RepertóriumÚj folyam, 1–70. szám

1996. NYÁR (1. szám)

ÁtalakulásAndorka Rudolf: A társadalmi integráció

gyenge kötései – rendszerátalakulás Ma gyar országon 1/5

Wolfgang Zapf: A változás kétféle sebes sége a kelet- és a nyugatnémet fej lő dés ben 1/19

Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban 1/29

ReprintTellér Gyula: A három részmagyarország 1/52

Politikai tagoltságKörösényi András: Nómenklatúra és vallás

– törésvonalak és pártrendszer Magyar-országon 1/67

Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói hűség 1/95

Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai generációváltás? 1/112

1996. ŐSZ (2. szám)

Tények és képzetekCsontos László – Kornai János – Tóth István

György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja 2/3

Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység ar-cai a mai Magyarországon 2/29

Magyar lelkiállapotRóbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkesere-

dett rendszerváltás 2/59

Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lel ki állapot az átalakuló társadalomban 2/87

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lelkünkre ül a politika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó trendjei 2/103

GondolkodókBalázs Zoltán: John Locke politikai filozófiá-

jának ellentmondásai 2/117

Újra a politikai tagoltságrólEnyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai

tagolódás 2/135

1996. TÉL (3. szám)

UtódállamokSchöpflin György: Kisebbségek és posztkom-

munizmus 3/3Jiři Veřernik: Gazdasági nehézségek és politi-

kai attitűdök 3/22Bozóki András: Modernizációs ideológia

és materiális politika: szocialisták szo-cializmus után 3/41

Uralkodó eszmékKörösényi András: A magyar politikai gon-

dolkodás főárama (1989–1996) 3/80

Összetartó erőkMolnár Attila Károly: Motívum és intéz-

mény 3/108Paul van Tongeren: Pluralizmus, keresztény-

ség és politika 3/144

REPERTÓRIUMII

VitaFerge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az

állam felelősségéről. Hevenyészett el ső vá-lasz Csontos–Kornai–Tóth cikké re 3/154

1997. TAVASZ (4. szám)

Jog és vallásPéter László: Az állam és az egyház viszonya

és a civil társadalom Magyar országon: tör-téneti áttekintés 4/3

Társadalomtörténet maBenda Gyula: A társadalomtörténet-írás hely-

zete és perspektívái 4/33Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj-

nal István Kör Társadalom tör té neti Egye-sület” – tíz év múltán 4/43

Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: tel-jesítmény és irányzatok 4/55

Szép ÓvilágRalf Dahrendorf: Miért éppen EUrópa? Egy

szkeptikus európai tűnődő kom men tárjai 4/69

GondolkodókKerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kor-

diagnózis – Hajnal István és a modernség problémái 4/91

VitaCsaba István: Fiskális illúziók és re diszt-

ribúciós csalás 4/109Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122Molnár Attila Károly: A racionalizmus hatá-

rai 4/127Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alul-

informáltság? 4/131Szamuely László: Tények és (félre)értelmezé-

sek 4/136Veress József: Trükkös tükrök 4/140

1997. NYÁR (5. szám)

ÁtváltozásokKolosi Tamás – Sági Matild: Rendszer váltás –

elitváltás 5/3Bartha Attila – Martin József Péter:

Menedzserutak. Magyar vállalatvezetők és bankárok a posztkommunista átalakulás kezdetén 5/23

Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás Magyarországon. A tőkeszivattyúk műkö-dése a 90-es években 5/37

Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásá-nak új útjai 5/61

Etnikum és identitásKozma István: Történelmi krízis és névma-

gyarosítás. Adatok az 1945/46. évi család-név-változtatási konjunktúra értelmezé-sében 5/89

GondolkodókKolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosz-

tottság 5/127

HáttérKenneth R. Benoit: Az 1998-as parlamenti

választások előrejelzése 5/149

1997. ŐSZ (6. szám)

Szó-rendKarácsony András: Diskurzusok metszés-

pontján. Helmut Schelsky problémája az értelmiségi uralommal 6/3

ÖtvenhatKövér György: 12 nap … Losonczy Géza éle-

tében (1956. október 23. – november 3.) 6/27

GondolkodókLackó Miklós: A kultúrfilozófus Pro hász ka

Lajos 6/61Prohászka Lajos: A modern ember 6/66Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard

Mandeville az emberi természetről 6/93

SZÁZADVÉG IIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

MakadámMathias Bös – Christian Stegbauer: A vir-

tuális utazás határai. Miért nem vezet az internet egységes világkultúrához? 6/117

OlvasónaplóBódy Zsombor: Foucault: A szexualitás törté-

nete 6/130

1997. TÉL (7. szám)

KözéposztálytablóUtasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alaku-

ló magyar középosztályok 7/3Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a

dis kurzusok tükrében 7/30Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megte-

remtése.” Jegyzetek néhány ismert társa-dalmi-politikai textus margójára 7/46

Iskola-vitaGazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az

oktatási rendszer 7/73

Jog-alkotásHorkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus ter-

mészetjogi elmélet felé 7/109

OlvasópróbaKarácsony András: A valóság nem a nyelv

háta mögött történik 7/131

1998. TAVASZ (8. szám)

Politikai amnéziaAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „ön-

életrajzíró” válaszadó. A választási prefe-renciák retrospektív adatainak szisztema-tikus torzításai 8/3

Újra írt emlékezetK. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint

„személyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő mechanizmusai az emlékezet és a történelem szemszögéből 8/33

Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történetfilozófiában, a posztmodern antro-pológiában és a pszichoanalízisben 8/69

GondolkodókBogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr –

egy XX. századi keresztény realista 8/85Reinhold Niebuhr: Az emberi természet és a

hatalom akarása 8/99

Iskola-vitaHalász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei

8/115Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kom-

mentárok 8/130Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes évek-

ben – a számok tükrében 8/138Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspoli-

tika 8/150Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a tár-

sadalmi mobilitás összefüggéseiről 8/156Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher-

bíró-képesség 8/165Zsolnai József: Tényleges alternativitás he-

lyett ismét „pedagógiai változásipar” 8/172

1998. NYÁR (9. szám)

Választók és választottakTóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásá-

nak meghatározói 9/3Ilonszki Gabriella: A magyar parlament

in tézményesülésének és működésének néhány kérdése a politikatudomány néző-pontjából 9/27

PozíciókLengyel György – Tóth István János: Osztály-

helyzet, jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49

John Higley – Jan Pakulski: Elitelmélet a marxiz mus után 9/71

ÉszjárásokJohn Kekes: Pluralizmus versus liberalizmus

9/89Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyen-

lőség igézetében 9/115

REPERTÓRIUMIV

TantörténetSasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közok-

tatás. II. József oktatáspolitikai rendeletei 9/133

Iskola-vitaBukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági

esélyegyenlőtlenségek? 9/159

1998. ŐSZ (10. szám)

NézőpontokFehér Márta: Relativizmus és racionalizmus

10/3Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus

etikai relativizmus. A francia felvilágoso-dás a multikulturalizmus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján 10/17

Tengelyi László: Saját és idegen: Merleau-Ponty és a „vad tartomány” 10/33

Erények és jogokLeo Strauss: A modern természetjog 10/45Perecz László: A belátásos elmélettől a mező-

elméletig. A magyar jogfilozófia fél évszá-zada: Pikler, Somló, Moór, Horváth 10/73

VitaBalázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95Frivaldszky János: A jog interszubjektív jelle-

ge és a természetjog 10/101Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólá-

sokra 10/113

1998. TÉL (11. szám)

Cieger András: A kormányférfi. A dua liz mus-kori kormányzati politika egyes kérdései-ről 11/3

Bank-házMoravánszky Ákos: Méhek és szegecsek.

Lechner Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi Postatakarékpénztára 11/25

Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45

A céhAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Létviszo-

nyok és utánpótlás a tudományos szférá-ban 11/63

ÉletekTóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés

és viselkedés 11/80Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi

állapotban 11/94

GondolkodókMolnár Attila Károly: A modernitás kritika

egy hagyománya 11/109Takács Ádám: Michel Foucault és a történe-

lem tapasztalata 11/143

SzázadfordulóBrandt Juliane: A protestánsok és a mil len-

nium. Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század nemzeti ünnepeinek tük-rében 11/167

1999. TAVASZ (12. szám)

Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar-országon 12/3

SzomszédjárásFaragó Tamás: Népességnövekedés – asszi mi-

láció – vándorlás 12/33Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő-

piacon 12/60

Színe és visszájaKarl Otto Hondrich: Szakadatlan közösség-

képződés – az individuum tudtán kívül 12/87

Lackó Mihály: Individuális és kollektív bio-gráfia 12/97

EsszéLányi András: Visszatérés az Anyához.

Egy „környezeti” etika elemei 12/103

GondolkodókKarácsony András: Egy provokatív életmű.

Emlékezés Niklas Luhmannra, 1927–1998 12/128

SZÁZADVÉG VÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

DiagnózisSkrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi

beállítottság, társadalmi tőke 12/128

1999. NYÁR (13. szám)

ÉletutakSzente Zoltán: Közigazgatás és politika met-

széspontján: a miniszterek és az állam-titkárok rekrutációja Magyarországon, 1990–1998 13/3

TévutakElekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok

szenvedélyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint dohányzás a budapesti középis-kolások körében 1999-ben 13/53

Akarat-erőLengyel György: Akciópotenciál, kivonulás,

radikális tiltakozás 13/74

GondolkodókOrthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség

13/92Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre

„A sztoikus szenvtelenség” című tanul-mányához 13/123

Színe és visszájaBalázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska

13/130Csepeli György: Déjà vu 13/134Gyáni Gábor: Közösségképződés individuali-

zálódással és anélkül 13/137Hofer Tamás: A „mi – én – egyenleg” antro-

pológiai szemszögből 13/141Pataki Ferenc: De miért „az individuum tu-

datán kívül”? 13/145

1999. ŐSZ (14. szám)

KözéposztálytablóKövér György: Ranglétra és középosztályoso-

dás a reformkortól az első világháborúig 14/3

UtódokCseh-Szombathy László: A reprodukció vál-

tozó keretei 14/21S. Molnár Edit: Családi értékek – maga tar-

tások – demográfiai tendenciák 14/31

Osztott hatalmakPesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori

Magyarországon 14/55Cieger András: Kormány a mérlegen a múlt

században. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendszerében, 1867–1875 14/79

VitaGalambos Károly: A politikai élet

re konst ruk ciójáról 14/109

1999. TÉL (15. szám)

Mikro-hullámSzekeres András: Mikrotörténelem és általá-

nos történeti tudás 15/3Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés

mikro- és makrotörténelmi szempontból 15/17

Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társadalmi csoportok kutatásában 15/39

UtódokPongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások

a számok és a lakossági vélemények tük-rében 15/59

PercepciókRóbert Péter: Társadalmi mobilitás és rend-

szerváltás 15/73Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság

és társadalomkép 15/87

2000. TAVASZ (16. szám)

NemzedékekKamarás Ferenc: A termékenység alakulása

és befolyásoló tényezői 16/3

REPERTÓRIUMVI

Józan Péter: A századvég halálozási viszo-nyainak néhány jellegzetessége Magyar-országon 16/29

Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla – Purebl György: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45

NemzetrőlHorkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség

16/61Niedermüller Péter: A nacionalizmus kultu-

rális logikája a posztszocializmusban 16/91

EsszéKarácsony András: Elfelejtett emlékezés

16/111

GondolkodókBéndek Péter: Egy modern téma előéletéhez:

a politikai szabadság problémája Platón Államában 16/124

2000. NYÁR (17. szám)

CsaládfaTomka Béla: Társadalmi integráció a 20. szá-

zadi Európában: Magyarország esete 17/3

Magyar lelkiállapotSági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták?

Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41

KortörténetSzalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány

társadalmi vonásáról 17/67

SzázadfordulóPrepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon

17/89

GondolkodókMichael Oakeshott: A politikai képzés

17/119

2000. ŐSZ (18. szám)

ÍtéletHorkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint eszté-

tikai, etikai, politikai és jogi fogalom 18/3

Szándék-okMándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündök-

lése 18/27Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal

18/69

Századvégi szemleGyáni Gábor: Történetírásunk az évezred

fordulóján 18/117Lánczi András: A politikatudomány helyze-

téről és állapotáról 18/141Perecz László: Talpraállás után. Magyar filo-

zófia a kilencvenes években 18/163

2000. TÉL (19. szám)

KoreszmékAsbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg-

képzettebb publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/21

Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35

SzázadfordulóDömsödi Balázs: Menhely és razzia. Hajlék-

talanság és intézményes érdekek Buda-pesten a századfordulón 19/47

NemzedékekGábos András – Tóth István György: A gyer-

mekvállalás támogatásának gazdasági mo-tívumai és hatásai 19/77

Századvégi szemleHorváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se

befejezve. A mi 20. századi közgazdaságta-nunk 19/115

EsszéErős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy

Szekfű démonizálása? 19/133

SZÁZADVÉG VIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

2001. TAVASZ (20. szám)

PerspektívaKörösényi András: Parlamentáris vagy „el-

nöki” kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából 20/3

Historizáló politikaSchlett István: A magyar történelem a hu-

szadik századi politikai gondolkodásban 20/39

Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67

Cieger András: A hatalomra jutott liberaliz-mus és az állam a dualizmus első felének magyar politikai gondolkodásában 20/95

G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politi-kai program? A Huszadik Század körének viszonya a liberalizmushoz (1900–1906) 20/121

2001. NYÁR (21. szám)

ÉrtékrendEnyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Kon zer va-

tivizmus alulnézetben 21/3Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig ni-

tatis.” Az értékrend vizsgálata főnemesi családok leszármazottainak körében 21/33

Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51

Vallás – szabadságZakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49

Magyarországán. A forradalom és szabad-ságharc liberális egyházi megközelítései 21/69

Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megközelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a századfordulóig 21/85

TantörténetLetenyei László: Atahualpa és Huáscar.

