Részmunkaidős foglalkoztatás, munka-család egyensúly és

szegénységi kockázat

Gábos András (TÁRKI)

Munka-család egyensúly, rugalmas munkavégzési formák és társadalmi kohézióWORKCARE SYNERGIES – TÁRKI műhelykonferencia

Budapest, 2011. október 27.

Az előadás szerkezete

1 A projektről

2 Részmunkaidős foglalkoztatás

3 Munka-család egyensúlyTársadalmi kohézió

4 Gyermekszegénység 5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága

6 Policy dilemmák

Az előadás szerkezete

1 A projektről

2 Részmunkaidős foglalkoztatás

3 Munka-család egyensúly

4 Gyermekszegénység

5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága

6 Policy dilemmák

WORKCARE SYNERGIES– findings from EU research –

EU 7th Framework Programme

-

A projekt

• Támogatási akció (support action) az Európai Unió 7. kutatási keretprogramja (FP7) keretében

• A projektben résztvevő országok: Ausztria, Dánia, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország és Portugália.

• Koordinátor: IHS (Bécs)www.workcaresynergies.eu

A projekt célja

• Cél: a munka-család témakörbe tartozó, már lezárult kutatási projektek eredményeinek széleskörű elterjesztése az érintettek körében

• A megcélzott szereplők köre: – a helyi civil szervezetek, a szakszervezetek, a

munkaerő-piac meghatározó szereplői (munkaadók, vállalatok képviselői), regionális szervezetek és szolgáltatók, egyéb érintettek;

• 2010. november 24. – első műhelykonferencia

– a politikai szféra döntéshozói

Kutatási projektek

• WORKCARE (2006-2009): Social quality and changing relationships between work, care and welfare in Europe – FP6

• HWF (2000-2003): Households, work and flexibility – FP5

• IMISCOE (2004-2009): International migration, integration and social cohesion – FP6

• Child poverty and well-being in the European Union, TÁRKI-Applica (2009), DG EMPL

Projekt team

• Kutatásvezető: Sik Endre (TÁRKI)• Kutatók: Gábos András (TÁRKI)

Giczi Johanna (ELTE)• Kommunikációs szakértő: Bognár Ákos (Image

Factory)

• Kutatók a WORKCARE projektben: Köllő János (MTA KTI), Scharle Ágota (Budapest Institute)

• Kutatók a HWF projektben: Nagy Ildikó (TÁRKI)

A projekt fő témái

• Fő témák: 1. A családtámogatások társadalmi

kimenetelei2. Rugalmas munkaidő, munka-család

egyensúly és társadalmi kohézió • Hozzá szeretnénk járulni a kisgyermekes anyák

alacsony foglalkoztatottságának javítását célzó család- és munkaerő-piaci politikák reformjának vitájához.

1 A projektről

2 Részmunkaidős foglalkoztatás

3 Munka-család egyensúly

4 Gyermekszegénység

5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága

6 Policy dilemmák

Részmunkaidős foglalkoztatottságRészmunkaidőben foglalkoztatott:- akinek rendszeres heti munkaideje a szokásosnál rövidebb, tehát jellemzően 4 vagy 6 órában dolgozik- Munkaerő Felvétel (MEF, EU-LFS): a kérdezett saját besorolása alapján

A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége az Európai Unióban, 2010 (%)

Részmunkaidős

- Összes foglalkoztatott: 5,8%- EU-27: 19,2%- 2001: 3,6% - Nők: 8%- EU-27: 31,9%

40 óránál kevesebbet dolgozik (Köllő, 2011)

- 2008: 7%

Forrás: EUROSTAT

A részmunkaidős foglalkoztatottság esélyét növelő tényezők

Egyéni jellemzők

• ha valaki nő• alacsony az iskolázottsága• 15-29 éves, vagy 50 év feletti• több gyermeke van• készpénzes támogatásban

(nyugdíj, anyasági támogatás, munkanélküli támogatás, szociális segély) részesül

• egyéb: szektor (N), lakóhely (F)

Intézményi, strukturális jellemzők

• új belépő• határozott idejű szerződése van • magas kistérségi munkanélküliség• nem esik kollektív szerződés

hatálya alá• a cég hazai tulajdonú• a cég kis és nagy-közepes vállalat• ágazat: vendéglátás, üzleti és

pénzügyi szolgáltatás

Forrás: Köllő (2011) alapján.

