ERDÉLYI HAVILAP | VI. ÉVFOLYAM 3. (60.) SZÁM – 2013. DECEMBER – 2014. JANUÁR ÁRA: 7 LEJ

ERZSÉBET-PROGRAM Egy európai sikertörténet | 11. oldal

ÉTELINTOLERANCIA A gyógyulás útján | 42. oldal

CíMLAPON

Kató Béla

VILÁGJÁRÓ Európai

síparadicsomok

A „tej útja” a székely ember csillagösvénye

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL:Az állampolgárok szolgálatában

2

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

3

A magyar nyelv-ben nagyon sok-szor használjuk a „bárcsak” szócskát. Nem azért, mert olyan gyakran elő-forduló szónak kel-lene lennie, mint az „és” vagy „de”,

vagy egyéb kötőszavunk, hanem azért, mert mi, magyarok szeretjük ezt hasz-nálni. Tesszük ezt azért, mert valahogy úgy teremtett minket a Fennvaló, hogy nekünk mindig más kellene, mindig másra vágyunk, nem vagyunk megelé-gedve azzal, ami van.Ezt végig lehet követni egész életünkön. Vegyük például a gyerekkort. Akkor kezdjük, és nagyon intenzíven begyako-roljuk azért, hogy a későbbiekben jele-sen tudjuk használni. Bárcsak szombat lenne, hogy ne kelljen iskolába menni, bárcsak nekünk is lenne olyan autónk, mint Petiéknek, bárcsak mi is mennénk nyaralni, bárcsak, bárcsak, bárcsak! So-rolhatnám tovább, biztos minden ked-ves szülő számára ismerősen csengenek ezek a mondatok. Aztán jön a felnőttkor. Bárcsak ne kel-lene ma dolgozni menni, bárcsak ne ő lenne a főnököm, bárcsak annyi pénzünk lenne, mint Petiéknek, bárcsak, bárcsak, bárcsak! És ez persze addig tart, ameddig meg nem vénülünk, és akkor úgy dönt a Jóisten, hogy abba kell hagyjuk.

A „bárcsakolás” tehát egyfajta rossz az életünkben, mert állandó elégedetlensé-get okoz, de ha jobban belegondolunk, ösztönzőleg is tud hatni. Azért küzdök, azért hajtok, azért dolgozom, hogy el-érjem azt a „bárcsakot” valahogy. Ez persze akkor jó, ha olyan „bárcsakokat” tűzünk ki, amelyek a lehetőségeink sze-rint meg is valósíthatóak. Mert ha nem, akkor csupán negatívan befolyásolják a mindennapi közérzetünket.

HAVONTA MEGjELENő ERdÉLyI köZÉLETI MAGAZIN

VI. évfolyam 3. (60.) szám, 2013. december – 2014. január» Felelős kiadó: Lukács László

» Olvasószerkesztő: Szabó Attila, Miklós Zsuzsánna

» Szerkesztőségi titkár: Gáspáry Lenke» Design&tördelés: Tassaly katalin

» Marketing és terjesztés: Chronos Marketing, Média & PR Ügynökség

Tel.:+4 0748 294 983, office@mediaromania.ro» Munkatársak: Both László, Fischer Alfréd, kiss Csaba, kovács-kendi Lehel, Lázár Lőrinc,

Balogh Réka, Telegdi Péter» Címlapfotó: Bethlendi Tamás

» Lapszámunk elkészítésében közreműködtek:Antony Szilvia, Bányász józsef, Barta Balázs, Bíró Andrea,

Boros Csaba, Farkas Mária, kolumbán Gábor

» Nyomda: Copy&Consulting kft., Budapest » Szerkesztőség: RO-535600, Székelyudvarhely

Orbán Balázs utca 18. számTel./Fax: +4 0266 210 590

E-mail: regio@mediaromania.ro

kiadja a Chronos Consulting kft. ISSN 1844-8216

A kiadvány megrendelhető a szerkesztőségünknél. 3 lapszám: 25 lej, 5 lapszám: 35 lej,

10 lapszám: 69 lej.Céges előfizetőknek egy évre 87 lej (áfával). Előfizetési csomag cégeknek 110 lej (áfával).

Bankszámlaszámunk: RO49OTPV261000070774RO04, OTP Bank, Odorheiu Secuiesc

A megjelent írások nem feltétlenül a szerkesztőség véleményét tükrözik. Meg nem rendelt kéziratokat és fotókat

nem áll módunkban visszaküldeni. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a meg nem rendelt cikkeket és a beérkezett

leveleket rövidített és szerkesztett formában közölje. A Régió Magazin bármely részének

másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása,

feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak

a Régió Magazinra való hivatkozással lehet.

A Régió Magazin megjelenését támogatták:

VEZÉRCIKK

Bárcsak…

De én azt mondom, hogy szálljunk ma-gunkba egy csöppet, és próbáljuk átgon-dolni a mindennapjainkat. Szép helyen élünk itt, a Székelyföldön, mondhat-nánk azt is, hogy egyfajta „Tündérkert-ben”; összetartozunk a sorsunk által, tudunk közösségben, szomszédságban, kalákában gondolkozni. Friss a levegő, tiszták a patakjaink, tavasztól őszig szép zöld a fű a legelőinken, vannak erdeink, gyümölcsfáink jobbnál jobb gyümöl-csöket teremnek. Ez mindennek az alapja, ez nincs meg a világ nagyvárosaiban élő emberek-nek. Hányan gondolhatják nap mint nap, hogy bárcsak élhető életem lenne. Mert a miénk az: élhető, szerethető élet. Fogjuk meg egymás kezét és örüljünk annak, hogy ilyen szép helyen élhetünk.

Jelen lapszámunk az első betűjétől az utolsóig erről szól: az ünnepről, a sze-retetről, az összefogásról, a segítségről, a közösségi vállalkozásokról, mindarról, ami az egészet igényli és nem a felet. Önkormányzatok, gazdasági szerveze-tek sikereiről, határon átnyúló kapcso-latairól, cégek elképzeléseiről, amelyek embereket, gyerekeket segítenek – csak ilyen szerethető dolgokról írtunk ebben a Régió Magazinban.Szeressék Önök is a folyóiratunkat, mert sajnos csak néha tudunk bekopog-ni az ajtajukon. Nehéz manapság kiadni egy igényes, tartalmas lapot. De nem ad-juk fel, már csak azért sem, mert sokan vannak, akik támogatják ezt a magazint, többen ebben a lapszámban is jelen vannak, és mindig tesznek egy annyit, hogy tovább tudjon haladni a „Régió-szekér”. Köszönöm mindenkinek!Bárcsak mindig ilyennek maradna Szé-kelyföld: szépnek, szerethetőnek, barát-ságosnak, segítőkésznek.Áldott, békés ünnepeket kívánok min-denkinek!

LUKÁCS LÁSZLÓ

4

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

CÍMLAPON › Kató Béla: Az Úr és az emberek szolgálatában ....................................................................... 5INTERJÚ› Dr. Zsigmond Barna Pál: Az állampolgárok szolgálatában .................................................... 9KASTÉLYSZÁLLÓK› A Puchner-kastély ................................................................................................................... 10ERZSÉBET-PROGRAM› Egy európai sikertörténet ...................................................................................................... 11› Kétezernél több határon túli magyar gyerek üdült az Erzsébet-programmal .................... 12› Erzsébet-vetélkedő Kárpát-medencei fiataloknak ............................................................... 13

CÉGVILÁGÖSSZEFOGLALÓ› Vegyes gazdasági év ................................................................................................................ 17 PMKIK› Vállalkozói kapcsolatteremtés ................................................................................................... 18BKIK› Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara .................................................................................. 20CÉGPORTRÉ› Velem együtt építsük a várost ................................................................................................ 22GAZDASÁG› Tőkepiaci és gazdasági visszatekintés 2013-ra .......................................................................... 24

ÉLŐ SZÖVET› A „tej útja” a székely ember csillagösvénye ............................................................................. 25› A civil gazdaság az Élet szolgálatában ................................................................................. 28› Tangazdaságok a jövő szolgálatában ..................................................................................... 30

BUDAPEST XVIII. KERÜLET ÖNKORMÁNYZATA› Minőségi változásokat élünk meg ........................................................................................... 33› Több testvéri szál, erős kötelék ................................................................................................. 34BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA› Csepel új utakon ....................................................................................................................... 39› Csepeli bravúr Székelyföldön ................................................................................................... 40

TÁPLÁLKOZÁS› Ételintolerancia-méréssel a gyógyulás útján ......................................................................... 42EGÉSZSÉG› BÉRES az egészséges emberért ............................................................................................... 44RECEPTEK› Almás sütőtökkrémleves a mézeskalács ízeivel ..................................................................... 46› Téli puncs .................................................................................................................................. 46› Bélszín Wellington módra ....................................................................................................... 47› Fahéjas gyümölcskenyér csokoládéval ................................................................................... 47GÓBÉ TERMÉK› Szász Ilyés: a Góbé termék a szívem csücske .............................................................................. 48

REJTVÉNY› Skandi ....................................................................................................................................... 51VILÁGJÁRÓ› Európai síparadicsomok ........................................................................................................... 52ÖRÖKSÉGÜNK› A csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom ........................................................................... 54TÚRAAJÁNLÓ› Magashegyi túra a Fogarasi-havasokban .................................................................................. 56

TARTALOM............................................................................................................. .....................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Megoldás az ajándékozásra!

Székelyudvarhely, Bethlen Gábor utca 39. (az unitárius templommal szemben)

Nyitva tartás: Hétfő – péntek 7:30 – 20:00; Szombat 8:30 – 15:00 Tel.: 0748 291 786

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

5

CÍMLAPON...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

– Az illyefalvi református egyházkö-zösség parókus lelkésze volt 1988-2001 között. Ez idő alatt Várhegyen és Illyefalván református imaházat építtetett, a KIDA alapítvány létre-hozásának kezdeményezője. Mit le-het tudni a KIDA, azaz a Keresztény Ifjúsági és Diakóniai Alapítvány konferenciaközpont és árva gyerme-kek nevelőintézetéről? – Tulajdonképpen 1988-tól egészen 2012-ig voltam parókus lelkésze az egy-házközösségnek; ugyan 2001-től egyút-tal illyefalvi lelkész és püspökhelyettes is voltam, viszont 25 esztendőn keresztül voltam Illyefalva lelkipásztora. Most, hogy püspök lettem, jöttem el, és adtam át véglegesen a helyemet. Addig volt egy segédlelkészem, voltak helyetteseim, akik segítettek a munkában. Illyefalván az első munkám az volt, hogy a csűrt átalakítottuk és létrehoz-tunk egy imaházat – mindez engedély nélkül történt, ezért rám rontott a Secu-ritate és elkezdődött a meghurcoltatás. Aztán ’89 decemberében mint lelkipász-tor azt a kérdést tettem fel magamnak, hogy mit kell most cselekednem, mi az, amivel példát mutathatok az emberek-nek. Az első gondolatom az volt, hogy azt a várat, vártemplomot, amely ’77-ben megrongálódott és nem engedték visszaépíteni, most ha szimbolikusan is, de újra kell építeni, hogy az emberek

elhiggyék, az ő életükben is elkezdő-dött valami új. Ennek a megszervezése és kivitelezése közben jöttem rá, hogy milyen fontos az embereknek, hogy munkahelyek jöjjenek létre és elinduljon egy fejlesztés. Létrehoztunk egy épít-kezési vállalatot és egy asztalosműhelyt a faluban, 50%-os egyházi és 50%-os magántulajdonnal, amely elkezdte a munkálatokat. A vár újraépítésének öt-lete azonban a külföldi támogatók előtt nem volt annyira attraktív, így ki kellett

találni valamit ahhoz, hogy támogatást kapjunk, és így született meg a nyári ifjúsági szállás gondolata. Rájöttünk vi-szont, hogy nem elég, ha nyáron tábo-roztatunk, kellene egy állandó otthon, ahol állandó személyzettel lehetne az ifjúsággal foglalkozni – így elkezdtük felépíteni a konferenciaközpontot. 1992 szeptemberére ez teljesen készen lett, azóta is folyamatosan nyitva áll, több mint 150 ezer ember konferenciázott ott. Ez számomra rendkívül fontos

Az Úr és az emberek szolgálatábanInterjú KatÓ BéLÁVaL, az erdélyI református egyházkerület negyvenhatodIk püspökével

hosszú és tartalmas életpálya az, amIt kató Béla maga mögött tudhat. egy

olyan emBerről van szó, akI egész életéBen azon dolgozott, hogy a közös-

ség erejét állítsa a székelyföldI ügyeInk szolgálatáBa, és azon, hogy az így

megtermelt javak a közösséget szolgálják. a karácsonyI ünnepek közeled-

tével az erdélyI református egyházkerület püspökét azokról a megvaló-

sításaIról kérdeztük, amelyek ezeket a közös ügyeket Igyekeztek mIndvégIg

kIszolgálnI.

.............................

Fotó: Kiss Gábor

6

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÍMLAPON...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

volt, mivel abban az időben mindenki ment Nyugat felé, én pedig próbáltam odahozni a világot. Személyesen folya-matos szabadegyetemi képzésben volt részem azáltal, hogy egyik konferencia követte a másikat, és így rengeteget ta-nultam másoktól, akár a nyugatiaktól, akár az itthoniaktól, mert mindenki a legjavát adta ezeken a rendezvényeken.

Én ’90-ben nem Magyarország, hanem Svájc felé indultam el, és ha szabad azt mondani, ott szocializálódtam és a munkamódszert, a dolgok látásmódját, a hozzáállást a svájciaktól tanultam meg.

Még fel sem épült teljesen a konferen-ciaközpont, jött a második kihívás. Ak-koriban a külföldiek nagyon sok segélyt hoztak az árvaházakba, sajnos azonban ezek egy része eltűnt kézen-közül. Ezért a segélyezők vissza akartak vonulni, és akkor a feleségemmel, aki pszichológus, úgy döntöttünk, hogy felépítünk egy gyerekfalut, ahová árva gyerekeket fo-gadunk be, de ezt sajátos módon. Gyer-mektelen házaspárokat kerestünk fel és ők gyerekeket, csecsemőket fogadtak be a családjukba – az apa dolgozott, az anya pedig fizetést kapott a gondozá-sért. Felépítettünk hét családi házat és a családok összesen 29 gyereket fogad-tak be. Két év múlva lejár a projekt, az utolsó gyerek is betölti az 18. életévét és úgymond kirepülnek. Tulajdonképpen a házak rendeltetése megváltoztatható, tehát nem kötelező, hogy továbbra is ilyen formában mű-ködjön a rendszer. Még gondolkodunk azon, hogy milyen új intézményrend-szert alakítsunk ki, hogy megfeleljen az újkori kihívásoknak. Sajnos, a mentali-tás megváltozott: a ’90-es évek elején egy nő, egy család szenvedett, ha nem született gyermeke, ma már nem min-denkire jellemző ez, akinek születhetne, sem szül. Megváltozott a társadalom hozzáállása, ítélete a gyermekvállalás-hoz. Lehet, hogy éppen olyan fiatal há-zaspároknak fogjuk odaadni a házakat, akik azt vállalják, hogy négy gyerekük lesz, és így igazi családi otthonokat te-remtünk ezekben.

Viszont nem csak ebből áll az életünk. Amikor elkezdtük az egyházi és szociá-lis intézményeket építeni, nagyon hamar felismertem, hogy gazdaság nélkül nincs fejlődés. Csak az egyik része a kérdésnek, hogy hová költsük el a pénzt, de az is fontos, hogy miből fogunk költekezni. Falun éltem és vidéki lelkipásztorként azt tapasztaltam, hogy a privatizáció falun kezdődött el a leghamarabb. Viszont azt is lehetett látni, hogy a falun élők nagy része öregember vagy a városba készü-lő fiatal, így közülük senki sem alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. Nyilván-valóvá vált, hogy képzés nélkül nem le-het az ifjúsággal megszerettetni ezt a gaz-dasági részterületet. Így hát kiküldtünk fiatalokat Svájcba, akik ott dolgoztak, tanultak, hoztak haza tudást, gépeket, technológiát. Tudtuk, hogy ha hazajön-nek, szükségük lesz valamilyen elindulási tőkére, és ebből a gondolatból kiindulva győztem meg a svájciakat, hogy hozzunk létre egy alapítványt, és ez támogasson projekteket. Persze nem ajándékként, ha-nem kamatmentes hitelként.

– Igen, köztudott, hogy a LAM Alapítvány egy mezőgazdasági hi-telintézmény. Mennyire sikeresek, életképesek az ilyen típusú pénzin-tézetek a mai gazdasági helyzetben? – 1999-ben – amikorra már sikerült megerősödnünk – egy szövetkezetet hoztunk létre, amelyet a megváltozott román szövetkezeti törvénykezés miatt egy évnyi működtetés után be kellett zárjunk. A fontos az volt, hogy az em-berek nem veszítették el a hitüket, mert mi nem megbuktunk, hanem megszün-tettük ezt a szervezetet. Amit alaptőké-nek betettek, egy esztendő után 100%-os nyereséggel visszakapta mind a 250 magányszemély. Ezután következett az uniós csatlako-zás, és már azt sem tették lehetővé, hogy egy alapítvány hiteleket adjon. A hitelek kihelyezését egy arra akkreditált intéz-mény kellett végezze, vagyis a bankok mellett megalakultak a mikrohitelinté-ző (IFN) részvénytársaságok. Ekkor 100%-os alapítványi tulajdonnal mi is megalapítottuk a LAM részvénytársa-

ságot. Az alapítvány megmaradt alapít-ványnak, a tőkéjével egy mikrohitelező intézményben részvényes lett és a meg-felelő részvényei után részt kap. Ebből a nyereségből tartja fent magát, szervezi a képzéseket és az egyéb, ehhez kap-csolódó tevékenységeit. Jó példa lehet mindenkinek: a megszerzett tőkét úgy forgatni, hogy abból haszon legyen a közösség számára. Nyilván, ez körforgás, egyre több pénz-re van szükség, így az a kérdés merül fel, hogy miként tudja a LAM a szüksé-ges refinanszírozásra az alapokat meg-teremteni. A legegyszerűbb az volna, ha hitelszövetkezetként működne úgy, hogy az összegyűjtött lakossági pénzt lehetne vállalkoztatni, szintén a lakos-ság körében. De azt nem engedi meg a jogszabály, hogy magánszemélyektől gyűjtsd össze a pénzt, ezt csak erre sza-kosodott intézményektől lehet kölcsön formájában átvenni és azt vállalkozók-nak kiadni, majd összegyűjteni, de azt már kamatostól. Persze, minden pénz-kiadónál van egy fajta rizikó, ezért tarta-lékot kell képezni. A tavaly mindenki olyan hűségesen fi-zetett vissza, hogy megmaradt szinte a teljes tartalékalap. Ezután azt a döntést hoztuk, hogy adjuk vissza az emberek-nek, mert ők voltak a jók és az ügye-sek. Volt, aki örömében sírt, mert ő még ilyen hitelintézményt nem látott, hogy visszaadják a megtermelt nyere-séget. Erre én csak azt mondtam, hogy ez jelenti azt, amikor a tiéd valami, a te munkád, a te tisztességed, a te becsüle-ted térül meg, és annak te is haszonél-vezője vagy.

A LAM jelen pillanatban Belső-Er-délyben működik, Maros, Hargita, Kovászna és Brassó megyékben, de készülünk Kolozsvárra is. Azt gondol-tuk, hogy nem lesz ránk szükség, majd a magánbankszektor megjelenésével min-dent megoldanak, de kiderült, hogy a vi-déken vállalkozó egyszerű embereknek a bankok nem nyújtanak hitellehetősé-get. Mi pedig azzal, hogy ott vagyunk, megismerjük az embereket, közöttük élünk, egy olyan viszony alakul ki, hogy

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

7

CÍMLAPONCÍMLAPON...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

az én intézetem, az én bankom, az én emberem. A másik nagy előnye: amikor valaki letesz egy hitelkérelmet, akkor biztosra meg tudják mondani, hogy az illető mikor kap hitelt és nem egy lát-hatatlan irodában döntenek arról, hogy kap-e vagy sem. Szokták mondani, hogy a pénz ördögi, de nem az, mert van rajta egy erkölcsi kontroll. Ez a kálvinizmus igazi vívmá-nya: nemcsak az imádkozást fogadja el, a kolostori életet, a szent életet Isten-nek tetsző és az ő dicsőségének való-nak, hanem a hivatást, a munkát is, amit szintén úgy lehet az Isten dicsőségére tenni, hogy azon áldás legyen. Mindig azon van a hangsúly, hogy a plusszal mit teszel, mert ha azt is az embertársa-id és közösséged javára fordítod, akkor nincsen vele semmi baj. Az egészséges mérték, amit Kálvin meghatároz, 10% – vagyis nem kihasználni a gyengesége-det, nem uzsoráskodni, hanem betartani ezt a normális határt. Ha azon felül van valami, azt jól meg kell vizsgálni, mert az valakit nagyon megszegényít és fel-borul az egyensúly.

Sokkal több lehetőségünk van, mint amit kihasználunk

– Nevéhez fűződik az önsegélyző pénztár alapítása is. Ön szerint mi-ért volt fontos ezt az intézményt lét-

rehozni, és hogyan tudja ezzel segí-teni a közösségeket? – Amikor püspökhelyettesként én vol-tam a református egyház nyugdíjintéze-tének az elnöke, arra kerestem a meg-oldást, hogy az egy közösségben élők összegyűjtött nyugdíjalapja hogyan le-het biztonságban, mit lehet tenni vele. Sok lehetőség van: lehet bankban tarta-ni, ami rizikós, lehet ingatlant vásárol-ni, lehet vállalkozásokba fektetni, lehet részvényeket vásárolni vele. Látván a világban történteket, úgy vélem, hogy csak az általam kezelt pénzintézmény-ben tudok megbízni. Ha valamilyen ho-mályos helyre tesszük, könnyen elvesz-het a pénzünk. A saját nyugdíjalap-rendszerünkben, mivel a rendszerváltás után sok fiatal lel-készt alkalmaztunk, ma egy nyugdíjasra három és fél befizető esik, ellentétben az államival, ahol több a nyugdíjas, mint a munkás. Viszont azt is látni kell, hogy most így van, de 25-30 év múlva ez az arány nálunk is romlani fog, tehát azt a pénzt, amit most befizet, el kell raktá-rozni valahol, hogy a következő nyug-díjas generáció is megkapja a pénzét. Nálunk a biztonság abban rejlik, hogy az általa befizetett pénzt raktározzuk el, és próbáljuk úgy elhelyezni vállalkozá-sokban, ingatlanban, hogy az további nyereséget termeljen. Így jött az a gon-dolat, hogy a LAM részvénytársaságban

a nyugdíjintézetünk részvényeket vásá-rolt, feljogosítva arra – mint saját tulaj-donában lévő intézmény –, hogy meg is hitelezheti tagi kölcsönként. Ezáltal nem a bankba tette be a pénzét, hanem elhozta egy részét ide és kamat ellené-ben a részvénytársaság rendelkezésére bocsátotta. Ez azt jelenti, hogy ezzel a pénzzel nagyon sok ember a környé-künkön vállalkozni tud és a nyugdíjfize-tők is biztonságban vannak. Az erdélyi közösség fenntarthatósága abban rejlik, hogyha képesek vagyunk azt a keveset, amink van, bizalommal úgy összetenni, hogy azt megszaporítva nagyon sok em-ber élvezze annak hasznát.