Andokbeli országok, Bolívia, Ecuador és Peru történelemkönyveinek összehasonlí-tása 21/103

2001. ŐSZ (22. szám)

Német egység: ossik és wessikWolfgang Zapf: Hogyan vonhatjuk meg a né-

met egyesítés mérlegét? 22/3Hartmut Häussermann – Andreas Kapphan:

Berlin: a felosztott várostól a megosztott városig? 22/21

Harald Bodenschatz: Szebben lakni az új Berlinben? 22/43

Gyermekáldás?Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.”

Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben 22/71

Politikai tagoltságCsite András: Balliberálisok, jobboldaliak,

függetlenek és extravagánsok 22/93

VitaCsizmadia Ervin: Blairizmus = orbániz mus?

Nem. 22/121Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Ma gyar-

országon és Nagy-Britanniá ban 22/127Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom

természet rajza 22/135Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális

rendszermódosítás? 22/151Körösényi András: Az Orbán-kormány ter-

mészetrajza. Válasz a hozzászólásokra 22/159

2002. 1. SZÁM (23. szám)

ÉletutakRóbert Péter: Miért (nem) meritokra tikusak a

modern társadalmak? 23/3Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik.

A mo bilitás és a migráció elbeszélései 23/33Szabari Vera: A társadalmi struktúra és

mobi litás kutatása Magyarországon az 1960-as években 23/65

Birtokos esetFertő Imre: A földreformok politikai gaz da-

ság tana 23/83

REPERTÓRIUMVIII

ÖtvenhatHorváth Sándor: 1956 történetírása a rend-

szerváltás óta 23/107

TantörténetPukánszky Béla: A testi fenyíték témája

19. századi magyar neveléstankönyvekben 23/121

2002. 2. SZÁM (24. szám)

KötődésekUtasi Ágnes: A társadalmi integráció és szo-

lidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3

Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27

Tervek – terek – történetekGermuska Pál: A szocialista városok létre-

ho zása. Terület- és településfejlesztés Magyarországon 1948 és 1953 között 24/49

R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…” Identitásbeli azonosságok és különbségek a rudabányai és diós győr-vasgyári munkások esetében 24/75

Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt harcolni, akiknek vaj van a fejü-kön.” Posztszocialista munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével 24/93

NézőpontokIlonszki Gabriella: Az elnöki parlamentariz-

mus és a parlament 24/109Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy

a háromhetes ülésezési rend hatása az Országgyűlés működésére 24/133

2002. 3. SZÁM (25. szám)

FranciaablakThomas Bénatouïl: Kritikai és pragmatikus

szociológia. Néhány olvasási alapelv 25/3

VidékCsurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far-

mer feleségek Családi gazdálkodás Mező-túron 25/47

Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kis vállalkozói sűrűség néhány összefüg-gése 25/77

ÉrtékrendS. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermek-

centrikus érzelmek és egyéni célok, vágyak viszonya 25/97

ÉszjárásokG. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás

vizsgálata” mint autonóm „módusz” 25/117

2002. 4. SZÁM (26. szám)

Múlt időUngváry Krisztián: „Árjásítás” és „moderni-

záció”. Adalékok Imrédy Béla miniszter-elnöki működéséhez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3

Újvilág-rendJohn Higley – Jan Pakulski: Az erő az úr: a

szeptember 11-e utáni világ politikai elitje 26/39

Audrey Kurth Cronin: A szuverenitás újrafo-galmazása: amerikai stratégia a terroriz-mus korában 26/61

JobblétKovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek

és mortalitás 26/87

Századvég-szövegelőBalázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász

Andrással és Lányi Andrással Csite And-rás beszélget: Miért nincs vita Ma gyar-országon az EU-csat lako zásról? 26/115

2003. 1. SZÁM (27. szám)

ÁtalakulásValuch Tibor: A történeti parasztság változá-

sai az 1960-as években 27/3

SZÁZADVÉG IXÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

GondolkodókBauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a

har madik világbeli szegénység 27/32Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás:

mítosz és valóság 27/53

Szándék-okLetenyei László – Takács Károly: Ön pusztító

jóslat. Miért veszítheti el a közvélemény-kutatások szerint népszerűbb párt a de-mokratikus választásokat? 27/83

Lát-leletTóth Olga: A családon belüli, partner elleni

erőszak 27/101

Századvég-szövegelőCzeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei

Balázzsal és Trencsényi Balázzsal Balázs Zoltán beszélget: Kerek asztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

2003. 2. SZÁM (28. szám)

Változó időkAltorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre:

Etűdök az élet üteméről 28/3Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt-

talanítása” – európai összehasonlításban 28/41

GondolkodókCs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt -tel

28/67Karácsony András: Carl Schmitt politikai

ant ropológiájáról 28/85Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogá-

sáról 28/97Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt de-

ci zio nizmusa és a klasszikus erényetika 28/113

Lánczi András: Carl Schmitt és a liberaliz-mus 28/129

Századvég-szövegelőSchlett Istvánnal beszélget Balázs Zol tán és

Cieger András: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141

2003. 3. SZÁM (29. szám)

Protestáns dilemmákBrandt Juliane: Felekezeti és nemzeti identi-

tás a 19. századi Magyar or szágon: a protes-táns egyházak 29/3

Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László egyházpolitikai útkeresése a máso-dik világháborút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39

VitaGyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelen-

tésének a határa? 29/71Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom

születése 29/77Laki László: Törés és folyamatosság 29/87

Kép(zett) történelemKisantal Tamás: Az extremitás történetisége.

Art Spiegelman: Maus 29/95

Századvég-szövegelőKamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder

Zsolttal és Tóth Pál Péter rel Kapitány Balázs beszélget: Kerek asztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

2003. 4. SZÁM (30. szám)

Szándék-okAngelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért

men nek el mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok, társadalmi integráció 30/3

TörvénysorsokSzabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben?

A képviselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus korában 30/35

Németh György: A magyar narancs. Az egész-ségpénztár az érdekek csapdájában 30/61

VitaBenda Gyula: Hosszú távú folyamatok és

rövid távú ingadozások, társadalomsta-tisztikai vizsgálatok és lokális kutatások. Hozzászólás Kovách Imre és Valuch Tibor tanulmányához 30/99

REPERTÓRIUMX

Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdő jelek és válaszok. Válasz Harcsa István nak, Laki Lászlónak, Gyáni Gábor nak és Benda Gyulának 30/105

GondolkodókEgedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmi-

ségi establishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról” 30/109

2004. 1. SZÁM (31. szám)

Körösényi András: Konfliktus és konszenzus paradoxona 31/3

UtóítéletekKövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi

identitás és előítélet az 1880-as évek Magyar országán 31/37

Változó időkTóth István György: Jövedelem egyenlőt len-

ségek az Euró pai Unióban és az újonnan csatlakozó országokban 31/61

Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermek-vállalás módosulása a születés párkapcso-lati kontextusában 31/83

GondolkodókKerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés.

Adolf Loos, „építész és kritikus, művész és gondolkodó” 31/101

Adolf Loos: A Patyomkin-város; A szegény gazdag emberről; A régi és az új irány az építőművészetben különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira 31/121

Századvég-szövegelőSólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor

és Cieger András: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

2004. 2. SZÁM (32. szám)

„Vörös Poroszország”Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok.

Politikai hatalom és társadalom az NDK társadalomtörténet-írásában 1990 után 32/3

Kritika jobbról-balrólKiss Mária Rita: A tudás fegyverei nek köny-

nyelmű hordozói. Két kul túr kritika a XIX–XX. század fordulójának jobboldali politikai gondolkodásában 32/41

G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra mint politika? A pol gári radi-kális ellenkultúra „értelme” 32/77

Politika mint hivatalPesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők

viszonya, politikai patronázs a nyugat- európai demokráciákban 32/107

ÉrtékelésekSzántó Zoltán: Társadalomtudomány és

értékítéletek 32/145Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény

és érték 32/161

Századvég-szövegelőIványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics

Ivánnal, Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszél get: Kerekasztal-beszélgetés Buda pest ről 32/177

2004. 3. SZÁM (33. szám)

TáborverésEnyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok

szerepe a törésvonalak kialakulásában 33/3

Fogalom-tárLutz Niethammer: A „floating gap” in nen ső

oldalán. Kollektív emlékezet és iden titás-konstrukció a tudományos dis kur zus ban 33/29

Gyáni Gábor: Kontextus és kontextua li záció a történetírásban 33/49

SZÁZADVÉG XIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

HelybenjárásKákai László: Politikai kultúra és lokalitás

33/65Bocz János: Újraválasztott polgármesterek,

avagy kiket és miért választanak meg ismét a szavazópolgárok? 33/99

ÚjragondolásFelkai Gábor: Max Weber és a demokrácia

problémája. Értelmezhető-e weberi kate-góriák alapján a mai Magyarország politi-kai szerkezete? 33/119

Piaci gazdaságMolnár Ágnes: Asszonyok és családközpon-

túság. A mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a kiskanizsai „sáskáknál” 33/163

Századvég-szövegelőTomka Miklóssal Balázs Zoltán és Kapitány

Balázs beszélget: „…a szellemi szabadsá-got élhetem…” 33/193

2004. 4. SZÁM (34. szám)

Vágy és valóságHámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű

vagy népi? Viták a magyar falu építészeté-ről a huszadik század első felében 34/3

Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház. Lakásépítkezés és az otthon ideáljá-nak változása Budapesten az I. világháború körül 34/27

Nagy pénz – kis fociSzegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a ma-

gyar labdarúgás struktúrájában 34/59András Krisztina: Üzleti alapon működik-e

napjainkban a magyar hivatásos labdarú-gás? 34/87

TörzsanyagAnne O. Krueger: A járadékvadász társada-

lom politikai gazdaságtana 34/107William C. Mitchell – Michael C. Munger:

Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129

Századvég-szövegelőBenda Gyulával Bódy Zsombor és Cieger

András beszélget: „Élni a talentumokkal” 34/171

2005. 1. SZÁM (35. szám)

Mű-emlék-műApor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság emlé-

kezete a Rákosi-rendszerben 35/3K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért

szimbolikus mezőben 35/31

ÁllamálmokKarácsony András: A konzervatív forradalom

utópiája a két háború közötti Német - or szág ban 35/69

Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat. A legitimizmus politi kai stratégiái a har-mincas évek Ausztriájában 35/105

PárbajRoger Scruton: Kommunitárius álmok 35/149Amitai Etzioni: Igen, közösség. De kié? 35/163Roger Scruton: Válasz 35/171

Századvég-szövegelőBruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák

Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos be-szélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

2005. 2. SZÁM (36. szám)

KoreszmékHuszár Ákos: Civil társadalom és kritikai

el mélet 36/3Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29

TollforgatókCsurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév.

Reputáció és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben 36/65

Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97

Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Kato-likus Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási törekvései a századelőn 36/129

REPERTÓRIUMXII

Kommunitarizmus – vitaTallár Ferenc: Radikális konzervativizmus

36/161Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce

szükségessége 36/171Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton–

Etzioni-vitához 36/185

Századvég-szövegelőJelenits Istvánnal Balázs Zoltán és Bódy

Zsombor beszélget: „A sokféleképpen gondolkodókat igyekeztem megérteni” 36/191

2005. 3. SZÁM (37. szám)

KötődésekSpéder Zsolt: Az európai családformák válto-

zatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyer-meki szerepek az európai országokban az ezredfordulón 37/3

KórtörténetekKiss László: Az ispotálytól a modern kórhá-

zig. Kórházak Magyarországon a 19. szá-zad végétől a második világháborúig 37/53

Gulácsi László – Boncz Imre – Brandt müller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ-ségkontroll az egészségügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani tech nológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87

GondolkodókTakács Ádám: Claude Lefort, a politikum

filozófusa 37/127Claude Lefort: A demokrácia kérdése 37/135

Századvég-szövegelőHofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger

András beszélget: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el, hogy a jövő merre-felé fordul” 37/149

2005. 4. SZÁM (38. szám)

Hit-tanSzalai Ákos: Az egyházpolitika gaz da ság tana

38/3Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság,

vallás és gazdasági átmenet 38/57

KötődésekDávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit ne vez ön

barátnak?” A barátság szociológiai megkö-zelítésben 38/91

Körösényi András: A barátság politikája ver-sus az ellenségesség politikája 38/127

GondolkodókBangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmé-

lete és a konstruktivista nevelés 38/147

Századvég-szövegelőHorkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor-

ral és Simon Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politika a boncasz-talon 38/167

2006. 1. SZÁM (39. szám)

FigyelőkDeák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az

1860-as években 39/3Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca-

politika” a századfordulós Buda pesten 39/29

Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-dossziéban 39/57

GondolkodókHorkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque-

ville: a francia forradalom politikai filozó-fiai értelmezése 39/89

Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopolitikus 39/109

Norvég mintaPolgár Tamás: „Új többség.” A norvég párt-

rendszer változása és a koalíciós kormány-zás tendenciái a 2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125

SZÁZADVÉG XIIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Századvég-szövegelőAndorka Rudolffal Javorniczky István

be szél get: „…megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell” I. 39/167

2006. 2. SZÁM (40. szám)

Múlt időHorváth Sándor: A mindennapi szocia lizmus

és a jelenkortörténet. Néző pontok a szoci-alista korszak kutatásához 40/3

HatársértőkCieger András: Gazdagodás és korrupciós

vád. A magyar politikusok vagyongyara-pí tásának lehetőségei és megítélése az 1860–70-es években 40/31

Tudós tusákTakács Erzsébet: Struktúra, mélységszint

vagy hosszú időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitája antropológiáról, szociológiáról és történelemről 40/69

Verein für Socialpolitik: Vita a nemzet gaz da-ság produktivitásáról, 1909 40/91

Századvég-szövegelőAndorka Rudolffal Javorniczky István

beszélget: „…megtanítottak arra, hogy tanulni és dolgozni kell” II. 40/133

2006. 3. SZÁM (41. szám)

Tilos az á…Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos:

A tiltás hatástalansága. Kógens szabályok a szerződésjogban 41/3

Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater-na lizmus: adalékok a szerződési jog köz-gazdasági elemzéséhez 41/47

FejesekSzemélyi László – Csanády Márton: Brain

drain. Közelkép a diplomás magyarokról 41/79

Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női veze-tő szava? Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati dolgozók körében 41/123

Századvég-szövegelőFarkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai

Ákos beszélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk, kétszáz évvel ezelőtt kez-dődött” 41/161

2006. 4. SZÁM (42. szám)

PártbeszédSzűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika

az önkormányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati törvény vitájának disz kur-zív elemzése 42/3

Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával… Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar politikai gondolkodás-ban 42/37

PárharcZeidler Miklós: A modern sport a nem zet

szolgálatában a 19. századi Magyar orszá-gon 42/71

Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb-recen–Nyíregyháza futball rivalizálás szü-letése 42/105

FogalomtárKeller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil-

dungsbürgertum és az értelmiség fogalmá-nak összehasonlító vizsgálata 42/131

2007. 1. SZÁM (43. szám)

NyelvelőHámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg.

