Zsemberi Orsolya Szövegalkotás

1. Összehasonlítom az egyiptomi és a görög főistent.

Ré: Egyiptom főistene • Nap Istene • Egyiptom teremtéstörténetében ő

volt az első Isten, és ő teremtette a további isteneket, majd az emberek.

• Rét sólyomfejű Istennek ábrázolták, feje tetején napkoronggal.

• Jogara volt a bal kezében. • Továbbá az élet jelképének

tekintett füles kereszt volt a jobb kezében.

• Rének mindössze csak négy gyermeke volt (Su, Geb, Nut és Tefnut)

• Egyiptomi Istenek, Istennők, volt lakhelyükről nem tudunk pontos információt.

• Rének feladata volt: nappal bárkáján beutazza az égboltot, míg éjjel a földalatti térséget szeli át.

Zeusz: Görög Főisten • Az időjárás, a mennydörgés és a

villámok Istene. • A görög teremtéstörténetben nem

Zeusz volt az első isten, hanem Khaosz.

• Zeusznak rendes ember formájú fejet képzeltek el, fején koszorúval.

• Zeusznak pajzsa volt, amelyet Amaltheia kecske (ez a kecske adott tejet Zeusznak csecsemőkorában) bőréből készített.

• Zeusznak szabad volt mind két keze.

• Zeusznak megszámlálhatatlan sok gyermeke volt, más-más Istennőktől.

• Zeusz az Olümposz volt a lakhelye. • Zeusznak nem volt kifejezett

feladata: megosztotta a világot két testvérével, és ő kapta az eget. Ezen kívül kereste az ideális feleséget és sok Isten apja lett.

2. Második szövegalkotásban kedvenc mitológiai személyemet, Széthet, az egyiptomi istent fogom leírni. Széth, más néven Szit, vagy Szitu A sivatagok, a káosz, a baj és az állatok istene, a gonoszsággal hozták összefüggésbe. Felső-Egyiptom uralkodójának, oltalmazójának és védelmezőjének tartották. Az egyiptomi mitológiában, Geb és Nut fia, Ozirisz és Ízisz testvére, Nephthüsz testvére és férje. Érdekes módon nem született nekik gyermekük (és ez nagyon ritkán fordul elő a mitológiákban). Teste ember alakot öltött, ám feje hasonlított a szamár fejéhez, de néha megjelent azonosítatlan állatfejben is. Volt mikor egész állatformában jelent meg. Ilyenkor szamárhoz, vagy malachoz esetleg vízilóhoz hasonlított, de néha itt is megjelent azonosítatlan állatként. Gonoszsága és erőszakossága már vele született, mivel úgy született meg elvileg a 3. epagomenális napon (ami az egyiptomiaknál állítólag szerencsétlen nap), az Ombosz-Nagada régióban, hogy anyja hasából, szó szerint kihasította magát. Széthet a gonoszság megtestesítőjének tartották, miután puszta féltékenységből megölte fivérét, Oziriszt, de Ízisz megtalálta Ozirisz holttestét és elrejtette azt. Széth ezt megtudta, meg is találta a holttestet, és feldarabolta, majd beledobta a Nílusba, elszórta Egyiptom földjein. Későbbi harcában Hórusz szemét tépte ki (udzsat-szem). Meg kell jegyezni elég erőszakos, hidegvérű és gonosz volt. Széthet a világrend fenntartójának is hívták, mert mikor Ré gyorshajóján (Napbárka) tette meg az éjszakai útját, megjelent Apóphisz, a kígyó, aki látásával meg akarta állítani a hajót, hogy ne tudjon felkelni a nap. Széth ezt megtudta és megmentette Rét, így biztonságban felkelt a nap. Apóphiszt csak Széth tudta megfékezni és megvédeni Rét. Későbbi dinasztiák a sivatagi viharoktól védelmező Istenének tartották és tisztelték. A halottak könyvében (A túlvilágba vezető utak tele voltak veszélyekkel, akadályokkal, ezért a papok, hogy megsegítsék a holtakat, varázsszövegeket alkalmaztak, amelyeket Halottak könyve címmel összegyűjtöttek) Széthet az Északi Égbolt Urának tartották. Ő felelt a viharokért. Bizonyítékot is találtak, mégpedig egy dokumentumot, amelyben azt kéri II. Ramszesz Széthtől, hogy tüntesse el a viharfelhőket és szüntesse meg az esőt és a havat. Széth teljesítette a fáraó kérését és kitisztította az eget és az időjárást meleggé változtatta. Az Óbirodalomban Széth segíti át a fáraót a túlvilágba. A Közép- és Újbirodalomban viszont már negatív személyként tekintik, mert azt tartották, hogy a túlvilágra távozó fáraónak a lelkét elrabolja. Lakhelyét sötétnek, ridegnek, és káosznak képzelték el. Széth csontjainak tartották a fémet, így Széthet a Fémek Urának is nevezték. Széthet az Egyiptom legrégebbi istenei köze csoportosították. Az egyiptomiak a Göncölszekeret Széth csillagképének tartották. Széth a gonosz, lázadó, zűrzavaros, erőszakos természetű Isten volt, mégis kedvelték, mértékig elfogadták, tisztelték, mert a zűrzavart, a káoszt az egyiptomiak az élet egyik természetes rendjének tartották.