– 2002-től a Sapientia Alapítvány kuratóriumának tagja és 2003 októ-berétől az elnöke. Miért tartotta fon-tosnak, hogy a határon átívelő kez-deményezés tagja legyen? – Az egyházunk mindig érdekelt volt a tanításban, fontosnak tartotta a refor-mátus iskolák és egyetemek rendszerét. 1990 óta folyamatosan kértük, tiltakoz-tunk, mindent megtettünk annak érde-kében, hogy visszakapjuk az épületein-ket. Sajnos 2000-re világossá vált, hogy generációk nőnek fel anélkül, hogy ez megtörténne, ezért nem lehetett várni tovább a magyar felsőoktatással. Ekkor fogalmazódott meg – az első Orbán-kormány idején –, ha nem megy állami-lag, akkor a magyar állam segítségével fogjuk megvalósítani. Én tulajdonkép-pen 2003-ban kerültem a Sapientiához, amikor Tonk Sándor, az alapítvány ak-kori elnöke hirtelen meghalt, és akkor én kaptam meg ezt a tisztséget. Ekkor az egyetem szakmai részét és az alapít-ványi munkát elválasztottuk egymástól. Ez rendkívül fontos tíz esztendő az életemből, hiszen nagyon sok esetben konfliktusmenedzsmentet folytattam. Különböző erők, emberek sok minden-ben vitáztak az egyetem kapcsán. Más oldalon nagyfokú diplomáciai képessé-geket kellett bevetni azért, hogy az el-múlt esztendőkben uralkodó politikai szélsőséges viszonyok közepette ne tér-jünk le a helyes útról. Amit a mostani Orbán-kormánnyal sikerült megegyez-

8

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÍMLAPON...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

zünk az, hogy amit az elmúlt 8 évben elvesztettünk, azt most behozzuk. Az egyetem kiváló eredményeket ér el Romániában, a magánegyetemek rang-sorában a legelső. Kettős akkreditációt tűztünk ki célul, a román már megvan, most a magyart szeretnénk megszerezni. Hálózatos egyetem, mivel a Sapientia-rendszerbe most már beletartozik a Par-tium is, így történik az egységes finan-szírozás is. A legújabb terveink között szerepel, hogy Csíkszereda mellett Szé-kelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön is lesz részlege, ami a régiónak is nagyon fontos, sokkal nagyobb jelentősége van, mint ahogyan azt mi gondolnánk. Más tisztségektől megváltam, de a Sapi-entia kuratóriumi elnökeként és alapító atyaként is jelen vagyok, ami nem zárja ki egymást. Püspöktársaim elfogadták ezt és támogatnak ebben.

– 2012 decemberében az Erdélyi Re-formátus Egyházkerület püspökévé választották. Milyen feladatokat állít ez a tisztség Ön elé, miben változott meg az élete? – Az igazság az, hogy soha nem volt könnyű Erdély református püspökének lenni, a múltban sem és most sem, mert ez az egyik legnagyobb magyar gyüle-kezet. Tulajdonképpen egy ország, ahol nemcsak a lélek gondozásáért vagyunk felelősek, hanem az oktatásért, a dia-kóniai munkáért is. Ugyanakkor diplo-

máciai kapcsolatokat építünk és tartunk fent, a szórványosodás kérdéskörével is foglalkozunk, az elnéptelenedés problé-mája is ott van előttünk. Mi még egyszer elvégezzük azt a munkát, amit a társada-lom és a politika kell felvállaljon, és ezt csak úgy lehet elvégezni, ha az ember folyamatosan jó szemmel jó munkatár-sakat választ ki, és tudja, hogyan kell lel-kesíteni őket. Egy ember képtelen lenne mindezt elvégezni, viszont ha megbí-zunk munkatársainkban, akkor van eredménye. Reggeltől estig gyülekezete-ket látogatunk, tárgyalunk, tanítunk, és megpróbáljuk úgy megszervezni az éle-tünket, hogy ne a csüggedés vegyen erőt rajtunk, hanem a reménység. Én mindig azt látom, hogy sokkal több lehetősé-günk van, mint amennyit kihasználunk.

– 2013 nyarán létrejött az Élő Szövet Alapítvány, melyben több neves ku-ratóriumi tag mellett Ön is mint ku-rátor szerepet vállalt. Miben látja új-nak, másnak ezt a kezdeményezést? – Azt hiszem, ha az egész életemet át-tekintem, akkor nem tehetem meg azt, hogy ha bárhol, ahol megjelenik egy kezdeményezés, amelyik az összefogás-ra, az erőink újbóli összegzésére, értéke-ink felmutatására törekszik, valamilyen-képpen ne támogassam. Az Élő Szövet annyi próbálkozás után hi-szi és újrafogalmazza, hogy a saját erőnk-ben van a jövő, mert ha szétnézünk,

látjuk, hogy nem számíthatunk senkire a világban, csak a saját közösségünkre, még ha oly sokszor csalódtunk is ben-ne. Ha élni akarunk, márpedig akarunk, akkor nekünk saját erőforrásainkhoz kell nyúlnunk, ezeket kell feltárni a világnak, és ha szabad értékesíteni, akkor az abból levő hasznot szét kell osztanunk a közös-ségünknek. Ez az egyedüli út, amit járni lehet. Semmi más lehetőség nincs, ezen az úton kell haladni még akkor is, ha va-lamiről le kell mondani.

Magyarországon most lesznek a válasz-tások, és én úgy gondolom, hogy minél többen el kell menjünk szavazni, mert az erdélyi magyarságnak most történik meg a le- vagy felértékelése. Hogyha olyan számban tudunk megjelenni, akkor nem-csak a mostani, hanem a mindenkori kor-mánynak is üzenni tudunk, hogy mi sokan vagyunk, minket nem kerülhetnek meg. Ez nagyon fontos dolog, és ez az üzenet természetesen Bukarest felé is igaz.

– Közelednek az ünnepek, jön a ka-rácsony, a kereszténység legnagyobb és legszentebb ünnepe. Hogyan éli Ön meg a karácsony ünnepét, és püspökként mit üzen a híveknek? – A karácsony mindig egy nagy kihívás, hogy miként és hogyan ünnepeljen az ember. Viszont Krisztus nélkül a kará-csony lehet, hogy valami nagy adok-ka-pok vállalkozás lesz, és utána a boldog-talanság következik. Csak az tudja igazán a karácsonyt ünnepelni, aki elfogadja és elismeri azt az áldozathozatalt, amit Is-ten hozott, nem azért, mert egyszerűen megérdemeltük, hanem azért, mert sze-reti az embert és odaadta a Fiát. Ez egy olyan áldozatvállalás, aminek mi csak harmatcseppjeire vagyunk képesek, de ebből élünk és tanulunk, ezt próbáljuk továbbadni, amikor szeretünk. Ettől él a világ, attól, hogy embertársainkat meg tudjuk érinteni, ők is meg tudnak érinte-ni és ez ad reménységet, hogy érdemes élni. Karácsony táján mindig rá kell te-kinteni a Fényre, mindig lehet erőt me-ríteni Belőle. Az, aki így tud az ünnep-re készülni és ünnepelni, annak biztos, hogy öröme is lesz benne.

LUKÁCS LÁSZLÓ

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

9

TÁJÉKOZTATÓ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Zavartalan a honosítási folyamatA honosítási folyamat jelenleg is zavar-talanul működik Magyarország Csík-szeredai Főkonzulátusán – tudtuk meg Zsigmond Barna Pál főkonzultól. Az érdeklődők egyre tájékozottabbak, egy-re könnyebben szerzik meg a szükséges információkat a dossziék összeállításá-hoz, illetve a honosítási folyamatot ille-tően. „Az utóbbi időben lecsökkent az állampolgársági kérelmek elbírálási ide-je 3-4 hónapra, így ha szeretnének élni szavazati jogukkal a jövő tavaszi ország-gyűlési választásokon, mindenképpen célszerű, ha néhány héten belül beadják az állampolgársági kérelmet, különben kifutnak az időből” – hangsúlyozta a főkonzul.

Beindult az elektronikus regisztrációA papír alapú regisztráció augusztus else-jétől indult el, november elsejétől pedig már elektronikus formában is kérhetik felvételüket a magyar választói névjegy-zékbe azok a külhoni magyar állampolgá-rok, akik élnének szavazati jogukkal a jövő tavaszi választáson. Akárcsak a honosítás kapcsán, a főkonzul elmondása szerint, a regisztráció iránt is nagy az érdeklődés: a Nemzeti Választási Iroda (www.nvi.hu) honlapján napról napra figyelemmel követhető, hogy hány külhoni magyar ál-lampolgár regisztrált. Romániából eddig több mint 30 ezren kérték felvételüket a magyarországi választói névjegyzékbe.

„Nagyon sokan kérnek segítséget, út-mutatót a kitöltéshez, amit mi ezután is minden további nélkül megadunk az ér-deklődőknek” – szögezte le a főkonzul. Az elektronikus regisztráció révén az űrlap szélesebb körhöz jut el, hiszen így azok az állampolgárok is regisztrálhat-nak, akik még nem kapták meg postán a kérelmet. Zsigmond Barna Pál felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy ne vár-janak a regisztrációval, amennyiben sze-retnék megtenni a lépést, hiszen minél korábban regisztrálnak, annál korábban kapják majd meg a szavazólapot, tehát akkor biztos, hogy a választásokat meg-előző 15. napig eljut hozzájuk. Aki nem szeretné a szavazás során a postai utat választani, az kérheti, hogy a szavazólap a Csíkszeredai Főkonzulátusra érkez-zen, ahol szintén 15 nap áll rendelkezés-re a szavazólap átvételére, és ott a kitöl-tés után le is lehet adni a szavazólapot. Aki meg tudja oldani azt, hogy a válasz-tást megelőző 15 nap bármelyikén Csík-szeredába utazzon, annak kézenfekvő megoldás a Csíkszeredai Főkonzulátus-ra kérni a szavazólapot; ebben az eset-ben a regisztrációs kérelemben nem kell postacímet megadni, hanem a lap alján Csíkszeredát kell írni.

Ingyenessé vált anyakönyvezés„Eddig, ha kisbaba született, vagy há-zasságkötés, válás, elhalálozás történt egy családban, és a külhoni magyar ál-lampolgár ezt szerette volna anyaköny-

veztetni, konzuli közreműködői díjat kellett fizetnie. November elsejétől ez az eljárás ingyenessé vált” – közölte Zsigmond Barna Pál.

„Fontos, hiszen erősíti az össze-tartozás érzését”Számtalan programban, rendezvényben vesz részt a Főkonzulátus – legtöbb-ször támogatóként, de előfordul, hogy kezdeményezőként, lebonyolítóként is. Kultúra terén több könyvbemutatót kezdeményezett, koncertet támogatott a külképviselet, de a sport területén is hangsúlyosan jelen vannak. „A kultúra mellett nagyon fontos a sport, a sport-tevékenységek támogatása. Létrehoz-tunk egy Konzulkupa-sorozatot, amely a labdarúgás és sízés területén jelent új-donságot. Emellett, idén immár másod-jára kerül sor a Pénzidomár vetélkedő-re, amely egy középiskolásoknak szóló pénzügyi és gazdasági verseny, amit kö-zösen szervezünk a Sapientiával, illetve az OTP Bankkal. Tavaly több mint 60 csapat jelentkezett a kiírásra, tehát iga-zán sikeresnek mondható. De fontos számunkra a Weöres Sándor-rajzpályá-zat is, amelyet Maros megyében, a Nép-újsággal közösen tavaly valósítottunk meg, és amelybe több száz kisiskolás nevezett be. Ezek az események, azt gondolom, erősítik az összetartozás ér-zését” ” – fogalmazott Zsigmond Barna Pál főkonzul.

LUKÁCS LÁSZLÓ

Az állampolgárok szolgálatábantöBB mInt 50 ezer külhonI magyar állampolgár re-

gIsztrált eddIg a magyarországI választóI névjegy-

zékBe – románIáBól töBB mInt 30 ezer személy nyújtotta

Be kérelmét. magyarország csíkszeredaI főkonzulátu-

sán zavartalan a honosításI, az útlevél-kérelmezésI

és a regIsztrácIós folyamat egyaránt, emellett pedIg

az Intézmény örömmel vesz részt a régIó gazdaságI,

sport-, IfjúságI, Illetve kulturálIs életéBen Is.

10

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................KASTÉLYSZÁLLÓK

A kAstély története A bikali kastély névadója a császárhoz hű, Selmecbányáról származó Puchner Antal Szaniszló, aki a napóleoni háború után Itáliában szolgált, majd 1846-ban erdélyi főparancsnokká nevezték ki, az 1849-es erdélyi hadjáratban több-ször is összecsapott a magyar seregek-kel, később Velence kormányzója lett. A három falut magába foglaló bikali

uradalmat az uralkodó 1841-ben ado-mányozta Puchner Antalnak a császári tábornokként elért katonai sikerei el-ismeréseként. A báró ekkor látogatott először birtokára, ahol az 1840-es évek végén kastély építésébe kezdett. Ami-kor 1849-ben a tábornok fia, Hannibál ellátogatott a birtokra, a kastély épülete már állt, csak az emeleti részen folytak

A Puchner-kastélya puchner-kastély a mecsek láBaInál elterülő hegy-

hát völgyéBen, a tolna-Baranya megyehatár mentén,

BIkal alIg ezer lakosú faluBan található.

még belső munkálatok. Puchner tábor-nok halála után Hannibál vette át a bir-tokot és a park telepítése mellett a kas-télyt is átépítette. Az ő idősebbik fiának, Károlynak nagy tervei voltak a kastély bővítésével kapcsolatban, ám korai ha-lála miatt ennek megvalósítása fiatal özvegyére maradt. Az épület 1889-re nyerte el a ma is látható, romantikában gyökerező, historizáló formáját, addigra fejeződtek be a megkezdett átalakítási munkálatok. A kastélyt 1993-1996 kö-zött felújították, majd egy évre rá mű-emlékké nyilvánították.

A kAstély Az egyemeletes épület U alakú és aszimmetrikus is egyben. A főútról dí-szes kapun érhető el az épület, az egy-kori főbejárat mellett a szépen felújított belső udvar található. A kastély legdí-szesebb – főúthoz közel eső – szárnya historizáló hatású, a stílust meghatározó oszlopokon nyugvó díszes erkélyével, pompás ablakaival. Ebben a szárnyban, az irodák mellett, korhűen kialakított 2 és 4 ágyas szobák és egy – kívülről is jól elkülönítetten látszó – lakosztály ta-lálható. A hatalmas díszfákkal övezett utcai oldalt a Puchner család egykori címere díszíti. A recepcióról a társalgón és a szivarszobán keresztül közelíthető meg a monarchia stílusú étterem. A 4 hektáros parkban apartman-házak, kon-ferenciatermek, sportpályák és egy igé-nyes élményfürdő is található.

FoRRÁS: wIKIpedIa.oRG, pUChneR.hU

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

11

ERZSÉBET-PROGRAM

A Program több mint negyedmillió embernek, köztük több mint 100 ezer gyermeknek biztosított üdülési, pihe-nési lehetőséget 2012-ben és 2013-ban. Ezzel nemcsak Magyarországon számít az elmúlt 20 év legkiemelkedőbb szoci-ális programjának, de egész Európában jelentős kezdeményezés, amely pénz-ügyi hátterében is egyedülálló, hiszen nem használ fel költségvetési forráso-kat. Az Erzsébet-program megvalósítá-sát az Erzsébet-utalvány forgalmazásá-nak pénzügyi eredménye biztosítja.

Idén 50 ezernél is több gyermek ve-hetett részt Magyarország nyolc helyszínén több mint 60 féle Erzsé-bet-táborban, amelyek önrésze a szo-ciálisan rászoruló gyerekeknek mind-össze 1000-2000 forint volt. 12 ezren voltak tematikus Erzsébet-táborban,

közülük választották ki a szakmai vezetők kiemelkedő teljesít-ményük alapján azt a 100 gyereket, akik az Erzsébet Talen-tum Program ke-retében egy őszi és egy tavaszi táborban életkori sajátossága-ikhoz igazodó, te-hetségüket fejlesztő foglalkozásokon és szakmai programokon vehetnek részt. A 7-17 éves ifjú tehetségek tizenkét témakörben: hat sportág – birkózás, ökölvívás, cselgáncs, kosárlabda, lab-darúgás és öttusa – mellett az alkotó- és képzőművészet, a formatervezés, a színjátszás, a népművészet és néptánc terén kerültek kiválasztásra.

Egy európai sikertörténeta magyar nemzetI üdülésI alapítvány által működtetett erzséBet-program,

amelynek két alappIllére a szocIálIs üdültetés és a gyermektáBoroztatás, széles

társadalmI rétegeket érIntve töBBek között a nyugdíjasok, a nagycsaládosok

és a gyermekek számára BIztosít kIkapcsolódásI lehetőséget.

A kormány által támogatott Erzsébet-program eredményei európai szinten is kimagaslóak, hiszen a lakosságszámot figyelembe véve Magyarországon jutnak el az emberek a legnagyobb arányban szociális rendszerben üdülni. A Program az egyik legsikeresebb eszköz az állam szociális felelősségének érvényesítésére.

.................

12

......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ERZSÉBET-PROGRAM

A két táborban összesen több mint két-ezer, a Kárpát-medence országaiban élő magyar nemzetiségű gyerek vett részt. A táborozások részvételi díja gyermeken-ként, teljes ellátással 1000 forint volt.

A CserKÉSZen a Kárpát-medencé-ben meghívásos pályázat volt, amelyet a Kárpát-medence országaiban, nem-zeti kisebbségeiben, szórványaiban élő magyar nemzetiségű, de nem Magyar-országon élő gyermekek számára hir-dettek meg. A felhívásra a szlovákiai, a kárpátaljai, a romániai és a vajdasági

Magyar Cserkészszövetség, valamint a Horvátországi Magyarok Zrínyi Miklós Cserkészcsapata és a szlové-niai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet pályázhatott 10 fős gyermek-csoportokkal. Zánkán mintegy 600 diák pihenhetett szeptember elején és október végén, hatnapos turnusokban. Legtöbben Erdélyből érkeztek, de jöt-tek gyerekek Kárpátaljáról, Vajdaság-ból, Horvátországból, Muravidékről és Felvidékről is.

Határtalan túra: megismerni az anyaországot és a hagyo-mányokatMintegy 1400, határon túli 8-15 éves magyar gyerek tölthetett el egy hetet a Balaton-parti Zánkán, Európa legna-gyobb gyerektáborában. A Határtalan túra minden csoportja bemutatta saját

kétezernél több határon túli magyar gyerek üdült az Erzsébet-programmal

CSeRKéSZen a KÁRpÁt-medenCéBen, hatÁRtaLan túRa: Idén két pályázatot Is

meghIrdettek az erzséBet-program keretéBen határon túl élő magyar fIata-

lok számára.

............

magyarlakta lakóhelyét, annak neves szülötteit, kultúráját és mindennapi éle-tét, így a fiatalok nemcsak az anyaorszá-got ismerik meg jobban, de a magyarság szélesebb, teljes Kárpát-medencei ha-gyományait, múltját és jelenét is.

Az egyhetes tábor azonban legalább ennyire a nyaralásról, a közös élmé-nyekről is szólt, hiszen a zánkai tábor igazi gyerekparadicsom saját stranddal és kikötővel, kalandparkkal, sportcsar-nokkal, színházzal és mozival, hajó- és vitorlásparkkal. Az Erzsébet-tábor épületei teljesen megújultak, ennek köszönhetően már idén nyáron is több mint 9 ezer kisgyerek élvezhette a mai igényeknek megfelelő, korszerű táborozási körülményeket. A fogyaté-kossággal élők is kényelmesen tudnak pihenni, hiszen a létesítmény akadály-mentesített.

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

13

ERZSÉBET-VETÉLKEDŐ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Erzsébet-vetélkedő kárpát-medencei fiataloknak

a magyar nemzetI üdülésI alapítvány tavaly hIrdette meg először az eRZSéBet-VetéLKedőt kárpát-medenceI gyermekek számára. a kIírás szerInt 7-12. osztályos

dIákok nevezhettek 3 fős csapatokkal. a nagy sIkerre való tekIntettel Idén Is-

mét elIndult a vetélkedő, amelyre eddIg töBB mInt 300 csapat regIsztrált: ma-

gyarország szInte összes megyéje mellett felvIdék, erdély, sőt Burgenland Is

képvIseltetI magát.

.........................

Aranyszőrű bárányka, Cserfes történé-szek, Garabonciások, Kárpátok lányai, Sólymok, Székely Harmatfű, Szatymazi barackok, Turul és Tyúkanyók, Világ-béke - néhány csapat azok közül, ame-lyek már regisztráltak és négy forduló során vetélkednek majd az interneten keresztül. A legjobbak pedig a buda-pesti szóbeli döntőn találkoznak 2014 tavaszán, ahol összesen 1 millió forint értékű tárgynyereményekért és nyaralási lehetőségekért mérkőzhetnek meg egy-mással.

2012-ben a négyfordulós interne-tes megmérettetésre Magyarország-ról és a határon túlról is jelentkez-tek diákcsoportok. Magyarországról szinte az összes megye, míg Kárpát-aljáról Munkács és Makkosjánosi, Dél-vidékről Bácskertes, Erdélyből Barót és Jedd, Felvidékről Nagymegyer, Csallóközaranyos, Dolné Obdokovce, Felsőszeli, Hetény, Nagykapos, Nagy-megyer, Nagyszelmenc, Ógyalla, Rozs-nyó és Szenc is képviseltette magát. A több mint 300 jelentkező csapat fele eljutott az utolsó fordulóig.

Milyen színű valójában az Őrség aranya, azaz a tökmagolaj? Hol található Puskás Ferenc, a legendás Aranycsapat balösz-szekötőjének szobra? Ilyen és ezekhez hasonló érdekes, néha vicces, de mindig elgondolkodtató kérdések várták tavaly az Erzsébet-vetélkedő oldalán a diáko-

14

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ERZSÉBET-VETÉLKEDŐ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

kat. A játék készítői figyelembe vették a résztvevők életkorát, így kerülhettek a kérdések közé kalandparkokkal, köny-nyűzenei fesztiválokkal kapcsolatos fel-adványok is.

A kérdéseket idén is pedagógusok írják, hiszen ők ismerik igazán, mi érdekli a fia-talokat, mi kelti fel az érdeklődésüket. Az első fordulóban olyan események, tudó-sok és történelmi alakok emlékét idézik meg, akik méltán elismertek határainkon túl is, a képzeletet messze korokba raga-dó várak kerülnek a fiatalok elé, honfitár-sainknak köszönhető találmányokat kell kitalálniuk, múzeumi tárgyak fotói alap-ján megfejteni, hol lehet azokat eredeti-ben megtekinteni, végül pedig anekdoták végéről elbitangolt csattanókat, a rövid történetekben megidézett alakok képmá-sát kell összepárosítaniuk.

A különböző felméréseken, amelyek ar-ról szólnak, mit tudnak egyes országok diákjai hazájuk történelméről, épített és természeti kincseiről, az Erzsébet-ve-télkedő diákcsapatainak komoly tudá-sa, felkészültsége minden tekintetben megállná a helyét. A felkészülés közös feladat, hiszen a vetélkedő nemcsak a tankönyvekben lévő tudásról, hanem sokkal többről szól: keresni, kutatni kell, kicsit többet gondolkodni. Ezen kívül a vetélkedő érdekes felmérés vagy vissza-jelzési lehetőség lehet a gyerekeket fel-készítő pedagógusok számára is.

Az Erzsébet-vetélkedőt meghirdető Alapítvány bízik benne, hogy a 2013–2014-es tanévben a tavalyinál is több határon túli csapat regisztrál, ennek ér-dekében külhoni szervezetek segítségé-vel felhívást tett közzé olyan intézmé-nyek körében, ahol magyar anyanyelvű diákok tanulnak.

A magyarság történelmét, kultúráját, épített és természeti kincseit feldolgo-zó Erzsébet-vetélkedő már november 15-én elkezdődött, viszont a www.vetelkedo.erzsebetprogram.hu olda-lon egészen a második forduló kezdeté-ig, december közepéig regisztrálhatnak Kárpát-medencei diákcsapatok.

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

15

CÉGVILÁG • Összefoglaló...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

16

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................REKLÁM...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

17

CÉGVILÁG • Összefoglaló...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

a székelyföldi régió magazin gazdasági melléklete............................................... 2013. december – 2014. január

...................................................................................................................................................................................................................................................................