Miniszterelnöki viták jellegzetességei tár-salgáselemzési szempontból 43/3

KötődésekTóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi

identitás viszonyának lehetséges mintáza-tai 43/37

Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti stratégiái 43/63

GondolkodókGedő Éva: A politikum fogalma Carl

Schmitt nél 43/79

REPERTÓRIUMXIV

Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105

Századvég-szövegelőSzepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs

Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Gazda-sági intézmények Magyar országon 43/137

2007. 2. SZÁM (44. szám)

Cél-okStandeisky Éva: A kommunisták politi kai

antiszemitizmusa (1945–1957) 44/3

Mi-kép(p)?Tevesz László: A magyar liberális-nacionaliz-

mus nemzetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31

Romsics Gergely: Variációk a magyar nem-zet és népiség történetére a harmincas években – a német történeti és politikai gondol kodás kontextusában 44/73

Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolá-sa 44/105

PásztorokÁrpád von Klimó: A Katolikus önértelme-

zés új irányai az 1960-as években Olasz-országban és Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi György példája 44/131

Századvég-szövegelőKarácsony Gergellyel, Kovách Imrével és

Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés Magyarországon – elméletek és eredmények 44/165

2007. 3. SZÁM (45. szám)

Választás-okKörösényi András: Politikai vezetés: klasszi-

kus demokrácia és pater na liz mus között. Racionalizmus és szkep ticizmus a demok-ráciaelméletben 45/3

Sebők Miklós: A választási ígéretek politika-elmélete. A mandátumelmélet és korlátai 45/37

Mike Károly: Egy konszenzus természet rajza. Hogyan léptünk be az Euró pai Unióba? 45/61

ElszigetelődésEgedy Gergely: A brit identitás felbomlása

45/99

Századvég-szövegelőKatus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger

András beszélget: „Meghallani a sokszóla-mú zenét, az emberi történelmet” 45/123

2007. 4. SZÁM (46. szám)

Tér-hatásokKosárkó László: A piac és a korzó. Társa dal-

mi térhasználat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek között 46/3

Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérle-tek a trianoni határon. Irredenta kultusz Sátoraljaújhelyen a két világháború között 46/41

Emlék-másLiska Márton: Forradalom és rendszerváltás –

Magyar zsidó történetek 46/71

Századvég-szövegelőSonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdon-

hoz való jog 46/109Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog ma-

gánjogi aspektusai 46/151Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulaj-

donvédelem gazdasági elemzéséről 46/163

2008. 1. SZÁM (47. szám)

AlapszövegJakab András: Az alkotmányértelmezés mód-

szerei 47/3

FöldindulásÖ. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem

volt a falunkban, mint most.” Szövegek és kommentárok az erőszakos kollektivizá-lás befejező hullámáról 47/37

SZÁZADVÉG XVÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

ReceptekSzalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egész-

ségbiztosítás jogintézménye 47/69

ÉszjárásokDobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az

ezután már gyakrabban hallható igazság szavához.” A politikai élet verbális kö-zegének átrendeződése a reformkorban 47/111

MegbecsülésKeller Tamás: Értékrend és társadalmi pozí-

ció 47/151

2008. 2. SZÁM (48. szám)

Hit-válásKöves Slomó: Az emancipáció és a zsidó val-

lási szakadás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3

Akarat-erőSzikra Dorottya: A szociálpolitika másik

arca. Fajvédelem és produktív szociálpo-litika az 1940-es évek Magyarországán 48/35

Szöveg-tanKoltay András: A véleménynyilvánítás sza-

badsága. Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77

Századvég-szövegelőBarát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája

48/105Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokrati-

kus társadalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi tisztázásához 48/115

Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123

2008. 3. SZÁM (49. szám)

GondolkodókCserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány

hatása Max Weber módszertani nézeteire 49/3

Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritiku-sai 49/27

BesorolásBerger Viktor: A középosztályosodás értel-

mezési kísérletei a német szociológiában 49/51

Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése a munkapiacon 49/95

Egyszer voltVörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is léte-

zett.” Egy kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az 1990-es évekig 49/127

Századvég-szövegelőKoltay András: A szabadság méltósága

49/145

2008. 4. SZÁM (50. szám)

Út-törésTardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolat-

hálózatok: külön világok? Egy tipológiai kísérlet körvonalai 50/5

Kerülő utakDeák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam

és soknemzetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as magyarországi nemzeti-ségi törvényhez 50/51

Menekülő utakMike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség

az Európai Unióban. A specifikus beruhá-zások jelentősége 50/79

Törvényes utakIlonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kor-

mány – gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és törvényhozási teljesítmény 50/119

2009. 1. SZÁM (51. szám)KÖZJÓ

G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról

REPERTÓRIUMXVI

Demokrácia, közjó, politikai tudásLánczi András: Demokrácia és erkölcsi rela-

tivizmus egy posztszekuláris világban. A kötelesség újrafelfedezése

Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és a politika korlátai

Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami nincs?

Tolerancia, sajtószabadság, közérdekKovács Ákos András: Pierre Bayle és a tole-

rancia kora újkori diskurzusaiVaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és

boldogság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabadságról

SzemlePap Milán: A közjó nyomában. Michael

Sandel politikai filozófiájaBodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston:

„A mérséklet politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog, rend-szerváltás. Politika-és jogfilozófiai tanul-mányok)

Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerep-vállalás és a közjó. Avagy mit keresnek a magyar katonák Afganisztánban?

2009. 2. SZÁM (52. szám)MARXIZMUSOK

Analitikus marxizmusokOrthmayr Imre: Analitikus marxizmusGerald A. Cohen: Milyen szerkezetű a prole-

tár szabadságának hiánya?Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolú-

ció. Törté nel mi materializmus és darwi-nizmus

Marxizmus és politikai eszmetörténetDemeter Tamás: Az emberkép kereséseVarga Krisztián: A politikai eszmetörténet

marxi kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan marxista?

SzemleSebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya

mint elméletrekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke tükrében

Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, kataszt-rófákról – és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on Climate Change)

Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A giddensi new egalitarianism kritikája

2009. 3. SZÁM (53. szám)GONOSZ(SÁG)

A gonosz(ság) elmélete: érvekJohn Kekes: A gonosz szekuláris problémájaMezei Balázs: A politikai gonosz fogalmaTóth J. Zoltán: A halálbüntetés helye

A gonosz megnevezése: esetekLóránd Zsófia: Diskurzusok a szexuális

erőszakról a kilencvenes évek (poszt)jugo-szláv háborúiban

Nagy Pál: „Cigánykannibalizmus”: önvád és metafora. Szepsi a cseh–magyar impéri-umváltás árnyékában, 1927–1940

Pál Gábor: Az erőszak harsonája, a káosz elő-őrse. A gyűlöletbeszéd fogalma a 2001-es politikai vitákban

SzemleBalogh László Levente: „…a széthullás,

amiben vagyunk…” A Voegelin–Arendt-levélváltás elé

Eric Voegelin – Hannah Arendt: Levélváltás a totalitarizmus kvintesszenciájáról

Békés Márton: Hadihungarizmus

SZÁZADVÉG XVIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

2009. 4. SZÁM (54. szám)KONTROLL

Heresztetika és játékelmélet

Körösényi András: Escher lépcsőin. Vezetés, mani pu láció és demokrácia

Málik József Zoltán: Politikai konfliktusok játékelméleti modellezése

Újraírás

Szabó Márton: A tudás és a hatalom viszo-nyának problémái

Gyulai Attila: Kiindulópontok Paul de Man politika elméletéhez

Szemle

Balogh István: A humanista tradícióval szemben • Niklas Luhmann: Die Moral der Gesellschaft

Horváth Szilvia: Zavart keltő szöve-gek • Judith Butler: Problémás nem. Feminizmus és az identitás felforgatása

Bodnár-Király Tibor: A magyar korona jelen-tésének színeváltozása a kora újkorban • Kees Teszelszky: Az ismeretlen korona. Jelentések, szimbólumok és nemzeti iden-titás

2010. 1. SZÁM (55. szám)KONTINUITÁS

Eszme-Zemplén Gábor: Az eszmetörténet szaka-

dásai és a tudomány racionalitása. Avagy milyen perspek tívák ból nem látszanak a paradigmák?

-történetSzűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és

diszkontinui tás a 18–19. század fordulójá-nak magyar politikai kultúrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé

Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája. A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez

Demeter Tamás: A romantikus Hume

SzemlePerecz László: Hagyomány vagy örökség? Romsics Ignác (szerk.): A magyar jobboldali

hagyo mány, 1900–1948Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor-

duló ra meg jelent baloldali könyvek és folyóiratok tükrében. Áttekintés

2010. 2. SZÁM (56. szám)(R)EVOLÚCIÓ

RevolúcióKontler László: Változatok a régi rend

témájára. Gondolatok és töredékek a Töprengések német re cep ciójáról

Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte

Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspoliti-kus a 18. század végén. Karl Anton von Martini tanügyi munkássága

EvolúcióKertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire

(volt) jó a mémelmélet, és mire nem?Stráner Katalin: Tudomány magyar fordítás-

ban. A te remtés természettörténelmének nyomai

SzemleBródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry

Fodor – Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got Wrong

Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The 21st Century Media (R)evolution – Emergent Com munication Practices

2010. 3. SZÁM (57. szám)INTÉZMÉNY

Intézmény, diskurzus, változásSzabó Márton: Intézmény és diskurzus a po-

litikábanVivien A. Schmidt: Diszkurzív

institucionalizmus. Az eszmék és a dis-kurzus magyarázóereje

REPERTÓRIUMXVIII

Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi változás egy elmélete

Egyén, közösség, államMálik József Zoltán: Egyén és közösség ve-

szedelmes viszonyai – játékelméleti meg-közelítésben

Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága

Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola elméleti rendszere

SzemleMalženicky Katalin: Összeegyeztethető-e

egy rea lis ta képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo gással?

Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo nen: A cselekvő politika fogalomtör-ténete)

2010. 4. SZÁM (58. szám)POLITOLOGOSZ

Európai és magyar politikatudományÁgh Attila: A magyar politikatudomány

provincializálódásaTóka Gábor: Nincs hazai politika tudományArató Krisztina: A hazai politika tudomány

nem zetközi beágyazottságának kérdőjeleiEnyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívu-

mokKörösényi András: Intézményesülés utánBoda Zsolt: A politikatudomány mint hivatás

Politikatudomány és politikai tudásBalogh László Levente: A politika tudomány

hasznáról és kárárólGyulai Attila: Alkibiadész bukásaMeszerics Tamás: Az esetlegességek hatalmaBozóki András: Kockázatok és mellékhatások Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan Tóth Csaba: Mire jó a politológus?

Politológusnak lenniFricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos

helyzetbenKákai László: Miért éppen a politológia?

Pesti Sándor: A tudás végső soron egy és oszt ha tatlan

State of the artSzabó Márton: Politikatudomány – mi végre?Pokol Béla: TorzulásokCsizmadia Ervin: Politika történelmi

dimenziók bólKende Péter: Hogyan tovább, magyar

politika tudomány?

HatárvidékekenPálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidé-

kén, a hatalmi centrumoktól távolFábián György: ÖnreflexiókGreskovits Béla: Jellegtelenség és jelenték-

telenségHajnal György: Közpolitika és köz politika-

tudomány MagyarországonKéri László: A politikatudományról – a part-

vonal széléről

In utramque partemSzűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos

standardok a 21. század elején a magyar politika tudományban?

G. Fodor Gábor: Politologosz

2011. 1. SZÁM (59. szám)VOEGELIN

G. Fodor Gábor: Új politikatudományTilo Schabert: Eric Voegelin műhelyébenEric Voegelin: A politikai vallásokBalogh László Levente: Isten lefejezése.

Utószó A politikai vallásokhozMatthias Riedl: A modernség mint az esz-

ka ton immanentizációja. Eric Voegelin gnosz ti ciz mus tételének kritikai újraérté-kelése

Tilo Schabert: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság

Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és Voegelin levelezése, 1934–1964

Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar

G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep tikus konzervativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat

SZÁZADVÉG XIXÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

2011. 2. SZÁM (60. szám)KON-SZENZUS

Körösényi András: A politikai mint konstitu-tív. Carl Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározásához

Chantal Mouffe: A politika és a politikaiLendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozásaBalogh István: Az igazság mint konszenzus?

Habermas igazságkoncepciójának bírála-tához

Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet

2011. 3. SZÁM (61. szám)ESZMETÖRTÉNET

Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…” – John of Salisbury politi-kai filozófiája. Az organologikus államel-mélet a Policraticus című műben

Gyulai Attila: A kormányformák megítélése a kormányzáson keresztül. Francesco Guicciardini Firenze kormányzatáról

Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp-lom Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples Krisztusa és a Cappella Sansevero

Karin Tilmans: A holland „polgár” fogalom törté nete a kora középkortól a XXI. század elejéig

Kees Teszelszky: Respublica et Status Regni Hun gariae. Magyarország kora újkori rep-rezentációja Európában és a republikánus politikai gondolkodásban

Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer vatívok? Viereck „új konzervati-vizmusa”

Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és Amerika

2011. 4. SZÁM (62. szám)POLTIKAI TUDÁS

Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, metafizika és politikai böl-csesség

Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embe-reké? A politikai racionalizmus prob-

lémája és az angolszász common law-gondolkodás

Szalai András: Elefántcsonttorony és politi-ka. A tudásalapú közösségek szakpolitikai szerepe

Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és köz-vélemény

Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és poli-tikai bizalom

2012. 1. SZÁM (63. szám)RETRÓ

Csepeli György: Egy könyv életei. Újraolvasva Papp Zsolt A válság filozó-fiájától a „konszenzus” szociológiájáig című, 1980-ban megjelent művét

Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan fél-bemaradt kritikája: Bence György – Kis János – Már kus György: Hogyan lehetsé-ges kritikai gaz daságtan?

Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozófiatörténeti tanulmány-kötetéről

Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analitikus filozófiai vita Magyar-országon

Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen-den taliz mus, zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatvanas évekbeli recep-ciójának helye a magyarországi filozófiai életben

2012. 2. SZÁM (64. szám)SCHLETT

G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz ismeretlen sírhelye

Schlett István: Bevezetés A politikai gondol-ko dás története Magyarországon című trilógia ké szülő harmadik kötetéhez

Takáts József: Schlett István műve és az „új esz me történet-írás”

Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon dol kodás története Magyar orszá gon I–II. Szek fű-oltványai hoz

REPERTÓRIUMXX

Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás tör té ne té nek” kontextualista-koncep tua-lista di men ziói

Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás. A párt struktúra átalakulásának változatai Magyar or szá gon

Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon. Mikszáth és a reménytelen remény

2012. 3. SZÁM (65. szám)AUSZTRIA

Barry Smith: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról

Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos

Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága és Alexander Bernáttal való kapcsolata

Szalai Miklós: Gazdaság, információ és terve-zés: Hayek vagy a komputerek?

Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története és az államfői ceremoniális hata-lomlegitimáció hiánya

2012. 4. SZÁM (66. szám)KOMMUNIKÁCIÓ

Fehér Katalin: Az internettől az új médiáigPólya Tamás: Goffman online. Mediatizált

dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális (digitális) személyközi kommu-nikációban

Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap-vető normái

P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus-kommunikációról

Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőkeFröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az

alkotmány értelmezés összefüggései – a szöveg korlátai és lehetőségei

2013. 1. SZÁM (67. szám)ERDÉLYPál Judit: Erdély autonómiájának felszámolá-

sa és az erdélyi elitekDemeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális

kisebbségvédelem elvi buktatói Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy

1937-es, Torockóról szóló régió-reprezentáció

Balázs Imre József: A rendszerváltás meg jelenítése kortárs erdélyi magyar regények ben. Miről szóljanak a rendszer-váltás-történetek?

Székely István Gergő: Válságok és választá-sok évada Romániában 2012-ben

Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok a XX. század elején három erdélyi újság tükrében

2013. 2. SZÁM (68. szám)NŐTÖRTÉNET

Tóth Eszter Zsófia: Boldog házasság, nyitott házasság és válás a szocialista időszakban

Árvai Tünde: Honleányok. Honvédelmi ne-velés és munka a leánylevente-mozgalom-ban

Török Zsuzsa: A Wohl nővérek keresztvíz alatt. Két protestáns zsidó írói életpálya kezdete

Czifra Mariann: Zseni a panteon kertjében. Kazinczy Eugénia pályája

Gyimesi Emese: Polémia és „epeláz” a nőírók körül

Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai vidéken. A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének tevékenysége és szerepe a XX. század első felének magyarországi nőmozgalmában

SZÁZADVÉG XXIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

2013. 3. SZÁM (69. szám)AMERIKA

Lévai Csaba: Fábián Gábor és az egyesült ál-lamokbeli rabszolgatartó rendszer megíté-lése az 1830–1840-es évek Magyarországán

Meszerics Tamás: Tanácsadók, történelmi párhuzamok és generációk az amerikai külpolitikában

Békés Márton: Amerikai janicsárok. Amerikai ifjúkonzervatívok 1950-től nap-jainkig

Egedy Gergely: A „morális képzelet” konzer-vativizmusa: Kirk

Munteán László: Helyek és hajók: a World Trade Center anyagtörténete a Ground Zero után

Pintér Károly: A vallás szerepe az Egyesült Államok múltjában és jelenében

2013. 4. SZÁM (70. szám)ÍRÁSTÖRÉNET

Z. Karvalics László: Megújíthatja-e az infor-mációs nézőpont az írástörténet-írást?

Marshall McLuhan – Robert K. Logan: Az ábécé: találmányaink alfája és ómegájaNémeth György: Üzenet a démonoknakFelföldi Szabolcs: A belső-ázsiai Selyemút

multikulturális világa egy különleges nyelv és írásbeliség fényében

Ulrich Blum – Leonard Dudley: Az egysége-sített latin nyelv és a középkori gazdasági növekedés

Hajdu Helga: Írás és olvasás a korai közép-korban

Láng Benedek: A tudásátadás útjai a magyar-országi kriptográfiai gyakorlatban

Szommer Gábor: Levelezési gyakorlat és háló za tiság az angol Kelet-indiai Társaság első évei ben

Krász Lilla: Az adatoktól az információig, az információtól a tudástermelésig. Az egészségügyijelentés-írás gyakorlata(i) a XVIII. századi Magyarországon

SZÁZADVÉG XXIIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Ablonczy Balázs: Őrzők. A többes identitás történeti stratégiái 43/63

Ágh Attila: A magyar politikatudomány provincializálódása 58/7

Albert Fruzsina – Dávid Beáta: „Kit nevez ön barátnak?” A barátság szociológiai megkö-zelítésben 38/91

Altorjai Szilvia – Giczi Johanna – Sik Endre: Etűdök az élet üteméről 28/3

Andorka Rudolf: A társadalmi integráció gyenge kötései – rendszerátalakulás Ma-gyar országon 1/5

Andorka Rudolffal beszélget Javorniczky István: „…megtanítottak arra, hogy tanul-ni és dolgozni kell” – I., II. 39/167, 40/133

András Krisztina: Üzleti alapon működik-e napjainkban a magyar hivatásos labdarú-gás? 34/87

Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Az „ön-életrajzíró” válaszadó. A választási prefe-renciák retrospektív adatainak szisztema-tikus torzításai 8/3

Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Létvi szo-nyok és utánpótlás a tudományos szférá-ban 11/63

Angelusz Róbert – Tardos Róbert: Miért mennek el mégis? Választási részvétel, kapcsolathálózatok, társadalmi integráció 30/3

Apor Péter: Előkép: a Tanácsköztársaság em-lékezete a Rákosi-rendszerben 35/3

Arató Krisztina: A hazai politika tudomány nem zetközi beágyazottságának kérdőjelei 58/19

Árvai Tünde: Honleányok. Honvédelmi ne-velés és munka a leánylevente-mozgalom-ban 68/23

Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/3Babarczy Eszter: Néhány gondolat a Scruton–

Etzioni-vitához 36/185

Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván nal és Vecsei Miklóssal: Kerekasztal-beszél ge-tés Budapestről 32/177

Balázs Imre József: A rendszerváltás meg jelenítése kortárs erdélyi magyar regények ben. Miről szóljanak a rendszer-váltás-történetek? 67/49

Balázs János – Kézdy Éva: „Harmonia Dig ni-tatis.” Az értékrend vizsgálata főnemesi családok leszármazottainak körében 21/33

Balázs Zoltán: John Locke politikai filozófiá-jának ellentmondásai 2/117

Balázs Zoltán: Dilemmák dicsérete 10/95Balázs Zoltán: Szocio-politikai bújócska

13/130Balázs Zoltán: A bizalom fogalma 24/27Balázs Zoltán: A politikai kötelesség igazolá-

sa 44/105Balázs Zoltán beszélget Czeglédi Andrással,

Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és Tren csényi Balázzsal: Kerekasztal-beszél-getés a megbocsátásról 27/118

Balázs Zoltán és Cieger András beszélget Schlett Istvánnal: „Én ilyen régimódi em-ber vagyok” 28/141

Balázs Zoltán és Kapitány Balázs beszélget Tomka Miklóssal: „…a szellemi szabadsá-got élhetem…” 33/193

Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabá-val: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Balázs Zoltán és Bódy Zsombor beszélget Jelenits Istvánnal: „A sokféleképpen gondolkodókat igyekeztem megérteni” 36/191

Balázs Zoltán beszélget Horkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándorral és Simon Attilával: Esztétika és politika a boncasz-talon 38/167

Szerzőink

REPERTÓRIUMXXIV

Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget Farkasfalvy Dénessel: „Az a történelem, amire tényleg építünk, kétszáz évvel ez-előtt kezdődött” 41/161

Balázs Zoltán és Szalai Ákos Szepesi Balázzsal és Csák Jánossal beszélget: Gaz da sági intézmények Magyarországon 43/137

Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal, Giró-Szász Andrással és Lányi Andrással Csite And-rás beszélget: Miért nincs vita Ma gyar-országon az EU-csatlakozásról? 26/115

Balázs Zoltán: Két választás Magyarországon. Mikszáth és a reménytelen remény 64/83

Balogh István: Az igazság mint konszenzus? Habermas igazságkoncepciójának bírálatá-hoz 60/75

Balogh László Levente: A politika tudomány hasznáról és káráról 58/42

Balogh László Levente: Isten lefejezése. Utószó A politikai vallásokhoz 59/68

Bangó Jenő: Niklas Luhmann rendszerelmé-lete és a konstruktivista nevelés 38/147

Barát Erzsébet: A gyűlöletbeszéd logikája 48/105

Bartha Attila – Martin József Péter: Mene-dzser utak. Magyar vállalatvezetők és ban károk a posztkommunista átalakulás kezdetén 5/23

Bauer Tamás Péter: Népességrobbanás: mí-tosz és valóság 27/53

Bauer Tamás Péter: A nyugati bűntudat és a harmadik világbeli szegénység 27/32

Beke-Martos Judit: Az Osztrák Császárság története és az államfői ceremoniális hata-lomlegitimáció hiánya 65/93

Békés Márton: Régi rögeszme, új egyenlőség. A giddensi new egalitarianism kritikája 52/151

Békés Márton: Amerikai janicsárok. Amerikai ifjúkonzervatívok 1950-től nap-jainkig 69/49

Bénatouïl, Thomas: Kritikai és pragmatikus szociológia. Néhány olvasási alapelv 25/3

Benda Gyula: A társadalomtörténet-írás hely-zete és perspektívái 4/33

Benda Gyula: Hosszú távú folyamatok és rö vid távú ingadozások, társadalomsta-tisztikai vizsgálatok és lokális kutatások.

Hozzászólás Kovách Imre és Valuch Tibor tanulmányához 30/99

Benda Gyulával beszélget Bódy Zsombor és Cieger András: „Élni a talentumokkal” 34/171

Béndek Péter: Liberalizmus a morális egyen-lőség igézetében 9/115

Béndek Péter: Egy modern téma előéletéhez: a politikai szabadság problémája Platón Államában 16/124

Benoit, Kenneth R.: Az 1998-as parlamenti választások előrejelzése 5/149

Berger Viktor: A középosztályosodás értel-mezési kísérletei a német szociológiában 49/51

Blaskó Zsuzsa: Társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése a munkapiacon 49/95

Blum, Ulrich – Dudley, Leonard: Az egysége-sített latin nyelv és a középkori gazdasági növekedés 70/71

Bocz János: Újraválasztott polgármesterek, avagy kiket és miért választanak meg is-mét a szavazópolgárok? 33/99

Boda Zsolttal, Balázs Zoltánnal, Giró-Szász András sal és Lányi Andrással Csite And-rás beszélget: Miért nincs vita M agyar-országon az EU-csatlakozásról? 26/115

Boda Zsolt: A politikatudomány mint hiva-tás 58/35

Bodenschatz, Harald: Szebben lakni az új Berlinben? 43/22

Bodnár-Király Tibor – Nagy Ágoston: „A mérséklet politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog, rendszer-váltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmá-nyok) 51/141

Bódis Lajos: „Olyan emberekkel nem lehet együtt harcolni, akiknek vaj van a fejü-kön.” Posztszocialista munkaszervezeti átalakulás egy munkás szemével 24/93

Bodnár-Király Tibor: Adalékok A politikai gon dol kodás története Magyar orszá gon I–II. Szek fű-oltványai hoz 64/25

Bódy Zsombor: Foucault: A szexualitás törté-nete 6/130

Bódy Zsombor: A mikrotörténelem haszna nagy társadalmi csoportok kutatásában 15/39

SZÁZADVÉG XXVÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Bódy Zsombor: Struktúrák és tapasztalatok. Politikai hatalom és társadalom az NDK társadalomtörténet-írásában 1990 után 32/3

Bódy Zsombor: Kislakás, társasház, családi ház. Lakásépítkezés és az otthon ideáljá-nak változása Budapesten az I. világháború körül 34/27

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Sólyom Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Benda Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171

Bódy Zsombor és Balázs Zoltán beszélget Jelenits Istvánnal: „A sokféleképpen gon dolkodókat igyekeztem megérteni” 36/191

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Hofer Tamással: „A bölcs isten felleges éj-szakában rejtette el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149

Bódy Zsombor és Cieger András beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszóla-mú zenét, az emberi történelmet” 45/123

Bogárdi Szabó István: Reinhold Niebuhr – egy XX. századi keresztény realista 8/85

Boncz Imre – Gulácsi László – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ-ségkontroll az egészségügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani tech nológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87

Boreczky Ágnes: Családtörténeti mozaik. A mobilitás és a migráció elbeszélései 23/33

Bozóki András: Modernizációs ideológia és materiális politika: szocialisták szocializ-mus után 3/41

Bozóki András: Kockázatok és mellékhatá-sok 58/63

Bös, Matthias – Stegbauer, Christian: A vir-tuális utazás határai. Miért nem vezet az internet egységes világkultúrához? 6/117

Brandt, Juliane: A protestánsok és a millen-nium. Felekezeti és nemzeti identitás a késő 19. század nemzeti ünnepeinek tük-rében 11/167

Brandt, Juliane: Felekezeti és nemzeti identi-tás a 19. századi Magyarországon: a protes-táns egyházak 29/3

Brandtmüller Ágnes – Gulácsi László – Boncz Imre –Kárpáti Krisztián – Lepp-Gaz dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészségügy-ben. A máshol készült egészség-gazdaság-tani technológia-elemzés átvételének le hetőségei 37/87

