PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Konferencia 2020 ősz

2020.11.27.

1

Pécsi Tudományegyetem

Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar

Kari Tudományos Diákköri Konferencia

Programfüzet

2020. november 27.

2

A program szervezője:

Pécsi Tudományegyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar,

Kari Tudományos Diákköri tanács

web: https://ktdt.btk.pte.hu

Támogatók:

A konferencia megrendezésére a Nemzeti Tehetség Program,

NTP-HHTDK-19 A hazai Tudományos Diákkori műhelyek és rendezvényeik

támogatása c. program keretében kerül sor.

3

Program

Az online konferencia időpontja:

2020. november 27. 8.15–16h

8.15 Köszöntő (MS-Teams Kari Tudományos Diákköri

Konferencia 2020 ősz csoport)

csatlakozási kód: 5f4n6r2

8.30 Zsűritájékoztató (MS-Teams KTDK 2020 ősz csoport

/ Zsűritájékoztató csatorna)

9.00–15.30 Tagozati ülések (Ms-Teams csatornák tagozatok

szerint)

A konferencia tagozatai (MS-Teams csatornái)

● Irodalomtudomány (9.00)

● Nyelvtudomány (9.00)

● Szociológia (9.00)

● Történettudomány (9.00)

● Kommunikáció- és Médiatudomány (9.00)

● Néprajz (9.00)

● Filozófia (9.00)

● Kognitív és Szociálpszichológia (9.00)

● Személyiség-, Evolúciós és Klinikai pszichológia

(9.00)

● Fejlődéspszichológia (9.00)

● Politológia és Nemzetközi kapcsolatok (12.00)

● Nevelés- és Könyvtártudomány (9.00)

15.30h Zárszó, értékelés (MS-Teams KTDK 2020 ősz

csoport)

csatlakozási kód: 5f4n6r2

4

A konferencia részletes programja

- tagozatok, előadások, rezümék -

5

Irodalomtudomány

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés: 9 óra

Zsűri: Dr. V. Gilbert Edit, egyetemi docens, elnök

Tagok: Dr. Z. Varga Zoltán, egyetemi docens; Dr. Papp Balázs, egyetemi adjunktus; Dr.

Gyuris Norbert, egyetemi adjunktus

Előadások

Csepi Dóra: A családregény dekonstrukciója. Adalékok Esterházy Péter Harmonia caelestis

című regényének hatástörténetéhez

Fenyő Dániel: Hajas Tibor fasizmusa a magyarországi neoavantgárd és a Kádár-korszak

kultúrájának tükrében

Csondor Soma: "Megyünk és hallgatunk" – Traumaábrázolás Borbély Szilárd Nincstelenek

című regényében

Tőke Ferenc: A csend trópusa: a háborús trauma képi ábrázolása – Art Spiegelman: Maus

[Maus: A Survivor’s Tale, 1980], David Guterson: Hó hull a cédrusra [Snow

Falling on Cedars, 1994], és Winfried George Sebald: Légi háború és irodalom

[On the Natural History of Destruction, 1999] című művek összehasonlítása

Orsós György: A válság temporalizációja Málnási Ödön A magyar nemzet őszinte története

című kötetének tükrében kötetének tükrében

Lauv Marietta: Death in Children's Literature: Comparing English and Japanese Approaches

Németh Tamara: A Level Up in Literature

Rezümék

Csepi Dóra (magyar BA)

A családregény dekonstrukciója. Adalékok Esterházy Péter Harmonia caelestis című

regényének hatástörténetéhez

Dolgozatomban a dekonstrukciós nézőpont megjelenését szeretném megvizsgálni Esterházy

Péter Harmonia caelestisében és az utóbbi öt évben megjelent, hasonló tematikájú

regényekben; Krusovszky Dénes: Akik már nem leszünk sosem, Láng Zsolt: Bolyai, Bartis

Attila: A vége, Szilasi László: Luther kutyái, illetve Tompa Andrea Omertájában. Míg a

derridai fogalmak mentén feltárható a Harmonia caelestis jelentéstartalma, addig a mostani

regényekben ez szinte érvénytelenné válik, egyfajta paradigmaváltás következik be. Az adott

szövegekben átértékelődik a présence-absence jelensége, az olvasás, a diffèrance, a

szupplementaritás, a nyelv, az írás, a név, az idő és térkezelés. Kérdés, hogy milyen

mértékben érhető tetten a dekonstrukció, milyen tulajdonságok alapján szerveződnek a

6

szövegek, és amennyiben elvetnénk ezt a szemléletmódot, milyen új elemzési módszert

tudnánk a helyébe emelni, illetve alkalmazni az interpretálásukhoz.

Fenyő Dániel (magyar-történelemtanár, osztatlan képzés)

Hajas Tibor fasizmusa a magyarországi neoavantgárd és a Kádár-korszak kultúrájának

tükrében

Hajas Tibor tizenkilenc évesen írt néhány verse nagy szerepet játszott abban, hogy a belvárosi

galeri perében többek között fasizmussal való állítólagos szimpatizálása miatt vád alá

helyezzék és börtönre ítéljék. Zavarba ejtő, ha figyelembe vesszük, hogy Hajas maga is

rendelkezett zsidó felmenőkkel. Dolgozatomban a szocializmus fasizmus- és holokauszt

értelmezésén keresztül, valamint a neoavantgárd tágabb kontextusának figyelembevételével

kívánok rámutatni arra, hogy Hajas korai szövegei nem valamiféle fasiszta kilengés termékei,

hanem életművének szerves részét képezik. A versek beleilleszkednek a neoavantgárd

militarista, antiszemita diszkurzív jegyeket használó alkotásainak sorába. Hajas akkori

szövegeit tehát felfoghatjuk úgy is, mint amelyek nem a zsidó identitás nem-létéből,

eltűnéséből fakadó üres hely függvényében jöttek létre, hanem a Kádár-korszak normáitól

való elkülönülő tevékenységben, amely egyszerre jelenti az öntudat és egy sajátos esztétikai

magatartásmód kialakulását.

Csondor Soma (PhD-hallgató, Irodalomtudományi Doktori Iskola)

"Megyünk és hallgatunk" – Traumaábrázolás Borbély Szilárd Nincstelenek című

regényében

Dolgozatomban Borbély Szilárd Nincstelenek – Már elment a Mesijás? című regényét

vizsgálom a traumaábrázolás szempontjából. Ehhez először áttekintem a traumaelbeszéléssel

kapcsolatos általános problémákat és megvizsgálom, milyen traumatikus tapasztalatokkal

foglalkozik az alkotás. Megvizsgálom milyen elbeszélési stratégiákkal próbálja Borbély

regénye áthidalni az elbeszélhetőség határait és hogyan reflektál ezekre a nehézségekre.

Bizonyítani kívánom, hogy a regény számos sajátossága, mint az önreflexív történetrészek, a

(Deczki Sarolta fogalmával élve) szöveg „skizofrén narrációja”, a nyelv és időtapasztalat

problematizálása, illetve a prímszámok metaforikus használata, a traumák

megközelíthetőségét szolgálja. Végső soron bemutatom, hogy a regény milyen szövegalkotási

megoldásokkal igyekszik ábrázolni az ábrázolhatatlant.

Tőke Ferenc (angol-történelemtanár, osztatlan képzés)

A csend trópusa: a háborús trauma képi ábrázolása

A dolgozat Art Spiegelman Maus, David Guterson Hó hull a cédrusra és W. G. Sebald

Légiháború és irodalom című műveit hasonlítja össze a csend trópusának szempontjából az

újhistorizmus módszertanát használva. A három mű a holokausztot, a japán származású

amerikaiak internálását és a német városok stratégiai bombázását dolgozza fel. Az elemzés

első kérdése, hogy a felsorolt művekben lévő traumaélmény feldolgozható-e hallgatással. A

traumafeldolgozás felveti a reprezentáció korlátjainak fontosságát és bővítésének lehetőségeit.

7

Ebből következik a dolgozat második kérdése, amely a képi ábrázolás szerepére vonatkozik.

Mivel mindhárom mű történelmi eseményekkel foglalkozik ezért a dolgozat foglalkozik azzal

is, hogy milyen mértékben tekinthetők ezek az alternatív történetírás forrásainak.

Orsós György (történelem-földrajztanár, osztatlan képzés

A válság temporalizációja Málnási Ödön A magyar nemzet őszinte története című

kötetének tükrében

Dolgozatomban Málnási Ödön – a Nyilaskeresztes Párt ideológusának – A magyar nemzet

őszinte története című munkáját vizsgálom. A vizsgálat két legfontosabb szempontja az, hogy

e mű hogyan értelmezte és konstruálta meg az elbeszélési sémaként értelmezett válság

fogalmát, és ebben milyen szerepet töltött be a temporalitás. A téma relevanciáját az adhatja,

hogy a válság retorikájának vizsgálata fontos a fasizmus/nácizmus természetének

megértésében, illetve a történetelméleti perspektíva eddig kevésbé volt használatos a

magyarországi kutatásokban. Dolgozatom bemutatja, hogy e retorikában fontos szerepet

játszott a magyar történelem és Krisztus keresztre feszítésének párhuzamba állítása, így a

válság élet-halál harcként való bemutatása. Ez a jelent ruházza fel történelmi jelentőséggel,

mely egyetlen megfelelő alakítója egy modern, a nemzet akaratát beteljesítő politikai aktor

lehet.

Lauv Marietta (anglisztika MA)

Death in Children's Literature: Comparing English and Japanese Approaches

A dolgozat fő témája a halál különböző ábrázolásmódjai az angol és a japán

gyermekirodalomban, valamint az ezeket az ábrázolásokat befolyásoló történelmi, kulturális

és társadalmi hatások. Az első fejezet egy történelmi áttekintést nyújt halál témájának

megjelenítéséről az angol és a japán gyermekirodalomban, míg a második fejezet a

hagyományok, a vallás és a társadalmi értékek gyermekkönyvekre gyakorolt hatását vizsgálja.

Végül a harmadik fejezet egy angol és egy japán gyermekregény elemzésén keresztül

szemlélteti hogyan lehetnek befolyással a gyermekirodalomra a meghatározó társadalmi

ideológiák.

Németh Tamara (angol-biológiatanár, osztatlan képzés)

A Level Up in Literature

A dolgozat célja, hogy Salman Rushdie 2010-es regényének, a Luka and the Fire of Life című

műnek a Z generációra vonatkozó specifikus jegyeit tárja az olvasó elé. A történet egy 12

éves fiú, Luka kalandjairól szól, aki egy tipikusan 21. századi ifjú hős. Négy fejezeten át

vizsgálom a művet a következő szempontok szerint: oktatási értékek és a mesék által történő

tanulás szerepe a gyermekek fejlődésében, tanulságok és szerepük a társadalmi

beilleszkedésben, a videójáték mint a gyermekkor konstruktív eleme, és végül a Z generáció-

specifikus témák, amiket a mű tárgyal. A dolgozat végére az olvasó egy irodalmi művön

keresztül kaphat részletesebb képet a mai fiatalság világfelfogásáról.

8

Nyelvtudomány

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés: 9 óra

Zsűri: Dr. Kárpáti Eszter, egyetemi docens, elnök

Tagok: Dr. Szabó Veronika, egyetemi docens; Dr. Schmidt Ildikó PhD, Tóth Bálint Phd-

hallgató

Előadások

Grotics Orsolya: Miért? Mit? Minek?

Stemler Kitti Réka: Az ám diskurzus-partikula áttekintő vizsgálata

Futó Bettina: Tagadok mindent (is)

Huszics Alíz: Akárcsak

Pozsonyi Lilla: AZT/ÚGY HISZEM (HOGY), AZT/ÚGY GONDOLOM (HOGY) – Két

kifejezés vizsgálata magyar mint idegen nyelvi szempontból

Kárpáti Laura: A metakognitív csak három idősíkja

Prohászka Zsolt: A modális egzisztenciális kérdő névmási konstrukció a magyar

nyelvhasználatban

Szeteli Anna Zsófia: Az infencialitás és a közvetlen tapasztalat – Beszélői "visszaélések" a

szerintem kifejezés tükrében

Rezümék

Grotics Orsolya (magyar-matematikatanár, osztatlan képzés)

Miért? Mit? Minek?

A dolgozatomban a miért kérdőszóval foglalkozom, a generatív szakirodalomban eddig nem

vizsgált aspektusokból. Célom egyrészt annak szisztematikus vizsgálata, hogy milyen típusú

fókusz jelenhet meg a miért és a finit igei tő közé ékelődve, valamint annak feltérképezése,

hogy a miért és az őt követő fókusz közötti zónában milyen további elemek jelenhetnek meg.

Az adatok alapján javaslatot teszek ennek a speciális, csak az okhatározói miért esetében

elérhető konstrukciónak a szintaktikai reprezentációjára. A dolgozatom másik fontos pillére a

miért két szinonimájának, a minek és mit kérdőszóknak a leírása, arra fókuszálva, mely

konstrukciókban nem cserélhetőek fel a miért-tel, illetve, hogy milyen pragmaszemantikai

különbségek fedezhetőek fel a három kérdőszó között; ennek megragadásához a ReALIS

formális pragmaszemantikai keretet használom fel. A dolgozat zárásaként kitérek a miért

további lehetséges szinonimáira a magyarban, valamint ezen kérdőszónak és szinonim

kifejezéseinek előfordulására a kínai és a német nyelvben.

9

Stemler Kitti Réka (magyar-matematikatanár, osztatlan képzés)

Az ám diskurzus-partikula áttekintő vizsgálata

A dolgozatom első felében a diskurzusjelölők és a partikulák összehasonlításával

foglalkozom. A fő különbségek a tagadhatóság és az, hogy adható-e kérdésre válaszként az

adott elem. A szakirodalom ám-típusait újravizsgáltam, és korpuszvezérelt elemzéssel,

valamint online és személyesen felvett tesztekkel új kategorizálást definiáltam. Az ám

szintaktikai viselkedését az alapvető mondattípusok szerint vizsgálom, mert a későbbiekben a

pragmaszemantikai kutatásokat is ezek alapján végzem. A szintaktikai eredményeim: az ám

általában az ige mögött fordul elő, az ige előtt a topik után szerepelhet, de a fókusz és az ige

közé nem ékelődhet. Az ám partikulaként kérdőmondatokban nem fordulhat elő, a többi

mondattípusban hasonlóan viselkedik. Az ám-nak létezik egy nemmel kiegészített változata,

mely szemantikai értelemben nem tagadásnak számít, inkább egy újabb diskurzusjelölő,

melynek vizsgálatával a későbbiekben fogok foglalkozni.

