Írásbeli közép 2009 - gimsz.sulinet.hu · II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi

Forrásközpontú történelem – tevékenységközpontú történelemtanítás

TÖRTÉNELEM

KÖZÉPSZINTŰ

ÍRÁSBELI VIZSGA

Időtartam: 180 perc

Nemzeti Tankönyvkiadó

ÉR

ET

TS

ÉG

I V

IZS

GA

● G

YA

KO

RL

Ó F

EL

AD

AT

SO

R

a 2

00

9-e

s fe

lké

szü

lésh

ez

Történelem, középszint Nemzeti Tankönyvkiadó

Írásbeli vizsga 2 / 30

Fontos tudnivalók

Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is!

Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet!

Kérjük, kék színű tollat használjon!

A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!

• Olvassa el figyelmesen a feladatokat!

• Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!

• Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!

• Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!

A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk:

1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a Történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb.), illetve

az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), me-lyekkel az adott probléma bemutatható!

4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl. nevek, évszámok), nézőpontját, véle-

ményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek!

10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul:

Az esszék javításának szempontjai:

• a feladat megértése,

• megfelelés a tartalmi követelményeknek,

• a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége.

Eredményes munkát kívánunk!



I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az ókori Kelet kulturális emlékeivel kapcsolatos. (Elemenként 0,5 pont)

Válassza ki a felsorolásból a képeknek megfelelő megnevezést és döntse el, hogy mely funkciót (társadalmi, gazdasági, katonai, vallási) töltött be elsődlegesen a felismert építmény! Írja a táblázatba a megoldást! Nagy Fal; frigyláda; tárolóedény; vízvezeték; csatorna; agyagtábla; vízhúzó; erőd; piramis

a) ………………………………………… b) ………………………………..........

c) ………………………………………………… d)………………………………. Betűjel Megnevezés Funkció

a)

b)

c)

d)

4 pont



2. A feladat a középkori kereskedelemmel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont)

A középkori kereskedelem Európában

a) Egészítse ki az európai tengeri távolsági kereskedelemre vonatkozó táblázatot!

Középkori távolsági kereskedelem Európában

1. 2.

behozatal kivitel behozatal kivitel

fűszerek 3. 4. iparcikkek

Fontos kereskedőváros: 5. Fontos kereskedőváros: 6. b) Nevezze meg, mely vidék vásárain cseréltek gazdát a két tengeri útvonal árui! ………………………………………………………………………………………………..

c) Határozza meg, hogy a kereskedelmi útvonalak kialakulásához a földrajzi tényezőkön kívül mely a kereszténység terjesztésével kapcsolatos útvonalak játszottak szerepet!

…………………………………………………………

4 pont



3. A feladat az Árpád- és az Anjou-kor kulturális emlékeivel kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!

A tatárjárás ábrázolása a Képes Krónikában

Az első magyar szentek

A zsámbéki templom, XIII. század Az ösküi templom, XI. század a) Soroljon föl az Árpád-kori szentek közül kettőt! (Elemenként 0,5 pont)

…………………………………………… …………………………………………… b) Határozza meg a szentek életét bemutató irodalmi művek műfaját (1.), illetve az Anonymus által is művelt történetírói műfajt (2.)! (Elemenként 1 pont)

1. ………………………………………… 2. …………………………………………

c) Sorolja föl a templomépítészet korabeli stílusait! (Elemenként 0,5 pont)

…………………………………………… ……………………………………………

d) Állapítsa meg, hogy a tatárjárást bemutató illusztráción mely elemek utalnak arra, hogy az ábrázolás nem egykorú az eseménnyel! (Elemenként 0,5 pont)

……………………………………………………………………….….

…………………………………………………………………….….…

5 pont



4. A feladat a felvilágosodással kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont)

a) Állapítsa meg, hogy az alábbi fogalmak mely forrásrészletekben jelennek meg! Írja a forrásrészletek mellé a fogalmak betűjelét a táblázatba! A) hatalommegosztás; B) népfelség elve; C) fiziokratizmus; D) ateizmus

Forrásrészletek Betűjel 1. „A jövedelem a föld és az emberek terméke. Az emberek munkája nélkül tel-jesen értéktelen a föld. Egy nagy állam elsődleges javait az emberek, a földek és az állatok teszik.” (Quesnay)

2. „Azt mondom: Isten nem létezik, a teremtés puszta képzelődés, semmivel sem valószínűtlenebb, hogy a világ örökkévaló, minthogy egy szellem örökkévaló lehessen (…)” (Diderot)

3. „Minden államban háromféle hatalom van: a törvényhozó, (…) a végrehajtó hatalom (…) és a bírói hatalom (…)” (Montesquieu)

4. „Amikor valamilyen törvényt terjesztenek a népgyűlés elé, voltaképpen (…) azt kérdezik (…), hogy a javaslat megfelel-e vagy sem az általános akaratnak.” (Rousseau)

b) Töltse ki a táblázatot!

