Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve · Görgeteg 1192 1198 1227 1217 1195 1206 1188 1188 - 4 Háromfa 862 864 859 860 829 831 846 837 - 25 Kaszó 147 150 154 154

Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve 2007-2013

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 1

Rinyamenti Kistérség

Közoktatás Fejlesztési Terve

Rinyamenti Kistérség Többcélú

Önkormányzati Társulása 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.



Készítette:

Mátyus Valéria Közoktatási szakértı (Szakért. Ig. száma: 006953-02)

Szakályné Pintér Mária igazgató (Helyi szakértı)

Farkasné Csikós Erika fıtanácsos (Helyi szakértı)

Kovácsevicsné Tóth Marianna (Szakért. Ig. száma: 002692-02)

Egyed Árpád Irodavezetı

Tuléziné Cseh Hajnalka Intézményi referens

Készült: 2007. december



HELYZETFELTÁRÁS...............................................................................................................................5

I. ALAPVET İ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK..... ......................5

1.1. A RINYAMENTI KISTÉRSÉG FÖLDRAJZI SAJÁTOSSÁGAI ............................................... 5 1.2. TERMÉSZETI JELLEMZİK .................................................................................... 5 1.3. DEMOGRÁFIAI JELLEMZİK .................................................................................. 6 1.4. A RINYAMENTI KISTÉRSÉG GAZDASÁGI FOLYAMATAI .................................................. 9 1.5. A KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI ÉS MUNKANÉLKÜLISÉGI VISZONYAI........................... 11

I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN.......... .......................................................14

2.1 A BÖLCSİDEI ÉS ÓVODAI FELADATELLÁTÁS JELLEMZİI A KISTÉRSÉGBEN..................... 14 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben............... 14 2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele ......................... 16 2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek.......................................................... 17 2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség ..................................... 25 2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak ..................................................... 25 2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai ........................................................ 26 2.1.7. Programkínálat....................................................................................... 29

2.2. ÁLTALÁNOS ÉS KÖZÉPISKOLAI, SZAKKÉPZÉSI KOLLÉGIUMI FELADATELLÁTÁS A

KISTÉRSÉGBEN............................................................................................... 32 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei ................................. 32 2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele............................................................. 35 2.2.3. Intézményi létszámok ............................................................................ 37 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban........ 39

2.3. A FELADATELLÁTÁS FIZIKAI JELLEMZİI ................................................................ 45 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság....................................... 45 2.3.2. Alkalmazottak ........................................................................................ 45 2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai ............................................. 49 2.3.4. Programkínálat....................................................................................... 51 2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások ................................................................. 57

2.4. SZAKSZOLGÁLATOK.......................................................................................... 59 2.5. SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK ............................................................................... 62 2.6. SZÜKSÉGLETEK: FENNTARTÓI, SZÜLİI, TANULÓI IGÉNYEK ÉS ELÉGEDETTSÉG A

KÖZOKTATÁSI SZOLGÁLTATÁSOKKAL KAPCSOLATBAN. ............................................. 64

III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK EREDMÉNYESSÉGE ...... ..................................................69

3.1. EREDMÉNYESSÉG AZ ORSZÁGOS KOMPETENCIAMÉRÉSEK TÜKRÉBEN ......................... 69 3.1.1. Olvasás, szövegértés ............................................................................. 69 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás ......................................................... 71 3.1.3. A hozott (családi) érték index ................................................................. 72 3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés) ....... 73

3.2. EREDMÉNYESSÉG A VERSENYEK TÜKRÉBEN.......................................................... 74 3.3. EREDMÉNYESSÉG A TOVÁBBTANULÁSI ADATOK TÜKRÉBEN....................................... 76

3.3.1. Gimnázium............................................................................................. 76 3.3.2. Szakképzı iskola ................................................................................... 77 3.3.3. Kollégiumi ellátás................................................................................... 79 3.3.4. Szakiskola.............................................................................................. 79

3.4. EREDMÉNYESSÉG AZ ÉRETTSÉGIN ...................................................................... 79 3.4.1. Gimnázium............................................................................................. 79 3.4.2. Szakképzı iskola ................................................................................... 80 3.4.3. Felsıoktatás........................................................................................... 80



IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA ELEMEI ...... ....................................................81

4.1. A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSA .............................................................................. 85 4.2. A CÉLOK ........................................................................................................ 86 4.3. A FEJLESZTÉSI CÉLÚ BEAVATKOZÁSOK ................................................................ 90 4.4. A BEAVATKOZÁSOK KAPCSOLÓDÁSA A HUMÁN SFP-HEZ ÉS A RÉGIÓS KÖZOKTATÁS-

FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ............................................................................. 93

V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013...........................................................................95

5.1. KERETFELTÉTELEK .......................................................................................... 95 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények............................................................. 95

5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia .................................................. 95 5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban .................... 99 5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP) ...... 103 5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV) ................................................................................................................. 106

5.1.2. Fejlesztési források körvonalai ............................................................ 109 5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai................................................................. 109 5.1.2.2. Megyei és egyéb források......................................................................... 111

5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek.................................................................. 115

5.2. SZAKMAI MEGÚJULÁS A KISTÉRSÉGBEN ..............................................................116 5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban ........................ 116 5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges

irányai a kistérség iskoláiban........................................................... 119 5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges

partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás....................................................................................... 128

5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására..................................................................................... 131

5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára....................................... 137 5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára.................. 137

5.3. ÉPÍTMÉNYI ÉS MŐSZAKI FEJLESZTÉSEK, BERENDEZÉSEK, JÁRMŐVEK........................139 5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések .......................................................... 139 Nagyatád........................................................................................................ 139 5.3.2. Általános iskolai fejlesztések ............................................................... 142 5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések...................... 145

5.4. TERVEZİI ÁLLÁSFOGLALÁS, JAVASLATOK AZ INTÉZMÉNYSTRUKTÚRA ÉS A SZAKMAI

FEJLESZTÉSEKRE VONATKOZÓAN ......................................................................148 5.5. NYOMON KÖVETÉS..........................................................................................156

MELLÉKLETEK ....................................................................................................................................158

Ábrajegyzék ................................................................................................... 161 Forráslista: ..................................................................................................... 162



HELYZETFELTÁRÁS

I. ALAPVETİ GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS

MIGRÁCIÓS FOLYAMATOK

1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai

A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye

déli részén helyezkedik el. Területe 647,07 km2, a megye területének 10,7%-a. A

kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17

községben 28.164 ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fı/km2-es

népsőrőség azt jelzi, hogy a térség a megyei

átlagnál is ritkábban lakott.

1.2. Természeti jellemzık

A kistérség területe földrajzilag a Dunántúli-

dombság, ezen belül a Belsı-Somogy középtáj

részét képezi. A területi egység domborzati

viszonyaira jellemzı a síkvidéki jelleg, amelyet É-

D-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak

tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá.

A kistérség jelentısebb vízfolyása a Rinya

patak és ágai. A térség rendkívül gazdag tavakban:

több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte

valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek

jelentıs része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó -

ıslápos -, a Baláta.

A régió településeinek mőszaki infrastrukturális ellátottsága vegyes képet mutat. A

régióközpont, Nagyatád, valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van.

A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás megoldott, folyamatban van a

teljes körő szennyvízhálózat és a gázellátás kialakítása.



Az alsóbbrendő úthálózat minıségi állapota igen rossz, közlekedésbiztonsági

szempontból sok a pótolni való. A fejlesztésekre, hálózatbıvítésre szánt közpénzekbıl a

nagyobb részt inkább a felújításra, korszerősítésre kell fordítani a kistérség szinte

valamennyi útján. A fejlesztési elképzelések között szerepel a 68-as fıút felújítása a

városokat elkerülı szakaszokkal, amely közlekedési szempontból jelentıs elırelépést

jelentene a kistérség számára.

A térség jelentıs felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a

környéken. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása

azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentısebb termálforrás

a kistérség központjában, Nagyatádon mőködik, amely a gyógyfürdıt, illetve a városi

termál-és strandfürdıt látja el termálvízzel.

A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek

közül legjelentısebb a Baláta tó és környéke. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha

nagyságú Rinyaszentkirályi erdı, melynek a madárvilága és fészkelı-helyei értékesek. A

vadon élı állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas.

Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá

tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt,

valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott.

1.3. Demográfiai jellemzık

A kistérség egyközpontú, a térség térszervezı ereje egyértelmően Nagyatád. A

várost is érintı tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erısen meggyengítette a

térségközponti funkciók ellátásának szintjét (fıleg a

foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a

kistérség községei ráfőzıdnek Nagyatádra, ugyanakkor

Segesd a 68-as fıút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi,

Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál.

A térség településrendszerében az alábbi

településtípusok különíthetık el:

• A kistérségben egyetlen város található,

Nagyatád;

• 1000 fı feletti nagyközségek, melyek területi



helyzetük és településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi

központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas;

• További, 1000 fı feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg;

• Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fı alatti Ötvöskónyi, Háromfa,

Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fı alatti Bolhás, Kisbajom,

Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyı, Kaszó. Ezen falvakban élık

életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezıtlenné válásával

számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges

hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai

folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a

jövıben is számítani kell.

1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Változás 2000-2007 között fı

+/-

Bakháza 257 254 253 253 252 238 218 217 - 40 Beleg 686 705 707 708 701 709 698 677 - 9 Bolhás 509 501 506 506 494 495 506 492 - 17 Görgeteg 1192 1198 1227 1217 1195 1206 1188 1188 - 4 Háromfa 862 864 859 860 829 831 846 837 - 25 Kaszó 147 150 154 154 151 149 149 148 + 1 Kisbajom 465 468 466 447 460 457 456 436 - 29 Kutas 1620 1583 1569 1557 1557 1551 1563 1534 - 86 Lábod 2241 2241 2221 2223 2207 2166 2146 2146 - 95 Nagyatád 12517 12399 12288 12335 12159 12072 12001 11904 - 613 Nagykorpád 653 637 649 652 628 614 605 613 - 40 Ötvöskónyi 944 931 932 936 942 939 947 941 - 3 Rinyabesenyı 267 265 255 255 249 245 224 211 - 56 Rinyaszentkirály 449 453 445 440 440 429 436 436 - 13 Segesd 2742 2734 2752 2754 2743 2734 2741 2751 + 9 Somogyszob 1837 1848 1845 1846 1812 1788 1776 1754 - 83 Szabás 619 605 603 605 606 603 613 613 - 6 Tarany 1297 1274 1296 1299 1303 1290 1273 1266 - 31

Σ 29304 29110 29027 29041 28476 28278 28168 28164 - 1140 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007



2740027600278002800028200284002860028800290002920029400

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

A kistérség népessége 2000-2007

1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007

A lakósság korcsoportonkénti változásait vizsgálva elég hektikus jellemzıket

láthatunk. Az elmúlt években a kistérség népesség alakulásának megfelelıen itt is egy

lassú csökkenés figyelhetı meg. Enyhe növekedés illetve stagnálás, csak a 15-18 éves, a

41-60 éves és a 60 év feletti korosztály esetében regisztrálható. A közoktatás

szempontjából semmi kép nem kedvezı, hogy az iskolás korosztályoknál folyamatos

csökkenés a jellemzı. Ugyanakkor jól tükrözik az adatok az idısebb korosztály

növekedését a kistérségben, ami ugyancsak az iskoláskorúak további csökkenését vetíti

elıre.



A lakósság korcsoport szerinti változása 2003-2007

0

2000

4000

6000

8000

10000

2003 1654 2643 1276 8447 7401 4922

2004 1699 2777 1394 9063 7743 5246

2005 1675 2641 1458 8940 7858 5235

2006 1629 2486 1478 8760 7933 5252

2007 1478 2314 1505 8623 7928 5194

0-6 évesek 7-14 évesek 15-18 évesek 19-40 évesek 41-60 évesek 60-... évesek

2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007 Forrás: Saját adatgyőjtés (népesség nyilvántartás adatai)

1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai

Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik.

A gazdaság fejlettsége – a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális

viszonyok ellenére – közepes. Az ipari munkás múltból eredı magatartásformák miatt

alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján – kooperációjával is számolva –

jelentıs feldolgozóipari fejlıdésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem

kimondottan korszerő, viszont sokszínő. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak,

a földmővelésé valamivel gyengébbek, erdıben és vadban gazdag a vidék.

A Rinyamenti kistérség a kevésbé fejlett térségek közé tartozik.

A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemzı. Az egyéni, illetve társas

vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas

vállalkozások több mint felében 1-9 fıt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott.

Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerı bevonása nélkül mőködik, csupán

20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott.



A kistérségben mőködı cégek 18%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari

vállalkozások részaránya a kistérségben 20%.

A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe

kiemelkedı. Nagyatádon 150 termelı, kereskedı, és szolgáltató cég mőködik. A

legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely ~1400 embernek ad munkát.

A városban mőködı cégek közül a legjelentısebbek a Coats Hungary Ltd., amely

varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik, a szerszámgyártással foglalkozó

Büttner Kft., a mirelit tésztát készítı D-Back Kft., és az Industrie Elektrik Kft., amely

kábelszerelési munkákat végez. Továbbá több építıipari vállalkozás.

Számottevı vállalkozást a települések közül Segesden, Lábodon, Görgetegen,

Somogyszobon, illetve Szabáson találunk.



1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai

A kilencvenes évek elején, a városban mőködı nagy foglalkoztatók: a

Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentıs létszámleépítéseket hajtottak végre oly

módon, hogy elsı ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a

mezıgazdasági termelıszövetkezeti csıdök és felszámolási eljárások is kedvezıtlenül

érintették. Rövid idı alatt megszőnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelı

struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is

igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt

alacsony képzettségőek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezıgazdasági

foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ı elhelyezkedési esélyük a

legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a

munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei

átlag.

Az elmúlt években a helyzet alapvetıen nem változott. A térség mélyponton lévı

foglalkoztatási helyzete változatlan, sıt romlik. A térség települései közül legrosszabb

helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és

Görgeteg vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket.

Körzetközpont szerepe miatt legkedvezıbb a munkanélküliségi helyzet Nagyatád

városban, ahol 9% közelében van a ráta.

A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezıtlen a munkanélküliség struktúrája, a

regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fı tartós munkanélküli.



2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása

Regisztrált munkanélküliek december 31.-én

08.20.-án

Munkavállaló korú népesség

Gazdaságilag aktív

korú népesség 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Bakháza 140 90 22 28 29 30 34 28 32 25

Beleg 379 225 68 68 74 91 96 111 105 107

Bolhás 319 231 48 33 61 60 62 58 78 51

Görgeteg 691 482 110 106 134 128 152 161 162 173

Háromfa 490 371 59 62 75 80 78 89 86 79

Kaszó 106 67 12 9 13 16 16 16 14 12

Kisbajom 266 171 74 75 82 66 112 99 95 86

Kutas 971 718 107 114 118 124 161 152 154 140

Lábod 1 359 970 196 206 178 198 231 248 255 227

Nagyatád 7 825 5 278 571 542 632 593 683 718 688 662

Nagykorpád 381 247 66 65 75 84 90 92 98 89

Ötvöskónyi 575 372 86 111 96 113 128 125 133 109

Rinyabesenyı 162 71 46 45 37 48 57 52 52 36

Rinyaszentkirály 244 170 57 63 68 62 74 79 82 82

Segesd 1 495 930 110 128 125 131 192 195 170 182

Somogyszob 1 119 725 101 113 135 129 172 166 177 170

Szabás 366 242 62 61 56 74 94 87 85 91

Tarany 742 544 104 102 101 125 129 135 161 147

Kistérség Össz:

17 630 11 904

1 899 1 931 2 089 2 152 2 561 2 611 2 627 2 468

Forrás: DDRMK Nagyatádi Kirendeltsége

0

500

1 000

1 500

2 000

2 500

3 000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulá sa (fı)

3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása Forrás: DDRMK Nagyatádi kirendeltség – saját szerkesztés



A magas munkanélküliség egyik fı oka a munkahelyek hiánya, de az

elhelyezkedési lehetıségeket jelentıs mértékben befolyásolja a munkanélküliek

képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a

általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános

iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele

szakképzetlen. Megközelítıleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel

rendelkezık, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelı, elavult

szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsıfokú

végzettségőek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra

lenne szükség az iskolai és felnıttképzések szerkezetében egyaránt.

A települések véleménye szerint a lakósság alacsonyan, illetve átlagosan képzett.

Azokon a településeken ahol a romák száma jelentısebb ott kedvezıtlenebbnek ítélik a

helyzetet.



I. KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK A KISTÉRSÉGBEN

2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben

2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben

A társulás a bölcsıdei ellátást az által fenntartott szociális intézmény szervezetén

belül biztosítja a kistérség valamennyi településére kiterjedıen. A kistérség központjában

lévı intézmény férıhelyeinek száma 50 fı. A vidékrıl bejáró gyermekek száma jelenleg

10 fı. Az intézmény kihasználtsága megfelelınek minısíthetı, általában 86-90 %-os. Az

intézmény infrastruktúrája elavult korszerőtlen. Külön9sen igaz ez a főtési rendszerére.

Mielıbbi felújítása korszerősítése szükséges.

A kistérségben az óvodai ellátás az önkormányzatok által önállóan és intézményi

társulások fenntartásában mőködı óvodákban zajlik. Jelenleg két településen nem mőködik

óvoda, Bakházán és Kaszóban.

Önálló önkormányzatok által fenntartott óvodai intézmény öt településen van a

kistérségben. Segesden két épületben, jó felszereltség és jó

kapacitás kihasználással mőködik, négy csoportban az

ellátás. Szabáson egy kis létszámú intézmény mőködik.

Korszerősítésre vár az ingatlan. Nagykorpádon is egy kis

egycsoportos intézmény mőködik, elfogadható körülmények

között javuló kapacitás kihasználással. Rinyabesenyın egy

etnikai intézmény mőködik, egyre csökkenı létszámmal. Az

intézménybe csak hátrányos helyzető roma gyermek jár.

Elhelyezés körülményei megfelelıek.

Lábod településen kifejezetten óvodának épített intézményben zajlik az ellátás. Az

intézmény kihasználtsága, felszereltsége, és állapota megfelelı, fejlesztést igényel.



Intézményfenntartó társulásban szervezik az ellátást Görgeteg és Rinyaszentkirály

településeken. Rinyaszentkirályi óvoda tagóvodaként mőködik. Görgetegen nagyon sok a

hátrányos helyzető gyermek. Az intézmények állapota megfelelınek tekinthetık.

Az egyik legrégebbi társulás a Háromfa-Bakháza

szeptembertıl Tarany településsel bıvült, és Tarany

székhellyel mőködik. Intézmény Taranyban és Háromfán

van, azonban a háromfai intézmény csak telephely és nem

tagintézmény.

Bolhás 2006-ban társult Somogyszob és Kaszó

intézményfenntartó társulásához. Így a Bolháson a

nagyon gyenge kihasználtság mőködı óvoda

tagintézménnyé válásával megmaradhatott. A

somogyszobi székhelyintézmény felújítása most

fejezıdött be.

Ugyancsak 2006-óta mőködik Ötvöskónyi és Beleg intézményi társulása az óvodai

ellátásra. Ez az együttmőködés azért furcsa, mert az iskola tekintetében Beleg Kutassal

társult, Ötvöskónyi pedig Nagyatáddal. Viszont mindkét település Segesddel van

körjegyzıségben. Belegben lévı óvoda tagintézmény. Az intézmények felszereltsége,

kihasználtsága megfelelı.

Ez év szeptemberétıl új társulásként mőködik a Kutas – Kisbajom intézményi

társulás. A kisbajomi óvoda tagintézményként mőködik. A települések az iskola

fenntartására is társultak. Az intézmények felszereltsége megfelelı, infrastrukturálisan

fejlesztendı.

Nagyatád az óvodák tekintetében speciális helyzetben van. Ugyanis az óvodáját az

általános iskolákkal és a zeneiskolájával ez év júliusától egy intézménybe szervezte. Az

intézmény fenntartója pedig Nagyatád – Ötvöskónyi és Bolhás önkormányzatai. Így az

óvoda intézményfenntartásba került. Ötvöskónyinak és Bolhásnak azonban mással van

társulása az óvodája fenntartására. Nagyatádon jelenleg 6 óvodai telephely van. Az egyes

intézmények állapota változatos képet mutat. Általában jól felszereltek. Néhány

intézményrész esetében fejlesztés szükséges.



2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele

A kistérségre jellemzı, hogy az óvodai ellátást a szülık helyben vagy a társult

településen veszik igénybe a megállapodásuk szerint. A más településre járó óvodások

aránya a 2007-es adatok szerint ~ 3%. A bejárást a szülık nagyobb része egyénileg,

néhányan iskolabusszal, egy-két esetben tömegközlekedéssel oldják meg. Jellemzıen

olyan településekrıl járnak be gyerekek, ahol nincs óvoda. Háromfára Bakházáról,

Somogyszobra Kaszóból és Darvasról. Háromfán a gyermekek létszámához viszonyítva a

legnagyobb a bejárók aránya: 12%-os.

A kistérség körzethatárain belül nincsenek nagy távolságok néhány kilométer

választja el egymástól a településeket. Az óvodába bejáró gyermekek minimum 2 és

maximum 15 km-t utaznak. Mindössze két kis faluban nincs óvoda, Bakházán és a pár száz

lakosú Kaszón. Bakházáról a közeli háromfai óvodába viszik a szülık gyermekeiket.

Kaszóban a vizsgált idıszakban nem volt és jelenleg sincs óvodáskorú gyermek.

Rinyaszetkirályba, Taranyba és Háromfára is van bejáró gyermek, hiszen ıket a

Görgetegrıl, Nagyatádról és Ötvöskónyiból dolgozni kijáró (pedagógus) szülık viszik ki

magukkal az ottani óvodába a gyerekeket. Ugyancsak a fenti esethez hasonlóan szülıi

munkahelyek miatt járnak óvodába, Nagyatádról – Somogyszobra.

Jelentıs számmal járnak be gyerekek a térségközpont Nagyatád óvodáiba. Jelenleg

ez 18 fı, mely az összlétszámhoz viszonyítva 5%. Van olyan település, amelynek van

óvodája, (Szabás, Somogyszob, Ötvöskónyi, Lábod, Tarany, Háromfa, Segesd) de a szülık

Nagyatád város óvodai ellátását veszik igénybe. Ennek alapvetı oka a vidékrıl

munkahelyére bejáró szülık számára elınyös intézményi ellátás. A bejáró szülık számára

egyszerőbb az itteni intézményekbe elhelyezni gyermekeiket, hiszen így reggel viszik

magukkal az óvodába, délután a munkaidı lejártával pedig együtt mennek haza a városból.

Általában ezeknek a gyermekeknek az életkori sajátosságainak megfelelı utaztatás

biztosított.



3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya

Más településrıl bejáró gyermekek száma az

óvodákban

Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva (%)

2005 2006 2007 2005 2006 2007

Háromfa 6 6 4 14,2 14,2 11,7

Kutas 2 1 0 3,2 1,9 0

Nagyatád 19 24 18 5,1 6,76 5,3

Rinyaszentkirály 1 1 1 5 6 5

Somogyszob 1 3 2 2,9 9,6 5,7

Tarany 2 1 1 4,3 2,1 2,1

Össz. bejáró: 31 36 23 5,3 6,6 7,0

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek

A kistérségben az óvodáskorú gyermekek összlétszámát tekintve csökkenés

figyelhetı meg, az elızı két évben 68 fıvel lett kevesebb az óvodások száma. Az óvodák

alapító okiratában rögzített maximális gyermek létszámához viszonyítva a kapacitás

kihasználtság többségében meghaladja a 80%-ot. Kivéve Bolhás, Háromfa, Kutas, Lábod,

Rinyabesenyı és Somogyszob községekben. Azonban az intézményeket egymáshoz

viszonyítani nehéz a megadott kihasználtsági mutató alapján, mert településenként eltérı

az alapító okiratban megjelölt férıhelyek száma. (25-30 fı csoportonként) (Lásd a 1. sz.

melléklet)

A kistérségben az átlagos csoportlétszám ~22 fı. A bolhási óvoda létszáma volt a

kevesebb 11 fı, ezért ık 2006-tól a Somogyszobi intézmény tagóvodájaként mőködnek.

Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob óvodáinak az átlaglétszáma az idei

évben 20 fı alatt van.



Az óvodát fenntartó önkormányzatok látva a gyermek létszám alakulását

intézményeikben, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek

mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként

mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között

mőködnek tovább Ötvöskónyi és Beleg község óvodái. A tagóvodai szervezıdést látták

elınyösnek Somogyszob – Bolhás, Görgeteg – Rinyaszentkirály, Kutas – Kisbajom

önkormányzatai. Háromfán az óvoda telephelye lett a Taranyban létrehozott nevelési-

oktatási intézménynek. Nagyatádon az Egyesített Óvoda intézménye, mely összesen 14

csoporttal mőködött 6 telephelyen, integrálódott a Nagyatádi Közoktatási Intézmény

kereteibe az eddigi szervezeti struktúráját megtartva. A városszélén két egy csoportos és

egy 2 csoportos, a város középpontjában egy 2 csoportos és két 4 csoportos intézmény-

egységrész mőködtetésével biztosítják az óvodai nevelés ellátását. A települések nagysága

meghatározza az óvodai csoportok számát. Kilenc településen 1 csoportos, 7 helyen 2

csoportos és egy községben 3 csoportos óvoda mőködik. Négy csoportot csak 3 vidéki

óvoda indított. A kistérség egy csoportos óvodáinak mindegyikében vegyes csoportokat

szerveznek az életkorok megoszlása miatt. A vegyes életkorú csoportokban a 3 évestıl a 6-

7 évesig együtt nevelkednek az óvodások. Az ilyen összetételő csoportokban gazdagabb

lehetıség kínálkozik a szocializáció fejlesztésére, a gyermekek közötti társas kapcsolatok

alakítására. A mindennapi együttélés folyamán természetessé válik a kisebbek segítése, az

udvariasság, az önfeláldozás megnyilvánulása, a másokhoz való alkalmazkodóképesség

fejlıdése. Az ilyen csoportokba járó gyermekek nem kényszerülnek az óvodai élet során

csoportváltásra, folyamatosan nevelkednek tovább ugyanabban a közösségben. Tiszta

csoportok indítása a 3 illetve 4 csoportos óvodákban történt, ezzel választási lehetıséget

biztosítva a szülık számára. Az ilyen szervezéső csoportokban az azonos korosztályú

gyermekek mérik össze képességeiket, a nevelıknek nagyobb lehetıség kínálkozik a

differenciálásra.

4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek:

Település Intézmény neve Csoportok száma

Ötvöskónyi 2

Beleg

Szivárvány Óvoda Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása

1

Somogyszob Somogyszob Község 2



Bolhás /Somogyszob

tagóvodája/

Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája

1

Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 2

Rinyaszentkirály

/Görgeteg tagóvodája/

Napköziotthonos Óvoda 1

Tarany 2

Háromfa /Taranyi Óvoda telephelye/

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és

Pedagógiai Szakszolgálat 2

Kutas 3

Kisbajom /Kutas

tagóvodája/

Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája

1

Lábod Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája

4

Nagyatád Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú M ővészetoktatási Intézmény,

Pedagógiai Szakszolgálat

14

Nagykorpád Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda

1

Rinyabesenyı Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda

1

Segesd IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda

4

Szabás Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája

1

Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok és az intézmények által szolgáltatott adatokból

Sajátos nevelési igényő gyermekek

Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi

CXXV. törvény valamit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításai is

kiemelten foglakozik a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos

nevelési igényő gyermekekkel.



Egyre jobban nı a sajátos nevelési igényő gyermekek száma kistérségünk nevelési

intézményeiben is. A növekedés oka a törvényi szabályozás egyre erıteljesebb

megjelenése, az egyre kiterjedtebb körben végzett vizsgálatok, a pontosabb diagnózisok

megállapítása. Nevelıink is felismerték, hogy fontos, hogy az életkori sajátosságoktól

eltérı viselkedési, fejlıdési problémákat minél korábbi életszakaszban kiszőrjék, és

fejlesztésükre mielıbb legyen lehetıség, még az iskoláskor beállta elıtt. Az óvodai

intézményeink pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a problémák kiszőrésére, ha

szükséges a megfelelı fejlesztési forma biztosítására. Mindezzel kapcsolatos nevelési

céljaikat a Helyi Nevelési Programjaikban rögzítették. A sajátos nevelési igényő

gyermekek számára - akik vizsgálatát Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési

Tanácsadó szakemberei végeznek el - a szükséges fejlesztést biztosítani igyekeznek. A 3-6

éves korban leggyakoribb problémát a hangképzés nehézsége, a beszéd tisztasága jelenti.

Logopédus szakellátás kistérség szinten szervezett. A sajátos nevelési igényő óvodáskorú

gyermekek közül az organikus okra visszavezethetı problémával küzdık (látászavar,

mozgásban akadályozottság, egyéb fejlıdési rendellenesség) ellátásának segítését

megfelelı egészségügyi utazó szakember tanácsai alapján végzik.

A következı táblázat jól szemlélteti, hogy térségünkben az utóbbi 3 évben nıtt a

sajátos igényő gyermekek és az intézmények száma.

5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma

2005 2006 2007

Óvodák száma/SNI-s gyermek 4 8 10

SNI-s gyermekek száma 14 13 24

Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben

Intézmények

Óvodás gyermekek létszáma

(fı)

Sajátos nevelési igényő óvodások

száma (fı)

Sajátos nevelési igényő óvodások

aránya (%)

2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007

Bolhás 14 13 11 0 0 0 0 0 0

Beleg 36 30 26 0 1 3 0 3,3 11,5



Görgeteg 54 42 47 0 0 2 0 0 4,2

Háromfa 42 42 34 0 0 0 0 0 0

Kisbajom 22 22 21 0 0 0 0 0 0

Kutas 61 51 50 0 0 0 0 0 0

Lábod 73 78 71 2 1 1 2,7 1,2 1,4

Cs 102 97 92 0 0 2 0 0 2,1

Gy 85 97 101 0 0 1 0 0 0,9

Ny 53 50 43 0 1 0 0 2 0

N 54 43 47 0 1 1 0 2,3 2,1

H 32 28 28 0 0 0 0 0 0

Nagyatád

Sz 46 40 30 6 3 1 13 7,5 3,3

Nagykorpád 16 20 24 0 0 3 0 0 12,5

Ötvöskónyi 41 45 46 5 3 6 12,1 6,6 13

Rinyabesenyı 20 15 13 0 0 0 0 0 0

Rinyaszentkirály 20 18 21 0 0 0 0 0 0

Segesd 95 97 94 0 0 0 0 0 0

Somogyszob 34 31 35 0 2 3 0 6,4 8,5

Szabás 25 26 25 1 1 3,8 4

Tarany 46 45 44 1 1 1 2,1 2,2 2,2

Összesen: 971 930 903 14 14 25 1,4 1,5 2,7


A fenti táblázat adatai alapján látszik, hogy Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád és

Somogyszob óvodáiban magas a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az

összlétszámhoz viszonyítva.



Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya

A Kt. 121.§ (1) bekezdés 14. pontja határozza meg a hátrányos és halmozottan hátrányos

helyzet fogalmát. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai

ellátásának biztosításában, a rájuk vonatkozó jogszabályok betartásában, az ıket megilletı

kedvezményeket illetıen nagy felelıssége van az intézményeknek

7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya

2005 2006 2007

Óvodák száma/HH-s gyermekek 13 13 14

HH-s gyermekek száma 426 333 359




8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya

Intézmények

Óvodás

gyermekek

létszáma

Hátrányos helyzető

óvodások száma


óvodások aránya

Halmozottan hátrányos helyzető

óvodások (2007)

2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya

Bolhás 14 13 11 13 9 8 92,8 69,2 72,7 2 18,1

Beleg 36 30 26 19 16 0 52,7 53,3 0 17 65,3

Görgeteg 54 42 47 46 34 41 85,1 80,9 87,2 29 61,7

Háromfa 42 42 34 27 21 21 64,2 50 61,7 12 35,2

Kisbajom 22 22 21 0 0 20 0 0 95,2 8 38

Kutas 61 51 50 47 23 37 77 45 74 20 40

Lábod 73 78 71 25 21 30 34,2 26,9 42,2 30 42,2

Cs 102 97 92 23 10 8 22,5 10,3 8,7 0 0

Gy 85 97 101 29 13 24 34,1 13,4 23,7 4 3,9

Ny 53 50 43 15 16 11 28,3 32 25,5 1 2,3

N 54 43 47 9 3 1 16,6 6,9 2,1 0 0

H 32 28 28 22 12 15 68,7 42,8 53,5 7 25

Nagyatád

Sz 46 40 30 15 24 3 32,6 60 10 0 0

Nagykorpád 16 20 24 0 0 19 0 0 79,1 15 62,5

Ötvöskónyi 41 45 46 31 31 2 75,6 68,8 4,3 25 54,3

Rinyabesenyı 20 15 13 20 15 13 100 100 100 10 76,9

Rinyaszentkirály 20 18 21 19 17 20 95 94,4 95,2 13 61,9

Segesd 95 97 94 36 34 46 37,9 35 48,9 11 11,7

Somogyszob 34 31 35 18 19 25 52,9 61,2 71,4 4 11,4

Szabás

Tarany 46 45 44 12 15 15 26 33,3 34 4 9

Összesen: 946 904 878 426 333 359 45 36,8 40,8 212 24,1




A kistérség óvodáiban a hátrányos óvodás gyermekek az utolsó három évet tekintve

az összes óvodás számához viszonyítva 41% átlagosan.

9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya

Halmozottan hátrányos

helyzető óvodások aránya

Óvodáskorúak

összlétszáma

Hátrányos

helyzető

óvodások

létszáma

Halmozottan

hátrányos

helyzető

óvodások

létszáma

Össz.

létszámhoz

HH.-s gyerm.

számához

878 359 212 24% 59%


A kistérségben a halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya az

összlétszámhoz viszonyítva 24 %. A halmozottan hátrányos gyermekek számához

viszonyítva 59 %. Ez a rendkívül magas arány a szülık iskolai végzettségének

hiányosságaira, szociális helyzetére utal. Ezen gyermekek között magas a roma

származásúak száma. Ezeknek a gyermekeknek a nevelését a többi gyermekkel együtt

integráltan végzik. A térség 5 településének óvodájában - Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi,

Rinyaszentkirály és Segesd - folyik integrált nevelési programnak megfelelı oktatás, mely

után központi normatívát is igényelnek a települések.

A bejáró óvodások összetételét tekintve az elmúlt 3 évben a bejáró óvodáskorúak

átlagosan 30% a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermek. Jelentısebb

számban a hátrányos helyzető gyermekek vannak a bejárók között. Ez azt jelzi, hogy a

bejárók többsége az amúgy is hátrányos helyzető kistelepülésekrıl jár be az

intézményekbe.

10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek

Nevelési év

Össz. bejáró


bejáró

Halmozottan hátrányos helyzető bejáró

Sajátos nevelési igényő

bejáró

A HH + SNI-s tanulók

aránya az összes

bejáróhoz

2005 31 9 - 1 32 %



2006 36 8 - 1 25 %

2007 23 3 - 4 30 %


2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség

Az óvodai infrastruktúra vegyes képet mutat. Az ellátásra használt épületek között

sok a viszonylag régi építéső. A kifejezetten óvodai ellátás céljából épített intézmények

száma kevés. Gyakoriak az átalakított épületek, az önkormányzatok folyamatos

felújításokkal igyekeznek az óvodákat megfelelı állapotban tartani.

Az épületek befogadó képessége megfelelı a csoportok befogadására. Tornaszoba

csak pár intézményben található. Görgetegen, Nagyatád 5 intézményegység-részében.

Somogyszobon a közeli iskola tornatermét használják.

Fızıkonyhája van a bolhási, görgetegi, lábodi, egy nagyatádi, a nagykorpádi,

rinyabesenyıi, a rinyaszentkirályi, a somogyszobi intézményeknek. Valamennyi további

óvodának tálalókonyhája van. Étterem csak hét településen van, Belegben, Görgetegen,

Nagyatádon (1 intézményegység- részben), Nagykorpádon, Rinyaszentkirályon,

Somogyszobon és Szabáson.

Az intézmények felszereltsége mind minıségében mind mennyiségében elfogadható, de a folyamatos pótlások szükségesek. Sehol nem jeleznek csoportszoba bıvítési igényt.

Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.

2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak

Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi elıírásokhoz (Kt. 1.számú melléklet az

1993. évi törvényhez) és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az óvodapedagógusok

száma megfelel a törvényi elıírásoknak. Minden településen egy csoportra két pedagógus

jut. Lábodon és Nagyatádon ennél is magasabb az óvónık száma. A kistérségben összesen

41 óvodai csoportra 89 óvodapedagógus jut. Diplomával rendelkezik 82 fı, azaz az óvónık

92%-a. Középiskolai végzettséggel rendelkezik 7 fı, ami az összlétszámhoz viszonyítva

8%-ot jelent. Az alapdiploma mellett 22 fı rendelkezik kiegészítı diplomával, azaz



szakvizsgázott pedagógus. Pl.: közoktatás vezetı, fejlesztı pedagógus, gyógytestnevelı,

óvodamenedzser.

Az elızı két évben óvodában pedagógus elbocsátásra nem került sor. 2007.

januárjában Nagyatádon egy kétcsoportos városszéli intézmény-egységben 1 csoport

megszüntetésére került sor, az alacsony kihasználtság miatt. Ebbıl adódóan 2 fı

létszámleépítését hajtották végre, melyet nyugdíjazással és feladat átszervezéssel oldottak

meg. Így a kistérségben az óvónık száma 2-vel csökkent, számuk 2007-ben 87 fı. Szakmai

végzettségük a feladatellátáshoz megfelelı. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendı

kötelezı óraszáma heti 32 óra. A pedagógusok 2007-ben történt kötelezı óraszám emelése

az óvónıket nem érintette. Ebbıl adódóan létszámleépítéssel nem kell számolniuk. Az

óvópedagógusok munkáját a kistérség területén 40 dajka segíti.

2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai

A feladatellátás finanszírozását alapvetıen három forrásból biztosítják az

önkormányzatok. A normatív állami támogatásokból, az intézmények saját bevételeibıl,

valamint az önkormányzat saját pénzeszközeibıl.

Általánosságból elmondható, hogy a normatív állami támogatásból a finanszírozás

nem megoldható. Nem ritkán a normatívával azonos mértékő, vagy azt akár jelentısen is

meghaladó saját források szükségesek a biztonságos intézményi mőködéshez. Ezt jól

szemlélteti az alábbi ábra.



Óvodák összes mőködési kiadása és normatív támogatásának változása 2005-2007

0

50 000 000

100 000 000

150 000 000

200 000 000

250 000 000

Beleg

Görge

teg

Három

fa

Kisbajom

Kutas

Lábo

d

Nagyatá

d

Nagyko

rpád

Ötvösk

ónyi

Rinya

besenyı

Seges

d

Somog

yszo

b

Szabás

Taran

y

2005 Összköltség

2005 Normatíva

2006 Összköltség

2006 Normatíva

2007 Összköltség

2007 Normatíva

4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egyes intézmények tekintetében rendkívül eltérıek a költségek. Ezek többnyire

az egyes intézmények sajátos helyzetébıl következik, azonban esetenként származhat az

intézményekre elszámolt idegen költségek elszámolási problematikájából is. (Pld.

közétkeztetés)

Az alábbi diagramon bemutatjuk az önkormányzatok által szolgáltatott adatok

alapján az egy gyermekre jutó intézményi költségeket. Az intézmények többségénél szinte

folyamatos költségnövekedés figyelhetı meg. Ezzel szemben három település tekintetében

évenkénti csökkenés mutatkozik. (Szabás, Ötvöskónyi, Görgeteg)



0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000

Beleg

Görgeteg

Háromfa

Kisbajom

Kutas

Lábod

Nagyatád

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Rinyabesenyı

Segesd

Somogyszob

Szabás

Tarany

Óvodák egy f ı ellátott gyermekre jutó költségei Ft-ban

2007

2006

2005

2004

2003

5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egy pedagógusra jutó költségeknél az adatok hasonló tendenciát mutatnak. Kisbajom esetében valószínőleg eltérített adatokról van szó.



0

2 0

00

00

0

4 0

00

00

0

6 0

00

00

0

8 0

00

00

0

10

00

0 0

00

12

00

0 0

00

14

00

0 0

00

16

00

0 0

00

Beleg

Görgeteg

Háromfa

Kisbajom

Kutas

Lábod

Nagyatád

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Rinyabesenyı

Segesd

Somogyszob

Szabás

Tarany

Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézmén yeknél

2007

2006

2005

2004

2003

6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

2.1.7. Programkínálat

A kistérség minden óvodája készített Helyi Nevelési Programot, melynek minden

esetben az alappillérei a Közoktatási Törvény és az Óvodai Nevelés Alapprogramja voltak.

A programokban általános célként fogalmazódik meg a 3-7 éves gyermekek

nyugodt, élmény-gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó, harmonikus fejlıdésének elısegítése,

az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével. Családias derős légkörben, a

sokoldalú képességfejlesztéssel, a személyiség egészére irányuló fejlıdés biztosítása,



elısegítése, hogy az elért eredmények megalapozzák a sikeres iskolakezdést, az iskolára

való alkalmasságot.

11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként

Település Intézményi sajátosság Minden intézményben cél és

feladat

Tarkarét Óvoda (Háromfa)

Mesevár Óvoda (Tarany)

- etnikai program

IV. Béla Király Ált. Isk. Óvoda (Segesd)

Micimackó óvoda (Kutas)

Napköziotthonos Óvoda (Kisbajom)

- Kompetencia alapú óvodai nevelési program /HEFOP 3.1.3./

- Magyar nyelvő cigány kisebbségi nevelésre vonatkozó útmutatások

Kispipitér Napköziotthonos Óvoda (Szabás)

Napköziotthonos Óvoda (Lábod)

- Integrált nevelés

Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda (Nagykorpád)

Egyesített Óvoda (Nagyatád)

- Óvodai Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag /HEFOP 3.2.1./

- Integrált nevelés és az etnikai nevelés részprogram

- Intézmény-egységeiben:

- Mozgás részprogram

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 47.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések.

- Ezen kívül kiemelt feladatként jelölik meg:

- gyermekközpontúságot

- érzelmi nevelést

- játékos formában történı élmények, ismeretek nyújtását

- anyanyelvi fejlesztést

- testi edzés, kultúrált mozgás fejlesztését

- hagyományırzést

- helyi sajátosságok megırzését

- identitástudat erısítését

- társas kapcsolatok alakítását

- tevékenykedtetés által történı fejlesztést

- iskolára történı felkészítést

- másság elfogadását, tiszteletben tartását

- környezetünk, természeti értékeink megbecsülését

- gyermeki szabadság érvényre juttatását

- logopédiai ellátás biztosítása

- hátrányos és halmozottan



- Erdei Óvoda részprogram

- Környezetbarát nevelés részprogram

Somogyszob Község Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája

Napköziotthonos Óvoda (Bolhás)

- Tevékenységközpontú saját óvodai program, melyben vállalták a gyermekek integrált óvodai nevelését.

- Gyógy-testnevelés biztosítása

- Sindelár program

Általános Iskola és Óvoda (Görgeteg)

Napköziotthonos Óvoda (Rinyaszentkirály)


- Etnikai program

Napközi Otthonos Óvoda (Rinyabesenyı)

Szivárvány Óvoda (Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása)

hátrányos gyermekek ellátásának a biztosítását

- SNS-s gyermekek nevelési feltételeinek biztosítását

Szivárvány Óvoda

Beleg


- Etnikai program




2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben

2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei

A Rinyamenti Kistérség a kötelezıen biztosítandó

általános iskolai oktatás ellátásának szervezését 11

településen, 7 intézmény keretében végzi. Az

intézmények fenntartását 6 esetben a települések

intézményfenntaró társulásban látják el, Segesd község

oktatási intézményének önálló fenntartója az

önkormányzat. Az általános iskolák az oktatási

törvényben meghatározott struktúrának megfelelıen

mőködnek. 1-8. osztályt indítottak 5 településen.

Háromfa és Tarany községek azt a módot választották

iskolájuk fenntarthatósága érdekében, hogy 1-6. osztály van

mindkét községben, a 7. osztályt Taranyban, a 8. osztályt

Háromfán indították ebben a tanévben. A gyermekek

utaztatását saját iskolabusszal oldják meg. Az intézményi

társulás tagja még Bakháza.

1-4. osztályban folyik oktatás két településen

Belegben Kutas tagintézményében és Nagykorpádon Lábod

tagintézményében. 1-3. osztályban látja el az oktatási

feladatokat Görgeteg tagiskolája Rinyaszentkirály. A

legkisebb iskola Szabáson mindössze 1-2. osztállyal mőködik a Kutasi Révkomáromi

János Általános Iskola tagiskolájaként. A fentiekbıl látszik, hogy a legkisebb falvak is

ragaszkodnak iskolájuk létezéséhez. Próbálnak a törvényi lehetıségek minden módjával

élni, hogy intézményeik továbbra is mőködhessenek és igyekeznek a legjobb feltételeket

megteremteni az ott élık alapfokú oktatásának biztosítása érdekében.

Középfokú oktatási intézmény csak Nagyatádon van. Önkormányzati fenntartásban gimnázium, és kollégium. Megyei fenntartásban a szakképzı iskola, illetve egy alapítványi iskola is van.



12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek

Település Intézmény neve Intézményi struktúra

Oszt. száma (2007.)

Nagyatád Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

1-8.oszt. 43

Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

1-8. oszt. 8

Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 12

Kutas Révkomáromi János Általános Iskola 1-8. oszt. 13

Beleg /Kutasnak tagiskolája /

1-4. oszt. 1

Szabás/Kutas tagiskolája/

1-2 oszt. 1

Lábod Kótai Lajos Általános Iskola 1-8. oszt. 10

Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája /

1-4. oszt. 1

Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 8

Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája /

1-3. oszt. 1

1- 6. oszt. Tarany

8.o.közös

1-6. oszt. Háromfa /telephely/

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat

7.o.közös

14




A nagyatádi kistérség általános iskolái közül a Nagyatád városi iskolák szakmai

munkája jó. Mind három általános iskolának sajátos arculata van: zene, néptánc,

képzımővészet, sport. Az elmúlt tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskola és

Alapfokú Mővészetoktatás Intézményben a város tanulói a festészet, a grafika, a papír-

makett és a textil tanszakokkal ismerkedhetnek. A Babay József Általános Iskola 2005-ben

elnyerte a Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet által kiírt

pályázatot, így sportiskolai és módszertani szerepet is ellátó oktatási intézmény lett. Ez a

két iskola a holland-magyar MAG projektben is részt vett és pályázati segítséggel

kiépítették a Comenius I. minıségfejlesztési rendszerüket. A Bárdos Lajos Általános Iskola

nívós kórusai és néptánc csoportja a városi, megyei, országos és külföldi rendezvényeken

is részt vesznek. „A tanulás-tanítása” módszer beépült az oktató- nevelı munkájukba. A

Belsı gondozói rendszer (BGR) kialakításán dolgoznak. A város három általános iskolája

között jó együttmőködés alakult ki. A községek iskolái közül a mikro-körzeti társulások

által fenntartott intézmények oktató-nevelı szakmai munkája jó. Ilyen a kutasi, a lábodi, a

somogyszobi, a taranyi és a görgetegi általános iskola. Ezekbe az iskolákba olyan

községekbıl járnak gyerekek, ahol a községek több szempontból is hátrányos helyzetőek,

ebbıl következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzető. A

legtipikusabb hátránytényezık: a szegénység, a munkanélküliség, a szülık alacsony

iskolázottsága és a lakhatási körülmények. Éppen ezért mindenütt kiemelt feladat:

• a mőveltségi hátrányok leküzdése, felzárkóztatás,

• a társadalmi beilleszkedés segítése, a cigány tanulók szocializációja,

• az egészséges életmód igényének kialakítása,

• a természet szeretete és védelme,

• fokozott gyermekvédelmi tevékenység.

Fontos a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintı szociális és érzelmi

képességének fejlesztése (viselkedéskultúra, szociális kompetencia).

A személyre szabott fejlesztı feladatok alkalmazása megpróbálja az

esélyegyenlıség lehetıségét megteremteni minden gyermek számára, mivel évrıl-évre

növekszik a sajátos nevelési igényő tanulók száma. Több iskolában folyik integrációs

oktatás, képesség kibontakoztató felkészítés és felmenırendszerben magyar nyelvő cigány

kisebbségi oktatás. (Pl. Háromfán a tanulók 30%-a a cigánykisebbséghez tartozik, de más

községekben is magas a számuk.)



2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele

A Rinyamenti Kistérségi Társulás oktatási intézményeibe a bejáró tanulók száma

növekedést mutat az elmúlt 3 évben. A kis falvakban mőködı tagiskolákban elvégzik a

gyermekek az alsó tagozat ott lévı osztályait, majd az „anyaintézményben” folytatják a

felsıbb évfolyamokat. Az adatok arra utalnak, hogy ezek a gyermekek adják a bejáró

tanulók számát. Más a helyzet Nagyatád esetében. Nagyatád város Bolhás (1-8. osztály) és

Ötvöskónyi (5-8.osztály) tanulóinak alapfokú oktatását biztosította társulás keretében.

2007. június 1-tıl Bolhás, Nagyatád, Ötvöskónyi községek intézményfenntartó társulás

keretében mőködtetik a Nagyatádi Közoktatási Intézményt, mely biztosítja a három

település alapfokú nevelését-oktatását (1-8 osztály). Ezzel Ötvöskónyi alsó tagozatos

iskolája megszőnt. A 2007/2008-as tanévben 114 gyermek jár be Nagyatád 3 általános

iskolai intézményegységébe a (társulásból) Bolhásról és Ötvöskónyiból. A város általános

iskoláiba járnak még be olyan településekrıl is gyermekek, ahol mőködik, iskola 1-8.

osztállyal (Lábod, Kutas, Segesd, Somogyszob, Tarany, Háromfa) sıt intézményfenntartó

társulásban vannak más községgel (Beleg, Szabás, Nagykorpád). Annak egyik oka, hogy

nemcsak a társulás falvaiból járnak ide iskoláskorúak az, hogy a kistérség központjában

nagyobb a munkalehetıség, így a környezı falvakból is sokan a városba járnak dolgozni.

Biztosabbnak látják a szülık, ha gyermekük is oda jár iskolába, ahol a munkahelyük van.

Több szülı és gyermek nagyobb lehetıségeket lát a városi iskolákban (mővészeti oktatás,

sport lehetıségek, stb.), színvonalasabbnak tartja az itteni oktatást.

Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy míg szinte valamennyi intézmény esetében

csökkenı a bejáró gyermekek száma, addig a városba bejárók száma töretlenül növekszik,

miközben ott is csökkenı gyermeklétszám figyelhetı meg.



0

200

400

600

800

1000

1200

A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben az összlétszámhoz viszonyítva

2005 Össz.létsz. 171 258 205 1130 167 234

2005 Bejáró 27 131 71 226 24 29

2006 Össz.létsz. 167 251 204 1108 160 231

2006 Bejáró 29 122 69 238 26 27

2007 Össz.létsz. 171 245 205 1100 151 229

2007 Bejáró 36 123 61 268 29 46

Görgeteg

Kutas LábodNagya

tád

Somogyszo

b

Háromfa-

Tarany

7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból

Az iskolákba bejáró tanulók nagy többsége iskolabuszon utazik egyik településrıl a

másikra. Reggel önállóan, illetve kisérıvel érkeznek az iskolákba a gyermekek, hiszen a

buszmegálló az intézmények elıtt vagy közelében van. A délutáni visszautaztatás

szervezetten történik, hiszen egy idıben hagyják el az intézményt, kísérı-tanár felügyelete

mellett. A 2007/2008-as tanévtıl iskolabusszal oldja meg Ötvöskónyi Önkormányzata a

bejárást gyermekei számára. Belegbıl, Kisbajomból, Szabásról is iskolabusszal érkeznek a

kutasi iskolába a tanulók. A buszon minden esetben felügyelı felnıtt tartózkodik. Háromfa

és Tarany közös fenntartású intézményében a 7. és 8. osztályok utaztatása szintén

iskolabusszal történik, tanári kísérettel, ettıl a tanévtıl. A Nagyatádon dolgozó szülık az

alsó tagozatra járó gyermekeiket nagy számban saját személygépkocsival szállítják az

iskolába és haza, vagy együtt utaznak buszon, vagy vonaton. A bejárás legnagyobb

távolsága maximum 20 km, így a jogszabályban elıírt idıkeret betartható.



13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya

Települési intézmények

Más településrıl bejáró gyermekek száma az

iskolákban

Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes

létszámhoz viszonyítva

2005 2006 2007 2005 2006 2007

Nagyatád 226 238 268 20% 21% 24%

Somogyszob 24 26 29 14% 16% 19%

Segesd 2 3 - 0,8% 1,2% -

Kutas 131 122 123 51% 49% 50%


2 - - 10% - -

Szabás /Kutasnak tagiskolája/

- - - - - -

Lábod 71 69 61 35% 34% 28%

Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája/

- - - - - -

Görgeteg 27 29 36 15% 17% 21%


- - - - - -

Tarany - 1 - 0,7%

Háromfa /telephely/ 29 27

-

46 28% 27%

-

20%

Összesen : 512 515 563 20,8 21,3 23,4


2.2.3. Intézményi létszámok

Az általános iskolák számított kihasználtsága – az alapító okiratban szereplı

férıhely és a tényleges létszám összevetése alapján – kistérségi szinten 77%. Jó a

kihasználtság a kistérség általános iskoláiban a következı településeken: Nagyatádon 93%-



os, Segesden 86%-os és Taranyban- Háromfán 88%-os. Belegben, Görgetegen 80% alatti,

Somogyszobon, Nagykorpádon 70% alatti és Kutason, Rinyaszentkirályban 60% alatti a

kihasználtság. Az elızı három évben hasonló az évenkénti kapacitás kihasználtság, mivel

a gyereklétszám csökkenése következtében évente osztálycsoportokat szüntettek meg. Így

118-ról 112-re változott az általános iskolai osztályok száma, azaz hattal lett kevesebb. A

tanulók létszáma 63-mal kevesebb. 2480 fırıl 2417 fıre csökkent három év alatt. A

kihasználtsági mutató csökkenı Kutas, Somogyszob és a Nagyatád-Babay iskolái esetében,

azonban az osztályok száma csak a Babay iskolában csökkent eggyel 2007-re. Háromfa-

Tarany kettıvel, Lábod, Nagyatád, Segesd eggyel-eggyel csökkentette az osztályai számát.

(2. számú melléklet) Az egyes településekre vonatkozó létszámadatokat és kihasználtsági

mutatókat is a 2. számú melléklet tartalmazza. Az intézmények kihasználtsági mutatók

javításán az önkormányzatok intézményi összevonássokkal, illetve férıhelyszám

módosításokkal igyekeznek javítani. Gyermeklétszám bıvülése csak átcsoportosításokkal,

a kis, gazdaságtalan intézmények megszüntetésével lehet.

Az általános iskolai osztályok száma 112, tehát az egy osztályra jutó átlag létszám

22 fı, ami megfelel az országos átlagnak. Az egy osztályra jutó átlaglétszám legnagyobb

Nagyatádon~ 26 fı. A legkisebb Rinyaszentkirályon 14 fı és Szabáson 15 fı, mivel

ezekben a tagiskolákban csak alsó tagozat mőködik összevontan.

Az általános iskolák tantermeinek a száma 149. Az 2007. október 1-jei statisztika

alapján a tanulólétszám 2417 fı. Az egy teremre jutó tanulólétszám 16 fı, mely kedvezıbb

az országos átlagnál, ami 21 fı/terem.

Jelenleg az általános iskolákban az elsı osztályosok száma 9%-kal kevesebb, mint

e tanévben végzı 8. osztályosok száma. A különbség 28 tanuló és ez a tanulócsoportok

kistérségi átlag létszáma alapján kb. egy osztállyal kevesebb. A 2008/2009-es tanévben a

7. és 8. osztályos tanulók létszáma magasabb lesz, mint a helyükre várhatóan az elsı

osztályokba belépık száma. Jelenleg az alsó tagozatos tanulók száma is kevesebb, mint a

felsısöké. Ez azt mutatja, hogy a következı 5 évben további öt osztály megszüntetésére

lesz lehetıség. Várhatóan tovább csökken még az általános iskolások száma, tehát tovább

romlik a kihasználtsági mutató a kistérség általános iskoláiban.

Az általános iskolákat fenntartó önkormányzatok látva a tanulók létszámának

alakulását az intézményeikben- hasonlóan az óvodákhoz-, áttekintették nevelési-oktatási

koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település



intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást

hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább:

• Nagyatád, Bolhás, Ötvöskónyi;

• Somogyszob, Kaszó, Bolhás;

• Kutas, Beleg(tagiskola 1-4 oszt), Kisbajom, Szabás(tagiskola 1-2 oszt)

• Lábod, Nagykorpád (tagiskola 1-4 oszt), Rinyabesenyı;

• Görgeteg, Rinyaszentkirály (tagiskola 1.-3. oszt);

• Tarany, Háromfa, Bakháza települések iskolái.

Az intézményfenntartó társulások központjai: Nagyatád, Somogyszob, Kutas,

Lábod, Görgeteg, Tarany. Segesd község önkormányzata önállóan látja el a település 1-8

osztályos tanulóinak alapfokú oktatását.

2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban

14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma

Település iskolái 2004-ben távozó tanulók száma

2005-ben távozó tanulók száma

2006-ban távozó tanulók száma

Lábod 9 5 -

Segesd 8 6 -

Tarany- Háromfa - - 4

Kutas 14 8 4

Görgeteg 3 8 4

Somogyszob - 6 -

Nagyatád- Bárdos iskola

5 9 8

Nagyatád- Babay iskola

- 5 9

Nagyatád- Árpád iskola

6 5 6

Összesen: 45 52 35




A táblázatból jól látható, hogy változó évenként az intézményekbıl távozó tanulók

száma az elmúlt három év átlagában 44 fı/év. Ez évente közel kétosztálynyi tanulót jelent.

A kistérséghez legközelebb Kaposváron, Barcson és Csurgón van hat és nyolc

osztályos középiskola a megyében. A szülık ezt a korosztályt még nem szívesen engedik

el a közelükbıl, ezért ritkán, vagy esetenként élnek ezzel a lehetıséggel. Tehát az

elvándorlást ez nem befolyásolja.

A fı mozgás a mikro-térségi központoknál van. A tanulólétszámok itt a

legmagasabbak. A kistérségben kevés a munkalehetıség, ezért a szülık költözése miatt

évente, általában kiegyenlítıdik az érkezı és távozó tanulók száma.

A távozók többsége évfolyamonként általában 1-2 fıt tesz ki.

Az elvándorlás okai:

− Segesd, Kutas, Nagyatád-Babay esetében 7. és 8. évfolyamon 2-3 fı távozik, mert

16. évét betöltötte és magántanulóként vagy felnıttképzésben, folytatja

tanulmányait.

− Egy- két esetben a szülık a tanulási vagy magatartási problémák miatt váltanak

iskolát.

− Elıfordul, hogy az iskola program kínálata- tanulmányi, sport, mővészeti képzés-

miatt történik a váltás.

Az általános iskolák viszonylag probléma mentesen átjárhatóak. Minden esetben a fogadó

iskola igazgatója dönt a tanuló átvételérıl a törvényesség betartásával.

Sajátos nevelési igényő tanulók

15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben

Intézmények

Iskola tanulóinak létszáma

(fı)

Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı)


aránya (%)

2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007

Beleg 23 22 23

Görgeteg 171 167 171 27 29 31 15,7 17,3 18,1

Háromfa 104 99 34 34 32,6 34,3



Intézmények

Iskola tanulóinak létszáma

(fı)

Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı)


aránya (%)

Kutas 258 251 245 25 29 31 9,6 11,5 12,6

Lábod 205 204 205 2 3 7 0,97 1,47 3,4

Árpád 415 408 419 41 36 51 9,8 8,8 12,1

Bárdos 425 433 423 11 18 24 2,5 4,1 5,6

Nagyatád

Babay 290 267 258 10 6 16 3,4 2,2 6,2

Nagykorpád 25 20 24 4 16,6

Rinyaszentkirály 14 17 14

Segesd 232 234 240 13 23 40 5,6 9,8 16,6

Somogyszob 167 160 151 15 8 9 8,9 5 5,9

Szabás 21 19 15

Tarany 130 132 14 28 10,7 21,2

Tarany-Háromfa 229 71 31

Összesen: 2480 2433 2417 192 214 284 7,7 8,7 11,8


2006 és 2007 között 70 tanulóval több tanuló kapott határozatot a szakértıi és

rehabilitációs bizottságtól. Jelenleg a törvényi elıírásoknak megfelelıen a szakértıi

vélemények 2007/2008-as tanév végéig érvényesek. Ezen tanulók többsége beilleszkedési,

magatartási és tanulási zavarokkal küzd. Ezek az adatok az országos adatokat is jóval

meghaladják.



