PÉNZÜGYI PIACOK

Pénz funkciói

- forgalmi eszköz (csere eszköze)- elszámolási egység- értékőrző- fizetési eszköz

Ha a fenti 4 funkciót nemzetközi forgalomban együttesen teljesíteni tudja, akkor világpénz funkcióról beszélünk.

Pénz tulajdonságai

- keresett és elfogadott- értékálló- homogén- tartós- osztható (különböző címletek)- szállítható- felismerhetőség

Pénzrendszerek

- kizárólagosan árupénz = bimetallizmus (arany, ezüst)- árupénz és pénzhelyettesítők együttes forgalma (1971)- belső érték nélküli pénz = modern hitelpénz

Nemzetközi pénzrendszer típusai

1. Aranyérme-rendszer: 1816 – 1867o monometallizmuso bimettalizmus

2. Aranystandard-rendszer: 1867-1914

Az arany mellett megjelennek a pénzhelyettesítők

3. Két világháború közötti időszak

Aranyrúd-rendszer: aranyérme-rendszer módosulása. Általános egyenértékes az arany, a bankjegyek közvetlenül aranyra válthatók korlátozott mértékben. A magánember átváltási lehetősége megszűnt gyakorlatilag.Aranydeviza-rendszer: hazai pénz alapja a külföldi pénz. 1934 január 1-én rögzítik az arany-dollár árfolyamot: 1 uncia arany = 35 USD.

4. Világháborúk utáni időszak

1

Bretton-Woods-i egyezmény : a nemzetközi elszámolásokat arany alapra helyezték, a dollárt majd a fontot kulcsvalutaként alkalmazták, és rögzített árfolyamot használtak.

Létrehozták az IMF-t és az IBRD-t.

1971 augusztus 15-én felmondják a dollár aranyra történő átválthatóságát.

5. A modern pénzrendszer létrejötte

- Jegybank (pénzteremtés, jegybankpénz)- Kereskedelmi bankok (számlapénz)

Pénzteremtés csak saját körön belül. Forrásokat, bevételeket gyűjtenek azért, hogy ki tudják hitelezni. Tehát nem saját pénzt hiteleznek. A bevételt nem helyezhetik ki teljes egészében, van kötelező tartalék, melyet a jegybank határoz meg.A pénz multiplikálódik = 1/t.

A pénzügyi politika fő célja: az infláció, a fizetési mérleg, a költségvetési mérleg és a gazdasági növekedés egyensúlyának optimalizálása.

Pénzügyi politika

költségvetési politika monetáris politika devizapolitika

- központi költségvetés - direkt eszközök - árfolyampolitika

- önkormányzatok - indirekt eszközök - leértékelés

- pénzalapok - erkölcsi ráhatás - felértékelés

MONETÁRIS POLITIKA

A jegybank befolyásolja a forgalomban lévő pénz mennyiségét direkt vagy indirekt eszközökkel.

Direkt: hitelkontigensek, kamatlábak.

Indirekt: 1. Refinanszírozási hitel: kereskedelmi bankok által nyújtott hotel mögött a jegybank áll2. Rediszkontláb politika: a váltók viszontleszámítolásánál

Váltó viszontleszámítolása: a kereskedelmi bankok által leszámítolt váltót a jegybank a kereskedelmi bankok részére tovább számítolja.A kereskedelmi bankhoz a váltó tulaja a lejárat előtt elviheti a váltót, és a bank a váltó egy részét odaadja neki. Az ügyfél a kamattal csökkentett összeget kapja lejáratkor.

3. Kötelező tartalékráta4. Kamatláb politika: jegybank alapkamat az irányadó5. Nyíltpiaci műveletek

2

Értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelezés, un. Lombard-hitel. Itt a fedezetet óvadékként el kell helyezni. Mo-n nincs Lombard-hitel a jegybank által, csak a kereskedelmi bank nyújthat ilyet.

Értékpapír csereügylet: nem fedezet, hanem értékpapír eladásáról van szó.

A magyar gyakorlat a fenti kettő kombinációját, az un. REPO-hitelt alkalmazza.Itt értékpapír fedezet van, és rögtön megállapodnak a visszavásárlásban.

REPO: - aktív: jegybank vásárolja meg az értékpapírokat a kereskedelmi banktól- passzív: jegybank ad el értékpapírt a kereskedelmi banknak, így pénzt von el a

gazdaságból

6. Árfolyampolitika

7. Erkölcsi ráhatás

Bankrendszer

Egyszintű bankrendszer: a jegybank áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervekkel.Hitelt nyújt, betétet fogad el. A kereskedelmi bankok csak lakossági feladatokat látnak el.

