pedagogus szakvizsga

Pedagógus szakvizsgás képzés TARTALOMJEGYZÉK

KÖZÖS KÉPZÉS KÉPZÉSI PROGRAMJA…………………………………………….....2 MELLÉKLET SPECIALIZÁCIÓK ( „A” típusú)………………………………………………………..…18 ETIKA SPECIALIZÁCIÓ………………………………………………………………..…19 19-20. SZÁZADI FILOZÓFIA SPECIALIZÁCIÓ………………………………………....23 FRANCIA SPECIALIZÁCIÓ……………………………………………………………….29 HON- ÉS NÉPISMERET SPECIALIZÁCIÓ……………………………………………….33 LATIN SPECIALIZÁCIÓ…………………………………………………………………..51 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SPECIALIZÁCIÓ………………………………….64 NÉMET SPECIALIZÁCIÓ……………………………………………………………….....75 TÖRTÉNELEM SPECIALIZÁCIÓ…………………………………………………………81 VALLÁSTUDOMÁNY SPECIALIZÁCIÓ…………………………………………………85 SPECIALIZÁCIÓK ( „B” típusú )………………………………………………………….101 MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS SPECIALIZÁCIÓ…………………………………………………101 VEZETŐTANÁRI SPECIALIZÁCIÓ……………………………………………………...106 MENTORTANÁR SPECIALIZÁCIÓ.……………………………………………………..111 SPECIALIZÁCIÓK ( „C” típusú ) …………………………………………………………117 MENTÁLHIGIÉNÉ SPECIALIZÁCIÓ…………………………………………………….117 TEHETSÉGFEJLESZTÉS, TEHETSÉGGONDOZÁS SPECIALIZÁCIÓ……………... ...130

2

KÖZÖS KÉPZÉS

KÉPZÉSI PROGRAM

1. A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem

2. A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, emellett minden specializáció saját felelőssel rendelkezik.

3. Képzési cél: A hagyományos képzésben főiskolai vagy egyetemi szintű tanári oklevelet szerzett pedagógusok valamint az új rendszer mesterszakos tanári oklevelével rendelkező, a közoktatásban tevékenykedők számára az oktatás-nevelés összetettebbé vált feladatainak sikeres megoldása érdekében a 10/2006. ( XI.25.) OKM rendeletben megjelölt kötelező ismeretkörökben ( Közigazgatási vezetési ismeretek, a nevelési- oktatási intézmény mint szervezet, az intézmény és környezete, a nevelési-oktatási intézmény hatékonysága, az integráció és szegregáció kérdései, a pedagógus szerepe a nevelési-oktatási intézmény szervezetében, sajátos pedagógiai-pszichológiai ismeretek ), valamint a szaktudományokban és a szakmódszertanban elméleti és gyakorlati ismeretek és különböző speciális feladatok elvégzését segítő tudásanyag nyújtása.

4. A képzés formája: Költségtérítéses levelező.

5. A képzés szerkezete: A képzés I. és II. féléve a már létesített pedagógus szakvizsga képzési és kimeneti követelményének megfelelően blokkokra tagolva tartalmazza azokat a kötelező tantárgyakat, amelyek felölelik az Oktatási Hivatal által közzétett fő témaköröket. A választható tárgyak a III. és IV. félévben lesznek. Ezek nem egységesek, hanem attól függően, hogy a rendeletben szereplő „a”, „b” vagy „c” csoportba tartozó ismeretkörökre összpontosítanak, különböző specializációk formájában jelennek meg. Az „ a” csoportba tartozó specializációk: Biológia, Etikai ismeretek, 19-20. századi filozófia, Fizika, Földrajz, Francia nyelv, Informatika, Kémia, Latin, Magyar nyelv és irodalom, Matematika, Történelem, Vallástudomány. A „b” csoportba tartozó specializációk: Mérés-értékelés, Vezetőtanári. A „c” csoportba tartozó specializációk: Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés; Mentálhigiéné. A választható ismeretkörök részletes bemutatása a kérelem mellékletében szereplő specializációk részeként történik. A képzés tartalma mind az általánosan kötelező részben, mind a választható specializációk körében nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel. 6. A képzés módszerei: Elméleti jellegű előadások mellett tantermi, laboratóriumi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. Specializációtól függően külső gyakorlatok is vannak.

3

7. Tanterv: a, A közös képzés kötelező részének tanterve ( I. -II. félév)

I. félév II. félév Kód Tantárgynév Óra-

szám Számon-

kérés Kredit

Óra-szám

Számon-kérés

Kredit

I. Közigazgatási vezetési ismeretek

BT_SZAG 144

1. Közigazgatási és államháztartási ismeretek

15 K 4

BT_SZEV 144

2. Európai oktatásügyi integrációs folyamatok

10 K 3

II. A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet

BT_SZTI 144

1. Tanügyigazgatási és jogi ismeretek

10 K 3

BT_SZSZV144

2. Szervezetfejlesztés és vezetési kultúra

15 K 4

BT_SZIK 144

3. Intézmény és környezete

10 G 3

III. A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága

BT_SZIN 144

1. Intézményértékelés és a tanulói, tanári munka értékelése

10 G 4

BT_SZMI 212

2. Minőségellenőrzés, minőségértékelés, minőségfejlesztés

15 K 4

IV. A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében

BT_SZPF 244

1. Pedagógiai folyamat-tervezés és -szervezés

10 G 3

BT_SZT 244

2. Szakmai önismeret 15 K 4

V. Az integráció és szegregáció kérdései

BT_SZESZF 144

1. Esélyegyenlőség, szektorközi együttműködés, fenntartói megoldások

15 G 4

VI. Sajátos csoportok nevelése, oktatása BT_SZME

144 1. Egészségpszichológiai és az egészségre nevelés kérdései

15 G 5

BT_SZSP 211

2. Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése, oktatása

15 K 5

BT_SZGY 244

3. Gyermek- és ifjúságvédelem, hátrányos helyzet kezelése

15 G 5

BT_SZFE 4. Az élethosszig tartó 10 G 4

4

244 tanulás, a felnőttoktatás kérdései

Óraszám: 180; kollokvium: 7. Kredit: 55; gyakorlati jegy: 7.

b, A választható tárgyak az egyes specializációk III. – IV. félévre vonatkozó tanterveiben találhatók. ( melléklet)

8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer:

A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni. ( ld. a specializációk bemutatását ) A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: Az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: a záróvizsga résztárgyait az egyes specializációk határozzák meg (lásd a specializációknál). A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve.

9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával. 10. Tantárgyi programok: a, A képzés kötelező részének tantárgyi programjai

5

I. KÖZIGAZGATÁSI VEZETÉSI ISMERETEK

Kód: BT_SZAG144

Közigazgatási és államháztartási ismeretek * Kreditszám: 4

Választhatóság: kötelező

Heti óraszám: 15

Kurzuszárás: aláírás

Tanóraforma: előadás

Előfeltétel: ––

Tematika: 1. Az államháztartás közgazdasági szerepe és jelentősége 2. Az államháztartás rendszere, funkciói és alapelvei 3. Az államháztartási rendszer központi alrendszerei 4. Az államháztartási rendszer helyi alrendszere 5. A költségvetési szervek jogállása 6. A költségvetési szervek gazdálkodása 7. A költségvetési szervek ellenőrzése

Kód: BT_SZEU144

Európai oktatásügyi integrációs folyamatok Kreditszám: 3

Választhatóság: ekötlező

Heti óraszám: 15




6

Tematika: 1. Az Európai Unió kialakulásának története, működésének feltételrendszere (3 pillér,

tagállamok, csatlakozások, kiegyenlítő alapok, szubszidiaritás elve, stb.) 2. A jogalkotás folyamata (az acquis communautaire, elsődleges, másodlagos jog dokumentumai,

az Európai Bíróság döntései, a közösségi politika dokumentumai, stb.) 3. Harmonizációs folyamatok az oktatási jogalkotás területén az Európai Unióban (az oktatási

jogszabályok új dimenziói, keretjellegű szabályozás előtérbe kerülése, a nemzeti alaptantervek, az iskola társadalmasítása stb.)

4. A közösségi oktatási stratégia alapdokumentumai (fehér könyvek, zöld könyvek, Maastrichti Szerződés, Amszterdami szerződés nevezetes cikkelyei)

5. Közösségi kompetenciák az oktatás területén (az uniós szerződés és az oktatás, az uniós oktatáspolitika hatóköre, szakképzés, más területek, nemzeti megközelítések).

6. Az EU oktatási prioritásai (versenyképesség és innováció, a társadalmi kohézió fenntartása, lifelong learning, munkavállalói mobilitás segítése, ICT, nyelvoktatás, társadalmi partnerek bevonása, európai dimenzió erősítése, távoktatás fejlesztése, stb.)

7. Reformok a közoktatásban (az angol, a francia, a holland reformok) 8. Az iskolák irányításának sokszínűsége az EU államaiban néhány tagállam példáján

(Németország, Franciaország, Hollandia, Anglia) 9. A közoktatás szerkezetének hasonlóságai a tagállamokban (a tagolt, a részben egységes, az

egységes iskolastruktúra példáival) 10. Az oktatási struktúrák összehasonlító táblázata az Európai Unió országaiban (iskolák közötti

átjárhatósági problémák, pályaorientációs lehetőségek) 11. Transzparencia az Európai Unió tagállamaiban az oktatási törvénykezéshez kapcsolódó

tantervkészítés terén (az oktatás tartalmi szabályozása, mint közügy, az oktatás tartalma, soknemzetiségű tantervek, iskola és tanár autonómiája)

12. Az egyes műveltségterületekre fordított időkeret mértéke az Európai Unió tagállamaiban (anyanyelv, társadalomtudományok, természettudományok, stb.)

13. Az idegen nyelvek oktatásában mutatkozó hasonlóságok az Európai Unióban 14. A tankötelezettség teljesítéséhez kapcsolt időtartam 15. A középfokot lezáró vizsgák az Európai Unióban 16. A közoktatás finanszírozásában mutatkozó állami és egyéb finanszírozói szerepvállalás

hasonlósá-gai 17. A közösségi programok (Socrates, Leonardo, a Negyedik keretprogram, programok a jövőben) 18. Az oktatás ellenőrzése, a szakértői, szakfelügyeleti rendszer (a holland, a francia, az angol rendszer)

I. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY, MINT SZERVEZET

Kód: BT_SZTI144

Tanügy-igazgatási és jogi ismeretek Kreditszám: 3


Heti óraszám: 15




7

Tematika: 1. A közoktatás fogalma (az Alkotmány, a közoktatási törvény és a szakképzési törvény alapján). 2. A tanügy-igazgatás helye a magyar jogrendszerben, a jogalkalmazás alapelvei a pedagógiai munkában és a közoktatási intézmények működésében. 3. Az állam feladatai a közoktatás irányításában. 4. Az önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége a közoktatásban. A települési és a megyei önkormányzatok feladat-ellátási kötelezettsége. A megyei közoktatási fejlesztési terv szerepe. Kistérségi (többcélú kistérségi társulás) és régiós szintű együttműködés a közoktatási szolgáltatások biztosításában. 5. A közoktatási intézmény alapítása, működési feltételei. Az intézmények belső jogi normái. 6. A fenntartói irányítás jellemzői és jogkörei a közoktatásban. 7. A közoktatási intézmény ellenőrzésének szabályai. 8. A gyermeki, tanulói jogok és kötelességek a közoktatási intézményekben. A gyermek mindenek felett álló érdeke. Az esélyegyenlőség feltételeinek biztosítása. Az egyenlő bánásmód elve. 9. A tanulók közösségei. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat jogai, működésének jogi kérdései. 10. Az óvodai felvétel, a tankötelezettség, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony tanügy-igazgatási kérdései. 11. A szülői jogok gyakorlása a közoktatási intézményekben. A szülői szervezet. Az iskolaszék. 12. Alkalmazási feltételek, munkavégzési szabályok a közoktatásban. 13. A pedagógusok jogai és kötelességei a közoktatási intézményekben. Az intézményvezető feladatai, jogkörei. A nevelőtestület (alkalmazotti közösség) és a szakmai munkaközösségek működése. 14. A pedagógiai szakszolgálatok. 15. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások. 16. A jogorvoslati jog érvényesülése a közoktatásban. 17. A jegyző államigazgatási feladatai a közoktatásban. 18. Az iskolai rendszerű szakképzés tanügy-igazgatási szabályozása. 19. A nem helyi önkormányzati fenntartású intézmények működésének jogi feltételei.

8

Kód: BT_SZSZV144

Szervezetfejlesztés és vezetési kultúra Kreditszám:

4 Választhatóság: kötelező

Heti óraszám: 15

Kurzuszárás: kollokvium



Tematika:

1. A szervezetek fogalma, az alapvető szervezeti paraméterek (munkamegosztás, hatáskörmegosztás, koordinációs eszközök, konfiguráció).

2. A közoktatási intézmények szervezeti sajátosságai: az erőforrás-allokáció, a vezetői felelősség az intézmény-fenntartó viszonylatában, a szervezet egyedi és rendszerszintű létezése.

3. A szervezetek formális és informális szintje: organogram és tényleges működés. 4. A szervezeti légkör, a szervezeti kultúra fogalma. 5. Mechanikus és organikus szervezeti elemek az iskolai működésben. 6. Szervezeti célok: a célok hierarchiája. A célmegvalósítás folyamata: a technológiai

folyamat. 7. A nevelési intézmények szervezeti sajátosságai: a pedagógiai folyamat, mint technológia,

a nevelés mint projektjellegű szolgáltatás. 8. Szervezeti változás, szervezeti tanulás. A szervezeti változások típusai: inkrementális és

radikális változások. 9. Változásvezetési taktikák: a Nutt- és a Zaltman-Duncan-féle taktika alkalmazási a

közoktatási intézmények szervezetfejlesztésében. 10. Vezetői szerepek és taktikák a szervezetfejlesztésben.

Szakirodalom:

A közoktatásról szóló törvény. Egységes szerkezetben, magyarázatokkal. én. Gáspár László: A pedagógiai folyamattervezés elméleti és gyakorlati kérdései. KLTE

Szociál- és munkapszichológiai Tanszék, Debrecen, 1999. Bakacsi Gyula 2003. Szervezeti magatartás és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest. Oktatásmenedzsment. (Szerkesztette: Balázs Éva) OKKER Kiadó, Budapest. Dobák Miklós 1998. Szervezeti formák és vezetés. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest. Guiot, Jean M. 1984. Szervezetek és magatartásuk. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest. Handy, Charles B. 1986. Szervezetek irányítása a változó világban. Mezőgazdasági Kiadó,

Budapest. Hoffmann Rózsa 2005. Vezetés pedagógusszemmel. Nemzeti tankönyvkiadó, Budapest. Klein Sándor 2007. Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000. Kiadó, Budapest. Klein Sándor 2006. A szervezet lelke. Edge 2000. Kiadó, Budapest. Perrow, Charles 1994. Szervezetszociológia. Osiris-Századvég – Panem–McGraw-Hill,

Budapest Szintay István 2003. Vezetéselmélet. Bíbor Kiadó, Miskolc. Veres Zoltán 1998. Szolgáltatásmarketing. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.

9

Kód: BT-SZIK144

Az intézmény és környezete Kreditszám: 3


Heti óraszám: 10

Kurzuszárás: gyak.jegy

Tanóraforma: gyakorlat

Előfeltétel: -

Tematika: Fenntartói jogok és kötelezettségek: E fejezetben ismertetésre kerül, melyek azok a feladatok, melyeket a helyi önkormányzati és nem önkormányzati fenntartóknak biztosítaniuk kell (Ktv. 85.§-88.§, illetve 102.§-ai foglalnak magába.) Természetesen rá kell világítani arra, hogyan lehet ezt a gyakorlatban elvégezni, hogyan kell összehangolni a Ktv. rendelkezéseit a fenntartónak az intézménnyel; Milyen fenntartói dokumentumokat kell elkészíteni, és arra hogyan kell ráépülniük ezekre az intézményi dokumentumoknak (pl.: ÖMIP IMIP, stb.). Különös figyelmet kell fordítani az intézményi átszervezésekre, ellenőrzésekre. Kistérségi együttműködés keretei*: A Ktv.89/A.§-a részletesen taglalja, hogyan lehet a közoktatás feladatait a kistérségi társulás keretein belül megszervezni. Mivel a költségvetési törvény ösztönző normatívákat tartalmaz a társulás által fenntartott intézményeknek, illetve az intézményfenntartó társulásoknak, egyre gyakrabban találkozunk ezzel a kérdéssel. Mivel viszonylag új, de terjedő formáról van szó, részletesen ki kell rá térni. Itt kell szót ejteni a kistérségi közoktatási feladatellátási tervről is.

Egyeztetési mechanizmusok és fórumok

A Ktv., illetve a 11/1994.-es MKM rendelet is Kötelező egyeztetéseket ír elő a különböző átszervezésekre, illetve az intézmény működését meghatározó dokumentumokra is, amennyiben az intézményhez kötődő kérdésekről van szó. A dolgozók vonatkozásában a Kjt. előírásaira, illetve annak végrehajtási rendeletére kell figyelemmel lenni. A családdal való kapcsolattartás és intézményes keretei: Itt kell áttekinteni, hogy a kérdés szabályozására milyen lehetőséget kínál a Pedagógiai Program (vagy helyi óvodai program), az SzMSz, illetve a Házirend, az ide vonatkozó jogszabályi háttér megjelölésével együtt. Az intézmény természeti és épített környezete: Az ide vonatkozó építésügyi előírások (helyiségek típusai, mérete), EU-szabványok mellett a kötelező eszköz és felszerelési jegyzékben foglaltak figyelembevételével kell rávilágítani azokra a lehetőségekre, mely az intézmény falain belül és azon kívül is szemléletet ad a környezeti kultúra fejlesztéséhez.

(A témával kapcsolatban két tanulmányom jelent meg társszerzővel az Új Pedagógiai Szemle 2006/2. és 2006/12. számában, egy pedig megjelenés alatt van.)

10

II. A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY HATÉKONYSÁGA

Kód: BT_SZIN144

Intézményértékelés és a tanulói, tanári munka értékelése I.

Kreditszám: 4


Heti óraszám: 10




Tematika: Az értékelés helye a pedagógiai folyamatban. Az intézményműködés elemzése és értékelése (alapfogalmak, eredményesség, oktatási minőség, hatékonyság). Az értékelés szintjei, az értékelésben érdekeltek köre. Az alap-, működési és megvalósíthatósági célok koherenciájának vizsgálata. Az iskola mint

szervezet értékelése: a vezetés minősége, döntéshozatali rendszer, információs rendszer, szervezetelemzés. A fenntartói teljes körű intézményértékelés. Humánerőforrás-fejlesztés. Elvárások, attitűdök, motiváció, elégedettség mérése. Az iskolai nevelés, oktatás értékelése. Eredménymérések. A különbségek kezelése az iskolában. Kapcsolatrendszer (PR, kommunikációs csatornák). Szolgáltatások. Az intézmény pedagógiai programjának értékelése.

Kód: BT_SZMI212

Minőségellenőrzés, minőségértékelés, minőségfejlesztés

Kreditszám: 4


Heti óraszám: 15

Kurzuszárás: kollokvium



11

Tematika: 1. Az iskolai szervezet 2. Szervezetfejlesztés és változásmenedzsment 3. A vezetői szerep, iskolavezetési modellek 4. Csapatépítés. A hatékony csoport; Belbin-modell 5. Partnerek azonosítása: iskolahasználók, résztvevők, szolgáltatás 6. Intézményműködés, intézményértékelés 7. Kommunikáció az iskolában. Információs rendszerek, pedagógiai kommunikáció, a kommunikáció mérése 8. Intézményi minőségpolitika 9. Minőségbiztosítás 10. A csapat mint minőségi csoport: minőségi körök, funkciója, tevékenysége, ellenőrzés, értékelés, eredmények, kudarcok elemzése. 11. Különböző minőségbiztosítási modellek: ISO, TQM, QPSA, OKKER, Qualitas, BGR 12. Minőségügy a hazai közoktatásban. Eötvöstől napjainkig. Reálfolyamatok az iskolában. 13. Visszatérő helyzetelemzés 14. Minőségbiztosítási ciklus: PDCA ciklus 15. Dokumentáció 16. Comenius 2000. Partnerközpontú együttműködés, folyamatszabályozás, folyamatos fejlesztés. 17. A minőségbiztosítási program kritikus pontjai: intézményi szint, fenntartói szint, ágazati szint 18. Benchmarking

IV. A PEDAGÓGUS A NEVELÉSI-IKTATÁSI INTÉZMÉNY SZERVEZETÉBEN

Kód: BT_SZPF244

Pedagógiai folyamattervezés és -szervezés

Kreditszám: 3


Heti óraszám: 10




Tematika: A pedagógiai folyamat jellege, tervezhetősége. A pedagógiai folyamat tartalma: a képesség- és rendszerfejlesztés. A képességfejlesztés típusai, a nevelési rendszer összetevői (statikus és dinamikus tényezők). A rendszeralkotó tényezők taxonomikus áttekintése. A rendelkezésre álló bemeneti tényezők. A bemeneti tényezőket kimeneti eredményekké alakító pedagógiai transzformációk. Az elérhető kimeneti eredmények. A fejlesztési programok fontosabb szerkezeti elemei. A fejlesztés előzményei, a környezeti adottságok, a fejlesztési módszerek, a várható eredmények. A pedagógiai folyamat és az innováció kritikus pontjai. A pedagógiai folyamat szervezése.

Kód: BT_SZTR244

Szakmai önismeret: A pedagógustevé-kenységet segítő módszerek, eljárások, technikák

Kreditszám: 4


Heti óraszám: 15



Előfeltétel: -

12

Tematika: A személyiség fogalma, személyiségelméletek: típus-, vonáselméleti és interakcionalista megközelítések. A szerepek szociálpszichológiai megközelítése. Önmegvalósítás, énkép és énvédő mechanizmusok; az önszabályozás mint az önismeret alapja. Önismereti gyakorlatok. Képességek rendszere és pedagógiai képességek: kommunikációs, szervezőképesség, döntési, alkalmazkodási, empátiás, vezetői stb. képességek. A képességek fejlesztésének gyakorlata.

13

V. AZ INTEGRÁCIÓ ÉS SZEGREGÁCIÓ KÉRDÉSEI Kód: BT_SZESZF144

Esélyegyenlőség, szektorközi együttműködés, fenntartói megoldások

Kreditszám: 4


Heti óraszám: 15

Kurzuszárás: gyakorlati jegy



Tematika: Iskolai integrációs program (IPR)

A hazai közoktatás intézményszervezési és tartalmi fejlesztése folyamatának meghatározó fontosságú eleme a gyermekek, tanulók esélyegyenlőtlenségének mérséklése. Ez a jelentős, társadalmi szintű szándék természetesen túlmutat az óvoda, iskola világán és pontosan megfogalmazódik az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV: törvény előírásaiban. A jogszabály – többek között – települési/kistérségi Esélyegyenlőségi Program, s annak részeként Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv alkotását írja elő az önkormányzatok számára, és azzal összhangban álló helyi (óvodai, iskolai) esélyegyenlőségi tervet kell készíteniük az intézményeknek is. Ennek a kérdéskörnek lényeges komponense az óvodai/iskolai integrációs felkészítés, ami a szociális helyzetből és/vagy az egyéni képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását szolgálja. 2007. április 24-én jelent meg az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye, amely „ A halmozottan hátrányos gyermekek és tanulók esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló iskolai és óvodai integrációs program” címet viseli és amelynek gyakorlati bevezetése 2007. szeptember 1-jétől lehetséges. A képzés során ennek megfelelően az alábbi kérdéskörök feldolgozását tervezzük:

• jogszabályi környezet: elsősorban a közoktatási törvény és a 11/1994.(VI.(.) • MKM-rendelet vonatkozó előírásai, • az esélyegyenlőséget szolgáló új oktatásszervezési formák (szakiskolai felzárkóztató oktatás, képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés, iskolaotthonos oktatás és nevelés), • az intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, • az iskolai differenciálás új megközelítése, • az iskolai integráció működését biztosító szervezeti feltételek, • az együttnevelés pedagógiai esélyeit növelő tényezők

o kulcskompetenciákat fejlesztő programok, programelemek o az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek o módszertani elemek (egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés, kooperatív tanulás, projektmódszer, stb.) o új típusú pedagógusi együttműködési formák

• a pedagógiai mérés, értékelés megvalósítása, intézményi önértékelés • az intézményi pedagógiai program és helyi tanterv felülvizsgálata, aktualizálása.

VI. SAJÁTOS CSOPORTOK NEVELÉSE, OKTATÁSA

14

Kód: BT_SZSP211

Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése, oktatása

Kreditszám: 5


Heti óraszám: 15

Kurzuszárás: gyak.jegy



Tematika: 1. A lassú tanulók 2. A tehetséges tanulók 3. A hátrányos helyzetű tanulók 4. A tanulási zavarral küzdő tanulók 5. Az alulteljesítő tanulók 6. A nehezen nevelhető tanulók 7. Az akadályozott (sérült, fogyatékos) tanulók

Kód: BT_SZME144

Egészségpszichológiai és az egészségre nevelés kérdései

Kreditszám: 5


Heti óraszám: 15




Tematika: A mentálhigiénia története, alapfogalmai. Az orvosi, pszichiátriai, „pozitív” mentálhigiénés, közösségi mentálhigiénés, szociobiológiai-evolúciós, „New Age” koncepciók. A lelki egészségvédelem lépcsői: primer, szekunder, tercier prevenció. A mentálhigiénés tevékenység helye, keretfeltételei, a mentálhigiénés modellek és ellátórendszerek. A magyar populáció egészségügyi helyzetképe, a szorongás és a félelem. A stressz és az életesemények. Megelőzés, megküzdési stratégiák, pozitív copingmechanizmusok.

Kód: BT_SZGY244

Gyermek- és ifjúságvédelem, hátrányos helyzet kezelése

Kreditszám: 5


Heti óraszám: 15




Tematika: A XXXI/1997. évi gyermekvédelmi törvény alapján az iskolai gyermekvédelmi munka tervezése, koordinálása, gyakorlati kérdések. A fenti törvény alapján átszerveződött gyermekvédelmi intézményhálózat specifikumai, a gyermekjóléti alapellátás keretében működő intézmények, a szakellátás rendszere, speciális gyermekvédelem, javítóintézetek. Az S.O.S. Gyermekfalu. Egyházi és civil fenntartású, működtetésű intézmények sajátosságai. A különböző típusú gyermekvédelmi intézményekben dolgozó szakemberek képzése, átképzése, továbbképzése, dilemmák.

Kód: BT_SZFE244

Az élethosszig tartó tanulás, a felnőttoktatás kérdései

Kreditszám: 4


Heti óraszám: 10




15

Tematika: 1. Az andragógia története, irányzatai, kulcsfogalmai, alapelvei, módszerei, tudományos és szakmai kapcsolatai, helye a tudományok rendszerében, tudományos autonómiájának helyzete. 2. A LifeLong tanulás, oktatás, képzés, nevelés, szocializáció különbségei és hasonlóságai az egész életen át tartó fejlődés (lifespan development) különböző szakaszaiban. A felnőttképzés jelentősége, tanulás az egész életen át. Nemzetközi trendek. Felnőttképzési modellek és ajánlások Európában. 3. A felnőttoktatás és – képzés ágazatai: az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli felnőttképzés sajátosságai. A felnőttoktatás a közoktatás és a felsőoktatás rendszerében; a munkaerőpiaci képzések, a regionális képző központok képző tevékenysége; a képzési vállalkozások- és a munkahelyek képző tevékenysége, a felnőttoktatás a közművelődés rendszerében. 4. A felnőttképzés irányítása és szabályozása. A felnőttoktatás és –képzés jogi szabályozása, finanszírozása. A felnőttképzési intézményi- és program-akkreditációs szabályozás, a képzési terv, képzési program elemei. 5. Az andragógia és az emberi erőforrás-fejlesztés/menedzsment összefüggései. 6. Az andragógus szerepei, szerepértelmezései, szakmai identitása; felnőttek tanulását segítő szakember, vezető. 7. A felnőttképzés tervezése. A felnőttképzés szereplői, tervezési-szervezési szintek. Szükségletfelmérés, célcsoport-elemzés, munkakörelemzés, curriculumfejlesztés – különös tekintettel a kompetenciaalapú curriculum-modell sajátságaira – programtervezés, -szervezés, -értékelés, programkínálatok szerkezete. 8. Felnőttoktatási formák: a „formális, nonformális, informális” megkülönböztetések értelme: a hagyományos forma sajátosságai, szisztematikus és rugalmas, szinkron/aszinkron, zárt és nyitott, helyi és távoktatás; a modern (virtuális rendszerű) távoktatás, információtechnológia és telekommunikáció. 9. Andragógiai módszertani kultúra, módszertár, módszerválasztás stratégiáktól és formáktól (is) függően. 10. A felnőttoktatás, mint vállalkozás: jogi, gazdasági – üzleti, szervezési – logisztikai, etikai kérdések.

Kód: BT_SZSZ200

SZERVEZET ÉS INTÉZMÉNYÉRTÉKELÉS

SZIGORLAT

Kreditszám: 20


Heti óraszám: ––

Kurzuszárás: szigorlat

Tanóraforma: ––

Előfeltétel: BT_SZIN244 BT_SZPF244 BT_SZTR244

16

Tematika: A tételek 1. Az iskolai pedagógiai és tanítási-tanulási folyamat jellemzői (bemeneti, transzformációs tényezők és kimeneti

eredmények). 2. Az értékelés hely a pedagógiai folyamatban (tanulók, tanárok munkájának értékelése, program- és

tantervértékelés, intézményértékelés). 3. Az intézményműködés elemzése és értékelése (alapfogalmak, az intézmény kontextusa és szubtextusa, a

felügyeleti értékelés, audit). 4. Eredményesség, oktatási minőség, hatékonyság az intézményben (külső tényezők, belső tényezők, az

eredményesség mérése). 5. Az intézményértékelés szintjei, az értékelésben érdekeltek köre, az értékelésben használt módszerek és

eszközök. 6. A fenntartói teljes körű intézményértékelés (törvényességi [pénzügyi-gazdasági, tanügyigazgatási], szakmai-

pedagógiai értékelés). 7. Az intézmény szakmai, pedagógiai értékelése I. (célkitűzések és stratégia, az iskola mint szervezet és az iskolai

munka hatékonyságának értékelése). 8. Az intézmény szakmai, pedagógiai értékelése II. (különbségek kezelése az intézményben, az intézmény

kapcsolatrendszere, szolgáltatások). 9. Az intézmény pedagógiai programjának értékelése. B tételek 1. Az iskola mint szervezet céljai (célok hierarchiája; a célok kialakításának dinamikája; a célok kapcsolata a

pedagógiai kérdésekkel). 2. A szervezetek informális szintjének jellemzői; a szervezeti légkör (a formális és informális összevetése; a

szervezeti légkör különböző értelmezései, mérésének lehetőségei). 3. Mechanikus és organikus szervezeti jellemzők az iskola működésében (a két modell jellemzői és kapcsolatuk a

szervezeti hatékonysággal). 4. Az iskola szervezeti környezetének tényezői és három jellemzője (a szervezeti környezet mint kontingencia-

változó) 5. Az emberi erőforrásgazdálkodás fő kérdéskörei az iskolában mint speciális szervezetben (toborzás, kiválasztási

technikák, vezetőválasztás, teljesítménymérés/ értékelés jelentősége és nehézsége; motiválás, motivációs elméletek Maslow-n túl: expektancia, méltányosság, Herzberg).

6. Változások és átalakítások a szervezetben (szervezeti életciklusok, szervezetfejlesztés, ellenállás a változással szemben).

7. Szervezeti kultúra az iskolában (a szervezeti kultúra szintjei [Schein], tipológia [Quinn], a szervezeti kultúra átalakítása).

8. Modern, többtényezős vezetési modellek a pedagógiai tevékenységben (vezetői stílusok, kontingencia-modellek, a szituáció elemei, vezetői hatékonyság).

9. Vezetői szerepek összetevői a mai pedagógiai intézmények vezetésében (a vezetői szereprepertoár-modellek [Quinn, Mintzberg].

10. A pedagógiai folyamat mint az iskola technológiai folyamata. Az iskola mint szervezet. 11. A pedagógiai folyamat tartalma: képesség- és rendszerfejlesztés. 12. A pedagógiai folyamattervezés nehézségei és lehetőségei. 13. A pedagógiai folyamat rendszeralkotó tényezői: inputok. 14. A pedagógiai folyamat rendszeralkotó tényezői: outputok. 15. A pedagógiai transzformációk. 16. A pedagógiai folyamat tartalmi jellemzői: az egy- és sokdimenziós fejlesztés, az analitikus és szintetikus

képességfejlesztés. Az iskolai tevékenységrendszer. 17. A pedagógiai folyamat térben és időben: színterek és időszükségletek. Az extenzív és intenzív fejlesztési

szakasz. 18. A pedagógiai innováció folyamata, lépései. Az innovációs ötlettől a megvalósulásig

b, A választható tárgyak leírásai az egyes specializációk III. – IV. félévre vonatkozó tanterveiben találhatók. ( melléklet )

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét ( tantermek és felszerelésüket)biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a

17

megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat( OKM, Önkormányzatok)kér fel. A specializációs továbbképzésben részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről a, A közös képzés kötelező részének oktatói

Név Beosztás Tudományos fokozat Pálinkás Miklósné dr. MTA Atommagkutató

Intézet, gazd.igazgató PhD

Dr. Kovács János DE EFK Alkalmazott Psz. Tanszék, egyetemi adjunktus

PhD

V. Dr. Gönczi Ibolya DE BTK Neveléstud.Intézet egyetemi docens

PhD, habil.

Dr. Tóth László Pszichológia Intézet, Ped.-Psz. Tanszék, egyetemi docens, intézetvezető- helyettes

PhD, habil.

Dr. Márkus Edina DE – HPFK, Társadalomtudományi Tanszék, fősikolai adjunktus

PhD

Dr. Buda András DE BTK Neveléstud. Intézet egyetemi adjunktus

PhD

A szakmai munkában részt vevő külső tagok:

Név Beosztás Dr. Gerencsér Attila HBM-i Pedagógiai Intézet , igazgatóhelyettes Brassói Sándor Oktatási Minisztérium, főosztályvezető

helyettes Kathó Klára HBM-i Önkormányzat Hivatala, Közoktatási

és Kulturális Iroda, irodavezető-helyettes Dr. Pető Csilla DMJV Családsegítő Központ, pszichológus Pecsenye Éva tanácsadó Dr. Cs. Nagy Gábor nyugdíjas Kapornai Judit Berettyóújfalui Önkormányzat,

Polgármesteri Hivatal, intézményi irodavezető

b, A választható tárgyak oktatói az egyes specializációk képzési program leírásának 11. pontjában találhatók ( melléklet )

14. A képzés költségtérítési díja: 140.000 Ft / félév

18

SPECIALIZÁCIÓK A DE BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARON

„A”

A pedagógusképzésben szerzett szakképzettség szerint differenciálva az új szaktudományi és szakmódszertani ismeretek, illetve az adott pedagógusi feladatok ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megerősítő, elmélyítő, felfrissítő ismeretek, a szakhoz kapcsolódó megszerzett tudás, készségek és képességek továbbfejlesztése:

Etikai ismeretek 19-20. századi filozófia

Francia nyelv Hon- és népismeret

Latin Magyar nyelv és irodalom

Német Történelem

Vallástudomány

19

ETIKA SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1. A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem TEK Bölcsészettudományi Kar 2. A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, az Etikai ismeretek specializáció felelőse: Dr. Biróné dr. Kaszás Éva egyetemi docens 3. Képzési cél: A képzés célja, hogy a pedagógusok az ismeretek jellegének, az életkori sajátosságoknak és az iskolai körülményeknek megfelelő nevelési és tanulási eljárások alkalmazásával képesek és kompetensek legyenek a tanulók önismeretének, gondolkodásmódjának, beállítódásainak és motivációinak a felismerésére, illetve fejlesztésére, az ember-, társadalom- és erkölcsismerethez kapcsolódó értékek közvetítésére; az erkölcsi nevelés keretében értelmezni tudják a felvállalt értékek befogadtatásával kapcsolatos problémákat, s kezelni a tanulók által elfogadott eszmények, értékek és a megvalósulásuk közötti távolság eredményezte konfliktusokat; képesek legyenek az etika, ember- és társadalomismeret, illetve hasonló tárgyak oktatására, valamint az iskola légkörének, nevelési programjának az e területen történő fejlesztésére. 4. A képzés formája: költségtérítéses levelező 5. A képzés szerkezete: a képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel.