Vegyes gazdasági év

És valóban, nagyon érdekes év végéhez közeledünk, bizonyos jóslatok beváltak, bizonyos események pedig az előrejelzé-sek egy másik oldalát mutatták meg.Való igaz, hogy ez az év nagyon nehéz volt, vízválasztónak is mondható sok társulás életében, hiszen eldőlt, hogy ver-senyképes-e az adott területen, vagy át kell strukturálja az eddigi stratégiáit, eset-leg melléktevékenységek beindításával próbálja stabilizálni a pénzügyi helyzetét; és akadt olyan vállalkozás is, amely mini-malizálta a költségeit, főleg ami a reklám-kiadásokat vagy a munkaerő járulékos költségeit illeti.Látható ez a nehéz helyzet a vállalkozói szövetségek életében is: mindenki küzd, hogy sikerüljön legalább egyben tartani a meglévő egyesületeket, mert kár lenne az eddig befektetett munkát eltékozolni. Nyilván, egyre fajsúlyosabbá válik az a kérdés az üzletember számára, hogy mit is tud kapni egy szövetségtől. A válasz mindig egyszerű volt, de sohasem volt könnyű megértetni a vállalkozókkal: kö-zösséget. Így, egy szóban leírva kevésnek tűnhet, mégis nagyon sok mindent takar ez az egy szócska: összetartozás, közös

érdek, közös problémák, egy nyelv. Ezek tudják generálni a párbeszédet, a közös üzleti kapcsolatok kialakítását, a közös beszállítói csapat összeegyeztetését és számos olyan együttműködési formát, amely előre tudja vinni mindenki cégét. Ezért dolgoznak a szövetségek, ennek a közös szekérnek az előremozdításán, néha kevesebb, néha több sikerrel.Nem mindennapi jelenség a civil világ megerősödése a gazdasági életben és nem feltétlenül azért, mert erőteljeseb-ben lépett fel, hanem azért, mert az átértékelődött szerepkörük miatt meg-sokszorozódott a szerepük. Értem ez-alatt, hogy egyre fontosabb a hitelesség, a bizalom, amely nélkül nincs életképes gazdasági élet. A civil társadalom meg-maradt hitelessége közvetítő szerephez juttatta őket, és akarva-akaratlanul egy híd szerepét kezdik betölteni. Érdekes elmélet kezdett a saját köreink-ben napvilágot látni: egy civil egyesület-hez másképpen tartozik az ember, mint egy vállalkozói szövetséghez. Próbáltuk megtalálni a választ, és arra a következte-tésre jutottunk, hogy ez talán azért van, mert egy gazdasági egyesület esetén az

az érvrendszer működik, hogy miért lesz jobb nekem, ha ide tartozom. Egy civil összefogás esetében pedig úgy tevődik fel a kérdés, hogy mit tehetek én ebben a körben azért, hogy a körülöttem lévő em-bereknek jobb legyen. Két teljesen más megközelítés, ami nem baj, mert két telje-sen más szemlélet működteti ezeket a cso-portosulásokat. Viszont ez a két szemlélet közelít egymáshoz és így született meg az előbb említett civilek átértékelődése.Jó példa erre az Élő Szövet Alapítvány, amely gazdasági alapokra helyezkedve összehangolja az életképes civil elkép-zeléseket és vállalkozói törekvéseket, és dolgozik a közösségért, hogy a bizalmi alapon működtethető kezdeményezések révbe tudjanak érni. Ez a jövő: vagyis a működő, életképes tervek tudnak meg-valósulni, de csak akkor, ha mindenki részt vesz a megvalósításban, aki biza-lommal viseltetik a másik iránt.Ez a következő évek kihívása, oda kell figyeljünk egymásra, jobban össze kell fogjunk, mint valaha.

BÁBa GYÖRGY SZVeSZ eLnÖK

töBB vállalkozó mondta a tavaly, hogy az IdeI év lesz az Igazán nehéz, amI eddIg volt, azt csak a felkészülés Időszakának lehet tekIntenI, az IgazI erőpróBa 2013 lesz.

18

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • PMKIK

1818

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

............

Amikor megalakult a Székelyföldi Vál-lalkozók és Egyesületek Szövetsége, tudtuk, hogy egy olyan szervezet jött létre, amely erős egységet képes megje-leníteni a potenciális befektetők irányá-ba, de azok felé is, akik a gazdasági kap-csolatteremtés kezdeti fázisában voltak. Abban láttuk a kamara szerepét, hogy minél hatékonyabban tudjon olyan kap-csolatot kialakítani az újonnan megala-kult szervezettel, amely a fent felsorolt célokat tűzte ki célul.

A csíkszeredai Főkonzulátus kezdemé-nyezésére, közösen az SZVESZ tag-ságával egy olyan rendezvénysorozat ötlete valósult meg 2011-ben, amely a kapcsolatok kialakításában a lehető leg-jobb szerepet kívánta betölteni.

A kamara elnöke, Vereczkey Zoltán, személyesen kapott felkérést Zsigmond Barna főkonzultól, hogy támogassa a Régiók találkozása rendezvénysoro-zatot mind támogatóként és szakmai partnerként, mind előadóként. A kama-ra szívesen fogadta a felkérést, eleget tettünk ennek, és több mint ötven Pest megyei vállalkozó vett részt a konferen-cián. Szoros együttműködés kezdődött szervezeti szinten és személyesen is a vállalkozók között.

Részt vettünk 2011 nyarán az akkor út-jára indított vállalkozói sátor program-jában is Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetem keretén belül.Ezek után 2012-ben is támogatói és partnerei voltunk a második Régiók találkozása eseményen ugyanúgy, mint az idén. Ebben az évben viszont egy komoly partnerkapcsolati körutat szer-veztünk a már említett tusnádfürdői szabadegyetem vállalkozói programján kívül, egy összetett kamarai és szerve-zeti látogatást.

Vereczkey Zoltán a Bálványosi Sza-badegyetemen, a Wekerle-Mikó sá-torban megtartott gazdaságpolitikai előadásában a globalizmust, mint a világgazdasági válságtól elválasztha-

tatlan fogalmat elemezte. Egy komp-lex társadalmi rendszer válságáról akkor beszélhetünk, ha az abban fel-vetődő kérdések, konfliktusok száma meghaladja az arra adható válaszok számát – mondta a PMKIK elnöke. A globalizmus válságkorszaka alap-vetően az alkalmazkodás-képtelenség lenyomata. A globális kapitalizmus fékek, ellensúlyok, szankciók hiányá-ban nem volt képes kielégítő válaszo-kat adni a növekedési problémakör kihívásaira. A globalizmus esetében önkorlátozásról nem beszélhetünk, a hatalmi pénzszivattyúk étvágya nem csökken, nincsenek válaszok sem a klímavédelem, sem a túlnépesedés kérdéseire. A gazdasági érdekek meg-határozó része változatlanul a válság fenntartásához fűződik. A bajba ju-tottak, a válság által sújtottak köre az egyéntől a vállalkozáson keresztül egészen a nemzetállamokig terjed. A görög példa is mutatja, hogy még min-dig nincsenek hatékony eszközök az Európai Unió kezében – hangsúlyozta Vereczkey Zoltán.

A szabadegyetem programjai mellett, körutunk során, találkoztunk az udvar-helyi vállalkozói egyesülettel (Udvar-helyszéki Kis- és Középvállalkozások Szervezete), a Csíkszeredában lévő Hargita Megyei Kereskedelmi és Ipar-kamara vezetőségével, a Szentgyörgyön székelő Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttségével, valamint a kovásznai vállalkozói szövetséggel (ASIMCOV).

Vereczkey Zoltán a globalizmus válságáról, a lokális érdekérvényesítés

fontosságáról beszélt előadásában

Vállalkozói kapcsolatteremtés

pest megyeI és érd megyeI jogú városI kereskedelmI és Iparkamara (pmkIk) szá-

mára mIndIg fontos volt és prIorItást élvezett a határon átívelő gazdaságI

kapcsolatok hatékony kIalakítása és azok ápolása.

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

19

CÉGVILÁG • PMKIK...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Kamaránk július 23-28. között piacfeltáró üzleti delegációt indított Erdélybe. Kül-döttségünket mikro-, kis- és középvállal-kozások alkották. A vállalkozók külön-böző gazdasági ágazatokból – építőipar, kereskedelem, szolgáltatás, könnyűipar, egészségügyi szolgáltatás, informatika, fuvarozás, kézműipar, nyomdaipar – ér-keztek. A szakmai program elsődleges úti célja Hargita és Kovászna megye volt. Delegációnk megismerkedett a helyi gaz-dasági környezettel, a térség fejlesztési céljaival és mindenekelőtt a helyi vállal-kozókkal. Üzletember-találkozóinkat három helyszínen rendeztük meg: Szé-

Balási Csabát, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét hallgatják a Pest megyei vállalkozók

Lukács László, a Székelyudvarhelyi Vállalkozók Egyesületének vezetője, a PMKIK elnöke és főtitkára

köszöntötték a vállalkozókat

kelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sep-siszentgyörgyön.

Székelyudvarhelyen Lukács László, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének ügyvezetője, Csíkszeredá-ban pedig Balási Csaba, a Hargita Me-gyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott konzultációval egybekötött referá-tumot az üzletembereknek. Sepsiszent-györgyön a területileg illetékes kamara Fejér László Ödön elnökségi taggal, va-lamint a nemzetközi kapcsolatokért fele-lős munkatársaival állt rendelkezésünkre. Az üzletemberek közötti tárgyalásokról

tárgyAlássorozAt A kApcsolAtépítés jegyében

Alig volt szabad szék a Wekerle-Mikó sátorban

készült felvételek is hűen tükrözik a kap-csolatkeresést, az együttműködési szán-dékot. Valamennyi tárgyalópartnerünk megerősítette, hogy az üzleti kapcsolatok sikere, koordinálása, szervezése mindig is személyfüggő volt. A Kárpát Régió Üz-leti Hálózat keretében és a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint erdélyi társszer-vei közötti kapcsolatépítés jegyében foly-tatjuk a megkezdett tárgyalásokat.

FaRKaS mÁRIapeSt meGYeI éS éRd meGYeI JoGú VÁRoSI

KeReSKedeLmI éS IpaRKamaRa

20

......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • BKIK...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Tagjaik mindazon magyarországi szék-hellyel, telephellyel rendelkező gazdál-kodó szervezetek, amelyek vállalták az önkéntes kamarai tagságot, és aktív sze-repet kívántak vállalni a főváros gazda-ságszervező tevékenységében.A Budapesti Kereskedelmi és Iparkama-ra legfőbb hivatásának tartja, hogy ön-kormányzati elven alapuló működésével előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, óvja az üzleti forgalom biztonságát és a piaci magatartás tisztes-

ségét, ellássa a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítését.

A BKIK fontos szerepet játszik a köz-ponti gazdasági régióhoz tartozó vállal-kozások piacra jutásának segítésében, a vállalkozói környezet feltételeinek ma-gasabb szintre emelésében. A kamara tisztségviselői és ügyintéző szervezete arra törekszik, hogy a piaci versenyben a vállalkozói környezet javításával, gaz-

dasági elemzésekkel, előrejelzésekkel, a szakképzés feladatainak koordinálá-sával, javaslatokkal, megbízható üzleti kapcsolatok kiépítésével, jogi, adó- és egyéb üzletviteli tanácsadással hatéko-nyan segítse tagjainkat és a gazdasági élet szereplőit. Az iparkamarának – mint köztestületi formában működő gazdasági önkor-mányzatnak – elsődleges feladata a gaz-daságfejlesztés és az általános gazdasági érdekképviselet. A kamara ezért szük-ségesnek tartja, hogy minél szélesebb körű vélemény-nyilvánítási lehetőséget kapjon a gazdasági jogalkotásban, ezál-tal együttműködhessen a helyi gazdaság fejlődésének erősítésében, valamint a főváros és a kerületek ipar- és keres-kedelempolitikájának kialakításában. Érdekérvényesítő tevékenysége kétirá-nyú: a tagok érdekei szerint jár el a köz-igazgatással való együttműködés során, továbbá saját tagjai között is végez ér-dekegyeztetést. A hangsúly a kölcsönös párbeszédre helyeződik.2012-től bevezetésre került az egyéni és társas vállalkozások kötelező kama-rai regisztrációja, mely nagymértékben hozzájárult a kamarai feladatok hatéko-nyabb ellátásához. A regisztráció ered-ményeként létrejött vállalkozói adatbá-zis segítségével részletes és naprakész információ nyerhető a gazdálkodó szervezetekről, mely megkönnyíti a gaz-

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK)

a BudapestI kereskedelmI és Iparkamara (BkIk) Immár töBB mInt 160 éves múltra

tekInt vIssza. mInt magyarország legnagyoBB taglétszámú gazdaságI kama-

rája Budapest gazdaságI, társadalmI közéletének meghatározó tényezője.

jelenleg közel 4000 önkéntes tagja van a kereskedelem, az Ipar, a szolgáltatás

és a kézműIpar területéről.

......................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

21

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGVILÁG • BKIK CÉGVILÁG • BKIK...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

dasági folyamatok elemzését, így irányt mutat a gazdasági fejlődés eléréséhez. A kamarai nyilvántartás elősegíti az üzleti forgalom biztonságát mind a vállalkozá-sok egymás közti, mind a fogyasztók és a vállalkozások közötti szerződéses kap-csolatokban is.

A BKIK nemzetközi szerepvállalása A nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiépítése, illetőleg fejlesztése is komoly hangsúlyt kap a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rövid és hosszú távú stra-tégiájában. A vállalkozások nemzetközi megjelenését kereskedelemfejlesztési eszközökkel – kiállításokon, vásárokon való megjelenéssel, szakmaspecifikus kiadványokkal, beszállítói programok és nemzetközi konferenciák szervezésével – segíti elő.

A nemzetközi kapcsolatok erősítése érde-kében a Budapesti Kereskedelmi és Ipar-kamara közvetítésével és elnökségével jött létre 2010 nyarán a Duna Menti Keres-kedelmi Kamarák Szövetsége (Danube Chambers of Commerce Association, DCCA) is, amely közvetetten számos or-szág vállalkozásait tömörítve a határokon átnyúló, közös társadalmi-gazdasági érde-kek elősegítésén keresztül kíván bekap-csolódni az európai Duna-stratégiába.

A BKIK a Duna menti régió mellett kiemelt területnek tekinti a Kárpát-me-dence országait, illetve ezen térségben a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kialakítását. Ennek érdekében a 2009-ben megalakult Székelyföldi Vállal-kozók és Egyesületek Szövetségével (SZVESZ) az elsők között alakított ki partnerségi viszonyt. Ennek a partner-ségnek köszönhetően számos olyan projektet sikerült lebonyolítani, sikerre vinni, amelynek kézzelfogható eredmé-nyei voltak és vannak a vállalkozók szá-mára. Hathatós segítséget nyújtott azon vállalkozóknak, akiknél legalább a szán-dék már megszületett, hogy gazdasági kapcsolatokat alakítsanak ki székelyföldi társaságokkal.

Tovább erősítve ezen kapcsolatokat, a BKIK 2009-től kezdődően rendszere-sen szervez székelyföldi partnereinkkel közösen vállalkozói sátrat a nagy múltú Bálványosi Szabadegyetemen és Diáktá-borban Tusnádfürdőn. A tábor keretein belül előadások, üzleti megbeszélések, állásbörzék és számos olyan esemény zajlott le, amely kötetlenül, keretek nélkül leültette a vállalkozókat, a leen-dő munkavállalókat, az önkormányzati szereplőket vagy éppen a politikuso-kat egy asztalhoz a sátor falai között. A tusványosi programok és a BKIK-SZVESZ Vállalkozói sátor programjá-

nak szervezésében szervesen részt vett a Kárpátia Magyar-Román Kereskedel-mi és Iparkamara is.

2012 februárjában a vegyes kamara elnökének Kiss Ervint, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárát választották meg. Kiss Ervin a meg-választását követően elmondta, hogy kiemelten fontos a kétoldalú gazdasá-gi kapcsolatok erősítését segítő vegyes kamara működése, mivel a magyar tő-kebefektetések aránya napról napra jelentősebb Romániában. Beszédében kiemelte, hogy a kormány által a múlt évben elfogadott Nemzeti Vidékstraté-gia egyik kiemelt pontja a Kárpát-me-dencei határon túli magyarsággal való együttműködések kialakítása. Ennek két legfontosabb területe a gazdaságfejlesz-tés és a szakmai kapcsolattartás, amely egyöntetűen egybevág a Kárpátia és a BKIK céljaival.

Tehát a BKIK – mint a hálózati együtt-működés egy intézményes formája – nem csak az egységes gazdasági érdek-érvényesítés terén segít. A vállalkozások együttesen látható méretű piaci szerep-lővé válhatnak mind hazai, mind nem-zetközi színtéren.

SZatmÁRY KRIStÓF

eLnÖK – BKIK

Kiss Ervin, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára

22

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................CÉGPORTRÉ

– A 1991-ben alakult a cég honnan indult? Honnan jött az ötlet, hogy építkezéssel, fa nyílászárókkal, fahá-zakkal, kertészettel, kertrendszerek-kel foglalkozzanak? Merre halad és milyen a mostani helyzete a cégnek?– Tulajdonképpen a céget jómagam és akkori kollegám, B. Sándor indítottuk közösen. Feltérképeztük a lehetősége-inket, kapcsolati rendszerünket, és úgy döntöttünk, nekivágunk. Az 1990–93-as kezdeti időszakban utakat, valamint

tük be az erkedi (Archita) és miklóstelki (Cloasterf) evangélikus vártemplomok rehabilitálási, felújítási munkálatait.

A másik ágazata a cégnek, amit időköz-ben kifejlesztettünk, a fás részlegünk, amire egy idő után mindenképpen szük-ség volt a kulcsra kész épületek kivitele-zésénél.

Mindig is a minőségre törekedtünk, ez az, ami – legyen az bármilyen vállalkozás – a legelső szempont kell legyen. Az egy másik kérdés, hogy ezt a minőséget mi-lyen áron fizetik meg. Románia alacso-nyan teljesít gazdasági szempontból és a szakemberek nincsenek kellőképpen megfizetve. Régebb a szakember büszke volt saját magára, szakmájára, most, aki a szakmát megbecsüli, fejleszti, alul van értékelve. Sokszor elbeszélgettük a ma-gánvállalkozók szövetségénél is, hogy a szakmaiságra, a szakemberekre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni, mert a gaz-daságot ők viszik előre. Lehetnek dip-lomás szakemberek, ha a hátuk mögött nincs egy szakcsoport, nincs, akit irá-nyítsanak, nincs, aki teljesítsen, akkor ez a hiány gazdasági szinten lesz érezhető. A szakmát elméleti és gyakorlati szinten kell átadni, ezért nagyon fontos vol-na, ha a tanügyi képzés megerősödne. Nagyon nagy a hiány a gazdaság több szegmensében: a fémiparban, az építő-

magán- és állami beruházásokat vitelez-tünk ki. A sors úgy hozta, hogy útjaink elváltak, Sándor elment az út- és hídépí-tő szakmába, egy külön céget alapítva, én megmaradtam a civil építkezés mel-lett, és vittem tovább a Macops céget.

A kezdetekben a piac nyitott volt, de a kilencvenes évek vége felé mind többen és többen lettek a versenytársak, ezért kénytelenek voltunk mi is fejleszteni magunkat a szakmán belül. Az 1998–2010-es időszakban állami közbeszer-zési pályázatokat nyertünk meg, sikerült minden szinten gyarapítanom a céget, tudtunk fejlődni technológiai vonalon, de ugyanakkor jó szakembereket, mér-nököket és mestereket is lehetőségünk adódott alkalmazni.Ezek után kiviteleztünk vízvezetési és csatornázási munkálatokat, amelyekből több megvalósításunk is van a környéken: vízellátás – Oroszhegy, Szentmárton, Felsőboldogfalva, Muzsna; csatornázás – Korond, Felsőboldogfalva, Betfalva, Ke-resztúr, de Brassó és Maros megyékben is voltak hasonló projektjeink.

Műemlékvédelem terén is nyitottunk a piacon, megvalósításaink között szere-pel a keresdi Bethlen-kastély, ugyanak-kor Brassóban és Segesváron a várban is vannak ilyen műemlék jellegű munkála-taink. Legutóbb ez év júniusában fejez-

BÁLInt antaL, a székelyudvarhelyI macops cég tulajdonosa, a kIlencvenes

évek kezdetétől azért dolgozIk, hogy mInőséget termeljen, határIdőre tel-

jesítsen, családI hátteret BIztosítson a vállalkozása mögé és a munkája ál-

tal a várost építse. a kezdetekről, a megvalósításaIról és a terveIről Beszél-

gettünk vele.

.....................

Velem együtt építsük a várost

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

23

CÉGPORTRÉCÉGPORTRÉ

iparban, a könnyűiparban stb. A szakok-tatást magasabb szintre kellene emelni, ez lenne a jövő titka: szakembereket ne-velni és visszaadni a szakma méltóságát.

Fás részlegünkben van egy 800-1000 m²-es termelőfelületünk, ahol nyílás-zárókat, faházakat, kerti bútorokat gyártunk, amelyeket Magyarországon, Németországban értékesítettünk, jelen-leg tárgyalásokat folytatunk olasz meg-rendelőkkel is. Mindenkinek és minden szegmensnek megvan a konkurenciája, én mégis azt hiszem, hogy aki minőség-ben gondolkodik a jövőben, az többet fog tudni eladni a piacon, mint aki csak mennyiséget akar gyártani drágán.

A másik szempont, ami fontos a mi-nőség mellett: az árrés és a határidő, amelyhez a román piac nincs hozzá-szokva. Egy másik gond az, hogy a nyugati piacokhoz viszonyítva nagyon alacsonyak az áraink, ezért nem tudjuk rendesen megfizetni a szakembereket, ebből kifolyólag jelentősek az elván-dorlások. Több lehetőséget kell adni a szakembereinknek, hogy ne menjenek el külföldre, mert ez idő alatt itthon teljesítenének és a régiónk gazdaságát vinnék előre.

A kertészeti ágazatunk párhuzamosan alakult ki az építkezéssel. 15 évig végez-tük Székelyudvarhely zöldövezetének a karbantartását, most pillanatnyilag a hivatal nem tart igényt a szolgáltatása-inkra, de ha majd újra igényt tartana, akkor állunk elébe. Ezen a területen is vannak szakembereink. Voltak meg-rendeléseink a kertészeti ágazatban ebben az évben is szép számmal, pél-dául Nyárádmagyaróson alakítottunk ki zöldövezetet térburkolattal és játszó-térrel.

– Melyek a jövőbeli terveik? – Örömmel tölt el, hogy a családom mellettem van. Egy vállalkozásban arra kell törekedni, hogy a vállalkozónak a magánélete legyen kiegyensúlyozott, nyugodt, mindig álljon a család mögöt-te. Ha ez nem így van, akkor negatí-

van befolyásolja az üzleti vállalkozását, mert csak teljes kapacitással tudunk jól dolgozni, ezt pedig csak nyugodt családi háttérrel lehet. A főiskolai évei alatt a nagyobbik fiam bekapcsolódott az üzletbe, és mostanra elmondhatom, hogy teljesen egyenlő partnerként te-vékenykedünk a cégben. Büszkeséggel tölt el, hogy nagyon jól ráérzett a piac-ra és alapjában azokat az elveket képvi-seli, amelyeket én. Benne látom a cég jövőjét.

Hosszú távon azok a dolgok érvénye-sülnek, amelyek mögött a minőség, a határidők betartása áll. Ezt kell foly-tatnunk, hogy továbbra is sikeresek legyünk. A jövőre nézve vannak elkép-zeléseink, akadnak már pályázati úton elnyert munkálatok: műemlékvédelem, építkezés, zöldövezeti munkák. Bízom abban, hogy sikeresek leszünk a jövő-ben is.