Szövegfeldolgozás

1. Első szövegfeldolgozásban történetpiramist készítettem. Szehmet és Ré története

1. : A főszereplő neve 2. : Két szó jellemzés 3. : Három szó a helyszínre

vonatkozik 4. : Négy szó a problémáról

5. : Öt szó az egyik eseményről 6. : Hat szó egy másik eseményről 7. : Hét szó egy harmadik eseményről 8. : Nyolc szó a probléma

megoldására

1. Szehmet 2. Vérszomjas oroszlán

3. Egyiptomban és a sörös Nílusnál. 4. Szekhmet sorozatban öli az embereket.

5. Ré isten megharagszik Egyiptom népére. 6. Ré elküldte Szekhmetet, az oroszlánt, hogy megölje az embereket.

7. Szekhmet végez és felfalja az összes embert, aki az útjába kerül. 8. Ré sört öntött a Nílusba, Szekhmet ivott belőle, lerészegedett és elfelejtett

mindent.

2. Második szövegalkotásban olvasónaplót készítettem. Ozirisz és Ízisz Szereplők: v Ozirisz v Széth v Ízisz v Az ünnepségen résztvevő Aszó

(etiópiai uralkodó) hetvenkét fegyverese

v Nádas mellett játszó gyerekek

v Büblosz királya, királynéja v Királyné szolgálói v Királyi házaspár csecsemője v Nephthüsz v Anubisz v Hórusz

Helyszínek: v Alsó- és Felső-Egyiptom v Aszó udvara v Nílus v Büblosz

v Nádas, mocsaras sziget v Áthatolhatatlan, mocsaras sziget v Nílus deltájánál lévő rejtekhely v Buto

Történet: (Elolvastam a történetet könyvben, és utána megnéztem interneten. Voltak részek, amik nem egyeztek, így azokat – jelölve – külön leírtam.) Ozirisz az alvilág istene volt. Széth is erre a posztra pályázott, így bosszút akart állni Oziriszen. Ám bosszúállásai mindig kudarca fulladtak. Egyre idegesebb lett, hogy már végezni akart Ozirisszel. Szövetségesül megszerezte az etióp királyt, Aszót.

Széth ünnepséget rendezett Aszó hetvenkét fegyveresével és pár vendéggel, Aszó udvarában. Széth titokban pontos méretet vett Ozirisz testméretéről (Állítólag akkor vett méretett Ozirisztől mikor személyesen meghívta az ünnepségre.), és készítet egy koporsót, amibe csak Ozirisz fér bele. A koporsóra rárakott mindenféle drágakövet, hogy minél szebb legyen. Meglepő módon megjelent Ozirisz az ünnepségen (legalább is szerintem meglepő, mert, Ozirisz tudta, hogy hányszor akart bosszút állni rajta Széth). Az ünnepség nagyon jól sikerült. Az ünnepség közepén Széth megmutatta a jelenlévőknek a díszes koporsót, majd így szólt: -Aki pontosan belefér azé a koporsó. Széth alig fejezte be a mondatot máris feküdtek bele a vendégek, majd szomorúan kászálódtak ki onnan (elképzeltem Széth sunyi mosolyát). Ozirisz következett. Belefeküdt. Széth azon nyomban rárakta a koporsó tetejét és leszegecselte. Széth megköszönte a vendégek jelenlétét, majd Aszó fegyvereseivel Széth beledobta a koporsót, benne Ozirisszel a Nílusba. Ízisz, Ozirisz testvére és felesége megtudta a hírt, így elkezdte keresni férje holttestét. Már napok óta kereste férje holttestét. Megkérdezett mindenkit: állatot, embert, istent, hogy látták-e. De senki semmit sem látott. Végül a nádasnál játszadozó gyerekek elmondták, hogy Széth és az ő cinkosai beledobták azt a koporsót, amelybe Ozirisz feküdt. A koporsó eközben úszott a Nílusban, mikor neki ütközött egy tamariszkusz fának, ami egyre terebélyesedet, míg át nem ölelte a koporsót. Ízisz elindult a Nílus mentén, hogy megtalálja a fát, de sehol se találta. Végül a folyó deltájánál élő lakosok elárulták, hogy bizony volt itt egy