Futó Bettina (magyar-történelemtanár, osztatlan képzés)

Tagadok mindent (is)

A dolgozat témája a sem partikula szintaktikai, logiko- és pragmaszemantikai vizsgálata azon

szempontból, hogy ezen partikula milyen hasonlóságokat mutat az is partikulához képest. A

vizsgálat során az is partikula mintájára lett a sem elemezve, különös tekintettel azokra a

megjelenési formákra, amik eltérnek az is használatától. A jelenleg használatos generatív

szakirodalmat alapul véve megkülönböztetett figyelmet kapott a senki sem/senki nem

konstrukciók közötti különbségek és hasonlóságok feltárása, melyhez egy 65 résztvevős

kérdőíves kutatás is hozzájárult, melynek eredményei a legnagyobb részt alátámasztják a

szakirodalom állításait, tehát azt, hogy ezekben a mondatokban (Pl.: Senki sem szereti a

zöldbabfőzeléket) a sem elveszti a kvantor jegyeit, és tagadószóként működik. Ennek ellenére

az is kifejtésre került, a beszélők vajon miért preferálják jobban a sem partikula használatát a

nem-mel szemben.

Huszics Alíz (magyar-történelemtanár, osztatlan képzés)

Akárcsak

Jelen dolgozat az akárcsak kifejezést vizsgálja szintaktikai–szemantikai szempontból

generatív keretben. Mivel e partikulát egyetlen nyelvtudományi munka sem tárgyalta eddig, A

magyar értelmező szótárban megjelölt jelentéséből és a Magyar Nemzeti Szövegtár

korpuszának mondataiból kiindulva készítettem két tesztet, amelyeket egyrészt egy

interszubjektív kísérlet keretein belül nyelvészek, majd (az előbbi teszt eredményeinek

beépítése után) átlagos anyanyelvi beszélők töltöttek ki.

A teszteredményeket felhasználva állítottam fel a dolgozat hipotéziseit: (i) az akárcsak már

nem rendelkezik a szótárban megjelölt ’mintha’-jelentéssel, azonban (ii) feltételezhető egy

diskurzusjelölői változata, melyet az említett szótár nem tüntet fel, továbbá kötőszóként (iii)

összetett mondatokban, azon belül is ellipszisekben jelenik meg, de ennek ellenére (iv)

alárendelő kötőszóként működik.

10

A hipotézisek alátámasztását követően szintaktikai reprezentációt is társítottam az egyes

megjelenési formákhoz.

Pozsonyi Lilla (magyar-franciatanár, osztatlan képzés)

AZT/ÚGY HISZEM (HOGY), AZT/ÚGY GONDOLOM (HOGY) – Két kifejezés

vizsgálata magyar mint idegen nyelvi szempontból

Dolgozatom témája az AZT/ÚGY HISZ/GONDOL…(HOGY) igei szerkezetek mint

véleménynyilvánító kifejezések vizsgálata magyar mint idegen nyelvi szempontból. Ezek a

kifejezések– fogódzók hiányában – egymás szinonimáiként tanítandók. Ezáltal sem tanár, sem

diák nem tudja, mikor melyik alak, melyik másikkal csereszabatos, hiszen sokszor nem

felcserélhetők egymással. A kutatás egyik célja ezen kifejezések funkcionális megoszlásának

(munkamegosztásának) a feltárása. További kérdést vet fel, hogy ez a munkamegosztás

mennyiben függ a mondattípustól (kijelentő, kérdő, felszólító), az igeidőtől (jelen, múlt) és az

igei személyrag váltakozó alakjától. Ezen vizsgálatok révén a dolgozat koherens egészben

szorgalmazza a feltárt eredmények rendszerezését, szemléltetését. A tanulmány mindezt egy

funkcionalista keretben (Halliday 1994) mutatja be, azaz a jelentés (pragma-szemantika) és a

forma (grammatika) összefüggéseiben, illetve egymáshoz való kapcsolatukban.

Kárpáti Laura (magyar BA)

A metakognitív csak három idősíkja

Dolgozatom a csak partikulával foglalkozik, annak különböző fajtáit veszi számba. Célom,

hogy korábbi kutatások adatait összefoglalva, saját megfigyeléseimmel kiegészítve egy átfogó

képet adjak róla. A csak-nak számos változata létezik, ezeket négy alapvető tulajdonság

alapján kategorizálom: egyenes vagy inverz szórendű mondatban szerepel-e, van-e azonosító-

kirekesztő értelmezése, hangsúlyos-e, és hordoz-e magában pragmatikai többletjelentést.

Legfőképpen az általam metakognitívnek nevezett fajtájával foglalkozom, amely mindig

hangsúlyos, tisztán pragmatikai, diskurzusjelölő szerepet tölt be. Például: Csak rájöttem! A

kijelentés több időpillanatra utal vissza: a beszélőnek egy múltbéli elvárása volt, később úgy

tűnt, nem fog beteljesülni, ám a jelenben mégis megtörtént. A metakognitív elnevezés arra

utal, hogy tudatában vagyunk ezeknek az előzményeknek, a különböző idősíkoknak, amelyek

a kijelentéshez vezetnek.

Prohászka Zsolt (magyar-angoltanár, osztatlan képzés)

A modális egzisztenciális kérdő névmási konstrukció a magyar nyelvhasználatban

A pályamunka a címben is megnevezett modális egzisztenciális kérdő névmási konstrukciót

(MEK) vizsgálja a nyelvhasználat szempontjából. A dolgozat célja, hogy valós nyelvi

adatokkal támassza alá az eddig kirajzolódó hipotéziseket, ahogyan például azt, hogy a

háromféle igealak, amellyel a szerkezet megjelenhet (személyrag nélküli főnévi igenév,

személyragozott főnévi igenév, illetve kötőmódban álló ige) nem egyenértékű egymással. Az

adatokat egy manuálisan megszerkesztett kisméretű nyelvi korpuszból, valamint egy általam

összeállított grammatikalitási kérdőívvel szereztem, amelyet magyar anyanyelvű adatközlők

11

töltöttek ki. A kutatás eredményei nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy többet tudjunk

meg erről a viszonylag keveset kutatott szerkezetről.

Szeteli Anna Zsófia (német-biológiatanár, osztatlan képzés)

Az infencialitás és a közvetlen tapasztalat – Beszélői "visszaélések" a szerintem kifejezés

tükrében

Dolgozatom témája a szerint(em) kifejezés szerepe egyrészt olyan diskurzusban, amelyben a

mondat tartalmának a külvilágban ellenőrizhető igazságértéke van (pl.: „Szerintem Péter

hazaköltözött.”), azaz a feladó alapvetően az evidencia forrásának, bizonyossági fokának

megjelölésére használja a kifejezést. Másrészt abban az esetben, amikor a szerint névutó a

beszédaktusban egy vélemény közlését kíséri, illetve tanácsos lenne kísérnie azt: „Szerintem

Mari szép.” A forrás és a megnyilatkozói attitűd precíz jelölése biztosítja, hogy a beszélő

éppen annyira legyen számonkérhető vélekedéseiért, amennyire azok mellett elkötelezi magát.

De mi a helyzet, ha a beszélő valódi hozzáállása a mondat tartalmához más, mint amit a

közlése sugall? A cél formális keretben megragadni az ahhoz hasonló jelenségeket, mint hogy

a „Szerintem Péter hazaköltözött” mondat feladója csakis abban az esetben öltötte fel jogosan

feladói szerepét, amennyiben nincs biztos tudása Péter hazaköltözésével kapcsolatban.

12

Szociológia

Helyszín: Ms Office TEAMS (online)

Kezdés: 9.00

Zsűri: Dr. Tomay Kyra, egyetemi adjunktus, elnök

Tagok: Dr. Berger Viktor, egyetemi adjunktus; Erát Dávid, egyetemi tanársegéd

Előadások

Büki Barbara Vanda: Biztos Kezdet Gyerekház

Fatér Máté: A film és az Oscar-díj érzékenyítő tevékenysége

Kniesz Adrienn: A területi tőke immateriális tényezőinek vizsgálata egy település esetén

Kömüves Dániel: Az „osztályok halála” az értékkritikai iskola tükrében

Lebanov Barbara: Terror a négy fal között: A családon belüli erőszak áldozatvédelme a mai

Magyarországon

Völgyi Bence: A vidéki dzsentrifikáció a közösségek felbomlásának tükrében

Rezümék

Büki Barbara Vanda (szociális munka BA)

Biztos Kezdet Gyerekház

TDK dolgozatom témájaként a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatás elemzését választottam,

mely a hátrányos helyzetű gyermekek életminőségében, korai fejlesztésében nyújt

lehetőséget. A szolgáltatás jogszabályban (40/2018. (XII. 4.) EMMI rendelet a gyermekek

esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről) rögzített

szociális feladat ellátását jelenti. E szolgáltatás célja, hogy segítse csökkenteni a hátrányos

helyzetű családokban élő gyermekek szocializációs hátrányait különböző készségfejlesztő

foglalkozással és komplex programmal. Dolgozatomban a kapcsolódó fogalmak körül járása

utána szeretném részletsebben bemutatni a Biztos Kezdet Gyerekház működését és szerepét

az elmaradott településeken. A dolgozatom célja bemutatni és elemezni a szolgáltatást, illetve

kutatásom során egy kistelepülésen, Patapoklosin működő Biztos Kezdet Gyerekház

működésének, tevékenységének ismertetésére törekszem.

Fatér Máté (szociológia MA)

A film és az Oscar-díj érzékenyítő tevékenysége

A film képes a valóságot gazdag részletességgel megragadni és a befogadó közeg számára

érthetően bemutatni. Különböző társadalmi problémákat vetít a közönség elé, szemét és

tudatát a valóság olyan területeire irányítja, melyeket figyelme korábban elkerülhetett.

Az elmúlt hetven év során az Oscar-díjas filmekben megjelenő társadalmi jelenségeket

13

a korszellem tükrében vizsgáltam, a tárgyalt témák és az amerikai társadalmat meghatározó

folyamatok és események között kerestem kapcsolatokat. Az elemzéshez készített vizuális

függelékhez némi grafikai munka és az RStudio program volt segítségemre, az új

programnyelv elsajátításában nagy segítségemre volt a filmes adatbázissal való munka. A

munka során hetente többször látogattam mozit, végül a filmipar szelleme teljesen magával

ragadott, általa megismertem a kultúra és a filmfogyasztás számos szociológiai aspektusát.

Kniesz Adrienn (szociológia MA)

A területi tőke immateriális tényezőinek vizsgálata egy település esetén

A területi tőke egy viszonylag új interdiszciplináris elméleti keret, mely egy térségre jellemző

megfogható és immateriális tőkeállomány felmérésére és elemzésére szolgál. Jelen

dolgozatban az immateriális tőketípusok szociológiai vonatkozású, absztrakt szemléletű

felvázolása kapja a nagyobb hangsúlyt egy falu esetén. Egy település nem anyagi javainak

vizsgálatát azért tartom fontosnak, mivel a fejlődéshez épp olyan nagymértékben járulhatnak

hozzá, mint a materiális tényezők.

Hipotézisem szerint az immateriális tőkeállományt figyelembe véve a kiskunsági település

területi tőkéje közepesnek mondható. Ez a feltételezés a település több mutatója szerinti

átlagos helyzetéből következhet. Félig strukturált interjúkat készítettem releváns

személyekkel, akik a legtöbb esetben hólabda módszerrel kerültek kiválasztásra. Az interjúk

során legfőbb kérdéseim a település életére, kész és tervezett fejlesztésekre, valamint a

jövőképre vonatkoztak. Ezek alapján az alábbi tőketípusok határozhatók meg: társadalmi,

humán, kapcsolati tőke és a kulturális örökség nem anyagi vonatkozásai, melyek elemzésével

a település fejlesztésének lehetőségei is megállapíthatók.

Kömüves Dániel (szociológia MA)

Az „osztályok halála” az értékkritikai iskola tükrében

Dolgozatomban az „osztályok halála” diskurzust, ezen belül is Ulrich Beck kockázat-

társadalom koncepcióját az értékkritikai Marx-olvasat és Lukács György ehhez kapcsolódó

eldologiasodás-elmélete tükrében vizsgálom. Az értékkritikai irányzat alapján két különböző,

egy „exoterikus” és egy „ezoterikus” teoretikus séma különíthető el Marx munkásságában.

Előbbi kifejezéssel azok az elméletek jelölhetők, amelyek a magántulajdonban gyökerező

osztályviszonyok terminusaiban, utóbbival pedig azok, amelyek az érték és az árufetisizmus

kritikáján keresztül ragadják meg a kapitalizmus struktúráját. Dolgozatom tézise, hogy habár

Ulrich Beck és az „osztály halálát” vizionáló elméletek jól reflektálnak az utóbbi évtizedek

társadalmi változásaira, csupán a „hagyományos” Marx-olvasattal és az ahhoz kapcsolódó

osztályelemzésekkel vitatkoznak, miközben a másik, „ezoterikus” aspektust egyáltalán nem is

érintik. Ennek következtében azonban téves a marxi elmélet egészét elavultnak nyilvánítani.

14

Lebanov Barbara (szociológia MA)

Terror a négy fal között: A családon belüli erőszak áldozatvédelme a mai

Magyarországon

A tanulmány a családon belüli erőszakról szól, azon belül is az áldozatvédelemről. A

hiányosságok feltárásán és a köztudatban élő tévhitek eloszlatásán kívül az egyik

legfontosabb célja dolgozatomnak, hogy az emberek egy átfogóbb képet kapjanak nemcsak

magáról a jelenségről, hanem elsősorban az áldozatvédelem lehetséges módjairól. A

dolgozatomat négy nagyobb részre osztottam. Az első fejezetben a család intézményét

mutatom be; tisztázom annak fogalmát, majd a rövid történeti áttekintés után szó lesz a

családon belüli szerepekről, a munkamegosztásról, a családban megjelenő konfliktusokról és

az abortuszról is. Az ezt követő fejezetben a családon belüli erőszak fogalmának tisztázása,

fajtáinak ismertetése, jogi vonatkozásai, és néhány statisztikai adat közlése történik, valamint

az Isztambuli Egyezmény is említésre kerül. A harmadik fejezet az áldozatvédelemről szól,

ezen belül leginkább a civil szervezetek szerepvállalásáról és a #meetoo kampányról lesz szó.

Végül pedig röviden összefoglalom a témát és levonom a következtetéseket. A tanulmány

megírásához, a témával kapcsolatos szakirodalmakat, Gábrisová Erika által készített Patent

interjút, illetve az általam készített félig strukturált interjúkat használtam fel.

Völgyi Bence (Demográfia és Szociológia Doktori Iskola)

A vidéki dzsentrifikáció a közösségek felbomlásának tükrében

A magyar vidéki aprófalvas közösségek több alkalommal szenvedtek el társadalmi értelemben

vett megrázkódtatásokat a 20. század során. Ennek következtében térségek olyan

közösségbomlasztó folyamatoknak, eseményeknek voltak kitéve, amelyek sok esetben

közösséghiányos állapotot eredményeztek. Az ily módon „sérült” közösségek problémáira,

általában az aktív közösségfejlesztés tud megoldást találni. Azonban „természetes”

megoldásnak tűnhet a vidéki dzsentrifikáció, amely során fejlődésnek indul a település

gazdasági, kulturális és az életszínvonal tekintetében is. Egy dél-dunántúli dzsentrifikációval

érintet települést megvizsgálva, azt találtam, hogy nem a település közösségének egészére hat

pozitívan ez a folyamat. A közösség szétválik annak mentén, hogy mennyire „folyik össze” a

beköltözőkkel és az általuk indukált új piaci lehetőségekkel az őslakos. A dzsentrifikánsok

tevékenysége miatt gazdasági és társadalmi értelemben is felértékelődik a település, melynek

következtében az őslakókat kiszoríthatják településükről. A dzsentrifikációnak tehát

kontraproduktív hatása lehet a közösségfejlesztésben.

