Project Fair Pécs, 2011. március 30 – április 2. A kultúrafogyasztásDr.Pavluska Valéria

Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével?

Napjaink közgondolkodásának sajátos vonása, hogy a létfolyamatokat általában valami haszonelv alapján minősítjük.

Ebben a gondolatrendszerben a kultúra a kevésbé “hasznos” dolgok világába tartozik.

Jól szolgálja ezt a szemléletet a hagyományos kultúrafelfogás: a kultúra a pihenést, a szórakozást, a felüdülést, esetleg az elgondolkoztatást szolgálja, ezért nélkülözhető, le lehet róla mondani, ha szorít az anyagi helyzet.

Különösen válságos időkben rangsorolnak így a döntéshozók (állam, önkormányzatok, háztartások).

Ez a szemléletforma nem hazai sajátosság.

A társadalomtudományok (szociológia, politológia) körében az 1960-as évektől erősödő kultúrafelfogás: A társadalom valóságos helyzetét csak a kultúra elemzésén keresztül lehet megérteni. A kultúra sokkal több, mint a társadalom puszta tükrözése (tudomány, művészetek), fogalomkörébe tartoznak az értékek, a normák, a hagyományok, a viselkedésminták, a társadalom erkölcsi-szellemi szabályzórendszere is.

A kultúra konstituálja is a társadalmat nem egy járulékos tényező, hanem a társadalom jövőjének egyik alapkérdése.

Egy életképes (versenyképes) társadalmi, gazdasági/politikai modell megalkotása szempontjából nem mindegy, hogy milyen minőségű a nemzet kulturális fundamentuma, a közpolgárok szellemi, lelki állapota.

“Nem abból kell kiindulni, hogy mennyi pénz kell a kultúrához, hanem hogy mennyi kultúra kell a pénzhez.” 1

1 Vitányi Iván (1983): Vitairat a mai magyar művelődésről. Budapest, Gondolat.

Miért foglalkozzunk a kultúrafogyasztás (a kulturális tevékenységek) kérdésével?

Mit nyújt a kultúrafogyasztás vizsgálata, megismerése?

Leírja a kultúrafogyasztás jellemző szerkezetét, megjelenési formáit, ezek irányait, trendjeit, a fogyasztás típusait: ki, mit, hogyan, mikor, hol, mennyit?

Megmagyarázza, hogy miért alakul az adott módon a kultúrafogyasztás: mi mozgatja, mi határozza meg, mi befolyásolja a fogyasztói döntéseket?

Előrejelzi a jövőbeni fogyasztást: hogyan alakul, hogyan alakítható az egyes fogyasztói típusok fogyasztása?

Ajánlásokat, javaslatokat tesz a kulturális, a gazdasági és a politikai szféra döntéshozói számára: hogyan alakuljon a kulturális intézményrendszer kínálata?

A kultúrafogyasztás kutatásának eddigi eredményei

Új tudományterület: kultúragazdaságtan (1960-as évek közepétől), új részterületek: kultúramarketing; még viszonylag kevés bizonyító erejű megállapításFontos eddigi eredmények a kultúrafogyasztás szempontjából: A kultúrafogyasztást (keresletet) meghatározó tényezők köre

bővebb és más jellegű, mint a normál javak esetében klasszikus tényezők: fogyasztói preferenciák (a javaknak

tulajdonított egyéni hasznok), felkínált javak milyensége és ára, jövedelem, más javak milyensége és ára

specifikus tényezők: a javak komplex értékstruktúrája, kulturális tőke, interperszonális hatások

A kereslet törvényszerűségei gyakran eltérőek élményjavak, szenvedélyjavak jelensége a jövedelem növekedésének paradox hatása (idő –

helyettesítés) a fogyasztás tőkeképző hatása keresletrugalmasság sajátosságai stb.