– Mit tart a legsikeresebbnek a cé-gén belül?– Egyrészt a legsikeresebb lépésnek azt tartom, hogy a családomat be tud-tam kapcsolni a vállalkozásba. Másrészt – kivitelezési szinten – büszke vagyok arra, hogy Székelyudvarhelyen szinte az összes parkot mi építettük: a Beth-len negyedi parkot, a Megemlékezés parkját, a városi nagy parkot. Ezekben a munkákban benne van a lelkünk, ezért is fájlalom egy kicsit, hogy 15 évi gon-dozás után most nem igénylik a mun-káinkat.

Számomra a harmadik sikeres dolog az, hogy mindvégig igényes voltam a mun-

katársaimmal, magammal, mondhat-nám, mindenkivel szemben, és ennek köszönhetjük, hogy ilyen helyet fogla-lunk el a piacon.

– Melyek a legnagyobb nehézségeik? – A legnagyobb nehézség, hogy az ál-lami beruházásoknál a fizetések nem történnek meg időben. Vannak csúszá-sok, késések, és vannak olyan több éves befejezett munkáink is – iskolák, állami építmények –, amelyek számláit már rég letettük, az ÁFA kötelezettségeinknek is eleget tettünk, de még most sem kap-tuk meg a pénzt, pedig az embereket, beszállítókat ki kellett fizetni. Ezeket a nehézségeket sajnos banki hitelből va-gyunk kénytelenek finanszírozni.

70-80 személyt foglalkoztatunk évente, több tízezer lejt fizetve be adó és illeték-ként évente. És mivel rajtunk kívül még sok ilyen vállalkozó van a városban, aki befizet a kasszába, fontos, hogy legyen egy olyan politikum is, amely ezt helye-sen használja fel a közösség érdekében. Városfejlesztés, turizmus és egyéb olyan téren kell dolgozni, aminek eredménye-képpen a tőke beáramlik a vidékünkre. Ez lenne a politika felelőssége: amit mi befizetünk, azt okosan, helyesen hasz-nálja fel.

Ez már közös gond, de a város baja az én bajom is, és ha én meg tudom oldani ezeket, ha én ráérzek ezekre a lehetősé-gekre, akkor a közösségnek is sikerülni fog. Ebben bízom, ennek szellemiségé-ben fogok tovább dolgozni.

BíRÓ andRea

24

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................GAZDASÁG...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

ÉLŐ SZÖVET

Szemben a tavalyi évvel, amikor mind a kötvények, mind pedig a részvények jelentős hozamokkal örvendeztették meg a befektetőket, 2013 más képet mutatott. Míg a részvénypiacok többsé-ge – különösen Amerikában – még fo-kozni is tudták a pozitív eredményeket, a konzervatív, elsősorban kötvényeket előnyben részesítő befektetőknek bi-zony nem nagyon lesz okuk a pezsgő-pukkantásra az év végén.

Mit is jelent ez számokban? Ha valaki az év elejétől tiszta amerikai állampapírcso-magot tartott, november végéig 2,5%-kal ért kevesebbet a befektetése. Ha német állampapírba tette a pénzét, az 0,95%-ot veszített az értékéből. Ha azonban fel-törekvő piaci állampapírokat (dél-ame-rikai, délkelet-ázsiai, kelet-európai) vásá-rolt, 6,5%-kal szegényebben várhatja az év végét… Ezzel szemben az amerikai részvények 27, a németek 24, a japánok 51%-ot erősödtek idén (saját devizájuk-ban számolva), negatív meglepetést talán csak a kínai részvényindex mindössze 5%-os növekedése okozott.

Milyen gazdasági folyamatok indo-kolták ezeket a folyamatokat?Nézzük először Amerikát. Bár a költség-vetési vita ismét borzolta a kedélyeket, ha a politikai függöny mögé nézünk, az alapvető számok nem rosszak. A magán-szektor gazdasági növekedése az év fo-lyamán 3% feletti volt. Más kérdés, hogy a monetáris lazítás – havi 85 milliárd dol-láros jegybanki kötvényvásárlás formájá-ban – nélkül vajon fenntartható-e ez az ütem. Ugyanakkor tavaly szeptember óta – amikor is ezen folyóirat hasábjain rész-letesen foglalkoztunk Amerika újraiparo-sításával – a palagáz forradalom okozta energiaköltség-előny már a makrogazda-sági számokban is testet ölt. Csak hogy két példát említsünk: az USA immár több üzemanyagot exportál, mint amennyit importál (2005-ben az export mindösz-sze 20%-a volt az importnak!). Az egyik leginkább energiaigényes szektor, a mű-anyagipar kivitele 50%-kal haladja meg a 2006. évit. Jó esély van rá tehát, hogy Amerika szolgáltatói nagyhatalomból is-mét ipari nagyhatalommá váljék.

Európa ugyanakkor még mindig nagyon megosztott az erősödő Észak és a to-vább gyengülő Dél mentén. Nagyon úgy tűnik, hogy Németország „túlnyerte” magát és a közös deviza előnyeit szinte egyedül aratta le. Amikor ugyanis a déli országok ipara ugyanabban a devizában – vagyis a saját deviza leértékelési lehe-tősége nélkül – kell felvegye a harcot a német versenyképességgel, eleve halálra van ítélve. A következmény pedig teljes ágazatok elnéptelenedése és magas mun-kanélküliség Délen, ugyanakkor soha nem látott exportdinamikai és vállalati nyereségesség Németországban és a vele szoros szimbiózisban élő országokban. Európa jövője most azon múlik, hogy a németek vajon magukévá teszik-e a „szé-pen is lehet nyerni” elvét…

Japán, úgy tűnik, megunta a több mint két évtizede tartó gazdasági stagnálást és deflációt. Az amerikai minta alapján haladva példa nélküli monetáris lazítás-ba és yen-gyengítésbe kezdett, amely-nek kedvező hatásai – főként az export-oldalon – már jelentkeznek. A kérdés itt is hasonló lesz az USA kapcsán feltett-hez: vajon elég erős lesz-e a növekedés ahhoz, hogy a pénzbőség visszavonása után is fent tudjon maradni?

Végül vessünk egy pillantást Kínára is. Az olcsó exportot felváltó gazdasági modell még döcög, s azt idén a tőkepiacok is kétkedve figyelték. Az új vezetés ugyan-akkor biztató lépéseket tett az erőforrások piacibb irányú elosztása felé, kérdés, hogy lesz-e elég ereje ezt végigverni a korábbi gazdasági időszakban nagyon megerősö-dött állami cégek vezetői és a helyi hatal-masságok nem lebecsülendő ellenállásán.

Úgy gondolom, hogy a részvénypiacok idei jó teljesítményeire a fentiek meg-győző magyarázatot adnak. A kötvény-piacok gyengélkedése ugyanakkor nem a makrogazdasági folyamatokból, hanem főként az amerikai monetáris politikából vezethető le. A rövid és hosszú távú ka-matok bármi áron történő alacsonyan tartása a most zajló nagy világgazdasági kísérlet központi eleme. A piac ugyan-akkor idén már megmutatta erejét, és je-lezte: a jegybank a rövid kamatok felett egyértelműen úr, de a hosszú kamatokat beállítani nem, csak befolyásolni tudja. (A 10 éves amerikai állampapír hozama az év eleji 1,6%-ról 2,7%-ig emelkedett, ez okozta a kötvények értékvesztését.) Végül is ne felejtsük el: ugyan egy sokré-tű monetáris politikai arzenállal felszerelt laboratóriumról van szó, de ott mégis-csak kísérlet folyik, és a kísérletek kime-netele sohasem egyértelmű!

VaRGa SZaBoLCS

Tőkepiaci és gazdasági visszatekintés 2013-ra

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

25

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ÉLŐ SZÖVET

...................................................................................................................................................................................................................................................................

a székelyföldi régió magazin melléklete, 2013. december – 2014. január

– Nem volt nehéz felfedezni, csak bele kellett látni a „tej útja” elképzelésbe úgy, mint létező természeti erőforrásba. Nem kellett semmi újat kitalálni, csak ésszerűen együtt élni azzal, amit a Jóis-ten nekünk teremtett, és nem visszaélni

vele. Használni úgy, hogy jövőre is te-remjen. Eldönthető, hogy a tej Székely-földön a fa előtt vagy után van, de én személy szerint úgy vélem, hogy min-denképpen előtte áll, mert a fenntart-hatóságot szolgálja. Ha nincs az egész tejhez köthető láncolat, akkor az embe-rek eladják az állataikat, a földjeiket, és attól kezdve elveszíthetjük ezen a terü-leten a létjogosultságunkat. Tehát egy-értelműen kijelenthető, hogy stratégiai fontossága van a tejnek, és mindannak ami mögötte van, főként annak, amit a természet adott. Ezt kötöttük három pillérhez: gazda, tejfeldolgozás és érté-

kesítés. A lánc végén van a stratégiailag legfontosabb rész, az értékesítés, mert a helyi kiskereskedő és a vásárló is egy-aránt felelősséggel tartozik azért, hogy helyi terméket kínáljon és vásároljon. A „tej útjának”, mint elképzelésnek, koor-dináló szerepe kell legyen, a legeltetéstől a tejfeldolgozáson keresztül a fogyasz-tásig.

– Hogyan történjen ez? – Tisztáznunk kell, nem arról van szó, hogy mi már nem tudjuk és elfelejtettük a régi dolgokat, hanem be kell látnunk, hogy változnak az idők: megváltoztak

A „tej útja” a székely ember csillagösvényea székely emBer egyIk legősIBB megélhetésI lehetősége az állattartás. az IttenI közösségI

élet egyIk szImBóluma a tej, amely az Itt élő emBerek számára nemcsak egyszerűen az élel-

met jelentI, hanem a megélhetést. a „tej útja”, ahogyan Boros csaBa vállalkozó nevezte

el ezt a körforgást, egyszerre jelentI a tápláléklánc fogalmát, de a természettel való

együttélést Is. a legelő, amely a székely emBer magántulajdona, csak az állattartással

együtt képzelhető el. ellenkező esetBen, ha nIncs tej, akkor nem kell a szarvasmarha,

akkor nem kell a legelő, és akkor elveszítjük a legnagyoBB értékünket: a földünket. a „tej

útja” elképzelésről, annak fenntarthatóságáról kérdeztük BoRoS CSaBa ötletgazdát, a

góBé termékcsalád megálmodóját.

26

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ÉLŐ SZÖVETÉLŐ SZÖVET

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

a mennyiségek, a minőségi igények, a technológiák. Elképzelésünk szerint, mindhárom területen szakmai csopor-tok tevékenységét vonjuk be, és egyben koordináljuk is azok munkáját. A cél az, hogy mindenki a tudásának megfelelő-en végezze el a feladatát azért, hogy az egész projekt mögött egy valódi szak-maiság jöjjön létre. Mindenkinek fontos szerepe van a láncban, de ugyanakkor mindenkinek fel kell ismernie – az egyé-ni és a szövetkezeti gazdáknak, a közbir-tokosságoknak –, hogy mekkora érték van a kezünkben, mert bármi történhet a világban, a föld, a legelő az marad.

– Hogyan képzeli el az ideális láncot? – Csakis a saját földünkön a saját te-heneinkkel tudom elképzelni. A mun-kát azzal kezdjük, hogy felmérjük az erőforrásainkat, összeírjuk, mennyi legelőnk van, azt hogyan kell karban-tartani, milyen módszerrel. Jelen pilla-natban ez nincs egészen feltérképez-ve, nem tudjuk pontosan, hogy hány liter tej érkezik be a székelyföldi le-gelőterületekről a begyűjtőkbe, abból mennyit dolgozunk fel itt helyben, és mennyi megy ki más területekre. A leg-több tejet Brassó irányába viszik el a görög befektetéssel létrehozott tejfel-dolgozókba, ők ebből készítenek feta sajtot, amit elvisznek Görögországba. Ezek szerint, ha Görögországban jó a székelyföldi tejből készült sajt, akkor ezt a minőségi alapanyagot mi is meg kellene becsüljük. Ez azt jelenti, hogy olyan, a sajtkészítés szakmában járta-sabb technológiákat, módszereket kell alkalmazzunk, akár svájcit, akár hol-landot, akár görögöt, amelyek segít-ségével kiváló és versenyképes termé-keket tudunk gyártani. És ez nálunk is kezd szépen kibontakozni, főleg a lánc középső pillére, vagyis a gyártás. Sokan felismerték, az Agrocaritas, a megyei tanács és más civil szervezetek vezetői ezt a hiányt és ezért rendsze-resen szerveznek sajtkészítő tanfolya-mokat, az ipari feldolgozástól egészen a kézművesig, és a piac is azt igazol-ja, hogy erre igény van. Azt igazolja, hogy ezekre a termékekre szükség van, sőt még egy olcsóbb kategóriájú

termékcsaládra is, hogy azt sem kell-jen máshonnan behozni. Ezért kell tudnunk, hogy mekkorák az erőforrá-saink, ismernünk kell a helyi fogyasz-tói szokásokat mennyit értékesitünk, milyen formában: sajt, joghurt, tej stb. Ezekből az adatokból hamar kiderül, hogy szükséges-e behozni nyersanya-got, fel tudjuk-e használni az egész rendelkezésre álló tejmennyiséget, vagy tudunk abból tovább is adni. De mindenképpen egy komolyabb össze-fogásra van szükség, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a jó minőségű és kel-lő mennyiségű bio-öko tejet feldolgo-zásra itt tudjuk tartani, hogy a székely ember asztalára kerüljön.

Az Élő Szövet Alapítványnak az a fel-adata, hogy ezt a munkát végezze el, tartsa itthon a tejet, gondoskodjon ar-ról, hogy a gazda a saját termékéből tudjon vásárolni a helyi boltokban. A Sapientián volt egy ilyen témájú beszél-getés az agrár-közgazdász hallgatókkal. Az egyik hallgató megkérdezte, hogy a helyi gazda miért nem kaphat a saját tejének a termékéből. És itt tettük fel magunknak a kérdést, hogy hol felelős a piac, mennyire fontos a bolti értéke-sítés jó megszervezése. Gyakorlatilag a városon ez jól meg van szervezve. Per-sze tudni kell, hogy ezek a jó termékek nem a legolcsóbb termékek, de az em-ber nem is várhatja, hogy ebből olcsó termék legyen, mert nincs akkora ipari feldolgozás mögötte, hogy ez olcsó tud-jon lenni. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy a fogyasztók asztalára tudjunk tenni helyi, jó termékeket. Tehát adott dolog az, hogy a helyi kiskereskedők el-dönthetik, mit visznek be, mit fogadnak be a termékek közé a boltjukon belül. No, ez lesz egy óriási munka: meggyőz-ni a helyi kiskereskedőket, hogy a bol-tokon belül legyen mindenképpen helyi termékskála. Így tudjuk elérni azt, hogy a gazda a saját tejéből készített sajtot tudja megvásárolni és fogyasztani.

Itt és így beszélhetünk a „tej útjáról”: a gazda leadja a tejet a begyűjtőbe, a tejfeldolgozó elviszi a községből a te-jet, majd a végtermék kerüljön vissza

a községi vegyesboltba azért, hogy a gazda tudja megvenni a saját tejéből készült termékeket. Ez a lánc a bolto-kat építi be a körforgásba, és azokat a tejfeldolgozókat, amelyek jó minőségű helyi tejből nagy mennyiségben tud-nak előállítani finom készítményeket, mint például a gazdák szövetségéből létrejött szövetkezeti alapon működő keresztúri tejgyár.De már sokan foglalkoznak otthon a kézművességgel, a helyi vásárok ezen termékek árulását engedélyezik. De ezek árusítását úgy is el lehet képzelni, hogy 5-6 család hozzákapcsolódna egy kisebb gazdához, akinek van 15-20 te-hene és akkor így direkt módon tudna eladni. Ebben az esetben a lánc a kis-gazdákat és kézműves termelőket fogja össze a direkt értékesítés lehetőségét kihasználva. Ez egy másik út, mindket-tő járható, sőt mindkettőnek egyszerre kell működőképesnek lennie.

– Hogyan lehet azt elérni, hogy a na-gyobb tejfeldolgozók összefogjanak a tejbegyűjtés, az értékesítés terén, és azt, hogy tartósítószermentes ter-mékeket gyártsanak? Esetleg az Élő Szövetnek van-e elképzelése arra, hogy ezt egy irányba terelje?– Az Élő Szövetnek pontosan az a sze-repe, hogy az Ön által felvetett kérdé-sekre a megoldásokat koordinálja. Nem terveket talál ki, nem módozatokat talál fel, hanem a meglévőket hálóba szö-vi, és tudatosítja a vevőkben és a gaz-dában is a helyes és járható utat. Ha a gazda megtermelte a finom terméket, és utána, amikor elmegy a városba, az üzletben a gyenge minőségű lengyel sajtot veszi meg, akkor fölösleges volt az egész éves munkája, és nekünk sincs miért tovább folytassuk. A gazdának el-sősorban bíznia kell a saját termékében, és ugyanakkor kell követelje, hogy az üzletben megvásárolható legyen. Ez egy folyamat, amit be kell tartanunk, úgy, hogy tudatában vagyunk, hogy ennek ellenállói is vannak. Mert például mond-hatja azt is a falusi boltos, hogy ő nem teszi be ezeket a termékeket a polcok-ra – bennük is tudatosítani kell, hogy ez az övé is, ez fontos a közösség számára.

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

27

ÉLŐ SZÖVETÉLŐ SZÖVET...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Úgy tűnhet, mintha kissé beleszólnánk a piac működésébe, de ez nem beleszó-lás, hanem a jó irányba való koordinálás. Persze, nem a vadkapitalizmus elveit kö-vetve, ahol aki bírja, az marja. Itt a kont-rollált profitról beszélhetünk, amikor is mindenki, aki benne van a láncban, megkapja a megérdemelt járandóságát, és ami nagyon fontos: a gazda nem jár rosszul. Mert voltak olyan időszakok, amikor pár banit adtak a tej literéért és akkor sok gazda azt mondta, hogy ez így nem éri meg neki, jobb lesz, ha elad-ja a tehenét, ami persze magával vonzza azt is, hogy a legelők elhanyagolódnak, elbokrosodnak és végül eladódnak.

Az elmúlt években emelkedett a tej lite-renkénti ára, jobb a helyzet, mint volt, és reméljük, a veszély is elhárult. De meg kell értse a feldolgozó és a bolti el-adó is, hogy van egy határ, azt nem sza-bad nekik sem túllépni ahhoz, hogy az egész rendszer egyensúlyban maradjon. Véleményem szerint ezt a „tej útja” el-vet fel lehet építeni zöldségre, húsra is, csak ezt meg kell értse minden szereplő. A „tej útja” egy modell a többi itt levő értékeinkre.

A Székelyföldön élők mindig is fon-tosnak tartották az összefogást, ennek eredményeképpen alakultak ki a régi

közbirtokosságok, a kaláka vagy a cim-boraság. Hargita megye vezeti az orszá-gos rangsort, több mint 55 millió euró értékű terület alapú támogatást folyósí-tottak ebbe a régióba. Tudni kell viszont azt, hogy ez már csak egy ideig tart. Jó lenne megérteni, hogy ezt a pénzt olyan formában kell befektetni, amely hosszú távú értéket teremt és a megmaradásun-kat szolgálja. Nyilván szükségszerű volt, hogy a községeket, a falvakat rendbe te-gyük, építsünk kultúrotthont, ravatalo-zót, de tudatosítani kell az emberekben, hogy mi az, ami hosszú távon szolgálni tudja a létüket. A föld megművelése a jövő és a hosszú távú megélhetés tit-ka. De a földet szeretni kell, a vele járó munkát meg kell becsülni, vissza kell térni a „nem éri meg” állapotból a „ho-gyan csináljam jobban” hitvalláshoz. Meg kell értsük, hogy a székelyföldi la-kosság zöme falun él, tehát ott kell meg-teremtse a megélhetését saját maga szá-mára, és azok számára, akik tőle várják a megoldást. A földet ésszerűen és tu-datosan kell használni, és erre csak azok képesek, akik értenek hozzá; alkalmazni kell a vetésforgót, nem szabad a földet vegyszerezni, sem permetezni, egyszó-val Székelyföldön egy olyan „Tündér-kertet” kell megteremtsünk, amire mi magunk büszkék vagyunk és mások ta-nulhatnak belőle.

A mellékelt ábrán, ami a munkánk so-rán folyamatosan tökéletesedett, jól le-het látni, hogyan épül fel szerkezetileg a „tej útja” programunk. Látható a három alappillér: a gazda, a feldolgozó és az értékesítő. Mindegyik pillér alá van ren-delve az a struktúra, amely a működé-süket szolgálja, és azokat a szereplőket rendeltük melléjük, amelyek kiegészítik, támogatják, koordinálják a munkájukat.Ha ezt mindenki megérti, akkor jól lát-hatja, hogy az ábrán minden „kocka” háta mögött van egy szervezet, amely az illető „kockát” kell irányítsa. Az Élő Szövet Alapítvány ha ezt fentről jól át-látja, akkor az összegyűjtendő adatok segítségével jól fogja koordinálni az egész folyamatot.

A közösség alapú vállalkozás Székely-földön egyáltalán nem újdonság, itt ezt jól lehet működtetni, nagyon jól le van szabályozva és ez igazi megtartó ereje tud lenni a közösségnek. A tejfel-dolgozás esetében, ha közösségi alapú működésben gondolkodunk, akkor a termékportfóliót tudnánk csoportosíta-ni annak függvényében, hogy kinek mi-lyen kapacitása, ereje van és mire képes. Ha valaki a vajgyártásáról híres, akkor a vajat és a hozzá közel álló termékeket kellene gyártsa, és így tovább mindenki azt, amiben jó, és amire van megfelelő gépesítése. Ezeket kell összehangolni, a termékeket piacra juttatni, biztosítva mindenkinek a hozzáférhetőséget.

Létezik egy közösségi márka, a Góbé ter-mék, van mellette egy védjegy, amely sza-vatolja a minőséget, a Székely termék, és ezek együtt erősítik egymást. Ilyen mó-don lehet közös logisztikában gondol-kodni, mert összefogással tudjuk a dol-gainkat a leghatékonyabban megoldani, és nem valami ellen, hanem magunkért.Persze mindenképpen figyelembe kell venni az egész projekt koordinálása alatt a jövő év januárjától bevezetendő tejkvóta-rendszer változásait. Azzal is számolni fogunk, és úgy valósítjuk meg az álmainkat.

LUKÁCS LÁSZLÓ

„tej ÚtjA”

AgrárkAMArA

Magánlegelők

terMelŐI tejár

legelŐ-gAzDálkoDás

kontrollált profit

termékportfólió

közösDIsztrIbÚcIÓ

keresztÚrI MoDell

28

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ÉLŐ SZÖVET

Több mint húsz éve, a romániai for-radalom óta, barátaimmal, munkatár-saimmal azon dolgozom, hogy életet vigyek a székely falu örökségként még létező világába. Az a meggyőződés vezérelt, hogy elkötelezettséggel, hű-séggel és szakmaisággal meg fogjuk találni a szerves fejlődés lehetőségét. Visszatérhetünk a gyökerekhez, és éle-tünk újra összhangra talál az ember, társadalom és természet együttműkö-désében. A székely tájban még felis-merhető harmónia, egység, összhang érzése ellenállhatatlan vonzerővel, a szülőföld biztonságával hat. Tanít és figyelmeztet. Elmeséli, hogy miként gazdálkodtak őseink. Hogyan szántot-ták a dűlőket, művelték a termőföldet és gazdálkodtak az erdőkkel. Mindezt a megélhetésükért tették évszázadokon át. Ugyanakkor figyelmeztet is a szé-kely táj a veszélyekre, amit az elfajzott gazdaság, a lejtőre merőlegesen végzett szántások okozta erózió, a tarvágások-kal kiirtott erdők és a felhagyott, műve-letlen területek jelentenek. A gazdálko-dásunk életellenessé fajzását a pénz és a profit minden áron való hajszolása, az idegen gazdasági érdekek kiszolgá-lása okozza. A gazdasági hatékonyság növelése olyan költségekkel jár, ami nem a szabadságunkat, hanem a függő-ségünket növeli. A hitelből és állami tá-mogatásból vásárolt gépekkel végzett, iparosított, vegyszerezett mezőgazda-ság eltávolodott az élet szolgálatától. Egészségre káros élelmet termel, rom-bolja a termőtalajt, árvizek veszélyének teszi ki a letarolt oldalakat, települése-ket. A monokultúrák elterjesztésével csökkenti a biológiai sokszínűséget és a vadak életterét.