Bródy Gábor: Darwin és Napóleon. Jerry Fodor – Massimo Piattelli-Palmarini: What Darwin Got Wrong 56/123

Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Bukodi Erzsébet: Nőttek-e az iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek? 9/159

Cieger András: A kormányférfi. A dualizmus-kori kormányzati politika egyes kérdése-iről 11/3

Cieger András: Kormány a mérlegen – a múlt században. A kormány helye és szerepe a dualizmus politikai rendszerében, 1867–1875 14/79

Cieger András: A hatalomra jutott liberaliz-mus és az állam a dualizmus első felének magyar politikai gondolkodásában 20/95

Cieger András: Gazdagodás és korrupciós vád. A magyar politikusok vagyongyara-pí tásának lehetőségei és megítélése az 1860–70-es években 40/31

Cieger András és Balázs Zoltán beszélget Schlett Istvánnal: „Én ilyen régimódi em-ber vagyok” 28/141

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Sólyom Lászlóval: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Benda Gyulával: „Élni a talentumokkal” 34/171

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Hofer Tamással: „A bölcs isten felleges éj-szakában rejtette el, hogy a jövő merrefelé fordul” 37/149

Cieger András és Bódy Zsombor beszélget Katus Lászlóval: „Meghallani a sokszóla-mú zenét, az emberi történelmet” 45/123

REPERTÓRIUMXXVI

Cohen, Gerald A.: Milyen szerkezetű a prole-tár szabadságának hiánya? 52/27

Cronin, Audrey Kurth: A szuverenitás újra-fogalmazása: amerikai stratégia a terroriz-mus korában 26/61

Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszél-get Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

Czifra Mariann: Zseni a panteon kertjében. Kazinczy Eugénia pályája 68/59

Czoch Gábor: A társadalmi rétegződés mik-ro- és makrotörténelmi szempontból 15/17

Csaba István: Fiskális illúziók és redisztribú-ciós csalás 4/109

Csák Jánossal és Szepesi Balázzsal Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Gazda-sági intézmények Magyarországon 43/137

Csanády Márton – Személyi László: Brain drain. Közelkép a diplomás magyarokról 41/79

Cseh-Szombathy László: A reprodukció vál-tozó keretei 14/21

Csepeli György: Déjà vu 13/134Csepeli György: Egy könyv életei.

Újraolvasva Papp Zsolt A válság filozó-fiájától a „konszenzus” szociológiájáig című, 1980-ban megjelent művét 63/3

Cserne Péter: Szerződési szabadság és pater-nalizmus: adalékok a szerződési jog köz-gazdasági elemzéséhez 41/47

Cserne Péter: Jog, jogászat és jogtudomány hatása Max Weber módszertani nézeteire 49/3

Csite András: Balliberálisok, jobboldaliak, függetlenek és extravagánsok 22/93

Csite András Balázs Zoltánnal, Boda Zsolt-tal, Giró-Szász Andrással és Lányi And-rással beszélget: Miért nincs vita Ma gyar-országon az EU-csatlakozásról? 26/115

Csizmadia Ervin: Blairizmus = orbánizmus? Nem. 22/121

Csizmadia Ervin: Politika történelmi dimenziók ból 58/127

Csizmadia Ervin: Kihívás és megoldás. A párt struktúra átalakulásának változatai Magyar or szá gon 64/63

Csizmadia Sándor: Tocqueville: egy liberális geopolitikus 39/109

Cs. Kiss Lajos: Találkozások Carl Schmitt-tel 28/67

Csoboth Csilla – Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45

Csontos László – Kornai János – Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja 2/3

Csurgó Bernadett: Gazdaasszonyok és far mer -feleségek. Családi gazdálkodás Mező tú ron 25/47

Csurgó Bernadett: Híres író – írói hírnév. Reputáció és hatalom a jelenkori magyar irodalmi életben 36/65

Dahrendorf, Ralf: Miért éppen EUrópa? Egy szkeptikus európai tűnődő kommentárjai 4/69

Dácz Enikő: Interetnikus kapcsolatok a XX. század elején három erdélyi újság tükrében 67/101

Dávid Beáta – Albert Fruzsina: „Kit nevez ön barátnak?” A barátság szociológiai megkö-zelítésben 38/91

Deák Ágnes: A besúgók és a közvélemény az 1860-as években 39/3

Deák Ágnes: Soknemzetiségű nemzetállam és soknemzetiségű birodalom erőterében – utak az 1868-as magyarországi nemzeti-ségi törvényhez 50/51

Demeter M. Attila: Balogh Artúr és a liberális kisebbségvédelem elvi buktatói 67/19

Demeter Tamás: Az emberkép keresése 52/85Demeter Tamás: A romantikus Hume 55/83Dobszay Tamás: „Szokjon gyapjas fülök az

ezután már gyakrabban hallható igazság szavához.” A politikai élet verbális kö-zegének átrendeződése a reformkorban 47/111

Domschitz Mátyás: Kommunikatív tőke 66/52

Dömsödi Balázs: Menhely és razzia. Haj lék-talanság és intézményes érdekek Buda-pesten a századfordulón 19/47

Dudley, Leonard – Blum, Ulrich: Az egysége-sített latin nyelv és a középkori gazdasági növekedés 70/71

Durst Judit: „Nekem ez az élet, a gyerekek.” Gyermekvállalási szokások változása egy kisfalusi cigány közösségben 22/71

Etzioni, Amitai: Igen, közösség. De kié? 35/163

SZÁZADVÉG XXVIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Egedy Gergely: Nemzeti egyház vagy értelmi-ségi establishment? Coleridge a „nemzeti klerikusságról” 30/109

Egedy Gergely: A brit identitás felbomlása 45/99

Egedy Gergely: Konzervativizmus kontra konzer vatívok? Viereck „új konzervativiz-musa” 61/107

Egedy Gergely: A „morális képzelet” konzer-vativizmusa: Kirk 69/75

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Lel künk-re ül a politika? Az öngyilkosság és az alkoholizmus változó trendjei 2/103

Elekes Zsuzsanna – Paksi Borbála: Fiatalok szenvedélyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint dohányzás a budapesti közép-iskolások körében 1999-ben 13/53

Enyedi Zsolt: Tekintélyelvűség és politikai tagolódás 2/135

Enyedi Zsolt: Prezidencializálódás Magyar-országon és Nagy-Britanniában 22/127

Enyedi Zsolt: A voluntarizmus tere. A pártok szerepe a törésvonalak kialakulásában 33/3

Enyedi Zsolt – Todosijević Bojan: Konzer va-tivizmus alulnézetben 21/3

Enyedi Zsolt: Nemes és nemtelen motívu-mok 58/25

Erős Vilmos: A hatalom humanizálása, avagy Szekfű démonizálása? 19/133

Fábián György: Önreflexiók 58/148Fábián Zoltán: Szavazói táborok és szavazói

hűség 1/95Faragó Tamás: Népességnövekedés – asszimi-

láció – vándorlás 12/33Farkasfalvy Dénessel Balázs Zoltán és Szalai

Ákos beszélget: „Az a történelem, amire tényleg építünk, kétszáz évvel ezelőtt kez-dődött” 41/161

Farkas Gyöngyi: Összeesküvés-történet egy ÁVH-dossziéban 39/57

Fehér Katalin: Az internettől az új médiáig 66/3

Fehér Márta: Relativizmus és racionalizmus 10/3

Felföldi Szabolcs: A belső-ázsiai Selyemút multikulturális világa egy különleges nyelv és írásbeliség fényében 70/57

Felkai Gábor: Max Weber és a demokrácia problémája. Értelmezhető-e weberi kate-

góriák alapján a mai Magyarország politi-kai szerkezete? 33/119

Ferge Zsuzsa: Az adótudatosságról és az állam felelősségéről. Hevenyészett első vá-lasz Csontos–Kornai–Tóth cikkére 3/154

Fertő Imre: A földreformok politikai gazda-ság tana 23/83

Fleck Zoltán: Szabad vélemény és demokrati-kus társadalom. Rövid kommentár Koltay András fogalmi tisztázásához 48/115

Fricz Tamás: Tudomány, hivatás, szenvedély 58/89

Frivaldszky János: A jog interszubjektív jelle-ge és a természetjog 10/101

Fröhlich Johanna: A nyelvfilozófia és az alkotmány értelmezés összefüggései – a szöveg korlátai és lehetőségei 66/129

Gábos András – Tóth István György: A gyer-mekvállalás támogatásának gazdasági mo-tívumai és hatásai 19/77

Galambos Károly: A politikai élet rekonst-rukciójáról 14/109

Gazsó Ferenc: A társadalmi folyamatok és az oktatási rendszer 7/73

Gedeon Péterrel, Bruszt Lászlóval, Novák Csabával Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Gedő Éva: A politikum fogalma Carl Schmitt nél 43/79

Germuska Pál: A szocialista városok létre-hozása. Terület- és településfejlesztés Ma-gyarországon 1948 és 1953 között 24/49

G. Fodor Gábor: Nagyzási hóbort vagy politi-kai program? A Huszadik Század körének viszonya a liberalizmushoz (1900–1906) 20/121

G. Fodor Gábor: A „politikai gondolkodás vizs gálata” mint autonóm „módusz” 25/117

G. Fodor Gábor: Kultúrpolitikai program vagy kultúra mint politika? A polgári radi-kális ellenkultúra „értelme” 32/77

G. Fodor Gábor: A politika méltóságáról 51/3G. Fodor Gábor: Politologosz 58/187G. Fodor Gábor: Új politikatudomány 59/3G. Fodor Gábor: A platonista és a szkep tikus

konzervativizmus: Voegelin és Kolnai. Gondolati vázlat 59/157

REPERTÓRIUMXXVIII

G. Fodor Gábor: Schlett műhelyében. Paula Schultz ismeretlen sírhelye 64/3

Giczi Johanna – Altorjai Szilvia – Sik Endre: Etűdök az élet üteméről 28/3

Giró-Szász Andrással, Balázs Zoltánnal, Bo da Zsolttal és Lányi Andrással Csite András beszélget: Miért nincs vita Ma-gyar országon az EU-csatlakozásról? 26/115

Greskovits Béla: Jellegtelenség és jelenték- telenség 58/157

Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István – Jenei György: Költ-ségkontroll az egészségügyben. A máshol készült egészség-gazdaságtani technológia-elemzés átvételének lehetőségei 37/87

Gyáni Gábor: Mai várostörténet-írásunk: tel-jesítmény és irányzatok 4/55

Gyáni Gábor: Polgárság és középosztály a diskurzusok tükrében 7/30

Gyáni Gábor: Közösségképződés individuali-zálódással és anélkül 13/137

Gyáni Gábor: Történetírásunk az évezred fordulóján 18/117

Gyáni Gábor: Paraszt: mit jelent és mi jelen-tésének a határa? 29/71

Gyáni Gábor: Kontextus és kontextualizáció a történetírásban 33/49

Gyimesi Emese: Polémia és „epeláz” a nőírók körül 68/101

Gyulai Attila: Alkibiadész bukása 58/47Gyulai Attila: A kormányformák megítélése

a kormányzáson keresztül. Francesco Guicciardini Firenze kormányzatáról 61/33

Hajdu Helga: Írás és olvasás a korai közép-korban 70/101

Hajnal György: Közpolitika és köz politika-tudomány Magyarországon 58/162

Halász Gábor: Az oktatáspolitika lehetőségei 8/115

Hámori Ágnes: Párbajokról nyelvészetileg. Miniszterelnöki viták jellegzetességei tár-salgáselemzési szempontból 43/3

Hámori Péter: Korszerű és népi? Korszerű vagy népi? Viták a magyar falu építészeté-ről a huszadik század első felében 34/3

Harcsa István: Paraszttalanítás – egy fogalom születése 29/77

Häussermann, Hartmut – Kapphan, Andreas: Berlin: a felosztott várostól a megosztott városig? 22/21

Hegedűs Dániel: Morál néne esete a hamis realistával… Erkölcs és politika viszonya 2002 után a magyar politikai gondolkodás-ban 42/37

Hegedűs Rita: A vallásosság a társadalomban 21/51

Hetényi István: Folytassa, doki! 4/119Higley, John – Pakulski, Jan: Elitelmélet a

marxizmus után 9/71Higley, John – Pakulski, Jan: Az erő az úr: a

szeptember 11-e utáni világ politikai elitje 26/39

Hofer Tamás: A „mi – én-egyenleg” antropo-lógiai szemszögből 13/141

Hofer Tamással Bódy Zsombor és Cieger András beszélget: „A bölcs isten felleges éjszakában rejtette el, hogy a jövő merre-felé fordul” 37/149

Hondrich, Karl Otto: Szakadatlan közösség-képződés – az individuum tudtán kívül 12/87

Horkay Hörcher Ferenc: Egy pragmatikus ter-mészetjogi elmélet felé 7/109

Horkay Hörcher Ferenc: Válasz a hozzászólá-sokra 10/113

Horkay Hörcher Ferenc: Nemzet és közösség 16/61

Horkay Hörcher Ferenc: Az ítélet mint eszté-tikai, etikai, politikai és jogi fogalom 18/3

Horkay Hörcher Ferenc: A hatalom ter mé-szet rajza 22/135

Horkay Hörcher Ferenc: Carl Schmitt deci-zio nizmusa és a klasszikus erényetika 28/113

Horkay Hörcher Ferenccel, Radnóti Sándor-ral és Simon Attilával Balázs Zoltán be szélget: Esztétika és politika a bonc-asztalon 38/167

Horkay Hörcher Ferenc: Burke és Tocque-ville: a francia forradalom politikai filozó-fiai értelmezése 39/89

Horváth László – Király Júlia: Se elkezdve, se befejezve. A mi 20. századi közgazdaságta-nunk 19/115

Horváth Sándor: 1956 történetírása a rend-szerváltás óta 23/107

SZÁZADVÉG XXIXÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Horváth Sándor: A mindennapi szocializmus és a jelenkortörténet. Nézőpontok a szoci-alista korszak kutatásához 40/3