A felvilágosodás kialakulása, alapelvei

Eszmei-szellemi feltételei Alapelvei

1. 3.

2. 4. c) Sorolja fel a felvilágosodás egy társadalmi és egy kulturális következményét! Társadalmi: …………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

Kulturális: ………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………..

5 pont



5. A feladat a Rákóczi-szabadságharcra vonatkozik. Válaszoljon a kérdésekre a térkép és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont)

A kurucok előretörésének időszaka (1703–1705)

a) Állapítsa meg, hogy a térképen mely eseményeket jelöli a következő jel: ! ..................................................................................................

b) Soroljon fel négy olyan várat, amelyeket az 1705-ös hadjárat során foglaltak el a kurucok! ........................................................... ………………………....................

........................................................... ……………………………….......

c) Határozza meg a mindvégig császári kézen lévő területek gazdasági és politikai súlyát! Indokolja válaszát! ………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………..

d) Magyarázza meg, hogy miért, és mennyiben volt a Rákóczi-szabadságharc kezdetén kedvező, a vereség idején pedig kedvezőtlen az európai hatalmi helyzet! Kezdetben kedvező, mert .......................................................................................................

…………………………………………………………………………………………………

Vereségekor kedvezőtlen, mert ..................................................................................................

……………………………………………………………………..…………

………………………………………………………………………………. 4 pont



6. A feladat a XIX. század társadalmi elméleteihez kapcsolódik. Határozza meg, mely társadalmi mozgalomhoz, illetve eszmeáramlathoz kapcsolód-nak a forrásrészletek! (Elemenként 1 pont)

a) „Az elégedetlenség, amely először Nottinghamben kezdődött el, s bizonyos fokig (...) át-csapott más körzetekre is. Februárban (...) gyűjtést folytattak a letartóztatottak számára, s név-telen leveleket terjesztettek, melyekben a gépek szétrombolásával fenyegettek. Ugyanebben a hónapban, valamint a következőkben is, kísérletek történtek két gyár felgyújtására.” b) „1. általános választójogot minden férfinak; 2. válasszák évenként újra a parlamentet; 3. adjanak fizetést a parlament tagjainak, hogy vagyontalanok is elfogadhassák a képviselői megbízatást; 4. vezessék be a titkos szavazást; 5. alakítsanak egyenlő választókerületeket, hogy így biztosíthassák az egyenlő képviseletet; 6. legyen mindenki választható.” c) „A társadalmat úgy lehet a tudomány fejlődése és az ipar szempontjából legkedvezőbb mó-don megszervezni, ha a lelki hatalmat [a szellemi vezetés] a tudósokra, a világi hatalom igaz-gatását pedig az iparosokra bízzuk; A tudósoknak és az iparosoknak módjukban áll a társadalmat vágyaiknak és szükségleteiknek megfelelően átszervezni, mert a tudósok birtokában vannak a szellemi erők, az iparosoknak pedig rendelkezésükre állnak az anyagi erők (...)” d) „A mi korszakunkat, a burzsoázia korszakát azonban az jellemzi, hogy egyszerűsítette az osztályellentéteket. Az egész társadalom mindinkább két nagy ellenséges táborrá szakad, két nagy, egymással homlokegyenest szembenálló osztályra: burzsoáziára és proletariátusra.”

Betűjel A társadalmi mozgalom, eszmeáramlat megnevezése

a)

b)

c)

d)

4 pont



7. A feladat a XIX. század végének életmódváltozásaival kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy az alábbi források az életmódváltozás mely jellegzetes elemeit mu-tatják! Írja a felismert jelenség nevét a forrás mellé vagy alá! (Elemenként 1 pont) „A modern szellem egyenlő uniformisba öltöztet mindent. A régi utcák nyomai eltűnnek, s helyükön pompás sugárutak, körutak keletkeznek (...) bizonyára nem létezik világváros, melynek legpompásabb utcája egy régi utcának legyen mellékága, mint minálunk az Andrássy út, mely a kopott, szedett-vedett Váci körútból kanyarodik ki a Városligetbe, ahelyett, hogy a roskatag Marokkói-ház lerombolásával kivezették volna a Duna-partig.” (Magyar Szalon, 1887)

a) ………………………………………………………….……………………………………

b) ……………………………………………………… c) ………..…………………

d) …………………………………………………………………….. 4 pont



8. A feladat a második világháborúval kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismereti alapján! (Elemenként 0,5 pont)

a) Határozza meg az ún. második front megnyitásának helyét (ország, terület) és idő-pontját (év, hónap)! Hely: …………………………..…………… Időpont: …………………………………

b) Mivel magyarázható az olaszországi hadjárat lassú menete, illetve a varsói felkelés szovjet támogatásának elmaradása? Olaszország: ……………………………………………………………….…………………..