Kétszintű: jegybank áll a kereskedelmi bankokkal közvetlen kapcsolatban, és a kereskedelmi bankok állnak kapcsolatban a gazdálkodó szervekkel.A kétszintű rendszer 1987 január 1. óta létezik.

Kereskedelmi hitelnyújtás: gazdálkodó szervek nyújtják egymásnak, váltó kiállításával.

A kétszintű bankrendszer létrejöttét az 1987 január 1-től működő 5 nagy kereskedelmi bank alapozta meg.

- Magyar Hitelbank

- Országos Kereskedelmi és Hitelbank ez a 3 a Nemzeti Bankból vált ki

- Budapest Bank

- Magyar Külkereskedelmi Bank

- Általános Értékforgalmi Bank

A bankokra vonatkozóan nem voltak még szabályok, törvények. 1991-ben jelent meg a törvényi szabályozás: jegybank-törvény, mely a pénzintézetekre vonatkozik.Ma már ezek a szabályok nem élnek.

3

A jegybank feladatait a 2001 évi 58. törvény szabályozza.

- elsődleges cél az árstabilitás elérése és fenntartása

- alapvető feladatok:

o monetáris politika a nemzetközi fizetőeszköz értékállóságáért

o bankjegy- és érmekibocsátás

o deviza- és aranytartalék képzése, kezelése

o belföldi fizetési és elszámolási rendszerek szabályozása

o információgyűjtés és közlés: ez támogatja a pénzügyi rendszer stabilitását

Monetáris politika eszközei:

- betét elfogadás, hitelnyújtás (állam kivételével)

- nyíltpiaci műveletek

- visszavásárlási megállapodások

- saját értékpapír kibocsátása

- az árfolyamok, kamatok meghatározása, befolyásolása

- értékpapírok viszontleszámítolása

- kötelező tartalékráta (6%) szabályozása

- egyéb

MNB Rt. 1924 óta működik, az MNB egyetlen részvénytulajdonosa a magyar állam.

Az MNB Rt. szervei:

1. Közgyűlés2. Monetáris Tanács: legfőbb döntéshozó, árfolyam-meghatározás, monetáris politika3. Igazgatóság

Korábban volt FB, ma az Állami Számvevőszék a vizsgáló szerv.

Hitelintézeti Törvény: 1996 évi 16. törvény, a kereskedelmi bankok szabályozása. Pénzügyi Intézmények

1. Hitelintézetek

bankok: 2 milliárd Ft. alaptőke, rt. társasági forma

szakosított hitelintézetek: 100 millió Ft. alaptőke, szövetkezet

(takarékszövetkezetek, hitelszövetkezetek)

4

2. Pénzügyi vállalkozások: korlátozott számú szolgáltatást végezhet, betétgyűjtést és

számlavezetést NEM végezhet.

Bankok: 8%-os tőkemegfelelési követelmény: a szavatolótőkét osztani kell a korrigált eszközökkel.

Szavatolótőke elemei

- jegyzett tőke (részvények névértéke)

- tőketartalék (kibocsátási árfolyam és névérték különbsége)

- eredménytartalék (előző évek halmozott eredménye)

- lekötött tartalék

- mérleg szerinti eredmény

- általános tartalék (adózott eredmény 10%-a)

- általános kockázati vésztartalék

- értékelési tartalék

- alárendelt kölcsöntőke: hosszú lejáratú, 5 éven belül nem kell megkezdeni a törlesztést

(kamat folyamatos), minden más tartozás megelőzi ezt (hátrasorolt kötelezettség)

- kiegészítő alárendelt kölcsöntőke (2 év)

Konszolidáció: - adós- hitel- bank

Likviditás: rövidtávú kötelezettségeknek eleget tud tenni.

Fizetési képesség (szolvencia) : hosszútávú kategória.

Felügyelet: a Pénzügyminisztérium keretében, állami bankfelügyelet.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete: szerteágazó jogszabályrendszer.

- engedélyeket adhat ki- megszűntethet tevékenységeket- ellenőrzi a bankok tevékenységét- információgyűjtés- helyszíni ellenőrzést végez- rendellenesség esetén intézkedéseket foganatosíthat, bírságot szabhat ki

5

Országos Betétbiztosítási Alap: betétek, betétesek védelme a célja.

