Regionális Kreatív ipari (2).pdf · „kreatív” besorolású foglalkozási ágak (képzõmûvészek, reklámszakemberek) mellé digitális és IT forradalmat megélõ korunk

Készítette:Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, KIKK Egyesület,

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásávala Baross Gábor Program keretében jött létre.

Kiadó:Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület

7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.72/507-166, www.kikk.hu

Kiadó vezetôje: Keresnyei János elnök

© Minden jog fenntartva.A kiadó engedélye nélkül tilos e kiadványt vagy részeit sokszorosítani

és bármilyen elektronikus vagy mechanikus eszközzel átvenni.

Regionális Kreatív ipari

kataszterelemzés

a Dél-Dunántúlon 2010

2010. október

1. Bevezetés, fogalom meghatározások

Jelen tanulmány célja a Dél-Dunántúli Régió kreatív iparági mûködésihatékonyságának feltárása, hogy tágabb értelmezésben betekintést adjon akreatív,- kulturális ipar gazdasági fejlettségérõl, mert nehéz gazdasági helyzetbenlévõ régiónk számára kitörési pontot jelent a kultúra. Ahol fejlett a kulturálisipar, ott magasabb az életminõség szintje, és nagyobb a magasan képzett ésa fiatalabb generációkhoz tartozó munkaerõ megtartásának képessége.Ugyanakkor tapasztalhatunk egyfajta ellentmondást a kulturális ipar fogalmaés a magas mûvészetek között. A kulturális ipar fogalma és meghatározásaaz 1970-es évek második felében jelent meg Theodor Adorno és Max Horkheimmunkásságának köszönhetõen, akik a Felvilágosodás dialektikája címû mûvükutolsó fejezetében használják a Kulturális Ipar kifejezést – „A Kulturális Ipar:Felvilágosodás, mint a tömegek megtévesztése” – a népszerû kultúra rokon-ságban áll a tömegtermelés standardizált termékeivel (Adorno-Horkheimer,1977). A szerzõk élesen bírálták a kultúra iparosítását, azaz a piaci logikának amûvészetek területén megfigyelhetõ korlátlan érvényesülését a kaptalista tár-sadalmakban. A kulturális ipar, azaz a tömegmédia és a kereskedelmi kultúra„megvetése” ekkoriban jól kifejezõdött a hagyományos mûvészet- és kultúr-politikában is, amely ez utóbbiról lényegében megfeledkezve világosanelválasztotta egymástól a közpénzekbõl támogatott ún. minõségi kultúrát ésazokat a tevékenységeket, amelyek elsõsorban kereskedelmi alapokon jötteklétre. Véleményük szerint a kulturális termékek a film, rádió, sajtó, a televíziópasszivitásba manipulálja a tömegeket, a könnyen hozzáférhetõ kulturálisjavak elterelik a figyelmet az emberek gazdasági nehézségeirõl.

Természetesen a kulturális és kreatív ipar megítélése nem ennyire negatív,sõt Richard Florida elismert szakember szerint korunkban megjelent egy újtársadalmi osztály, amely a fejlett világban a gazdasági fejlõdés fõ katalizátoráváválhat. Ez az osztály, társadalmunkban inkább rétegként definiálható az újatalkotó innovatív, kreatív emberek csoportja, amelybe Florida a hagyományos„kreatív” besorolású foglalkozási ágak (képzõmûvészek, reklámszakemberek)mellé digitális és IT forradalmat megélõ korunk új kreatív ágazatát a szoftverkészítõket, programozókat is sorolja. A 2003-ban Memphisben szervezett

Regionális Kreatív ipari kataszterelemzésa Dél-Dunántúlon 2010

2

kereatív ipari konferencia eredménye a Memphis Manifesto, amely azonosítottaa Creative Class-t azaz a Kreatív Osztályt. Florida szerint mindenki, akihozzádaott értéket állít elõ, ennek az osztálynak a tagja, függetlenü attól,hogy értelmiségi, vagy fizikai foglalkozású.Florida kutatásai rámutatnak arra, hogy azok a városok, amelyeknek sikerül akreatív osztályt magukhoz vonzani és megtartani, prosperálnak, míg azok,amelyek viszont ezen a téren nem tudnak sikert felmutatni, a gazdaságifejlõdésben is lemaradnak. Ennek megfelelõen a kreativitás növelése, akreatív ipar promotálása régiónkban egyfajta kényszer is. Sokan azt mondják,hogy a hagyományos iparágak leáldozóban vannak. Ez nem igaz, jobbanvirágoznak, mint valaha. Egyszerûen annyi történt, hogy a globalizált világélesedõ nemzetközi versenye arra kényszerítette a nagy gyártó cégeket,hogy a termelésüket a fejlett Nyugati demokráciákból áttelepítsék olyanországokba, amelyekben sokkal költséghatékonyabban lehet termelni, mertolcsóbb a munkaerõ, gyengébbek a munkavédelmi,- esetleg környezetvédelmi,a munkavállalót védõ munkajogi szabályozások. Európa sokak szerint iselkényelmesedett, dekadenssé vált, és a világ manufaktúrái ma már aCsendes-óceán térségében vannak. Európa kiüresedik, legalábbis a hagyo -mányos termelési struktúrák tekintetében. Ennek velejárója a szekunder szek-torban a munkaalkalmak csökkenése. A hagyományos ipari termeléselköltöztetésével ugyanis a társadalom jelentõs rétegei veszítik el megélhetésiforrásaikat, ami növelheti az inaktivitást. A városok belsõ magjai is kiüresednek,az irodák elköltöznek, vagy mint pl. Vancouverben egyre jelentõsebb az ad-minisztrációs racionalizálás, a méretcsökkentés, aminek hatására az irodákcsaládi méretû házakba költöztek a kertes övezetbe. A városok is gyakran atúlélésért küzdenek. A kiútkeresés egyik módja a kreatív ipar fejlesztése.

Mit jelent pontosan az, hogy kreatív ipar? Mely ágazatok tartoznak bele?Milyen trendekbõl nyeri a jelentõségét? Gyakran szinte szinonim fogalomkénthasználják a kulturális és kreatív ipar kifejezést, és ebben nincs teljeskonszenzus még a szakemberek körében sem. Sokan a kreatív ipart tartjáknagyobb halmaznak, amely még egyéb, a kulturális iparon kívüli ágazatokatis magában foglal. A definíciókban elég nagy a káosz egyelõre, széles spek-trumban mozognak a lehetséges meghatározások.


3

Szerk.: Benovics Gábor forrás: KEA European Affairs

Az EU Bizottság számára készített 2006-os felmérésben a kutatók megkülön-böztették a kreatív és a kulturális szektorokat. Utóbbiak outputjai kifejezettenkulturális jellegûek (vizuális és elõadómûvészet, kulturális örökség, film ésvideó, televízió, rádió, videojátékok, zene, könyv és sajtó). A definícióskérdésekkel Magyarországon is többen foglalkoznak. Az NKTH támogatásávalmûködõ „Kreatív Iparágak Platformja” például a kreatív ágazatokat akövetkezõképpen definiálja: “A kreatív iparágak azon tevékenységek, amelyekgyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, ésamelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztüljólétet és munkahelyeket teremteni.”1 A kreatív ipart 12 szektor alapjánhatározták meg, ezek a következõk: elektronikus és nyomtatott sajtó, reklámipar,


4

1 http://www.matisz.hu/definicio.359.0.html

filmgyártás, filmmûvészet, szoftverkészítés és digitális játékfejlesztés, építészet,zene és elõadó-mûvészet, képzõmûvészet, formatervezés és divattervezés,múzeumok és kiállítások, kulturális kereskedelem, hangszeripar, örökség.

A kreatív ipar ma a világ egyik legfejlõdõbb ágazata. Igaz, ebben jelentõsszerepe van a hagyományos kreatív ágazatok, mint a képzõmûvészet, vagyaz elõadó mûvészet mellett sokkal inkább a szoftverfejlesztésnek, valamint afilmiparnak. A definiált „kreatív osztály” tagjai elõrejelzések szerint hamarosanmeghaladják a hagyományos ipari szektorban dolgozók számát. Ez isbizonyos magyarázatra szorul. Ez nem feltétlenül igaz egyelõre Kínában,amely a „világ mûhelyévé” vált, vagy a másik „milliárdos” országban –Indiában, ahol még mindig a lakosság több mint 50%-a a primer szektorban– a mezõgazdaságban dolgozik. Kétségtelen azonban, hogy ezekben az or-szágokban is nõ a kreatív iparban foglalkoztatottak száma, elég, ha csak azindiai szoftverfejlesztõkre gondolunk, hiszen India ebben is már nagyhatalom. Ságvári és Desewffy - 2006-ban a Kreatív gazdaságról megjelent könyvébenEurópa lemaradását, a gyenge versenyképességének, a gyakran túlságosantechnológiaközpontú, technokrata megközelítéseknek tulajdonítja és a kulturálissokszínûségben, a tradíciók és élet stílusok sokféleségének megõrzésébenlátja a kitörés lehetõségét. „A kulturális közeg, a tradíció és a gazdagság –amennyiben sikerül kiaknázni a benne rejlõ lehetõségeket – lehet az aversenyelõny, amely Európát visszaemelheti az információs korszak gyõzteseiközé.”(SÁGVÁRI B-DESEFFY T 2006). A közölt nemzetközi összehasonlításokFlorida 3T (tehetség, technológia, tolerancia) indexeire épülnek. Magyarország25 ország közül a 21. helyen található (a tehetség és technológia kompozitindexek vonatkozásában a 16. helyre, a tolerancia szerinti index szerintviszont az utolsó, 25. helyre került). A KEA tanulmánya (2006) szerint a 2003.évi EUROSTAT adatok alapján végzett számítás szerint Magyarországon akreatív és kulturális szektorok aránya igen alacsony, árbevétel alapján számolva1,2% volt, hasonló, mint Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában, ésjóval alacsonyabb, mint Csehországban, Szlovákiában, vagy Szlovéniában.2

Ugyanakkor a rendszerváltás óta a kreatív és kulturális szektorok dinamikusanfejlõdtek, Budapest az utóbbi idõben fõként fesztiváljairól vált híressé.


5

2 http://www.studmet.hu/public/files/documents/185.pdf letöltve: 2010-11-17

Az UNCTAD (2008) Creative Economy Report-ja elsõsorban a fejlõdõországok szempontjából tárgyalja a kreatív városok szerepét. A kelet-európaiországokkal kapcsolatban kiemeli azt az általános problémát, hogy akorábban az állam által mûködtetett kulturális intézmények egy része a ma-gánszférába került át, felújításukra nincs elég forrás és a mûködésük isveszélybe került. Az UNCTAD tanulmánya Magyarországot Bulgáriával ésLettországgal együtt említi, mivel csak ezekre az országokra vonatkozóanvannak WIPO-adatok az ún. szerzõi joggal védett ágazatokra vonatkozóan.2002-ben Magyarországon a szellemi tulajdonjoggal védett ágazatok 2002-ben 4%-kal járultak hozzá mind a foglalkoztatáshoz, mind a GDP-hez ésezek gyors fejlõdését jelzi, hogy ez az arány 2005-ben 7% körül volt.3 Ma-gyarországon és Romániában a filmgyártás, videókészítés és a reklámkészítésjelentõs fejlõdése tapasztalható. Magyarország kiemelkedik továbbá az au-diovizuális szolgáltatások exportjában is, 2005-ben a világon az ötödik helyetfoglalta el az USA, az Egyesült Királyság, Franciaország és Kanada után. Az ágazat foglalkoztatási potenciálját bizonyítja az, hogy 2001-2006 közöttMagyarországon lényegében stagnált a foglalkoztatás, miközben a CCI-benfoglalkoztatottak száma éves átlagban 1,45%-kal nõtt. A kreatív ágazatoknakminõsülõ szerzõi jogi ágazatok a gazdaság hajtómotorjai, amelyek a nemzet-gazdaság átlagát meghaladó ütemû növekedést tudtak felmutatni. Miközben2002–2006. között a magyar gazdaság évi átlagos növekedési üteme 4,3%volt, a teljes szerzõi jogi szektor átlagosan 7,2%-kal, a primer szerzõi jogiágazatok 6%-kal növekedtek Közülük is a reklám, grafika (12,5%), rádió,televízió (11,4%), szoftveripar (7,0%) ágazatai voltak a legdinamikusabbak.4

Magyarország fõváros központúsága evidencia. Budapest súlya minden te-kintetben meghatározó az országban, más nagyságrendet és dimenziótképvisel, mint az õt követõ vidéki nagyvárosok. Ebbõl kifolyólag a Közép-Ma-gyarországi régió adottságai és teljesítménye is jelentõsen torzul pozitívirányban, és nehezen összevethetõ az ország többi régiójával. Ez alól jobbáracsak a Nyugat-Magyarországi Régió jelent kivételt. A Közép-MagyarországiRégióban az összes foglalkoztatott mintegy 5%- a kreatív ágazatokbandolgozik, ez az arány hasonló, mint München, Osló, vagy Hamburg esetében.A vizsgálat szerint a kelet-közép európai városok között hasonlóan kedvezõ


6

3 - 4 http://www.studmet.hu/public/files/documents/185.pdf letöltve: 2010-11-17

helyzete csak Prágának és Pozsonynak van, ugyanakkor a kreatív munkaerõértfolytatott verseny is jelentõs, és a trendek mindenütt az e szektorokban fog-lalkoztatottak növekedését mutatják. Ezzel természetesen még akkor semtud lépést tartani a Dél-Dunántúli Régió, ha figyelembe vesszük Pécs hagyo-mányosan kiemelkedõ szerepét kulturális téren, és átmenetileg megnövekedettlehetõségeit köszönhetõen a 2010-es Európa Kulturális Fõvárosa címnek.Budapesten mások a kínálati-keresleti arányok, és mások a kulturális kiadásrafordítható erõforrások, még egy fõre vetítve is. A kreatív ipar jelentõségét azonban nemcsak az adja, hány munkahelyetteremt egy-egy városban, régióban, és hány százalékkal járul hozzá agazdaság teljesítményéhez. A kreatív ipar jelenlétének megfelelõ sûrûségeegy-egy adott településen, régióban olyan kreatív miliõt hozhat létre, amely amai tudás alapú gazdaságban az innováció egyik alapfeltétele, és ezért a te-lepülés vagy régió tõkevonzó képességének az egyik biztosítéka.A témához inkább a populáris üzleti tanácsadó könyvek stílusában közelítõ,ám ennek ellenére alapos munkát végzõ John Howkins a kreativitást úgydefiniálja, mint valami új létrehívásának a képességét, azaz azt a folyamatot,amikor egy vagy több ember a személyéhez kötõdõ, eredeti tartalmú gondo-latokat, találmányokat szül.