Huszár Ákos: Civil társadalom és kritikai elmélet 36/3

Ilonszki Gabriella: A magyar parlament intéz ményesülésének és működésének néhány kérdése a politikatudomány néző-pontjából 9/27

Ilonszki Gabriella: Az elnöki parlamentariz-mus és a parlament 24/109

Ilonszki Gabriella – Jáger Krisztina: Erős kor-mány – gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és törvényhozási teljesítmény 50/119

Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztal-beszélgetés Budapestről 32/177

Jáger Krisztina – Ilonszki Gabriella: Erős kor-mány – gyenge parlament? Törvényhozási kapacitás és törvényhozási teljesítmény 50/119

Jakab András: Az alkotmányértelmezés mód-szerei 47/3

Javorniczky István beszélget Andorka Ru-dolf fal: „…megtanítottak arra, hogy tanul-ni és dolgozni kell” – I., II. 39/167, 40/133

Jelenits Istvánnal beszélget Balázs Zoltán és Bódy Zsombor: „A sokféleképpen gondol-kodókat igyekeztem megérteni” 36/191

Jenei György – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Májer István: Költségkontroll az egészségügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani tech nológia-elemzés átvételének lehetősé-gei 37/87

Józan Péter: A századvég halálozási viszo-nyai nak néhány jellegzetessége Magyar or-szágon 16/29

Kajner Péterrel, Iványi Györggyel, Tosics Ivánnal és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztal- be szélgetés Budapestről 32/177

Kákai László: Politikai kultúra és lokalitás 33/65

Kákai László: Miért éppen a politológia? 58/102

Kamarás Ferenc: A termékenység alakulása és befolyásoló tényezői 16/3

Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

Kapitány Balázs – S. Molnár Edit: Gyermek-centrikus érzelmek és egyéni célok, vá-gyak viszonya 25/97

Kapitány Balázs beszélget Kamarás Ferenc-cel, Kiss Tamással, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

Kapitány Balázs beszélget Karácsony Ger-gellyel, Kovách Imrével és Róbert Péter-rel: Társadalmi rétegződés Magyar or-szágon – elméletek és eredmények 44/165

Kapitány Balázs és Balázs Zoltán beszélget Tomka Miklóssal: „…a szellemi szabadsá-got élhetem…” 33/193

Kapphan, Andreas – Häussermann, Hartmut: Berlin: a felosztott várostól a megosztott városig? 22/21

Karácsony András: Diskurzusok metszés-pontján. Helmut Schelsky problémája az értelmiségi uralommal 6/3

Karácsony András: A valóság nem a nyelv háta mögött történik 7/131

Karácsony András: Egy provokatív életmű. Emlékezés Niklas Luhmannra, 1927–1998 12/128

Karácsony András: Elfelejtett emlékezés 16/111

Karácsony András: Carl Schmitt politikai antropológiájáról 28/85

Karácsony András: A konzervatív forrada-lom utópiája a két háború közötti Német-országban 35/69

Karácsony Gergellyel, Kovách Imrével és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés Magyarországon – elméletek és eredmények 44/165

Kárpáti Krisztián – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Lepp-Gaz-dag Anikó – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészségügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani technológia-elemzés átvételének lehetősé-gei 37/87

REPERTÓRIUMXXX

Katus Lászlóval Bódy Zsombor és Cieger András beszélget: „Meghallani a sokszóla-mú zenét, az emberi történelmet” 45/123

Kekes, John: Pluralizmus versus liberalizmus 9/89

Kelbert Krisztina: A feministák pionírjai vidéken. A Szombathelyi Nőtisztviselők Egyesületének tevékenysége és szerepe a XX. század első felének magyarországi nőmozgalmában 68/121

Kelemenné Farkas Márta: Tézisek és kom-men tárok 8/130

Keller Márkus: Fogalmak és határaik. A Bil-dungsbürgertum és az értelmiség fogalmá-nak összehasonlító vizsgálata 42/131

Keller Tamás: Értékrend és társadalmi pozí-ció 47/151

Kende Péter: Hogyan tovább, magyar politika tudomány? 58/136

Kerékgyártó Béla: Fejlődéstörténet és kor-diagnózis – Hajnal István és a modernség problémái 4/91

Kerékgyártó Béla: Ornamens és nevelés. Adolf Loos, „építész és kritikus, művész és gondolkodó” 31/101

Kéri László: A politikatudományról – a part-vonal széléről 58/168

Kern Tamás: Nemzetközi katonai szerepvál-lalás és a közjó. Avagy mit keresnek a ma-gyar katonák Afganisztánban? 51/147

Kertész Gergely: Kultúra és evolúció. Mire (volt) jó a mémelmélet, és mire nem? 56/71

Keszeg Anna: Házasság felsőfokon. Egy 1937-es, Torockóról szóló régió-reprezentáció 67/31

Kézdy Éva – Balázs János: „Harmonia Dig-nitatis.” Az értékrend vizsgálata főnemesi családok leszármazottainak körében 21/33

K. Horváth Zsolt: Historizált emlékezet mint „személyes történelem”. Az ötvenes évek kirekesztő mechanizmusai az emlékezet és a történelem szemszögéből 8/33

K. Horváth Zsolt: Harc a szocializmusért szimbolikus mezőben 35/31

Király Júlia: Az ingyenebéd alkonya 4/122Király Júlia – Horváth László: Se elkezdve, se

befejezve. A mi 20. századi közgazdaságta-nunk 19/115

Kisantal Tamás: Az extremitás történetisége. Art Spiegelman: Maus 29/95

Kiss László: Az ispotálytól a modern kórhá-zig. Kórházak Magyarországon a 19. szá-zad végétől a második világháborúig 37/53

Kiss Mária Rita: A hatodik nagyhatalom 20/67Kiss Mária Rita: A tudás fegyvereinek köny-

nyelmű hordozói. Két kultúrkritika a XIX–XX. század fordulójának jobboldali po litikai gondolkodásában 32/41

Kiss Réka: A diktatúra szorításában – Ravasz László egyházpolitikai útkeresése a má-sodik világháborút követő esztendőkben (1945–1948) 29/39

Kiss Tamással, Kamarás Ferenccel, Spéder Zsolttal és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

Kiss Viktor: Az átmenet a huszadik évfor-duló ra meg jelent baloldali könyvek és fo-lyóiratok tükrében. Áttekintés 55/113

Kitta Gergely: Mi a média most? Jim Macnamara: The 21st Century Media (R)evolution – Emergent Com munication Practices 56/133

Klestenitz Tibor: A „sajtóapostolok”. A Ka-tolikus Sajtóegyesület és az egyházi elit oszloposodási törekvései a századelőn 36/129

Klimó, Árpád von: A Katolikus önértelme zés új irányai az 1960-as években Olasz or-szág ban és Magyarországon. Don Lorenzo Milani és Bulányi György példája 44/131

Kolnai Aurél: Erkölcs és politikai megosz-tottság 5/127

Kolnai Aurél: A politika tartalma 43/105Kolosi Tamás – Sági Matild: Rendszerváltás –

elitváltás 5/3Koltay András: A véleménynyilvánítás sza-

badsága. Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához 48/77

Koltay András: A szabadság méltósága 49/145Kontler László: Változatok a régi rend

témájára. Gondolatok és töredékek a Töprengések német re cep ciójáról 56/3

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Társadalmi be állítottság, társadalmi tőke 12/128

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Hogyan te-remthető politikai közösség egy individua-lista társadalomban? 50/143

SZÁZADVÉG XXXIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87

Kornai János – Csontos László – Tóth István György: Az állampolgár, az adók és a jóléti rendszer reformja 2/3

Kosárkó László: A piac és a korzó. Társa dal-mi térhasználat Miskolcon az 1850-es és az 1920-as évek között 46/3

Kovács Ákos András: Pierre Bayle és a tole-rancia kora újkori diskurzusai 51/57

Kovách Imre: A magyar társadalom „paraszt-talanítása” – európai összehasonlításban 28/41

Kovách Imre: Paraszttalanítás: kérdőjelek és válaszok. Válasz Harcsa Istvánnak, Laki Lászlónak, Gyáni Gábornak és Benda Gyu lának 30/105

Kovách Imrével, Karácsony Gergellyel és Róbert Péterrel Kapitány Balázs beszélget: Társadalmi rétegződés Magyarországon – elméletek és eredmények 44/165

Kovács Katalin: Jövedelmi egyenlőtlenségek és mortalitás 26/87

Kozma István: Történelmi krízis és név-magyarosítás. Adatok az 1945/46. évi családnév-változtatási konjunktúra értel-mezésében 5/89

Körösényi András: Nómenklatúra és vallás – törésvonalak és pártrendszer Magyar or-szágon 1/67

Körösényi András: A magyar politikai gon-dolkodás főárama (1989–1996) 3/80

Körösényi András: Parlamentáris vagy „el-nöki” kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából 20/3

Körösényi András: Az Orbán-kormány ter-mészetrajza. Válasz a hozzászólásokra 22/159

Körösényi András: Konfliktus és konszenzus paradoxona 31/3

Körösényi András: A barátság politikája ver-sus az ellenségesség politikája 38/127

Körösényi András: Politikai vezetés: klasszi-kus demokrácia és paternalizmus között. Racionalizmus és szkepticizmus a demok-ráciaelméletben 45/3

Körösényi András: Intézményesülés után 58/31

Körösényi András: A politikai mint konstitu-tív. Carl Schmitt hozzájárulása a politikai meghatározásához 60/3

Köves Slomó: Az emancipáció és a zsidó val-lási szakadás a nagymihályi rabbigyűlés tükrében 48/3

Kövér György: Milyenek vagyunk? – A „Haj-nal István Kör Társadalomtörténeti Egye-sület” – tíz év múltán 4/43

Kövér György: 12 nap … Losonczy Géza éle-tében (1956. október 23. – november 3.) 6/27

Kövér György: Ranglétra és középosztályoso-dás a reformkortól az első világháborúig 14/3

Kövér György: Gentry és zsidó? Társadalmi identitás és előítélet az 1880-as évek Ma-gyarországán 31/37

Krász Lilla: Az adatoktól az információig, az információtól a tudástermelésig. Az egészségügyijelentés-írás gyakorlata(i) a XVIII. századi Magyarországon 70/155

Krekó Péter: Összeesküvés-elméletek és poli-tikai bizalom 62/83

Kristóf Luca: Közéleti értelmiség és hírnév 36/97

Krueger, Anne O.: A járadékvadász társada-lom politikai gazdaságtana 34/107

Kuczi Tibor: A vállalkozók társadalmi tőkéi az átalakulásban 1/29

Kumin Ferenc: Kétszeresen is hátrányos helyzetben 58/98

Lackó Mihály: Individuális és kollektív bio-gráfia 12/97

Lackó Miklós: A kultúrfilozófus Prohászka Lajos 6/61

Lackó Miklós: A magyar konzervatívok leg-képzettebb publicistája. Asbóth János: Korunk uralkodó eszméi 19/21

Laczó Ferenc: Egy kaméleon története. (Kari Palo nen: A cselekvő politika fogalomtör-ténete) 57/175

Laki László: Törés és folyamatosság 29/87Lánczi András: Közjó és önszeretet. Bernard

Mandeville az emberi természetről 6/93Lánczi András: A politikatudomány helyze-

téről és állapotáról 18/141Lánczi András: Carl Schmitt és a liberaliz-

mus 28/129

REPERTÓRIUMXXXII

Lánczi András: Demokrácia és erkölcsi re-lativizmus egy posztszekuláris világban. A kötelesség újrafelfedezése 51/5

Lánczi András: „Biztosan nem pisztisz…”. Strauss és Voegelin levelezése, 1934–1964 59/119

Lánczi András: „Hogyan kell élnünk?” Természet, metafizika és politikai böl-csesség 62/3

Lánczi Tamás: Munkák és napok – avagy a háromhetes ülésezési rend hatása Ország-gyűlés működésére 24/133

Láng Benedek: A tudásátadás útjai a magyar-országi kriptográfiai gyakorlatban 70/115

Lannert Judit: Az oktatás a kilencvenes évek-ben – a számok tükrében 8/138

Lányi András: Visszatérés az Anyához. Egy „környezeti” etika elemei 12/103

Lányi Andrással, Balázs Zoltánnal, Boda Zsolttal és Giró-Szász Andrással Csite And rás beszélget: Miért nincs vita Ma-gyar országon az EU-csatlakozásról? 26/115

Lefort, Claude: A demokrácia kérdése 37/135Lelkes Orsolya: A szabadság íze: boldogság,

vallás és gazdasági átmenet 38/57Lendvai L. Ferenc: Carl Schmitt elkárhozása

60/49Lengyel György: Akciópotenciál, kivonulás,

radikális tiltakozás 13/74Lengyel György – Tóth István János: Osz tály-

helyzet, jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49

Lepp-Gazdag Anikó – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Májer István – Jenei György: Költségkontroll az egészségügyben. A más hol készült egészség-gazdaságtani technológia-elemzés átvételének lehetősé-gei 37/87

Letenyei László: Atahualpa és Huáscar. An dok beli országok, Bolívia, Ecuador és Peru történelemkönyveinek összehasonlí-tása 21/103

Letenyei László – Takács Károly: Önpusztító jóslat. Miért veszítheti el a közvélemény-kutatások szerint népszerűbb párt a de-mokratikus választásokat? 27/83

Lévai Csaba: Fábián Gábor és az egyesült ál-lamokbeli rabszolgatartó rendszer megíté-

lése az 1830–1840-es évek Magyarországán 69/5

Leveleki Magdolna: Az iparosodottság és a kisvállalkozói sűrűség néhány összefüggé-se 25/77

Liska Márton: Forradalom és rendszerváltás – Magyar zsidó történetek 46/71

Liskó Ilona: Esélyegyenlőség és oktatáspoli-tika 8/150

Logan, Robert K. – McLuhan, Marshall: Az ábécé: találmányaink alfája és ómegája 70/29

Loos, Adolf: A Patyomkin-város; A szegény gazdag emberről; A régi és az új irány az építőművészetben különös tekintettel a bécsi művészet viszonyaira 31/121