…………………………………………………………………………………………………

Varsó ………………………………………………………………………………………….

…………………………………………………………………………………………………

c) Tárja fel a román „kiugrás” sikerességének, illetve a magyar „kiugrás” sikertelensé-gének katonai-politikai hátterét! Román kiugrás: ………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………………….

………………………………………………………………………………………………….

Magyar kiugrás: ………………………………………….……………..……………………..

………………………………………………………………………………………………....

………………………………………………………………………………………………… 3 pont



9. A feladat a két világháború közötti magyar társadalom rétegződésével kapcsolatos. Állapítsa meg, hogy a leírások mely társadalmi rétegre vonatkoznak! Írja a réteg ne-vét a kipontozott helyre! (Elemenként 0,5 pont)

„(...) alig kapnak pénzbeli fizetést. Pénzt csak úgy tudnak szerezni, ha szerencséjük van az állattartással. Fizetésük lényeges része a »kommenció«, tehát mindennapi szűk táplálékuknak természetben való biztosítása. A nagybirtokok a nevetségesen csekély pénzbeli járandóságot épségben hagyják, ellenben a »kommenciót« állandóan csökkentik.” (Féja Géza: Viharsarok)

a) ……………………………………………………… „(...) Birtokaik csápjai messzire elérnek, (...) színfalak mögötti közéleti szerepre tulajdonkép-pen semmi szükségük sincsen, hiszen a fennálló társadalmi és gazdasági rendszer úgyis gon-doskodik érdekeik védelméről. (...) A népes város, a megyei székhely kellős közepén óriási vadaskertet tartanak fenn, kastéllyal s libériás szolgákkal, hogy a várost minden percben fi-gyelmeztessék másodrendűségére.” (Féja Géza: Viharsarok)

b) ………………………………………………………. „(...) arra törekszenek, hogy az adott viszonyok között s a lehetőség határain belül, a felsőbb társadalmi rétegek életét lemásolhassák. Színházi képeslapot és pesti divatlapot járatnak. A fővárosi álromantika s a dzsentrivilágból leszűrődő hírek és pletykák éltetik őket (...) Ezek is mereven elzárkóznak a néptől, gőgösen elnéznek a rongyos és éhező nép felett.” (Féja Géza: Viharsarok) c) ………………………………………………………. „A felső csoport a maga kúriáján és a maga földjén élő földbirtokos. Ők az egyenes utódok, kiknél a prédikátum [nemesi előnév] néha még mindig lakóhelyet is jelöl, nemcsak a szárma-zás helyét. Ezek közelebb állnak az arisztokráciához, mint az úgynevezett »középosztályhoz«, és egyenes utódai az ősöknek e tájon fajta, méltóság, életforma és sokszor maradiság szerint.” (Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság)

d) ………………………………………………………. 10. A feladat az 1956-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont) a) Egészítse ki az eseményekkel kapcsolatos hiányos kronológiát a megfelelő adatokkal!

1956

Időpont (hónap, nap) Esemény

1. A forradalom kezdete

október 25. 2.

3. A második szovjet támadás napja

1958. június 16. 4.

2 pont



b) Egészítse ki a hiányos szöveget a táblázat adati és ismeretei alapján!

A kivégzettek megoszlása származás szerint Az apa foglalkozása A kivégzettek száma fő A kivégzettek aránya (%) Földműves összesen 63 27,8 Munkás 54 23,7 Agrárproletár 28 12,3 Kisiparos 23 10,1 Az 1956-ot követő megtorlások különösképpen súlyosan érintették a városokban dolgozó

1. …………………….., mivel a kivégzettek közel negyede az ő gyerekeik közül került ki.

E társadalmi rétegnél csak a 2. ………………… dolgozók gyermekei jártak rosszabbul,

mert itt majdnem 40%-ot ért el a megtorlás aránya. Összességében megállapítható, hogy a

közel 230 kivégzett a 30%-át sem érte el a volt 3. ………………………………. szárma-

zók aránya, így nem igazolható az a kor propagandájában hangoztatott állítás, hogy 1956-

ban 4. ……………………………..… volt Magyarországon.

c) Fogalmazzon meg két értelmezést az 1956-os eseményekről! Az egyikben az esemé-nyeket forradalomként, a másikban szabadságharcként értelmezze! Indokolja állításait! 1. Forradalom volt, mert ……………………………………….……………..…..………..…..

………………………………………………………………………………………….……..…

…………………………………………………………………………………………………...

2. Szabadságharc volt, mert, ……………………………………………………………………

……………………………………………………………………………….……………..……

…………………………………………………………………………………………………...