Szükség van egy másféle gazdasági gondolkodásra!

A több évszázadon át fenntarthatóan élő székely közösségek, a rendtartó falu a modernizáció és a globális gazdaság agresszív erőforrás-elszívó, életellenes támadásával szemben védtelenek. A fogyasztói társadalom nálunk is a jövő felélésére csábítja az embereket.

Az Élet, az élő örökség szolgálatát ezért a tudatos együttműködésben látom. Arra kell megtanítani a székely embert, hogy az életét biztosító természeti erőforráso-kat mértékkel, önkorlátozóan és a kor-szerű értékekkel összhangban használja; gondoskodjon azok megújulásáról, az eljövendő nemzedékek életéről.

A térségünkben életerősen fejlődő civil társadalom, az alapítványok és egyesüle-tek világa még hordozza a felelős cselek-vés polgári kultúráját. Ezek a szervezetek

a rendszerváltás után születtek, a szabad társulás egyetemes emberi jogával élő szabad emberek együttműködéséből.

A Civitas Alapítvány munkatársaival és a Székelygyümölcs Egyesület gaz-dáival közösen, a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztés módszertanát és gya-korlatát alkalmaztuk a Székelyföldön az elmúlt esztendőkben. Értéket adtunk a hagyományos gyümölcsöknek a Székely-gyümölcs mozgalom keretében. Évről évre növekedett a feldolgozott hagyomá-nyos gyümölcs mennyisége. Gondozot-tabbak lettek a gyümölcsösök, és újabb gyümölcsfeldolgozó üzemek jelentek meg a térségben. Az évente sorra kerülő gyümölcsfesztivál egyre népszerűbb ren-dezvényünk Székelyudvarhelyen.Énlakán a hagyományos épített örökség életszerű fenntartására hoztunk támo-

A civil gazdaság az Élet szolgálatában

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

29

ÉLŐ SZÖVET ÉLŐ SZÖVET

gató programot, közösen csíkszeredai építész barátaimmal. Két hagyományos házat újjáépítettünk, az egyiket ottho-nunknak, a másikat kézműves sajtmű-helyként és irodaként munkahelyünk-nek. Öt éve, 2008 őszén, üzletember barátom segítségével, Firtos bivalyfarm néven bivalytartó gazdaságot alapítot-tam a hagyományos erdélyi bivaly ter-jesztése céljából a Székelyföldön. A gaz-daságunkban termelt tejből kézműves sajtokat készítünk, és a hagyományos termékvásárokon értékesítjük azokat. Bivalyaink a „nyugodt erő” látványával növelik Énlaka turisztikai vonzerejét. Olyan életforma modelljét kísérletezzük Énlakán, amelyben a természetközeli tudatos élet, a gazdálkodás, az alkotó értelmiségi tevékenység ötvözhető a kö-zösségi feladatvállalással.

Mindezek a civil programok arról győz-tek meg, hogy van értelme olyan gazda-sági, gazdálkodási tevékenységet folytat-ni, amely inkább hasonlít a régi emberek gazdálkodásához, mint a modern piaci gazdasághoz. Nem technológiájában, hanem szervezési viszonyrendszeré-ben. A Székelygyümölcs programban megvalósított gyümölcsfeldolgozó üzem közösségi vállalkozásként működik. Kor-szerű technológiával és közösségi össze-fogással üzemel a hagyományos gyü-mölcstermesztők és családjaik hasznára.

A civil gazdaság szervezési elveiben különbözik a modern piacgazdaságtól.

A kölcsönösség régi társadalmi gya-korlatát alkalmazza a gazdasági csere-folyamatokban. A közvetlen árucsere (barter) formájában megoldható a szer-ződéses (modern), pénz által közvetí-tett árucsere kiegészítése a társadalmi kapcsolatokat erősítő ajándékozással. A vásárlást kiegészítő ajándékozás, mely közösségi viszonzást követel meg, már egész jól közelíti a középkorban létező kölcsönösségen alapuló civil gazda-ság gyakorlatát1. Ezáltal a gazdaságban cserélt javak értékét nemcsak a piaci viszonyok, hanem a társadalmi kap-csolatok és a méltányosság is alakítják. A cserefolyamatok nemcsak mennyisé-gi, hanem minőségi egyenértékűségen is alapulnak. Ez életképessé tesz olyan gazdasági tevékenységeket is, amelyek csupán piaci folyamataikat elemezve nem hatékonyak, illetve nem termelnek profitot, és gazdaságilag értelmetlen lenne a fenntartásuk. Az ajándékozás társadalmi viszonyrendszerének beépí-tésével a gazdálkodásba megvalósítható a hatékonyság, méltányosság és a köz-jóllét. Ez által az Élet szolgálatába állhat újra a gazdálkodás. A civil megközelítés a társadalmi hatásokra is figyel.„… A civil gazdaság központi gondolata – és ezért gyakorlati szempontjainak alapja –, hogy az emberi társas hajlamban és kölcsönös-ségben látja a normális gazdasági élet alapele-meit.” (i.m. 18. o.)A társadalom harmonikus fejlődéséhez három szabályozó elv együttes működé-sére van szükség. (i.m. 19., 21. o.)

Ezek:1. az egyenértékek cseréje (a szerződés)2. az anyagi jólét vagy bevétel újra-elosztása3. a kölcsönösség – ajándék

„A civil gazdaság kihívása, hogy megtalálja an-nak módját, hogy mindhárom alapelv egyszerre érvényesülhessen azonos társadalmi rendszeren belül.” (i.m. 21. o.) Írják a szerzők.

A Székelyföldön ez a kihívás a térség vidéki jellegéből fakadóan még azzal egészül ki, hogy vidéken fejletlen a ci-vil társadalom, ezért a civil gazdaság viszonyrendszerét a polgárosultabb vá-rosi civil szervezetekkel együttműköd-ve kell érvényesíteni. Ezért szükséges a falvainkat és városainkat közelíteni, közös társadalmi együttműködésbe, re-gionális közösséggé szervezni. A feladat nem könnyű, mégis az első eredmények biztatóak, hiszen még él kultúránkban az ajándékozás hagyománya esküvők, családi események, kalákák formájában.

Az együttműködésen és bizalmon ala-puló civil gazdaság ezáltal társadalom-erősítő gazdasági formaként életet szol-gálhat falun és városon egyaránt. Ezért dolgozunk vállalkozók és civil szerveze-tek együtt, az Élő Szövet Alapítvány ke-retében, hogy ez a gazdálkodási szemlé-let teret nyerjen a Székelyföldön.

KoLUmBÁn GÁBoR

1 luigino bruni, stefano zamagni: civil gazdaság – Hatékonyság, méltányosság és köz-jóllét. l’ Harmattan kiadó, budapest, 2013

30

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ÉLŐ SZÖVET ÉLŐ SZÖVET...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A modern ipari, más néven a konven-cionális mezőgazdaság ügynökei már felfedezték vidékünket és igyekeznek minél nagyobb teret hódítani a profit-szerzés érdekében. Ezzel szemben itt a mezőgazdaság az élet alapját, az értel-mes munkát, az egészséges önellátást kell, hogy szolgálja. Ennek érdekében integrálnunk kell a hagyományos tudást és a jövő szolgálatába helyezzük azt. Ahhoz, hogy ez a tudás elsajátítható legyen, az adekvát gyakorlóterek, ne-vezetesen a korszerű tangazdaságok kialakítása, működtetése elengedhetet-len. Sajnos az utóbbi húsz esztendőben sikerült felszámolni az iskolák körül kialakított gyakorlótereket. Úgy tűnik, hogy a tanügyi rendszer keretei között ez egyelőre nem újjászervezhető.

2012-ben a Szent Ferenc Alapítvány, a Hargita Megyei Agrárkamara, a Tanfe-lügyelőség és a Caritas Vidékfejlesztés kezdeményezésére a megye különböző régióiban egy tanácskozássorozatra ke-rült sor a szakiskolák gyakorlati okta-tása melletti potenciális tangazdaságok beazonosítása, kialakítása érdekében.

Minden régióban jelentkeztek gazdák, vállalkozók, akik hajlandóak lennének gyakornokot, „inast” fogadni az isko-láktól mezőgazdasági, fafeldolgozói, vendéglátó-ipari stb. munkára. Egyelőre ez a folyamat megállt, ismereteim sze-rint nincs folytatása. Nem kerültek ki diákok a gyakorlóterekre.

Ennek a tanácskozássornak egyik ho-zadéka az lett, hogy a Szent Ferenc Alapítvány Szentsimonban, a Caritas Vidékfejlesztés Gyergyóban konkrét lépéseket tett egy-egy tangazdaság ki-alakításának érdekében, látván, hogy a tanügy kereteiben belátható időn belül nem fognak tangazdaságok kialakulni.

Tangazdaságok a jövő szolgálatában

„Minden nép annyit ér, amennyi értéket magából ki tud termelni. S addig él, amíg életét a saját erejével tudja táplálni.”

(Márton Áron)

az éLő SZÖVet aLapítVÁnY a Góbé ViláG felépítéséBen a jövő nem-

zedék nevelését tartja egyIk alapvető feladatának. székelyföl-

dön a távlatok mIndenekelőtt a mezőgazdaságra, annak kor-

szerű és fenntartható módon való művelésére alapozhatóak.

................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

31

ÉLŐ SZÖVET ÉLŐ SZÖVET...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A Szent Ferenc Alapítvány által mű-ködtetett gazdaság Csíkszentsimon határában a lótenyésztésre fekteti a hangsúlyt. A székelyföldi lovas turiz-must kiszolgáló szakemberek képzését vállalta, de emellett szándékában van a hagyományos gazdálkodás minden te-rületére megtanítani azokat a gyereke-ket, akik az alapítvány kereteiben erre hajlandóságot mutatnak.

A Caritas Vidékfejlesztés egyik alap-tevékenysége a szakképzés, felnőttkép-zés az agrárium különböző területein. Gyakorlótér nélkül csak felületes tudást lehet közvetíteni. Mindig is együttmű-ködött a szervezet különböző gazda-ságokkal, ahol gyakorlatban be tudta mutatni a képzésen résztvevőknek a megvalósított elméletet. Néhány éve sa-ját gazdasága is van a kertészet és szar-vasmarhatartás területén. A kertészet terén üvegház és szabadföl-di veteményeskert áll a tanulni vágyók rendelkezésére. A tájjellegű, vegyszer-mentes zöldségtermelést jeleníti meg a gyakorlatban és szakemberekkel ok-tatják is ennek módozatait. Gyógynö-vénytermesztés, bogyós növények és tájjellegű gyümölcstermesztés is megta-pintható a Caritas Vidékfejlesztés gaz-daságában. A termékfeldolgozás hagyo-mányos módozataira tervbe van véve egy „liktáriumos vár” kialakítása. Ez nem más, mint egy „boszorkánykony-ha”, az asszonyok „alkímiai műhelye”. Egyben „titkos” és „szakrális” hely, ahol a növényvilág átalakítása és szerré való átváltoztatása történik. Itt készülnek a gyógyszerek (tinktúrák, virágvizek, vagy másképp elixírek), illatszerek, mosósze-rek és mindazok a fontos anyagok, ame-lyek a háztartás, a ház tisztán tartását és népének egészségét szolgálja. Egyben oktatóhely is, ahol a leányokat bevezetik a gyakorlaton keresztül mind-ezen alaptudományba. Nagy szükség van a mai kor emberének megfelelő formában e hagyományt újraértelmezni és tudatos formáját megadni, és közzé-tenni.

Az építmény közösségi célt fog szolgál-ni, hiszen a környékről bárki betérhet a

konyhába, és szabadon használhatja. A szarvasmarhatartás teljes vertikumá-nak megjelenítését szolgálja a gazdaság. Része ez a Góbé Világ „tej útja” prog-ram családi léptékű tejfeldolgozás kez-deményezésének. A szántóföldi, ökológiai takarmányter-mesztéstől, a hegyi tarka, vegyes hasz-nosítású szarvasmarha tenyésztése, bivalytenyésztés, a tejtermelés és a tej érlelt sajttá, joghurttá stb. való feldolgo-zása begyakorolható, megtapasztalható a tangazdaságban. Emellett disznótartás és baromfitenyésztés is megjeleníthető. Kemence is készült, ahol elsajátíthatóak a kenyérsütés műhelytitkai az önellátás erősítése érdekében.

A tangazdaságok nyitottak minden tanul-ni vágyó, gyakorlati ismeretet elsajátítani akaró fiatal és felnőtt részére. Oktatótér gyanánt is használhatják iskolák, felnőtt-képzési intézmények, hogy minél gya-korlatiasabb ismeretet adhassanak át a tanoncaiknak. Hitünk szerint egyre több tangazdaságra van szükség a gyakorlati, életet szolgáló szakmák különböző terü-letein, hogy általuk visszaszerezhessük azt a tudást, amely elengedhetetlen az önellátó, önfenntartó jövő megszerzése érdekében. Konkrét lépések ezek a valós önrendelkezés irányába.

Ehhez a folyamathoz csatlakozott Boros Csaba vállalkozó is, aki Székelyudvarhe-

Tangazdaságok a jövő szolgálatában

32

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................ÉLŐ SZÖVET buDApest XVIII. kerület önkorMányzAtA

lyen alakította ki közösségi – vállalkozói, önkormányzati és civil – összefogással a Csicser Tangazdaságot, amely nem csupán gyakorlóteret biztosít a külön-böző szakmák elsajátítására, hanem sokkal több ennél: ökológiai gazdaság bemutatásával hívja fel a figyelmet az egészséges életmódra, emellett pedig a közösségben való gondolkodásra, egy-másra való figyelésre nevel.

A Góbé termékcsalád program szel-lemében – miszerint éljünk tudatosan, táplálkozzunk egészségesen, fogyasz-szunk helyi terméket, stb. – vette bérbe Boros Csaba évekkel ezelőtt a mezőgaz-dasági iskola farmját, ahol különböző fejlesztések történtek az utóbbi időben. Megpróbálták igazi mintagazdaság-

gá alakítani az amúgy pusztulásra ítélt farmot, ugyanakkor közösségi találko-zóhelyként, élményparkként szeretnék működtetni. Mindenki rögtön megér-tette az ügy fontosságát, és azt is, hogy edukációs jelleggel kell közeledni ehhez a farmhoz, hiszen a gyerekek nevelése a legfontosabb. Jó irányba kell terelnünk őket, fontos, hogy itthon maradjanak, jó munkaerőt képezzünk belőlük és legyen jövőképük. Ez a Góbé Világ ideálja is: hogy itthon, tiszta környezetben, azaz a Tündérkertben éljenek az emberek.

A helyi önkormányzat mellett néhány ci-vil szervezet is társult, amely fontosnak tartja az elképzelés gyakorlatba ülteté-sét. Ugyanakkor a főtanfelügyelőséggel is tárgyaltak ez ügyben, és mindannyian

egyetértettek abban, hogy óriási poten-ciál van a mezőgazdaságban. A kezde-ményezők szerint újra kell értelmezni a mezőgazdaság, a paraszt fogalmát a köz-tudatban. Az Agora Alapítvánnyal kö-zösen pályáztak a Norvég Alaphoz egy olyan programra, amely a hagyományos zöldségtermesztést hozná vissza a régió-ba, ennek gyakorlati képzését is a farmon képzelték el.

Tavasszal lakóbizottságoknak írnak ki pályázatot, és a tömbházak körüli zöld-övezetek legsikeresebb rendezési tervét dísznövényekkel támogatják. Francia és olasz modell alapján szeretnék a jövő-ben meghirdetni az erkélyen való zöld-ségtermesztést, amelyhez biztosítanák a speciális, fölfelé terjeszkedő, kis helyigé-nyű palántákat.Tavasszal a vidékünkön őshonos pa-lántákat szeretnének előállítani, amelyet a környékbeli zöldségtermesztőknek ajánlanak. A kezdeményezés több pillé-ren alapul: a vegyszermentes növényter-mesztéssel párhuzamosan népszerűsíte-ni a tudatos életmódot.

Szeptembertől közel kétszáz gyerek lá-togatta már meg szervezetten a farmot, ahol az állatsimogatás mellett szakem-ber beszél az állatokról, növényekről. Lovaglásra is lehetőség van, emellett önkéntesen is be lehet kapcsolódni egy-egy tevékenységbe. Hosszú távon ágyás-örökbefogadásra is gondoltak, ami azt jelentené, hogy egy-egy osztály-nak saját zöldségágyása lenne, amelyet tavasztól őszig gondozna. Ezért cserébe zöldséget kapna az adott óvoda, iskola.A jövőben a sajtkészítést is be szeretnék mutatni a farmon, ugyanakkor méhész-képzésre, gyógynövények előállítására is sort kerítenek.

Mindezek mellett szociális programok-kal is bővítenék a farmon való tevé-kenységet, a tervek szerint romákat és hajléktalanokat is foglalkoztatnának, akár napszámosként, de nem zárkóznak el a szenvedélybetegek képzésétől sem.

BÁnYÁSZ JÓZSeFgyergyÓszentMIklÓs

2013. szent AnDrás HAVA

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

33

ÉLŐ SZÖVET buDApest XVIII. kerület önkorMányzAtA

– Hogyan értékeli a 2010-ben felállt új városvezetés munkáját?– Amit szerettünk volna, az teljesült: a XVIII. kerület átalakult. Ez a kerület már nem az a kerület, ahol a választópol-gár csak statisztikai bejegyzés. Az előző időszakban felhalmozott több mint 12 milliárd forintos adósság rendkívül ne-héz helyzetet teremtett. Tudatos gazda-ságpolitikával azonban sikerült draszti-kusan csökkenteni az adósságállományt, így a pénzügyi helyzetünk rendeződött. Minőségi változásokat élünk meg.

– A változások viszont mindig konf-liktussal és érdeksérelemmel járnak. – Sajnálom, ha így van, de hosszú távú gondolkodás nélkül kiszolgáltatottá és ver-senyképtelenné válunk. Az önkormányzat, a hivatal, a kerület szervezeteinek megújítá-sa azt a célt szolgálta, hogy olyan gépezetet állítsunk fel, amely értünk van és nem önma-gáért, amely a fejlődést segíti, nem pedig a rossz mechanizmusok konzerválását. Most már az élet minden területén kiszámítható és innovatív történeteket látunk magunk körül. Ráadásul elindult a csatornázási program is, amellyel több tízezer emberen tudunk egyszerre segíteni.

– A csatornázás közkedvelt témá-ja volt a helyi közbeszédnek, mert ebből a szempontból a kerület Bu-dapesten a legrosszabb mutatókkal rendelkezett. – A jelenlegi ellenzék mindig megígérte a csatonázást, de a tervekből sohasem lett semmi. Az önkormányzati választás előtt személyesen ígértem meg, hogy még eb-ben a ciklusban elvégezzük a csatornázást.

Ez 90 kilométeren, csaknem 10 milliárd forint becsült értékben, európai uniós for-rással másfél-két éven belül meg is valósul. Húszéves problémát oldunk meg, húsz-éves tartozást rovunk le, húszezer ember mindennapjait könnyítjük meg.

– A kerület három európai uniós projektben is részt vesz... – Az UrbACT, a RE-Seeties és az airLED projektek országokon átívelő, közösségcentrikus és innovatív meg-oldásokat kínálnak az elszegényedett társadalmi csoportok, a reptér környéki gazdasági fejlesztésben érdekelt vállal-kozások, valamint a környezetbarát, kö-zösségi energiatermelésben érdekeltek számára. Mindhárom uniós projektben vezető partnerek vagyunk, amire eddig még nem volt magyar példa.

– A most zajló városfejlesztési prog-ram szintén érdemi változásokat hoz a kerületiek életében. – Ebben bízunk mindahányan. A pestszentimrei városközpont 825 millió forintos felújítása, a közterek rendbe-tétele, a közlekedés fejlesztése, az óvo-dák, bölcsődék, egészségügyi, kulturális intézmények modernizálása olyan kör-nyezetet, vonzó befektetési célpontot teremtenek, amely nagyságrendekkel növeli a városrész vonzerejét.

– A XVIII. kerületet az utóbbi idő-ben úgy tartják számon, hogy sokat dolgozik a Kárpát-medencei ma-gyarság összetartásáért. – Szeretnénk erősíteni a kerület kap-csolatait. Azokat, amelyek a lakosok-

kal kötnek össze bennünket és azokat is, amelyek más városokkal kapcsolják össze a közösségünket. A mostani vá-rosvezetés régóta létező és pulzáló kap-csolatot ápol a határon túliakkal, így ma már jelentékeny „diplomata” szerepet tölt a Kárpát-medencei magyar telepü-lések között.

– A politikában nehéz kiigazodni. Ön szerint egy várospolitikusnak mit kell megtanulnia először? – Hogy vannak dolgok, amelyekért ki kell állni és meg kell dolgozni. Tízmil-liárd forintos nagyságrendű beruházá-sokat senkinek sem „adnak oda” azért, mert szépen mosolyog. A parlamenti, a fővárosi és a kerületi színtéren egyszer-re kell jelen lenni. Érvelni, bizonyítani, dolgozni kell – és mivel mi így tettünk, az eredmény sem maradhatott el.

– Nyugodtan készülnek a jövő évi önkormányzati választásokra? – Azt gondolom, hogy egy város élete, az ott élők életminősége nem politikai kérdés, ez a mindennapi élet szintjén os-tobaság lenne. Ami jó, az jó; ami rossz, az rossz – a legtöbb ügyünk megítélése józanság, nem pedig pártállás kérdése. Mi azokra támaszkodunk, akik a változ-tatásokat, a fejlesztéseket, a tradíciókra, a nemzeti összetartozásra, a modernitás által megkívánt sokszínűségre épülő kö-zösségi életünket tartják elkötelezettsé-günk bizonyítékainak. Azokra, akik úgy gondolják, hogy valami olyanba kezd-tünk bele, amit érdemes végigcsinálni…

BaRta BaLÁZS

Minőségi változásokat élünk meg

ez a kerület már nem az a kerület, amI három évvel ezelőtt volt – hangsú-lyozza UGhY attILa polgármester, akI pestszentlőrInc-pestszentImre mű-ködésének hatékony átszervezését, a városrész adósságának drasztIkus csökkentését, valamInt a húszezer emBernek segítő csatornázást jelölte meg a cIklus legnagyoBB sIkereInek. reformok, órIásprojektek, szívBélI kö-tődések – a XvIII. kerület mIndennapjaIról Beszélgettünk.

34

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................TESTVÉRVÁROSOK TESTVÉRVÁROSOK

www.elka-international.com

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

körösFŐ

Péntek László, Körösfő alpolgármeste-re az 1990-es évek eleje óta nagyon sok időt, energiát és kutatómunkát szánt arra, hogy megismerje Vasvári Pál éle-tét. Neki köszönhető, hogy 1995-ben felállították a kalotaszegi Körösfőn a Vasvári Pál emlékét hirdető kopjafát, amelynek másolata a Körösfői Ön-kormányzat ajándékaként 2009. június 28-án, Budapest XVIII. kerületében a Pestszentimrei Református Templom kertjében került felállításra.