6. A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett szemináriumi jellegű foglalkozások vannak.

7. Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1. Elsajátítandó kompetenciák: A specializációs továbbképzés elsősorban azoknak a pedagógus kollegáknak szól, akik etikát tanítanak vagy tanítani szándékoznak általános vagy középiskolában anélkül hogy etika szakos diplomával rendelkeznének. A képzés célja, hogy a pedagógusok az ismeretek jellegének, az életkori sajátosságoknak és az iskolai körülményeknek megfelelő nevelési és tanulási eljárások alkalmazásával képesek és kompetensek legyenek a tanulók önismeretének, gondolkodásmódjának, beállítódásainak és motivációinak a felismerésére, illetve fejlesztésére, az ember-, társadalom- és erkölcsismerethez kapcsolódó értékek közvetítésére; az erkölcsi nevelés keretében értelmezni tudják a felvállalt értékek befogadtatásával kapcsolatos problémákat, s kezelni a tanulók által elfogadott eszmények, értékek és a megvalósulásuk közötti távolság eredményezte konfliktusokat; képesek legyenek az etika, ember- és társadalomismeret, illetve hasonló

20

tárgyak oktatására, valamint az iskola légkörének, nevelési programjának az e területen történő fejlesztésére. 7.2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: Kötelezően oktatott témakörök: közgazdasági vezetési ismeretek; a nevelési-oktatási intézmény mint szervezet; a nevelési-oktatási intézmény hatékonysága; a pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében; az integráció és szegregáció kérdései; sajátos csoportok nevelése és oktatása. Etikai ismeretek: Fejezetek az etika történetéből, Erkölcsfilozófia, Erkölcs és társadalom, Ágazati etikák, Társadalomtudományi ismeretkör, Etika szakmódszertan. 7.3.Személyes adottságok: A problématörténeti és a szisztematikus etikai kurzusok révén a hallgatók nemcsak kibővítik ismereteiket, hanem képesek lesznek az erkölcsi problémák elemzésére, összefüggésekben való elhelyezésükre, konstruktív megoldási javaslat(ok) kidolgozására, megfelelő érveléstechnika alkalmazására és a fenti képességek tanítási folyamatban való alkalmazására, s megfelelő prezentálásra. 7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzés célja, hogy a pedagógusok az ismeretek jellegének, az életkori sajátosságoknak és az iskolai körülményeknek megfelelő nevelési és tanulási eljárások alkalmazásával képesek és kompetensek legyenek az etika, ember- és társadalomismeret, illetve hasonló tárgyak oktatására az általános és a középfokú oktatásban is, valamint az iskola légkörének, nevelési programjának az e területen történő fejlesztésére.

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő specializációs képzés 3-4. félév tantervi hálója

Etikai ismeretek

I. félév II. félév Oktató munkahely

fokozat Tantárgy

óra- szám

számonkérés

kredit óra-szám

Számonkérés

kredit

I. Fejezetek az etika történetéből 1. Etikatörténet előadás 15 koll 5 Bujalos István

DE BTK Fil. Int. CSc habil

2. Etikatörténet szövegfeldolgozó szeminárium

15 gyj 4 Bujalos István DE BTK Fil. Int.

CSc habil

II. Erkölcsfilozófia 1. Erkölcsfilozófia alapkérdései előadás

15 koll 5 Biróné Kaszás Éva DE BTK Fil. Int.

PhD Habil

2. Erkölcsfilozófia alapkérdései szövegfeldolgozó szeminárium

15 gyj 4 Biróné Kaszás Éva DE BTK Fil. Int.

PhD Habil

III. Erkölcs és társadalom

21

1. Erkölcs és társadalom előadás

15 koll 5 Bujalos István DE BTK Fil. Int.

CSc Habil

2. Erkölcs és társadalom szövegfeldolgozó szeminárium

15 gyj 4 Bujalos István DE BTK Fil. Int.

CSc Habil

IV. Ágazati etikák 1. Ágazati etikák (üzleti és gazdaságetika, a környezetvédelem-, információs társadalom etikai problémái)

15 koll 5 Orosz László DE BTK Fil. Int.

PhD

2. Ágazati etikák szeminárium 15 gyj 4 Orosz László DE BTK Fil. Int.

PhD

V .Társadalomtudományi ismeretkör 1. Politikafilozófiai problémák 10 koll 4 Biróné Kaszás

Éva DE BTK Fil. Int.

PhD Habil

2. Politikafilozófiai problémák szövegfeldolgozó szeminárium


PhD Habil

3. A 20. század történetének etikai dilemmái

15 koll 5 Nyizsnyánszki Ferenc DE BTK Fil. Int.

CSc

4. A 20. század történetének etikai dilemmái szövegfeldolgozó szeminárium

10 gyj 3 Nyizsnyánszki Ferenc DE BTK Fil. Int.

CSc

V. Etika szakmódszertan Problémacentrikus ill. történeti jellegű oktatás módszertani kérdései

15 gyj 4 Jócsák Mária vezetőtanár DE Kossuth Gyakorló Gimn.

Összesítés 90 3/3 27 90 3/4 28

Óraszám: 180 kollokvium: 6 Kredit: 55 gyakjegy: 7 8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni. A szakdolgozat a képzés területének valamely témaköréből választott olyan elméleti megközelítésű, empirikus, pedagógiai gyakorlati tapasztalatokat is tartalmazó írásos elemzés, amely bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására, valamint, hogy szakterületén képes további önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom feldolgozására, értelmezésére, önálló elemzésére. A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: A szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyi modulból egy tétel kifejtése A benyújtott szakdolgozat meg védése. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve.

22

9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával.

10. Tantárgyi programok:

Etika ismeretek

Fejezetek az etika történetéből előadás és szeminárium A kurzus célja: A hallgatók ismerjék meg a 20. századi morálfilozófia legfontosabb irányzatait, és legyenek tájékozottak napjaink élő morálfilozófiai diskurzusairól. Legyenek képesek az erkölcsi kérdésekben, vitákban elméletileg megalapozottan érvelni. A kurzus jórészt a modern etikai irányzatok alapszövegeinek feldolgozását végzi el, a változatos pedagógiai módszerek, formák keretében (pl. vita, kiselőadás, didaktikus játék stb.). A legfontosabb irányzatok és szerzők: a történelmi materializmus (Marx), a morál genealógiai relativizálása (Nietzsche), etika etológiai nézőpontból (Lorenz), a materiális értéketika (Scheler), az egzisztencialista etika (Sartre), diskurzus- és kommunikatív etika (Habermas), az analitikus etika (Moore, Hare) és az erkölcs posztmodern reletivizálása (Lyotard, Rorty). Erkölcsfilozófia előadás és szeminárium A tekintélyelvű, természettörvényi, a haszonelvű, kötelességelvű (kantiánus), erényetikák és konszenzusetikák alapvetésének és érvelési módjainak a megismerése az etikai gondolkodás történetéből vett példák alapján. (Aquinói, Bentham, Kant, Rawls, MacIntyre) Erkölcs és társadalom előadás és szeminárium Etikai közösség és társadalom. Az emberi lét általános és egyedi vonásai: erkölcsi alapértékek, értékrend, világkép, az ember meghatározottsága és szabadsága, élethelyzetek etikája, közerkölcs. Hit, világszemlélet, vallás. Az ember mint társadalmi, kultúrateremtő és -fogyasztó lény. A kultúra és művelődés kapcsolata, népismeret, a kisebbségek helyzete és jogai, civil szerveződések, globalizációs kihívások. A kurzuson nagy hangsúlyt helyezünk az erkölcsi nevelés tekintetében fontos problémakörökre: diszkrimináció, tolerancia, szolidaritás, abortusz, drogfogyasztás, eutanázia. Ágazati etikák előadás és szeminárium A kurzusokon nagy hangsúlyt helyezünk az erkölcsi nevelés tekintetében fontos problémakörökre: gazdaság és erkölcs, politika és erkölcs, környezet és erkölcs, az információs társadalom kihívásai. Társadalomtudományi ismeretkör előadás és szeminárium A kurzus bevezetést nyújt a modern emberi létállapot társadalomfilozófiai és politikafilozófiai vizsgálatába. A társadalomfilozófia megközelítésmódja gyakorlati és normatív, s alapvető problémakörei: az ember fogalma, történetisége, a társadalom szerkezete; egyén és közösség, társadalmi rend és együttélés, társadalmi nagycsoportok és kapcsolataik, egyéni cselekvés és társadalmi folyamatok, politikai és jogi értékek, emberi jogok és szabadságjogok, egyenlőség és igazságosság. Kiemelt szerepet kap a demokráciára nevelés szempontjából a politikai és társadalomfilozófia valamint a 20. század történetének etikai dilemmái: többek között a diszkrimináció, totalitárius berendezkedések, a háború és terror kérdése.

Etika szakmódszertan

23

A kurzuson a történeti jellegű és a probléma centrikus bevezető jellegű oktatás módszertani problémáit tekintjük át. Valamint a mindennapos élethelyzetek, szituációk elemzésének fogásait, alkalmas feladatokat, példákat az erkölcsi dilemmák felismertetésére és gyakoroltatására. 11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: A képzés általános szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat (OKM, Önkormányzatok, gyakorló iskolai vezetőtanár) kér fel. Az Etikai ismeretek nyújtása tantervi hálójában szereplő tantárgyakat a DE TEK BTK Filozófia Intézetének oktatói oktatják, kivéve a szakmódszertant, melynek oktatására a nagy tapasztalattal rendelkező gyakorlóiskolai vezetőtanárt, Jócsák Máriát kérjük fel. Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét (tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A Debreceni Egyetem könyvtára mellett a Filozófia Intézetnek több ezer kötetes saját könyvtára is van, ahol a legfontosabb filozófiai és esztétikai szakirodalom megtalálható és a hallgatók számára hozzáférhető. A hallgatók rendelkezésére állnak Intézetünk könyvtárában számítógépek, s kivetítővel is rendelkezünk. A hallgatók a tanulmányi ügyekben a képzés szakfelelőséhez, a Filozófia Intézet titkához és könyvtárosához fordulhatnak.

A specializációs továbbképzésben részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről

Név Beosztás Tudományos fokozat Biróné Kaszás Éva egyetemi docens PhD habil Bujalos István egyetemi docens CSc habil Nyizsnyánszki Ferenc egyetemi docens CSc Orosz László egyetemi adjunktus PhD


Név Beosztás Jócsák Mária gyakorló gimnáziumi vezetőtanár 12. Együttműködő külső partner: -

13. A szak indításának tervezett időpontja: 2009. szeptember


19-20. SZÁZADI FILOZÓFIA SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1. A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem TEK Bölcsészettudományi Kar

2. A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, az Etikai ismeretek specializáció felelőse: Dr. Biróné dr. Kaszás Éva egyetemi docens

24

3. Képzési cél: A felsőfokú szakemberképzésben szerzett korábbi ismeretek megújítása, a filozófiai tudományok művelésében keletkezett és a közoktatásban is hasznosítható új ismeretek átadása és elsajátítása, konkrétan a kortárs filozófia legújabb irányzatai bemutatásával.

4. A képzés formája: költségtérítéses levelező.

5. A képzés szerkezete: a képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel.

6. A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett szemináriumi jellegű foglalkozások.

7. Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1. Elsajátítandó kompetenciák: A filozófiai gondolkodásban az alapvető lételméleti igazságokról van szó. A feltárt igazságok nem szolgálnak azonban egyértelmű és egyedül lehetséges magyarázatok alapjául, hiszen az emberi megismerés határai és a perspektívák sokasága emberi létállapotából kiindulva világítja meg a kérdéseket, a válaszokat értelmezési lehetőségeikre utalva kísérli meg. Az oktatás feladata, hogy emberi létet érintő alapkérdésekben gondolati tapasztalatokat és kritikai eszközöket adjon, hogy az önálló ítélőképesség működhessen, mely a felelősségteljes problémamegoldás alapja. 7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: Kötelező ismeretkörök: Közigazgatási és vezetési ismeretek, A nevelési-oktatási intézmény mint szervezet, A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága, A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében, Az integráció és szegregáció kérdései, Sajátos csoportok nevelése és oktatása. A specializáció által meghatározott (választható) ismeretkörök: Német filozófia, Francia filozófia, Angolszász filozófia, Kötelezően választható ismeretkörök: Esztétika, Politikai filozófia, Etika, Modern filozófia (2 választandó), Filozófia szakmódszertan. 7.3.Személyes adottságok: Tapasztalatszerzési képesség: a közvetlen benyomást a tapasztalat rangjára emeljük: eltávolodás a közvetlenségtől, nyitottság új élmények és a tapasztalat-feldolgozás továbbfejlesztésére. Orientálódási képesség: a reflektáló, érvelő álláspont elsajátításához szükséges elméleti-filozófiai alapok elsajátítása különböző álláspontok megismerése révén. Az ítélőképesség: a saját álláspont folyamatos szembesítése adott szituációkkal; az adottságokat értékelje, s képesek legyenek a pluralitás viszonyai között is saját megalapozott értékrend kialakítására, mely a felelős cselekvéshez elengedhetetlen. Nemcsak a filozófiai tudás elsajátítása áll a középpontban, hanem a gondolkodás, az érvelő, kritikai készség fejlesztése; hogy tisztában legyenek a filozófiai problémák és az azokra adható válaszok sokrétűségével és sokoldalúságával. Problémafelismerő- és problémaelemző készség fejlesztése.

25

7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A szakvizsgás képzés során szerzett ismereteit, beleértve az adott specializáció ismereteit is, a középfokú filozófiaoktatásban tudja alkalmazni a pedagógus, valamint képessé lesz az iskola légkörének, nevelési programjának az e területen történő fejlesztésére.

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő specializációs képzés 3-4. félév tantervi hálója 19-20. századi filozófia

I. félév II. félév Oktató/ Munkahely

fokozat Tantárgy

óra- szám

számonkérés

kredit óra-szám

számonkérés

kredit

I. Német filozófia 1. 19-20. századi német filozófia előadás

15 koll 5 Hévizi Ottó DE BTK Fil. Int.

DSc habil

2. 19-20. századi német filozófia szövegfeldolgozó szeminárium

15 gyj 4 Hévizi Ottó DE BTK Fil. Int.

DSc habil

II. Francia filozófia 1. Ember- és szubjektum-koncepciók a francia filozófiában előadás

15 koll 5 Angyalosi Gergely DE BTK Fil. Int.

CSc habil

2. Ember- és szubjektum-koncepciók a francia filozófiában szövegfeldolgozó szeminárium

15 gyj 4 Angyalosi Gergely DE BTK Fil. Int.

CSc habil

III. Angolszász filozófia 1. Analitikus filozófia 10 koll 4 Kelemen István

DE BTK Fil. Int. PhD

2. Amerikai filozófia 15 koll 5 Bujalos István DE BTK Fil. Int.

CSc Habil

3. Angolszász filozófia szövegfeldolgozó szeminárium

15 gyj 4 Kelemen István DE BTK Fil. Int.

PhD

IV .Kötelezően választható tárgykörök 1. Modern filozófia vagy Etika előadás

10 koll 4 Biróné Kaszás Éva DE BTK Fil. Int. Bujalos István DE BTK Fil. Int.

PhD habil CSc habil

2. Modern filozófia vagy Etika szövegfeldolgozó szeminárium


PhD habil

26

Bujalos István DE BTK Fil. Int.

CSc habil

3. Politikai filozófia vagy Esztétika előadás

15 koll 5 Biróné Kaszás Éva DE BTK Fil. Int. Valastyán Tamás DE BTK Fil. Int.

PhD habil PhD

4. Politikai filozófia vagy Esztétika szövegfeldolgozó szeminárium

15 gyj 4 Biróné Kaszás Éva DE BTK Fil. Int. Valastyán Tamás DE BTK Fil. Int.

PhD habil PhD

V. Filozófia szakmódszertan 1. Problémacentrikus ill. történeti jellegű oktatás módszertani kérdései

10 gyj 3 Jócsák Mária Vezetőtanár DE Kossuth Gyakorló Gimn.

2. Érettségire való felkészítés illetve a munkatankönyvön alapuló oktatás lehetőségei

15 gyj 4 Jócsák Mária Vezetőtanár DE Kossuth Gyakorló Gimn.

Összesítés 90 4/3 29 90 2/3 26

Óraszám: 180 kollokvium: 6 Kredit: 55 gyakjegy: 6 8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni. A szakdolgozat a képzés területének valamely témaköréből választott olyan elméleti megközelítésű, empirikus, pedagógiai gyakorlati tapasztalatokat is tartalmazó írásos elemzés, amely bizonyítja, hogy a hallgató képes az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására, valamint, hogy szakterületén képes további önálló ismeretszerzésre, a szakirodalom feldolgozására, értelmezésére, önálló elemzésére. A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: A szakdolgozat témájához kapcsolódó tantárgyi modulból egy tétel kifejtése A benyújtott szakdolgozat meg védése. A záróvizsga részei: a záróvizsga résztárgyait az egyes specializációk határozzák meg (lásd a specializációknál). A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve.

9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje:

27

Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával.


A pedagógus-szakvizsgára felkészítő specializációs képzés 3-4. félév tantárgyi programja

19-20. századi filozófia Német filozófia előadás és szövegfeldolgozó szeminárium A tantárgy célja áttekintést nyújtani a hallgatóknak a német filozófiáról a romantika korától napjainkig. Részletesebben: A német filozófia a 19.-20. század fordulóján: I. Egyetemi filozófia: Neokantianizmus; A német filozófia a 19.-20. század fordulóján: II. A non-konform „örökség”: Kierkegaard, Nietzsche, Freud; Az utolsó karteziánus, Edmund Husserl. A Logikai vizsgálódások; Husserl transzcendentális fordulata: Az Eszmék… és a Karteziánus meditációk, Az európai tudományok válsága és a transzcendentális fenomenológia; Max Scheler gondolatvilága; Martin Heidegger korai korszaka: Lét és idő, „Mi a metafizika?”; Martin Heidegger középső korszaka: Bevezetés a metafizikába, A műalkotás eredete; A kései Heidegger: Az „esemény”; A korai Wittgenstein: Tractatus; A kései Wittgenstein: Filozófiai vizsgálódások, A bizonyosságról Francia filozófia előadás és szövegfeldolgozó szeminárium A kurzus keretében áttekintjük a 20. század francia filozófiájának jellegzetes ember- és szubjektum-koncepcióit. Ez a problematika mintegy maga köré gyűjtötte az újabb francia filozófia főbb áramlatait. Bergson művei jól mutatják, milyen erős volt a francia filozófiában az a törekvés, amely a filozófiai problémákat a tudat és a pszichikum "tényeinek" közvetlen érzékeléséből vezette le. Ez készítette elő Husserl és a fenomenológia, valamint (a sajátosan francia módra értelmezett) Heidegger hatását. A fenomenológia francia fogadtatása szempontjából Jean-Paul Sartre és Maurice Merleau-Ponty a két legfontosabb gondolkodó. A misztikus és vallásos gondolkodóknak - az Emmanuel Mounier-féle "perszonalizmuson" át Gabriel Marcelig - ugyancsak központi problémájuk a "humanitas" és a szubjektum, illetve az individuum kérdése. Az ötvenes évek végétől pedig ismét ez a kérdéskör mutatja érzékeny iránytűként a francia filozófia újabb irányváltását: az ember, illetve a szubjektum haláláról, vagy legalábbis "áthelyeződéséről", szerepének újraértelmezéséről szóló teorémákban. Ezek természetesen igen különbözőek lehetnek, attól függően, hogy egy újra gondolt nietzscheánizmusról van szó, mint Foucault-nál, a hermeneutikai és a pszichoanalitikus hagyományok szintetizálásáról, mint Ricoeurnél, vagy Heidegger filozófiájának továbbgondolásáról, mint Derrida esetében. Angolszász filozófia előadás és szövegfeldolgozó szeminárium A tantárgy alapvető célja egyfelől, hogy a hallgatók, a korszak néhány szövegének feldolgozásán keresztül, megismerkedjenek az analitikus filozófia alapfogalmaival, módszereivel és a klasszikus filozófiai problémákra adott válaszaival. A kurzus tárgyalja, hogy a századforduló filozófiai fejleményei, hogyan vezettek el a „nyelvi fordulathoz” - Russell, Moore, Austin, Ryle, Wittgenstein. A tantárgy ehhez kapcsolódva elemzi a logikai analízis és a konceptuális analízis filozófiai relevanciáját, a nyelv szerepét a gondolkodásban illetve a kommunikációban, kitér a jelentés és az igazság-elméletek problémakörére - Quine, Strawson, Kripke, Davidson, Rorty.

28

Másfelől áttekintjük az amerikai filozófia történetét a kezdetektől napjainkig, mégpedig úgy, hogy elemezzük az amerikai filozófia jeles alakjainak munkáit – Emerson, James, Santayana, Kuhn, Rawls, Dworkin, MacIntyre, Sandel és Rorty. Kötelezően választható tárgykörök Négy bevezető jellegű kurzust ajánlunk fel, amelyeken az adott tárgykör 19-20. században felvetődő problémáival ismerkedünk meg előadások és a szövegfeldolgozó szemináriumok keretében. A szemináriumokon a magyar nyelven is megjelent szövegeket dolgozunk fel. Az intézet az alábbi négy tárgykörből minden félévben egyet hirdet meg, a hallgatókkal történő egyeztetés alapján: Esztétika, Politikai filozófia, Etika, Modern filozófia Módszertan szeminárium A kurzuson a történeti jellegű és a probléma centrikus bevezető jellegű és az érettségire felkészítő filozófia oktatás módszertani problémáit tekintjük át.

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: A képzés általános szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat (OKM, Önkormányzatok, gyakorló iskolai vezetőtanár) kér fel. A19-20. századi filozófia tantervi hálójában szereplő tantárgyakat a DE TEK BTK Filozófia Intézetének oktatói oktatják, kivéve a szakmódszertant, melynek oktatására a nagy tapasztalattal rendelkező gyakorlóiskolai vezetőtanárt, Jócsák Máriát kérjük fel. Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét (tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A Debreceni Egyetem könyvtára mellett a Filozófia Intézetnek több ezer kötetes saját könyvtára is van, ahol a legfontosabb filozófiai és esztétikai szakirodalom megtalálható és a hallgatók számára hozzáférhető. A hallgatók rendelkezésére állnak Intézetünk könyvtárában számítógépek, s kivetítővel is rendelkezünk. A hallgatók a tanulmányi ügyekben a képzés szakfelelőséhez, a Filozófia Intézet titkához és könyvtárosához fordulhatnak.


Név Beosztás Tudományos fokozat Angyalosi Gergely egyetemi docens CSc habil Biróné Kaszás Éva egyetemi docens PhD habil Bujalos István egyetemi docens CSc habil Hévizi Ottó egyetemi docens DSc habil Kelemen István egyetemi tanársegéd PhD Nyizsnyánszki Ferenc egyetemi docens CSc Valastyán Tamás egyetemi adjunktus PhD


Név Beosztás Jócsák Mária gyakorló gimnáziumi vezetőtanár 14. A képzés költségtérítési díja: 140.000 Ft / félév

29

FRANCIA SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar 2.A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, a francia nyelv specializáció felelőse: dr. Marosvári Mária . 3.Képzési cél: Korszerű ismeretekkel rendelkező közoktatásban dolgozó francia szakos tanárok képzése. 4.A képzés formája: Költségtérítéses levelező. 5.A képzés szerkezete: A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel. 6.A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett tantermi, laboratóriumi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. Specializációtól függően terepgyakorlatok is vannak. 7. Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: Magasszintű célnyelvi kommunikációs kompetencia, az adott nyelv szabályainak alkalmazása, jártasság a stílusok és stílusrétegek (nyelvi regiszterek) alkalmazásában -a nyelvpedagógiai elméletek tükrében legyen képes a nyelvtanításnak az adott kontextusban legmegfelelőbb módszereit és eljárásait alkalmazni az alapkészségek, a nyelvtan, a kiejtés és intonáció, valamint az adott célnyelvi kultúrára vonatkozó ismeretek tanítása, gyakoroltatása, mérése és értékelése során. 7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A 10/2006. sz. rendelet 2. számú rendeletében szereplő kötelező ismeretkörök, valamint az egyes specializációk által meghatározott választható ismeretkörök: a választott ismeretkörök a francia nyelvtudomány, nyelvpedagógia, kultúrtörténet friss eredményeinek tantárgyszerű bemutatását szolgálják. 7.3.Személyes adottságok: Mind az általános, mind a specializációs részben leírandók azok a személyes adottságok, amelyeket a képzés révén meg kell szerezni. 7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

30

A szakképzettség megszerzése lehetővé teszi a felsőfokú képzésben szerzett szakképzettség megerősítést, megszilárdítását és korszerű elemekkel való bővítését, képesít a közoktatásban, a szakképzésben oktatási, pedagógiai kutatási, tervezési és fejlesztési feladatok elvégzésére.

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő specializációs képzés

3-4. félév tantervi hálója

I. félév II. félév oktató fokozat Tantárgy óra- szám

számonkérés

kredit óra-szám

számonkérés

kredit

1. Pragmatika és nyelvoktatás

15 koll 5 Csűry István PhD.habil.

2. Szóbeli és írásbeli kifejezésfajták

15 gyjl 5 Csűry István PhD.habil.

3. A francia nyelvű világ ma

20 gyj 5 Marosvári Mária PhD.

4. A francia tanár eszköztára napjainkban

15 koll 5 Marosvári Mária PhD

5: A francia tanár eszköztára napjainkban 2.

10 gyj 4 Csűry Andrea PhD.

6. Kultúraközvetítés a nyelvoktatásban

20 gyj 5 Csűry Andrea PhD.

7.Újabb tendenciák a francia nyelvoktatásban

15 koll 5 Marosvári Mária PhD.

8.Újabb tendenciák a francia nyelvoktatásban 2.

15 gyj 5 Csűry Andrea PhD

9.Szókincsváltozás, nyelvi rétegek a mai francia nyelvben

15 koll 5 Marádi Krisztina PhD

10. Számítógépes nyelvoktatás, az Internet lehetőségei

20 gyj 6 Csűry István PhD.habil.

11.Nyelvvizsgák, érettségi, korszerű értékelési módszerek

15 gyj 5 Marosvári Mária PhD

Óraszám: 175 kollokvium: 4 Kredit: 55 gyakjegy: 7

8.A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni A záróvizsga:

31

A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: 1.Pragmatika és nyelvoktatás 2.A francia nyelvű világ ma 3.Újabb tendenciák a francia nyelvoktatásban 4.Szókincsváltozás, nyelvi rétegek a mai francia nyelvben A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve. 9.A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával 10. Tantárgyi programok:

1. Pragmatika és nyelvoktatás

A tantárgy célja az alkalmazott nyelvészet új eredményeinek megismertetése és tudatosítása különös tekintettel a pragmatikai kutatások legújabb fejleményeire. Cél az is, hogy a nyelvtanárok tisztában legyenek azzal, hogy a nyelvészeti kutatások eredményeinek elsőszámú alkalmazási terepe a nyelvoktatás.

2. Szóbeli és írásbeli kifejezésfajták A kurzus a nyelvészeti ismeretek alkalmazását és elmélyítését szolgálja. Az érintett témakörök a különféle írásbeli és szóbeli kifejezésfajták a szövegek lexikai felépítése és tematikus struktúrája, a szöveg jelentésszerkezete, a dialógikus szövegek jellegzetességei és változatai, a szövegelemzés nyelvpedagógiai aspektusai.

3. A francia nyelvű világ ma A tantárgy célja: közel hozni és felfrissíteni a képzésben résztvevő tanárok ismereteit a tág értelemben vett francia kultúrára vonatkozóan (irodalom, művészetek), beleértve a társadalom, gazdaság és politika területét és összefüggéseit is. Mindezt oly módon, hogy az ismeretek szolgálják a nyelvi megerősítést is, és lehetőséget teremtsenek a nyelvhasználat, a szókincs változásának megragadására. Tárgyalt témakörök:

− A francia kultúra napjainkban − A francia nyelv aktuális helyzete (EU) − Politika, gazdaság, társadalom és nyelvhasználat

4. A francia tanár eszköztára napjainkban/1

32

A tantárgy célja a francia módszertani kutatás és alkalmazás legújabb eredményeinek megismertetése előadások és gyakorlat formájában. Tematika:

− A globális szimuláció módszerének bemutatása − Projektmunka és csoportmunka − Szerepjátékok − A globális szimuláció oktatásának hatáselemzése − A kutatáselemzést szolgáló eszközök

5. A francia tanár eszköztára napjainkban/2

A tantárgy folytatja a francia tanár eszköztára/1 tantárgyat, újabb témákkal bővítve azt. Tematika:

− A számítógéppel segített nyelvoktatás − Idegen nyelvi oktatóprogramok − „Alternatív” nyelvoktatási módszerek − Interkulturális országismeret

6. Kultúraközvetítés a nyelvoktatásban

A tantárgy célja a kultúraközvetítés nyelvi és társadalmi összefüggéseinek megragadása. Tárgyaljuk a francia és a frankofón kultúra különféle aspektusait, a mindennapi élet kultúráját, ezen belül az életmódbeli különbségeket is: szokások, gasztronómia. Fontos megközelítési aspektus lehet a nyelv és a civilizáció viszonya: (rögzült kifejezések, metaforák, szólások, közmondások).

7-8. Újabb tendenciák a francia nyelvoktatásban Az újabb tendenciák bemutatása a klasszikusnak számító (nyelvtani alapú-fordító) nyelvtanítási módszer áttekintésével indul. Fontos szerepet szánunk a nyelvészeti irányzatok és a nyelvtanítás összefüggéseinek tárgyalására (strukturalizmus, disztributív nyelvelmélet, pragmatika). A tárgy célja megismertetni az egyes irányzatok alkalmazhatóságának lehetőségeit a gyakorlati nyelvoktatásban. Érzékennyé tenni a hallgatóságot ezen sokszínűség elfogadására és a helyes választásra a konkrét tanítási helyzeteknek megfelelően.

9. Szókincsváltozás, nyelvi rétegek a mai francia nyelvben A tárgy célja a mai francia nyelv szókincsbeli változásainak elméleti és gyakorlati áttekintése. A főbb szóalkotási tendenciák áttekintése után a legkülönbözőbb írott és hangzó dokumentumok elemzésével igyekszünk szilárd támpontot adni az eligazodásban. A szigorúan vett nyelvi szempontok mellett stíluselemzést is végzünk.

10. Számítógépes nyelvoktatás, az Internet lehetőségei A tárgy némiképp folytatja a francia tanár eszköztára tanegység tematikáját. Az Internet felhasználásnál külön elemezzük a kifejezetten nyelvtanítási célokat szolgáló programokat

33

(TV5 Monde) és az Internet tág értelemben vett felhasználási lehetőségeit a nyelvtanári munkában.

11. Nyelvvizsgák, érettségi, korszerű értékelési módszerek A Közös Európai Referenciakeret megismertetése és alkalmazása a különféle nyelvvizsgatípusok esetén. Vizsgafeladatok elemzése, készítése, az értékelés szempontjainak pontos ismerete. A kétszintű érettségi nyelvi feladatainak kritikai elemzése. A vizsgák minőségi kritériumai: validitás és megbízhatóság.

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét (tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat (OKM, Önkormányzatok) kér fel.


Név Beosztás Tudományos fokozat Dr. Csűry István egyetemi docens PhD.habil. Dr. Marosvári Mária Egyetemi adjunktus PhD. Dr. Csűry Andrea Egyetemi adjunktus PhD. Marádi Krisztina tanársegéd PhD.


Név Beosztás


HON- ÉS NÉPISMERET SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK 2.A szakért felelős oktató: a szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, a specializáció felelőse Dr. Bartha Elek 3.Képzési cél: A középiskolai tanárok és a vezető tanárok néprajzi, hon- és népismereti ismereteinek megújítása. A legújabb kutatási eredmények és értelmezési szempontok megismertetése. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező 5.A képzés szerkezete: a képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel

34

6.A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett tantermi, laboratóriumi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. Specializációtól függően terepgyakorlatok is vannak. 7.Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: Hon- és népismeretből elsajátítandó: elméletileg is megalapozott átfogó ismeretek, ezek rendszeretési képessége, alkalmasság önálló következtetések levonására. A megszerzett ismeretek magas szintű átadásának képessége az oktatás folyamatában. 7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: a 10/2006. sz. rendelet 2. számú rendeletében szereplő kötelező ismeretkörök, valamint az egyes specializációk által meghatározott választható ismeretkörök 7.3.Személyes adottságok: A néprajztudomány legújabb eredményeinek ismerete. Magas szintű tájékozottság a folklór, etnográfia és társadalomnéprajz legfontosabb kérdéseiben. Elméleti felkészültség a Hon- és népismeret legfontosabb kérdéseiről. 7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A hon- és népismeretből megszerzett ismereteket a középiskolai oktatásban és az oktatásszervezésben, szakcsoport vezetésben lehet alkalmazni.

3-4. félév tantervi hálója, hon- és népismeret


számonkérés

kredit óra-szám

számonkérés

kredit

Elméleti alapok (30 óra 8 kredit)

1. Hon és népismeret az iskolában

10 koll 3 Dr. Magyari Márta

CSc

2. Néphagyomány az eu-i országokban

10 koll 3 Dr. Keményfi Róbert

PhD, habil.

3. Honismeret a közoktatásban 10 koll 3 10 koll 3 Dr. Balogh Lászlóné

CSc

Szakmai tárgyak (150 óra 47 kredit)

1. Folklór 10 koll 3 10 koll 3 Dr. Bartha Elek DSc 2. Etnográfia 10 koll 3 10 koll 3 Dr. Lovas Kiss

Antal PhD, habil.

3. Folklór szeminárium

5 gyj 2 5 gyj 2 Dr. Nagy Éva PhD

4. Etnográfia szeminárium 5 gyj 2 5 gyj 2 Dr. Nagy Éva PhD 5. Határok és térképek az iskolában

10 koll 3 Dr. Keményfi Róbert

PhD, habil.

6. Regionális kultúra 15 koll,gyj 5 Dr. Lovas Kiss Antal

PhD, habil.

7. Vizualitás 10 koll 3 Dr. Lovas Kiss PhD,

35

Antal habil. 8. Honismeret, néprajzoktatás problematikája

10 gyj 2 Dr. Nagy Éva PhD

9. Régió és tárgykultúra 20 koll,gyj 5 Dr. Magyari Márta

CSc

10. Gyűjteménykezelés és múzeumpedagógia

15 koll,gyj 5 Dr. Magyari Márta

CSc

Összesítés 110 8/5 34 70 5/3 21

8.A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer:

A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni. A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: a záróvizsga résztárgyait az egyes specializáciok határozzák meg. A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga tárgyai: Hon és népismeret az iskolában Néphagyomány az eu-i országokban Honismeret a közoktatásban Folklór Etnográfia Határok és térképek az iskolában Regionális kultúra Vizualitás Honismeret, néprajzoktatás problematikája Régió és tárgykultúra Gyűjteménykezelés és múzeumpedagógia

A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve.

1. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával


TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Hon és népismeret az iskolában Kódja: A/1. Félév: tavaszi

36

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Magyari Márta Intézet / Tanszék: Déri Múzeum A tantárgy leírása: Az előadássorozat fontos feladata, tudatosítani a hallgatókban, hogy a modern múzeum és a honismereti képzés kommunikációjában a legfontosabb cél a gyűjtemény és a környezet autentikus és élményszerű bemutatása, amely hagyományos és korszerű módszerek egymás mellett élésében valósulhat meg a legtökéletesebben. A félév során a hallgatók megismerik legjelentősebb sajátosan múzeumi komplex kommunikációs eszköz, a kiállítás létrehozásának szempontjait és jellemzőit, valamint a múzeumok működését, a múzeum imázsát, és a látogatás általános benyomását meghatározó tényezőket. Az előadáshoz szeminárium is kapcsolódik.

Kötelező olvasmányok: Sz. Bányai Irén: A társadalmi rétegek életmódjának kiegyenlítődését dokumentáló anyagok gyűjtése. Történeti Múzeumi Közlemények, 2. sz. 1983. 16–28. Fejős Zoltán: Tárgyfordítások. Néprajzi múzeumi tanulmányok. Gondolat Kiadó. Budapest, 2003. Fejős Zoltán (szerk.): Néprajzi jelenkutatás és múzeumi gyűjtemények változása. Néprajzi Múzeum. (MaDok füzetek 1.) Budapest, 2003. Peterdi Vera: Az otthonkultúra mint néprajzi és legújabb kori történeti muzeológiai probléma. Néprajzi Értesítő, 2002. 84. évf. 69–77.