5 pont



11. A feladat a fenntartható fejlődés problémájával kapcsolatos. Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont)

Környezetkárosodás egyik összetevője

a) Határozza meg, hogy a környezetkárosodás mely okai és következményei jelennek meg a rajzon! Írjon mindegyikre egy-egy példát! Okok: ……………...…………………………………………………………..………………

Következmények: ……………………………………………………………………………. b) Soroljon fel két olyan civilizációs hatást, melyek az emberiség környezetét súlyosan veszélyeztetik! 1. …………………………………………………………………………

2. ………………………………………………………………………… 12. A feladat a magyar demokráciával, az alapvető állampolgári jogokkal kapcsolatos.

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! a) Állapítsa meg, hogy az alábbi részletek mely jogok biztosításáról szólnak! (Elemenként 0,5 pont) „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek vele született joga van az élethez, az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani.” (Alkotmány)

1. ……………………………………….……………………………………………………… 70/C § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy gazdasági és társadalmi érdekeinek védelme céljából másokkal együtt szervezetet alapítson, vagy ahhoz csatlakozzon.” (Alkotmány)

2. …………………………………………………………… b) Soroljon föl még két alapjogot, melyet az alkotmány biztosít az állampolgároknak! 1. ……………………………………………..……………………

2. ……………………………………………..……………………

2 pont

3 pont



II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK

Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó egy rövid és egy hosszú,

különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat!

Sor-szám Korszakok, témák A feladat

típusa 13. Az iszlám vallás rövid Egyetemes

történelem 14. Az alkotmányos monarchia rövid

15. A honfoglaló magyar társadalom és életmódja rövid 16. I Károly gazdaságpolitikája hosszú

17. A kiegyezés rövid 18. Széchenyi és Kossuth reformprogramja hosszú

19. Életmód az 1950-es években rövid

Magyar történelem

20. A bethleni konszolidáció hosszú Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombi-nációit. Jelöljön meg egy oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a választott oszlop betűjelét!

Feladattípus A B C D E F G H I J K L

rövid 13. 13. 13. 13. 13. 13. 14. 14. 14. 14. 14. 14.

rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19.

hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18.

Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok értékelhetők! A feladatok után az értéke-lési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg.

A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen!

A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót!

A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető!



13. A feladat az iszlám vallással kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján az iszlám vallás és tanait, jellemzőit! Térjen ki arra, hogy a vallás mely tanai és előírásai játszhattak szerepet az arab és később az oszmán-török hódításokban!

„Allah az egyetlen és örök isten. Nem nemz és nem nemzették és egyetlen lény sem hasonló hozzá. ” (Korán 112. fejezet) „És Allah ezt mondta: »Ne vegyetek magatoknak két istent! Ő csupán egyetlen isten. Én va-gyok az, akitől félnetek kell.« Övé mindaz, ami az egekben és a földön van, és őt illeti meg a vallás[i tisztelet] mindörökké. Vajon Allah helyett mást féltek? ”(Korán 190. fejezet) „[A böjt ideje] a ramadán hónap, amikor a Korán mint útmutatás [első ízben] küldetett le az emberek számára, s [nyilatkoztatott ki] az útmutatás és a megkülönböztetés nyilvánvaló bizo-nyítékai gyanánt. Aki közületek e hónap idején [a maga helyén] jelen van, az böjtölje végig!” (Korán 2. fejezet) „Végezzétek el az istentiszteletet és adjátok oda a zakátot [alamizsna].” (Korán, 58. fejezet) „Végezzétek el a zarándoklatot és az umrát [kis zarándoklat] Allahnak! Ha akadályozva len-nétek, akkor [engesztelésképpen ajánljanak föl] áldozati állatot, ami könnyen előteremthető nektek!” (Korán, 2. fejezet) „Harcoljatok Allah ösvényén azzal, aki harcol veletek; csak ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti kezditek elsőnek a harcot; láthatjátok: Harcoljatok ellenük, amíg nem szűnik a kísértés, és Allah hite nem győz, akkor viszont már nincs több ellenségeskedés, csak az igazságtalanok ellen. Allah útján harcolnia kell annak, aki földi életét adja a túlvilágért. Aki Allah útján küzdve elesik vagy győz, annak valóban roppant jutalmat adunk.” (Korán részlet)

Az arab terjeszkedés a VII–VIII. században Oszmán Birodalom terjeszkedése a XIV. században …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Elérhető Elért Szempontok pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 24

OSZTÓSZÁM 2 Vizsgapont 12

14. A feladat az alkotmányos monarchiával kapcsolatos. (rövid) Ismertesse a források és saját ismeretei alapján az alkotmányos monarchia állam-

elméletét és működését! Válaszában utaljon az államelmélet és a reformáció kap-csolatára is!