A hátrányos helyzető tanulók száma közelíti az összes diáklétszám felét. Ez rendkívül

magasnak tekintendı. Sajnálatos, hogy ez az adat tartósan több évre visszamenılegesen

stagnáló.

16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében

Intézmények Iskola tanulóinak

létszáma Hátrányos helyzető tanulók létszáma

Hátrányos helyzető tanulók aránya

Halmozottan hátrányos helyzető tanulók (2007)

2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya

Beleg 23 22 23 14 14 17 60,8 63,6 73,9

Görgeteg 171 167 171 138 134 140 80,7 80,2 81,8 73 42,6

Háromfa 104 99 53 57 50,9 57,5

Kutas 258 251 245 202 188 178 78,2 74,9 72,6 95 38,7

Lábod 205 204 205 140 131 147 68 64 72 97 47

Árpád 415 408 419 102 61 77 24,5 14,9 18,3 18 4,2

Bárdos 425 433 423 176 89 119 41,4 20,5 28,1 26 6,1

Nagyatád

Babay 290 267 258 64 64 75 22 23,9 29 26 1

Nagykorpád 25 20 24 20 18 16 80 90 66,6 12 50

Rinyaszentkirály

14 17 14 14 17 13 100 100 92,8 7 50

Segesd 232 234 240 124 93 104 53,4 39,7 43,3 53 22

Somogyszob 167 160 151 17 60 60 10,1 37,5 39,7 3 1,9

Szabás 21 19 15

Tarany 130 132 80 96 61,5 78

Tarany-Háromfa

229 140 61,1 83 36,2

Összesen: 2480 2433 2417 1144 1022 1086 46 42 44 505 20,8




17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai

Halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya Az iskolák

tanulóinak összlétszáma

Hátrányos helyzető tanulók létszáma

Halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma Össz.létsz.hoz

HH-s gy.számához

2417 1086 505 20% 46%


A hátrányos helyzető tanulókon belül is kirívóan magas a halmozottan hátrányos

helyzető tanulók száma. Közelítıleg fele, ami komoly ráfigyelést kíván az intézmények

részérıl.

A kistérségben végzett különbözı szociális felmérések kimutatták, a munkanélküliséget a

családok nehéz anyagi helyzetét, a megélhetési gondokat. Ezt mutatja a bejáró gyermekek

összetétele is, hiszen 2007-re 50 % fölé emelkedett a hátrányos helyzető és a sajátos

nevelési igényő gyermekek száma. Ettıl az évtıl jegyzıi kötelezettség a halmozottan

hátrányos helyzető gyermekek nyilvántartása. A kistérség intézményeibe összesen bejáró

gyermekek, és a halmozottan hátrányos tanulók aránya meghaladja a 25%-ot. Nagy feladat

hárul a befogadó iskolákra, e nehézségekkel küzdı tanulók biztonságos és szakszerő

ellátásának tekintetében.

18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele

Tanév Össz. bejáró

HH bejáró

HHH bejáró

SNI bejáró

A HH + SNI-s tanulók aránya az összes

bejáróhoz

2005 512 202 - 38 47 %

2006 515 179 - 40 43 %

2007 563 216 138 75 52 %


Az iskolák felzárkóztató foglalkozások biztosításával és fejlesztı foglalkozások

szervezésével próbálják biztosítani a hátrányok leküzdését. A térség négy (kutasi, segesdi,



görgetegi, háromfai) intézményében nagyon magas a hátrányos helyzető és SNI-s tanulók

száma. Az iskolák vezetıi ezen tanulók számára az esélyt teremtı nevelésnek és

oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı

megszervezését, integrációs felkészítést folytatnak. A programban részt vevı gyermekek

több egyéni fejlesztı képzést kapnak, úgy, hogy a normáltempóban haladók is elfogadják,

segítik az osztálytársaik fejlıdését. Így saját fejlettségi szintje szerint tud fejlıdni

mindenki. Hosszú távon csökken az évfolyamismétlık és az iskolarendszerbıl kikerülık

száma. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a program biztosította.

Azokban az iskolákban – Somogyszob, Nagyatád – ahol az integrációs nevelés nem

központi program alapján valósul meg, fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus külön is

foglalkozik a problémás tanulókkal egyéni fejlesztéseket, felzárkóztató foglalkozásokat

szerveznek a számukra. A tanórákon, tanórákon kívül, külön személyre szabott fejlesztési

terv alapján – mely szakember (fejlesztı pedagógus) irányadásával készül – oktatják

társaikkal együtt a tanulókat.

Az általános iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs

zavaraik korrigálásához, a dyses problémák megelızéséhez a kistérség szakemberei adnak

segítséget. Ezt a feladatot 4 fı logopédus látja el.

A Nevelési Tanácsadó megyei fenntartású intézményként látja el a város és

környéke iskolaérettségi vizsgálatait, terápiás kezeléseit. Az intézmény a beilleszkedési

zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdı gyermekek

problémáinak feltárásával segíti az oktatási intézmények munkáját.

19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások

Fejlesztı foglalkozáson részt vett

Felzárkóztatáson részt vett (korrepetálás)

Alkalmazott szakemberek

2005 2006 2007 2005 2006 2007

158 223 314 637 542 492

Fejlesztıpedagógus,

Gyógypedagógus,

Logopédus




2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi

2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság

A kistérség iskolás tanulóinak elhelyezésére kevés kivételtıl eltekintve régi építéső

épületek szolgálnak. A legrégebbi épület Nagyatádon található, a Bárdos iskola, amely

eredetileg is oktatási célra épült. A legfiatalabb épület is Nagyatádon van a Babay iskola,

amely 1985-ben épült. Az iskolák tantermeinek száma a jelenlegi igényeket meghaladják.

Ennek oka a létszámok csökkenésébıl ered. A legnagyobb iskola a városban van, 3

intézmény-egységbıl áll, melyekben összesen 43 osztályterem és 18 szaktanterem fogadja

a tanulókat. Tizenhat tantermes iskola van Lábodon, és 14 tantermes Kutason. Jelentısebb

még a 12 tantermes segesdi iskola. 8 tantermes a görgetegi, és a taranyi, 9 tantermes a

háromfai iskola. A többi iskolának 1-2 tanterme van.

A kutasi iskolának tornacsarnoka, a többi intézménynek tornaterme, vagy

tornaszobája van. Szabási és a nagykorpádi kisiskolákban egyik sincsen.

Az intézményben fızıkonyha mőködik Lábodon, Kutason, Nagyatádon két

intézményben (Babay és Árpád iskola), Taranyban, Háromfán és Segesden. A nagyatádi

Bárdos iskolának tálalókonyhája és étterme sincs. A közeli kollégium szolgáltatásait veszi

igénybe. Ugyancsak nincsenek ilyen szolgáltatások, Rinyaszentkirályon, Belegben,

Szabáson és Nagykorpádon. Mindegyik intézményt általában az óvoda konyhája szolgálja

ki.

Az épületek fejújítására az önkormányzatok igyekeznek minden lehetıséget

kihasználni. Segesden 2005-ben teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Jelenleg csak néhány

külsı udvari munkálat vár megoldásra.

Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan.

2.3.2. Alkalmazottak

A kistérség általános iskoláiban az alkalmazottak száma az elızı évhez képest 49

fıvel csökkent, 360 fırıl 311 fıre. A pedagógus státuszban lévık száma 22 fıvel (9%-kal)

az egyéb munkatársak száma 27 fıvel (23%-kal) csökkent. (3. számú melléklet)



A pedagógusok számának ilyen arányú csökkenését okozta:

− Az oktatási törvény módosításai, pl.: felemelték 2007. szeptembertıl a

pedagógusok kötelezı órák számát.

− A csökkenı gyereklétszám és az iskolai tanulók óraszámának csökkenése.

− A települések oktatási társulásai, struktúraváltása.

A következı években további kb. 4%-os létszámleépítés várható. A pedagógus

létszámcsökkenés 15 %-os, ami 16 fıt érintett Nagyatádon 2007-ben. A Nagyatádi

Közoktatási Intézmény létrehozása, az áttanítás megszervezése és az elıbb már felsorolt

okok miatt szükséges volt a létszámleépítés. Kutason 14%-os (3 fı), Lábodon 9%-os (2 fı)

volt a létszámleépítés. Segesden, Somogyszobon és Szabáson 1-1 fıvel csökkent a

pedagógusok száma. Szabáson 2 fı helyett 1 fı maradt.

A pedagógus létszám leépítést elsısorban nyugdíjazással oldották meg vagy a

dolgozó saját kérésére történt. Két esetben a nem megfelelı végzettség miatt történt a

felmondás. Néhány fınél feladatkör átcsoportosítást alkalmaztak.

Az egyéb munkatársak: gazdasági vezetı, gazdasági ügyintézı, iskolatitkár,

élelmezésvezetı, konyhai dolgozó, karbantartó, takarító. İk biztosítják a háttérbıl a

mindennapi oktató-nevelı munkához a megfelelı körülményeket. További létszámleépítés

a jelen struktúrában az egyéb munkát végzıknél már veszélyeztetné a napi munkavégzést

vagy bizonyos szolgáltatásokat- pl. gyermekétkeztetést, takarítást- meg kellene vásárolnia

az intézményeknek. További létszámleépítés esetleg struktúra váltás esetén lehetséges.

A pedagógusok száma országosan magas. Ennek egyik mutatója az egy

pedagógusra jutó gyerekek száma. 2005/2006-os országos átlag: 10 tanuló jut egy

pedagógusra. A kistérségi átlag valamivel ettıl magasabb ~ 10,4 tanuló. 2007-ben javult az

egy pedagógusra jutó gyerekek száma, mely ~11 fı lett a létszámleépítés és az intézményi

struktúraváltás következtében.

Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az országos átlag felett van Szabás,

Kutas, Beleg, Segesd, Nagyatád, Rinyaszentkirály, Somogyszob iskoláiban. Az országos

átlagnak felel meg Görgeteg iskolája és átlag alatti a Nagykorpád, Lábod, Háromfa-Tarany

iskoláiban ez a mutató.

Továbbra is szükség van a pedagógus létszám és a tanulólétszám változásainak

figyelembe vételével az iskolaszerkezet ésszerő, gazdaságos és szakmai szempontoknak

megfelelı átalakítására.



Lehetıség szerint a jól képzett, motivált és az eredményes munkát végzı

pedagógusokat kell megtartani és továbbképezni. Fontos, hogy a kistérségben tanuló

diákok egyenlı esélyekkel induljanak a középiskolákba. Ehhez a felsı tagozaton is

törekedni kell, hogy a szakos ellátás 100%-os legyen.

Jelenleg Görgetegen, Segesden, Taranyban- Háromfán, Kutason és a nagyatádi

Babay iskolában, azaz az iskolák 35%-ban nem 100%-os a szakosan leadott órák száma.

Két esetben egy-egy szakon, három esetben két-három szakon nem tudják biztosítani az

elıírt végzettséget. A hiányszakok a következık: angol, történelem, kémia, biológia,

technika, rajz. Fıként a 7.-8. évfolyamon fordul elı, hogy ezt nem tudják biztosítani az

iskolák, pedig a továbbtanulás szempontjából itt lenne a legfontosabb.

Az intézmények vezetıinek egyik lehetısége a pedagógus továbbképzési keretbıl a

hiányszakok pótlása. A továbbképzéseket országos, megyei és kistérségi szinten is igénybe

veszik a kistérség pedagógusai. Az iskolai továbbképzési keretösszegén felül e célra

pályázaton nyert lehetıséget több intézmény is (pl. Segesd, Lábod, Kutas) vagy országos

projektben való részvétellel jutott hozzá új ismeretek elsajátításához (pl. Nagyatád iskolái,

Háromfa). A kistérségi társulás anyagilag is támogatja a szakmai továbbképzéseket. Ez

lehetıvé teszi, hogy helybe lehet hozni a képzéseket, így könnyebb a munkaidıhöz

igazítani és kevesebb idıt kell utazásra fordítani.

Az intézmények elsısorban a szakos ellátottság teljesítéséhez támogatják a

pedagógusokat, a hiányszak megszerzését ösztönzik. Pl. angol, informatika, történelem,

biológia, kémia, rajz, fejlesztı pedagógus.

Az új, korszerő nevelési, tanítási módszerek elsajátításához és a törvényi

változásokat követı továbbképzésekhez járulnak hozzá.

Évente változó a továbbképzéseken résztvevı pedagógusok száma. Az elızı három

év átlaga 135 fı/év, ami a pedagógusok létszámának átlagához viszonyítva 57%. Jellemzı,

hogy évente a pedagógusok több mint fele részt vesz szakmai képzéseken.



20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok

Intézmények

Továbbképzésben résztvevı pedagógusok

száma a 277/1997 (XII.22) Korm.

Rendelet szerint

2005 2006 2007

Beleg 0 0 0

Görgeteg 3 16 4

Kutas 3 21 1

Lábod 21 23 21

Árpád 11 5 4

Bárdos 28 25 33 Nagyatád

Babay 10 0 11

Nagykorpád 1 3

Rinyaszentkirály 1 1 1

Segesd 26 40 22

Somogyszob 5 10 8

Szabás n.a. n.a. n.a.

Tarany-Háromfa 4+3 8+12 19


A különféle képzések típusait az egyes intézményenként a 4. számú mellékletben

mutatjuk be.

A kistérség intézményeiben 220 pedagógus tanít az általános iskolákban. Ebbıl 14

fı egyetemi, 206 fı fıiskolai végzettséggel rendelkezik. Több diplomával rendelkezik

~33%, azaz 72 fı. A szakvizsgázott pedagógusok száma 31 fı, ebbıl 24 fı közoktatás

vezetı. Szakértıi végzettsége 5 fınek van. Magas a más településekrıl a munkahelyére



bejáró pedagógusok száma, 49 fı, mely a pedagógusok létszámának 22 %-a. Ez a

települések szempontjából nem elınyös.

A hiányszakok kivételével a pedagógusok és a vezetık végzettsége jónak

mondható. A több diplomával rendelkezık tanítói és tanári végzettséggel rendelkeznek. Ez

szakmai szempontból kedvezı, a 2008 szeptemberétıl bevezetésre kerülı nem

szakrendszerő oktatáshoz.

2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai

Az iskolák mőködtetési költségeinek szerkezete az óvodákkal megegyezı. Ezen

költségek tekintetében is változó mértékő, de jelentıs önkormányzati önerı szükséges az

ellátáshoz. Arányaiban azonban ez kisebb mértékő, mint az óvodáknál, azonban

összegszerőségében a feladat jellegébıl fakadóan értelem szerően nagyobb.

Iskolák kiadásai és a normatív támogatás változásai 2005-2007

-

100 000 000

200 000 000

300 000 000

400 000 000

500 000 000

600 000 000

700 000 000

Görge

teg

Három

faKuta

s

Lábo

d

Nagya

tád

Ötvösk

ónyi

Seges

d

Somog

yszo

b

Taran

y

2005 Összköltség

2005 Normatíva

2006 Összköltség

2006 Normatíva

2007 Összköltség

2007 Normatíva

8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból



Általánosságban évenkénti folyamatos költségnövekedés a jellemzı, de figyelmet

érdemlı, hogy a kisiskolák költségnövekedése kiugróan magas. (Beleg, Ötvöskónyi,

Nagykorpád, Szabás) Ma már ezek közül Ötvöskónyiban megszőnt az iskola, a többi pedig

tagintézményként mőködik tovább.

- 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000

Beleg

Görgeteg

Háromfa

Kutas

Lábod

Nagyatád

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Segesd

Somogyszob

Szabás

Tarany

Iskolák egy f ı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban

2007

2006

2005

2004

2003

9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

Az egy fı pedagógusra jutó költségeknél is mutatkozik a folyamatos növekedés.

Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy milyen mérető tantestülettel dolgoznak az egyes

intézmények. A kisebb tantestületeknél ugyanis magasabb az egy pedagógusra jutó

költség.



-

1 0

00

00

0

2 0

00

00

0

3 0

00

00

0

4 0

00

00

0

5 0

00

00

0

6 0

00

00

0

7 0

00

00

0

Beleg

Görgeteg

Háromfa

Kutas

Lábod

Nagyatád

Nagykorpád

Ötvöskónyi

Segesd

Somogyszob

Szabás

Tarany

Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intéz ményekben

2007

2006

2005

2004

2003

10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból

2.3.4. Programkínálat

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 44§ (1) bekezdésében leírtaknak

megfelelıen a kistérség minden alapfokú oktatási intézményében a nevelı és oktató munka

a fenntartó által elfogadott és jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. Az iskolák a

pedagógiai programjukat, annak részeként-a Nemzeti Alaptanterv alapján- Helyi tantervet

készítettek. E dokumentumok a törvényi megfelelés alapján a helyi igényeket,

körülményeket figyelembe véve fogalmazza meg azokat a pedagógiai elképzeléseket,

ajánlásokat, melyek tartalmazzák a tanulóik nevelési-oktatási szükségleteit, szüleik

igényeit és a nevelıtestület lehetıségeit.



21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei

Intézmények Intézményi sajátosság

(arculat ) Minden intézményben

cél és feladat

Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob/

- Alapfokú mővészeti oktatás

● Kézmőves tanszak

● Néptánc tanszak

Révkomáromi János Általános Iskola /Kutas/


Szabás /Kutasnak tagiskolája /

- Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása

Kótai Lajos Általános Iskola /Lábod/


-„Erdei iskola projekt” alapján a környezeti nevelés kiemelt terület.


- Roma kisebbségi oktatás magyar nyelven

- Alapfokú mővészeti oktatás (néptánc)

Általános Iskola és Óvoda /Görgeteg/



- Cigány kisebbségi nevelés – oktatás

- Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) színjáték, makett, papírtárgy-készítı tanszakok

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48.§-ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések.

Ezen kívül, minden iskola biztosít tanulói számára:

-logopédiai ellátást

-gyógy-testnevelés ellátását

A logopédiai ellátást saját szakemberével biztosítja (Tarany-Háromfa ), kistérségi szolgáltatást vesz igénybe az összes többi intézmény.

Gyógytestnevelés ellátása saját szakemberrel történik Nagyatád, Tarany-Háromfa, Somogyszob





cél és feladat


Háromfa /telephely/


- Cigány kisebbségi oktatás

- Kompetencia alapú oktatás

- Projektoktatási módszer

- MAG programban való részvétel

IV. Béla Általános Iskola és Óvoda /Segesd/

-Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása

-Diáksport-egyesület Tollaslabda Szakosztály

- Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) néptánc, kézmőves, zene, dráma tanszakok

Nagyatádi Közoktatási Intézmény

- Alapfokú mővészetoktatás:

• Képzımővészeti ága (grafika, festészet, papír-makett készítı, és textil tanszakok

• Zenemővészeti ág (szolfézs, hegedő, gordonka, zongora, fafúvós, rézfúvós, zenetörténet, kamarazene, szintetizátor)

- MAG programban való részvétel

- Adaptiv tanulásszervezés

- Sportiskolai oktatás

- Emelt szintő ének – zene oktatás

- Diáksport egyesület





cél és feladat

- Cserkészet

- Néptánc oktatás

- BGR


Alapfokú mővészetoktatás

Az alapfokú mővészetoktatást - Nagyatád Város Önkormányzata fenntartásában -

2007. júniusáig két önállóan mőködı intézmény biztosította.

A zenei nevelés alakításában nagy szerepet töltött be a Városi Zeneiskola. Az

intézményben vonós, fúvós és zongora tanszakok mőködnek és zenei elıképzés is folyik.

Az intézmény szívesen fogadja a kistérségbıl bejáró tanulókat, rugalmasan alkalmazkodik

azok közlekedési igényeihez. Bejáró növendékek Lábodról, Taranyból, Belegbıl, Kutasról,

Görgetegrıl, Szabásról, Ötvöskónyiból, Bolhásról és Somogyszobról is igénybe veszik a

zeneiskolai oktatást. Az egyes mővészeti képzéseken résztvevık számát a csatolt 5.számú

melléklet mutatja.

2005/2006 tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskolában képzımővészeti

alapfokú mővészetoktatás indult négy tanszakkal: festészet, grafika, papír-makett és textil

tanszakon. Folyamatos az érdeklıdés a gyerekek és szülık részérıl, hiszen a nívós

kiállítások, a rajzpályázatokon elért sikerek az oktatás eredményességét tükrözik.

Az alapfokú mővészeti oktatást folytató mindkét iskola az átszervezést követıen a

Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe szervezıdött.

Alapfokú mővészetoktatás folyik még más szervezési formában Görgetegen

(kihelyezett telephelyeként) a szegedi Táltos Mővészeti Iskolának, színjáték, makett,

papírtárgy-készítı tanszakokon, illetve Somogyszobon kézmőves és néptánc tanszakon.

Segesden ugyancsak szerzıdéses formában biztosítanak alapfokú mővészetoktatást 4

tanszakon: néptánc, kézmőves, zene és dráma. 2007/2008-as tanévtıl a Kadarkúti iskolával

kötött megállapodás alapján biztosítja a Kótai Lajos Általános Iskola a mővészeti oktatást

néptánc szakágban.



22. Táblázat Idegen nyelvoktatás

Angol nyelvet tanul

Német nyelvet tanul

Csak angol ny. oktatás

Csak német ny. oktatás

Angol és német ny. oktatás

2005 654 944

2006 660 919

2007 638 922

Segesd, Görgeteg, Háromfa- Tarany, Somogyszob Kutas, Nagykorpád

Lábod, Nagyatád (3intézmény egységében)


A kistérség minden 1-8 osztályos általános iskolájában folyik – idegen

nyelvoktatás. Segesden csak angolul tanulhatnak a gyerekek. Öt intézményben

Görgetegen, Háromfán-Taranyban, Somogyszobon, Nagykorpád és Kutason – csak német

nyelvet oktatnak. Két nyelv (angol és német) közül választhatnak a diákok Lábodon és

Nagyatád 3 intézmény-egységében. 6 iskolában, csoportbontásban szervezik az órákat. 1

településen már 2.osztálytól választható, 8 iskolában 4. osztálytól folyik tanórán

nyelvoktatás, 1 helyen 5. osztálytól.

23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint

Végzettség szerint Angol nyelv Német nyelv

6. osztályig taníthat 7 fı 3 fı

8. osztályig taníthat 1 fı 7 fı

Összesen: 8 fı 10 fı


A nyelvtanári ellátás még mindig nem megfelelı. Hiányoznak a 7. és 8.

osztályokba tanári végzettséggel rendelkezı angol szakos nevelık. Az angol nyelv

térhódítása ellenére sem tudják a kistérség iskoláiban a nyelvet megfelelı végzettségő

szakemberek oktatni. Változatlanul hiányszaknak számít.



24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya

Tanév Tanulók összlétszáma

Informatikai oktatásban

tanórán részesülı

tanulók száma

Informatikai oktatásban szakköri

foglalkozáson részesülı tanulók

száma

Informatikai oktatásban részesülık

aránya az össz. létszámhoz viszonyítva

2005 2480 939 560 60 %

2006 2433 1123 607 71 %

2007 2417 1544 342 78 %


A mai kor követelménye, a gyermekek legkedvesebb tantárgya közé tarozó -

számítástechnikai ismeretek oktatása – informatika. A fenti adatok is tükrözik, hogy évrıl-

évre nı a számítástechnikai ismereteket elsajátító tanulók száma. Az intézményekben,

nagyobb számban tanórai kereten belül, a tantervi elıírásoknak megfelelıen történik az

informatika oktatása. Szakköri foglalkozáson azok a gyermekek vesznek részt, akiknek

nem szerepel még az órarendjében, mint tantárgy, viszont szabad idejükben szívesen

ismerkednek számítástechnikával. Jellemzı, hogy 6. osztálytól már minden iskola óratervi

tantárgyként szerepelteti a számítástechnikát, 1. és 2. osztályban a szakköri keret, 3. és 4.

osztálytól már 4 – 4 iskolában tanórán is oktatják. Minden intézmény rendelkezik az

oktatáshoz legszükségesebb tárgyi és személyi feltételekkel. A legkorszerőbb technikai

eszközökkel Somogyszob és Háromfa iskolái rendelkeznek (Pld. Interaktív tábla).

A Rinyamenti Kistérség iskoláinak pedagógusai a kor követelményeinek

megfelelve, törekednek a legújabb pedagógiai módszerek elsajátítására –továbbképzéseken

való részvétellel, továbbtanulással – és annak átadására tanítványaik számára. 2003-tól a

holland – magyar MAG (Megelızés – Alkalmazkodás – Gondoskodás) program által

elsajátított adaptív oktatási módszerek alkalmazásával oktatják tanulóikat, az NKI két

intézményegységében és a Háromfa telephelyő iskolában. A kistérség területén már az

elızı tanévekben ismerkedtek a nevelık a kooperatív tanulási technikákkal, és a projekt

módszerrel, melyeket alkalmaznak is. Területünkön, Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti

Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat intézményében 2006 óta,

uniós pályázat segítségével folyik kompetencia alapú oktatás, az 1 – 3. osztályban olvasás



– szövegértés, az 5 – 8. osztályokban informatika, matematika, földrajz, történelem,

biológia, kémia , német oktatás.

Az oktatási intézmények pedagógiai programjaiban fontos szerepet kellett kapnia a

- Kt. 48.§ -ának megfelelıen - az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési

programjának. A kistérségi iskolákban törekednek a környezet ismeretén és személyes

felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten történı a

tanulók életvitelét meghatározó elvek kialakítására. Tananyaghoz kapcsolódó

környezetvédelmi elıadásokat szerveznek, tanórán kívüli foglalkozásokon, táborokban

nevelik a környezet szeretetére, megóvására a tanulókat.

2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások

Az iskolák a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 53.§- ának megfelelıen

a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat

szerveznek, napközi,tanulószoba, szakkör, konzultáció, speciális , illetve kiegészítı

ismeretek átadása céljából.

25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások

Tanórán kívüli foglalkozások Tanévek Összes

résztvevı Résztvevı/összes

létszám

2005 1457 58%

2006 1416 58% Napközi - tanulószoba

(alsó – felsı)

2007 1355 56%

2005 1250 50%

2006 1454 59%

Szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás,énekkar,mővészeti csoport,énekkar 2007 1267 52%

2005 1284 50%

2006 1333 54% Sportkörök, sportfoglalkozások

2007 1284 53%




Az egyes intézményekre vonatkozó részletes adatokat a 6.számú mellékletben mutatjuk be.

A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a napközi, illetve tanulószoba

szerepét. Jó lehetıséget biztosít a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos, SNI-s

tanulókkal való foglalkozás lehetıségére. Ezeknek a tanulóknak a szülei általában nem

tudnak segíteni a tanulásban gyermekeiknek, az otthoni körülmények nem biztosítják a

tanulási lehetıségeket .Ezért mondhatjuk, hogy a délutáni foglalkozásoknak ezek a formái

„esélyegyenlítı” többlettörıdés egyik módja. Az utolsó három évet tekintve az összes

tanuló több mint 57%-a vette igénybe a napközit, vagy tanulószobai foglalkozásokat.

Ezeken a délutáni órákon mindig szaktanár segíti a diákok munkáját.

Magas az aránya (átlagosan 54%) a más tanórán kívüli foglalkozásoknak is

(szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi

kirándulás, énekkar, mővészeti csoport, énekkar,). A fenti foglalkozásoknak,

rendezvényeknek a célja a tanulók aktivizálása, tanuljanak meg együtt, ugyanakkor

egymás mellett, a kiemelkedı képességő és a hátrányos helyzető gyermekek szerepelni. Ne

csak az osztályközösségben találjanak társakat, legyen esélyük más csoportokban is

tevékenykedni, ezzel mintegy felkészíteni ıket a felnıtt életre.

A kistérség területén nagyon szeretik a gyermekek a sportot, ehhez kapcsolódó

versenyeket, rendezvényeket. Ezt a megállapítást támasztják alá a sporttal kapcsolatos

programokon való részvételi arányszámok is. Jó esélyt biztosít minden diáknak a sport a

fizikai képességek fejlesztésére, az egyéni eredmények elérése, sikerélményt nyújt akkor

is, ha esetleg, ha a tanulmányi eredmény nem olyan jó. A bajnokságok, megmérettetések

alakítják a versenyszellemet és a csapatszellemet.

A megyei és országos diáksport versenyekre a kistérségi diáksport bizottság által

szervezett versenyeken résztvevı egyéni és csapatversenyek elsı helyezettjei jutnak

tovább. Ezek a versenyek évente több sportágban kerül megrendezésre, melyekre a

kistérség minden intézményébıl, nagy számban neveznek. A legnépszerőbb sportágak:

atlétika, labdarúgás, kézilabda, játékos sportverseny. Nagyatád, Lábod, Kutas, Háromfa,

Görgeteg, Segesd iskolái képviseltetik magukat a Góliát McDonald’s FC Országos

Diáksport Egyesületben és az általuk szervezett versenyrendszerben. A Sport XXI.

Program labdarúgás és kézilabda sportágaiban érintett csapatok: Segesd, Lábod és a NKI

Babay és Árpád iskola. A labdarúgásban az MLSZ irányítóként és mindkét sportágban a

NUPI finanszírozóként vesz részt.



2.4. Szakszolgálatok

A pedagógiai szakszolgálatok ellátásának széles körét biztosítja a térség

központjában, a Nagyatádon mőködı, megyei fenntartású intézmény a Nevelési

Tanácsadó. Az ı szolgáltatásait kiegészítve kerül sor kistérségünk területén a

szakszolgálati tevékenységek közül logopédiai és gyógytestnevelési feladatok ellátására.