15

Történelem

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés: 9 óra

Zsűri: Dr. habil. Bánkuti Gábor, egyetemi docens, elnök

Tagok: Dr. habil. Nagy Levente, egyetemi docens, Dr. Lindner Gyula, egyetemi adjunktus,

Dr. Végh Ferenc, egyetemi adjunktus

Előadások

Nagy Tamás: Elám politikai helyzetének alakulása az anti-asszír koalíción belül

Littkey Csongor: Meghaló istenek, istenné váló hérósok

Hüse Asztrik: Római kori hangszerábrázolások Pannoniából, Értelmezési lehetőségek

Krizsány Kata: A hűség és a hűtlenség megjelenése a Nibelung-énekben és a Parzivalban

Pintér Tamás: „Valami képpen ti tudom tőle, hogy milyen csalárdsággal élt”

Az 1788-91. évi háború hátországában fellépő korrupció

farádi Vörös Ignác visszaemlékezései alapján

Kovács Dániel László: Somogyország mint hátország az 1809-es utolsó nemesi felkelés

idején

Turnár Erik: Versenyfutás a Baltikumban. Nagyhatalmi versengés a balti térségben 1914-

1919

Varga Bence: Kenguruk és kivik a levantei hadjáratban. Az ANZAC katonai szerepvállalása a

Közel-Keleten.

Varga Tímea: Nemzetépítési kísérlet Irakban (1920–1932). Az iraki nemzeti identitás mítosza

Raposa Vivien: A pécsi bajtársi egyesületek antiszemita megmozdulásai a Pécsi Erzsébet

Tudományegyetemen

Bacsa Eszter: „Az egri nők a várban, a mai nők a gépek mellett harcolva építik a boldogabb

jövőt.”. A nőideál reprezentálása a magyar filmhíradókban 1945–1949

Zab Tamás: Latinca Sándor kultusza a 20. század második felében Kaposváron

Kiss Bence: Varsádi német nemzetiségi népi építészet - térszemlélet és térhasználat változásai

Borjáti Balázs: Zsidó gyász- és temetkezési szokások a szigetvári temető történetén keresztül

Palócz Márk: A Francia Idegenlégió és magyar tagjai 1831-től napjainkig

Rezümék

Nagy Tamás

(történelem MA)

Elám politikai helyzetének alakulása az anti-asszír koalíción belül

A Kr.e. 8. századi babilóniai asszír expanzió intenzitásának növekedésével, nyilvánvalóvá

vált Babilónia számára, hogy az így kialakult fenyegetés ellen egy koalíció megszervezésével

16

tud hathatósan fellépni. A szövetség megszervezését legeredményesebben a helyi Bít-Jakin

törzs tudta megvalósítani, amelybe az elámi uralkodókat is bevonták. Elám szerepe a

koalíción belül egyre erőteljesebbé vált, hiszen az asszír hatalom is mindinkább nagyobb

fenyegetést jelentett a határok mentén, ami közvetlenül fenyegette az elámi magterületeket.

Az elámi uralkodók számára a cél egy hathatós puffer zóna kialakítása volt, amely által a már

említett magterületek védelmén felül, a hagyományos gazdasági érdekeiket is biztosítani

kívánták. Dolgozatomban, egy olyan elámi nézőpontot próbálok bemutatni, amelyben

igyekszek rávilágítani az elámi uralkodók sikereire, illetve arra, hogy az asszír hódítás a

térségben közel sem volt annyira dinamikus.

Littkey Csongor

(történelem BA)

Meghaló istenek, istenné váló hérósok

Célom ebben a dolgozatban, a görög istenek, halhatatlanságának a vizsgálata, elsősorban

mítoszokon keresztül. Kérdésfelvetésem arra irányul, hogy minek köszönhető az, hogy egyes

istenalakok mítoszaiban és kultuszaiban a halhatatlan istenek és halandó emberek homérosi

szembeállítása nem érvényesül, mert ember kap halhatatlan istennek kijáró tiszteletet, vagy

isten hal meg. Van-e egyáltalán létjogosultsága annak, hogy a homérosi istenkép alapján

szemléljük ezeket a mítoszokat/kultuszokat? A célom az, hogy ennek a vizsgálatnak a

segítségével jobban megismerjem a görög isteneket az embertől elválasztó határ mibenlétét,

és ezáltal a görög istenképet is. A vizsgálat középpontjában a görög vallás két ismert alakja

fog állni; a halandóból istenné váló Héraklés, valamint az isten létére bizonyos mítoszaiban

meghaló Dionysos. Egy-egy tanulmányban fogom leírni mindkét alakot. A dolgozat végül a

két tanulmányból levonható tanulságok után röviden ki fog térni az isteni és emberi létforma

közötti különbség, illetve hasonlóság vagy az esetenkénti azonosulás szélesebb perspektívájú

elemzésére.

Hüse Asztrik (régészet MA)

Római kori hangszerábrázolások Pannoniából, Értelmezési lehetőségek

Az ókori ember életében is szervesen jelen van a zene, akár csak manapság. Éppen ezért

elengedhetetlen a hangszerleletek és hangszerábrázolások vizsgálata. A szakirodalomban

közölt és azonosított hangszerek között több esetben előfordul a különböző típusok egymással

való felcserélése, téves azonosítása. Az ábrázolások pontos meghatározására zenei és

hangszerközpontú értelmezésre is szükség van, a komplex ikonográfiai azonosításon kívül. A

dolgozat részeként látható adatbázis jellegű katalógus tartalmazza a munkában részletesen is

bemutatott kőemlékeket, illetve az eddig felgyűjtött hangszerábrázolást megjelenítő pannoniai

kőemlékeket. Emellett adott hangszerek bemutatására is törekszem, mert az ábrázolások

értelmezéséhez szükséges ismerni az adott hangszert és megszólalási módját is. Tehát

igyekszem bemutatni a régészeti musicologia hasznosíthatóságát az ábrázolások

értelmezésének tükrében.

17

Krizsány Kata (történelem-angoltanári, osztatlan képzés)

A hűség és a hűtlenség megjelenése a Nibelung-énekben és a Parzivalban

A dolgozat elsődleges célja, hogy bemutassa és összehasonlítsa, milyen módon jelennek meg

a hűség és hűtlenség fogalmának példái két középfelnémet verses műben, a Nibelung-énekben

és Wolfram von Eschenbach Parzivaljában. Ehhez nyújtandó kontextusként bemutatásra

kerül, hogy hogyan jelent meg a két címben jelölt fogalom a középkorban, valamint műfaji

kitekintést is tartalmaz e célból.

Pintér Tamás (történelem MA)

„Valami képpen ti tudom tőle, hogy milyen csalárdsággal élt”

Az 1788-91. évi háború hátországában fellépő korrupció

farádi Vörös Ignác visszaemlékezései alapján

Lázár Balázst idézve: „Az utolsó Habsburg–ottomán összecsapás és általában a Hódoltság

korszaka utáni török elleni háborúk a magyar történetírás vakfoltjai.” E kijelentést

súlyosbítja, hogy az utolsó török háború fordulópontja a magyar történelemnek, hiszen ez a

küzdelem jelentette a Habsburg-török háborúk, és II. József uralkodásának a végét is.

Vörös Ignác hadbiztosként vett részt e háborúban, s visszaemlékezései értékes adatokat

szolgáltatnak a háború mindennapjairól. Mint hadbiztos, a memoáríró többször is konfliktusba

kerül azokkal az emberekkel, akik megpróbáltak hasznot húzni a háborúból:

visszaemlékezéseit követve egyre nagyobb rálátásunk lehet a hátországban felbukkanó

visszaélésekre és korrupcióra. Célom, hogy bemutassam e háború történetét, a hadbiztosságot

és a korrupcióra adott reakciót. Előadásomban végig kísérem Vörös szegedi nyomozását:

ahogy egyre több időt tölt, és szorosabb kapcsolatot alakít ki e maffia tagjaival, míg végül ő

maga is „annak tagjává válik”.

Kovács Dániel László (történelem MA)

Somogyország mint hátország az 1809-es utolsó nemesi felkelés idején

Mint közismert, az utolsó nemesi felkelés, az ún. nemesi inszurrekció összehívására 1809-ben

került sor. Jelen dolgozat eme nagy eseménysorozat egy kis szegletét, a Somogy vármegyét,

azaz „Somogyországot” érintő történéseket mutatja be részletesen a vármegyei közgyűlés

jegyzőkönyveinek felhasználásával. A dolgozat olyan kérdésekkel foglalkozik, mint hogy:

Miképpen jelent meg a háborús jelleg, hogyan csapódtak le a háborús események a vármegye

közigazgatásában, ezekre pedig milyen reakciók születtek? Milyen volt a kapcsolat a

közigazgatás felső és alsó szintje között? Vannak-e olyan intézmények, szervek, amelyek

speciálisan ebben a háborús helyzetben jöttek létre? Mi az az állandó bizottság és milyen

szerepet játszott a somogyi közigazgatásban az 1809-es események során?

Turnár Erik (történelem MA)

Versenyfutás a Baltikumban

Nagyhatalmi versengés a balti térségben 1914-1919

18

A Baltikum az európai középkor óta a nagyhatalmi versengés küzdőtere. Elhelyezkedése okán

egyfajta ugródeszkaként szolgált a területet birtokló nagyhatalmak számára. Az első

világháború kitörésével a területért folyó küzdelem feléledt, majd pedig cár bukásával

jelentősen összetettebbé vált. 1917 és 1919 között egy érdekes konstelláció volt

megfigyelhető. A függetlenség kivívásáért indított háborúk a nagyhatalmak összeütközését

jelentette, a brit, német és szovjet érdekek találkozását. Eltérő mértékben, de mindhárom

nagyhatalom kudarcot vallott. A Balti-tenger mentén kitört harcok szorosan kapcsolódnak az

orosz polgárháború eseményeihez. A térségben a fegyverletétel ellenére, a német birodalmi

expanzió, bár más eszközökkel, de tovább folytatódott, a bolsevik vezetés pedig igyekezett

visszaszerezni az elvesztett területeket. Nagy-Britannia igyekezetett mindkettőt megállítani,

ami egy olyan pillanatnyi állapothoz vezetett, mely lehetővé tette, hogy a három balti állam

függetlenné váljon és alapjaiban határozza meg a kelet-európai kapcsolatokat a két háború

között.

Varga Bence (történelem MA)

Kenguruk és kivik a levantei hadjáratban

Az ANZAC katonai szerepvállalása a Közel-Keleten

1914 júliusának végén kitört az első világháború. 1914 őszére állóháború alakult ki. A

központi hatalmak és az antant is új szövetségesek után nézett. Ausztrália és Új-Zéland

kormányai önkéntesekből álló expedíciós haderőt küldött Anglia megsegítésére. 1914 őszén

Törökország a központi hatalmak oldalán lépett be a háborúba, így veszélyeztette Egyiptom

biztonságát. Az ausztrál és az új-zélandi önkénteseket ezért a korábbi tervekkel ellentétben

Anglia helyett Egyiptomba szállították kiképzésre. Kiképzésük során az Ausztrál Birodalmi

Erők és az Új-Zélandi Expedíciós Erők ANZAC néven egyesültek. A gallipoli hadjárat után

az ANZAC újjászervezésen esett át. Létrejött két ANZAC hadtest, amelyeket a nyugati

frontra küldtek. A közel-keleti harcokban az ausztrál könnyűlovasság két hadosztályát

vetették be, amelyek áttörték a gázai védelmi vonalat. Jeruzsálem elfoglalása után került sor a

levantei hadjárat döntő ütközetére Megiddónál.

Varga Tímea (PhD-hallgató, Interdiszciplináris Doktori Iskola)

Nemzetépítési kísérlet Irakban (1920–1932)

Az iraki nemzeti identitás mítosza

Kutatásom során az első világháborút követően, az Oszmán Birodalom felbomlásával Nagy-

Britannia fennhatósága alatt létrejött mandátummal, Irakkal foglalkozom. Arra a kérdésre

keresem a választ, hogy az 1920-ban, brit stratégiai és gazdasági érdekek mentén létrejött új

államnak milyen, a mandátum-korszak és a brit fennhatóság okozta problémákkal kellett

megküzdenie fennállásának első évtizedeiben – dolgozatom ennek a kutatásnak egy

aspektusát mutatja be. Munkámban azt vizsgálom, hogy a Nagy-Britannia által, önkényesen

meghúzott határok közé zárt lakosság képes volt-e kialakítani egy egységes nemzeti identitást,

ami által közösségként tudtak volna működni az új állam keretein belül, legitimálva a politikai

vezetést és stabil, jól működő állammá téve Irakot, vagy az etnikai és vallási sokszínűség

mindezt lehetetlenné tette az országban.

19

Raposa Vivien (történelem MA)

A pécsi bajtársi egyesületek antiszemita megmozdulásai a Pécsi Erzsébet

Tudományegyetemen

Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy a Horthy-korszak antiszemitizmusa milyen

hatást gyakorolt az egyetemi bajtársi egyesületekre, érdekeik érvényesítése során milyen

eszköztárral éltek, illetve, hogy az egyetem milyen szankciókat eszközölt az egyes

atrocitásokkal szemben. A Horthy-korszak két fő bajtársi egyesülete – a Turul Szövetség és a

Foederatio Emericana – tevékenységének legmeghatározóbb részét a numerus clausus köré

szerveződő akciók tették ki. Ennek az egyik pécsi megjelenése volt az 1933/34-es beiratkozási

sztrájk, mely egy 1924-től kibontakozó mozgalom csúcsa volt. Az eset jól szemlélteti az

ifjúság eszközeinek radikalizálódását, hiszen míg kezdetben memorandumot írtak és

kérvényeztek, 1934-re drasztikusabb eszközökhöz nyúltak: a tanórák és a beiratkozás

bojkottjához. A pécsi egyetem gyenge szankciókat vezetett be a bajtársiak megmozdulásai

ellen, mely mögött az állt, hogy elkerülje a közbotrányt, így reakciói gyakran tettek nélküli

fenyegetőzésekben merültek ki.