„..valaki valami újat mond, cselekszik, vagy állít elõ, akár a »semmibõl valamit«értelmében, akár úgy, hogy új jelleget ad valaminek. A kreativitás vagy vezetvalamire, vagy nem, megjelenik gondolatban és tettben egyaránt.” … „Akreatív jelzõvel illetem azt, aki valami újat alkot vagy eszel ki.” (Howkins,2002)

A globalizált világunkban a kreatív ipar szerepe egyre meghatározóbb, aGDP-hez való hozzájárulást és a foglalkoztatottak számának tendenciájáttekintve is. Tajvantól Indián át az Európai Unióig mind többen értik meg ésérzékelik, hogy mekkora potenciált rejt a kreatív ipar. Fontos említést tennünk a régiók, a városok globális versenyérõl is. Azok avárosok, ahol fejlett a kreatív ipar, a kulturális élet, nagyobb vonzerõvelrendelkezik a magasan képzett szakemberek és a tõkebefektetõk számára is.A kreatív város ugyanis úgy jellemezhetõ, mint egy olyan entitás, amely a


7

kreatív osztály tagjai számára, - akik az új típusú gazdaságban, a high-techiparágakban, vagy a biotechnológia területén tevékenykednek - vonzó, megfelelõlak, - élõhelyet, képes teremteni. A „kreatív-bohém” város a maga fesztiváljaival,kiállításaival, színvonalas rendezvényeivel, vásárlási és rekreációs lehetõségeivelegyfajta mágnesként mûködik a migráns képzett munkaerõ számára.Látható, hogy a nemzetközi trendek kapcsán a kiszervezések, a termelésáthelyezés kapcsán a városok elveszítik a hagyományos termelõi munkahelyeiket,megfigyelhetõ ez Milánótól a Ruhr-vidékig, de nálunk a Dél-Dunántúli Régióbanis, ahol a gyár és bányabezárások hatására csak Pécsett legalább húszezerálláshely szûnt meg. A családok nagyon nehéz helyzetbe kerültek, voltakakik a társadalom perifériájára sodródtak, vagy kénytelenek voltak a fõvárosba,esetleg – ahogy ez újabban történik - az országhatáron túlra költözni. A hagyományos iparágukat elvesztett városok természetesen megpróbálnakújfajta munkalehetõségeket magukhoz vonzani, illetve teremteni. A kultúra számít manapság a vállalatvezetõk egyik fõ csalogatójának, aminõségi kultúra különösen nagyra értékelt ezekben a körökben. Többekközött ez is hozzájárult a kulturális intézményrendszer nagyarányú fejlesztéséhez,amely az elitréteget célozza meg, mint fogyasztóközönséget. Így történhetettmeg, hogy sok nagyváros kénytelen volt abbahagyni a nyersanyag feldolgozását,és helyette áttért az ötletek feldolgozására. Az egyetlen probléma, hogy ezekaz ötletek még egyszerûbben repatriálhatók, mint a termelés, különösenmanapság az információ kommunikációs forradalom kellõs közepén. A váro -sok pedig kíméletlen versenyben vannak egymással igyekezvén a legszebbarcukat mutatni a lehetséges befektetõk irányába. Egy kicsit sajnos ez azt isjelenti, hogy a városok és régiók ma már elvesztették a hitüket, hogy õkképesek saját maguk megteremteni a jólétüket, és gazdagságukat, annakfeltétlenül valahonnan máshonnan kell érkeznieA régióban tevékenykedõ kis,- és középvállalkozások számára éppen ezértkülönösen fontos, hogy kihasználják azokat - az egyre inkább a köztudatbaépülõ új partnerségi kapcsolatokat, mint például a klaszterekbe szervezõdés,amely lehetõvé teszi erõik egyesítése révén a nagyobb eredményességet.A klaszter ugyanis nem egy zéróösszegû játék, itt sokkal inkább nyertes-nyertes kapcsolatok lehetnek, közösen lehet a tortát növelni úgy, hogy abbólmindenki jól lakjon. Ebben párhuzamot lehet vonni a Pólus program törekvéseivel.


8

A versenyképességi pólusok programja az 5 régió központra alapozvakezdõdött el egy éve . A módszer Franciaországban olyan városok esetébenhozott átütõ sikert, mint Lyon és Toulouse. Ma már újabb 100 város és régiójaverseng Franciaországban a pólus státuszért. Németországban szintén jelentõsfejlõdést indukált a program, amelyet követõen francia kezdeményezésrehazánk került be az érintett országok közé. Pécs saját és a régió adottságairaépítve szándékai szerint a térség gazdaságát az egészségiparhoz, a környe-zetiparhoz és újdonságként a kulturális iparhoz rendezi át új együttmûködésirendszerekbe, hogy kihasználhassa ezen, új agglomerált piacok nemzetköziszinten tapasztalható jelentõs növekedését (SÍKFÕI T 2010).

A Pólus Program átfogó célja:

– Nemzetközileg versenyképes klaszterek kialakulásának elõmozdítása.

– Magas hozzáadott értékû, innovatív tevékenységekre történõ specializáció.

– Erõs kooperáció elsõsorban a vállalatok, illetve kiegészítõ jelleggel azegyetemek és önkormányzatok között, a hosszú távú versenyképességfenntartása érdekében.

– A pólusvárosokon keresztül a régiók szerepének erõsítése, elõsegítve apólusok széles értelemben vett, általános versenyképességének és üzletikörnyezetének javítását.

A Kormány a Pólus Programtól azt várja, hogy a vállalkozások a hálózatosodásés klaszteresedés, valamint a kutatói és az egyetemi szférával való kooperációrévén elérik azt a méretet, amely az európai szintû versenyképességhezszükséges és a magas hozzáadott értékû, exportorientált tevékenységekerõsödésén keresztül jelentõsen növelik az egész magyar gazdaság ver-senyképességét.5

Egy versenyképességi pólus úgy határozható meg, mint egy körülhatároltföldrajzi területen, egy innovatív jellegû közös terv köré csoportosuló azonvállalatok, köz- és magán képzési és kutatási központok összessége, amelyekhatástöbblet elérése érdekében partnerségi kapcsolatban való részvételre


9

5 http://www.polusprogram.eu/hu/polus_program letöltés: 2010. december 9.

kötelezték el magukat. A partnerség egy technikai-tudományos terület és azahhoz kapcsolódó piac köré szervezõdik, és el kell érnie azt a kritikustömeget, amellyel lehetõvé válik versenyképességi és a nemzetközi láthatósága.

A három prioritás - a partnerség, a konkrét közös terv és a nemzetköziláthatóság - egyesíti a három alapvetõ elemet – vállalatok, képzés, kutatás/in-nováció –, ezek együtt alkotják a versenyképességi pólusok építõköveit.Minden pólus-terv jellemzõje lesz az egyes elemek relatív intenzitása és apartnerség ereje. Ezek elmondhatók a kreatív iparban megkezdõdött klaszter-szervezõdésre is a Dél-Dunántúli régióban. A közös cél a nemzeti ésnemzetközi láthatóság növelése, a profitabilitás fejlesztése, amelyhez azegyik eszköz a partnerség – a klaszteresedés.

2. A régió bemutatása, természet,- és társadalomföldrajzi adottságok

Dél-Dunántúl az ország harmadik legnagyobb területû, de ugyanakkor legkisebbnépességû régiója. Ebbõl adódóan a népsûrûség itt a legalacsonyabb az or-szágban (67,3 fõ/km2)6, Somogy és Tolna az ország két legritkábban lakottmegyéje. A régió megközelíthetõsége 2009 végéig nem javult, a régión belüliközlekedést is jelentõsen javító M6-os autópálya-szakasz átadására csak 2010-ben kerül sor. A Dél-Dunántúli Régió 1998 februárjában intézményesítetteterületi összetartozását a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács megala-kításával. A régiót alkotó három megye: Baranya, Somogy és Tolna fejlõdéseazonban már régóta összefonódik, s nemcsak a földrajzi szomszédság, hanema hasonló történelmi örökség és szellemiség, sõt gazdaságuk fejlõdése által is. A régió büszke arra a több mint kétezer éves örökségre, amelyet az itt élõemberek halmoztak fel az évszázadok során. Ennek egyik elismerése, hogy2000. novembere óta az antik Sopianae, azaz a mai Pécs város, Európábanegyedülálló ókeresztény temetõjének sírkamráit a világörökség részévé nyilvánították. A demográfiai folyamatok azonban még az országos átlagnál is kedvezõtlenebbülalakultak az utóbbi idõben, jelentõs az elvándorlás. A folyamatot eddig sajnosnem sikerült megállítani 2009. január elsejére vonatkozó KSH adatok szerint a


10

6 KSH Évkönyvek 2008.

lakónépesség száma az egy évvel korábbihoz képest 7,1 ezer fõvel 953 ezerfõre csökkent. Ebbõl Baranya megyében 394,9 ezer fõ, Somogy megyében322,2 ezer fõ, Tolna megyében pedig 235,9 ezer fõ lakott. A régióban 655település található, amely (Nyugat-Dunántúllal holtversenyben) a legnagyobbhelységszámot jelenti az aprófalvas településszerkezetnek köszönhetõen.Ebben a régióban található a legtöbb (353) olyan kis falu, amelyben 500 fõnélkevesebben élnek. A baranyai települések több mint 2/3-a, a somogyiak közelfele tartozik ebbe a kategóriába. A 618 község mellett, a lakosság 57,7%-a atérség 37 városában él, közülük a három megyeszékhely megyei jogú város:Pécs 157 ezer lakosú, Kaposvár 67,7 ezres és Szekszárd 33,9 ezer fõt számlál.A népesség korszerkezetére változatlanul az elöregedés a jellemzõ. Míg a 15év alatti népesség aránya 14,6%-ról 14,4%-ra mérséklõdött az elõzõ évhezképest, addig a 64 év felettieké 16,6%-ról 16,8%-ra emelkedett (a legutolsókorcsoport szerinti adat 2009. január elsejére vonatkozik). A korösszetételalapján számított „eltartott népesség rátája” a gyermek népesség esetén ala-csonyabb, az idõs népesség esetén magasabb az országos átlagnál.

Pécs Város lakónépességének kor szerinti összetétele(2009. január 1.)