tamariszkusz fa, de a bübloszi király oszlopot csináltatott épülő palotájához. Irány Büblosz. Megérkezett a király udvarába. Éppen a királyné szolgái merítettek a kútból vizet, mikor megpillantották Íziszt. Szóba elegyedtek vele. Elmondták úrnőjüknek, hogy találkoztak egy igen kedves idegennel a palota udvarában. A királynő befogadta Íziszt, és rábízta csecsemő gyermekét. Ízisz nagyon megszerette a csecsemőt, így elhatározta: halhatatlanná teszi. Ezért minden este a parázs föle rakta. A szertartás után meg

átváltozott fecskévé, és egészen hajnalig körberepülte azt az oszlopot, amelyben Ozirisz holtteste volt.

Hamar híre ment ennek a fura eseménynek. A királynő saját szemével akarta látni ezt a jelenséget, így este elbújt Ízisz szobájába. Ízisz, mint minden este: parázs fölé tartotta a gyermeket. A királynő ezt meglátva előugrott rejtekhelyéről, és kérdőre vonta, hogy mit csinál gyermekével. Ízisz elárulta, hogy ő Ízisz istennő, és a királynő megfosztotta gyermekét a halhatatlanságától, mert közbeavatkozott a szertartásba. Azt is elárulta, hogy miért jött ide. A királynő elmesélte urának. Meg is találták az oszlopban a díszes koporsót. Ízisz visszament Egyiptomba, és a koporsót elrejtette a nádas, mocsaras szigetre. Interneti változat: Széth megtudta, hogy visszakerült Ozirisz holtteste Egyiptomba, és éjjel-nappal kutatta, kereste a koporsót, fát-fűt megmozdított, de nem találta sehol. Egyik nap vadászni indult Széth. Kiszemelt magának egy vadállatot, és üldözőbe vette. Addig üldözte a vadat, hogy egyre sötétebb lett, míg föl nem kelt a hold. A hold fénye megcsillantott valami fényes dolgot. Széth ezt észrevette. Odament, és lám, ott volt a díszes koporsó, amiben ott feküdt Ozirisz holtteste.

- Szóval Ízisz a nádasba rejtette a koporsót- mormolta Széth. Könyvi változat: Miután Ízisz elrejtette a koporsót egy fekete disznó elárulta Széthnek, hogy hol leli Ozirisz holttestét, és oda is vezette a disznó Széthet. Interneti és könyv is ezt írja: Dühében kivette Ozirisz testét a koporsóból, és tizennégy, kis darabra vágta. Elszórta Egyiptom földjein, beledobta egy részét a Nílusba. Interneti változat: Értesült erről Ízisz. Segítségül testvérét, Nepthüszt (a könyvben Nephthüsznek írják, az interneten meg Nepthüsznek) hívta és annak gyermekét a sakálfejű Anubiszt, hogy megkeressék a szétszórt testrészeket. Megtaláltak minden darabot kivéve egyet (ezt az egy darabot egy hal falta fel, így a halat egyiptomiak az óta is tisztátlan állatnak tartják), de azt Ízisz pótolta. Összeillesztették, Ízisz varázsszavakat alkalmazott, így Ozirisz egy kis időre életre kelt. Miután újra távozott az élők sorából Ozirisz, Anubisz és Nepthüsz bebalzsamozták és vászontekercsbe tekerték a testet, és eltemették illő sírhelybe. Ízisz azon az estén teherbe esett. Megszülte az áthatolhatatlan, mocsaras szigeten Hóruszt és eldugta Széth elöl. Egyesek szerint a folyó menti sziklásoknál, mások szerint a folyó deltájánál). Könyvi változat: Ízisz megtudta Széth szörnyű tettét, így elindul megkeresni Ozirisz darabjait, Nephthüsz segítségével. Megtalálták mindegyik darabot egy kivételével. Ezután a két testvér imával Réhez fordultak. Ré leküldte nekik Thotot és Anubiszt. Anubisz összerakta a darabokat, bebalzsamozta, majd szalagokkal körbetekerte Ozirisz holttestét, Ízisz közbe pedig varázsszavakat mormolt, míg Ozirisz ki nem nyitotta a szemét. Ré ezek után a holtak bírájává és uralkodójává tette Oziriszt, majd Ozirisz távozott az élők sorából. Internet és könyv is ezt írja: Mikor elég nagy lett Hórusz, hogy bosszút álljon Széthen, kiállt ellene. A csatában Széth kitépte Hórusz szemét, Hórusz pedig levágta Széth nemző szervét, így Széth lemondhatott a földi uralkodásról. Hórusz győzött. A párviadal után Hórusz Rének ajánlotta a szemét. Ré felvitte az égboltra és megalkotta Hórusz szemével a napkorongot. Megjegyzéseim: A könyvben Ízisz már akkor terhes volt Hórusszal, mikor elkezdte keresni Ozirisz holttestét. Buto városában világra hozta Hóruszt, majd - míg kereste Oziriszt – rábízta Uadzsetre, a kígyóistennőre gyermekét.