A betétek után garanciát vállal, 1 millió Ft-ig. Devizára, forintra egyaránt vonatkozik a garancia, mely bankonként, személyenként oszlik meg.Az EU-csatlakozás után a garancia 6 millió Ft-ra módosul.A garancia alapja az éves díj, melynek befizetése egyénileg történik.

Befektető Védelmi Alap: 1 millió Ft-os összeghatár, források hasonlóak az OBA-hoz.

Banki műveletek:

- aktív: eszközoldalt érinti, számlákkal kapcsolatos, hitelezés fontos

- passzív: bank kötelezettségei, más banktól kapott hitelek

- semleges: pénzforgalommal kapcsolatos feladatok ellátása jutalékért

Passzív ügyletek: betétekkel kapcsolatosak.

2 csoport: - éven belüli- éven túli

Betétek csoportosítása

1. Elhelyezés szerint magán gazdálkodó szervek betétei intézmények és pénzintézetek

2. Pénznem szerint forint betét deviza betét

3. Rendelkezési jogosultság szerint névre szóló bemutatóra szóló

4. Kamatozás szerint fix kamatozású változó vagy lebegőkamatozású = bubor változtatható

5. Lejárat szerint rövid lejáratú hosszú lejáratú

6. Felmondás szerint látra szóló: kamatveszteség nélkül felvehető felmondásos: 30, 60 nap lekötött betétek: bizonyos idő után vehető fel

6

Aktív bankügyletek: bankok aktíváihoz tartoznak.

Bank eszközei: likviditás csökkenő sorrendjében kell összeállítani.

1. Likvid eszközök (elsődleges, másodlagos):- pénzeszközök- értékpapírok- követelések

2. Nem likvid eszközök

Aktív ügyletek:

1. Hitelnyújtás:- Hitelfelvevő szerint:

o vállalatio lakosságio intézményio bankközi

- Pénztömegre gyakorolt hatás szerint:o jegybanki hitelo kereskedelmi banki hitelo nem monetáris pénzintézetek által nyújtott hitel

- Hitelek lejárat szerint lehetnek:o rövido középo hosszú

- Technikai forma szerint a hitel lehet:o pénzhitel:

folyószámlahitel (forgalmi szemléletű hitel) számlahitel (állományi szemléletű hitel)

o hitelszerző kihelyezések: más fizeti vissza a hitelt, mint aki felvetteo kötelezettségvállalási hitel:

hitelkeretek bankgaranciák váltókezesség

- Cél szerint a hitel lehet:o Forgóeszközhitel

Éven belüli Éven túli

o beruházási hitel projekt hitel: ügyletfinanszírozás, a profitból fizetnek vissza cél jellegű hitel: csak arra használható fel nem cél jellegű hitel

7

o fejlesztési hitel: beruházási + tartós forgóeszköz-hitel

2. Betételhelyezés más bankoknál

3. Értékpapír vásárlása

4. Tőkeérdekeltség szerzése

Banki hitelezés

Vállalati és lakossági hiteleknél eltérő a bírálat. A lakossági hitelnél jobb a hitelbírálat kidolgozottsága, a vállalatinál egyedi elbírálásra van szükség. Megvizsgálják, higy a kérelmező vissza tudja-e fizetni a hitelt.

Vállalatnak adott hitel munkafolyamata

- Hitelkérelem benyújtása személyes konzultáció alapján. Itt munkalapot, formanyomtatványt használnak, tisztázzák a hitel formáját, fajtáját. A vállalat bemutatja a mellékleteit: eredménykimutatás, üzleti terv, mérleg.

- A kérelem formai felülvizsgálata: szükséges infók rendelkezésre állnak-e, aláírás megvan-e.

- Elfogadják a hitelkérelmet.

- Tartalmi felülvizsgálatot hajtanak végre. o Hitelbírálat: hitelképesség vizsgálata; kockázatelemzés, adósminősítés,

biztosítékok vizsgálata, cenzúra előterjesztés készítése. Az adósokat mutatószámok és szubjektív elemek alapján kell minősíteni. Pontszámokat ad a bank: ez alapján kategóriákat állítanak fel (min. 3 kategória).

o Döntés különböző szinteken, a kedvező döntés esetén szerződéskötés.o Hitelfolyósítás

- Hitelmonitoring (hitelfigyelés). A bank min. 1x felülvizsgálja, nem következett-e be kedvezőtlen változás a vállalkozásban.