Helyzetkép a jelenkor kutatásáról egy néprajzi konferenciakötet alapján. Történeti Muzeológiai Szemle 3. 2003. 195–205. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Általános néprajz Kódja: A/2. Félév: őszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Keményfi Róbert Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék

A tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy átfogó képet adjon a napjainkban divatos az "etnicitás" címszóval

lefedett kutatásokról. Az előadások célja, hogy részleteiben megismertessék az etnicitás

37

keleti-európai és nyugat-európai értelmezését, valamint kitekintsenek a világ más területeire is és értelmezzék a multikulturalizmus kereteit. Célja az óráknak, hogy ennek az etnicitás fogalmi eltérésének a történeti hátterét levezesse. A jelen etnikai konfliktusai. A fogalmak tisztázása: nemzet, nemzetiség, etnikum, etnicitás, a nemzetmodellek értelmezése, a nemzetállam fogalma és kialakulása. A kurzus sort kerít a vertikális (történeti) szemlélet mellett a cigányság példáján az "etnicitás" jelen értelmezésére is. Lehet-e egyáltalán statisztikával mérni az "etnicitást" és a mért adatokból nemzetiségi-etnikai térképeket szerkeszteni. Az etnikai térképek szerkesztésére és történetére. Milyen szerepet játszanak a térképek a mai néprajztudományban. Tematika: Közép- és Kelet-Európa: nemzet, nemzetiség, etnikum. Nyugat-Európa, Egyesült Államok: etnicitás. A nemzetmodellek bemutatása. Közép- és Kelet-Európa etnikai betelepülés története. A Kárpát-medence etnikai betelepüléstörténete. Nyugat-Európa etnikai történetének a Kelettől eltérő perspektívái és útjai. Interkulturális kommunikáció. A kultúrnemzet fogalma. A multikulturalizmus értelmezési keretei és társadalma. Az etnicitás napjaink néprajzában és kulturális antropológiájában. A nemzetiségi térképek története és az etnikai kérdés béketárgyalásokon betöltött szerepe. Az etnicitás esszenciális és konstruktivista értelmezésének ellentéte a cigányság példáján. Szimbolikus etnikai határok és csoportok. A versenyelmélet. Az etnikai dinamika. Nacionalizmus. Az etnikai identitás jelentése, "mérhetősége", értelmezési keretei. Liminalistás – comunitas és etnicitás. Etniticitás – etnikai konfliktusok napjainkban a posztszocialista országokban és Nyugat-Európában. Etnikai regionalizmus – szeparatizmus. A délszláv háborúk néprajzi – kulturális- vallási gyökerei. A nemzetiségi kisebbségek jövője. Irodalom: Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam. Bp., 1998.;Hobsbawm, Eric J.: A nacionalizmus kétszáz éve.Bp., 1997. ; Barth, Fredrick: Régi és új problémák az etnicitás elemzésében. In: Regio. 7. 1996. 1. 3-26.; Kővágó László: Kisebbség - nemzetiség. Bp.1978. ; Für Lajos: Nemzetiségi kérdés, nemzetiségtudományi kutatások. Valóság XXV. 1982.1. 34-46.; Nagy György: A nemzetiség fogalma. In: Korunk. XXX. 1971. 5. 663-673.; Joó Rudolf: Etnikum, kisebbség, szórvány. In: Confessio X. 1986. 3. 3-9.; Joó Rudolf: Etnikumok és regionalizmus Nyugat Európában. Bp., 1988.;Pierré-Caps, Stéphané: Soknemzetiségű világunk. Bp., 1997.; Letnyei László: Etnikum és hatalom az Andokban. In: Replika. 29. 1998. 83-96.; Degregori, Carlos Ivan: Etnikai identitás, társadalmi mozgalmak és politikai szerepvállalás Peruban. In: Replika. 29. 1998. 105-116; Szarka László: Duna-táji dilemmák. Bp., 1998. ; Hoóz István: A cigány kisebbség. In: Kovacsics J.(szerk.): Magyarország nemzetiségeinek és a szomszédos államok magyarságának statisztikája (1910-1990). 339-348. Bp., 1994. ;Ladányi János – Szelényi Iván: Az etnikai besorolás objektivitásáról. In: Kritkia.1998. 3. 33-35.; Kertesi Gábor: Az empirikus cigánykutatások lehetőségéről. In: Replika. 3. 1998. 201-222.; Smith, Anthony: A nacionalizmus. In: Bretter Zoltán - Deák Ágnes (szerk.): Eszmék a politikában. A nacionalizmus. 9-27. Pécs, Tanulmány kiadó;

Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

38

A tantárgy címe: Honismeret a közoktatásban Kódja: A/3. Félév: őszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Balogh Lászlóné Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék

A tantárgy leírása:

A kurzus célja, hogy a hallgatónak megfelelő jártasságot adjon a néprajz tanításához,

hogy felkészüljön a hazai közoktatás (alsó és felső) középfokú általános vagy szakmai

képzést nyújtó intézményeiben való oktatói munkára. A kurzus során részletesen

foglalkozunk a magyar néprajz részterületeivel 14 órán keresztül (gazdálkodás,

természetismeret, táplálkozás népszokások, népművészet … stb.). A tantárgy

megismerteti a hallgatókkal azokat a módokat, tanári eszközöket, eljárásokat, különböző

tanterveket, amellyel hatékonyan tudják a néprajzot oktatni. A óra feltárja a néprajz

tanításában rejlő specifikumokat (élményszerűség, vizualitás …), valamint megfelelő

gyakorlásra ad lehetőséget. A kurzus párhuzamosan fut a Néprajz tanításának elméletével,

így azzal egymást kölcsönösen kiegészítik.

Kötelező olvasmányok: Ágh Zsófia: Útmutató a tárgyi és a szellemi néprajz tanításához. Bp. 1993. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterve. Munkaanyag. Bp., 2000.

Demény István Pál – Gazda Klára – Keszeg Vilmos – Pozsony Ferenc – Táncos Vilmos: Magyar Népi kultúra. Alapfogalmak. Folklór. Anyagi Kultúra Erdélyi Tankönyvtanács. Kolozsvár, 2000.

Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium

TANTÁRGYLEÍRÁS

39

A tantárgy címe: Folklór Kódja: B/1. Félév: őszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Bartha Elek Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék A tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy átfogó ismereteket adjon a szokások általános vonásairól, a szokáskutatás terminológiájáról és fő kérdéseiről, valamint, hogy megismertesse a magyar és az európai szokáshagyomány legfontosabb sajátosságait. Az ünnepi szokások ismertetése során hangsúlyt kap az egyes ünnepek eredete, keresztény tartalma.

Tematika: A népszokás fogalma. Hiedelem – szokás – rítus. A szokások csoportosítása. Az időszámítás etnológiája. Az ünnep fogalma, ünnepi viselkedésformák. A kereszténység ünnepei. Ünnepek és jeles napok a magyar és az európai folklórban. Irodalom: Magyar néprajz, VII. Tátrai Zsuzsanna: Jeles napok. ; Ujváry Zoltán: Népszokások és színjátékok, I. Folklór és etnográfia, 2. Debrecen, 1979.; Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. Bp. 1973. ; Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium, I-II. Bp. 1977.; Dömötör Tekla: Naptári ünnepek - népi színjátszás. Bp. 1964. ; Niedermüller Péter: A szokáskutatás szemiotikai aspektusai. In: Előmunkálatok . 9. Bp. 1981. 177-200.; Róheim Géza: Magyar néphit és népszokások. Bp. 1925. ; Szacsvay Éva: Bábtáncoltató betlehemezés Magyarországon és Közép-Kelet-Európában. Bp. 1987. ; Ujváry Zoltán: Farsang. Néprajz egyetemi hallgatóknak, 5. Debrecen, 1990.; Voigt Vilmos: Az ünnepi viselkedés szociológiai vizsgálata. Bp. 1981.; Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén. Bp. 1988.


TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Folklór Kódja: B/1. Félév: őszi / tavaszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3

40

Oktató: Dr. Bartha Elek Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék

A tantárgy leírása: A tantárgy célja azoknak a folklór jelenségeknek a bemutatása, amelyek az ember társadalmi érintkezéseit, a társadalom egyéni és közösségi megnyilvánulásait kísérik. A témakör általános kérdései között az előadások nagy figyelmet szentelnek Arnold van Gennep és Victor Turner teóriáinak, valamint az etnológiai kutatások ide vonatkozó adatainak. Valamennyi jelenségnél figyelemmel kísérjük a korábbi évszázadok hagyományai mellett a XX. századi életforma változásait, napjaink átmeneti rítusait és szokás-természetű társadalmi megnyilvánulásait. Az előadás rendszerint párhuzamosan fut a társadalomnéprajzi főkollégiummal, így azzal egymást kölcsönösen kiegészítik.

Tematika: A társadalmi élet folklórjának általános és elvi kérdései. Az átmeneti rítusok. Perinatális szokások és hiedelmek. A keresztség és a keresztelő. Névadás, névmágia. A magyar keresztnévadási rendszer. A kisgyermekkor folklórja. Avatási szokások. Legényélet, leányélet – az ifjúság társas élete és párválasztási szokásai. Nőrablás, nővásárlás, endogámia, exogámia. Eljegyzés, lakodalom. A felnőttkor szokásai és hiedelmei. Temetkezési formák. A temető néprajza. A szokásköltészet halotti műfajai. A társasmunkák folklórja. Jogi néprajz.

Irodalom: Magyar Néprajz, VII. kötet: Kapros Márta: A születés és kisgyermekkor szokásai. Györgyi Erzsébet: A házasságkötés szokásai. Kunt Ernő: Temetkezési szokások.; Fejős Zoltán: Az átmeneti rítusok. Ethn. XC. 1979. 406-414.; Vasas Samu: A kalotaszegi gyermek. hn. 1993.; Gazda Klára: Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest, 1980.; Kunt Ernő: Az utolsó átváltozás. Bp.; Kunt Ernő: Temetők népművészete. Bp. 1983. ; Balassa Iván: A magyar falvak temetői. Bp. 1989.; Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához, 10. kötet. Bp. 1982.; Ortutay Gyula: A szerelem Ajakon a házaséletig. Néprajz és nyelvtudomány, VI. 159-167, 211-217.; Lakodalom. Folklór és etnográfia, 9. Debrecen, 1983.; W. G. Sumner: Népszokások. Bp. 1978.; Tárkány Szűcs Ernő: Magyar jogi népszokások. Bp. 1981. ; Hoppál Mihály: Etnoszemiotika. Néprajz egyetemi hallgatóknak, 14. Debrecen, 1992. ; Balázs Lajos: Az én első tisztességes napom. Bukarest, 1994.; Tátrai Zsuzsanna: Leányélet. Bp. 1994.; Gyermekvilág a régi magyar falun, I-II. Szolnok, 1995. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Etnográfia Kódja: B/2. Félév: őszi

A tárgy típusa: előadás

41

Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Lovas Kiss Antal Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék A tantárgy leírása: A tantárgy célja a magyar gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás néprajzának és történetének bemutatása. Tematika: A gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás szerepe az ember gazdasági tevékenységében. A gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás ágazatai. Gyűjtögetés – A táplálkozáshoz és takarmányozáshoz használt növények gyűjtése. Gyógynövények. Festőnövények. A növényvilág és a kultusz. A gyűjtögető gazdálkodás történeti rétegei. Vadfogás és vadászat – A vadászat módjai és eszközei. Aktív vadászat, passzív vadászat. A magyar vadászat története, interetnikus kapcsolatai. A vadászat és a kultusz. Halászat – Halászati módok és eszközök. A magyar halászat története és kultúrtörténeti rétegei. Halászati üzemformák és halászati módok összefüggése. A halászat folklórja. Méhészkedés – A méhészkedés módjai és eszközei. A méhészkedés története és kultúrtörténeti rétegei. A méhészet szokásai és hiedelmei. A magyar gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás kutatástörténete és szakirodalma. Irodalom: Gyűjtögetés: Gunda Béla: A természetes növénytakaró jelentősége a Gyulai-havasok és a környező hegyvidék népének táplálkozásában. In: Ethnographica Carpatica, Budapest, 1966. 9-64.; Ujváry Zoltán. A vadon termő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő, 1957. 231-244.; Vajkai Aurél. A gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon. Néprajzi Értesítő, 1941. 231-258.; Zsupos Zoltán: Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Debrecen, 1987.

Vadászat: Ecsedi István: Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. Debrecen, 1933.; Gunda Béla: Vadfogó hurkok a Keleti-Kárpátokban. In: Ethnographica Carpathica, Budapest, 1966. 136-204.; Korompay Bertalan: A finnugorság szerepe az eurázsiai vadászműveltségben. Ethn., 1946. 9-14.

Moszynski Kazimir: A vadfogó csapdák fejlődéstörténetének néhány kérdése Közép-Európában. Műveltség és Hagyomány, I-II. Budapest, 1960. 193-205.

Halászat: Ecsedi István: Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve, Debrecen, 1934. 123-308.; Gunda Béla: A mérgező és szigonyos halászat Erdély nyugati hegyvidékén. In: Ethnographica Carpatica, Budapest, 1966. 65-135.; Solymos Ede: Dunai halászat - Népi halászat a magyar Dunán. Budapest, 1965.; Szilágyi Miklós: Halászó vizek, halásztársadalom, halászati technika. Debrecen, 1992.

Méhészkedés: Gunda Béla: A méhvadászat. In: Ethnographica Carpatica, Budapest, 1966. 205-246.; Kotics József: Népi méhészkedés Dél-Gömörben. Debrecen, 1989.; Szabadfalvi József: A magyar méhészkedés múltja. Debrecen, 1992.; Gunda Béla: A magyar gyűjtögető-zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Budapest, 1948. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

42

A tantárgy címe: Etnográfia Kódja: B/2. Félév: őszi / tavaszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Lovas Kiss Antal Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék A tantárgy leírása: A kurzus az alapozó képzési szakaszban megtartott tudománytörténeti előadásokhoz kapcsolódik, az ott elsajátított ismeretekre alapoz. Az előadás célja a jelen kutatások előzményeinek jobb megismerése, a tudománytörténeti ismeretek jobb megismerése, rendszerezése, elmélyítése. Tematika: A magyar néprajz kialakulása. Néprajzi viták. Pozitivizmus, evolucionizmus, összehasonlító néprajz, etnológiai kutatások. Természettudomány és néprajz. A leíró monográfia. Néprajz és művelődéstörténet. Népcsoportkutatások. Népi műveltség és kulturális nemzeti egység. Magyar néprajzi szintézisek. A prszichoanalitikus néprajz. Jelenkori néprajzi kutatások. Irodalom: Válogatott tudományos publikációk Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Folklór szeminárium Kódja: B/3. Félév: őszi / tavaszi

A tárgy típusa: szeminárium Óraszám/hét: összesen 5 óra Kredit érték:2 Oktató: Dr. Nagy Éva Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék

43

A tantárgy leírása: A szeminárium tudománytörténeti hátteret kíván adni a folklór előadásokhoz. A diákok választhatnak a két tematika között. A két szeminárium párhuzamos felépítésű. A szemináriumok célja, hogy a források közvetlen felhasználásával megismerkedjenek a magyarországi néprajztudomány és folklorisztika történetének legfontosabb alkotásaival, fordulópontjaival. Tankönyv: Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Bp. 1989. Voigt Vilmos (Szerk.): A magyar folklór. Bp. 1998. 2. fejezet.

Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint.

A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint.

Értékelés: dolgozatok, beszámolók készítése, a félévi teljesítmény beszámítása.

Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Etnográfia szeminárium Kódja: B/4. Félév: őszi / tavaszi

A tárgy típusa: szeminárium Óraszám/hét: összesen 5 óra Kredit érték:2 Oktató: Dr. Nagy Éva Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék A tantárgy leírása: A szeminárium tudománytörténeti hátteret kíván adni az etnográfia előadásokhoz. A diákok választhatnak a két tematika között. A két szeminárium párhuzamos felépítésű. A szemináriumok célja, hogy a források közvetlen felhasználásával megismerkedjenek a magyarországi néprajztudomány és folklorisztika történetének legfontosabb alkotásaival, fordulópontjaival.

44

Tankönyv: Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Bp. 1989. Voigt Vilmos (Szerk.): A magyar folklór. Bp. 1998. 2. fejezet.



Értékelés: dolgozatok, beszámolók készítése, a félévi teljesítmény beszámítása.

Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Határok és térképek az iskolában

Kódja: B/5.

Félév: tavaszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Keményfi Róbert Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék A tantárgy leírása: Az előadás célja, hogy a hallgatók a természeti és a történeti földrajz tárgyköréből, valamint néprajzi topográfiából átfogó, de alapvető lexikális tudást szerezzenek, és ezzel egyrészt megalapozzák a további néprajzi tanulmányaikat, másrészt kiegészítsék az előadásokat. Ennek megfelelően a tananyag két részre bomlik. Egy leíró földrajzi névanyagra és egy elméleti részre. Az első előadások azokat a térkereteket határozzák meg, amelyeken belül a KLTE Néprajzi Tanszéke a kutatásokat végzi. Átfogja a kárpát-medencei nemzetiségek és etnikai csoportok elhelyezkedését (előkészítve ezzel a III. éves etnicitás kurzust is) történeti helyneveit és történetét. A tananyag második része átfogja azokat a sarkalatos természet- és társadalomföldrajzi pontokat, amelyek ismerete nélkül nem lehet értelmezni bizonyos néprajzi jelenségeket (folyószabályozások hatása). Minden egyes témakörhöz bőséges elsajátítandó topográfiai névanyag tartozik. Tematika: Európa néprajzi, földrajzi és történeti topográfiája, helyezte, határai, tartalma a különböző elképzelések szerint. Közép-Európa néprajzi, földrajzi és történeti topográfiája. Helyzete, határai, tartalma a különböző elképzelések szerint. A Kárpát-medence történeti néprajzi, földrajzi és történeti topográfiája. A magyar vármegyerendszer 1920-előtt. Nemzetiségek térszerkezete a történeti Magyarországon. Etnikai csoportok térszerkezete a történeti Magyarországon. Magyarok térszerkezet napjainkban a határainkon kívül. Történeti határformák. Államhatárok, gyepű, gyepűelve. Ártéri gazdálkodás. Folyószabályozások. A Tisza szabályozása és hatása az Alföld népi gazdálkodására. A Tisza mellékfolyóinak szabályozása. A tájátalakítás hatása. A Kárpátok felépítése. A hegység népi kultúrában betöltött szerepe, fontos helynevei.

45

Tankönyvek: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája História. 1997. 7-46. ; 64-71;. 89-99, 119-136. (vármegyék és központjaik); Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája. PÉLDATÁR. Budapest, 1997. História; Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Budapest, 1990.


TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Regionális kultúra Kódja: B/6. Félév: őszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Lovas Kiss Antal Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék A tantárgy leírása: A kollégium célja, hogy a hallgatók tájékozódni tudjanak a magyar népi kultúra térképén. Az előadások szeminárium szerű foglalkozásokkal is vegyülnek. Feladatként kapják, hogy ekkorra lakó- vagy származási helyükről (illetve annak környékéről) 6-8 oldalas dolgozatot készítsenek, mintegy tudatosítva magukban saját szülőföldjük (községük, vidékük) néprajzi értékeit. Tudatosan választott viszonyítási pont ez, amihez később más tájakat is természetesen mérhetnek, persze a szülőföld ismeretét tovább mélyítve. Lényeges feladat év elején, hogy Viski, Gunda tanulmányai vagy a Balassa-Ortutay kötet alapján már az első két hétben megtanulják és tájékozódni tudjanak a hallgatók a főbb néprajzi csoportok között. Tematika: A kultúra térbeli megoszlása. A néprajzi nagytáj fogalmának kialakulása (pl. Anonymus, Oláh Miklós, Bél Mátyás). A korai néprajzi értékű feljegyzések, módszeres leírások kezdete (Csaplovics, Fényes, Szeder, Palugyay, OMMIK, Bátky). A Kárpát-medence népei a honfoglalás előtt. Későbbi sorsuk. Népmozgalmak a törökkor végéig. Népmozgalmak a török kiűzésétől Trianonig. A Kárpát-medence népeinek legújabb kori átrendezése. Néprajzi csoport, etnikai csoport, etnokulturális csoport fogalma. Kistáj, nagytáj, régió, táji- és történeti csoportok, stb. fogalma. Magyar néprajzi nagytájak. Jászság. Ormánság. A Három-város. Budapest környéke. Peremvidékek, zárványok. Tankönyvek: Bátky Zsigmond: Magyarország néprajza. Budapest 1990.; Kósa László. Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon, Debrecen, 1991.

46

Irodalom:

Andrásfalvy Bertalan: A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethn. 1978.; Andrásfalvy Bertalan: Néprajzi csoport, kistáj, régió. In: Népi Kultúra - Népi társadalom. XI-XII. Budapest, 1980.; Bakó Ferenc. a kontinuitás és a migráció szerepe a palóc centrum népességének kialakulásában. In: Agria, Egri Múzeum Évkönyve. XIX. Eger, 1983.;Bakó Ferenc: Módszerek és feladatok (Palóc tanácskozás Egerben 1967. november 10-11.) Eger, 1968.; Barabás Jenő: A belső fejlődés fogalmáról. Ethn. 1966.; Barabás Jenő: Az etnikai csoport fogalmának kérdéséhez. Ethn. 1958.; Gunda Béla: A kultúra integrációja és az etnikai csoportok alakulása. In: Műveltség és Hagyomány. V. Debrecen, 1963.; Gunda Béla: A magyarság néprajzi csoportjai. In: A magyar nép (szerk.: Bartucz Lajos). Budapest, 1943.; Paládi-Kovács Attila:(szerk.): Néprajzi csoportok kutatási módszerei. In: Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához. 7. kötet. Budapest, 1980.; Szabó István: A magyarság életrajza. Budapest, 1941.; Szabó László: A jász etnikai csoport I. 9-101.; Ujváry Zoltán: Az interetnikus kutatásokról Észak-Magyarország népi kultúrájának vizsgálatában. In: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon. (szerk.: Kunt Ernő - Szabadfalvi József - Viga Gyula), Miskolc, 1984.; Viski Károly: Etnikai csoportok és vidékek. Budapest, 1938. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Regionális kultúra Kódja: B/6. Félév: őszi

A tárgy típusa: szeminárium Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 2 Oktató: Dr. Lovas Kiss Antal Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék Tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy az „Etnicitás” előadásaihoz kapcsolódva a hallgatók esettanulmányok és a téma forrásanyagának olvasásával azok elemzésével, értelmezésével minél mélyebben elsajátítsák a tudományos problémakör sajátosságait. A szeminárium oktatási jellege lehetőséget teremt arra is, hogy az etnicitás felfogásbeli eltérésinek különbségét egyidejűleg, azaz párhuzamos szövegolvasással értessük meg a hallgatókkal. Hasonlóan az előadáshoz, a szemináriumon is előkerülnek a terminológiai, módszertani kérdések, elméleti megközelítések. Tematika: A nemzetmodellek bemutatása: népnemzet, államnemzet, kultúrnemzet, osztálynemzet; identitás és etnicitás mint konstrukciók; egyéni és kollektív identitás; etnikai csoport, etnikum, nemzeti, etnikai kisebbség, nemzetiség fogalma; az „olvasztótégely” elképzelése; multikulturaizmus; interkulturális kommunikáció; nacionalizmus értelmezése, típusai.

47

Kötelező olvasmányok: Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam. Budapest, 1998 Kántor Zoltán (szerk.) Nacionalizmuselméletek Bp. 2004 Anderson, Benedict: Elképzelt közösségek, Bp. 2006 Brubaker, Rogers: A nacionalizmus új kertek között, Bp, 2007 Fejős Zoltán: Az etnicitás árnyalatai. In: 2000. XI. 51–61.; A. Gergely András: Kisebbség, etnikum, regionalizmus. Bp. 1997 B. Altermatt, Urs: A szarajevói jelzőtűz. Bp. 2000 Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: gyakorlati jegy megszerzése Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Vizualitás Kódja: B/7. Félév: őszi / tavaszi / mindkettő

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Lovas Kiss Antal Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék A tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedhessenek azokkal a népi kultúrában fellelhető vizuális jelekkel és jelrendszerekkel, amelyek olvasása és helyes értelmezése hozzájárul az árnyaltabb társadalomismeret, szociális és kommunikációs értelmezési keret felállításához. A népi kultúra jelhasználata, szemiotikus kódok ismeretét a hallgatók előadások keretén belül sajátítják el. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Honismeret, néprajzoktatás problematikája

48

Kódja: B/8. Félév: tavaszi

A tárgy típusa: szeminárium Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 2 Oktató: Dr. Nagy Éva Intézet / Tanszék: Néprajzi Tanszék

A tantárgy leírása: Az előadássorozat fontos feladata, tudatosítani a hallgatókban, hogy a modern múzeum és a honismereti képzés kommunikációjában a legfontosabb cél a gyűjtemény és a környezet autentikus és élményszerű bemutatása, amely hagyományos és korszerű módszerek egymás mellett élésében valósulhat meg a legtökéletesebben. A félév során a hallgatók megismerik legjelentősebb sajátosan múzeumi komplex kommunikációs eszköz, a kiállítás létrehozásának szempontjait és jellemzőit, valamint a múzeumok működését, a múzeum imázsát, és a látogatás általános benyomását meghatározó tényezőket. A Hon és népismeret az iskolában című előadáshoz kapcsolódó szeminárium alkalmat teremt a hallgatók számára, hogy az egyes konkrét múzeumi kommunikációs eszközök megvalósulását a gyakorlatban megfigyelt tapasztalatok alapján elemezzék. A félév során bepillantást nyerhetnek a múzeumi rendezvények szervezésének jellemzőibe, a múzeumi kiadványok készítésének szempontjaiba, és az intézmények külső kommunikációjába. Megismerik az egységes intézményi arculat kialakításának perspektíváit és a látogatás általános benyomását meghatározó tényezőket. Kötelező olvasmányok: Sz. Bányai Irén: A társadalmi rétegek életmódjának kiegyenlítődését dokumentáló anyagok gyűjtése. Történeti Múzeumi Közlemények, 2. sz. 1983. 16–28. Fejős Zoltán: Tárgyfordítások. Néprajzi múzeumi tanulmányok. Gondolat Kiadó. Budapest, 2003. Fejős Zoltán (szerk.): Néprajzi jelenkutatás és múzeumi gyűjtemények változása. Néprajzi Múzeum. (MaDok füzetek 1.) Budapest, 2003. Peterdi Vera: Az otthonkultúra mint néprajzi és legújabb kori történeti muzeológiai probléma. Néprajzi Értesítő, 2002. 84. évf. 69–77. Helyzetkép a jelenkor kutatásáról egy néprajzi konferenciakötet alapján. Történeti Muzeológiai Szemle 3. 2003. 195–205.

Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: gyakorlati jegy megszerzése Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Régió és tárgykultúra

49

Kódja: B/9. Félév: őszi

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Magyari Márta Intézet / Tanszék: Déri Múzeum A tantárgy leírása: A tantárgy célja: A régészeti kutatások által feltárt leletanyagot a néprajz szemléletének megfelelően való hasznosítsa. A régészeti néprajz módszereivel olyan modelleket dolgozhatunk ki, amelyek egy-egy probléma megoldásának irányába mutatnak olyan esetekben is, amelyekre a régészeti leletek nem adnak közvetlen, egyértelmű vagy éppen semmiféle magyarázatot. Témakörök. A Kárpát-medence régészeti leletanyaga. Az egyes témakörök egy történeti-népmozgalmi rövid összefoglaláson kívül, a néprajzi szemléletnek megfelelően a következő főbb kérdésekre terjednek ki: a település, a lakóház és környezte, a gazdálkodás, társadalom, vallási elképzelésesek, kultikus szokások és temetkezés. Témakörök: régibb kőkor, paleolitikum, újkőkor, nelitikus, rézkor, bronzkor, korai vaskor, késői vaskor, római kor, népvándorlás kora és a korai középkor, honfoglalás kora, Árpád-kori falu, kunok, jászok, középkori falu. Tankönyv. Selmeczi László: Régészeti alapismeretek néprajz szakos egyetemi hallgatóknak Néprajz egyetemi hallgatóknak 16. Db., 1993. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Gyűjteménykezelés és múzeumpedagógia Kódja: B/10. Félév: őszi / tavaszi / mindkettő

A tárgy típusa: előadás Óraszám/hét: összesen 10 óra Kredit érték: 3 Oktató: Dr. Magyari Márta Intézet / Tanszék: Déri Múzeum

50

A tantárgy leírása: A tantárgy célja, hogy a leendő szakvizsgás oktatókkal megismertesse azt az intézményi közeget, amelyben az egyetem elvégzése után szakmai segítséget kaphatnak, gyakorlatot végezhetnek.

Tematika: A muzeológia fogalma és főbb irányai. A muzeológia az európai országokban. A műgyűjtés története – gyűjtemények az ókorban, a középkorban és a kora-újkorban. A magyarországi műgyűjtés története. A múzeum, mint sajátos kulturális intézménytípus. A múzeumok főbb típusai. A magyar múzeumügy története. A ma múzeuma. Új vonások a múzeumi gondolatban, a múzeumügy szervezete és az érvényben lévő jogszabályok, múzeumépítészet, gyűjtőmunka és tudományos feldolgozás, gyűjteményi és műtárgyvédelmi munka, közművelődési tevékenység, ügyvitel. A múzeum a kulturális intézmények rendszerében, a múzeum és a közművelődési, tudományos, valamint felsőoktatási intézmények kapcsolata.

Irodalom: Schreiner K.: Einführung in die Museologie. Heft l. Neubrandenburg.; Oroszlán Z.: Általános múzeológia. Bp. 1955.; Korek J.: A múzeológia alapjai. Bp. 1988.; Entz Géza. A magyar műgyűjtés története. Bp. 1934.; Balassa I. – Béni M.: Magyar múzeumok, Bp. 1970. Múzeumpedagógiai segédkönyv. Bp. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint. A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírásai szerint. Értékelés: kollokvium Megjegyzés:

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét ( tantermek és felszerelésüket)biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat( OKM, Önkormányzatok)kér fel. A specializációs továbbképzésben részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről

Név Beosztás Tudományos fokozat Dr. Bartha Elek Egyetemi tanár DSc Dr. Keményfi Róbert Egyetemi docens PhD, habil Dr. Lovas Kiss Antal Egyetemi docens PhD, habil. Dr. Nagy Éva Egyetemi adjunktus PhD


Név Beosztás Dr. Balogh Lászlóné Főiskolai docens

51

Dr. Magyari Márta


LATIN SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK 2.A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József; a latin specializáció felelőse: Dr. M. Nagy Ilona. 3.Képzési cél: A pedagógusok általános pedagógiai valamint szaktárgyi ismereteinek felfrissítése az újabb elméleti és gyakorlati megközelítések megismerésével, s ezek alapján a pedagógus szakvizsgára való felkészítés. A specializációs képzés speciálisan az ókori görög-latin civilizáció szöveges és tárgyi emlékeinek újabb interpretációs lehetőségeivel kívánja megismertetni a résztvevőket. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező. 5.A képzés szerkezete: A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel. 6.A képzés módszerei: Elméleti jellegű előadások mellett tantermi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások.

7.Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: A szakvizsgára felkészítő specializációs továbbképzés a szaktárgyi és szakmódszertani ismeretek megújításával tovább növeli a pedagógus szakmai biztonságát. Képessé teszi arra, hogy a változó oktatási körülmények között helyt tudjon állni, merjen igényes feladatokra vállalkozni, ilyeneket kezdeményezni és megvalósítani, illetve magas fokon felkészülve tudja szakterületén a szaktól elvárt társadalmi szerep és az ifjúság igényei közötti egyensúlyt megtalálni és azt az ifjúságnak meggyőzően közvetíteni. Külön hangsúlyozzuk az interdiszciplináris szemléletmód formálását, amelyre a latint általános kultúrtörténeti szerepe kijelöli.

52

7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: A latin specializáción a következő nagy ismeretkörök legújabb szaktudományos és módszertani megújítását tűzzük ki: Antik (görög és római irodalom valamint latin nyelv; antik (görög és latin) társadalom- és művelődéstörténet; latin szakmódszertan, beleértve az informatika ókortudományokban való felhasználásának ismretét is. Mindegyik tárgyblokk tovább differenciálódik. Az irodalom áttekintése részben a műfajok történetére, részben az utóélet kérdéseire koncentrál, ami a résztvevők általános irodalomszemléletét alakítja, illetve az ókori művek mai értelmezési lehetőségeit tudatosítja. A latin nyelvi blokk az újabb leíró nyelvészeti módszerek latin alkalmazásával a hagyományostól eltérő megközelítési móddal ismerteti meg a hallgatókat. Emellett újdonság a latin szaknyelvi használatának tárgyalása, ami különösen a pedagógus pályaorientációs munkáját segíti, de a latint szaknyelvként tanítóknak is hasznos. A görög-római társadalom és művelődés tárgycsoportban a görög-római történelem és filozófia a mai társadalmak számára is aktuális kérdéseit vitatják meg, a művészettörténet a művészetek szélesebb társadalmi összefüggéseivel és formanyelvének általánosabb kérdéseivel is foglalkozik, a művelődéstörténet új eleme pedig az antik kultúra átélési módszereinek megismerése. A szakmódszertani blokk részben az aktuális oktatási rendszer minősített feladataira koncentrál, másrészt helyi vagy regionális feladatokhoz nyújt szakmai támaszt. Külön foglalkozunk az informatika felhasználási lehetőségeivel az ókortudományokban illetve a klasszikus nyelvek és kultúra oktatásában. 7.3.Személyes adottságok: A specializációs továbbképzés jótékonyan befolyásolja a latintanár kreativitását és bátorítja vállalkozó szellemét. Látókörét egyrészt interdiszciplináris irányban szélesíti, másrészt érdeklődését a külföldi tapasztalatok, módszerek rendszeres követésére is kívánja serkenteni. Kollegiális, valamint a diákjai iránti empátiájának fokozását is szolgálja a felkészítő tananyag. Összességében személyi igényessége nő, ami környezetére is várhatóan kihat. 7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A latin specializáción megújított ismeretek és képességek a tanárnak lehetőséget adnak arra, hogy sikeresen alkalmazza azokat a napi közoktatási munkájában. Ez a legfontosabb célja a továbbképzésnek. Ezen túl különleges feladatok ellátására is felkészítést jelent, például emelt szintű érettségi, országos vagy regionális latin versenyek szervezése, görög-római emlékekhez tett hazai és külföldi kirándulások, antik gyűjteményekben való jártasságával múzeumlátogatások szakszerű vezetése, szaknyelvi (egészségügyi, jogi stb.) latin oktatása stb. Mint osztályfőnök is hasznát veszi a latintanár annak, hogy ismeri az európai kultúra ókori örökségének kérdéseit. A közvetlen gyakorlati munka több szintjén túl a szakos vezetői munkakörök (például vezetőtanár, szaktanácsadó) betöltésekor is profitálhat a továbbképzésből a tanár, mert nagyobb rálátása lesz az újabb elméleti megközelítésekre és gyakorlati módszerekre.


III. félév IV. félév oktató fokozat Tantárgy óra- szám

számonkérés

Kredit óra-szám

számonkérés

kredit

I. Latin nyelv és antik (görög-római) irodalom

Antik (görög és római) irodalom

18 koll 5 15 koll 4 Havas László Szekeres Csilla

DrSc PhD

2. Latin nyelv 18 gyj 5 15 koll 4 M. Nagy Ilona PhD

53

habil

II. Görög és római társadalom és művelődés

1. Görög és római történelem

8 koll 3 Takács Levente PhD

2. Görög és római filozófia

8 gyj 3 8 koll 3 Szekeres Csilla PhD

3. Görög és római művészettörténet

15 koll 4 12 gyj 4 Gesztelyi Tamás CSc, habil.

Görög és római művelődéstörténet

10 gyj 3 12 gyj 4 Gesztelyi Tamás CSc, habil

III. Latin szakmódszertan 1. Latin szakmódszertan 18 gyj 5 15 gyj 5 (vezetőtanár)

Szilágyi Ilona

2. Informatika és ókortudomány

8 gyj 3 Takács Levente PhD

Összesítés 95 3/4 28 85 3/4 27


A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni. A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: A záróvizsga fő résztárgyai a görög és római irodalom és a latin nyelv. Az irodalmi és a nyelvi tételek azonban magukban foglalják e területek kapcsolatait, érintkezését a társadalom- és a művelődéstörténet megfelelő területeivel, valamint a továbbélés kérdéseit is. Mindegyik tételt módszertani szempontból is ki kell fejteni. A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve. 9.A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával. 10. Tantárgyi programok: I. Latin nyelv és antik irodalom tantárgyi blokk I. 1. Görög-római irodalom Oktató: Havas László DSc, egyetemi tanár, DE Klasszika-filológiai Tanszék Szekeres Csilla PhD, egyet. Adjunktus, DE Klasszika-filológiai Tanszék A tárgy célja: a fő irodalmi műfajok antik prototipusainak áttekintésével előmozditja - a korábbi kronologikus szemlélettel szemben - a műfajközpontú irodalomszemlélet megerősödését. Ez a szemléletmód univerzálisabban is hozzásegit egyrészt a modern

54

műfajok, másrészt a nyelvi szövegtipusok megértéséhez. A tanárnak más nyelvű irodalmak tanulmányozása esetén is alkalmazható jártasságot biztosit, ezzel hozzájárul a tőle elvárt nagyobb rálátás kialakitásához. A tárgy tematikája: Irodalmi szövegek feldolgozása 1. l/ A prózai műfajok terén, tekintettel világirodalmi recepciójukra. Szükebb tematikai egységek: - elbeszélő műnem: a történetírás, regény, önéletrajz, mese (egyes típusok) - demonstratív műnem: dialógusok, értekezések - retorika, filozófia, tudomány, művészet - közvetlen hatást kiváltó műfajok: szónoki beszéd levél

1. 2/ Költői művek - elégia - epikus költészet - óda - filozófiai tanköltemény - személyes költészet A kreditszerzés módja: kollokvium Kreditérték: 5 A kollokvium előfeltétele: egy klasszikus irodalmi mű vagy részlet (választhatóan próza vagy költői mű) intepretálásának bemutatása Kontaktórák száma: 18 I. 2. Latin nyelv Oktató: M. Nagy Ilona PhD habil., egyet. adjunktus. DE Klasszika Filológiai Tanszék A tárgy célja: A klasszikus latin nyelvi ismeretek uj módszerű megközelitéseiből ad izelitőt, valamint a latin nyelv kiaknázási lehetőségeire irányitja a figyelmet többnyelvű környezetben. Ezzel segiti a latintanárt abban, hogy egyszerre több nyelvre koncentráló nyelvtanári magatartást ("Mehrsprachigkeitsdidaktik") alakitson ki, amire a nyelvtanárok közül a latintanár képzettsége a legalkalmasabb. Ennek a kivánt, uj nyelvtanári attitüdnek a kialakitásában a latintanárnak példaadó szerepe van. Tematikája: A latin lexika néhány kérdése. A latin szókincs továbbélése: az eurolatin szókincs.- Ujabb elméleti megközelítések a latin mondattan és szövegtan leírásában. – Az újabb mondattani és szövegtani ismeretek alkalmazása a külföldi iskolai latin nyelvtanokban. - A mondattan a fordítás szolgálatában. - Fordítás és műfordítás.