2007. június 30.-ig a logopédiai szolgáltatást a város alkalmazásában tevékenykedı 1 fı

logopédus és 1 fı gyógypedagógus látta el a Rinyamenti Kistérség Többcélú

Önkormányzati Társulásával kötött megállapodás alapján a társult települések

intézményeiben. Az óvodáskorú és iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi

kommunikációs zavaraik gyógyításához a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre

álltak. A térségközpontban történt intézményi átszervezés érintette ezen szolgáltatások

szervezését, mivel a Nagyatádi Közoktatási Intézmény keretében létrehozásra került a

Pedagógiai Szakszolgálat, melynek alkalmazottjaiként biztosítják továbbra is az eddigi

szolgáltatásokat a szakemberek.

26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007

Települések 2005 évi logopédiai

esetek száma 2006 évi logopédiai


esetek száma

Beleg 3 6 6

Bolhás 3 4 4

Görgeteg - 14 15

Háromfa 14 20 24

Kisbajom 1 3 3

Kutas 28 30 30

Lábod 16 8 12

Nagyatád 111 84 114

Nagykorpád 6 6 5

Ötvöskónyi 3 6 11

Rinyabesenyı 1 2 0



Települések 2005 évi logopédiai



esetek száma

Segesd 16 13 43

Somogyszob 9 14 15

Szabás 11 - 3

Tarany 7 20 18

Összesen: 229 230 303

Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból

A logopédiai szakszolgáltatás feladatait jelenleg két fıállású logopédus látja el, és

segíti munkájukat két szakember megbízási szerzıdéssel. Ez az ellátási terület jelenleg

lefedett.

A gyógytestnevelés biztosítását az alábbiak szerint végezték, ill. végzik:

Kutas község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés

szakképzettségő testnevelı tanár látta el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a

tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait.

Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés

szakképzettségő testnevelı tanár látta el Somogyszob, Segesd és Ötvöskónyi községek

iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait.

Nagyatád város általános iskoláiban foglalkoztatott gyógytestnevelés

szakképzettségő testnevelı tanárok vezették a Nagyatád, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád,

Lábod, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály és Tarany községek iskoláiban a tanulók

gyógytestnevelési foglalkozásait. Ez év szeptemberétıl a Tarany- Háromfa

intézményekben saját szakember foglalkoztatásával biztosítják az ellátást.



27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007

Gyógytestnevelési foglalkoztatást biztosító

iskolák

2004/2005-ös

tanévben ellátásban résztvevı tanulók

2005/2006-os


2006/2007-os


2007/2008-as

tanévben ellátásban részesülık

tanulók

Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

Nagyatád

33 fı

33 fı

40 fı

49 fı

Babay József Általános Iskola Nagyatád

8 fı 8 fı 13 fı 32 fı

Bárdos Lajos Általános Iskola46

Nagyatád

63 fı 88 fı 64 fı 30 fı

Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob

51 fı 3 fı 46 fı 38 fı

Révkomáromi János Általános Iskola

Kutas

5 fı Nem

megoldott Nem

megoldott Nem

megoldott

Tarany (Tarany+Háromfa)

– – 27 fı 63+71

Összesen: 160 fı 182 fı 190 fı 283 fı


A táblázatból látható, hogy Kutason nem megoldott a gyógytestnevelés. A

kistérségi igény az itt ismertetett adatoknál nagyobb arányú, de részben szakemberhiány,

részben szervezési és finanszírozási gondok miatt nem megoldott az igények teljes körő

kielégítése.



2.5. Szakmai szolgáltatások

Kistérségünk területén fontos szerepet tulajdonítunk a pedagógiai szakmai

szolgáltatások biztosításának. A hatékony, színvonalas nevelési- oktatatási feladatok

ellátásának biztosítása érdekében térségünkben munkaközösségeket mőködtetünk.

Ezeknek „történeti” gyökerei vannak. 2001. februárjában alakult meg a Nagyatád

Környéki Óvodák Vezetı Óvónıi Munkaközösségege és mőködött 2004. novemberéig.

Ekkor szervezıdött be a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulás

szervezeti kereteibe.

A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő szervezésére az iskolák által

a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltató Társulás 2003. február 19-én

alakult. Tagjai voltak: Nagyatád, Beleg, Görgeteg, Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod,

Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany. A megalakulásig csak az igazgatói

munkaközösség mőködött a társulás területén. Az állandóan változó törvényi feltételek

miatt fontos volt a pedagógusok tájékoztatása, felkészítése. Erre legjobb terepnek a

kistérség látszott, ahol a pedagógusok hasonló környezetbıl jöttek, hasonló problémákkal

küszködtek. Az egymástól tanulás módszerét alkalmazták, és külsı elıadókat hívtak. A

SZAK 2004 pályázaton 581. 000 Ft-ot nyert a társulás, mely segítette a tevékenységi

körének bıvítését. A kistérség pedagógusainak továbbképzéseit, pl. helyben tudta

megoldani. Az igazgatói munkaközösségek mellett mőködtette az osztályfınöki és az alsó

tagozatos munkaközösségeket, ezzel is segítve a kistérség általános iskoláiban az

eredményesebb nevelı-oktató munkát. Ennek a szakmai szolgáltató társulásnak a feladatait

vállalta a többcélú társulás. Továbbra is mőködteti az iskolaigazgatói, óvodavezetıi,

osztályfınöki és alsó tagozatos munkaközösségeket, szakmai tanácskozásokat,

továbbképzéseket szervez.

Feladatuk:

• pedagógiai munka eredményességének mérése, értékelése, segíteni a helyi és

térségi közoktatási feladatellátást,

• szakmai tapasztalatcserék, az oktatási és pedagógiai módszerek megismertetése,

terjesztése,

• pedagógiai, szakmai információk győjtése, ırzése, feldolgozása, használatba

átadása, tájékoztatás,



• közremőködés programok, tervek készítésében, szakmai, jogi, közgazdasági

információk közvetítése,

• pedagógusok önképzésének, továbbképzésének segítsége, szervezése,

• tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása,

• tanulóközösségek, diákönkormányzatok segítése.

28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények

Óvodák Általános Iskolák

Általános Iskola és Óvoda Görgeteg

Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda /Görgeteg tagóvodája/

Görgeteg Általános Iskola és Óvoda


Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája

Kutas Révkomáromi János Általános Iskola

Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda és Beleg Óvodai Intézményfenntartó Társulás


Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája

Szabás /Kutas tagiskolája

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat


Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája

Lábod Kótai Lajos Általános Iskola

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat

Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda


Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda

Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája

Somogyszob

Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda



Bolhás Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob tagóvodája/

IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda, Segesd

Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda


A Rinyament Kistérség többcélú önkormányzati Társulása 2005 évtıl a

munkatervük alapján támogatásban részesíti a munkaközösségeket. Az óvodai

munkaközösség évenként 300.000 Ft támogatásban részesült. Az iskolai munkaközösség

pedig 2006-tól évi 500.000 Ft anyagi támogatást használhatott fel a programjai

szervezésére.

2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban.

A nevelési-oktatási intézmények számára a minıség a kitőzött céloknak való

megfelelést, a minıségbiztosítást a minıség megırzésének stratégiáit jelenti. Az

intézmények iskolai szolgáltatói színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres

mérés, értékelés, ellenırzés, partneri igényfelmérés és elégedettségmérés melynek

végrehajtását, szabályait a pedagógiai programban és az intézményi minıségirányítási

programban fektettek le.

A kistérség minden iskolájában az IMIP-ben meghatározottaknak megfelelıen

elégedettségi vizsgálatokat: fenntartói, szülıi, tanulói, dolgozói és egyéb partnerek

tekintetében (pl. Tőzoltóság, Mővelıdési Ház,stb.) végeztek.

29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Fenntartói 9 3 4 4 5 1 6

Szülıi 9 3 4 4 6 2 6

Tanulói 9 4 6 4 6 3 5

Dolgozói 8 1 3 3 4 2 4

Egyéb partner 4 1 3 2 4 1 4




Az iskolák 2005-ben végeztek legszélesebb körben elégedettségi vizsgálatokat.

2007-ig legtöbbször a tanulók körét kérdezték meg. Egyaránt fontos volt számukra a

szülık és a fenntartó véleménye is. Kevesebbszer vizsgálódtak a dolgozók és egyéb

partnerek között.

A visszajelzések eredményeit az iskolák figyelembe veszik az intézményi

önértékelésnél az éves munkatervük kialakításakor és a következı éves tervezésnél.

A MIP helyzetelemzésének egyik legfontosabb eleme a SWOT analízis. A

kistérség iskolái is elkészítették, négy területet vizsgálva.

Az intézmények erısségeiknek tartják általában:

• könnyen megközelíthetıek, biztonságos környezetben sok zöld területtel

rendelkeznek

• jók a tárgyi feltételeik így, az eszközellátottság erısíti az oktató-nevelı munkát

• bensıséges munkahelyi légkör

• megfelelı szakos ellátottság

• szakkörök sokfélesége

• iskolán kívüli partnerkapcsolatok ápolása

• szülıkkel való kapcsolattartás

• gyermekközpontúság

• fokozott odafigyelés a gyermekekre

• egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás

Az iskolák arculatának sokszínőségére utalnak az oktatási-nevelési célok

meghatározásaiból adódó egyedi erısségek:

• kompetencia alapú nevelés-oktatás

• integrációs program

• egészséges életmódra nevelés

• hagyományápolás

• idegen nyelvek oktatása

• számítástechnikai oktatás

• önálló szakszolgálat mőködtetése



Gyengeségként megjelölt legjellemzıbb vonások az intézményekben:

• tárgyi feltételek, eszközök

• tornaterem, ebédlı hiánya

• rossz szociális helyzető családok – sok HH-s és HHH-s gyermek

• kevés, vagy nincs szülıi ráfigyelés – nem érdeklıdnek a szülık

• egyre több a fegyelmezetlen gyermek

• tiszteletlen viselkedés, kultúrálatlan magatartás megjelenése

• kommunikáció a helyi társadalom felé

Veszélyként megfogalmazták az iskolákban:

• a veszélyek gyökerének a romló gazdasági helyzetet tartják

• a közoktatás finanszírozásában történı állami szerepvállalás csökkenését jelzik

• pénzügyi megszorításokat éreznek az önkormányzatok felöl intézményeik tárgyi

ellátottságait illetıen

• vidéki iskolák az anyagi, megélhetési, rossz szociális körülményeket jelölik meg

• minden intézmény megállapítása a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám

• egyre nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdı a HH-s és HHH-s tanuló diák

• a tanulók szüleinek alacsony iskolázottsági szintjébıl következıen kevésbé

partnerek a szülık.

• kevésbé figyelnek a szülık a gyermekeikre

• egyre több iskolában jelenik meg a tanuláshoz való viszony romlása, a tanulók

durva magatartása

Egyéni arculatnak megfelelı lehetıségek:

• mindennapos testnevelés

• téli – nyári tábor

• sportiskola, utánpótlás nevelés

• mővészeti iskolák

• integrációs és kompetenciaalapú oktatási bázis intézményé válás

• DÖK programok



Meghatározó közös pontok a gyermekek igényeinek kielégítése minden szinten:

• alapkészségek fejlesztése

• felzárkóztatás

• tehetséggondozás

• kompetencia alapú oktatatás

• együttmőködési készség – empátiafejlesztés

• gyermekcentrikusság

• személyre szóló fejlesztés

A fenti feladatok ellátására szakmailag felkészült, innovatív pedagógusra van

szükség. Számukra lehetıséget kell biztosítani, hogy minél több továbbképzésen

vehessenek részt. Az iskoláknak ki kell használniuk az egymás felé nyitásból adódó

lehetıségeket. Az egymástól való tanulást elıtérbe kell helyezni. Jobban kell erısíteni a

külsı kapcsolatokat. Ki kell építeni, vagy tovább kell szélesíteni a partnerek körét.

Szükségletek meghatározása a legutolsó szülıi és fenntartói igényfelmérés

tükrében:

Szülıi igények:

• Önálló ismeretszerzés képességének a fejlesztése

• Oktatást segítı eszközök bıvítése, korszerősítése

• Iskolai épületek felújítása, karbantartása

• Második idegen nyelv tanulásának lehetısége

• Mővészeti oktatás legyen az iskolában

• A vidéki iskolákban is valósuljon meg a városi iskola szolgáltatásaival egyenrangú

oktatás

• Sikeres legyen a továbbtanulásra való felkészítés

• Szép, esztétikus iskolai környezet kialakítása és fenntartása



Fenntartói igények:

• Korszerő, használható ismeretek biztosítása

• Olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a tanulók jól érzik magukat

• Szellemileg, testileg, erkölcsileg egészséges gyermekeket neveljenek az iskolák

• Az oktatás minıségének fenntartása, új módszerek alkalmazása

• A tanulók – képességeihez mérten – a továbbtanulási mutatói eredményesek

legyenek

• Versenyeken való eredményes részvétel

• Idegen nyelv és informatika oktatás hatékonyságának növelése

• Átlagtól eltérı képességő tanulók fejlesztése / felzárkóztatás – tehetséggondozás/

• Kiemelt területen kezeljék az iskolák az alapkészségek fejlesztését

• Az iskolák jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülıkkel

• SNI-s, HH-s,HHH gyermekekkel való törıdés, foglalkozás



III. AZ ISKOLAI SZOLGÁLTATÁSOK

EREDMÉNYESSÉGE

3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében

Az országos kompetencia mérés célja a magyar és nemzetközi értékelési

hagyományokat követve a diákok kulturális eszköztudásának feltérképezése. Ennek

keretében az olvasás- szövegértési képesség és a matematikai mőveltség felmérésére került

sor. Fontos ez azért, mert a közoktatásból kikerülı diák akkor tudja majd megállni a helyét

az életben, ha az információkat képes megérteni, befogadni, értelmezni s azokról

véleményt alkotni.

Minden év májusában a 4. 6. 8. és a 10. osztályban tanulók körében történik a

kompetenciamérés. Az utolsó mérés melyrıl adataink vannak 2006. májusában volt.

3.1.1. Olvasás, szövegértés

Az olvasás – szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre

való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és

képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.

A diákok olvasás – szövegértési képességének vizsgálata központi szerepet játszik

az iskolai tanulás eredményességében. Jelentısen befolyásolja, hogy hogyan olvasnak,

hogyan értenek meg különbözı típusú szövegeket. A kompetencia vizsgálat az olvasás –

szövegértési képesség gyakorlati alkalmazását helyezi elıtérbe. A mérésben olyan

feladatok szerepelnek, amelyekkel a mindennapi élet különbözı területein találkozhatnak a

tanulók.



30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei

Szövegértés 2004 2006 2004 2006

6. évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam

Árpád 510 - 513 504

Babay 479 - - 434

Bárdos - - 527 526

Lábod 469 454 502 469

Kutas 471 465 479 459

Segesd - - - 466

S.szob 456 - 471 488

Tarany-Háromfa

472+449 421+429 462+437 405+438

Görgeteg 397 442 448 387

Nagyatádi Kistérség

479

Országos 497

Község 467

Város 494

Dél-Dunántúl 493


A 2004-es adatokhoz képest 2006-ra tovább romlott a szövegértési képesség

eredménye. A fenti táblázatból látható, hogy a nagyatádi kistérség tanulóinak a

szövegértési mérési átlaga az országos átlag alatt van 2006-ban. A kistérségi átlagnál is

kevesebb a Nagyatád-Babay, Lábod, Kutas, Segesd, Tarany-Háromfa és Görgeteg

iskoláiban. Az országos átlagnál jobb az eredménye a Nagyatád-Árpád és Bárdos iskola

tanulóinak. A kistérségi átlag felett van a somogyszobi iskola eredménye.



3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás

A matematikai mőveltség az egyénnek az a képessége, mely által értelmezi és érti a

matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és képes úgy

használni tudását, hogy saját életének valós szükségleteit helyesen oldja meg, és a

társadalom hasznos, aktív és együttmőködı tagjává válik.

Az iskolai matematika oktatás célja: megtanítani a diákokat a matematika

használatára. Az embernek olyan matematikai mőveltségre van szüksége, amely segíti

eligazodni, helytállni a gyorsan változó világban. A matematikai ismereteket praktikus

helyzetekben kell alkalmazniuk, ezért a felmérés a tanulóknak azon képességeit vizsgálja,

amelyek megmutatják, mennyire tudják a matematikai mőveltségüket felhasználni a

mindennapi életben.

31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei

Matematika 2004 2006 2004 2006

6. évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam

Árpád 509 - 490 491

Babay 480 - 447 431

Bárdos - - 499 502

Lábod 473 452 461 452

Kutas 426 412 471 449

Segesd - 433

S.szob 475 522 506

Tarany-Háromfa

439+444 423+440 457+441 385+458

Görgeteg 401 425 436 370

Nagyatádi Kistérség

468

Orsz.átl. 494



Község 465

Város 490

Dél-D. 490


A matematika kompetencia mérés eredménye a Nagyatádi kistérségben az országos

átlag alatt volt 2006-ban, mely a 2004-es mérés eredményétıl is gyengébb. A két városi

(Árpád,Bárdos) és a somogyszobi iskola tanulóinak az átlaga jobb a kistérséginél, a többi

intézmény tanulói mind gyengébben teljesítettek.

3.1.3. A hozott (családi) érték index

A családi háttér – index a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a

szülık iskolai végzettségébıl, az otthoni tanulást segítı eszközök mennyiségébıl és a

család anyagi jólétét jelzı tárgyak meglétébıl számítanak ki.

A mérésekkor a családok és az iskola is kérdıívet töltött ki, mely a tanulók

szociokulturális hátterére és az iskolában a tanár és a tanuló helyzetére adott választ.

Az iskolai eredmények értékelésekor minden esetben fontos figyelembe venni a

hozott (családi) értéket.

A kistérségben is a tanulók teljesítményét legnagyobb arányban befolyásolta:

• a szülık iskolai végzettsége,

• a családban a könyvek száma,

• a vagyontárgyak közül a meghatározó volt a számítógép.



3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés)

A pedagógiai hozzáadott érték fogalma gyorsan népszerővé vált a

szakirodalomban. Meghatározása egy-egy oktatási folyamat elején és végén mért

teljesítmény-, illetve képességszint különbségének az összevetésével, vagy mérés esetén a

releváns háttéradatok felvételével, statisztikai úton való becsléssel történhet. A társadalmi

egyenlıtlenségek hordozójaként a szülık iskolázottsági mutatója mellett sok egyéb,

általában kulturális mutatót vizsgálnak még.

Összegzés

Az országos méréseken a kistérségi iskolák tanulói összességében az országos átlag

alatt teljesítettek, részben rajtuk kívül álló okok miatt, ami további célok kitőzését,

megvalósítását helyezi kilátásba.

A gyengébb teljesítés okai pl. hogy az iskolák tanulói összetétele az évek múlásával

egyre romlik. Ez betudható annak is, hogy a szociális háttér is romlik. Egyre nı a

hátrányos helyzető tanulók száma, s mivel tudjuk, hogy az otthoni körülmények igen

meghatározók a képességek kialakulásában, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a

tanulási esélyek javítására. A kistérség iskoláinak a mutatói is azt igazolják, hogy a jó

felszereltségő és nagyobb gyakorlattal rendelkezı iskolákban a hátrányos helyzető

gyerekeknek is jobb a teljesítménye, mint a kevesebb eszközzel és gyakorlattal rendelkezı

iskolában.

Az oktatás finanszírozása mind nagyobb terhet ró a helyi önkormányzatokra, ami a

csoportbontások megszüntetéséhez vezetett. Ennek következtében még nehezebb lesz a

teljesítmény javítása.

A kistérség iskolái mit tettek eddig:

− A kötelezı országos méréseken részt vettek.

− Az el nem küldött dolgozatokat kijavították, de nem minden esetben értékelték.

− Pályázat keretében kompetencia alapú oktatás folyik Háromfán.

− A kistérség iskoláinak több munkaközössége óralátogatáson és szakmai

beszélgetésen vett részt a háromfai iskolában.

− Az iskolák szakmai módszertani anyagokat vásárolnak és ezeket a tanórákon

felhasználják.



− A nagyatádi Árpád és a Babay iskolában a 2006/2007-es tanévben a felsı tagozatos

tanulókkal a nevelık fejlesztı tantárgyi programokat teszteltek véleményeztek az

OKI felkérésére.

3.2. Eredményesség a versenyek tükrében

A kistérség általános iskolás korú tanulóinak összetétele heterogén, de vannak

nagyon jó képességő, tehetséges gyermekek is akik tanulmányi versenyeken kiváló

teljesítményt nyújtanak.

Az általános iskolákban cél az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása.

A felzárkóztatásra szoruló gyermekek ellátása mellett nagy kihívás a tehetséges tanulók

figyelemmel kísérése, fejlesztése. Nem csak a kiemelkedı képességő diákok tudásának

továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti,stb.) vetélkedık,

versenyek, hanem lehetıséget adnak a tanulmányaikban gyengébb eredményt produkáló

gyermekek személyiségének kibontakoztatásához. Minden tanévben elsı fordulóban az

intézmények házi versenyek keretében mérettetik meg tanulóikat. Az itt jó eredményt elért

gyermekeket felkészítik tanáraik az iskolán kívül szervezett – városi, kistérségi, megyei,

országos – versenyekre.

32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya

2005 2006 2007 2005 2006 2007

Versenyek Össz.

létszám

Versenyen

résztvevı

Össz.

létszám

Versenyen

résztvevı

Össz.

létszám

Versenyen

résztvevı

A versenyen résztvevık és az összlétszám aránya

Iskolai 966 1020 824 38% 41% 34%

Kistérségi 719 789 758 28% 32% 31%

Megyei 541 522 470 21% 21% 19%

Országos

2480 211

2433 216

2417 329 8% 8% 13%


Iskolai szinten a 3 tanévben átlagosan a tanulók 38%- a próbálta ki tudását.

Kistérségi szervezéső versenyeken átlagosan a gyermekek 30%-a vett részt. Nagyobb

megmérettetést jelentettek a megyei versenyek, ahová átlagosan a diákok 20%-a jutott el.



Igazán kiemelkedı teljesítmény az iskola, a felkészítı nevelı és a tanuló számára az

országos versenyeken való részvétel, melyen kistérségünk területérıl az összes tanulói

létszámhoz viszonyítottan, átlagosan 10% vett részt az elmúlt 3 tanévben.

Nem csak a versenyzı tanulók száma magas, versenyeredményeket is áttekintve

megállapítható, hogy sok gyermek, sokféle területen mérettett meg. Kiemelkedı

eredményeket értek el mind a reál (matematika, fizika, kémia), mind a humán (olvasás,

nyelvtan, mesemondó) területeken. Az egyéni képességfejlesztés további sikereit mutatták

a mővészetek (rajz, zene) helyezései. Külön ki kell emelni a mozgást (néptánc, divattánc),

a sportágak szinte minden formájában nyújtottak eredményeket a tanulók. A vidéki iskolák

tanulói jól szerepeltek az egyéni versenyen. Megállapítható, hogy a csapatversenyeken

nagyobb számban és szép helyezéseket szereztek. Megfigyelhetı, hogy a városi általános

iskolák arculatát tükrözik a versenyek eredményei is. Nem véletlen a sok sport eredmény,

hiszen évekig emelt szintő sportoktatás folyt, jelenleg sport iskolaként mőködik a Babay

József Ált. Isk. Intézményegység, mely a pedagógiai programjában az utánpótlás-nevelést

tőzte ki céljául. Ezt a tevékenységet erısítik még a városban mőködı diák-sport

egyesületek is. A mővészeti versenyekre való felkészítést - az emelt rajzoktatást évek óta

biztosító, jelenleg alapfokú mővészetoktatás képzımővészeti ágának tanszakain - végzik az

Árpád Fejedelem Ált. Isk. Intézményegységének szakemberei. A másik meghatározó

mővészeti ágon elért I. helyezések a zene- iskolában folyóeredményes hangszeres oktatást

tükrözik a térségbıl idejáró növendékek számára. A zenéhez kapcsolódik az éneklés, a

kórus szereplések melynek eredményeit ugyancsak egy oktatási intézmény, a Bárdos Lajos

Ált. Isk. Intézményegységének emelt szintő ének – zene oktatása alapozta meg.

Többségében ennek az iskolának a diákjai érték el a néptánc Arany minısítéseit évrıl évre.

A versenyeredmények értékelésénél ki kell emelni az Árpád F. Iskola kiemelkedı

matematika, fizika, számítástechnika helyezéseit, mind megyei, mind országos szinten.

(70. számú melléklet)

A versenyeken való magas részvételi arány, az elért eredmények azt bizonyítják,

hogy a kistérség minden iskolájában nagyon odafigyelnek a felzárkóztatás mellett, a

tehetség fejlesztésére, a gyermekekben rejlı sokszínőség megtalálására.



3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében

A középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon van jelen. Két középfokú

tanintézmény mőködik. A Nagyatádi Szakképzı Iskola a megyei önkormányzat

fenntartásában, míg az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a városi önkormányzat

fenntartásában végzi a középfokú oktatási feladatokat.

3.3.1. Gimnázium

A több mint 50 éves múlttal rendelkezı Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola

gimnáziumi érettségire és felsıfokú továbbtanulásra készíti fel a nagyatádi és környezı

településen élı fiatalokat. Az elmúlt évek során átalakította a szülık, tanulók, és a

munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzési szerkezetét. Ennek megfelelıen az emelt

szintő nyelvoktatás, az informatika, a gépész és a turizmus szakmacsoportos oktatás került

be az új képzési szerkezetbe. Az 1994/1995. tanévtıl indították a hatosztályos gimnáziumi

képzést, melyet 2006/2007. tanévtıl már nem tudták folytatni, mivel a jelentkezık száma

ezt nem tette lehetıvé. A négy osztályos képzésben minden évfolyamon szerepel olyan

szakközépiskolai osztály, amely mőszaki és gazdasági szakterületekre képez tanulókat. A

szakközépiskolai képzés keretében középfokú szoftverüzemeltetı, gépipari

számítástechnikai technikus, idegenforgalmi technikus, ápolási asszisztens és ápoló

képzést folytat. Az oktatási az intézmény a 2004/2005. tanévtıl indított olyan 9. osztályt,

ahol nyelvi és informatikai elıkészítı képzést biztosít. A 2007/2008. tanévtıl sport-osztály

indítását engedélyezték az intézménynek.

33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében

Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola

2005 2006 2007

Az iskola tanulóinak létszáma

423 444 471

Iskolai osztályok száma összesen

18 18 20

Alapító okiratban rögzített maximális tanulólétszám

550 550 550



Kapacitás kihasználtság (%)

82,36 80,72 85,64


A felnıttoktatás területén, a „HÍD” szakképzés keretében 2 évfolyamos ápoló

képzést folytatnak, melynek gyakorló bázisát és a szaktárgyak oktatását Nagyatádi kórház

biztosítja. Az intézményben a 2007/2008. tanévben 42 pedagógus oktat. A tanulói létszám

– 471 fı- bizonyítja, hogy az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola képzési

szerkezete egyre vonzóbb a kistérségben élı tanulók számára.

A felvételi eredmények is jól mutatják, hogy a tanulók 80-90%-át veszik fel a felsıoktatásba.

34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok


2005 2006 2007

Egyetem 21 30 34

Fıiskola 29 24 27

Felsıfokú szakképzés

2 4 19

Nem tanul tovább

1 2 1

Egyéb 24 20 7


3.3.2. Szakképzı iskola

A Nagyatádi Szakképzı Iskola széles profilú, rugalmas oktatási kínálatot nyújtó

szakképzı iskola, melynek beiskolázási területe Nagyatád és környéke. Az intézmény



többcélú, ahol az egységes, közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerinti (szakiskolai és

középiskolai) tananyag és követelményrendszer alkalmazásával folyik képzés.

Képzési irányok (évfolyamok):

• Nyelvi elıkészítı évfolyam

• Szakmai alapozás és elıkészítés

• Érettségire történı felkészítés + szakmacsoportos alapozás

• OKJ szerinti, alapfokú iskolai végzettséghez illetve alapmőveltségi vizsgához kötött

szakmai vizsgára történı felkészítés

Szakközépiskolai képzés: /képzési idı: 4 + 2 év (érettségire való felkészítés + szakképzés)

• Szakmacsoport: Kereskedelem, Marketing, Üzleti adminisztráció

• Idegen nyelv: angol, német, felkészítés emelt szintő érettségi vizsgára

A szakképzési évfolyamon kereskedı képzés folyik.

Érettségi utáni szakképzést folytatnak: kereskedı (2 év), kereskedelmi ügyintézı (1 év),

vállalkozási ügyintézı (1,5 év).

Az intézményben a 2006/2007. tanévben 36 pedagógus oktatott, 446 tanulót.

35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı)

Nagyatádi Szakképzı iskola

2005 2006 2007

Egyetem - - 5

Fıiskola 4 6 2

Szakközép 51 46 30

Felsıfokú szakképzés

- - 2

Nem tanul tovább 44 26 37

Egyéb - - -


Az iskola igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági igényekhez, profiljából is

ered, hogy legtöbben a szakmai képesítés megszerzését követıen próbálnak elhelyezkedni.



3.3.3. Kollégiumi ellátás

Az oktatásban résztvevı tanulók kollégiumi elhelyezését egyetlen, a városi

önkormányzat által fenntartott József Attila Kollégium biztosítja, melynek épületét a

2006/2007. tanévben teljesen felújították, címzett támogatásból. A kollégium

szolgáltatásait a városban mőködı két középfokú tanintézet diákjait és a sajátos nevelési

igényő tanulók oktatását végzı Éltes Mátyás Általános Iskola növendékeinek egy része

veszi igénybe. A kollégium tanulóinak jelentıs része a kistérség településeirıl érkezik, de a

megye egészérıl fogad diákokat. A kistérséghez tartozó községekben lakik a tanulók 20%-

a.

3.3.4. Szakiskola

Új szín az oktatási palettán a TIT Alapítványi Közép és Szakiskola, mely 1996.

szeptember 1.-én kezdte meg az oktatást. Tanulói zöme érettségit adó gimnáziumi (nappali,

vagy esti) képzésen, alapfokú (szakács, számítógép-kezelı), középfokú (pénzügyi-

számviteli ügyintézı) és emelt szintő (irodavezetı, gazdasági informatikus) szakmai

képzésen vesznek részt. A 2006/2007. tanévben 48 fı nappali, 115 fı esti képzésben vett

részt. Az intézményben 13 fı nappali és 20 fı esti tagozatos hallgató tett sikeres érettségi

vizsgát.

3.4. Eredményesség az érettségin

3.4.1. Gimnázium

Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola legfontosabb célja a sikeres érettségi vizsgára, felkészítés, a fiatalos lendülető, jól felkészült tantestület ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Ezt bizonyítják a diákok érettségi, felvételi eredményei, a két éve bevezetett emelt szintő érettségi teljesítményei, a sok sikeres nyelvvizsga.



36. Táblázat Vizsgaeredmények


Végzıs tanulók száma

Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók Emelt szintő érettségi vizsgát tett tanulók

2005 2006 2007 2005 2006 2007

2005 2006 2007

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

97 99 114 93 95,87 67 67,67 69 60,52 31 31,95 29 29,29 23 20,17


3.4.2. Szakképzı iskola

Az adatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége eredményesen eleget tesz az egyes vizsgakövetelményeknek. Az utóbbi két évben az intézményben nıtt az érettségizı diákok száma. Az utolsó évben pedig javult az eredményesen érettségizık aránya is.

37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben

Nagyatádi Szakképzı iskola

Végzıs tanulók száma

Sikeres szakmunkásvizsgát tett tanulók

Érettségi vizsgát tett tanulók

2005 2006 2007 2005 2006 2007

2005 2006 2007

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

szám

a

arán

ya

129 137 113 97 89,8% 60 80% 67 90,5% 21 76% 40 60% 38 89%


3.4.3. Felsıoktatás

A kistérségben nincs felsıoktatás.



IV. A KÖZOKTATÁS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

ELEMEI A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZ ISE

38. Táblázat SWOT

ERİSSÉGEK GYENGESÉGEK � Forrásbıvítı együttmőködési

szándék

� Pályázati ismeretek gyakorlati

jelenléte, tapasztalati tudása

� Innovációs tevékenység elindult

� Új módszerek fogadására nyitott,

gyermekcentrikus pedagógusok

(kompetencia alapú oktatás,

kooperatív technikák, IKT, IPR)

� Sajátos nevelési igényő tanulók

integrált oktatása gyakorlatában

jártas pedagógusok

� Szakszolgálati ellátás kistérségi

szinten szervezett

� Hagyományok ápolása, kulturális

programok szolgáltatása

� Napközis, tanulószobai ellátás

teljeskörő, igény szerint szervezett

� Szociális támogató rendszerrel

kiépített kapcsolat

� Halmozottan hátrányos, hátrányos

helyzető tanulók száma nı

� Az intézmények tárgyi feltételrend-

szere különbségeket mutat

� Az intézmények kihasználtsága

eltéréseket mutat

� Fenntartói értékelésnél a mérések

gyakorlata kialakulatlan

� források nem elegendık

� Partneri igény, és elégedettségmérés

gyakorlatának kapcsolódása az

értékeléshez

� Akadálymentesítés hiánya

� Emeltszintő oktatás kismértékben

van jelen

� A közoktatási intézmények

felújításra szorulnak

� Tanulók akarati és motívációs

bázisának hiánya nı

� Szakmai szolgáltatás kistérségi

szinten nem teljeskörő

� Szakos ellátottság nem teljeskörő



LEHETİSÉGEK VESZÉLYEK

� Oktatásfejlesztés kistérségi

koordinációjának megvalósítása

� Intézményfenntartó társulást erısítı

pályázati rendszer

� Intézményfenntartó társulások

további szervezése a normatív

támogatások jobb kihasználása

érdekében

� EU többletforrások bevonása a

közoktatási feladatellátásba

� Kistérségi, fenntartói értékelési

rendszer kiépítése

� Kistérségi minıségfejlesztési

rendszer mőködtetése

� Szakmai szolgáltatás kistérségi

szintő szervezése teljes körővé

tétele

� Kompetencia alapú oktatás

megvalósítása, országos fejlesztési

irányok alkalmazása

� Alapkészségek kialakítását

hatékonyan segítı oktatási

programok alkalmazása

� Idegennyelvi, informatikai

ismeretek oktatásának fejlesztése az

elvárásoknak megfelelıen

� IKT (Információs Kommunikációs

Technológiák) elterjesztése a

kistérségben

� Intézmények közötti szorosabb

együttmőködés megvalósítása

kistérségi szinten

� Intézmények fenntartásához nincs

elegendı forrás

� A gyermeklétszám, csökkenése,

stagnálása

� Hátrányos helyzető kistérség

� Az épületek, eszközök folyamatos

fejlesztésére nincs erıforrása a

fenntartóknak

� Pályázati forrásokhoz önerı hiánya

miatt nem juthatnak a fenntartók.

Pályázati források kihasználatlanok

maradnak.

� A fejlesztések összehangolása

nélkül a pályázati források

szétforgácsolódnak

� A pályázati feltételek teljesítésének

bizonytalansági tényezıi:

(utófinanszírozás, elszámolás,

pályázati menedzsment)

� A fenntartói szakmai ellenırzés,

szakmai értékelés hiánya

� Növekvı társadalmi különbségekre

nincs szakmai eszköze az iskolának



Kiemelt erısségek, amelyek a fejlesztéseket segíthetik � Az intézményfenntartók társulási szándéka, a forrás bıvítı

együttmőködés érdekében

� Szakmai szolgáltató intézmény multiplikatív tevékenysége

� Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása

gyakorlatában jártas pedagógusok

� Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége

� Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus

pedagógusok

� Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP)

Kiemelt gyengeségek, amelyek a fejlesztést gátolhatják � A közoktatási intézmények felújításra szorulnak

� A kötelezı eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források

nem elegendık

� Szakos ellátottság nem teljes körő

� Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nı

A fenntartói tanügy-igazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai

értékelés hiányzik

39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek

Lehetıségek Veszélyek

Erısségek � Forrás bıvítı

együttmőködési

szándék

� Intézményfenntartó

társulást erısítı

pályázati rendszer.

� EU többletforrások

bevonása a

közoktatási

feladatellátásba.

� Szétforgácsolódó

fejlesztési források-

„mindenkinek jusson

valami” elv

alkalmazása

� Integrációs társulás

szervezıdése

elindult

� Kompetencia alapú

oktatás elkezdıdött,

elterjedıben,

� Növekvı társadalmi

különbségekre nincs

szakmai eszköze az



iskolának

� Sajátos nevelési

igényő tanulók

integrált oktatása

gyakorlatában jártas

pedagógusok

� Alapkészségek

kialakítását

hatékonyan segítı

oktatási programok

alkalmazása

� Hátrányos helyzető

kistérség

� Szakszolgálati

ellátás kistérségi

szintő szervezettsége

� Oktatásfejlesztés

kistérségi

koordinációjának

megvalósítása

� Intézmények

fenntartása

forráshiányos

� Új módszerek

fogadására nyitott,

gyermekcentrikus

pedagógusok

� Kistérségi, fenntartói

értékelési rendszer

kiépítése

� A gyermeklétszám,

csökkenése,

stagnálása

� A fenntartói szakmai

ellenırzés, szakmai

értékelés hiánya

� Az intézmények

pályázási ismerete

(HEFOP)

� Integrációs

intézményhálózat

létrehozását

támogató pályázati

rendszer

� Pályázati

forrásokhoz önerı

hiánya miatt nem

juthatnak a

fenntartók.

� Pályázati források

kihasználatlanok

maradnak.

Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek

A közoktatási intézmények

felújításra szorulnak

� Intézményfenntartó

társulások további

szervezése a

normatív

támogatások jobb

kihasználása

érdekében

Az épületek, eszközök

folyamatos fejlesztésére

nincs erıforrása a fenntar-

tóknak



A kötelezı eszközökre, fej-

lesztésekre az intézményi

források nem elegendık

EU többletforrások bevoná-

sa a közoktatási feladatellá-

tásba

Pályázati forrásokhoz önerı

hiánya miatt nem juthatnak

a fenntartók. Pályázati forrá-

sok kihasználatlanok marad-

nak

Szakos ellátottság nem tel-

jeskörő

Intézmények közötti együtt-

mőködés megvalósítása kis-

térségi szinten

A fenntartói szakmai elle-

nırzés, szakmai értékelés

hiánya

Tanulók akarati és motíváci-

ós bázisának hiánya nı

Kompetencia alapú oktatás

megvalósítása, országos

fejlesztési irányok alkalma-

zása

Növekvı társadalmi különb-

ségekre nincs szakmai esz-

köze az iskolának

A fenntartói tanügyigazga-

tási, szakmai ellenırzés,

szakmai értékelés hiányzik

Kistérségi, fenntartói értéke-

lési rendszer kiépítése

A gyermeklétszám,

csökkenése, stagnálása

4.1. A kistérség közoktatása

A kistérség településeinek közoktatási intézményrendszerét, kapacitásait, szakmai

feltételrendszerét vizsgálva, választ kapunk arra, hogy jelenleg mennyire képesek eleget

tenni kötelezı közoktatási feladataik ellátásának, a velük szemben megfogalmazott

igényeknek, az Európai Unio pályázati feltételeinek, a közoktatás stratégiai

célkitőzéseinek, törvényes mőködés fenntarthatóságának. Ennek érdekében kérdıíves

felmérést készítettünk, amely a kistérség települései, intézményfenntartó társulásai által

ellátott közoktatási feladatok szakmai hátterét, infrastrukturális felszereltségét, pénzügyi

helyzetét értékelte.



4.2. A célok

A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai

Hosszútávon fenntartható

mőködés, integráció

Optimális fenntarthatóság;

Kistérség gyermeklétszáma stagnál;

Képzési tartalmak bıvítésével az erıforrások bıvülnek, új normatívákat lehet bevonni a feladatellátásba

Pedagógusok rugalmas foglalkoztatása, a teljes körő szakos ellátottság megvalósítása

Irányok

Hosszútávon fenntartható

mőködés, integráció

Minıségi nevelés oktatás

Teljeskörő elérhetıség

Esélyegyenlıség



Min ıségi

nevelés-oktatás

Intézményhálózat, infrastruktúra

korszerősítése

Kistérségi szakmai szolgáltató központ létrehozása

Szakszolgálat teljeskö-rően, IKT, IPR, kooperatív technika kompetencia alapú oktatás

Módszertani fejlesztésekkel párhuzamosan

Korszerő, egyéni fejlesztést segítı technikák képzések

elterjesztése

Kistérségi szaktanácsadó és szakértıi hálózat létrehozása, mőködtetése



Teljes körő elérhetıség

A hátrányos helyzetet javító esélyegyenlıséget megvalósító mőködés

A mőködési területen a közoktatáshoz más ágazatok kapcsolódása

Kistérségi szintő, közoktatási szolgáltatás az igények szerint

Méltányosság esélyegyenlıség

A helyi lehetıségek minél szélesebb körő igénybevétele

A gyermek helyben maradjon, és a pedagógus utazzon

Hátránykompenzálás, szociális ágazattal kapcsolódások megvalósítása



A Rinyamenti Kistérség összes óvodás- és iskoláskorú gyermeke minıségi közszolgáltatáshoz jut és biztosított lesz az egyenlı esélyő hozzáférés a nevelési-

oktatási szolgáltatásokhoz.

A közoktatásban költséghatékony mőködés jön létre

Az integrált közoktatási intézmények hosszútávon fenntarthatóak lesznek

Pályázati lehetıség bıvül

JÖVİKÉP



4.3. A fejlesztési célú beavatkozások

40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten

Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten

Célok Beavatkozások területe Intézkedések

Épüljenek ki a kistérség településeinek egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózatok

1. Kistérségi intézményi integrációk létrehozása a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybe vételi lehetıségének figyelembe vételével 2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszerének létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása

A források igénybe vételére alkalmas integrált intézmények létrehozása: a jelenlegi társulások együttmőködésével, újabb társulás kialakításával Az összevont osztályok megszüntetése, ezáltal az infrastruktúra-fejlesztési források igénybevételének biztosíthatósága A kiegészítı normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítása A pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezése

Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények épületek rekonstrukciója,

1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbe- szerzések igényfelmérése 2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése

A tartósan oktatási funkcióra alkalmas épületek állagának felmérése, a beavatkozások tervezése integrációs szinten Pályázatokkal és fenntartói forrásokkal az épületek állagának javítását célzó beavatkozások megvalósítása Az információs társadalom kihívásainak megfelelı oktatás biztosítás érdekében az iskolák ellátása minıségi infrastruktúrával, hardver és szoftver ellátottság fejlesztése.



és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszköz-beszerzés

kistérségi együttmőködéssel és konszenzussal 3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása

Az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása A speciális programok eszközbeszerzésének tervezése A kötelezı eszközjegyzék tartalmának biztosítása

Szakmai hálózatos együtt-mőködés a kistérség integrált intézményei között, és a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása

1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása

Az intézmények tartalmi programjának átdolgozása a következı szakmai tartalmakkal: - óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása - Kompetencia alapú oktatás elısegítése - Integráció, hátránykompenzálás - Együttnevelés, egyéni fejlesztéssel -Emelt szintő oktatás Az IKT alkalmazása mindegyik intézményben A településeken a sport és a közmővelıdési intézményekkel való szakmai kapcsolatok bıvítésének lehetısége A humán erıforrás fejlesztésére közös humán erıforrás fejlesztési terv készítése

Az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszerének kialakítása, horizontális tudásátadás megvalósítása

Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú távú biztosítása

1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének biztosítása mind fizikailag, mind tartalmilag 2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztossága érdekében 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz

Az alapfokú mővészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben Az iskolabusz-hálózat kiépítése A szociális ellátó rendszerrel való szoros együttmőködés kistérségi szinten Utazó pedagógus hálózat, belsı helyettesítési rendszerrel való kiépítése



Prioritások A fenti célok és fejlesztı célú beavatkozások az alábbi prioritásokkal:

• A kistérség úthálózatának specialitásai olyan integrált központok erısítését igénylik, amelyik jól megközelíthetı, a stratégiákban leírt menetidıkkel elérhetı.

• A kistérségi központ Nagyatád oktatási súlyának figyelembe vételével kistérségi megállapodások megkötése annak érdekében, hogy a kistérségi intézményi létszámok is fenntarthatók maradjanak, ugyanakkor Nagyatád közoktatási hozzájárulása se haladja meg a kritikus teherviselés mértékét.

• Nagyatád egyedi oktatási infrastruktúrája nyisson további tartalmi fejlesztési lehetıséget a kistérség számára (felnıttoktatás koordinálása, kompetencia alapú oktatás, hátránykompenzálás, alapfokú mővészeti oktatás).

• A pályázati források igénybe vétele az integrációk tagjai számára valósulhasson meg oly módon, hogy egymást erısítik, nem pedig egymás pályázati esélyeit gyengítik.

• A feladatokhoz szükséges emberi erıforrást hatékonyan lehessen igénybe venni, a képzések és továbbképzések esetében a felesleges párhuzamosságok szőnjenek meg.

• Az integrált intézményrendszer nyújtson nagy egzisztenciális biztonságot a benne dolgozóknak változó munkahelyen való alkalmazással, és egyéb változatos alkalmazási formák igénybe vételével.

• A kistelepüléseken az esetleges intézményátszervezések után lehetıleg maradjon olyan oktatással összefüggı kiegészítı feladata az épületeknek,(napközis ellátás, délutáni órák, alapfokú mővészetoktatás, stb.) amelyre építeni lehet a nem közoktatási célú alkalmazás lehetıségeivel (szociális ellátás, civil közösségi ház, teleház, stb.).



4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához

41. Táblázat Beavatkozások területe

Beavatkozások területe Forrás: Humán SFP Stratégia Forrás: Régiós Közoktatás-Fejlesztési Stratégia

1. Kistérségi intézmények integrációja a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybevételi lehetıségének figyelembe vételével

-Integrált központ fizikailag megközelíthetı legyen.

-Az integráció minden tagintézményébıl közúton vagy vasúton max. 30 perc tiszta menetidıvel elérhetı.

-Az integráció minden tagintézménye tekintetében az általános iskola az oda járó diákok által maximum 15 perc tiszta menetidıvel elérhetı.

Az iskolabusz hálózat mőködése biztosított és elérhetı

Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak.

Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi központokra

2. A közoktatási intézmé-nyek és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszeré-nek létrehozása

Az ellátási területet érintı civil kapcsolati és társada-lomfejlesztési terv.

A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával

3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása

-Az integráció közösen elérhetı virtuális központi elektronikus könyvtárral rendelkezik.

Kistérségi képzés teljeskörő megszervezése, térségi és regionális továbbképzési rendszerbe való bekapcsolódás

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése

Infrastruktúra- és eszközfejlesztés,

közlekedésfejlesztés.

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése kistérségi együttmőködés-sel és konszenzussal

Az integráció földrajzi határai és a szomszédos integrációk földrajzi határai közt, valamint az integráció földrajzi határain belül nem lehetnek olyan települések és közoktatási intézmények, amelyeket nem kértek fel az integrációhoz való csatlakozásra, és amelyek csatlakozási szándékuk ellenére elutasításra találtak.

3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása

A hálózat között biztosított a nagy sebességő elektronikus adatátvitel lehetısége

1. A meglévı tagintézményi Iskolaotthonos ellátás biztosítása minden, az -A régió közoktatási



erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása

integ-rációhoz csatlakozott településen

Helyettesítési rendszer megoldása integráción belül

humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt

-A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával

2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen

Angol nyelv kötelezı oktatása

-Pedagógiai szakszolgálat biztosítása

-Mővészeti alapképzés legalább egy mővészeti ágban

-Igény esetén nemzetiségi képzés biztosítása

-Integrált oktatás alkalmazása

-Kompetencia alapú oktatás biztosítása

-Tehetséggondozó program biztosítása

Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek

3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása

1-4. osztállyal mőködı intézmények emelt szintő oktatással alapfokú mővészetoktatással színesítik oktatás kínálatukat.

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése

1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének bizto-sítása mind fizikailag, mind tartalmilag

-Költséghatékony mőködés valósul meg.

Integrált intézmények munkamegosztása minıségi szolgáltatást nyújtson

Igényekre építı tervezés.

Kistérség valamennyi intézményfenntartó települését lefedik.

Az intézmény épületek felújítás után megfelelnek az ágazati elıírásoknak, és az EU-s szabványoknak egyaránt.

Hatékonyan szervezett, eredményes nevelés-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira

-A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában

2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztosítha-tósága érdekében

Megszőnik az önállóan mőködı osztatlan iskolák önálló mőködése, a változatos szolgáltatásokhoz és speciális szakképzettségő pedagógusokhoz való hozzáférés érdekében integrált többcélú intézmé-nyekhez csatlakoznak.

Az intézményi csatlakozást elutasító intézmények számára fel kell kínálni a szerzıdéses kapcsolatban történı szakmai, munkaügyi, pedagógiai együttmőködést

Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése

A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt

3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz

A speciális szakemberek, szakmai mód-szerek és infrastruktúrák a tanrendbe építetten elérhetık a tagintézmények számára.

Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése



V. KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI TERV 2007-2013

5.1. Keretfeltételek

A kistérségi fejlesztési terv aktualizáltságát, a célok és feladatok koherenciáját

számos országos, regionális feltétel határozza meg.

A Nemzeti Fejlesztési terv I. már elıirányozta azokat a humán erıforrás fejlesztési

alapokat, amelyekre az elkövetkezı 10-11év fejlesztéseit építeni lehet. A HEFOP

programok az oktatás tartalmi, módszertani kultúrájának átalakítását indították el. A ROP

programok az infrastruktúra fejlesztését segítik.

E fejezetben azt mutatjuk be, hogy a kistérség közoktatási fejlesztési elképzelései

milyen uniós, országos, és régiós fejlesztési keretfeltételek mellett válhatnak reálisan

megvalósíthatóvá.

5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények

5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia

Cél: Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas

alkalmazkodásának erısítése

A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének

támogatása a közoktatásban és a szakképzésben

A mővelet célja felkészítés az egész életen áttartó tanulásra a képességek,

kulcskompetenciák megalapozásával, fejlesztésével, karbantartásával.

A mővelet fıbb tevékenységei:

� Az NFT I.-ben már kidolgozott kompetenciaalapú oktatási programcsomagok,

eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörő elterjesztésének támogatása a

hazai közoktatás rendszerében.

� A kompetenciaalapú oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése a helyi

igényeknek megfelelıen. A már kidolgozott oktatási programokat alkalmazó

oktatási intézmények – modellintézmények, hálózatok disszeminációs és

mentorálási tevékenységének támogatása



� A pedagógiai kultúra korszerősítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és

eszközök (pl. IKT) használata széleskörő megismertetésének és elterjesztésének

támogatása.

� A programok sikeres elterjesztése érdekében az intézményvezetés, az

intézményfenntartók és partnereik bevonása, a pedagógusok felkészítését szolgáló

programok megvalósításába

� A sajátos nevelési igényő tanulókat oktató intézmények felkészítése módszertani

szolgáltatások nyújtására az integráltan/inkluzívan oktató intézmények körének

szélesítése érdekében; a módszertani eljárások beépítése a pedagógus-alapképzésbe

� A kultúra iránti fogékonyság minél korábbi kialakítása érdekében erısíteni

szükséges a mővészeti oktatást, a tehetségek felismerését és támogatását

� A kompetenciaalapú oktatási programok között a korszerő egészségfejlesztési

alapismeretek oktatása, valamint a személyközpontú pedagógiai módszerek

alkalmazása is részét képezi a mőveletnek.

A formális oktatási rendszer felnıttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági

szereplıkkel való együttmőködés erısítése

A mővelet célja a 21. század követelményeihez igazodó, a munkaerıpiac és a

társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez alkalmazkodó felnıttképzési rendszer

bıvítése, képzési kínálatának gazdagítása az egész életen át tartó tanulás paradigmájának

szellemében. Ezzel összhangban fontos, hogy az oktatás világából kilépett felnıttek

számára a formális oktatás intézményei a nem-formális és informális tanulás színtereivé is

váljanak. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az intézmények nyitottabbá, befogadóbbá

váljanak a nem-formális és informális úton megszerezhetı tudás befogadására.

A közoktatási és felsıoktatási intézmények mővelıdési és szabadidıs szolgáltató

szerepének erısítése, az oktatási és kulturális intézmények együttmőködésének erısítése

Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele

magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem-

formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális

adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív

tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-

képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések

népességmegtartó képességét.



A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési

szolgáltatásainak fejlesztése.

Az oktatás legszélesebb értelemben felfogott kínálatában rejlı lehetıségek

kiaknázása és helyi-regionális munkaerı-piaci relevanciájának erısítése az egyéni tanulási

befektetések ösztönzését, támogatását igényli. Ennek érdekében az információs

szolgáltatások mellett személyre szabott tanácsadói és kompetencia-fejlesztési elemeket is

tartalmazó pályaorientációs szolgáltatások rendszerének kiépítésére van szükség, Az ilyen

típusú szolgáltatások az oktatási, foglalkoztatási, üzleti, non-profit és más szervezetek

célirányos együttmőködését is feltételezik. Az oktatási rendszert támogató, a napi tanulási

folyamatba épített, a munkaerıpiaci szereplésre felkészítı pályaorientációs rendszer

kialakítását, továbbfejlesztését a lehetséges tanulási utak növekvı száma és a képzési

lehetıségek egyre gazdagabb kínálata is indokolja. A pályaorientáció és tanácsadás

különösen a hátrányos helyzető csoportok számára nyújthat segítséget tanulási pályájukkal

kapcsolatos döntések meghozatalában.

Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése.

Az egész életen át tartó tanulás jegyében új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése

szükséges a hazai oktatásban, melyet indokol az oktatás és képzés nyitottabbá válása, az oktatással

kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztatása valamint a felsıoktatás iránt növekvı érdeklıdés.

A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az

interkulturális nevelés révén.

Az oktatáshoz való egyenlı hozzáférés szempontjából speciális célcsoportnak minısülnek

a nemzeti (nyelvi) kisebbségekhez, bevándorló csoportokhoz tartozó, valamint a határon túli

magyar tanulók. E tanulói csoportok oktatására irányuló tartalmi és módszertani fejlesztések révén

erısödni fog az oktatás társadalmi kohéziós szerepe, és Magyarország hatékonyabban fog

hozzájárulni a Kelet-Közép-Európai térség multikulturális jellegének a megırzéséhez.

Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés

javítása, az esélyteremtés erısítése

Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése.

E mővelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása,

többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény, ill. az ágazat szintjén létrehozandó mérési,

értékelési és minıségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények,

teljesítmények objektív összehasonlítására.



Az oktatásban dolgozók továbbképzése, a pedagógusok munkaerı-piaci

alkalmazkodóképességének javítása.

Az oktatás és nevelés hatékonyságának és eredményességének javítása az oktatási

szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszerősítése módszeres

befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán erıforrásaiba. Kiemelkedı fontossága van a

közoktatásban dolgozó pedagógusok és a felsıoktatásban tevékenykedı oktatók szakmai fejlıdése

erıteljes ösztönzésének és támogatásának. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése, a

hagyományos tanárszerep megváltozása, az informatika és idegennyelvek térhódítása az oktatásban

valamint az átalakuló Nemzeti Alaptanterv és Országos Képzési Jegyzék egyaránt nagy kihívást

jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új követelményekhez való gyors

alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások

széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség. A csökkenı

gyermeklétszám is kikényszeríti a pedagógusok funkcionális repertoárjának a bıvítését.

A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása.

Az oktatás minısége és eredményessége a tanuló diákok és felnıttek szempontjából az

egyéni tanulási utak sikerességén keresztül mérhetı. E tekintetben kiemelkedı jelentısége van az

egyes tanulási szakaszok és a különbözı tanulási formák közötti, - jelenleg Magyarországon

túlságosan gyenge - kapcsolat megerısítésének, az egész életen át tartó tanulás gyakorlati

megvalósításának. Az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése

megköveteli, hogy a különbözı oktatási és képzési formák és szintek az egyént ne csupán a

rendszerben való lineáris elırehaladásra tegyék alkalmassá, hanem tegyék lehetıvé a különbözı

tanulási formák közötti rugalmas átjárást is.

A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása.

Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas

mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések

hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony

létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé

válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas

gazdálkodásra.

A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk

támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése.

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást

átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési

programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló

támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási

rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e



diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a

halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt

programokra is.

A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása.

A mővelet célja a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadó oktatásának, iskolai

integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldása.

Az Oktatási Minisztérium Középtávú közoktatás fejlesztési stratégiája

A startégiának ehelyütt a fentieket kiegészítı, tervünk szempontjából releváns

elemeit emeljük ki.

A stratégia a magyar közoktatás jellemzıit bemutató helyzetelemzés után az alábbi 7

terület fejlesztését irányozza elı:

1. Élethosszig tartó tanulás fejlesztése a kulcskompetenciák révén

2. Az oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése

3. Az oktatás minıségének fejlesztése

4. A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása

5. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése

6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása

7. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának hatékonysága

A közoktatásban megindult, a fenti stratégiák szellemében megvalósított törekvéseit a

közoktatási törvény 2006. 2007. évi változásai is mutatják.

5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban 1

E fenti céloknak való megfelelés volt az elsıdleges mozgatója a közoktatási törvény 2006.

és 2007. évi változtatásának.

A törvénymódosítás céljai:

� a közoktatás hatékonyabb megszervezése,

� a kistérségi társulások ösztönzése,

1 Ehelyütt csak azokat a módosult elemeket érintjük, amelyek közvetlenül hatnak jelen fejlesztési terv céljainak teljesíthetıségére



� az esélyegyenlıség növelése,

� a szakképzés hatékonyságának erısítése,

� a minıség fokozottabb ellenırzése és jutalmazása.

Az egyes többcélú intézmények ezen túl több olyan feladatot is elláthatnak, amit

eddig nem. A családsegítı szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás.

Lehetıség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az

önkormányzatok mozgásterét bıvíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami

(egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba.

Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi

közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol

hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya

eléri a 25 százalékot.

A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetıségeken

kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolák

számára kötelezıvé teszi, hogy továbbmőködési engedélyüket négy évente

meghosszabbítsák.

A Kt. 16. § új (7)-(8) bekezdése lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetve a

többcélú kistérségi társulás a társulási megállapodás alapján a fenntartásában lévı

közoktatási intézményei tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtessen.

A munkaerı gazdálkodás lényege, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek

figyelembevételével az egyes közoktatási intézményekben a munkáltatói jogokat

gyakorolni lehet.

A Kt. 33. § (11)-(12) bekezdésének módosulásával bıvíthetı az egységes

pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, valamint az egységes gyógypedagógiai

módszertani intézmény keretein belül megszervezhetı feladatok köre - szervezeti és

szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - a családsegítı szolgálattal és az

iskola egészségügyi ellátással. A módosítás lehetıvé teszi, hogy a jövıben a nevelési

tanácsadást - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként – az

egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül szervezzék meg. A Kt.



121. § (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott nevelı,- oktató munkához kapcsolódó,

nem közoktatási tevékenységek köre szintén bıvült (közmővelıdési, kulturális,

mővészeti, könyvtári, múzeumi, sport tevékenységek).

A Kt. 53. § (4) bekezdés módosulása alapján lehetıség van arra, hogy a napközis,

illetve tanulószobai foglalkozásokat több iskola tanulói részére, egy iskolában szervezzék

meg. Szintén ilyen lehetıséget ad a Kt. 67. §-a az új (5) bekezdésével a közös szakképzési

évfolyam megszervezése.

A törvénymódosítás meghatározza azokat a létszámhatárokat is, melyek az

alapjául szolgálnak az évfolyam fogalmának, és a költségvetési törvény ezekkel

összhangban megjelöli azokat a kiegészítı támogatásokat, amelyeket e feltételek

teljesítésével lehet igényelni.

Régiós stratégiák

A Dél dunántúli régióban az elmúlt három évben több olyan közoktatás fejlesztési

stratégiai készült, mely hosszú távra határozza meg a régió forrás szerzı képességét, az

intézményhálózatot, ezen keresztül az intézményi struktúrát.

Célok

� A humán szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása - kiemelten a

leszakadó és hátrányos helyzető térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó

integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik

kialakításával.

� A bevont hátrányos helyzető személyek számának növelése a fenntartható szociális

foglalkoztatásban.

� Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai

fejlesztéseinek támogatása.

� Közoktatási és közmővelıdési infrastruktúra integrált fejlesztése.

� Elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos mőködtetése és XXI.

századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelı minıségi

oktatás biztosítása érdekben racionalizálni kell az intézményrendszerek mőködését.

Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerő olyan integrált



intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó

intézményt magában foglalhat.

Az egyéb, nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási

tevékenységeket (pl. bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátó intézményeket is

magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó.

A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó racionalizálási folyamat keretében –

elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos biztosítása érdekében -, a

Dél-dunántúli Régióban olyan integrált –többcélú - intézményi hálózat kiépítését kívánják

megvalósítani, amely a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az

általános iskolákat, valamint a nevelı és oktató munkához kapcsolódó egyéb

tevékenységeket (pl. bölcsıde) ellátó intézményeket is magában foglalhat.

Legfıbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik

kialakítása mikrotérségi szinten.

További cél az is, hogy a régió összes óvodás- és iskoláskorú tanulója minıségi

közszolgáltatáshoz juthasson és ezáltal biztosítható legyen az egyenlı esélyő hozzáférés az

oktatási-nevelési szolgáltatásokhoz (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos

nevelési igényő gyerekeket).

Bıvüljön a régió pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási

intézmények képesek legyenek további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába.

A különbözı programokból érkezı források jól elkülönüljenek, és transzparenssé váljon

felhasználásuk célja és ütemezése.

A különbözı célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a

közoktatási intézmények számára. Javuljon a régiós közoktatási rendszer minısége és

eredményessége, megalapozódjon a gyermeklétszám csökkenésébıl, valamint az aktuális

jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti

háttere. Összhang teremtıdjék az elmúlt egy évben a régió különbözı megrendeléseire

elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között,a régiós oktatáspolitika és a hazai

oktatáspolitika illeszkedése biztosítható legyen.

Összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a

kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek.Biztosítható

legyen a régió közoktatási rendszerének fenntarthatósága. (részlet a régiós fejlesztés

követelményrendszerébıl, készítette a DDRFT megbízásából a Tinta Tanácsadó kft.2007.



A fenti szándékok alapján készült a Humán közszolgáltatások Stratégiai programja

(Humán SFP), valamint az OKÉV megbízásából a régiós közoktatásfejlesztési stratégia

(KFS)

5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP)2

Az SFP a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülve fogalmaz meg célokat, prioritásokat és

intézkedéseket, amelyek a régiós tervezés, és a régióban kiírt pályázatok megalapozását

segíti.

A KKFT szempontjából releváns célok és intézkedések a következık: „Kistérségi

alapon, hatékonyan szervezett, integrált, mindenki számára hozzáférhetı,

esélyegyenlıséget biztosító és alap-és középfokú oktatási rendszer kialakítása és

gazdaságos mőködtetése, melyben a tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi

értelemben elérhetıvé válnak a korszerő oktatási szolgáltatások

Az intézkedés céljai:

� Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás

valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában

foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási,

de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és

egészségügyi intézményekkel.

� Az integrált központok fizikailag megközelíthetık, bennük a hozzá kapcsolódó

intézmények munkamegosztása révén a lehetı legtöbb, és legmagasabb minıségő

szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a

racionális szervezés és az igényekre építı tervezés következtében

költséghatékonyan mőködtethetık.

� A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttmőködı intézmények a

kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik,

ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetık.

22 Készítette: Vitál Pro/ EcoCortex/Forrásközpont /Ilex . Elfogadta a DDRFT 2006. decemberében



� Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike

megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet

követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU

szabványoknak

Az integrált területi humán szolgáltató központok olyan integrált intézmények, amelyek az

oktatási, közmővelıdési és szociális (lehetıség és igény szerint az egészségügyi-

gondozási) feladatokat ellátó kistérségi intézmények integrált együttmőködését jelenti

függetlenül attól, hogy ezek az intézmények fizikailag (területileg) egy településen, vagy

több településen mőködnek-e, jogilag és szervezetileg egy integrált intézményt alkotnak-e,

vagy önálló, de szakmailag együttmőködı intézmények-e.

Fentiekbıl következıen szervezetileg a humán szolgáltató központok:

� jelenthetnek egy településen mőködı többcélú intézményt, amelynek szakmailag

önálló intézményegységei a székhelytelepülésen vannak,

� jelenthetnek egy településen alakult többcélú intézményt, amelynek szakmailag

önálló intézményegységei a székhelytelepülésen kívül más települése(ke)n is

mőködnek,

� jelenthetnek szervezetileg önálló intézményeket, (egy településen, vagy különálló

településeken) amelyek szakmailag együttmőködnek oly módon, hogy a

gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokban kölcsönösen kiegészítik egymást.

� Preferált a szervezeti integráció és egy településen belül minél több funkció

fizikailag is egy ingatlan keretében történı egyesítése.

Integrált központon szakmai tekintetben azt értjük, amelyek az oktatási feladatok

közül legalább az óvodai és általános iskolai ellátást, valamint az alapfokú

mővészetoktatást ellátják, valamint gondoskodnak gyermek-szociális és a szakszolgálati

feladatok ellátásáról, ellátják a sajátos nevelési igényő gyermekek oktatást, és

megszervezik a képesség-kibontakoztató fejlesztı integrált oktatást. Továbbá:

mőködtetnek, vagy szakmai kapcsolatot tartanak fenn egy nyilvános könyvtárral, egy

mővelıdési házzal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal.

A nagyvárosokban több integrált központ alakítható.

Ezen intézmények fenntartója lehet a kistérségi társulás, egy-egy városi

önkormányzat, illetve települések intézményfenntartó társulásai.



A humán SFP indikatív követelményeket is fogalmaz meg a létrejövı

intézményekkel kapcsolatban, amelyek a gyermek és tanulólétszámra, az integrációba

bevont egységek struktúrájára, eszköz és infrastrukturális ellátottságának minimális

szintjére, és az intézmények tanulók általi elérésének idejére vonatkoznak.



5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV)3

OKÉV megbízásából készült Dél dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája

(KFS) szintén támogatja a közoktatás terén a különbözı integrációk létrehozását. A

dokumentum elsısorban a közoktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozóan fogalmaz meg

célokat intézkedéseket.

Ezek közül a legfontosabbak a következık:

� Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés

biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések,

aprófalvak gyermekeire, tanulóira

� Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a

mikrotérségi központokra

� A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a

pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt

� Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi

programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok,

innovációk fejlesztése

� Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és

folyamatos fejlesztése

� Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai

szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási

intézménynek

Összefoglalva:

Mind az országos, mind a régiós fejlesztési stratégiák megerısítik, alátámasztják a

kistérség számára kijelölhetı stratégiai célokat és intézkedéseket

Az alábbi táblázat ezek egymáshoz való illeszkedését mutatja be

3 Készítette: Sipos János, Takács Zoltán, E.Vámos Ágnes.



42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai

A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai Humán erıforrások fejlesztési stratégiája DDROP Humán SFP Dél-Dunántúli KFS

Épüljön ki a résztvevık egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózat

Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra

Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát, ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. §) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel

A jogszabály által elıírt intézményintegráció megvalósítása érdekében olyan program kidolgozására van szükség, amely támogatja társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkezı intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztés támogatását

Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények infrastruktúrájának rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés

A régió egészének területén sürgetı azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított.

Közoktatási épületek (óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmények, középfokú iskolák) –

szakmai fejlesztéssel egybekötött – felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá tétele ott, ahol azt a demográfiai mutatók indokolják.



Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérségi integrált intézmények között, ezáltal a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása

Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét.

Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintő oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni

Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira

Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú távú biztosítása

A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is.



5.1.2. Fejlesztési források körvonalai

A következıkben röviden azt tekintjük át, hogy milyen fejlesztési források állíthatók a közoktatás fejlesztésének szolgálatába.

5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai

43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése

indítási körök szakterület konstrukció

száma konstrukció neve tervezett meghirdetés dátuma

2007-2008. évi keret (Mrd Ft)

közoktatás TÁMOP 3.2.2 "A" komponens:Területi együttmőködések 2007 7,49 esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.1 Oktatási esélyegyenlıség és integráció 2007 1,65 2007. közoktatás TÁMOP 3.1.4 Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása 2007 19,2 közoktatás TÁMOP 3.1.1 21. századi közoktatás 2007 8,8 közoktatás TÁMOP 3.1.8 Átfogó minıségfejlesztés a közoktatásban 2007 4,1

közoktatás TIOP 1.1.1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése 2007 24,2

2007.

esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.2 Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása 2007 1,69

2008. Közoktatás TÁMOP 3.1.3 Innovatív iskolák (hátrányos helyzető kistérségekben) 2008. 19,2 Közoktatás TÁMOP 3.3.5. Tanoda programok támogatása 2008. 1,65 Közoktatás TÁMOP 3.1.5 Pedagógiai kultúra korszerősítése 2008. 1,828 Közoktatás TÁMOP 3.1.2. Új tartalomfejlesztések a közoktatásban 2008. 14,216

Közoktatás TÁMOP 3.4.1. Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának segítése 2008. 0,35

közoktatás TÁMOP 3.4.3. Tehetséggondozás 2008. 0,799

2008.

közoktatás TIOP 1.1.2. Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban 2008. 2,56 közoktatás TÁMOP 3.1.6. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2008. 1,23 közoktatás TÁMOP 3.1.7. Pedagógusok új szerepben 2008. 1,097

2008.

közoktatás TÁMOP 3.3.3. Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük

2008. 1,319



támogatása

közoktatás TÁMOP 3.3.4.

A halmozottan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerısítése, „Láthatatlan kollégiumi” programok támogatása felsıoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára 2008. április 0,77

közoktatás TÁMOP 3.4.2. Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja 2008. április 1,111

2008. május közoktatás TÁMOP 3.3.6.

Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának nyomon követése 2008. május 0,33

Összesen 2008 júniusig 113,59

A ROP pályázat kedvezményezettjei jogosulttá, válnak a TÁMOP-os támogatásra.”Szolgáltatói kosár” módszertani csomagjai az

integrált oktatási központok, és hálózataik humán erıforrásának képzését, szakmai kondicióinak erısítését támogatják.

Automatizált pályázat: DDOP-ban nyertes pályázók automatikusan nyernek TÁMOP 3.1.4.-ben.



5.1.2.2. Megyei és egyéb források

Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források

A Többcélú Kistérségi Társulások, valamint intézményfenntartó társulások

által megvalósított közoktatási feladatok ellátásához többcélú normatíva és kiegészítı

támogatások igényelhetık a jelenleg érvényes törvényi szabályozásokban, és a

költségvetési törvény tervezete továbbra is ezt mutatja.

A költségvetési törvény finanszírozási változásai, finanszírozás mértéke, a

minıségi szolgáltatás igénye a kistérségi-, intézményfenntartó társulási szintő

fenntartására, a feladatellátás racionálizálására, többletforrások bevonására ösztönözte

a fenntartó települések vezetıit.

A Többcélú Kistérségi Társulásokról szóló 2004. évi CVII. Törvény alapozta

meg a közoktatási feladatellátás kistérségi szinten történı ellátását, különös tekintettel

az óvodai, az általános iskolai valamint a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok

területén.

A Többcélú Kistérségi Társulások –mint új közigazgatási szint – létrehozásának célja

a területfejlesztés mellett a szociális, valamint a közoktatási feladatok ellátásának

racionális megszervezése. A 2006 évtıl megnövekedett intézményfenntartó társulások

létrejötte, valamint 2007.-ben a kistérségi fenntartás folyamata elindult.

A fenntartó váltás minden esetben a magasabb színvonalú feladatellátást, a

költséghatékonyabb intézményi mőködtetést az esélyegyenlıség növelését és a

partnerség erısítését teremti meg az adott kistérség területén élık számára.

A kistérségi fenntartásban, vagy intézményfenntartó társulásban ellátott

közoktatási feladatokhoz a mindenkori Költségvetési Törvény (továbbiakban KT)

jelentıs mértékő támogatási összegeket rendel.

A hozzájárulások igényléséhez kialakított alapelvek:

� Támogatás intézményfenntartó társulás , vagy TKT által fenntartott

közoktatási intézmény keretében megvalósuló feladatellátás esetén

vehetı igénybe (Tehát önállóan fenntartott intézmények esetében nem

vehetı igénybe)



� Az igénylés feltétele az óvodai nevelés valamint az iskolai oktatás

esetében meghatározott osztálylétszámok esetében lehetséges

(alapfeltétel)

� Az elvárt csoport és minimális osztály létszámok alól kivétel az SNI-s

illetve nemzetiségi oktatásban, nevelésben résztvevı gyermekek

száma.

(A nemzetiségi oktatás esetében csak teljes osztályokra terjed ki a

kivétel)

44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke

Költségvetési törvény melléklete

Jogcím száma a 2008. Költségvetési

törvény (tervezetben )

Jogcím megnevezése Fenntartó típusa Fajlagos összeg

Ft/fı/év

3. sz. melléklet

16.6. 2. Intézményi társulás óvodájába,

általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása

Intézmény fenntartó társulás

45 000 Ft

1.a Bejáró gyermekek, tanulók

alapján járó támogatás Intézmény fenntartó

társulás 80 000 Ft

1.a Bejáró gyermekek, tanulók

alapján járó támogatás Többcélú Kistérségi

Társulás 100 000 Ft

1.b Iskolabusszal utaztatott

gyermekek, tanulók alapján járó támogatás

Többcélú Kistérségi Társulás

Intézményfenntartó társulás

80 000 Ft

1.c

A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára

bejáró tanulók alapján járó támogatás


40 000 Ft

1.d Tagintézményi támogatás



70 000 Ft

1.e Kistelepülési tagintézményi támogatás



30 000 Ft

8.

sz.

mel

lékl

et

2.2

2.a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás


2 000 Ft



2.b

Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás;

fejlesztı felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés


11 000 Ft

Forrás: Saját szerkesztés a költségvetési törvénytervezetbıl

A költségvetési törvényben biztosított többletforrás a többcélú kistérségi

társulás által fenntartott intézmények esetében a legnagyobb mértékő. A többcélú

normatíva évenként módosulhat, ugyanakkor több év vonatkozásában megállapítható,

hogy a fenntartások átszervezését, a fenntartók számának bıvítését, a közoktatási

intézmények kistérségi fenntartását ösztönzi. Javaslatunk a Rinyamenti Többcélú

Kistérségi társulás ilyen irányú racionalizálási átszervezésének megvalósítása.

Pályázati források:

A nemzeti fejlesztési terv nyomán meghatározható un. zászlóshajó programok közoktatási vonatkozásai

� „Nem mondunk le senkirıl” � Gyermekesély � XXI. század iskolája korszerősítése � Akadálymentes Magyarország

45. Táblázat Megyei és egyéb források

Tanulási környezet megteremtése

Humán erıforrás megteremtése és

fejlesztése

Oktatást segítı szolgáltatások rendszere

Intézményfenntartók –források megteremtésével, pályázati önrészek biztosításával

Szakmai szolgáltatók – tanácsadói, tájékoztatási rendszerével, továbbképzéseivel

Közmővelıdési intézmények – tereikkel, programjaikkal, közös pályázati lehetıségeikkel

Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány – évente kiírt eszközfejlesztési pályázataival

Kisebbségi önkormányzatok – pályázati lehetıségeikkel

Szakszolgálati tevékenység, utazó gyógypedagógiai szolgálat mőködtetése

Megyei TISZK, szakképzési társulás – a szakképzés eszközrendszerének megteremtésével

Országos Integrációs Hálózat – szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével

Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat - az oktatási Esélyegyenlıségi terv megvalósításában

Kistérségi vállalkozói kör – a tervezett felnıttoktatás

Kistérségi Integrációs Hálózat- szakmai

Megyei gazdasági kamarák a szakképzést



eszközrendszerének megteremtésével

tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével

támogató szolgáltatásokkal, programokkal

TIOK hálózat intézményei – a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatásában

A Somogy megyei Közalapítvány eszköz és tartalmi fejlesztésre évente pályázatot

ír ki. A megpályázható összegek alakulását az alábbi táblázat foglalja össze

Forrás: Somogy megyei közalapítvány honlapja

11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre

A pályázatokon valamennyi megyei oktatási intézmény nyerhet támogatást. Az

éven-te támogatásban részesülık száma 250-380 közötti, a pályázati kiírás függvényében.

Elsısorban az eszközfejlesztéssel összefüggı pályázatok iránt nagy az igény. Az

intézmények egy-egy pályázati ciklusban átlagosa 150-500 ezer Ft közötti összegeket

nyerhetnek. Ezek csak a legszükségesebb eszközbeszerzéseket, valamint aktuális, a

pedagógiai/nevelési programokkal összefüggı alkalmi programjaik támogatását jelentik.

A szakszolgálati tevékenység támogatásának mértéke nem elegendı a feladat ellátásának

finanszírozására, és várhatóan ennek mértéke tovább fog csökkenni. Megállapítható, hogy

igen jelentıs támogató tevékenysége mellett sem tud a közalapítvány, a felmerült

igényeknek megfelelıen hozzájárulni a megyei közoktatás hosszú távú fejlesztéséhez.

A saját intézményi források szolgáltatás bıvítéssel erısíthetık.



5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek A Kistérség fenntartásában SNI szegregációt eredményezı oktatásszervezés

nincs.

A térség közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényő gyermekek

arányszáma összesen 9,3%. Intézményenként vizsgálva megállapítható, hogy

határérték feletti az arányuk különösen Beleg, Nagykorpád és Somogyszob

óvodáiban, valamint Görgeteg, Kutas, Nagyatád-Árpád, Nagykorpád, Segesd és

Tarany-Háromfa iskoláiban, ahol az országos átlagot (7%) meghaladja!! Az

intézmények között jelentıs eltérés tapasztalható.

Magas a kistérség hátrányos helyzető gyerekeinek a száma.

Az óvodások több mint harmada (40,8% ) HH -s, és egy negyede ( 24,1 % )

HHH -s.!

Az iskolások közel fele HH-s (44,9% ) és egy ötöde (20,3% ) HHH-s.!

Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében eddig megtett intézkedések a kistérségben

� Az SNI tanulók szakértıi véleménnyel rendelkeznek � A megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó és Nagyatádi Közoktatási

Intézmény, valamint a Tarany-Háromfa intézmény szakszolgálatai segítik az

integrációs folyamatot.

� A HH és HHH-s tanulók integrált nevelése-oktatása az intézmények egy

részében hatékony tanulás szervezési módokkal és programokkal

történik.(kompetencia alapú oktatás, differenciálás, Útravaló, Arany János

programok)

A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben az esélyegyenlıség

érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani

� A hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra

� a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra

� a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók oktatási

helyzetére



Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont:

� az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése,

� az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak a vizsgálata,

hogy érvényesül-e a társulásban:

• diszkriminációmentesség,

• a szegregációmentesség,

• a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi

integrációjának támogatása.

Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi területeken kell intézkedést hozni

� Minden HHH-s 3 éves gyerek vegye igénybe az óvodát!

� Az épületek korszerősítése, bıvítése felújítása szükséges az

óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javítása érdekében

� 100 %-os szakos ellátottság biztosítása minden intézményben

� Módszertani képzésekkel és tantestületi továbbképzésekkel kell biztosítani

intézményi tartalmi-módszertani fejlıdését.

� Az SNI integráció feltételrendszerét biztosítani kell

( taneszközök, integrált tanterv, személyi feltételek).

� Kistérségi egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a

telepszerő , leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre

� A kistérség szociális ellátás célzott beavatkozásainak erısítése, különös

tekintettel a telepszerő , leromlott állapotú lakóövezetekre

5.2. Szakmai megújulás a kistérségben

5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban

Az intézmények a megyei források mellett országos pályázatokon is részt vettek. A kistérség óvodáiban és iskoláiban kiemelt szerepet kapott egész életen át tartó tanulást megalapozó programok bevezetése és fenntartása. Az óvodai nevelés területén a Nagyatádi Egyesített Óvoda HEFOP 3.2.1. pályázati részvételének eredményeként a kompetencia alapú nevelés teljes körő megvalósítását végezte.



Az Óvodai Kompetencia alapú Programcsomag tesztelése és fejlesztése 4 csoportban zajlott, 8 óvodapedagógus közremőködésével, a Csillagszem, a Gyöngyvirág, a Napsugár és a Nyitnikék egységek egy- egy csoportjában.

Az elsı fejlesztési szakaszban a 2005/2006-os nevelési évben az óvoda- iskola átmenet témakörében történt a programcsomag tesztelése. Miután az óvoda egész nevelıtestülete megismerte a programcsomagot, szükségét érezték a Helyi Nevlési Programjuk cél és feladatrendszerének átdolgozását, bıvítését, a kompetencia alapú fejlesztésnek való megfeleltetés érdekében. Így 2007 szeptemberétıl minden csoportban e szerint valósul meg a nevelés- oktatás. A jelenleg befejezett fejlesztési szakaszban az „inkluzív” befogadó pedagógia tesztelése történt meg. A gyermekek nevelése- oktatása a program átdolgozott „Kapcsos könyvében” leírt törzsanyag és kiegészítı mellékleteinek megfelelıen a három képességszint szerinti differenciálás figyelembe vételével történik. A szülık idıbeni és színvonalas tájékoztatása jól szolgálta az együttmunkálkodást a támogató, érdeklıdı hozzáállást. Erısítette a szülık pozitív viszonyulását az a tény, hogy gyermekeik minden nap új élményekkel és új ismeretekkel térnek haza.

- Az óvoda testülete 810 órás ingyenes képzésen vett részt, mely újszerő látásmódot eredményezett. Ezek a továbbképzések a szervezeti kultúra fejlıdését nagymértékben segítették.

Az újszrő technikák, módszerek megvalósulásának hatására sikerük elindított az egész nevelıközösségben egy szakmai innovációt.

- A programcsomag népszerősítésében is szerepet vállaltak az óvónık:

• Saját nevelıtestületükben • Környezı kistérségnek (3) • SOPI felkérésére Pécs város 2 óvodájában tartottak elméleti és

gyakorlati programot. • A város 3 általános iskolájának alsós munkaközösségét is

tájékoztatták a új óvodai programcsomagról • A város lakosságát a városi TV-n keresztül tájékoztatták a projekt

bevezetése és megvalósítása folyamán • A megyei újságban a programcsomaggal kapcsolatban jelentek meg

cikkek A programcsomag sikeres alkalmazásának tesztelésének és a Pannonkaptár

Közoktatási Konzorcium vezetésének felkérésére az Egyesített Óvoda TIOK munkacsoportja vállalta az Óvodai Kompetencia Alapú Programcsomag újabb követı intézményeinek mentorálását.

Ez jó lehetıséget biztosít a társulás többi óvodájának a módszer

megismerésére és gyakorlatban történı alkalmazására.

Több iskola is megismerkedett innovációs folyamat keretében a MAG

programmal. Ennek az adaptív tanulásszervezési koncepciónak a gyakorlati

alkalmazására és kiterjesztésére jó lehetıséget nyújthat a kistérség területén.



Háromfán és Nagyatádon két iskolában (Árpád Fejedelem és Babay József Általános Iskola) innovációs folyamat keretében az Országos Közoktatási Intézet egyik legjelentısebb MAG – Megelızés – Alkalmazkodás –Gondoskodás – címet viselı holland magyar együttmőködésben zajló projektben vettek részt. A program indulásakor 23 nevelıbıl többségében alsós tanítók, kisebb számban felsıs tanárok csatlakoztak.

A program a társadalmi integráció megvalósításán alapul. Abból indul ki, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy sikereket elérve, örömmel járjon a saját lakókörnyezetében élı többi diákkal iskolába. A gyerekek örömteli és eredményes tanulásának biztosítását a program az iskolai kudarcok megelızésével kívánja teljesíteni. A megvalósítás a tanulók közti különbségek elfogadására és arra a gondolatra épít, hogy minden gyermeknek belsı késztetése van a fejlıdésre. A pedagógusok ezt természetesnek tekintik, és a tanulásszervezés során arra törekszenek, hogy a tanulók egyéni fejlıdéséhez megteremtsék a szükséges, lehetıleg optimális feltételeket.

A MAG-programban az elsı három év mindenképp meghatározó volt, hisz ezt a szakaszt tekintették a közös innovációs munka alapjának, amely után az intézmények a MAG-iskolák összetartásával, de önállóan folytatták a fejlesztést.

A negyedik év feladatainak megtervezésében sokat segített az az átfogó értékelés, amelyet a holland és magyar kollégák közösen végeztek el a hollandiai tanulmányút során a harmadik év végén. A tanítás a gyermekek – és különösen a hátrányos helyzető tanulók – alapszükségleteihez igazodva folyik. İk azok, akik a változást elıidézik. Ugyancsak a mag csírába szökkenésére utal az, ha Az adaptív tanulásszervezés megjelenik az iskola pedagógiai programjában, és az intézményvezetık ( az igazgató, illetve a helyettese), valamint a fenntartó elısegítik és támogatják az adaptív szemlélet terjedését. A pedagógusok munkájának vizsgálatakor ezért azt elemezték, hogy a tanítok az adaptív tanulásszervezés modelljét alkalmazva valamennyi diák számára eredményesebb tanulási feltételeket biztosítottak-e.

A fejlesztés félévenkénti monitorozása alapján elmondhatjuk, megállapították hogy a program elsı, 2003/2004-es tanévének végén a projektben részt vevı tanítók szívben és lélekben magukévá tették az adaptív tanulásszervezés filozófiáját. A regionális és az iskolákban tartott tréningek segítettek leküzdeni a pedagógusok kezdeti félelmeit, akik több tantárgynál, így például a rajz és a technika esetében megkezdték a kísérletezést. Továbbfejlesztették és bıvítették didaktikai eszköztárukat. Különféle kooperatív tanulási technikák kipróbálását, differenciált feladatok és gyakorlatok csoportmunka keretében megvalósuló



alkalmazását, interaktív tanítási technikák bevezetését jelentette. A harmadik év végére a tanítók mindegyikének sikerült eredményesebb tanulási lehetıségeket biztosítania diákjai számára. Kezdett általánossá válni a változatos iskolai, oktatási tevékenységek felkínálása, leginkább a sok apró feladatra épülı csoport- és pármunka nıtt a tanító és a diákok közötti interakciók, a gondolkodásra késztetı kérdések mennyisége. A MAG-os órán több tantárgy jelent meg egyszerre, s a tanuláshoz az osztályterem nyitott, barátságos környezetet biztosított.

A felsı tagozatos kollégákat bevonták a programba. Ennek alapja az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kialakított együttmőködés és az egymástól tanulás volt. Külön célnak tekintették tehát az alsó és felsı tagozat közti átmenet támogatását (tantestületen belüli tanulás, mentorálás, belsı szakmai hálózat kiépítése stb. útján).

Úgy látták, hogy a MAG-projekt korábbi három évében olyan a fejlesztésre nyitott és szakmailag átgondolt környezet kezdett kialakulni a MAG-iskolákban, ahol az adaptív pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet fordít általános és pedagógiai kérdésekre, vagyis ez a környezet segítheti, elıkészítheti más, az adaptivitás gondolatát elfogadó tartalmi fejlesztés beindítását és elmélyítését. A MAG program fejlesztı programjainak kipróbálásában, tesztelésében, alkalmazásában részt vett pedagógusok tevékenységükrıl tanúsítványt kaptak.

5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban

A Rinyamenti Kistérség pedagógiai, szakmai eredményeire, erısségeire,

partnerei igényeire építve terveztük meg a közoktatási intézmények innovációját.

Az innovációs javaslatok felvázolásánál az alábbi tartalmi szükségletekbıl

indultunk ki:

� A kistérség közoktatási infrastruktúrája intézményenként eltérı minıségő,

nagyrészt fejlesztésre szorul

� A közoktatási infrastruktúra nem felel meg a korszerő építészeti, környezeti,

ergonómiai követelményeknek

� Az esélyegyenlıség, hátránykompenzálás feltételrendszere eltérı

� A kistérségi utazótanár hálózat nem került megszervezésre

� Szakos ellátottság nem teljes



� Hatékony pedagógus munkát segítı programcsomagokra, értékelést segítı

eszközökre van szükség

� Az országos kompetencia mérések eredményei intézményi, és fenntartói

beavatkozást igényelnek

� A kistelepülések iskoláiban alacsony a tanulók motiváltsági szintje

� A szülıi háttér tanulást támogató szerepe csökken

� A taneszközök nem segítik az alkalmazás képes tudás kialakítását

� A korszerő tanulásszervezési eljárások nem a napi gyakorlat eszközei

� A szakmai munka terén megfigyelhetı, az egyes intézmények közötti

indokolatlan különbség

� A pedagógusok egy része, az új ismeretek birtokában sem tud a megújult

tartalmakhoz alkalmazkodni

� Hiányzik a kistérségi szakmai munkát támogató, eredményességet értékelı,

hatékony szakértıi rendszer

Tanulók fejlesztését segítı javaslatok

� Tanulási környezet fejlesztése

A kistérségi pedagógiai innovációnak a tanulást segítı környezet kiépítése

nélkülözhetetlen eleme. A környezet hozzájárulhat a tanulók motiváltsági szintjének

emeléshez, a nevelı-oktató munka segítéséhez.

A gyermekek egészséges fejlıdéséhez nélkülözhetetlen, hogy nevelésük-oktatásuk

korszerő építészeti, belsıépítészeti elıírásoknak megfelelı, életkori sajátosságaikhoz

igazodó bútorzattal berendezett tantermekben, ingergazdag, esztétikus környezetben

történjen az oktatásuk.

Javasoljuk a pályázati források feltárását, és a jelzett környezeti feltételek kialakítását.

Taneszközök kiválasztását befolyásolja a jelenlegi tankönyvpiaci rendszer,

amely a nem egymásra épülı, nem egymás hatását erısítı taneszközök kiválasztása is

megengedi.

Kistérségi szinten megalakított munkaközösségek innovatív szerepet

kaphatnak a taneszközök összehangolása terén.

� Tanulásszervezés

A kistérség több intézménye megkezdte , illetve alkalmazza a korszerő

nevelést-oktatást segítı eljárásokat. (IPR- Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi,



Rinyaszentkirály, Segesd, Kutas, Szabás, Lábod, Nagykorpád, Görgeteg, Tarany,

Háromfa; Integrált nevelés etnikai nevelés részprogram- Nagyatád; MAG- Nagyatád,

Háromfa; Kompetencia alapú oktatás- Háromfa, Tarany, Kutas, Nagyatád; Sindelar

program- Somogyszob, Bolhás, IKT oktatás- Somogyszob, Háromfa; Óvodák etnikai

nevelési program- Háromfa, Tarany, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Ötvöskónyi, Beleg).

A Nagyatádi Közoktatási Intézmény, illetve a Háromfa-Tarany intézménye a

szakszolgálati tevékenységek közül a logopédiai és a gyógytestnevelés ellátására

képes, illetve jogosult. A gyógypedagógiai fejlesztés más területeit az Éltes Mátyás

Általános Iskola, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó végzi.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatás elsıdlegesen az intézményi innovációkból

származó multiplikációval összefüggı feladatokra, mentori tevékenységre épülhet.

Tapasztalataikra, szakmai eredményeikre támaszkodva terjeszthetık a kistérség

intézményeiben az egyéni fejlesztések hatékony módszerei, a differenciált

tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, az IPR, SNI gyermekek oktatása, IKT, MAG,

etnikai nevelés. Módszertani felkészültségük köré továbbképzések, szervezhetık, és

fıként a jó gyakorlatok bemutatását, elterjesztését javasoljuk.

� IKT eszközök képzési folyamatba emelése

� Az informatikai írástudás, informatikai eszközök, oktatóprogramok használata

nélkülözhetetlen oktatástechnikai bázis a gyermekek fejlesztésénél, a tanórán

alkalmazható, motivációs hatást kifejtı eszköz. Az informatikai eszközök hardver és

szoftver igénye folyamatos fejlesztést igényel. Kistérségi szinten az SDFT tananyagok

megismerése megvalósítható. Innovációs szerepe lehet a kistérségnek az IKT

terjesztésében, multimédiás oktatóprogramok, digitális tananyagok adatbázisának

létrehozásában, információs hálózat mőködtetésében.

� A kistérség közoktatásának fejlesztését segítı javaslatok

A kistérség tartalmi munkáját, programjait össze kell hangolni, lehetıleg oly módon,

hogy valamennyi intézmény értékét emeljék be, építsenek a meglévı értékekre. A

tartalmi fejlesztést ennek megfelelıen kell megvalósítani. Fontos feladat a szakmai

kapcsolatok elmélyítése, a módszertani kultúra, eszközhasználatának,

eszköztudásának kistérségi szintő kiépítése.

� Pedagógiai hozzáadott érték javítása érdekében megteendık:

− Reális iskolai önértékelést készítenek.



− A pedagógiai hozzáadott értéket is feltérképezik.

− Minden évben a kompetenciamérést minden tanuló esetében kiértékelik.

− Eredményeik alapján a hiányosságok okait feltárják.

− Célokat és feladatokat határoznak meg a teljesítmény javítása érdekében.

− Továbbképzéseken megfelelı számú szakembert képeznek a mérés-

értékeléshez és a kompetencia alapú oktatáshoz.

− A kompetencia alapú oktatást alsó tagozaton fokozatosan bevezetik.

− Az 5. és 6. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában tervezett

arányban a tanórákon a szakrendszerő oktatás keretében képességfejlesztést

végeznek.

− Tanulói portfóliókat készítsenek az eredmények tárolására, hogy lehetıvé

váljon a teljesítmény- vagy személyiség változásoknak, a fejlıdésnek a

követése.

A kistérség az iskolák helyi problémáit nem tudja megoldani. Ahhoz, hogy az iskolák

megfelelıen értékeljék önmagukat, értékelési kultúrára (feladat szerkesztés,

statisztikai mutatók értelmezése), számítógép-használatra van szükségük. Mindkettı

fejleszthetı és remélhetıleg lesz lehetıség a fejlesztésre.

A méréseknél a kimenet elemzése nem elegendı, mivel ha csak a kimenetet

mérjük, akkor az iskolák érdeke a szelekció. Az viszont nem várható el az iskolától, a

pedagógustól, hogy megalkossa az értékelés elveit, szempontjait, kidolgozza a

képességmérés módszereit. A fogalmilag is letisztult rendszer viszont meg kell

tanítani a pedagógusoknak a képzés vagy továbbképzés keretében, majd minden

eszközzel támogatni kell abban, hogy azt használni is tudják. Ebben nyújthat

segítséget a kistérség.



HHH integráció

Kompetencia alapú oktatás

IPR

SNI felzárkóztatás

Valamennyi intézményben erısíteni kell



A kistérség intézményei által nyújtható oktatási kínálat jelenlegi értékeit,

továbbfejleszthetı erısségeit mutatják az alábbi ábrák:

Óvodai feladatellátás

Óvoda3

Kutas, Kisbajom, Segesd,

kompetencia alapú nevelés,

képességfejlesztés

Óvoda 4

Rinyabesenyı,

helyi sajátosságok megırzése

Óvoda5

Lábod,

Nagykorpád,

Integrált nevelés

Óvoda6

Görgeteg, Rinyaszentkirály, játékosság, népi

játékok, egészségnevelés

Óvoda7

Somogyszob, Bolhás,

sindelar

Óvoda2

Tarany, Háromfa, Ötvöskónyi, Beleg,

etnikai progam, Hátrány

kompenzáció

Óvoda 1

Nagyatád,

kompetencia alapú nevelés, erdei óvoda, környezeti nevelés, integrált nevelés

Óvodák

erısségei



Általános iskolai feladatellátás

Iskola2

Nagyatád-NKI,

Integrációs központ mővészeti oktatás,

emeltszintő oktatás, sportiskola IKT,

IPR, BGR, Multiplikátor

Iskola4

Somogyszob,

IKT

Iskola6

Görgeteg,

IPR egészségnevelés

népismeret

Iskola7

Lábod,

Erdei iskola, környezeti nevelés

Iskola5

Kutas,

Integrációs központ, SNI, Kompetencia

alapú fejlesztés

Iskola3

Segesd,

SNI Integráció,

hagyományırzés

Iskola1

Tarany, Háromfa, Projektmódszer,

MAG, cigány kisebbség oktatás

Iskolák

erısségei



Középfokú oktatás

József A. kollégium

hátránykompenzálás

Ady E. Gimnázium és Szakközépiskola

A tankötelezettség végéig tartó tanulási út biztosítása, felnıtt

képzés

Középfokú oktatás

erısségei



A kistérség valamennyi intézménye számára nyújtandó, kistérségi szintő

szolgáltatást szemlélteti az alábbi diagramm:

Kistérségi mérési

értékelési rendszer

Iskolabusz szolgáltatás

Alapfokú mővészeti oktatás

Szakmai szolgáltatás

Szakszolgála-ti feladatok

ellátása

Kistérségi szintő

pedagógiai innováció



5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás

Szakszolgálati feladatok innovációja:

A feladatok ellátására a társulás továbbra is kössön megállapodást a Nagyatádi

Közoktatási Intézménnyel, és a feladatok ellátásánál törekedjen a teljes körőség

megvalósítására. Javasoljuk megvalósítani a kistérségben a szakszolgálati szolgáltatás

ellátását utazó szakemberhálózat kialakításával. Törekedjen arra, hogy a kistérség

intézményeiben meglévı szakembereket vonják be a szolgáltatás ellátásába. Az

intézményeket fel kell szerelni az ellátáshoz szükséges eszközökkel. A pedagógiai

innováció fontos eszköze, hogy az integrációs központ rendelkezzen

iskolapszichológussal, aki bekapcsolódhat a nevelési folyamatokba, fejlesztésbe.

A nevelési tanácsadó szőrései, fejlesztı és terápiás tevékenysége továbbra is fontos

szerepet kapjon.

Kistérségi szinten célszerő képzéseket szervezni a problémák felismerésére,

kezelésére.

Szakmai szolgáltatás innovációja

A szakmai szolgáltatás normatív támogatására az elmúlt idıszakban volt

forrás, de a hatékony képzési formákon való részvételt nem tette lehetıvé. A

költségvetési törvény tervezetében elıre látható idıszakban nem található forrás a

feladatok ellátására.

Pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele eltérı a kistérség intézményeiben. A

kistérség intézményeinek szakmai kompetenciái lehetıvé teszik, hogy a humán

erıforrás korszerő képzési technikáit továbbadja az integráció tagjainak.

Javasoljuk, hogy a kistérség koordinációjával, a kistérség meglévı szakember

bázisára építve, szervezetten történjen a továbbképzés.

Pályázati források elnyerésével szükséges tovább bıvíteni a szakmai képzések

lehetıségét, és a kistérségi szintő szakmai koordináció kiépítését, illetve

mőködtetését.



Mérési rendszer kiépítése

A kistérségi mérési értékelési rendszer, az integrációs hálózat mérési

rendszereként, segítheti a gyermeke fejlesztését, hátránykompenzálását.

A kistérségi együttmőködés mindenképpen szükségessé teszi egy közös mérés

értékelési szakember alkalmazását. Az intézményekben dolgozó, szakvizsgás

képesítéssel rendelkezı pedagógusokból mérési munkacsoportot alakítva

hatékonyabbá teszi a fejlesztı munkáját az intézményeknek.

46. Táblázat Javasolt mérések

Mérések típusai Résztvevık Érintettek Lehetséges kistérségi feladat

DIFER Óvodások, iskolások

pedagógusok képzés szervezése

Országos kompetencia mérés

Általános iskola, középiskola-jogszabályban rögzített évfolyamokon

Pedagógusok Szülık tanulók

Fejlesztı folyama-tok segítése szakér-tıi támogatással, elıkészítés,értékelés nyilvánosságra hozatala, intézkedések készítésének szakértıi segítése

Kistérségi mérési, értékelési rendszer

Általános iskola Pedagógusok Szülık tanulók

Mérés koordinálása, segítése szakértı bevonásával,az értékelés nyilvánosságra hozatala

Tantárgyi mérések tanulók Pedagógusok, Szülık tanulók

Feladatbankok készítése szakértıi támogatással, mérések koordinálása

Partneri elégedettség mérése

Közvetlen és közvetett partnerek

Intézmény partneri köre

Kérdıívek kiválasztásának, kiértékelésének segítése, az intézkedési tervek készítésének segítése, tanácsadás nyújtása

Neveltségi szint mérése

tanulók Pedagógusok, Szülık tanulók

Szakértı biztosítása, értékelés segítése



A nevelés-oktatás területén a szakemberekkel az intézményenként változó

minıségi, és mennyiségi problémák vannak. Az érdemi, minıségi szolgáltatások

nyújtására képes, magas szakmai színvonalú nevelı-oktató munka szükséges, de nem

elégséges feltétele a fejlıdésnek. A szakmai felkészültség mellett az aktív

kezdeményezı szerepet, jelentıs dinamizmust is fel kell mutatni annak érdekében,

hogy ismertebb és elismertebb, megkerülhetetlen szereplıi lehessenek a közoktatás

rendszerének, hogy jelen legyenek a települések életében, közgondolkodásban.

Az intézmények közötti kapcsolatok létrehozásában, szakmai

együttmőködésben a kistérségi munkaközösségeknek meghatározó szerepe lehet.

A stratégiai célokhoz kapcsolódó tartalmi, szakmai munka eredményesebb lehet, ha a

munkaközösségek átgondolják, összehangolják feladataikat az alábbi területeken:

� • Az inkluzív nevelés eredményeinek bemutatása

� Az intézményfokok közötti átmenetek segítése

(óvoda,iskola, iskola, gimnázium)

� • Tanári értékelést segítı tapasztalatok átadása

� Kompetencia mérések feldolgozása, a fejlesztı beavatkozások tervezése,

� •a kompetencia alapú oktatást segítı továbbképzések, tájékoztatók,

� • Az integrációs pedagógiai rendszerben dolgozó

intézmények tapasztalatainak feldolgozása

Korunk szakmai kihívásaira szakmai megoldásokkal felkészült

pedagógusoknak lesz lehetıségük eredményes nevelı-oktató tevékenységet

megvalósítani.

A pedagógusok továbbképzésének szervezését, a képzések koordinálását

kistérségi szinten javasoljuk megszervezni. Pályázati források feltárásával a képzési

költségek csökkenthetık

A humán erıforrás fejlesztésének fontos tartalmi megújulását jelentheti a

kistérségi helyettesítési rendszer kiépítése. Továbbképzésen való részvétel elmaradhat,

ha nincs megfelelı helyettes. A helyettesítı pedagógusoknak helyismerettel,

pedagógiai folyamatok ismeretével, az intézményben alkalmazott módszerekkel meg

kell ismerkednie.



5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására A közoktatási feladatok minıségirányítási rendszerének célja: Minıségfejlesztés

A partnerség szervezése a közoktatási intézmények egyik kulcsfeladata kell

hogy legyen, hiszen a valós partneri kapcsolatok sora, a partneri együttmőködés

minısége alapozhatja meg egy kistérség, egy intézményfenntartó társulás fejlıdését,

segíti a közoktatási tervezés folyamatát és eredményes megvalósulását. A tervezés

minısége ma már versenyképességi tényezınek tekinthetı.

A partnerség elve szerinti mőködés eredményeként a kistérségi közoktatás

feladatellátásának fejlıdése nem elszigetelt akciók és döntések eredményeként valósul

meg, hanem valamennyi partner együttmőködésével, konszenzussal történik. A

feladatok, projektek végrehajtása során létrejött partnerkapcsolatok erısítik egy-egy

közoktatási integrációs központ fejlıdését, stabil együttmőködés alakulhat ki, a

közoktatás, intézményfenntartás szereplıi közötti.

47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése

Óvodák Fenntartói Szülıi Tanári Dolgozói Egyéb

Partner

Kisbajom - - - - -

Kutas 2007 2007 2007 2007 2007

Háromfa 2006 2006 2006 2006 -

Tarany 2006 2006 2006 2006 -

Somogyszob 2005 2005 2005 2005 -

Szabás - 2005 - - -

Nagykorpád 2007 2007 - 2007 -

Görgeteg 2006 2006 2006 2006 2006

Ötvöskónyi 2007 2007 2007 2007 2007

Beleg 2007 2007 2007 2007 2007

Lábod 2007 2007 2007 2007 2007

Rinyaszentkirály 2006 2006 2006 2006 -

Segesd - 2006 2007 - 2005



Rinyabesenyı - 2005 - - -

Csillagszem 2005 2006 2006 2007 -

Gyöngyvirág 2005 2006 2006 2007

Nyitnikék 2006 2006 2007

Napsugár 2006 2006 2007

Hétpettyes 2006 2006 2007

Nagyatád

Százszorszép 2006 2006 2007

Iskolák Fenntartói Szülıi Tanulói Dolgozói Egyéb

Somogyszob 2005 2005 2005 2005 2005

Segesd 2005 2007 2005 2005 2005

Kutas 2006 2007 2007 2007 -

Szabás n.a. n.a. n.a. n.a.

Nagykorpád - - - - -

Lábod 2005 2005 2005 2005 2005

Görgeteg 2007 2007 2007 2007 2007

Rinyaszentkirály 2007 2007 2007 2007

Tarany-Háromfa 2005 2005 2005 2005

Árpád F. 2006 2006 2006 2006 2006

Babay 2007 2007 2007 2007 2007 Nagyatád

Bárdos 2005 2006 2007 2005 2005

Beleg n.a. n.a. n.a. n.a.


A kistérségi minıségirányítási rendszer két pillére építve egységesíthetı, és

mőködtethetı.

1. Intézményi önértékelés mőködik

2. Irányított önértékelés (Fenntartói, kistérségi intézményértékelés, amely azonos

területek értékelésére épít)

3. Partneri mérések

4. Teljeskörő szabályozás



Intézményi önértékelés az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat –

célja, hogy mélyebb tudást nyerjen az intézmény saját mőködésérıl, és az intézményi

folyamatok fejlesztési támogatása által növelje az intézmény eredményességét.

Funkciója:

• Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való

összehasonlítása.

• Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata.

• Az intézmény pedagógiai és mőködési tevékenységének, folyamatainak elemzése

(helyzetértékelés, problémafeltárás).

• Az önértékelés segítségével döntést tudjon hozni a fejlesztésekrıl. (Az intézményi

önértékelés az elsı lépése az intézményi minıségfejlesztés folyamatának.)

• A fejlesztési folyamatok végig vitele által javítani tudja az eredményességet.

Az intézményi önértékelés területei és szempontjai

� Intézményi önértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program

értékelése

� Az intézményi önértékelés során a pedagógiai/nevelési program

értékelésének kiinduló szempontja, hogy az intézmény pedagógiai céljai

szakszerően megfogalmazottak-e, alkalmasak-e arra, hogy az

intézményértékelés alapjául szolgáljanak.

� A pedagógiai/nevelési program értékelésének másik szempontja, hogy a

program milyen mértékben támogatja a pedagógiai eredmények elérését,

tehát az intézmény nevelési programja, helyi tanterve összhangban van-e a

tanulási célokkal.

� Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és az

intézményhasználók elégedettségében jelenik meg.

A tanulási eredményesség

� A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott

elvárások teljesülése.

� Az intézmény nevelési, pedagógiai programjában megfogalmazott céljainak

teljesülése.



Az érdekeltek elégedettsége

� A partnereknek az intézmény tanulóinak eredményeivel, az intézmény által

nyújtott szolgáltatásokkal, az intézmény mőködésével való elégedettsége.

� Az intézményi eredményességet befolyásoló körülmények és tevékenységek

� Az önértékelésnek biztosítania kell azt, hogy az eredményességet

befolyásoló körülményeket folyamatosan változtatni, fejleszteni tudja az

intézmény. Ahhoz, hogy az intézményi önértékelés fejlesztési funkciójának

megfeleljen, vizsgálni szükséges, hogy az eredmények elérését mennyire

támogatja a pedagógiai tevékenység, az intézményi környezet.

Tanulásirányítás, a tanulást támogató intézményi tevékenységek

� Az intézmény azon tevékenységeinek elemzése, amelyek a gyermeket, tanulót

segítik tanulásában. Ezen tanulásirányítási eljárások, módszerek rendszere

akadályozhatja, vagy támogathatja a pedagógiai eredményességet.

A pedagógusok tevékenysége

� A pedagógusok munkájának értékelése az intézményi önértékelés kiemelt területe,

hiszen a tanulási eredmények elérésének fı felelıse maga a pedagógus. A

pedagógusok tevékenységének, együttmőködésének, kompetenciáinak értékelése

abból a szempontból történik, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tanulói

eredményességhez.

Az intézmény mőködése

� Az intézmény mőködésének a pedagógiai célok szerinti vizsgálata: az intézmény

szervezeti mőködésének, a szervezet irányításának, tanulási környezetének

értékelése a tekintetben, hogy megfelelı feltételeket biztosít-e a tanulási

folyamatokhoz.

A fejlesztési terv céljainak megvalósulása

� Az önértékelési tevékenység célja az eredményesség javítása, melyet az

intézményi tevékenység folyamatos fejlesztésével valósít meg az intézmény. Az

önértékelés tapasztalatai alapján az intézmény fejlesztési programot dolgoz ki. A



kidolgozott fejlesztési program eredményeinek számbavétele, a fejlesztési

folyamat értékelése része az önértékelési tevékenységnek.

Fenntartói értékelés

A fenntartó által végzett külsı értékelés – amely akár az intézmény teljes

tevékenység-rendszerét is átfogja – az intézmények fenntartó általi

elszámoltathatósága, a központi követelmények, valamint a fenntartói, használói

elvárások teljesítése mértékének megállapítása szolgál. Funkciója:

• Információ biztosítása az intézmény fenntartójának fenntartói tevékenysége

szakszerő ellátásához, a szükséges fejlesztések elvégzéséhez.

• Az érintettek tájékoztatása a közoktatási közszolgáltatás színvonaláról.

• A fenntartó tájékoztatása az intézmény számára megfogalmazott fenntartói

elvárásoknak való megfelelés mértékérıl.

• Az intézmény alapfeladatai (nevelés, oktatás) ellátásának értékelése a program

céljai mentén.

Bemeneti információt szolgáltatni az eredményességet növelı intézményi

fejlesztésekhez

b) A fenntartói intézményértékelés területei és szempontjai

� Intézményértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése

� Annak vizsgálata, hogy az intézmény pedagógiai/nevelési programjának

céljai összhangban állnak-e a fenntartó által megfogalmazott elvárásokkal

(ÖMIP), tehát a helyi társadalmi igényekkel.

� Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és a fenntartói

elvárások teljesülésének vizsgálatában jelenik meg.

A tanulási eredményesség

� A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott

elvárások teljesülése

� Az intézmény pedagógiai céljai teljesülésének vizsgálata az intézmény tanulási

eredményeinek tükrében.

A fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálata

� Annak vizsgálata, hogy a fenntartó által az ÖMIP-ben megfogalmazott

elvárásoknak az intézmény megfelelt-e és milyen szinten, milyen mértékben.

� Az intézmény eredményességét befolyásoló körülmények és tevékenységek



Az intézmény vezetıje (vezetése) munkájának értékelése

� A vezetı tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak

megvalósításához és a hatékony mőködéshez.

� A vezetıi feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenırzés,

fejlesztés) vizsgálata.

Az intézmény hatékony mőködése

� Az intézményi eredmények összevetése a ráfordításokkal. Annak vizsgálata, hogy

az intézmény hogyan használta fel a fenntartó által – az intézmény számára elıírt

feladatainak ellátásához – átadott forrásokat (személyi, tárgyi, pénzügyi

erıforrások).

Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei.

� Az elızı értékelés során megfogalmazott fejlesztési javaslatok megvalósultak-e, s

mennyiben járultak hozzá az eredményesebb mőködéshez.

Az intézményi önértékelés és külsı értékelés területeit az alábbi táblázatban foglaltuk

össze:

48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés

ÖNÉRTÉKELÉS FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS

Eredményesség 1. Tanulási eredményesség Tanulási eredményesség 2. Partneri elégedettség A fenntartói elvárások teljesülésének

értékelése

Az eredményességet befolyásoló területek

3. Tanulásirányítás Vezetés 4. Pedagógus munka A mőködés hatékonysága 5. Az intézmény mőködése Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv

megvalósulása, eredményei 6. A fejlesztési terv magvalósulása

Forrás: Egységes közoktatási minıségértékelés Oktatáspolitikai elemzések központja, 2006. június



5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára

Az intézményértékelés folyamata, eljárásai; nyilvánossági szabályok A közoktatási intézmények minıségbiztosításának mőködését miniszteri

rendelet szabályozza a 3/2002 (II.15.) OM rendelet az alábbiakban határozza meg az

intézményi minıségbiztosítás és minıségfejlesztés célját és lényegét:

„A közoktatási intézményekben folyó minıségfejlesztés célja annak

garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek

megfelelı szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében

folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az

önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan

méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján

meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek

megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását

értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez.”

5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára

A Rinyamenti Kistérség közoktatási tartalmainak korszerősítése, racionalizálása, esélyegyenlıség, és teljes körő hozzáférés biztosítása érdekében javasoljuk a kistérségi szintő integrációs hálózatot, integrációs központtal, központokkal létrehozni.

Az integrációs célkitőzést és a tervezıi állásfoglalást a gazdaságossági szempontok, és a pályázati források elnyerésén túl az ágazati törvények is befolyásolják.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban:Kt). 26. § (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van."

A Kt. 26. § (3) bekezdése kimondja, hogy "Az alapító okirat szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola, másik nyolc évfolyammal mőködı általános iskola vagy legalább hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolának kell tekinteni azt az iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követı két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon".



A 2006/2007. tanévtıl kezdıdıen vizsgálni kell, hogy indult-e a létszámhatárnak megfelelı hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz a 15 fıt. A törvény elıírja, hogy a létszámok vizsgálatánál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni, tehát a sajátos nevelési igényő gyermekeket is 1 fınek kell tekinteni.

� A tervezett integrációhoz kapcsolódó szakmai lehetıségek, kistérségi koordinálással, kistérségi szinten javasolható megszervezni:

� Kistérségi feladatokat, és szolgáltatásokat ellátó szakemberek tevékenységének koordinálása, támogatása, képzéseik megvalósítása

� Kistérségi közoktatási szakszolgálat

� Kistérségi szakmai szolgáltatás

� Kistérségi szakértıi, szaktanácsadói hálózat kiépítése, mőködtetése

� Kistérségi humánerıforrás tervezés, továbbképzési tervek összehangolása

� Kistérségi információáramlás biztosítása, kiadványok, újság, kistérségi televízió

� Helyettesítési rendszer kiépítése, 100 %-os szakos ellátottság megszervezése

� Iskolabusz szolgáltatás

� Egészségügyi és szociális intézmények kapcsolata a közoktatási intézményekkel, az együttmőködés lehetséges formáinak kiépítése

� Tehetségfejlesztı hálózat kistérségi megszervezése, feltételrendszere megteremtése, támogatása, versenyek szervezése

� Sport és diáksport versenyrendszer koordinációja, szabadidısport szervezése,

� Erdei iskola, táborozás, szabadidıs programok kistérségi lehetıségének nyújtása

� A szakszolgálat és szakmai szolgáltatás jelenleg a lengyeltóti Fodor Iskola Kincsem Óvodájában mőködik, továbbra is javasoljuk, hogy a feladat ellátásának bázisintézményeként funkcionáljon.

� A kistérségi minıségbiztosítási rendszer kiépítése, és mőködtetése hozzájárulhat a minıségi közoktatás feladatok nyújtásához, együttmőködı, egymást kiegészítı partnerkapcsolatok megvalósításához. Kistérségi szinten fontos a kitőzött célok feladatok követése, teljesítések ellenırzése, szükséges beavatkozások megtétele.

� A kistérségi folyamatok koordinálását a kistérség szakmai bázisként mőködtesse.



5.3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek

5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések

Az infrastrukturális fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiak

érvényesítésére:

11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet – kötelezı minimális eszköz- és

felszerelési jegyzék, teljesítés 2008-ig kötelezı eszközök és helyiségek megléte 19/2002.

(V.8.) OM rendelet az épületekre vonatkozó építészeti – mőszaki feltételek

49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások

Gesztor/település Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont

Bolhás Új bútor 15000 ft.- 2006-ban

Beleg

Melegítı konyha 2005.-ben Épület felújítás – 17 000 000 ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, felújítása, főtésrendszer felújítása 2006.-ban Épület részleges akadálymentesítése 2006.-ban

Görgeteg Élelmiszerbiztonság 548 000 ft, 2005.-ben Informatikai fejlesztések 100 000 ft- 2005-ben Élelmiszerbiztonság 752 000 ft.-ban

Háromfa

Gyermek asztalok: 250.000,- Ft; gyermekcsúszda: 60.000,- Ft; értelmi képességet fejlesztı játékok vásárlása 360.000,- F- 2005-ben, Tálaló szekrény, szekrény: 200.000,- Ft; Kesztyő- és ujjbáb készlet: 202.410,- Ft; hinta készítése: 90.000,- Ft, Tisztasági meszelés 2005,2006,2007

Kisbajom Élelmiszerbiztonság 2007.-ben Kutas Informatikai fejlesztések 2006.-ban

Lábod Világítás korszerősítése 2004.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása 2005.-tıl folyamatosan

Cs Élelmiszerbiztonság 60000 ft-2007.-ben , vizes helyiségek részleges felújítása 300 000ft- 2006.-ban

GY Épület felújítása 433 000ft-2006.-ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 4 771 000ft- 2005,2006

Ny Élelmiszerbiztonság

N Új építés, drótkerítés 160 000- 2006.ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 200 000

H Élelmiszerbiztonság 146 000ft, épület felújítás 129 000ft,- 2006.-ban, Épület felújítás 3 545 000ft- 2005.-ben

Nagyatád

Sz Élelmiszerbiztonság 145 000 ft-2006.-ban Épület felújítás 150 000ft- 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 84000ft- 2006.-ban

Nagykorpád

Élelmiszerbiztonság 404 000 ft, épület felújítás 1 700 000 ft- 2005, Épület felújítás 6 900 000ft- 2006 ban, Épület részleges akadálymentesítése- 2005, Vizes helyiségek teljes felújítása 2006,



Nyílászárók cseréje 2006 Ötvöskónyi Informatikai fejlesztések 2005,2007

Rinyabesenyı

Élelmiszerbiztonság 605 000 ft- 2005.-ben Informatikai fejlesztések 95 400ft- 2005,2006, 2007.-ben Épület felújítás 2 252 462 ft- 2007.-ben Főtésrendszer cseréje 1 000 000 ft- 2005 Nyílászárók cseréje 428 068 ft, világítás korszerősítése 441 559 ft- 2007.-ben Épület részleges akadálymentesítése- 464 433 ft, vizes helyiségek teljes felújítása- 476 833 ft- 2007.-ben

Rinyaszentkirály

Informatikai fejlesztések 160 000 ft.- új építés (épület, épületszárny) 2 520000ft – 2006.-ban Új építés 9 980 000ft- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 220000 ft, Világítás korszerősítése- 2007.-ben

Segesd Épület felújítás 30 000 000ft- 2005.-ben, nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése, vizes helyiségek részleges felújítása – 2005.-ben

Somogyszob Fejlesztı eszközök, játék 51 000ft, épület felújítás 538 000 ft. – 2005, -fejlesztı eszköz, játék 51 000 ft.,- 2006 Épület felújítás 11 250 000ft-2007

Szabás Épület felújítás- 2006 ban, Főtésrendszer cseréje- 2007-12-10 Épület komplex akadálymentesítése- 2007.ben

Tarany Épület felújítás-alászigetelés 2006,2007, Főtésrendszer felújítása 1997-ben, Világítás korszerősítése 2006, Épület részleges akadálymentesítése 2004


50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete

Gesztor/település Tervezett közoktatási beruházások/átadás id ıpont

Bolhás

Épület felújítás 400 000ft-2012-2013, Nyílászárók felújítása 2013, Épület részleges akadálymentesítése 2012, Épület komplex akadálymentesítése 2013, Vizes helyiségek teljes felújítása 2013

Beleg

Görgeteg

Élelmiszerbiztonsági igény 1 000 000ft- 2008, Élelmiszerbiztonsági igény 10 000 000ft.- 2012-2013, Új építés (épület, épületszárny) 50 000 000ft.-2009-2011, Nyílászárók cseréje 5 000 000ft.-2009, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.- 2010-2011, Épület részleges akadálymentesítése 2 000 000ft.-2009, Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2010-2011, Vizes helyiségek részleges felújítása 2 000 000ft.- 2008,

Háromfa

Kisbajom Tárgyi eszközök folyamatos pótlása , épület helyiségeinek bıvítése

Kutas Épület felújítás, eszközök folyamatos pótlása, Informatikai fejlesztések 2008 Világítás korszerősítése folyamatosan

Lábod

Eszközigény 50 000ft.-2008 Élelmiszerbiztonsági igény 100 000ft- 2008, Informatikai fejlesztések 350 000ft.-2008, Épület felújítás 50 000 000ft.-2008-2011, Nyílászárók felújítása, épület komplex



akadálymentesítése, vizes helyiségek teljes felújítása 2008-2009,

Cs Eszközigény 5 327 700ft.- 2008-2012 Épület bıvítése, nyílászárók cseréje, világítás felújítása, vizesblokkok felújítása

GY Eszközigény 1 964 260ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése épület felújítása, vizesblokk felújítása

Ny Eszközigény 895 000ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése, nyílászárók cseréje, épület festése, felújítása

N Eszközigény 2 347 000ft- 2008-2012, Világítás korszerősítése, tetı, járdák, kerítés felújítása

H Eszközigény 942 580ft.-2008-2012, Nyílászárók javítása, cseréje, vizesblokk felújítása , kerítés javítása, felújítása

Nagyatád

Sz Eszközigény 1 386 150- 2008-2012, Épület felújítása, kerítés javítása, élelmiszerbiztonsági igény

Nagykorpád

Informatikai fejlesztések 250 000ft.-2008, Épület felújítás 6 000 000ft.-2009, Egyéb beruházás 4 000 000ft.-2008, Nyílászárók cseréje 2008, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.-2009, Akadálymentesítés egyéb terület -2009

Ötvöskónyi Főtésrendszer felújítása 400 000ft.-2009, Világítás korszerősítése 100 000ft- 2010, Épület komplex akadálymentesítése 2 000 000ft.-2008,

Rinyabesenyı

Eszközigény 100 000ft.-2008, Informatikai fejlesztések 75 000ft.-2008-2010, Épület felújítás 2008-2011, Nyílászárók cseréje 2008-2011, Épület komplex akadálymentesítése 2008-2011,

Rinyaszentkirály Épület felújítása, vizesblokk felújítása Segesd

Somogyszob

Informatikai fejlesztések 150 000ft- 2010,2013 Egyéb (kapu, fektetık) 440 000ft.-2008, Új építés(épületszárny) 2013, Nyílászárók cseréje 2013, Világítás korszerősítése 2013, Akadálymentesítés egyéb területen 2012,

Szabás Tarany


Az intézmény teljes felújításának igénye jelentkezik a bolhási, a kutasi, a

lábodi, és nagyatádi intézménynél. Tetıfelújítás, nyílászáró, belsı helyiség felújítások

szükségesek, Kisbajomban, Nagyatád több intézményegységében, Háromfán,

Nagykorpádon és Somogyszobon.