Dokumentum 1. Első dokumentumban másik kedvenc mitológiai személyemet ismertetem. Erisz A görög mitológiában jelenik meg, mint a viszály és a gonosz istennője. Jelentése görögül viszályt, civakodás jelent. Születése elég furán zajlott. Egy veszekedés során Zeusz és Héra egyszerre ugyanazokat az átok szavakat vágtak egymáshoz. Ahogy mondták egymásnak ezeket az átkokat, szavaikkal együtt zöldesszürke füst jött ki Zeusz és Héra szájából. A füst két kígyóformába formálódott. Zeusz és Héra megijedt, így befejezték átkozódásukat. De késő volt. Összeolvadt, sűrűsödni kezdett a kígyót formáló füst, és kis idő múltán a füstből egy hús-vér istennő formálódott. Ő volt Erisz. Zeusz megtiltotta Erisznek, hogy az Olümposzon maradjon és viszályt keltsen ott. Erisz meglepetés szerűen el is ment. Ment-ment mendegélt, közben azon gondolkozott hogyan tudna visszakéredzkedni Olümposzra. Egyszer betért egy városba ahol a hófödte fákon ezüstös levelek voltak. Egy kertbe pedig egy aranyfát pillantott meg. Erisz levette a fa egyetlen aranyalmáját, hogy majd odaajándékozza Zeusznak, és visszatérhet Olümposzra. Meg is érkezett Olümposzra, de senki sem vette észre, és ez nem tetszet neki. Azért nem látták, mert aki megtalálja ezt az aranyalmát láthatatlan lesz, de ezt Erisz nem tudta. Akkor lett igazán ideges mikor látta, hogy lakodalmat ülnek az istenek és őt nem hívták meg. Ezért Péleusz és Thetisz lakodalmán begurította az almát „a legszebbnek” felirattal. Ahogy elgurította az almát Erisz újra látható lett. Az Istenek kérdőre vonták, hogy hol volt. Erisz még mindig meg volt sértődve, hogy nem hívták meg, így elment. Zeusz három istennőt választott ki "a legszebbnek" címre: Hérát, Athénét és Aphroditét. Ez után Zeusz Páriszt választotta, hogy döntsön ki a legszebb. Párisz Aphroditét választotta. Héra elhatározta: ezt megbosszulja, és eltervezte, hogy Tróját elpusztítja. Így tört ki a Trójai háború. Erisz miatt. Mindenki utálta kivéve gyermekei: Atét, liták (ez a két isten Zeusztól van), Léthé, Ponosz, Limosz, Horkosz, Algosz, Pszeudosz, Hüszminé, Makhé, Phonosz, Androktaszia, Neiké, Lógosz, Amphillógia, Düsznomía (őket Erisz magától szülte) Ellentétes forrás: Legjobb barátja Árész volt. Mindenhova elkísérte Eriszt. Viszályt, veszekedést legtöbbször aranyalmájával okozta. Ha barátok közé gurította, akkor még a legjobb barátságnak is azonnal véget vetett. Ha pedig ellenségek közé gurította, ott biztos veszekedés, verekedés, vérrontás vagy háború lett a vége. Ez a történet azért ellentétes a fenti történettel, mivel az aranyalmája csak a lakodalmon kelt viszályt, itt meg több társasághoz gurítja be, az Olümposzi lakodalom előtt.