55

Kreditértéke: 5 Kontaktórák száma: 18 A kreditszerzés módja: gyakorlati jegy. A gyakorlati jegy megszerzésének módja: egy elméleti vagy egy gyakorlati téma kidolgozása a fenti témakörökből (pl. a téma idegen nyelvű szakirodalma, vagy egy téma uj módszerű iskolai feldolgozásának elkészitése, egy szövegrészlet műforditásának elkészitése stb.) II. Görög és római társadalom és művelődés blokk II. l. Görög és római művészettörténet: Oktató: Gesztelyi Tamás CSc, habil. egyet. docens. DE Klasszika-filológiai Tanszék A tárgy célja: a görög-római civilizáció művészeti, illetve tágabban tárgyi emlékeinek ú jabb interpretációs lehetőségeire felhívni a figyelmet. E készség megújítása nemcsak az antik kultúra megértésének nélkülözhetetlen eleme, hanem a növekvő diák-mobilitással is nagyobb jelentőséget kap (külföldi múzeumlátogatások, kirándulások). A tanár kezdeményező szerepe e téren a jövőben még nagyobb szerephez juthat. Tematikája: - Irodalmi és képzőművészeti párhuzamok: Vergiliusi, ovidiusi olvasmányok mondai, mitológiai motívumainak korabeli ábrázolásai és későbbi utóélete az európai képzőművészetekben. A tárgy kreditértéke: 4 Kontakt órák száma: 15 A kreditszerzés módja: kollokvium

II. 2. Görög és római történelem: Oktató: Takács Levente PhD, egyetemi tanársegéd A tárgy célja: az ókori görög és római történelmet érintő ujabb kutatási eredmények értékelése Tematika: Történeti források - történelemkoncepciók - újabb kutatási eredmények Kreditértéke: 3 kredit Kontaktórák száma: 8 A kreditszerzés módja: gyakorlati jegy (írásbeli referátum készitése, pl.forrásismertetés stb.) II. 3. Görög és római filozófia: Oktató: Szekeres Csilla PhD, egyetemi adjunktus, DE, Klasszika-filológiai Tanszék A tárgy célja: az ókori filozófiai irányzatok kutatása terén elért újabb eredmények

megvitatása, különös tekintettel a hellenisztikus filozófiai irányzatokra és a római filozófiára. Tematika: Antik filozófia - római szerzők

Kreditértéke: 3 kredit

56

Kontaktórák száma: 8 A kreditszerzés módja: gyakorlati jegy II. 4. Görög és római művelődéstörténet: Oktató: Gesztelyi Tamás CSc, habil. egyetemi docens A tárgy célja: az ókor tárgyi emlékeinek modern interpretációs lehetőségeivel és adathordozóival való ismerkedés. (Vö. még a művészettörténet tárgy leírásánál mondottakat.) Tematika: - Régészeti séták Pannoniában és azon túl: Pannonia mint kirándulási célpont és a római emlékek közvetlen megismerésének színtere. Felkészítés klasszikus területek meglátogatására, melyek nagyobb része ma már az EU határain belül található. - Az antik szellemiség nyomai közvetlen környezetünkben (főleg építészetben) - Régiségtani kérdések: A szemléltetés forradalmi újdonságai: képi adatbázisok, CD-ROM-ok készítése, használatuk módszertani kérdései. Kreditértéke: 3 kredit (10 óra) A kreditszerzés módja: gyakorlati jegy A gyakorlati jegy szerzésének módja: a téma egy vonatkozásának önálló feldolgozása III. . A latintanítás szakmódszertana: Oktató: Szilágyi Ilona vezetőtanár, DE Kossuth Gyakorló Gimnázium, a DE Klasszika-filológiai Tanszék óraadója III. l. Szakmódszertan l. A tárgy célja: A tanár módszertani kultúrájának elméleti megújítása annak érdekében, hogy a változó körülmények között rugalmasan viszonyuljon a latintanítástól elvárt feladatokhoz. Tartalma: Hogyan változtak meg a latinoktatás céljai és keretei az új helyi pedagógiai programok bevezetésével? - helyi tanterv és tanmenetek készítése

- a szerkesztett és adaptált anyagok (kezdő olvasmányok) tartalma - az auctoranyag változása (választási lehetőségek és szempontok) - új eszköztár (internet, DVD,CD-ROM, videók, interaktív tábla) - a kulúra-alapozás lehetőségei és kívánalmai a mai Európában(a görög-római kultúra

mint az európai civilizáció egyik gyökere) - a nyelvi párhuzamok és kontrasztok az iskolában tanított élő idegen nyelvekkel

(elsősorban az angollal) Kompetenciafejlesztés a latinórákon A differenciált foglalkoztatás (felzárkóztatás és tehetséggondozás) kérdései a latinoktatásban Felkészítés a kétszintű érettségire, nyelvvizsgára, versenyekre (Ábel Jenő, OKTV, Arpinói Nemzetközi Cicero-verseny), latin szakra stb.

57

A tárgy kreditértéke: 5 A kreditszerzés módja: gyakorlati jegy A gyakorlati jegy megszerzésének módja: beszámoló. A beszámoló módja: egy tanitási egység komplex kidolgozása az alábbi javasolt témákból:

- szótározási minták CD-ROM segítéségével - 2-3 szóbeli érettségi tétel kidolgozása az adott kívánalmak szerint - gyakorló szöveg- és feladatsor összeállítása nyelvvizsgára készülőknek - gyakorló szöveg- és feladatsor összeállítása felzárkóztatás és korrepetás céljára - komplex nyelvi és műveltségi vetélkedő feladatsorának kidolgozása (csoportmunka) - antik témájú bemutató forgatókönyvének kidolgozása (csoportmunka) - a kétszintű érettségi követelményei, stb.

………………………………………………………………………………………………… IV. félév: össz. 27 kredit (85 kontakt óra) értékben I. Latin nyelv és antik irodalom blokk Görög és római irodalom: Oktató: Havas László DrSc, egyetemi tanár, DE Klasszika-filológiai Tanszék Szekeres Csilla PhD, egyetemi adjunktus, DE Klasszika-filológiai Tanszék A tárgy célja: kitekintés a latin nyelvű irodalom továbbélésének néhány kérdésére. A tanár szakmai biztonságát, multidisciplináris irodalmi jártasságát erősiti. Téma: klasszikus témák modern feldolgozásai. Latin nyelvű irodalom az ókoron tul. Élő latin irodalom. Kreditérték: 4 Kontaktórák száma: 15 Kreditszerzés: gyakorlati jegy A gyakorlati jegy megszerzése: beszámoló alapján Latin nyelv Oktató: M. Nagy Ilona PhD habil., egyetemi adjunktus, DE Klasszika Filológiai Tanszék A tárgy célja: Kitekintés a latin nyelv változataira. A kurzus segiti a pályairányitás és tehetséggondozás módszereinek bővitését. Tematika: A latin nyelv élete, változatai az ókor után. Középkori és ujkori latin. A latin a különféle tudományterületeken /bölcsészterületek: történész, levéltáros, jogi, egyházi; természettudományos területek: orvosi, gyógyszerészi, biológiai; zene stb./ - kapcsolatteremtés lehetőségei más műveltségi területekkel. Kreditérték: 4

58

Kontaktóra: 15 A kreditszerzés módja: koll. II. Görög és római társadalom és művelődés blokk

Görög és római filozófia: Oktató: Szekeres Csilla PhD, egyetemi adjunktus, DE, Klasszika-filológiai Tanszék A tárgy célja: az ókori filozófiai irányzatok kutatása terén elért újabb eredmények

megvitatása, különös tekintettel a hellenisztikus filozófiai irányzatokra és a római filozófiára. Tematika: Antik filozófia - római szerzők II.

Kreditértéke: 3 kredit Kontaktórák száma: 8 A kreditszerzés módja: gyakorlati jegy Antik művelődéstörténet: Oktató: Gesztelyi Tamás CSc, tv. egyetemi docens, DE, Klasszika Filológiai Tanszék A tárgy célja: Tantárgyi motivációs lehetőségek bővítése. Kooperációs lehetőségek építése egy-egy régió latintanárai között a vezetőtanár kezdeményezésével és koordináló szerepével A tárgy tematikája: - Átélt antik kultúra: Szituációs játékok témái, lehetőségei, megvalósítása. (Pl. étkezés: mit ettek a rómaiak, mit ettek a katonák?) Keresd környezetünk antik motívumait, latin feliratait!

Kreditérték: 4 Kontakt órák: 12 Kreditszerzés módja: koll. (óraterv egy témából stb. alapján) III. A latintanitás szakmódszertana III. l. Szakmódszertan_ Oktató: Szilágyi Ilona vezetőtanár, DE Kossuth Gyakorló Gimnázium, a DE Klasszika-filológiai Tanszék óraadója A tárgy célja: a szak legújabb tanítási segédleteinek, koncepcionális és gyakorlati kérdéseinek megvitatásával a tanár bátorítást kap tananyagszerző-szerkesztő, innovatív képességeinek gyakorlásához A tárgy tematikája: A tankönyvek koncepcionális kérdései; A használatban levő és készülő kötetek bemutatása (pl. A Nemzeti Tankönyvkiadó új kiadású latin tankönyvei) Idegen nyelvű latin tankönyvek. Szempontok: A szövegfeldolgozás és interpretáció gyakorlása

59

A lexika újfajta feldolgozása A feladat- és gyakorlatkészítés néhány módszere Munka a tankönyvekkel - módszertani feldolgozások a szükséges (elsősorban modern) kiegészítő anyagok bevonásával: - a felhasználható játék- és dokumentumfilmek összegyűjtése - a bevonható CD-ROM-ok -anyagkeresés az Interneten – ennek veszélyei - a Sulinet digitális tudásbázis tananyagai „A latinórák keretein túl” – lehetőségek a figyelemfelkeltésre és a tárgy népszerűsítésére A tárgy kreditértéke: 5 kredit Kontaktórák száma: 15 A kreditszerzés módja: gyakorlati jegy

III. 2. Az informatika az ókortudományban Oktató: Takács Levente A tárgy célja: Az információ megőrzésének és tárolásának áttekintése a homéroszi eposzoktól az Internetig. A kurzus először azokkal az információ-átadási és -megőrzési technikákkal foglalkozik, amelyek az ókorban jellemzőek voltak, s bizonyos sajátosságaik mind a mai napig érvényesek. Az információtechnológia korabeli aspektusait a klasszikus antik civilizáció keretében tárgyalja, felhasználva a görög-római források beható elemzését. Tematika: A számítógép mint információ-feldolgozó gép. Számítógép architektúrák. Informatikai alapfogalmak (adat, program, fordítóprogram, interpreter, programozás, operációs rendszer, alapszoftver, rendszerközeli szoftver, alkalmazói szoftver, bit, bájt, kompatibilitás, táblázatkezelők, szövegszerkesztők, adatbáziskezelők). Perifériák fajtái, használatuk. Operációs rendszer alapfogalmak. MS Word, Powerpoint programok használata. Ókori tárgyú CD-ROM-ok kezelése, használata. Internetes keresőprogramok. Könyvtárak, katalógusok, folyóiratok a világhálón. Antikvitáshoz kapcsolódó egyéni projektek összeállítása.

Kötelező irodalom A III. félévhez (résztárgyanként): 1. Görög-római irodalom: Adamik T., Római irodalom az archaikus korban. Seneca Kiadó, Pécs, 1993. (A tárgyalt

műfajokra, illetve művekre vonatkozó fejezetek; az elemzendő művek kiválasztása az előadó javaslata és/vagy a csoport érdeklődése alapján történhet.)

Adamik T., Római irodalom az aranykorban. Seneca Kiadó, Pécs, 1994. (A tárgyalt műfajokra, illetve művekre vonatkozó fejezetek.)

Adamik T., Római irodalom az ezüstkorban. Seneca Kiadó, Pécs, 1994. (A tárgyalt műfajokra, illetve művekre vonatkozó fejezetek.)

Adamik T., Római irodalom a késő császárkorban. Seneca Kiadó, Pécs 1996. (A tárgyalt műfajokra, illetve művekre vonatkozó fejezetek.)

M. von Albrecht: A római irodalom története I-II. Bp. 2003.

60

Kötelezően választandó tetszés szerint néhány tanulmány a legfrissebb szakirodalomból. 2. Latin nyelv: H. H. Munske – Alan Kirkness (hrsg.): Eurolatein. Das griechische und lateinische Erbe in den europäischen Sprachen. Tübingen 1996. (Reihe Germanistische Linguistik 169.) (Egy fejezet megbeszélése.) Nagy F.- Kováts Gy.- Péter Gy., Latin nyelvtan a gimnáziumok számára. Bp., 1956. 170- 204. M. Nagy I.- Tegyey I., Latin nyelvtan a gimnázium számára. Bp., 1992. 212-265. M. Nagy I.- Nagyillés J - Tar I., Cicerótól az élő latinig. JATEPress, Szeged, 1997. 166-182. A nyelvtanártovábbképzés egy lehetséges modellje. Generalia. Nyelvészeti Füzetek 5. Szeged, 1996. (Latin vonatkozású cikkei.) Disco. Vokabeln, Grammatik, Formen. CD-ROM. Cornelsen Verlag, Berlin, 1998. A latin nyelvészkongresszusok anyagából választás szerint néhány cikk megbeszélése. 3. Görög-római történelem: Borhy L., A római történelem. Bp., 1997. (A tárgyalandó részekre vonatkozó fejezetek.) Havas - Hegyi W.Gy. - Szabó E.: Római történelem. Osiris, Bp 2007. 4. Görög-római filozófia: Bene L.: Görög-római filozófia. In: Boros G. (szerk.): Filozófia. Budapest 2007, 23-253. Long, A .A: Hellenisztikus filozófia. (Ford. Steiger K.) Budapest 1998. Maróth M.: Az ókori filozófia története. In: Bevezetés az ókortudományba II. (Agatha V.), szerk. Havas L. - Tegyey I.. Debrecen, 1999, 223-270. Steiger Kornél (Válogatta, az utószót, a jegyzeteket és a fogalommutatót írta): Sztoikus etikai antológia. Budapest 1983. Steiger K.: Filozófia. Tankönyv a középiskolák számára. Holnap Kiadó 2006 (az ókorra vonatkozó részek) 5. Görög-római művészettörténet és művelődéstörténet: Darab Á.- Gesztelyi T., Magyarázat a görög-római kultúrához c. diasorozat. Bp., 1985. Darab Á. - Gesztelyi T., Görög-római kultúra c. videofilm. I-III. KLTE Oktatástechnikai Központ 1998. (2 szabadon választott témakör bemutatása.) Szőcs T., Játsszunk Hellászt. I. Szöveggyűjtemény, II. Munkáltató tankönyv. Bp., 1997. (3 szabadon választott játék bemutatása.) Apicius, M. G., Szakácskönyv a római korból. Bp., 1996. Bevezető. A IV. félévhez: 1. Görög-római irodalom: Az általános műveket lásd a III. félév irodalomjegyzékében. Kiegészítés: a tárgyalt témákhoz kapcsolódóan öt folyóiratcikk szabad választása a legfrissebb szakirodalomból. 2. Latin nyelv:

61

Balázs J., A latin a Duna-tájon. In: Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs J., Bp., 1989. 95- 140. Szaknyelvi tankönyvek (Takács J. - Belák E., Orvosi latin nyelvkönyv, Bp., 1996, Takács J., Latin nyelvkönyv gyógyszerészhallgatók számára, Diósdi Gy.- Szilágyi L-né, Latin nyelvi jegyzet joghallgatók számára. Bp., 1983., Bánóczi R.–Rihmer Z.: Latin nyelvkönyv jogászoknak. Bp., 20072; Gulyás I.-né - Muhari K., Dicta Aurea. Latin közmondás- és feladatgyűjtemény jogászhallgatók részére. Bp., 1987., Takács Gy.: Ha a jogász latinul beszél. Bp., 1991., Madas E., Liturgikus latin nyelvkönyv. Bp., 1997.) : 1 szakterület bemutatása érdeklődés szerint. Választás szerint néhány cikk a latin és más nyelvek rendszerének viszonyáról a Der altsprachliche Unterricht c. folyóiratból (pl. Bauer, A., Das Wissen um die Bedeutung des Lateinischen für die englische Sprache. Der altsprachliche Unterricht XXVII (1984), 79-93; Knittel, H., Latein, eine Brücke zu den romanischen Sprachen. (Möglichkeiten eines Einblicks in die romanischen Sprachen im Rahmen des Lateinunterrichts). Der altsprachliche Unterricht XXIV. (1981), 15-38). 3. Görög-római filozófia: Bene L.: Görög-római filozófia. In: Boros G. (szerk.): Filozófia. Budapest 2007, 23-253. Long, A .A: Hellenisztikus filozófia. (Ford. Steiger K.) Budapest 1998. Steiger Kornél (Válogatta, az utószót, a jegyzeteket és a fogalommutatót írta): Sztoikus etikai antológia. Budapest 1983. 4. Görög-római művészettörténet és művelődéstörténet: Csákvári J., A görög kultúra az európai művészetben. Bp., 1997. (3 téma bemutatása.) Csákvári J., A római kultúra az európai művészetben. Bp., 1997. (3 téma bemutatása.) A Der altsprachliche Unterricht c. folyóirat 1 idevágó cikkének ismertetése. Gesztelyi T.- Nagy M., Pannonia. Egy római provincia története és kultúrája. CD-ROM. Kossuth Kiadó. 1998. (1-2 témakör alkalmazása.)

4. Informatika az ókortudományban:

Bárány A. – Fazekas Cs. – Forisek P. – Hunyadi Zs. – Kerepeszki R. – Kőfalvi T. – Ősz F. – Patay-Horváth A. – Szendi A.: Informatikai alapismeretek történelem alapszakos hallgatóknak, Budapest: 2006 Forisek Péter: A hálózat használata az ókortudományok területén; NIIF Információs füzetek I.12.10, Budapest, 2000. Mawdsley, Evan: Számítógép a történettudományban; Budapest, 1996.

Ajánlott szakirodalom: a tárgyalt témákhoz - bővebb tájékozódásra

(az ajánlott munkák a tanszék könyvtárában megtalálhatók) Általános tájékozódásra: Havas L. – Tegyey I. (szerk.): Bevezetés az ókortudományba I-V, Debrecen 1996- A görög-római irodalomhoz: Borzsák I. Dragma I-VII. Telosz Kiadó, 1994-2006.

62

Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I. Humanizmus. Szerk. Ács P - Jankovics J. - Kőszeghy P. Bp., 1998. Kalevala Latina. Ford. Tuomo Pekkanen. Helsinki, 1986. Szepes E. - Szerdahelyi I., Verstan. Bp. , 1981. Tar I., Latin metrika. JATEPress. Szeged, 1998. Érdeklődés szerinti folyóiratcikkek a tárgyalt témákhoz A latin nyelvhez: Adamik Béla: Nyelvpolitika a Római Birodalomban. Tinta kiadó, Bp., 2007. Bartók I. (ed.): Compagnion to the History of the Neo-Latin Studies in Hungary. Budapest, 2005. Fr. Blatt ed. The Classical Pattern of modern western civilisation: Language. Travaux du Cercle Linguistique de Copenhague Vol. XI. Copenhagen 1957. P. Burke: Küchenlatein. Sprache und Umgangssprache in der frühen Neuzeit. Aus dem Englischen von R. Crackett. Berlin, 1989. (Kleine kulturwissenschaftliche Bibliothek 14.) Glücklich, H.J. - Nickel, R.- Petersen, P., Interpretatio. Neue Lateinische Textgrammatik. Freiburg - Würzburg 1980. Ijsewein: Compagnion to the Neo-Latin. Leuven, 1998. P. Klopsch – K. A. Neuhausen – M. Laureys: Neulatein. In: Der neue Pauly Enzyklopädie Bd. 15/1 (Rezeptions- und Wissenschaftsgeschichte kötet): 925-46. M. Laureys: Mittellatein. In: Der neue Pauly Enzyklopädie Bd. 15/1 (Rezeptions- und Wissenschaftsgeschichte kötet): 447-58. Lavency, M., Usus. Grammaire Latine. Description du latin classique en vue de la lecture des auteurs. Paris - Gembloux 1985. Pinkster, H.,Lateinische Syntax und Semantik. Tübingen, 1988. Pinkster, H. Latein - Eine Einführung. Heidelberg, 2006. B. Révész M. - P. Mayer E. -Tegyey I.: Latinitas viva. Bp., 1986. P. Stotz: Mittelalterliches Latein: ein Haus mit vielen Wohnungen. Filologia Mediolatina XIII (2006): 1-25. W. Stroh: Latinitas viva. . In: Der neue Pauly Enzyklopädie Bd. 15/1 (Rezeptions- und Wissenschaftsgeschichte kötet) A görög-római történelemhez: Borhy L., A római történelem. Szöveggyűjtemény. Bp., 1997. von Ungern-Sternberg, J., Römische Geschichte. In: Einleitung in die lateinische Philologie. Stuttgart - Leipzig. 1997. 387 skk. A görög-római filozófiához: Betegh G.- Bodnár I.-Lautner P.- Geréby Gy. (szerk): Töredékes hagyomány. Steiger Kornélnak. Budapest 2007. Betegh G. – Böröczki T. (szerk.): A formák és a tudás. Tanulmányok Platón metafizikájáról és ismeretelméletéről. Budapest 2007. Bugár M. István (szerk.): Kozmikus teológia. Kairosz Kiadó 2005. Bugár M. István (szerk.): Sors és szabadság. Az emberi autonómia problémája az antik filozófiában a Kr. u. II. századig. Kairosz 2006. Kaufmann, Eva-Maria: Szókratész. Budapest 2001. Kirk, G. S. – J. E. Raven – M. Schofield: A preszókratikus filozófusok. Budapest 1998.

63

Kövendi D. – Sárosi Gy. (ford.): Epikuros levelei. Budapest 1944. Long, A .A: Hellenisztikus filozófia. (Ford. Steiger K.) Budapest 1998. Maróth M.: A görög filozófia története. Piliscsaba 2002. Ross, D.: Arisztotelész. Budapest 2001. Steiger K.: A lappangó örökség. Budapest 1999. Steiger K.: Parmenidész és Empedoklész kozmológiája. Budapest 1998. Steiger K.: Filozófia. Tankönyv a középiskolák számára. Holnap Kiadó 2006 (az ókorra vonatkozó részek) Steiger K. (szerk.): Platón: A lakoma, Phaidrosz. Budapest 1994 (Matúra Bölcselet) Taylor, A. E.: Platón. Budapest 1999. Wallis, R. T.: Az újplatonizmus. Budapest 2002. A görög-római művészettörténethez és művelődéstörténethez: Apicius M. G., Szakácskönyv a római korból. Bp., 1996. Csákvári J., A görög kultúra az európai művészetben. Bp., 1997. Csákvári J., A római kultúra az európai művészetben. Bp., 1997.

Junkelmann, M.: Panis militaris. Mainz 1997. Módszertani irodalom:

Kötelező irodalom A helyi pedagógiai programok idegennyelvi fejezetei N. Horváth Margit – Katona Rezsőné: Tanári kézikönyv – Latin, Tankönyvkiadó, Bp. 1985. Borzsák István: Dragma – válogatott tanulmányok I-IV. kötet Telosz Kiadó 1994-től (Néhány módszertanilag hasznos cikk feldolgozása, pl. (Pl.I. 20-29. 39-53, 87-92, 114-120, 203-214, 240-265; II.55-65; 211-219,, 286-303, 397-409. Borzsák István: Kell-e a latin? Gondolat, Bp. 1990. (néhány tanulmány olvasása) Gloviczki Zoltán: Érettségiről latintanároknak (az OM honlapjáról letölthető anyag) Dr. Havas Lászlóné:A klasszikus nyelvek jelenlegi helyzete Európában V. Magyar Ókortudományi konferencia, Piliscsaba,2002. Dr. Havas Lászlóné: Van-e és mi is az az Eurosophia? VI. Magyar Ókortudományi Konferencia, Bp. 2004. Tankönyvek: N.Horváth Margit – Szilágyi Ilona: Linguam Latinam disco I-II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 56373 /I-II N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelv I. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2003. Rsz.13 119/1 N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelv II. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2004. 13 219/1 N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelv III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2007. 13 319/1 N. Horváth Margit – Dr. Nagy Ferenc: Latin nyelv IV. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2008. 13 419/1 N. Horváth Margit – Szilágyi Ilona: Klasszikus örökségünk, Pedellus Kiadó, Debrecen 1998. Schmidt-Wecker-Röttger: Lateinische Sprachlehre, 164-179 l. Informatikai irodalom: Goldstine, H. H.: A számítógép Pascaltól Neumannig. Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 2003. Csala P. – Csetényi A. – Tarlós B: Informatika alapjai. Budapest: Computerbooks, 2001. Racskó P.: Bevezetés a számítástechnikába. Budapest: LSI Oktatóközpont, 2001.

64

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét ( tantermek és felszerelésüket)biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat( OKM, Önkormányzatok)kér fel.


Név Beosztás Tudományos fokozat Gesztelyi Tamás Tanszékvezető egyetemi

docens CSc. habil

Havas László Egyetemi tanár DSc M. Nagy Ilona Egyetemi adjunktus PhD, habil Szekeres Csilla Egyetemi adjunktus PhD Szilágyi Ilona vezetőtanár Takács Levente Egyetemi tanársegéd PhD


Név - Beosztás


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: Bölcsészettudományi Kar 2.A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, a specializációért felelős oktató: Dr. Takács Miklós. 3.Képzési cél: A képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a KKK 7.1 pontjában megnevezett kompetenciákkal rendelkeznek. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező. 5.A képzés szerkezete: A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel.

65

6. A képzés módszerei: Elméleti jellegű előadások mellett tantermi, laboratóriumi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. Specializációtól függően terepgyakorlatok is vannak. 7.Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik megszerzett irodalomtudományi és nyelvtudományi ismereteik birtokában képesek az irodalmi olvasás technikáinak alkalmazására, elkülönítve azt más olvasásmódoktól; átfogóan ismerik a magyar és a világirodalom történetét, a hazai és a nemzetközi irodalomelmélet jelentős eredményeit, elmélyültebben ismerik egy korszak vagy jelenség irodalmi problémáit. Ismerik a nyelvhasználat, a társadalom és kultúra egymást föltételező összefüggésrendszerét, a nyelvhasználat társadalmi és területi tagolódását, a mai kommunikációs formák és területek időszerű kérdéseinek kifejtő-leíró közvetítési módjait. Birtokolják az egyetemes és a magyar nyelvtudomány valamennyi elméleti és történeti részterülete alapvető ismereteit. 7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: Kötelező ismeretkörök:Közigazgatási vezetési ismeretek; A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet; Az intézmény és környezete; A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága; Az integráció és a szegregáció kérdései; A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében; Sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása – A magyar nyelv és irodalom specializáció által meghatározott választható ismeretkörök: Irodalomtudomány (kultúratudományi és médiatudományi ismeretekkel és módszertani szempontokkal bővítve); Irodalomtudományi szakmódszertan; Nyelvészet. 7.3.Személyes adottságok: Motiváció, elkötelezettség és minőségtudat az irodalom, a nyelv és a kultúra vonatkozásában; a nyelvvel, irodalommal és kultúrával kapcsolatos problémák felismerési és kreatív kezelési képessége; együttműködési készség; kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás; fogalmi gondolkodás; az absztrakció képessége; kritikai attitűd, értékközpontúság. 7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A képzést elvégző, szakvizsgát tett pedagógusok alkalmasak lesznek a megszerzett eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati (közoktatásban kamatoztatható) alkalmazására; alkalmasak lesznek arra, hogy a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikáljanak, továbbá arra, hogy az információkat, érveket és elemzéseket a szaktantárgy oktatásában különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutassák.

66

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő, magyar nyelv és irodalom specializációs képzés 3-4. félév tantervi hálója

III. félév IV. félév oktató fokozat Tantárgy

óra- szám

számonkérés

kredit óra-szám

számonkérés

kredit

I. Irodalomtudomány (kultúratudományi és médiatudományi ismeretekkel és módszertani szempontokkal bővítve) 1. Irodalom és médiumok 14 koll 4 Berta Erzsébet/

Oláh Szabolcs/ Szirák Péter (Debreceni Egyetem)

PhD/ PhD/ CSc

2. Irodalomelmélet 14 koll 4 Berta Erzsébet/ Szirák Péter/ Varga Pál (Debreceni Egyetem)

PhD/ CSc/ DSc

3. Újabb tendenciák a magyar irodalomban

13 koll 4 Dobos István/ Szirák Péter (Debreceni Egyetem)

DSc/ CSc

4. Újabb tendenciák a világirodalomban

13 koll 4 Berta Erzsébet/ Goretity József/ Katona Gábor (Debreceni Egyetem)

PhD/ CSc/ CSc

II. Irodalomtudományi szakmódszertan 1. Előadáselemzés, próza- és versolvasás

12 gyj 4 Berta Erzsébet/ Oláh Szabolcs/ Takács Miklós (Debreceni Egyetem)

PhD/ PhD/ PhD

2.Számítógép a textológiában és az irodalomtudományban

12 gyj 4 Borbély Szilárd/ Debreczeni Attila (Debreceni Egyetem)

CSc/ DSc

3. Irodalom és kontextusai (művészetek, Biblia)

12 gyj 4 Goretity József/ Tóth Judit (Debreceni Egyetem)

CSc/ PhD

III. Nyelvészet 1. Szociolingvisztika 14 koll 4 Kis Tamás

(Debreceni Egyetem)

PhD

2. Újabb leírások a mondatleírásban

14 koll 4 Nyirkos István (Debreceni Egyetem)

DSc

3. Szövegtipológia 14 koll 4 Szikszainé Nagy Irma (Debreceni Egyetem)

DSc

4. Az ómagyar kor nyelve 12 gyj 4 Hoffmann István (Debreceni Egyetem)

CSc

5. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe

12 gyj 4 Kis Tamás (Debreceni Egyetem)

PhD

67

6.Magyar diaklektológia 12 gyj 4 Nyirkos István (Debreceni Egyetem)

DSc

7.Nyelvpolitika 12 gyj 3 Hoffmann István (Debreceni Egyetem)

CSc

Összesítés 92 4/3 28 88 3/4 27

Óraszám: 180 kollokvium: 7 Kredit: 55 gyakjegy: 7 8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: A specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni. A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: A záróvizsga résztárgyai: Analízis az iskolai tanításban, Szakmódszertan 1., Algebra és számelmélet A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga részei: Irodalomból írt szakdolgozat esetén: 1. Irodalom és médiumok 2. Irodalomelmélet 3. Újabb tendenciák a magyar irodalomban 4. Újabb tendenciák a világirodalomban

Nyelvészetből írt szakdolgozat esetén:

1. Szociolingvisztika 2. Újabb eredmények a mondatleírásban 3. Szövegtipológia

A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni.

A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve. 9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával. 10. Tantárgyi programok:

I. Irodalomtudományi modul (kultúratudományi és médiatudományi ismeretekkel és módszertani szempontokkal bővítve): 4 tanegység összesen 16 kredit értékben, 52 kötelező kontakt órában, mindegyik kollokviummal zárul

68

1. Irodalom és médiumok (kollokvium, 4 kredit, tantárgyfelelős: Oláh Szabolcs – oktatók: Berta Erzsébet, Oláh Szabolcs, Szirák Péter) Három témakör:ben: A; A szó és kép, irodalom és zene viszonya a modernség új horizontján: Hogyan szünteti meg a láttató szó retorikáját, hogyan némítja el a narratív képet a modernség? A jelentésre összpontosított szót hogyan váltja fel a láthatóságra fókuszált szó? Az elbeszélő, az imitáló, az illusztráló képet hogyan váltja fel az absztrakt kép? Hogyan értelmeződik át e perspektívában az imitáció és tükrözés platóni tradíciója? Milyen lehetőségeket kínálnak egy speciális komparatisztikához a festészeti és az elbeszélői nézőpont korrespondenciái? Az olvasás gadameri emblémája milyen lehetőséget nyit a képek, épületek, szövegek értelmező eljárásainak? Hogyan szerepelhet zenei alkotás az irodalomban? B; Kultúra, információ, poétika – a média szociális története távlatában A kommunikációs technológiák története az orális kultúrától a technikai sokszorosíthatóság kultúrájáig. Az élőszóba foglalás szóbeli értelmezése; a szóbeli kifejezés szöveges értelmezése, a kézírásos szöveg írásbeli értelmezése. Milyen jellemzői sorolhatók fel az elsődleges szóbeliségben az emberi gondolkodásnak és a tudás narratív megnyilvánításának? Hogyan szervezi át a tudatot a betűírás, a nyomtatás, végül az elektromos médiumok fokozatos elterjedése? Élőszavas információ, szóbeli poétika és az individualitás hiánya. A nyomtatott szöveg nyomtatott szöveges értelmezése. Írott és nyomtatott könyv: az öntudat megragadhatóságának egyes fázisairól. A vizuális érzékelés kulturális megkülönböztetése: a tipográfiai ember kora újkori létrejöttéről. A távíró és a „világfalu”, a modern reklám városképe a századelőn és a századfordulón, a tömegsajtó térnyerése. A könyv és a folyóirat szerepe a kultúra és a társadalmi együttlét létrehozásában, alakításában. Az irodalom médiumtól függő jellegéről, a szerzőről és közönségéről. Az információ tárolása, továbbítása, az adatfeldolgozás közösségi technikái, intézményei – a kultúraközvetítés emlékezettechnikai sajátos. C; Irodalom és film viszonya mint „olvasási” kérdés Művészet és kultúra a tömegeknek készült montázselvű érzéki benyomások korában – televízió, számítógép, digitalizált szó és digitalizált íráskép. A televíziós tömegkultúra észlelési feltételei: lassan a nyomtatott íráskép logikai szerkezete eltűnik, mert feloldódik a kétdimenziós képek kollázs-elvű rendszerében. A társas tapasztalatszerzés újszerű izgalma a mágnesszalagra rögzített hangok, a digitálissá alakítás, a telefon, a televízió, a rádió, a hangosfilm és a számítógép korszakában. Az élőszóba foglalás elektronikus kellékkel kivitelezett értelmezése és az elektronikus pótlással megvalósított szöveg elektronikus kiegészítésű értelmezése. Hol lelhetők fel a technikai fejlődés korában a gondolkodás hagyományos képletei? A technikai előállítás és a hagyomány versengéséről. - GADAMER, Hans-Georg, Az épületek és képek olvasása, in A szép aktualitása, Bp, T-Twins, l994. - MITCHELL, W. J.- Thomas, Mi a kép? in Kép-Fenomén-Valóság, Bp., Kijárat Kiadó, 1997. - Marshall MCLUHAN, A Gutenberg-galaxis. A tipográfiai ember létrejötte, Bp., 2001. - Eric. A. HAVELOCK, A görög igazságosság-fogalom: Homéroszi árnyvonalaitól a platóni főszerepéig; UŐ, Előszó Platónhoz = Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig. Szerk. NYÍRI Kristóf és SZÉCSI Gábor, Bp., 1998, 39-110. - David BORDWELL, Elbeszélés a játékfilmben, Bp., 1996. 2. Irodalomelmélet (kollokvium, 4 kredit, tantárgyfelelős: Varga Pál, oktatók: Berta Erzsébet, Szirák Péter, Varga Pál) Három témakörben: A; Fenomenológia és hermeneutika Az interszubjektivitás fenomenológiája (Husserl): szakítás a kartéziánus szubjektum-fogalommal; az életvilág fogalma és jelentősége; a nyelv szerepe „a mi világunk“

69

megalkotásában. A hagyomány fenomenológiai értelmezése; az életvilág és az irodalmi mű világának viszonya mint nyelvi világok kommunikációja; a közös életvilág létrehozói mint egy értelmezői közösség tagjai. A hermeneutika: „nyelvi fordulat“ és egzisztencia-filozófia egymásra hatása – „a megérthető lét: nyelv“. Az irodalmi mű befogadása mint a nyelvileg adott világ horizontjának bővítése-átrajzolása, az esztétikai tudat elkülönülésének bírálata. A szubjektum–objektum szembenállásának kiiktatása a mű befogadásának folyamatából – a befogadás játékszerűsége, párbeszéd-jellege, a befogadás mint értés, értelmezés és alkalmazás mozzanatainak összeolvadása). A befogadás szabadsága és e szabadság határai: a megértés történetisége – a hatástörténet fogalma, „horizontösszeolvadás“. A tankönyv mint zárt értelmezések gyűjteménye – az irodalomtanítás hermeneutikai nézőpontból. B; Komparatisztikai kérdések: fordítás és kánon – a német koraromantika modernségelméleti horizontján A romantikus szöveg dekonstrukciós eljárásai, az irónia, az abszurd, a horror és a fragmentum retorikája, a nyelv „modern” filozófiája, a szubjektum integritásának kérdésessé válása (az árnyék, az alterego kérdése), a zene „mítosza”. Ebben a távlatban újszerű módon merül fel a régi kérdéskör: irodalom és komparatisztika. Az irodalom és a társművészetek komparatív interpretációja. Bilingvitás, többnyelvűség – médiumok közötti olvasás. C; Irodalom és historiográfia – a narratívák elmélete és elemzése Az irodalomtudományos, historiográfiai és médiumelméleti távlatokat egyaránt hasznosító kultúratudományok rendkívül szerteágazó diskurzusaiban tapasztalás, közvetítés és megértés folyamatának vizsgálata szükségszerűen vezet el a nyelv világalakító teljesítményének reflektálásához. A kulturális szemiózis olyan fogalmak mentén válik így interpretálhatóvá, melyek (pl. narrativizálás, tropologizáció, metaforikusság) a tudás elmondássá válásának nyelvi preformáltságára irányítják a figyelmet. Fakticitás és textualizáció kölcsönviszonya alakelméleti, hermeneutikai és dekonstrukciós értelmezések szerint. Hasznosítjuk a médiatudományi belátást, mely szerint a közvetítőrendszerek átalakulása az általuk közvetített szimbolikus értelemvilágokat sem hagyja változatlanul. - Fenomenológia és hermeneutika, Athenaeum, I(1993). – Tematikus szám. - H-G. GADAMER: Igazság és módszer, Bp., 1984. - SZEGEDY-MASZÁK Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a posztmodern korban. In Sz.-M. M.: „Minta a szőnyegen”. A műértelmezés esélyei. Balassi Kiadó. Bp., 1995. 76-89. - THOMKA Beáta: Beszél egy hang. Elbeszélők, poétikák, Bp., 2001. - Hayden WHITE: A történelem terhe. Bp., 1997. 3. Újabb tendenciák a magyar irodalomban (kollokvium, 4 tanegység, tantárgyfelelős: Szirák Péter, oktatók: Dobos István, Szirák Péter) A képzés célja, hogy a hallgató ismerje meg, milyen meghatározó művek, megszólalási módok, kritikai nyelvhasználatok, intézményes-kanonizáló törekvések befolyásolták az elmúlt évek magyar prózáját és líráját. Lássa be, hogyan változtatják meg a kanonikus szerzőkről kialakított képet a kortárs világlátások és szövegépítési szokások. Három témakörben: A; Példázatosság és metaforikus történetmondás a hatvanas-hetvenes évek elbeszélő prózájában (Ottlik Géza, Mándy Iván, Mészöly Miklós, Konrád György, Nádas Péter, Esterházy Péter, Tandori Dezső művei) B; A „prózafordulat” – a nyolcvanas és kilencvenes évek elbeszélő prózája (Hajnóczy Péter, Esterházy Péter, Nádas Péter, Márton László, Tar Sándor, Bodor Ádám, Krasznahorkai László, Darvasi László, Háy János, Hazai Attila művei) C; Egy posztmodern lírai kánon (Parti Nagy Lajos, Kukorelly Endre, Kovács András Ferenc, Kemény István, Borbély Szilárd, Térey János művei)

70

- H. NAGY Péter: A kortárs magyar líra paradigmái. Irányzati struktúrák, lehetséges kánonok, főbb alkotók és kiadványok. Alföld, 1999/4 52-63. - MENYHÉRT Anna: Szétszálazás és összerakás („Lírai demokrácia” a kilencvenes évek fiatal magyar költészetében), Alföld, 2000/12, 53-66. - BALASSA Péter szerk.: Dyptichon, 1988. - BENGI László: Az elbeszélés kihívása, 2000. - SZIRÁK Péter: Folytonosság és változás, 1998. 4. Ujabb tendenciák a világirodalomban (kollokvium, 4 tanegység, tantárgyfelelős: Goretity József, oktatók: Berta Erzsébet, Goretity József, Katona Gábor) A képzés célja, hogy a hallgató ismerje meg, milyen meghatározó művek, megszólalási módok, kritikai nyelvhasználatok, intézményes-kanonizáló törekvések befolyásolták a 20. század angolszász, német és orosz prózáját. Lássa be, hogyan változtatják meg a kanonikus szerzőkről kialakított képet a kortárs világlátások és szövegépítési szokások. Három témakörben: A; Szimbólumok, allúziók, mítoszok a 20. századi amerikai és angol próza példáján (Katherine Ann Porter: Bor délben. William Faulkner: A gyújtogató; Rózsa Emily kisasszonynak. Ernest Hemingway: Fiesta. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby. Carson McCullers: Esküvői vendég. Truman Capote Álom luxuskivitelben. Kurt Vonnegut: Az ötös számú vágóhíd. John Barth: Az út vége. Thomas Pynchon: A 49-es tétel kiáltása. Salman Rushdie: Az éjfél gyermekei, Szégyen, Talpa alatt a föld, Sátáni versek.) B; Intertextuális elemek a kortárs németnyelvű prózában (Plenzdorf Goethe-olvasása az Ifjú Werther újabb szenvedéseiben; Thomas Bernhard Kafka-olvasása A mészégetőben; Süskind romantika-olvasása A parfümben; Ransmayr Ovidiusa Az utolsó világban) C; A kortárs orosz prózáról – összehasonlító irodalomtudományi távlatban ABÁDI NAGY Zoltán: Regényvilág-világregény (Amerikai íróinterjúk), Debrecen, 1997. GYÖRFFY Miklós: A német irodalom története, Bp., 1998. GORETITY József: Teljesség és töredékesség, Bp., 2005.