11

A gazdag kulturális és történelmi örökség mellett a térség bõvelkedik természetikincsekben is. A régió természeti adottságainak köszönhetõen kiválóanalkalmas mezõgazdasági tevékenységre, mintegy 80%-a termõterület, ésigen magas az erdõsültség aránya is. A Dél-Dunántúl minõségi borkultúrájaEurópa hírû, fontos szerepet tölt be az ország bortermelésében. Országos vi-szonylatban jelentõs ásványvagyonnal rendelkezik, és itt, Pakson található azország egyetlen atomerõmûve. Ebbõl is adódik, hogy az ország villamose-nergia-termelésének 40 %-át a Dél-Dunántúl biztosítja. A régió turisztikai adottságai kiemelkedõek. A terület igen gazdag termál- ésgyógyvizekben, s ez kiváló lehetõséget kínál az idegenforgalom számára.Nem véletlen, hogy a régió rövidtávú programjának egyik prioritása a gyógy-turizmus fejlesztése. Gemenc, a Duna-Dráva Nemzeti Park, vagy a Belsõ-Somogy természeti szépségei és ritkaságai az ökoturizmus, a hagyományõrzésbemutatása, a változatos események és fesztiválok sora pedig a kulturális tu-rizmus iránt érdeklõdõknek nyújt kikapcsolódást. Ennek és természetesen aBalaton vonzerejének köszönhetõen a Dél-Dunántúl hazánk harmadiklegnépszerûbb, leglátogatottabb régiója. Pécs ma is Baranya és tágabb körben a Dél-Dunántúl központja. Európailéptékkel közepes méretû (150-160 ezer lakosú) város, amelyik megõrzi,ápolja történelmi légkörét, szellemiségét és kialakult építészeti stílusát. (A“pécsiséget” nehéz megfogalmazni. Pécs az Pécs. Csak önmagával mérhetõ.) A várost ezért is sokféle jelzõvel szokták illetni: a mediterrán hangulatokvárosa, multikulturális város, a világörökség városa, nemzetiségek együttélésénekvárosa, a Balkán kapuvárosa, a sajátos közép-kelet-európai kulturális ta-pasztalatok helyszíne. Regionális centrum szerepe is sokrétû: szellemi,kulturális és oktatási centrum, egészségügyi központ, szolgáltató és kereskedõváros, technológiai, kutatási és fejlesztési központ, idegenforgalmi célpont,közigazgatási centrum. Az európai városhálózat integráns része, a közép-európai városi munkamegosztás aktív szereplõje. A “Városok a békéért”UNESCO díj kitüntetettje.A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik szellemi központja. Budapest ésvonzáskörzete után, a lakosság számához viszonyítva itt tanulnak a legtöbbenfelsõfokú oktatási intézményekben. A két egyetemi város, Pécs és a Kaposváregyetemi centrumainak hatása az egész Dunántúlon érvényesül. Jól egészíti


12

ki ezt a palettát a Szekszárdon, és Pakson folyó felsõfokú képzés. Pécsnemcsak az Európai Uniós csatlakozásra való felkészülés országosankiemelkedõ központja, de a Pécsi Tudományegyetem és a Magyar TudományosAkadémia Regionális Kutatások Központja révén az ország meghatározószellemi bázisa. A szellemi erõforrások fejlesztése, a kutatások támogatásalehet az egyik alapja a régió gazdasági felzárkózásának.

Gazdasági helyzet:

A Pólus Programban, – amely még a Gyurcsány kormány idején elfogadottzászlóshajó program, a kormányzat gazdaságfejlesztési koncepciójának ke-retében az innovációs és exportpotenciállal rendelkezõ klaszterek, valamint apólusvárosokban a vállalkozási környezetet fejlesztõ beruházások támogatásánkeresztül a nemzetközi versenyképesség növelését tûzte ki célul – Pécsvárosa kitüntetett szerepet kap, mint Pólusváros. A kulturális, kreatív ipari fej-lesztések volumene a térségben – különösen az EKF programhoz kapcsolódóan– ugyancsak alátámasztja azt a koncepciót, hogy Pécs városa nem érdemtelenülvált a Pólus projektben is a régió központjává. Természetesen más, hatalmasméretû beruházások is indulnak – elég, ha az atomerõmû fejlesztésére gon-dolnunk, de a kultúra területén nem találkozunk Pécshez fogható súlyú ver-senytárssal nemcsak a régióban, de Budapest kivételével még országosszinten is alig. Földrajzi adottságok lényegesen befolyásolják a társadalmi-gazdasági téralakulását, helyzeténél fogva a Dél-Dunántúli Régió Magyarország déli kapuja,s mint ilyen fontos szerepet játszik külkapcsolatainkban, hiszen Horvátországonát az Adria felé lehetõsége van bekapcsolódni a déli-, dél-nyugati országokegyüttmûködésébe. Ez a nyitás elõsegítheti a befektetések növekedését, a termelés és a vállalkozásokgyarapodását. Az egy fõre jutó bruttó nemzeti termék tekintetében a régiók sor-rendjében Dél-Dunántúl a negyedik helyet foglalja el. Erre egyrészt növekedtekaz infrastrukturális háttér biztosította feltételek az M/6-os autópálya megépítésével,amelynek jelentõs településfejlesztõ hatása van, és reményeink szerint hozzájárula régió vonzerejének növekedéséhez a befektetõk számára, másrészt viszont


13

sajnos nagy hiányosság, hogy a pálya nem épült meg a horvát határig, annakellenére, hogy a horvátok jelezték, készek lennének csatlakozni hozzá. A régióban több mint 1800 külföldi érdekeltségû vállalat telepedett le, s lassúnövekedés mutatkozik a hazai vállalatok számának emelkedésében is. Jelenvan az a nagyvállalati kör és azok a gazdaságfejlesztõ szervezetek, amelyekköré a régió iparfejlesztési stratégiája felépíthetõ. Mindezt jól reprezentálja,hogy a régióban mostanáig 15 ipari park jött létre, így a kezdõ vállalkozásokszámára mind a szükséges kommunikációs szolgáltatások, mind a mûködésttámogató szervezetek rendelkezésre állnak. A termelõ szektorban a mezõgazdaság, a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar,valamint az energiatermelés és az idegenforgalom áll kiemelkedõ helyen, defigyelemreméltó fejlõdés tapasztalható a csúcstechnológiát képviselõ ágaza-tokban is. A kívánatos fejlõdés egyik alapkövetelménye a mûszaki infrastruktúra magasszínvonala. A régió ebbõl a szempontból jelenleg nem áll megfelelõ szinten, hiszenmiközben a villamosenergia-termelés és a távközlés jóval az országos átlag fölöttáll, a közlekedési infrastruktúra fejletlen. A közlekedési lehetõségek – beleértve aközúti, vasúti, vízi és légi közlekedést is – javítása létfontosságú a régió dinamikusfejlõdése és az európai uniós országokhoz való felzárkózás érdekében. A Dél-Dunántúli Régió gazdasági teljesítménye az elmúlt években magyar re-gionális különbségek töréspontjánál helyezkedett el, távolodva a dinamikustérségektõl és közeledve a lemaradó keleti régiókhoz.A régióban a területi növekedés útját, dinamikáját meghatározó mindenegyes tényezõ tekintetében sokkal inkább az elmaradás rajzolódott ki, anegatív jegyek uralkodtak:

– a foglalkoztatotti ráta és az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hazai termék(területi termelékenység) relatíve romlott;

– a külföldi mûködõ tõke jelenléte a térség gazdaságában nagyon gyenge;

– elavult a gazdaságszerkezet és nem volt érzékelhetõ jele a modernizáció-nak;– a gyenge feldolgozóipar ráadásul fõleg hazai-helyi piacra termelt,gyenge az exportképessége és nincsen olyan ágazata vagy kiemelkedõvállalata, amelyre a regionális fejlesztés – például iparági klaszter formában– ráépülhetett volna.


14

Az egy lakosra jutó bruttó hazai termék az országos átlag 68,3%-át tette ki,ezzel a 7 régió közül a 4. helyet foglalta el (2007-ben). A mutató a 2000. évi75,1%-ról 2006-ig fokozatosan 67,7%-ra csökkent, 2007-ben viszont 0,6%-pontos emelkedés következett be. A régión belül Somogyban mindössze61,6%-os, Tolnában 70%-os, Baranyában pedig 72,7%-os ez az érték7.A gazdasági szerkezeten belül figyelemre méltó, hogy a mezõgazdaságsúlya jelentõsebb (8,5%) az ország Budapest nélküli területének átlagánál(6,1%), különösen Somogy (10,2%) és Tolna (9,8%) esetében magas azagrárium részesedése a jövedelemtermelésbõl. Ugyanakkor a feldolgozóiparGDP-n belüli aránya régiós szinten mindössze 14%, amely 8,1%-ponttalmarad el az országos átlagtól (a fõvárost figyelmen kívül hagyva a megyékátlagától még jóval nagyobb, 14,2%-pontos az eltérés). A KSH legfrissebb adatai szerint a régió 2009. I-III. negyedévi ipari termelése14,6%-kal volt kevesebb, mint az elõzõ év azonos idõszakában. Országosanmég ennél is nagyobb, 21,2%-os volt a visszaesés. A dél-dunántúli négyfõnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti ipari termelésemindössze 4,9%-át teszi ki az országosnak. A termelési volumen csökkenéseBaranya megyében volt a legnagyobb, 25,3%-os; Somogyban 11,3%-kal,Tolnában pedig „csak” 4,5%-kal esett vissza az ipar produktuma az egy évvelkorábbihoz képest. Az elõzõ év azonos idõszakához viszonyítva a régión belüli székhelyû iparexportja 2009. I-III. negyedévben 13,6%-kal, a belföldi eladások volumene7%-kal esett vissza. Összességében az ipari értékesítés 10,7%-kal voltkevesebb a bázis idõszakinál. A régió építõiparának termelési értéke 2009 elsõ kilenc hónapjában 14,8%-kal csökkent 2008 azonos idõszakához képest. Az épületek építése és azegyéb építmények, ágazatok régió egészére vonatkozó teljesítménye hasonlóanalakult, ugyanakkor megyénként nagyok az eltérések. Baranyában volt a leg-kisebb visszaesés az épületek építése terén (11,1%), emellett itt jelentõsen(23,5%-kal) nõtt az egyéb építmények építésének termelése, feltehetõen azautópálya építéshez és az EKF beruházásokhoz kapcsolódóan. Ezzel szembenSomogyban 2008-ban befejezõdtek a nagy útépítések, így a tárgyidõszakiépítõipari termelés volumene összességében 31,8%-ot zuhant az elõzõ év


15

7 KSH Évkönyvek 2008.

azonos idõszakához képest. Az épületek építése legnagyobb mértékben(19,1%-kal) Tolnában csökkent, viszont a létrehozott egyéb építmények értéke1,9%-kal meghaladta a bázisidõszakit. A KSH lakossági felmérése alapján a dél-dunántúli régióban – a 15-74 éveskorú népesség körében – 2009. I-IV. negyedév átlagában a foglalkoztatottakszáma 337,8 ezer fõ, a munkanélküliek száma pedig 41,9 ezer fõ volt. A fog-lalkoztatási arány 46,1%-os, az aktivitási arány 51,8%-os volt, az elõbbi 3,1%-ponttal, az utóbbi 2,9%-ponttal maradt el az országostól.

Alkalmazásban állók száma megyénként, nemzetgatdasági áganként2009. I-III. negyedév (TEÁOR-2008)

Forrás: DDRMK 2010

Ugyanakkor mind a régiónak, mind központjának-Pécsnek egyre jelentõsebbversennyel kell számolni a jövõben nemcsak hazai, hanem egyre inkábbglobális szinten is.


16

Olyan folyamatoknak vagyunk tanúi és résztvevõi, mint:– A posztindusztriális jelleg dominanciája, amely egyre nagyobb teret nyit a

kulturális-kreatív ipar elõtt, növelve a befektetések lehetõségét, ha ügyesensáfárkodunk az adottságainkkal. Erre az egyik legnagyobb esélyt az EKFteremtette meg.

– Folyamatos és forradalmi technológiai fejlõdés megy végbe a kulturális al-kotások létrehozása, átvitele, rögzítése, archiválása, és közvetítése (az újaudio-technikák, a televíziózás új formái, új film-technikák, internet) területén.Médiakonvergencia jelenség.

– A „kreatív” iparágak (film, TV; az ipari, az építészeti és életmódbeli design)felértékelõdnek és ezek stratégiai kezelése látványos eredményeket hozmagával.

– Az informatikai, távközlési, majd késõbb a nano-technológiai lehetõségekaz alkotó- mûvészek számára új kifejezési eszközöket, az elõadómûvészekszámára jobb minõségû felszereléseket, illetve új típusú közlési lehetõségeket,a gyûjtemények számára új tárolási és visszakeresési, továbbá restaurálásilehetõségeket, a „fogyasztók” részére pedig szélesebb, könnyebb eléréstbiztosítanak.

– Tovább folytatódik a kulturális színterek eltolódása az intézmények felõl azotthonok falai közé (televízió, CD, videó, internet) és az utcákra (fesztiválok).Ez a mûfajokat is befolyásolja, terjed a „cross-over”, a mûfajok közöttimerev határok elmosódnak.