A részmunkaidős munkavállalási formák előnyei és az elterjedést gátló tényezők Magyarországon

Kereslet-oldal+ Alkalmazkodás a munkaerő-

szükséglet ingadozásaihoz+ Alacsonyabb védettség+ Kormányzati ösztönzők

– Hagyományos munkavégzéshez kapcsolódó normák

– Rugalmatlan munkaerőpiac– Relatíve magas fix költségek– A kevésbé költséges, alternatív

foglalkozta tás lehetősége (pl. egyéni vállalkozó)

Kínálat-oldal+ Munka-család egyensúly és

kimenetei: nem kell vagy-vagy döntést hozni

+ 40 óránál alacsonyabb kínálat

– Alacsony bérek – Rosszabb karrierkilátások– Alacsony mobilitás – Az anyasági támogatások munka-

ellenösztönző hatása – A fekete- és szürkegazdaság mint

alternatíva

1 A projektről

2 Részmunkaidős foglalkoztatás

3 Munka-család egyensúly

4 Gyermekszegénység

5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága

6 Policy dilemmák

Ledolgozott órák száma és a munka-család konfliktus

Forrás: Gábos (2009)

A ledolgozott munkaórák számának hatása az észlelt munka-család konfliktusra Európában, a nők körében (becsült regressziós együtthatók)

Munka-család egyensúly

Munka-család konfliktus: gyakran előfordult, hogy a munkahelyen töltött idő vagy fáradtság miatt családi teendőit nem tudta megfelelően ellátni.

Család-munka konfliktus: gyakran előfordult, hogy a túl sok háztartási munka miatt fáradtan érkezett a munkahelyre, vagy családi gondjai miatt nem tudott megfelelően koncentrálni.

- A ledolgozott órák száma és az észlelt munka-család konfliktus kapcsolata pozitív: magasabb munkában töltött óraszám erőteljesebb konfliktussal párosul.- - Férfiak: a 40 óránál alacsonyabb munkaidő nem enyhíti ezt a konfliktust.

- Nők: a hatás szignifikáns

Részmunkaidős foglalkoztatás és a munka-család konfliktus az Európai Unióban

Forrás: Gábos (2009).

A részmunkaidős állások magasabb aránya jellemzően a munka-család konfliktus észlelők alacsonyabb arányával jár együtt.

1 A projektről

2 Részmunkaidős foglalkoztatás

3 Munka-család egyensúly

4 Gyermekszegénység

5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága

6 Policy dilemmák

A gyermekek szegénységének kockázatát jelentősen csökkentő tényezők

• A szülők foglalkoztatottsága. Száz olyan gyermek közül, akiknek háztartásában senki sem dolgozik, 73 szegénységben élt 2007-ben Magyarországon, míg az Európai Unióban 68 .

• Az anya foglalkoztatottsága. A magyar gyermekek fele él olyan háztartásban, ahol az anya főállásban dolgozik, és közel ugyanennyien olyanban, ahol az anya egyáltalán nem dolgozik. Míg azonban az előbbiek 7 százaléka, addig az utóbbiak közel harmada szegény. Összességében a szegénységben élő gyermekek háromnegyede él olyan családban, ahol az anya inaktív.

• A jóléti támogatások, családtámogatási rendszer. Európai összehasonlításban a magyar készpénz-támogatási rendszer hatásos.

• Egyéb tényezők: szülők iskolázottsága, lakóhely, régió, etnikai származás.

Forrás: TÁRKI – Applica (2010); Gábos és Szivós (2010)

Az anya foglalkoztatottsága és a gyermekszegénység

A gyermekszegénységi kockázat az anya munkaerő-piaci aktivitása szerint (%)

Forrás: TÁRKI – Applica (2010)

- A részmunkaidős anya jelenléte a családban csökkenti a szegénységi kockázatot, szemben azzal, ha nem dolgozik. - Ahol a részmunkaidős foglalkoztatottság aránya magas, ott jellemzően a szegénység-csökkentő hatás is jelentősebb. - Magyarországon az anya részmunkaidős állásba kerülése harmadával csökkenti a szegénységi kockázatot. Ez az arány uniós összehasonlításban alacsony.