II. Irodalomtudományi szakmódszetani modul: 3 tanegység összesen 12 kredit értékben, 36 kötelező kontakt órában, mindegyik gyakorlati jeggyel zárul 1. Előadáselemzés, próza- és versolvasás (gyakorlati jegy, 4 kredit, tantárgyfelelős: Berta Erzsébet, oktatók: Berta Erzsébet, Oláh Szabolcs, Takács Miklós) Négy témakörben: A; Előadáselemzés B; Prózaolvasás C; A költészeti modernség értelmezéstípusai – a modern német líra elméletei 1. A modern líra mint „romantikátlanított romantika”, amely a líra ideáltípusaként értett romantikus költészettől való eltérés (Abweichung) jegyében írható le (Hugo Friedrich). 2. A modern líra mint a modernség oly jellegzetes redukciós alakzatának egyik változata (Hans Sedlmayr). 3. A modern líra mint a modernség oly jellegzetes absztrakció-alakzatának egyik megnyilvánulása (Arnold Gehlen, Wilhelm Worringer, Gottfried Boehm). 4. A modern líra mint a modernség szubjektumfelfogásának reprezentánsa (az individuumként értett lírai éntől a grammatikai énig – Hiltrude Gnügg). 5. A modern líra mint a modernség deszemiotizációs gesztusainak variánsa (Hugo Friedrich) D; Verstan – versolvasás Az előadó abból a felfogásból indul ki, hogy a költő nem feldíszíti mondanivalóját, hanem a versritmus és verszene hangszöveti (továbbá írásképi) összetettsége társul a beszéd képzetkincsével, s e nyelvi folyamatban zajlik a világ költői megértése. A költői önreflexiók

71

egész sora jelzi, hogy a megformálás jellegzetességei nem választhatók el a költői alkattól, az átélt tapasztalatoktól; a gondolat a költői nyelven keresztül létrejövő gondolat. A tárgyalandó elemzési módszer tüzetesen vizsgálja a rímelhelyezést, a hangzás metrikailag irányított lejtését, az ehhez viszonyuló grammatikai felépítést és a jelentésre is kiható sugallatos hangzásösszetevőket a betű szintjén. A hang és a betű anyagiságát és megmutatkozását (az olvasásfolyamatban átmenetileg ön-azonos adottságát) szintén tárgyaljuk: olyan kettős kérdésirány ez, amely a líra medialitását érinti – most a prozódia, a ritmus, a versgrammatika szintjén. - Olvasáselméletek. Szerk. Dobos István, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2001. - PAVIS, Patrice, Előadáselemzés, Bp., Balassi, 2003. - SZIGETI Csaba, A hímfarkas bőre. A radikális archaizmus a mai magyar költészetben, Pécs, 1993. - GNÜGG, Hiltrude, Entstehung und Krise der lyrischen Subjektivität, Stuttgart, Metzler, 1983. - LAMPING, Dieter, Das lyrische Gedicht, Göttinergen, Vandenhoeck-Ruprecht, 1993. Számítógép a textológiában és az irodalomtudományban (gyakorlati jegy, 4 kredit, tantárgyfelelős: Debreczeni Attila, oktatók: Borbély Szilárd, Debreczeni Attila) Két témakörben: 1. Számítógép az irodalomtudományban – Irodalmi szövegalkotás a számítógép- és a videokultúra világában Információk az Interneten, új könyvtári rendszerek, bibliográfiák. A számítógép irodalmi és irodalomtudományi felhasználása, ennek történeti és jelenlegi lehetőségei, megvalósulásai. Szépirodalmi és szakirodalmi megfontolások és feltevések példáiból kiindulva. A szöveg és az új médiumok által lehetővé tett kommunikáció hatástényezőinek részben gyakorlati, részben elméleti következményei. Szemléltetéssel. 2. Textológia. A szövegkiadások jellegéből fakadó gondok a középiskolai oktatásban Az iskolában (is) használatos szövegek igen gyakran „rosszak”; ezt könnyű példák sorával szemléltetni. De mit jelent az, hogy egy szöveg „rossz”? Mihez képest „rossz”, és lehet-e egyáltalán „jó”? Hogyan változott meg a szövegfogalom az újabb kutatások során, s ennek milyen konzekvenciái lehetnek a szövegkiadásokban? Egyáltalán: létezik-e a MŰ? - BAKONYI Géza: A hálózat használata a nyelv- és irodalomtudomány területén, Bp., 1997. - STOLL Béla: Szövegkritikai problémák a magyar iroáalomban, Bp., 1987. - Újabb irányzatok a szövegkiadásban (Helikon-különszám) - TÓTH Réka: A genetikus kritika elmélete és története. Irodalomtörténet 1998/1-2. - Stephen G. NICHOLS, Filológia a kéziratkultúrában, Helikon, 2000/4, 481-491. 3. Irodalom és kontextusai (művészetek, Biblia) (gyakorlati jegy, 4 kredit, tantárgyfelelős: Goretity József, oktatók: Goretity József, Tóth Judit) Két témakörben: A; Az irodalom és a művészetek kölcsönhatása a kisprózában A képzés célja, hogy az irodalom élvezetének és tanításának tudományközi összefüggései, az irodalom és a társművészetek kapcsolatai váljanak számottevő értékelési szemponttá a továbbképzős módszertani gondolkodásában. Irodalom az irodalomban. Fjodor Dosztojevszkij: Szegény emberek, Conrad Ferdinand Meyer: Plautus a zárdában. Képzőművészet az irodalomban. Honoré de Balzac: Az ismeretlen remekmű, Nyikolaj Gogol: Az arckép, Theodor Fontane: L’Adultera. Zene az irodalomban. Lev Tolsztoj: Kreutzer szonáta, Anton Csehov: A fekete barát, Franz Kafka: Josephine, az énekesnő. A művészet mint világkép. Franz Kafka: Az odú, Vladimir Nabokov: Camera obscura B; Irodalom és Biblia – A tipologikus írásmagyarázat használhatósága az oktatásban

72

Az ókeresztény korban kialakult exegétikai, hermeneutikai alapelvek meghatározták a kereszténység bibliaszemléletét a következő évszázadokban. De a teológiai gondolkodás mellett az irodalomra, ikonográfiára stb. is hatottak. Alapkérdések: a Graphé az őskeresztények számára; az őskeresztények Ószövetség szemlélete; a tipológia Pál apostol leveleiben; a tipológiai szemlélet, módszer jellemzői; a tipológia vált a XX. századi bibliai hermeneutikai gondolkodás egyik vezérkérdésévé. Hogyan hasznosíthatjuk ezt a tudást az oktatási munkában? - SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Bevezetés. A művészetek egyetemessége és viszonylagossága. In Sz.-M. M : Irodalmi kánonok. Alföld Könyvek. Debrecen. 1998. 5-12. - FABINY Tibor, A keresztény hermeneutika kérdései és története, Bp., 1998. - HAAG, Herbert, Bibliai lexikon, Bp., SzIT, 1989. - RAHNER, Karl – VORGRIMLER, Herbert, Teológiai kisszótár, Bp., SZIT, 1980. - TŐKÉS István, A bibliai hermeneutika története, Kolozsvár, 1985. III. Nyelvészeti modul: 7 tanegység összesen 27 kredit értékben, 90 kötelező kontakt órában, 3 kollokvium, 4 gyakorlati jegy Szociolingvisztika (kollokvium, 4 kredit, tantárgyfelelős: Kis Tamás)

A Szociolingvisztika tantárgy az ember mint társas lény nyelvi viselkedésének tudományos vizsgálatát célul kitűző nyelvtudományi paradigma, a társasnyelvészet (elsősorban elméleti) kérdéseit mutatja be. Egyrészt foglalkozik a szociolingvisztika fogalmával, kialakulásának tudománytörténeti okaival és előzményeivel, a szociolingvisztika vizsgálati módszereivel, nyelvszemléletével, e tudományág fontosabb irányzataival és főbb témaköreivel (a nyelv és a nyelvészet fogalma a szociolingvisztikában, a szociolingvisztika mint tudományos paradigma, a nyelv társas funkciói és ezek evolúciós magyarázata, a társasnyelvészet és a rendszernyelvészet szemléletének különbségei; az egyéni nyelvelsajátítás, kódok, kódkészletek, beszélőközösségek és kódválasztás, nyelv és kultúra, nyelv és nem, nyelvi változó, nyelvi változás és a változásvizsgálatok, nyelv és hátrányos helyzet, a magyarországi szociolingvisztika főbb területei stb.) 1. Cseresnyési László: Nyelvek és stratégiák (avagy a nyelv antropológiája). Bp., 2004. 2. Sándor Klára, Szociolingvisztikai alapismeretek: In: Sándor Klára (szerk.): Nyelv, nyelvi

jogok, oktatás. Szeged, 2001. 7–48 = In: Galgóczi László (szerk.): Nyelvtan, nyelvhasználat, kommunikáció. Szeged, 1999. 133–171.

3. Szépe György és Pap Mária (szerk.). 1975. Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Bp.

4. Trudgill, Peter: Bevezetés a nyelv és társadalom tanulmányozásába. Szeged, 1997. 5. Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Bp., 1995. Újabb eredmények a mondatleírásban (kollokvium, 4 kredit, tantárgyfelelős: Nyirkos István)

A tárgy a magyar mondatok (elsősorban) strukturális jellegzetességeivel foglalkozik; az utóbbi évtized mondatelemző irányzataitól származó eredményeket igyekszik feltárni. A mondatelemzés tágabb elméleti kerete egyrészt a bármely természetes nyelv leírására alkalmas — a transzformációs generatív grammatikából kinőtt — kormányzás és kötés elmélet; másrészt a diskurzuspozíciós elemzés; harmadrészt pedig a szemiotikai textológia. A mondatok strukturális vizsgálatában alapvető előfeltevés a magyar nyelv nem szabad (félig kötött) szórendje. A mondattani elméletek alkalmazása egyben kontrasztív célzatú. 1. É. Kiss Katalin–Szabolcsi Anna: Grammatikaelméleti bevezető. In: Kiefer Ferenc (szerk.):

Strukturális magyar nyelvtan. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1992. 21–77. 2. É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Budapest.

1998.

73

3. Dobi Edit: Kétlépcsős szövegmondat-reprezentáció szemiotikai textológiai keretben. Officina Textologica 8. Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, Debrecen, 2002.

4. Petőfi S. János: A rendszermondatok és a szövegmondatok elemzése. In: Petőfi S. János: A szöveg mint komplex jel. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 116–117.

Szövegtipológia (kollokvium, 4 kredit, tantárgyfelelős: Szikszainé Nagy Irma)

A szövegtípus mint funkcionális és kognitív kategória. A szövegtípus mint általánosítható formáció, illetve tudás. A szövegtípus és a szövegműfaj mint szociokulturális minta. A retorikák szövegtani hozadéka a szövegtipológiában. A szöveg struktúrájának és időszerkezetének összefüggése a szövegtípussal. A szövegtípus és a stílustípus összefüggése. A stílusnemekre alapozott szövegtipológia. 1. Kocsány Piroska: A szövegtipológia eredményei és/vagy eredménytelenségei. In: Tolcsvai

Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Bp., 2006. 17–26. 2. Fehér Erzsébet: Szövegtipológia a retorikai hagyományban. In: Tolcsvai Nagy Gábor

(szerk.): Szöveg és típus. Bp., 2006. 27–63. 3. Tolcsvai Nagy Gábor: A szövegtipológia megalapozása kognitív nyelvészeti keretben. In:

Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Bp., 2006. 64–90. 4. Eőry Vilma: A szöveg időszerkezete mint szövegtipológiai jellemző. In: Tolcsvai Nagy

Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Bp., 2006. 233–257. Az ómagyar kor nyelve (gyakjegy, 4 kredit, tantárgyfelelős: Hoffmann István)

A tantárgy célja, hogy áttekintést adjon a magyar nyelv történetének megismerésében kulcsfontosságú ómagyar kor magyar nyelvéről. A tárgy elsősorban azzal segíti a megfelelő nyelvtörténeti látásmód kialakítását, hogy a nyelvi részrendszerekre való széttagolás helyett egészében kívánja láttatni a magyar nyelvet.

A magyarság kulturális kapcsolata Európával a honfoglalás után. Az írásbeli kultúra megjelenése: beszélt és írott nyelv viszonya. A magyar nyelvű írásosság megjelenési formái. Az írásbeliség megteremtésének hang- és helyesírás-történeti kérdései. Areális hatások az új nyelvi környezetben: új elemek a nyelvtani rendszerben és a szókincsben. Újfajta nyelvi tagozódás létrejötte: az ómagyar kori nyelvjárások hangtörténeti, szókincstörténeti vizsgálhatósága. 1. Benkő Loránd, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. 63–122. 2. Benkő Loránd (főszerk.), A magyar nyelv történeti nyelvtana. Bp., 1991–95. I. 587–617,

755–781. 3. Bárczi Géza, A magyar nyelv életrajza. Bp., 1963. 73–192. 4. Kiss Jenő–Pusztai Ferenc szerk. Magyar nyelvtörténet. Bp., 2003. 279–577. 5. Mezey László, Deákság és Európa. Bp., 1979. 6. Tarnai Andor, „A magyar nyelvet írni kezdik”. Bp., 1984. 7. Kovács László–Veszprémy László (szerk.), Honfoglalás és nyelvészet. Bp., 1997. Bevezetés a kognitív nyelvészetbe (gyakjegy, 4 kredit, tantárgyfelelős: Kis Tamás)

A nyelv szoros egységet alkot a kognitív folyamatokkal (észlelés, tapasztalatszerzés, fogalomalkotás, ítéletalkotás, ezeknek megfelelő cselekvés) és ezek a kognitív folyamatok a nyelvi jelentésekben és struktúrákban is tükröződnek. A Bevezetés a kognitív nyelvészetbe tárgy ezt a kapcsolatrendszert kívánja bemutatni, mely szerint a nyelvi szimbólum nem egyszerű leképezése, tükrözése az objektív külvilágnak, hanem ott van mögötte a kognitív struktúrák által létrehozott kategorizáció, amely szerint a dolgokat egy-egy fogalom körébe soroljuk. A tantárgy központi kérdésköre, hogy a gondolkodás lényege szerint metaforikus, tehát mind a nyelv, mind a tapasztalás és a cselekvés is az: a közvetlenül nem megtapasztalható fogalmakat az elemi tapasztalatok szerkezete szerint strukturáljuk és

74

értelmezzük. A Bevezetés a kognitív nyelvészetbe tárgy a nyelv megértéséhez elengedhetetlen metaforikus kognitív struktúrák szerveződésében megmutatkozó törvényszerűségek bemutatásán túl röviden kitér a különböző kognitív nyelvészeti irányzatok, valamint a megismeréstudományok egyéb ágai és a nyelvészet viszonyára is. 1. Szilágyi N. Sándor: Hogyan teremtsünk világot? (Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára).

Kolozsvár, 1996 2. Kövecses Zoltán: A metafora. (Gyakorlati bevezetés a kognitív nyelvészetbe). Bp., 2005. 3. Bańczerowski Janusz: A kognitív nyelvészet alapelvei. Magyar Nyelvőr 123 (1999): 78–87. 4. Pléh Csaba–Győri Miklós szerk.: A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Budapest, 1998. 5. Kertész András: A kognitív nyelvészet szkeptikus dilemmája. Magyar Nyelvőr 124 (2000):

209–225. Magyar dialektológia (gyakjegy, 4 kredit, tantárgyfelelős: Nyirkos István)

A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a magyar nyelv területi változataival: a nyelvjárásokkal. Az elméleti ismeretek elsajátítása mellette be kívánja vezetni a hallgatókat a dialektológiai kutatások gyakorlati munkájába is. A tantárgy tartalma: mi a nyelvjárás. A nyelvjárási jelenségek mivolta, keletkezésük, terjedésük és visszaszorulásuk nyelvi és társadalmi vonatkozásai. A köznyelv és a nyelvjárások. A regionális köznyelviség fogalma. A regionális nyelvhasználat (életkor, nemek, foglalkozás, iskolázottság, felekezeti hovatartozás, beszédhelyzet). A nyelvi attitűd. A dialektológiai kutatások célja, módszerei, eszközei és feladatai. A magyar nyelvjárási régiók és azok nyelvi jellemzői. A nyelvjárásgyűjtés módszerei. A nyelvföldrajz, a nyelvatlaszok fajtái. Az alkalmazott dialektológia és az anyanyelvi oktatás. 1. Kiss Jenő szerk.: Magyar dialektológia. Bp., 2001. 2. Imre Samu: A mai magyar nyelvjárások rendszere. Bp., 1971. 3. Deme László-Imre Samu (szerk.): A magyar nyelvjárások atlasza. I–VI. Bp., 1968–1977. 4. Chambers, J. K.–Trudgill, Peter: Dialectology. Cambridge, 1998. Nyelvpolitika (gyakjegy, 3 kredit, tantárgyfelelős: Hoffmann István)

A nyelvpolitika fogalma, értelmezési lehetőségei. Nyelv és politika, nyelv és jog viszonya. A nyelvi tervezés fogalma, státus- és korpusztervezés. Nyelvpolitika, nyelvtervezés egy- és többnyelvű környzetben. Nyelvpolitikai irányzatok és felfogások a globális nyelvrendszer világában. Az Európai Unió nyelvpolitikája. A magyar nyelvpolitika alapproblémái. A magyar nyelvi tervezés múltja és jelene. A határon túli magyar nyelvhasználat és nyelvtervezés kérdései. A határtalanítás nyelvi programja. 1. Tolcsvai Nagy Gábor szerk., Nyelvpolitika. Bp., 1998. 2. Péntek János–Benkó Attila, Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban.

Kolozsvár, 2003. 3. Lanstyák István–Szabómihály Gizella, Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Pozsony, 2002. 4. Szépe György–Derényi András (szerk.), Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások.

Corvina, 1999. 5. Sándor Klára (szerk.), Nyelv, nyelvi jogok, oktatás. Szeged, 2001. 111–52. 6. Szépe György, Nyelvpolitika: múlt és jövő. Pécs, 2001. 7. Glatz Ferenc szerk., Magyar nyelv az informatika korában. Bp., 1999.

11.A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja:

Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét ( tantermek és felszerelésüket)biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a

75

megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat( OKM, Önkormányzatok)kér fel.


Név Beosztás Tudományos fokozat Dr. Berta Erzsébet Egyetemi adjunktus PhD Dr. Borbély Szilárd Egyetemi docens CSc Dr. Debreczeni Attila Egyetemi tanár DSc Dr. Dobos István Egyetemi tanár DSc Dr. Goretity József Egyetemi docens CSc Dr. Hoffmann István Egyetemi docens CSc Dr. Katona Gábor Egyetemi docens CSc Dr. Kis Tamás Egyetemi docens PhD Dr. Nyirkos István Egyetemi tanár DSc Dr. Oláh Szabolcs Egyetemi docens PhD Szikszainé dr. Nagy Irma Egyetemi docens DSc Dr. Szirák Péter Egyetemi docens CSc Dr. Takács Miklós Egyetemi tanársegéd PhD Dr. Tóth Judit Egyetemi docens PhD Dr. Varga Pál Egyetemi tanár CSc


Név Beosztás


NÉMET NYELV ÉS IRODALOM SPECIALIZÁCIÓ A SPECIALIZÁCIÓ INDÍTÁSÁNAK INDOKLÁSA

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK 2.A szakért felelős oktató: a szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, a specializáció felelőse Dr. Radványi Zsuzsanna 3.Képzési cél: A célcsoportban megnevezettek német szakmódszertani és országismereti ismereteinek megújítása, új, hatékonyabb nyelvtanítási módszerek megismerése, a nyelvi szint ellenőrzése, szókincsbővítés, különös tekintettel az elmúlt évtized új szavaira, az új helyesírási szabályok megismerése. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező 5.A képzés szerkezete: a képzés tartalma mind az általános, mind a specializáció részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel 6.A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások.

76

7.Tanterv:

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: A továbbképzés a szaktárgyi és szakmódszertani ismeretek megújításával növeli a pedagógus szakmai biztonságát és segíti abban, hogy a változó oktatási körülmények között helyt tudjon állni. A pedagógus tudjon és merjen igényes feladatokra vállalkozni. A megszerzett tárgyi ismereteket legyen képes magas szinten átadni az oktatás folyamatában. Rendelkezzen magas szintű nyelvtani és lexikai ismeretekkel. 7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: Kötelező ismeretkörök: Közigazgatási vezetési ismeretek; A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet; Az intézmény és környezete; A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága; Az integráció és a szegregáció kérdései; A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében; Sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása Szakmai ismeretkörök: Szakmódszertan, Országismeret, Drámapedagógia Didaktika az irodalomoktatásban, Nyelvi és nyelvtani ismeretek 7.3.Személyes adottságok: elkötelezettség és igény a minőségi munkára, önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret bővítésére, elmélyítésére való készség, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, kreativitás. 7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A megszerzett ismereteket a középiskolai oktatásban és az oktatásszervezésben, szakcsoport vezetésben, országos és regionális szakmai vetélkedők előkészítése során lehet alkalmazni.



Számon-kérés

kredit óra-szám

Számon-kérés

kredit

I. Szakmódszertan 1. A német nyelvtanítás módszertanának legújabb eredményei ea.

20 koll 5 Dr Lieli Pálné

PhD

2. A német nyelvtanítás módszertanának legújabb eredményei gyak.

15 gyj 5 Dr Lieli Pálné

PhD

II. Országismeret 1. Összehasonlító országismeret – civilizáció és

20 koll 5

Dr. Karl Katschthaler

PhD

77

életmódtörténet ea. 2. Összehasonlító országismeret – civilizáció és életmódtörténet gyak.

15 gyj 5 Dr. Karl Katschthaler

PhD

III. Drámapedagógia 1. Drámapedagógia a nyelvoktatásban ea.

15 koll 5 Dr. Radványi Zsuzsanna

PhD

2. Drámapedagógia a nyelvoktatásban gyak.

15 gyj 5 Dr. Radványi Zsuzsanna

PhD

IV. Didaktika az irodalomoktatásban 1. Didaktizált irodalomoktatás ea.

15 koll 5 Dr. Horváth Andrea

PhD

2. Didaktizált irodalomoktatás gyak.

15 gyj 5 Dr. Horváth Andrea

PhD

V. Emelt szintű nyelvgyakorlat 1. Emelt szintű beszédgyakorlat anyanyelvű oktatóval

20 gyj 5 Lydia Böttger lektor

2. Emelt szintű grammatikai és helyesírási gyakorlat anyanyelvű oktatóval

30 gyj 10 Lydia Böttger lektor

Összesítés

90 2/3 25 90 2/3 30

Óraszám: 180 kollokvium: 4 Kredit: 55 gyakjegy: 6 8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer:

A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből a szakfelelős által jóváhagyott témából kell készíteni A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: a záróvizsga főbb témakörei: Szakmódszertan, Drámapedagógia, Összehasonlító országismeret A záróvizsgán a benyújtott szakdolgozatot is meg kell védeni.


9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje:

Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával.


A német nyelvtanítás módszertanának legújabb eredményei

78

Előadás és gyakorlat

A tantárgy célja: A tantárgy segítséget nyújt a hazai és nemzetközi kutatások megismeréséhez, amelyek nélkül a vezetőtanárok mentori feladataikat nem tudják megfelelő szinten ellátni. A képzés elsődleges célja az, hogy a vezetőtanár képes legyen helyes pedagógiai és módszertani döntéseket hozni. A program lehetőséget nyújt arra is, hogy a tanárok nyelvi kompetenciája fejlődjön, mivel az előadások és a műhelymunkák a célnyelven folynak. A tantárgy a tanulás és tanítás módszertani kérdéseit úgy vizsgálja meg, hogy érinti a nyelvészeti aspektusokat is. A tantárgy fő tematikai egységei: Produktív nyelvi készségek: beszédfejlesztés, írásfejlesztés Receptív készségek: hallott szöveg értése, írott szöveg értése A nyelvtan és a szókincs közvetítése Az idegennyelv tudásának mérése és értékelése Tankönyv kiválasztása és elemzése munkatankönyvekkel Felkészítés az érettségire, nyelvvizsgára, tanulmányi versenyekre A résztvevők - a tanév végére, nem kötelező jelleggel - elkészítenek egy portfoliót, amely tartalmazza az egyes témákkal kapcsolatos új ismeretek kipróbálását és a tanítási folyamat reflektálását. A kreditek megszerzésének módja: az előadás kollokviummal, a gyakorlat gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy kreditértéke: 10 Kontaktórák száma: Előadás 20 óra, gyakorlat 15 óra Összehasonlító országismeret - civilizáció és életmódtörténet Előadás és gyakorlat A tantárgy célja: a hallgatók országismereti tudásának felfrissítése és kibővítése. A tantárgy tematikája három fonalra bontható. Az első fonalat a három német nyelvű ország (Ausztria, Németország, Svájc) sajátosságainak összehasonlító bemutatására vállalkozik, folyamatos kitekintéssel Magyarországra. A vizsgálódások súlypontja a jelen kulturális és politikai rendszere, annak kialakulása a XX. században, a nemzeti identitás kérdései, az EU-n belüli szerepvállalás, a médiumok és a kulturális intézményrendszer, valamint a multikulturalitás jelenségei és problémái. A második fonal a Civilizáció és életmód történetével foglalkozik. A kurzus folyamán az európai civilizáció egy-egy fejezetét kívánjuk bemutatni, szükségszerűen a német nyelvű országokra koncentrálva, a történelemtanítás didaktikájának fő elvét, a példaszerűséget követve. Végül a harmadik fonal a didaktizálás lehetőségeivel foglalkozik. A kreditek megszerzésének módja: az előadás kollokviummal, a gyakorlat gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy kreditértéke: 10 Kontaktórák száma: Előadás 20 óra, gyakorlat 15 óra

Drámapedagógia a nyelvoktatásban


79

A tantárgy célja annak bemutatása, hogy egy idegen nyelv elsajátításához vezető úton milyen módszereket alkalmazhatunk, melyek az egész személyiségre irányuló tanulási folyamat (ganzheitliches Lernen) gondolatára épülnek. A módszer alkalmazása során előtérbe kerül a motorikus, kreatív, esztétikai, emocionális és empatikus készségek fejlesztése. Eme faktorok pedig nagymértékben elősegíthetik az idegen nyelvvel, irodalommal és kultúrával történő intenzív foglalkozást. A tantárgy tematikája Az irodalmi művek drámapedagógiai szempontú szcenikus interpretációja során a következő jelenségekre irányítjuk a figyelmet:

• a motorikus, kreatív, esztétikai emocionális, empatikus készségek fejlesztése • az ön- és emberismeret bővítése • az önálló, rugalmas gondolkodásmód fejlesztése • az alkotóerő, fantázia fejlesztése • az egyén aktív részvételének elősegítése egy közösség munkájában • a koncentrált, tervszerű munka fejlesztése • a drámai kifejezésformák megismerése • a kritikai érzék fejlesztése • az idegennyelvi készségek (szókincs, nyelvtan, kiejtés, stb.) fejlesztése

A kreditek megszerzésének módja: az előadás kollokviummal, a gyakorlat gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy kreditértéke: 10 Kontaktórák száma: Előadás 15 óra, gyakorlat 15 óra

Didaktizált irodalomoktatás


A tantárgy célja: bemutatja, hogyan használható a didaktizált irodalomoktatás a kommunikatív és kulturális nyelvi kompetencia fejlesztésére. Az irodalmi szövegek sokszínűségük és érzelmeket kiváltó tulajdonságuk miatt jól hasznosítható kiindulási alapot nyújtanak a szabad kötetlen beszédhez és az idegen (ebben az esetben a német) kultúra világának megismeréséhez. A tantárgy tematikája: kiválasztott irodalmi szövegek alapján (az irodalom széleskörű fogalmát használva) többnyire rövid próza (pl. novella) és a XX. század lírája dolgozható fel az iskolai oktatásban, de a mesék, a mondák, a konkrét költészet és a gyermekirodalom is segítik az idegen nyelvű olvasás stratégiai gyakorlását és az idegen nyelvű kultúra recepcióját. A kurzus segítséget kíván nyújtani beszélgetések és tanári tapasztalatok egybegyűjtésével, hogyan és milyen kritériumok által válhatnak irodalmi szövegek alkalmassá az oktatásra. Egyes német nyelvű irodalmi szövegek módszertani és didaktikai kidolgozása által a kurzus gyakorlati ötleteket nyújt ahhoz, hogy milyen nyelvi szintű irodalmi szövegek alkalmasak a német nyelv különböző szintű iskolai oktatására. A kurzus anyagát egy erre a célra összeállított szöveggyűjtemény és a további munkát segítő irodalomjegyzék képezi. A kreditek megszerzésének módja: az előadás kollokviummal, a gyakorlat gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy kreditértéke: 10 Kontaktórák száma: Előadás 15 óra, gyakorlat 15 óra

80

Emelt szintű beszédgyakorlat anyanyelvű oktatóval Gyakorlat A szeminárium keretében magas szintű speciális társalgási témák feldolgozásával kerül sor a szókincs további bővítésére és a kommunikációs készségek szintentartására. Kiemelt fontosságú, hogy a beszédkészség fejlesztésének olyan különféle módszereire világítsunk rá, amelyeket a résztvevők saját nyelvtanítási munkájuk során is alkalmazhatnak (szerepjátékok, szóbeli összefoglalás, véleményalkotás, beszélgetés, vita és referátum). A társalgást kiegészíti az adott témához kapcsolódó autentikus szövegek otthoni önálló feldolgozása, melynek során a résztvevők tudatosíthatják, hogy hogyan fejleszthetők önállóan a szókincs és a nyelvi készségek. Ily módon a kurzus célja az is, hogy kialakítsa az igényt az önálló metanyelvi reflexióra, és rávilágítson azokra a specifikus nyelvi jellemzőkre, amelyeket a kézikönyvekben nem vagy alig lehet megtalálni. A kreditek megszerzésének módja: gyakorlati jegy. A tantárgy kreditértéke: 5 Kontaktórák száma: 20 Emelt szintű grammatikai és helyesírási gyakorlat anyanyelvű oktatóval Gyakorlat A szeminárium fő feladatai:

• a mondatalkotás alapjainak ismétlése (szórend, összetett mondatok, kötőszavak, szenvedő szerkezetek, főnévi igeneves szerkezetek, kötőmód stb.), gyakorlása

• az egyes mondattani jelenségek gyakorlása autentikus szövegek elemzése révén • a legfontosabb aktuális helyesírási változások nyomonkövetése

A kreditek megszerzésének módja: gyakorlati jegy. A tantárgy kreditértéke: 10 Kontaktórák száma: 30 11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét ( tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat( OKM, Önkormányzatok)kér fel.


Név Beosztás Tudományos fokozat Dr. Horváth Andrea egyetemi tanársegéd PhD Dr. Karl Katschthaler egyetemi adjunktus PhD Dr. Lieli Pálné egyetemi adjunktus PhD Dr. Radványi Zsuzsanna egyetemi adjunktus PhD Lydia Böttger lektor -


Név Beosztás

81


TÖRTÉNELEM SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK 2.A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, történelem specializáció felelőse Dr. Papp Imre. 3.Képzési cél: A középiskolai tanárok és a vezető tanárok történelmi ismereteinek megújítása. A legújabb kutatási eredmények és értelmezési szempontok megismertetése. Az európai és a magyar történelem folyamatainak összekapcsolásával ezek az ismeretek a komparatisztikai szemléletet is erősítik, amely szükséges a középiskolai oktatásban. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező. 5.A képzés szerkezete: A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel. 6.A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett tantermi, laboratóriumi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. Specializációtól függően terepgyakorlatok is vannak.

7.Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: Történelemből elsajátítandó: elméletileg is megalapozott átfogó ismeretek, ezek rendszeretési képessége, alkalmasság önálló következtetések levonására. A megszerzett ismeretek magas szintű átadásának képessége az oktatás folyamatában. 7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: Történelem specializáció ismeretköre: Európa és Magyarország a középkorban. Európa és Magyarország a kora újkorban. Európa és Magyarország az újkorban. Európa és Magyarország a 20. században. Magyarország az Európai Unióban. Historiográfia. Történelem szakmódszertan. 7.3.Személyes adottságok: A történetírás legújabb eredményeinek ismerete. Magas szintű tájékozottság a történetírás legfontosabb kérdéseiben a középkortól napjainkig. Elméleti felkészültség a történetírás aktuális kérdéseiről.

82

7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A történelemből megszerzett ismereteket a középiskolai oktatásban és az oktatásszervezésben, szakcsoport vezetésben lehet alkalmazni.



számonkérés

kredit óra-szám

számonkérés

kredit

I. Középkor történet 1. Európa és Magyarország a középkorban

15 koll 5 Dr. Pósán László PhD

2. Magyarország a 11-15. században

10 gyj 3 Dr. Bárány Attila

PhD

II. Kora újkor történet 1.Európa és Magyarország a kora újkorban

15 koll 5 Dr. Papp Imre DSc

2. Európa a 16-18. században

10 gyj 3 Dr. Györkös Attila

PhD

.

III. Európa és Magyarország az újkorban 1. Európa a" hosszú 19. században"

15 koll 5 Dr. Bodnár Erzsébet

PhD.

2. Magyarország a polgárosodás korában

10 gyj 3 Dr. Velkey Ferenc

CSc

IV. Magyarország a jelenkorban 1. Magyarország a 20. század világában

15 koll 5 Dr. Barta Róbert PhD

2. Magyarország politikai rendszerei a 20. században

10 gyj 3 Dr. Püski levente PhD Habil.

V. Historiográfia 1. A történetírás új irányzatai 15 koll 5 Dr. Erős Vilmos PhD VI. Európa a jelenkorban 1. A nagyhatalmi viszonyok és Európa

15 koll 5 Dr. Barta Róbert PhD

2. Európa a 20. században 10 gyj 3 Dr. Pallai László PhD,. 3. Az Európai Unió és Magyarország

10 gyj 2 Dr. Pallai László PhD

VII.Szakmódszertan 1. A történelemtanítás szakmódszertana 2. Szakmódszertani szeminárium

15

15

koll

gyj

5

3

Kovács István

Összesítés 75 3/3 24 105 4/4 31

Óraszám: 180 kollokvium: 7 Minden oktató a Debreceni Egyetem alkalmazottja Kredit: 55 gyakjegy: 7


83

A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: a záróvizsga résztárgyait az egyes specializációk határozzák meg A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizga tárgyai történelemből: Középkor történet Kora újkor történet Európa és Magyarország az újkorban Magyarország a jelenkorban Európa a 20. században Az Európai Unió és Magyarország Historiográfia Szakmódszertan


9.A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával 10. Tantárgyi programok: Történelem tantárgy programja. I. Európa és Magyarország a középkorban c. tárgy előadás és szeminárium keretében a főbb európai történeti folyamatokat taglalja magyarországi vonatkozásaival. Tematikus egységei: Anyagi és szellemi kultúra; Magyarország európai kapcsolatai; A magyar és a nyugat-európai társadalmi struktúrák, politikai berendezkedések összevetése.