2. Második dokumentumban összehasonlítom a rajzfilm Herkules és a mitológiában élő Herkules, Héraklész történetét. A két történet igen sokban különbözik:

1) A rajzfilmben Herkules születésnapi ünnepségén ott volt Nárcisz, miközben a görög mitológiában nem volt isten. 2) A rajzfilmben az Olümposzon látta meg a napvilágot Herkules. A görög mitológiában pedig Thébában. 3) A rajzfilmben Herkules Zeusz és Héra gyermeke, azonban a görög mitológiában Zeusz és egy földi halandó, Alkméné gyermeke. 4) A görög mitológiában így Herkules félisten. A rajzfilmben az alvilág istenének, Hádésznak, azt jósolták a Párkák, hogy egy napon Herkules fogja megakadályozni korlátlan hatalmát a föld felett. Hádész ennek a hírére megbízza két cinkosát, Pechet és Pánikot, hogy rabolják el a kis Herkulest és itassák meg vele a varázsfolyadékot, amitől egyszerű halandó lesz és nem lesz halhatatlan. Azonban Pech és Pánik cselekedetét

megzavarja Alkméné (a görög mitológiában az igazi anyja) és Amphitrüón, így Herkules halhatatlanságát elveszíti, de természetfeletti ereje megmarad. 5) A rajzfilmben Megarával akkor találkozott Herkules, mikor megmentette őt egy kentaurtól. A mitológiában a thébai király, Kreón adta oda lányát, Megarát, mivel megmentette a várost Erginosz támadása elől. 6) A rajzfilmben Megara Hádész fogja, így a lány kénytelen engedelmeskedni neki. Megara sokszor Hádész Herkules elleni próbálkozásainak eszköze. Mit se tud erről Herkules nagyon sokáig. A görög mitológiában Megara csupán Théba királyának a lánya, aki Herkulesnek három gyereket szül. 7) Mint említettem Héra fia Herkules a rajzfilmben. A mitológiában meg Héra ellensége Herkules mivel Herkulesnek az anyja, nem ő hanem Alkméné, és az apja Zeusz, az ő férje. 8) Pegazus csak a rajzfilmben volt Herkules pegazusa a mítoszban Herkulesnek nem volt pegazusa. 9) Philoktétész a rajzfilmben a hősök mestere, aki megtanítja Herkulest a hősiességre. A végén jó barátok lesznek. A mitológiában Philoktétész csupán csak a barátja és hűséges fegyverhordózója volt. 10) A rajzfilmben Hádész mindent megtesz, hogy ő legyen a világ ura, így minden megpróbál, hogy Herkulest (aki megakadályozza, hogy Hádész legyen a világ ura) megölje, vagy elvegye a természetfeletti erejét. A mitológiában Herkulesnek és Hádésznak nem volt semmi közük egymáshoz. 11) A rajzfilmben szerencsére van ruhája Herkulesnek, de a mitológiába a képeken, az őt ábrázoló szobrokon nem volt rajta semmi. Mondhatjuk, hogy a Herkules rajzfilm és a mitológia két különálló történet. Hogy őszinte legyek nem is találtam hasonlóságot a két történet között.

3. Harmadik dokumentumban Anubisz, az egyiptomi mitológiában a balzsamozás istenének az álarcát rajzoltam le. A balzsamozók, mikor balzsamozták a holttestet, és ezt az álarcot viselték: A képet, ha kinyomtattam, akkor ideragasztom.

Saját alkotás Saját alkotásban szintén egy egyiptomi isten lesz az alany. Azért, mert egy jelmeztervet fogok rajzolni Thotról, a Hold és a bölcsesség istenéről, mert szerintem az egyiptomi isteneknek volt a legjellegzetesebb öltözetük az egész mitológiai istenvilág között. A rajzot, ha kinyomtattam ideragasztom

Művészeti alkotás keresése 1. Híres személyek mitológiai szerepben.

Ezen a képen a Trója című filmben szereplő Orlando Bloom és Diane Kruger, mint Parisz és Heléna látható.

2.

Ezen a képen szintén a Trója c. film egyik főszereplőjét lehet látni. Bred Pittet. A filmben a sebezhetetlen Akhilleuszt játssza.

3. Egy fotó, egy mitológiai tájról

Ezen a képen az Olümposz látható. Görögország legmagasabb hegye. Ezen a hegyen laktak, laknak a görög istenek

4. Térkép Ezen a képen az elsüllyedt Atlantisz saccolt elhelyezkedésének a térképet láthatjuk. Platón (görög történetíró és filozófus) kutatásai szerint Poszeidón, görög isten birodalma volt egykor. Gyermeke, Atlasz örökölte a szigetet. Egy idő után viszont mohóvá és agresszívvá vált a birodalom, így Zeusz parancsára az Istenek elárasztották a szigetet.