- A fennálló hitelek minősítése: megvizsgálják, nem következett-e be értékvesztés (ehhez kell céltartalékot képezni).

A fennálló hitelek minősítési kategóriái:

- problémamentes- külön figyelendő- átlag alatti hitelek- kétes hitelek- rossz hitelek

Költségenként számoltatják el a céltartalékot az eredmény terhére.

8

Belföldi fizetési módok

1. Készpénz: - bankjegy- érme

2. Készpénz nélküli: - átutalás- inkasszó- akkreditív

3. Készpénzkímélő: - csekk- bankkártya (Mo-n ez a leggyakoribb)

ZSIRÓ-rendszer: távadat, átviteli vonalak szerint bonyolódik le a tranzakció. Nem kell a bizonylatokat utaztatni. A számlanyitás egységes formában történik, 16 vagy 24 karakteres azonosító alapján működik.

Készpénz nélküli fizetési módok

1. Átutalás- a kötelezett indítja- belföldön kétféle létezik:

egyszerű / sima: 1 kedvezményezett és 1 kötelezett van csoportos átutalás: 1 kedvezményezett és sok kötelezett van

2. Inkasszó- a kedvezményezett indítja- sok kötelezett, 1 kedvezményezett van- bírósági határozat alapján a kedvezményezett javára leemelik az összeget a kötelezett

számlájáról- fajtái:

határidős azonnali csoportos váltóbeszedési

3. Akkreditív (meghitelezés)A kötelezett intézkedik, hogy a bankja nyisson akkreditív számlát, amelyről történik a kifizetés a kedvezményezett részére.

VIBER-rendszer - Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszer: 2 órán belül képes a rendszer a terhelések és jóváírások végrehajtására, 1999-től MNB-s átutalás is alkalmazható ezen.

SWIFT-rendszer: ez a rendszer képes csatlakozni az Uniós elszámolási rendszerhez.

9

Államháztartás

Költségvetés alrendszerei:

- központi

- társadalombiztosítás

- különleges alapok:

munkaerőpiaci alap

központi nukleáris alap

- önkormányzatok

Egyenlegek értelmezése

- Elsődleges egyenleg: elsődleges bevételek és kiadások különbözete

- +- kamategyenleg + privatizációs bevételek = GFS egyenleg

- GFS egyenleg privatizációs bevételek nélkül

Nemzetközi pénzügyek

Bankok külkereskedelmi kapcsolatainak rendszere

1. Levelező banki kapcsolat

A kapcsolat folyamatos és a kontrollokmányokat folyamatosan cserélik egymás között.

Kontrollokmányok:

- aláírási címpéldány- kondíciós lista- telefon, fax telex, távirati kulcsok, SWIFT kulcsok

2. Számlavezetés

Egymásnak számlát nyitnak a bankok.

3. Hitelkapcsolatok

o országlimit

o banklimit

o hitellimit

10

Külkereskedelmi fizetési módok

- Átutalás

Vevő – Vevő bank – Levelező bank – Eladó bank – Eladó

- Inkasszó

Eladó - /áru + beszedmény + okmány/ - Vevő

- Okmányos inkasszó

Beszedmény + okmány – Eladó bank

Áru – Vevő

- Akkreditív

Vevő bank a megjelölt okmányok (számla, szállítólevél, biztosítási kötvény)

birtokában fizet.

konfirmálás: az akkreditív ügylet igazoltatása

negociálás: az eladó előbb jut pénzhez, ha egy másik bank megveszi az

okmányait, és ő hajtja be a követeléseket a nyitó banktól

Devizaárfolyamok

Árfolyam = egy deviza vagy valuta egy másik devizában vagy valutában kifejezett értéke.

- Direkt: idegen deviza vagy valuta ára hazai valutában vagy devizában kifejezve.

- Indirekt: a hazai deviza vagy valuta ára külföldi valutában vagy devizában.

A hivatalos árfolyamot az MNB állapítja meg (devizaközépárfolyam).

Deviza megállapítható:

- devizára- valutára- csekkre

A megállapítás naponta történik. Középárfolyam: a vételi és eladási árfolyam számtani átlaga.

Deviza le- és felértékelése

Magyarországon szívóleértékelés volt, ami rontotta a pénzt. Lényege: havonta előre bejelentett módon az állam leértékelte a forintot.+- 2,5% sávban mozoghattak a devizák+- 15% sávban a valuták

Deviza leértékelés: a hazai infláció magasabb, mint a külföldi infláció.