II. Európa és Magyarország a kora újkorban c. tárgy előadás és szeminárium keretében feltárja a kor nagy változásait, a regionális átrendeződést, Magyarország helyének megváltozását. Tematikus egységei: Nyugat-Európa vezető szerepének kialakulása; A korai kapitalizmus; Vallási és kulturális változások; A közép-európai régió és a magyar fejlődés sajátosságai(örökös jobbágyság, majorsági gazdálkodás); A török hódítás és berendezkedés; Magyarország a Habsburg Birodalomban. III. Európa és Magyarország az újkorban c. tárgy előadás és szeminárium keretében taglalja a modern kapitalizmus kialakulását, az alkotmányos berendezkedések születését, a nemzetállamok szerepét és a hatalmi viszonyokat. Tematikus egységei: Politikai forradalmak Európában; Az ipari forradalmak Európában és Magyarországon; A polgári társadalmak változatai; A magyar polgárosodás a 19. században; A politikai berendezkedések és a nemzetállamok típusai; Magyarország a dualizmus rendszerében. A hatalmi viszonyok változásai. IV. Magyarország a jelenkorban c. tárgy előadás és szeminárium formájában tárja fel az ország legfontosabb sors fordulóit és rendszerváltásait. Tematikus egységei: Az első világháború és következményei, a trianoni béke; A két világháború közötti magyar berendezkedés, gazdaság és társadalom; A második világháború és következményei; A

84

Rákosi korszak és az 1956-os forradalom; A Kádár-korszak; A rendszerváltás és a magyar demokrácia kialakulása. V. Európa a jelenkorban c. tárgy előadás és szeminárium keretében dolgozza fel a 20. századi Európa történetének legfontosabb állomásait. Tematikus egységei: A első világháború és következményei; Hatalmi átrendeződések; Diktatúrák és demokráciák a két világháború között; A második világháború és következményei; A bipoláris rendszer kialakulása a második világháború után; Hidegháború és enyhülés; A Szovjetunió összeomlása, rendszerváltások Európában. A globalizáció története; Az Európai Unió fejlődése; Magyarország az Unióban. VI. Historiográfia c. tárgy előadás keretében foglalja össze a történetírás új eredményeit. Tematikus egységei: Történetfilozófiai irányzatok a 20. században. A történetírás modernizálódása; Az Annales-iskola; Új történetírói irányzatok a második világháború után; A magyar történetírás útjai a 20. században. VII. A történelemtanítás szakmódszertana c. tárgy előadás és szeminárium keretében foglalja össze a modern szemléletű oktatáshoz szükséges ismereteket. Tematikus egységei: Változó szabályozások a történelemoktatásban; Multimédia és internet az oktatásban; Kommunikációs kérdések és konfliktuskezelés a történelem oktatása során; A szóbeliség és az írásbeliség aránya a tanítás folyamatában; A tankönyvek kiválasztása és alkalmazása. 11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét ( tantermek és felszerelésüket)biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat( OKM, Önkormányzatok)kér fel. A specializációs továbbképzésben részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről

Név Beosztás Tudományos fokozat Dr. Bárány Attila Dr. Barta Róbert Dr. Bodnár Erzsébet Dr. Erős Vilmos Dr. Györkös Attila Kovács István Dr. Pallai László Dr. Papp Imre Dr. Pósán László Dr. Püski Levente Dr. Velkei Ferenc

egy. adjunktus egy. docens egy. doc. egy. doc. egy. adj. vezető tanár egy. adj egy. tanár egy doc. egy. doc. egy. doc.

PhD PhD PhD PhD PhD PhD DSc PhD PhD habil CSc


Név Beosztás


85

VALLÁSTUDOMÁNY SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK 2.A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, a Vallástudomány specializáció felelőse: Dr. Tóth Judit. 3.Képzési cél: A képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik a KKK 7.1 pontjában megnevezett kompetenciákkal rendelkeznek. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező. 5.A képzés szerkezete: A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel. 6.A képzés módszerei: Elméleti jellegű előadások mellett tantermi, laboratóriumi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. Specializációtól függően terepgyakorlatok is vannak. 7.Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: Az általános világnézeti-vallási pluralizálódás következtében megerősödött az az igény, hogy az oktatás különböző szintjein legyenek olyan szakemberek, akik képesek a vallástudomány és a világvallások ismeretei és hagyományai között eligazodni. A továbbképzés célja olyan szakemberek képzése, akik világnézeti-vallási elkötelezettségtől függetlenül tudnak vallástudományi alapismereteket nyújtani, valamint képesek a szakmai alapismereteken túl a különböző vallások istenfogalmának, ember- és társadalomszemléletének, valamint legfontosabb etikai értékeinek a megismertetésére is, és ezáltal saját tantárgyaik vallási dimenzióinak teljesebb, átgondoltabb oktatására (magyar irodalom, történelem, emberismeret, állampolgári ismeretek stb.)., vallási specializációk, szakkörök stb. indítására.

7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek Kötelező ismeretkörök: Közigazgatási vezetési ismeretek; A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet; Az intézmény és környezete; A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága; Az integráció és a szegregáció kérdései; A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében; Sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása – A Vallástudomány ismeretkörei: Vallástudomány, Vallástörténet, Vallás és más tudományok, Világvallások szövegforrásai

86

7.3.Személyes adottságok: motiváció, elkötelezettség és minőségtudat a vallástudomány és a különböző világvallások alapvető ismereteinek vonatkozásában; a vallással kapcsolatos ismeretek felismerési és kreatív kezelési képessége; együttműködési készség; kezdeményezőkészség és személyes felelősségvállalás; fogalmi gondolkodás; az absztrakció képessége; kritikai attitűd, értékközpontúság

7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: a képzést elvégző, szakvizsgát tett pedagógusok alkalmasak lesznek a megszerzett eredeti látás- és gondolkodásmód birtokában a vallási jelenségekről szerzett tudás gyakorlati (közoktatásban kamatoztatható) alkalmazására; a különböző nézőpontok bemutatásával a más vallások (kultúrák) iránti tolerancia kialakítására és erősítésére

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő, vallástudomány specializációs képzés


Tantárgy III. félév IV. félév oktató Fokozat

óraszám számon kérés

kredit óraszám számon kérés

kredit

I. Vallástudomány 1.Bev. a vallástudományba

15 koll. 5 Kovács Ábrahám Debreceni Reform. Hittud. Egyetem

PhD

2. A vallástud. története és módszertana

15 koll. 5 Kovács Ábrahám Debreceni Reform. Hittud. Egyetem

PhD

3. Vallásfenomenológia 15 koll. 5 Marjovszky Tibor Debreceni Reform. Hittud. Egyetem

PhD

II. Vallástörténet 1. Vallástörténet I. (Zsidó)

15 koll. 4 Marjovszky Tibor Debreceni Reform. Hittud. Egyetem

PhD

2. Vallástörténet II. (Kereszténység)

15 koll. 4 Tóth Judit Debreceni Egyetem

PhD habil.

3. Vallástörténet III. (Iszlám és keleti vallások)

15 koll. 4 Fehér Bence Károli Gáspár Református Egyetem

PhD habil.

III. Vallás és más tudományok 1. Vallásfilozófia 15 koll. 4 Bugár István

Debreceni Egyetem

PhD habil.

2. Vallási néprajz 15 koll. 4 Bartha Elek Debreceni Egyetem

DSc

3. Vallásszociológia 15 koll. 4 Dalminé Kiss Gabriella Debreceni Egyetem

CSc

4. Egyház és művészet 15 gyj. 4 Nagy Márta Debreceni Egyetem

PhD, habil.

5. Valláslélektan 10 gyj. 4 Pék Győző Debreceni Egyetem

PhD

87

IV. Világvallások szövegforrásai 1. Zsidó és keresztény szövegek

10 gyj. 4 Tóth-Mihala Veronika Református Gyülekezet, Debrecen, Kossuth u.

2. Iszlám és keleti vallási szövegek

10 gyj. 4 Fehér Bence Károli Gáspár Református Egyetem

PhD habil.

Összesen 90 27 90 28 180 óra 55 kredit

Óraszám: 180 Kollokvium: 9 Kredit: 55 Gyakorlati jegy: 4 A szakdolgozat kreditértéke 10 kredit

8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer:

A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: A vizsga két részből áll: 1) a szakdolgozat megvédése, 2) a szakdolgozat témájától függően vallástudományi vagy vallástörténeti tárgyú szóbeli vizsga. A záróvizsgán a benyújott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve. 9.A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával. 10. Tantárgyi programok:

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Bevezetés a vallástudományba

Kredit: 5

Előadás X Szeminárium Konzultáció

Félév: 3.

Óraszám: 15

Értékelés: Szigorlat Kollokvium X

88

Gyakorlati jegy

A tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja a vallástudomány általános fogalmainak és kérdéseinek áttekintő bemutatása olyan módon, hogy megalapozza a kurzus többi tárgyának oktatását is. Témakörei: 1. A vallástudomány fogalma általában és a különböző világvallásokban 2. A tudományág kialakulása és helye a teológia tudományos környezetében 3. A vallástudomány tudományos kontextusa 4. Vallástudományi szakágak (vallástörténet, vallásfilozófia, valláskritika stb.) 5. A vallás mint kommunikációs-, értelmezési- és szimbólumrendszer 6. A vallástudomány tárgya; vallásdefiníciók 7. A vallástudományi módszertan Kötelező olvasmányok: Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története I-III, Budapest: Osiris-Századvég Könyvtár, 1994- Hamilton, M. B.: Vallás, ember, társadalom. Elméleti és összehasonlító vallásszociológia, Budapest: AduPrint, 1998. Horváth Pál: Vallásismeret, Budapest: Calibra Kiadó, 1996. Leeuw, G. van der: A vallás fenomenológiája, Budapest: Osiris Kiadó, 2001 (Osiris tankönyvek) Voigt Vilmos: A vallási élmény története. Bevezetés a vallástudományba, Budapest: Timp Kiadó, 2004. A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Ábrahám docens

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

A vallástudomány története és módszertana

Kredit: 5


Félév: 3.

Óraszám: 15

Értékelés: Szigorlat Kollokvium X Gyakorlati jegy

89

Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja a tudományág történetének bemutatása a 18. század végétől napjainkig, valamint legfontosabb módszereinek ismertetése. Témakörei: 1. A vallástudomány a 18. sz. közepétől a 19. sz. közepéig 2. A modern értelemben vett vallástudomány kezdetei a 19. sz. közepén 3. A kialakuló tudomány helye a tudományok rendszerében, kapcsolata más tudományágakkal 4. Feuerbach, Marx, Freud 5. A vallástudomány a 20. sz.-ban 6. A vallástudomány története Magyarországon 7. A vallástudomány legfontosabb módszerei Kötelező olvasmányok: Eliade, M.: Vallási hiedelmek és eszmék története I-III, Budapest: Osiris-Századvég Könyvtár, 1994- Horváth Pál: Vallásismeret, Bp., 1996. Hamilton, M. B.: Vallás, ember, társadalom, Bp., 1998.

A tantárgy oktatója: Dr. Kovács Ábrahám docens

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Vallásfenomenológia

Kredit: 5


Félév: 3.

Óraszám: 15


90

Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja a fenomenológiai kategóriáknak és ezek megjelenésének a megismertetése a világvallások közül háromban: kereszténység, zsidóság, iszlám. Témakörei: 1. A fenomenológia tárgya, forrásai, története 2. Az erő, lélekképzetek. Varázslás 3. Totemizmus, természeti jelenségek megistenítése. Kozmikus jelenségek megistenítése 4. Polidémonizmus, politeizmus. Panteizmus, dualizmus, henoteizmus 5. Monoteizmus. Fétisizmus, állat alakú istenek 6. Szent helyek, szent idők. Imádság és mítosz 7. Tan, törvény. Szent iratok, cselekmények, áldozat Kötelező olvasmányok: G. van der Leeuw: A vallás fenomenológiája, Osiris, 2001. Varga Zsigmond: Általános vallástörténet, 1932. Mircea Eliade: A szent és a profán, Európa, 1996. Mircea Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I-III. Osiris, 1995.

A tantárgy oktatója: Dr. Marjovszky Tibor egyetemi docens

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Vallástörténet I. (Zsidó)

Kredit: 4


Félév: 3.

Óraszám: 15


Kötelező olvasmányok: Ujvári Péter (szerk.): Magyar Zsidó Lexikon, Makkabi Kiad., 2000. (Szemelvények) Fröchlich Ida (szerk.): A qumrani szövegek magyarul, 2. jav. bőv. kiad., PPKE, 2000. (Szemelvények) Vries, Simon Philip de: Zsidó rítusok és jelvények, Talentum Kft., 2000. Jólesz Károly: Zsidó hitéleti kislexikon. 3. kiad., Akad. Kiadó, 1993. (Szemelvények) Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég, 1992.

91

A tantárgy oktatója: Dr. Marjovszky Tibor egyetemi docens

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Vallástörténet II. (Kereszténység)

Kredit: 4


Félév: 3.

Óraszám: 15


Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja a keresztény vallás illetve vallástörténet bemutatása, a kurzus óraszámának korlátozottsága miatt csupán a keresztény hit történetének fontosabb fordulópontjaira koncentrálva. Témakörei: 1. A kereszténység keletkezése, tanításai 2. Az Ószövetség új szövetségi jövendölési. Jézus messiási önértelmezése és az evangelion 3. A páli misszió 4. A II. sz. apológiái és polémiái. Keresztényüldözések és korai eretnekségek. 5. Religio licita, religio catholica; hittételek megfogalmazása a 4-5. sz.-ban 6. Az ún. ortodox törésvonal. Az ortodox kereszténység 7. A katolikus és a protestáns kereszténység. A mai keresztény világ és az „új vallási jelenségek” Kötelező olvasmányok: Brown, Peter: Az európai kereszténység kialakulása, Atlantisz, Bp., 1999. Chadwick, Henry: A korai egyház, Osiris, Bp., 1999. Szántó Konrád: A katolikus egyház története I-III., SzIT, Bp.

A tantárgy oktatója: Dr. Tóth Judit egyetemi docens

92

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Vallástörténet III. (Iszlám és keleti vallások)

Kredit: 4


Félév: 4.

Óraszám: 15


Tantárgy rövid leírása: A tantárgy egyik célja az iszlám születésének és fejlődésének bemutatása, megismerkedés hagyományaival, jogi és rituális előírásaival, olyan módon, hogy a hallgató általános képet kapjon az iszlámról, és elsajátítja azokat a módszereket, amelyek az iszlám sajátos vonásainak kutatásában nélkülözhetetlenek. A keleti vallások története órák keretein belül India, Kína és Japán vallási hagyományairól esik szó, azzal a céllal, hogy alapfokú ismereteket nyújtson az európai vallási hagyományoktól igen eltérő keleti vallásokról és megismerési rendszerekről. Témakörei: 1. Az iszlám születésének körülményei, előzményei. Politeizmus és monoteizmus jelenléte az arab félszigeten az V-VI. szd.-ban. Ábrahám-hagyományok. Muhammad b. Abdilláh élete és életműve. 2. A Korán: felépítés, szövegtörténet, szöveghagyomány, variánsok. Hagyomány és kinyilatkoztatás kapcsolata. Szunna és hadísz. 3. A muszlim közösség fejlődése Muhammad halála után. A kalifátus intézménye és a legitimációs kérdések vallási következményei. A Mahdi eszméje és annak megtestesítői. A síitákról lehasadó túlzó szekták. A muszlim vallásjog kiépülése és módszerei. A négy jogi iskola. A szúfizmus, az iszlám misztika. 4. A védikus vallás. A darsana fogalma és az indiai megismerési utak 5. A buddhizmus. A hinduizmus. 6. Kína vallásai: a taoizmus. Konfucianizmus 7. Japán: a sintoizmus Kötelező olvasmányok: Az iszlám: források. Szerk. Fodor S. Bp., 1988. C. Cahen: Az iszlám a kezdetektől az oszmán birodalom létrejöttéig. Bp., 1989. A köztes lét könyvei, Európa K., Bp., 1986. India bölcsessége. A Tan Kapuja Buddhista Főiskola jegyzete, Bp., 1995. M. Eliade: Vallási hiedelmek és eszmék története I-III., Osiris, Bp., 1998.

A tantárgy oktatója: Dr. Fehér Bence habilitált egyetemi docens

93

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Vallásfilozófia

Kredit: 4


Félév: 3.

Óraszám: 15


Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja a vallás filozófiai értelmezésének áttekintése történeti megközelítésben. A kurzus terjedelméből fakadóan természetesen csak a főbb problémákra és gondolatokra hívhatjuk fel a figyelmet. Az előadások a válogatott szövegek megértését kívánják elsősorban elősegíteni. Témakörei: 1. A kezdetektől a szofista mozgalomig. Platón és Arisztotelész 2. A hellénizmus és a késő antik vallásos filozófiák (zsidóság, hermetizmus). A gnózis és a keresztény apologéták 3. Keresztény platonizmus (Órigenész, „Areopagita” Dénes) és pogány újplatonizmus. Ágostontól a skolasztikáig 4. Kora újkori vallásfilozófia (Descartes, Pascal, Berkeley, Hume). Kant és Hegel 5. Schopenhauer, Nietzsche, Spengler. Kierkegaard és az egzisztencializmus 6. Modern vallásértelmezések. I. (Jung, Eliade, Otto). II. (Fenomenológia és analitikus filozófia) 7. Modern protestáns gondolkodás (Barth, Bonhoeffer, Tillich). Modern katolikus és ortodox vallásfilozófia (Congar, Daniélou, Gilson, Rahner, Bergyajev, Zizioulas) Kötelező olvasmányok: Richard Schaeffler: A vallásfilozófia kézikönyve, Bp., Osiris, 2003. Brian Davies: Bevezetés a vallásfilozófiába, Bp., Kossuth, 1999. Christopher Stead: Filozófia a keresztény ókorban, Bp., Osiris, 2002. Etienne Gilson: A középkori filozófia szelleme, Bp., Paulus Hungarus – Kairosz, 2000. Gerardus van der Leeuw: A vallás fenomenológiája, Bp., Osiris, 2001. Rudolf Otto: A szent, Bp., Osiris, 1997. Mircea Eliade: A szent és a profán, Bp., Európa, 1987.

A tantárgy oktatója: Dr. Bugár István habilitált egyetemi docens

94

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Vallási néprajz

Kredit: 4


Félév: 4.

Óraszám: 15


Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja, hogy elméleti alapot nyújtson a magyar és az európai vallási néprajz tanulmányozásához, és bevezetést adjon azoknak a vallásoknak a tanításaiba és gyakorlatába is, amelyeknek hívei Magyarországon nagyobb számban élnek. Megismerteti a vallási néprajz elméleti kérdéseit. Témakörei: 1. A vallási néprajz helye a vallással foglalkozó tudományok között. 2. Vallásantropológia 3. Az európai és a magyar vallási néprajz története 4. A népi vallásosság. Felekezeti néprajz. 5. Vallásos néphagyományok. Búcsújárás 6. Liturgia és paraliturgia. Vallás és tárgykultúra 7. Vallás és erkölcs, vallás és hit Kötelező olvasmányok: Magyar néprajz VII. Népi vallásosság Mohay Tamás: A népi vallásosságról, Magyar Tudomány, 1999. 535-548. Bartha Elek: A hitélet néprajzi vizsgálata, Debrecen, 1980: 5-13. Tüskés Gábor: A népi vallásosság kutatása Magyarországon. In: „Mert ezt Isten hagyta...” Bp., 1986. 18-62 Egyházak és vallások a mai Magyarországon. (Szerk.: Gesztelyi Tamás) Bp., 1991.

A tantárgy oktatója: Dr. Bartha Elek egyetemi tanár

95

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Vallásszociológia

Kredit: 4


Félév: 4.

Óraszám: 15


Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja a vallásszociológiai kutatás eredményeinek a megismertetése, amely nemcsak történeti tradíciója miatt érdekes, hanem különleges aktualitása miatt is. Olyan szociológiai szemléletet és tárgyi ismeretet kíván közvetíteni, amely alkalmas a vallásgyakorlat és -elmélet jelenségeinek feltárására és értelmezésére. Témakörei: 1. A vallásszociológia tárgya (a vallás szociológiai definiálásának szükségességével és problémáival) 2. A szociológia sajátos szemlélete, diszciplináris kérdései 3. Fő kutatási területei és irányzatai 4. A vallásszociológia története 5. Alapvető kategóriái (vallás, vallásosság, vallási kultúra, szekularizáció, egyház, szekta, felekezet, vallási intézmények, vallási közösség, vallásos magatartás, vallásos szocializáció stb.) 6. Vallás és társadalom, vallás és modernizáció kérdéskörei 7. Vallás a magyar társadalomban Kötelező olvasmányok: Malcolm B. Hamilton: Vallás, ember, társadalom, Bp., 1998 Tomka Miklós: Vallásszociológia. Szöv.gyűjt. Bp., 1988. Mire való a vallásszociológia? Diakónia, 1982 Hívõk, egyházak ma Magyarországon, MTA Filozófiai Intézete, 1990 Molnár Attila: A tudatreformáció és a vallásszociológia, In: Valóság, 1995. 8. 1-17. A Giddens: Szociológia, Osiris, Bp., 435-464.

A tantárgy oktatója: Dalminé dr. Kiss Gabriella egyetemi docens

96

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Egyház és művészet

Kredit: 4

Előadás Szeminárium X Konzultáció

Félév: 4.

Óraszám: 15

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy X

Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja a vallás és művészet kapcsolatát az egyház és művészet kapcsolatán keresztül megmutatni, egyrészt általánosságban, másrészt a szakképzésben szóba kerülő nagy világvallások vonatkozásában. Témakörei: 1. Egyház és művészet kapcsolata általában. Az egyházak elvárásai a művészettel szemben. A művészet eszközei az elvárások teljesítésére 2. Egyház és művészet kapcsolata a zsidó vallásban 3. Egyház és művészet kapcsolata a kereszténységben 4. Egyház és művészet kapcsolata az iszlámban 5. Egyház és művészet kapcsolata az indiai vallásokban 6. Egyház és művészet kapcsolata a kínai és a japán vallásokban 7. A szakrális művészet helye a művészettörténetben Kötelező olvasmányok: Belting, H.: Kép és kultusz. A kép története a művészet korszaka előtt. Bp., 2000. Bicskov, V.: A bizánci esztétika. Bp., 1988. Goldziher Ignác: Az iszlám kultúrája. I-II. Bp., 1981.

A tantárgy oktatója: Dr. Nagy Márta habilitált egyetemi docens

97

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Valláslélektan

Kredit: 4


Félév: 4.

Óraszám: 10


Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja valláslélektani alapismeretek nyújtása, a vallási jelenségek lélektani megnyilvánulásainak elemzése, a spirituális szükségletek egészséges és kóros megjelenési formáinak és a mentálhigiénés segítés lehetőségeinek a bemutatása. Témakörei: 1. Korszellem és a vallási jelenség 2. Valláslélektani alapfogalmak. A vallási szükséglet és megnyilvánulási formái 3. A lélektani emberkép és pszichodinamika, amelyben a spirituális jelenség értelmezhető 4. A módosult tudatállapotok jelenségei és problémái. A vallás mint mentálhigiénés rendszer 5. A megtérések pszichodinamikája. A szektaképződések lélektana 6. A közösségi élet spirituális dimenziója 7. A segítés és a terápia különböző szintjei és lehetőségei Kötelező olvasmányok: Pem László: Valláspszichológia, I. Szombathely, 2004. Süle Ferenc: Vallás vagy pszichoterápia? – Küzdelem a vertikális labirintusban, Bp., 1991. Tomcsányi Teodóra: Amikor gyönge, akkor erős: tanulmányok a valláslélektan, a pasztorálpszichológia és a lelkigondozás köréből, Bp., 2004. Vergote, A.: valláslélektan, Bp., 2006.

A tantárgy oktatója: Dr. Pék Győző egyetemi docens

98

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Zsidó és keresztény szövegek

Kredit: 4


Félév: 4.

Óraszám: 10


Tantárgy rövid leírása: A tantárgy célja megismertetni a hallgatókat a zsidóság és a kereszténység legfontosabb szövegeivel, azok történeti hátterével, illetve a szövegfeldolgozás módszereivel. Témakörei: 1. A kezdetek. Kivezetés Egyiptomból. Pusztai vándorlás. Kijelentés a Sinain. Szövetség és jog. A kultusz kezdetei, az ősatyák. Őstörténet 2. Bírák, Saul. Dávid és birodalma. Salamon kora. A prófétai ellenállás Északon (Illés és Áháb, Elizeus és követői, Jéhu) 3. Prófétai szövegek a fogság előtt és után. A deuteronomisztikus történetértelmezés. Bölcsességirodalom és apokaliptika 4. Evangéliumok, példabeszédek 5. Az Apostolok cselekedetei, levelek, Jelenések könyve 6. Az apokrif irodalom 7. A misztikus irodalom Kötelező olvasmányok: Biblia (Károli/ Új Fordítás / R.k. fordítás) Jubileumi Kommentár. Kortörténeti bevezetés Hodossy-Takács Előd: Kortörténeti tanulmányok, Debrecen, 2002. (Dissertationes Theologicae 5.) Mártonffy Marcell: Az újszövetségi példázatok irodalma. Poétika és teológia, Akadémiai K., Bp., 2001. Ong, Walter J.: A szöveg mint interpretáció: Márk idején és azóta, in: Szóbeliség és írásbeliség. A kommunikációs technológiák története Homérosztól Heideggerig, Szerk. Nyíri Kristóf – Szécsi Gábor, Áron Kiadó, Bp., 1998. 143-165. A tantárgy oktatója: Tóth-Mihala Veronika református lelkész, doktorandusz

99

TANTÁRGYI ADATLAP

Tantárgy neve:

Iszlám és keleti vallási szövegek

Kredit: 4


Félév: 4.

Óraszám: 10

Értékelés: Szigorlat Kollokvium Gyakorlati jegy X

A tantárgy célja az iszlám és a keleti vallások legfontosabb szövegeinek, szövegrészleteinek megismertetése, elsősorban magyar nyelven elérhetőekre támaszkodva, azzal a céllal, hogy a hallgatók elsajátítsák azokat a módszereket, amelyek ezen vallások irodalmának helyes megértéséhez és feldolgozásához specifikusan szükségesek. Témakörei: 1. A Korán (részletek), Hadísz (szemelvények). 2. Síita szövegek. Válogatás jogi szövegekből. Válogatás szúfi misztikus szövegekből. 3. Muszlim szentek életéről. A sahada. Válogatás tradicionális muszlim feliratokból, varázsigékből, legendákból. 4. Rig-véda. 5. Buddha beszédei 6. Dhammapada. Tao Te King 7. Upanishadok Kötelező olvasmányok: Az iszlám: források. Szerk. Fodor S., BNp., 1988. Korán. Ford. Simon R., Bp., 1987. An-Nawawi, A Negyven Hagyomány. Bp., 1984. Rigvéda. Farkas Lõrinc Imre Kiad., Bp., 1994. Buddha beszédei, Helikon Kiadó, Bp., 1989. Dhammapada. Farkas Lõrinc Imre Kiad., Bp., 1994. Tao Te King. Tericum Kiad., 1994. Upanishadok. A Tan Kapuja Buddhista Fõiskola jegyzete, Bp. A köztes lét könyvei, Európa K., Bp., 1986. A tantárgy oktatója: Fehér Bence habilitált egyetemi docens

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét (tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat( OKM, Önkormányzatok)kér fel.

100

A specializációs továbbképzésben részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről Név Beosztás Tudományos fokozat Dr. Bartha Elek egyetemi tanár DSc Dr. Bugár István egyetemi docens PhD, habil. Dalminé Dr. Kiss Gabriella egyetemi docens CSc Dr. Nagy Márta egyetemi docens PhD, habil. Dr. Pék Győző egyetemi docens PhD Dr. Tóth Judit egyetemi docens PhD, habil. A szakmai munkában részt vevő külső tagok: Név Beosztás Dr. Fehér Bence egyetemi docens Dr. Kovács Ábrahám egyetemi docens Dr. Marjovszky Tibor egyetemi docens Tóth-Mihala Veronika református lelkész

101

„B”

A pedagógus munkakörökhöz, illetve a közoktatási intézmények egészéhez kapcsolódó speciális feladatok (mérés és értékelés, szaktanácsadás, vizsgaelnöki, szakértői, minőségbiztosítási feladatok ) ellátásához szükséges ismeretek, tudás, készség és képességek:

Mérés-értékelés Vezetőtanári

Gyakorlatvezető mentortanár

MÉRÉS-ÉRTÉKELÉS SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK 2.A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, a specializáció felelőse Dr. Buda András. 3.Képzési cél: A közoktatási rendszerben az értékeléssel összefüggő, mérés-értékelési szakértelmet igénylő feladatok ellátására alkalmas szakemberek felkészítése. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező. 5.A képzés szerkezete: A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel. 6.A képzés módszerei: Elméleti jellegű előadások mellett gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. 7.Tanterv: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben

102

7.1.Elsajátítandó kompetenciák: A program résztvevői a továbbképzés végére megismerik és elsajátítják azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, melyek segítségével képesek lesznek a nevelési-oktatási folyamatban jelentkező mérési-értékelési helyzetek hatékony ellátására, alkotó módon tudják felhasználni a megismert mérési módszereket. A szakmai attitűdök és magatartás terén rendelkeznek a szakképzettségüknek megfelelő munkakörökben való önálló munkavégzés, az alkotás, problémamegoldás és döntés, emellett az együttműködés, a közösségbe történő beilleszkedés képességével és igényével, tevékenységük kritikus értékelésének és irányításának a képességével, és az önszabályozás valamint az önfejlesztés igényével. A tantárgyi struktúra fontos pillérét képezik azok a fejlesztő gyakorlatok, amelyek a mérés-értékelés folyamatának különböző fázisaiban szükséges szakmai kompetenciák eredeti felhalmozását, a problémamegfogalmazás és az ennek megfelelő adatfelvételi és adatelemzési módszer egyszerre magabiztos és önreflexióval kontrollált kiválasztását szolgálják.

7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek:

Közigazgatási vezetési ismeretek: A Magyar Köztársaság alkotmányos alapjai, a közigazgatás felépítése és működése, alapvető államháztartási ismeretek, a közigazgatási eljárás szabályai. Európai uniós alapismeretek. (7 kredit) A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet: a közoktatási intézmények működésének formális meghatározói, jogi feltételek; intézmény és környezete; szervezeti kultúra, az intézmény vezetése, információáramlás, kommunikáció; innováció és szervezetfejlesztés. (10 kredit) A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága: a hatékonyság mutatói, mérési lehetőségei. A tanulói munka értékelése. Minőségbiztosítás módszerei. (8 kredit) Pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében: a pedagógus szerepei, feladatkörei a változó közoktatási rendszerben. A pedagógus önismereti, önértékelési, önfejlesztési módszereinek megismerése, gyakorlása. A pedagógusok mentálhigiénéje. Az oktatási folyamat tervezése; Osztályozás, értékelés. Konfliktusok és kezelésük (7 kredit) Az integráció és szegregáció kérdései: Gyermekbiológiai alapismeretek; Személyiségfejlesztés pszichológiai alapjai; Egységesség-differenciálás, adaptivitás az oktatásban. Előítéletek és megelőzésük (4 kredit) Sajátos csoportok nevelése, oktatása: Sajátos nevelési igényű gyermekek a közoktatásban, az integráció-inklúzió elmélete, módszerei. Tehetség felismerése és fejlesztésének lehetőségei; Tanácsadás pszichológiai alapjai; Egészségnevelés, egészségfejlesztés, mentálhigiéné, drogmegelőzés kérdései. (19 kredit) Matematikai, informatikai alapismeretek, kutatásmódszertani alapok: az adatgyűjtés módjai, adatbázisok létrehozása, kezelése, adatfeldolgozás és adatelemzés (20 kredit) Értékeléselmélet: A pedagógiai értékelés fogalma, formái, típusai, funkciói, a viszonyítás kérdése, minősítés, szelekció, osztályzatok, vizsgatípusok, vizsgák, vizsgarendszerek (23 kredit) Tesztelmélet: Tesztelméletek, tesztek készítése, feladatírás, tesztszerkesztés, tesztanalízis, tesztfejlesztés, mérés és tesztelés a gyakorlatban (12 kredit)

7.3.Személyes adottságok: • kreativitás, rugalmasság, • probléma felismerő és megoldó készség, • alkalmasság az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre • széles körű tájékozottság, • információ feldolgozási képesség,

103

• elkötelezettség és igény a minőségi munkára, • önművelésre, önfejlesztésre, az egyéni tudás, ismeret bővítésére, elmélyítésére

való készség, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállás, • kezdeményező, illetve döntéshozatali képesség, személyes felelősségvállalás

és annak gyakorlása. •

7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A végzett pedagógusok ismereteik alkalmazása és képességeik fejlettsége révén alkalmasak a nevelés- és oktatásügyben jelentkező mérési-értékelési feladatok ellátására, az ezt segítő pedagógiai rendszerek fejlesztésében, működtetésében és irányításában való részvételre


III. félév IV. félév oktató fokoz

at Tantárgy

óra- szám

számonkérés

kredit óra-szám

számonkérés

kredit

Matematikai, informatikai alapismeretek, kutatásmódszertani alapok 20 kredit

Matematikai, számítástechnikai alapok

20 gyj. 6 Buda András

DE BTK PhD

Kutatásmódszertan 15 gyj. 4 Buda András

DE BTK PhD

Adatelemzés 30 gyj. 10 Buda András

DE BTK PhD

Értékeléselmélet 23kredit

A mérés és értékelés elméleti kérdései

20 koll. 7 Buda Mariann

DE BTK PhD

Vizsgák és vizsgarendszerek

10 aláírás 3 Buda Mariann

DE BTK PhD

A rendszerszintű értékelés elméleti

kérdései 30 koll. 10

Sinka Edit TÁRKI-TUDOK

A nem számszerűsíthető teljesítmények értékelése

10 aláírás 3 Buda Mariann

DE BTK PhD

Tesztelmélet 12 kredit

Kritériumszerkesztés 15 koll. 4 Sinka Edit TÁRKI-TUDOK

Feladatírás és tesztkészítés

15 gyj. 4 Fazekas Ildikó

Bethlen G. Gim.

Mérőeszközkészítés 15 gyj. 4 Fazekas Ildikó

Bethlen G. Gim.

Összesítés 95 2/3 28 85 1/2 27

Óraszám: 180 kollokvium: 3

104

Kredit: 55 gyakjegy: 5 8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből a szakfelelős által jóváhagyott témából kell készíteni. A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: a tantervben előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: a záróvizsga főbb témakörei Matematikai, informatikai alapismeretek, kutatásmódszertani alapok; Értékeléselmélet; Tesztelmélet. A záróvizsgán a benyújtott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve.

9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával


Matematikai, számítástechnikai alapok Matematikai statisztikai alapfogalmak Adatbázisok létrehozása, kezelése. Adatfeldolgozás. Statisztikai alapok, adatelemzés. A Microsoft Excel program. Alapvető statisztikai feladatok. Keresés, kigyűjtés, rendszerezés. Az adatok szemléltetése. Az SPSS for Windows programcsomag. Kutatásmódszertan A társadalomtudományi kutatás logikája. A tudományos és a hétköznapi megismerés. Induktív és deduktív út. A valóság strukturálása. Függő és független változók, attribútum, indikátor. Az okság problémája. Reziduális és szuppresszorhatás. Elmélet, törvény, axióma, hipotézis. A mérési szint problémája: nominális, rang-, intervallum, arányskála. Kutatási terv; a jó hipotézis. Kutatási paradigmák. Az adatgyűjtés és az adatelemzés kérdései. A társadalomtudományi, ezen belül a pedagógiai kutatás sajátos helyzete, problémái. Etikai kérdések. Kereszt- és hosszmetszeti vizsgálatok. A mintavétel problémája. Valószínűségi és nem-valószínűségi mintavételi eljárások. A vizsgálatok kritikai elemzése. Adatelemzés Egyszerű adatelemzési eljárások. Leíró statisztikák. Két és többváltozós statisztikák. Többváltozós statisztikai adatelemzés. Táblázatok, diagramok elemzése. A mérés és értékelés elméleti kérdései Az értékelés kérdésének jelentősége. Alapfogalmak: mérés, értékelés, eredményesség, hatékonyság. Az értékelés fő funkciója és szintjei – mikro, mezzo, makroszint. Az értékelés mikroszintje. Funkciói. A visszacsatolás fogalma. Az értékelés filozófiák. Az értékelés további lehetséges értelmezési dimenziói. Az értékelés helye az oktatási folyamatban. Az osztályozás problematikája. Az értékelés mint a folyamatszabályozás eszköze, mint az intézményi stratégia része. A célokhoz illeszkedő értékelési rendszer Vizsgák és vizsgarendszerek Az értékelés alapja, vizsgatípusok. A vizsgarendszer mint a szabályozás eszköze. A standardizált folyamatos értékelés. Belső - külső vizsga. Egy és többlépcsős vizsga.