1 A projektről

2 Részmunkaidős foglalkoztatás

3 Munka-család egyensúly

4 Gyermekszegénység

5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága

6 Policy dilemmák

Gyermekes anyák és gyermektelenek

• Az eltérés kirívóan nagy a visegrádi országokban

– a gyermektelenek elmaradása nem jelentős

– a gyermekeseké igen

• Nem jelentős különbség:

– magas szinten: Szlovénia– alacsony szinten:

Görögország

AT

BE CY

CZ

DE

ES

FR

GR

HU

IT

LT

LU NL

PL

PT

SI SK

UK

AT BE

CY

CZ

DE

ES FR

GR

HU

IT

LT LU

NL

PL

PT

SI

SK

UK

.2

.4

.6

.8

.5 .6 .7 .8 .9

Gyermektelenek Anyák 15-45 évesek összesen

A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban

Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005.Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő 15-45 éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe.

Iskolázottság szerinti különbségek

A 15–45 éves gyermektelen nők és gyermekes anyák foglalkoztatottsága az EU-ban

Forrás: Köllő és Scharle (2009), eredeti forrás: EU-LFS 2005.Megjegyzés: Az anyák itt legalább egy 0–4 éves korú gyermeket nevelő 15-45 éves nők. A mutatók képzésekor az egyetemistákat nem vettük figyelembe.Vízszintes tengely: A 15-45 éves nők foglalkoztatottsági rátája. Az országok eszerint vannak sorba rendezve.Függőleges tengely: A gyermektelenek és az anyák foglalkoztatottsági rátája.

AT

CZ DE

ES FR GR

HU

IT

LU NL

PL

PT

UK AT

CZ DE

ES FR

GR

HU

IT

LU NL

PL

PT

UK

0

.2

.4

.6

.8

1

0 .2 .4 .6 .8 1

Gyermektelenek Anyák

AT CZ DE

ES FR GR

HU IT

LU NL PL PT UK

AT

CZ

DE

ES FR GR

HU

IT LU NL

PL

PT

UK

0

.2

.4

.6

.8

1

0 .2 .4 .6 .8 1

Gyermektelenek Anyák

Alacsony iskolázottságúak Magas iskolázottságúak

A családtámogatási rendszer szerepe

• Anyasági támogatások: magas egy gyermekre jutó kiadási szint (OECD)• Készpénztranszferek vs. nappali szolgáltatások – nemzetközi összehasonlító

elemzés (WORKCARE, Köllő és Scharle 2009)• Eredmények

– A nappali gyermekgondozó intézmények legnagyobb valószínűséggel az alacsony végzettségű nők munkaerőpiacra való belépését segítik

– A készpénztranszferek jellemzően negatívan hatnak e csoport tagjainak munkakínálatára

– A felsőfokú végzettségűek körében nem tapasztalható a készpénztranszferek negatív hatása

– Amennyiben a készpénztranszfereket a nappali gondozási intézmények finanszírozására konvertálnánk, legnagyobb mértékben a középfokú végzettségű nők körében növekedhetne a foglalkoztatottság

•

1 A projektről

2 Részmunkaidős foglalkoztatás

3 Munka-család egyensúly

4 Gyermekszegénység

5 Kisgyermekes anyák foglalkoztatottsága

6 Policy dilemmák

Policy dilemmák - részmunkaidős foglalkoztatás

Az ösztönzés előnyei

• munka-család egyensúly javítása• az európai összehasonlításban

alacsony foglalkoztatottság növelésének lehetősége (EU2020 foglalkoztatási cél: 75%), meghatározott társadalmi csoportokban

• az európai összehasonlításban ugyancsak alacsony termékenység növelése

• a gyermekszegénység csökkentése

Veszélyek

• a női karrier-utak beszűkülhetnek • a részidős állások teljes munkaidős

állásokat szoríthatnak ki • ágazati szempontból torzított

foglalkoztatási szerkezet jöhet létre• az alacsony bérek miatt a kínálat

növekedése vagy a lehetséges pozitív hatások egy része elmaradhat

Policy dilemmák - eszközök

• Kell-e egyáltalán társadalompolitikai beavatkozás?• Ha igen: a beavatkozás keresleti és/vagy kínálati oldalon

történjen?– KÍNÁLAT: a bérarányok alakítása, a munkakeresés és a munkába járás

fix költségeinek csökkentése, a részidős állások védettségének növelése, készpénzes transzferek(?), intézményi gondozás elérhetőségének javítása

– KERESLET: bérköltség-támogatás, állami munkahelyteremtés. a szabályozás egyszerűsítése, rugalmasság növelése

• Milyen megtérülési mutatói vannak ezeknek a közösségi beruházásoknak?

• Vannak-e ex-ante és ex-post vizsgálatok, programkövetés?