Átfogó kultúrakutatások Magyarországon

1978: Első átfogó kutatás a magyar kultúra állapotáról 1996: A magyar társadalom kulturális állapota 2003: Jelentés a kultúráról (7 kötet) 2008: Jelentés a magyar kultúra állapotáról 2

a kulturális javakhoz való hozzáférés lehetősége, a kultúraközvetítő intézményrendszer kihasználtsága és a kultúrafogyasztás szerkezete, a különböző társadalmi csoportok ízlésvilága, kulturális orientációja (igényei)

a magyar társadalom szociális szerkezetét szabályozó magatartás- és értékrend

2 Eddig publikált jelentések: Antalóczy Tímea – Füstös László - Hankiss Elemér (2009): JELENTÉS A MAGYAR KULTÚRA ÁLLAPOTÁRÓL – ÁTFOGÓ KÖRKÉP. MTA PTI. = http://mta.hu/fileadmin/2009/strategia/Magyar_kultura.pdf Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2009): (Vész)jelzések a kultúrában. Jelentés a magyar kultúra állapotáról. Bp, MTA PTI.Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? Jelentés a magyar kultúra állapotáról. Bp, Magna Produkció.

A kultúrafogyasztás megismerésének fő kérdései

A legtöbbet használt kulturális terek3 vizsgálata A lakosság hogyan helyezi el

preferenciarendszerében az intézményesített kultúrát4?

Mely intézmények fogyasztása hasonlít leginkább? Mely intézmények fogyasztása tér el leginkább? Mivel azonosíthatók a kulturális fogyasztás fő

dimenziói? Vannak-e a kultúra fogyasztásának típusai; hogyan

helyezkednek el a kulturális intézmények alkotta térben?

3A legtöbbet használt kulturális terek: mozi, videotéka, plaza, múzeum, galéria, könyvesbolt, kávéház, iskolai kulturális rendezvény, CD-bolt, internetkávézó, könyvtár, művelődési ház, opera, sportpálya, könnyűzenei koncert, komolyzenei hangverseny, dzsesszkoncert, fesztivál, klub, szórakozóhely, táncművészeti rendezvény, színház, színházi előadás színházon kívül4Intézményesített kultúra: olyan intézmények, amelyek vállaltan kulturális szolgáltatásokat nyújtanak

Az intézményes kultúra színhelyeinek tere

3 dimenzió: látogatás gyakorisága, mely intézmény látogatása jár együtt más intézmény látogatásával, illetve melyeké nem

Hagyományosan átvivő kultúra

Progresszíven átvivő kultúra

Tö

me

gku

ltú

ra Ma

ga

s ku

ltúra

múzeum

opera komolyzene

galéria színház

könyvesbolt

táncművészet

CD-bolt

plaza

kávéház

mozi

könyvtár

fesztivál

könnyűzene

sportpálya

szórakozóhely

klub

internet-café

művelődési ház

iskolai rendezvény

színház másholdzsesszkoncert

videotéka

Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? 18. p.

G A P

MINISSA MODELL

Megállapítások

A felnőtt lakosság 47%-a semmilyen kulturális tevékenységben nem vesz részt!!

Mindenféle kulturális fogyasztást egybevéve a megyeszékhelyek lakossága a legaktívabb

Jelentős a szakadék a magas és a tömegkultúra között, előbbi aránya lényegesen kisebb

A fesztiválok, iskolai rendezvények, művelődési ház, illetve könyvesbolt segítik az átjárást a két csoport között kulturális “cölöpök”

A könyvesbolt multifunkcionális térré vált (helyben olvasás, beszélgetések, kávéház stb.) szélesebb látogatói kört vonz

Plaza: új, nyitott kulturális tér (mozi, könyvesbolt, események), széles kiegészítő szolgáltatásokkal (parkolás, étkezés, fedett tér, tisztaság)

Kortárs színház, kiállítás, tánc nyitottabbá, befogadóbbá vált bővült a látogatói kör

A komolyzene értése még mindig elit kiváltság kulturális tőkehiány, arisztokratikus körülmények

Megállapítások

A múzeumok egy része látványos, különleges anyagokat mutat be, komplex szolgáltatásokat nyújt a látogatottság jelentősen megnövekedett az utóbbi időben