Az alkotmányos monarchia rendszere Angliában

„(…) biztosabb és tűrhetőbb, ha a kor-mányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak kölcsönösen támogató-ja legyen, hogy egymást tanítsák és int-sék, és ha valamelyik a kelleténél tovább megy, többen legyenek bírák és mesterek szenvedélyének megfékezésére (…) Mert ha vannak most a néptől szerezve bizo-nyos felsőbbségek, amelyek a királyok önkényének korlátozására vannak felál-lítva (…) annyira nem vagyok az ellen, hogy ezek kötelességszerűleg közbelép-jenek a királyok dühöngő önkényével szemben.” (Kálvin: A keresztény vallás tanítása)



„(...) Ő Felségeik jelenlétében (...) egy írásbeli nyilatkozatot adtak ki, melyet a felső- és az alsóháznak összes tagjai fogalmaztak, amint az itt következik: 1. Hogy a bitorolt hatalom, ti. a törvényeknek ideiglenesen hatályon kívül helyezése vagy a törvények végrehajtásának megakadályozása, csupán királyi tekintély alapján, a parlament hozzájárulása nélkül, törvénytelen (...) 3. Hogy az egyházi törvényszékeknek és más hasonló bizottságoknak vagy törvényszékeknek elrendelése, illetőleg felállítása, törvénytelen és veszedelmes. 4. Hogy a korona céljaira való pénzfelvétel bármily ürügy vagy kiváltságok alapján a parla-ment hozzájárulása nélkül, hosszabb időre és más módon, mint ahogyan a megajánlás meg-szabta vagy meg fogja szabni, törvénytelen. (...) 6. Hogy az országban béke idején, a parlament hozzájárulása nélkül állandó hadsereg felállí-tása és tartása törvénytelen. 7. Hogy azok az alattvalók, kik protestánsok, saját védelmükre fegyvert viselhetnek (...) 8. Hogy a parlamenti választások szabadok. (...)” (Jognyilatkozat, 1689) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...





15. A feladat a honfoglaló magyar társadalommal kapcsolatos. (rövid) Mutassa be ismeretei és a források alapján a honfoglaló magyar társadalmat és a

jellegzetes életmódját! Válaszában utaljon az életmód és a katonai eredményesség összefüggéseire, valamint a kalandozások társadalmi következményeire is!

„Sátraik vannak, és együtt vonulnak a sarjadó fűvel és a zöld vegetációval. Bárhova is men-nek, együtt utaznak egész rakományukkal és raktárukkal, [az uralkodó] kísérőivel és a trónus-sal, a sátrakkal és az állatokkal. (…) Lakhelyeik (…) két folyó között vannak. Amikor eljön-nek a téli napok, mindegyikőjük ahhoz a folyóhoz húzódik, amelyikhez éppen közelebb van. Ott marad télire, és halászik. (…) [Ezek] a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek. Ruhájuk brokátból készül. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak (…) Leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy amikor a leányt megkérik, vételárat visznek a leány gazdagságával arányban, több vagy kevesebb állatot.” (Ibn Ruszta és Gardízi leírása a magyarokról, X–XI. század)

X. századi magyar társadalom „Ez a nép tehát, amely egy fő alatt él, feljebbvalóitól kemény és súlyos büntetéseket áll ki elkövetett vétkeiért, s nem szeretet, hanem félelem tartja őt féken, a fáradalmat és nehézsége-ket derekasan tűrik, dacolnak a hőséggel és faggyal és a szükségekben való egyéb nélkülözés-sel, mint afféle nomád nép. (…) Ügyesen kilesik a kedvező alkalmat, és ellenségeiket nem annyira kardjukkal és haderejükkel igyekeznek leverni, mint inkább csel, rajtaütés és a szükségekben való megszorítás útján. Fegyverzetük kard, bőrpáncél, íj és kopja, s így a harcban legtöbbjük kétféle fegyvert visel, vállukon kopját hordanak, kezükben íjat tartanak, és amint a szükség megkívánja, hol az egyiket, hol a másikat használják. Üldöztetés közben azonban inkább íjukkal szerzik meg az előnyt. (…) Jobbára a távolharcban, a lesvetésekben, az ellenség bekerítésében, a színlelt meghátrálásban és visszafordulásban és a szétszóródó harci alakulatokban lelik kedvüket.” (Bölcs Leó bizánci császár Taktika című művéből)

…………………………………………………………………………………………………..

.…………………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

„A magyarok pedig a türkök egyik fajtája. Főnökük 20 000 lovassal vonul ki. Főnökük neve kündü. Ez azonban csak névleges címe királyuknak, minthogy azt az embert, aki király-ként uralkodik felettük, gyulának hív-ják. Minden magyar a gyula nevű főnökük parancsait követi a háború dolgában, a védelemben és más ügyekben.” (Ibn Ruszta és Gardízi leírása a magyarokról, X-XI. század)



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Elérhető Elért Szempontok pont

Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 4 Eseményeket alakító tényezők feltárása 6 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 24


16. A feladat I. Károly gazdaságpolitikájára vonatkozik. (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján I. Károly gazdasági intézkedéseit! Vála-

szában térjen ki arra, hogy mely tényezők kényszerítették ki az uralkodó intézke-déseit, és azok milyen gazdasági és társadalmi következményekkel jártak!