Tornaszoba kialakítása szükséges Kisbajomban, Kutason, Lábodon,

Nagykorpádon, Rinyabesenyıben és Rinyaszentkirályon.



A mőködtetett konyhák felszerelésének korszerősítésére csak Kutason,

Lábodon és Nagykorpádon szükséges. A tálalókonyha eszközeinek a fejlesztésére van

szükség Kutason, Lábodon és Nagyatádon és Nagykorpádon.

A fejlesztı szobákat a 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklete alapján

fel kell szerelni a következı berendezési tárgyakkal:

� tanulási képességeket fejlesztı eszközök

� tükör

� asztal

� egy gyermek és egy felnıtt szék

� szınyeg

5.3.2. Általános iskolai fejlesztések

A megfelelı nevelı-oktató munkához megfelelı állagú és állapotú

épületekre van szükség. Egy település oktatási intézményének megfelelı színvonalú

karbantartásához nem elegendıek a település önkormányzatának saját bevételei. Cél,

hogy az épületeket folyamatosan karban tudják tartani, biztosítva ezzel az oktatáshoz

szükséges fény- és hıtechnikai követelményeket.

51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások

Gesztor/település Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont

Beleg

Görgeteg

Eszköz 1910000ft- 2005,2006,2007.-ben Informatikai fejlesztés 2 481 000ft- 2005,2006,2007.-ben Épület felújítás 700 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 669 000ft.-2005, 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 183 000- 2005.-ben

Háromfa Eszköz 50000ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 5 005 000ft- 2006,2007.-ben

Kutas

Eszköz 4 100 000ft-2005,2006,2007.-ben Élelmiszerbiztonság 4075413ft-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 265720ft- 2005,2006,2007.-ben Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft- 2005.-ben Világítás korszerősítése 500 000ft- 2005.-ben

Lábod

Nagyatád Árpád

Élelmiszerbiztonság 535990ft-2005,2006 Eszköz: 2996336ft- 2006,2007 Informatikai fejlesztések 308400ft- 2005,2006,2007 Épület felújítás 1660260ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, főtésrendszer felújítása, világítás korszerősítése- 2005.-ben



Nyílászárók cderéje 2007.-ben, Főtésrendszer felújítása 2007.-ben

Bárdos Vizes helyiségek részleges felújítása 2005

Babay

Informatikai fejlesztések (sz.terem, sz.gépek, internet)1.500.000ft-2005-2007.-ig Élelmiszerbiztonság 1 609800ft-2006.-ban Épület felújítás 7 000 000ft- 2006.-ban Tetıszigetelés- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 15 000 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 1.400 000ft- 2007.-ban Épület részleges akadálymentesítése- 2006.-ban Vizes helyiségek teljes felújítása-2006.-ban

Nagykorpád

Rinyaszentkirály

Eszköz 214 000ft.-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 142 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer cseréje 58 000ft- 2005 Épület részleges akadálymentesítése 200 000ft-2007.-ben

Segesd

Informatikai fejlesztések 16 000 000ft- 2005.-ben Épület felújítás 50 000 000ft- 2005.-ben Eszköz 3 000 000ft- 2006,2007.-ben Nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése- 2005.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása- 2005.-ben

Somogyszob

Élelmiszerbiztonság 2858 000ft- 2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 354 000ft- 2005, 2006,2007-ben, Épület felújítás (konyha) 10 158 000ft- 2005,2006 Technikai eszközök, egyéb eszközök 336 000- 2005,2006,2007.-ben

Szabás

Tarany

Eszköz 50 000ft- 2007.-ben Élelmiszerbiztonság 510 000ft- 2006.-ban Informatikai fejlesztés 1 330 000ft- 2005,2007 Világítás korszerősítése 1 500 000ft- 2006


52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye

Gesztor/település Tervezett közoktatási beruházások/átadás id ıpont

Beleg

Görgeteg

Informatikai fejlesztések 3 000 000ft- 2009-2011 Új építés 150 000 000ft- 2009-2011 Főtésrendszer cseréje 3 000 000ft- 2008 Nyílászárók cseréje 15 000 000ft- 2011- 2013 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2009-2010 Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2011 Vizes helyiségek részleges felújítása 1000000ft- 2009 Vizes helyiségek teljes felújítása 3000000ft - 2010

Háromfa

Eszközigény 1 200 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 900 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 61 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 2 000 000ft- 2008-2009 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2008-2009 Épület részleges akadálymentesítése 5 000 000ft- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítás 1 500 000ft- 2009

Kutas Eszközigény 1 800 000ft- 2008-2010 Élelmiszerbiztonsági igény 800 000ft.- 2008-2010



Informatikai fejlesztések 950 000ft.- 2008-2010 Nyílászárók cseréje 3 000 000ft.- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 3 000 000- 2009 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009 Konyha fejlesztése Tetıcsere, vizesblokk, járólapozás

Lábod

Eszközifejlesztés Informatikai fejlesztések Épület külsı belsı felújítása Nyílászárók cseréje, épület komplex akadálymentesítése, vizes helyiségek teljes felújítása 2008-2010, Udvari létesítmények felújítása

Árpád Épület részleges akadálymentesítése 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 2009

Bárdos Épület teljes felújítása Épület bıvítése

Nagyatád

Babay

Konyhai felszerelés, 2008,2009 Épület felújítás (tetıcsere), sportpálya felújítása, padlózatcsere 2008,2009, 2010,2011 Számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése, cseréje 2008-2013

Nagykorpád Külsı tatarozás, nyílászárók cseréje

Rinyaszentkirály

Eszközigény 150 000ft- 2008 Épület felújítás 300 000ft- 2008 Nyílászárok cseréje 800 000ft- 2009 Főtésrendszer felújítása 2 000 000ft- 2011 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2012 Épület komplex akadálymentesítése 300 000ft- 2008

Segesd

Somogyszob

Eszköz 2008,2011 Élelmiszerbiztonsági igény 550 000ft- 2008-2012 Informatikai fejlesztések 1 590 000ft.- 2008-2013 Épület felújítás 1 200 000ft.- 2008-2013 Egyéb technikai eszközök 850 000ft- 2005-2013

Szabás

Tarany

Eszközigény 2 000 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 700 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 80 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 10 000 000 ft- 2008 Épület részleges akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Akadálymentesítés egyéb területen 250 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 000 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009


Nagyatádon a Bárdos iskola teljes korszerősítése szükséges. Valamint bıvítése

egy aulával, konyhával, étteremmel. Az Árpád iskolában a nyílászárók cseréjére, a

világítás és a felszerelések korszerősítésére van szükség. Kutason szükség lesz

tetıcserére, vizesblokk felújításra, valamint konyhai eszközkorszerősítésre. Lábodon



épület és sportudvari rekonstrukció, valamint eszközfejlesztés kívánatos. Görgetegen,

Háromfán és Taranyban tornaterem építését látják fontosnak. Taranyban a fızıkonyha

bıvítése is tervezett. Somogyszobon épületbıvítést terveznek, könyvtár és

számítástechnikai teremmel, továbbá világításkorszerősítést.

5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések A Nagyatád város által fenntartott gimnázium teljes rekonstrukciója jelenleg folyik. A beruházás befejezıdése 2008-ban várható. Újabb fejlesztési igénye jelenleg nincs. A kollégium teljes felújítása 2007 augusztusában befejezıdött. Újabb fejlesztési igénye várhatóan tartósan nem lesz. A szakiskola nem helyi önkormányzati tulajdon. Az intézmény adatot nem szolgáltatott.



53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása

Projektgazda (szervezet) neve Település Projekt megnevezése

Becsült teljes költségvetés EZER FT-

BAN

Támogatási igény

EZER FT-BAN

Vonatkozó operatív program

Pályázat benyújtásának

tervezett idıpontja

év, hó

Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Önkormányzati intézmények energiafelhasználásának korszerősítése

30 000 15 000 KEOP 2008 12

Háromfa Község Önkormányzata Háromfa Önkormányzati épületek utólagos hıszigetelése 10 000 5 000 KEOP 2008 06

Tarany Község Önkormányzata Tarany Általános iskola utólagos hıszigetelése 8 200 4 100 KEOP 2008 04

Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerősítése

1 300 000 650 000 KEOP 2008 06

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása

Nagyatád A 68 sz. fıút 11,5 t tengelyterhelésre való megerısítése

19 000 000 16 150 000 KÖZOP 2008 12 után

Bolhás Község Önkormányzata Bolhás Bolhási tagóvoda akadálymentesítése 3 900 3 315 DDOP 2008 10

Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Somogyszob Község középületeinek akadálymentesítése

20 000 17 000 DDOP 2008 12

Ötvöskónyi Község Önkormányzata Ötvöskónyi Önkormányzati intézmények akadálymentesítése 30 000 25 500 DDOP 2008 12

Kutas Község Önkormányzata Kutas Kutas Lábod mikrotérség iskola, óvoda integráció, 2 iskola és 6 óvoda felújítása

450 000 405 000 DDOP 2008 02

Nagyatádi Közoktatási Intézmény Intézményfenntartó Társulás

Nagyatád Nagyatádi integrált közoktatási intézmény fejlesztése

1 100 000 990 000 DDOP 2008 02

Rinyaszentkirály Község Önkormányzata

Rinyaszentkirály Családi napközi fejlesztése 7 000 6 300 DDOP 2008 06

Görgeteg Község Önkormányzata Görgeteg Családi napközi fejlesztése 60 000 54 000 DDOP 2008 06


Nagyatád Rinyabesenyı-Homokszentgyörgy közötti útszakasz megépítése

500 000 450 000 DDOP 2008 12 után



Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Közlekedésbiztonság fejlesztése, körforgalom létesítése

110 000 99 000 DDOP 2008 04

Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob 6814 sz közút felújítása 1 870 000 1 683 000 DDOP 2008 12 után


Nagykorpád 6619 sz. út felújítása 500 000 450 000 DDOP 2008 12 után

Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Somogyszob Községben a 0193 hrsz-ú út megépítése

40 000 36 000 DDOP 2008 12 után


Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatás Fejlesztési Terve

2007. december 148

5.4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúra és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan

A közoktatási intézmények fenntartásához szükséges állami források biztosítása

többnyire

nem elegendıek a feladatok ellátásához. Az elemzés során feltárt helyzet mutatja, hogy a

többcsatornás állami finanszírozás ellenére, a fenntartási költségekhez képest alacsonyabb

mértékő az állami finanszírozás. Ez lehetetlen finanszírozási hátteret eredményez, ugyanis

a közoktatási feladatok ellátását így önerıbıl, intézmények saját bevételeibıl tudják,

gyakran erın felüli vállalásokkal megoldani. Feladataik ellátását állami finanszírozással,

pályázaton elnyert támogatással, önerı hozzáadásával valósítják meg.

A Rinyamenti kistérség önkormányzatai a 2007/2008. tanévre közoktatási

feladataikat részben intézményfenntartó társulások keretében látják el. A jelenleg mőködı

intézményfenntartó társulások részben mutatják az intézményi struktúra lehetséges

átalakításának, továbbfejlesztésének az irányait. A fenntartók szándéka hogy a települések

gyermekei jó színvonalú, esélyegyenlıséget biztosító intézményekben sajátítsák el

ismereteiket.

Megállapítható, hogy az eddig megalakult intézményfenntartó társulások, iskolai

ellátási körzetek többségében tükrözik a lakosság valóságos iskolaválasztási gyakorlatát.

Az intézményfenntartó társulások további átszervezésére szükség lesz, és átgondolásra

javasolható a közoktatási feladatok tartalmának korszerősítése, racionalizálása, pályázati

források elnyerése érdekében.

A tervezıi javaslatnál alehetséges kockázati tényezıket is figyelembe vettük:

☯ • Az alacsony létszámú négy évfolyammal, és alacsony létszámú nyolc

évfolyammal mőködı iskolák fenntartását nem tudják vállalni

fenntartóik, nem lesz gazdaságos az intézmények fenntartása.

☯ • Az igényelhetı normatívák létszámokhoz kötöttek, mértéke a

létszámok arányában fog változni, vagyis az igényelhetı normatív

támogatásokkal az intézmények mőködése nem biztosítható.


2007. december 149

Javasoljuk, hogy az integrációs átszervezésnél az óvodák, az általános iskola 1-4,

illetve 1-6 évfolyammal mőködve maradjanak meg azokon a településeken, ahol a

finanszírozás megoldható.

A közoktatási feladatok és a szociális ellátó rendszerek kapcsolódása további

esélyeket teremthet a kistérség településeinek.(bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás

integrálása)

Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Tervének stratégiai

célkitőzésben meghatározott közoktatási integrációs intézményeknek javasoljuk:

A) változat: Nagyatád és Kutas központú mikrotérségi közoktatási integrációk

B) változat: A közoktatási intézmények kistérségi fenntartása

A) változat bemutatása

A Nagyatád központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a földrajzi

helyzete, központi kistérségi szerepe, megközelíthetısége, infrastruktúrája, oktató-nevelı

munkájának innovatív szerepe, a mőködés hosszú távú fenntarthatósága, fejlesztésre

fordítható erıforrása. A Kutas központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a

térségi helyzete, megközelíthetısége, infrastruktúrája és a települések együttmőködési

szándéka. A megvalósítás tervezett idıintervalluma 2008-2009.

54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció

Integrációs hálózat tagjai

Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Nagyatád Integrációs központ

Egyesített óvoda

Árpád Fejedelem Általános és Alapfokú Mővészetoktási Iskola

1-8 osztály

Nagyatád

Babay Józse Általános és Sport Iskola 1-8 ostály

Kistérségi közoktatási integrációs társulás

Tervezıi javaslat:

Kistérségi fenntartásban mőködı intézményhálózat kialakítása, kistérségi közoktatási


2007. december 150

Bárdos Lajos Általános és Zene Iskola 1-8 osztáy

Ötvöskónyi

Szivárvány Óvoda

Bolhás Óvoda

Somogyszob Óvoda, Iskola 1-6 osztály

Segesd Óvoda, iskola 1-8 osztály

Tarany Óvoda, iskola 1-6 osztály

Háromfa Óvoda, iskola 1-6 osztály

Bakháza

Kaszó

Várható tanulólétszám

összesen 1720 fı

Az integrációba bevont óvodák a településeken javasoljuk megtartani, azonban a

bolhási tagóvoda továbbmőködtetése komoly kockázati tényezıt jelent.

A jelenleg nyolc évfolyammal mőködı iskolák közül Háromfa, Tarany,és

Somogyszob 1-6 évfolyamos tagintézménykénti mőködését javasoljuk. Ezen javaslatot a

jövıbeni létszámadatok, illetve a hosszútávon megvalósítható fenntarthatóság

figyelembevételével határoztuk meg.

55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció

Integrációs hálózat tagjai és fenntartói

Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás

2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

Kutas Integrációs központ

Kutas Óvoda, iskola 1-8.

osztály

Beleg Óvoda, iskola 1-4 osztály

Szabás Óvoda

Kisbajom Óvoda

Nagykorpád Óvoda, iskola 1-4 osztály

Lábod Óvoda iskola 1-8 osztály

Kistérségi közoktatási integrációs társulás


2007. december 151

Rinyabesenyı Óvoda

Görgeteg Óvoda, Iskola 1-8 osztály

Rinyaszentkirály Óvoda

Várható tanulólétszám

összesen 697 fı

Nem javasoljuk a jelenleg évfolyamok megtartását Szabás és Rinyaszentkirály

településeken. Ezen intézményekben a jelenlegi összevont osztályok létszáma rendkívül

alacsony, a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 66,6%-a, illetve 71,4%. A

létszámok növekedésére hosszabb távon sem lehet számítani. A jelenlegi létszámadatok a

finanszírozás tekintetében is csak gazdaságtalan mőködtetést tesznek lehetıvé.

56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere

Intézményközpont

ok

Intézmény egysége

Tagintézménye

Telephelyek

Megvalósítás idı-

intervalluma

Fenntartó

Nagyatád

NKI Nagyatád 1. Egyesített

óvoda 2. Árpád iskola 3. Babay iskola 4. Bárdos iskola 5. Segesdi

integrált intézmény (iskola, óvoda)

1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda)

2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda)

3. Somogyszobi integrál intézmény (iskola, óvoda)

4. Ötvöskónyi óvoda

Bolhási óvoda (Somogyszobi integrált intézmény telephelye)

2008

-200

9 Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany önkormányzatai

A)

Vál

toza

t

Kutas

1. Lábodi integrált intézmény (iskola, óvoda)

2. Görgetegi integrált intézmény (iskola, óvoda)

1. Belegi iskola-óvoda

2. Szabási óvoda 3. Kisbajomi

óvoda 4. Nagykorpádi

iskola-óvoda 5.Rinyabesenyıi

óvoda

Rinyaszentkirályi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye)

Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Szabás


2007. december 152

B) változat bemutatása

A javaslat a rövidtávon megvalósításra tervezett integráció racionalizált

továbbfejlesztése. Megfelel a dokumentumban bemutatott oktatás-politikai törekvéseknek,

hosszútávon fenntartható, érvényesülnek a szakmai prioritások.

A demográfiai mutatók tükrözik, hogy a gyermeklétszám változása, és a

létszámhoz kapcsolt normatív támogatás miatt a kockázati tényezık továbbra is jelen

lesznek, és szükség lesz, az integráció további átszervezésére.

Kockázati tényezık:

� Normatíva igényléshez szükséges létszámok tagintézményenként, telephelyenként

nem biztosíthatók

� Normatíva igénylésnek nem megfelelı létszámmal mőködı iskolákat nem tudják a

fenntartók biztosítani

A javaslat a kistérség valamennyi települését átfogja. Hosszútávon fenntartható,

racionális mőködést nyújthat, lehetıséget teremt az erıforrások bıvítésére, a minıségi

szolgáltatás teljes körő elérhetıségének megszervezésére. A kistérség csaknem valamennyi

intézménye számára a pályázati források hozzáférhetıségét teszi lehetıvé. Ez a változat

biztosítja a legkedvezıbb normatív támogatások megszerzését, és az 1-8 évfolyamos

intézmények tagintézményként való mőködését. Az intézmények elérhetısége tekintetében

tartható az elvárt 15 percen belüli idıintervallum.

Az iskolabusz hálózat teljes körő megszervezése az integráció kiépítésével

párhuzamosan valósuljon meg.

A kistérségi szinten létrehozható intézmény integrációk úgy tudnak a jelzett

kockázati tényezık mellett is hatékonyan mőködni, hogy egy intézményként a humán

erıforrás hatékony kihasználását valósítja meg, az erıforrások összeadódnak, ez a

pályázati potenciált erısíti. Az intézményegységek szakmai önállósága garanciája annak,

hogy minıségi, tartalmi szolgáltatás jön létre.


2007. december 153

Nagyatád, Óvoda, iskolák 1-8 Háromfa Óvoda, iskola

1-6 Tarany óvoda, iskola 1-6, Ötvöskónyi

óvoda

Lábod Óvoda, iskola 1-8

Görgeteg Óvoda, iskola 1-8

Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály

óvoda

Kutas

Óvoda iskola 1-8

Beleg óvoda iskola 1-4

Szabás, Kisbajom, óvoda

Segesd

Óvoda, iskola1-8Somogyszob

Óvoda, iskola 1-6

Bolhás, óvoda

Társulás által fentartott

intézményi integráció

Nagytád székhellyel


2007. december 154

57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere

Intézményközpontok

Intézmény egysége Tagintézménye Telephelyek

Megvalósítás idı-

intervalluma

Fenntartó

NKI Nagyatád

1. Egyesített óvoda

2. Árpád iskola

3. Babay iskola

4. Bárdos iskola

1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda)

2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda)

3. Ötvöskónyi óvoda

1. Segesdi integrált intézmény (iskola, óvoda)

-Somogyszobi integrál intézmény (iskola, óvoda)

Bolhási óvoda (Somogyszobi integrált intézmény telephelye)

1. Kutasi integrált intézmény (iskola, óvoda)

- Belegi iskola-óvoda

- Szabási óvoda - Kisbajomi

óvoda

B)

Vál

toza

t

Nagyatád

1. Lábodi integrált intézmény (iskola, óvoda) 2. Görgetegi

integrált intézmény (iskola, óvoda)

-Nagykorpádi iskola-óvoda

-Rinyabesenyıi óvoda

-Rinyaszentkirályi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye)

2008

-200

9

Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Szabás önkormányzatai

A kistérség településeinek érdeke, hogy a pályázati pénzek elnyerése miatt a

fejlesztési tervben javasolt átszervezéseket, a tartalmi fejlesztéseket megtegye.


2007. december 155

A Rinyamenti Kistérség közoktatási dokumentumait, azok feladattartalmát

harmonizálni kell. A Kistérségi Fejlesztési Tervben rögzített feladatokat a kistérségi

közoktatási intézkédési tervben fontos megjeleníteni, a fejlesztési tartalmak ütemezésével.

A fejlesztési terv felülvizsgálatának javasolt folyamata:

Igényfelmérés, adatok feltárása

évente

Intézkedési terv módosítása

Intézkedési feladatok

meghatározása

TKT

jóváhagyása

Adatelemzés

intézkedési terv megvalósításána

k ellenırzése

Módosító javaslatok

Célkitőzések


2007. december 156

5.5. Nyomon követés

A KKFT a TKT koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyőjtés

eredményei alapján készült.

Az intézmények véleményformálási lehetısége a terv elkészítése során az

adatszolgáltatás terén, valamint kérdıíves felmérés során biztosított volt.

Az intézmények és a TKT települései számára kérdıívek készültek, melyek

segítségével igényeiket,véleményüket eljuttathatták a terv készítıihez.

A KKFT a TKT koordinálásával a kistérség intézményeiben végzett adatgyőjtés

eredménye alapján készült.

A terv felülvizsgálatára vonatkozó szabályok:

A kistérségi közoktatási intézkedési terv tartalmát a fejlesztési terv éves

felülvizsgálatának megfelelıen módosítani szükséges.

A felülvizsgálatra javaslatot tehetnek:

� Oktatási Bizottság;

� Társulási Tanács

58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások

Az értékelés területe Az értékelés módszere Értékelést végzı/koordináló

Idıhatárok

Elvek, célok tarthatósága

beválás vizsgálat Szakértıi team/Kistérségi munkaszervezet

Az elfogadástól számított három év

A célok alapján meghatározható feladatok teljesültsége

Adatgyőjtés, intézményfenntartói, fenntartói vélemények

Kistérségi munkaszervezet, intézményvezetık

Éves munkatervek készítésekor

Adatok megfelelısége Friss adatokkal való feltöltés

Kistérségi munkaszervezet

Októberi statisztikák alapján

Kistérségi közös dokumentumok tartalma

dokumentumelemzés Szakértı/TKT A kistérségi munkatervben jelzett határidık szerint

Létszámok, átlaglétszámok nyomon követése, a normatívának való megfelelés vizsgálata

Októberi statisztikai adatelemezések

Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet

Minden tanév október vége


2007. december 157

Az intézményi szerkezet mőködése, a társulások együttmőködése

Intézményi, fenntartói beszámolók, felmérések

Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje

évente

Nevelési, pedagógiai programok tartalma, az innovatív programok beválása

Szakértıi vizsgálat Kistérségi munkaszervezet, fenntartó képviselıje

Négy évente

Közös szervezetek mőködésének tapasztalatai

Tapasztalatok összegzése, beszámolók készítése a fenntartóknak, döntéshozóknak

kistérségi munkaszervezet

2008/2009 tanév vége

A minıségfejlesztı tevékenység mőködése

Intézményi elégedettségmérések elemzése

Intézményvezetık, kistérségi munkaszervezet

A MIP-ben meghatározottak szerint

A KKFT-t a Társulás minden év november 30-ig felülvizsgálja, aktualizálja. A

felülvizsgálat során az érintett intézmények képviselıinek, a szülık, gyermekek,

szervezetek véleményét ki kell kérni.

Felelıs: Társulás elnöke, Munkaszervezet vezetıje

A terv módosítására 2008 évben kerül sor.

A módosításhoz szükséges a társulási tanács többségi egyetértése. A terv

nyilvánosságára vonatkozó szabályok: A Rinyamenti kistérség közoktatás-fejlesztési terve

az alábbi nyilvános fórumokon érhetı el: Dél-Dunántúli fejlesztési Ügynökség honlapja, a

kistérség honlapján, a települések honlapján, polgármesteri hivatalokban.

A terv céljainak megfelelı feladatok éves ütemezése a felelısök megjelölésével, a

kistérség intézkedési tervében történik.

A terv módosítása, aktualizálása során az alábbi nyilvánosságot biztosítja a terv

készíttetıje: kistérségi honlap

A KKFT-t a társulási tanács 2008 március 3-ik napján megvitatta és a jelenlévık 10

igen, 0 nem, 2 tartózkodás mellett a 17/2008 (III.3.) számú RITÖT határozatával elfogadta.


2007. december 158

MELLÉKLETEK


2007. december 159

Táblázatok jegyzéke:

1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása................................................................................................. 7

2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása ............... 12

3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya............................. 17

4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek: ...................................................................... 18

5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma ....... 20

6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben ....................................................... 20

7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya............................... 22

8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya .......................... 23

9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya .............. 24

10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek ......... 24

11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként.... 30

12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek...................................... 33

13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya................................................................................................... 37

14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma .. 39

15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben ....................................................... 40

16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében............................ 42

17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai ....... 43

18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele ........................................ 43

19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások ..................... 44

20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok.................. 48

21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei ............................................................................... 52

22. Táblázat Idegen nyelvoktatás .................................................. 55

23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint...................... 55


2007. december 160

24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya................................................................................................... 56

25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások................................... 57

26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007 ................................... 59

27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007 ....................... 61

28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények ................................... 63

29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok ..... 64

30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei ................................ 70

31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei ............................. 71

32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya...... 74

33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében ....................... 76

34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok ....................... 77

35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı) ................ 78

36. Táblázat Vizsgaeredmények .................................................... 80

37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben........ 80

38. Táblázat SWOT....................................................................... 81

39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek ................................................................................ 83

40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten ................... 90

41. Táblázat Beavatkozások területe ............................................. 93

42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai .............. 107

43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése.............................................................................. 109

44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke .................. 112

45. Táblázat Megyei és egyéb források ........................................ 113

46. Táblázat Javasolt mérések .................................................... 129

47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése ...................................................................... 131

48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés ............... 136

49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások ..................... 139


2007. december 161

50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete ............. 140

51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások ..................... 142

52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye...................... 143

53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása...................................................................................... 146

54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció............. 149

55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció .................. 150

56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere ................. 151

57. Táblázat Javasolt szerkezeti változtatások rendszere............. 154

58. Táblázat A terv módosítására vonatkozó szabályok és eljárások.............................................................................................. 156

Ábrajegyzék 1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 ....................................... 8

2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007............ 9

3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása..... 12

4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007....... 27

5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél...................................................................................... 28

6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél...................................................................................... 29

7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben ..................................................................... 36

8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 ....... 49

9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban........................................................................................................ 50

10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben..................................................................................... 51

11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre...... 114


2007. december 162

Forráslista: 1. Közoktatási törvény, illetve módosításai

2. Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Stratégai Programja

3. Dél-Dunántúl Operatív Program 2007-2013

4. A Rinyamenti kistérség településeinek polgármesteri hivatalai által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve)

5. A kistérség egyes oktatási intézményei által szolgáltatott adatok (elektronikus formában mellékelve)

6. Kistérségi közoktatási intézkedési terv 2005

7. A Rinyamenti kistérség stratégiai fejlesztési programja 2005

8. A Rinyamenti kistérség cselekvési terve

9. Dél- Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltsége

Documents

Rinyamenti Kistérség Közoktatás Fejlesztési Terve · Görgeteg 1192 1198 1227 1217 1195 1206 1188 1188 - 4 Háromfa 862 864 859 860 829 831 846 837 - 25 Kaszó 147 150 154 154