11

Deviza felértékelés: a hazai infláció alacsonyabb, mint a külföldi infláció.Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EMU)

Werner-Terv (1970)

A valutaunió első terve:

- az árfolyam-ingadozási sávok szűkítése- teljes és végleges konvertibilitás- a tőkeáramlás szabadsága

A valóság:

- 1971 aug. 15. az aranyhorgony láncának elszakítása: Nixon határozatlan időre felfüggesztette a dollár aranykonverzióját.

- a dollár kétszeri leértékelése (1971 dec.)- valutakígyó- IMF létrejötte

1979-ben létrejött az Európai Monetáris Rendszer (EMS)Alkotóelemei:

- ECU terve- árfolyam-mechanizmus kidolgozása- támogató (intervenciós) alapok

Az EMU terve

I. szakasz (1990-1993)

- tőkemozgások szabaddá tétele- monetáris és gazdaságpolitikai koordináció

II. szakasz (1994-1998)

- pénzpolitikai együttműködés- felkészülés az erős és egységes valutára- Központi bankok önállóságának garantálása

III. szakasz

- felkészülés az egységes valutára- az Európai Központi Bank (ECB) és a Központi Bankok Európai Rendszerének

(ESCB) létrehozása

Az EMU-ban való részvétel feltételei

A jegybankok függetlensége: - intézményi- személyi- operatív- pénzügyi

12

Költségvetés jegybanki finanszírozásának tilalma! Maastrichti konvergenciakritériumok.Konvergenciakritériumok (Maastrichti Szerződés, 1992)

- Árstabilitás: a 3 legstabilabb árszínvonalú ország (HIP) számtani átlagához képest +-

1,5% lehet az árszínvonal szintje

- Fenntartható költségvetési pozíció:

folyó államháztartási deficit 3%

bruttó államadósság 60%

- Árfolyam-stabilitás

- Kamatkonvergencia: a 3 legstabilabb árszínvonalú ország irányadó kamatlábához

képest +- 2% lehet az eltérés

Gazdasági és Monetáris Unió

1999-től, 12 tagországgal működik.

Stabilitás és növekedési paktum:

Ha valamely országban eltérnek a minimális követelményektől, akkor átmeneti ideig a túllépést engedélyezik. Ha nem tud visszaállni adott ország a konvergenciaszintre, akkor szigorú intézkedéseket foganatosítanak. 3%-os költségvetési hiány esetén vizsgálják, mi okozta (vis major elfogadott). Ha 9 hónapig nem tudja az ország a kívánt szintet elérni, akkor az Európai Központi Banknál (ECB) nem kamatozó betétet helyezhet el az ország. Ha azt követően 1 éven belül sem oldódik meg a probléma, akkor ezt az összeget szétosztják a paktumot létrehozó országok között.

Monetáris eszközök, politika

1. Nyíltpiaci tranzakciók: tenderek hirdetése, refinanszírozási lehetőség, értékpapírügyletek.2. Állandó facilitások: hitel értékpapír fedezetre, korlátlan betételhelyezési lehetőség3. Kötelező tartalékráta: évenként 1,5-2,5%

Nemzeti bankok hatásköre

- pénzpolitika megvalósítása- pénzellátás- kívánatos kamatszint biztosítása- napi üzleti forgalom a kereskedelmi bankokkal- devizakereskedelem, devizatartalék kihelyezése- kötelező tartalékráta meglétének ellenőrzése- bakjegyek nyomtatása, gazdaság készpénzellátása- pénzforgalom zavartalanságának biztosítása- statisztikai adatok gyűjtése, gazdasági elemzések- nemzetközi valutáris együttműködésben való részvétel

13

Euro bevezetése Magyarországon

- a deviza átváltási költségei és kockázatai megszűnnek- konzisztenssé válik a gazdasági olitika- a piac átláthatóvá válik- az Euro tartalékvalutává válik- csökkennek a kamatok

Hátrányok:

- árfolyamok fölötti nemzeti ellenőrzés elvész- adaptálási költségek merülnek fel- csökkenteni kell a költségvetési kiadásokat- alkalmazkodni kell az új árakhoz

Pénzügyi piacok

Megtakarítás: jövedelem fogyasztásra el nem költött része.Jövőbeni pénzre szóló követelés: értékpapír vásárlás, a megtakarítás eszköze.A pénzügyi piac feladata fenti csere közvetítése. Itt határozódik meg a rendelkezésre álló hitel összege, kialakul a piaci kamatláb és ezzel együtt az értékpapírok árfolyama.

Értékpapírpiac

: értékpapírok adás-vételének, kereslet és kínálat összetalálkozásának helyszíne.Részei: piaci szereplők és kereskedelmi szabályok.Tárgya az értékpapír.

1. Adás-vétel tárgya szerint- részvénypiac- kötvénypiac- állampapírpiac

2. Kibocsátás szerint- vállalati kibocsátású papírok piaca- állami kibocsátású papírok piaca- önkormányzati kibocsátású- magán kibocsátású

3. Ügylet lejárata szerint- azonnali (prompt)- határidős (termin)

4. Cserében részt vevők közötti jogviszony alapján- elsődleges- másodlagos

5. Piac szervezettsége és koncentráltsága alapján- decentralizált, azaz tőzsdén kívüli (pulton keresztüli, OTC piac)

14

- koncentráltÉrtékpapírok

: valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő, forgalomképes okirat.

Váltó: szigorú váltójogi szabályoknak megfelelő formában kiállított okirat, rövid lejáratú

fizetési ígérvény vagy fizetési felszólítás.

Kötvény: kamatozó, általában hosszabb lejáratú értékpapír, mely hitelviszonyt hoz létre (egy

adós, több hitelező).

Záloglevél: fix kamatozású értékpapír, amely ingatlanra vonatkozó jogot testesít meg

telekkönyvi bejegyzés alapján. Jelzálog-hitelintézet bocsátja ki forrásszerzés céljából.

Közraktárjegy: közraktár által kiállított értékpapír, amely a tárolt áru feletti tulajdonjogot

testesít meg. 2 önálló része: árujegy + zálogjegy.

Részvény: olyan értékpapír, amelyet társaságok alapításakor vagy alaptőke-emeléskor

bocsátanak ki, és a társaság tőkéjének meghatározott hányadát jelenti. Tulajdonosának jogot

ad a társaság eredményéből való részesedésre, ezt osztaléknak nevezzük.

Befektetési jegy: olyan átruházható értékpapír, amely megtestesíti a befektetési alapokról

szóló törvényben foglalt jogokat. Tulajdonosa jogosult a hozamból való részesedésre, ami

származhat kamatból, osztalékból illetve árfolyamnyereségből.

Állampapírok:

1. Államkötvény: állam által kibocsátott éven túli lejáratú értékpapír, mely hitelviszonyt

testesít meg. Lehet fix vagy változó kamatozású, kamatfizetés történhet félévente vagy

évente, lehet zárt vagy nyilvános kibocsátású, ehet korlátozottan vagy korlátlanul

forgalomképes.

2. Kincstárjegy: állam által kibocsátott, éven belüli lejáratú értékpapír, mely hitelviszonyt

testesít meg. Kamatozás szerint lehet diszkont (nagybefektetők értékesítik aukción) vagy

kamatozó (bankfiókban adják kisbefektetők). Megcélzott befektetői réteg szerint lehet

lakossági vagy nagykereskedelmi típusú.

2/a Diszkont-kincstárjegy: kibocsátáskor a névértékénél a várható kamattal alacsonyabb

értéken lehet megvásárolni. Lejáratkor a névértéknek megfelelő összeget fizeti.

15

Tőzsde

: kereskedelem olyan alapintézménye, ahol sajátosan szervezett, szigorú szabályok szerint működő nyílt piaci kereskedés folyik. Kereslet és kínálat koncentrálását valósítja meg.Nem csak árukra, hanem áru nélküli spekulációs célokra is kötnek üzletet a tőzsdén kereskedők.

Teljesítés ideje szerinti csoportosítás

- azonnali vagy prompt

- határidős vagy termin

spekulációs

forward

opciós

future

Tőzsde típusai:

1. Árutőzsde (1989)

Tényleges áruátadáskor effektív ügyletnek nevezzük.

2. Értéktőzsde (1990 január 1.)

A vevő befektetési formát keres, eladó tőkebefektetést akar készpénzre váltani.Nemesfém, értékpapír, deviza cserél itt gazdát.

Értékpapírügyleteknél is előfordul azonnali (prompt) ügylet, ezt készpénzügyletnek = kassza ügyletnek nevezzük.

Prompt devizaügylet: bankjegy, nemesfém, könyvkövetelés.

16