(...) kegyesen elrendeljük örökre szólóan, hogy ha a főpapok, szerzetesek és világi papok vagy a nemesek bármelyikének földjein és birtokán arany-, illetve ezüstbányát fognak találni, s amennyiben nem tagadják le azok létezését és nem tagadják meg a feltárásukat, akkor ugyan-ők örökre élvezzék örvendezve azon földjeik változatlan birtoklását, amelyeken ezek az arany- és ezüstbányák találhatók, sőt a földjükön talált arany-, illetve ezüstbányákból szárma-zó, a bányászok szokása szerint befolyó királyi jövedelmek harmadrészét is kapják meg tel-jességgel örök időkre.” (I. Károly oklevele, 1327) „Hasonlóképpen, mivel azt akarjuk, hogy (...) nagyobb számban kibocsátandó ezen mostani pénzünk egész országunkban változatlanul állandó forgalomban maradjon, és (...) a négy év-vel ezelőtt kibocsátott dénárjai ugyanezen újakkal együtt, egyidejűleg legyenek forgalomban, (...) elrendeltük és parancsoljuk, hogy minden megyében, minden egyes kapu után, amelyen szénával vagy gabonával megrakott szekér képes befordulni vagy azon át kijönni, (...) a kiro-vás megtörténte után 15 napon belül 18 dénárt a kamarák ispánjának a kezéhez kell szolgál-tatni és fizetni.” (I. Károly 1342. évi dekrétumából)



I. Károly aranyforintja

I. Károly jövedelmei …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Elérhető Elért Szempontok pont Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 42 OSZTÓSZÁM 2 Vizsgapont 21

17. A feladat a kiegyezéssel kapcsolatos (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a kiegyezés tartalmát! Válaszában értékelje az elfogadott törvények jelentőségét és ellentmondásosságát is!

„1. §. A miniszterelnök előterjesztésére annak minisztertársait Ő Felsége nevezi ki.

XII. tc. A magyar korona országai és az Ő Felsége uralkodása alatt álló többi országok között fennforgó közös érdekű viszonyokról s ezek elintézésének módjáról. (...) 8. §. A pragmatica sanctióból folyó közös és együttes védelemnek egyik eszköze a külügyek célszerű vezetése. E célszerű vezetés közösséget igényel azon külügyekre nézve, melyek az Ő Felsége uralkodása alatt álló összes országokat együtt illetik. Ennélfogva a birodalom diplo-máciai és kereskedelmi képviseltetése a külföld irányában és a nemzetközi szerződések tekin-tetében felmerülő intézkedések, mindkét fél minisztériumával egyetértésben és azok bele-egyezése mellett, a közös külügyminiszter teendői közé tartoznak. A nemzetközi szerződése-ket mindenik minisztérium saját törvényhozásával közli. Ezen külügyeket tehát Magyarország is közösnek tekinti, s kész azoknak közösen meghatározandó költségeihez azon arány szerint járulni, (...) 10.§. A (...) hadügyek közösségére nézve a következő elvek állapíttatnak meg. 11. § Őfelségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán mindaz, ami az egész hadseregnek és így a magyar seregnek is az összes hadsereg kiegészítő részének egy-séges vezérletére, vezényletére és belszervezetére vonatkozik, Ő Felsége által intézendőnek ismertetik el. (...)



XIV. tc. Azon arányról, mely szerint a magyar korona országai (...) a pragmatica sanctio foly-tán közösnek ismert államügyek terheit ezentúl viselik. 1. §. Az arány (...) A magyar korona országaira nézve 30 s Ő Felsége többi országaira nézve 70 %-ban állapíttatik meg. 2.2. §. Ezen hozzájárulási arány, szintén a magyar korona országai és Ő Felsége többi orszá-gai közös megállapodása szerint, 10 évig marad érvényben, éspedig 1868. évi január 1-től 1877. évi december 31-ig. (...)

XVI. tc. A magyar korona országai és Ő Felsége többi királyságai és országai közt kötött vám- és kereskedelmi szövetségről. 1. §. Mindkét fél államterülete a szövetség idejére és annak értelmében egy vám- és kereske-delmi területet képez, melyet közös vámhatár vesz körül. (...) 12. §. Az ausztriai érték [pénz], míg törvényesen meg nem változtatik, közös marad (…) 13. §. Mindkét fél késznek nyilatkozik lehetőleg egyforma mérték- és súlyrendszert hozni létre a két állam területén. (...) 22. §. E vám- és kereskedelmi szövetség a kihirdetés napján s 10 évi időre lép érvénybe, (...)” (Az 1867. évi törvényekből) „A dinasztiának azt hazudta a kiegyezés, hogy megmaradt a birodalma, mert nemzetközi és katonai tejhatalmát komoly korlátozástól mentesen megtartotta (...) A többi népek, mindenek-előtt a cseh nemzet számára pedig (...) ha egyszer a magyaroknak szabad önálló országot ját-szani, (...) akkor ők miért nem kaphatják meg ugyanezt vagy valami hasonlót (...) A másik oldalon a magyar nemzetnek azt hazudta a kiegyezés, hogy megvan az önálló magyar állam, csak éppen a külügy és a hadügy terén hiányzik az önállóság – vagyis ott, ahol az önállóság kérdése kritikus pillanatokban eldől.” (Bibó István: Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem) …………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

……………………………….