Bacsa Eszter (történelem MA)

„Az egri nők a várban, a mai nők a gépek mellett harcolva építik a boldogabb jövőt.”. A

nőideál reprezentálása a magyar filmhíradókban 1945–1949

A 20. században a nyomtatott sajtó és a rádió mellett egy új hírközlési és tájékoztatási eszköz

terjedt el Európában, és hazánkban is: a filmhíradó. A teljes magyar filmhíradótörténet

egyelőre feldolgozatlan, ugyanakkor számos kutatási lehetőség rejlik benne, így dolgozatom

ennek elemzéséről szól. Az ezzel kapcsolatos munkák leginkább a Horthy- vagy a Rákosi-

korszakban készült híradók propagandisztikus szerepét mutatják be, az átmeneti időszak

híradóiról eddig még nem készült írás. Ennél fogva a dolgozat célja a filmhíradókon keresztül

bemutatni a Magyar Kommunista Párt nőideáljának fokozatosan megjelenő reprezentációját

az 1945 és 1949 közötti időszakra vonatkozóan, összehasonlítva a Horthy-korszak

nőtípusaival. Ehhez a híradókészítők által alkalmazott módszereket és szimbólumokat

vizsgálom. A nőtípusok összehasonlításához Barkóczi Janka 2017-ben megjelent könyve

nyújt alapot.

Zab Tamás (testnevelés-történelemtanári, osztatlan képzés)

Latinca Sándor kultusza a 20. század második felében Kaposváron

Latinca Sándor a Magyarországi Tanácsköztársaság fennállása alatt a Somogy megye élén

álló direktórium tagja volt, majd később egy személyben volt a megye vezetője forradalmi

kormányzótanácsi biztosként. A Tanácsköztársaság bukása után a Prónay Pál-féle

különítmény áldozata lett. Jelen dolgozat az ő személye körül 1945 után, Kaposváron

kialakuló intenzív mártírkultuszt és a város által folytatott emlékezetpolitikát vizsgálja,

levéltári és sajtóforrások segítségével. Végigköveti a kultuszban bekövetkező változásokat,

megvizsgálja és értelmezi a különböző emlékműállítások, elnevezések politikai és kulturális

20

hátterét, illetve ismerteti a rendszerváltás során bekövetkező ideológiai változás hatását,

amely a kultusz megszűnéséhez vezetett.

Kiss Bence (német nemzetiségi-történelemtanári, osztatlan képzés)

Varsádi német nemzetiségi népi építészet - térszemlélet és térhasználat változásai

Dolgozatban bemutatott kutatás célkitűzése a helyi német nemzetiségi népi építészet

rohamosan romló állapotú épületeinek a feltárása, dokumentációja és bemutatása a

szakirodalmak eredményeire alapozva. A kutatás középpontjában a terepbejárások során

készített fényképek, leírások és adatközlők által közreadott információk állnak az egyes

épületekhez kötődően.

Bemutatásra kerül a falu földrajzi elhelyezkedése, az ezzel összefüggésben lévő térfelosztás,

térhasználat., tájolás. A betelepítések idejéből származó telekfelosztások által meghatározott

faluképben emelt lakóházak különböző generációi, építési technikái helyi példákon keresztül

kerülnek részletes elemzésre és bemutatásra.

Borjáti Balázs (történelem BA)

Zsidó gyász- és temetkezési szokások a szigetvári temető történetén keresztül

Dolgozatomban a magyarországi zsidóság temetkezési szokásait vizsgálom a szigetvári

izraelita sírkert történetén keresztül. A bevezetőben Szigetvár zsidó közösségéről lesz szó,

valamint a zsidó gyászszokásokról, a Chevra Kadisa temetkezésben betöltött szerepéről és a

temetés menetéről. Ezt követi a temető történetéről szóló rész, amely a keletkezésétől indul és

napjainkban végződik. Egy több alfejezetre tagolt nagy fejezetben tárgyalom a temető

ismertetését, az elhunytakat, valamint a sírkövek jellegzetességeit, de a dolgozat tartalmaz

kitekintést keresztény temetőkben található zsidó sírokra is. A dolgozat egy olyan fejezettel

zárul, amely a temető jelen állapotát és jövőbeli lehetőségeit tárja az olvasó elé.

Palócz Márk (nemzetközi tanulmányok MA)

A Francia Idegenlégió és magyar tagjai 1831-től napjainkig

Nagyon sok mese kering a világban a Francia Idegenlégióval kapcsolatban, melynek az egyik

legnagyobb „marketingese” a híres magyar író, Rejtő Jenő, aki egyesek szerint maga is

szolgált a világhírű francia zsoldoshadseregben. A kutatás középpontjában a Légió története

és magyar önkéntesei állnak, akik az alakulat fennállása során szolgálták vagy szolgálhatták

Franciaországot saját vérükkel és saját erejükkel, egy kis fizetség, hírnév vagy francia

állampolgárság fejében. Ennek alapján a dolgozat arra keresi a választ, hogy hány magyar

lehetett és van mind a mai napig az Idegenlégióban.

21

Kommunikáció- és Médiatudomány

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés: 9:00

Zsűri: Prof. Dr. Szíjártó Zsolt, elnök

Tagok: Dr. habil. Maksa Gyula, egyetemi docens; Dr. habil. Havasréti József, egyetemi

docens

Előadások

Werner Luca: Mentális betegségeket megjelenítő videojátékok – Ábrázolásmódok és

felhasználási lehetőségek

Gödri Rita: Pályakezdő újságírók helyzete Magyarországon

Balázs Andrea: A nemzetközi hallgatók és a városi társadalom: Pécs példája

Pálfi Máté: Labdarúgás és globalizáció – A futball globalizációjával járó jelenségek

leképződése futball-dokumentumsorozatok tükrében"

Horváth Fanni: A divatbemutatók mediális fejlődése – Divat az Instagramon

Lukács Laura Klára: Tintin Dél-Afrikában – A frankofón koloniális képregény motívumainak

jelenléte Anton Kannemeyer művészetében

Nyirádi-Ángyán Boglárka: Az online média szerepe a 2019-es önkormányzati választások

során a média hatáselméleteinek és a negatív kampány jelenségének

szempontjából

Rezümék

Werner Luca (kommunikáció- és médiatudomány MA)

Mentális betegségeket megjelenítő videojátékok – Ábrázolásmódok és felhasználási

lehetőségek

A dolgozat témája a mentális betegségeket megjelenítő videojátékok. Három olyan játékot

elemzek, melyek a népszerű, kereskedelmi forgalomban kapható videojátékokban (és

általában a tömegmédiában) tapasztalható negatív, sztereotipikus ábrázolásmódtól elszakadva

igyekeznek a betegségeket empatikus és szakmailag megalapozott módon feldolgozni, és

céljuk a szórakoztatáson felül a betegségekkel kapcsolatos hasznos ismeretek terjesztése,

valamint a betegeknek való segítségnyújtás. Célom annak bemutatása, hogy az ilyesfajta

videojátékok jelentős társadalmi hasznot hordoznak, amennyiben hozzájárulhatnak a pszichés

problémák destigmatizációjához, illetve amennyiben alkalmasak lehetnek az azokkal küzdők

helyzetének javítására; valamint hogy a hagyományos reprezentáló elemek (kép, hang,

narratíva) mellett a videojáték médiumának sajátos lehetőségei (játékmechanika, irányítás,

cselekvéses jelleg) hogyan segítik elő a mentális betegségek érzékletes megjelenítését és a

médiafogyasztók belemerülését.

22

Gödri Rita (kommunikáció- és médiatudomány MA

Pályakezdő újságírók helyzete Magyarországon

A dolgozat a pályakezdő újságírók helyzetét, lehetőségeit hivatott bemutatni félig strukturált

interjúk mentén. A dolgozat első részében az újságírói professzionalizációt és annak fogalmát,

valamint kialakulását és az ehhez szükséges feltételeket taglalom. Megvizsgálom, hogy a

szakmai professzionalizációhoz hazánkban milyen mértékben járult hozzá a (felső)oktatás. A

dolgozat második részében szó esik azon tényezőkről, melyek az újságírói pályán való

elindulást nehezítik (például kevés gyakornoki lehetőségről, újságíróképzés hiányáról és az

ebből fakadó képzettségbeli problémákról), valamint azokról az elvárásokról is, amelyeket a

médiában dolgozók (pl. főszerkesztők) támasztanak a kezdő zsurnaliszták felé. A tanulmány

továbbá azt is feltárja, hogy frissdiplomásként milyen az élet a szerkesztőségben: milyen

feladatok elé állítják a kezdőket a senior kollégák, milyen légkör veszi őket körül, mennyire

vannak megelégedve a munkakörülményeikkel.

Balázs Andrea (kommunikáció- és médiatudomány MA)

A nemzetközi hallgatók és a városi társadalom: Pécs példája

A kutatás középpontjában egy módfelett aktuális társadalmi-oktatási probléma áll: a

felsőoktatás nemzetköziesítése egy több év óta zajló folyamat, amelynek számos aspektusát

érdemes vizsgálni. Az általam választott téma központi kérdése az, hogy hogyan jöttek létre a

Pécsi Tudományegyetemen nemzetközi hallgatók szervezésében olyan rendezvények,

amelyek lehetőséget kínáltak számukra kultúrájuk megjelenítésére. Dolgozatomban a

multikulturalizmushoz kapcsolódó fogalmak és a témához kapcsolódó szakirodalmak

segítségével megvizsgálom a Pécsi Tudományegyetem által szervezett olyan eseményeket,

amiknek célcsoportja kifejezetten a külföldi egyetemi hallgatók. Elemzésem középpontjában

a Nemzetközi Est és a Nemzetközi Tavasz programsorozatok állnak. Dolgozatom emellett

kitér a fesztivalizálódás jelenségére, a téma médiareprezentációjára, a városi terek

átalakulására, illetve a külföldi diákok térhasználatára.

Pálfi Máté (PhD-hallgató, Irodalomtudományi Doktori Iskola)

Labdarúgás és globalizáció – A futball globalizációjával járó jelenségek leképződése

futball-dokumentumsorozatok tükrében

Dolgozatomban két futball-dokumentumsorozat (All or Nothing: Manchester city; Sunderland

'Til I Die) összevetésére teszek kísérletet. Célom, hogy rávilágítsak arra a folyamatra,

melynek során a futball a tömegek sportjából elsősorban a tehetősek szórakozási formájává

vált. E jelenség következtében megváltozott fogyasztói igények hívták létre ezt a merőben új

sorozatműfajt, mely kiválóan szemlélteti a fentebb említett változásokat.

A társadalmi kontextus felvázolása után következő műfaji bevezetőben ismertetem a futball-

dokumentumsorozatok újításait, illetve kötődéseit a korábbi hagyományokhoz. A két alkotás

komparatív elemzése során olyan narratív technikák, konkrét jelentek, kameramozgások,

kísérőzenék stb. vizsgálatát fogom elvégezni, mely kirajzolja a két futballcsapat, annak

szurkolói bázisai, és a két sorozat közti legfontosabb különbségeket.

23

Horváth Fanni (Kommunikáció és médiatudomány BA)

A divatbemutatók mediális fejlődése – Divat az Instagramon

Évtizedekkel ezelőtt tehetős nők ezrei azért érkeztek Párizsba, hogy a legújabb divatot

közvetlen közelről megfigyelhessék, s követhessék. Napjainkban előbb az internet, majd a

közösségi média megjelenésével ez a gyakorlat váratlan fordulatot vett. Az internet

demokratizáló funkciójának következtében már gyakorlatilag bárki követheti a legújabb

trendeket, hiszen a legtöbb anyag – a ruhadarab és kiegészítő képe egyaránt – egyből felkerül

a világhálóra, amely elkerülhetetlenül jelen van mindennapjainkban. A 2010-es évek eleje óta

a közösségi médiafelületek újabb funkcióinak következtében is könnyen követhetjük akár

élőben is, immár az otthonunk kényelméből a legtöbb divatház bemutatóját. Ennek

köszönhetően tehát nem kell megvárnunk, hogy a divattal foglalkozó sajtótermékek

nyomtatásba adják a divathetek fotóit és kommentárjait. Az Instagram felülete is képesnek

bizonyul arra, hogy élőben közvetítse a divatházak bemutatóit, melyek ennek következtében

úgy tűnik, egyre inkább a látványosság irányába tartanak.

Lukács Laura Klára (angol-franciatanár, osztatlan képzés)

Tintin Dél-Afrikában – A frankofón koloniális képregény motívumainak jelenléte Anton

Kannemeyer művészetében

Dolgozatom a kortárs dél-afrikai képregény egyik nemzetközileg elismert rajzolójának, Anton

Kannemeyernek a 2018-ban Belgiumban megjelent Pappa in Afrika című kötetével

foglalkozik. A munkám célja annak feltérképezése, hogy milyen intertextuális viszonyok

kötik össze Kannemeyer képregényeit a frankofón koloniális képregényhagyomány egyik

Hergé által megalkotott alapítószövegével, a Tintin au Congo-val. Elsőként arra teszek

kísérletet, hogy a kérdéskör szakirodalmát követve megalkossam a francia-belga koloniális

képregény modelljét és kiemeljem ennek sajátosságait, amelyeket a Tintin au Congo-ból

merített példákkal illusztrálok. A későbbiekben ennek viszonylataiban elemzem a Pappa in

Afrika belga kiadásában megjelenő Kannemeyer-munkákat. Végül pedig az elemzésem

alapján tágabb értelmezési távlatba helyezem a Pappa in Afrikát.

Nyirádi-Ángyán Boglárka (Kommunikáció és médiatudomány BA)

Az online média szerepe a 2019-es önkormányzati választások során a média

hatáselméleteinek és a negatív kampány jelenségének szempontjából

A 2019/2020-as tanév tavaszi szemeszterében megrendezésre kerülő TDK-re Az online média

szerepe a 2019-es önkormányzati választások során a média hatáselméleteinek és a negatív

kampány jelenségének szempontjából című dolgozatommal jelentkezem. Tanulmányom

alapját a Euronews és a Mérték Médiaelemző Műhely közös 2019-es kutatása nyújtotta,

melyben én is részt vettem. A kutatást a 2019-es októberi önkormányzati választásokkal

kapcsolatban készítettük, azt vizsgáltuk, hogy mennyiszer hangzott el az öt kijelölt

kormánypárti médiumban (Origo, 888, Hirado.hu, Magyar Nemzet Online és Bama) az

24

“alkalmatlan” szó, valamint melyek azok a kifejezések, amik a kampány alatt elhangzottak a

jelöltekkel kapcsolatban. TDK dolgozatomban ezen kutatás eredményeit vizsgálom a média

hatáselméleteinek, valamint a negatív kampány jelenségének segítségével az online

kommunikáció és a közösségi média platformok vonatkozásában. Arra próbálok választ

találni, milyen módon érvényesültek a választások alatt alkalmazott kampány során a média

különböző hatásai.

25

Néprajz

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés: 9:00

Zsűri: Prof. Dr. Nagy Zoltán, egyetemi tanár, elnök

Tagok: Dr. Balatonyi Judit, tudományos munkatárs; Dr. Máté Gábor, egyetemi adjunktus

Előadások

Váradi Julianna: Gyöngyélet? A XVIII-XIX. századi katonaállítások néprajzi olvasata

Hannos Gábor: Dionüszosz és a modernség – A techno színtér egy lehetséges értelmezése a

hatalom és ellenállás oppozíciójának szempontjából

Rezümék

Váradi Julianna

(néprajz BA)

Gyöngyélet? A XVIII-XIX. századi katonaállítások néprajzi olvasata

A pályamű, ahogy a címében is megjelenik, a XVIII-XIX. századi katonaállításokkal,

újoncozásokkal foglalkozik. A szerző a történeti néprajz eszközeivel vizsgálja a jelenséget; a

dolgozat lényegi része levéltári kutatómunkán alapul, amely szakirodalmi szövegekkel,

korábbi kutatások eredményeivel egészül ki. A kutatás a sorozások által leginkább érintett

társadalmi rétegek (zsellérség, jobbágyság, parasztság) tagjainak nézőpontjára kíváncsi; az ő

viszonyulásukat tárgyalja a központi „hatalom” (Habsburg Birodalom vezetősége) által

létrehozott és működtetett intézményrendszerhez. Főbb kérdései a katonának szánt egyének

társadalmi és gazdasági hátterét, és az újoncozások által kiváltott hatásokat, társadalmi

reakciókat érintik.

Hannos Gábor (néprajz MA)

Dionüszosz és a modernség – A techno színtér egy lehetséges értelmezése a hatalom és

ellenállás oppozíciójának szempontjából

A techno kifejezés a Gambit and the Associates című underground képregényben bukkant fel

először, amely képregény vizuális illusztráció volt Derrick May, a techno egyik

alapítóatyjának zenéihez (Bockie – Fever 2000: 25). Hogy pontosan mit is jelent a fogalom,

az kétséges, azonban jelen dolgozat megpróbál egy elképzelhető, és bizonyos szempontból

helyénvaló értelmezési keretet adni a technonak a zene, a közösség, a rítus, de legfőképpen a

mindenkori társadalmi és kulturális rend ellenében szerveződő ellenállás szempontjából. Ezek

az aspektusok átjárják és konstituálják egymást, elkülönítésük leginkább csak analitikus és

fogalmi, a valóságban együttesen léteznek, így vizsgálódásaimban annak járok utána, hogy

ezen tényezők társadalmi és kulturális leképződése hogyan hatja át és miképpen előfeltételezi

egymást. Vizsgálódásaim így éppen annyira keresik az oksági összefüggéseket makro- és

26

mikrostruktúrák, emberek és csoportok, életutak és fennálló viszonyok között, amennyire

deskriptíve igyekeznek feldolgozni a terepen látottakat, az ott átélt élményeket. Elméleti

szempontból leginkább a fiatal Nietzsche Dionüszosz-appercepciójára és Michel Foucault

hatalom-koncepciójára támaszkodtam, és ezeket igyekszem mankóként használni a techno

értelmezésénél, a kilenc életútinterjú és három terepmunka feldolgozásánál. Le kell

szögeznem, az elhangzó gondolatok nem öltenek egyetemes jelleget, nem kezelhető időn és

téren átívelő totalitásként, csupán egy lehetséges értelmezésként, mely arra a maroknyi,

többnyire huszonéves egyetemistára vonatkozik, akiknek nevét és életkorát a leiratozott

változatban – a kényes tartalom okán – megváltoztattam.

27

Filozófia

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés: 9 óra

Zsűri: Prof. Dr. Weiss János, egyetemi tanár, elnök

Tagok: Dr. Kocsis László, egyetemi adjunktus; Dr. Bécsi Zsófia, egyetemi tanársegéd

Előadások

Ónya Balázs: Az igazság korrespondencia-elméletének dualista változata

Csabay István: A bűnökről és a büntetésekről. Beccaria az utilitarizmus és a társadalmi

szerződés metszéspontjában

Daradics Boglárka: A fiatal Lukács György drámaelméletének szociológiai aspektusai

Rezümék

Ónya Balázs

(filozófia MA)

Az igazság korrespondencia-elméletének dualista változata

Kutatásom fókuszában egy, a kortárs igazságelméletekben kurrens téma, az alethikus

pluralizmus áll. A dolgozat első szakaszaiban kontextualizálom, illetve ismertetem azokat az

elméleteket, problémákat, amelyekhez kapcsolódik az általam javasolt dualista

korrespondencia-elmélet. Röviden felvázolom a korrespondencia-elmélet, az alethikus

pluralizmus, az alethikus monizmus, valamint a természeti és társadalmi fajták főbb

jellemzőit. Célom, hogy egy olyan elméletet kínáljak az igazságról, amely megoldást nyújt a

monizmus okozta nehézségekre, valamint a pluralizmus problémáira egyaránt. Állításom

szerint nem pusztán azok a kijelentések lehetnek igazak a korrespondencia-elmélet definíciója

szerint, amelyek megfelelnek egy természeti ténynek, hanem a társadalmi tények éppúgy

alkalmasak arra, hogy általuk igazságértéket tulajdonítsunk egy, a társadalmi valóságra

vonatkozó kijelentésnek, annak ellenére is, hogy az igazság utóbb említett esetei más módon

igazak, mint az előbbiek.

Csabay István (filozófia MA)

A bűnökről és a büntetésekről. Beccaria az utilitarizmus és a társadalmi szerződés

metszéspontjában

Cesare Beccaria A bűnökről és büntetésekről című értekezése az itáliai felvilágosodás

legmeghatározóbb kiadványának tekinthető. Az 1764-ben megjelent mű legfőbb törekvése a

korabeli büntetőjogi rendszer megreformálásában állt. Az értekezés alapját két filozófiai

doktrína képezi: a természetjog és az utilitarizmus. A látszólag ellentmondásos elvek között

azonban még sincs feszültség, hiszen sajátos feladatokat látnak el. Dolgozatom célja a milánói

28

felvilágosodás kulturális kontextualizálásának igénye mellett A bűnökről és a büntetésekről

kontraktualista és utilitarista jellemvonásainak részletes elemzése.

Daradics Boglárka (filozófia MA)

A fiatal Lukács György drámaelméletének szociológiai aspektusai

Dolgozatomban a fiatal Lukács György szociológia képének bemutatására teszek kísérletet,

irodalomelméleti írásainak tanulmányozásán keresztül.

Azt állítom, hogy Lukács és a szociológia kapcsolatáról legalább két értelemben érdemes

beszélni. Egyrészről egy gyakorlati szinten, ahogyan Lukács felhasználta a szociológiát

irodalomelméleti írásainak tökéletesítése érdekében, másrészről pedig egy metaszociológiai

szinten, ahogyan a fiatalkori írásaiban gyakorta értekezik ennek az – akkor még fiatalnak

számító – diszciplínának az vizsgálódási területéről, elméleti keretéről és módszertanáról.

A tanulmány két részből áll: az első részben Lukács irodalomelméletének szociológiai

vonatkozásait mutatom be, illusztrálva ezzel azt, hogy a szociológia vizsgálódási területe

milyen széles, hisz kutatási területe az irodalmi alkotásokra is kiterjeszthető. A második

részben azt mutatom be, hogy Lukács miként gondolkodott a szociológiáról, és e fejtegetései

mennyiben hozhatók átfedésbe az általa végzett szociologizálással.

29

Pszichológia I.

Kognitív- és szociálpszichológia

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés: 9 óra

Zsűri: Dr. habil. Lábadi Beatrix, egyetemi docens, elnök

Tagok: Dr. Serdült Sára, egyetemi tanársegéd; Dr. Putz Ádám, tudományos munkatárs

Előadások

Basler Júlia: A szociális szorongás kapcsolata a különböző érzelmeket kifejező arcok

felismerésével vizuális kereséses paradigmában

Boda Kamilla, Topa Kristóf János: A városi környezet esztétikája és hangulata: a globális

vizuális tényezők szerepe

Cseh Rebecca: Eltérő valenciájú érzelemkifejezések hatása a vizuális keresési teljesítményre

Gáspár Baksa Gergely: A segítség a véredben van! A plazma- és véradással kapcsolatos

attitűdök vizsgálata

Lázár Gyopárka Barbara: Az inverzió és interakció hatása érzelemkifejező női alakok vizuális

észlelésekor

Rayman Judit: Magyarországon előforduló legális és illegális szerek reprezentációi,

használóinak társadalmi megítélései

Séllei Bianka: A vizuális jegyek szerepe a fenyegető ingerek vizuális figyelmi folyamatokra

gyakorolt hatásában különböző feladatnehézségek mellett

Veszprémi Martina Dominika: A perspektívaváltás és a saját test észlelésének kapcsolata

Rezümék

Basler Júlia (pszichológia MA)

A szociális szorongás kapcsolata a különböző érzelmeket kifejező arcok felismerésével

vizuális kereséses paradigmában

Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a szociális szorongás hogyan hat az érzelmet kifejező

arcok felismerésére, azok ugyanis információt adhatnak az egyénnek arról, hogy másoknak

milyen véleménye van róla, ami befolyásolja a szorongásszintjét és viselkedését. A

résztvevőknek (N=30) vizuális kereséses paradigmában két körben mérges, ijedt és boldog

arcokat kellett megtalálniuk semleges arcok között. A körök között kérdésekkel szociális

szorongást váltottunk ki belőlük, amelyet kérdőívekkel mértük. Az első körben a résztvevők

szorongástól függetlenül a boldog arcokat találták meg a leggyorsabban. A manipuláció az

ijedt arcok felismerésére nem hatott. A szorongó egyének a boldog arcokat a második körben

gyorsabban ismerték fel, mint az első körben és mint a nem szorongók. Ez következhet abból,

hogy elkerülik a szemkontaktust, így az arc más kiugró vonásaira (mosoly) figyelnek, vagy

30

negatívabban értékelik a semleges környezetet és figyelmük az azzal ellentétes, boldog arcra

irányul.

Boda Kamilla, Topa Kristóf János (pszichológia MA)

A városi környezet esztétikája és hangulata: a globális vizuális tényezők szerepe

Mindennapi környezetünkkel állandó, tranzakcionális kapcsolatban állunk: egyrészt mi,

emberek napi szinten formáljuk, alakítjuk a minket körülvevő tájat, másrészt viszont

környezetünk is folyamatosan hatással van ránk, befolyásol minket. A környezet befolyásoló

szerepét az egyénre számos elmélet bizonyítja, mind evolúciós, mind pedig kulturális szinten.

Miután a minket körülvevő környezet ilyen nagy hatással van ránk, egyáltalán nem meglepő,

hogy ezek felismerése rendkívül gyorsan és nagy pontossággal megy végbe. Több kutatás is

rámutatott arra, hogy a természetes környezet azonosítása a globális jellegek felismerésén

keresztül megy végbe, azonban az épített környezetre jóval kevesebb ilyen irányú kutatás

született a mai napig. Ezen szakirodalmak alapján vizsgálatunk célkitűzése a mesterséges,

urbanizált környezet globális perceptuális jellegeinek meghatározása, illetve annak feltárása,

hogy ezek a globális jellegek milyen hatással vannak az egyén hangulatára és esztétikai

értékelésére. Kutatásunk során 157 fő (43 férfi, 114 nő, átlagéletkor 34,63) adataival

dolgoztunk. A vizsgálat során egy többlépcsős folyamatban kiválasztottuk, és külső

személyek bevonásával szortíroztuk, valamint standardizáltuk a vizsgálatban részt vevő

képeket. A résztvevő személyek feladata ezen képek megítélése volt hangulat, esztétika és

stressz alapján, ezen kívül pedig kitöltötték a Beck-féle Depresszió kérdőív rövidített

változatát, illetve a 8 itemes Rövidített Szenzoros Élménykeresés Skálát. Az eredmények

alapján a városi környezetre vonatkozó leginkább tipikus globális jellegek a rejtőzködés és az

áthatolhatóság. A nyitottság, mind globális jelleg pozitívan hat az esztétikára, és negatív

összefüggést mutat a kép stresszfaktorával. Esztétikai szempontból a kevésbé tipikus városi

környezet hat pozitívan az egyén környezeti preferenciájára. Végül utolsó kutatói

kérdésünkben a szenzoros élménykeresés és a stressz kapcsolatát vizsgáltuk meg,

eredményeink szerint a gátolatlanság és az unalomtűrés negatív kapcsolatot mutat a városi

környezet stresszhatásával. Eredményeink alapján elmondható, hogy a globális jellegek hatása

jelentős egy környezet esztétikai és affektív értékelésénél.

Cseh Rebecca (pszichológia MA)

Eltérő valenciájú érzelemkifejezések hatása a vizuális keresési teljesítményre

A kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy érzelmi arckifejezések hogyan hatnak a reakcióidőre. A

feladatban a felvillanó arc után egy számmátrix jelenik meg, amin minél gyorsabban kell

megtalálni a számokat egytől tízig. Mindkét vizsgálatban 4 arckifejezést használtunk: boldog,

dühös, ijedt és semleges. Az ingeranyag vegyesen tartalmazott férfi és női arcokat. Az első

vizsgálatban 100 és 250 ms-os prezentációs időt használtunk, a másodikban pedig 100, 300 és

500 ms-ot. Az első vizsgálatban az egyes megtalálásakor a semlegestől eltérő arcok lassították

a reakció időt, különösen a dühös arcok, amit viszont a teljes feladat megoldásakor javították

a teljesítményt. A második vizsgálatban az ijedt és a boldog arcok lassították, míg a dühös és

neutrális arcok gyorsították a reakcióidőt. A bemutatási idők esetében minél hosszabb ideig

31

látszott az inger, annál nagyobb interferenciát okozott A két vizsgálat eredményeit

összefoglalva a kutatásunk a dühös arcok a facilitáló hatását támasztotta alá.

Gáspár Baksa Gergely (pszichológia MA)

A segítség a véredben van! A plazma- és véradással kapcsolatos attitűdök vizsgálata

A vizsgálat szeparációs evaluációs helyzetben méri fel az olyan toborzási üzenetek

hatékonyságát, amik kiemelik a plazmaadásból fakadó egyéni és társadalmi hasznot, valamint

a kapott pénzjutalom tovább adományozásának lehetőségét. Mivel a legtöbb vérplazmagyűjtő

cég üzeneteiben az adakozásért járó pénzjutalmat hangsúlyozza, elképzelhető, hogy ezzel a

marketingstratégiával mellőznek egy teljesesen különálló potenciális donorbázist.

Amennyiben a potenciális donorok lehetőséget kapnak arra, hogy a kapott pénzjutalmukat

közvetlenül továbbadják egy non-profit szervezet számára, szignifikánsan magasabb

adakozási hajlandóságról számolnak be, mintha csak a pénzjutalomra emlékeztetnék őket. Az

egészségügyi állapotnak szintén hatása van az adakozási hajlandóságra, ugyanis a krónikus

betegségekkel küzdők kisebb hajlandóságról nyilatkoztak. Ezen kutatás lehet az első lépés a

“dupla altruizmus” pszichológiájának feltérképezésében.