3. A Dél-Dunántúli Régió és Pécs kreatív ipara:

Pécsett és a régióban, a média, a kiállítás-szervezés és mûvészeti kiállítások,a múzeumok hálózata kiemelkedik az országos átlagot tekintve és nevezhetõ„húzóágazatnak”. Nem szabad elfeledkeznünk a komolyzenei és a színházzalkapcsolatos programokról sem, a Pannon Filharmonikusok munkája is pél-damutató vagy, a POSZT az ország nagy színházi fesztiválja és Klaszterünkrendezésében is sikeres rendezvény a Cinpécs Nemeztközi Filmfesztivál.A kreatív iparágak együttes hazai bruttó hozzáadott értéke 987 milliárd Ft volt2002-ben, ami a nemzetgazdaság összes bruttó hozzáadott értékének 6,7 %


17

volt. Az összes foglalkoztatottak 7%-t teszi ki a kreatív iparban foglalkoztatottakszáma. Az országos helyzet azonban Budapest koncentrációval egyenlõ, avidéki kreatív ipari bázisok kismértékben tesznek hozzá a GDP-hez és foglal-koztatott létszámhoz. Az ECHO 2005. évi októberi számában Szokolai Zsoltszakértõ vizsgálta a pécsi kreatív iparban dolgozók számát és a kreatív iparhelyzetét. Az elemzés körülbelül 4000 fõt azonosít Pécsett. A kreatív iparszámára rendkívül fontos kreatív osztály területi koncentrációja sajnos alacsonya Dél-Dunántúlon, a hozzáadott érték is elmarad az országos átlagtól.8

4. A kutatás módszertana

A kutatás módszertana a deduktív és az induktív közé helyezhetô el, hiszen akutatási szakirodalom alapján megfogalmazott hipotézisekbôl indul ki, ezekigazolására gyûjt adatokat, ami a deduktív módszertanra utal, ugyanakkor azadatgyûjtéshez használt adatbázisok a valós világot reprezentálják, és ezekneka mintáknak az alapján ad egy pillanatképszerû szummatív általánosítást. Akataszter megalkotásához a Pécs-Baranya Megyei Iparkamara munkatársaiilletve az építészkamara által biztosított adatbázisok, nyilvántartások biztosítottákaz alapot. Ezt egészítettük ki a világhálón közzétett nyilvántartásokkal, cégesadatbázisokkal. A cégek mérlegadataihoz /bevétel, adózás elôtti nyereség,adószám stb./ az itt nyilvánosan hozzáférhetô gazdasági adatokat tudtuk fel-használni, ezek azonban sajnos az adatszolgáltatási kötelezettség hiányamiatt csak korlátozottan álltak rendelkezésre. Egyenként ellenôriztük a honlapokat– amennyiben voltak – illetve címadatokat /elérhetôség, telefonszámok, e-mailcímek/ de ezek beszerezhetôségével kapcsolatban is gyakran nehézségekbeütköztünk. A rendszerezés alapját a kreatív iparban nemzetközileg is elfogadottkategóriákba sorolás adta, amihez segítséget jelentettek a 2008-ban megreformált,és az európai normákhoz igazított TEÁOR számok /NACE kódok/. Alapvetôentehát egy kvantitatív elemzésrôl beszélhetünk, hiszen a felmérésünk igyekezetta gazdasági aktoroktól alapvetôen fontos gazdasági és foglalkoztatotti adatokatbeszerezni, és ebbôl következtetéseket levonni a regionális állapotokra vonat-koztatva. Az adatoknak a megbízhatóbbá és naprakésszé tételére a legnagyobb


18

8 http://www.univpecs.pte.hu/hirek/270

erôfeszítéseket tettük, még a Központi Statisztikai Hivatallal is felvettük a kap-csolatot, de ebben a speciális adatgyûjtési munkában nem tudtak segítségünkrelenni. Az építészek, elôadó- és képzômûvészek esetében nagy számban ma-gánszemélyekre bukkantunk, akikrôl nem lehetett kideríteni, hogy alkalmazottijogviszonyban állnak egy vállalatnál, vagy egyéni vállalkozók, illetve gyakorol-ják-e folyamatosan a tevékenységüket, vagy csak egyszer bekerültek azáltalunk megkapott nyilvántartásba, amely esetleg nem került aktualizálásra.Figyelembe kellett vennünk az adatvédelmi korlátokat, így csak és kizárólag anyilvánosan elérhetô adatbázisokra tudtunk támaszkodni. A kvantitatív elemzésennek ellenére ad egy képet – a megfelelô hibaszázalékkal kezelve természetesen– a Dél-Dunántúli Régió kreatív iparáról, a vállalkozások számát, nagyságrendjét,arányait véve alapul.

5. Pécs kulturális iparának áttekintése:

Elõadómûvészet

Pécsett a komolyzenei élet meghatározó szereplõje a Pannon Filharmonikusokszimfonikus zenekara, melynek taglétszáma megközelíti a 110 fõt. A pécsiönkormányzati finanszírozású zenekar regionális jelentõségû és határozottfejlesztési célokkal és stratégiával rendelkezik. A zenekar Pécs mellett a Dél-Dunántúli Régióban is meghatározó a zenei kínálatot illetõen, és ez a szerepeaz országhatárokon is átnyúlik: rendszeresen adnak koncertet a dél-dunántúlirégió jelentõsebb városain kívül a horvátországi Eszéken, mely település nemrendelkezik saját szimfonikus zenekarral. A professzionális filharmonikus zenekar mellett több amatõr együttes ismûködik. Egy 2000-es tanulmány szerint Pécsett 4, Baranya megyébentovábbi 17 fúvószenekar mûködik. 24 baranyai településen vannak aktívanmûködõ amatõr kórusok. A zenei élet infrastrukturális adottságain hatalmasat lendít az új koncertközpontátadása, eddig ugyanis nem voltak a legkedvezõbb feltételek Pécsett.Hiányzott egy megfelelõ minõségû és akusztikájú hangversenyterem, de ezmost végre megoldódott.


19

A pécsi jazz-élet sajnos még nem éri el azt a szintet, amelyet a városkulturális hagyományai alapján egyébként feltételezhetnénk. Voltak kisebbpróbálkozások klubok kialakítására, de ezen a téren még sokat kell fejlõdni.A pécsi jazz zenekarok száma elenyészõ, aktivitásuk évi egy-két bemutatkozókoncertre korlátozódik, általában valamelyik szabadtéri fesztiválon lépnek fel.A megfelelõ fellépõ helyek hiánya az egyik legfontosabb gátja a helyi jazz életfellendítésének. Teljesen hiányzik a városban az egyébként népszerû világzeneikínálat is.A könnyûzenei életet tekintve sokkal jelentõsebb Pécs szerepe. Többkönnyûzenei együttes tett szert országos hírnévre. Leghíresebb képviselõjüka Kispál és a Borz, akik mellett további pécsi zenekarok váltak híressé: Peet,30Y, Mindig más, Burzsoá Nyugdíjasok, Öregek otthona, Punanimassif. Ezeka zenekarok továbbra is Pécshez kötõdnek. Az országos könnyûzenei együttesek fellépései általában egy-egy kereskedelmirádióállomás road-show-jához kapcsolódnak, más részük a különbözõfesztiválok (Nemzetközi Kultúrhét, Pécsin Napok, POSZT off-programok, stb.)kereteiben zajlanak. Nemzetközileg jegyzett, élvonalbeli külföldi zenekaroknagyon ritkán adnak Pécsett koncertet.A könnyûzenei irányzatok közül külön említést érdemel a Pécsett masszívanjelenlévõ elektronikus zene köré szervezõdött úgynevezett Dj kultúra.A fõvárost követõen Pécs rendelkezik a második legnagyobb elektronikuszenei közösséggel, amely maga is további rétegekbõl, szubkulturális cso-portosulásokból áll. Majdnem minden e stílushoz tartozó zenei mûfajképviselõje jelen van Pécsett. A pécsi Dj-k rendszeres vendégei a fõvárosikluboknak, és rajtuk keresztül többször játszanak hazai és nemzetközi Dj-k a városban. A rendszeresen játszó Dj-k száma eléri a 30-at, közülük talána Casio Samples nevû formáció a legismertebb. A Dj-k általában önállóandolgoznak, de gyorsan alakuló, formálódó, illetve megszûnõ és újjáalakulókötetlen mûvészeti csoportosulásokba is tömörödnek. A Dj kultúra esetébenis a helyileg elérhetõ megfelelõ minõségû infrastruktúra hiánya gátolja atovábbi fejlõdést: annak ellenére, hogy egy-két országos visszhangot iskiváltó extrém parti-helyszínen is tartottak koncerteket (Vidámpark, TV-torony), a rendszeres fellépést lehetõvé tévõ fellépõ helyek hiányoztak.Könnyûzenei koncertek rendezésére a városban az egyetem jól felszerelt


20

klubja, valamint az mostanáig Ifjúsági Ház, valamint egy kisebb, újonnankialakított, és egy nagyobb magán klub alkalmas. A nemrég átadott KodályZoltán Koncertközpont reményeink szerint ezen a helyzeten is kedvezõenváltoztat, hiszen a mûsornaptárban a komolyzene képviselõi mellett akönnyûzenei zenekarok, elõadók is megjelennek, mint pl. Takács Eszter,vagy a Dutar zenekar. Az Ifjúsági Ház átkerül a Zsolnay Kulturális negyedbe,így a rendezvények még jobb körülmények között kerülhetnek megrendezésreaz új helyszínen. Ezen kívül az Uránia moziban is szoktak – általábanegyéb rendezvényekhez, fesztiválokhoz kapcsolódóan – kisebb koncerteketrendezni.Végül meg kell említeni, hogy a városban jelentõs a keményebb zenei mûfaj,elsõsorban a heavy metal együttesek által fenntartott zenei élet is. Problémáikés lehetõségeik ugyanolyan jellegûek, mint amelyek a más stílusú zenekarokkalkapcsolatban kerültek ismertetésre.A városban mûködõ 4-5 hangstúdióban készülnek lemezfelvételek, de astúdiók többségének a minõségén javítani kell. A privát és profit-orientáltstúdiók azonban saját erõbõl nem képesek nagyobb fejlesztésekre, mert akönnyûzenei iparág jövedelmezõsége jelenleg rendkívül alacsony.Becslések szerint a pécsi könnyûzenei életben körülbelül 100 fõ érdekelt,ezek nagy része a zenén kívül más keresõ foglalkozást is ûz. A kataszterünk alapján elmondható, hogy az elõadó mûvészeti szektorban183 vállalkozást azonosítottunk, amelyekben a zenészeken kívül találhatókmesemondók, karmesterek, tánccsoportok, és a színházak is természetesenide sorolhatók, amelyekbõl négy is található a városban. Természetesen a Nemzeti Színház megjelenik több helyszínen, mert a fõépület mellett ott a kamara, a szobaszínház, de a Kálvária utcai Szabadtériszínpadon is fellépnek, ill. amennyiben a Tettyei romok felújítása befejezõdik,ott is újra lesz szabadtéri elõadás. Emellett nagyon színvonalas elõadásokatláthatnak a nézõk a Harmadik Színház sajnos kissé lehangoló állapotbanlévõ termeiben, gyakran más színházak vendégjátékaival fûszerezve. A városmultikulturális jellegét erõsíti a Horvát színház, és tradicionálisan magasszínvonalat képvisel a kategóriájában országos szinten a Bóbita Bábszínház,amely teljesen megérdemelten végre átköltözhet ugyancsak a Zsolnay-ne-gyedben kialakított új helyszínre.


21

A régióban ugyancsak nagyon fontos a Kaposvári Csiky Gergely színház,amelynek országosan is jó híre van, a másik megyei központban pedig a Ma-gyarországi Német Színházat kell megemlíteni Szekszárdon. Természetesen a kategóriában nagy számban vannak jelen egyéni vállalkozókis, akik zenei tevékenységüket alkalomszerûen, esetleg kiegészítõ tevékeny-ségként ûzik pl. lakodalmakban biztosítják a zenét, vagy cirkuszi produkcióban,táncoktatásban érdekeltek.A következõ ábrán a Dél-Dunántúli Régióban és Pécsen találhatóelõadómûvészeti ágazatban tevékenykedõ cégek száma látható. Ebbenegyértelmû a Pécsi dominancia, a regionális kulturális központ nem csaküres frázis, ez ebben az esetben is igazolódni látszik.

Elôadómûvészet

Kulturális kereskedelem

Pécsett számos régiségbolt és antikvárium mûködik. Régiségboltból hat,antikváriumból pedig öt mûködik a városban, többségében egyéni, illetvemikro-vállalkozás formájában. A foglalkoztatottak számát tekintve nagyonnehéz megbízható forrásból információhoz jutni, de elmondható ismereteinkalapján, hogy a zömében kis magánvállalkozások átlagosan 1-2 fõt foglal-


22

koztatnak, így az egész ágazat körülbelül 100-150 embernek biztosíthatmunkát a régióban. Az éves árbevétel galériák és antikváriumok esetébennem haladja meg a 10 millió forintot, a régiségboltok esetében ez az összegvalamivel magasabb. Az egészbõl kiemelkedik az Alexandra könyvkiadó,amely foglalkoztatásáról nem rendelkezünk adatokkal, de õk már országosláncolattá fejlõdtek, nem kizárólag a régióban foglalkoztatnak, ill. termelikmeg az árbevételüket, így ez valamelyest torzítja is a képet.Az antikváriumok jellemzõen helyi piacra dolgoznak. A régiségboltok ésgalériák esetében a fõ ügyfélkör a fõvárosi és külföldi vevõk.Ebben a szektorban több szereplõt találtunk Pécs városon kívül, amelyekazonban általában kis,- mikro-vállalkozások, többségében ajándéktárgy kis-kereskedelemmel foglalkoznak. 59 ilyen vállalkozást találtunk Baranya megyében.