105

Vizsgafokozatok, többszintű vizsga. Az alapműveltségi vizsga és az érettségi kérdése. A regionális és az országosan egységes vizsgák. Tantárgyi és tantárgycsoportos vizsgák. A továbbhaladás kérdése: Útlevél, vagy vízum? Vizsgák Európában. A rendszerszintű értékelés elméleti kérdései Az oktatási rendszer értékelésének társadalmi szükségessége, céljai, szintje. A rendszer értékelésének eszközei. A közoktatás irányításának elemei, jellemzői, szintjei, eszközei. Az oktatás eredményességnek mérése, hazai és nemzetközi teljesítménymérések. Az oktatás tartalmi szabályozóinak értékelése. Az iskolai önértékelés kérdései. Speciális igények az oktatásban. A nem számszerűsíthető teljesítmények értékelése A nem számszerűsíthető tanulói teljesítmények értékelése elméleti háttere, elvi és gyakorlati problémái. A minőségi értékelés elemei, folyamata, az eljárások főbb típusai. Gyakorlati példák bemutatása, elemzése; feladatmegoldás. Kritériumszerkesztés A tudás szerveződése. A tudás kritériumai, a leképezés módjai. A tudásszintmérés és képességvizsgálatok fogalma, jelentősége, jellemzőik, összehasonlítása. A tudásszintmérő tesztek típusai és készítésük. A tanítási tartalom és követelmények. A tananyag követelményekké alakítása. Feladatírás és tesztkészítés Alapfogalmak, követelmények. Kérdéstípusok és a velük kapcsolatos problémák. Tesztek készítése, feladatírás. Tesztszerkesztés. Tesztanalízis és tesztfejlesztés. Mérőeszközkészítés Mérés és tesztelés a gyakorlatban. Tesztkészítés, kipróbálás, tesztfejlesztés.

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét (tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat (OKM, Önkormányzatok) kér fel. A specializációs továbbképzésben részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről

Név Beosztás Tudományos fokozat

Dr. Buda Mariann egyetemi adjunktus Ph.D Dr. Buda András egyetemi adjunktus Ph.D


Név Beosztás Fazekas Ildikó tanár, szakértő Sinka Edit kutató


106

VEZETŐTANÁRI SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK 2. A szakért felelős oktató: A szak egészéért felelős oktató: Dr. Szabó József, a vezetőtanári képzésért felelős: V. Dr. Gönczi Ibolya. 3.Képzési cél: A képzésben résztvevők felkészítése tanárjelöltek gyakorlati képzésének irányításával, a pályakezdők munkahelyi beilleszkedésével kapcsolatos vezetőtanári feladatok ellátására a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolákban, partner iskolákban, és külső gyakorló helyeken. A továbbképzés keretében továbbfejlesztik szakterületi szakismereteit, felkészülnek a tanári képesítés követelményeiben meghatározott képzési célok közvetítésére, a pálya feladatainak megismertetésére és a tanárjelöltek gyakorlati képzésének szervezésére, irányítására, a pedagóguskompetenciák fejlesztésére. A képzés segítséget nyújt a vezetőtanárok számára szükséges új hazai és nemzetközi kutatások megismeréséhez, illetve a tanári tevékenység során keletkező pszichés feszültségek kezeléséhez, a pedagógus mentális egészségének védelméhez. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező

5.A képzés szerkezete: A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel

6.A képzés módszerei: Elméleti jellegű előadások mellett tantermi és szemináriumi jellegű foglalkozások, gyakorlatok.

7.Tanterv: tantervi háló

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: Különösen fontos a tanulási-tanítási folyamattal összefüggő, valamint a tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése: -az IKT integrálása a különböző tanulási helyzetekbe és szakmai tevékenységekbe; -a hatékony tanulási folyamatok támogató légkörének megteremtése; -team-munkában történő együttműködés a tanulók/hallgatók ugyanazon csoportjaiban dolgozó tanárokkal-oktatókkal-szakemberekkel; -foglalkozás a különböző társadalmi, kulturális és etnikai hátterű tanulókkal/hallgatókkal; -együttműködés szülőkkel és más társadalmi partnerekkel

107

-problémafeltáró, problémamegoldó viselkedés, a saját szakmai fejlődés irányítása -a legfrissebb szakmódszertani ismeretek hatékony alkalmazása a gyakorlatban -a pszichés feszültségek kezelés, saját mentálhigiénés egészségének megőrzése

7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek -közoktatással összefüggő közigazgatási ismeretek -az iskola mint szervezet működésének szociológiai, jogi vonatkozásai, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos kérdések -az intézmény és fenntartója közötti együttműködés kérdései -az iskola hatékony működtetését elősegítő feltételek megteremtésének, módszereinek ismerete -az iskola közvetlen társadalmi környezetével történő hatékony kapcsolattartás módszerei -a nevelés-oktatás során megvalósítható integrációs lehetőségek -a sajátos igényű tanulók fejlesztésének metodikai kérdései -pedagógus-szerepek, munkatevékenységének összetevői -tanárjelöltekkel/pályakezdőkkel történő segítő együttműködés tartalmi kérdései -szemlélet- és attitűdformálás -szaktudományi/szakmódszertani ismeretek szakma-specifikus modulokban történő elsajátítása 7.3. Személyes adottságok A képzésben résztvevők váljanak képessé, illetve érzékennyé a megváltozott, egyre nehezebb feltételek között működő közoktatási rendszerben a tanuló teljesítményének, neveltségi szintjének folyamatos és eredményes fejlesztésére. Elfogadó, megértő attitűddel tudjon különböző konfliktusos helyzeteket kezelni, megoldani, megkülönbözetett figyelmet fordítani a marginalizálódott társadalmi réteghelyzetbe kerülő tanulókra és családjukra. Önsegítő technikák, módszerek alkalmazásával tudják saját pszichés feszültségüket oldani, kiégésüket elkerülni. 7.4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A közoktatás valamennyi szintjén a képzést teljesítő tanárok képesek és jogosultak a pályakezdő tanárokat mentorálni, a tanárjelöltek pedagógiai-tanítási gyakorlatát koordinálni, vezetni, különböző (munkaközösség-vezetői, vezetői) megbízatásokat vállalni és teljesíteni az adott intézmény keretei között.

A pedagógus-szakvizsgára felkészítő specializációs képzés 3. -4. félév tantervi hálója

III. félév IV. félév oktató fokozat Tantárgy óra- szám

számonkérés

kredit óra-szám

számonkérés

kredit

I. A mentori és vezetőtanári tevékenység elméleti háttere 1. Tanárképzési koncepciók hazai és nemzetközi kitekintésben, a gyakorlati képzés intézményei, színterei történeti íve

15 koll 5 Orosz Gábor Neveléstudomá-nyok Intézete

C. Sc.

2. Vezetőtanári szerepek, kompetenciák

15 koll 5 V. Gönczi Ibolya Neveléstudomá-nyok Intézete

PhD. habil.

108

3. A tanárjelöltek szociológiai jellemzői

15 koll 5 Szekeres Melinda Szociológia tanszék

C.Sc.

II. A mentori és vezetőtanári tevékenység szakmódszertani háttere 1. A tanítási-pedagógiai gyakorlat vezetőtanári és hallgatói programja

15 gyj 4 Dr Görömbei Andrásné gyakorlógimnázium igh. koordinálásával

2. hallgatói hospitálási időszak, vezetőtanári mintaadás

20 gyj 5

3. Vezetőtanári értékelés, a zárótanítás helye, szerepe

30 gyj 6

Egyéni/szakok szerinti konzultációval a gyakorlóiskolai vezetőtanárok bevonásával Becs Katalin gyakorló általános iskola igh. koordinálásával

4. A képesítő vizsga a pedagógusképzésben

10 gyj 5 Brezsnyánszky László Neveléstudomá-nyok Intézete

PhD. habil.

5. Legújabb szaktudományi eredmények és közoktatási alkalmazási lehetőségek

10

koll

3

Egyéni/szakok szerinti konzultációval a szaktanszékek oktatóinak bevonásával

III. Iskolai gyakorlat 1. Tréning: A vezetőtanárok és tanárjelöltek kommunikációja; szerepkonfliktusok

15 3fokú szöveges értékelés

5 Varga Éva (Drogambulancia)

2. Tréning: A pedagógus mentális egészségének megőrzése

15 3fokú szöveges értékelés

5 Varga Éva (Drogambulancia

3. Gyakorlóiskolai gyakorlat – tapasztalatcsere az ország más gyakorlóiskoláiban; és szupervízió

20 gyj 7 gyakorlóiskola igh. bevonásával

Összesen 75 3/2+ért. 24 105 1/4+ért. 31

Összesítés

óra kredit kollokvium gyak.jegy szöveges értékelés 3. félév 75 24 3 2 1 4. félév 105 31 1 4 1

8.A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: Az aktuálisan meghirdetett szakdolgozati témakörök, amelyek változhatnak A záróvizsga: A záróvizsgára bocsátás feltétele: Az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: A záróvizsgán a benyújtott szakdolgozat bemutatása és védése történik. A témavezető a szakdolgozatot írásban értékeli. A feldolgozott témához, valamint az ahhoz kapcsolódó szakterületi kutatásokkal, eredményekkel kapcsolatosan, a témavezető által megfogalmazott egy-egy kérdésre adott komplex válasz.

109

A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve. 9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával. 10. Tantárgyi programok: tantárgyi programok

Tanárképzési koncepciók hazánkban és nemzetközi kitekintésben, a tanárjelöltek gyakorlati képzésének intézményei, történeti íve Dr. Orosz Gábor egyetemi docens DETEK Neveléstudományok Intézete A kurzus két, egymással összefüggő tématerületet vizsgál. Egyrészt az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását deklaráló Bolognai Nyilatkozat, az un. „bolognai folyamatból” Magyarország számára is adott, következő, a megvalósíthatóságot garantáló fontos feladatok megismertetése, a kialakítandó egységes hazai felsőoktatási rendszer modelljének – különös tekintettel a pedagógusképzésre - kialakítása. Másrészt a nevelés gyakorlatának és elméletének történeti vonatkozásainak tükrében a „gyakorló/bázis iskolák” szerepét, feladat- és hatáskörét, kultur- és művelődéstörténeti összefüggéseit elemzi. A vezetőtanári szerepek, kompetenciák V. Dr. Gönczi Ibolya egyetemi docens DETEK Neveléstudományok Intézete A kurzus ahhoz ad támpontokat a vezető tanároknak, hogy az iskolai gyakorlatra felkészülő tanárjelöltekkel –egy lehetséges vonatkoztatási keretben – megismertessék a tanulók viselkedése mögött meghúzódó gyerekkori szocializációs zavarok, mikró-kulturális hatások felismerését, melyek a szülőkkel, gyerekekkel, társszakmák és szakintézmények képviselőivel folytatható munka lehetséges formái és keretei a szükséges és elégséges jogi ismeretek alapján. A tanárjelöltek szociológiai jellemzői Dr. Szekeres Melinda egyetemi docens DETEK Szociológia Tanszék A kurzus célja a fiatal felnőttekkel kapcsolatos szociológiai vizsgálatok tanulságainak összegzése (rétegződés, mobilitás, értékek, esélykülönbségek), valamint a szakmai szocializáció és pályakezdés főbb vonatkozásainak bemutatása. Ezen túlmenően a legújabb hazai és külföldi pedagógus-vizsgálatok elméleti és empirikus eredményeinek elemzése, az egyetemi képzés során változó helyzetek vizsgálatainak megismerésére is sor kerül. A mentori-és vezetőtanári tevékenység szakmódszertani háttere Dr. Görömbei Andrásné igh. DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium Becs Katalin igh. DE Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskola

110

Grasseliné Dr. Nagy Adél igh. DE Arany János Általános Iskola A kurzus célja sokrétű: egyrészt a vezető tanári szerepek, feladatok összetettségére, az új elvárásoknak való megfelelésre kondicionálás, a tanárjelöltek munkájának szervezését, irányítását, elemzését, értékelését segítő gyakorlatok, konzultációk keretében. (A hallgatók iskolai gyakorlatának tervezése, szervezése, irányítása, a tanulókkal, tantestülettel, szülőkkel való kapcsolattartási módok, iskolai dokumentációk megismertetése, kezelése, a gyakorlati tanításra felkészítés). Másrészt: a tanári képesítés követelményrendszerének (képzési idő, a főbb tanulmányi területek arányai, az ismeretek ellenőrzésének rendszere), a tanári képesítővizsga funkciójának, a vizsgák rendszerében betöltött helyének, a vizsgára bocsátás feltételeinek, tartalmi elemeinek, értékelési szempontjainak, eredményeinek értelmezése. A vezető tanárok szerepének a tanárjelöltek képesítővizsgára való felkészítés folyamatában, a vizsgán való részvételük egyértelműsítése. Iskolai gyakorlat Varga Éva pszichológus Debrecen, Drogambulancia Ezen a kurzuson az alábbi témakörök kerülnek – gyakorlat orientáltan – feldolgozásra: A vezető tanárok és a tanárjelöltek kommunikációjának sajátosságai, szerepek és szerepkonfliktusok a tanítási gyakorlaton, a pedagógusok mentális egészségének megőrzése, önsegítő, önerősítő technikák megismerése, gyakorlása, védekezés a kiégés ellen, tréning keretek között is. A csoportos feladatok - projektek, szerepjátékok, a kommunikatív szervezés, én-hatékonyság-növelés, visszajelzés - a saját kreativitás növelését szolgálják. Ebben az egységben kerül sor egyéni konzultációkra, szupervízióra is. Ez a keret ad lehetőséget az ország más gyakorló iskoláival történő tapasztalatcserére is.

Legújabb szaktudományi eredmények és alkalmazásuk a közoktatásban Szaktanszékekről felkért oktatók a jelentkezők szakmegoszlásának függvényében A szaktantárgyakkal összefüggő legújabb kutatási eredményekről tájékozódás, azok beépítésének lehetőségei az oktatási folyamatba, az átalakult érettségi vizsga követelményére felkészítés módszertani háttere, a tankönyvpiac és oktatás kapcsolatának hatása a tanulás-tanítás eredményességére. Egyéni konzultációk alapján önállódolgozat elkészítés, és felkészülés a vizsgára.

11.A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja:

Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét (tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat kér fel.


név fokozat beosztás Brezsnyánszky László PhD.

habil. Egyetemi docens

Orosz Gábor C. Sc. Egyetemi docens

111

Szekeres Melinda C.Sc. Egyetemi docens V. Gönczi Ibolya PhD.

Habil. Egyetemi docens

Szaktanszékeken oktatók

Gyakorlóiskolai igazgatóhelyettesek

Gyakorlóiskolai vezetőtanárok


Név Beosztás Varga Éva addiktológus szakpszichológus


GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzésért felelős kar megnevezése: BTK

2. A szakért felelős oktató:

A szak egészéért felelős oktató: Dr. Szabó József a gyakorlatvezető mentortanár képzésért felelős: V. Dr. Gönczi Ibolya

3. Képzési cél:

A képzésben résztvevők felkészítése tanárjelöltek gyakorlati képzésének irányításával, a pályakezdők munkahelyi beilleszkedésével kapcsolatos gyakorlatvezető mentortanári feladatok ellátására a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolákban, partner iskolákban, és külső gyakorló helyeken. A továbbképzés keretében kerül sor a szakterületi szakismeretek továbbfejlesztésére, valamint a tanári képesítés követelményeiben meghatározott képzési célok közvetítésére, a pálya feladatainak megismertetésére és a tanárjelöltek gyakorlati képzésének szervezésére, irányítására, a pedagóguskompetenciák fejlesztésére. A képzés segítséget nyújt a gyakorlatvezető mentortanárok számára szükséges új hazai és nemzetközi kutatások megismeréséhez, illetve a tanári tevékenység során keletkező pszichés feszültségek kezeléséhez, a pedagógus mentális egészségének védelméhez is.

4. A képzés formája: költségtérítéses levelező

5. A képzés szerkezete:

A képzés tartalma mind az általános, mind a specializációs részben nagyobb tartalmi blokkokból, és azokon belüli tantárgyakból épül fel

112

6. A képzés módszerei:

Elméleti jellegű előadások mellett tantermi és szemináriumi jellegű foglalkozások, gyakorlatok.

7. Tanterv: tantervi háló

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben.

7. 1. Elsajátítandó kompetenciák: Különösen fontos a tanulási-tanítási folyamattal összefüggő, valamint a tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódó kompetenciák fejlesztése: - az IKT integrálása a különböző tanulási helyzetekbe és szakmai tevékenységekbe; - a hatékony tanulási-nevelési folyamatok támogató légkörének megteremtése; - team-munkában történő együttműködés a tanulók/hallgatók ugyanazon csoportjaiban dolgozó tanárokkal – oktatókkal - szakemberekkel; - foglalkozás a különböző társadalmi, kulturális és etnikai hátterű tanulókkal/hallgatókkal; - együttműködés szülőkkel és más társadalmi partnerekkel - problémafeltáró, problémamegoldó viselkedés, a saját szakmai fejlődés irányítása - a legfrissebb szakmódszertani ismeretek hatékony alkalmazása a gyakorlatban - a pszichés feszültségek kezelés, saját mentálhigiénés egészségének megőrzése

7. 2. Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: - közoktatással összefüggő közigazgatási ismeretek - az iskola, mint szervezet működésének szociológiai, jogi vonatkozásai, szervezetfejlesztéssel kapcsolatos kérdések - az intézmény és fenntartója közötti együttműködés kérdései - az iskola hatékony működtetését elősegítő feltételek megteremtésének, módszereinek ismerete - az iskola közvetlen társadalmi környezetével történő hatékony kapcsolattartás módszerei - a nevelés-oktatás során megvalósítható integrációs lehetőségek - a sajátos igényű tanulók fejlesztésének metodikai kérdései - pedagógus-szerepek, munkatevékenységének összetevői - tanárjelöltekkel/pályakezdőkkel történő segítő együttműködés tartalmi kérdései - szemlélet- és attitűdformálás - szaktudományi/szakmódszertani ismeretek szakma-specifikus modulokban történő elsajátítása 7. 3. Személyes adottságok A képzésben résztvevők váljanak képessé, illetve érzékennyé a megváltozott, egyre nehezebb feltételek között működő közoktatási rendszerben a tanuló teljesítményének, neveltségi szintjének folyamatos és eredményes fejlesztésére. Elfogadó, megértő attitűddel tudjon különböző konfliktusos helyzeteket kezelni, megoldani, megkülönbözetett figyelmet fordítani a marginalizálódott társadalmi réteghelyzetbe kerülő tanulókra és családjukra. Önsegítő technikák, módszerek alkalmazásával tudják saját pszichés feszültségüket oldani, kiégésüket elkerülni.

113

7. 4. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben A közoktatás valamennyi szintjén a képzést teljesítő tanárok képesek és jogosultak a pályakezdő tanárokat mentorálni, a tanárjelöltek összefüggő szakmai gyakorlati félév pedagógiai-tanítási gyakorlatát koordinálni, vezetni, különböző (munkaközösség-vezetői, vezetői) megbízatásokat vállalni és teljesíteni az adott intézmény keretei között.

A gyakorlatvezető mentortanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szak


III. félév IV. félév Oktató Fokozat Tantárgy Óra- szám

Számon-kérés

Kredit Óra-szám

Számon-kérés

Kredit

A pedagóguspálya, a pedagógusképzés követelményeinek ismerete, a mentor szerepe 4 kredit Hazai és nemzetközi tanárképzési koncepciók

5 koll. 4 Rébay Magdolna

PhD.

Korszerű tanulási folyamat, és a pedagógiai problémahelyzetek értékelése

5 koll. 4 Chrappán Magdona

PhD.

A hallgatói korosztállyal való foglalkozás nevelés – és oktatás-lélektani ismeretei 4 kredit A tanárjelöltek lélektani, szociológiai jellemzői

10 koll. 4 Szekeres Melinda

C.Sc.

A pedagógusi szakképzettség szerinti specializációban az adott szakterület legújabb szaktudományi és szakmódszertani ismeretei 8 kredit Legújabb szaktudományi eredmények és közoktatási alkalmazási lehetőségek I.

15 gyj. 4

Legújabb szaktudományi eredmények és közoktatási alkalmazási lehetőségek II.

15 gyj. 4

Egyéni/szakok szerinti konzultációval a szaktanszékek oktatóinak bevonásával

A kiterjesztett pedagógusi szerep iskolai és iskolán kívüli feladatai 8 kredit Iskolai/szakmai menedzsment

10 gyj. 2 Dr. Sipos Ferenc

Az iskola és a különböző szakintézmények kapcsolata

10 gyj. 2 Dr. Gerencsér Attila

A mentorálás elmélete és speciális módszerei 17 kredit A mentori munka tervezése, szervezése

10 gyj. 4

A mentori munka megfigyelése, koordinálása

15 gyj. 4

Görömbei Andrásné PhD. Dr. Vargáné Csatáry Tünde Valamint gyakorlóiskolai

114

vezetőtanárok

A pedagógus kommunikációs készségének fejlesztése

10 gyj. 3 Páskuné Kiss Judit

PhD.

Konfliktus és agresszió-kezelés a mentori munkában

10 koll. 4 10 gyj. 2 Balogh Éva

Kötelezően választható 10 kredit Magatartási, tanulási zavarok

20 gyj. 5 Pető Ildikó

PhD.

Egészségnevelés, gyermekvédelem

20 koll. 5 V. Gönczi Ibolya

PhD.

Tehetséggondozás 20 koll. 5 Dr. Polonkai Mária

Digitális pedagógia 20 gyj. 5 Buda András

PhD.

Gyakorlat 4 kredit Szupervízió 5 beszámoló 2 5 beszámoló 2 Pinczésné

Palásthy Ildikó

PhD

Szakdolgozat 10 kredit Összesen 95 3/5+B. 32 85 1/5+B. 23

8. A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: Az aktuálisan meghirdetett szakdolgozati témakörök A záróvizsga A záróvizsgára bocsátás feltétele: Az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása. A záróvizsga részei: A záróvizsgán a benyújtott szakdolgozat bemutatása és védése történik. A témavezető a szakdolgozatot írásban értékeli. A feldolgozott témához, valamint az ahhoz kapcsolódó szakterületi kutatásokkal, eredményekkel kapcsolatosan, a témavezető által megfogalmazott egy-egy kérdésre adott komplex válasz. A záróvizsga eredménye az alábbi részjegyek egyenlő súllyal vett átlaga kerekítve: a záróvizsgán kifejtett szóbeli felelet és a szakdolgozat. Az oklevél minősítése: a szigorlatnak, a záróvizsga és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve.

9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával. 10. Tantárgyi programok: Hazai és nemzetközi tanárképzési koncepciók

115

A kurzus két, egymással összefüggő tématerületet vizsgál. Egyrészt az Európai Felsőoktatási Térség létrehozását deklaráló Bolognai Nyilatkozat, az un. „bolognai folyamatból” Magyarország számára is adott, a megvalósíthatóságot garantáló fontos feladatok megismertetése, a kialakítandó egységes hazai felsőoktatási rendszer modelljének – különös tekintettel a pedagógusképzésre - kialakítása. Másrészt a nevelés gyakorlatának és elméletének történeti vonatkozásainak tükrében a „gyakorló/bázis iskolák” szerepét, feladat- és hatáskörét, kultur - és művelődéstörténeti összefüggéseit elemzi. Korszerű tanulási folyamat, és a pedagógiai problémahelyzetek értékelése A kompetencia alapú oktatás standardjai. A pedagógiai értékelés nemzetközi trendjei. A közoktatási intézmény külső és belső értékelése, azok sajátosságai. Kompetenciamérés. A tanulói teljesítmény/neveltség mérését, értékelését segítő szoftverek. Pedagógiai szakmai szolgálatok mérést segítő tevékenysége. A tanárjelöltek lélektani, szociológiai jellemzői A kurzus célja a fiatal felnőttekkel kapcsolatos szociológiai vizsgálatok tanulságainak összegzése (rétegződés, mobilitás, értékek, esélykülönbségek), valamint a szakmai szocializáció és pályakezdés főbb vonatkozásainak bemutatása. Ezen túlmenően a legújabb hazai és külföldi pedagógus-vizsgálatok elméleti és empirikus eredményeinek elemzése, az egyetemi képzés során változó helyzetek vizsgálatainak megismerésére is sor kerül. Legújabb szaktudományi eredmények és közoktatási alkalmazási lehetőségek I-II. A szaktantárgyakkal összefüggő legújabb kutatási eredményekről tájékozódás, azok beépítésének lehetőségei az oktatási folyamatba, az átalakult érettségi vizsga követelményére felkészítés módszertani háttere, a tankönyvpiac és oktatás kapcsolatának hatása a tanulás-tanítás eredményességére. Iskolai/szakmai menedzsment A modern vezetéstudomány alapjai, az intézményi stratégiai és taktikai tervezés folyamata. A szervezés, a döntés, az intézményi ellenőrzés és értékelés módjai, a marketing tevékenység elemei. Menedzser szemléletű intézményi működés. Az iskola és a különböző szakintézmények kapcsolata A közoktatási intézményeket segítő, támogató rendszerek, a helyi és regionális szakmai szervezetek iskolával kapcsolatos munkája, a lehetséges együttműködési formák megismerése. A mentori munka tervezése, szervezése A tanítási gyakorlat kulcs-szereplői, a mentori-program elkészítése, az egyénre szabott mentorálás, értékelés, a mentori munka dokumentációi. A mentori munka megfigyelése, koordinálása A tanárjelölt tanórán kívüli munkájának koordinálása, a felelősség kérdése a mentori munkában. A hallgatói tevékenységfolyamat jellege. A pedagógus kommunikációs készségének fejlesztése A kommunikációs kompetencia fejlesztésének elméleti alapjai. A tanár és különböző életkorú gyerekek, valamint felnőttek közötti kommunikáció verbális és nonverbális eszközei. Kommunikációs helyzetek, gyakorlatok. Konfliktus és agresszió kezelés a tanári/mentori munkában Konfliktus, játszma, agresszió, és a háttér okok. Kompromisszum, konszenzus, mediálás, békéltetés, helyzetgyakorlatok. Magatartási, tanulási zavarok A részképesség-zavarok okai és következményei, tünetei a lassú tanulók a tanulási zavarral küzdő tanulók, az alulteljesítők, a nehezen nevelhető tanulók, az akadályozott (sérült, fogyatékos) tanulók. A pedagógiai fejlesztés irányvonalai, lehetséges segítő intervenciók. Egészségnevelés, gyermekvédelem

116

Az egészségtudatos magatartás, az iskolai egészségnevelés értelmezési kerete, tartalmi jellemzői. A közoktatás és a gyermekvédelmi ellátórendszer lehetőségei, gyakorlata, anomáliái. Tehetséggondozás A tehetséges tanulók felismerése, kiválasztásának módjai, a fejlesztés metodikai sajátosságai, tartalma,, szervezeti keretei, a tehetséggondozó programok. Digitális pedagógia A mentori technikák repertoárjának gazdagítása, adatbázis-kezelés, keresési stratégiák az interneten, közösségi oldalak, azok moderálása, oktatási-távoktatási rendszerek, honlapszerkesztés Szupervízió A pedagógus tevékenysége során keletkező pszichés feszültségek megértése és kezelésének lehetséges módjai. A szupervízió biztosítása külső szakember bevonásával. 11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek

biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét (tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat kér fel.

név fokozat beosztás Buda András PhD.

egyetemi adjunktus

Balogh Éva Szakpszichológus

főiskolai adjunktus

Chrappán Magdolna

PhD.

főiskolai docens

Páskuné Kiss Judit PhD. egyetemi adjunktus Pető Ildikó PhD. egyetemi adjunktus

Rébay Magdolna PhD. egyetemi adjunktus Szekeres Melinda CSc. egyetemi docens V. Gönczi Ibolya PhD.

habil. egyetemi docens

Szaktanszékeken módszertant

oktatók

Dr. Görömbei Andrásné

PhD. gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes

Dr. Vargáné Csatáry Tünde

gyakorlóiskolai igazgatóhelyettes

Gyakorlóiskolai vezetőtanárok


Név Beosztás

117

Dr. Polonkai Mária OH regionális-igazgató Dr. Gerencsér Attila közoktatási szakértő Pinczésné dr. Palásthy Ildikó tanszékvezető főiskolai tanár Dr. Sipos Ferenc jogász

14. A képzés költségtérítési díja: 140.000 (Ft/félév)

SPECIALIZÁCIÓK

„C”

Pedagógiai és pszichológiai általánosés élméleti ismeretek, képességek bővítését, illetve megszerzését szolgáló ismeretkörök:

Mentálhigiéné Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés

MENTÁLHIGIÉNÉ SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: DE TEK BTK 2.A szakért felelős oktató: a pedagógus szakvizsga specializációs továbbképzésért felelős oktató Dr. Szabó József, a mentálhigiénés specializáció felelőse dr. Pék Győző egy. adjunktus mb. tanszékvezető DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Személyiség-és Klinikai Pszichológiai Tanszék 3.Képzési cél: a pedagógus a mentálhigiénés specializáció elvégzésével mentálhigiénés tudásanyagot szerez, és segítő kapcsolatok kialakítására, mentálhigiénés programok tervezésére és kivitelezésére lesz képes pedagógus tevékenysége keretében. 4.A képzés formája: költségtérítéses levelező 5.A képzés szerkezete: a képzés tartalma mind az általános, mind a specializáció részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel 6.A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett interaktív tantermi gyakorlatok és speciális önismereti csoportfoglalkozások. 7.Tantervi háló a tárgyakat oktatók adataival: A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben. 7.1.Elsajátítandó kompetenciák: A végzett hallgató legyen képes saját tudományterületével érintkező, illetve annak határait átfedő más diszciplínák területén hatékonyabban és biztonságosabban működni a

118

mentálhigiéniai szempontok felismerésében, az ezekhez rendelhető elvi, elméleti tudásanyag alkalmazásában. Legyen képes képzettségének megfelelő tevékenysége során mentálhigiénés segítő kapcsolat kialakítására és fenntartására iskolai környezetben.

Legyen képes különböző szervezeti rendszerekben (elsősorban intézményében) lelki egészségvédő és személyiségerősítő beavatkozások kezdeményezésére és kivitelezésére.

Legyen képes közreműködni a társadalmi szintű primer prevencióban, és önismeretének és hivatásszemélyiség tudatának fejlesztése révén hatékonyan részt venni a fenti folyamatokban.

7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: Nagyobb önismeret, jobb és tudatosabb kommunikációs készségek, adaptívabb érzelmi szabályozás, megnövekedett tolerancia szint, ami az önismereti csoportokon való részvételből következik. Ehhez kapcsolódik a képzés folyamán elsajátítandó kognitív tudásanyag. Ennek főbb területei a szocializáció, személyiséglélektan, szociológia, illetve szociálpolitika és szociálpszichológia. Ehhez kapcsolódnak a gyermek és felnőttkori alkalmazkodási zavarok felismeréséhez, megértéséhez szükséges ismeretanyagok, modellek. Helyet kapnak a deviáns viselkedéssel kapcsolatos ismeretek is. 7.3.Személyes adottságok:. A mentálhigiénés specializáció elvégzése révén saját képességeinek, lehetőségeinek, szakmai határainak megismerése és tudatosítása. Saját segítői identitás felismerése, fejlesztése. A hivatásszemélyiség tudatosítása és pszichológiai értelemben vett karbantartása, fejlesztése. A kommunikációs készség és empátia olyan szintű fejlesztése, ami a segítő kapcsolat kialakításához és fenntartásához alapvetően szükséges. Csoportban, teamben való munka készségének növelése, annak felismerése, hogy mikor szükséges szupervíziót igénybe venni, illetve ennek elfogadásának készsége. Taktikus, illesztett tanácsadás képessége mind a kliensek, mind a kollégák irányában 7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben: A mentálhigiénés specializáció vonatkozásában: Tanulási és nevelési problémák pszichológiai hátterének, dinamikájának felismerése. Mentálhigiénés preventív lépések, beavatkozások megtervezése és alkalmazása. Ezen preventív intervenció hasznosságának professzionális kommunikálása, a kollégák meggyőzése, átfogó, adott célcsoportot érintő mentálhigiénés programok kidolgozása, kivitelezése, hatékonyságának mérése, az eredmények értelmezése. ( például: iskolai drog prevenciós programok, egészségfejlesztés és fenntartás programjai, dohányzás ellenes programok) A pedagógus hozzáállása, kommunikációja, attitűdje, viselkedésének modellértéke alapjában is befolyásoló tényező tanítványai és kollégái számára. A mentálhigiénés specializáció az előbbieken túl ad ismerteket, fejleszt készségeket és nyújt kompetenciát a fentebb vázolt programok megvalósításához.

119

Tantárgy 1. félév 2. félév

Óra sz.

Kr. Számon kérés

Óra sz.

Kr. Számon kérés

A, Elméleti alapok (50ó, 20 kr)

Szocializáció 15 5 koll Személyiséglélektani alapok

10 4 koll

Alkalmazott szociálpszichológia

10 4 koll

Bevezetés a szociológiába

5 3 gyj

Bevezetés a szociálpolitikába

10 4 gyj

B, Alkalmazkodási zavarok felismerésének alapjai (30ó, 12 kr)

Alkalmazkodási zavarok gyermekkorban

10 4 koll

Alkalmazkodási zavarok felnőttkorban

10 4 koll

A deviáns viselkedés 10 4 gyj C, A mentálhigiéné és területei (15ó, 5 kr)

Mentálhigiéné I. 15 5 koll D, Gyakorlati képzési szakasz (100ó, 18 kr)

Önismereti és személyiségfejlesztő csoport

50 9 aláírás 50 9 aláírás

F, Záródolgozat 5

Összes óra: 100 95 össz.:

195ó

Összes kredit: 29 26+

5 55+5

120

A tantárgy címe: Szocializáció Oktató: Kocsisné Molnár Judit egy. tanársegéd DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 15 Kreditérték: 5

A tantárgy címe: Személyiséglélektani alapok Oktató: dr. Pék Győző egy. adjunktus PhD DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy címe: Alkalmazott szociálpszichológia Oktató: Csukonyi Csilla egy. tanársegéd DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy címe: Bevezetés a szociológiába Oktató: Mojzesné dr. Székely Katalin egy.docens PhD DE TEK BTK Szociológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 5 Kreditérték: 3 A tantárgy címe: Bevezetés a szociálpolitikába Oktató: Mojzesné dr. Székely Katalin egy.docens PhD DE TEK BTK Szociológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy címe: Alkalmazkodási zavarok gyermekkorban Oktató: dr. Bóta Margit egy.adjunktus PhD

121

DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: az alkalmazkodási zavarok felismerésének alapjai Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy címe: Alkalmazkodási zavarok felnőttkorban Oktató: dr. Pék Győző egy. adjunktus PhD DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Félév: Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: az alkalmazkodási zavarok felismerésének alapjai Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy címe: A deviáns viselkedés Oktató: Sztancsik Veronika egy. tanársegéd DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: az alkalmazkodási zavarok felismerésének alapjai Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy címe: Mentálhigiéné I. Oktató: dr. Bóta Margit egy.adjunktus PhD DE TEK BTK Pszichológiai Intézet Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: a mentálhigiéné és területei Óraszám: 15 Kreditérték: 5 A tantárgy címe: Önismereti és személyiségfejlesztő csoportok Oktatók: dr. Nyitrai Erika egy. adjunktus PhD Károli Gáspár Tudományegyetem, Személyiség- és Klinikai Pszichológiai Tanszék dr. Bodó Sára egy. docens PhD Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Gyakorlati Teológiai Tanszék Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: gyakorlati képzési szakasz Óraszám: 100 Kreditérték: 18

122

8.A résztvevők teljesítményét értékelő rendszer: A szakdolgozat: a mentálhigiénés specializáció tudásanyaga alapján egy saját munkahelyre, oktatási környezetre adaptált mentálhigiénés program elkészítését jelenti A záróvizsga (a mentálhigiénés specializációt lezáró vizsga) A záróvizsgára bocsátás feltétele: a két félév folyamán az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, az 55 kreditpont teljesítése, valamint a szakdolgozat benyújtása jelenti a mentálhigiénés specializáció teljesítését A záróvizsga részei: a mentálhigiénés specializációt lezáró vizsgán a szakdolgozatban feldolgozott szakirodalomhoz kapcsolódóan egy kifejtést igénylő kérdést kap a hallgató. Ezt a kérdést előzetesen nem ismeri. Egy másik kérdést, ami az elméleti alapok, vagy az alkalmazkodási zavarok felismerése főbb témaköreiből kerül ki, a hallgató legkésőbb két héttel a vizsga előtt megkapja és ezt részletesen a vizsgán kell megválaszolnia. A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve. A szakdolgozat: a mentálhigiénés tudásanyag alapján egy saját munkahelyre, vagy más intézményre, közösségre adaptált mentálhigiénés program elkészítését jelenti.

9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen specializációs képzés valamely tantárgyával 10. Tantárgyi programok:

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Szocializáció Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 15 Kreditérték: 5 A tantárgy leírása: A kurzus célja, hogy átfogó képet adjon a személyiség alakulását meghatározó tényezőkről. A kurzus fejlődés- és személyiséglélektani vonatkozásokat egyaránt beépít a pszichikus fejlődés és működés lényegi leírásába. Részletesen tárgyalja a viselkedést meghatározó tényezők alakulása, a biológiai és szociális meghatározók kapcsolata (humánetológiai és összehasonlítólélektani szempontok alapján), a korai fejlődés és a szocializációs folyamat, az utánzás és szociális tanulás jelenségeit. Bemutatja a pszichikus fejlődés különböző elméleti modelljeit (pszichoanalízis, behaviorizmus, humanisztikus irányzat). A kritikus fejlődési zavarok és fejlődési krízisek megjelenését a szocializációban (az én-alakulás és korai személyiségfejlődés, latencia-időszak problémái, adoleszcensz-kori személyiségváltozások, a felnőttkori identitás megjelenése).