A fesztiválok kulturális közterek, a vásári tradíciót, a közösségélményt teremtik meg igen széles rétegeket tudnak megszólítani

Az életkor előrehaladtával az emberek a hagyományosabb kultúraközvetítők felé fordulnak – a kínálat hatékonyabban éri el őket

A nemek közötti eltérés nem túl jelentős: nők inkább klasszikus kultúra, férfiak inkább könnyedebb szórakozás

A preferenciák közötti területi különbségek jelentősek: a vidékiek a tömegműfajokat részesítik előnyben, a megyeszékhelyeken és Budapesten lényegesen nagyobb a magas kultúra iránti igény – a kínálat sok vidéki intézményben nem képvisel magas színvonalat

A klasszikus kultúra leggyakoribb fogyasztója az 50+ éves, magasan iskolázott, városi nő

Kultúrafogyasztói típusok

Típusok: Az intézményesített kulturális színterek alkotta sokdimenziós kulturális térben hol sűrűsödnek az emberek (pontfelhők)? Hol lesz hasonló a kulturális fogyasztásuk?

Klaszterek Rész-arány

A kulturális érdeklődés jellemzői

Kulturálisan passzívak

47,1 % Az intézményesített kulturát nem veszik igénybe

Mindent fogyasztók

8,6 % Szívesen járnak plazába, könyvtárba. Az átlagnál jóval nagyobb mértékben kávéházba, CD-boltba, moziba, múzeumba, kiállításra

Könnyed szórakozók

13,8 % Szívesen járnak CD-boltba. Szórakozásra vágynak. Az átlagnál gyakrabban járnak plazába, sporteseményre, szórakozóhelyre

Kulturálisan érdeklődők

20,5 % Nem olyan aktívak, de szívesen mennek könyvesboltba, plazába, moziba

Kulturális elit

10,1 % Az átlagnál jóval többet járnak könyvesboltba, színházba, alternatív színházba, művelődési házba

Antalóczy – Füstös – Hankiss (szerk.) (2010): Mire jó a kultúra? 25-27. p.

A kultúrafogyasztói típusok profilja

Társadalmi jellemzők

Klaszter 1 Klaszter 2 Klaszter 3 Klaszter 4 Klaszter 5

Kulturálisan passzívak

Mindent fogyasztók

Könnyed szórakozók

Kulturálisan érdeklődők

Kulturális elit

47,1 % 8,6 % 13,8 % 20,5 % 10,1 %

Nem Mindkét nem Mindkét nem Inkább férfi Mindkét nem Mindkét nem

Életkor Kicsit idősebbek

A leg-fiatalabbak

Fiatalok Átlagos Az átlagosnál valamivel

fiatalabbak

Iskolai végzettség

Alacsonyabb Magas Magasabb az átlagnál

Magasabb az átlagnál

Magasabb az átlagnál

Település-típus

Átlagos Inkább a városiak

Egyformán élnek falun,

városban

Inkább a városiak

Egyformán élnek falun,

városban

Aktivitás 14,61 81,97 46,62 36,64 58,02

Következtetések

A kínálat kialakításában el kell vetni a sztereotípiákat támaszkodni kell a kultúrafogyasztás kutatásainak eredményeire

A fogyasztás alapvető különbségeit az életkor, a műveltségi szint és a kulturális kínálat határozza meg

Bizonyos kultúrafogyasztási területek együtt járnak másokkal a kínálat kialakításakor erre tekintettel kell lenni

A kultúrafogyasztás fokozható, ha élményjellegű és közösségépítő

A jövedelem nem elsődleges befolyásoló tényező, de sok egyéb tényezőt jelezhet (foglalkozás, iskolai végzettség)

A kulturális tőke megteremtésében nagy szerepet vállalhatnak a kultúraközvetítők is

A kulturális központok a “plaza-modellt” jól hasznosíthatják

Köszönöm a figyelmet!