a be a beszédpedagógia helyét f» ér in tkezése i t m á s t u d o m á n y á g a k k a l . E" ' ben a f e j eze tben t á r g y a l j a a beszédpeda ' gógia gyógypedagógiai vonatkozása i t 1 ' hiszen a t a n k ö n y v a l apve tő f e l ada ta r0®^ k íván ja , hogy az egyes ké rdések á t t e k i ^ tése mind ig tú lmutasson az ö n m a g á é » való vizsgálaton, s a gyógyító pedagdg' gyakor la tához a d j o n ú tmu ta t á s t . j

A ¡második fe jeze tben — A társadalv>