………………………………

………………………………

………………………………

………………………………

……………………………….

……………………………….

……………………………….





18. A feladat Széchenyi és Kossuth programjára vonatkozik. (hosszú) Elemezze a források és ismeretei segítségével Széchenyi és Kossuth programját! Válaszában térjen ki a két politikus társadalmi helyzetének különbségeire, szemé-lyiségének eltérő jellemzőire, valamint a programok meghirdetésének történelmi körülményeire, hátterére, illetve a célok azonosságaira is!

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

Széchenyi István

Kossuth Lajos

„1-ször A Hitel. De Hitelt, ha egy osztályt sem akarunk az abbuli kirekesztés által felette keményen büntetni, (…) míg nincs 2-szor eltörölve az Aviticitas [ősiség]. Ennek eltörlése pedig szükségképpen maga után vonja 3-szor a Fiscalitas [háramlási jog] megszűnését 4-szer a Jus Proprietatis [birtokbírhatás joga]. Ha pedig a nemte-len is bírhat ingatlant, azaz 5-ször törvény előtti egyformaság.” (Stádium, 1833)

„A sajtó szabad nemzetnél hivatva van, hogy legyen óramutató a nemzet életében; (…) legyen hajnalcsillaga a világosság nap-jának; mely a jövendőt előkészíti; legyen élesztő fuvalma a rej-tekben csillanó szellemszikrának;” (Pesti Hírlap, 1844) „Alkottassék törvény, mely a földesurat kötelezze, hogyha job-bágya magát örökösön megváltani akarja, azt ellenezni ne le-gyen hatalmában, (…) Azt hisszük: megmentjük a hazát toldo-zó, foldozó reformkáinkkal?” (Hetilap, 1846)

„(…) egyenesen megmondom, miben hibázik a Pesti Hír-lap szerkesztője (…) a szívhez szól ahe-lyett, hogy az észhez szólna.” (Kelet Népe, 1841) „(…) a nemes gróf politikai helyzetében sem fenn, sem alant nem bír annyi bizo-dalommal, a mennyi kell (…)” (Felelet, 1841)



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...


Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 42




19. A feladat az 1950-es évek életmódjával kapcsolatos. (rövid)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével az 1950–1956 közötti időszak élet-módjának jellemzőit! Válaszában térjen ki a valóság és a korszak propagandája közötti ellentmondásokra is!

„Berija: (...) Ebben az évben 19 milliárdot akarnak beruházni. A lakosság ellen valóságos rep-ressziós hullám van 4,5 milliós felnőtt lakosságból 1 500 000 személy ellen indítottak eljárást 3,5 év alatt. 1 150 000 kihágási ügy volt ez idő alatt. Mindenért büntetnek, lényegtelen dolgo-kért önkényesen büntetnek. 1949-ben fogadták el az Alkotmányt, mely szerint fel kell állítani az államügyészi szervezetet. Még mindig nem állították fel. Nem tűrhetők ilyen viszonyok. Mindenféle machinációkhoz folyamodnak, hogy biztosítsák az ipar erőltetett ütemű fejlődé-sét. Bulganyin: A gazdasági tervezés kérdésében van bizonyos kalandorság pl. a saját vaskohászat túlzott fejlesztése. Magyarországnak nincs saját vasérce, sem saját koksza. Mindezt külföldről kell behozni. Senki sem számította még ki, hogy mennyibe kerül Magyarországnak 1 tonna nyersvas és acél, Magyarországon olyan nagyolvasztókat építenek, melyekhez az ércet senki sem ígérte meg. 1952-ben 700 000 tonna koksz hiányzott. Sztálin elvtárs utasítására segítet-tek, hogy meg ne álljon a nagyolvasztó. Jövő évre ugyancsak nincs a koksz biztosítva. Nagy túlzások vannak egyes nagyberuházások területén.” (A Kremlben készült jegyzőkönyv, 1953)

Korabeli plakátok



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



20. A feladat a bethleni konszolidációra vonatkozik. (hosszú)

Elemezze a források és ismeretei segítségével a bethleni konszolidáció társadalmi, politikai, gazdasági körülményeit, területeit és jellemzőit! Elemzésében térjen ki Bethlen politikai nézeteire és tevékenységének módszereire is! Készítsen mérleget a konszolidációs folyamatról és következményeiről!