Lázár Gyopárka (Pszichológia Doktori Iskola, Evolúciós- és Kognitív Pszichológia Doktori Program)

Az inverzió és interakció hatása érzelemkifejező női alakok vizuális észlelésekor

Jelen vizsgálatunk célkitűzése az inverzió és interakció hatásának feltérképezése volt

érzelemkifejező női alakok vizuális észlelésekor. A boldogság-szomorúság és a düh-félelem

csoportokban nemcsak érzelemkifejező párokat prezentáltunk kommunikatív, illetve nem

kommunikatív helyzetben, hanem önálló női alakokat is, hogy társas és egyéni helyzetben is

vizsgálhassuk az érzelemfelismerést. Eredményeink nagy része nem támasztotta alá a

testinverziós hatás meglétét az érzelmek különböző helyzetekben való felismerésében, illetve

a páros és egyéni helyzet, valamint az interakciós és a nem interakciós kondíciókban is

meglehetősen eltérő eredmények születtek a boldogságot és a szomorúságot, valamint a düh

és a félelem érzelmeket összehasonlítva. Összegezve az általunk kapott sokféle eredményeket,

feltételezhető, hogy a maszkolt arcú emberi alakok által kifejezett érzelmek gyors

megítélésében nem a konfigurális feldolgozás játszik elsődleges szerepet, hanem a test egyes

részei közötti elsőrendű relációs kapcsolatok észlelése.

Rayman Judit (pszichológia BA)

Magyarországon előforduló legális és illegális szerek reprezentációi, használóinak

társadalmi megítélései

A szerfogyasztás (legyen az legális vagy illegális) nem csak Magyarországon, de világszerte

megfigyelhető jelenség, emiatt elengedhetetlen a vele való foglalkozás. Magyarországon bár

illegális szert használó függőkkel is gyakran találkozhatunk, az alkoholizmus problémája a

legmélyebb. Emiatt döntöttem úgy, hogy dolgozatomban célkitűzésként egyszerre dolgozom

fel a legális (alkohol) és illegális (marihuána, amfetamin) szerekkel kapcsolatos általános

reprezentációkat, illetve mutatom be a szerek használóinak társadalmi megítélését.

32

Mivel a témám igen szerteágazó, illetve kissé kötetlen, ezért hipotézisek és feltevések helyett

kutatási kérdésekkel dolgoztam. Kutatási kérdéseim, hogy milyen a külső megítélése a

különböző szereknek és használóinak? Mindez hogyan ivódik be a társadalmi rendszerbe,

hogyan reprezentálódik attól függően, hogy milyen szert használ a függő? Milyen generációs

eltérések érhetők tetten a témára vonatkozóan?

Adatgyűjtésemhez egy rövid online kérdőívet használtam. Ehhez kiötlöttem egy karaktert

(Viktort), aki harmincas éveiben jár és Budapesten dolgozik. Munkája jelenleg elég stresszes,

ezért napi tevékenysége, hogy munka után hazaér és fogyaszt valamilyen szert (alkoholt,

marihuánát vagy amfetamint). Mindhárom történetben Viktor egyféle szert fogyaszt, a kitöltő

attól függően kap egy történetet, hogy melyik hónapban született (januártól áprilisig

marihuána, májustól augusztusig amfetamin, szeptembertől decemberig alkohol). Ezután

Viktorra vonatkozóan tettem fel kérdéseket, amivel a társadalmi megítélését vizsgáltam

(például mennyire megbízható, barátságos, visszataszító... stb), majd zárásként

megkérdeztem, hogy a válaszadó adna-e valamilyen tanácsot a kitöltő Viktornak, és ha igen,

akkor mit.

A válaszok kódolása után az eredményeket korcsoportok szerint is megvizsgáltam, illetve a

Viktornak (különböző szerekhez kapcsolódóan) írt tanácsokat összevetettem. Az eredmények

korosztálybeli különbségeket mutattak a különböző szereknek és használóinak megítélésében.

Ezen felül feltártam, hogy az alkoholfogyasztó történetben adták a legkevesebb szerrel

kapcsolatos tanácsot, mely alapján elmondható, hogy az alkoholizálás, azon belül pedig az

alkoholizmus normatív tényező a magyar társadalomban.

Séllei Bianka (pszichológia BA)

A vizuális jegyek szerepe a fenyegető ingerek vizuális figyelmi folyamatokra gyakorolt

hatásában különböző feladatnehézségek mellett

Az eddigi vizsgálatok szerint az evolúció során egy általános jegyeket detektáló modul jött

létre, amely csak a fenyegető ingereket részesíti előnyben, más negatív ingerek esetén ez nem

mutatható ki. A vizsgálatom során azt tesztelném, hogy nem minden fenyegető inger kap

egyformán kiemelt szerepet a vizuális feldolgozás során.

Emellett a dolgozatom lényeges alappillére a cognitive load elmélet, amely szerint az

egyéneknek nehezebb feladat esetén, nagyobb kognitív terhelésre van szükségük, hogy

megértsék az információt, mint könnyebb feladat esetében. Ennek kapcsán a vizsgálatom

során két egymáshoz hasonló feladatot alkalmaznék, amelyek csak nehézségükben térnek el

egymástól, ezzel alátámasztva a feladatnehézség és a fenyegető ingerekre adott figyelmi

torzítások blokkolhatósága közötti kapcsolatot.

Veszprémi Martina Dominika (pszichológia MA)

A perspektívaváltás és a saját test észlelésének kapcsolata

A nézőpontváltási képességünk használata elengedhetetlen számunkra a környezetünkben

való eligazodás, valamint a társas interakcióink szempontjából. Vizsgálatom célja a

perspektívaváltás sikeres véghezvitelét befolyásoló tényezők vizsgálata. Jelen kutatásban a

saját testtel kapcsolatos tudatosság, valamint a nézőpontváltással kapcsolatos nemi

33

különbségek és a kezesség befolyásoló hatásának vizsgálatára került sor. A perspektívaváltás

során mutatott teljesítmény a testi tudatosság mérésére használt Többdimenziós Interoceptív

Tudatosság Skála segítségével meghatározott testi tudatosság mértékével nem mutatott

összefüggést. A korábban több kutatás által bizonyított nemek közötti különbség csak a

perspektívaváltás végrehajtása során elkövetett hibázások terén volt felfedezhető. A

nézőpontváltás testi aspektusára a vizsgálati alanyok és a referenciaszemély közötti fokokban

mérhető különbség és megemelkedett reakcióidő és hibázási gyakoriság, valamint a távolság

növelésével megemelkedett reakcióidőből lehetett következtetni.

34

Pszichológia II.

Személyiség, evolúciós és klinikai pszichológia

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés:

Zsűri: Prof. Dr. Bereczkei Tamás, egyetemi tanár, elnök

Tagok: Dr. Csókási Krisztina, egyetemi adjunktus; Happ Zsuzsa, Ph.D-hallgató

Előadások

Bernát Katalin: Versek a sötét triád és az empátia tükrében

Fehér Adrián, Mester Patrik Péter: A sötét személyiségvonások, valamint a

jutalomérzékenység és az ártalomkerülés hatása a csoportközi együttműködésre

Glázer Bálint: A GRIT és a kognitív érzelem-regulációs stratégiák kapcsolatának

feltérképezése, élsportolói és nem élsportolói mintán

Horváth Dorottya: Az égig érő fa tetején. A mesék és a személyiség kapcsolódási pontjainak

elemzése

Kemény Viktor: „Az improvizáció lélektana” Az improvizációs attitűd és az autotelikus

személyiség kapcsolatának vizsgálata kevert módszerekkel

Őry Fanni (1): A diádikus coping összefüggése a pszichés jólléttel kapcsolatos

személyiségváltozókkal és a párkapcsolati elégedettséggel

Őry Fanni (2): A lumbális görbület hatása a női test esztétikai megítélésére

Rosenberger Evelin: Stresszelek, tehát vagyok – avagy a stressz csökkentésének módjai a

személyiség és a megküzdési preferenciák tükrében

Vida Dorián: „Narcissus elméjében” Az önimádat kognitív vonásai strukturális

egyenletmodellezési paradigmában

Rezümék

Bernát Katalin (pszichológia BA)

Versek a sötét triád és az empátia tükrében

Kutatásunkban a sötét triád (SD3) az empátia (IRI) és a versek kapcsolatát vizsgáltuk. A sötét

triád tagjai különböző tulajdonságokkal bírnak, azonban az alacsony empátia mindhárom

tagot jellemzi, kutatásunkban azt vizsgáljuk, hogy egy vers olvasásakor és a közvetített

érzések értelmezésénél mennyire számít, hogy egy adott személy empatikus-e. Képes-e a vers

írójának érzelemvilágát megérteni. Hat hipotézisünk van: a sötét hármas és a vers írójával

való együttérzés korreláltatásánál nem kaptunk szignifikáns eredményt. Az IRI által mért

empátia és a vers írójával való együttérzés azonban szignifikáns korrelációt produkált. A sötét

hármas és a versolvasás szeretete között csak a pszichopátia mutatott negatív korrelációt. Az

35

empátia és a rövid érzelmek a vers kapcsán, között nem jött létre szignifikáns eredmény. A

sötét hármas és a rövid érzelmek a vers kapcsán a machiavellizmus meglepő módon pozitív

irányú korrelációt mutatott, a pszichopátia és a nárcizmus nem korrelált. A sötét hármas és az

empátia között negatív irányú korreláció jött létre.

Fehér Adrián, Mester Patrik Péter (pszichológia MA)

A sötét személyiségvonások, valamint a jutalomérzékenység és az ártalomkerülés hatása

a csoportközi együttműködésre

Kutatásunkban azt vizsgáltuk meg, hogy hogyan hat a sötét hármas és a BIS/BAS rendszer a

csoportok közötti együttműködésre. Mindehhez egy általunk kifejlesztett, kísérleti fázisban

lévő, szociális dilemma típusú játékot alkalmaztunk. A kísérletben résztvevők a PTE BTK

hallgatói voltak, akik a játékot négyfős csoportokban játszották. A kísérleti manipuláció során

a játékosokkal elhitettük, hogy egy másik négyfős csoporttal játszanak együtt, akik egy másik

teremben vannak és a rivális kar hallgatói alkotják. Azt feltételeztük, hogy a machiavellisták

csaló stratégiát alkalmaznak majd, de ez nem teljesült. A szubklinikai pszichopaták rövidtávú

nyereségorientáltsága miatt azt vártuk, hogy ők a legnyereségesebb stratégiát fogják

választani, függetlenül minden körülménytől. Ez a feltevésünk beigazolódott. A nárcizmus

pontszámról azt feltételeztük, hogy nem fogja befolyásolni a játékosok stratégiáját, ami

szintén teljesült. A BIS/BAS skálák mentén csak marginális eredményeket kaptunk.

Glázer Bálint (pszichológia MA)

A GRIT és a kognitív érzelem-regulációs stratégiák kapcsolatának feltérképezése,

élsportolói és nem élsportolói mintán

Számos vizsgálat járja körül a kognitív érzelemreguláció témáját, viszont mivel a GRIT egy

új fogalom a pszichológiában, ezért e két területet még nem vizsgálták széles körben. Célom a

GRIT, valamint a kognitív érzelem-regulációs stratégiák közti kapcsolatok feltárása,

élsportolói és nem élsportolói mintán. A kutatásban a GRIT Scale illetve a CERQ kérdőívek

kerültek felvételre, ezt összesen 100-an töltötték ki. (41 élsportoló, 59 nem élsportoló. Az

eredmények rámutattak arra, hogy van szignifikáns kapcsolat a GRIT és a kognitív érzelem-

regulációs stratégiák közt, valamint arra, hogy ez a szignifikáns kapcsolat csupán a GRIT és a

nem adaptív kognitív érzelem-regulációs stratégiák közötti kapcsolatra korlátozódik.

Egyértelművé vált az élsportolók esetében, hogy az egyén minél kitartóbb, minél inkább

képes hosszú-távon elköteleződni, annál ritkábban aktivizál nem adaptív megküzdési

stratégiákat.

Horváth Dorottya (pszichológia BA)

Az égig érő fa tetején. A mesék és a személyiség kapcsolódási pontjainak elemzése

A kutatás célja a mesék és a személyiség kapcsolódási pontjainak elemzése. Az

adatgyűjtésben 249 személy vett részt. A kutatási eszköztár egy saját összeállítású

kérdőívcsomagból és egy interjúból tevődött össze. A szakirodalmi áttekintést követően

feltételeztem, hogy a mesékkel való találkozás gyakorisága, illetve a sajátélményű

36

meseterápiás foglalkozáson való részvétel mentén alkotott csoportok különbözni fognak a

jutalomfüggőség és együttműködés dimenziók egyes alfaktorai, a transzcendenciára való

hajlam, az érzelemszabályozás és az interperszonális reaktivitás tükrében. Az eredmények

elemzése nyomán kirajzolódott, hogy azokra a személyekre, akik gyermekkorban és jelenleg

is legalább heti rendszerességgel kerülnek kapcsolatba mesékkel jellemzőbb a szociális

elfogadás, az empátia, a segítőkészség, a könyörületesség és a személyes kötődés azokhoz a

vizsgálati alanyokhoz mérten, akik ritkábban. Bizonyítást nyert továbbá, hogy a sajátélményű

meseterápiás foglalkozáson való részvétel pozitív hatást gyakorol az érzelemszabályozásra, az

interperszonális reaktivitásra és a transzcendencia-élményre.

Kemény Viktor (pszichológia MA)

„Az improvizáció lélektana” Az improvizációs attitűd és az autotelikus személyiség

kapcsolatának vizsgálata kevert módszerekkel

A jelenlegi tanulmány célja, hogy feltárja a pozitív improvizációs attitűd kialakulása mögött

álló személyiségvonásokat két egymást követő kutatással, kevert módszerek segítségével. Az

első kutatásnál kvantitatív módszereket (személyiséget és divergens gondolkodást mérő

kérdőívek) alkalmaztam és a kutatásban összesen 52 fő vett részt (30 nő/ 22 férfi), akik mind

aktívan zenélnek. Regresszióanalízisek segítségével kiderült, hogy a zenészek

improvizációval kapcsolatos pozitív attitűdjére az érzelmesség negatív, a szenzoros

élménykeresés pozitív hatással van, míg a divergens gondolkodás nem befolyásolta az

improvizációval kapcsolatos attitűdöt. A második kutatásnál kvalitatív módszereket (félig

strukturált interjú) alkalmaztam és összesem 4 fő vett részt (3 férfi/1 nő) a kutatásban. Az

interjúk elemzése után az autotelikus személyiség diszpozíció jellemzői emelkedtek ki, mint a

pozitív improvizációs attitűd mögöttes motívumai.

Őry Fanni (pszichológia MA)

A diádikus coping összefüggése a pszichés jólléttel kapcsolatos személyiségváltozókkal és

a párkapcsolati elégedettséggel

Bodenmann vizsgálta elsőként a párok stresszel való közös megküzdési mechanizmusait.

Definíciója szerint a diádikus coping a párokat érintő stresszel kapcsolatos érzelemregulációt

és problémamegoldó tevékenységek összességét jelenti. A stressz és a diádikus coping tehát

jelentős konstruktumok a párkapcsolati dinamikában. Jelen kutatásom célja az volt, hogy

feltárjam a diádikus coping aspektusainak összefüggéseit a párkapcsolati elégedettséggel, a

feltételes önbecsüléssel, az alapvető pszichológiai szükségletek kielégítettségével, illetve az

én-hatékonysággal. A vizsgálatban használt kérdőívcsomagot csak 25 és 50 év közötti,

párkapcsolatban élő személyek tölthették ki. Eredményeim alapján a diádikus coping

minősége szignifikánsan összefügg mindegyik vizsgált változóval. A páros megküzdés

minősége befolyásolja az egyéni viselkedést a különböző interperszonális helyzetekben,

kihatással van az egyén teljesítményére, önértékelésére, illetve a mentális egészségére

egyaránt.