Kerületünk és Körösfő hosszú évek óta sok közös eseményen tett és tesz tanúbi-zonyságot barátságáról, partnerségéről. Például egy nagyon szép hagyománnyá vált 2010 tavaszától, hogy a március 15-ei pestszentimrei központi ünnepsé-gen részt vesznek a kőrösfői táncosok, valamint a körösfői delegáció tagjai is. Ugyanígy, Pestszentimre küldöttei kép-viselik a testvérvárosi jelenlétet minden év július első hétvégéjén Kőrösfőn, a Vasvári-napok rendezvényein. Ezeken a kőrösfői és budapesti programokon minden alkalommal sikeres közös elő-adást tartanak a körösfői Rákóczi Ha-gyományőrző Egylet néptánccsoportja, valamint a Tébláb Alapfokú Művészet-oktatási Intézmény művészpalántái.

Az eredményes és szoros testvérvárosi kapcsolatok ápolásához hozzájárul, hogy 2011 őszén Bauer Ferenc önkor-mányzati képviselő alapításával létre-jött a Vasvári Pál Polgári Egyesület. Az egyesület tevékenysége a polgári érték-rendű emberek közösségének építésére fókuszál és ezen keresztül Vasvári sze-mélyének megismertetésére, illetve a magyar közgondolkodásban való elter-jesztésére. Ennek erősítése érdekében rendhagyó történelemórákat és egyéb színes programokat szerveznek, mint például a Vasvári Pál Toborzó Fesztivál és az Októberi Vásári Vigadalom. Ezek a XVIII. kerületi programok szintén jó alkalmat teremtenek a testvérvárosi

kapcsolat szorosabbra fűzésére, hiszen itt is magas színvonalú előadásokkal képviseltetik községüket a körösfői fia-tal táncosok.

A jó kapcsolatot megkoronázandó Antal János körösfői polgármester szándéknyilatkozatban fejezte ki, hogy testvértelepülésünkké szeretnének vál-ni. A Rákóczi Szövetség helyi szerve-zetének, valamint a Körösfői Rákóczi Kultúregylet szervezésében 2012. jú-nius 7–8-án Vasvári Pál Emléknapokat rendeztek a településen, melynek ke-retében a két település polgármestere, Antal János és Ughy Attila aláírta a test-vérvárosi megállapodást.

buDApest XVIII. kerülete és erDélyI testVérVárosAI

Több testvéri szál, erős kötelék

Balról: Körösfő polgármestere, Antal János, Ughy Attila, Bp. XVIII. ker. polgármestere, Dr. Peitler Péter, a XVIII. ker. jegyző-je, Dr. Lévai István Zoltán, Bp. XVIII. ker. alpolgármestere

Antal János polgármester beszédet mond a körösfői Vasvári-kopjafánál

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

35

TESTVÉRVÁROSOK TESTVÉRVÁROSOK

tusnáDFürDŐ

Az erdélyi Tusnádfürdővel 1997 no-vembere óta van testvérvárosi kapcsola-ta a XVIII. kerületnek. A szerződésben foglaltaknak megfelelően széleskörű partnerség jellemzi a két önkormányzat kapcsolatát. A legaktívabb együttmű-ködés a művelődés, oktatás és kultúra területén alakult ki. Ennek igen vál-tozatos lehetőségeit használja ki a két város vezetése és elhivatott polgárai. A tapasztalatcserék színes, élménygazdag programokban testesülnek meg. Egy ilyen lehetőség a Kiválóságok Tábora elnevezésű program.

Az Ön logisztikai partnere!www.elka-international.com

............................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Helyi néptáncosok

36

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Az egy hét gazdag volt természeti csodák-ban, történelmi helyszínekben és emberi kapcsolatokban, élményekben. A kerület általános iskoláiból verbuválódott gyerek-csapat tagjai között barátságok szövődtek, amelyek ma is tartanak. Nagyon jó szel-lemiségű társaság jött össze és alakult a közös programok során. Kísérőnek és di-áknak kölcsönösen maradandó emlék ma-rad az utazás minden mozzanata, hiszen valóban közös élményt jelentettek a napi túrák, az esti közös foglalkozások, beszél-getések, közösségépítő játékok.

Több diák azóta ismét ellátogatott csa-ládjával Tusnádfürdőre és környékére, úgy, hogy már ők lehettek az idegenve-zetők Erdélyben. A fentieken túl, cél a turisztikai kapcsolatok fejlesztése. Ez különböző kirándulások és tanulmány-utak szervezésében valósul meg.

TESTVÉRVÁROSOK

Kiválóságok Tábora

Kerületünk iskoláiban sok tehetséges, szorgalmas és elhivatott diákot taníta-nak, nevelnek. A kiváló diákok többsége országos, fővárosi és kerületi versenye-ken bizonyítja felkészültségét, tudását, alapos ismereteit. Ezeken a megmé-rettetéseken rendre kiemelkedő ered-ményeket érnek el. Az Önkormányzat büszke a fiatalok teljesítményére, elhiva-tottságára, ezért már két éve különleges ajándékkal, méltó jutalommal ismeri el munkájukat, sikereiket. A kerület test-vérvárosába, Tusnádfürdőre utazhatnak a gyerekek és tölthetnek el egy-egy va-rázslatos hetet a Szent Kristóf Panzió-ban, vendégszerető környezetben.

A beszámolók szerint az élmény va-lóban egyedi, hiszen sokan életükben először láthattak kora reggel az abla-kon kitekintve „pipáló” hegyeket. A jutalomutak résztvevői jártak a torjai Büdös-barlangnál, rácsodálkozhattak a festői szépségű és félelmetes nagysá-gú Békás-szorosra. Sétálhattak a Szent Anna-tó és a Gyilkos-tó partján, így gondolataikban megeleveníthették a mondavilág misztikus részleteit is. Meg-nézhették az erdélyi városok történelmi nevezetességeit – Kolozsvárott, Kézdi-vásárhelyt. Meglátogatták a csíksomlyói kegytemplomot és az ezeréves határnál, Gyimesbükkön felkapaszkodtak a Rá-kóczi-lépcsőn.

Körösfőn a Vasvári Pál kopjafájánál koszorúztak, a Nyerges-tetőn, az 1848–49-es szabadságharc székely katonáinak emlékhelyénél is elhelyezték a meg-emlékezés virágait. Alsócsernátonban Haszmann Pali bácsitól embert és lelket formáló „útravalót” kaptak. „Közös történelmünk összeköt bennünket és a magyarság összetartozásának ápolása mindannyiunk kötelessége” – mondta az öreg székely tanító.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány tusnádfürdői gyermekotthonában la-kókkal gyorsan összebarátkoztak a XVIII. kerületi gyerekek. Szeretettel

adták át hányatott sorsú társaiknak az itthonról vitt ajándékokat. A gyermek-otthon kicsi és nagyobbacska lakóinak sorsát megismerve döbbentek rá, hogy a szülői szeretetnél, a családnál, az ott-hon biztonságánál nincs fontosabb.

A Hargita lábához is elszekereztek. Gyűjtöttek mentát, ittak a tiszta forrás vizéből, jókedvűen játszottak a patak partján, és együtt énekeltek az idős szé-kely emberekkel. A gyerekek útjuk so-rán többször is találkozhattak az erdé-lyi emberek őszinteségével, humorával. Ekkor szembesülhettek azzal is, mekko-ra fájdalom az itt élőknek, hogy Erdélyt elszakították Magyarországtól.„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – olvashatták Ta-mási Áron elgondolkodtató sorait Farkaslakán, sírjánál.

TESTVÉRVÁROSOK

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

37

Testvériség az EU támogatásával

A testvérvárosok együttműködését és a városok polgárai, valamint civil szerve-zetei találkozásának elősegítését céloz-zák meg a közös EU-s pályázatok is. Az Európa a Polgárokért elnevezésű, test-vérvárosok számára meghirdetett pályá-zat leadásának határideje 2013. szept-ember 1-je volt. A bírálat decemberben várható. Az előzetes jelek szerint jók a pályázati esélyek, nagyon bízunk a pá-lyázat által nyújtott lehetőségekben, melyek újabb két évre biztosítanák a testvérvárosi kapcsolatok aktív műkö-dését. A pályázat valóban egy széleskö-rű nemzetközi együttműködést tesz le-hetővé, hiszen ebben Budapest XVIII. Kerület (Magyarország) mellett megje-lenik Tusnádfürdő és Körösfő (Erdély), DobrowaTarnowska (Lengyelország), Obzor (Bulgária), San Nicola la Strada (Itália) közössége is.

A 2009-2010, valamint a 2011-2012 időszakban elnyert európai uniós pá-lyázat keretein belül további találko-zókra került sor a települések polgárai között, amelyek alkalmával mindig egy bizonyos témakörön belül zajlottak a testvérvárosok színvonalas eseményei. Minden esetben alkalom nyílt arra, hogy a programban résztvevő hat település polgárai (bolgár, erdélyi, olasz, német, lengyel, magyar) jobban megismerjék egymás kultúráját, szokásait, hagyomá-nyait.E pályázat keretein belül látogatott el kerületünk – főleg Bauer Ferenc ön-kormányzati képviselő közreműködé-sével – német testvérvárosunk, Roding polgármestere a Böjte Csaba atya által létrehozott tusnádfürdői árvaházba (Szent Ferenc Alapítvány). A látogatás eredményeként a német kisváros gye-rekei a saját maguk által készített kéz-műves-termékek árusításával 571,30 eurót gyűjtöttek össze 2011 májusában az árvaház részére. Kerületünk is rend-szeresen támogatja az árvaházat külön-böző adományokkal (cipő, ruha, könyv, írószer). Kirándulás Polgármesterek és a magyar delegáció

Ughy Attila tanszercsomagokat ad át

TESTVÉRVÁROSOK

Adni öröm2011. május 16-án a Pestszentimrei Sportkastélyban volt egy, az Önkor-mányzat által szervezett jótékonysági bál. A belépők árából befolyt összeget szintén a Böjte Csaba által vezetett árva-háznak utaltuk át. Csaba testvér A szere-tet bölcsője című könyvének illusztráci-óiból készült fotókiállítás idén december 3-án nyílt meg a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban, melynek bevé-telét szintén a tusnádfürdői gyermekott-hon javára utalja át a kerület.

Természetesen pályázati formától füg-getlenül, Budapest Főváros XVIII. ke-rület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Ön-kormányzata kiemelten fontosnak tartja a városfejlesztési lehetőségek kölcsönös segítését a szakmai tapasztalatcseréken és munkatalálkozókon keresztül. Ezek-hez szorosan kapcsolódik a gazdasági és kereskedelmi területen megvalósuló

tevékenység. Ennek kiemelt terepei a jótékonysági árusítások, programok és egyéb adománygyűjtő megmozdulások, rendezvények.

Tusnádfürdő és Körösfő minden évben meghívást kap a kerület nagyrendezvé-nyeire (Vasvári Pál Napok, Szeptem-beri Kóstoló), ahol néptánccsoportja-ik fellépésével színesítik a programot. Kerületünk is képviselteti magát a Tusnádfürdői Városnapokon minden év júniusában, de a közös programok közül a rendszeresen szervezett futball-tornák is elmaradhatatlanok.A két város önkormányzata közösen már több alkalommal szervezett kölcsönös tájékoztatáson, segítségnyújtáson alapuló látogatást a Hivatalok munkatársainak, amelynek során megismerkedhetnek a kollégák a helyi közigazgatás sajátságos folyamataival, eljárásaival is.

TESTVÉRVÁROSOK

38

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA

Ajtó, Ablak

mInőségI BeltérI és BejáratI ajtók, aBlakok gyártása

Székelykeresztúr, Betfalvi út 10Tel/fax:0266/217502, 0744652544 www.benati.ro email: office@benati.ro

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

39

– Igyekszünk a fejlesztéseket úgy elosz-tani, hogy Csepel minden polgárának haszna legyen belőlük. Az új utak építé-sét és a csatornázást jellemzően a családi házas övezetekben várták-várják nagyon, a városrehabilitációs beruházásokat a panelházakban, lakótelepeken élők, míg a közterületek rendbe tételét mindenki. 2010-ben a Szent Imre tér – ez a kerü-let központja – kivételével még Csepelen voltak a legelhanyagoltabbak a terek és közparkok egész Budapesten. Sok csepe-li terület felújítása már megtörtént, több park rendbetétele is folyamatban van, de az elődeink által felújított főterünket sem hanyagoljuk el. Vannak hiányosságok, de ma mindenhol kevesebb a szemét és ápoltabb a környezet, mint 2010 előtt. És ezt úgy értük el, hogy a korábbinál sokszorta több csepeli embernek adunk munkalehetőséget, amire különösen büszke vagyok. A városrehabilitációs beruházásokat külön ki kell emelnem, hiszen ebben is megmutatkozott, hogy Borbély Lénárd alpolgármesterrel, or-szággyűlési képviselőtársammal milyen

hatékonyan tudunk lobbizni. Több mil-liárd forintot sikerült szereznünk fejlesz-tésekre. A városrehabilitáción belül ed-dig Csepel legelhanyagoltabb lakótelepi részeit fejlesztettük. Ezt a munkát foly-tatni kell, több lakótelep van, ami még nem került sorra. Az uniós forrásból segített két nagy bi-cikliútról kevés szó esik, de mérföldkő-nek tartom a megépítésüket. Szégyen-letes volt, hogy a kerékpárjairól híres Csepelről nem lehetett biztonságosan átkerekezni Budapest belső kerületeibe. Ma ezeken az utakon olyan nagy a forga-lom, ami számunkra is meglepetés. Az önkormányzati szolgáltatások között is voltak nagy előrelépések. Bevezettük a méhnyakrák-elleni védőoltást a csepeli lányok között, külön figyelünk a csepeli újszülöttekre, segítséget kapnak az iker-szülő édesanyák. Új, fontos, gyógyító és életmentő eszközöket kaptak a csepeli orvosok, először lesz a kerületben éjjel-nappali felnőtt- és gyermekorvosi ügye-let, több iskola tornatermét felújítottuk, adtunk pénzt az oktatás színvonalának

emelésére, a bölcsődés gye-rekek tisztasági csomagjára, új óvodai férőhelyekre, egy új csepeli nyugdíjas központ kialakítására. Elődeink mind-össze 19 szociális lakást pá-lyáztattak meg négy év alatt, mi három év alatt 85 szociális lakást pályáztattunk meg, de jutottak bérlakások a csepeli rendőröknek is, hogy minél többen maradjanak a kerület-ben. Komoly erőfeszítéseket

tettünk a tömegközlekedés javításáért, ma sűrűbbek a járatok. Több rendőr szolgál, közel háromszor annyi a közte-rület-felügyelő, és közel tízszer annyian fognak novembertől a kerület közterüle-teinek rendbetételén dolgozni, mint 2010 októbere előtt. És mindezt mi kétmilliárd forinttal kevesebb pénzből oldjuk meg évente, mint az elődeink.

A szlogen: Csepel új utakon

– A rendszerváltás után megcélzott nagy-beruházások folyamatban vannak vagy lezárultak, már nem kell vitázni róluk. Mindenki látja, hogy a közterületeken, a hivatali, oktatási, orvosi intézményeink-ben megkezdett fejlesztéseink azt a célt szolgálják, hogy jó legyen Csepelen élni. Most a kerület jövőjét meghatározó, a csepeliek boldogulását elősegítő új fej-lesztések előkészítése és elindítása a cé-lunk. Az első Csepeli Konzultáció már erről szólt. Az ott meghatározott út-építések, velük a csapadékvíz-elvezetés kiépítése már megkezdődött, várhatóan még évekig folytatódni fog, és a sátorte-tős uszoda is hamarosan elkészül. Jelen-leg a második Csepeli Konzultáció zajlik, amelyben ismét a kerület lakóinak véle-ményét kérdezzük.Fontos, hogy a jövőbeni fejlesztések-ben egyetértsenek a csepeli emberek, és a pártok is. Ezért a konzultáció, amit a demokratikus csepeli ellenzék is támo-gatott, hamarosan folytatódni fog, hogy együtt, közösen határozzuk meg új cél-jainkat.

Csepel új utakona rendszerváltást követően megcélzott nagyBeruházások fo-

lyamatBan vannak vagy lezárultak az elmúlt három évBen. most

már a kerület jövőjét meghatározó, a csepelIek Boldogulását

elősegítő új fejlesztések előkészítése és elIndítása a cél – ÁLLítJa németh SZILÁRd, csepel polgármestere, országgyűlésI képvIselő.

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA

40

.........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VETÉLKEDŐ

A 12 legjobb csapat felkészültsége, ki-tartása, alapossága a szervezőket és a zsűri tagjait is meglepte. A megmérette-tésnek a székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium Kollégiuma adott otthont. A fiatalok a Nyirő József-díszteremben adtak számot tudásukról, azon falak kö-zött, ahol egykoron az író is a padokat koptatta. Összeállításunkban a három nap eseményeit elevenítjük fel.

Tanulni és gyarapodniA döntőbe jutott magyarországi fiatalok október 8-án, kora reggel indultak el a Szent Imre térről, hogy az író szülőföld-jén, Székelyföldön bizonyítsák: meg-értették, átérezték, átszűrték magukon Nyirő József alkotásait, a kor hangula-tát, irodalmi és történelmi összefüggé-seit. A hosszú út tanulással, ismétléssel telt: a csapatok még utoljára elővették az Uz Bencét, a Jézusfaragó embert, törté-nelmi atlaszaikat és jegyzeteiket.

A helyszínen követte az eseményeket Németh Szilárd országgyűlési képvise-lő, Csepel polgármestere, a vetélkedő védnöke, Borbély Lénárd alpolgármes-ter, országgyűlési képviselő, Morovik Attila alpolgármester és Samna Gábor kabinetfőnök. Csepel polgármestere köszöntőjében elmondta: Nyirő József újratemetésén született meg az elhatá-rozás, hogy az író emlékét és emléke-zetét ápolni fogják. Kiemelte: a verseny végeredményétől függetlenül mindenki nyertesként térhet majd haza, hiszen az is cél, hogy a résztvevők feltöltődjenek, gyarapodjanak, új barátságok köttesse-nek. A versenyzők megismerték a zsűri

három tagját: Takaró Mihály irodalom-történészt, a zsűri elnökét, Cserhalmi Zsuzsa irodalomtörténészt és Fráter Olivér történészt.

A csapatokból álló alkotóműhely ok-tóber 9-én, az első fordulóban egy-egy nagyobb témát dolgozott ki közösen: előadásaikban Nyirő József ünnepi eseményt, múzeumot, emlékművet ter-veztek és irodalmi folyóiratot szerkesz-tettek. A második fordulóban, október 10-én a csapatok már magukra dolgoz-ták ki témáikat, amelyekért egy tárgyi tudást számonkérő versenyen, egy úgy-nevezett témaárverésen mérettek meg. A 12 csapat mindegyike ötletgazdag, le-leményes, alaposan előkészített előadá-sokkal lépett a színpadra. A zsűri több szempontú, összetett értékelései alapján mindenki számára világossá vált: erős, felkészült, elszánt fiatalok küzdenek egymással.

A verseny eredményét október 10-én este tudták meg a résztvevők. Az ün-nepélyes eredményhirdetésen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a vetélkedő fővédnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt el-nöke, dr. Zsigmond Barna csíkszeredai főkonzul és Veress László, az Ország-gyűlés elnökének kabinetfőnöke. Kövér László beszédében az anyaországi ma-gyarok nevében is köszöntötte a ver-senyzőket, szervezőket. A vetélkedőt az Országgyűlés épületéhez hasonlította: „Az önök szépapái, szépanyái, ükapái, ük-anyái adták össze azokat a forintokat, azt a

nyIrő józsef kárpát-medenceI IrodalmI és műveltségI vetélkedő

Csepeli bravúr Székelyföldön

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium díszterme adott otthont a tizenkét csapat

versengésének

Az egyik fordulóban egy-egy filmötlet kidolgozása volt a csapatok feladata.

Izgalmas megoldások születtek

egy év megfeszített munka és két írásBelI forduló után októBer 8-12. között

került sor a nyIrő józsef kárpát-medenceI IrodalmI és műveltségI vetélkedő

döntőjére. a versenyt 2012-Ben Indította útjára csepel önkormányzata az

író halálának 60. évfordulója alkalmáBól.

................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

41

......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VETÉLKEDŐ

Idén negyedik alkalommal dördült el a startpisztoly, és indult újra az év praxisa a Kárpát-medencében elnevezésű pályázat.

A meghirdető, a magyarországi országos Alapellátási In-tézet (oAlI) célja 2013-ban is ugyanaz,

mint a megelőző években. Helyre-állítani, erősíteni a háziorvosok és a nővérek megbecsülését, presztízsét. A szervezők idén is az emberséges és szakmailag is elhivatott gyógyítókra,

a példaértékű orvos-beteg kapcsola-tokra és az orvosok kitartó, szolgálat-kész munkájára szeretnék irányítani a

szélesebb nyilvánosság figyelmét. A pályázat szeretné felhívni

a közvélemény figyelmét a modellként követendő or-

vos-beteg kapcsolatokra, a kulcsfontosságú orvos-beteg bizalomra, és elérni, hogy a média ne csak szid-ja, dicsérje is az alapellátás szereplőit.

csakúgy, mint tavaly, ebben az évben is a nemzethez tartozás a mérvadó, tehát várják, hogy a felvidéki, az ukrajnai, a vajdasági és az erdélyi orvosok is bekerül-hessenek a nyertesek közé.

Magánszemélyek, de ugyanakkor kollektívák – kórházak, kórházi osztályok, önkormányzatok, polgármesteri hi-vatalok, civil szervezetek, szakmai érdekképviseletek – ajánlásait is várják.

A beérkezett pályázatokat értékelő zsűri elnöke dr. ba-logh sándor, az oAlI főigazgatója, tagjai: bakonyi péter, a Duna televízió intendánsa, berszán lajos gyimesfelsőloki plébános, csongrádi kata színművésznő, dr. lenkefi Ida, az egis belkereskedelmi igazgatója, dr. Mosolygó gábor háziorvos, a tavalyi pályázat magyarországi nyertese, valamint dr. Farsang csaba, dr. Hajnal Ferenc, dr. kásler Miklós és dr. kiss róbert professzorok.

Az év praxisa a kárpát-medencében 2013 részletes pályázati kiírása a www.azevpraxisa.hu portálon ta-lálható meg. A végső sorrendet a portál látogatóinak szavazatai alakítják majd ki. Az ajánlásokat legkésőbb 2014. március 10-én éjfélig várják.

VÁLaSSZUK meG a KedVenC oRVoSUnKat!

.........................................................................................................................................................................................

tudást, azt a munkaerőt, amelyik létrehozta és a mai napig a magyar géniuszt szimbolizálja.”Hozzátette: a verseny ugyanazt testesíti meg, mint az Országgyűlés: az össze-tartozásunkat „attól függetlenül, hogy hol élünk mi, akik magyar ősöktől származunk, magyar nyelvet beszélünk, a magyar kultúrát tartjuk a magunkénak.”

Németh Szilárd szerint: „Nem könnyű ma Nyirő József mellett kiállni, de azt gondolom, hogy mindenkinek, aki magyar, aki magyar-nak érzi magát, ezt kell tennie. A kiállást hol kezdhetnénk máshol, mint a fiatalok körében?” Csepel polgármestere bejelentette: foly-tatják a kezdeményezést: jövőre minden részt vevő diákot, tanárt vendégül lát-nak Csepelen egy irodalmi táborban. „Azt is megbeszéltük, hogy olyan nagysze-rű dolgozatok születtek, hogy ezeket nem lehet parlagon hagyni, megjelentetjük őket”– mondta el az esemény védnöke, hoz-zátéve: egy következő lépésben feltá-masztják az Erdélyi Helikon emlékét.

Legjobbak a legjobbak közöttAz egyéves, háromfordulós verseny vé-gén a csepeli Csete Balázs Szakközép-iskola Csete 2012 nevű csapata győze-delmeskedett: Halász Boglárka, Szabó Mihály és Bács Keve 12. évfolyamos tanulók. Felkészítő tanáruk, aki a dön-tőn is segítette a fiatalokat, Fux Ernőné. A legjobbak 400 000 Ft értékű utazást nyertek a Kárpát-medence egy válasz-tott pontjára.