123

Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Személyiséglélektani alapok Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy leírása: A személyiséglélektan című tárgy áttekintést nyújt a pszichológia tudománytörténete során kialakult fontosabb személyiséglélektani irányzatok alapvető elgondolásairól. Tárgyalja az elméletalkotás törvényszerűségeit, az elmélet és gyakorlat összefüggéseinek különféle aspektusait. A stúdium jelentős hangsúlyt fektet a pszichoanalízis, a behaviorizmus és a humanisztikus pszichológia tanainak részletesebb tárgyalására, mely irányzatok elgondolásrendszere a későbbi segítő munka elméleti megalapozását teszi lehetővé. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy címe: Alkalmazott szociálpszichológia Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy leírása: Célunk bevezetést nyújtani a szociálpszichológiai jelenségek azon körébe, amelyek a mindennapi élet pszichológiai és társadalmi összefüggéseit írják le. A tananyag a tudományos

124

megközelítés és a gyakorlati felhasználásának kapcsolatát igyekszik megmutatni a következő témakörökön keresztül: a szociálpszichológia helye a pszichológiában és a tudományok rendszerében; főbb kérdéskörök, irányzatok és vizsgáló eljárások; a társadalmi befolyásolás: propaganda, meggyőzés és tömegkommunikáció; a kommunikáció szociálpszichológiai vonatkozásai, a verbális és nonverbális csatornák; alkalmazkodás a többséghez: norma, konformitás és deviancia; a proszociális viselkedés szociálpszichológiája, a társas támasz; társadalmi szervezetek, csoportok, döntési folyamatok. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy címe: Bevezetés a szociológiába Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 5 Kreditérték: 3 A tantárgy leírása: A kollégium célja, hogy megismertesse a hallgatókkal a szociológia alapfogalmait, a mai magyar társadalomkutatás legfontosabb tanulságait. Így tárgyalásra kerülnek a szociológia tudományának sajátosságai, helye a társadalomtudományok körében. Az európai paradigma és Magyarország. A magyar szociológia hozzájárulása a társadalomtörténet kutatásához. A társadalom struktúrája és rétegződése. A társadalmi egyenlőtlenségek. A társadalmi mobilitás. A modernizáció és következményei. Társadalmi változás a modern világban. Módszerek és elméletek a szociológiában témakörei. A megszerzett ismeretek segítségével a hallgatók alkalmassá tehetők a mentálhigiénés problémák történeti-szociológiai hátterének elemzésére. Előfeltételek a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása. Megjegyzés: -

125

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: Bevezetés a szociálpolitikába Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: elméleti alapozó tárgy Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy leírása: A tantárgy célkitűzései között szerepel, hogy egyértelművé tegye a hallgatók számára azt, hogy egy társadalompolitikai koncepció - csakúgy mint egy szociálpolitikai -, meghatározott társadalmi-gazdasági körülmények között, eltérő értékszempontok és érdekek által meghatározottan érlelődik ki, ugyanakkor alapvető szakmai, szakszerűségi követelményeknek is meg kell felelnie. A tantárgy különböző megközelítési módokat kombinál, így az ágazatonkénti, vagy a szakmai alapelvek alapján történő tárgyalás éppen úgy megtalálható benne, mint a célcsoportok szerinti. Részletes megbeszélésre kerül a szociálpolitika fogalmának értelmezése. Társadalmi újratermelés és társadalompolitika. Gazdaság és társadalom: az állami beavatkozás elméletei, állami szociálpolitika. A szociálpolitika alapelvei: biztonság (abszolút és relatív), felelősség; prevenció - korrekció, Integráció - szegregáció, normativitás - interpretativitás; univerzalitás - szelektivitás, szubszidiaritás, a kevésbé választhatóság elve; az ellátási formák sajátosságai, a humán szolgáltatások, a nonprofit szervezetek szociálpolitikai szerepe; az együttműködés lehetőségei a szociálpolitika szereplői között; a jövedelemelosztás szociálpolitikai vonatkozásai; a köz-, a magán- és a vegyes finanszírozás; a transzfer jövedelmek; a társadalombiztosítás; interperszonális, intertemporális, horizontális, vertikális redisztribúció. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy címe: Alkalmazkodási zavarok gyermekkorban Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: az alkalmazkodási zavarok felismerésének alapjai Óraszám: 10 Kreditérték: 4

126

A tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy alapismereteket adjon a gyermek- és serdülőkorban kialakuló pszichés megbetegedések leggyakoribb okairól, lefolyásáról, kezelhetőségéről. Rövid elméleti bevezetőt tartalmaz, mely egyrészt ismertet néhány gyakran használt klinikai fogalmat, elkülönítve ezek jelentését a felnőttkorban szokásos használattól (pl. neurózis, pszichózis, korai sérülés, én-fejlődési zavar, fejlődési elakadás, identitás-krízis, külső és belső konfliktus, elhárító mechanizmusok, stb.) A tárgy időrendben követi a gyermek fejlődését, az életkori krízispontokat, a csecsemőkor lehetséges problémáit, az anya-gyerek kapcsolat legtipikusabb zavarait. Ezt követik a kisgyermekkor, az óvodáskor, a kisiskoláskor, majd a prepubertás és pubertás problémái. Minden korszak megbeszélését az adott időszak fejlődési feladatának megbeszélése vezeti be, ennek egészséges megoldása, illetve lehetséges torzulásai. A fejlődési feladat megoldásában a családi reakciókra nagy hangsúlyt fektetünk, a lehetséges problémákat próbáljuk a szűkebb, és néha a tágabb környezet (iskola, kulturális miliő) kontextusában megérteni. Egy-egy tipikus reakciómódhoz kötődő zavarokat (pl.: pszichoszomatikus problémák, magatartás-rendellenességek, beszédzavarok) annál az életkornál beszélünk meg, amelyben legtípusosabb az előfordulása, nyilvánvalóvá téve, hogy szinte minden fajta zavar más korban is előfordul. A tünetek mögöttes jelentését, értelmezhetőségét általában vázlatosan közöljük, tekintve, hogy ennek megoldása a klinikai szakpszichológus feladata. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy címe: Alkalmazkodási zavarok felnőttkorban Félév: Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: az alkalmazkodási zavarok felismerésének alapjai Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy leírása: A normalitás problematikájának áttekintése után a felnőttkorban előforduló azon patológiás pszichikus jelenségek, betegségek tárgyaljuk, melyek a mentálhigiénés munka keretében előfordulhatnak. Normalitás, a pszichés egészség meghatározásának problematikája, kritériumai, definíciója. A betegszerep, a diagnózis mint stigma. Betegszerep és a betegségelőnyök, a betegséghez való viszonyulás. A pszichotikus zavarokkal: szkizofrénia, paranoia.

127

Hangulatzavarok: depresszió és mánia. Szorongásos zavarok: generalizált szorongás, pánikzavar, fóbiák, kényszer. Szomatoform zavarok: hipochondria, szomatizációs szindróma, konverzió. Személyiségzavarok. Pszichoszomatikus zavarok. Evészavarok: anorexia nervosa, bulimia nervosa. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

TANTÁRGYLEÍRÁS

A tantárgy címe: A deviáns viselkedés Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: az alkalmazkodási zavarok felismerésének alapjai Óraszám: 10 Kreditérték: 4 A tantárgy leírása: A tárgy célja, hogy alapismereteket nyújtson a társadalmi beilleszkedési zavarok témakörében. Meghatározza a deviancia fogalmát, összekapcsolva a szociológiai, szociálpszichológiai közelítések által feltárt tényezőkkel. A deviancia kialakulásával kapcsolatban különböző modelleket vázol fel, kiemeli a személyiségfejlődés és szocializáció kritikus pontjait, melyek a deviáns viselkedés kiinduló pontjaivá válhatnak. Részletesen bemutatja az egyes devianciákat: drog, alkohol, öngyilkosság, antiszocialitás, játékszenvedély. Az egyes deviancia-formák ismertetésénél kitér a zavar eredetének, kialakulásának specifikumaira, tipikus megjelenési formáira, kezelési lehetőségeire és ennek nehézségeire. Az elméleti alapokra építve sorra veszi a mentálhigiénés beavatkozás lehetőségeit, különös tekintettel a prevencióra, a rehabilitációra. Ismereteket ad a beilleszkedési zavarok azonosításához, ezek súlyosságának, kimenetelének megítéléséhez. Figyelembe véve a mentálhigiénikus szakember feladatkörét, segítséget nyújt abban, hogy a megfelelő szakellátásba irányítsa a klienst, illetve a veszélyeztetett csoportok körében megelőző tevékenységet folytasson. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint.

128

Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy címe: Mentálhigiéné I. Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: a mentálhigiéné és területei Óraszám: 15 Kreditérték: 5 A tantárgy leírása: Célunk megismertetni a hallgatókkal a mentálhigiéné fogalmának, történeti alalkulásának áttekintésén keresztül a mentálhigiénés tevékenységet, a mentálhigiéné kapcsolatát az egyéb humán szolgáltatásokkal. A mentálhigiéné története, alapfogalmai. Az orvosi, pszichiátriai, „pozitív” mentálhigiénés, közösségi mentálhigiénés, szociobiológiai, evolúciós, „New Age” koncepciók. A lelki egészségvédelem lépcsői: primer, szekunder, tercier prevenció. A mentálhigiénés tevékenység helye, keretfeltételei, a mentálhigiénés modellek és ellátórendszerek. A magyar populáció egészségügyi helyzetképe. A szorongás, a félelem és a stressz mentális károsító hatását és az ezekkel való megküzdés (megelőzés) lehetőségeit részletesen tárgyaljuk. A szorongás és a félelem. A stressz és az életesemények. Megelőzés, megküzdési stratégiák, pozitív coping mechanizmusok. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

TANTÁRGYLEÍRÁS A tantárgy címe: Önismereti és személyiségfejlesztő csoportok Félév: őszi / tavaszi / mindkettő A tárgy típusa: gyakorlati képzési szakasz Óraszám: 100 Kreditérték: 18

129

A tantárgy leírása: A mentálhigiénés specializációs képzettséggel rendelkezők szemléletének formálásában meghatározó az élményen alapuló kapcsolati készségek kialakítása (a saját személyiség hatótényezőinek tudatos kezelése). Mindez meghatározott idejű önismereti képzés alapján lehetséges. A kurzus különböző kiscsoportos technikákat használhat. Az önismereti folyamat mindig reflektálni igyekszik arra, hogy nem kiscsoportos vezetésre tanít, hanem a saját szakterületen felhasználandó önismereti élmények és tudás megszerzésére irányul. A további képzés csakis az illetékes módszerspecifikus egyesületekhez kapcsolódhat. Előfeltételek: a szakos kreditlista előírása szerint A tárgyra való jelentkezés módja: Az aktuális félévi tanrend előírása szerint. Értékelés: előadás esetén kollokvium, szigorlati félévben szigorlat. Szeminárium, gyakorlat esetén dolgozat, beszámoló készítése, zárthelyi dolgoztatok írása, a félévi teljesítmény beszámítása.

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: . A képzés nagy része a Pszichológiai Intézet tantermeiben és gyakorló helyiségeiben zajlik. Az előadásokon rendelkezésre állnak korszerű audiovizuális eszközök, computerek és projektorok. A szakmai munkában nagyrészt az egyetem, (DE) illetve a Pszichológiai Intézet munkatársai vesznek részt, ezekhez képzett, speciális, többnyire gyakorlati tudást kompetensen képviselő külső munkatársak kapcsolódnak. Utóbbiaknak is nagy gyakorlatuk van az egyéni és csoportos pszichoterápiában, gyógyításban és folyamatosan vesznek részt oktatóként egyetemi és különböző egyesületi színtereken képzésben, oktatásban. Ezen személyi feltételrendszer lehetővé teszi, hogy a hallgatókban az elméleti tudás és a gyakorlati kompetencia aránya optimálisabban alakuljon.

A specializációs továbbképzés mentálhigiénés specializációjában részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről

Név Beosztás Tudományos fokozat dr. Bóta Margit

egy.adjunktus PhD

Kocsisné Molnár Judit

egy. tanársegéd

Csukonyi Csilla Név

egy. tanársegéd

Mojzesné dr. Székely Katalin

egy.docens PhD

Sztancsik Veronika egy. tanársegéd

130

dr. Pék Győző

egy. adjunktus PhD


Név Beosztás dr. Bodó Sára

egy. docens PhD

dr. Nyitrai Erika

egy. adjunktus PhD

14. A képzés költségtérítési díja: 140.000 Ft / félév (ez az összeg a teljes pedagógus szakvizsgás képzésre vonatkozik)

TEHETSÉGGONDOZÁS, TEHETSÉGFEJLESZTÉS SPECIALIZÁCIÓ

KÉPZÉSI PROGRAM

1.A képzésért felelős kar megnevezése: BTK.

2.A szakért felelős oktató: a szak egészéért felelős oktató Dr. Szabó József, a tehetséggondozás, tehetségfejlesztés specializáció felelőse Dr. Balogh László.

3.Képzési cél: A képzés egészének célja a pedagógiai munkában hasznosítható ismeretek és azok alkalmazni tudásának elsajátítása A tehetséggondozás, tehetségfejlesztés specializáció célja a tehetségfejlesztés szerteágazó munkájára való felkészítés.

4.A képzés formája: költségtérítéses levelező

5.A képzés szerkezete: a képzés tartalma mind az általános, mind a specializáció részben nagyobb tartalmi blokkokból és azokon belüli tantárgyakból épül fel

6.A képzés módszerei: elméleti jellegű előadások mellett tantermi, laboratóriumi gyakorlatok és szemináriumi jellegű foglalkozások. Specializációtól függően terepgyakorlatok is vannak.

7.Tanterv:

A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben.

7.1.Elsajátítandó kompetenciák: a) A közös képzésben végzettek ismerik − a közigazgatás és a vezetés alapvető tudnivalóit, − a nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet sajátosságait, − a nevelési-oktatási intézmény hatékonyságának összetevőit,

131

− a pedagógus szerepét a nevelési-oktatási intézmény szervezetében, − az integráció és a szegregáció problémakörét, − a sajátos csoportok nevelésének, oktatásának kérdéseit. b) A specializáción végzettek ismerik: − a tehetséggondozás történetét és meghatározó elméleti nézőpontjait, − a tehetséges fiatalok fejlődési sajátosságait, − a tehetség megközelítésének különböző módjait, − a tehetségfejlesztés területeit és a társtudományok alapismereteit, − a tehetségdiagnosztika módszereit, az adatok feldolgozásának, kezelésének

szakmai-etikai szabályait, − a tehetség-tanácsadás elveit és módszereit, − a szakmai önképzés és a hatékony kommunikáció módszereit.

7.2.Tudáselemek, megszerezhető ismeretek: a) Kötelező ismeretkörök − Közigazgatási, vezetési ismeretek − A nevelési-oktatási intézmény, mint szervezet − A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága − A pedagógus a nevelési-oktatási intézmény szervezetében − Az integráció és a szegregáció kérdései − Sajátos csoportok nevelése-oktatása b) A tehetséggondozás, tehetségfejlesztés specializáció által meghatározott választható ismeretkörök − A tehetség definíciói, fajtái − Tehetség és szocio-emocionális fejlődés − Kreativitás, pedagógiai implikációk − A tehetséggondozás története − Tehetségdiagnosztika − Tehetségfejlesztő programok, a programkészítés metodikája − Alulteljesítés és tanulási zavarok − Pedagógusszerep a tehetségfejlesztésben − Tehetség-tanácsadás − Tehetségfejlesztés és kooperatív tanulás − Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény

7.3.Személyes adottságok: a) Az általános részben végzettek alkalmasak − a közigazgatás területén való tájékozódásra, a vonatkozó ismeretek önálló

hasznosítására, − a vezetési ismeretek alkotó alkalmazására, − intézményi szervezetfejlesztésére, − értékelési feladatok ellátására, − minőségellenőrzésre és –fejlesztésre, − pedagógiai folyamattervezésre és szervezésre,

132

− az esélyegyenlőség kérdéseinek megoldására, − az iskolai mentálhigiéné, egészségnevelés elveinek alkalmazására, − a sajátos nevelési igényű tanulókkal való bánni tudásra, − a gyermekvédelemmel összefüggő kérdések megoldására, − a hátrányos helyzet kezelésére, − az élethosszig tartó tanulás ismereteinek alkalmazására. b) A specializáción végzettek alkalmasak: − a tehetségfejlesztés területén önálló kutató-fejlesztő munka végzésére, − a tehetségfejlesztésben alkalmazott gyakorlati módszerek, elemző és

beavatkozó eljárások használatára, − tehetségfejlesztő programok önálló tervezésére, − a tehetségpedagógiai tevékenység önálló gyakorlására olyan nevelési, képzési,

fejlesztő intézményben, ahol specializációjuknak megfelelő munka folyik, − az alapvető tehetségdiagnosztikai és beavatkozó eljárások szakszerű

alkalmazására, − az egyéni-, csoport - és családi tanácsadásra, a fejlődés és a változás

elősegítésére, − a partnertudományok új eredményeinek követésére.

7.4.A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

A szakvizsgás képzés során szerzett ismereteket a pedagógus az oktatásügy szinte minden területén tudja hasznosítani a tanügyi igazgatástól kezdve a napi pedagógiai munkáig, a specializációs ismeretköröket pedig a tehetségfejlesztés valamennyi ágában a diagnosztikától a programtervezésen át az egyéni fejlesztő munkáig.

Általános tárgyak

Tantárgy Oktató Tud. fokozat. Munkahely Közigazgatási és államháztartási ismeretek KTK vagy az

Önkormányzat Európai oktatásügyi integrációs folyamatok Brassói Sándor Oktatási

Minisztérium Tanügy-igazgatási és jogi ismerete Kathó Klára Önkormányzat

Szervezetfejlesztés és vezetési kultúra Chrappán Magdolna PhD DE HPFK Intézmény és környezete Szabó Csaba PhD, Habil. DE BTK Intézményértékelés és a tanulói, tanári munka értékelése

Gerencsér Attila Dr. univ.

Minőségellenőrzés, minőség-értékelés, minőségfejlesztés

Pecsenye Éva

Pedagógiai folyamattervezés és-szervezés

Buda András PhD DE BTK

Szakmai önismeret Pék Győző PhD Esélyegyenlőség, szektorközi együttműködés, fenntartói megoldások

Önkormányzat vagy Minisztérium

Egészségpszichológiai és az egészségre nevelés kérdései

Bóta Margit PhD DE BTK

Sajátos nevelési igényű gyerekek nevelése, oktatása

Tóth László PhD, Habil. DE BTK

Gyermek- és ifjúságvédelem, V. Gönczi Ibolya PhD, Habil. DE BTK

133

hátrányos helyzet kezelése Az élethosszig tart tanulás, a felnőttoktatás kérdései

Márkus Edina PhD

A specializáció tárgyai

Tantárgy Oktató Tud. fokozat. Munkahely A tehetség definíciói, fajtái Páskuné Kiss Judit PhD DE BTK Tehetség és szocio-emocionális fejlődés Mező Ferenc PhD DE BTK Kreativitás, pedagógiai implikációk Mező Ferenc PhD DE BTK A tehetséggondozás története Tóth László PhD, Habil. DE BTK Tehetségdiagnosztika Dávid Imre PhD DE BTK Tehetségfejl. programok, a programkészítés metodikája

Balogh László CSc DE BTK

Alulteljesítés és tanulási zavarok Tánczos Judit PhD DE BTK Pedagógusszerep a tehetségfejlesztésben Tóth László PhD, Habil. DE BTK Tehetség-tanácsadás Mező Ferenc PhD DE BTK Tehetségfejlesztés és kooperatív tanulás Turmezeyné Heller Erika PhD ELTE Tanító- és

Óvóképző Főiskolai Kar

Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény Tóth László PhD, Habil. DE BTK


A szakdolgozat: a specializációs képzési rész ismeretköreiből meghatározott témából kell készíteni

A záróvizsga:

A záróvizsgára bocsátás feltétele: az előírt számú vizsga és gyakorlati jegy megszerzése, valamint a szakdolgozat benyújtása.

A záróvizsga részei: a záróvizsga résztárgyait az egyes specializációk határozzák meg. A záróvizsgán a benyújtott szakdolgozatot is meg kell védeni. A záróvizsga résztárgyai a „tehetséggondozás, tehetségfejlesztés” specializáción a következők:

− Tehetségfejlesztő programok, a programkészítés metodikája − Pedagógusszerep a tehetségfejlesztésben − Tehetség-tanácsadás

A záróvizsga eredménye a záróvizsgán kifejtett tételre kapott érdemjegy és a szakdolgozatvédés eredményének átlaga kerekítve. Az oklevél minősítése a szigorlatnak, a záróvizsga eredményének és a szakdolgozat eredményének számtani átlaga kerekítve. 9. A korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámításának rendje: Bármely felsőoktatási alapképzésben vagy továbbképzésben szerzett kredit elismerhető, ha a kredit átváltás általános szabályai szerint egyenértékesíthető jelen szakvizsgás képzés valamely tantárgyával. 10. Tantárgyi programok: tantárgyi programok

134

TANTÁRGYLEÍRÁS

„TEHETSÉGGONDOZÁS, TEHETSÉGFEJLESZTÉS” szakvizsga program

A tantárgy címe: A tehetség definíciói, fajtái

Kódja: II/A/1.

Félév: őszi


Óraszám/hét: összesen 20 óra

Kredit érték: 5 kredit

Oktató: Páskuné dr. Kiss Judit

Intézet / Tanszék: Pszichológiai Intézet, Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék


1. A tehetség felfogásának története (ókor, középkor, reneszánsz, a tehetség pszichometriai korszaka, a kognitív pszichológia tehetségfelfogása)

2. A tehetségmodellek fejlődése (Cohn-modell, Renzulli „háromkörös” koncepciója, Mönks 3+3-as modellje, Czeizel „2x4+1” –es modellje, Gagnè „megkülönböztető modellje”)

3. A tehetség, talentum, géniusz fogalma −−−− A testi és szellemi, valamint a megállapítható és mérhető jellegek −−−− Komplexitás a tehetségmodellekben −−−− A tehetség eredete (G – E interakciója; a család, iskola, kortárs csoportok, társadalmi

lehetőségek; adottság – képesség; kritikus időszak) 4. A biológiai öröklődés, az öröklődés három formája

−−−− Mendel I., II. és III. szabálya (a költői tehetség) −−−− A Galton-szabályok, ős-örökség törvény és visszatérés az átlaghoz (a zenei tehetség) −−−− A sokgénes öröklődés jellegzetességei

5. A géniuszok természetrajza −−−− Nemi különbségek −−−− A tehetségtérkép és a géniuszok gyakoriságának időbeni alakulása −−−− A társadalmi lehetőségek és kulturális hatások; a magyarok tehetségessége

6. A sors-faktor −−−− Az élet és egészség fontossága (a „Békássy-jelenség) −−−− Lombroso „zseni-őrült” elmélete −−−− Terman-vizsgálat −−−− Korszerű álláspontok

7. Tehetségtípusok −−−− Speciális képességek és jellemzőik tudomány- és képességterületek szerint (Gardner

„többszörös intelligencia modellje”; a zenei-, költői-, matematikai és képzőművészeti tehetségek)

−−−− Típusok a tehetség megjelenése és társadalmi értéke szempontjából (Tannenbaum) −−−− Kevert tipológiák (Gardner, Ogilvie)



135

Értékelés: kollokvium TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Tehetség és szocio-emocionális fejlődés

Kódja: II/A/2.

Félév: tavaszi




Oktató: Dr. Mező Ferenc


A tantárgy leírása: Családi hatások − Freeman: „melegház-hatás” − a szülők szerepe: az érzelmi és szellemi fejlődésben, a tehetséggondozásban − a születési sorrend, a testvérek száma − nemi sztereotípiák és kapcsolata a tehetséggel − az énkép alakulása, az önértékelés szerepe, kapcsolata a teljesítménnyel − tehetséges gyermek nevelése a családban

Családi szerepzavarok − elégtelen és túlzott ellátás − identifikáció és alulteljesítés

Társas hatások − külső diszszinkrónia (tanárok, szülők, kortársak és tehetség) − belső diszszinkrónia (az akceleráció problémája, az érzelmi fejlődés relatív lemaradásának

jelensége) − a szegregált (elkülönített/tehetséggondozó) osztály pozitív és negatív következményei Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint.


Értékelés: kollokvium

Megjegyzés:

136

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Kreativitás, pedagógiai implikációk

Kódja: II/A/3.

Félév: tavaszi


Óraszám/hét: összesen10 óra


Oktató: Mező Ferenc



1. A kreativitás fogalma 1.1. A kreativitás fogalma 1.2. A kreativitás kutatásának története (őskori, ókori, középkori, újkori történet,

Szputnyik-sokk, Guilford) 1.3. A kreativitás szerepe egyes tehetségmodellekben (Terman, Scheifelle, Otto, Marland,

Cohn, Renzulli, Mönks)

2. A kreativitás megközelítési lehetőségei 2.1. A kreatív produktum 2.2. A kreatív folyamat 2.3. A kreatív személy 2.4. A kreativitás részképességei

3. A kreativitás mérése 3.1. A kreativitás mérésének problémái 3.2. Kreativitás tesztek leírása, felvétele, értékelése 3.3. Kreativitás mérésére szolgáló feladatok alkotása

4. Pedagógiai implikációk 4.1. A kreatív diák 4.2. A kreatív pedagógus 4.3. Tanulmányi , feladatok, feladatlapok, versenyek és kreativitás 4.4. A kreativitás fejlesztése




Megjegyzés:

137

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: A tehetséggondozás története

Kódja: II/A/4.

Félév: őszi




Oktató: Dr. Tóth László



1. Tehetséggondozás a régmúltban − Az ókori Kína és Görögország − Róma, középkor, reneszánsz, reformáció − Törökország − Amerikai kolóniák

2. A tehetség tudományos kutatásának kezdetei a XIX. században − Galton munkássága. Az eugenika koncepciója − Lombroso és követői

3. A tehetség, mint intellektuális képesség − Az intelligenciavizsgálatok története − Az intelligenciastruktúra kutatásának története − Terman longitudinális kutatása

4. A tehetségfejlesztési mozgalom története az Egyesült Államokban − Termantól a Marland-jelentésig − A kormány szerepvállalásának alakulása − A Nemzeti Tehetségügyi Hivatal és a Nemzeti és Állami Tehetségügyi Vezetőképző Intézet − Állami és helyi intézkedések − A Tehetség-program − Új tendenciák és problémák a tehetségesek oktatásában

a) A tehetségesek oktatásának helyzete b) Nemzeti jelentések az állami oktatásról, és ezek tehetségpedagógiai vonatkozásai

5. Tehetséggondozás Németországban 6. Tehetséggondozás Izraelben 7. A tehetséggondozás története Magyarországon

− Első szakasz: a századfordulótól 1931-ig − Második szakasz: 1935–1948 − Harmadik szakasz: 1979-től napjainkig




138

TANTÁRGYLEÍRÁS

„TEHETSÉGGONDOZÁS, TEHETSÉGFEJLESZTÉS” szakvizsga

program

A tantárgy címe: Tehetségdiagnosztika

Kódja: II/B/1.

Félév: őszi és tavaszi

A tárgy típusa: szeminárium

Óraszám/hét: összesen 20 óra (félévente 10+10)

Kredit érték: összesen 6 kredit (félévente 3+3)

Oktató: Dr. Dávid Imre



1. A tehetségazonosítás módszertani problémái − Az identifikáció alapját képező faktorok, a tehetséges és átlagos gyermek különbségei − A különféle identifikációs eszközök használatának problémái (életkori sajátosságok,

plafonhatás stb.) 2. A különféle intellektuális képességek vizsgálata pszichológiai eszközök segítségével

− Figyelem- és emlékezetvizsgáló eljárások (Piéron, Bourdon- próba szólisták, a vizuális memória vizsgálata összetett ábrákkal, Ranschburg-féle szópárok)

− Pszichológiai tesztek az intelligencia mérésére: Raven, HAWIK, MAWI, IST, Cognitive Abilities Tests

− A probléma megoldási folyamat vizsgálatának módszerei: Torrance- féle tesztbattéria, Szabad asszociációs teszt, szabadidő eltöltésének kérdőíve stb. Az alkotó gondolkodásra vonatkozó újabb elméletek (Sternberg és Lubart befektetési teóriája, Gardner-féle kreativitás fajták, Amabile-féle szociálpszichológiai megközelítés)

− A személyiség ösztönző rendszerének vizsgálata: T.A.T., tanulási orientációs kérdőív, az iskolai motiváció kérdőíve, életkor és alkotás kapcsolata

3. Tanári vélemények a tehetség azonosításáról − Az értelmi képességek tantermi felismerésének nehézségei − A kreativitás felismerésének, vizsgálatának problematikája az osztályteremben − A tanár és a tehetséges diák kapcsolata: pozitív és negatív élmények

4. Diákok vélekedése tehetséges társaikról – hogyan „diagnosztizálnak” a diákok? − A Gagné-féle PEER’s projekt



Értékelés: gyakorlati jegy

Megjegyzés:

139

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Tehetségfejlesztő programok, a programkészítés metodikája

Kódja: II./B/2.

Félév: mindkettő


Óraszám/hét: összesen 40 óra (félévente 10+20+10)

Kredit érték: összesen 12 kredit (félévente 3+5+4)

Oktató: Dr. Balogh László



− A tehetségfejlesztés céljai, dilemmák. − A fejlesztő programok fő alapelemei: gazdagítás, gyorsítás. A gazdagítás értelmezése,

gazdagítási stratégiák, általános feltáró tevékenység, csoportos gyakorlatok, átfogó problémák megoldása.

− A fejlesztés szervezeti keretei: differenciálás a tanórán; szakkörök, blokkok, projektek; tehetségesek iskolája; tehetségesek külön osztálya; mentor-programok; nyári kurzusok; versenyek.

− A hatékony információ-feldolgozás mint az intenzív tehetségfejlesztés alapvető eszköze: tanulási stratégiák, technikák, vizsgálati módszerek ezek beméréséhez. közvetlen fejleztés, közvetett fejlesztés.

− A pedagógiai értékelés mint a tehetségfejlesztő programok kritikus pontja: követelmények, az értékelés pszichológiai problémái, értékelés és motiváció, az önmagát beteljesítő jóslat, az értékelés mint rendszer.

− A tehetségfejlesztő programokat meghatározó nevelésfilozófiai, neveléselméleti, oktatáselméleti megközelítések. A tehetségfejlesztő programok tervezése. Iskolakoncepciók, iskolafejlesztési alternatívák, alternatív iskolák.

− Tantervtípusok elemzése. A helyi tanterv készítésének céljairól, a helyi tantervkészítés rendszere, tantervmodellek a tehetségesek számára.

− A gazdagító programok készítésének elméleti és gyakorlati problémái. A tananyag kiválasztása és elrendezése az iskolai tantervben. Követelményrendszer az iskolai tantervekben. Differenciálás a tantervekben. Jártasságok, készségek, tevékenység.

− Tehetségfejlesztő tantervi stratégiák. − A gazdagító programok értékelése: tantervi értékelés az iskolában, a programértékelés

alapelemei. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint.


Értékelés: gyakorlati jegy, záróvizsga.

Megjegyzés:

140

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Alulteljesítés, tanulási zavarok

Kódja: II/B/3.

Félév: őszi




Oktató: Dr. Tánczos Judit



1. A tanulási zavar fogalma, viselkedéses tünetei 2. A tanulási problémák lehetséges okai, magyarázó elméletei 3. A pedagógiai fejlesztés fő irányvonalai, a foglalkozás típusai, szervezeti keretei 4. Az alulteljesítés fogalma, az alulteljesítők azonosítása 5. Alulteljesítés szempontjából veszélyeztetett csoportok 6. Az alulteljesítés okai 7. Az önértékelés és az alulteljesítés kapcsolata 8. Lehetséges segítő intervenciók Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint.



Megjegyzés:

141

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Pedagógusszerep a tehetségfejlesztésben

Kódja: II/B/4.

Félév: mindkettő






A tantárgy leírása: − Pedagógus-szerep: a pedagógusokkal szembeni elvárások; a tanári szerepviselkedés, a

tanár poziciói és státusza, szerepkonfliktus, feszültség és megoldás; a hagyományos szerepek dúsítása; a tehetségfejlesztő pedagógussal szembeni kihívások, elvárások, speciális személyiségjegyek és készségek, a személyiségközpontú tanár; a facilitátor karakterisztikumai, empátia, akceptálás, kongruencia; a mentorság.

− A pedagógus személyiségének felmérése és fejlesztése: domináns jellemzők; hiteles én-közlés; facilitási és mentori készségek felmérése és fejlesztése; a személyiségnek mint munkaeszköznek és a hatékony kommunikáció bázisának fejlesztése; feltáró, karbantartó és kezelési készségek, speciális jegyek erősítése, teacher self-service, én-dinamika térkép.

− A tanulók személyiségének felmérése és fejlesztése: domináns jellemzők; reális önismereti, önértékelési gyakorlatok, önismereti mérleg; saját kommunikációs eszközök felmérése, fejlesztése; a diákok felkészítése az önmenedzselésre és a tehetséggel való gazdálkodásra; fejlesztő interjú, egyéni arculatformálás, a személyiségsiker alapjai; éntérkép-készítés, interaktív viselkedés, életút-térkép, életpálya-tervezés; komplex hatásgyakorlatok.



Értékelés: gyakorlati jegy, záróvizsga.

Megjegyzés:

142

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Tehetség-tanácsadás

Kódja: II/B/5.

Félév: tavaszi




Oktató: Dr. Mező Ferenc



− A tehetség tanácsadás szervezésének alapjai (a tehetség tanácsadás specifikus jegyei, formai szempontjai, menetének általános modellje, tartalmi sajátosságai)

− Tanácsadás a tehetségazonosítás, tehetséggondozó programba történő beválogatás során (a célok meghatározása, az alkalmazott tehetségkoncepció kiválasztása, a beválogatási kritériumok kidolgozása, a vizsgálat(sorozat) tervének kidolgozása, a válogatási modell meghatározása, a vizsgálat(sorozat) technikai és pénzügyi tervezése)

− Tanácsadás a tehetséggondozó programok tervezése, a tehetséggondozás során (a program tartalmi elemeinek, szervezeti formáinak, időbeli és pénzügyi kereteinek kidolgozása)

− A tehetség tanácsadás egyéb jellegzetes területei/témakörei (a pályaorientációtól a tanulási és motivációs problémákon át a gyermek- és ifjúságvédelmi problémákig)



Értékelés: gyakorlati jegy, záróvizsga

Megjegyzés:

143

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Tehetségfejlesztés és kooperatív tanulás

Kódja: II/B/6.

Félév: mindkettő




Oktató: Turmezeyné dr. Heller Erika



Az együttműködő tanulásnak a tehetséggondozásban betöltött szerepének megismertetésére épül a kooperatív tanulás rendszerének bemutatása. E tanulásszervezési rendszer a kortársi kapcsolatok erősítése, a társas készségek, érzelmi intelligencia fejlesztése, a hatékony tanulási technikák elsajátítása (önálló tanulás, információgyűjtés, a tanultak gyakorlati alkalmazása, problémamegoldás, kritikus gondolkodás, vitakészség), a differenciálás, motiváció terén szolgálják a tehetséges tanulók fejlesztését. A felkészítésben kiemelt szerepet kapnak a csoportok létrehozásának és fejlesztésének módszerei, a tanulók társas készségei formálásának pedagógiai módszerei, a kooperatív módszereknek a tanulás folyamatában való alkalmazási lehetőségei – különös tekintettel a fejlesztő hatás pszichológiai háttérmechanizmusaira. A kurzuson az előadás és az egyéni feladatmegoldás mellett központi szerepet kapnak a szituációs játékok, strukturált gyakorlatok, a kooperatív csoportmunka, videofelvételek feldolgozása – a témakörhöz kapcsolódó pedagógiai jártasságok, készségek, képességek kialakításának a céljával. Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint.



Megjegyzés:

144

TANTÁRGYLEÍRÁS


A tantárgy címe: Képességstruktúrák és iskolai teljesítmény

Kódja: II/B/7.

Félév: tavaszi







− A képesség pszichológiai fogalmának értelmezése. Kapcsolódó fogalmak: adottság, jártasság, készség, tehetség

− A képességstruktúrák és a képességek rendszere − A mentális képességek és az iskolai teljesítmény (általános: figyelem, emlékezet; speciális:

felismerő, következtető, strukturáló, átstrukturáló, alkotó) − A nem intellektuális tényezők szerepe az iskolai teljesítményben − A beszéd képessége − Az olvasás képessége − Az írás képessége − Az írásbeli szövegalkotás képessége − A matematikai képesség − A képességek fejlesztése az iskolában − Kritikai gondolkodás, kritikai olvasás − A kurzus kidolgozójának kutatásai a szövegértési képesség fejlődéséről Előfeltételek: A szakos kreditlista előírásai szerint.



Megjegyzés:

145

11. A képzési program végrehajtásához szükséges tárgyi és személyi feltételek, ezek biztosításának módja: Az egyetem a képzés infrastrukturális hátterét ( tantermek és felszerelésüket) biztosítja. A képzés legkülönbözőbb szakterületeihez az egyetem különböző karain rendelkezésre áll a megfelelően képzett személyi, oktatói háttér, de néhány gyakorlati jellegű kollégium megtartására külső előadókat(OKM, Önkormányzatok) kér fel. A specializációs továbbképzésben részt vevő oktatók a Debreceni Egyetem részéről

Név Beosztás Tudományos fokozat Balogh László egyetemi docens, tanszékvezető CSc Bóta Margit egyetemi adjunktus PhD Buda András egyetemi adjunktus PhD Chrappán Magdolna főiskolai tanár, főigazgató-helyettes PhD Dávid Imre egyetemi adjunktus PhD Dr. Márkus Edina egyetemi adjunktus PhD Mező Ferenc egyetemi adjunktus PhD Páskuné Kiss Judit egyetemi adjunktus PhD Pék Győző egyetemi adjunktus, mb. tanszékvezető PhD Szabó Csaba egyetemi docens PhD, Habil. Tánczos Judit egyetemi adjunktus PhD Tóth László egyetemi docens, intézetigazgató-h. PhD, Habil. V. Gönczi Ibolya egyetemi docens PhD, Habil.


Név Beosztás KTK vagy Önkormányzat Brassói Sándor Oktatási Minisztérium Kathó Klára Önkormányzat Gerencsér Attila H-B. megyei Ped. Intézet ny. főmunkatárs Pecsenye Éva


Documents

pedagogus szakvizsga