37

Őry Fanni (pszichológia MA)

A lumbális görbület hatása a női test esztétikai megítélésére

A nők vonzerejének megítélését jelentősen befolyásolja fizikai megjelenésük, amelyet többek

között magassarkú cipő viselésével tudnak manipulálni. Jelen kutatás alapja Lewis, Russell,

Al-Shawaf és Buss (2015) megállapítása, mely szerint a nők lumbális görbülete, azaz a

harmadik és az utolsó lumbális csigolyák közötti gerincszakasz ívének szöge összefügg azzal,

hogy a férfiak mennyire ítélik vonzónak a nő alakját. Jelen kutatásunk célja az volt, hogy

teszteljük ezt az evolúciós hipotézist és dinamikus közegben nyerjünk bizonyítékokat a

magassarkú cipő vonzerőnövelő hatásával kapcsolatban. A modellekről kettő kondícióban,

magassarkú és lapos talpú cipőben készítettünk felvételeket, majd kérdőívben mutattuk be

őket. A kérdőívben a válaszadóknak a nők vonzerejét kellett értékelnie. Eredményeink alapján

elmondható, hogy a magassarkú cipő viselete dinamikus mozgás közben is növeli viselője

vonzerejét, amely pozitív hatás a külső szemlélők nemétől függetlenül érvényesül.

Rosenberger Evelin (okleveles pszichológus/mentálhigiénés és felnőtt klinikai szakpszichológus rezidens)

Stresszelek, tehát vagyok – avagy a stressz csökkentésének módjai a személyiség és a

megküzdési preferenciák tükrében

Kutatásunkban elsőként arra voltunk kíváncsiak, hogy az élmények stresszteli megélésére

való hajlam (Észlelt Stressz Kérdőív), illetve a különböző megküzdési módok preferenciája

(Megküzdési Mód Preferencia Kérdőív) mely személyiségvonásokkal (Cloninger-féle

Temperamentum és Karakter Kérdőív 55) járhat együtt. Továbbá szerettük volna megtudni,

hogy melyek azok a stresszcsökkentési módszerek (általunk összeállított lista), amelyek nagy

népszerűségnek örvendenek, illetve amelyekre a legtöbben nyitottak lennének. Azt találtuk,

hogy az észlelt stressz alacsonyabb szintje együtt jár a magasabb életkorral, a magasabb

önirányítottsággal, együttműködési készséggel, és transzcendencia-élménnyel (TCI 55). Az

ártalomkerülés együtt jár a feszültségkontrollal és az önbüntetéssel mint megküzdéssel; a

jutalomfüggőség a támaszkereséssel, az önirányítottság pedig az önbüntetéssel (fordított

irányban) mutatott összefüggést.

Vida Dorián (pszichológia MA)

„Narcissus elméjében” Az önimádat kognitív vonásai strukturális egyenletmodellezési

paradigmában

Elméleti háttér és célkitűzés: A nárcizmus különböző fajtáit (a grandiózus és a vulnerábilis

nárcizmust) már nagyon sok szempontból megközelítették, s mondhatni a rengeteg elmélet

más és más módon áll a két típus kapcsolatához. A dolgozat elsődleges célja létrehozni egy

olyan modellt, ami segítségével a nárcizmus mélyebb és aprólékosabb elemzése is

lehetségessé válik, mind direkt, mind pedig indirekt módon. A másodlagos cél, hogy a jól

ismert megközelítések mellett beemeljük a kognitív elméleteket, valamint az

információfeldolgozás sajátosságait, s ezek alapján különbséget és hasonlóságot keressünk a

két nárcizmustípus között. Eredmények: Az eredmények alapján elmondható, hogy a

grandiózus és a vulnerábilis nárcizmus, mint személyiségvonások alkotják a modell

38

kiindulópontját, s ezekből eredeztethetők a különböző kognitív komponensek, valamint végül

a pozitív pszichológiai elemek, mint az önértékelés és az élettel való elégedettség is. Bár a két

nárcizmustípus sok hasonlóságot mutat, nagyon sok különbséget is azonosítani tudunk a kettő

között. Az önértékelés, valamint az élettel való elégedettség lehet két olyan konstruktum,

amivel elválaszthatóvá válik a két nárcizmustípus. Következtetések: A modell elemzése és

további eredmények alapján következtethetünk arra, hogy a két nárcizmusfajta kihatással van

mind az önértékelésünkre, mind az élettel való elégedettségünkre, de még a világnézetünkre, a

kognitív beállítódásunkra is.

39

Pszichológia III.

Fejlődéspszichológia

Helyszín: MS Office Teams (online)

Kezdés:

Zsűri: Dr. habil. Láng András, egyetemi docens, elnök

Tagok: Dr. Varró-Horváth Diána Ágnes, egyetemi adjunktus; Budai Tímea, egyetemi

tanársegéd

Előadások

Bali Cintia: Interaktív mesekönyvek vizsgálata a multimédiás tanulással összefüggésben

Bíró Boglárka: Látássérült anyák gyermekneveléssel kapcsolatos beszámolóinak elemzése

Ihász Virág: A saját-életkor hatás érzelemkifejező arcok vizuális keresése során

Járdaházi Evelyn: Ketten együtt: a szülő-gyermek kapcsolat az elsődleges gondozó oldaláról

Lukácsi Tünde: A szégyen közvetítő szerepe az érvénytelenítő szülői környezet és a

borderline személyiségszerveződés között

Orbán Rebeka, Gergelics Noémi: Cyberbullying a társas-kognitív kompetenciák

függvényében

Paczur Hanna: Gondolkodj térben! A téri képességek fejlődésének és fejlesztésének

perspektívái

Rezümék

Bali Cintia (Pszichológia Doktori Iskola, Evolúciós- és Kognitív Pszichológia Doktori Program)

Interaktív mesekönyvek vizsgálata a multimédiás tanulással összefüggésben

Vizsgálatunk során az IKT-eszközök (azon belül is az interaktív mesekönyvek) és az

információfeldolgozás kapcsolatát vizsgáltuk. Mindezt kettős cél mentén tettük: részben

törekedtünk arra, hogy olyan vizsgálati kondíciót hozzunk létre, mely lehetővé teszi annak

feltárását, hogy a tradicionális, multimédiás vagy az interaktív-multimédiás helyzetben

maximalizálható-e az óvodáskorú résztvevők (N = 32; M = 5,50 év) felidézési teljesítménye,

valamint vizsgáltuk a hiperaktivitás/impulzivitás, továbbá a figyelemzavaros tendenciák

potenciális hatásait a teljesítményre nézve.

A vizsgálat összetartozómintás elrendezésben zajlott, az adatok statisztikai elemzéséhez

varianciaanalízist, kovarianciaanalízist, továbbá mediáció elemzést alkalmaztunk. Utóbbi

lehetővé tette számunkra a munkamemóriára vonatkozó értékek prediktor változóként történő

vizsgálatát is.

A résztvevők a multimédiás helyzetben nyújtották a legjobb, míg a tradicionális helyzetben a

leggyengébb teljesítményt, továbbá a figyelemzavaros tendenciákat mutató személyek

szignifikánsan rosszabbul teljesítettek mindhárom helyzetben társaikhoz képest. A mediáció

40

elemzés rávilágított arra is, hogy a munkamemória teszt eredményei és a figyelemzavar

együttesen negatív irányú összefüggést mutatnak a gyermekek interaktív helyzetben nyújtott

teljesítményével. Ez felveti a lehetőségét annak, hogy a közoktatásban eltérő szükségletekkel

nézünk szemben a gyermekeket körülvevő digitális környezetet illetően.

Bíró Boglárka (pszichológia MA)

Látássérült anyák gyermekneveléssel kapcsolatos beszámolóinak elemzése

Kutatásunkban látássérült és látó édesanyák gyermekneveléssel kapcsolatos beszámolóit

hasonlítottuk össze. Jelen vizsgálat fókuszában az állt, hogy milyen hasonlóságok és

különbségek figyelhetők meg a két csoport beszámolóiban a csecsemő szükségigényt jelző

viselkedési mintázatai tekintetében. Továbbá vizsgáltuk, hogy a fizikai kontaktus milyen

szerepet tölt be a szülő-gyermek kapcsolatban. Az édesanyák egészségügyi ellátórendszerben

megélt tapasztalatai a várandósgondozásra vonatkozóan szintén a kutatás fókuszában volt. A

vizsgálatban hat látássérült édesanya vett részt, az illesztett kontroll csoportot hat látó

édesanya alkotta. Az átírt szövegeket tematikus tartalomelemzéssel vizsgáltuk meg. A

csecsemők viselkedési mintázatában nem találtunk különbséget. A fizikai kontaktus

tekintetében azt találtuk, hogy a látássérült édesanyák számára lehetőséget ad a gyermek

tevékenységeinek „monitorozására” is.

Ihász Virág (Pszichológia Doktori Iskola, Evolúciós- és Kognitív Pszichológia Doktori Program)

A saját-életkor hatás érzelemkifejező arcok vizuális keresése során

Sokan foglalkoztak az érzelemkifejező arcokkal. Vannak, akik a düh feldolgozási előnyét

támogatják az észlelésben, amit evolúciós elméletekkel magyaráztak. Mások a boldogság

előnyét figyelték meg, aminek oka lehet a mosoly, mint jól elkülöníthető jelzés.

Közös jellemzőjük, hogy a minta korától függetlenül felnőttek arcképeivel dolgoztak,

figyelmen kívül hagyva az arcok azonosítása során megfigyelt saját életkor iránti

elfogultságot (OAB).

Célunk, hogy érzelemkifejező arcok percepcióját és detekcióját összekapcsoljuk az OAB

elméletével.

A résztvevők óvodások és felnőttek voltak. Gyerek és felnőtt modellek arcait használtuk. A

vizsgálathoz „kakukktojás” vizuális keresési feladatot alkalmaztunk. Semleges arcok között

egy érzelemkifejező arc rejtőzött. Az érzelmek az öröm, a félelem és a düh voltak.

Minden csoport az örömöt találta meg leggyorsabban. A felnőttek hamarabb találták meg a

célingert, ha a modellek életkora illeszkedett az övékhez. Óvodásoknál nem találtunk

szignifikáns eltérést.

Járdaházi Evelyn (pszichológia MA)

Ketten együtt: a szülő-gyermek kapcsolat az elsődleges gondozó oldaláról

Dolgozatomban „Ketten együtt” címszóval az anya-gyermek párosra utalok, melyet az

elsődleges gondozó, vagyis az anya oldaláról vizsgálok. Az anyaság megélése kapcsán Stern

41

elméletéhez nyúlok, ahol bemutatásra kerül az anyai öntudat kialakulása, az anyaság

megélésével kapcsolatos kulcsfogalmak és ezek szerepe az anyai kiégés megjelenésében.

Elővizsgálatom során 30 serdülő-anya párossal dolgoztam kérdőíves eljárás formájában. Az

eredmények alapján egy modell került felállításra, mely szemlélteti, hogy az anya által észlelt

stressz végső soron hatással lehet a gyermek fejlődésére. Az anyai érzelmi élet gyermek

fejlődésére gyakorolt hatásainak tisztázása után központba helyezném az anyai kiégést, a

jelenségben szerepet játszó faktorokat, korábbi kutatásokat és saját fővizsgálatomat

prezentálva. A téma gyakorlati jelentősége kiemelendő, hiszen a probléma nem csupán az

anyát, de gyermekét és egész családját negatívan érintheti.

Lukácsi Tünde (pszichológia MA)

A szégyen közvetítő szerepe az érvénytelenítő szülői környezet és a borderline

személyiségszerveződés között

Vizsgálatunkban a szégyen közvetítő szerepét feltételeztük az érvénytelenítő szülői környezet

és a borderline személyiségszerveződés között. A szégyen és a borderline kapcsolatát több

külföldi és hazai kutatás igazolta. Az érvénytelenítő környezet és a későbbi borderline

személyiségszerveződés kialakulása közötti kapcsolatot Linehan alapozta meg, azonban a

szégyen, mint közvetítő változó újdonságértékű a szakirodalomban. A kérdőívcsomagot 236

személy töltötte ki, 103 férfi és 133 nő. A mintában a kitöltők 18 és 40 év közöttiek (átlag:

26,33 év, szórás: ±6,42 év). A kérdőívcsomag a Borderline Személyiségleltár (BPI),

Érvénytelenítő szülői környezet (ICES), és a felnőtt Szelf-tudatos érzelmek kérdőíve

(TOSCA-3) kérdőívekből áll össze. Eredményeink szerint nemek és korcsoportok szerint is

különbség van a kitöltők szégyen-hajlamában, a nők hajlamosabbak szégyenre, mint a férfiak,

illetve a fiatalabbak szégyen-hajlama magasabb. Borderline tekintetében nemeknél nem lehet

különbséget tenni férfiak és nők között, korcsoportokban viszont igen, a fiatalabb kitöltők

borderline tünetei kifejezettebbek. Az anyai érvénytelenítés és a szégyen a borderline tünetek

varianciájának 28%-át magyarázza. Az anyai érvénytelenítés és a borderline tünetek közti

közvetlen hatás szignifikáns. A szégyen-hajlam beiktatásával kialakított indirekt hatás az

anyai érvénytelenítés és a borderline tünetek között gyengébbnek, de szignifikáns

erősségűnek bizonyult. Ugyanakkor az apai érvénytelenítés és a borderline tünetek közti

közvetlen hatás is csekély, és nem szignifikáns. Végül, de nem utolsó sorban az apai

érvénytelenítés - szégyen-hajlam - borderline tünetek közti indirekt hatás sem szignifikáns.

Orbán Rebeka, Gergelics Noémi (pszichológia MA)

Cyberbullying a társas-kognitív kompetenciák függvényében

Napjainkra a cyberbullying, vagyis az internetes zaklatás vizsgálata a pszichológia egyik

legkutatottabb témájává vált, de még mindig vannak feltáratlan területei. Kutatásunkban a

cyberbullying résztvevőit, vagyis a zaklatókat, áldozatokat és szemlélőket vizsgáltuk olyan

társas kognitív kompetenciák függvényében, mint az empátia, a morális gondolkodás és a

morális önfelmentés. A kutatásban 507 fő vett részt egy online kérdőívcsomagot kitöltve

(életkori átlag: 15,55 év; 12-19, SD=1,46), melyből 182 férfi, 322 nő és 3 egyéb nemű.

Hipotéziseink tesztelésére lineáris regresszió elemzéseket végeztünk. Eredményeink alapján

42

elmondható, hogy a zaklatók és az áldozatok hasonlítanak a morális önfelmentés

alkalmazásában és empátiás nehézségekben. A szemlélők proszociális viselkedéséhez a

morális gondolkodás fejlettsége szükséges, ennek hiánya antiszociális vagy ignoráló

reakcióhoz vezethet. Az utóbbiak miatt érzett bűntudat morális önfelmentési stratégiákat

hívhat elő. Tehát a serdülők morális gondolkodásának és empátiás készségeinek fejlesztése

kulcsfontosságú az internetes zaklatás prevalenciájának csökkentésében.