A küzdelem végén a képzeletbeli do-bogó második fokára a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium Tündérek nevű csapata állhatott fel, ők 300 000 Ft értékben szervezhetnek kirándulást. A harmadik helyen a vendéglátó Székely-udvarhely csapata végzett, az Erdélyi boszorkányok 200 000 Ft-os jutalom-ban részesültek. A Jedlik Ányos Gim-názium Erdélyi Kürtőskalács nevű csapata a 8. helyen végzett.

A zsűri tagjai: Fráter Olivér történész, Takaró Mihály és Cserhalmi Zsuzsa

irodalomtörténészek. Nem volt könnyű dolguk

Eredményhirdetés után: kékben a győztes Csete Balázs Szakközépiskola képviselői, míg

pirosban a jedlikesek

42

......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Nagyon röviden, azok számára, akik nem olvasták az előző lapszámban meg-jelent írásomat, összefoglalom az ételin-tolerancia jelenséget.A népesség 60%-át érintő ételintole-rancia (figyelem, nem ételallergia!) tünetei az étel elfogyasztását követően 1-3 napon belül jelentkeznek. Ezekkel a tünetekkel testünk azt hozza a tudomá-sunkra, hogy bizonyos ételeket – átme-netileg – ne fogyasszunk.

Mi okozhatja az ételintole-rancia tüneteit?A tünetek hátterében többnyire bél-rendszerünk bizonyos szakaszainak károsodása, a bélfal „kilyukadása” áll, amely képletesen azt jelenti, hogy egyes táplálékfehérjéket a szervezetünk nem tud maradéktalanul megemészteni (kü-lönböző okoknál fogva), vagyis nem tolerálja az illető fehérjéket, és így azok félig emésztett formában hatolnak át a bél falán és kerülnek be a véráramlatba. A szervezetünk úgy gondolja, hogy az így bekerült emésztetlen fehérjék ellen-ségek, ezért ellenanyagot termel, úgy-nevezett immun-gamma globulinokat, vagyis IgG molekulákat. Ezek a mole-kulák tehát egy téves riasztás miatt jön-nek létre, normális körülmények között

nincs helyük a szervezetben. A behatoló támadókhoz tapadva semlegesítik azo-kat, és így immunkomplexet alkotnak velük, amelyek olyan szervekbe is be-hatolnak és lerakódnak, ahol egyébként semmi keresnivalójuk nincs. Ennek a következménye egy immunológiai rend-ellenesség lesz. A jelentkező panaszok hátterében és a tünetek bekövetkeztéért valamilyen táplálékkomponensre muta-tott ételintolerancia a felelős.

Ételintolerancia-méréssel a gyógyulás útján

A teszt és az utána követ-kező gyógyulás A Székelyudvarhelyen (Orbán Balázs utca 18., tel.: 0749-257 892) működő Egészség Rendelőben az elmúlt idő-szakban számos páciensen végeztük el az ételintolerancia tesztet, amelynek se-gítségével sikerült megállapítani, hogy mely ételfehérjék felelősek a kialakult panaszokért.

az előző lapszámBan sorra vettük azokat a tüneteket – émely-

gés, puffadás, mIgrénes fejfájás –, amelyek mIatt nap mInt nap

rossz a közérzetünk és amelyek mIatt akár kóros elváltozások Is

jelentkezhetnek, mInt csalánkIütések, ekcéma, ízületI és túlsúly-

proBlémák. tIsztáztuk, hogy ezek hátteréBen egyértelműen az

ételIntolerancIa áll!

TÁPLÁLKOZÁS

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

43

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Ennek ismeretében már félúton járunk a gyógyulás felé, mert már tudjuk, hogy milyen táplálékkomponenseket (szinte minden esetben több, akár 7-8 intole-ranciát kiváltó fehérjét detektálunk) kell a betegnek elkerülnie étkezése során. Az intolerancia teszt alapján nemcsak a problémás ételeket, hanem az ezek-re kimutatott érzékenység mértékét is diagnosztizálni lehet, és ezáltal a diéta időtartamát is.

A megfelelő diéta összeállítása minden-képpen szakember (táplálkozási tanács-adó) feladata, mert a tüneteket előidéző ételek nélkülözése az étrendből bizonyos más ételek beiktatását teszi szükségsze-rűvé azért, hogy a beteg ne nélkülözze a szükséges vitamin-, ásványi anyag, illetve antioxidáns mennyiséget, vagyis hogy ne lépjen fel hiánybetegség. Leggyakoribb ételintoleranciák: tej, tojás, élesztő, különböző gabonafélék, glutén, egyes magvak és a hüvelyes zöldségek.

Másrészt az is nagyon fontos, hogy az intolerancia következtében a szervezet-ben felgyülemlett immunkomplexeket egy átfogó, természetes gyógymódokon alapuló terápiával kivezessük a szerve-zetből. Ez a terápia a beteget szinte ész-revétlenül is életmódváltásra készteti, mert a hamar jelentkező „gyógyulási tü-netek” a legmeggyőzőbb bizonyítékok a páciens számára.

A kezelések során rövid távon a sokáig zavaró tünetek enyhülését tudtuk elérni, hosszú távon (2-3 hónap) pedig a teljes tünetmentességet sikerült szavatolni a beteggel való jó együttműködésnek kö-szönhetően. Hogy csak néhányat em-lítsünk: gyerekek esetében a legyengült immunrendszerük miatt jelentkező csa-lánkiütés, étvágytalanság, nyugtalan visel-kedés gyógyítása, felnőttek esetén pedig emésztési és anyagcsere-zavarok, egyes nőgyógyászati problémák és az oly sokak számára zavaró túlsúly kezelése.

SZathmÁRY ZSUZSÁnna

tÁpLÁLKoZÁSI tanÁCSadÓ éS teRapeUta

eLőJeGYZéS: 0749 257 892

TÁPLÁLKOZÁS

44

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................EGÉSZSÉG...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

– A Béres Cseppet ma már minden-ki ismeri, idősek, fiatalok, egészsé-gesek és felépülni vágyók is tudják, hogy segíti a regenerációs folyama-tokat, óv és roborál. Negyvenegy éves története során azonban szá-mos buktatóval kellett megküzde-niük. – Kezdetben valóban sok üldöztetésben volt része atyámnak és a Béres Csepp-nek, s csak a gyógyulni vágyó töme-gek erőteljes nyomásának engedett a politika, amikor végre engedélyezték

a forgalomba kerülését. Csupán 1989-ben, a Béres Részvénytársaság megala-kulásával kezdődhetett meg az intenzív gyógyszer-törzskönyvezési folyamat. Hatalmas szakmai elismerést és erkölcsi elégtételt jelentett a számunkra, amikor 2000-ben a cseppeket hivatalosan is gyógyszerré minősítették. Tavaly szüle-tésének negyvenedik évfordulóját ünne-peltük, büszkék vagyunk, amikor azt lát-juk, hogy milyen szakmai tisztelet övezi a készítményt.

– Jelenleg a Béres Csepp az egyedü-li hungarikum, mely egy család ne-vét viseli. Mit jelent Önöknek, hogy a terméket az idén hungarikummá nyilvánították?– Ez különleges érték számunkra. A ter-mékbe vetett óriási bizalom és elismerés kifejezője. A hungarikumok a magyar nemzet értékeit képviselik, a legneme-sebb és legmagasabb minőséget jelen-tik. Ez persze felelősséggel is jár, hiszen a hungarikumok nemzetközi elismerése hozzájárul az országimázs fejlesztésé-hez. Mi is szeretnénk minél több or-szágban jelen lenni, nagyon örülünk, hogy egyre népszerűbbek vagyunk a romániai piacon.

– A világon sok helyen egyre tuda-tosabbak vagyunk immunrendsze-rünk erősítésével kapcsolatban. Ha jön a tél, tudjuk, hogy erősíteni kell szervezetünk védőpajzsát még ak-kor is, ha egészségesek vagyunk.– A Béres Csepp feltalálásakor atyám arra figyelt fel, hogy a növényeket köny-nyebben megtámadják a különböző ví-rusok, gombák és egyéb kórokozók, ha a talajból nem tudnak elegendő esszen-ciális nyomelemhez jutni. Ugyanígy, az emberi szervezet védekezőképessége is romlik, ha nincs kellően ellátva a szük-séges mikroelemekkel, például vassal, cinkkel, bórral, rézzel, szelénnel. A talaj nagyrészt hiányos ezekben a lét-fontosságú nyomelemekben, a szerves trágyázást csak kevés helyen alkalmaz-zák, több helyen csak a makroelemeket pótolják vissza a talajba. Ezért a növé-nyek, így az állatok és mi sem jutunk elegendő alapvető tápelemhez. Ezeket pótolnunk kell, különben betegségek alakulhatnak ki. Tudnunk kell azt is, hogy nem mindig csupán a talaj hiányosságaiból adódó pótlásra kell gondolnunk, hanem egyes fiziológiás állapotokban is megnövek-szik a szervezet nyomelem-igénye,

BÉRES az egészséges emberért

egykor kIsvárdán kígyózó sorBan álltak az emBerek, hogy hozzájussanak

Id. dr. Béres józsef gyógycseppjeIhez, melyet akkorIBan a hatalom kímélet-

len ellenállása övezett. ma ez a készítmény magyarországon az egyIk leg-

népszerűBB gyógyszer, s talán nem túlzás azt mondanI, hogy már erdélyt

Is meghódította. az elmúlt évekBen rengeteg rangos szakmaI és fogyasztóI

elIsmerést kapott, s Idén szeptemBerBen – az elsők között – hungarIkummá

nyIlvánították. IFJ. dR. BéReS JÓZSeFFeL, atyja életművének továBBéltetőjével,

a Béres gyógyszergyár elnökével Beszélgettünk.

...................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

45

EGÉSZSÉG EGÉSZSÉG...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

ilyen például a serdülő- vagy az idős-kor, illetve a betegségből lábadozók-nak, a fáradékonysággal, álmatlanság-gal küzdőknek, a vegetáriánusoknak, a kismamáknak és a sportolóknak is nagyobb az igényük, fontos tehát gon-doskodniuk a pótlásról.

– Sajnos általában csak a betegség megjelenésével tudatosul bennünk, hogy esendők vagyunk. – Amíg a birtokában vagyunk valami-nek, azt életünk természetes velejáró-jának tekintjük. Atyám sokszor figyel-meztetett bennünket: az egészséget megtartani sokkal könnyebb, mint visz-szaszerezni. Felméréseink azt mutatják, hogy az emberek valójában tudják ezt, a legtöbben azzal is tisztában vannak, hogy mit kellene tenniük egészségük megóvásáért, mégis mindenki megta-lálja a maga kifogásait arra, hogy végül miért nem cselekszik.

– A gyermekek, unokák és szüleik ilyenkor télen az óvodai, iskolai ví-rusokkal küzdenek. Nekik mit java-sol?– Az immunrendszer karbantartása a legfontosabb feladat, s ehhez kiváló se-gítséget nyújt a Béres Csepp. Ha a gyer-mek immunrendszere erős, jól működik – és ez a felnőttekre is igaz –, akkor nincs esélyük a vírusoknak, a szervezet maga képes megbirkózni velük, nem alakul ki a betegség, vagy gyorsan túles-nek rajta. Gyermekeinket mi is mindig ezzel vérteztük fel az őszi szezonban, s csak csodálták, hogy mennyire ritkán veri le őket betegség.

– Karitatív célokat szolgáló jószol-gálati alapítványuk, a Béres Alapít-vány idén ünnepelte 20. évfordulóját. Támogatásaik kiterjednek a határon túlra is?

– Igen, jelen vagyunk a határokon túli területeken is, Felvidéktől Délvidéken át Kárpátaljáig, és természetesen jól is-mernek minket az itt élő magyarok is. A Partiumban, a Nyárád mentén, Csík-ban, Széken, a Gyimesekben és persze a moldvai csángóknál is, mindenütt ta-

lálkoznak a nevünkkel. Alapítványokat, iskolákat, tehetségeket támogatunk. A magyarságért, az emberekért vállalt felelősség hozzátartozik a cégkultú-ránkhoz, nálunk ez nem divat és nem haszonelvűség kérdése. Úgy mondom: őszinte, mert belülről fakad. Ezért lehet

úgy, hogy ma már nem csupán a segít-ségnyújtás, illetve a termékeink kötnek minket ide, Erdélyországba, de tiszta, szép barátságok is.

teLeGdI péteR

...................................................................................

BéReS dRopS

• megváltozott környezet (stressz, káros környezeti ártalmak, kimerítő szellemi és fizikai munka).

• továbbfejlesztett, új alkotóelemekkel kiegészített összetétel.

• antioxidáns összetevői védik a szervezet sejtjeit a szabad gyökök okozta károsodásoktól.

• fokozott védelem immunrendszerünk számára a betegségek megelőzésében és leküzdésében.

46

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................RECEPT

elkészítés: a sütőtököt vágjuk félbe. távolítsuk el a magjait, daraboljuk fel, és sorakoztas-suk alufóliával bélelt tepsibe. süssük meg.az almákat hámozzuk meg, vágjuk cikkekre, a magházat távolítsuk el, és te-gyük egy lábasba. öntsük fel 1 liter vízzel, dobjuk bele a szegfűszeget, szór-juk bele a vaníliát és 2 teáskanál fahéjat, és főzzük puhára. a megsült sütő-tököt (a héját eltávolítva) tegyük az alma mellé, öntsük hozzá a tejszínt, és merülőmixerrel pürésítsük. keverjük bele a többi fűszert és a nyírfacukrot, tegyük vissza a tűzre, és melengessük össze, amíg egyet rottyan.fahéjjal megszórva forrón tálaljuk.

elkészítés: a ribizlilevet, a narancslevet, a vörösbort, a fűszereket, a hasított vaníliarudat és a cukrot egy főzőedényben elkeverjük és felhevítjük. a narancsot meg-mossuk, megtöröljük, és kb. fél cm-es szeletekre vágjuk. ezeket elfelezzük vagy negyedeljük, és a puncshoz adjuk.tálalás előtt a fűszereket és a vaníliarudat kiszedjük.

megjegyzés:gyermekeknek vörösbor nélkül készítjük el. édes vörösborral is finom.

Almás sütőtökkrémleves a mézeskalács ízeivel

Hozzávalók:• 1 sütőtök (1,3-1,4 kg, a héj és a magok nélkül kb. 60 dkg)• 40 dkg illatos alma (tisztítva mérve)• 1 l víz• 2 dl tejszín• 6 dkg diabetikus méz• 5 dkg nyírfacukor• 3 teáskanál mézeskalács fűszerkeverék (cukrozatlan!)• 1 kávéskanál vaníliavelő• 2 teáskanál fahéj• 4-5 szem szegfűszeg• a tálaláshoz: rengeteg fahéj

...................................................................................................................................................................................................................................................................

Hozzávalók:

• 1 liter feketeribizli-lé

• 5 dl narancslé

• 5 dl száraz vörösbor

• 1-2 db fahéj

• 4-5 szem szegfűszeg

• 1 rúd vanília

• 10 dkg porcukor

• 1 hámozatlan narancs

Téli puncs

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

47

RECEPT

elkészítés: a kandírozott gyümölcsdarabokat és a mandulát egészen apró darabokra vágjuk, és lisztbe keverjük. a tojásokat egyesével feltörjük, majd cukorral habosra keverjük. a sütőport és a vaníliás cukrot összevegyítjük a lisztben, és az olvasztott vajjal, a fahéjjal, valamint a citromhéjjal összedolgozzuk.egy őzgerinc formát kivajazunk és lisztezünk, majd beleöntjük a tésztát. 160 fokra előmelegített sütőben nagyjából 30-40 percet sütjük. ha a teteje nagyon pirul, akkor lefedhetjük alufóliával. amikor kész, a tésztát óvatosan kiborítva a formából, hagyjuk kihűlni. csak ezután szórjuk meg alaposan porcukorral.

elkészítés: a mártáshoz az egészen finomra vágott vöröshagymát és gombát vajban pi-rítsuk aranysárgára. sóval, borssal és zöldpetrezselyemmel ízesítsük. a levét lefőzzük, majd a tűzhelyről levéve hozzákeverjük a tojást. a tűzhelyre vissza-téve hozzáadjuk a zsemlemorzsát, és addig főzzük, míg formázható lesz. a bélszínt kevés olvasztott vajon megsütjük, ízlés szerint sóval és borssal fű-szerezzük, majd vajazott tepsire helyezzük és körülbelül fél centi vastagon bevonjuk gombapéppel. megkenjük felvert tojással. a vajas tésztát kinyújtjuk néhány milliméter vastagra, felcsavarjuk a nyújtófára, és ráterítjük a bélszínre. óvatosan a bélszín alá hajtogatjuk. a tetejét bekenjük a maradék tojással, és forró sütőben körülbelül 20-25 perc alatt megsütjük a tésztát szép pirosra, a bélszínt pedig félangolosra. 15 percig pihentetés, majd nagyjából egy centi vastag szeleteket vágunk belőle.

Fahéjas gyümölcskenyér csokoládéval

...................................................................................................................................................................................................................................................................

Hozzávalók

• 30 dkg vaj• 30 dkg kandírozott

gyümölcs• 25 dkg liszt• 25 dkg cukor

• 10 dkg porcukor

• 7 tojás• 5 dkg mandula

• 1 csomag sütőpor

• 1 citrom reszelt héja

• 1 kiskanál fahéj

Hozzávalók a bélszínhez:

• 60 dkg bélszín• 30 dkg vajas tészta• 5 dkg vaj• 1 tojás• só• őrölt bors

Bélszín Wellington- módra

48

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................GÓBÉ TERMÉK...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Szász Ilyés: a Góbé termék a szívem csücske

Szász Ilyés kétszázötven méhcsaláddal dolgozik Korondon – nemcsak hely-ben, több mint húsz éve rendszeresen vándoroltatja is a méheket. Az itteni méhészek általában a Duna mellé men-nek májusban a méhekkel, ott már ak-kor megjelenik az akác virága. Az akác-virágzást követően jönnek fokozatosan észak felé, és folyamatosan veszik is ki a mézet a kaptárokból. Júniusban a hárs, később a napraforgó virágzik.

Természetesen idehaza, a legelőkön is „dolgoznak” a méhek – a munka gyü-mölcse pedig nemcsak az egészséges, gyógyító hatású méz, hanem más ter-mékek is. Szász Ilyésék több mint har-mincfélét állítanak elő, közülük nyolc már a Góbé termékcsaládba is bekerült.

– Mióta foglalkozik méhészettel? – 1983 óta, akkor már voltak méhcsa-ládjaink. Mondhatni, gyerekfejjel kezd-

tem, mert olyan 17-18 éves lehettem ak-kor. Az első úgynevezett vándoroltatás negyven méhcsaláddal 1990-ben volt.

– Jelenleg hány méhcsaládjuk és hány munkatársuk van?– Kettőszázötven méhcsaládunk van jelenleg, rajtam kívül pedig három alkal-mazottam dolgozik a méhészetben.

– Hányféle mézet, illetve más termé-ket állítanak elő?– A mézfajták közül a fontosabbak az akácméz, a havasi vegyes virágméz, a hárs- és a repceméz. Vannak szárított gyümölcsökkel kevert mézeink, ilyen a homoktövis, az áfonya és a fekete ribiz-li, de van egy koktélunk is: mindenfé-le szárított gyümölcs van akácmézben. De megemlíteném a virágport is. Több mint harmincféle termékünk van.

a korondI SZÁSZ ILYéS harmIncéves tapasztalattal méhészkedIk, napjaInkBan

nyolc terméke van a góBé termékcsaládBan. annyIra fInom volt a méze, hogy

hajdanán a termékcsalád képvIselője kereste fel őt.

............

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

49

...........................................................................................................................................................................................................................................................

GÓBÉ TERMÉK...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

– Hány termékük tartozik a Góbé termékcsaládba, és ezek hogyan „góbésodtak”?– Összesen nyolc termékünk van „góbé-sítva”, köztük például a havasi mézünk, a ribizlis, az áfonyás mézünk, de a virágpor is. Még azelőtt árulták a Merkúr üzlet-láncban a mézünket, mielőtt létrehozták volna a Góbé termékeket. Úgy került be, hogy az egyik ügynökük Parajdon meg-kóstolta, s utána megkerestek. Azelőtt én egyszer próbáltam bekerülni, de nem si-

került. Két vagy három termékkel kezd-tük, a havasi mézzel, utána pedig széle-sítettük a palettát. De még szeretnénk, csak idő és energia kell hozzá.

– Jelentett-e előrelépést a vállalkozás számára, hogy bekerültek a Góbé termékek közé?– Persze, nekem első perctől a Góbé termék a szívem csücske volt. Láttam, hogy ebben van perspektíva, s ha Ma-gyarországon is terjeszkedünk majd, ak-

kor ennek még jobb hatása lesz.

– Milyen további terméktervei van-nak?– Sok mindent tervezek, a felsorolta-kon kívül már most készítünk kaptárt és viaszt is. A szárított gyümölcsökön gondolkodom, de egyelőre nem tu-dom, hogy belevágjak-e, mert az egy külön termék lenne. Nem mézzel ke-verném, hanem simán kínálnám el-adásra.

50

......................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

50

REJTVÉNY

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

51

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

51

A megfejtést, személyes adataival, a regio@mediaromania.ro drótpostacímre várjuk, vagy a 0748-291.785 telefonszámra lehet sms-ben elküldeni. továbbá személyesen be lehet hozni, vagy postán el lehet küldeni szerkesztőségünkbe, az orbán balázs utca 18. szám alatti székelyudvarhelyi címre.

A helyes megfejtők között egy negyedéves régió Magazin-előfizetést sorsolunk ki. A nyerteseket szerkesztőségünk munkatársai személyesen értesítik. beküldési határidő a lap megjelenésétől számított három hét.

A negyedéves régió Magazin-előfizetés nyertese a székelyvarsági Vass Márta.

előz

ő re

jtvén

yünk

meg

fejté

se:

A l

egn

Agyo

bb é

lMén

yeIn

k A

leg

csen

Des

ebb

pIll

An

Ato

kbA

n s

züle

tnek

.

REJTVÉNY

52

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................VILÁGJÁRÓ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

EURÓPAI SíPARADICSOMOK

Magasság: 1300-2811 mSípályák hossza: 276 km

Az Arlberg név nem csupán egy hegyet, hanem egy alpesi hágót jelent, egyben a világ egyik legjobb síterepe. A síelés története az Arlbergen egészen 1901-ig nyúlik vissza, amikor is St. Christoph-ban megalapították az Arlberg síklu-bot. Az Arlberg-hágó az osztrák Tirol és Vorarlberg tartományokat köti össze egymással. A régióhoz tartozó telepü-lések: St. Anton, St. Christoph, Stuben,

Zürs és Lech am Arl-berg. Lech, Zürs, Stuben, St. Christoph és St. Anton am Arlberg sok min-denben hasonlít egy-másra, de ugyanakkor valamennyi település saját karakterrel ren-delkezik, és speciális kínálattal várja a ven-dégeket. A vorarlbergi

oldalon található az elegáns és fényűző Lech, amelyet 2004-ben „Európa leg-szebb falujának” választottak. Ezenkí-vül Lechben helikopteres síelés is szere-pel a kínálatban.Zürs a mélyhóban való síelés Mekkája-ként ismert. Stuben nagy hangsúlyt fek-tet a freeride kínálatra és a gyermekbarát ajánlatokra. St. Christoph az Arlberg ré-gió legmagasabban fekvő települése és egyben Ausztria egyik legmagasabban fekvő síterepe is (1800 méter). Itt találha-tó az Osztrák Síszövetség Síakadémiája.

GStaad – SVÁJC

Magasság: 1000-3000 mSíterület hossza: 220 km

Svájc nyugati részén, a francia határ közvetlen közelében található Gstaad világhírű téli luxusüdülőhely. A régió-ban összesen 220 km szépen kezelt lejtő és 53 felvonó várja az ide érkezőket. A sírégióban a forró nyári napokon sem kell lemondanunk hobbinkről, ugyanis a gleccser szikrázó firnlejtőin ilyenkor is szelhetjük a havat, akár egy szál pó-lóban! A terep többi részén november-ben indul a szezon és egészen májusig tart. Michael Von Grünigen, a svájci óriásműlesikló specialista is Gstaad lej-tőin tanult meg sízni.

Természetesen nem csak a sízők és hó-deszkások találják meg a síközpontban a számításaikat, hiszen a kirándulókat 205 km-nyi jelzett turistaösvény várja, csodaszép panorámával, és ne feled-kezzünk meg a kiterjedt, 85 km-nyi sí-futópálya hálózatáról sem, ahol hagyo-

St. Anton am Arlberg 2680 fős lakossá-gával a régió kozmopolita középpontja, a nemzetközi sí- és freeride világ kedvelt találkozóhelye. A település mégis meg-őrizte falusi, hangulatos karakterét. 2001-ben St. Antonban rendezték az Alpesi Sí Világbajnokságot.

Tökéletesen karbantartott sípályák va-lamennyi nehézségi fokon, érintetlen porhóval borított hegyoldalak és tágas freeride terepek várják a látogatókat. Itt reggeltől estig folyamatosan síelhe-tünk anélkül, hogy kétszer ugyanazon a sípályán csúsznánk le. A freestyle és a snowboardozás kedvelői a Rendl csúcsán található funparkban tombol-hatják ki magukat. A Fly-InRendl Park a Rendl-síterületen kickerrel, railekkel és table-ekkel a snowboardosok Eldo-rádója.

A települések közötti ingyenes síbuszjá-ratnak köszönhetően a vendégek köny-nyen megközelíthetik a sípályákat.

St. anton am aRLBeRG – aUSZtRIa

mányos és skating pályákon egyaránt hódolhatunk szenvedélyünknek. A környék kiváló a családosok számára is, hiszen pályáinak mintegy 75%-a köny-nyű vagy középnehéz erősségű, a közeli település, Château-d’Oex pedig a hőlég-ballonozók első számú központja.

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

53

VILÁGJÁRÓVILÁGJÁRÓ...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Magasság: 1120-3330 mSípályák hossza: 298 km

Az 1936 óta folyamatosan fejlődő Alpe d’Huez 1860 m magasságban fekszik a Grandes Rousses hegység déli olda-lán. Neve Napos Szigetet jelent. A 3330 méter magas Pic Blanc-csúcsról fantasz-tikus panoráma tárul szemünk elé az Ecrins Nemzeti Parkra, és olyan neve-zetes hegycsúcsokra, mint a la Meije, les Aiguilles d’Arves és a Mont Blanc.

Alpe d’Huez nem véletlenül Európa és a világ egyik leghíresebb síte-repe csodás fek-vésének, remek, napsütéses klímá-jának, a végtelenül hosszú pályaháló-zatnak és a remek hóviszonyoknak köszönhetően. Kb. 2000 m-es

szintkülönbség síelhető be, a legválto-zatosabb, legkülönbözőbb pályákon, melyekhez nagyszerű hóviszonyok és jól karbantartott pályarendszer párosul.A 3000 m magasban elterülő, egyedül-álló fekvésű síterep a profi és kezdő síelőknek egyaránt tartogat meglepe-téseket. Itt található a világ egyik leg-hosszabb fekete pályája (16 km), a La Sarenne-gleccser, a központi részen pe-dig rengeteg könnyű pálya közül lehet válogatni.

A másik világhírű nevezetesség a síközpontba vezető 14 kilométer hosz-szú szerpentin, ami a Tour de France egyik legendás emelkedője, és rendsze-resen a hegyi befutók vége. Síterülete a következő falusi síállomásokkal van ösz-szeköttetésben: Auris-en-Oisans, Huez-en-Oisans, Vaujany és Villard-Reculas. Magas fekvése állandó hóbiztonságot garantál a 10 000 hektár területnek: 248 km sípálya különböző szinten, 2230 m-es szintkülönbség és 800 hektár be-síelhető terep. 785 hóágyú is növeli a hóbiztonságot.Az összekötött sípályáknak köszönhe-tően másfél órát lehet síelni sífelvonó használata nélkül.Több mint 20 off-piste lejtő van, ahol a szűzhó szerelmesei kedvükre gyako-rolhatnak, van két snowpark (egy a kez-dőknek, egy a profiknak), éjszakai sízési lehetőség, szánkópálya, sőt még jégbar-lang is 2700 méteres magasságban.A sífutókat 50 km-nyi sífutópálya várja.

LIVIGno – oLaSZoRSZÁG

Magasság: 1800-2900 mSípályák hossza: 154 km

Livigno, a híres olasz síterep ideális vá-lasztás, hogy pihenésünket a hegyekben töltsük. E síterep az Alpok szívében, Lombardiában, Sondrio tartományban helyezkedik el. Livignóban a legnép-szerűbb sportok természetesen a télhez kapcsolódnak, s ezek a sízés, snowboar-dozás és a telemark. A livignoi sípályák között egyaránt találunk a kezdőknek és a haladóknak megfelelőt. A livignoi sílifthálózat 115 km-nyi sípá-lyára szállítja az utasokat. 4 kabinos fel-vonó, 14 ülőfelvonó és 13 sílift szolgál ki, a hegy mindkét oldalán 1800 méteres tszf magasságtól 2900 m magasságig, óránként akár 47 ezer sízőt. A sípályák mindig tökéletesen gondozottak, s a sí-zés szerelmesei 12 fekete, 37 piros és 29 kék pálya között választhatnak.

Nem elhanyagolható a tökéletesen gon-dozott pályák mellett a panoráma és a friss levegő vonzereje sem. A sífutás szerelmeseinek egy 40 km-es gyűrűt ala-kítottak ki a Spol folyó mentén.Az adrenalinfüggő snowboardosok Livignóban találhatják meg Olaszország legnagyobb snowparkját, amely Euró-pa legjobbjai közé tartozik, ugratókkal, halfpipe-okkal. Rengeteg versenyen és

különböző rendezvényeken vehetünk itt részt, mint pl. a Budweiser RiverJump vagy a World Rookie Fest.Távol a város zajától, ott, ahol még mindig a természet az úr, kezdődnek a hótalpazás kedvelőinek ösvényei. Livignóban hegyi vezetőt is bérelhe-tünk, aki technikai tanácsot ad és meg-mutatja a hótalpon elérhető gyönyörű völgyeket, csúcsokat.

aLpe d’hUeZ – FRanCIaoRSZÁG

54

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

54

ÖRÖKSÉGÜNK VILÁGJÁRÖRÖKSÉGÜNK...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

A Nagyboldogasszony tiszteletére szen-telt gótikus templom a 15. században épült. Erre az időszakra utal az 1796-ban talált küszöbkő, amelyen az 1444-es évszám szerepel. A templom oltár felőli keleti része, amely az átépítések során változatlan maradt, 14. század végi építési stílu-sokra utal. Az építkezés az 1350-1450. közötti időszakra tehető. Feltételezhető, hogy korábban a templom helyén egy román stílusú templom lehetett.

A fehérmészkőből faragott szentségház 1478-ban készült el. A templom építésével párhuzamosan a kaputorony is felépült, amelyet a 15. század végén, vagy a 16. század elején fejeztek be. A tornyot 1720-ban maga-sították. 1796-ban a templomot barokk stílusba átépítették, a gótikus szentélyt azonban megtartották. 1850-ben a templomot és a tornyot bá-dogsisakkal fedték be.

Orbán Balázs: A Székelyföld leírásában sáncot és egy második védelmi gyűrűt említett, megjegyezte, hogy csak a nyu-gati részen létezett, mivel a sziklás keleti oldalon nem volt rá szükség.

A 20. század elején újabb sekrestyét épí-tettek a régihez. Eltüntették a régiség-re utaló műemlékrészeket, befalazták a régi szemöldökgyámos kőajtókeretet és átalakították a régi sekrestye egy részét. 1922-ben kis elővárat építettek a torony

A csíkkarcfalvi római katolikus vártemplom

felcsík legjelentőseBB erődtemploma, egyIke a legszeBB és legjoBBan karBantar-

tott székelyföldI műemlékeknek.

A teMploM története Orbán Balázs: A Székelyföld leírása című művében eképpen vélekedik a templomról: „Karcfalva felső végénél egy, a Madicsa nevü hegyböl kiszökellő gyüleg (conglomerat) szikla-domb emelkedik fel, ezt keletről az Olt, délről a Székaszó pataka folyja körül, fennlapját Nagy-Boldogasszonyfalva gyönyörüen fekvő temploma koronázza, mely ódon várfalaival, fénylő magas tornyával e vidék fénypontját alkotja, különben épitészetileg is figyelmet ér-demlő műemlék.”

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

55

ÖRÖKSÉGÜNK VILÁGJÁRÖRÖKSÉGÜNK...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

mellé. Az 1958-ban végzett restaurálás alkalmával a gótikus kőkeretet újra ki-bontották.

leírásA Az erődtemplom egy szikladombon 735 m magasságban látható, udvarára a lőréses pajzsfallal ellátott kaputorony alatt lehet bejutni. Nyolc méter magas várfal övezi, melynek belső oldalán sér-tetlenül áll a fából épült gyilokjáró vagy vívófolyosó. A várfalak védőfolyosójá-nak kialakítása egyedülálló Székelyföl-dön. A várfal lőrései kevés kivétellel összetettek, két-három fülkével ellá-tott, tág kilövési szögekkel. A kehely alakú, művészi kidolgozású késő góti-kus keresztelőkút a 15. század második felében készült.

A mai templom kelet-nyugati tájolású, kettős térfűzésű hajó és szentély együt-teséből áll. Északon sekrestye, délen pedig portikusz csatlakozik hozzá. A hajó vakablakos nyugati oromfalának peremét ívelt barokk szegély díszíti, a déli oldalán egy keskeny följáró vezet a karzatra. A szentély felé eső végében egy oldalkápolnává alakított portikusz áll. A nyolcszög öt oldalával záródó szentély csúcsíves ablakait félkörívessé alakították át.

A teMploM belseje A vártemplom legrégibb része a góti-kus boltozattal ellátott szentély, amely 1444 körül épülhetett. A szentély bordái gyámokra vannak erősítve, a gyámok sokszögű lapra támaszkodó magas hengertagból állnak, alul orsós taggal zárulnak.

Az evangéliumi oldalon késő gótikus szentségtartó látható. A mellette levő gyámkő szakállas, bajusz nélküli, fo-nott körhajú középkorú férfifejet áb-rázol. A hajót a szentélytől csúcsíves diadalív választja el. Nyugati végében tíz faoszlopra támaszkodó karzat talál-ható.

Az egykori barokk stílusú főoltár középső olajfestménye Szűz Mária

mennybemenetelét ábrázolja, két olda-lán pedig Szent István és Szent Lász-ló képei láthatók. A hajóban még két mellékoltár található, szószéke késő barokk jellegű. Jelenlegi főoltára a 19. század második felében készült neogó-tikus stílusban. A szószék késői barokk stílusra utal.

A teMploM külseje A templomhoz vezető déli oldalon barokk stílusú Mária-szobor áll. A templom körül régi sírkövek láthatók. A Vártemplomtól délkeletre, 13 méter-nyire középkori eredetű harangtorony áll, amely egyben kaputoronyként is szolgált.

VárFAl A székely falvak templomainak meg-erősítését a török-tatár betörések tették szükségessé. Csíkkarcfalva lakosságát ezen események döbbentették rá arra, hogy életüket és megtermelt javaikat a fatemplom és favár nem védheti meg az ellenség ellen.

Az erődtemplomot körülvevő várfalak 15-16. századiak. A templomot Csík legmagasabb 4 öles várfala veszi körül, fedett gyilokfolyosóval és lőrésekkel. A kőből épült várfalak ovális alakban ke-

rítik be a templomot. A védőfolyosó megoldása más székely templomvárak gyilokjáróihoz képest teljesen egyedi. A gyilokjáró tetőszerkezete, valamint ud-var felőli tornácos mellvédje újabb ke-letű. A védőfolyosó udvari falára fémre festett stációképeket helyeztek el a 18. század végén.

BíRÓ andRea

56

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................TÚRAAJÁNLÓ

A Fogarasi-havasok Erdély legmaga-sabb hegysége, 70 km hosszan és 40 km szélességben húzódik végig a Déli-Kár-pátokban. Északon, Erdély felől, rövid, meredek, éles, a főgerincre merőlegesen elhelyezkedő mellékgerincek és mély völ-gyek jellemzők rá. Az itt eredő patakok vizét az Olt gyűjti össze. A déli oldalon hosszú gerincek és völgyek találhatók, melyek vizét az Havasalföld felé tartó Topolog és az Argyas vezeti le az Oltba vagy egyenest a Dunába. Az alpesi jellegű főgerincen, vagy annak közvetlen közelé-ben nyolc 2500 m feletti hegycsúcsa van a hegységnek: Moldován (2544 m), Negoj (2535 m), Nagy-Vist (2527 m), Lészped (2517 m), Kalcun (2505 m), Vadász (2507 m), Horhos (2506 m) és Dara (2500 m). Túránk során ezt a két utolsót másszuk meg, mely a hegység alpesi jellegű főge-rincének keleti végében helyezkedik el.

A Fogarasi-havasok csodálatos, lenyű-göző csipkés gerince nincs túl messze Székelyföldtől. Majdnem mindenik na-gyobb hegyről megpillanthatjuk a leg-többször fehéren csillogó, látványos ge-rincét. Megközelíteni legkönnyebben a Transzfogarasi úton lehet, mely 2000 m magasságra vezet fel. Innen már köny-

nyebb felmászni a 2300-2400 m-en hú-zódó főgerincre. Mi egy nehezebb úrvo-nalat választunk: kiskocsikkal csak a hegy lábáig utazunk. A Segesvár – Apold – Hégen – Netus – Szászágota – Lesses – Morgonda – Nagysink – Kissink – Vojla – Alsószombatfalva – Felsőszombatfalva útvonalon végig aszfaltos úton mehe-tünk a szombatfalvi turistaközpontig (133 km). Útközben, az Apold és Hégen közti tetőn érdekes, nem természetes eredetű halmokat figyelhetünk meg az út mindkét oldalán, A hajdani szász falvak mindegyikében megcsodálhatjuk az erő-dített evangélikus templomokat, melyek közül legszebb talán a Lessesben látható. Alsószombatfalván a Bruchental-kastély (XVIII. század) hívja fel magára figyel-münket, mely jelenleg a híres lovarda központja, Felsőszombatfalván, a turis-ta komplexum közelében egy 1800-ban épült ortodox kolostor áll. De az igazi látnivaló tulajdonképpen a Fogarasi-ha-vasok gerince, melyhez egyre közelebb kerülünk. Persze ilyenkor korán sötéte-dik, így ebben a csodálatos látványban csak hazajövetelkor gyönyörködhetünk. De ha szerencsénk van, és holdvilágos este utazunk errefelé, feledhetetlen lát-ványban lesz részünk.

A turistaközponttól, ahol az aszfaltos út véget ér, még kiskocsival utazhatunk né-hány kilométert, jó döngölt erdei úton. Hamarosan vége szakad a jó útnak, er-dőbe érünk, ahol csak traktorral járható, fakitermelő úton megkezdjük gyalogtú-ránkat. A Szombatfalvi-patak völgyében 2 óra alatt jutunk fel a menedékházhoz, a piros háromszöggel jelzett turistaúton. Egy darabig a harsogó patak jobb partján vezet az út, aztán átkelünk a patakon és jól kitaposott gyalogösvényen kapaszko-dunk ki a patak bal partján. Az ösvény enyhén emelkedik, szinte észrevétlenül győzzük le a 700 m szintkülönbséget. A szombatfalvi menedékház 1401 m ma-gasan épült egy nagyobb tisztás alsó fe-lében, a Szombatfalvi-patak bal partján. Két oldalról égbenyúló, meredek, sziklás, erdős hegyoldalak között áll, gyönyö-rű kilátással a főgerinc egyik látványos hegynyergére, a Nagy Ablakra.

A Siebenbürgischer Karpathenverain 1931-ben megvásárolt itt egy erdészhá-zat, melyet 1931-1935 között átépített, kibővített. Ezt a menedékházat 1936. augusztus 30-án adták át a turistaforga-lomnak. 1968 augusztusában, egy nagy esőzés alkalmával sárlavina öntötte el a

Magashegyi túra a Fogarasi-havasokban

a délI-kárpátok legnagyoBB hegységéBe, a fogarasI-havasokBa látogatunk

el. ezúttal egy kevésBé járt, nehezeBBen megközelíthető szakaszát járjuk Be

a keletről nyugatra 70 km hosszan elnyúló hegység főgerIncének. túránk

célja két magas hegycsúcsnak, a horhosnak és a darának a meghódítása.

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

57

VILÁGJÁRTÚRAAJÁNLÓ

menedékház földszintjét, teljesen tönk-retéve azt. A következő évben javítot-ták ki, fedték újra. Jelenleg 65 turistának tudnak szállást és élelmet biztosítani ebben a hangulatos, régi, fából épült menedékházban, mely sajnos még nem került vissza az SKV tulajdonába.

A menedékházban eltöltött éjszaka után reggel korán keljünk útra, mert hosszú, fárasztó út áll előttünk. A völgyet még szürkület borítja, amikor elindulunk reg-gel 7 órakor. Füves tisztáson indulunk el, jobbra, egy kis dombon a hegyimentők csinos háza áll a fenyőfák között. A Szombatfalvi-patak mentén menetelünk, egyre többet látunk a felettünk tornyo-suló fehérlő hegygerincekből. Az első glaciális lépcső alatt átkelünk a patakon és meredek, köves, sziklás ösvényen kez-dünk el kapaszkodni felfelé. Itt már egyre alacsonyabbak a fenyők, kezdünk kiérni a fenyvesek birodalmából. Kúszófenyő, áfonyabokrok között kapaszkodunk fel a felettünk elterülő gleccserkatlan szélére. Közben meg-megszusszanunk, ilyen-kor megcsodáljuk a pazar kilátást, ami északra, Erdély felé elénk tárul. Alattunk kanyarog az Olt, körülötte számtalan te-lepülés háztetői piroslanak a reggeli köd-ben. Ott lenn, a Fogarasi-síkon már süt a nap, itt fenn csupán a legmagasabb or-mokat aranyozza be a reggeli nap sugara-ival. Hamarosan felérünk a lapos katlan-ba. Itt már fehérlik a pár napja lehullott, és azóta megmaradt friss hó. Nemsokára újabb glaciális lépcső állja utunkat. Szem-

ben, a túlsó oldalon idáig hallható robajjal zúdul alá egy vízesés ezüstösen csillogó vize. Most már egyre közeledünk a felső, napsütötte régiókhoz. Hatalmas, zúzma-rás kövekkel borított katlanban keresgél-jük a piros háromszög jelzéseket, melyek a szél hatására lerakódott hókristályok miatt alig láthatóak. Balra, felettünk ko-moran tör ég felé az Erdély Matterhornja néven is emlegetett zord Balázs-orom. Tetején a lerakódott hókristályok csillog-tatják az ott felállított keresztet.

Persze néha felhő lepi be a tájat, de az erős szél hamar szertefoszlatja a ködöt. Ahogy közeledünk a Nagy Ablakhoz, úgy erősödik a szél. Sál, sapka kesztyű és téli szélkabát ilyenkor elengedhetet-len túrafelszerelés. Az utolsó méterek a legnehezebbek, de fent, a gerinc túlol-dalán barátságos napsütés fogad. És ha néhány métert ereszkedünk, a szél sem süvít olyan vadul. Pihenünk és nézelő-dünk. Délen, a hatalmas gleccserkatlan túloldalán sötéten emelkedik az ég felé utunk végcélja, a Dara csúcsa. Ott biz-tató az időjárás, hiszen kék ég látható a csúcs felett. 1800 méter felett mindent hó borít. Nincs nagy hó, csak 10 centis, éppen megfelel a gyaloglásra. A turista-ösvény innentől már nem nehéz, több-nyire tartja a szintet, elkerüli a kiemelke-dő csúcsokat. Az Erdély felől süvítő szél sem zavar. Csak amikor egy-egy nyergen kell áthaladni, akkor érezzük a szél erejét. Bár mindnyájan túrabotokkal megyünk, tehát jól meg tudunk támaszkodni, még-is le-ledönt a lábunkról egy-egy erősebb széllökés. Ilyen helyeken néhol térden felül ér a hó, a szél az apró jégkristályo-kat arcunkba csapja… De kitartóan ha-ladunk az ösvényen előre és nemsokára csendesedik a szél ereje, a felhők is fosz-ladoznak. Egy napsütötte havas hegyol-dalban letelepszünk reggelizni. Közben látványosan javul az idő, fejünk felett csodálatos kék ég ragyog. És a Dara is napsütésben fürdik. Odáig még jó hosz-szú az út, de kellemes, napsütésben és szélcsendben tesszük meg. Közben az Urlea-tó fölé érkezünk. Csodálatos a ki-látás erre a nagy tóra, melynek vize sö-tétkéken csillog lent az alattunk elterülő katlan mélyén.

Egyre magasabbra mászunk, hamarosan letérünk a piros sávval jelzett gerincös-vényről és toronyiránt nekivágunk a Dara felé vezető nem túl meredek gerincnek. Itt egymástól 300-400 méterre van a két 2500 m feletti csúcs. Előbb a távolabbit és ma-gasabbat, az eddig takarásban megbúvó Horhos-csúcsot másszuk meg. Nagyszerű a kilátás, néha a Moldován-csúcs is kibuk-kan az őt eddig makacsul eltakaró felhők közül. Csak az Urlea-csúcs nem akar ki-bújni a felhőből. Ellátunk a Jézer-Papusa hatalmas tömbjétől egészen a Lator-völ-gyi havasokig. Mindenhol napfényben fürdik a táj, csupán a Fogarasi-havasok főgerincének középső részét borítja felhő. Csúcsfotók elkészítése után átsétálunk a Dara-csúcsra, ahonnan rálátunk a csúcs alatti hatalmas gleccserkatlanra, melyet a túloldalon a Moldován-csúcs határol. Az idő gyorsan telik, sokat nem időzhetünk a csúcsokon, mennünk kell vissza a Nagy Ablak felé. A délelőtt általunk kitaposott ösvényen könnyebben haladunk. Mikor az Urlea-csúcs közelébe érkezünk, végre az is napsütésben fürdik. Ezért elhatároz-zuk, kimászunk toronyiránt a 150 méter-rel felettünk magasodó csúcsra is. Megéri, mert innen valóban nagyszerű a kilátás: Bucsecs, Királykő, Jézer-Papusa, az egész Fogarasi-főgerinc jól látszik a Negoj-csúcsig. És mire felérkezünk a csúcsra, minden ragyog a délutáni napfényben. Fe-ledhetetlen élmény! Maradnánk még, de sürget az idő, menni kell tovább. A Nagy Ablakot kikerülve, egy rövidebb úton, a piros ponttal jelzett ösvényen ereszkedünk vissza a Szombatfalvi-völgybe. Itt fenn ragyog minden a napsütésben, ott lenn a völgyet már árnyék borítja be. Az 1000 méteres ereszkedőt szinte végig hóban tesszük meg. Délután 5 órára érkezünk vissza szálláshelyünkre, a menedékházba.

Az előző napi kemény túra után vasárnap már csak a kiskocsikig vezető út megté-telére vállalkozunk. Most élvezhetjük a lombhullató erdő varázslatos pompáját. Hazafelé menet még megállunk Lesses felett a tetőn és búcsút intünk az innen remekül látszó, fehéren sziporkázó Fo-garasi-havasoknak.

KoVÁCS-KendI LeheL

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

58

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

59

60

...................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

Fizetett választási hirdetés