Losonczi Péterrel, Czeglédi Andrással, Mezei Balázzsal és Trencsényi Balázzsal beszél-get Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

Lőke János – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87

Ludassy Mária: Egyetemes erkölcs versus etikai relativizmus. A francia felvilágoso-dás a multikulturalizmus és az emberjogi univerzalizmus válaszútján 10/17

Lux Ágnes: Egy könyv rémálmokról, kataszt-rófákról – és vágyakról (Anthony Giddens: The Politics on Climate Change 52/143

Májer István – Gulácsi László – Boncz Imre – Brandtmüller Ágnes – Kárpáti Krisztián – Lepp-Gazdag Anikó – Jenei György: Költségkontroll az egészségügyben. A máshol készült egészség-gazdaságtani technológia-elemzés átvételének lehetősé-gei 37/87

Málik József Zoltán: Egyén és közösség ve-szedelmes viszonyai – játékelméleti meg-közelítésben 57/103

Malženicky Katalin: Összeegyeztethető-e egy rea lis ta képviselet-elmélet a normatív demokráciafelfo gással? 57/153

Mándi Tibor: A „harmadik út” rövid tündök-lése 18/27

Mándi Tibor: A nemtudás tudása. A politikai tudás és a politika korlátai 51/25

Mándi Tibor: A jog uralma vagy az embe-reké? A politikai racionalizmus prob-

SZÁZADVÉG XXXIIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

lémája és az angolszász common law-gondolkodás 62/19

Martin József Péter – Bartha Attila: Mene-dzser utak. Magyar vállalatvezetők és ban károk a posztkommunista átalakulás kezdetén 5/23

Matolcsy György: Eredeti tőkeátcsoportosítás Magyarországon. A tőkeszivattyúk műkö-dése a 90-es években 5/37

McLuhan, Marshall – Logan, Robert K.: Az ábécé: találmányaink alfája és ómegája 70/29

Megadja Gábor: Erik von Kühnelt-Leddihn és Amerika 61/127

Menyhárd Attila: A tulajdonhoz való jog ma-gánjogi aspektusai 46/151

Menyhárd Attila – Mike Károly – Szalai Ákos: A tiltás hatástalansága. Kógens sza-bályok a szerződésjogban 41/3

Meszerics Tamás: Az esetlegességek hatalma 58/55

Meszerics Tamás: Tanácsadók, történelmi párhuzamok és generációk az amerikai külpolitikában 69/31

Mezei Balázs: Carl Schmitt teológiai felfogá-sáról 28/97

Mezei Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Trencsényi Balázzsal beszélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszélgetés a megbocsátásról 27/118

Mezei Balázs: Lázadás a modernitás ellen: Eric Voegelin és Thomas Molnar 59/135

Michael Walzer: Politikai hatalom 36/29Mike Károly: Egy konszenzus természetrajza.

Hogyan léptünk be az Európai Unióba? 45/61

Mike Károly: Kivonulás, tiltakozás és hűség az Európai Unióban. A specifikus beruhá-zások jelentősége 50/79

Mike Károly – Menyhárd Attila – Szalai Ákos: A tiltás hatástalansága. Kógens sza-bályok a szerződésjogban 41/3

Mitchell, William C.– Munger, Michael C.: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129

Molnár Ágnes: Asszonyok és családközpon-túság. A mezőgazdasági kistermelés és a nemi szerepek a kiskanizsai „sáskáknál” 33/163

Molnár Attila Károly: Motívum és intéz-mény 3/108

Molnár Attila Károly: A racionalizmus hatá-rai 4/127

Molnár Attila Károly: A modernitáskritika egy hagyománya 11/109

Molnár Gábor: Rejtőzködő tudásszociológia. Nyíri Kristóf két nyolcvanas évekbeli eszme- és filozófiatörténeti tanulmánykö-tetéről 63/53

Molnár Tamás: Az új metanoia? 19/35Moravánszky Ákos: Méhek és szegecsek.

Lechner Ödön budapesti és Otto Wagner bécsi Postatakarékpénztára 11/25

Mouffe, Chantal: A politika és a politikai 60/25

Munger, Michael C. – Mitchell, William: Az érdekcsoportok közgazdasági modellje 34/129

Munteán László: Helyek és hajók: a World Trade Center anyagtörténete a Ground Zero után 69/99

Nagy Ágoston – Bodnár-Király Tibor: „A mérséklet politikájának születése és hanyatlása...” (Horkay Hörcher Ferenc Konzervativizmus, természetjog, rendszer-váltás. Politika-és jogfilozófiai tanulmá-nyok) 51/141

Nagy Ágoston: A „politikai gondolkodás tör té ne té nek” kontextualista-koncep tua-lista di men ziói 64/41

Nagy Beáta – Vicsek Lilla: Mit ér a női veze-tő szava? Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati dolgozók körében 41/123

Némedi Dénes: Putnam és Weber – tény és érték 32/161

Németh György: A magyar narancs. Az egész-ségpénztár az érdekek csapdájában 30/61

Németh György: Üzenet a démonoknak 70/45

Niebuhr, Reinhold: Az emberi természet és a hatalom akarása 8/99

Niedermüller Péter: A nacionalizmus kul-turális logikája a posztszocializmusban 16/91

Niethammer, Lutz: A „floating gap” innenső oldalán. Kollektív emlékezet és identitás-konstrukció a tudományos diskurzusban 33/29

REPERTÓRIUMXXXIV

Novák Csabával, Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel Balázs Zoltán és Szalai Ákos be-szélget. Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Nyíri Kristóf: A konzervatív időnézet 60/107Oakeshott, Michael: A politikai képzés 17/119Orthmayr Imre: A sztoikus szenvtelenség

13/92Orthmayr Imre: Analitikus marxizmus 52/3Ö. Kovács József: ,,Ekkora gyűlölet még nem

volt a falunkban, mint most.” Szövegek és kommentárok az erőszakos kollektivizá-lás befejező hullámáról 47/37

Örkény Antal – Székely Mária: Igazságosság és társadalomkép 15/87

Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Lel künk-re ül a politika? Az öngyilkosság és az al-koholizmus változó trendjei 2/103

Paksi Borbála – Elekes Zsuzsanna: Fiatalok szenvedélyei?! Alkohol- és drogfogyasztás, valamint dohányzás a budapesti középis-kolások körében 1999-ben 13/53

Pakulski, Jan – Higley, John: Elitelmélet a marxizmus után 9/71

Pakulski, Jan – Higley, John: Az erő az úr: a szeptember 11-e utáni világ politikai elitje 26/39

Pál Judit: Erdély autonómiájának felszámolá-sa és az erdélyi elitek 67/5

Pálné Kovács Ilona: Diszciplínák határvidé-kén, a hatalmi centrumoktól távol 58/142

Pap Milán: A közjó nyomában. Michael Sandel politikai filozófiája 51/113

Pataki Ferenc: De miért „az individuum tu-datán kívül”? 13/145

Pelle Anita: Állam, piac és verseny. A freiburgi iskola elméleti rendszere 57/133

Perecz László: A belátásos elmélettől a mező-elméletig. A magyar jogfilozófia fél évszá-zada: Pikler, Somló, Moór, Horváth 10/73

Perecz László: Talpraállás után. Magyar filo-zófia a kilencvenes években 18/163

Perecz László: Hagyomány vagy örökség? 55/103

Perényi Roland: Városi tér és hatalom: „utca-politika” a századfordulós Budapesten 39/29

Pesti Sándor: Pártfegyelem a dualizmus kori Magyarországon 14/55

Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal 18/69

Pesti Sándor: Politikusok és köztisztviselők viszonya, politikai patronázs a nyugat- európai demokráciákban 32/107

Pesti Sándor: Sikerült-e a rendszerváltás? 50/153

Pesti Sándor: A tudás végső soron egy és oszt ha tatlan 58/110

Pete Krisztián: A nyelvi kommunikáció alap-vető normái 66/51

Pete Péter: Infantilizmus vagy racionális alul-informáltság? 4/131

Péter László: Az állam és az egyház viszonya és a civil társadalom Magyarországon: tör-téneti áttekintés 4/3

Pikó Bettina: Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban 11/94

Pintér Károly: A vallás szerepe az Egyesült Államok múltjában és jelenében 69/119

Pokol Béla: Torzulások 58/124Polgár Tamás: „Új többség.” A norvég párt-

rendszer változása és a koalíciós kormány-zás tendenciái a 2005. évi parlamenti választás tükrében 39/125

Pólya Tamás: Goffman online. Mediatizált dramaturgiai szerepek és közönségek az új mediális (digitális) személyközi kommu-nikációban 66/19

Pongrácz Tiborné: Terhességmegszakítások a számok és a lakossági vélemények tükré-ben 15/59

Prepuk Anikó: A zsidóság a Millenniumon 17/89

Prohászka Lajos: A modern ember 6/66Prohászka Lajos: A jelenkor szelleme 6/84P. Szilczl Dóra: Túl a szavakon – a dialógus-

kommunikációról 66/75 Pukánszky Béla: A testi fenyíték témája 19.

századi magyar neveléstankönyvekben 23/121

Purebl György – Susánszky Éva – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45

R. Nagy József: „Nekünk má’ semmise a gyár…” Identitásbeli azonosságok és kü-lönbségek a rudabányai és diósgyőr-vas-gyári munkások esetében 24/75

Rabóczki Sándor: „Cumque fuerit constitutus…” – John of Salisbury politi-

SZÁZADVÉG XXXVÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

kai filozófiája. Az organologikus államel-mélet a Policraticus című műben 61/3

Radnóti Sándorral, Horkay Hörcher Ferenc-cel és Simon Attilával Balázs Zoltán beszélget: Esztétika és politika a boncasz-talon 38/167

Riedl, Matthias: A modernség mint az esz-ka ton immanentizációja. Eric Voegelin gnosz ti ciz mus tételének kritikai újraérté-kelése 59/77

Róbert Péter: Fogcsikorgatva: a megkesere-dett rendszerváltás 2/59

Róbert Péter: Hipotézisek az oktatás és a tár-sadalmi mobilitás összefüggéseiről 8/156

Róbert Péter: A racionális szavazó Magyar-országon 12/3

Róbert Péter: Társadalmi mobilitás és rend-szerváltás 15/73

Róbert Péter: Miért (nem) meritokratikusak a modern társadalmak? 23/3

Róbert Péterrel, Karácsony Gergellyel és Kovách Imrével Kapitány Balázs beszél-get: Társadalmi rétegződés Magyar or szá-gon – elméletek és eredmények 44/165

Romsics Gergely: Habsburg és Ständestaat. A legitimizmus politikai stratégiái a har-mincas évek Ausztriájában 35/105

Romsics Gergely: Variációk a magyar nemzet és népiség történetére a harmincas évek-ben – a német történeti és politikai gon-dolkodás kontextusában 44/73

Sági Matild: Hogyan legyünk pesszimisták? Viszonyítsunk a sokkal jobbhoz! 17/41

Sági Matild – Kolosi Tamás: Rendszerváltás – elitváltás 5/3

Salát Orsolya – Sonnevend Pál: A tulajdon-hoz való jog 46/109

Sarnyai Csaba Máté: A katolikus autonómia megközelítési lehetőségei Magyarországon 1848-tól a századfordulóig 21/85

Sasfi Csaba: Tandíj: elitképzés vagy közok-tatás. II. József oktatáspolitikai rendeletei 9/133

Schaber, Tilo t: Eric Voegelin műhelyében 59/7

Schabert, Tilo: Eric Voegelin nyelvei – Tudat és valóság 59/103

Schlett István: A magyar történelem a hu-szadik századi politikai gondolkodásban 20/39

Schlett Istvánnal beszélget Cieger András és Balázs Zoltán: „Én ilyen régimódi ember vagyok” 28/141

Schlett István: Politika és közérdek – avagy van-e, ami nincs? 51/45

Schlett István: Bevezetés A politikai gondol-ko dás története Magyarországon című tri-lógia ké szülő harmadik kötetéhez 64/7

Schmidt, Vivien A.: Diszkurzív institucionalizmus. Az eszmék és a dis-kurzus magyarázóereje 57/35

Schöpflin György: Kisebbségek és posztkom-munizmus 3/3

Scruton, Roger: Kommunitárius álmok 35/149Scruton, Roger: Válasz 35/171Sebők Miklós: A választási ígéretek politika-

elmélete. A mandátumelmélet és korlátai 45/37

Sebők Miklós: A „beágyazottság” hiánya mint elméletrekonstrukciós probléma Pokol Béla egy Pijl-cikke tükrében 52/121

Sebők Miklós: Válság táplálta delegálás. Az intézményi változás egy elmélete 57/79

Sik Endre: Magyarok az osztrák munkaerő-piacon 12/60

Sik Endre – Altorjai Szilvia – Giczi Johanna: Etűdök az élet üteméről 28/3

Simon Attilával, Horkay Hörcher Ferenccel és Radnóti Sándorral Balázs Zoltán be-szélget: Esztétika és politika a boncaszta-lon 38/167

Skrabski Árpád – Kopp Mária: Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke 12/128

Skrabski Árpád – Kopp Mária: Hogyan te-remthető politikai közösség egy individua-lista társadalomban? 50/143

Skrabski Árpád – Kopp Mária – Lőke János – Szedmák Sándor: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87

Smith, Barry: Osztrák és magyar filozófia: Wittgenstein és Pauler logikájáról 65/5

S. Molnár Edit: Családi értékek – magatartá-sok – demográfiai tendenciák 14/31

S. Molnár Edit – Kapitány Balázs: Gyermekcentrikus érzelmek és egyéni cé-lok, vágyak viszonya 25/97

Sólyom Lászlóval beszélget Bódy Zsombor és Cieger András: „Hagyni kell történni a sorsot” 31/133

REPERTÓRIUMXXXVI

Somos Róbert: Alexius Meinong és Pauler Ákos 65/31

Sonnevend Pál – Salát Orsolya: A tulajdon-hoz való jog 46/109

Spéder Zsolt: Ikertestvérek. A szegénység ar-cai a mai Magyarországon 2/29

Spéder Zsolt: A házasságon kívüli gyermek-vállalás módosulása a születés párkapcso-lati kontextusában 31/83

Spéder Zsolt: Az európai családformák válto-zatossága. Párkapcsolatok, szülői és gyer-meki szerepek az európai országokban az ezredfordulón 37/3

Spéder Zsolttal, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Tóth Pál Péterrel beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

Standeisky Éva: A kommunisták politikai antiszemitizmusa (1945–1957) 44/3

Stegbauer, Christian – Bös, Matthias: A vir-tuális utazás határai. Miért nem vezet az internet egységes világkultúrához? 6/117

Steiger Kornél: Megjegyzések Orthmayr Imre „A sztoikus szenvtelenség” című tanul-mányához 13/123

Strauss, Leo: A modern természetjog 10/45Stráner Katalin: Tudomány magyar fordítás-

ban. A te remtés természettörténelmének nyomai 56/97

Stumpf István: Elhalasztott vagy elszalasztott politikai generációváltás? 1/112

Sugatagi Gábor: A politikai elitek kutatásá-nak új útjai 5/61

Susánszky Éva – Purebl György – Szántó Zsuzsa – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45

Szabari Vera: A társadalmi struktúra és mo-bilitás kutatása Magyarországon az 1960-as években 23/65

Szabó Dániel: Ki maradhat a parlamentben? A képviselői összeférhetetlenség kérdése a dualizmus korában 30/35

Szabó Márton: Intézmény és diskurzus a po-litikában 57/3

Szabó Márton: Politikatudomány – mi végre? 58/115

Szabó Márton: Közvélemény-kutatás és köz-vélemény 62/57

Szalai Ákos: Az egyházpolitika gazdaságtana 38/3

Szalai Ákos: Karcolat az alkotmányos tulaj-donvédelem gazdasági elemzéséről 46/163

Szalai Ákos: Jog és közgazdaságtan: az egész-ségbiztosítás jogintézménye 47/69

Szalai Ákos – Menyhárd Attila – Mike Ká-roly: A tiltás hatástalansága. Kógens sza-bá lyok a szerződésjogban 41/3

Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván nal és Vecsei Miklóssal: Kerekasztal- be szél getés Budapestről 32/177

Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Bruszt Lászlóval, Gedeon Péterrel, Novák Csa bával: Kapitalizmus. De melyik? 35/179

Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Farkasfalvy Dénessel: „Az a történelem, amire tényleg építünk, kétszáz évvel ez-előtt kezdődött” 41/161

Szalai Ákos és Balázs Zoltán beszélget Sze-pesi Balázzsal és Csák Jánossal: Gazdasági intézmények Magyarországon 43/137

Szalai András: Elefántcsonttorony és politi-ka. A tudásalapú közösségek szakpolitikai szerepe 62/35

Szalai Júlia: A magánnyugdíjrendszer néhány társadalmi vonásáról 17/67

Szalai Miklós: Biológiai és társadalmi evolú-ció. Törté nel mi materializmus és darwi-nizmus 52/57

Szalai Miklós: A kritikai gazdaságtan fél-bemaradt kritikája: Bence György – Kis János – Már kus György: Hogyan lehetsé-ges kritikai gaz daságtan? 63/11

Szalai Miklós: Gazdaság, információ és terve-zés: Hayek vagy a komputerek? 65/59

Szamuely László: Tények és (félre)értelmezé-sek 4/136

Szántó Zoltán: Társadalomtudomány és érték ítéletek 32/145

Szántó Zsuzsa – Purebl György – Susánszky Éva – Csoboth Csilla: Család: erőforrás vagy veszélyforrás? 16/45

Szegedi Péter: Az utánpótlás-nevelés a ma-gyar labdarúgás struktúrájában 34/59

Szegedi Péter: „A gyűlölet tengere.” A Deb-recen–Nyíregyháza futballrivalizálás szü-letése 42/105

Székely István Gergő: Válságok és választá-sok évada Romániában 2012-ben 67/65

SZÁZADVÉG XXXVIIÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Székely Mária – Örkény Antal: Igazságosság és társadalomkép 15/87

Szekeres András: Mikrotörténelem és általá-nos történeti tudás 15/3

Szedmák Sándor – Kopp Mária – Skrabski Árpád – Lőke János: A magyar lelkiállapot az átalakuló társadalomban 2/87

Személyi László – Csanády Márton: Brain drain. Közelkép a diplomás magyarokról 41/79

Szente Zoltán: Közigazgatás és politika met széspontján: a miniszterek és állam-titkárok rekrutációja Magyarországon, 1990–1998 13/3

Szentpéteri Márton: Szabadkőműves-temp-lom Nápolyban. Giuseppe Sanmartino Leples Krisztusa és a Cappella Sansevero 61/57

Szepesi Balázzsal és Csák Jánossal Balázs Zoltán és Szalai Ákos beszélget: Gazda-sági intézmények Magyarországon 43/137

Szigeti Péter: Politikatudomány horizontosan 58/71

Szikra Dorottya: A szociálpolitika másik ar ca. Fajvédelem és produktív szociálpoli-tika az 1940-es évek Magyarországán 48/35

Szmodis Jenő: A szociális állam eszméje és valósága 57/119

Szommer Gábor: Levelezési gyakorlat és háló za tiság az angol Kelet-indiai Társaság első évei ben 70/139

Szummer Csaba: A fikcionalizmus kérdése a történetfilozófiában, a posztmodern antro-pológiában és a pszichoanalízisben 8/69

Szűcs Zoltán Gábor: Történelem és politika az önkormányzati vitában. Az 1990. évi önkormányzati törvény vitájának disz kur-zív elemzése 42/3

Szűcs Zoltán Gábor: Kontinuitás és diszkontinui tás a 18–19. század fordulójá-nak magyar politikai kultúrájában. Politikaidiskurzus-történeti esszé 55/19

Szűts István Gergely: Öndefiníciós kísérle-tek a trianoni határon. Irredenta kultusz Sátor aljaújhelyen a két világháború között 46/41

Szűcs Zoltán Gábor: Mire jók a tudományos standardok a 21. század elején a magyar politika tudományban? 58/177

Takács Ádám: Michel Foucault és a történe-lem tapasztalata 11/143

Takács Ádám: Claude Lefort, a politikum filozófusa 37/127

Takács Erzsébet: Struktúra, mélységszint vagy hosszú időtartam? Lévi-Strauss, Gurvitch és Braudel vitája antropológiáról, szo ciológiáról és történelemről 40/69

Takács Dávid: Történeti létezés és politikai rend: Ernst Nolte 56/23

Takáts József: Schlett István műve és az „új esz me történet-írás” 64/15

Takács Károly – Letenyei László: Önpusztító jóslat. Miért veszítheti el a közvélemény-kutatások szerint népszerűbb párt a de-mok ratikus választásokat? 27/83

Tallár Ferenc: Radikális konzervativizmus 36/161

Tardos Róbert: Foglalkozás, miliő, kapcsolat-hálózatok: külön világok? 50/5

Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Az „ön-élet rajzíró” válaszadó. A választási prefe-renciák retrospektív adatainak szisztema-tikus torzításai 8/3

Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Létviszo-nyok és utánpótlás a tudományos szférá-ban 11/63

Tardos Róbert – Angelusz Róbert: Miért mennek el mégis? Választási részvétel, kap csolathálózatok, társadalmi integráció 30/3

Tellér Gyula: A három részmagyarország 1/52Tengelyi László: Saját és idegen: Merleau-

Ponty és a „vad tartomány” 10/33Teszelszky, Kees: Respublica et Status Regni

Hun gariae. Magyarország kora újkori rep-rezentációja Európában és a republikánus politikai gondolkodásban 61/97

Tevesz László: A magyar liberális-nacionaliz-mus nemzetfogalma a „Kelet népe-vita” időszakában 44/31

Tilmans, Karin: A holland „polgár” fogalom törté nete a kora középkortól a XXI. század elejéig 61/73

Tóka Gábor: Nincs hazai politika-tudomány58/11

Todosijević Bojan – Enyedi Zsolt: Konzer va-tivizmus alulnézetben 21/3

Tóka Gábor: A pártpreferenciák stabilitásá-nak meghatározói 9/3

REPERTÓRIUMXXXVIII

Tomka Béla: Társadalmi integráció a 20. szá-zadi Európában: Magyarország esete 17/3

Tomka Miklóssal beszélget Balázs Zoltán és Kapitány Balázs: „…a szellemi szabadsá-got élhetem…” 33/193

Tongeren, Paul van: Pluralizmus, keresztény-ség és politika 3/144

Török Zsuzsa: A Wohl nővérek keresztvíz alatt. Két protestáns zsidó írói életpálya kezdete 68/41

Tosics Ivánnal, Iványi Györggyel, Kajner Pé terrel és Vecsei Miklóssal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztal- be szélgetés Budapestről 32/177

Tóth Csaba: Mire jó a politológus? 58/80Tóth Eszter Zsófia: Boldog házasság, nyitott

házasság és válás a szocialista időszakban 68/3

Tóth Gábor Attila: A szólás méltósága 48/123Tóth István János – Lengyel György: Osztály-

helyzet, jövedelmi esélyek, elégedettség 9/49

Tóth István György: Jövedelemegyenlőt len-ségek az Európai Unióban és az újonnan csatlakozó országokban 31/61

Tóth István György – Csontos László – Kornai János: Az állampolgár, az adók és a jó léti rendszer reformja 2/3

Tóth István György – Gábos András: A gyer-mekvállalás támogatásának gazdasági mo-tívumai és hatásai 19/77

Tóth Kinga Dóra: A kisebbségi és a többségi identitás viszonyának lehetséges mintáza-tai 43/37

Tóth Olga: Házasság és gyermek: vélekedés és viselkedés 11/80

Tóth Olga: A családon belüli, partner elleni erőszak 27/101

Tóth Pál Péterrel, Kamarás Ferenccel, Kiss Tamással és Spéder Zsolttal beszélget Kapitány Balázs: Kerekasztal-beszélgetés a népesedési helyzetről 29/122

Tóth Zoltán: „A magyar középosztály megte-remtése.” Jegyzetek néhány ismert társa-dalmi-politikai textus margójára 7/46

Tőkés Rudolf: Kormányváltás vagy radikális rendszermódosítás? 22/151

Tőzsér János: Márkus versus Altrichter: az első analitikus filozófiai vita Magyarországon 63/71

Trencsényi Balázzsal, Czeglédi Andrással, Losonczi Péterrel és Mezei Balázzsal be-szélget Balázs Zoltán: Kerekasztal-beszél-getés a megbocsátásról 27/118

Turgonyi Zoltán: A természetjog mint mérce szükségessége 36/171

Szalai Ákos és Balás Gábor beszélget Iványi Györggyel, Kajner Péterrel, Tosics Iván-nal és Vecsei Miklóssal: Kerekasztal-be-szélgetés Budapestről 32/177

Ugrai János: Egy „liberális” oktatáspoliti-kus a 18. század végén. Karl Anton von Martini tanügyi munkássága 56/45

Ungváry Krisztián: „Árjásítás” és „moderni-záció”. Adalékok Imrédy Béla miniszter-elnöki működéséhez és a zsidótörvények geneziséhez 26/3

Utasi Ágnes: Középosztályi elméletek, alaku-ló magyar középosztályok 7/3

Utasi Ágnes: A társadalmi integráció és szo-lidaritás alapjai: a bizalmas kapcsolatok 24/3

Vaderna Gábor: Jó igazgatás, közbátorság és boldogság. Gróf Dessewffy József nézetei a sajtószabadságról 51/85

Vaderna Gábor: A Hamvvévő filozófiája. A Hitel-vita eszmetörténeti helyéhez 55/43

Valuch Tibor: A történeti parasztság változá-sai az 1960-as években 27/3

Vámos Dominika: Mai banképítészetünk 11/45

Varga Júlia: Belátás, akarat és anyagi teher-bíró-képesség 8/165

Varga Krisztián: Hobbes 20. századi kritiku-sai 49/27

Varga Krisztián: A politikai eszmetörténet marxi kontextusa. Thomas Hobbes mint gondatlan marxista? 52/103

Večernik, Jiři: Gazdasági nehézségekés politi-kai attitűdök 3/22

Vecsei Miklóssal, Iványi Györggyel, Kajner Péterrel és Tosics Ivánnal Balás Gábor és Szalai Ákos beszélget: Kerekasztal- be szélgetés Budapestről 32/177

Verein für Socialpolitik: Vita a nemzetgazda-ság produktivitásáról, 1909 40/91

Veress József: Trükkös tükrök 4/140

SZÁZADVÉG XXXIXÚJ FOLYAM, 1–70. SZÁM

Vicsek Lilla – Nagy Beáta: Mit ér a női veze-tő szava? Férfi és női vezetők megítélése önkormányzati dolgozók körében 41/123

Voegelin, Eric: A politikai vallások 59/27Vörös Boldizsár: „Hiszen Guszev nem is léte-

zett.” Egy kultusz lerombolása az 1950-es évek közepétől az 1990-es évekig 49/127

Zakar Péter: Isten és a szabadság 1848–49 Magyarországán. A forradalom és szabad-ságharc liberális egyházi megközelítései 21/69

Zapf, Wolfgang: A változás kétféle sebessége a kelet- és a nyugatnémet fejlődésben 1/19

Zapf, Wolfgang: Hogyan vonhatjuk meg a né-met egyesítés mérlegét? 22/3

Zeidler Miklós: A modern sport a nemzet szolgálatában a 19. századi Magyar or szá-gon 42/71

Zemplén Gábor: Az eszmetörténet szaka-dásai és a tudomány racionalitása. Avagy milyen perspek tívák ból nem látszanak a paradigmák? 55/3

Z. Karvalics László: Megújíthatja-e az in-formációs nézőpont az írástörténet-írást? 70/5

Zóka Péter: Robert Zimmermann élete, munkássága és Alexander Bernáttal való kapcsolata 65/45

Zuh Deodáth: Korszerűség, transzcen-den taliz mus, zárójelbe tett tudomány. Edmund Husserl hatvanas évekbeli recep-ciójának helye a magyarországi filozófiai életben 63/87

Zsolnai József: Tényleges alternativitás he-lyett ismét „pedagógiai változásipar” 8/172