5. Festészet Ez a kép egy nagyon régi egyiptomi falfestményt árázol. Hatsepszut templomba található.

6. Végül ezen a képen is egy egyiptomi falfestény látható. Ez a falfestmény Tutanhamon sírkamrájában található. A szembeni falon istenek, a jobb oldali falon meg Oziriszt ábrázolták, két fáraóval. Feltehetőleg az egyik Tutanhamon.

Források

Internet:

o http://hu.wikipedia.org/wiki/Zeusz o http://www.hotdog.hu/magazin/magazin_article.hot?m_id=27947&a_id=431389&h_i

d=86918 o http://maatkara.extra.hu/szeth.htm o http://mitologia.csillagkapu.hu/mitologia.php?oldal=18 o http://gportal.hu/gindex.php?pg=1403325 o http://www.valtozovilag.hu/qc/E.htm o http://hu.wikipedia.org/wiki/Erisz o http://server.ferences-sze.sulinet.hu/Limes/olymposz/olymp25.html o http://hu.wikipedia.org/wiki/Herkules_(film,_1997) o http://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3&A9rakl&C3&A9sz o http://hu.wikipedia.org/wiki/Tutanhamon o http://www.geocities.com/Athens/Forum/2064/a16.htm o http://hu.wikipedia.org/wiki/Ol&C3&BCmposz

Könyvek: o Szabó Árpád- A trójai háború o Reader’s digest- Az ókor világa o Az ókori Egyiptom enciklopédiája o Egyiptom- Mítoszok és legendák

Záró esszé

Választásaim: Legtöbb esetben az egyiptomi mitológiát választottam. Ez ezért van, mert a mitológiákból az egyiptomi mitológiákat szeretem. Az egyiptomi mitológiákban több az ismeretem, mint a többibe, így kihasználtam, és ahol lehetett az egyiptomi mitológiával foglalkoztam, és remélem ez nem baj. Összehasonlításnál (film, mítosz) nem volt kérdéses, hogy a rajzfilmi és a mitológiai Herkulest fogom összehasonlítani, mivel a Herkules az egyik kedvenc rajzfilmem. Dolgozási folyamatom: Először azokat a feladatokat csináltam meg, amelyekről már volt gondolatom vagy elképzelésem. Ezeket vázlatosan leírtam, kigyűjtöttem a könyvből a témához fűződő dolgokat, majd megnéztem interneten is. Ezután a saját szavaimmal megfogalmaztam, leírtam, majd egy képpel illusztráltam, amiről vagy akiről írtam, hogy ne legyen olyan unalmas. Amiről meg nem volt elképzelésem, annak utánanéztem, vagy megkérdeztem az osztálytársaimat. Volt, mikor volt egy elképzelésem, de a határidő miatt nem tudtam megvalósítani. Ilyenkor választottam egy másikat, mert szerencsére egy adott témán belül volt több választás. A művészi alkotáson gondolkodtam a legtöbbet, mert nehéz volt változatosan megválogatni a témákat, mert megtehettem volna azt, hogy a Trója c. film összes szereplőjéről rakok egy képet és akkor meg van a hat darab művészi alkotás. De mivel az túl unalmas lett volna, meg valószínűleg a tanárnő se értékelné, így törekedtem azon, hogy minél változatosabb művészi alkotásoknak a képét rakjam be a feladatba. Remélem sikerült. Problémák: Legnagyobb problémát okozott a határidőre elkészülés. Próbáltam tartani az általam kijelölt határidőt, de nem mindig sikerült. Ennek talán a hirtelen bejelentett dolgozatok az okai. Talán még problémát az okozott mikor egy témának utánanéztem két könyvben és az interneten, és mind három máshogy írta le a történetet (pl. Ozirisz és Ízisz), és akkor döntsem el, hogy melyik igaz. A következő probléma meg az volt mikor egy isten nevét az interneten is és a könyvben is máshogy írták (Nephthüsz –Nepthüsz). Mikor az interneten több oldalról akartam forrást szerezni, azt vettem észre, hogy egymásról koppintják a szöveget szóról szóra, így megnéztem egy szöveget, és több oldalt meg se néztem, mert tudtam, hogy a többi oldalon is ugyanaz lesz leírva.