Kulturális Kereskedelem

Média, Publikáció, Sajtó

Ebben a szektorban 183 vállalkozást találunk, amelynek a döntõ hányada arégió központjában, Pécsett található, bár a dominanciájuk nem olyankiemelkedõ, mint pl. a reklámiparban.


23

Meg kellene jegyeznünk, hogy a regionális itt nem a vételkörzetet, hanem anem pécsi székhelyû cégeket jelenti.

Média, Publikáció, Sajtó

Pécs regionális centruma a médiának, mindenekelõtt az elektronikus médiumokmûködnek a városban nagy számban, jelentõs számú embernek biztosítvamegélhetést. Munkájukat komoly technikai felszereltségû stúdiók segítik,amelyek felszerelésének egy része azonban már elavult, és a rendelkezésreálló forrásaik illetve a körzeti stúdiók döntési és mozgástere is jelentõsenbeszûkült az utóbbi idõben.

Pécsett a következõ rádiók sugároznak helyi, illetve regionális mûsorokat.

– Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója;

– Remény Rádió;

– Juventus Rádió;

– Rádió 1;

– GFM Rádió.

A Magyar Rádió Pécsi Körzeti Stúdiója 1953 óta sugároz rendszeresenadást. Jelenleg 29 fõ belsõs és 30 fõ állandó külsõs munkatárssal dolgoznak.


24

Mûsorkészítésben a stúdió teljes önállóságot élvez, anyagilag a MagyarRádió által biztosított éves költségvetési keretbõl kell gazdálkodnia, amelyösszeget kiegészítik a helyi reklámbevételek. A rádiónak négy stúdiója van, ebbõl kettõ adáslebonyolító stúdió, ahonnan amûsorokat sugározzák. A másik két stúdió is alkalmas adás lebonyolításra,de ezeket fõleg mûsorkészítésre, vágásra, szerkesztésre használják. Arégebben még rádiójátékok felvételére is alkalmas stúdiók ma már szinteüresen álnnak, de ez a közmédia produkciós szerepvállalásának hiánya miattalakult így.A rádió regionális rádióként mûködik, mivel sugárzásával lefedi majdnema teljes Dél-Dunántúli Régiót (Baranya, Somogy és Tolna megyéket). Ezenkívül jól fogható Bácskában Baja körzetében, ahol önálló tudósító isdolgozik, a szerbiai Vajdaság nyugati részén, valamint Horvátországban ahatártól számított 70 km-es sávban. Potenciális hallgatóbázisa meghaladjaaz 1 millió fõt.A másik helyi rádió, ahol a mûsorok döntõ többsége helyben készül, aRemény Rádió. A rádiónál a foglalkoztatottak száma 3 fõ. A rádió egystúdióból sugároz napi 24 órán keresztül. A mûsorok Pécsett készülnek. Azadó vételkörzete a Szigetvár-Orfû-Pécsvárad-Szederkény téglalap alakúterületre terjed ki, ezzel mintegy 250 ezer emberhez jut el.A Rádió1 kereskedelmi rádió egy országos rádióhálózat pécsi egysége ahola helyben készült mûsorok mennyiségét meghaladja az országos központbólátvett mûsorok aránya. Ezzel összefüggésben a rádiónál alkalmazottak számais alacsonyabb, a fõállású munkatársak száma 2-2. Mindkét rádiónál 8-10külsõs munkatársat foglalkoztatnak.A különbözõ rádióknál összesen 50 fõ belsõs dolgozik, akiknek a munkájátugyanakkora létszámú külsõs munkatárs segíti.Három komoly televíziós mûhely mûködik Pécsett: egyrészt a MagyarTelevízió Pécsi Regionális Körzeti Televíziója, másrészt a 100% pécsi ön-kormányzati tulajdonában lévõ Pécs TV és a magántulajdonban mûködõPannon Tv.A Regionális Körzeti Stúdió adása 1976-ban indult, az 1980-as években fõlega dokumentarista mûhelye vált híressé és elismertté. 1978-ban kezdték el su-gározni akkor még délszláv és német nyelvû nemzetiségi mûsoraikat.


25

A regionális televízió vételkörzete lefedi a Dél-dunántúli régiót, valamint MRPécsi Körzeti Stúdiója rádiómûsorához hasonlóan a határ-menti szerbiai éshorvátországi területeken is foghatóak a körzeti televízió mûsorai.A televíziónál rendelkezésre áll megfelelõ kapacitás, szakértelem és nyelvtudás(horvát, német és angol) ahhoz, hogy bármilyen típusú szakmai feladatot el-vállaljanak és elvégezzenek. A hazai televíziózás innovatív és haladó ágát képviselik a helyi televíziók,melyekbõl 12 található a régióban. Ide tartozik a Kapos TV, Szupra TV Bala-tonboglár, vagy a Paks TV, de a Híd Tv Barcs, a Földvár Tv, a Csurgó Tv, aPixel Tv Bonyhád, a Dél-Baranya Televízió, a szentlõrinci Városi Tv, stb.A helyi televíziózás a rendszerváltást közvetlenül megelõzõ évek szülötte.Sokszínûsége, szabad szakmai gondolkodása és komplexitása miatt a helyitelevíziózásból a legmagasabban képzett, az AV szakmát professzionálisanés sokoldalúan ismerõ szakemberek nevelõdtek a régióban. A régió a hazaitelevízózás egyik fellegvára, nemcsak mûszaki , de szellemi kapapcitásban isnagy lehetôségek rejlenek. A régió helyi televízióinak többsége az AV Iparaikalszterbe tömörült, 2010. Június 14-én. A Klaszer jogi személye a PBKIK tu-lajdonában álló Dél-Dunántúli Filmalap Nonprofit Kft.Valójában ebben a szektorban jelennek meg a nyomtatott média képviselõi is,az írott sajtó, a könyvkiadás. Az Alexandra könyvkiadó szerepelhetnetevékenysége alapján ebben a szektorban is, de azt a jelentõs értékesítési,könyvesbolti hálózata miatt a kulturális kereskedelemhez soroltuk. Pécsen afelmérések szerint 35 olyan cég található, amely nyomdai tevékenységet isvégez, amelybe még nem vettük be a kiadóvállalatokat, utóbbiakból további16 található a városban. Azt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ezek nemmind és kizárólagosan nyomdai tevékenységet végeznek, van köztük olyan,amely ilyen jellegû aktivitása a fénymásolásra,- valamint olyan nyomtatásimunkálatokra korlátozódik, amelyet a lakosság részére végeznek, pl. diplo-mamunkák bekötése egyetemistáknak stb.Kiadó vállalatok között is elég széles a spektrum a néhány fõt foglalkoztatócégtõl a közel 50 fõs foglalkoztatotti létszámig minden megtalálható. Jelentkezikitt olyan vállalkozás is, amelynek a bevétele milliárdos nagyságrendû, mint aDéli Nyomda Kft., amely mögött az Axel-Springer áll, és ebben a kategóriábana hárommilliárdos bevételével kiemelkedik a hasonló profilú cégek közül.


26

A legnagyobb megyei napilap, a Dunántúli Napló és regionális hirdetésiújsága, a Tempo mellett számos ingyenes hirdetési, illetve programmagazinjelenik meg. A Dunántúli Naplót, együtt a Somogyi Hírlappal és a Tolnai Nép-újsággal Pécsett nyomják. A Pécsi Est 8-10 fõt foglalkoztató, az egész megyében elérhetõ ingyenesprogrammagazin, amely részt vesz helyi kulturális események szponzorálásábanis. A Pécsi Estet a somogyi és tolnai társlapokkal együtt ugyancsak Pécsettnyomják. Az ország összes többi Est lapját Budapesten nyomtatják. A Pécsi Hírek hetilapot, amely a városi önkormányzat híreit is tartalmazza, 10alkalmazott készíti, és Pécsett valamint a környezõ 26 településen terjesztik,70.000 példányban. A Pécsi Hét ingyenes hirdetõlap 12 fõ állandó munkatársatés 25 terjesztõt foglalkoztat. A lap Baranya megye városaiban elérhetõ. Elapokat nem pécsi nyomdákban nyomtatják.Az ingyenes hirdetõlapok mellett megjelennek egyéb periodikák is: a kéthetilapPécsi Panoráma, amelyet Pécsett és a megyében lehet kapni, az Echo kultu-rális-közéleti kéthavilap, valamint a Pécsi Tudományegyetem lapja, azUnivPécs, amelyet 10 ezer példányban nyomnak Budapesten, és Pécs mellettSzekszárdon, Zalaegerszegen, Kaposváron valamint Szombathelyen (a PTEkihelyezett képzéseinek helyszínein) lehet elérni.A nyomdák felszereltsége általában megfelelõ, de egyes szolgáltatásokat(full colour, rotációs nyomás, újságlapra) a pécsi nyomdák nem tudjákteljesíteni. Az árverseny nagy, sokszor más városban mûködõ nyomdák jóvalelõnyösebb árajánlatot adnak, mint a pécsi nyomdák.A TEÁOR lista alapján napilapnyomással, vagy kiadással 13 cég foglalkozik,közülük a már említett Déli Nyomda Kft a legjelentõsebb. A foglalkoztatásiadatokat tekintve nehéz információhoz jutni, a nagyobbak között találhatunkegy-egy 20-50, ill. 100-150 fõt foglalkoztató céget. Az árbevételük meghaladtaa harminc milliárd forintot, és az adózás elõtti nyereségük is több mint 500millió volt az elmúlt évben. Egyéb nyomdai tevékenységgel 15 cég, foglalkozik,igaz, hogy ebbõl 5 a feketelistán jegyezve volt, feltehetõen a válság okoztadekonjunktúra csõdbe, vagy a csõd szélére juttatott több vállalkozást termé-szetesen ebben a szegmensben is. Éves árbevételük jellemzõen 50-300millió forint között mozog, míg a napilapok nyomásával foglalkozó cégekesetén a bevétel elérheti az egymilliárd forintot is. Az utóbbi kategória


27

becslések szerint – miután pontos adatokat nem lehet errõl begyûjteni 140fõt foglalkoztat, az éves árbevételük összesen meghaladta a 14 milliárdforintot, de az adózás elõtti nyereség értéke a tavalyi évben összességébennegatív lett, 20 millió Forintos nagyságrendû veszteséget termeltek az egyébnyomtatással foglalkozó cégek. Ez fõleg a Pigge Hungáriának köszöngetõ,hiszen ez a 15 éves múltra visszatekintõ vállalkozás 44 milliós veszteségetprodukált a mérleg szerint. Úgy tûnik, hogy az iparág lassan kilábal agödörbõl, hiszen a Pigge Hungária sem csõdölt be, a mai napig is folytatja atevékenységét. Sajnos régiós szinten az alkalmazottak számára vonatkozóan nem sikerültadatokat gyûjteni, de általánosságban megállapítható, hogy az átlagoslétszám magasabb, mint a kulturális kereskedelemben, vagy fõleg az elõadómûvészeti szektorban.

Filmgyártás, filmmûvészet:

Pécsett az animációs filmgyártás mûhelye volt híres és elismert; egyéb film-gyártási tevékenység a városban nem létezett. Az animációs filmgyártás arendszerváltozással magánkézbe került, infrastrukturális alapjai a gyártásnakmegmaradtak. Az önálló mûhelymunka azonban megszûnt, az ott dolgozóklétszáma jelentõsen lecsökkent, és ma a pécsi animációs filmgyártás kizárólagbérmunkát végez külföldi piacra, javarészt a Távol-Keletre.

Létrejött azonban 2004-ben a Pécs Tv Kommunikációs Kft. keretében a PécsiFilmoffice, az a szervezet, amelynek feladata a városba filmes produkciókatvonzani és ezeket location menedzsment szolgáltatásokkal kiszolgálni. Az elsõ sikeres éveket követôen (Igazi mikulás, Storno) a lendület a személy-cserék miatt lelassult, de a 2010-es évben a tevékenységük ismét felszállóágba került, így váhatóan újabb filmek fognak Pécsen elkészülni. A fimipar pécsi jelenléte nemcsak a Magyar Játékfilm Szemle 17 évessorozata miatt, hanem az elsõ hangosfilmek egyike (Hotel Kikelet) az elsõ vá-rosfilmek egyike (Egy nap Pécsett 1939) és a tenni akaró filmes szakemberekklaszteres együttmûködése miatt is meghatározó hazánkban.


28

A filmcommission szolgáltatások mellett, azokat felügyelve és segítve mûködika Dél-Dunántúli Filmalap, amelynek a legfontosabb feladata, hogy az Audio-Vizuális szakmák és vállalkozások helyi fejlesztését támogassa, filmporojektekés nemzetközi együttmûködések létrejöttét segítse elõ. A filmek bemutatásához azonban mozi kell, amelynek válságát (vagyátalakulását) ma éljük. A városban jelenleg egy multiplex mozi, két állandóan vetítõ art-mozi, valamintkét klubmozi üzemel. Ezen kívül a város kulturális egyesületei mûködtetnekfilmklubokat.Az Uránia mozi a Pécs TV által üzemeltetett önkormányzati mozi, 2003-tól azEuropa Cinemas tagja. E megtisztelõ cím elnyeréséhez az volt szükséges, hogya bemutatásra kerülô filmek felének az Európai Unió különbözõ országaiból kellérkezniük, valamint speciális, a fiatalokat megcélzó programokat kell indítani.Ilyenek az egyes filmklubok, valamint a mozi iskola-programja, amelynekkeretében pécsi iskolák számára kiajánlott filmek közül választva az iskolákegésze vagy csak bizonyos évfolyamai megtekintenek egy-egy filmet. Az Urániaelsõsorban mûvészileg értékes filmek vetítését tekinti feladatának, jelentõs a be-mutatott magyar filmek aránya is. A mozi 2001-ben lett az Art-mozihálózat tagjaés ugyanebben az évben az Europa Cinemas hálózat tagja is. Az Urániamozinál 5 fõ dolgozik fõállásban, és foglalkoztatnak diákokat is mellékállásban.A mozi nemcsak a mozgókép területén kapcsolódik be a város kulturális életébe,hanem különbözõ, fõleg az ifjúságot érintõ szemléletalakító eseményeket isbefogad. Évente átlagosan 7-8 filmfesztivált, koncerteket, évi 3-4 kiállítástrendeznek az Uránia moziban. Ennek ellenére az Uránia mozi jövõje bizonytalan,a nézõszám jelentõsen csökken, a diákok egyre kevésbé látogatják, amely egyilyen városban, mint Pécs, amely egyetemi városnak számít nagyon elszomorító.Az Apolló Art mozi tisztán magán befektetésbõl, 2004 szeptemberében nyíltmeg a régi Apolló mozi átalakításával és felújításával. Az art-mozi besorolásúfilmszínházban legalább havi 90 elõadás során mûvész kategóriába soroltfilmeket kell vetíteni. A mozi a kvótát jelentõsen túlszárnyalja; gyakorlatilag azösszes vetített film mûvészfilm. A két termes mozi 110+40 fõs kapacitásávalnapi 6 elõadást tart. A mozi összesen 4 fõt foglalkoztat. Az Apolló moziban istöbb filmklub, tematikus napok várják a nézõket. A filmek elõtt filmesztétikaszakos hallgatók tartanak ismertetõt.


29

A Pécs Plázában található Cinema City multiplex 1999 októberében nyíltmeg. A 10 termes mozi összbefogadó képessége 372 fõ. A látogatók számátévente 250-300 ezer fõre becsülik. Jellemzõen premierfilmek kerülnek bemu-tatásra, mûvészfilmeket nem vetítenek. A mozi 25 fõ állandó munkatárssalüzemel.

Reklámipar:

A hirdetési és reklámpiac nagysága szorosan összefügg a helyi gazdaság ál-lapotával, a lakosság fogyasztási erejének nagyságával, a termelõ ésszolgáltató vállalatok jelentétével. Pécsett a kultúra, a potenciális fogyasztóknakszánt kulturális információk, üzenetek eljuttatása a hirdetési és reklámpiacegyik fontos szegmense. A piac szereplõi a szolgáltatást kínáló megrendelõk, a reklámügynökségek, azáltaluk foglalkoztatott grafikusok, nyomdák, valamint az üzenetek megjelenésétbiztosító médiumok: hirdetési újságok, programmagazinok, prospektusok.Pécsett a piac relatív kis mérete miatt – különösen a kulturális tárgyú megrendelésekesetén – a reklámügynökségek kiesnek a láncból, és a megrendelõ közvetlenkapcsolatban áll a grafikusokkal, nyomdával és a hirdetési médiával.A Pécsett tevékenykedõ grafikusok jelentõs része szabadúszó, így semmilyenstatisztikában nem azonosíthatóak. Becslések szerint számuk 10-15 közöttlehet, akik az internetnek köszönhetõen a helyi munkák mellett teljes termé-szetességgel dolgoznak egy idõben az USA-ba, londoni internetes honlapmegtervezésében, stb. A kulturális szektor biztosít elég munkát számukra, dea munkák jövedelmezõsége alacsony. Egyéb, dekorációval foglalkozó egy-két fõs cégek száma 10-30 között mozog.A nem egyéni vállalkozás formájában mûködõ grafikai stúdiók jellemzõenmikro- vagy kisvállalkozások, 5-6 fõ körüli alkalmazotti létszámmal. A reklámiparban a kimutatásunk szerint Pécsen 81 céget találtunk, amelyneka profiljába ez részben, vagy teljes egészében beleillik. Tovább vizsgálva arégióban még további 30 cég került a látókörünkben, amely jelentõs pécsidominanciára utal ezen a téren, ami nem meglepõ, de természetesen ezek acégek néha valóban nehezen fellelhetõk méretükbõl és alkalmi


30

megrendeléseikbõl adódó tevékenységüknek köszönhetõen. A bevételi adatokgyakran csak becslések alapján beazonosíthatóak, ez alapján ezeknek a cé-geknek az éves bevétele kb. 2,5 Mrd Ft. Az adózás elõtti eredmény akimutatás alapján negatív, azaz veszteséges. Feltehetõen az adatok korlátozottelérhetõsége torzítja az eredményt, de azért annyi leszûrhetõ mégis, hogy areklámipar számára a 2009-es év nagyon nehéz idõszak volt, és komolyabbfejlõdésre ebben az évben az EKF felfelé húzó hatása ellenére sem számíthattak,amely ugyancsak visszaigazolja a régió vállalatainak viszonylag elenyészõrészesedését az ehhez kapcsolódó megrendelésekbõl.A specializálódó, nagyobb reklámügynökségek egy része újsághirdetésekmegszerkesztésébõl és megjelentetésébõl tartja fenn magát, emellett néhánynagyobb költségvetéssel rendelkezõ cég marketing munkáját is végzik. Azilyen specializált reklámügynökségek száma 4-5 körül mozog. Fontos megjegyezni, hogy a régióban mûködik az ország legsikeresebb PRcége és több kisebb PR társaság is eredményes mûködést produkál évek óta.

Képzõmûvészet

Ehhez az ágazathoz tartozik a könnyûiparon belül a ruházati termékekgyártása, amely manufakturális jellegû, és jellemzõen egyéni vállalkozókvagy mikrovállalkozások a piaci szereplõk. A vállalkozások az értékesítéstegyénileg, kis belvárosi szalonok és az internet segítségével végzik. Pécsett a kézmûipar legjelentõsebb képviselõje a történelmi Zsolnaykerámiagyár, ahol a kerámiák gyártása ma is folyik a Zsolnay ManufaktúraKht. cég keretein belül. A Zsolnay-gyáron kívül pár kerámiagyár mûködik Pécsett és környékén. Acégek egy része hazai, országos piacra szállít, míg például a Pécsváradonmûködõ olasz tulajdonú kerámiagyár kizárólag az olaszországi piacra exportál.A mûködõ kevés számú cégnél folyik termékfejlesztés, tervezés, de a cégekközötti horizontális kapcsolatok gyengék, és a regionális vagy helyi piac nemszámít jelentõsnek. A Zsolnay-gyáron kívül a képzõmûvészetben alig lehetettmegbízható gazdasági adatot találni, de az egyértelmû, hogy dominál azegyéni vállalkozók aránya, akik tevékenységüket családi méretekben ûzik,


31

jelentõs foglalkoztatást közvetlenül nem generálnak, egyeseknek feltehetõennem is ez a fõ tevékenységük, csak kiegészítik a jövedelmüket a képzõmûvészetitevékenységükkel.Jelentõs a fényképészek aránya. Közülük vannak fényképészek, ill. mûvészek,akik csak kiállításokon mutatják meg magukat, de emellett rendelkeznekkeresõ tevékenységgel, amely adott esetben nincs is összefüggésben afotómûvészetükkel, míg mások kis stúdiókat tartanak fent gyakran ezeketbérelve. Pécsett a kataszter alapján 26 fényképészt ill. fotómûvészt találtunk,míg a régióközponton kívül is további 21 fõt, aki ezzel foglalkozik. Érdekes megjegyezni, hogy a képzõmûvész szektorban 20 szobrászmûvészt,és 31 festõmûvészt, grafikust találunk Pécsen, ami utal a régióközpontmûvészeti vezetõ szerepére. Sajnos bevételi adatokat nem találunk a mûvészekneve mellett, és az ágazat foglalkoztatás növelõ szerepe sem említhetõ köz-vetlenül, de tevékenységük rendkívül fontos a város kreativitásának, élhetõvétételének, kulturális életének növelésében. Ez viszont rendkívül fontos, hiszenez eredményezhet kiállításokat, rendezvényeket, illetve látogatókat vonz,amelynek már komoly bevétel és munkahelyteremtõ hatása van.

Számítógépes programírás és számítógépes szolgáltatások

A pécsi számítógépes programírás és számítógépes szolgáltatások piacáraegyrészt egy multinacionális gyár, az Elcoteq domináns jelenléte, valamintszámos, általában kisméretû hazai cég együttélése jellemzõ. Az Elcoteqesetében ugyan a dolgozók zöme betanított munkát végez, jelentõs a fejlesztõmunka az egyre bõvülõ kutató részlegben, ahová magasan képzett mérnökökettoboroznak az egész országból, sõt országhatáron túlról is. Az Elcoteq aválság hatására az év elején csökkentette a dolgozói létszámot, 2010-bennégyezer fõrõl 3500 fõre csökkent a foglalkoztatottak száma, de még így is azegyik legjelentõsebb munkaadó nemcsak a városban, hanem regionálisszinten is. A mûszaki fejlesztésben dolgozók száma is meghaladja a száz fõt.A cég jelentõs helyi és regionális beszerzõ hálózatot üzemeltet, így a hálózatosszámítástechnikai iparág kifejlõdéséhez a kedvezõ alapfeltételek létrejöttek.Az óriásvállalat éves árbevétele meghaladja a négymilliárd forintot. Természetesen


32

a cég a nemzetközi piacra termel, esetében a helyi piac fogalma nehezenértelmezhetõ. Természetesen felmerül a kérdés – miért jelenik meg az Elcoteq,mint egy elektronikában és információ technológiában érdekelt multinacionáliscég, de azt gondoljuk, hogy a szoftverfejlesztés,- tervezés területén a mérnökeirévén a vállalat mégis jelentõs tényezõ ebben az iparágban.A város második legjelentõsebb szoftverfejlesztõ cége a 100% magyar tulaj-donban lévõ, majdnem 100 fõt alkalmazó Daten-Kontor Kft. A szoftverfejlesztõés –tesztelõ cég árbevétele meghaladja az 1,5 Mrd Ft-ot. Jelentõs beszállítójaaz Elcoteq-nek, de emellett egyéb hazai és külföldi telekommunikációs ésegyéb cégekkel is üzleti kapcsolatban áll.Szoftver-ellátással és szaktanácsadással további vállalatok is foglalkoznak,lényegesen kisebb kapacitással, az egyetlen kivételt a Soft Flow Hungary je-lenti,- a biotechnológiában használatos szoftverek fejlesztésével-, amelynekaz éves árbevétele megközelíti az 500 millió forintot. Számítástechnikai szolgáltatással, web-designnal, honlap építéssel, szoft-verkészítéssel foglalkozó vállalkozások közül 18-at találtunk Pécsen, a régióbantovábbi 74-et, amelyek között természetesen egyszemélyes vállalkozások(mikro vállalkozások) nagy számban találhatóak. Sajnos utóbbiaknak agazdasági teljesítményére vonatlozóan nem lehetett megbízható adatokattalálni. Összességében Pécsett hozzávetõleg 500 fõs szakembergárdadolgozik a szoftverfejlesztés iparágban.

Múzeumok, kiállítások

A múzeum a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyûjteményébõlálló muzeális intézmény; feladata a kulturális javak meghatározott anyagánakfolyamatos gyûjtése, nyilvántartása, megõrzése, restaurálása, tudományosfeldolgozása és kiállításokon történõ bemutatása. A muzeális intézményeketfenntartójuk, illetve szakmai besorolásuk szerint csoportosíthatjuk: léteznekállami, önkormányzati, magán-, alapítványi és egyházi fenntartású intézmények,feladatellátásukat tekintve pedig országos múzeumok, országos szakmúzeumok,megyei múzeumok, területi múzeumok, tematikus múzeumok, illetve közérdekûmuzeális gyûjtemények és kiállítóhelyek. A „múzeum” elnevezést hivatalosan


33

csak a mûködési engedéllyel rendelkezõ, múzeumi besorolású intézményekhasználhatják. Ebben a kategóriában szinte kivétel nélkül intézmények találhatók, amelyekfenntartása költségvetési kérdés, de sem a foglalkoztatásukra sem a gazdaságiadataikra vonatkozóan nem lehetett adatokat beszerezni. Az Európai Unióhoztörtént csatlakozás óta Magyarországon is teret nyert az a felismerés, hogy akulturális kiadások jó befektetésnek tekinthetõk. A közgyûjteményekre fordított összegek 2009-ben a költségvetés összes kul-turális kiadásainak több mint 37%-át tették ki. Ezen belül a könyvtárak kaptáka legtöbb támogatást: 30,9 milliárd forintot, ez az összes kulturális kiadás17,3%-a. 2009-ben a muzeális intézmények a költségvetés kulturális kiadásaiból16,1%-kal részesültek, összegszerûen 28,7 milliárd forinttal, ennek 53%-aközponti költségvetési, 47%-a önkormányzati forrás. Arra vonatkozóan, hogymekkora összeg jelenik meg támogatásként a régióban nincsenek adataink.Pécsen 43 kiállítást, vagy múzeumot találtunk, míg vidéken további hatvanat.

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a muzeális intézmények számaa következõképpen alakult 2000-tõl 2009-ig:

Területi egység 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Baranya 53 53 53 53 54 55 43 40 36 31

Somogy 34 34 34 35 33 32 27 27 26 30

Tolna 26 26 26 25 25 24 22 20 22 22

Dél-Dunántúl 113 113 113 113 112 111 92 87 84 83

Forrás:KSH

Az elmúlt tíz évben látszik egy határozottan csökkenõ tendencia az intézményekszámának alakulásában. Sajnos újabb adatok egyelõre nem állnak rendelke-zésre, amelybõl kiderülne, hogy az EKF esetleg ezt a folyamatot mérsékelnitudta volna a régióközpontban, még ha csak ideiglenesen is. Természetesenérdemes az okok mögé is tekintenünk, hogyan alakult a látogatottságugyanezen idõ alatt:


34

Muzeális intézmények látogatóinak száma, ezer fõ:

Területi egység 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Baranya 815 562 593 706 776 595 574 546 464 280

Somogy 125 174 132 99 149 119 152 122 122 119

Tolna 121 127 95 90 129 126 120 117 125 190

Dél-Dunántúl 1061 863 820 895 1054 840 846 785 711 589

Forrás:KSH

Egyértelmû, hogy a látogatottság jelentõsen csökken az elmúlt kilenc évben,55%-ra, majdnem felére redukálódott a látogatók száma a régióban, ez a leg-drasztikusabb éppen Baranyában ahol a látogatottság alig több mint harmadaaz ezredfordulón regisztrált adatoknak. Tolnában viszont nem csökkent, sõtnõtt a látogatók száma. Ismerve a 2010-ben Pécsett regisztrált turisztikaiadatokat: a szállodai vendégéjszakák száma összesen 99.772 volt, ami31,2%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, ebbôl a hazai vendégéjszakákszáma 10,2%-kal, a külföldi vendégéjszakák száma 79,1%-kal nõtt.9 Ez amegnövekedett létszám feltételezéseink szerint meglátszik a kulturális intéz-mények, múzeumok galériák stb. látogatottságának a növekedésében is.

Építészet, építõmûvészet

Ebben az ágazatban találtuk a legtöbb egyéni vállalkozót, magánszemélyt,vállalatot, amely annak is köszönhetõ, hogy rendkívül nagy számban találhatókolyan építészek a régióban, akik tagjai az építészkamarának, de nem feltétlenültartanak fent önálló vállalkozást, hanem gyakran egy irodában dolgoznaktervezõmérnökként, alkalmazotti státuszban. Bizonyosan többen közülükmindez vállalkozási formában, mint egyéni vállalkozók valósítják meg, de


35

9 http://turizmus.com/cikk/index/J%C3%B3l%20teljes%C3%ADtenek%20a%20p%C3%A9csi%20sz%C3%A1llod%C3%A1k%20az%20EKF%20%C3%A9vben%20?CAKEPHP=a9651f0750be2be3208f34abd90d5e10 2010-11-05

errõl pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Azok az építészek, akik a sajátnevük alatt szerepelnek a kimutatásunkban és nem céget üzemeltetnek, 74-en vannak Ezeknek a szereplõknek a gazdasági tevékenységükre nézve semtaláltunk megbízható adatokat az Építészkamara segítsége ellenére sem.Ugyanakkor természetesen létezik a másik véglet is, ahol jelentõs – akár többszázmilliós – bevétellel rendelkezõ Kft-k is megjelennek, amelyek tevékenységekapcsolódik az építészethez, általában önálló tervezõi, építõmûvészeti tevé-kenységet is folytatnak, de nem ez képezi a bevételeik fõ forrását. A Kft-kszáma eléri a 172-õt, ez a legelterjedtebb vállalkozási forma ezen a szakterületen,és a bevételeik megközelítették a 8 milliárd (7.958 millió) Ft-ot csak a számunkraelérhetõ adatforrások alapján. A Kft-k adózás elõtti eredménye meglehetõsenjó eredményt mutat az eddig megvizsgált ágazatokhoz képest 630 millió Ft. Az alkalmazotti létszámot tekintve a rendelkezésre álló adatok nem elegendõekahhoz, hogy a foglalkoztatás mértékére jelentõs konzekvenciákat lehetne levonni.A következõ legnépszerûbb vállalkozási forma a Bt. lévén az egyéni vállalkozókszámára vonatkozóan nincsenek megbízható adataink. A Bt-k bevételei márjelentõsen eltérnek a Kft-ktõl – 625 millió Ft-os értéket tudtunk a rendelkezésreálló adatokból leszûrni, de a valós érték ennél feltehetõen magasabb, mert a Bt-k közül a mindössze a 42%-ukról rendelkezünk mérlegadatokkal. A legnagyobbcégek ebben az iparágban Kft-k. Két olyan vállalkozás van, amelynek a bevételemeghaladja az 500 millió Ft-ot, ezek a Pro Domo Kft, és a Techniq 2000 Kft. Azelõbbi mûködési területének is csak szûk szegmensét fedi le a tervezés,valójában egy széles spektrumot felölelõ cégrõl beszélünk, amely foglalkozikalagútépítéssel, lõtt betonnal, útszéli mûtárgyak építésével, és még gépköl-csönzéssel is. Utóbbinak tokozott sínrendszerek tervezése, komplett gyenge-,és erõsáramú rendszerek tervezése is a tevékenységi körébe tartozik.

Tervezés, design

Ebben a kategóriában is meglehetõsen nehéz kiválasztani azokat a cégeket,illetve magánszemélyeket, akik, vagy amelyek kizárólag ide sorolhatók a te-vékenységük alapján. A legnagyobb designer, és a város történelmi,ipartörténeti hagyományait figyelembe véve is a leghíresebb a Zsolnay gyár,de már szerepel a Képzõmûvészeti szektorban, holott itt is helye lehetne.


36

A kataszter alapján a 67 pécsi székhellyel rendelkezõ céget tudtunk idesorolni, ez egészül ki 14 vidéki céggel, amelyek egy kivétellel szintén Baranyaiközpontúak. A legkedveltebb cégforma itt is a Korlátolt Felelõsségû Társaság,34 ilyen céget találtunk, míg 28 Betéti Társaságot. A cégeknek a bevételemeghaladta az egymilliárd Forintot, ami csak annak tudatában jelentõs,hogy figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a jelenlévõ szereplõktöbbnyire néhány fõt alkalmazó kreatív szereplõk. Ráadásul az adatainkalapján a 2009-es évre még nagyon rányomta a bélyegét a világgazdaságiválság, mert a szektor veszteségesen zárt, százmilliót is meghaladta acégek vesztesége. Ez természetesen ahhoz vezethet, hogy tovább szûkül akreatív ipari szereplõk létszáma, többen csõdbe mennek, vagy áthelyezik atevékenységüket – mivel nem termelõ tevékenységrõl van szó, ez könnyenmegoldható – más régióba, esetleg országba.

Hangszeripar

Ez a szektor nagyon kevés, mindössze négy szereplõt tartalmaz, amibenmegtalálhatjuk a nagymúlttal rendelkezõ néhai Angszter Orgonagyár örökétfelélesztõ Pécsi Orgonaépítõ Manufaktúra Kft.-t, amely egyre komolyabbmegrendelésekre tesz szert az ország területén belül, sõt a határokon kívül is.Õk a legjelentõsebb szereplõi ennek a szegmensnek. 33 foglalkoztatott lét-számmal magasan kiemelkednek a többi szereplõ közül, amelyek csak egy-két fõs családi vállalkozások, és a hangszerek javításán, szervizelésén kívülazok kereskedése a fõ tevékenységük, amely alapján a kulturális kereskedelemszektorban is helyet kaphatnának. Ezek a cégek szerencsére a válság évébenis pozitív eredménnyel zártak, a bevételük fõleg a Pécsi Orgonaépítõ Manu-faktúrának köszönhetõen meghaladta a 200 millió Forintot, és az adózáselõtti nyereségük és eléri a 45 millió Forintot.

Örökség

Az Örökség kategóriájában 13 pécsi és 17 régiós szereplõt találunk, amelyeknekjelentõs része intézményi státuszban van. Ezek az intézmények jelentõsrészben támogatásból, pályázati forrásokból igyekeznek fenntartani tevé-


37

kenységüket, a gazdálkodásukra vonatkozóan adatokat egy kivételtõl eltekintvenem sikerült szereznünk. Megtalálhatók itt olyan Galériák, melyek a kortársmûvészetre fókuszálnak – közelítés Egyesület (hattyúház galéria) vagy egy-egy nagy festõmûvész munkásságát vannak hivatva megõrizni és bemutatnia nagyközönség, az utókor számára. Természetesen megjelenik itt szoborpark,vagy tájház is, vagy nagy költõk, írók emlékháza, amelyek mind a kulturálisörökségünket igyekeznek ápolni. Nagyon fontos a Zsolnay ÖrökségkezelõNonprofit Kft munkája városunk egyik legnagyobb múltú képzõmûvészetimanufaktúrájának az örökségének a kezelésében, de Pécs, mint Világörökségihelyszín ugyancsak kiemelten kezeli a korai középkorból származó ókeresztényemlékek megfelelõ színvonalú bemutatását – melynek - mint Unesco Világ-örökségi listán szereplõ helyszínnek nemzetközi vonzereje van.

6. Régiós kreatív ipari elemzés a kataszter adatbázisa alapján

A vállalatok számának megoszlásaa régióban


38

A vállalatok számának megoszlása kreatív ipari ágazatonként:

Összesen Pécs Regionális

Elõadómûvészet 183 107 76

Kulturális kereskedelem 122 28 94

Média, Publikáció, Sajtó 183 103 80

Filmgyártás, filmmûvészet 53 38 15

Reklámipar 109 79 30

Képzõmûvészet 227 142 85

Számítógépes programírás és számítógépes szolgáltatások 92 18 74

Múzeumok, kiállítások 103 43 60

Építészet, építõmûvészet 366 196 170

Tervezés, design 81 67 14

Hangszeripar 4 2 2

Örökség 30 13 17

Összesen 1553 836 717


39

Jellemzõ vállakozási formák a kreatív iparban a Dél-Dunántúli régióban:

Ágazat Vállalkozási forma

Kft Bt Intézmény Egyesület E.v. Egyéb N.a. Össz.

Elõadómûvészet 8 79 5 6 69 7 9 183

Kulturális kereskedelem 6 18 0 0 56 2 40 122

Média, Publikáció, Sajtó 75 55 0 0 0 53 0 183

Filmgyártás, filmmûvészet 20 25 0 0 6 2 0 53

Reklámipar 41 55 0 0 9 0 4 109

Képzõmûvészet 9 23 0 2 192 1 0 227

Számítógépes programírás

és számítógépes szolgáltatások 21 25 0 0 29 2 15 92

Múzeumok, kiállítások 1 2 89 2 0 1 8 103

Építészet, építõmûvészet 172 120 0 0 0 0 74 366

Tervezés, design 34 28 0 0 7 0 12 81

Hangszeripar 1 1 0 0 1 1 0 4

Örökség 0 0 21 3 0 5 1 30

Összesen 388 431 115 13 369 74 163 1553


40

A táblázatból és az ábrából is kitûnik, hogy a társasági formák között a legel-terjedtebb a Bt., de nem sokkal marad el tõle a Kft és az egyéni vállalkozóiforma sem. Utóbbi különösen a képzõmûvészetek terén domináns. Sajnosjelentõs a hiányos adatok száma is, csak következtetni tudunk arra, hogy azépítészek között is több az egyéni vállalkozó azok között, akik esetében nemtudtunk megbízható adatokhoz jutni, és feltehetõen vagy alkalmazottként,vagy egyéni vállalkozóként egy építészirodában dolgoznak. A múzeumokesetében nem meglepõen az intézményi forma a jellemzõ.Meg kell jegyeznünk, hogy a program során megalkotott kataszter teljeskomplexitását fenntartásokkal célszerû kezelni. Az inkomplexitás oka az adat-szolgáltatási kötelezettség hiánya, az egyes társaságok, cégek, vállalkozások,az egyéni vállalkozók egy viszonylagos rejtõzködõ életmódot folytatnak, a lát-hatóságra való törekvés, amely elõsegítheti a piaci bevételeik növekedésétnem egyértelmû, sõt gyakran érdekükben áll a gazdasági eredményeik eltit-kolása. Ezek a kisméretû vállalkozások (mikrovállalkozások, önfoglalkoztatók,szabadúszók), kívül esnek a kutatás számára elérhetõ statisztikai adatbázison. Mindez természetesen rendkívül megnehezítette a munkánkat, és egyúttal le-hetetlenné tette a teljes körû lefedettséget. Ennek ellenére ez a jelentôs erôfe-szítéssel létrehozott kataszter még így is a legteljesebb körû, amely ebben aziparágban tudomásunk szerint az utóbbi idõben a régióban elkészült, és két-ségtelen jelentõs értéket képvisel. Miután a jövõben, ebben a tekintetbenkedvezõ folyamatoknak nézünk elébe kamarai tagság ismételt kötelezõvé té-telével, így az adatszolgáltatás teljesebb körû lesz, a program következõmunkaszakaszai lehetõvé teszik számunkra ennek az adatbázisnak a frissítését,kiegészítését.


41

Creative Industry Cadastre Analyses

in the Southern-Transdanubia Region

2010.

October 2010.

7. Introduction, definitions

The goal of this essay is the thorough research of the South – TransdanubianRegion’s creative industry’s operation efficiency; provide insight into thecreative, – cultural industry’s economic development of our economicallydistressed region. The Culture means the crucial breakout point, thenecessary opportunity to create employment and prosperity for the region.Fundamental truth is that those areas where the cultural industry is highlydeveloped the level of quality of life is much higher, and the ability to retainthe younger highly skilled labor force is better developed.

Ed.: Benovics Gábor source: KEA European Affairs


44

8. Introduction of the Southern- Transdanubian Region

Our region is the third largest in area but it has the smallest population.The region is very proud of its more than two thousand old culturalheritages which were accumulated by the people living here during thecenturies.

Economics:

In the Pole programme - which is a flagship project accepted by thehungarian government, in the framework of the economic developmentconcept through those clusters which have innovation,- and exportpotentialthe government tries to catalyse the international competiveness. Pécshas an excellence of situation among other settlements in the country asPole city. The volume of cultural and creative industry developments inthe region also supports the concept that Pécs rightly deserved the centerposition in the Pole project.

The creative industry in the Southern Transdanubian Region at large:In the city of Pécs and in the region as well the media, the exposition-organizing, arts, and crafts festivals, the network of museums exceed thenational average and could be called as driving force. The philharmonicand theatre life is also significant, and the POSZT is well-known nationwide(Pécs National Theater Meeting). The gross added value of the creativeindustry in 2002 was 987 billion HUF, which is the 6,7% of the whole GDP.7% of the total number of employees was working in the creative sector inthe country. The national situation is virtually means Budapest concentrationthough. The output of provincial creative industrial cities cannot be measuredthose of the capital, and their contribution to the GDP and the employmentis meager compared to Budapest. According to various researches regardingthe creative industry of Pécs approximately 4000 people are employed inthe creative industry. The concentration of the creative class which is soimportant for the creative industry is rather low in the Southern Transdanubia,and the added value is also below the national average. More than 1800 in-


45

ternational companies or firms with foreign interest are settled in the region,and there is a slow growth in the number of national companies as well.The industrial development strategy can be created on the base of thosebig companies, and economy development organizations which are presentin the region. This is well represented in those 15 industrial parks whichwere built so far here for beginning enterprises where the essential commu-nication as well as the operation supporting services is available. At the same time the region and the city are facing a growing competitionin the future not only locally, but at the global level too.

We are witnessing and participating such processes like:

– The dominance of the postindustrial feature, which opens up a greaterspace for the cultural-creative industry, and creates better investmentopportunities. One of the greatest chance was the ECC project.

– There is a continuous and revolutionary technological development inthe field of creating, transferring, fixing and archiving cultural products(new audiovisual techniques, new forms of broadcasting and internet)

– The creative industrial braches (film, television, new industrial, architecturallifestyle design) are appreciated and the strategic handling of thesebringing very spectacular results recently.

– The IT, telecommunication, and later the nano-technological possibilitiesprovide for the artists new means of expressions for the performersbetter quality equipments for the collections new storing, retrieval andrestoration possibilities, and for the “consumers” wider and easier access.

– It continues the shifting from the institutions towards people’s home(television, CD, video, internet) and to the streets (festivals). These havean effect to the genres and spreading so called cross-over, the bordersamong genres are fading away.

As in our regional cadastre the city of Pécs has got a very significant role,according to its pole project position, and the European Cultural Capitaltitle verify that we focus on the creative industry of Pécs mainly.


46

Pecs with its economic, cultural, scientific performance is one of the mostdynamic, progressive and the best quality of life providing city, whosespiritual radiance reaches far beyond the region and the country’s borders.

9. Regional creative analysis according to the cadastre database

Methodology of the research

The methodology of the research basically could be placed between thedeductive and the inductive as it was inspired by a hypothesis based onprofessional literature, it collects data to confirm the statement, which refersto deductive methodology but at the same time the database representsthe real world and provides a snapshot-like summative generalization. Thecolleagues of the Chamber and Commerce and Industry of Pécs-Baranyaand the Chamber of Architects provided us data, and records which meantthe solid base of the cadastre. That was amended by the records publishedby the internet like data of companies’ balance sheets /Income, EBIT,Equity etc./ or tax numbers, the employment data. This source was public,but quite incomplete as there is no reporting requirements for the enterprisescurrently in Hungary the available data were limited.We checked the Webpage’s one by one if there was any and the address,phone number, e-mail address but we experienced hardships during theprocess again with the availability. The master sample of the systematizationwas those categories which was reformed and adapted to the Europeannorm in 2008, the so-called NACE code-system. Generally speaking this isquantitative analyses as our survey was based on the data collected aboutthe actor present in the creative industry, and from that database we drewconsequences about the state of the Region. We tried continuously updatethe data and contacted even the HCSO /Hungarian Central StatisticalOffice/, but in that specific field of data collecting they couldn’t provideuseful information. We had to consider the very sensitive issue of privacy rights, so we couldrely on the publicly available database. The quantitative analyses still


47

provides a very useful picture about the current situation of the South-Transdanubian Region’s creative industry, regarding the number of enter-prises, the relative size and significance of this industry of growingimportance in our globalized world.

The distribution of the number ofenterprises in the region


48

The distribution of number of enterprises accordingto the creative industrial branches:

Total: Pécs Regional

Art, performing arts 183 107 76

Cultural Trade 122 28 94

News, Publishing 183 103 80

AV Industry 53 38 15

Advertising industry 109 79 30

Arts and crafts 227 142 85

Software and computer games 92 18 74

Museums, Expositions 103 43 60

Architecture 366 196 170

Design 81 67 14

Musical Industry 4 2 2

Heritage 30 13 17

Total: 1553 836 717


49

Tipical typed of enterprises in the creative industry in the region:

Branch Type of enterprise

Ltd. Limited Institute Association Private Others N/a. Total:partnership enterprise

Art, performing arts 8 79 0 6 69 12 9 183

Cultural Trade 6 18 0 0 56 2 40 122

News, Publishing 74 55 0 0 0 53 0 182

AV Industry 20 24 0 0 6 2 0 52

Advertising industry 41 57 0 0 9 0 4 111

Arts and crafts 9 23 0 2 192 1 0 227

Software and computer games 20 25 0 0 29 2 15 91

Museums, Expositions 1 2 89 2 0 1 8 103

Architecture 172 120 0 0 0 0 75 367

Design 34 28 0 0 7 0 13 82

Musical Industry 1 1 0 0 1 1 0 4

Heritage 0 0 21 3 0 5 1 30

Total: 386 432 110 13 369 79 165 1554


50

10. Summary

Nowadays it is quite apparent that the role of the cultural sphere hasincreased, has become essential in the social redistribution, Together withthe change of the culture’s role it’s importance has also increased as onone hand according to the consequence of globalization our shared re-sponsibility for future generations to preserve and pass them those valuesthat dominate our identity - the role of how it generates processes has agreat importance - and thereby enrich our cultural heritage, on the otherhand investments into knowledge is actually either theoretically or practicallyproduce profit. The acquired knowledge, which becomes the property ofthe individual, has a positive impact on society as a whole. The economicand cultural spheres mutually affect each other: a creative, open-minded,“civilized” labor-force who can live independently with the freedom ofchoice, in the economic sector also have an invigorating effect. In addition,our responsibility is to take advantage of the region’s intellectual capital,which is rooted in the distant past’s traditions and possibilities offered bythe present - the culture should be the driving force of the service sector.We have to note that during our project work creating the cadastre we hada lot of difficulties to obtain data, as currently in Hungary there is noobligatory reporting requirements. Besides quite a large number ofenterprises are rather interested in the attitude of hiding themselves whichmay sounds strange, but this is a real problem now in the business life inour country.


51

Irodalomjegyzék:

Ságvári B.-Desewffy T. (2006) A kreatív gazdaságról – Európa és Magyarország a

kreatív korban. DEMOS

Florida, R. (2002) The Rise of the Creative Class. Basic Books. New York

Creative Economy Report (2008) UNCTAD

http://www.matisz.hu/definicio.359.0.html letöltve: 2010 - 11-16

http://www.studmet.hu/public/files/documents/185.pdf letöltve: 2010 - 11-17

http://www.ddrmk.hu/documents/eloterjesztesek/2010/100311_1.pdf

letöltve: 2010-11-25

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/kozgyujt/kozgyujt09.pdf


http://turizmus.com/cikk/index/J%C3%B3l%20teljes%C3%ADtenek%20a%20p%C3%A9csi

%20sz%C3%A1llod%C3%A1k%20az%20EKF%20%C3%A9vben%20?CAKEPHP=a9651f

0750be2be3208f34abd90d5e10 letöltve: 2010-11-05

http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zkk005.html


http://www.polusprogram.eu/hu/polus_program letöltve: 2010. december 9.

Tartalomjegyzék:

1. Bevezetés, fogalom meghatározások .................................................................. 2

2. A régió bemutatása, természet,- és társadalomföldrajzi adottságok .................. 10

Gazdasági helyzet ........................................................................................ 13

3. A Dél-Dunántúli Régió és Pécs kreatív ipara ....................................................... 17

4. A kutatás módszertana ........................................................................................ 18

5. Pécs kulturális iparának áttekintése ..................................................................... 19

Elõadómûvészet ........................................................................................... 19

Kulturális kereskedelem ................................................................................ 22

Média, Publikáció, Sajtó ............................................................................... 23

Filmgyártás, filmmûvészet ............................................................................ 28

Reklámipar .................................................................................................... 30

Képzõmûvészet ............................................................................................ 31

Számítógépes programírás és számítógépes szolgáltatások ..................... 32

Múzeumok, kiállítások .................................................................................. 33

Építészet, építõmûvészet ............................................................................. 35

Tervezés, design .......................................................................................... 36

Hangszeripar ................................................................................................ 37

Örökség ........................................................................................................ 37

6. Régiós kreatív ipari elemzés a kataszter adatbázisa alapján ............................... 38

7. Introduction, definitions ........................................................................................ 44

8. Introduction of the Southern- Transdanubian Region .......................................... 45

9. Regional creative analysis according to the cadastre database ......................... 47

10. Summary ............................................................................................................ 51

Irodalomjegyzék ....................................................................................................... 52

Tartalomjegyzék ....................................................................................................... 53

Készítette:Dél-Dunántúli Kulturális Ipari Klaszter, KIKK Egyesület,

Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

A kiadvány a Nemzeti Innovációs Hivatal támogatásávala Baross Gábor Program keretében jött létre.

Kiadó:Kulturális Innovációs Kompetencia Központ Egyesület

7621 Pécs, Széchenyi tér 7-8.72/507-166, www.kikk.hu

Kiadó vezetôje: Keresnyei János elnök

© Minden jog fenntartva.A kiadó engedélye nélkül tilos e kiadványt vagy részeit sokszorosítani

és bármilyen elektronikus vagy mechanikus eszközzel átvenni.

Documents

Regionális Kreatív ipari (2).pdf · „kreatív” besorolású foglalkozási ágak (képzõmûvészek, reklámszakemberek) mellé digitális és IT forradalmat megélõ korunk