Paczur Hanna (pszichológia MA)

Gondolkodj térben! A téri képességek fejlődésének és fejlesztésének perspektívái

A téri képességek szerepet játszanak a matematikai képességek alakulásában,

meghatározhatják a gyermekek iskolai sikerességét, hosszútávon pedig későbbi

pályaválasztását is (Burte, Gardony, Hurron és Taylor, 2017). Fontos tulajdonságuk, hogy

fejleszthetők, melynek tesztelésére, megértésére két vizsgálatban kerestük a választ. Az első

vizsgálat általános iskola 4. osztályos gyermekek téri és matematikai képességeinek alakulását

vizsgálja, hat hetes táblagépes, illetve építőjátékos indirekt fejlesztési periódus hatására. Az

általunk alkalmazott fejlesztési módszerek – mind az építőjátékos, mind a táblagépes –

sikeresnek bizonyultak a téri képességek szempontjából. Az második vizsgálat olyan

tényezőket tár fel, amelyek szerepet játszanak a 4-5 éves gyermekek téri képességeinek

fejlődésében. Következtetésünk szerint a téri képességek a kisgyermekkorban még mentesek a

szociális elvárásoktól, a társas befolyásolás hatás azonban kisiskoláskorban már megjelenik,

ám tréning segítségével megszüntethető.

43

Politológia és Nemzetközi kapcsolatok

Helyszín: Ms Office TEAMS (online)

Kezdés: 12:00

Zsűri: Dr. Kákai László, egyetemi tanár

Tagok: Dr. Schmidt Andrea, egyetemi adjunktus; Dr. Glied Viktor, egyetemi adjunktus

Előadások

Janszky József: A magyar politikai elit és kurzusok ideológiái, változásai

Tislér Ádám: Nem minden „zöld”, ami annak látszik – Hogyan tévesztik meg

környezettudatos fogyasztóikat a vállalatok

Rezümék

Janszky József (politikatudományok BA)

A magyar politikai elit és kurzusok ideológiái, változásai

A dolgozatom a magyarországi politikai elit ideológiáját, azok változását, valamint az

egymáshoz fűződő kapcsolatait tárgyalja. Részletekben belemegy bizonyos ideológiai

kurzusok meghatározó személyeibe és pártjaiba. Tárgyalja továbbá a népi-urbánus konfliktus

rendszerváltás utáni politikai hatásait, valamint ezek leképződését a városi és vidéki

szavazókra.

Kitér a rendszerváltozás utáni nagyobb magyar pártokra, azok életútjaira, ideológiai

hovatartozásaikra, valamint azok történelmi eseményekben játszott szerepére.

A dolgozat feszeget hatalomtechnikai, morális és társadalmi kérdéseket is. Arra is keresem a

választ, hogy a XXI. század milyen új tartalmi, gazdasági elemekkel újította meg az

ideológiákat Magyarországon, valamint milyen releváns új ideológiák jelentek meg a politikai

életben.

Tislér Ádám (nemzetközi tanulmányok MA)

"Nem minden „zöld”, ami annak látszik” – Hogyan tévesztik meg környezettudatos

fogyasztóikat a vállalatok

Kutatásunk témája a „zöldrefestés” (angolul: greenwashing), amely az utóbbi időben egy

széles körben elterjedt marketingstratégiává vált, mely során a cégek igyekeznek

környezetkárosító tevékenységüket környezettudatos retorikával, szimbólumokkal leplezni,

ezzel magukat ebből a szempontból jobb színben feltűntetni. Mindezt teszik azzal a céllal,

hogy kihasználják a fogyasztók – az utóbbi időben egyre növekvő – környezettudatosságát.

Vizsgálatunkat 175 fős nemzetközi, demográfiailag heterogén mintán végeztük el.

Kutatásunkban online kérdőíves eljárást alkalmaztunk, mellyel a környezettudatos

viselkedést, fogyasztói szokásokat és a kitöltők környezetismerettel kapcsolatos tudását

44

vizsgáltuk. Ezen kívül használtunk vizuális ingeranyagot, melyet különböző vállalatok „zöld”

szlogenjeiből és lógóiból válogattunk össze. Eredményeinkből arra következtethetünk, hogy a

„zöldrefestés” akár azon embereket is képes megtéveszteni, akik törekednek

környezettudatosan élni, sőt, ezen személyek könnyebben félrevezethetőnek bizonyultak.

45

Nevelés- és Könyvtártudomány

Helyszín: Ms Office TEAMS (online)

Kezdés: 9:00

Zsűri: Dr. Vida Gergő, tanársegéd, elnök

Tagok: Zank Ildikó, tanársegéd; Dr. Koller Inez, egyetemi adjunktus; Dr. Egervári Dóra,

egyetemi adjuntkus

Előadások

Bába Viktória: A célnyelvi kultúra integrálásának lehetőségei a nyelvfejlesztésbe: Francia és

spanyol nyelvkönyvek és online nyelvoktató anyagok tartalmi és módszertani

elemzése

Hajnalné Darabos Dóra: Az anyaszerep sztereotípiáinak ledöntése egy érzékenyítő eszköz

segítségével

Horváth Gergely: Nyelvtanulási motiváció és lehetőségek az eltérő szocioökonómiai háttér

tükrében

Major Tünde Kármen: A gordon-módszer hatékonyságának vizsgálata az óvodában kvalitatív

módszerekkel

Molnár Ferenc: A falanszter lebontása, út az információs társadalom világába. A Nagy

Testvér figyel- Szabadulj ki a könyvtárból program megvalósulása és eredményei

Sütő Ramóna – Bruszt Míra: Tanít-e a társasjáték? – Varázsmesék interpretációja a proppi

mesetipológia tükrében

Rezümék

Bába Viktória (újlatin nyelvek és kultúrák BA)

A célnyelvi kultúra integrálásának lehetőségei a nyelvfejlesztésbe:

Francia és spanyol nyelvkönyvek és online nyelvoktató anyagok tartalmi és módszertani

elemzése

Dolgozatomban a francia és a spanyol nyelv kulturális szerepét vizsgálom a nyelvkönyvekben

és az online didaktikai tananyagokban. Kutatásom céljául tűztem ki magamnak, hogy a

francia és spanyol nyelvórákon alkalmazott tankönyveket és online didaktikai anyagokat

vizsgáljam meg és ezeknek a kulturális tartalmát, jelentőségét elemezzem. Elsőként

definiálom a kultúra az interkulturalitás, s a sztereotípia fogalmát. Bemutatom mellettük

Spanyolország és Franciaország kultúráját és a két országról alkotott sztereotípiákat. Ezek

után kielemzem, hogy az idegennyelvi oktatás célja az évek során mennyiben változott az

előző évi NAT-okhoz képest. Végül a nyelvkönyvekben szereplő kulturális tartalmakat,

feladattípusokat analizálom, illetve hasonló szempontok alapján az online didaktikai

anyagokat is. Fontosnak tartom továbbá a célnyelvi oktatásban és tanulásban résztvevők

személyes tapasztalatait és véleményeit is, ezért kérdőíves válaszok alapján be is mutatom

azokat.

46

Hajnalné Darabos Dóra (közösségszervezés BA)

Az anyaszerep sztereotípiáinak ledöntése egy érzékenyítő eszköz segítségével

Alapjában véve fontosnak tartom az érzékenyítést, szemléletformálást, az önmegismerés

támogatását. Azokat a módszereket részesítem előnyben, mikor a személy saját maga

fogalmazza meg azokat a mondatokat a program végén, amiért azt valóban életre hívták.

Fontos számbavenni a fiatalok sztereotípiáit, bemutatni nekik valós élethelyzeteket, ezáltal

saját magukat szembesítik előítéleteikkel. A kutatás célja, hogy a 15-25 éves korosztály

sztereotípiáit konkretizálja az dolgozó édesanyákkal kapcsolatban, majd az általam

létrehozott, „Heti-Tervező” eszköz segítségével érzékenyítse a foglalkozáson résztvevőket. A

„Heti-Tervező” innovatív. Hiány van olyan módszertani eszközökből, melyek a dolgozó

édesanyákkal szembeni előítéletekkel foglalkoznak, vagy ezzel a csoporttal kapcsolatban

érzékenyítené a társadalmat. Dolgozatomban a már meglévő eredmények is bemutatásra

kerülnek.

Horváth Gergely (angol-történelemtanár, osztatlan képzés)

Nyelvtanulási motiváció és lehetőségek az eltérő szocioökonómiai háttér tükrében

A vizsgálat aktualitása a jelenlegi oktatási szakmapolitikai döntések hozzáférhetőségi és

méltányossági dimenzióiban gyökereznek: a nyelvtanulás, a középiskolában tanuló és

felsőoktatásba jelentkezni vágyó tanulók számára a többletpontok megszerzése miatt, az

előnyszerzés egyik forrása (Új felvételi követelmény, 2019). A kutatás célja, hogy bemutassa,

két eltérő szocioökonómiai hátterű tanulói csoportokból álló intézmény diákjainak (Bourdieu,

1978; Coleman, 1997; Varga, 2018), az angol nyelvtanulásához köthető motivációit és

eszközhasználati lehetőségeit (Eaton, 2010; Ahmadi, 2018). A vizsgálat online, hozzáférési

alapú kérdőív kitöltésével történt. A mintavétel számossága (N1:32, N2:39) nem teszi

lehetővé a reprezentatív értelmezést, azonban a kvantitatív kutatás eredményei megmutatják,

hogy a vizsgálatban résztvevő diákok milyen, az angol nyelvtanulásához köthető célokkal és

ambíciókkal rendelkeznek. Az elemzésben feltárt különbözőségek a családi háttérből

származó tőkehiányokhoz köthetők (Bourdieu, 1978; Andor, 2001; Fehérvári-Varga-Ceglédi,

2018). A jelenlegi oktatáspolitikai preferenciák miatt az alacsonyabb gazdasági, kulturális és

társadalmi hátterű diákok hátrányba kerülnek a felsőoktatás szelekciós mechanizmusában. A

kutatás eredményei megmutatják, hogy mennyire eltérően vélekedik a két vizsgált csoport

nyelvtanulási esélyeiről, lehetőségeiről és céljairól. A feltárt folyamatokban nagy szerepe van

a segítettség érzésének: azok a diákok, akik a nyelvi fejlődésük során nagyobb támogatást

kapnak, sikeresebbnek érzik magukat, így optimistán látják jövőjüket és nyelvtanulásukat. A

külső, tanórán kívüli segítség eloszlása a két csoport között egyenlőtlen, így a családból eredő

hátrányok még inkább elmélyülnek az iskolai évek múlásával. A korlátolt lehetőségek a

nyelvtudást bizonyító dokumentumok megszerzésére azt eredményezik, hogy a megkérdezett

alacsony szocioökonómiai háttérrel rendelkező diákok kevésbé motiváltak a magasabb szintű

vizsgák letételére, illetve mindemellett rosszabb jövőképpel rendelkeznek, így csak kevés

esetben jellemző rájuk a sikereikkel kapcsolatos optimizmus. A hátránykompenzációs,

méltányosságot elősegítő beavatkozások hiányában a nyelvtanulásért járó többletpontok a

magasabb szocioökonómiai hátterű családok gyermekeinek privilégiumává válhatnak. A

bevezető kutatás további mélyfúrások útjait jelöli ki, melyek adekvát beavatkozási javaslatok

adására adhatnak lehetőséget.

47

Major Tünde Kármen (neveléstudomány MA)

A gordon-módszer hatékonyságának vizsgálata az óvodában kvalitatív módszerekkel

A konfliktus az élet természetes velejárója. Dr. Thomas Gordon hatlépcsős konfliktusfeloldó

módszere szülők, tanárok és vezetők eredményességének növeléséhez ad útmutatót.

Hatékonyságának méréséről azonban az óvodások körében elenyésző számmal találunk

kutatási eredményeket.

A vizsgálatban a megfigyelés során két különböző konfliktuskezelési technikát alkalmazó

óvodai csoport gyermekeinek problémamegoldó folyamatai kerültek rögzítésre. A lejegyzett

feltáró módszer mellett egy fókuszcsoportos interjú segíti igazolni és/vagy cáfolni azt a

hipotézist, hogy a Gordon-módszer a leghatékonyabb konfliktuskezelési technika

óvodáskorban.

A tanulmány részletesen kitér a rögzített adatok elemzése nyomán a gyermekek által

megválasztott konfliktuskezelési stratégiák mennyiségi és minőségi alkalmazására a

különböző életkorok függvényében, az óvodapedagógusok szerepkörére, valamint a

hatlépcsős problémamegoldó folyamat óvodában alkalmazható szakaszaira, és azok

megjelenési módjára.

Molnár Ferenc

(könyvtártudomány MA)

A falanszter lebontása, út az információs társadalom világába

A Nagy Testvér figyel- Szabadulj ki a könyvtárból program megvalósulása és

eredményei

Dolgozatomban bemutatom a Nagy Testvér figyel- Szabadulj ki a könyvtárból

könyvtárhasználati program megvalósulását és eredményeit. Az első részben az érintett

tudományok szakirodalmát gyűjtöttem össze. Ezt követően bemutatom a program főbb

verzióit és fejlődését. Részletesebben írok az Országos Könyvtári Napok keretében

megvalósult programról, amelynek célközönsége elsősorban középiskolás diákok voltak. Az

itt készített interjúkat elemzem és leírom, hogy miért lehet jó módszertan a könyvtárhasználat

és a digitális írástudás fejlesztésében egy közkönyvtári térben.

Sütő Ramóna (magyar-könyvtárostanár, osztatlan képzés) – Bruszt Míra (földrajz-

magyartanár, osztatlan képzés)

Tanít-e a társasjáték? – Varázsmesék interpretációja a proppi mesetipológia tükrében

A dolgozat célja egy olyan oktatást segítő társasjáték létrehozási folyamatának a bemutatása,

mely indirekt segítséget nyújthat a roma és nem roma gyerekek közötti interkulturális

kommunikáció megindításához, megkeresve a közös metszetet a népmesék által. A projekt

megvalósításához szükségszerűen vizsgálat alá vetettük a mesék cigány/roma vonatkozásit,

majd pedig Propp által kidolgozott mesemorfológia figyelembevételével megvizsgáltuk

azokat. A kutatás kiterjedt ezen szövegek számának vizsgálatára a tankönyvekben, valamint a

gamifikációs szándék mértékének megállapítására. Mindezekkel együtt a játékos

foglalkoztatás lehetőségeire kitérve bemutatásra került a játék fejlesztésének folyamata. A

kutatás eredményeként létrejött társasjátékkal szintetizálni tudtuk a mesemorfológiát az alsós

48

tanulók életkori sajátosságaival, illetve integráltuk a játékba az interkulturális nevelést

elősegítő elemeket.