„(…) 2. §. Aki az állam és a társadalom törvényes rendjé-nek erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, külö-nösen valamely társadalmi osztály uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalommal vagy szervezkedéssel összefüggően és annak céljára büntettet vagy vétséget követ el, annak büntetése: 1. halál, ha a bűntettre a törvény halálbüntetést állapít meg; (…)” (Törvény az állami és társadalmi rend hatályosabb védelméről, 1921)



A Magyarországra menekült magyarok megoszlása lakóhelyük és a menekülés éve szerint

A trianoni békeszerződés hatása a közlekedésre és a települési hálózatra

„Az értekezlet beható megbeszélés után megállapodott abban, hogy: 1. A gyülekezési jog visszaállíttatik, gyűlések azonban csak zárt helyen tarthatók; utcai tünte-tő felvonulások nem engedélyeztetnek. 2. A szakszervezetek alapszabályaikban körülírt és politikától mentes működésüket akadályta-lanul folytathatják. A közalkalmazottak, vasutasok és postások szakszervezete azonban vissza nem állítható. (...) 4. Az internálások a minimumra, azaz a terroristákra, a kommunista agitátorokra és más köz-veszélyes egyénekre korlátoztatnak. (...) 5. A sajtócenzúra már megszűnt. 6. Azon egyéneket illetően, akiket a polgári büntetőbíróság az 1918. évi október hó 31. napja és 1919. évi március hó 21. napja között lezajlott tömegmozgalmak keretében, illetőleg azok-kal kapcsolatban elkövetett (...) bűncselekmény miatt ítéltettek el – amnesztiarendelet bocsát-tatott ki.



7. A gyorsított bírói eljárás fokozatosan megszűnik. 8. A kivételes intézkedések revízió alá vétetnek, és fokozatosan hatályon kívül helyeztetnek. 9. A munkásbiztosítás autonómiája – amennyiben a szociáldemokrata munkásság elvileg el-fogadja a hármas érdekeltség (munkások, munkaadók, kormány) princípiumát – visszaállítta-tik. (...)” (Jelentés a Bethlen-kormány és a szociáldemokrata vezetők tárgyalásáról)

Pártviszonyok 1918–1920

„(...) 12. §. Az országgyűlési képviselők választása részben választókerületenként, részben országos lajstromok alapján történik (...) 13. §. (1) Budapest Székesfőváros választókerületei, a Budapest környéki választókerület, továbbá azok a törvényhatósági jogú városok, amelyek egynél több képviselőt választanak, képviselőiket az arányos képviseleti rendszer szerint lajstromos szavazással választják, a többi választókerület mindenike az általános többségi rendszer szerint egy-egy képviselőt választ. (2) Azokban a választókerületekben, amelyekben a választás lajstromosan történik, a szavazás titkos, egyebütt a szavazás nyilvános.” (1925. évi XXVI. törvényből) „Hogyan süllyedhettünk idáig? (...) Politikusaink a tárgyi szempontokat tekintve már gyakran félrevezettettek, de erkölcsi ítélete a nemzetnek, annak felismerése, hogy mi összeegyeztethe-tő a tisztességgel, a becsülettel, a lovagiassággal, a keresztény szeretettel soha nem ingott meg úgy, mint ma, a nemzeti önérzet és büszkeség soha sem pusztult ki sorainkból annyira, mint most.” (Bethlen István emlékirata, 1944)

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...



…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...

…………………………………………………………………………………………………...


Feladatmegértés 8 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 8 Eseményeket alakító tényezők feltárása 10 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 8 Összpontszám 42 OSZTÓSZÁM 2 Vizsgapont 21



Maximális pontszám

Elért pontszám

1. Az ókori Kelet kulturális emlékei 4 2. A középkori kereskedelem 4 3. Az Árpád- és az Anjou-kor kulturális emlékei 5

4. A felvilágosodás 5 5. A Rákóczi-szabadságharc 4 6. XIX. századi társadalmi elméletek 4 7. A XIX. század végének életmód-változásai 4

8. A második világháború 3 9. A két világháború közötti magyar társadalom 2

10. Az 1956-os forradalom és szabadság-harc 5

11. A fenntartható fejlődés 2 12. A mai magyar demokrácia 3

I. Rövid választ igénylő felada-

tok

I. Összesen 45 13. Az iszlám vallás 12 14. Az alkotmányos monarchia 12 15. A honfoglaló magyar társadalom és életmód 12

16. I. Károly gazdaságpolitikája 21 17. Kiegyezés 12 18. Széchenyi és Kossuth reform-programja 21

19. Életmód az 50-es években 12 20. A bethleni konszolidáció 21

II. Szöveges, kifejtendő feladatok

II. Összesen 45 I. + II. ÖSSZESEN 90

javító tanár

Documents

Írásbeli közép 2009 - gimsz.sulinet.hu · II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi